A MAGYAR HONVÉDSÉG VÍZELLÁTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TÉZIS FÜZETE

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.036

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZ KAR HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Kállai Ern

rnagy

A MAGYAR HONVÉDSÉG VÍZELLÁTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZTISZTÍTÁSRA Doktori (PhD) értekezés

TÉZIS FÜZETE

Témavezet : Prof. dr. Padányi József dandártábornok Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanár

Budapest 2013


2004. szeptember 01-én NATO (North Atlantic Treaty Organisation, Észak Atlanti Szerz dés Szervezete) felajánlás teljesítése érdekében alakult meg a Magyar Honvédség (továbbiakban MH) 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki dandár alárendeltségében a víztisztító század Szentesen. Mint a századot megalakító századparancsnok 2011 nyaráig vezettem az alegység tevékenységét, mely irányításom mellett érte el a teljes hadrafoghatóságot. Egy olyan id szakban került sor a víztisztító század új technikai eszközeinek rendszerbe állítására és az azok alkalmazásához szükséges technológiák meghonosítására, amikor az MH szinte minden más területét a leépítés jellemezte. A vízellátás és azon belül a víztisztítás is nagyon széles területet foglal magába, aminek teljes vizsgálatát annak terjedelme és összetettsége miatt nem vállalhattam fel. Disszertációm megírása során így a humán vízigényeket vizsgáltam, mint az ivóvíz, ételkészítéshezegészségügyi ellátáshoz-, tisztálkodáshoz- és mosáshoz szükséges vízmennyiségek. Ezekb l is külön figyelmet fordítva az ivóvíz mennyiségét befolyásoló tényez kre. A víztisztító eszközök közül, mint a dolgozatom f tárgyát, csak a víztisztító század technikai eszközét a nagyteljesítményű tábori víztisztító állomást vizsgáltam. Hipotézisek, a tudományos probléma megfogalmazása Az 1960-as években megfogalmazott ivóvíz-ellátási szabályok mára elavulttá váltak. A napjainkban zajló éghajlatváltozás hatására Hazánk id járása széls ségesebbé vált, melynek következtében megn tt a küls tényez k hatása a szükséges ivóvízmennyiségek alakulására. Új normák meghatározása a küls

körülmények és az emberi szervezet ivóvízigénye

kölcsönhatásának alapos felmérését teszi szükségessé. Az emberiség létszáma- és az ipari termelés nagymértékű növekedésének hatására a természetben fellelhet

vízforrások

túlnyomó többsége tisztítás nélkül nem alkalmas emberi fogyasztásra. Az MH állományába 2004-ben prototípusként rendszeresített nagyteljesítményű tábori víztisztító állomás képes a természetes vizek tisztításával ivóvizet el állítani. A mobil víztisztítás csúcsát képvisel berendezés egy elavult szabályzási környezetbe érkezett, melyben a f kérdés az volt, hogyan, milyen módszerekkel lehet az eszközben rejl

potenciált a körülményekhez képpest

maximálisan kiaknázni. A felvázolt problémák megoldásának kutatásába az alábbi hipotézisekkel kezdtem bele:  Az MH vízellátásának szabályozása elavult, nem összeegyeztethet a jelenlegi szervezeti és vezetési struktúrával, új szabályzó kialakítása szükséges.  A vízellátás napi gyakorlatának vizsgálata rámutat a fejlesztend területekre.


 A vízellátás feladatainak rendezése rávilágít az újra szabályozandó területekre  A szükséges ivóvíz mennyiségét meghatározó honvédségi szabályzók nem vesznek tudomást a globális felmelegedésb l adódó megváltozott környezetre.  Az emberi szervezet működéséhez szükséges ivóvízigények, valamint az azt befolyásoló küls tényez k alapos vizsgálata alapján lehet új vízmennyiségi normákat megállapítani.  Az MH vízellátásában alkalmazott min ségi el írások nem veszik figyelembe a műveleti alkalmazás sajátosságait, így a jelenlegi helyzetben a katona vagy minden szempontból kiváló ivóvizet kap, vagy nem kap semmit.  Az ivóvízmin ség ellen rzését végrehajtó szervezet képességei kimerülnek a béke id szakban alkalmazott eszközök ellen rzésében  A jól szervezett műveleti vízellátás megvalósításához szükséges eszközrendszer és a meglév ellen rzési kapacitás összevetése mutatja meg a jelenlegi szervezet képességeit.  Önmagában az egyik legmodernebb mobil víztisztító berendezés birtoklása nem garantálja az elvárt min ségű ivóvíz el állítását  A víztisztító század napi kiképzési foglalkozásaira épített gyakorlati vizsgálatok eredményeire támaszkodva meghatározhatóak a víztisztító berendezés optimális üzemeltetéséhez szükséges körülmények. Kutatási célok Hipotéziseimb l kiindulva az alábbi célok elérését tűztem ki magam elé:  Meghatározni milyen vízigényt támaszt az emberi szervezet működése.  Bemutatni mely küls tényez k befolyásolják az emberi szervezet vízigényét.  Bemutatni milyen szabályzók érvényesek az MH vízellátásában.  Számba venni a vízellátás feladatait, azok csoportosítási lehet ségeit.  Bemutatni a műveleti vízellátás sajátosságait.  Felmérni mekkora eszközigényt támaszt a jól szervezett vízellátás.  Felmérni milyen és mekkora eszközpark áll rendelkezésre az MH vízellátása számára.  Meghatározni

a

nagyteljesítményű

eredményességét befolyásoló tényez ket.

tábori

víztisztító

állomás

üzemeltetésének


Kutatási módszerek A felvetett kérdésekre csak alapos, minden részletre kiterjed , a Magyar Honvédséget egy egységként kezel

kutatómunka alapján lehet megalapozott válaszokat adni. Ennek

érdekében:  megismertem és feldolgoztam a témával kapcsolatos mértékadó szakirodalmat;  megismertem és feldolgoztam az MH vízellátását meghatározó dokumentumokat;  részvettem és tapasztalatokat szereztem hazai és nemzetközi gyakorlatokon (a víztisztító század NRF felajánlásaihoz kapcsolódó NATO gyakorlatokon);  az MH Összhader nemi Parancsnokság (továbbiakban MH ÖHP) Vezet

Szervek

f nökeivel, zászlóaljparancsnokokkal folytatott személyes beszélgetéseken szereztem naprakész információkat az MH vízellátásának napi gyakorlatáról;  kísérleteket végeztem, a víztisztító század kiképzésére támaszkodva;  végrehajtottam a megszerzett adathalmaz analízisét, szintézisét. Az elvégzett vizsgálat rövid leírása Az első fejezetben történelmi példákon keresztül elemeztem a víztisztítás, vízellátás helyét és szerepét a katonai műveletek végrehajtásában. Megállapítottam, hogy a vízellátás körültekint

megszervezése és végrehajtása – különösen meleg éghajlatú, vízszegény

területek esetén – kulcsfontosságú lehet a művelet eredményessége szempontjából. A második fejezetben a rendelkezésre álló dokumentáció áttanulmányozására alapozva bemutattam a víz élettani szerepét az emberi szervezetben. A vízellátás kiinduló pontjaként meghatároztam a víz emberi szervezetben betöltött két alapfunkcióját: az anyagcserét biztosító- és a h szabályzó szerepet. Ezt követ en bemutattam az ivóvíz szükségletet befolyásoló tényez ket, a légh mérsékletet, a sugárzott h t, a leveg

páratartalmát, a

légmozgékonyságot és a fizikai tevékenységet valamint azok hatásait. Összehasonlítottam a környezeti h terhelés meghatározásának leggyakrabban alkalmazott módszereit, majd javaslatot tettem a látszólagos h mérséklet számított értékének használatára az MH vízellátása tervezéséhez. A megállapított látszólagos h mérsékleti értékek kiértékeléséhez meghatároztam a környezeti h terhelés kategóriáit. A harmadik fejezetben számba vettem a vízellátás feladatait a katonától hadosztály szintig, majd ezeket a feladatokat a különböz

hadműveleti szintek szerint is csoportosítottam.


Újdonság az általam meghatározott feladatrendszerben, hogy bevezettem a beszerzett víz további kezelésének feladatát valamint számításba vettem az egyéni tárolási feladatot is. A vízellátásban szükséges vízmennyiségek és az alkalmazott technikai eszközök számának érzékeltetésére nagybani számvetést készítettem egy hadosztály ivóvízszükségletére, a vízellátás eszköz és id szükségletére. Ugyan a bemutatott eszközrendszer csak egy elméleti vázlat eredménye, azonban meghatározásához a jelenleg is alkalmazott mennyiségi el írásokat vettem alapul, így jól szemlélteti a megfelel vízellátáshoz szükséges eszközpark nagyságát. Tanulságos összevetni az általam egy hadosztály számára szükségesnek ítélt eszközök mennyiségét az egész MH számára jelenleg rendelkezésre álló mennyiséggel. A negyedik fejezetben az MH vízellátását vettem górcs alá. Bemutattam a vízellátást szabályozó mennyiségi és min ségi el írásokat, a vízellátásban alkalmazott technikai eszközöket, a vízellátás honvédségen belüli ellen rzését hatósági jogkörrel gyakorló Közegészségügyi-járványügyi szolgálatot és az MH vízellátását jellemz napi gyakorlatot is. Megállapítottam, hogy az MH vízellátásának szabályozó rendszere elavult, a min ségi követelményeket országos szinten meghatározó 201/2001-es kormányrendelet pedig nem vesz tudomást az MH műveleti alkalmazásának sajátosságairól. A rendszeresített technikai eszközök a személyes felszerelés kivételével megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Súlyos hiányosságot találtam az MH Közegészségügyi-járványügyi szolgálat működésének jogi alapjában, ennek ellenére a szolgálat hatékonyan, jó szinten képes ellátni az MH békeid szaki vízellátásának ellen rzését, azonban az MH egészét érint műveleti alkalmazás során jelentkez megnövekedett igényeknek már nem képes megfelelni. A napi gyakorlatban csak nagyon ritkán veszik igénybe a rendelkezésre álló vízszállító eszközöket a kiképzésen lév

katonák ivóvíz-utánpótlására, helyette „véd italként”

palackozott ásványvizet biztosítanak. Mivel az egyéni kulacs gyakorlatilag használhatatlan, ezért a katonák próbálják nem rendszeresített eszközökkel megoldani a személyes fogyasztásra szánt ivóvíz tárolását, más nemzetek hadseregeinek kulacsaival és háti italzsákjaival. A vizsgálataim eredményére alapozva megfogalmaztam az igényt egy új vízellátási utasítás elkészítésére, melyben az eddigi gyakorlattól eltér en nem csak a különböz feladatok végrehajtásához szükséges vízmennyiségeket, hanem az elfogyasztandó vízmennyiségeket is javaslom szabályozni úgy, hogy a vízfogyasztásért a közvetlen (rajparancsnoki szintnek megfelel ) parancsnokot felel ssé kell tenni. A környezeti h terhelésre

alapozva

meghatároztam

az

alkalmazandó

vízellátási

kategóriákat,

a

készletképzés szabályait és a konkrétan alkalmazandó kategória meghatározásáért felel s


beosztást. Javaslatot tettem a 201/2001-es kormányrendelet átalakítására az MH műveleti alkalmazásával összefüggésben. Rámutattam, hogy a – véleményem szerint többnyire felesleges – véd ital normára fordított költségekb l meg lehetne oldani a katonák számára szükséges egyéni víztároló felszerelések beszerzését. Végül javaslatot tettem a vízellátás közvetlen higiéniai felügyeletét segít műveleti labor és az arra épül kétszintű ellen rzési rend kialakítására (műveleti laboratórium - háttér laboratórium). Az ötödik fejezetben, mint a dolgozatom f

fejezetében részletesen bemutattam a

Nagyteljesítményű tábori víztisztító állomás működését, az elmúlt id szak technikai és technológiai tapasztalatait. A berendezések alkalmazása és vizsgálati célokból végrehajtott telepítések és üzemeltetések során szerzett tapasztalataim alapján folyamatosan rámutattam a fejlesztésre vagy átalakításra szoruló területekre, majd meghatároztam a víztisztító berendezés üzemeltetése során jelentkez kritikus pontokat, a pontokban jelentkez veszélyeket és a kiküszöbölésükhöz

szükséges

rendszabályokat.

Kialakítottam

a

kezel i

állomány

legoptimálisabb alkalmazási módszerét, mely lehet vé teszi a víztisztító berendezés folyamatos üzemeltetését a vonatkozó rendszabályok megtartása mellet. A betöltött beosztástól függ differenciált követelmény rendszert vezettem be a szakaszok állományának hatékonyabb felkészítése érdekében, majd a kiképzés tervezhet sége érdekében létrehoztam a víztisztító század szakkiképzéséhez szükséges kiképzési programot. A víztisztító szakaszok költséghatékony

alkalmazása

érdekében

meghatároztam

a

víztisztító

berendezések

alkalmazási költségeit szakasz szintre vonatkozóan. Összegzett következtetések A víz a leveg után a legfontosabb éltet elemünk. Meghatározó szerepe van az emberi szervezet

működésében.

Biztosítja

az

anyagcsere

folyamatok

lezajlását,

valamint

h szabályozó szerepével közel állandó szinten tartja a szervezet h mérsékletét. A vízigényre a legnagyobb hatást a környezeti h terhelés és a fizikai aktivitás kölcsönhatása gyakorolja. Ezért az ivóvízellátásban szükséges vízmennyiségek pontos megállapításához ismernünk kell a szervezetre ható küls

tényez k mértékét, melynek meghatározásához a látszólagos

h mérséklet megállapítását tartom a legcélravezet bbnek. A megállapított látszólagos h mérsékletre alapozva 3 h terhelési kategória kialakítása elegend

a környezeti

körülményekhez való alkalmazkodáshoz. A jelenleg érvényben lév vízmennyiségi normák gyakorlatilag nem veszik figyelembe a küls körülmények alakulását, sem a környezeti h terhelést sem a fizikai igénybevételt. A jöv ben ezzel szemben el kell érni, hogy a katonák a szomjúság megjelenését l


függetlenül, a vízveszteséggel arányosan, de azt meghaladó mennyiségben tudatosan vegyenek magukhoz ivóvizet. A vízellátás több szakág koordinált együttműködésén nyugvó összetett feladat, melynek eredményes megvalósítása elképzelhetetlen megfelel írott szabályzó környezet nélkül. Ennek ellenére az MH vízellátását olyan utasítás szabályozza, amely 196Ő-b l származik. Hasonló a helyzet a vízellátásban alkalmazott víztisztító eszközök kezel i kiképzésének szabályozásával is, azonban az elmaradás itt csak évtizedes. Megkerülhetetlen feladat tehát egy új vízellátási utasítás elkészítése, melyben a vízellátás részfeladataihoz kapcsolódó felel sségi területek mellett részletesen szabályozni kell, hogy a katonáknak a különböz kiképzési foglalkozásokra, harcászati feladatokra mennyi ivóvízzel felszerelve KELL elvonulniuk, és abból a környezeti körülmények függvényében milyen id közönként

KELL ELFOGYASZTANIUK.

MENNYIT

és

A rajparancsnoki állományt felel ssé kell

tenni azért, hogy a beosztott állomány valóban el is fogyassza a meghatározott vízmennyiséget. A mai gyakorlattal ellentétben – amikor a h ségriadót is központilag rendelik el – a környezeti körülményekhez igazodó vízellátási kategória meghatározásának jogköre az egészségügyi központok parancsnokainak kezében lenne a legjobb helyen, mivel ez biztosítaná a legjobban a katonák valós igényeinek a kielégítését. A min ségi el írások vonatkozásában megnyugtató a helyzet, mivel 201/2001 Kormányrendelet nem tartalmaz semmilyen könnyítést sem a honvédség számára. Ez az egyetlen hátránya is egyben a jelenlegi szabályozásnak, mivel így nincs mód alkalmazkodni a műveleti alkalmazás sajátos körülményeihez. A műveleti vízellátás sajátosságai egyrészt a végrehajtás során jelentkez igen változatos, a vízellátás szempontjából kedvez tlen körülményekb l, másrészt az elérend célból adódnak. Míg béke id szakban – a katonák ellátása mellett – az egészségkárosító hatások kizárása a legf bb cél, addig a műveleti vízellátásnak adott esetben csak a rövidtávú túlélést kell biztosítania. Ebben a helyzetben meghatározó szerephez jutnak a vízellátás higiéniai ellen rzését végz

egészségügyi szakemberek. A rendszer ellen rzését a békeid szakhoz

képest nagyobb gyakorisággal kell végrehajtani, azonban az elvárt min ség vonatkozásában csak a lehet ségek alapos mérlegelése után szabad döntést hozni, mivel vízhiány esetén a katonák maguk próbálják majd megoldani saját vízellátásukat, adott esetben ellen rizetlen víz felhasználásával is.


A Magyar Honvédségben alkalmazandó ivóvíz-min ségi követelményeket a 201/2001. Kormányrendelet határozza meg. Ennek értelmében a katonákra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a civil lakosságra. Így jelenleg műveleti körülmények között is be kell tartani a rendelet minden el írását. Tehát ha az ellen rzött víz akár csak egyetlen paramétere, akár a legkisebb mértékben is meghaladja az el írt határértéket, akkor be kell szüntetni az érintett víz felhasználását. Nyilvánvalóan ezt műveleti körülmények között nem minden esetben lehet megoldani, ezért a 201/2001. Kormányrendelet módosításával meg kell teremteni annak a lehet ségét, hogy a honvédség műveleti alkalmazása során betartandó vízmin ségi el írásokat az MH közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szerv vezet je határozhassa meg. Az MH háborús vízellátásához a jöv ben a jelenleginél nagyobb eszközparkra lesz szükség, mivel az új vízellátási utasítás kidolgozásakor figyelemmel kell lenni a NATO el írásokra és a globális felmelegedés hatásaira egyaránt. Ez a jelenleginél nagyobb mennyiségi normákat és hosszabb id re számolt készleteket jelent. A nagyobb eszközpark megköveteli az ellen rzési rend változását is. Az MH EK Hatósági Laboratóriumi Osztály Vízhigiénés laboratóriumának ellen rzési kapacitása nem teszi lehet vé e nagyobb mennyiségű technikai eszközpark ellen rzésének végrehajtását. A műveleti körülményekhez rugalmasan igazodni képes felügyelet folyamatos biztosítása érdekében ezért szükség van egy műveleti laboratórium kialakítására. 2004-t l egy új szakmai kultúra kialakulásának lehettünk szemtanúi. A víztisztító század mára felkészült alaprendeltetéséb l adódó feladatai szakszerű, megbízható végrehajtására. A 2004-ben rendszeresített nagyteljesítményű tábori víztisztító állomás a szennyvíztisztításból átvett technológiának köszönhet en a legsokoldalúbban alkalmazható mobil víztisztító berendezés, melyben rejl

potenciál teljes kiaknázásához pontosan ismernünk kell a

technológiai folyamat kritikus területeit a jelentkez

kockázati tényez ket és az

elhárításukhoz szükséges tevékenységeket is. A víztisztító katonák kiképzését ezen ismeretekre és a víztisztítás folyamatában betöltött szerepükre alapozott differenciált követelményrendszer alapján lehet a leghatékonyabban végrehajtani. A jelenlegi el meneteli rendszer nem támogatja a speciális képzettséget igényl feladatok végrehajtásához szükséges állomány felkészítését, így id sincs más megközelítés alkalmazására. Hátrányosan befolyásolja a víztisztító állomás üzemeltetését, hogy az új technikai eszközök rendszeresítésével nem tart lépést a szabályzatok, utasítások frissítése. A kiadott


intézkedések egy része pedig nem veszi figyelembe az alkalmazott technikai eszközök és eljárások sokszínűségét, egyedi igényeit, helyette durván egyszerűsít. A víztisztító század költséghatékony alkalmazásához tisztában kell lennünk a különböz feladatok végrehajtásához kapcsolódó költségek valós mértékével, hiszen csak ez alapján lehet eldönteni, hogy a kitűzött cél arányban van-e az eléréséhez szükséges er források nagyságával. Új tudományos eredmények Munkám során beigazolódott, hogy kiindulási hipotéziseim helytállóak voltak, a megfogalmazott kutatási célkitűzéseimet sikerült megvalósítanom. Ennek során az alábbi új tudományos eredményeket értem el: 1) Környezeti h terhelési kategóriákat határoztam meg, melyre alapozva az eddig csak alkalomszerűen fellelhet fennálló küls

éghajlati megkülönböztetésnél lényegesen pontosabban, a

körülmények figyelembevételével nyílik lehet ség a vízfogyasztási

normák meghatározására, ezzel a katonák biztonságának növelésére. 2) A meglév képességek és szükségletek elemzésére alapozva javaslatot tettem az MH műveleti vízellátásának ellen rzését segít új szervezeti elem, a műveleti laboratórium kialakítására, mellyel a műveleti vízellátás biztonsága jelent sen növelhet lenne. 3) A vízellátás feladatainak részletes elemzésén keresztül megállapítottam, hogy a 201/2001. Kormányrendelet módosításával az MH közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szerv vezet jének hatáskörébe kell helyezni az MH műveleti alkalmazása során betartandó ideiglenes ivóvíz min ségi követelmények megállapítását. 4) Bemutattam a nagyteljesítményű tábori víztisztító állomás üzemeltetése során jelentkez kritikus pontokat, meghatároztam az azokban jelentkez

veszélyeket és az azok

kiküszöböléséhez szükséges feladatokat, melyek figyelembe vételével biztosítható a termelt ivóvíz elvárt min sége. 5) Differenciált követelményrendszert fogalmaztam meg a víztisztításban résztvev állomány minél hatékonyabb felkészítése érdekében. 6) Részletesen elemeztem egy víztisztító szakasz alkalmazásával összefügg költségeket, mellyel megteremtettem az alapot a víztisztító század polgári célú igénybevételének költséghatékony tervezéséhez.


A kutatás eredményeinek gyakorlati felhasználhatósága Választott témámnak megfelel en az ivóvízellátást és azon belül a víztisztítás legújabb eszköze alkalmazásának kérdéseit vizsgáltam. Elért eredményeim így els dlegesen az MH vízellátásának korszerűsítése és a nagyteljesítményű tábori víztisztító állomás alkalmazásával összefüggésben hasznosíthatóak:  az MH Vízellátási utasításának átdolgozása során;  az MH vízellátó eszközei beszerzéseinek tervezésekor;  az MH tiszt és altiszt képzésében;  a nagyteljesítményű tábori víztisztító állomás alkalmazása során;  az érvényben lév kiképzési program korszerűsítése során. További kutatást igényl területek A vízellátás korszerűsítése érdekében a legfontosabb feladat egy új vízellátási utasítás megalkotása. Ehhez azonban két terület még további kutatást igényel. Különösen fontos a különböz vízmennyiségek körültekint

feladatokhoz és felhasználási célokhoz szükséges

meghatározása, mivel a túl szűkösen megállapított normák

hátrányosan befolyásolhatják az MH műveleti képességeit, míg a fölöslegesen b séges normák jelent s plusz anyagi terhet rónak a honvédség költségvetésére. Szintén alapos vizsgálatot igényel a műveleti körülmények között is betartandó minimális vízmin ségi határértékek meghatározása, melynek eredményeként a különböz

műveleti

szituációkra érvényes el írásokat a fogyasztási id függvényében célszerű megállapítani. Publikációs jegyzék [1] PADÁNYI JÓZSEF – KÁLLAI ERN , Új víztisztító berendezés a Magyar Honvédségben, Haditechnika 200ő. 2. március-április (ő0 %). [2] PADÁNYI JÓZSEF – KÁLLAI ERN , A vízellátás új technikai berendezése, Katonai Logisztika 2005. 2. sz. (50 %). [3] KÁLLAI ERN , Az új rendszerű víztisztító eszközök és alegységek alkalmazásának lehetőségei és korlátai a Magyar Honvédségben, tanulmány a SZFP részére, 200ő, NKE Egyetemi Központi Könyvtár, KV ő32,


[4] KÁLLAI ERN , A víztisztító eszközök és alegységek alkalmazásának lehetőségei és korlátai, különböző éghajlati és időjárási viszonyok között, tanulmány a SZFP részére, NKE Egyetemi Központi Könyvtár, KV ő31, 2006. [5] JAGADICS PÉTER – KÁLLAI ERN – PADÁNYI JÓZSEF, Magyar katonai víztisztítók a Zöldfoki-szigeteken, Új Honvédségi Szemle, 2007. Ő. sz. (33 %). [6] KÁLLAI ERN , Szemelvények a vízellátás történetéből, Hadtudományi szemle, a ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar tudományos on-line kiadványa, 2008. 1. sz. [7] KÁLLAI ERN , Víztisztító alegységek a katasztrófavédelemben, Műszaki katonai közlöny, az MHTT műszaki szakosztály és az MH műszaki technikai szolgálatf nökség folyóirata, 2008. 1–4. sz. [8] PADÁNYI JÓZSEF – KÁLLAI ERN , Környezetkímélő katonai víztisztító rendszer, Környezetvédelem, ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. 2009. 1. sz. (50 %). [9] KÁLLAI ERN , Engineer support in the Hungarian Defence Forces – 2008, Advances in Military Technology, University of Defence, Brno, Czech Republic, 2009. 2. sz. [10] KÁLLAI ERN , Vízellátás a Magyar Honvédségben: mennyi vizet iszik a magyar katona? Sereg szemle, az MH ÖHP szakmai-tudományos folyóirata, 2010. 1. sz. [11] KÁLLAI ERN , A környezeti hőterhelés mérésének lehetőségei a Magyar Honvédségben, Hadtudományi szemle, a ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar tudományos on-line kiadványa, 2010. 1. sz. [12] KÁLLAI ERN , A Magyar Honvédség műveleti vízellátása egészségügyi ellenőrzésének aktuális kérdései, Sereg szemle, az MH ÖHP szakmai-tudományos folyóirata, 2010. 3. sz. [13] KÁLLAI ERN , Utasítás a nagyteljesítményű tábori víztisztító állomás üzemeltetéséhez, az MH ÖHP kiadványa, Székesfehérvár 2010. [14] KÁLLAI ERN , Víztisztítás a Magyar Honvédségben, elhangzott A Víz – Közös értékünk, határok nélkül konferencián, ZMNE, 2010. március. 0Ő-én. [15] KÁLLAI ERN , Nagyteljesítményű Tábori Víztisztító Állomás 2004-2011, Sereg szemle, az MH ÖHP szakmai-tudományos folyóirata, 2012. 2. sz.


A szerz szakmai önéletrajza Tanulmányok Érettségi:

1983–1987, 601. sz. József Attila Ipari szakmunkásképz Intézet és Szakközépiskola, Mez gazdasági gépszerel .

F iskola:

Tanulmányi szerz dés alapján. 1996–1999, Gödöll i Agrártudományi Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Tanárképz Intézet, Műszaki szakoktató.

Egyetem:

2005–2007 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bólyai János Katonai Műszaki Kar, Védelmi igazgatási szak, katasztrófavédelmi szakirány, védelmi igazgatási menedzser.

Doktori képzés: A Honvédelmi Miniszter beiskolázása alapján 2007–2013, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (2011-t l Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképz

Kar), Hadtudományi

Doktori Iskola. Témám a Magyar Honvédség vízellátása, azon belül a víztisztítás. Katonai pálya 1993–1996 szerkezetépít rajparancsnok, továbbszolgáló rmester 1996–1997 állásépít szakaszparancsnok, hivatásos törzs rmester 1997–2000 gépi hídépít szakaszparancsnok, f törzs rmester 2000–2001 állásépít szakaszparancsnok, megbízott századparancsnok, hadnagy 2001–2004 műszaki technikai század parancsnok, f hadnagy 2004–2011 víztisztító század parancsnok, százados 2011–2013 hely rségtámogató

alegységek,

parancsnokság,

rnagy 2013–

kiképzési f nökség, f nök

Idegen nyelvi ismeret Angol, NATO STANAG 6001 3.3.3.3, 2006 ZMNE Német, államilag elismert C alapfok, 2013 ORIGO Számítástechnikai ismeret 7 modulos ECDL vizsga, 2006

parancsnokhelyettes,


Egyéb tanfolyamok Multinational forces orientation course (M5-42-A-04). NATO school Oberammergau, 2004 LOGREP user course, Strasbourg, 2006 Staff Officer’s Military Terminology Course (ACT. 223.18), Budapest, 2010 Külföldi tapasztalatok EX Heroic engineer200Ő, Németország, 101 NLD műszaki zászlóalj, törzs, összeköt tiszt EX Iron Sword 200ő, Norvégia, 101 NLD műszaki zászlóalj, törzs, összeköt és hadműveleti tiszt EX Noble Light II 2007, Németország, NRF HQ G-engineer törzs tiszt EX Stedfast Jaw 2007, Németország, NRF HQ G-engineer törzs tiszt MH NTE Afganisztán ő. váltás, Afganisztán Mazar-e Sharif, Műveleti részleg, hadműveleti f tiszt, részlegvezet helyettes Budapest, 2013. szeptember 10. Kállai Ern

A MAGYAR HONVÉDSÉG VÍZELLÁTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TÉZIS FÜZETE

Recommend Documents