A MAGYAR NYELVŰ MÉDIA SZEREPE A HATÁRON TÚLI MAGYAROK TÁJÉKOZTATÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DUNA TELEVÍZIÓ MUNKÁSSÁGÁRA

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK NAPPALI TAGOZAT PUBLIC RELATIONS SZAKIRÁNY

A MAGYAR NYELVŰ MÉDIA SZEREPE A HATÁRON TÚLI MAGYAROK TÁJÉKOZTATÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DUNA TELEVÍZIÓ MUNKÁSSÁGÁRA

Budapest, 2005

Készítette: Kósa Anita

3

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS

5

II. KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁS

7

II.1. A magyar televíziózás története II.2. Közszolgálati műsorszolgáltatás II.3. A közszolgálati műsorszolgáltatás szabályozása: A médiatörvény II.4. A Magyar Rádió II.5. A Duna Televízió- „Haza a magasban” A Duna Televízió célja, feladata A Duna Televízió története A Duna Televízió műsorai Reklámszolgáltatás III. A HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ÉS HELYZETE III.1 A romániai magyarság III.2 A szlovákiai magyarság III.3. A vajdasági magyarság III.4. Az ukrajnai magyarság III.5 Az ausztriai magyarság III.6. A horvátországi magyarság III.7. A szlovéniai magyarság III.8. A kárpát-medencén kívül élő magyarság Amerikai Egyesült Államok Ausztrália IV. A HATÁRON TÚLI MAGYAR MÉDIA IV.1. Románia Szabadság Bihari Napló Reggeli Újság Keresztény Szó és Vasárnap Új Magyar Szó Kolozsvári Rádió Marosvásárhelyi Rádió: Értünk van, rólunk szól Príma Rádió Star Radio- a csillagok hangja Objektív Televízió Transindex Összegzés a romániai print médiumok használatáról IV.2. Szlovákia Új Szó Remény- „A mi reményünk, az Ön reménye” Radio Patria Szlovák Televízió Magyar Főszerkesztősége Összegzés a szlovákiai print médiumok használatáról IV.3. Szerbia Magyar Szó

7 8 9 11 12 12 13 14 15 16 16 17 19 20 21 22 23 24 24 25 26 26 30 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 41 43 45 46 46 48 48 49 50

4

Újvidéki televízió Mozaik Szórvány Televízió Magyar Percek Adása Újvidéki Rádió Szabadkai Rádió Összegzés a szerbiai print médiumok használatáról IV.4. Ukrajna Kárpáti Igaz Szó Összegzés az ukrajnai print- és elektronikus médiumok használatáról IV.5. Ausztria Hungaro Studio IV.6. Horvátország Új Magyar Képes Újság IV.7. Szlovénia Népújság Muravidéki Magyar Rádió Szlovén Televízió IV.8. Kárpát-medencén kívüli országok Amerikai Egyesült Államok AusztráliaIzrael Új Kelet A HHRF honlapcsalád V. A DUNA TELEVÍZIÓ SAJTÓKAPCSOLATAI

51 52 52 53 53 54 55 57 58 59 59 60 61 62 63 64 64 65 65 67 67 68 69 71

VI.1. Kép és hírszolgálat 73 VI.2.Duna Hírlevél On-line- a belső hírlevél 73 A hírlevél felhasználása 74 Tapasztalt híradós új hullámokon 75 VI.3. Közönségtalálkozók 76 VI.4. Baráti körök 76 VI.5. Műsorsajtó Iroda 77 VI.6. Sajtótájékoztatók, események, rendezvények 77 VI.7. Sajtóelemzés 78 VI.8. A Duna Televízió nézettsége, fogyasztói szokások a határon túli magyar nemzetiségű lakosság körében 81 Sepsiszentgyörgyi lakosok televíziózási szokásai 81 Erdélyi magyarok televíziózási szokásai 83 Kolozsvári egyetemisták televíziózási szokásai 83 VI. KONKLÚZIÓK

86

VII. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

88

VIII. BIBLIOGRÁFIA

89

5

I. Bevezetés Magyarnak lenni nem azt jelenti, hogy Magyarországon élni. Legalábbis az én értelmezésem szerint nem. Éltem külföldön, és mindvégig büszkén vállaltam: magyar vagyok. Magyar, egy nemzet tagja. Egy nemzeté, melyet a történelem százfelé szakított, mégsem volt képes identitását, önazonosságát megtörni. Véleményem szerint ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, a közszolgálati műsorszolgáltatás elengedhetetlen feltétel. Összekötő kapcsot jelent ugyanis az egymástól akár több ezer kilométerre élő emberek között az anyanyelv, illetve a kultúra, a művészet, a vallás közvetítésének segítségével. Ahogy Szekfű András megfogalmazta: „A közszolgálati tv gyertyát gyújt és várja, hogy köré gyűljünk. Nem számolja mikor hányan jelentek meg, de megadja az eszközt, hogy tisztábban lássunk.” Szerintem a társadalom is egy ilyen gyertyát kapott, amellyel adott a lehetőség, hogy kicsit megnyíljunk mi magyarok a külhoni magyarok felé és mindeközben saját magyarságunkat is fejlesztjük, hisz ezen a területen még bőven van mit tenni. Úgy érzem gyakran tudatosan bezárkózunk, és nem is akarunk tudomást venni a körülöttünk zajló eseményekről. Manapság a képernyőkön az érték és a nézettség konfliktusának lehetünk szemtanúi, ami a minőséget folyamatosan lentebb viszi. Ezzel a háttérrel nem kell azon csodálkozni, hogy a határainkon kívül történő, de magyarokat érintő események a műsorok szerkesztői számára nem rendelkeznek kellő hírértékkel. Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, biztosan tájékozottabbak vagyunk például Afganisztán belügyeiben, mint közvetlen szomszédunk, Szlovákia viszonyaiban. Pedig csak hagyni kellene, hogy a „gyertya” megvilágítsa, ami nyilvánvaló. A környező országokban és a tengeren túl élő magyarok szervezkednek, aktívan ápolják magyar hagyományaikat, szokásaikat, és megemlékeznek ünnepeikről. Érdeklődnek a többi országban élő magyar társaik élete iránt, amit bizonyít például a hírportálokon – mint a Transindex- való keresztkattintás mértéke is (A keresztkattintás mérőszáma azt mutatja meg, hogy az egyik határon túli magyar lapot olvasó internetező rákattint-e más országok sajtótermékeire is). A legtöbb országról elmondható Szlovákiától kezdve Ukrajnán át Izraelig, hogy külön magyar sajtó, rádió, s sok esetben televízió létezik. Csak hagyni kell azt a gyertyát égni! Valójában mit tudunk ezekről a médiumokról? Az átlagember igen keveset. Ezért dolgozatom célja bemutatni a különböző országokban található magyar írott sajtó és elektronikus média sajátosságait, s szerepét az ottani közösségek életében. Megvizsgálom mennyiben különbözik az anyaországi és a határon túli sajtó szerkezetében, olvasói szokásaiban vagy épp 6

tulajdonlásában. A dolgozat során elemzem a közszolgálati szektor jelenlegi helyzetét, és szabályozásának formáit, illetve röviden bemutatom a magyar televíziózás történetét is. Szeretnék rávilágítani, hogyan járulhat hozzá a Duna Televízió - a magyarság televíziója- a határon túli magyarok tájékoztatásához és mindennapi életéhez. Szeretném bebizonyítani, hogy a Duna Televízió céljában és szellemiségében alapvetően különbözik a másik két közszolgálati médiumtól, így mindenféle politikai csatározásokkal ellentétben van létjogosultsága. Cselényi László elnök úr a következőképpen fogalmazott: „Célom, hogy a Duna Televízió egyszerre legyen színvonalas és érdekes, nézett és versenyképes közszolgálati csatorna.”De valójában sikerült elérni ezt a célt? Vizsgálatom a határon túli magyarok szemszögéből végzem el. Az elemzések eredményeképpen arra keresem a választ, hogy a Duna Televízió munkája mennyiben járul hozzá a határon túli magyarok informálásához, milyen eredményes sajtókapcsolati elemeket használnak és melyeket lehetne még fejleszteni a jövőben. Ajánlásokat kívánok megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy mely országokkal való sajtókapcsolatokra kell még hangsúlyt fektetni és milyen módon lehet az ő munkájukat segíteni. „Az éterben nincsenek határok, a határok bennünk vannak”Hiszem, hogy ezek a határok leküzdhetők, csak egy kicsit meg kell nyílnunk honfitársaink felé. A dolgozat is ezt a célt szolgálja.

II. Közszolgálati műsorszolgáltatás II.1. A magyar televíziózás története 7

Az ’50-es évek elején jelent meg először politikai szinten a magyar televízió megteremtésének ötlete. 1956-ban már el is készültek az első kísérleti jellegű adások, ám ezek technikai eszközök és stúdió hiányában, csupán helyszíni közvetítésekre korlátozódtak. A tényleges magyar televíziózás kezdetét így 1957-re tesszük, hisz innentől kezdve sugároztak rendszeresen adásokat. Megalakult a Magyar Televízió, s előfizetési díj lépett életbe, mely éveken át 50 forint maradt. A televízió csupán egyetlen közvetítőkocsival rendelkezett, és az adások is sokáig csak heti három alkalommal jelentkeztek. 1960-ban már heti 5 alkalommal sugárzott a televízió, amely hihetetlenül kitágította a magyar lakosság perspektíváit. Ekkora közel százezer készülék volt az országban. 1971-re a műsorok egyre színesebbé, tartalmasabbá váltak, s a televíziókészülékek száma is elérte a két milliót. A televíziózás megszűnt közösségi esemény lenni, egyre inkább a család keretein belül zajlott. 1974-ben a Magyar Televízió és Magyar Rádió különvált a közös vezetés alól. Ekkoriban indultak igen neves televízióműsorok és tévéjátékok. 1989-ben megjelent a piacon az első magánvállalkozás, a Nap Tv. Az országban sokan megirigyelték a televízió sikerét, és maguk is szerettek volna beszállni az üzletbe. A kormány ezért frekvenciamoratóriumot rendelt el, amely azt jelentette, hogy befagyasztották a frekvenciaengedélyek kiadását a médiatörvény megszületéséig, amit 1990-re vártak. Azonban a törvény nem született meg, így a médiapiacon teljes zűrzavar alakult ki. A törvényi keretek hiánya miatt nem volt ugyanis olyan szolgáltató, amely ki tudta volna elégíteni a lakosság egyre növekvő információigényét. A frekvenciamoratóriumot ügyesen megkerülve több televízió kezdte meg működését (Szív Tv, Tv-4), és megjelent a Duna Televízió is, mint alapvetően kulturális missziót teljesítő televízió. A médiapiacon káosz uralkodott el, a Magyar Televízió finanszírozása és felügyelete nem volt biztosított, a helyi piacokon pedig sorra alakultak a helyi, közösségi elektronikus médiumok. 1996-ban a médiatörvény vetett véget a zűrzavarnak, azonban már megszületése pillanatában sok kritika érte. Két kereskedelemi adó kezdte meg működését a törvénynek köszönhetően: az RTL- KLUB és a TV2. Ezek erős konkurenciát jelentettek az MTV-vel szemben. Jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy a két kereskedelmi adót senki sem kényszeríti versenyre közszolgálati vagy kulturális oldalról, ami a színvonalat folyamatosan lefelé nyomja. Nézettségük jelentős mértékben meghaladja a közszolgálati televízióknál mért adatokat. Három közszolgálati médium együttes működése sokak szerint felesleges, hiszen alapvető céljaik, feladataik megegyeznek, műsorstruktúrájuk hasonló. Ezt a tényt több oldalról is 8

cáfolattal lehet illetni, azonban dolgozatom témájából adódóan csupán egy fontos aspektust emelek ki: a határon túli magyarságnak szóló műsorokat. A Nemzeti Audiovizuális Archívum 2004-ben felmérést készített a kereskedelmi és közszolgálati adók műsorstruktúrájáról. Ebből kiderül, hogy az m1 egy átlagos héten, 195 percnyi körzeti vagy határon túli hírműsort adott le, és 145 percnyi körzeti illetve határon túli magazint sugárzott. Az m2-nél ezek az adatok 70 és 105. A Duna Televíziónál ezek az arányok teljesen másképp alakultak, egy átlagos héten ugyanis összesen 585 percnyi határon túli magyarság életével foglalkozó programot sugárzott a televízió. Úgy gondolom ezek után szükségtelen bárkinek felvetni, hogy a televíziónak nincs létjogosultsága. II.2. Közszolgálati műsorszolgáltatás Ha a médiatörvényből indulunk ki, megállapítható, hogy a műsorszolgáltatók négy alapvető típusát különböztethetjük meg: közszolgálati, közműsorszolgáltató, nonprofit és kereskedelmi média. Ezeken a típusokon kívül a szakosodott műsorszolgáltatók és a hálózatba kapcsolódó médiumok is megjelentek a hazai médiapiacon és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Jelen dolgozat témájából adódóan részletesen csupán a közszolgálati műsorszolgáltatást és annak mai helyzetét tekintem át. Hogy mit is értünk közszolgálati műsorszolgáltató alatt? A törvény szövege szerint olyan médium, melynek feladata „többségében közszolgálati műsor szolgáltatása”. A közszolgálati műsoron belül pedig meghatározó szerepet kell hogy játsszanak a közszolgálati műsorszámok. Szolgálnia kell azoknak az embereknek „a tájékozódási, kulturális, állampolgári és életviteli szükségleteit”, akik a vételkörzetben élnek. A médiatörvény szövege szerint olyan műsorszámok alkalmasak erre a feladatra, mint a művészeti, kisebbségi, nemzetiségi, oktatási, tudományos, vallási, gyermek- és ifjúsági, jogi, közéleti stb témákkal foglalkozó programok, illetve a hírszolgáltatás. A közszolgálati médiát főleg közpénzekből finanszírozzák, és társadalmi felügyelet alatt áll. Ebből következően törvényi keretek között szabályozott jogai és kötelezettségei vannak.

II.3. A közszolgálati műsorszolgáltatás szabályozása: A médiatörvény Az elektronikus média szabályozásának alapját az erőforrások szűkössége adja. A 9

középhullámon sugárzott adások ugyanis keveredhetnek más jelekkel, melyek ugyanazon a hullámsávon vannak jelen, így interferenciát okoznak. A frekvenciákkal való gazdálkodás igénye ennek megfelelően már a korai évtizedekben felmerült Európában. Nyugat-Európában úgynevezett frekvenciatanácsok alakultak, melyek szabályozták, hogy miként lehet frekvenciához jutni egy adott országban. A használat joga azonban nem korlátlan időre szólt, így a médiapiac igen érzékennyé vált. A szolgáltatóknak „egyfajta cenzúra veszélye lebegett és lebeg felettük”. Európában később megszülettek a médiatörvények, melyek részletes szabályozást dolgoztak ki a média működésére. A frekvenciatanácsok átalakultak médiahivatalokká, melyek feladata a folyamatos ellenőrzés lett. Magyarországon azonban a megfelelő törvényi szabályozás még a ’90-es évek elején is váratott magára, hisz a törvény megalkotása politikai csatározássá változott. A technika fejlődése viszont közben nem állt meg, így mire a konkrét megfogalmazásig eljutottak a politikusok, a szabályozandó területek olyan bonyolulttá váltak, hogy a kudarc lehetősége adott volt. 1996-ban végül megszületett a világ egyik legterjedelmesebb médiatörvénye a maga 162 paragrafusával (1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról). Célja „egy strukturált, elemeiben egymásra épülő, összetett médiavilág kialakítása, illetve működési kereteinek megteremtése”. A törvénynek sikerült megtörnie a televíziózás állami monopóliumát, s lehetőséget adott a médiapluralizmus kialakulására. Négy fő értékrendszer kap helyet benne: 1, Szabad, független és tárgyilagos médiapiacot kíván létrehozni 2, A kulturális értékek megjelenítését támogatja 3, Sokféleségnek kíván teret engedni 4, Meg kívánja akadályozni az úgynevezett médiamonopóliumok kialakulását. A közszolgálati műsorszolgáltatók kötelességei a médiatörvény alapján: „(1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi

eseményekről,

a

vételkörzetében

élők

életét

jelentősen

befolyásoló

eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. (3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató biztosítja a 10

műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. (4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertető, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehető szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó műsorok főműsoridőben történő bemutatására, e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatására.” A törvény rendelkezik az Országos Rádió és Televízió Testület illetve a Panaszbizottság jogállásáról és működéséről, illetve a közszolgálati műsorszolgáltatók stabilitásának megteremtése érdekében létrehozza a Műsorszolgáltatási Alapot is. Fontos eleme továbbá a reklámok szabályozása. A paragrafusok mennyiségi kvótákat, minőségi korlátokat határoznak meg és úgynevezett időbeli maximumot írnak elő a különböző médiatípusokra, így a közszolgálati médiumokra vonatkozóan is. II.4. A Magyar Rádió

"Mindenki tudja, mit jelent különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó. A broadcastingnak nemcsak az a hivatása, hogy a tanyai világba elvigye a magyar kultúrát, jelentősége az, hogy ... az egyetlen szabad 11

összeköttetési lehetőség elszakított véreinkkel…"- fogalmazta meg a rádió létjogosultságát Kozma Tibor a határon túli magyarok tájékoztatásában. A Magyar Rádió fontos szerepet tölt be ennek a feladatnak az ellátásában. A médiatörvény különleges helyzetet teremtett a rádiós piacon, hiszen a határainkon túl is fogható magyar adók száma, nem hogy bővült volna, hanem ellenkezőleg: csökkent, hiszen a Petőfi Rádió olyan sávba került át, amin a szórványmagyarság számára lehetetlen volt fogni az adást. A helyi piacokon megjelentek a kereskedelmi rádiók illetve televíziók, melyek jelentős konkurenciát teremtettek a Kossuth rádiónak. A Kossuth rádiónak elvileg ma két funkciót mindenképpen be kellene töltenie: a magyarországi közösség hű tájékoztatását a határon túli nemcsak magyar ügyekről, valamint a határon túli magyar közösségek tájékoztatását, arról hogy mi történik a "külvilágban", vagyis Magyarországon, illetve tágabb környezetünkben. Ezt a két funkciót legteljesebben a Szülőföldünk- Határok Nélkül című műsor tölti be, benne aktuális hírekkel, portrékkal, gazdasági, kulturális és közéleti riportokkal. A magazinműsor a határon túli magyarok témakörét, illetve magukat a határon túli közösségeket szeretné megismertetni, megszerettetni a minél szélesebb hallgatóközönséggel. Az a célja, hogy a szomszéd országokban élő magyarok problémáinak megismertetése mellett eloszlasson számos, velük kapcsolatos előítéletet, téveszmét.

A műsor a Magyar Rádióban

1992-ben jött létre, főként az ungvári, újvidéki, marosvásárhelyi, temesvári és pozsonyi rádió magyar szerkesztőségeinek a munkájára támaszkodva. Az utóbbi két esztendőben sikerült a kolozsvári és az eszéki, valamint a szabadkai rádiós szakembereket is megnyerni a Határok nélkül számára. Ma már a műsor nagyobb részét a határon túli kollégák riportjaiból szerkesztik. Már 1994-re a hazai arányoknál magasabb hallgatottságú és igen népszerű műsor lett az országhatárokon túl. Egy 1998-as felmérés bizonyította, hogy arányait tekintve Erdélyben legalább tízszer annyian hallgatták a Határok nélkül műsorát, mint idehaza. Sajátos módon a Határok nélkül magyarországi hallgatottságát nem a kereskedelmi rádiók 1997 szeptemberi, hanem a két új kereskedelmi televízió októberi indulása befolyásolta inkább, hisz belépésükkel tartósan mintegy 1%-kal, vagyis 83 000 fővel csökkent az esti és reggeli műsor összhallgatottsága. II.5. A Duna Televízió- „Haza a magasban”

A Duna Televízió célja, feladata 12

A Duna Televízió egy olyan különleges műholdas televízióadó, melynek jogalapját a Magyar Köztársaság Alkotmánya mondja ki:” A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását”. Ennek a feladatnak a támogatására jött létre a televízió 1992-ben. Az Alapító Okirat a legfontosabb célként a következőket határozza meg: „ A társaság célja közszolgálati műsorszolgáltatás a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára. A műsorszolgáltatás szolgálja a magyar és egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését, a tárgyilagos Magyarország- és magyarságkép kialakítását Európában és azon kívül, a népek közötti és nemzetközi kapcsolatok ápolását és erősítését, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.” Határozott követelésként jelentkezik a határon túli nézők részéről, hogy a televízió „nekik, róluk, de velük szóljon.”A „nekik-szólás” kérdése egyértelmű, azonban a másik két követelmény teljesítése még gyerekcipőben jár.

A Duna Televízió története A nyilvánosság előtt a televízió felállításának ötlete 1992 nyarán hangzott el először a Magyarok III. Világtalálkozóján. 1992. október 7-én az 1057/1992-es kormányhatározat megalapította a Hungária Televízió Alapítványt (HTVA), melynek első elnöke Csoóri Sándor lett. Induló vagyonát az Országgyűlés határozta meg az alapító okiratban, míg bevételeiről és kiadásairól a médiatörvény rendelkezik. Üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, és nem jogosult a műsorszerkezet illetve tartalom meghatározására sem. Költségeit az üzembentartási díjaknak törvényben meghatározott hányadából fedezi. 1992 karácsony estéjén kezdte meg rendszeres adását a Duna Televízió. Ekkor a Szent Péter bazilikában II. János Pál pápa éjféli miséjén köszöntötte az „égi köldökzsinór” koncepcióját

13

megvalósító televíziót. Székelyföldön kitörő lelkesedéssel fogadták az összetartozást erősítő médiumot, azonban Magyarországon nem aratott osztatlan sikert. Sokan az Antall-kormány tévéjének könyvelték el, és belpolitikai csatározások tárgyává tették. 1993-ban a HTVA kuratóriuma Sára Sándort választotta a részvénytársaság elnökévé. Ekkor még a MAFILM Róna utcai épületében kapott helyet a televízió, azonban egy évvel később a Mészáros utcába költözött. Ma is itt található a székház. Politikai körökben többször felmerült a kérdés, hogy vajon szükség van-e három közszolgálati médiumra Magyarországon. A műsorok azonban lelkes rajongókra találtak mind országunkban, mind a határokon túl, s a nézettség nőni kezdett. A televízió olyan támogatást élvezett a társadalom körében, mely létjogosultságot adott neki, és bármilyen összevonást lehetetlenné tett. Az erkölcsi támogatás baráti körök keretében valósult meg. Az első ilyen egyesülés 1994-ben Gyergyószentmiklóson alakult, s számuk ’98-ra elérte a 36-ot. Az ő összefogásukra alakult meg a Duna Televízióért Alapítvány több híres tiszteletbeli alapító taggal, úgy mint Habsburg Ottó vagy Nemeskürty István. Tevékenysége során találkozókat szervez határon innen és túl, adományokat gyűjt és konkrét segítséget nyújt például parabolaantennák adományozásával (erről lásd. későbbiekben részletesen az V.4. részt). 1995-ben a médiatörvény létrejöttével ismét változások történtek a Duna Televíziónál. A Tv közszolgálati műsorszolgáltatóvá vált, az MTV és MR Rt-vel azonos jogokkal ruházták fel, így a nézők által befizetett előfizetési díjakból is részesedhetett. A Hungária Televízió Alapítvány közalapítvánnyá (HTVKA) alakult.

A Duna Televízió műsorai A közszolgálatiság jegyében készülő műsorok a médiatörvény megszületése óta erősödtek a Duna Televízió műsorstruktúráján belül.

Hírműsora főműsoridőben kerül sugárzásra, és

teljesen párt vagy csoportosulásoktól független szellemben készül. A határon túl élő magyarok műveltségének fejlesztésére, identitásának őrzésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, a tudomány legújabb eredményeit mutatja be, foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, a gyermekekkel, az ifjúsággal. Segít az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódásának fejlesztésében, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet; támogatja a közbiztonságot, az egyházi és hitéleti műsorok terjesztését. Olyan műsorszámot nem tűz műsorra, melyek a kiskorúak személyiségfejlődését akadályozza, így teljesen mentes 14

például az erőszaktól vagy a szexualitástól. Számos magazinnal, háttéradással jelentkezik, melyek a különböző régiók aktuális kérdéseit, problémáit boncolgatják. Lehetőséget biztosít a határon túli stúdiók, műhelyek munkáinak bemutatására; azonban ezen a téren még bőven van mit tenni, ahogy azt a 2000-ben zajlott határon túli és magyar médiaszakértők tanácskozásának összegzéseként meg is állapították. Itt elhangzott, hogy nem igaz az a gyakran hangoztatott érv, mely szerint a határon túli szakemberek szaktudása sokszor hiányos, és munkájuk kívánni valót hagy maga után, ezért nem kerülhetnek be azok az anyaország műsorai közé. Számos szakértő hangoztatta, hogy biztosítani kell a lehetőséget ezeknek a műhelyeknek, s ami a legfontosabb: támogatni őket a szükséges továbbképzés megszerzésében, illetve a technikai felszereltség fejlesztésében. Küldetése alapján a Duna Televízió kulturális televízió kíván lenni, s ennek megfelelően tudósít a klasszikus és kortárs magyar művészetről. Színházi közvetítéseinek legnagyobb része például határon túli előadásokból áll össze. Kulturális tevékenységének elismeréseként 1999-ben UNESCO Camera-díjjal jutalmazták, s elnyerte a „világ legjobb kulturális csatornája” címet. Folyamatosan műsorra tűzi a magyar filmművészet legkiválóbb alkotásait is. 1995-ben megalakult a Duna Műhely, mely kezdő filmesek munkájához nyújt szellemi és anyagi támogatást. 2004-ben a csatorna napi 11 óra filmet sugárzott, és ezeknek 42 %-a magyar alkotóműhelyekben készült. A legfontosabb állami és egyházi ünnepekről élőben számol be, s népszerűek tematikus napjai is, mint a legutóbbi halottak napi megemlékezés. A műsorszerkezet a következő elemekből épül fel: leghangsúlyosabban a közéleti műsorok kapnak helyet a napi programban, míg második helyen a dokumentumfilmek állnak. A Magyar Televíziótól jelentősen megelőzve a hírműsorok aránya a teljes műsoridőn belül 17,5% . A szórakoztató, vallási és sport témájú műsorok csupán az adásidő csekély százalékát teszik ki. A Duna Televízió tehát áttekinthetőségre törekszik műsorstruktúrájában, és igyekszik szem előtt tartani a többi kárpát-medencei televízió műsorrendjét is az átfedések elkerülése végett. Cselényi László, a Duna Televízió jelenlegi elnöke, szerint a televízió küldetése, hogy „olyan műsort készítsen, mely szervesen összekapcsolja, egységes egészként kezeli a magyarságot világnézeti és politikai törésvonalaktól függetlenül”.

Reklámszolgáltatás A Duna Televízió a médiatörvényből adódó kötelezettségeinek megfelelően kevesebb 15

reklámot sugároz, mint a kereskedelmi adók, és azokat is kulturáltabb formában. Ennek óriási előnye, hogy a reklámozók ily módon képesek az úgynevezett reklámkerülők elérésére is. A díjak rendkívül kedvezőek-a kulturális hirdetések még külön kedvezményt is kapnak-, mégis nagy nyilvánosság elérését teszik lehetővé. A Dunatext szünet nélkül olvasható és száz főoldal illetve számos aloldal várja a hirdetők jelentkezését. A reklámbevételek tekintetében a Duna Televízió a lista utolsó előtti helyén állt a 2004 október és 2005 szeptember közötti időszakban. A Médiafigyelő adatai szerint, részesedése a teljes televíziós reklámpiacon belül 4,3 és 15,7 % között mozgott, számszerűsítve pedig 687 millió forintot tett ki.

III. A határon túli magyarság földrajzi elhelyezkedése és helyzete III.1 A romániai magyarság A Románia területén magukat magyarnak valló lakosok száma 1.447.544, amely 7,1%-os részesedésnek felel meg az összlakosságon belül. Számuk jelentősen lecsökkent a tíz évvel korábbi adatokhoz képest, főleg a népességfogyás és az elvándorlási folyamat következtében. Az ezredfordulóra csupán 175 olyan település maradt az országban, ahol a magyarok részaránya meghaladja az 50%-ot. A magyar lakosság legnagyobb része az erdélyi területen él másik 12 népcsoporttal együtt. Elsősorban Székelyföldön (Hargita, Kovászna és Maros megye) alkotnak zárt tömböt, ahol a teljes romániai magyarság 35%-a él. Jelentős számú közösségek élnek még a magyar határ mentén – Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében-, Közép-Erdélyben és szétszórva az ország területén, úgynevezett interetnikus diaszpórában.

Jogi szempontból a 2003-as alkotmánymódosítás minőségi javulást hozott

például az anyanyelvhasználat terén, azonban továbbra sem sikerült megváltoztatni az ország nemzetállami státuszát, mely hivatalos nyelvként a románt ismeri el. A Románia Magyar Demokrata Szövetség révén megoldott a magyar érdekképviselet Romániában. Az RMDSZ egy nemzeti és demokratikus alapokon nyugvó kisebbségvédelmi szervezet, mely 1996-2000 között a demokratikus kormánykoalíció tagjaként a központi kormányzásban is tevékeny szerepet vállalt. Alapvető célkitűzése a romániai társadalom, gazdaság, közigazgatás modernizálása, Románia európai integrációs pályára állítása, a romániai magyar nemzeti közösség hagyományainak, nyelvének, kultúrájának megőrzése és fejlesztése. Munkájának eredményeként olyan rendeletek születtek, melyek elismerték a 16

kisebbségi nyelvhasználatot a közigazgatásban, illetve az anyanyelvhasználat jogát az óvodától az egyetemig. Javult a magyar lakta területek infrastrukturális állapota is. Gazdasági szempontból a romániai magyar lakosság helyzetelőnybe került a románokkal szemben, hiszen a Magyarországhoz kötődő kapcsolataik és tudásuk révén, a magánszférában eredményesebben tudtak tevékenykedni. Azonban az elöregedő falusi lakosság igen nagy része foglalkozik mezőgazdasággal, amihez hiányoznak a termelési eszközök és a vetőmag, illetve sok esetben a szaktudás is. A szakképzés területén is nagy hiányosságok mutatkoznak. A magyar lakosság jóval kisebb hányada rendelkezik felsőfokú képesítéssel, mint a romániai lakosság. Előrelépésnek tekinthető azonban a magyar állam támogatásával létrehozott Sapienta nevű erdélyi magyar egyetem megalakulása. A civil szféra önszerveződése példaértékű lehet minden környező ország számára, hiszen a bíróságon bejegyzett alapítványok és egyesületek száma meghaladja a 300-at, tevékenységük pedig igen széles területeket fog át. A kultúra területén is magas szintű szervezettségnek lehetünk tanúi, hisz számtalan színházi társulat, néptánc vagy versmondó egylet működik az ország területén. Nagyszabású rendezvényekre is sor kerül, így például a hagyományőrzést szolgálja a

szatmárnémeti

népdalverseny, a zilahi zeneszerzői verseny, különböző szavalóversenyek, bábos találkozók, színjátszó

fesztiválok.

„Összességében

elmondható,

hogy

a

romániai

magyarság

számarányánál és súlyánál fogva rendelkezik mindazzal a szellemi és szervezeti potenciával, részben megfelelő intézményi háttérrel és tárgyi feltételekkel is, amelyek autonóm, fejlődésre képes magyar kultúra létrehozását biztosíthatják.”

III.2 A szlovákiai magyarság A legfrissebb jelentések szerint a szlovákiai magyarság száma 520.528 fő. Számuk jelentős fogyásnak indult, melynek fő oka az identitászavar, illetve a kulturális kötődések elvesztése miatti nemzeti tudat megrendülése. Nagy részük Dél-Szlovákiában él a magyar-szlovák államhatár menti területeken. A magyarok főleg mezőgazdasági területen vagy fizikai munkásként dolgoznak, a tudományos foglalkozást űzők részaránya jelentősen alacsonyabb, mint a szlovákok körében. Az iskolázottsági adatok kifejezetten rossznak mondhatók, például az egyetemi, főiskolai 17

diplomások aránya csupán 5 %, az országos 10%-al szemben. Jogi szempontból erős elmaradottság tapasztalható, hisz bár az alkotmány külön fejezetben foglalkozik a kisebbségek jogaival, ezek a mai napig nem lettek egységes törvénybe foglalva. Bár formálisan számos jogot garantált a szlovák parlament, a gyakorlati alkalmazás némely területen elmaradott, amelyet a kedvezménytörvény miatti feszültségek csak tovább súlyosbítottak. A szlovákiai magyarok képviseletét a Magyar Koalíció Pártja látja el, mely a 2002-es parlamenti választásokon igen eredményesen szerepelt. Ez az egyetlen olyan határon túli magyarokat képviselő párt, melynek az adott országban nincs ellenfele, és egyedül látja el a képviseleti feladatokat. Programjában olyan létfontosságú elemek kaptak helyet, mint a kisebbségi rádiózás, televíziózás jogállásának szabályozása, vagy egy állami magyar egyetem felállításának lehetősége (2004-ben végül meg is indult a képzés a komáromi Selye János Egyetemen). A magyarlakta területek gazdaságilag jóval elmaradottabbak, mint az ország többi része. Az egy főre jutó beruházások (ezen belül az állami beruházások is) ezeken a területeken a legalacsonyabbak, ami az itt élők gazdasági aktivitására is hatással van. Az eltérő településszerkezetek csak súlyosbítják a problémát. A civil társadalom térnyerése számottevő Szlovákiában, azonban erős koncentráció mutatkozik ezen a területen. A szervezetek igen nagy száma (88%-a) kulturális, 12 %-a pedig oktatási területen csoportosul, a környezetvédő, szociális, sport stb egyesületek igen ritkák az országban. A magyarul tanuló diákok száma folyamatosan csökken Szlovákiában, ám a helyzet még így is kedvezőnek mondható, hisz lehetőség van magas színvonalú alap és középfokú oktatásra is. Hiányosságok főleg a szakképzés és a felsőoktatás területén mutatkoznak. Az országos átlaghoz viszonyítva mintegy 5 %-al alacsonyabb a felsőfokú képzésben részesültek aránya a magyar nemzetiségűek között. Jelentős előrelépés azonban, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett tagozata kezdte meg működését 2001-ben. A kisebbségi kultúra támogatása törvényileg még mindig nem szabályozott, azonban így is, bár szűkös forrásokkal, de fejlett színházművészet alakult ki. A jelentősebb színházak között említhetjük a Thália Színházat, a komáromi Jókai Színházat vagy a Szerdahelyi Városi Színházat. A kisebbségi kultúrák támogatására mindössze 80 millió Sk jutott 2003-ban, s ennek az összegnek csupán kb negyedrésze került a magyarsághoz.

18

III.3. A vajdasági magyarság A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a Vajdaság területén 290.207 magyar nemzetiségű állampolgár él. Ezek túlnyomó többsége Bácska, Bánát és a Szerémség területén él, ezek közül

is

több

járásban

abszolút

többségben.

Az

utóbbi

években

jelentős

népességcsökkenésnek lehetünk tanúi, melynek oka az alacsony születésszám, az erőszakos asszimiláció és az elöregedés. Az eddig magyarlakta településeken oly mértékben megnövekedett a szerb nemzetiségűek aránya és a betelepített menekültek száma, hogy ezek a folyamatok várhatóan erősödni fognak. A magyar kisebbség önszerveződési és gyülekezési joggal rendelkezik, azonban ezzel párhuzamosan elveszítette formális kollektív jogait. A Vajdaság továbbra is önálló tartományt képez, azonban ez a gyakorlatban inkább csak földrajzi értelemben érvényesül, hisz a döntési jogkörök erősen centralizáltak. Politikai szinten a magyar kisebbség képviseletét a Vajdasági Magyar Szövetség látja el, mely a 2004-es önkormányzati választásokon négy község polgármesteri címét szerezte meg. Minden érdekképviseleti szerv közös célként ismeri el a magyar nemzeti kisebbség kollektív jogainak intézményes keretek között történő biztosítását, összhangban az európai normákkal és a fejlett európai demokráciák gyakorlatával. A vajdasági magyarság legjelentősebb intézményének a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség számít, mely a művelődési élet minden területét átfogja, és nagy eredményének számít az úgynevezett vándorkönyvtár létrehozása. Gyakran kerülnek megrendezésre a magyarság életében fontos szerepet játszó különböző rendezvények, így a magyar néptánccsoportok seregszemléje, a magyar népzenei együttesek találkozója, vagy a középiskolások művészeti vetélkedője. Az oktatás szempontjából kevésbé kedvező a helyzet. Folyamatosan csökken ugyanis a vajdasági magyar tagozatok és az azokon tanuló diákok száma is. A tanterv kialakítása, a könyvek beszerzése mind-mind központi hatáskörbe tartoznak. A magyar nyelvű felsőoktatás erősen koncentrált, Észak-Bácska területére csoportosul, azonban önálló magyar felsőoktatási intézmény nem működik sehol az országban. A színházi előadások nagy múltra tekintenek vissza a Vajdaságban. Legeredetibb kezdeményezése az 1978-ban indult Tanyaszínház, mely a színjátszás régen igen kedvelt 19

formáját hozta be újra a köztudatba. Az egyház jelentős paphiánnyal küzd, és sajnálatos módon megszaporodtak a magyar papokat és egyházi intézményeket ért atrocitások is.

III.4. Az ukrajnai magyarság Az ukrajnai magyarság száma 150-200.000 főre tehető, melynek többsége Kárpátalja megyében él. Jelentős magyar közösségek élnek az ungvári, a munkácsi és a nagyszőlősi járások egy részén. A magyar lakosság 84 %-a azonban a magyar határ menti 20 km-es sávban tömörül. A nemzetiségi kisebbségi törvény és a két ország közötti bilaterális megállapodások különjogokat

adnak

az

ukrajnai

kisebbségeknek,

így

biztosított

például

az

anyanyelvhasználat vagy a saját kulturális intézményrendszerhez való jog, azonban ezek a rendelkezések gyakran elakadnak a gyakorlati megvalósítás szintjén. A magyar kulturális és szakmai szervezetek érdekvédelmi tevékenysége főleg a magyarság identitástudatának és kultúrájának megőrzésére, az anyanyelvű oktatás fejlesztésére, a magyar nyelvű oktatási rendszer továbbfejlesztésére és egy önálló magyar tankerület létrehozására irányul. A szervezetek támogatják az ukrajnai gazdasági folyamatokba való bekapcsolódást, és a határon átívelő együttműködés megvalósítását. A kárpátaljai területek gazdaságilag elmaradottnak bizonyulnak az országos átlaghoz viszonyítva. A magyarság nagy része mezőgazdasági művelésbe vont falvakban él, és alacsony presztízsű foglalkozást űz, így a munkanélküliség veszélyének is fokozottabban vannak kitéve. A természeti csapások ( az 1998-as és 2001-es árvíz) is hatalmas károkat okoztak ezeken a területeken, az utóbbi években azonban kedvező folyamatok indultak meg, hisz megnőtt a beáramló külföldi tőke aránya. Az oktatás területén sok minőségi probléma jelentkezett az utóbbi időkben. A gondok főleg pénzügyi jellegűek, s az iskolák emiatt gyakran a legalapvetőbb higiéniai követelményeknek sem felelnek meg. Óvodai és általános iskolai szinten is biztosított a magyar tannyelvű képzés, ám szakiskolai szinten is lenne rá igény, ha adottak lennének az anyagi feltételek. A bilaterális megállapodások keretében lehetőség van a kárpátaljai fiatalok Magyarországon való továbbtanulására, azonban szomorú tény, hogy a hazánkban tanulók nagy része nem tér vissza Kárpátaljára. 20

A kultúra területén nagy hagyományőrzésnek lehetünk tanúi művelődési és irodalmi körök, nyugdíjas klubok keretein belül. Az egyház szerepe Kárpátalján jelentős, hiszen a hitoktatáson kívül fontos karitatív tevékenységet is végeznek. Helyzetüket nehezíti azonban az országban tapasztalható paphiány.

III.5 Az ausztriai magyarság Ausztriában a legfrissebb becslések és jelentések szerint is legalább hatvan- hetvenezer főre tehető a magyar nemzetiségűek száma. Közülük is a legtöbben Bécsben és annak környékén illetve más nagyvárosokban- úgy mint Graz, Linz vagy Salzburg- élnek. Ezeken a területeken belül két fő csoportot különböztetünk meg. Az egyiket a bevándorolt magyarság alkotja, míg a másik az őshonos, úgynevezett burgenlandi magyarság. Bevándorolt magyarság: Az ő összefogásukra létesült 1980-ban egy még ma is működő szervezet: Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége. Évente megszervezi a fontosabb nemzeti ünnepekről történő megemlékezéseket, működteti a Bécsi Magyar Színházat, sőt önálló kiadványt is szerkeszt Bécsi Napló néven. Ez a szervezet a fenntartója a Bécsi Magyar Iskola nevű intézménynek, amely kéthetente tart foglalkozást körülbelül száz fő részére. Az összetartozás erősen érvényesül kulturális, tudományos és oktatási területeken is. A tudományos

tevékenység

„Kufstein-konferencák”,

fejlesztése ahol

egy

érdekében

meghatározott

kerülnek témakörben,

megrendezésre meghívott

a

nyugati,

Kárpát-medencei és anyaországi vendégelőadók tartanak előadást. Burgenlandi magyarság: Az őshonos magyarság tekintetében kedvezőtlen asszimilációs folyamatok indultak meg az utóbbi időben. Határozottabb támogatással ez a negatív trend lassítható lenne, például az oktatás segítségével, hisz Burgenlandon 1920 óta nem működik magyar nyelvű gimnázium, és alapfokú magyar oktatás is csupán elszórtan található. A másik fontos eszköznek a média bizonyulhat. Szervezetileg erősödés tapasztalható ezen a téren, hisz megalakult az Alsóőri Információs és Média-központ, ennek ellenére azonban még mindig alulreprezentált a kisebbségi sugárzás a magyar ajkú lakosság számához viszonyítva. A legfontosabb feladat biztosítani, hogy előrelépés történjen a kisebbségi televíziózás és rádiózás területén Ausztriában. 21

Általánosan elmondható, hogy az ausztriai magyar népcsoport nem rendelkezik területi autonómiával és garantált parlamenti képviselettel, kétnyelvű okmányokkal (pl. személyi igazolvány), sem pedig önálló gazdasági szerkezettel és aktivitással. Életük rendezett körülmények között zajlik, ám csak szűk keretek között valósul meg a nemzeti összefogás.

III.6. A horvátországi magyarság Az Ausztriában jelentkező negatív asszimilációs trendek Horvátországban is felerősödtek az utolsó két évtizedben. Ebben jelentős szerepe volt az 1991-ben történt szerb agressziónak, amely a magyarság szellemi életének minden fontosabb intézményét megsemmisítette és jelentős tömegeket üldözött el lakóhelyéről. Jelenleg 16.595 magyar nemzetiségű állampolgár él Horvátország területén, ám ez csökkenést jelent a ’90-es években számlált adatokhoz képest. A magyar közösség mintegy négyötöde a horvát Dunamente környékén, pontosabban a Drávaszögben és Kelet-Szlavóniában összpontosul. Alkotmányügyi szempontból a horvátországi kisebbségek helyzete kedvezőnek mondható, hisz a 2002-ben megalkotott kisebbségi törvény jelentős jogokat ismer el többek között a magyarság számára is. A két ország fontos bilaterális megállapodásokat írt alá kulturális és tudományos téren is, melyek hozzájárulnak a magyarság szellemi értékeinek ápolásához és az összetartozás erősítéséhez. A magyar lakosság szerveződése példaértékű múltra tekint vissza egészen a ’60-as évekig. Ekkor alakult meg, egy ma is aktív szerepet vállaló szervezet, a Horvátországi Magyarok Szövetsége. Legfontosabb feladatának az anyanyelvápolást tartja, ezenkívül bemutatókat szervez a közművelődés, néphagyományok, helytörténeti emlékek érdekességei közül. A háború hatalmas pusztítást okozott az országban, ráadásul a magyarlakta falvakban elmaradás tapasztalható az újjáépítés terén. A fejlesztések jelentősen elmaradnak ezeken a helyeken, és nem adnak lehetőséget a hagyományos gazdálkodási formák visszaállítására sem. A harcok következtében a gazdaság romokban hever, hisz a környék mezőgazdasági és ipari nagyüzemei csődbe mentek, sok száz munkalehetőségtől fosztva meg az ottlakókat. Az egykor jól működő háztáji gazdaságokat kifosztották, így sok helyről hiányoznak az alapvető termelési eszközök. Az országban érzékelhető létbizonytalanság a magyarlakta területeken fokozottan jelen van. A művelődési egyesületek és könyvtárak állapota leromlott a ’90-es évek során, és a hiányzó 22

értékes könyvek, néprajzi gyűjtemények pótlása hosszú folyamatnak bizonyul. Az oktatási intézmények sem élték túl a pusztítást, a magyar óvodai rendszer újbóli kiépítése a mai napig sem sikerült Horvátországban. Az anyanyelvápolás csupán néhány általános iskolában biztosított, ezek színvonala azonban nem megfelelő, és jelentőségük is csekély. 1999-ben azonban nagy előrelépés történt az oktatás összefogása érdekében, hisz létrejött az eszéki Magyar Oktatási és Kulturális Központ. A vallásgyakorlás keretei erősen korlátozottak, hiszen a lelkészhiány miatt anyanyelven zajló istentiszteletek a katolikusok számára egyáltalán nem biztosítottak.

III.7. A szlovéniai magyarság A szlovéniai magyarság zöme az ország észak-keleti részében él, egy kb. 50 km hosszú és 3-10 km széles sávban a szlovén-magyar határ mentén Hodostól Pincéig az ún. Muravidéken. A muravidéki magyarok további két csoportra oszthatók. Az egyik a "lendva-vidéki”, a másik az "őrségi” magyar tömb. A becslések 9-10.000-re teszik a szlovéniai magyarság számát, ami jelentős csökkenés a korábban mért adatokhoz képest. Ennek a csökkenésnek az erős asszimilációs hatás, és az elvándorlás a fő oka. Törvényi szempontból jelentős kedvezményeket adtak a szlovéniai magyar kisebbségnek, többek között nyelvtörvényt írtak alá, illetve tudományos-kulturális megállapodás is történt a két ország között. A magyarság politikai érdekképviseletét a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség látja el. A szervezet kiemelt feladatának tekinti a muravidéki magyar közösség anyanyelvének, nemzeti tudatának, tárgyi és szellemi örökségének megőrzését, valamint az alkotmány által biztosított különjogok gyakorlati életben történő megvalósítását is. A muravidéki magyarság helyzete több szempontból is hátrányosnak mondható. Az idősödő lakosság nagy része falvakban lakik, ahol mezőgazdasági termelést folytatnak. A korábban magántulajdonban lévő földjeik azonban ma már szövetkezeti irányítás alá tartoznak. A munkanélküliség rendkívül magas, és az elvándorlás is felerősödni látszik az utóbbi években. A fizetések 22 %-al maradnak el az országos átlagtól. Az elmaradottság ellenére kulturális téren nagymértékű fejlődés jellemző. Jelentős számú egyesület alakult az országban, melyek képesek értékteremtő, hagyományőrző és anyanyelvápoló funkciókat ellátni. Az ő összefogásukra jött létre a Muravidéki Magyar 23

Művelődési Intézet. Az oktatásban is kedvezőnek mondható a magyarság helyzete, hiszen az óvodától az egyetemig biztosított az anyanyelvű oktatás a vegyes lakosságú területeken. Az egyház nem játszik fontos szerepet a nemzeti identitás kialakításában, amelynek fő oka az országban tapasztalható magyar anyanyelvű papok hiánya és a hitoktatást igénylők számának drasztikus csökkenése. III.8. A kárpát-medencén kívül élő magyarság

A Nyugat-Európában élő magyarság száma Ausztriát leszámítva körülbelül 260-270 ezer főre tehető. Ennek körülbelül fele a Német Szövetségi Köztársaság területén él. Legmagasabb szintű képviseletét a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége látja el, mely tizenhárom ország részvételével jött létre.

Amerikai Egyesült Államok 2000-es adatok alapján az USA-ban magát magyarnak valló személyek száma 1.398.724. Ezeknek azonban csupán igen csekély százaléka beszél otthonában magyar nyelven, 730 ezer amerikai magyarról viszont elmondható, hogy őrzi nemzeti önazonosságát. A kultúra és hagyományok őrzésében nagy szerepet vállalnak az Amerikában alakult különböző egyesületek, így a Külföldi Magyar Cserkészszövetség illetve az egyházak is. Ez utóbbiak szerepe – mint Nyugaton más országokban is- jelentős, ám súlyos problémát jelent a lelkészhiány.

Ausztrália A legfrissebb adatok alapján Ausztráliában megközelítőleg 62 ezer, míg Új-Zélandon 3000 magyar él. A Sydneyben, Melbourne-ben, Adelaide-ben, Brisbane-ben, Perthben és Canberrában

letelepedettek

sajátos

magyar

társadalommá

szerveződtek,

s

szilárd

intézményrendszert alakítottak ki identitásuk ápolása és megtartása céljából. Számos alkalommal adományoztak határon túl élő honfitársaik megsegítésére, így kiemelt cél például a vajdasági magyarok támogatása. A Magyar Iskola keretein belül lehetőség van alsó és középszintű magyar oktatásra, ám ahhoz, hogy ezek a kezdeményezések életképesek 24

maradhassanak, szükség van a magyar kormány támogatására is.

25

IV. A határon túli magyar média IV.1. Románia A romániai magyar sajtó elemzésénél célszerű a rendszerváltásból kiindulni, mely óriási változásokat hozott az írott sajtó minőségét illetően. Az ez utáni időszakot négy nagyobb korszakra lehet bontani. Az első korszakban a ’89-es változások következtében a magyar elit is feltámadt a hallgatásból és aktív szervezkedésbe kezdett Romániában. Ennek következtében alakult meg ’89-ben a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, 1990-ben pedig a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete. Ebben az időszakban óriási lapalapítási láz tört ki, néhány hónap alatt 31-ről 164-re emelkedett a romániai magyar sajtótermékek száma. A magyarság identitásának megőrzése és a szabadság kiemelkedő szerephez jutottak és megjelent a kisebbségi védekező magatartás is. Az 1991-93 közötti szakasz a hanyatlás jegyében telt, hiszen az olvasói kedv, és a korábban tapasztalt lapalapítási láz is alábbhagyott. Ennek egyik oka, hogy ez időben jelent meg Erdélyben a Duna Televízió, mely erős konkurenciát jelentett, és pénzügyi nehézségek is jelentkeztek egyes lapoknál. Ebben a hangulatban kisebbségi lét fájdalmának hangsúlyozása még jobban felszínre került. A következő négy év az egyensúlyteremtés korszakának tekinthető, hiszen az újságok rájöttek, hogy bizonyos szakmai követelményeknek meg kell felelniük, és „frissíteniük” kell. Ekkor indult be az újságíróképzés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az 1999 utáni években a professzionalizáció tanúi lehetünk. A külföldi befektetők más országokhoz képest meglehetősen későn jelentek meg. Pénzüket napilapokba fektették: így vásárolta meg a Bihari Naplót egy osztrák médiakonszern, a kolozsvári Krónikát egy magyarországi befektető csoport, míg az aradi Nyugati Jelent egy kanadai állampolgár. A külföldi szakemberek más munkastílust honosították meg, amely mindenképp a professzionalitás felé mozdította el az újságíró szakmát. Az ellentétes vélemények gyakrabban kerültek napvilágra, melynek egyik legszembetűnőbb jele a ’99-ben megindult internetes hírportál, a Transindex volt.

1.sz. ábra: Romániai magyar lapok alapításának dinamikája

26

A törvényi kereteket tekintve érdekes helyzetet tapasztalhatunk, hiszen a szabályozás szinte kizárólag az elektronikus médiára vonatkozik, és minden igyekezet ellenére a mai napig sem született meg egy egységes sajtótörvény. A szabályok elég megengedő jellegűek, s valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az 1989-99 közötti időszakban összesen 934 lap, újság, kiadvány jelent meg az ország területén. Természetesen ezek közül sok csak egy-két kiadást élt meg, de ez így is nagy mennyiségnek tekinthető. A jelenlegi romániai magyar sajtópiacot elemezve három laptípust különböztethetünk meg. Az első csoportba azok a köztudottan nyereséges megyei napi- és hetilapok tartoznak, amelyek

viszonylag

könnyedén

átvészelték

a

rendszerváltás

utáni

gazdasági

megpróbáltatásokat. Ide sorolhatunk olyan nagy múltú lapokat, mint a Bihari Napló (Nagyvárad), a Hargita Népe (Csíkszereda), a Háromszék (Sepsiszentgyörgy), a Népújság (Marosvásárhely), a Nyugati Jelen (Arad), a Szabadság (Kolozsvár), vagy a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Példányszámuk 10 és 20.000 között mozog, és a romániai magyar sajtó gerincét alkotják. A második csoportba az országos terjesztésű napi- és hetilapok tartoznak, úgy mint a Krónika (Kolozsvár), az Erdélyi Napló és Erdélyi Riport (Nagyvárad), vagy a Hét. Ezek a lapok szinte kivétel nélkül alacsony, néhány ezres példányszámúak. Az utolsó csoport azokat a kisebb, regionális lapokat foglalja magába, amelyek néhány száztól akár több tízezres példányszámig terjednek. Ezek a lapok a közösségi eseményekre koncentrálnak, azonban fennmaradásuk érdekében kénytelenek a helyi gazdasági és politikai 27

érdekszféráknak alávetni magukat. Több olyan kritika éri a helyi lapokat, „hogy ezek az újságok jelentéktelenek, olyan ártatlan szórakozások, amelyek a helyi kultúra kritikátlan ünneplésén, és a helyi hatalmasságok dicsőítésén kívül keveset írnak. A kollektív önbezárkózásnak érdekes, akár természetellenes fórumai.”Azonban ezt a véleményt könnyen megkérdőjelezheti az a tény, hogy Romániában igen magas az olvasottságuk és a példányszámuk is, illetve jobban alkalmasak a közvélemény befolyásolására is. A fogyasztási szokásokat vizsgálva továbbá megállapítható, hogy a romániai magyarok habituális laphasználatának legfontosabb részét képezik. A romániai magyar sajtópiacot vizsgálva alapvető kritikaként fogalmazható meg, hogy hiányzik belőle a szakmai profisszionalizmus. Ez leginkább a visszacsatolás hiányából mutatható ki, hiszen a sajtótermékek nem képesek olyan társadalmi nyilvánosságot teremteni, mely alapot adhatna a diskurzushoz, sőt konfliktushoz. Ily módon gyakran csak egy bizonyos érték és szemléletmód kerül bemutatásra a különböző lapokban. Sokszor használnak az újságokban burkolt konfliktuskerülési módokat is, így álvitákat, nyílt levelezgetést, vagy álinterjút. A megjelenített konfliktusok témáit tekintve a helyi lapok inkább szociális kérdésekre szorítkoznak, míg az országos terjesztésű lapokban politikai viták is felbukkannak. Jelenleg a romániai magyar sajtótermékek csupán igen kis hányada részesül közvetlen állami támogatásban, nagy részük magyarországi közalapítványok vagy a Communitas alapítvány segítségére szorul. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének adatai szerint összesen 478 magyar újságíró van Romániában (2000-es adat). Egy kutatás során az ő jellemzésükre vállalkoztak, megpróbálva összehasonlítani a főbb jellemzőiket a magyar újságíró társadalommal. Az adatokat összevetve kiderült, hogy a romániai magyar újságíró társadalom erősen elöregedett. Az újságíróképzés megindulása viszont ezen a téren pozitív változást hozott, és mára megnövekedett a fiatal szakmabeliek aránya. Ha a munkahelytípusokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy csupán 12 % dolgozik országos lapoknál, míg a megyei napilapoknál dolgozók aránya 41 %. Általánosan elmondható, hogy az újságírás még nem professzionalizálódott, az újságíróknak több területtel kell foglalkozni egyszerre, és gyakran olyan beosztásban dolgoznak, amelynél többre hivatottak, vagy többre vágynak. Állítják, hogy Romániában léteznek tabutémák, amelyekről nem lehet írni, így ide sorolták az RMDSZ belső, átláthatatlan ügyeit és az egyházi kérdéseket is. 28

A romániai magyar sajtó jellegzetességeit az egyes főszerkesztők a különbözőképpen ítélték meg, azonban a következő vélemény nagyjából összefoglalja a romániai magyar sajtó létjogosultságát: “a romániai magyar sajtó nagyon fontos vonása az, hogy van egyáltalán, és aránylag most is színes. (…) Ez a sajtó nyilvánvalóan állandó küzdelemben áll azért, hogy a romániai magyarság, a romániai nemzeti közösségnek az anyagi és szellemi létfeltételei javuljanak. Ez a küzdelem meglehetősen nehéz, teli van kudarcokkal és sokszor tehetetlenségi erő érvényesül benne.” Az elektronikus médiumokat tekintve, korántsem ilyen pozitív a helyzet. Az állami keretek között működő televíziózás és rádiózás magyar nyelvű adásai nem elégítik ki a magyar ajkú lakosság igényeit és elvárásait. A központi televízió heti három és fél órát, a kolozsvári stúdió heti egy és egy negyed órát országos szórásban és három és fél órát regionális adásként sugároz magyar nyelven. Jelenleg Bukarestből naponta 1, Marosvásárhelyről 7, Kolozsvárról 5, Temesvárról 1 óra magyar nyelvű körzeti műsort szórnak. Az RMDSZ programjában fontos feladatként szerepel az összes magyarlakta terültre állandó magyar rádióadás sugárzása, illetve egy új, magyar és román nyelvű körzeti TV állomás létrehozása Marosvásárhelyen. A törvényi szabályozás igen kiterjedt, és előírja, hogy azokon a településeken, ahol 20 % feletti a magyarok aránya, a kábelszolgáltatóknak kötelessége magyar nyelvű adást sugározni. Ez a szabály maradéktalanul érvényesül, sőt sok olyan helyen is van magyar nyelvű műsor, ahol a magyar lakosság nem éri el ezt az arányt. Ezt alátámasztja, hogy „2003-ra 20-ról 90-re emelkedett a magyarul is műsort szolgáltató médiumok száma.” Azonban bőven van ok kritikával is illetni ezeket a műsorokat. Ahogy Simonffy Katalin (RTV magyar szerkesztősége) fogalmazott: "a romániai magyar nyelvű közszolgálati adások bizonyos értelemben kirakatműsorok, amelyeket a politikai akarat tart vagy sem életben. Labdáznak velük, kevésbé nézett sávokban tartják, hosszas huzavona után sikerül értékes műsorperceket szerezni, de sportközvetítés, parlamenti ülésszak kitúrja őket, nemzeti ünnepen, karácsony vagy újév első napján gyakran elmaradnak, ám a szerkesztőségek nem kapják vissza az elveszett perceket(…) A bukaresti magyar adásból, amióta lecsökkentették a háromórás műsoridőt, sorra kihaltak a nagyobb lélegzetű műfajok. A romániai rádióadók közül a következő adók sugároznak magyar nyelvű adást: Bukaresti Rádió: heti 6 óra 20 perc, Marosvásárhelyi Rádió: heti 37 óra, Kolozsvári Rádió: heti 28 óra, Temesvári Rádió: heti 7 óra. Összesen 19 darab romániai magyar nyelvű műsor hallható jelenleg az országban. Ezek a műsorok több mint 3 millió főnyi hallgatóságot 29

céloznak meg. Egy 1998-as felmérés tanúsága szerint az erdélyi magyarok legnagyobb része a Kossuth Rádiót hallgatja (mintegy 40 % feletti arányban), azonban ha összesítve vizsgáljuk a romániai magyar rádióadások hallgatottsági szintjét, akkor ez a szám magasabb (56 %). Ennek legfőbb oka az lehet, hogy az ott élő emberek érzik, hogy ezek a műsorok valóban róluk és nekik szólnak.

Szabadság

A Szabadság egy politikai napilap, mely terjesztését illetően helyi- regionális lap, hiszen öt megyében tölti be a helyi magyar lap funkcióját. Ezek közül is kiemelkedik Kolozsvár-központúsága. Hitelesen és gyorsan tájékoztat a helyi, erdélyi, romániai és nemzetközi élet eseményeiről egyaránt, minden politikai szervezettől és ideológiától függetlenül. A napi vélemény-rovatában széles teret biztosít a nézetek ütköztetésének és a civilizált vitának is. Tulajdonosa a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület, amelynek vezetőségét a Szabadságnál alkalmazásban álló emberek adják. Bevételeinek 2/3-a a lap eladásából, 1/3-a pedig hirdetésekből származik. Alapítványi vagy más támogatásban nagyon kis mértékben részesül, így önfenntartó lapként működik, mégis nyereségesnek mondható. A lapnál 16 újságíró dolgozik, de ezen kívül még több külsős munkatárs is részt vesz a munkákban, átlagos életkoruk csupán 31 év. Szerkezete általános sémát követ, tehát a rovatok állandóak a különböző napokon, azonban egyes napokon ezek még kiegészülhetnek. Az állandó rovatok sorrendben: Az első oldalon találhatóak a nap legfontosabb eseményei, hírei. Ezután következik a Krónika, mely kulturális eseményeket és programokat tartalmaz. A Vélemény rovaton belül jegyzetek, kommentárok, vitacikkek kapnak helyet. A kül- és belpolitikai történéseket dolgozza fel a Napirenden, míg a Körkép öt megye eseményeit foglalja össze. A Gazdaság/Reklám rovata után hirdetések, illetve sportrovat található. A kiegészítő rovatokban olyan témakörökkel találkozhatunk, mint a Tudomány, Művelődés 30

vagy Helytörténet. Csütörtökön a lap kiegészül egy műsorújsággal is, mely tartalmazza Románia összes magyar nyelvű sajtókiadványa közül a legtöbb TV és rádió heti műsorát, illetve filmajánlóját. A lap olvasóinak száma 44 000 Kolozs, Fehér, Szilágy és Beszterce-Naszód megyében, és még legalább ennyi szerte a nagyvilágban az internet segítségével. 86% előfizetés (magánlapterjesztők és a posta révén), 12% pedig szabadárusításban (magán- és az állami lapterjesztőnél) jut el az olvasókhoz. A lap 7-10 000-es példányszámban jelenik meg heti hat alkalommal, fehér és fekete, de alkalmanként - egyre gyakrabban - színes kivitelben. Az olvasóközönség igen széles, de megállapítható, hogy a 60 évesnél idősebb korosztály képviselteti magát legnagyobb arányban (30 %), a fiatalok pedig jóval ritkábban sorolhatók a rendszeres olvasók közé (lásd.: A Szabadság olvasóinak kor szerinti megoszlása) . Foglalkozás szerint nagy különbségek állapíthatóak meg, nincs egy körülhatárolható célközönség, azonban ez természetesen hozzájárul a hirdetések nagyobb hatékonyságához is. 2. sz. táblázat: A Szabadság olvasóinak korcsoport szerinti megoszlása

nem vagy aligha olvassa fiatalok (30 évig) fiatal középkorúak (45 évig) idősebb középkorúak (60 évig) Idősek

ritkábban 16

Rendszeresen 20 4 14

27

29

22

26

25 32 100

20 31 100

29 45 100

25 35 100

A Szabadság on-line változata csak részben tér el a nyomtatott változattól, egy-két általános tudnivalóval kiegészül, mint például a munkatársak, vagy a kiadó adatai (ld.: www.szabadsag.ro). Nem tartalmazza a nyomtatott változat teljes anyagát, hiányoznak belőle pl. a mondén hírek, és a külön e célból meg nem fizetett hirdetések. Az on-line változat rendkívül könnyen áttekinthető, és olvasható, azonban sok vizuális elemmel nem találkozhatunk. A világon ez volt az első magyar nyelvű napilap, mely az interneten megjelent 1995. március 15-én, és a legelső napilap nyelvtől függetlenül Romániából interneten. Az erdélyi magyar nyomtatott lapok internetes kiadásai közül a legnagyobb azóta is a Szabadság olvasottsága.

31

Bihari Napló

A Bihari Napló Bihar és Szatmár megyében terjesztett napilap 14 000-es példányszámmal. Szerkesztőségében 14 újságíró dolgozik főállásban. A digitális változat pontos mása a papíron megjelenő újságnak, így a képeket, az ábrákat, a grafikonokat illetve hirdetéseket is tartalmazza. Mindezek mellett interaktív is, lehetővé teszi a cikkek közötti keresést. A honlap ingyenes próbaolvasást tesz lehetővé, azonban ezen túlmenően regisztráció szükséges. A szerkesztőségi szabályzat olyan elveket tartalmaz, amelyhez az újságírók tartják magukat, és melyek szerintük a hatékony és eredményes munka alapfeltételei. „Minden történetből ki tudjuk hozni a maximális potenciált. Az okos családtagnak, az olvasók barátjának tekintjük magunkat, aki mindig megmondja nekik az igazat; olyasvalakinek, aki aggódik, ha történik velük valami. Ez a bizalom alapja. Átvesszük az éber házőrző és az információ szállítójának a szerepét. Átvesszük a vezető szerepet úgy, hogy az olvasóknak elmeséljük azt, amit még nem tudnak. A mi vonzáskörzetünkben élőknek nincs okuk olyan újságot olvasniuk, amely nem olyan emberekről szól, mint amilyenek ők maguk. Az újságunk hasznos információkkal látja el az olvasóinkat. Hangsúlyt fektetünk az egész újságban az állandóságra: Az olvasóknak tudniuk kell, hogy hol és mit találhatnak. A szavahihetőség az átláthatóság, a pontosság, az integritás és az objektivitás révén születik.” Úgy gondolom, hogy ezeknek a szabályoknak önmagában már a meglétük is a professzionalizáció első lépése.

Reggeli Újság

32

Nagyváradon 2004. március 8. óta jelenik meg a Reggeli Újság, mely egy magyar nyelvű közéleti napilap. 2005. október 20-án immáron az 500. száma látott napvilágot. A Bihar megyében megjelenő újság, vasárnap kivételével minden nap friss lapszámmal jelentkezik, 16 oldalon, melyből négy oldal színes. A napi átlagpéldányszám ötezer körül mozog, 10-15 százalékos remittendával. Péntekenként egy kisebb formátumú, 16 oldalas színes műsormagazint kapnak ingyenes mellékletként a lap előfizetői, vásárlói. Terjesztése csupán Bihar megyére korlátozódik, de sajnos nem jut el a minden magyar szórványtelepülésre még a megyében sem. A Reggeli Újság pártoktól, politikai szervezetektől független, jellegében polgári-liberális, a magyar nemzeti kultúra, hagyományok, értékek megőrzése és ápolása iránt elkötelezett napilap, mely immáron az egész világon olvasható az internet révén (www.reggeliujsag.ro). A szerkesztőségben 20 fő dolgozik, átlagos életkoruk 32 év, és mellettük 15 szerződéses munkatárs is segíti a munkát, zömük a bihari közírásban kellő érdemeket szerzett az évek során. Fontos megjegyezni, hogy ők mind kivétel nélkül magyar nemzetiségű romániai állampolgárok, politikai meggyőződésüket, hovatartozásukat, opcióikat sem a munkáltató kiadóvállalat, sem a lapvezetőség nem firtatja, és nem befolyásolja. A Reggeli Újság megjelenésével egy hat évtizede tartó monopolhelyzetnek lett vége, hiszen utoljára 1944-ben volt Nagyváradnak egynél több magyar nyelvű napilapja. Azóta csak egy kommunista pártlap, a Fáklya, illetve 1989 után annak jog- és részben szellemi utódaként a Bihari Napló jelentette a nyomtatott magyar napi sajtót Bihar megyében „Mi csupán létezni és dolgozni akarunk, eleget téve a tájékoztatás feladatának, és nyilván annak a közszolgálatnak, ami alól ma erdélyi magyar lap nem vonhatja ki magát.” –vallja magáról a szerkesztőség. A Reggeli Újság on-line változatban is olvasható teljes terjedelmében, habár olvasása és letöltése talán kissé nehézkes a sok kép, illusztráció miatt.

Keresztény Szó és Vasárnap 33

A Keresztény Szó egy katolikus kulturális havilap, melynek kiadója a gyulafehérvári érsekség. A lap on-line változatban is megjelenik, azonban az oldalak frissítése tavaly elakadt. Piacpolitikai okokból 2004 előtt sem került fel a világhálóra a teljes újság, csupán mindig egy válogatás a legérdekesebb vagy legfontosabb írásokból. A Vasárnap katolikus hetilap, mely szintén rendelkezik on-line változattal. Ennek a frissítése rendszerint megtörténik. A főszerkesztő elmondása szerint, a lapokat az emelheti ki a régió többi lapja közül, hogy ezek katolikus jellegű kiadványok, s hogy a szűken vett egyházi jellegen túlmenően szeretnék a katolikus szót egyetemesnek értelmezve használni magukra. Jelenleg a tartalmi oldalon túl, a terjesztésben is azon próbálnak dolgozni, hogy a kifejezett templomi terjesztésen túljussanak. Olvasói nagyrészt a romániai magyar katolikus egyházmegyék hívő rétegéből állnak, ez jelenti a temesvári, a váradi, a szatmári és gyulafehérvári egyházmegyéket, illetve a bukaresti magyar plébániát. Nagyobb hányaduk Székelyföldön él, és főleg idősebb, falusi emberek. A Vasárnap célközönsége teljes egészében ez a réteg, azonban a Keresztény Szó, mint havilap, sokkal kevésbé szól hozzájuk. Példányszáma ennek következtében kisebb is. Az idősebb korosztály mellett, nagyon ritkán tartoznak a fiatalok az olvasók közé, kivéve, ha nagyon elkötelezettek, mint például a hittanos, ministráns gyerekek. Terjesztésük hiányossága, hogy a magyarországi piac még mindig nincs megcélozva, holott a Keresztény Szó jellegénél fogva ott olyan olvasókat tudna megszólítani, akik a magyarországi hasonló lapok mellett valami újat kaphatnának. A két újság főleg belső piacon terjed, így lényegében annyi fogy belőlük, amennyit rendelnek a plébániák. Ők pontosan meg tudják ítélni, mennyire van igény. Ez a szám körülbelül 7100 a Vasárnap és kb. 1500 a Keresztény Szó esetében, azonban biztos, hogy a valódi olvasótábor ennél jóval nagyobb, hiszen családon belül többen is fogyasztói egy-egy

34

terméknek. Új Magyar Szó

Az 57 évet megélt Romániai Magyar Szó utódjaként jelenik meg a romániai magyar közélet legfontosabb „hírmondója”, a családok, a fiatalok és az idősek számára is sokszínű olvasmányt kínáló újság. A bukaresti szerkesztésű Új Magyar Szó néhány elemet átvett az elődjétől, hogy a lap korábbi olvasóinak igényeit is kielégíthesse A kiadó saját megfogalmazása szerint az Új Magyar Szó közéleti és családi napilapként látott napvilágot 2005. október 3-án, elődjétől szemléletében, terjedelmében és tematikai strukturáltságban teljesen eltérő kiadványként. A lap kiadója a Scripta Kiadó Rt, mely az Erdélyi Riport című hetilapot is megjelenteti, több mint 40 millió forintot költött eddig a kezdésre, azonban ez még messze nem a végső összeg, hisz további havi 9 millió forint költséggel lehet számolni. A megszorult helyzetben nagy segítséget jelent az RMDSZ által alapítványoktól, vállalkozóktól összegyűjtött 21-22 millió forintnyi gyorssegély. A kiadó ezen kívül magas hirdetési bevételekre számít, s főleg a regionális reklámcégekre és állami hirdetésekre alapoznak. A lap első részében, megfelelő politikai-közéleti tájékoztatást próbál adni, távolságtartással és egy csepp kritikával fűszerezve. A lap második része inkább családi jellegű, melyben megszólítják az eddig figyelmen kívül hagyott olvasói rétegeket is, így a gyermekeket, az ifjúságot, az idős korúakat és a nőket. Szó van benne a mindennapokról, az egészségről és az életmódról, de külön rovatokkal szolgálnak a falun élő lakosság számára is. A két rész között két színes oldal áll a reklámozók, hirdetők rendelkezésére, ezen felül pedig külön kérésre az első oldalon és a hátsó bulvároldalon is elhelyeznek színes reklám-maketteket, a laptestben pedig fekete fehér hirdetéseket. Pénteken a lap 16 oldalas hétvégi mellékletet közöl, benne tv magazinnal és egyéb szabadidős programokkal. Megtalálható a lapban még a humor, karikatúra, programajánló és a rejtvény is. 35

A szerkesztőség Bukarestben működik, azonban nem „belterjes” bukaresti lapról van szó, mivel bizonyos rovatokat más városban készítenek. A lapnak 14 tudósítója és külön képviselete, irodája és fiókszerkesztősége van Marosvásárhelyen és Kolozsváron. Az újság 8 ezres példányszámmal (ebből 3500 előfizetés) készül el jelenleg, azonban ez kevésnek bizonyul a nullszaldó eléréséhez. Az új sajtótermék beharangozása rendkívül látványosra sikeredett, mivel negyvenezer ingyenes

mutatványszámot

osztottak

szét

a

magyar

ajkú

lakosság

között

és

rendezvénysorozatot is szervezett a kiadó. Az Új Magyar Szó megjelenik on-line változatban is, rendkívül igényes kivitelben. A lapok könnyen áttekinthetőek, van keresési és véleményezési lehetőség, illetve archívum.

Kolozsvári Rádió

A Román Rádiótársasághoz tartozó közszolgálati rádió napi 18 órát sugároz, ebből 5-öt magyar nyelven. A rádió legfontosabb céljának tartja Erdély lakósságának sokrétű tájékoztatását, valamint teljes körű szolgáltatást kíván nyújtani: híreket, aktuális információkat, szociális, gazdasági és művelődési tájékoztatást, zenés és szórakoztató műsorokat sugároz. „ A szerkesztőség tagjai a mindennapi élet történéseit, a régió társadalmi életét próbálják részrehajlás nélkül bemutatni a hallgatók érdeklődésének és igényeinek megfelelően.” Hallgatóinak száma a becslések szerint elérheti a 3,5 millió főt. Adáskörzete nyolc megyére terjed ki, fogható Bihar, Beszterce-Naszód, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyében, jól hallható még Brassó, Maros és Kovászna megyében, valamint Hargita megye több településén. A Kolozsvári Rádió vidéken monopolhelyzetben van, városi környezetben pedig magas hallgatottsági indexszel rendelkezik. A felmérések szerint a megyeszékhelyeken 40 %-os a hallgatottsága, míg a 100 000 lakosnál kisebb településeken ez az arány akár a 70 %-ot is elérheti. A hallgatók 75-80 %-a a 30 évesnél idősebb korosztályból 36

kerül ki. A Kolozsvári Rádió az interneten is elérhető. A honlap tervezői elsősorban a városuktól távol élő kolozsváriakra gondoltak, akik nem hallgathatják rádiókészülékeken keresztül a közszolgálati rádió adásait. A honlap készítői a szórakozásra is figyelmet fordítanak, ezért zenés üzeneteket és különböző toplistákat közölnek a honlapon, amelyek alakulásába a hallgatók is beavatkozhatnak. A rádiósok így terveznek interaktív viszonyt kialakítani hallgatóikkal.

Marosvásárhelyi Rádió: Értünk van, rólunk szól

A Marosvásárhelyi Rádió 1958 március 2-án szólalt meg először, azonban 1985 és ’89 között hallgatásra kényszerült a volt diktátor Nicolae Ceausescu miatt. Az újbóli megjelenés arra kényszerítette a rádiót, hogy alkalmazkodjon a közben teljesen megváltozott fogyasztói igényekhez, így például gyorsítsa meg az információfeldolgozás folyamatát. Ez azonban komoly befektetést igényelt, melynek során a régi magnetofonokat fokozatosan felváltották a számítógépek. 2000 novemberében egy korszerű, Nyugat-Európában már elterjedt rendszert helyeztek üzembe, az országban elsőként Marosvásárhelyen. A Millennium programnak köszönhetően nem csupán a technikai felszereltség újult meg, hanem a szerkesztőséget és a műsorrácsot is átalakították. A rádió főleg szórakoztató-nevelő, tájékoztató, művelődés jellegű rádióműsorokat készít, melyeket több nyelven- így magyarul, románul, németül és roma nyelven sugároz. A legújabb közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint a rádió által készített regionális programok sokkal népszerűbbek, mint az országos vagy kereskedelmi csatornák. Ez valószínűleg a helyi információk felértékelődésének következménye. A magyar szerkesztőség heti 50 órában jelentkezik „megbízhatóan, színesen, sok-sok érdekességgel. Munkatársaink feladata, hogy a jelen történészei legyenek, hogy az élet legérdekesebb politikai, kulturális eseményeit krónikásként feltárják és megőrizzék az

37

utókornak, mindezt igen változatos rádiós műfajokban. Tájékoztatni és szórakoztatni szeretnénk, magyarul - anyanyelvünkön.”Területi tudósítóik segítségével megpróbálnak minden társadalmi osztályhoz és közösséghez szólni, még ha egyelőre középhullámon ezt nem is a legjobb minőségben tehetik meg.

Príma Rádió

Székelyudvarhely első rádiója 1997-ben kezdte meg működését a 87,9 MHz-es frekvencián. Műsorstruktúráját és felépítését tekintve a rádió kereskedelmi adó, jelentős közszolgálati szerepet felvállalva. „ A szerkesztők úgy alakítják ki a műsoraikat, azoknak szerkezetét, hogy hűen szolgálja azt a közösséget, akik hisznek a szülőföld megtartó erejében.” Adáskörzete Udvarhelyszék, mintegy 25-30 km-es hatótávolsággal, potenciális hallgatóinak száma pedig a környéken több mint 100 000 fő. A napi 24 órás műsoridő csaknem teljes egészében magyar nyelven hallható. A rádió elérhető az internet segítségével is, és ahogy a vendégkönyvből kiderül, számos hallgatóval büszkélkedhet több távoli országból is. A saját készítésű műsorok mellett helyet kapnak a partnerrádióktól átvett, főleg híradó jellegű adások, így a BBC és a Kossuth Rádió által sugárzott műsorok is. A műsorok igen széles spektrumot fognak át, így a politika, közélet, művészet vagy sport területét is. Prima Hírekkel hétköznap tíz alkalommal jelentkezik a rádió, de például sok ifjúsági műsor is található a műsorszerkezetben. Az évek során számos munkatárs megfordult a szerkesztőségben, és ők ma a hazai és nemzetközi sajtó megbecsült és elismert munkatársai. Egy 2001-ben elvégzett kutatás keretén belül a fogyasztói szokásokat vizsgálta a Prima Press.

38

3. sz. ábra : A Príma és Star Radio hallgatottsága

A kutatás során megállapították, hogy a Prima Rádió hallgatottsága magas: több mint 20 % azok aránya, akik gyakran hallgatják, viszont azok, akik soha nem hallgatják, szintén igen magas (7 %). A jövőre nézve feladatként állapítható meg, hogy az eddig meg nem célzott rétegek felé jobban kell nyitni. (lásd.: A Príma és Star Radio hallgatottsága) Naprakész, naponta többször frissített interaktív honlappal rendelkezik a rádió. A feliratkozók naponta hírlevelet kaphatnak elektronikus postaládájukba, ha igénylik ezt. Ugyanakkor TOP-ok, játékok, nyeremények, zenés üzenetek, vendégkönyv, körkérdés is található a honlapon – tehát folyamatos interaktív kapcsolat alakult ki a hallgatókkal.

Star Radio- a csillagok hangja

39

1999 október 11-én Székelyudvarhely és környéke 50 kilométer sugarú körzetében először szólalt meg a Star Radio, mely kereskedelmi rádió és napi 24 órában sugároz. A Star Rádió hozzávetőlegesen 100.000 hallgatóval rendelkezik és ezek 90%- ban magyar anyanyelvűek. A szerkesztőség folyamatosan igazodik a hallgató igényekhez, melyet évenként szakemberek mérnek. A Star Radio célközönsége a kisebbségi sorban, udvarhelyszéki kisvárosban vagy vidéken élő romániai magyarok. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt kapnak a regionális értékek, információk, valamint a közösséget érintő és befolyásoló országos és anyaországi történések is. Változatos zenei anyaga szórakoztat, szerepelnek benne az elmúlt fél évszázad és napjaink legnagyobb slágere is, információs műsoraival pedig közszolgálatiságot vállal. Egy 2001-02-es kutatás során kiderült, hogy a Star Rádió a régió leghallgatottabb rádiójának számít. A rádió interneten is hallgatható, a honlap pedig rendkívül igényes kivitelezésben készült el.

Objektív Televízió

Az

Objektív

Televízió

Gyergyószentmiklós

helyi

televíziója.

Jelenleg

a

helyi

kábelrendszeren közvetít napi híradót és magazinműsort, heti élő műsort és vallási műsort. Célja elsősorban a tájékoztatás, de ugyanilyen fontosnak tartja nemzeti értékeink bemutatását, felvállalását is. Szeretné, ha a helyi polgárok megszoknák a kamera 40

közelségét, és vállalnák véleményüket akkor is, amikor mikrofont látnak. Teret ad azon fiataloknak, akik a televíziózással kacérkodnak, hiszen néhány műsor az ő segítségükkel készül el. Emellett figyelmet szentel a város román nyelvű lakosainak is, hisz heti egy alkalommal román nyelvű műsort szerkeszt és heti hírösszefoglaló keretében románul ismerteti a helyi híreket. „Annak érdekében, hogy a gyergyói néző mindig pontos és átfogó híreket kapjon, mindig pontosan, hitelesen kívánjuk tájékoztatni. Nem egyoldalúan, nem politikai pártok által irányítva, vezényelve. Azt szeretnénk, ha jövőben is, tíz év múlva is minket néznének amiatt, hogy objektívek vagyunk - fogalmazott Csata Orsolya.” Sajnos azonban az objektív hírközlést zászlajára tűző televízió léte sem független a politikától. Egyik-napról a másikra ugyanis olyan frekvenciára volt kénytelen átköltözni, mely a helyi lakosok 20 %-ának a készülékével fogható. A lelkiismeretes munka azonban folytatódik, és folyamatban van több különféle együttműködés a csatorna „foghatóvá” tételére. A Televízió honlapot működtet, melynek segítségével nagyobb teret kíván adni azoknak a híreknek, információknak, melyek napi híradókba bekerülnek, hiszen ezek révén a néző - és az olvasó - Gyergyószentmiklós életét ismerheti meg.

Transindex

„Portálként hasznosan, jól, informatívan és szórakoztatóan is működni: nem könnyű feladat. A Transindex-nek mintha sikerült volna mégis. Naprakészen szállítja a friss információkat Romániából, illetve elsősorban Erdélyből.”A romániai magyar rádióműsorok, tévéműsorok, és a sajtótermékek tematikus megjelenítésére, illetve hírszolgálati funkcióval 2001-ben indult el a Transindex. 2002 októberében új külsővel, és szolgáltatásokkal (mint a hírlevél) jelentkezett a hírportál. A magyar nyelvű honlap székhelye Kolozsvár, így természetesen az itteni történések hamarabb a honlapra kerülnek, de naprakészen tájékozódhatunk minden más fontos közéleti, kulturális eseményről is. A lap hasznos része a Hamlet névre hallgató színházi műsorajánló, melyben az összes erdélyi magyar színházprogramja megtalálható. A mellékletek között megtalálható statisztika hűen tükrözi a portál sikerességét, hisz elindulása óta a látogatók és a letöltések száma folyamatosan 41

növekedett.

Összegzés a romániai print médiumok használatáról 2005-ben átfogó felmérés készült a határon túli magyar médiapiacról és a fiatalok médiahasználati szokásairól. Ezek alapján a következők állapíthatóak meg Románia vonatkozásában: A romániai magyar írott sajtó nem tekinthető „rezervátumsajtónak”, azaz nem csupán az érdeklődésre számot tartó híreket közli. Termékei teljes értékű részei a médiapiacnak, piacorientáltan működnek és közszolgálati feladatokat vállalnak. Az erdélyi médiahasználati szokások is jelentősen eltérnek a megszokott kisebbségi sajtóétól. Az újságolvasás fő célja ebben az esetben nem a nyelvmegőrzés, hanem a tájékozódás. A médiapiac sajátossága, hogy a magyarországi sajtóorgánumok megvásárolhatók Erdélyben, s szinte késlekedés nélkül el is jutnak a legtávolabbi helyekre is. Az írott sajtó piacát elemezve az erdélyi és a székelyföldi megkérdezések különböző eredményt hoztak a napilapok tekintetében. Erdélyben a Bihari Napló és a Krónika, míg Székelyföldön a Hargita Népe és a Háromszék bizonyult a legolvasottabb lapoknak. Különös jelentősséggel bír azonban, hogy mindkét helyen az első hat helyezett magyar nyelvű sajtótermék volt. A kedvencek nagy része megyei lap –ez is mutatja a helyi információ felértékelődését-, de találkozhatunk országos terjesztésű napilappal is az első hét között (lásd.: A romániai napilapok olvasottsága Erdélyben és Székelyföldön) A hetilapok piacán megfigyelhető, hogy a megkérdezettek számos magazint megemlítettek, tehát itt már jobban érvényesül az említett „bulvárosodási” tendencia. A román nyelvű sajtótermékek a vizsgált régiókban egyetlen piacon bizonyultak versenyképesnek a magyar kiadványokkal szemben: a napilapok reklámpiacán, azonban olvasottság tekintetében itt sem tudnak harcba szállni.

4. sz. táblázat: A romániai napilapok olvasottsága Erdélyben és Székelyföldön Erdély Bihari Napló Krónika Népújság Szabadság Friss Újság

% 15 14 13 8 8

Nyugati Jelen

5

Székelyföld Hargita Népe Háromszék Krónika Népújság Udvarhelyi Napló Romániai Magyar

% 36 35 12 6 3 2

42

Szó Informatia Zilei Össz.

3 66

egyéb helyi magyar Össz.

2 96

A jövő nehezen megjósolható, de a piac még bővíthető a reklámbevételek tekintetében, s ha az életkörülmények javulnak, az is pozitív folyamatokat indíthat el. Kérdés azonban, hogy a romániai írott sajtó mennyire lesz képes megbirkózni az elektronikus médiák előretörésével.

IV.2. Szlovákia Az 1989-90-es rendszerváltás idejére a szlovákiai magyar írott sajtó és elektronikus média rendszere meglehetősen kiépültnek bizonyult. A felvidéki magyarság rendelkezett ugyanis napilappal, pártlappal, egy ifjúsági és egy családi hetilappal, családi folyóirattal és néhány társadalmi szervezet folyóiratának magyar mutációjával. A Csehszlovák Televízió pozsonyi stúdiója sugárzott magyar adást, ez azonban inkább szimbolikus jelentőségű volt, hisz összesen 30 percet tett ki. A Csehszlovák Rádió ezzel ellentétben szervezett magyar főszerkesztőséget működtetett, nagyjából 30 órányi heti sugárzással. A politikai változások idején általános volt az a közvélekedés, hogy ez a struktúra még bővíthető is, hiszen szükség van még egy napilapra, illetve hosszabb televíziós sugárzási időre is. 1992-ig erre volt is fizetőképes kereslet, s az előállítási költségek is jóval alacsonyabbak voltak az akkori papír és nyomdaipari árak mellett. 1996-ig- a duális televíziózás megjelenéséig- az elektronikus média helyzete azonban nem sokat változott. A magyar televízióműsor továbbra is politikailag eltűrt látszatadás maradt heti fél órában, a rádió viszont megőrizte szervezettségét és hatalmas közvéleményformáló szerepét. Az írott sajtó léte veszélybe került, hisz az előállítási, nyomtatási és terjesztési költségek mind-mind nőni kezdtek, és ez gyakorlatilag fizetésképtelenné tette az egyébként is alulfinanszírozott szférát. 1995-ben megszűnt a nekik járó alanyi támogatás, így a legtöbben kombinált piaci-támogatásos rendszerre álltak át, és magánkézbe kerültek. A szlovákiai napilapok 1991-es összpéldányszáma a mainak négyszerese, a címek száma a

43

maiak kétszerese volt, a napi oldalterjedelem viszont megközelítőleg azonos a 15 évvel ezelőttivel. Az Új Szó teljes hegemóniát birtokolt a felvidéki magyarság körében, azonban tulajdonlása elég zavaros körülmények között alakult. A szerkesztők által életre hívott Vox Nova Rt. privatizálta, majd a lap előbb francia, majd német és újra német kézbe került. A tulajdoni viszonyok az egész piacon az „ahány lap, annyi kiadó” elven alapultak, azaz az újságokat egy-két személyes kft-k adták ki, gyakorlatilag alaptőke nélkül. A Szabad Újság a kormánytól kapott nagy összegű támogatásokkal az Új Szó egyeduralmának megdöntésére vállalkozott. Ez azonban sikertelennek bizonyult, mivel a Szabad Újság képtelen volt megélni a piacon mint napilap. Mindezek mellett rontotta a helyzetet, hogy a kisebbségi újságírás, mint szakma, egyre kevésbé volt vonzó a feltörekvő generációk számára. A tehetséges fiatalok zöme többségi lapoknál, elektronikus médiumoknál vállalt állást magasabb fizetésért cserébe. A ’90-es évek folyamán a fogyasztói magatartás is teljesen megváltozott. A kisebbségi magyar lapokat a kilencvenes évek elején még sokan csak azért vásárolták, mert magyarok voltak. Egy-egy családban akár több kiadványra is előfizettek, a szlovák nyelvűeket is beleértve, hiszen akkoriban ez még nem jelentett nagy anyagi terhet. Azonban időközben a magyar lakosság elszegényedésének lehetünk tanúi, amely megváltoztatta olvasási szokásaikat is. ”A mai negyvenesek és a fiatalabbak már nem azért olvasnak magyar sajtót, mert a szlovákot nem értenék, hanem azért, mert a kisebbségi specifikumot, az őket érdeklő problémák felvetését, leírását, esetenként megoldását várják el. Amennyiben egy magyar sajtótermék nem teljesíti a hozzá fűzött olvasói reményeket, nincs lehetősége a túlélésre.” A relatív példányszámot vizsgálva megállapítható, hogy a magyar sajtótermékek a legsikeresebbek Szlovákiában. Egy korláttal azonban szembesülniük kell: a rendelkezésre álló piac nem bővíthető tovább. A jóslások szerint a szlovákiai magyar sajtó meg fog szűnni, mint önálló egység, hisz a „felvidéki magyarság” fogalma inkább mesterséges döntés eredménye, mintsem az összetartozás kifejezése. Amennyiben a szlovákiai magyar sajtó nem képes professzionális szinten dolgozni, akkor az olvasók, tévénézők, rádióhallgatók zöme átpártol más magyar nyelvű termékekhez, hisz mára ezek elérhetővé váltak Szlovákiában is. A jelenleg megjelenő lapok a következők: Új Szó (napilap), Tücsök és Tábortűz (évente tízszer megjelenő gyermeklapok), IFI (ifjúsági havilap), Irodalmi Szemle és Kalligram (irodalmi lapok), Katedra (pedagógiai szaklap), Göncölszekér (gyermekmagazin), Csallóköz (hetilap), Új Nő (havilap), Szabad Újság (hetilap), Remény (katolikus hetilap), Jó Gazda 44

(kertészeti havilap). Ezen kívül több regionális - pl. Gömörország (az északi peremvidék fóruma) - és helyi (községi vagy városi) lap is megjelenik, köztük a Castrum Novum (Érsekújvár), a Honti Lapok (Ipolyság), a Komáromi Lapok, a Párkány és Vidéke, a Somorja és Vidéke stb. Jelenleg Szlovákiában két közszolgálati magyar médium van, a Szlovák Televízió magyar főszerkesztősége és a Szlovák Rádió Pátria adója, azonban ezek a mindenkori kormány nyomása alatt kénytelenek létezni.

Új Szó

Az Új Szó egészen 1989-ig az újságírói szakma csúcsát jelentette, a szlovák lappiacon betöltött pozíciója alapján a Pravda utáni második legfontosabb lapnak számított. Ebben az évben azonban komoly szakmai válságba került, majd szervezeti átalakuláson ment keresztül. Ennek eredményeként független napilap alcímmel jelent meg 1990 után. Ekkor 90 ezres példányszámban készült el vágott A3-as formátumban 8 oldalon, és a legbefolyásosabb sajtótermékek egyikének számított. A piacon számos új kiadvány jelent meg (például a Nap), konkurenciát teremtve ezzel az Új Szónak is. Azonban a kísérlet, hogy ezzel a médiapiac plurálissá váljon, nem sikerült, mivel az induló lapok háttere nem volt elég biztos a túléléshez. A Nap tehát nem maradt fenn, azonban jelenléte mégis nagyon pozitívan értékelhető, hisz az Új Szót fejlődésre késztette, színvonalasabbá tette. A privatizáció gyakorlatilag megmentette a lapot. Az új Szó szerkesztői gárdája egy külföldi partnerrel kiegészülve megvásárolta az újságot. A francia tulajdonosok idején a lap kiadása nyereséges volt, és összehasonlítva a többi orgánummal, az újságírók jobb feltételek mellett dolgozhattak. A ’90-es évek elején új konkurens lap jelentkezett: a Szabad Újság. Szerkesztésében és tartalmában kísértetiesen hasonlított az Új Szóra, és küldetésének a szlovákiai magyar sajtópiac pluralizálását tartotta. A lap sok új olvasót szerzett, akik az Új Szó liberális értékrendjével nem értettek egyet, és inkább a keresztény-konzervatív értékek megjelenítését várták volna el. 45

1994-ben megváltozott az újság alcíme szlovákiai magyar napilapra. A lap példányszáma fokozatosan csökkent, s 2002-re már 30 ezer alatti példányszámban nyomtatták csupán. Jelenleg 24 oldalas terjedelemben készül el négyszínnyomásos technikával. Jelenleg az Új Szó évente több forrásból pályázik közpénzekre, hogy közszolgálati feladatait elláthassa. Ezekről a pénzekről olyan testületek döntenek, amelyekre a magyarországi kormányzatnak hatása van. Azonban még a támogatások mellett is kérdéses a jövője, hisz a szlovákiai magyarság folyamatosan fogy, a sajtó pedig képtelen betölteni a klasszikus ellenőrző és reflektáló szerepét.

Remény- „A mi reményünk, az Ön reménye”

Felvidék egyetlen katolikus lapja a Remény, mely immáron tizenegy éve jelenik meg heti rendszerességgel. Törekvése, hogy az Örömhírt a katolikus sajtón keresztül is eljuttathasson azokhoz, akik vallásosak, ugyanakkor igyekszik megszólítani a nem hívő lakosságot is. A Remény a katolikus értékrend kiemelését tartja a legfontosabbnak, de emellett a nemzeti érzés, a magyarságtudat ápolására is hangsúlyt fektet. A lap online változatban is olvasható, a honlap pedig jól áttekinthető és a korszerű technika minden lehetőségét alkalmazza az olvasók aktivizálása érdekében. Ennek megfelelően működik fórum, szavazási lehetőség és napló is. Az interneten rovatok szerint vannak csoportosítva az újságban is megjelent cikkek. Ez alapján a következő rovatokra tagolódik az újság: Aktuális, Cikkek, Hírek, Jogi Kérdések

Radio Patria

A Szlovák Rádió 1928. december 16-án szólalt meg először magyarul Kassáról, s a rendszeres pozsonyi közvetítés csak a következő év februárjában indulhatott el. 1934 46

februárjától a pozsonyi adó naponta sugárzott magyar nyelvű műsort. Az ekkori hivatalos nemzetiségi politika sokkal megértőbbnek bizonyult, így a rádiónak lehetősége nyílt

a magyar kisebbség

problémáival foglalkozni, ellenzéki politikusokat megszólítani és a vélemények sokkal szélesebb skáláját felvonultatni. Az 1939. március 14-én megalakult Szlovák Köztársaságban a Szlovák Rádió hetente két alkalommal kb. egy órányi műsort sugárzott a szlovákiai magyarok tájékoztatására. A műsorban a hírek mellett irodalmi összeállítások is helyet kaptak, és gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői is. A pozsonyi rádió 1944-ig sugárzott magyar nyelvű műsort, és csupán 1949-ben kezdhette újra működését. Riportműsoraik általában mezőgazdasági kérdésekkel, a Csemadok kulturális tevékenységével és a fiatalok életével foglalkoztak, s ezen túlmenően rendszeresen beszámoltak a különböző kulturális mozgalmakról és rendezvényekről. A Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió illegálisan működött, s Gabonaváros néven ismeretlen helyszínekről magyar nyelven sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. A ’70-80-as években a szerkesztői gárda nagy része kicserélődött, sok fiatal munkatárs kezdte meg pályafutását. A szerkesztői munka szabadabbá vált, így a rádió új műsorokkal jelentkezhetett. Szervezetileg a magyar stáb a Szlovák Rádió része volt, azonban a gyakorlati munkák során autonómiát élvezett. A rendszerváltás után saját műszaki személyzetet is kapott. Ma már semmivel sem számít elmaradottabbnak, mint szlovák társa, sőt számos műszaki megoldást a magyar szerkesztőség valósított meg először. 1992-ben megszűntek az addig hétköznap reggel sugárzott hírblokkok, helyettük élő műsort közvetített a rádió Délutáni magazin címmel. Szombaton és vasárnap reggel különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok kerültek adásba, néhány hónappal később pedig elindult a Pavilon című hétköznapi élő publicisztikai műsor, valamint egy hétvégén közvetített újabb élő műsor, amely a Hétről hétre elnevezést kapta. Ezek a változások dinamikusabbá tették a Magyar Adást, s kiegészülve néhány új rovattal segítettek az interaktivitás megteremtésében, a hallgatók bevonásában. Ezzel párhuzamosan az adásidő 37 és fél óráról 45 órára bővült, s nem csupán Szlovákiában, hanem a környező országokban, így Magyarországon, Burgenland és Kárpátalja területén is fogható, de lehetőség van hallgatni az interneten keresztül is. A Magyar Rádióval kiváló kapcsolatokat ápol, már az ötvenes években is sor került közöttük műsorcserére vagy más szakmai együttműködésre, így például a szlovák rádiós kollégák 47

ösztöndíjas napokon vehetnek részt Magyarországon. Küldetésnek nem csupán a tájékoztatást tartják, hanem részt kívánnak venni Felvidék kultúrájának és néphagyományainak megismertetésében és terjesztésében. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében CD-ket, kazettákat ad ki a rádió. Hallgatottsága a magyarok körében megközelíti a 70 %-ot, míg a teljes lakosság tekintetében 7% körül mozog. Szlovák Televízió Magyar Főszerkesztősége A Magyar Főszerkesztőség 1999-ben alakult meg, s a napi híreken kívül a szlovák adásidő keretén belül kedden és csütörtökön egy óra magyar nyelvű műsort sugározhat. Kéthetente további negyven perces, aktuális kérdésekkel foglalkozó vitaműsorral jelentkezik a televízió. A szlovák nyelvtörvényből adódóan a magyar nyelvű adásokat szlovák nyelvű feliratozással kell ellátni, ami jelentősen megnehezíti a szerkesztőség munkáját, hiszen nem teszi lehetővé élő adás sugárzását, másrészt viszont ily módon a szlovák TV-nézők is tájékozódhatnak a magyar kisebbség életéről. Nagy hátránya, hogy létezése óta mindig valamilyen más szervezeti egység részeként dolgozott a magyar szerkesztőség, s sem gazdaságilag, sem a vezetés tekintetében nem volt független. A most működő szerkesztőség sem független, jelenleg a hír-és publicisztikai főosztályhoz sorolva készíti műsorait. A piac méreteit tekintve nyereséges magyar televíziózás nem valósítható meg, annál is inkább, mivel a magyarlakta területek nagy részén fogható az m1, a TV2, és az RTL Klub adása is. Összegzés a szlovákiai print médiumok használatáról A szlovákiai médiapiacon erős versenyhelyzet tapasztalható a helyi magyar, és a magyarországi sajtótermékek között. Jelentős számú kiadvány jut el ugyanis a szlovák területekre, s a rádió, televízió adása is jó minőségben fogható. A szlovákiai magyar sajtó magas arányban éri el a megszólítható közönséget, azonban a piac már nem bővíthető tovább. A megkérdezettek közel egyharmada említette kedvenc napilapjaként az Új Szót, az ez után következő napilapok csupán csekély százalékban nyerték el a közönség tetszését. A hetilapok piacán szintén magas arányban a Vasárnap győzedelmeskedett, de jelentős szerepe van a Csallóköz című kiadványnak is (lásd.: A felvidéki napilapok és hetilapok olvasottsága) . 48

5. sz. táblázat: A felvidéki napilapok és hetilapok olvasottsága Napilap Új Szó Novy Cas SME Korzar sport magazinok Összesen

% 76 10 5 2 2 95

Hetilap Vasárnap Csallóköz Plus 7 Dni Markiza Story Összesen

% 23 6 4 4 3 40

IV.3. Szerbia A vajdasági magyar nyelvű magyar sajtótermékek köre igen széles napjainkban is, azonban a történelem során igen ádáz körülmények között küzdöttek megmaradásukért. A hatalom nem nagyon leplezte szándékát, mely a kisebbségi sajtó megfojtására irányult. Ennek eredményeképpen azok a kiadványok, a melyek még állami kézben voltak, teljesen ellehetetlenültek pénzügyileg, a magánkézben lévő kiadványok pedig gyakorlatilag a megszűnés szélén álltak. Minden magyar nyelvű sajtótermék léte a magyarországi támogatásoktól függött. A hetilapok piacán a legnagyobb múltra a 7 Nap tekinthet vissza, amely a nyolcvanas évek közepén 55 ezres példányszámot is meghaladó mennyiségben jutott el az olvasókhoz. „ A kezdetben újság-formátumú, utóbb színes családi magazin tartalmas, tényfeltáró riportjaival, szókimondó cikkeivel, színes, szórakoztató tárcáival nagy népszerűségre tett szert.” 1990-ben a 7 Napot is közvállalattá alakították, ám a sorozatos hatalmi csatározások következtében megszűnt. A szerkesztőség tagjai rövidesen Új Hét Nap néven magánlapként indították újra az újságot, ám néhány lapszám után ez is megszűnni kényszerült. A Magyar Szó által leadott regionális és tematikus mellékleteket felélesztve, Szabad Hét Nap címmel 1994-ben színvonalas, politikai jellegű családi hetilap indult. A magazin 68 oldalas terjedelemben jelent meg, és magát a 7 Nap szellemi örökösének tartotta. Cikkeiben nagy hangsúlyt fektetett a vajdasági és az egyetemes magyarság sorskérdéseinek taglalására. A hatalom időközben újraindította a 7 Napot, amely állami támogatásának köszönhetően 49

kéthetente 26 oldalon, 5.500 példányban jelent meg az aktuális rezsim szerkesztéspolitikai irányelveit érvényesítve. A 2000 őszén bekövetkezett változások után a Szabad Hét Nap és a Hét Nap szerkesztősége összevonásra került. A Képes Ifjúság olyan sajtótermékként jelent meg a piacon, mely az egész közösség befolyásolására alkalmas volt bátor hangvételével. Sokat foglalkozott súlyos társadalmi problémák és a kisebbséget érintő kérdések felvetésével. A kilencvenes években azonban háborúellenessége révén kivívta a hatalom haragját, s 1991-től keményebben léptek fel ellene. Előbb a Magyar Szó c. napilapban kapott hetente egy oldalon helyet, majd 2002-től ismét önállóan jelenik meg. A Mézeskalács az óvodások és kisiskolások lapja 32 kis oldalon, havonta 8000 példányban, míg a Jó Pajtás az általános iskolásoknak kínál olvasnivalót. Pénzügyi helyzete a magyar gyermekek számának nagyarányú fogyása miatt máig bizonytalan, fennmaradását Szabadka önkormányzata és az Illyés Közalapítvány támogatja. Egyes magyarlakta régiókban az önkormányzatok magyar nyelvű kétheti lapot adnak ki: az Új Kanizsai Újságot és a Dunatájat. Helyi lap jelenik meg többek között Palicson, Csantavéren, Kishegyesen, Magyarcsernyén, Muzslyán, Tordán és Székelykevén. A vajdasági magyar médiapiac kínálatát színesíti a két világháború között indult irodalmi-kulturális folyóirat az újvidéki Híd. A szakmai lapok közül figyelemre méltó az Új Kép címmel megjelelő pedagógiai lap, az egyházak kiadványai közül pedig a Hitélet és az Útitárs.

Magyar Szó

A vajdasági magyarság egyetlen magyar nyelvű napilappal rendelkezik, s ez az újvidéki Magyar Szó. 1990-ben - más sajtóorgánumok mellett - közvállalattá alakították, így a hatalom még közvetlenebb módon avatkozhatott bele a szerkesztés- és káderpolitikába. A lapnak nyújtott állami támogatás és a felhasználható papír mennyisége ekkor jelentősen lecsökkent. Ez oly mértékben megnehezítette a munkát, hogy a lap 1993-ban rövid ideig szünetelt, illetve

50

ritkábbá vált a megjelenése. Az elmúlt években-a helyzethez alkalmazkodva- jelentősen csökkenteni kellett a terjedelmet, s jelenleg 20 oldallal jelentkezik hétköznap, a regionális és tematikus mellékletek pedig teljesen megszűntek. A szerkesztőség dolgozói 1998-ban és 1999-ben több alkalommal sztrájkba léptek az elmaradt állami támogatás és a kifizetetlen bérek miatt. 1999-ben a Magyar Szó hétköznapi példányszáma 5.000 körül mozgott, a csütörtöki lapszámé 22.000, a vasárnapié pedig 28.000 (kb. 10 % visszáruval).Az állandó rovatok mellett számos heti melléklet van, így például a Kilátó, Komputer, Napsugár vagy a Tarka Világ.

Újvidéki televízió A Belgrádi Televízió már 1968-tól sugárzott magyar nyelven informatív, művelődési, mezőgazdasági és gyermekműsorokat. Szerepét azonban 1975-től az Újvidéki Televízió vette át. A kilencvenes évektől az elektronikus médiumok területén is személyi és terjedelmi leépítésnek lehetünk tanúi. A hatalom közvetlen módon avatkozott be a műsorok tartalmába és szellemiségébe. A beavatkozás ezen durva módja miatt nagyon sokan távoztak a szerkesztőségekből, így a száz tagú szerkesztőség 1998-ra 35 főre, majd 23 főre apadt. A légitámadás idején a TV épülete, a műszaki berendezések és a dokumentáció egy része megsemmisült. A magyar nyelvű televíziózás 31 év után arra a szintre esett vissza, mint amiről elindult. A 2000-es évet követően az Újvidéki Televízió magyar nyelvű adásaiban sem minőségi, sem mennyiségi változás nem következett be. 2003-ban a kisebbségi nyelven sugárzott műsorok átkerültek az Újvidéki Televízió II. csatornájára, amely azonban nem fogható kielégítő minőségben az egész Vajdaság területén. A mai napig óriási hiányosságok tapasztalhatóak a kisebbségi magyar televíziózásban, ugyanis hiányzik a megfelelő szakértelem és a fiatalság sem vonzódik a pálya iránt. A televízió képtelen betölteni alapvető funkcióját, azaz hogy segítse a közösséget a megmaradásért folytatott küzdelemben. Ez mindaddig így is lesz, amíg a Szerbiai Televízió szoros kötelékébe tartozik.

51

Mozaik Szórvány Televízió A 2004-ben a vajdasági televíziózás újabb helyi televíziós csatornával bővült. A Mozaik Szórvány Televízió napi két órás műsorral jelentkezik. A televízió elsősorban a dél-bácskai, szerémségi, illetve a közép-bánsági szórvány magyarságra összpontosít. Célja, hogy a vajdasági szórványt minél szélesebb körű anyanyelvi tájékoztatással lássák el, s ennek érdekében a műsorok időtartamának és vételi lehetőségeinek bővítését tervezik. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium hozzájárul a televízió működéséhez.

Magyar Percek Adása Pancsova község önkormányzatának helyi televíziója (RTV) 2000-től kezdte meg magyar nemzetiségi műsor vetítését heti negyed órában "Magyar Percek Adása” címmel. Az adásidő mára 30 percesre bővülhetett. A szakmai tudás hiányát pótolta a lelkesedés, és a magyarországi támogatás. Szóba került egy önálló művelődési magazin indítása is, melyhez a Duna Televízió már felajánlotta a segítséget. A műsor a helyi magyarság művelődési életével kapcsolatos információkkal látja el a régióban élő magyarságot. Szerb felirattal kerülnek vetítésre, amely kiváló lehetőséget biztosít

arra,

hogy

a

szerb

nemzetiségűek

is

megismerhessék

kultúránkat

és

hagyományainkat. A televízió beindulása felébresztette a szunnyadó közösségi életet: művelődési egyesület alakult, helyi lap indult, közös énekkarba, kórusba hordják a gyerekeket a magyarok. Hihetetlenül megerősödött az összefogás, s ma már a rendezvények egymás hatását erősítik.

Újvidéki Rádió Az Újvidéki Rádió önálló magyar szerkesztősége az elmúlt évekig napi huszonnégy órában, középhullámon

sugározta

a

műsorait.

1991-től

az

adásidő

egyharmada

átkerült

ultrarövidhullámra, melynek következtében vételi lehetősége csökkent. A hatalmi 52

beavatkozások és a munkatársak felmondása miatt a főszerkesztő is lemondott 1993-ban. A légitámadást követően az adó megsemmisült, de míg a szerb nyelvű műsorok ismét megszólalási lehetőséget kaptak, addig a kisebbségi adásoknak csupán egy, a Vajdaságban alig fogható középhullámot engedtek át. A lerombolt 1 kW kapacitású adó helyett 100 Wattos erővel sugároznak jelenleg, amely csupán az Újvidékre terjed ki. Az Újvidéki Rádió magyar nyelvű adásának helyzete a jövőre nézve nagyon kilátástalan, hiszen amíg a szükséges szervezeti átalakítások nem történnek meg, a finanszírozás továbbra is Belgrádtól függ. Habár még ma is 24 órás műsoridővel rendelkezik a rádió, tartalmilag nem úgy alakul a műsorpolitika, ahogy a szerkesztők szeretnék. Úgy érzik ugyanis, hogy bár magyar nyelvű adás létezik, magyar adás még mindig nem. A tájékoztatást hálózatban tartják megvalósíthatónak, ahol nem Újvidék a rádió kizárólagos megjelenési helye, hanem ahol sok kis központ létezik az igényeknek megfelelően.

Szabadkai Rádió

Az önkormányzat által alapított Szabadkai Rádió a NATO-akciót megelőzően szinte az egész Vajdaság területén fogható volt, a támadások után azonban már csak Szabadka környékén mintegy 30 km-es körzetben. Az adásidőn és a műszaki felszerelésen három szerkesztőség osztozik. A szabadkai rádió 6 órás magyar nyelvű műsorában az óránkénti hírek mellett főleg a napi aktualitások és néhány visszatérő rovat (oktatás, színház, rendezvények) kapnak helyet. Ezenkívül nagy hangsúllyal kerülnek bemutatásra a magyarságot érintő vagy sorsát formáló események is. A rádió 2002-től napi 24 órás magyar nyelvű adást sugároz. A Szabadkai Rádió magyar nyelvű műsorának szerződése van Magyarkanizsa és Zenta önkormányzataival, így az ott élő magyarok tájékoztatását is végzi. Eddigi munkájával számos társadalmi elismerést szerzett, újságíróit pedig több tartományi, köztársasági és szövetségi versenyen és fesztiválon díjazták. 2001-ben Szabadka község képviselő-testülete 53

Pro Urbe-díjjal jutalmazta.

Összegzés a szerbiai print médiumok használatáról

A már említett, fiatalok körében elvégzett kutatás, Szerbiára is kiterjedt. A környező országok közül talán Szerbiában volt a legsikeresebb a kisebbségi sajtó kezdete, azonban ez az előny a ’80-’90-es évekre elfogyott. A NATO bombázások gyakorlatilag megsemmisítették az elektronikus média alapjait. A független szerkesztőségek teljesen ellehetetlenültek, míg a hatalmat kiszolgáló sajtóorgánumok fénykorukat élték. A megkérdezett vajdasági magyar fiatalok médiafogyasztási szokásaiból kiderült, hogy az írott sajtótermékek piacán főleg magyar nyelvű napilapokat olvasnak. A válaszadók 4/5-e említette első helyen a Magyar Szót, mint kedvenc napilapot. A hetilapok közül a fiatalok fele említette meg a Családi kört és a 7 Napot. A kedvencek között azonban helyet kaptak szerb sajtótermékek is, illetve magyarországi hetilapok, mint például a Kiskegyed ( lásd.: A vajdasági napilapok és hetilapok olvasottsága). 6. sz. táblázat:A vajdasági napilapok és hetilapok olvasottsága Napilap Magyar Szó Blic Metro Összesen

% 79 16 1 96

Hetilap Családi Kör 7 Nap Kiskegyed Összesen

% 37 13 3 53

IV.4. Ukrajna A rendszerváltás idejében az 1946-tól megjelenő Kárpáti Igaz Szó számított a legtekintélyesebb lapnak, és ez a helyzet mára sem változott meg. Ezen kívül még három sajtótermékkel rendelkezett Kárpátalja ebben az időben. Az egyik a ma Beregi Hírlap nevet viselő Vörös Zászló, a másik a Kommunizmus Útján (ma: Nagyszőlős-vidéki Hírek), illetve a Kommunizmus Fényei (ma: Ung-vidéki Hírek). 2003. szeptemberében 273 hivatalosan is bejegyzett lapot tartottak nyilván Kárpátalján.Ezek 54

nagy része alvó sajtótermék, azaz eseti alapon, legtöbbször a választások előestéjén jelennek csak meg. Ezek közé sorolható a Hatodik Síp, és a Pánsíp című irodalmi-kulturális magazin, illetve a Kárpátaljai Szemle is. Összesen 80 olyan sajtótermékről beszélhetünk, melyek rendszeresen látnak napvilágot és több mint ezer példányszámban készülnek el. Az olvasóközönség nagy része a mintegy 13 ezer négyzetkilométernyi, magyar történelmi megyékből (Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Sáros) álló megye síkvidéki, az ukrán-magyar határ mentén elterülő járásokban és megyei jogú városokban él. A régió legtekintélyesebb kiadványa változatlanul a Kárpáti Igaz Szó, mely 1946-tól jelenik meg. Az újságok folyamatos létbizonytalanságban kénytelenek létezni, mivel az ukrajnai törvények szerint alanyi jogon nem részesülhetnek támogatásban. A tulajdonlás és a pénzforrások szempontjából a kárpátaljai magyar sajtótermékek több csoportra bonthatók. Az első csoportba azok a lapok tartoznak, melyek vállalkozási formában jelennek meg, de alapítójuk állami intézmény. Ezek az újságok Ukrajna őskiadványai, melyek a legnagyobb mozgósító és befolyásoló erővel rendelkeznek. Felvállalják a helyi magyar közösségek érdekképviseletét néha nyíltabb, máskor burkoltabb formában. A második csoportot az úgynevezett hivatalos lapok alkotják, így a beregszászi járási tanács és járási közigazgatás által ma már csak hetente egyszer megjelentetett Beregi Hírlap. A lap néhány száz példányban ukránul is megjelenik, ilyenkor a magyar cikkeket fordítják át ukrán nyelvre. Sajátossága, hogy többnyire magyar értékeket és érdekeket közvetít. Ebbe a csoportba tartozik a hasonló feltételek mellett megjelenő Ung-vidéki Hírek, valamint a nagyszőlősi járásban a Nagyszőlős-vidéki Hírek. Ezek azonban az eredeti ukrán nyelvű cikkekből lettek magyarra fordítva. A harmadik csoportot az egyházi lapok alkotják. Ide sorolható a Küldetés, az Új Hajtás és a Megmaradni című kiadvány is. A következő csoportba azok a kiadványok tartoznak, amelyek vállalkozás formájában létesültek. Az első ilyen vállalkozás a Szivárvány című, elsősorban a Beregvidéken terjesztett hetilap volt, a legsikeresebb pedig az ugyancsak Beregszászban kiadott Kárpátinfó. Az utolsó csoportot a pártlapok alkotják, így említést kell tenni a Határmenti Szociáldemokrata elnevezésű kiadványról. Kárpátalján a szovjet rendszer meghonosításával szinte egy időben kezdett sugározni a megyei rádió magyar szerkesztősége. Később, amikor megjelent a televízió, a magyar nyelvű adások is helyet kaptak a képernyőn. Jelenleg a Magyar Nyelvű Adások Főszerkesztősége nevet viselő állami intézmény évi 470 55

óra rádiós és évi 70 óra televíziós műsoridővel rendelkezik. Ezeknek a műsoroknak azonban igen kicsi a nézettsége a magyarság körében, melynek oka, hogy síkvidéken igen nehéz befogni a közszolgálati csatornát, ahol sugározzák. A sugárzás ráadásul kifejezetten alkalmatlan időpontban történik, ami azért jelent óriási problémát, mert a lakosság nagy részének lehetősége sincs sem magyarországi, sem helyi lapok járatására, így a rádió és televízió bizonyulna számukra az egyetlen információforrásnak. Szerződéses kapcsolatban állnak azonban a Magyar Televízióval és Rádióval, s ennek keretében nagyon jó viszonyt sikerült kialakítaniuk. A Duna Televízió megbízásából is dolgoznak, így alkotásaik láthatóak a magyar képernyőkön is. Ugyanez igaz a rádióra is. Egyrészt kénytelenek megküzdeni a magyarországi közszolgálati és kereskedelmi adók konkurenciájával, másrészt az egyik megyei kereskedelemi rádió, a Szvit FM (Világ FM) is próbálkozik magyar nyelvű műsorok elindításával. A modern technika vívmányait használja az interaktivitás megteremtésére Kárpátalja új információs portálja is, melyet a Kárpátinfó munkatársai üzemeltetnek. Ezen a site-on megtalálhatók a legfrissebb hírek és vitafórum is helyet kapott a vélemények ütköztetése céljából. A kárpátaljai magyar sajtó összefogására alakult meg 1998-ban a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MUKSZ), mely jelenleg 76 taggal rendelkezik. A közelmúltban pályázat útján a MÚKSZ egy külön stúdiót hozott létre, mely napjaink legkorszerűbb berendezéseivel rendelkezik ahhoz, hogy naprakész televíziós anyagokkal szolgálhasson. A tervek között szerepel továbbá egy napi 24 órában sugárzó magyar rádiószerkesztőség megteremtése is a szövetség égisze alatt.

Kárpáti Igaz Szó

A Kárpáti Igaz Szó a régió legidősebb és legfiatalabb magyar nyelvű sajtóorgánuma. Jogelődje, a Munkás Újság első példánya ugyanis 1920-ban jelent meg. Azt követően, hogy Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták, a lapot megszűntették, és mintegy jogutódul a megyei 56

tanács végrehajtó bizottsága és a kommunista párt megyei bizottsága hivatalos lapjaként jelent meg a Kárpáti Igaz Szó. Egészen 1965-ig az ukrán nyelvű hivatalos lap, a Zakarpatszka Pravda szolgai tükörfordítása volt, nem képviselte kellően a magyar értékeket sem szellemiségében, sem nyelvezetében. 1967-ben a Kárpáti Igaz Szó önállóvá vált. A lapalapítók azonban törvénytelenül beavatkoztak a szerkesztőség belügyeibe. Erre válaszul a kollektíva részleges sztrájkot hirdetett, majd tiltakozásuk jeléül ugyancsak Kárpáti Igaz Szó címen bejegyeztettek egy másik sajtóorgánumot. Erre úgy adódott lehetőség, hogy a másik lapot megyei szinten és cirill betűkkel jegyezték be annak idején, míg az újat országos szinten (ez az első országos magyar nyelvű orgánum) és latin, azaz magyar megnevezéssel. Jelenleg tehát két lap is fut azonos néven, s mindkettő a régi lap szellemi örökösének tartja magát. Az új Kárpáti Igaz Szó hetente háromszor jelenik meg – kedden 8, csütörtökön 16, szombaton 8 oldalon, zöld színesítéssel (a másik fekete) –, s a heti összpéldányszáma megközelíti a 20 ezret. Az olvasók 80 százalékét az előfizetők adják. Mindössze egy hónapja előfizethető, de egyre nagyobb az érdeklődés az ily módon történő megrendelés iránt. Az olvasóközönség magját természetesen Kárpátalja adja, de további 13 hágón túli közigazgatási egységben is vannak előfizetők, így Kijevben és a Krími Köztársaságban is. Mivel Kárpátalján nagyon kevés a csak egy bizonyos réteget megcélzó kiadvány, ezért ez a lap is igyekszik mindenkihez szólni: van külön ifjúsági gyűjteménye, és külön a nyugdíjasoknak szóló oldala is. Hetente két oldalon foglalkozik az anyanyelvi oktatással és művelődési élettel, s van külön gazdasági oldala is. Az anyagok többsége azonban közérdekű jellegű, és felvállalja a közszolgálatiságot is. A helyi történések mellett nagy figyelmet fordít az országos jelentőségű eseményekre, de odafigyel a nagyvilág dolgaira is. Szélrózsa címen minden lapszámban van egy rovat, amelyik kimondottan a határon túli magyarság életével foglalkozik. Hasonló beosztású az internetes változat is (címe: http://hhrf.org/karpatiigazszo). Az olvasókkal igyekszik napi kapcsolatban lenni. Ezt a célt szolgálja a napi ügyeletes rendszere bevezetése, és az Élő Újság rendezvénysorozat, melynek keretén belül egy-egy településre látogat el, s színes műsor révén szórakoztatja a nézőket, illetve természetesen népszerűsíti a lapot. Összegzés az ukrajnai print- és elektronikus médiumok használatáról

57

A kárpátaljai magyarság ideologikus kötődése az anyaországhoz jelentősen meggyengült mára. Ez a magyar nyelvű médián is érezteti hatását. Magyarországi lapok előfizetésére nincs, vagy csak nagyon drágán van lehetőség, az elektronikus média azonban gyakorlatilag mindenhol fogható. A két kereskedelmi adó megjelenése negatív hatással volt az addig igen népszerű m1 nézettségére, a másik közszolgálati adó, a Duna Tv, pedig a legtöbb helyen nem is fogható. A rádiózásban ugyanez a tendencia érvényesül, a kereskedelmi adók- a Danubius vagy Sláger Rádió-egyre inkább kiszorítják a Kossuth Rádiót. Az írott sajtótermékek piacán a Kárpáti Igaz Szó egyértelmű hegemóniát élvez a kárpátaljai fiatalok körében: összesen 90 % vallotta kedvenc napilapjának. A hetilapok közül a Kárpátaljai Szemle vezeti a listát, utána pedig a Bereginfo következik kicsit lemaradva (lásd.: A kárpátaljai napilapok és hetilapok olvasottsága). 7. sz. táblázat:A kárpátaljai napilapok és hetilapok olvasottsága Napilap Kárpáti Igaz Szó Kelet Magyarország Blikk Összesen

%

Hetilap 90 Kárpátaljai Szemle

%

3 BeregInfo 2 Beregi Hírlap 95 Összesen

39 17 5 61

IV.5. Ausztria A burgenlandi ORF televízió 1990 óta jelentkezett "Adj Isten, magyarok!” címmel évi négy alkalommal félóra időtartamú műsorral a magyar kisebbség számára. A kilencvenes évek közepén a tartományi kábeltelevízió-társaság a kis nézettségre való tekintettel kivette a magyar nyelvű műsorokat a fő műsoridőből, tartamukat drasztikusan korlátozta, majd meg is szüntette. Hiába a közös érdek a burgenlandi magyar televízióműsor megteremtésére, a profitorientált kábeltársaságok nem képesek felvállalni az ezzel járó kötelezettségeket és veszteségeket. 2002. január 1-jétől napi 5 perces, vasárnaponként pedig 25 perces magyar nyelvű műsort sugároz az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója. A bécsi ORF "Heimat, fremde Heimat” 58

című magazinja időnként tudósít a magyar szervezetek rendezvényeiről. A kereskedelmi rádiók közül a "Radio MORA - Multilingual Open Radio” magyarul, horvátul és roma nyelven is sugároz egy-egy órás esti műsort, amely a kisebbségeket érintő kérdésekkel foglalkozik.

Hungaro Studio A társaság története a Radio FRO elképzelésével kezdődött, mely egy szabad rádió. Ez azt jelenti, hogy nem tekinthető sem közszolgálati, sem kereskedelmi adónak. 1998. szeptember 6-tól sugároz Linzben és környékén a 105 MHz frekvencián. Célja, olyan csoportoknak megszólalási lehetőséget adni, melyek egyébként más médiumokban nem kapnak szereplési lehetőséget. A magyar műsor 1998. november 1-jén jelentkezett először „Vasárnapi reggeli a 105 MHz-en” címmel. Kezdetben három ember szerkesztette berendezések és szaktudás nélkül. A műsor alapkoncepciója ekkor annyi volt: magyaroknak szólni, magyarul, és magyar zeneszámokkal. Mára kibővült a szerkesztőség, ugyanis öt fős csoportokban dolgoznak több, mint húszan. Nagy mennyiségű zeneszámot sikerült összegyűjteniük, s a megújult csapat is számos ötlettel jelentkezett, amik a műsor színvonalát emelték. A műsor immáron második éve jelentkezik vasárnaponként élőben reggel 9–10 között és hétfőnként felvételről délután 14,30-tól 15,30-ig, Linzben és környékén. A rádió elérhető az interneten keresztül is. Céljuk olyan változatos műsorok készítése, amelyek minden korosztályt megérintenek, illetve minden korosztályt bevonnak. A hagyományos rádiózás továbbfejlesztéseként minél kölcsönösebb kapcsolatot szeretnének létesíteni a hallgatókkal. Segítik az Ausztriában élő magyarokat egymáshoz közelebb hozni, és megteremteni a magyar lakosság hálózatát. „Mindenki a maga igazát bizonyítja, pedig csak egy lenne fontos, megtalálni a közöset. A rádió ezt szeretné elősegíteni.” Adásai között helyet kap irodalom, sport, zene, technika, földrajz, történelem, magyar és osztrák programajánlat, magyar vonatkozású hír, mese, nóta és sok újdonság, illetve beszélgetések. A rádió szerepe egyre nő az ausztriai magyarság tájékoztatásában, ugyanis az eddigi széthúzás helyett a magyarság köreiben egyértelműen pozitív változás indult meg a rádió beindulásával, a felső-ausztriai emberek ugyanis elkezdtek közelíteni egymás felé. Ma már az 59

általuk szervezett családi napokon több mint 100 ember vesz részt. IV.6. Horvátország A horvátországi magyar közösség lélekszáma az utóbbi 50-60 évben rohamosan fogyatkozott, napjainkra elérte 16,5 ezret. Ennek következtében a horvátországi magyar sajtótermékek kereslete jelentősen lecsökkent, s hiány mutatkozik azokban az emberekben is, akik megfelelő szakértelemmel rendelkeznek elkészítésük terén. Kalapis Rókus a végvári vitézek harcaihoz hasonlította ezt a küzdelmet, ahol a katonák megvívják a maguk kis csatáikat kötelességtudóan, azonban ez gyakorlatilag senkit sem érdekel. Jelenleg Horvátországban két hetilap, egy folyóirat, illetve több időszakos kiadvány, az eszéki magyar rádióadás, s néhány helyi adó jelenti a magyar nyelvű tájékoztatást. Mindez kizárólag a horvát állam, illetve a magyarországi támogatások jóvoltából létezik. Fő mozgatóerejük azonban nem az értük megnyilvánuló közösségi igény, hanem az állandó rivalizálás a magyar szervezetek között. Ez sajnos a minőséget folyamatosan lentebb viszi, a szakmai elemek ily módon háttérbe szorulnak, s az utánpótlás is akadozik, hisz újságíróképzés nem működik Horvátország területén. Az országban összesen 8 újságíró van, akik jobb esetben egy átlagos szintű fizetést tudnak hazavinni. A lapok léte teljes mértékben támogatásoktól függ, s az emiatt kialakult létbizonytalanság elkedvetleníti a magyar fiatalokat ettől a pályától. Az elektronikus médiában a helyzet talán még kilátástalanabbnak mondható. A horvát közszolgálati rádió eszéki stúdiójában működik magyar szerkesztőség, ahol összesen két újságíró és néhány külsős munkatárs dolgozik. Már politikai szinten is felmerült, hogy függetleníteni kellene a magyar szerkesztőséget a horvát rádiótól, azonban ez a mai napig nem valósult meg. Ilyen feltételek mellett egy magyar nyelvű televízióadás megteremtése teljesen megvalósíthatatlan ötletnek bizonyulna. Az eszéki Szlavón Televízió jelenti az egyetlen lehetőséget, mely heti 30 percben biztosít megjelenési lehetőséget.

Új Magyar Képes Újság

60

Az Új Magyar Képes Újság kiadója a HunCro Sajtó és Nyomdaipari Kft., melyet a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége alapított 1996-ban. Feladata az országban élő magyarság tájékoztatása az írott médiumokon keresztül, azonban tevékenysége mára az elektronikus médiára is kiterjed. A HunCro Kft. adja ki a következő időszakos sajtótermékeket az országban: - Horvátországi Magyarság c. folyóiratot (havilap), mely A5-ös formátumban 1000 példányban jelenik meg és irodalmi, művészeti folyóiratnak számít - Barkóca c. gyermeklapot, amely minden magyar oktatási intézménybe, valamint oda is eljut, ahol ún. anyanyelvápolás folyik. Összesen 1000 példányban jelenik meg. - Rovátkák című évkönyvet, Gazdakalendáriumot, - valamint egyéb kiadványokat és könyveket. Az Új Magyar Képes Újság Horvátország egyetlen országos terjesztésű hetilapja. Kiadása a horvát kormány Kisebbségi Hivatala támogatásának megvonása miatt előbb 1998. év elején egy hónapig, majd az év második felében ideiglenesen szünetelt. Jelenleg A4-es formátumban, 1300-as példányszámban jelenik meg minden héten. Terjesztése Baranya és Szlavónia területén (itt él a horvátországi magyarság 80 %-a) a boltokkal kötött szerződés alapján történik.

A lap rendelkezik továbbá 300 egyéni

előfizetővel is, valamint ingyenesen küld néhány példányt a magyar szervezeteknek és több hivatalnak is. Külföldre (Magyarország, Szerbia-Montenegró, Németország, Bosznia, Svájc, Ausztrália és Amerika) kb. 200 darab kerül.

IV.7. Szlovénia A szlovéniai magyar sajtó története közvetlenül a századforduló előtti időszakig vezethető vissza, amikor az Alsólendvai Híradó című hetilap a történelmi Zala megye legjobban szerkesztett és sokáig egyetlen lapjának számított. Az elcsatolás utáni időszakban a muraszombati Szabadság töltött be hasonlóan fontos funkciót az információ szabad 61

áramlása és a szabad véleménynyilvánítás jegyében. Az újság azonban túlzottan radikális hangnemet ütött meg, így az új rendszer belügyi szervei gyorsan felfigyeltek rá. Később „irredenta” jelzővel illették a lapot, s végül sorsa megpecsételődött. 1926-os megszűnésig azonban fontos feladatokat látott el a magyarság érdekében, így többször síkra szállt a kisebbségek jogainak védelméért is. Az 50-es évek végének szabadabb politikai gondolkodásmódja a magyar sajtó újraindítását tette lehetővé. A Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja, 1956-tól önállósulásáig a szlovén területi újság (Pomurski vestnik) mellékleteként jelent meg kéthetenként, illetve sok esetben csak esetlegesen, igazodva az aktuális nemzetközi politika aktuális eseményeihez. A szlovéniai magyarság tájékoztatásában jelenleg három kiadvány játszik fontos szerepet: a Népújság, a Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat, valamint a szlovéniai magyarok évkönyve, a Naptár. Ezek mind az aktuális szlovén kormány és kisebbségi hivatalok jóindulatától függnek, hisz a kormányzati támogatások nélkül gyakorlatilag működésképtelenek lennének.

Népújság

Ahogy már említettem, a Népújság 1956-ban kezdte meg működését, bár akkor még nem teljes önállóságban. A kezdeti nehézségek ellenére, sikerült talpon maradnia. A lap alapítója az állam volt, azonban a fennállása óta eltelt 4 évtized alatt igen sokszor cserélt gazdát. A ’70-es években a Népújság megindult a fejlődés útján, hivatásos főszerkesztőt és újságírót neveztek ki. Ekkorra terjedelemben (8 oldalas volt ekkor) és példányszámban már elérte a szomszédos országok magyar kisebbségi lapjainak színvonalát. A Népújság, mint a szlovéniai magyarság egyetlen hetilapja, 1993-ban kivált az akkor már privatizáció útjára lépő Tájékoztatási Vállalatból és önálló intézetként folytatta tevékenységét. Ezzel párhuzamosan a szerkesztőség is teljesen átszerveződött. A 90-es évek gyorsan átrendeződő médiapiaca nagy kihívások elé állította a Népújság újságíróit is. Azóta 24 oldalon, színes borítóval és megváltozott technikai kivitelezésben jelenik meg. Elsajátították a modern kor újításait is, így a számítógépes szedés és tördelés, komputeres grafikai kidolgozás technikáját is. A lapot jelenleg 4 újságíró, egy 62

igazgató-főszerkesztő, valamint egy technikai szerkesztő és egy adminisztrátor készíti főállásban. Rajtuk kívül több mint tíz külsős munkatárs segíti a napi munkákat. A lap 1700 példányban jelenik meg, s piaci terjesztése minimális, szinte mind előfizetéses formában kel el. Mintegy 1400 példány kerül a piacra Szlovéniában, a többi Európa számos országában, illetve megközelítőleg száz darab pedig a Tengerentúlon. Szinte minden szlovéniai magyar családba eljut, tömeges előfizetés lemondások nem fordultak elő a lap életében. Az olvasók között azért maradhatott mindvégig ilyen népszerű, mert valóban a helyieket érintő problémákkal foglalkozik. A lap megjelent a világhálón is, ez azonban újabb kihívásokat rejt magában. Magával vonja ugyanis a nyomtatott verzió megújulásának szükségességét is, illetve egy archivált adatbázis létrehozását is. A Népújság csupán egy kis közösség életében játszik szerepet, azonban ott elengedhetetlen feladatokat tölt be. Fontos tevékenységet fejt ki a nemzettudat, a sorsközösség és az összmagyar viszonyrendszerben való gondolkodás terén. Lényeges eleme kíván lenni a szlovén-magyar kapcsolatok fejlesztésének is.

Muravidéki Magyar Rádió

Az elektronikus média területén talán kicsit színesebb a paletta. A Muravidéki Magyar Rádió (MMR) 1958. november 28-án sugározta első adását a Muraszombati Rádió keretében. Kezdetben vasárnaponként 10 percben jelentkezett magyar nyelvű adással, amely a későbbi években heti fél órára bővült. 1984-ben önálló frekvenciához jutott, és ebben az évben nyílt meg a lendvai stúdió is, ahol napi két órás magyar adás készült. A ’90-es évek első felében először napi 5,5, később napi 8 órára bővült a magyar adás időtartama. A rádió 1996-ban a Szlovén RTV égisze alá került, majd két évvel később újabb stúdióval gazdagodott. ’99 május 1-jétől a Muravidéki Magyar Rádió adása 5.45 és 19.00 óra között hangzik el 8 újságíró, 3 hangtechnikus és több tiszteletdíjas közreműködésével. A rádió középhullámon sugározza adását, így Magyarországon is jó minőségben fogható. Jelenleg naponta ötször rövid hírek hangzanak el, ebből kettő a BBC Világszolgálatának híreit tartalmazza, naponta egyszer 15 percben pedig a nap eseményeinek részletes 63

ismertetése történik. A legnagyobb hangsúlyt a muravidéki magyarságot közvetlenül érintő (gazdasági, mezőgazdasági, kulturális, oktatási, sport- stb.) témákra helyezi a rádió. Az interaktivitás megteremtése érdekében a hallgatóknak több kontaktműsorban is lehetőségük van véleménynyilvánításra. A rádió tervei között szerepel a műsor további bővítése és színvonalának emelése.

Szlovén Televízió A Szlovén Televízió első magyar nyelvű nemzetiségi adása 1978-ban került a képernyőkre Mostovi-Hidak címmel a ljubljanai szerkesztőség készítésében. Akkor kéthetente jelentkezett a műsor 15 percben. 1980-tól két évig a muraszombati stúdió vette át az adás készítését, majd ismét visszakerült a ljubljanai szerkesztőséghez. Ekkor havonta két alkalommal, 35 perces háromnyelvű

(szlovén,

olasz,

magyar)

programot

sugároztak.

A

műsor

a

Mostovi-Hidak-Ponti címet kapta. Az adás azonban nem nyerte el sem a magyar, sem az olasz kisebbség tetszését. A magyarok elégedetlenek voltak a kétnyelvű feliratozás miatt, míg az olaszok ebben az időben már saját frekvenciával rendelkeztek, így feleslegesnek tartották az újabb műsort. 1992-ben a Szlovén és Magyar TV egyezményt írt alá, melynek értelmében megnyílt a lendvai stúdió. Bár szerény technikai felszereltséggel rendelkezett, az adás megkezdődött, s eleinte fél órás műsorral jelentkezett. Ez az időtartam 2002-re heti négyszer fél órára bővült. A szerkesztőségben csupán egy szerkesztő-riporter, és még három szakember dolgozik főállásban. A magyar kisebbségi elektronikus média 2004-től új, korszerű épületben működik Lendván. A 850 m2 alapterületű stúdióterület kiválóan alkalmas színvonalas és igényes műsorok készítésére. A magyar szerkesztőség műsorai elsősorban a muravidéki magyarság anyanyelven történő tájékoztatására, illetve a magyar értékek és hagyományok megőrzésére helyezik a hangsúlyt. Bemutatják a kisebbségi lét hétköznapjait, a szlovén-magyar, illetve a kisebbség és anyaország kapcsolatainak alakulását. Terveik között szerepel dokumentumfilmek és TVjátékok készítése, valamint a magyarországi kapcsolatok szorosabbra fűzése, annak érdekében, hogy magyarországi TV-műsorokat tudjanak átvenni és sugározni. IV.8. Kárpát-medencén kívüli országok

64

Amerikai Egyesült Államok A sajtópiacot elemezve nagyfokú összefogásnak lehetünk tanúi. Elsőként az Amerikai Magyar Szót említeném meg. A Híd nevű hetilap illetve a 102 éves múltra visszatekintő Magyar Szó a tavalyi évben egyesültek. Ennek eredményeképpen Amerikai Magyar Szó néven új hetilap indult, mely sokszínűségre és változatosságra törekszik, minél emberközelibb megfogalmazásban. Hitvallásuk példaértékű lehet minden határon túl tevékenykedő magyar szerkesztőségnek: „Magyarok vagyunk. Ami összekapcsol bennünket, az nem más, mint anyanyelvünk. Élhetünk a világ bármely táján, beszélhetjük újhazánk nyelvét a legmagasabb szinten, mégis megdobban a szívünk, amikor magyar szót hallunk. Száz százalékig megérthetjük az idegennyelvű lapok tartalmát, mégis más, ha magyarul olvashatjuk ugyanazt. Elgondolásunk a lappal, hogy ismertessük a fontosabb hazai, úgyszintén az amerikai kulturális, valamint politikai eseményeket, ily módon hidat építsünk az otthoni, illetve az itteni társadalom között, ledöntsük azt a válaszfalat, amelyet a távolság emel magyar és magyar közé.” A másik fontos sajtótermék az Amerikai Magyar Népszava, mely országos szinten jelenik meg és 1899-ben alapították. Az elektronikus média elemzésekor a Bikkál tévékről kell szólni. A televíziócsoport három műsort foglal magába: a Hungarian Magazin Extra, a Friss Hírek Magyarul és a Hungarorama című műsort. A stáb tíz fő hazafias érzésű emberből áll, akik önkéntes alapon végzik munkájukat. A műsorszolgáltatás a Hungarian Magazin Extra adásával kezdődött, mely 1995-ben már egy órás programot sugárzott, míg a ’98-ban indult Friss Hírek csupán fél órás. Az adás negyedéves szerződések alapján készül el már évek óta, s az egyetlen feltétel, amelyért cserébe ingyen sugározhatóak, hogy hirdetésmentesnek kell lenniük. Becslések szerint a műsoroknak körülbelül 18 ezer nézője lehet, azonban ez a szám folyamatosan csökken a magyar lakosság fogyása miatt. A műsorok interneten keresztül is figyelemmel kísérhetőek. A piac másik szereplője a Hungarian TV Magazin, mely a Manhattan Neighborhood Network kábelcsatornáján jelentkezik vasárnap reggelente, a Time Warner Cable csatornáján pedig kedd este. Az adás egy óra időtartamú, s a vasárnapi istentisztelet közvetítésével indul. Ezeket a különböző vallási felekezetek lelkipásztorai biztosítják felváltva. A műsorban helyet kapnak az aktuális, naprakész híranyagok, a külpolitikai tallózás, illetve a helyi események 65

részletes ismertetései is. Az adásidő kiegészül még különböző szórakoztató jellegű programokkal. Így humoros jelenetekkel vagy régi magyar játékfilm részletekkel is. A rádiós tájékoztatás fő szereplője a Hungária Rádió, mely 1966-ban indította el első adását. Műsoraiban aktuális politikai, vallási és helyi eseményeket mutat be. Fontos megemlíteni a Magyar Amerika hangja című műsort is, mely 1951-ben indult el. A műsorban 10-10 perces részt kapott a katolikus, a baptista és a református egyház, ezen kívül pedig hírösszefoglalók, kulturális programok kerültek sugárzásra. Mindkét műsor hangulata a ’30-as éveket idézi, míg zenei kínálatuk inkább a ’60-as évekre emlékeztet. A Magyar Amerika Hangja azonban 2001-ben a főszerkesztő távozásával megszűnt. Fő okként emelik ki, hogy az interneten addigra gyakorlatilag a legtöbb magyar rádió foghatóvá vált, s a hirdetési bevételek is rohamosan csökkenni kezdtek, mely a rádió létét veszélyeztette.

AusztráliaMagyar nyelven csak egy hetilap jelenik meg Ausztráliában: a Magyar Élet. Az újság eljut Magyarországra is, a nagyobb könyvtárakban mindenhol megtalálható. Ha kategorizálni szeretnénk, politikai és társadalmi hetilapként határozhatjuk meg, melyben heti hírek, elemzések, összefoglaló tárcák, interjúk, sport, humor, hirdetések, közlemények olvashatóak. Különlegessége, hogy szinte teljes egészében magyarországi eseményekkel foglalkozik, bár helyet kap benne az ausztráliai magyar szervezetek tevékenysége is. A legtöbb cikk a Magyar Nemzetből vagy a Demokratából átvétel, hisz a lap idősebb olvasóközönsége ezeket az orgánumokat tekinti megbízható és hiteles tájékozódási forrásnak. Alap fekete-fehér formában, 20-24 oldal terjedelemben jelenik meg 4200 példányban. Az elektronikus média piacán a magyar nyelvű rádióadásokról kell szólni. Ausztráliában kb. 40–45 társadalmi önszerveződésből alakult rádió működik: ebből 17–18-ban magyar adást is sugároznak. Ezek időtartama igen rövid: csupán egy-egy órás vagy maximum három órás adásokat jelentenek hetenként. Az SBS helyi közszolgálati televízió és rádió heti 3 órányi megjelenést biztosít magyar nyelven. Ilyenkor friss hírek hangzanak el az MTI-től, bejelentkezik telefonon a budapesti tudósító, illetve irodalmi- és történelmi ismeretterjesztő anyagok kerülnek bemutatásra a Magyar Rádió terméséből. A rádió interneten keresztül is hallgatható. Menyhárt Jenő műsorvezető megfogalmazása szerint azonban problémát jelent, hogy ezek az 66

adások bár magyar nyelven szólnak, nem magyar szellemiségben készülnek. A Magyar Rádió sokszor nem mutatkozik késznek a partnerségre, így a helyzeten csak a hazai médiumokkal való szorosabb együttműködés segíthetne.

Izrael Ofry Dan, az Új Kelet című független napilap főszerkesztője több előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy az izraeli sajtó - ugyanúgy mint bármely másik ország sajtója is - kicsit megváltozott az utóbbi években. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint az izraeli polgárok nagy része inkább a helyi események iránt kezdett el érdeklődni, semmint a bel vagy külpolitikai történések iránt. Az írott sajtónak, így a magyar nyelvű sajtótermékeknek is ezt a trendet kell követni, s kielégíteni a megváltozott olvasói igényeket. Ennek következtében az izraeli sajtó a magazinok világába tolódott el, s ez megfigyelhető például az Új Kelet formátumán is. Izraelben az Új Keleten kívül még egy magyar nyelvű hetilap és egy időszakonként-általában kéthavonta- megjelenő folyóirat található. Az izraeli állami rádióadás, a Kol Jiszrael, minden nap negyedórás hír- és magazin jellegű műsort sugároz magyar nyelven. Ezek az adások, az igénybevett frekvencia miatt, kiválóan foghatók Magyarországon is. Magyar nyelvű televízióadással nem rendelkezik a magyar kisebbség, azonban a Duna Televízió adása az ország egész területén látható.

Új Kelet

Az Új Kelet című független napilap 1948 óta jelenik meg Izraelben 1-2000 példányszámban. Eredetileg Erdélyben alapították a lapot az erdélyi magyar ajkú zsidóság legfontosabb orgánumaként. A történelem megpróbáltatásai következtében a vezérkar Izraelbe távozott és ott alakult újjá az Új Kelet is. Az ’50-60-as évek jelentették a lap fénykorát, ekkor saját tudósítókkal rendelkeztek szerte a világban. A jelenlegi főszerkesztő például New York-ból küldte a beszámolókat. A lap példányszáma ekkor elérte a 20 ezret, azonban ahogy az izraeli magyarság fogyásnak indult, úgy csökkent a kiadott lapok száma is. Jelenleg egy-két ezer példány készül el belőle összesen, ám pontos adatok nem ismertek. A lap szerkesztőgárdája mára minimális szintre süllyedt, de ugyanakkor tovább fogy az olvasótábor is.

67

A HHRF honlapcsalád

A Hungarian Huma Rights Foundation 1976 óta végzi tevékenységét, melynek keretében nemzetközi erőket mozgósít a Kárpát-medencében élő magyarság támogatására, életkörülményeinek javítására. Folyamatosan tájékoztatja a sajtóközvéleményt és az USA kormányát, ezzel is segítve, hogy a kérdés folyamatosan napirenden maradhasson. Az 1989-as időszakig a HHRF azért harcolt, hogy a kisebbségben élő magyarság elleni jogsértésekre irányítsa az amerikai és nemzetközi döntéshozók figyelmét. A szervezet több konferencián vett részt, tüntetéseket szervezett, tanulmányokat és könyveket jelentetett meg és rádióműsort szerkesztett. Az ezt követő időszak folyamán az Alapítvány tevékenysége jelentősen kibővült. Küldetésének tartja az érem másik oldalának bemutatását is, hogy míg „viharos történelmű Kelet-Közép-Európában, ahol népek, népcsoportok erőszakos módszerekkel próbálják rendezni területi követeléseiket és érdekkülönbségeiket, a magyar kisebbség képezi az alternatív, békés utat.” Az Alapítvány tevékenységén belül az internetfejlesztés tekinthető a legfontosabbnak témánk szempontjából. Ennek keretén belül összegyűjtésre került a magyar nyelvű kisebbségi sajtótermékek és érdekvédelmi szervezetek anyagainak nagy része. Az 1995 óta működő portál a határon túli magyar közösség sajtó- és kulturális kiadványainak információs központjaként szolgál. A több mint 80 honlapot számláló honlapcsalád a közönség körében 68

is igen népszerű:”2004 szeptemberében összesen több mint 2,5 millió megkeresést kapott 95 ezer különböző számítógépről a világ 83 országából.” Eleinte a nyugati országokban élő magyarok keresték fel a magyar nyelvű honlapokat. Újabban azonban felfedezhető két egymástól eltérő olvasótábor: nőtt a Kárpát-medencéből, magyar nyelvterületről és az amerikai kormányzati (.gov végződésű) és katonai (.mil végződésű) címekről érkező megkeresések száma is. A HHRF azt a módszert alkalmazza, hogy a kezdeti szakmai segítség és technikai eszközök átadása után hagyja, hogy a sajtóorgánumok minél függetlenebb módon tudják internetes jelenlétüket biztosítani. Ehhez az alapítvány korlátlan és ingyenes tárhelyet biztosít. Az Alapítvány budapesti irodát is működtet, mely összekötő kapcsot jelent a határon túli magyar közösségek, magyar kormányzati és társadalmi erők, valamint az Alapítvány New York-i irodája és az amerikai döntéshozók között. Ezenkívül ösztöndíjprogramot létesített, melynek keretében tehetséges kelet-közép európai fiatalok dolgozhatnak a New-York-i irodában. Ma a HHRF honlapgyűjteménye 9 napilapból, 12 folyóiratból és 10 kisebbségi érdekképviseleti szervezetből áll. „Meggyőződésem, hogy igen, jó ez nekünk, ha a magyarság a médiában, az Internet útján is fokozottan szerepel. Jó, mert közösséget erősítő belső hatása van. Jó azért is, mert a megbízható tájékoztatás folyamatos szolgáltatása kifelé elősegíti a kisebbségi magyar közösségek nemzetközi érdekképviseletét (a szelíd és ártatlan, ugyanakkor a nemzetközi porondon használható legerősebb fegyver, az információ szabad áramlása útján). A továbbiakban pedig hozzásegíthet a pozitív nemzetkép formálásához, kifelé és befelé egyaránt.”- nyilatkozta Hámos László

69

V. A Duna Televízió sajtókapcsolatai A Duna Televízió, mint közszolgálati médium, törvényi kötelezettségeinek megfelelően fontos szerepet játszik a határainkon túl élő magyarok tájékoztatásában, és annak elősegítésében, hogy ők minél több szálon kötődhessenek az anyaországhoz, ápolhassák anyanyelvüket, és hagyományaikat. A határon túli kapcsolatokért szervezetileg a PR Iroda felelős, ahol 2 főállású munkatárs dolgozik. Ha elméleti oldalról közelítjük meg a kérdést a Duna Televízió sajtókapcsolatai sokban hasonlítanak egy profitorientált szervezet ilyen tevékenységéhez, azonban eltéréseket is tapasztalhatunk az okokat és eszközöket illetően is. Vegyük sorra, milyen céljai lehetnek a stratégiai sajtókapcsolatnak: Legfontosabb célként az jelölhető meg, hogy a nyilvánosságnak jól időzítve, szakszerűen és pontosan kell jelentkeznie, úgy, hogy az üzleti törekvésekkel összhangban legyen. Ez nincs másképp a Duna Televízió munkájában sem. Bár a szervezet nem profitorientáltan működik, mégis célja a számára kedvező image kialakítása. A nagyobb nézőszám elérése, nagyobb támogatottság megszerzése mind-mind hozzájárulhatnak a televízió létjogosultságának egyértelművé tételéhez. Piaca azonban kettős: egyrészt meg kell felelni a magyarországi közönség elvárásainak, miközben a határon túli területek lakossága ugyanolyan, vagy inkább még fontosabb célközönségnek számít. Törekedni kell tehát arra, hogy a határon túli média képviselői ugyanolyan figyelmet kapjanak, és megfelelően el legyenek látva információval. A kommunikáció ugyanakkor más formában kell, hogy történjen, hisz az ottani médiapiac sajátosságait is figyelembe kell venni. Nem ugyanazt az információt, és nem ugyanolyan formában igényli az izraeli Új Kelet főszerkesztője, és a Népszabadság. Ennek az átfogó célnak sok részeleme van, melyek a fő cél elérését szolgálják. Fontos az ellenőrzés,

tehát

hogy

a

szervezet

maga

kezdeményezze

a

kapcsolattartást,

az

információáramlást. Ezek hozzájárulnak a bizalom megszerzéséhez, majd a bizalomépítéshez is. Ennek következtében sikerülhet elérnünk azt, hogy az adott média bízzon az általunk szolgáltatott információk hitelességében, és hosszú távú kölcsönösségen alapuló kapcsolat jöhessen létre. Ez a határon túli kapcsolatokban talán még hatványozottabban jelentkezik, mint Magyarországon. Egyrészt a Duna Televíziónak érdeke, hogy a vele kapcsolatos hírek olyan formában jelenjenek meg a határainkon túl, ahogy az az ottani viszonyoknak megfelel. Az ott élő újságírók, szerkesztők ismerik a helyi viszonyokat, az olvasói szokásokat. Éppen ezért ők tudják a leghitelesebben tájékoztatni a magyarságot a magyarországi hírekről. 70

Másrészről viszont a határon túli tudósítóknak is szüksége van a magyarországi események pontos ismeretére olyan hiteles forrásokból, melyekben megbíznak. A cég legitimálása miatt is fontos a rendszeres sajtókapcsolat. Gondoljunk csak bele, hány olyan tevékenységgel rendelkezik a televízió, melyekről talán sohasem hallottunk. Hányszor jelent meg például a magyarországi sajtóban a Szurdokpüspöki anyanyelvi tábor, vagy a Sepsiszentgyörgyi közönségtalálkozó? Ezek a témák azonban a környező országokban általában nagyon kedvező fogadtatásra találnak, és kellő hírértékkel rendelkeznek. Ezt bizonyítja a témában megjelent cikkek száma is határainkon túl és Magyarországon vizsgálva (erről a későbbiekben szólok). Ha a Duna Televízió képes arra, hogy sajtókapcsolatai révén a sajtótermékek rendszeres szereplője legyen, az tevékenységét hivatalossá teszi, gyakorlatilag létjogosultságot teremt neki. Az ily módon fenntartott kapcsolatok ráadásul az egyik leghatékonyabb és legköltségtakarékosabb módját jelentik a publicitásnak. Ilyenkor nem kell reklámdíjakat fizetni, csupán megírni egy szerkesztői anyagot, és szétküldeni azt. Az újságban megjelenő cikk gyakorlatilag ingyen van. A következő cél maradéktalanul teljesült a Duna Televízió munkássága során: legyen a szervezet információs forrás! Ha megfelelően menedzseli egy vállalat a sajtókapcsolatait, akkor olyan szaktekintéllyé válhat, melyet a témában megszólítanak, véleményére adnak. A határon túli magyarsággal foglalkozó konferenciák, tanácskozások állandó résztvevője a Duna Televízió, illetve az ő képviseletében Cselényi László elnök úr. És a bűvös kör elindul, az előbbi hatások egymást erősítik. Az információs forrás szerepe növeli a legitimitást, és a bizalmat, tehát a sajtókapcsolati rendszer eredményes lesz. Érvényesül ugyanakkor a pozitív hatás a dolgozókra is, akik a publicitás révén optimistábban látják a szervezet jövőképét. Az utolsó része a céloknak az eladások ösztönzése. Ez a Duna Televízió esetében a nézettségre értelmezhető, bár ez esetben nem olyan erős a kapcsolat, mint egy profitorientált vállalatban egy termék eladásánál. A PR Iroda feladata tehát elsődlegesen a határon túli magyar sajtóval való kapcsolattartás. Ennek legfontosabb eszköze a hetente elkészített hírlevél. Ezen belül azonban meg kell különböztetnünk a hétfőnként szétküldött hírszolgálatot, a keddi Kárpát-medencei hírlevelet, a pénteki belső hírlevelet és a naponta küldött képszolgálatot.

71

VI.1. Kép és hírszolgálat 2 és fél évvel ezelőtt készült el az első hírszolgálati anyag, mely azóta 50 oldalas terjedelemben kerül kiküldésre minden héten hétfőn. Táblázatos formában tartalmazza azokat az eseményeket, melyek közérdeklésre tarthatnak számot határon innen és túl. Előfordul, hogy ezek az események csupán programajánlók, de olyan is lehetséges, hogy már lezajlott eseményekről tudósít a hír. A hírszolgálat feltünteti az esemény nevét, megrendezésének helyét, a témát (például oktatás, vagy nyelvápolás), illetve röviden ismerteti a programokat, vagy a rendezvény apropóját. A megjelentetett források segítségével bővebb információk is könnyen elérhetőek. A képszolgálat 2003. október 23-án indult el, egy nagyszabású felmérés eredményeképpen, ahol kiderült, hogy nagy a szerkesztői érdeklődés egy ilyen szolgáltatás beindítása iránt. Az MTI ekkoriban emelte fel saját képszolgálatának árait, amely így olyan drága lett, hogy a szűkös anyagi forrásokkal gazdálkodó határon túli magyar lapok nem tudták maguknak megengedni a többletköltségeket. A Duna Televízió ekkor indította el saját képszolgálatát. Ma már körülbelül 30 újsággal kötött szerződést a médium, azonban itt is érezhető az erős Erdély-központúság, hiszen az erdélyi lapokat leszámítva csupán kettő szlovákiai, egy-két délvidéki és horvátországi újság szerepel a partnerek között. A Kárpát-medencén kívül eső területekre nem is jut el a képszolgálat, hiszen itt a napilapok eleve nagyon ritkák, és a szerkesztési elvek is különbözőek, kevésbé van szükség naprakész hírekre és képekre. A képszolgálat képei a híradós anyagokból kerülnek kivágásra, majd összeszerkesztik őket a hozzá kapcsolódó hír rövid ismertetésével. Az együttműködés alapja az, hogy az ily módon kiküldött anyagok ingyen vannak a lapoknak, másrészt az újságírók munkáját könnyíti azzal, hogy beszerkesztésre kész változatban szolgáltat naprakész információkat. A Duna Televíziónak ugyanakkor megjelenési lehetőséget biztosítanak. Minden ilyen- újságban megjelent kép és hír- mellett fel kell ugyanis tűntetni, hogy a Televízió kép és hírszolgálata a forrás. Ily módon a médium minden nap benne lehet a lapokban. VI.2. Duna Hírlevél On-line- a belső hírlevél A belső hírlevél a Duna Televízió belső hálózatán érhető el a televízió munkatársai részére. Minden héten pénteken készül el, különböző rovatokra osztva. A hírlevél „vezércikkének” a 72

Hét interjúja és témája számít, mely rendszerint riportot tartalmaz a képernyőn szereplő munkatársakkal, műsorok szerkesztőivel, vagy bemutat egy nagyobb eseményt, aktualitást. Ez a legnagyobb terjedelmű cikk, és olyan formában íródik, hogy alkalmas legyen a határon túli magyar médiáknak való szétküldésre is. Ehhez alapkövetelmény, hogy ne belső szempontból kerüljön feldolgozásra a téma, hanem úgy, hogy ez bárki érdeklődését felkelthesse. Olvashatunk még „Házunk táján” című rovatot, mely a Duna Televízióhoz szorosan kötődő információkat dolgozza fel. A „Magunkat ajánljuk” műsorismertetőket tartalmaz, míg a „Rólunk Írták” közönségszolgálati észrevételeket és leveleket foglal össze. Ezen kívül hetente jelentkezik még a „Postaládánkból” és a „Közhír” nevű rovat is.

A hírlevél felhasználása A sajtókapcsolatok eredményességének vizsgálatakor elemeztem a Kárpát Medencei Hírlevél augusztusi, szeptemberi és októberi cikkeinek megjelenési arányát. Az említett időszakban tizenhárom olyan vezércikket küldött ki a Duna Televízió, mely alkalmas lehetett a határon túli magyarok érdeklődésének felkeltésére. A témák igen vegyesek voltak, így volt olyan cikk, mely az Összefogás Napját éltette, volt, ami az új arculatról számolt be, s interjút is olvashattunk például Gyárfás Dorka műsorvezetővel. A kiküldött 13 cikk közül összesen 8 jelent meg különböző határon túli magyar lapokban, de volt olyan cikk, mely három lapban is napvilágot látott. A sajtótermékek közül leggyakrabban az erdélyi lapok bizonyultak befogadónak a szerkesztőségi cikkek iránt, azonban ez azzal is magyarázható, hogy ott jelenik meg a legtöbb magyar nyelvű lap. Ezek nagy része napilap, így több lehetőségük van beilleszteni a Duna Televíziós cikkeket. A felhasználási arány igen kedvező, hisz megállapítható, hogy a kiküldött cikkek több mint fele, összesen 62 %-a megjelenik valamelyik határon túli lapban. Ez az arány még kedvezőbb, ha figyelembe vesszük, hogy ez a szám csupán a változatlan vagy rövidített, de gyakorlatilag szó szerint átvett írásokra vonatkozik. Ezen kívül még 14 olyan cikkel találkozhatunk, melyek nem szó szerinti átvétel eredményei, de valószínűleg megírásukkor a Duna Televíziós cikk szolgált alapul. Az eredményességnek egyik oldala, hogy milyen arányban hasznosulnak a cikkek, azonban a másik oldala, mely szükséges az előbbi teljesüléséhez, hogy milyen stílusban, formában íródnak. Az alábbiakban egy Szabadságban és Új Keletben megjelent cikket elemzek, és egyúttal végigvezetem azokat az alapelveket, melyek segítségével jó sajtóközleményt lehet 73

írni, és amelyeknek megfelelően a PR Iroda is tevékenykedik.

Tapasztalt híradós új hullámokon A Szöllősi Györgyivel készített interjú egy hetes késéssel jelent meg a kiküldés dátumához képest a Szabadság című erdélyi napilapban és az Új Kelet című izraeli újságban.(lásd.: 30. sz. melléklet) Szerkezetileg megállapítható, hogy az írás jól tagolt, külön egységekre oszlik, melyek egymástól jól elkülönülnek. Érezhető a szerzők szándéka, hogy a műsorvezető jellemzésekor először a szakmai kérdésekre koncentráltak, majd a magánéletről tudakozódtak. A cikket egy jól összefoglalt lead vezeti be, mely alkalmas arra, hogy előrevetítse az írás témáját. A szerkesztők könnyen berakhatják az újság címoldalára ezt a részt, magát a cikket pedig a későbbi oldalakon belül a megfelelő kategóriába. Az interjú jellegből adódóan alkalmas a riport arra, hogy a szerkesztők bizonyos részeket kihagyjanak belőle, de terjedelmileg nem olyan hosszú, hogy ne kerülhetne be bármely napilapba. Logikailag is felcserélhetőek az egyes részek, mely azért lényeges, mivel az eltérő típusú sajtótermékek olvasói más-más információkat tartanak lényegesnek. Egy bulvárosabb típusú lap valószínűleg a magánéleti jellemzést rakná előre, hisz ez az olvasóit jobban érdeklő információ, míg egy politikai-közéleti hetilap a karrier szempontjából közelítené meg a témát. A szerkesztőségi cikk jellegéből adódóan ezeket az apró változtatásokat a szerkesztők könnyen megtehetik. Egy jó sajtóanyag stílusa akkor megfelelő, ha visszafogott, informatív és tárgyilagos. Ennek a választott cikk is megfelel, mivel nem érezhető rajta, hogy „belsősök” írták. Ugyanúgy alkalmas volt arra, hogy a Duna Televíziós munkatársaknak jelenjen meg, és, hogy eljuthasson a határon túli olvasókhoz is. Nem vonultat fel reklámszagú megjegyzéseket, és nem tartalmaz nyelvhelyességi vagy stilisztikai hibákat, amely nagy átalakításokra késztetné a hivatásos újságírót. Formailag fontos megjegyezni, hogy a cikket minden héten elektronikus formában kapják kézhez az újságírók, mely szintén könnyíti a dolgukat. Így gyakorlatilag egy-két mozdulattal kedvükre alakíthatják a tartalmat, mely megnöveli annak az esélyét, hogy viszontláthatjuk egyik lapszámukban. A PR iroda a legtöbb kiküldött cikkhez fotót rendel, mely ez esetben egy Szöllősi Györgyiről készült kép volt. Ez alkalmas arra, hogy felkeltse az olvasók figyelmét, és ráadásul nem

74

követel utánajárást az újságíró részéről. VI.3. Közönségtalálkozók A Duna Televízió mindig is fontos céljának tartotta a közönséggel való kapcsolattartást, és a tőlük érkező visszajelzések összegyűjtését. Ez a határainkon átnyúló kommunikációban még hatványozottabban jelenik meg, hiszen nagyon ritkán van arra ténylegesen lehetőség, hogy a televízió közvetlenül megjelenjen egy adott országban; pedig hatásosságuk kétségtelen. Évente négy-öt olyan közönségtalálkozóra kerül sor, melyek külföldön zajlanak. A tavalyi évben Komáromban és Szabadkán, idén pedig néhány héttel ezelőtt Izraelben három helyszínen találkoztak a Duna Televízió képviselői és a közönség. A közönségtalálkozók általában valamilyen eseményhez kötődnek, így gyakori például a csíksomlyói búcsú előestéjén megrendezett találkozó. A helyszínre ilyenkor elutazik a vezetőségből néhány képviselő vagy egy-két híresebb személy, akár műsorvezető is. Az események általában igen nagy publicitást kapnak, már jó előre beharangozza őket a helyi magyar sajtó, és beszámolók is készülnek a találkozón elhangzott fontosabb témákról. A megjelentek száma rendszerint igen magas, a Duna Televízió látogatása a helyi közösségi élet fontos eseményei közé tartozik. A csíksomlyói találkozókon 200 fő feletti a megjelentek száma. VI.4. Baráti körök A Duna Televízió Baráti Körök megalakulása a médiatörvény körüli bizonytalanságoknak köszönhető. A Duna Televízió jövőjéért aggódó emberek alakították meg az első baráti kört Gyergyószentmiklóson 1994-ben. 2003-ra már tizenkilenc országban több mint száz baráti kör működött. Az ő tevékenységük összefogására 1995. október 6-án jött létre a Duna Televízióért Alapítvány, melynek tiszteletbeli alapító tagja volt többek között Habsburg Ottó és Tolnay Klári. Az Alapítvány a baráti körök hazai és határon túli találkozóinak szervezésével és adományok gyűjtésével foglalkozik, illetve anyagi segítséget nyújt műsorok készítéséhez. A Baráti Körök sok funkciót látnak el, melyek mind-mind hozzájárulnak a televízió jövőbeli sikerességének fokozásához. Egyrészt véleményeket, ajánlásokat fogalmaznak meg a műsorokkal kapcsolatban, melyeket azután az elnökség felé továbbítanak. Fontos feladatuk az 75

adományozás

koordinálása,

melynek

célja

minél

több

határon

túli

település

parabolaantennákkal való ellátása. Ezen kívül figyelemmel kísérik a televízió függetlenségét, önállóságát, és ha szükséges közösségi véleményeket alakítanak ki a Duna Televízió támogatására. A Baráti körök továbbá kulturális, szakmai fórumként is működnek, amely segít a döntéshozóknak a televízió jobbá tételében az első kézből származó nézői információk alapján. „Rendezvényeikkel, akcióikkal, témafelvetéseikkel szükség szerint a magyarság közéleti színtereinek minőségi gyarapításában is szerepet vállalhatnak.” VI.5. Műsorsajtó Iroda A Duna Televízió fontos szervezeti egységei közé tartozik a Műsorsajtó Iroda, mely kimagasló szerepet tölt be a határon túli sajtókapcsolatok ápolásában. Az Iroda feladata minden héten műsorajánlókat, képeket, sajtóanyagokat küldeni a magyarországi és határon túli magyar műsorújságokhoz. A fogadó szerkesztőségek munkáját jelentősen megkönnyítik azzal, hogy létrehoztak egy internetes sajtószolgálati oldalt és fotóarchívumot, ahol beszerkesztésre készen tölthetik le az újságírók az őket érdeklő anyagokat. Az oldal segítségével havonta majdnem 800 műsorajánló cikk jelenik meg a hazai sajtóban, mintegy 70 lapban. A határon túli magyar szerkesztőségeknek óriási segítséget jelent az iroda munkája, hisz más forrásból nem igazán lenne lehetőségük igényes anyagok beszerzésére. VI.6. Sajtótájékoztatók, események, rendezvények A Duna Televízió természetesen nagyon gyakran használja a különböző rendezvénytípusokat a sajtókapcsolatok ápolása céljából. A határon túli médiával való kapcsolattartás azonban a nagy távolságok miatt nehézkessé válhat. Meg kell jegyezni viszont, hogy minden fontosabb eseményre, vagy akár sajtótájékoztatóra meghívást kapnak a határon túli magyar szerkesztők is. Ez a személyes kapcsolattartás és a bizalom kiépítése miatt nagyon fontos. A legutóbbi filmvetítéssel egybekötött sajtótájékoztatón meg is jelent az izraeli Új Kelet újságírója, a többi szerkesztő pedig sajtóanyagot kapott, mely aztán a napilapokban meg is jelent változatlan formában. A televízió több olyan programot, rendezvényt szervezett már, melyek kifejezetten a határon túli magyarokat célozzák meg. Ezek általában nagyon sikeresek, és óriási sajtóvisszhangot 76

keltenek. A legjobb példa a 2005-ben immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Szurdokpüspöki anyanyelvi tábor, mely eddig több tízezer Magyarországtól távol élő magyar gyerek számára nyújtott felejthetetlen élményt. A televízió image-ének kifejezetten jót tesz, ha ilyen eseményekkel kapcsolják össze a nevét, hisz ez arról árulkodik, hogy tényleg felelősséget érez a határainkon túl élő magyarok sorsáért. VI.7. Sajtóelemzés Az

eddigiekben

elemzett

sajtókapcsolati

eszközök

hatékonysága

leginkább

a

sajtómegjelenések számában és milyenségében mérhető le. Erről a PR Irodában havi lebontásban elemzés készül, mely magában foglalja a határon túli megjelenéseket is. Ezek alapján elemzem vajon mennyire hatékony a Duna Televízió sajtókapcsolati rendszere. Ha

megvizsgáljuk,

mely

témák

szerepeltek

egy-egy

hónapban

hangsúlyosan

a

sajtótermékekben, megfigyelhető, hogy a határon túli események, rendezvények minden hónapban nagy publicitást kaptak. Szeptemberben rengeteg cikket olvashattunk az Összefogás Napja nevű műsorról, melyben a Duna Televízió 81 millió forintot gyűjtött az erdélyi árvízkárosultak megsegítésére. Októberben az ’56-os kolozsvári ünnepség, a marosvásárhelyi médiatalálkozó, és az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál számított kiemelt témának. Ezeken az eseményeken a televízió, mint szervező, díjazott vagy résztvevő vett részt, és a nagy sajtóvisszhang így rá is pozitívan hatott. A megjelenések mennyiségét elemezve némi csökkenést tapasztalhatunk az utolsó két hónapban, azonban a megjelenések száma gyakorlatilag egész 2004-2005-ben stabilnak mondható. Szeptemberben összesen 50 cikk jelent meg határainkon túl a Duna Televízióról, míg októberben ez a szám 48 volt. A 2005-ös év csúcsát május hónapja jelentette, amikor 142 határon túli magyar cikk jelent meg a televízióról. Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy a tavalyi évben megjelent cikkek több mint 35 %-a határon túl jelent meg, ami kifejezetten magasnak mondható.

77

8. sz. táblázat: A Duna Televízióról megjelent szerkesztőségi cikkek száma 2004-2005-ben:

2004 jan. febr. márc. ápr 13 195 208 199 6 Magyarországi 11 91 91 44 5 Határon t. 25 286 299 243 1 Összesen Hat. t. 22 műsorajánló 2005 jan. febr. márc ápr 18 100 212 168 7 Magyarországi Határon t. 59 94 55 79 26 Összesen 159 306 223 6 Hat. t. műsorajánló 8 9 10 12

szep máj jún Júl aug t

de össz okt nov c . 11 127 0 104 131 1543

130

66

82

55

114

40 12 2

42

50

244

72 13 8

97

177

26

24

9

7

máj jún Júl 10 10 120 5 4 129 41 64 14 16 249 6 8 13

2

8

59 82 42 842 16 9 186 173 2385

11 8 12 21 140 szep de össz aug t okt nov c . 13 117 116 9 66 41 39 17 183 157 8 12

9

9

A határon túli lapok közül magasan vezetnek a napilapok, hisz ezekben jelent meg leggyakrabban írás a televízióról. Ezen belül is kiemelhető az Erdély központúság, de ez főleg az ottani sajtótermékek nagy számával magyarázható. Szeptember és október hónapban is a Népújság, a Szabadság és a Magyar Szó jelentette meg a legtöbb cikket, de alig találhatunk olyan határon túli magyar lapot, mely egész hónapban hallgatott volna a televízióról.(lásd.: 31. sz. táblázat) Ha témák szerint bontjuk le a megjelenéseket, akkor kitűnik, hogy legnagyobb arányban rendezvényekről, és a Duna Televíziós műsorokról tudósítottak a különböző orgánumok. Médiatípusonként vizsgálva a határon túli lapok részesedése minden hónapban ¼ körül alakult, mely igen magas aránynak mondható, ha összehasonlítjuk például az elektronikus média 14 vagy az országos napilapok 13 %-os arányával. 9. sz. ábra: 2005 októberi médiakör

78

Az Iroda munkatársaival elvégeztem egy elemzést a 2005 augusztus- november időszakra vonatkozóan, mely nem csupán mennyiségi tényezőket vizsgál, hanem a határon túli megjelenések jellegét, attitűdjét, témáját is. A négy vizsgált hónap mindegyikében 40-50 cikk jelent meg határainkon túl, s ezeket vetettük össze először téma szerint. Az alábbi diagram jól szemlélteti a megjelent cikkek témáit. Legnagyobb arányban olyan műsorismertetők kerültek be a lapokba, melyek részletesebben bemutatnak egy-egy műsort, vagy filmet, esetleg rendezvényt, amiről a Duna Televízió közvetített. Az említett hónapokban kiemelt téma volt az Összefogás napi adománygyűjtés, az arculatváltás, a megújult műsorstruktúra, és az Autonómia nevű új, induló csatorna. Ezek nagy publicitást kaptak határainkon túl, bár ebben az is közrejátszott, hogy a hírlevél keretein belül sok PR Iroda által írt cikk került kiküldésre mindegyik témában. Mint látható, akad olyan cikk, mely Duna Televíziós személyeket mutat be hosszabb, riport formában, s jelentek meg írások a televízió által alapított díjakról is. 10. sz. ábra: A határon túli lapokban megjelent Duna Televíziós témák felosztása

79

A legtöbb írás azonban nem csupán a televízióról, illetve annak tevékenységéről szól, hanem csupán megemlítik benne valamilyen vonatkozásban. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a témák megoszlását, megállapítható, hogy a legnagyobb arányban olyan cikkekben szerepel a Duna Televízió,ahol rendezvényről vagy ünnepségről tudósítanak. Az utóbbi hónapok fontos eseménye volt például az Alter-Native Rövidfilm Fesztivál, és az erről beszámoló cikkek mindegyikében megemlítették a televíziót. A médiával, illetve politikával kapcsolatos írásokban is gyakori a Duna Televízió megemlítése (lásd.: 32. sz. diagram). A 20. számú melléklet diagramjaiból kitűnik, hogy a szeptemberi hónap hozta a legnagyobb publicitást a televíziónak. Ez olyan sajtókapcsolati eszközöknek köszönhető, mint az Összefogás Napja nevű esemény megszerzése, és az új arculat kampányának sajtó felé való kommunikációja. A határon túli szerkesztőségek ezekről az eseményekről első kézből kapták a naprakész információkat, így ezekről igen nagy arányban tudósítottak is lapjaikban. Megfigyelhető, hogy a televízió gyakran, mint hivatkozás szerepel a cikkekben, azaz az 80

újságíró egy, a Duna Televízióban elhangzott beszélgetésre, vagy véleményre utal. Ezek aránya azonban igen kicsi az összes megemlítésen és a televízióról írt cikkeken belül. A vizsgálat során elemeztük a megjelent cikkek attitűdjét is. A pozitív és negatív cikkek arányáról elmondható, hogy kiegyensúlyozott, hiszen az összes újságcikk közül 12 pozitív és 9 negatív volt, míg a többi mind tényszerűnek mondható. Általában a pozitív és negatív cikkek is olvasói levelek voltak, melyek meglehetősen szubjektívnak mondhatók, csupán a Transindex nevű internetes honlapon bontakozott ki szakmai jellegű vita Szeles Pál- a Duna Televízió szóvivője- és Kelemen Attila között. Az elemzés kiterjedt még az egyes sajtótermékek típusának meghatározására. Nagy meglepetést nem okozott a vizsgálat, hiszen a napilapok nagy aránnyal vezetik a mezőnyt. A különféle sajtótermék között csupán 35 alkalommal jelent meg cikk hetilapban, 2 alkalommal havilapban és 10 alkalommal internetes hírportálon (lásd.:36 sz. diagram) VI.8. A Duna Televízió nézettsége, fogyasztói szokások a határon túli magyar nemzetiségű lakosság körében Az alábbiakban reprezentatív és nem reprezentatív felmérések eredményét közlöm, melyek segíthetnek megérteni a határon túli magyar kisebbség médiafogyasztási szokásait, preferenciáit, a Duna Televíziónak pedig iránymutatásként szolgálhatnak, mely dolgokon kell változtatni.

Sepsiszentgyörgyi lakosok televíziózási szokásai A sepsiszentgyörgyi kiállításon már hagyományszerűen részt vesz a Duna Televízió. Ezen az eseményen 2001-ben egy egyoldalas kérdőívet töltettek ki a PR Iroda dolgozói a megjelent emberekkel. A felmérés nem reprezentatív, hisz önkéntes alapon történt, és a lakosság csupán egy olyan része lett megkérdezve, mely egyébként is érdeklődik a kultúra iránt. Ennek ellenére fontos következtetéseket lehet megfogalmazni a Duna Televíziót illetően. Összesen 287 darab kérdőívet töltöttek ki a sepsiszentgyörgyiek, azonban korösszetétel szerint felül voltak reprezentálva a fiatalok, míg az idősebbek kisebb arányban válaszolták meg a kérdéseket. A sepsiszentgyörgyiek válaszaiból kiderült, hogy a városban a Duna Televízió a legeredményesebb közszolgálati televízió, míg a második helyre az m2 került. Az alábbi táblázatban a „Melyik a kedvenc televíziója?”kérdésre adott válaszok összegzése 81

látható. Érdekes, hogy a gyakran hangoztatott kritika, mely szerint a fiatalok kisebb arányban nézik a Duna Televíziót, alaptalannak bizonyult. A felmérés tanulsága szerint a fiatalabb korosztályok háromnegyede nevezte meg kedvenc televíziójaként a Dunát. Ugyanakkor az idősek magasan kiemelkedtek a korosztályok közül, hiszen szinte minden megkérdezett a legtöbbet nézett televíziónak a Dunát jelölte meg. 11. sz. ábra: A sepsiszentgyörgyi válaszadók kedvenc tévére adott szavazatainak összesített száma

A vizsgálat –mivel 2001-ben készült-alkalmas arra, hogy felmérje, mennyiben változtatta meg a kereskedelmi televíziók megjelenése a médiafogyasztási szokásokat. A levont következtetések szerint nem volt számottevő az a nézőszám, mely átpártolt az újonnan megjelent elektronikus médiákhoz. Mindössze a válaszadók 13 % -a vallotta, hogy kevesebb nézi a Duna Televíziót, mióta a kereskedelmi csatornák műsorkínálata is elérhető számukra. A műsorstruktúra szempontjából elemezve a válaszokat, az erdélyi nézők nagy kedvencei a filmek, az ismeretterjesztő filmek és a sportműsorok, míg a konkrét műsorok közül a híradó nyerte el leginkább a nézők tetszését.

Erdélyi magyarok televíziózási szokásai A Duna Televízió vezetői a televízió megalakulása óta nagy figyelmet szentelnek az erdélyi nézők véleményének. Éppen ezért évente felmérést készíttet a Kód Kft. kivitelezésében az 82

erdélyi magyarok tévézési szokásairól. Ezek során évről-évre bebizonyosodott, hogy az m2 képes állni a versenyt a kereskedelmi televíziók megjelenése okozta versenyben, míg a Duna Televízió továbbra is a legkedveltebb és legnagyobb közönségű televízió. Az alábbiakban a 2001-es felmérés eredménye olvasható: A „Melyik a kedvenc televíziós csatornája” kérdésre a 37. sz. diagram szemlélteti a válaszadók preferenciáit. Ez igazolja, hogy a Duna Televízió messze a legnépszerűbb csatorna Erdélyben, mintegy 36%-a a megkérdezetteknek a Duna Televíziót jelölte meg kedvenc televíziójaként. A válaszokból kitűnik, hogy a nagy vetélytárs, az m2, jelentősen lemaradt a világ legjobb kulturális televíziója mögött. Azonban nem csak ez a szám mutatja a Duna Televízió dominanciáját, hanem például a közönségarány is. Ennek alapján elmondható, hogy az összes nézett idő 23 %-át a televízió birtokolja, ami óriási fölényre utal. A televízió fontos küldetése a tárgyilagos tájékoztatás határon innen és túl. Azt, hogy ez mennyire valósult meg, kiválóan szemlélteti azon válaszok összevetése, melyek az egyes hírforrások hitelességére kérdeztek rá. Ezek alapján elmondható, hogy 61 pontos átlaggal magasan a Duna Televízió nyert (az adatok 1-100-ig terjedő skálán kerültek feldolgozásra, ahol 100 jelenti a leghitelesebb információforrást). Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a második helyen szintén magyar nyelvű információforrások szerepelnek, itt ugyanis az erdélyi magyar nyelvű írott sajtó található.

Kolozsvári egyetemisták televíziózási szokásai Az utolsó, s egyben a legfrissebb kutatás 2005 májusában készült a B.B.T.E. Média és Szociológiai Szakos Hallgatóinak jóvoltából, és a kolozsvári egyetemisták televíziózási szokásait vizsgája. Ez azért is különösen fontos, hisz egy olyan korosztállyal foglalkozik, melyet a közhiedelem szerint a Duna Televízió képtelen elérni. A kutatást 500 diák körében végezték el a hallgatók folyamatos ellenőrzéssel, hogy minden válasz értékelhető legyen. A megkérdezettek zöme 18 és 24 év közötti volt, és nagy részük magyarul folytatja tanulmányait. A tanulók egész Erdély területét reprezentálták, hiszen összesen 16 különböző megyéből származnak. A fogyasztó szokásokat elemezve megállapítható, hogy a legtöbb válaszadó napi több mint egy órát tölt televíziónézéssel. A szélsőségek –tehát 30 percnél kevesebb, vagy 3 óránál több televíziónézés- nagyon ritka. Ide tartozóan nagyon fontos kérdés, hogy milyen arányban van

83

lehetőség magyar nyelvű adások vételére. E tekintetben a helyzet kiváló, hiszen a válaszadók 95,2%-a válaszolta, hogy házában fogható magyar nyelvű televízióadás, és a legtöbb esetben ez kábelrendszeren keresztül biztosított. A válaszadók igen nagy hányada (34,6%) válaszolta, hogy naponta egy vagy több órát néz magyar adásokat, míg 27, 6 % csupán napi fél órát szán ezekre a csatornákra. A szélsőségek ez esetben is ritkák, azok aránya, akik egyáltalán nem néznek magyar csatornákat, csupán 6,8 %. A megkérdezettek családjainál ezek az arányok hasonlóan alakultak, nagy eltéréseket nem tudunk megfigyelni. 12. sz. ábra: Magyar csatornákra szánt napi tévézési idő:

A Duna Televízió nézettségére vonatkozó kérdés az előző két kutatás eredményeit erősíti, ugyanis ez a felmérés is a Duna Televíziót hozta ki, mint legnépszerűbb televízió. Azoknak az aránya, akiknek ez a kedvenc csatornájuk, 36,2% volt, de ez mellett még sok olyan válaszadó is volt, aki több csatornát jelölt meg egyszerre, köztük a Duna Televíziót is. Az ő számuk 5,6%-a az összes válaszadónak. Ez a kettő együtt igen magas szám, és messze meghaladja az összes többi csatorna nézettségét. Azonban fontos megjegyezni, hogy a kolozsvári diákok- talán sokrétű elfoglaltságaik miatt is- nagyon kevés időt nézik naponta átlagosan a Duna Televíziót: 10 és 30 perc közötti volt az átlagos idő és ráadásul ez is késő este vagy éjjel. Erre tekintettel kell lenni a műsorszerkezet kialakításakor, hiszen sokszor nem veszik figyelembe a fiatalság időbeosztását és igényeit. Ha a világ legjobb kulturális televíziója nyitni szeretne a fiatalok felé, akkor alkalmazkodni kell ezekhez a speciális 84

fogyasztói szokásokhoz. A felmérésből kiderült még, hogy a kolozsvári fiatalok körében a hír- és közéleti, illetve az ifjúsági- és gyermekműsorok a legkedveltebbek. Ezeket kell tehát olyan idősávba rakni, amikor az adott célcsoportot a legjobban el lehet érni. A kérdőív kitöltése során lehetőségük volt a válaszadóknak kritikát megfogalmazni. A leggyakrabban azért panaszkodtak, mert a televíziónak nincs olyan műsora, mely valóban az ifjúságnak szólna. Szeretnék, ha széleskörű tájékoztatást kaphatnának például a lehetőségekről az oktatás területén, de ilyen műsor még nem jött létre. Sokan kritizálják ezenkívül, hogy az igazán érdekes műsorok késő éjjel, illetve más teljesen alkalmatlan időpontokban kerülnek vetítésre, így kénytelenek kihagyni őket. Természetesen a Duna Televíziónak sok különböző igényt kell összehangolni, de meg kell próbálni ezeket úgy kialakítani, hogy egy célcsoport se érezhesse magát elhanyagolva.

85

VI. Konklúziók A dolgozat célja az volt, hogy egy átfogó képet nyújtson a határon túli magyar médiumok helyzetéről, jellegzetességeiről. Terjedelmi okokból még így is csupán egy kis szeletébe nyerhettünk bepillantást, ám egy dologra mindenképpen fel szerettem volna hívnia figyelmet: Sokan nem veszünk róla tudomást, de -mint láthatjuk- a határon túli magyar média nagyon kiterjedt, s bár sok helyen nem professzionálisan működik, de annál lelkesebben. Miért van szükség ilyen sajtótermékekre? A nemzeti integritás megteremtésében kulcsszerepet játszanak, hiszen lehetőséget teremtenek a nemzeti közösségek hagyományainak, kultúrájának ápolására. Segítenek a nemzeti azonosságtudat fejlesztésében, de ami ennél még fontosabb, hogy képesek a nemzeti identitás megteremtésére is. Meghatározzák azt, ami embert és embert összeköt az anyaországtól távol. Ugyanakkor létrejöttükkel párhuzamosan számos helyen erős közösségi aktivitás indult el, mely nagyban hozzájárult az összefogás kialakításához, akár a szórványban élő magyarok körében is. Meghatározó feladatuk továbbá a kultúra folytonosságának megteremtése, hogy a fiatalok is megismerhessék azokat az értékeket, melyek a magyarság történelméhez kapcsolódnak. Fontos, hogy ez a tudásanyag generációról-generációra átöröklődhessen. Mi a Duna Televízió szerepe a határon túli magyarok tájékoztatásában? A Duna Televízió létrejöttének értelme az volt, hogy a határon túli magyarságot szolgálhassa. Már önmagában az a tény, „hogy szimultán tudunk egymásról, a nemzet szellemi és lelki integrálódásának előfeltétele.”A határon túli magyarok helyzetének javulásához azzal járulhat hozzá leginkább, ha egy hiteles és modern nemzetképet közvetít. Manapság a magyarországi médiából egyre inkább kiszorul ez a téma, amely rendkívül kedvezőtlenül hat a politikai diskurzusokra is. Amennyiben a Duna Televízió képes arra, hogy folyamatosan napirenden tartsa a kérdést, akkor az gyakorlati szinten is pozitív eredményekkel fog járni. Természetesen ezt a feladatot nem csupán úgy tudja ellátni, ha megfelelő szellemiségű műsorokat sugároz, hanem ha rendezvényeken vesz részt, véleményt nyilvánít, mint szaktekintély, és ahogyan eddig is tette, ő maga is az összetartozást segítő ünnepségeket szervez. Jól bizonyítja ezt az általa megrendezett Összefogás Napján, a székelyföldi árvízkárosultak javára összegyűjtött 81 millió forint. Ekkor hihetetlen segíteni, és adni akarásról tettek tanúbizonyságot a világ magyarjai, Erdélytől, Szlovákián át, egészen Ausztráliáig. 86

A nemzettudat egyik legfontosabb fenntartója a kultúra, melynek közvetítését a Duna Televízió vállalta fel küldetésként. Ennek méltó elismerése volt az UNESCO, „a világ legjobb kulturális televíziója” nevű elismerése. A jövőben feladatként határozható azonban meg, hogy a Duna Televíziónak, és más magyarországi médiumoknak is meg kell próbálni, minél több lehetőséget adni a határon túli műhelyeknek. A határon túl élő magyarokról szóló műsorokat ők tudják a leghitelesebben elkészíteni, csupán szakmailag és technikai felszereléssel kell őket támogatni. Az emberek megérzik, ha a műsorok nem nekik vagy nem róluk szólnak. Ne akarjunk Budapestről beszámolni a kolozsvári magyarok életéről! A határon túli magyarság helyzetének fontosságát meg sem kísérlem összefoglalni, inkább egy olyan ember gondolatait veszem segítségül, aki ezt nálam sokkal szebben megfogalmazta: ”A történelmi viharok forgataga határokkal szabdalta el egymástól a magyarságot, a Sors milliókat késztetett arra, hogy nyomorukból menekülve, veszélyeztetettségükből futva, nagy álmaikat valóra váltani, képességeiket próbára tenni szóródjanak szét a világban. Bár az ország területe és ereje megcsonkult, s a magyar nemzet polgárainak tetemes hányada talált befogadó otthonra idegen tájakon, a Haza azonban kivételes képességgel tartotta fenn magát, emelkedett, s él tovább honfitársainak szeretetének középpontjaként. Hiszen eszünket és szívünket minden megpróbáltatás ellenére egymáshoz köti magyarságunkban közös ezredéves múltunk: az anyanyelvben, a kultúrában és hagyományokban, a felemelő és fájdalmas históriai emlékekben megtestesülő azonosságunk. S ebből fakadó közös felelősségünk a nemzet jövőjéért. Tegyük dolgunkat az ország határain belül, vagy túl azokon, tőlünk akár óceánnal elválasztva.”- Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság korábbi elnöke.

87

VII. Táblázatok és Ábrák jegyzéke 1.sz. ábra: Romániai magyar lapok alapításának dinamikája

27 oldal

2. sz. ábra: A Szabadság olvasóinak korcsoport szerinti megoszlása

31 oldal

3. sz. ábra : A Príma és Star Radio hallgatottsága

39 oldal

4. sz. táblázat: A romániai napilapok olvasottsága Erdélyben és Székelyföldön

42 oldal

5. sz. táblázat: A felvidéki napilapok és hetilapok olvasottsága

49 oldal

6. sz. táblázat:A vajdasági napilapok és hetilapok olvasottsága

54 oldal

7. sz. táblázat:A kárpátaljai napilapok és hetilapok olvasottsága

58 oldal

8. sz. táblázat: A Duna Televízióról megjelent szerkesztőségi cikkek száma 2004-2005-ben

79 oldal

9. sz. ábra: 2005 októberi médiakör

79 oldal

10. sz. ábra: A határon túli lapokban megjelent Duna Televíziós témák felosztása

80 oldal

11. sz. ábra: A sepsiszentgyörgyi válaszadók kedvenc tévére adott szavazatainak összesített száma

82 oldal

12. sz. ábra: Magyar csatornákra szánt napi tévézési idő

84 oldal

88

VIII. Bibliográfia 1.

1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról

2.

Bethlenfalvy Gábor: Sajtókapcsolati műhelytitkok, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 2000

3.

B.B.T.E. Média és Szociológia szakos diákjai: Felmérés a kolozsvári egyetemisták televíziózási szokásairól 2005 Május

4.

Cseh Gabriella-Sükösd Miklós: Médiajog és médiapolitika Magyarországon, Új Mandátum könyvkiadó 1999

5.

Duna Televízió 2005-ös tájékoztató prospektusa

6.

Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, Dr. Sarkady Ildikó: Médiakönyv Tények és Tanok 1. kötet, 2003 E.N.A.M.I.K.É 2003

7.

Horvát János: Televíziós ismeretek, Média Hungária Kiadó 2000

8.

HVG 2005. október 15-i lapszám: Szó Szót követ 127-129. oldal

9.

Kjell Erikson- Dr. Szeles Péter: A sajtókapcsolat- Könyv a publicitás stratégiájáról Star PR Ügynökség 1997

10.

Magyarország 2000, Magyarság a médiában, magyar médiastratégia , letöltve 2005.10.15

11.

Magyar Világháló- a világban élő magyarok ezredvégi üzenetei, OMIS Kiadó Budapest 2001

Internetes források 1. Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3. 2. Haza a magasban , letöltve 2005.10.12 3. HHRF tematikus honlapja <www.hhrf.org>, letöltve:2005.09.10. 4. Kalapis Rókus: Újságírás a végeken , letöltve:2005.11.16 5. Kőszeghy Elemér: Magyar sajtó Kárpátalján , letöltve:2005.11.16

89

6. Lovász Attila: Felvidéki jelenségek , letöltve 2005.10.10 7. Papp Z. Attila: A romániai magyar sajtónyilvánosság a kilencvenes években. A működtetők világa < http://adatbank.transindex.ro/konyvek/phd.pdf>, letöltve: 2005. 10.02. 8. Székely Levente: Magyar Szó a végeken 2005.05.06 < http://www.uisz.hu/docs/uisz7-31_SzL.pdf>, letöltve:2005.11.19. 9. Transindex tematikus honlapja <www.transindex.ro>, letöltve:2005.09.10

90

Mellékletek

91

1. sz. melléklet 1. sz. térkép Magyarok Romániában

2. sz. térkép Magyarok Erdélyben

92

1. sz. melléklet 3. sz. táblázat Fontosabb magyar szervezetek és egyesületek Romániában Fontosabb magyar szervezetek és egyesületek Romániában Állampolgár Menedzser Egylet Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Barabás Miklós Céh Bolyai Társaság Civitas Alapítvány Collegium Transsylvanicum Alapítvány Communitas Közalapítvány Erdélyi Kárpát Egyesület Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdélyi Múzeum Egyesület Ifjúsági Keresztény Egylet Itthon Fiatalon Mozgalom Kelemen Lajos Műemlékvédő Táraság Korunk Baráti Társaság Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület Kriza János Néprajzi Társaság Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Magyar Ifjúsági Értekezlet Magyar Ifjúsági Szerevezetk Szövetsége Magyar Ifjúsági Tanács Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Országos Magyar Diákszövetség Regionális és Antropológiai Kutatások Központja Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Romániai Magyar Könyves Céh Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége Romániai Magyar Közgazdász Társaság Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Romániai Magyar Zenetársaság Szatmárnémeti Kölcsey Kör Szórvány Alapítvány Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3.

93

2. sz. melléklet 4. sz. térkép Magyarok Szlovákiában

5. sz. táblázat Magyar szervezetek és egyesületek Szlovákiában Magyar szervezetek és egyesületek Szlovákiában Demokratikus és Nyitott Társadalomért Társulás Fábry Zoltán Társaság Fórum Információs Központ Fórum Társadalomtudományi Intézet Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület GRAMMA Nyelvi Iroda Gyurcsó István Alapítvány Katedra Alapítvány Katedra Társaság

94

Kortárs Magyar Galéria Alapítvány Kultúrantropológiai Műhely Losonci Polgári Kör Magyar Ifjúsági Közösség Márai Sándor Alapítvány Mécs László Társulás Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport Palóc Társaság Pázmány Péter Alapítvány Phonix Lutetia Pódium Színházi Társaság

2. sz. melléklet Szlovákiai Magyar Cserkész-Szövetség Szlovákiai Magyar Diákhálózat Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum Szlovákiai Magyar Folklórszövetség Szlovákiai Magyar Írók Társasága Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága Szlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Szlovákiai Magyar Pedagógusok Fóruma Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Szövetség a Közös Célokért Polgári Társaság Új Nemzedék Polgári Társulás Ifjúsági Klub Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3.

95

3. sz. melléklet 6. sz. térkép Magyarok a Vajdaságban

7. sz. táblázat Magyar szervezetek és egyesületek a Vajdaságban Magyar szervezetek és egyesületek a Vajdaságban Délvidéki Magyar Ifjúsági Szövetség Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kodály Zoltán Művelődési Egyesület MagyarságkutatóTudományos Társaság Petőfi Művelődési Egyesület Polgári Kaszinó Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Szabadkai Népkör Thurzó Lajos Közművelődési Központ Topolyai Video Alkotóműhely Vajdasági Gazdakörök Szövetsége Vajdasági Magyar Diákszövetség Vajdasági Magyar Egészségügyi Társaság

96

Vajdasági Magyar Ifjúsági Szövetség Vajdasági Magyar Kiadók Társulása Vajdasági Magyar Média Társaság Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Vajdasági Pax Romana Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3.

4.

97

sz. melléklet 8. sz. térkép Magyarok Kárpátalján

9. sz. táblázat Fontosabb magyar szervezetek és egyesületek Kárpátalján Fontosabb magyar szervezetek és egyesületek Ukrajnában Bartók Béla Művelődési Kör Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség Drávai Gizella Művelődési Kör Gordiusz Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség Hollósy Simon Kör II. Rákóczi Ferenc Irodalmi Kör Kárpátaljai Határmenti Települések Önkormányzati Társulása Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Szövetsége Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülői és Pedagógus Tanács Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma Kárpátaljai Magyar Szülők Szövetsége Kárpátaljai Magyar Tudósok Társasága KárpátaljaiMagyar Cserkészszövetség Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztő Szövetség KKMSZ Ifjúsági Szervezete Kovács Vilmos Kör Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja

98

4. sz. melléklet Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége MÉKK Ifjúsági Tagozata Pro Patria IfjúságiSzövetség Révész Imre Képzőművészeti Társaság Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetsége Técsői Magyarok Kulturális Szövetsége UMDSZ Ifjúsági és Sport Szakbizottsága Ungvári Hungarológiai Központ Ungvári Zádor Dezső Zenei Társaság Ungvidéki Magyar Szövetség Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3.

99

5. sz. melléklet 10. sz. térkép Magyarok Burgenlandon

11. sz. táblázat Fontosabb magyar szervezetek és egyesületek Fontosabb magyar szervezetek és egyesületek az osztrák köztársaságban Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége Bornemissza Péter Társaság Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszerve Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3.

100

6. sz. melléklet 12. sz. térkép Magyarok Horvátországban

Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3.

101

7. sz. melléklet 13. sz. térkép Magyarok Szlovéniában

Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3.

102

8. sz. melléklet 14. sz. táblázat Magyar szervezetek és egyesületek Németországban Magyar szervezetek és egyesületek Németországban Független Baross Gábor Egyesület Kastl-i Magyar Gimnázium Katolikus Magyar Egyházközösségek és Missziók Külföldi Magyar Cserkészszövetség Protestáns Magyar Gyülekezetek

15. sz. táblázat Magyar szervezetek és egyesületek Franciaországban Magyar szervezetek és egyesületek Franciaországban Club Alcyon France-Hongrie 13 Francia-Magyar Baráti Társaság

16. sz. táblázat Magyar szervezetek és egyesületek Amerikában Magyar szervezetek és egyesületek Amerikában American Association for the Study of Hungarian History American Hungarian Foundation Amerikai Nyugdíjasok Szervezete Amerikai Református Egyesület Észak-Amerikai Magyar Iskolafenntartók Szövetsége Hungarian American Educators Association Katolikus Papok Ligája Magyar Amerikaiak Országos Szövetsége Magyar Baráti Közösség- Itt-Ott Magyar Öregdiák Szövetség-Bessenyei Kör Magyar Társaság Magyar Zsidó Világszövetség William Penn Associaton

17. sz. táblázat Magyar szervezetek és egyesületek Ausztráliában Magyar szervezetek és egyesületek Ausztráliában Független Magyar Szabadságharcos Szövetség Karitász Társaság Kodály és Kengugró Tánccsoport Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Magyar Iskola Magyar Központ Történelmi Társaság

103

8. sz. melléklet 18. sz. táblázat A kárpát-medencén kívül élő magyarság lélekszáma A kárpát-medencén kívül élő magyarság lélekszáma országonként Svédország 30-35 ezer Norvégia 3000 Svájc 20-25 ezer Hollandia 8-10 ezer Belgium 5-6 ezer Észtország 150 Lettország 300 fő Litvánia 120 Csehország 14.672 Lengyelország 500 Finnország 1000 Izland 50 Kanada 120-140 ezer Argentína 20-30 ezer Brazília 5-10 ezer Venezuela 4-5 ezer Uruguay 4-5 ezer Izrael 200-250 ezer Afrika 10 ezer Ázsia 30 ezer Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentései alapján , letöltve 2005. 10.3.

104

9. sz. melléklet 19. sz. táblázat Televíziók reklámbevétele havonta

Televíziók reklámbevétele havonta, 2004. október - 2005. szeptember Listaáras

Csatorna

A reklámbevétel százalékos m

összbevétel

04.10.

04.11.

04.12.

05.01.

05.02.

05.03.

05.04.

(millió Ft)

TV2 /MTM-SBS/

155 291.1

9.1%

7.6%

6.6%

4.9%

7.0%

8.2%

9.0%

RTL-KLUB

100 105.2

10.2%

10.3%

7.8%

4.4%

6.2%

9.4%

10.6%

M1

22 427.3

10.3%

11.0%

8.7%

5.8%

8.8%

9.3%

8.8%

VIASAT3

11 131.9

7.2%

7.4%

6.4%

7.5%

6.7%

8.1%

9.8%

SPEKTRUM

6 382.1

10.0%

9.9%

7.4%

2.4%

5.8%

5.3%

8.2%

NAP TV

5 924.5

8.6%

7.9%

6.8%

5.1%

8.1%

8.6%

8.5%

COOL TV

3 997.5

-

-

-

4.3%

9.6%

10.2%

14.1%

MINIMAX

3 600.9

12.5%

15.0%

7.9%

3.8%

6.3%

8.6%

7.0%

SPORT1

1 757.0

4.3%

4.6%

5.7%

5.2%

4.8%

7.3%

11.0%

MAGYAR ATV

1 447.7

-

-

-

8.8%

8.2%

11.0%

13.8%

NATIONAL GEOGRAPHIC CHANNEL

951.5

7.7%

7.4%

7.3%

4.3%

6.5%

9.1%

9.2%

M2

776.3

18.1%

11.9%

9.6%

4.7%

6.2%

7.4%

6.8%

DUNA TV

687.2

6.4%

8.8%

15.7%

4.3%

7.4%

8.6%

9.0%

IRISZ TV

270.2

-

-

-

13.8%

12.3%

8.0%

5.6%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Forrás: TNS Media Intelligence

105

10. sz. melléklet 20. sz. táblázat A romániai magyar és magyarországi újságírók kor szerinti megoszlása

21. sz. táblázat Romániai magyar újságírók munkahelyeinek típus szerinti megoszlása

Munkahely típusa

%

Országos (v. erdélyi) napilap

12

Megyei napilap

41

Hetilap, kétheti lap, heti két megjelenésű lap

23

Folyóirat

8

Egyéb (külsős stb.)

16

22. sz. táblázat A romániai magyar lapok többségi tulajdonosai Állam (önkormányzat) Befektetők (szakmai, pénzügyi) Munkatársak

9 30

Civil szervezet (alapítvány)

13

Egyéb Nincs válasz

6 12

30

106

Forrás: Papp Z. Attila: A romániai magyar sajtónyilvánosság a kilencvenes években. A működtetők világa , letöltve: 2005.10.02

107

11. sz. melléklet 23. sz. táblázat Magyar nyelvű rádióadások Romániában Rádióadó

Marosvásárhelyi Rádió 1197 kHz/14 kW Brassó 1323 kHz/7 kW Marosvásárhely 1593 kHz/14 kW Csíkszereda

Kolozsvári Rádió 909 kHz/200 kW Zsuk (Kolozsvár) 1593 kHz/14 kW Nagyszeben Nagyvárad

Temesvári Rádió 630 kHz/400 kW Temesvár

Bukaresti Rádió A Kolozsvári, ill. Marosvásárhelyi Rádió adói + 1314 kHz/30 kW Temesvár 70,4 MHZ Bukarest

A magyar adás órarendje

Megcélzott megyék

Célzott (elért) hallgatóság

Hallgatók száma

Hétfő–péntek 11–14/16–18

Maros Hargita Kovászna Brassó (Beszterce– Naszód)

800 000

600 000

Szombat 8–11/16–18 Vasárnap 11–18 Hétfő–szombat 8–11/16–18

Minden nap 14–15

Hétfő–szombat 15–16 Vasárnap 10–10,20

Bihar Szatmár Máramaros Szilágy Kolozs Fehér Beszterce– Naszód Szeben Arad Hunyad Temes Krassó–Szörény

Valamennyi erdélyi és Bánsági megye + Bukarest

(900 000)

650 000

380 000

(900 000)

170 000

120 000

(500 000)

1 600 000

340 000

(1 400 000)

Forrás: Baranyi László: Kisebbségi rádiós közszolgálat, Magyarság a médiában, magyar médiastratégia , letöltve 2005.10.15

108

12. sz. melléklet 24. sz. diagram A Szabadság című napilapot olvasók aránya

Ezek az adatok azt rögzítik, hogy az egyes kolozsvári magyarok mit olvastak kérdőíves megkérdezésük előtti napon. Ez egyfajta „pillanatképet” ad az írott sajtó fogyasztásáról. Ez az adat a pillanatnyi, de ugyanakkor egy átlagos napra jellemző helyzetet ragadja meg. Bár csak egyetlen nap eseményét rögzíti, a tapasztalat szerint az az előnye, hogy pontosabb adat, mint amilyent kapnánk, ha kevésbé konkrétan, általában valamely lap olvasására kérdeznénk rá.

Forrás: Balló Áron főszerkesztő

109

13. sz. melléklet 25. sz. táblázat A romániai magyar sajtótermékek piaca Lap neve

székhely

Példányszám Kiadó

Bihari Napló Háromszék Hargita Népe Krónika Népújság Szatmári Friss Újság Udvarhelyi Híradó Új Magyar Szó Szabadság Nyugati Jelen Reggeli Újság

Nagyvárad Sepsiszentgyörgy Csíkszereda Kolozsvár Marosvásárhely

17 769 17 000 15 000 15 000 12 000

Inform Média H-Press Hargita Népe Kiadó Krónika Kiadóház Impress

Szatmárnémeti Székelyudvarhely Bukarest Kolozsvár Arad Nagyvárad

10 000 10 000 8 000 7 000 6 000 5 000

Inform Média Udvarhelyi Híradó Kiadó Scripta Kiadó Szabadság Kiadó Occident Média Euro Media

Forrás: HVG „2005. október 15. Szó szót követ”

110

14. sz. melléklet 26. sz. táblázat A romániai hetilapok olvasottsága Erdélyben és Székelyföldön Erdély Nők Lapja Bravo Tudás Fája Összesen

% 6 3 2 11

Székelyföld Heti Hirdető Udvarhelyi Hírek Európai Idő Összesen

% 10 7 7 24

Forrás: Székely Levente: Magyar Szó a végeken 2005.05.06 < http://www.uisz.hu/docs/uisz7-31_SzL.pdf>, letöltve:200.11.19

111

15. sz. melléklet 27. sz. térkép Radio Patria lefedettségi térképe

Forrás: , letöltve:2005.11.18

112

15. sz. melléklet 28. sz. diagram A hhrf-en található honlapok havi keresettsége 1997 és 2005 augusztusa között

Forrás: http://www.hhrf.org/hhrf/index.php?oldal=53, letöltve: 2005.11.19.

113

16. sz. melléklet 29. sz. táblázat A hírlevélben megjelenő cikkek hasznosulása 2005 augusztus-szeptember-október hónapban Elküldés dátuma 2005.08.23 2005.08.25

Kiküldött cikk címe Manchester United - Bajnokok ligája Rendkívüli adásnap a Duna Televízióban

Megjelenés dátuma Újság 2005.08.24 Szabadság

2005.08.30

MTI közlemény (Összefogás napja)

2005.08.27 2005.08.26 2005.08.31

2005.09.13

Tapasztalt híradós új hullámokon

2005.09.21

2005.09.15 2005.09.16

meghívó a sajtótájékoztatóra Reggel Gyárfás Dorkával

2005.09.22

Ignáth Márk Sajtóanyag a sajtótájékoztatóhoz

2005.09.27

Mit főzött ki nekünk Serfőző csapata?

2005.09.30 2005.10.07 2005.10.18

Sztármeccsek a Duna Televízióban Új vizeken kulturális műsorunk, a Kikötő Soha nem látott kétnyelvű közvetítés

2005.11.04

"Hogy szót értsünk…"

2005.09.23 2005.09.23 2005.09.28

2005.10.24 2005.10.25 2005.10.25 2005.10.25 2005.10.30 2005.11.17

Hargita Népe Transindex Szabadság

Szabadság Új Kelet nem jelent meg nem jelent meg Szabadság erdely.com Hargita Népe nem jelent meg nem jelent meg nem jelent meg Erdélyi Riport Hargita Népe Magyar Szó Népújság Vasárnap Új Kelet

Forrás: Saját kutatás

114

17. sz. melléklet 30. sz. melléklet Tapasztalt híradós új hullámokon (14. old.) Ismét új műsorvezetőt köszönthetünk a Duna Televízió képernyőjén. Szöllősi Györgyi kedves, közvetlen, és munkájában rendkívül körültekintő, egyesek számára ismerős lehet a Hír TV-ből is. – A Híradó szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozom a televíziónál. Emellett társszerkesztője és műsorvezetője vagyok a Közbeszéd című műsornak, melyben aktuális hírek, események feldolgozása mellett meghívott vendégekkel is beszélgetünk. Hétköznapokon a késő esti Híradó után láthatnak bennünket a tévénézők – kezdi Szöllősi Györgyi. – Mivel foglalkozott, mielőtt a Duna Televízióhoz került? – Közvetlenül előtte a Hír TV-nél dolgoztam, ugyancsak műsorvezetőként. Igaz, az akkori munkaköröm megegyezett a mostanival, a csatorna jellegéből adódóan, mégis másfajta hozzáállást követelt meg. – Miben különbözik egymástól a két televízió és az ott végzett feladatok? – A Hír TV egy tematikus adó, ahol napi 9–10 híradóval és 4–5 hírtömbbel jelentkeztem. A híradók egymást követték, így kevesebb idő jutott a híranyag összeállítására; a szerkesztői munka kevésbé volt hangsúlyos. A televízió indulásától kezdve, két és fél éven keresztül vettem részt annak a munkájában. Rengeteg tanultam a híradózásról, azonban szerettem volna másfajta szerepben is kipróbálni magam. Úgy gondolom, egy műsorvezető számára a közszolgálati televíziózás érdekes lehetőségeket rejt magában, melyeket érdemes megragadni. – Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkezie egy jó híradósnak? – Természetesen a szerkesztés és a műsorvezetés különböző képességeket igényel, azonban mindkét feladatban kulcsszerepet játszik az igényesség. A híradózás – a közhiedelemmel ellentétben – nem csupán különböző anyagok egymás mellé szerkesztését és felolvasását jelenti, ezért jó, ha a műsorvezető már a hír feldolgozásánál bekapcsolódik a munkába. A Duna Televíziónál több idő áll rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk az esti adásra, így igényesebb munkát tudunk végezni. A képernyőn elengedhetetlen a fegyelmezett magatartás, hiszen bármilyen apró mozdulat jelentéssel bírhat a néző számára. – Sikerült eddig megőriznie a tárgyilagosságát a képernyőn? – Úgy gondolom, eddig sikerült. Szerencsére ez a műfaj áll egyéniségemhez a legközelebb, ezért nem volt nehéz beletanulnom. Ebben segített, hogy korábban a színészi pályát is kipróbáltam, és a színpadon sikerült a fegyelmezett munkához hozzászoknom. – Milyen szakirányú tanulmányokat végzett?

17. sz. melléklet 115

– Színész szerettem volna lenni, ezért a Színművészeti Főiskolára jelentkeztem, helyette azonban a Madách Színházhoz kerültem stúdiósként. Az ott töltött három év alatt kisebb-nagyobb szerepeket is kaptam, de rájöttem, hogy ez nem nekem való, úgy éreztem, váltanom kell. A Janus Pannonius Tudományegyetemen végeztem művelődésszervező és média szakon. Ezután kerültem csak közelebb a televíziós szakmához. – Hogyan képzeli el az életét néhány év múlva? – Jelen pillanatban nehezen tudom elképzelni, hogy a közeljövőben valami mással foglalkozzam, de nyitott vagyok minden újdonságra. Szeretem a munkámban, hogy változatos, sokszor az adás megkezdése előtt néhány perccel kell változtatnunk, és beépítenünk új hírt a műsorba. – Zavarja Önt a népszerűség? – Nem, nem zavar, megismernek az utcán, különösen jól esik, ha külföldön jönnek oda hozzám a magyarok. Jól esik például az is, ha a szomszédok felkeresnek, amikor meglátogatom vidéki nagyszüleimet. – Mesélne egy keveset a családjáról? – Októberben ünnepeljük egyéves házassági évfordulónkat férjemmel, akivel amúgy már tizenegy éve együtt vagyok. Jelenleg ő is a média területén dolgozik. – Mivel tölti szívesen szabadidejét? – Egy nagy szenvedélyem van, amely egyben a sportot is jelenti számomra: a lovaglás. Segít kikapcsolódni, és eltereli a gondolataimat. Lovaglás közben feltöltődöm energiával, melyre szükségem is van, hogy minél jobban tudjam végezni a munkám. Ezenkívül szeretek olvasni, és nagy filmrajongó is vagyok. Haász Nóra Forrás: PR Iroda Hírlevél

116

18. sz. melléklet 31. sz. táblázat 2005 októberi megjelenések a határon túli lapokban

Határon túli lapok Amerikai Magyar Népszava Ausztráliai Magyar Élet Bécsi Napló Bihari Napló Erdélyi Napló Erdélyi Riport Hargita Népe Háromszék Krónika Magyar Szó Népújság Nyugati Jelen Reggeli Újság Szabadság Udvarhelyi Híradó Új Kelet Vasárnap

Műsorajánl ó

Műso r

Duna Televízió

Arco k

Rendezvén y

Egyéb Össz.

1

1 2 1 2 1 4 5 1 3 7 7 1 1 7 1 3 1 48

2 1 1

1

1 2 1

2

3 1 2 1

1 1

1

2 3 2

2 2

1

1 1 4

2

1 1

2 9

13

9

1

1 1 12

4

Forrás: PR Iroda 2005 októberi sajtóelemzés

117

19. sz. melléklet 32. sz. diagram A határon túli magyar lapokban megjelenő témák felosztása

Magyarázat: Média: Azoknak a témáknak az elemzése, melyek a médiával kapcsolatosak, de nem a Duna Televízióról szólnak kizárólagosan. Ide tartozik például az erdélyi magyar televíziózás ügye, a kereskedelmi-közszolgálati adók konfliktusa vagy új sajtótermékek bemutatása. Politika: Különböző aktuálpolitikai problémák elemzése, különböző kormánytalálkozók (így például a román-magyar kormánytalálkozó), illetve politikusok véleménynyilvánítása aktuális kérdésekről. Ezeknél a témáknál a Duna Televízió csak meg van említve, általában a magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseknél. Magyar kisebbség helyzete: A környező országokban élő magyar kisebbség helyzete, a kormány támogatáspolitikája, demográfiai változások, elvándorlás Rendezvény: Különböző nagyszabású események, rendezvények, ahol a Duna Televízió jelen volt, mint szervező, díjazott vagy résztvevő. Ünnepség: Kisebb megemlékezések, szoboravatások, felszólalások, ünnepségek, ahol a Duna Televízió általában jelen volt és tudósított. Árvízkárosultak megsegítése: Az erdélyi árvízkárosultak helyzetének, az adományozás menetének bemutatása, a segítséget nyújtó szervezetek megemlítése. A Duna Televíziót az Összefogás Napja apropóján említik meg ezek a cikkek. Forrás: Saját kutatás

118

20. sz. melléklet 33. sz. diagram A határon túli magyar lapokban megjelent cikkek típusa 2005 augusztusában

34. sz. diagram A határon túli magyar lapokban megjelent cikkek típusa 2005 szeptemberében

35. sz. diagram A határon túli magyar lapokban megjelent cikkek típusa 2005 októberében

119

20. sz. melléklet 36. sz. diagram A határon túli magyar lapokban megjelent cikkek típusa 2005 novemberében

37. sz. diagram A Duna Televízióval kapcsolatos cikkeket megjelentető határon túli magyar lapok típusai

Forrás: Saját kutatás

120

21. sz. melléklet 38. sz. diagram „Melyik a kedvenc televíziós csatornája?”

Forrás: Kód Kft: Változatlanul a Duna Tévé az első Erdélyben 2001

121

22. sz. melléklet 39. sz. diagram Egyes hírforrások hitelessége

Forrás: Kód Kft: Változatlanul a Duna Tévé az első Erdélyben 2001

122