A magyar nyelv szerepe a gazdasági és társadalmi életben, Szerbiában

Szabó Orsolya ”A magyar nyelv szerepe a gazdasági és társadalmi életben, Szerbiában”

A magyar nyelv szerepe a gazdasági és társadalmi életben, Szerbiában Néhány általános információ a magyarság számáról Az utolsó népszámlálási adatok szerint (2011.) 253899-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek Szerbiában.1 Ebből 251136-an élnek Vajdaság területén. Szülővárosom, azaz Óbecse községben 17309 a magyar nemzetiségűek száma, Újvidék Város területén pedig, ahol egyetemi tanulmányaimat folytatom, ez a szám 13272. A 253899-ből 243146-an vallották a magyar nyelvet anyanyelvüknek.

Kisebbségi politika A demokratikus váltás (2000.) után az országban új kisebbségi politika fogalmazódott meg, illetve van folytatva. Az új kisebbségi politika alapja a nemzeti kisebbségek teljes integrációja a társadalmi életbe, valamint a nemzeti és kulturális sajátosságaik további megőrzése és fejlődése. Folyamatos kommunikáció által valósul ez meg, az állami szervek és minden kisebbségi közösség képviselői között, valamint a releváns nemzetközi szervezetek és intézmények partneri kapcsolata által (különösen OEBS és Európa Tanács). Az új kisebbségi politika alapját a következők képezik: 1. a demokratikus intézmények fejlődése és a joguralom tiszteletben tartása 2. átfogó jogi aktusok létrehozása a kisebbségi jogok területén 3. olyan társadalmi feltételek létrehozatala, amelyben ápolásra kerül a tolerancia szelleme és a különbözőség érvényesítése 4. a gazdasági növekedés és az ország fejlődésének gyorsabb üteme

A kisebbségi nyelv és írás hivatalos használatáról A Szerb Köztársaság Alkotmányának2 10. szakasza, illetve A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló Törvény3 1. szakasza előírja, hogy a Szerb Köztársaságban a szerb nyelv és a cirill betűs 1 Sajnos folyamatosan csökkenő tendencia mutatható ki a magyarság számát illetően, ugyanis a 2002-es népszámlálási adatok szerint ez a szám még 293299 volt (13,4%-os csökkenés). 2 A Szerb Köztársaság Alkotmányának 133. szakaszának 3. bekezdése, valamint A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló Törvény (SZK Hivatalos Közlönye, szám: 48/94 és 11/98) alapján a Képviselőház határozatot hoz a Szerb Köztársaság Alkotmányának kihirdetéséről, 2006. nov. 8. 3 A SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. – másik törvény és 30/2010. szám

1


írásmód van hivatalos használatban, illetve hogy a Szerb Köztársaság azon területein, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, a szerb nyelvvel egyidejűleg a nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai is hivatalos használatban vannak, a fenn említett törvénnyel meghatározott módon. Hivatalos nyelv- és íráshasználatnak, a törvény értelmében, az állami szervek, az autonóm tartomány szervei, a városok és községek szervei, a közmegbízatást végző intézmények, vállalatok és egyéb szervezetek munkájában való nyelv- és íráshasználat minősül (2. szakasz). Hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül, e törvény értelmében, a közvállalatok és közszolgálatok, valamint más szervezetek munkájában alkalmazott nyelv- és íráshasználat is, ha azok a jelen törvényben meghatározott teendőket látják el (2. szakasz). A helyi önkormányzat területén, ahol a nemzeti kisebbségek hagyományosan élnek, nyelvük és írásmódjuk egyenrangú hivatalos használatban lehet. A helyi önkormányzat köteles alapszabályával hivatalos használatba bevezetni a nemzeti kisebbség nyelvét és írásmódját, ha a területén az adott nemzeti kisebbségnek a teljes lakosságban való részaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri a 15%-ot (11. szakasz). Vajdaságban, ahol a kisebbségi nyelv és írás nincs hivatalos használatban egy adott község egész területén, a kisebbségi nyelv bevezethető hivatalos használatba a község helyi közösségébe, amennyiben az adott kisebbséghez tartozók száma eléri a 25%-ot a helyi közösség területén. Az ilyen hivatalos használat a közfeliratok, elnevezések és egyes adminisztratív feladatok ellátását illeti, a helyi adminisztratív irodák részéről, amelyek az adott helyi közösségben találhatóak. Amennyiben egy regionális vagy kisebbségi nyelv beszélői nem teljesítik az említett határt, a község statútuma megváltoztatásával önként bevezetheti hivatalos használatba a kisebbségi nyelvet. Vajdaság Autonóm Tartományban 28 helyi önkormányzat területén van hivatalos használatban a magyar nyelv.

A kisebbségi nyelvhasználatra való jog védelméről Tekintve, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra való jog Alkotmánnyal szavatolt jog, így a Szerb Köztársaság

alkotmányjogi

rendszerében

alkotmányjogi

panasz

nyújtható

be

az

Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmány 170. szakasza a következőképpen hangzik: alkotmányjogi


panasz benyújtható az állami szervek és a közmegbízatással felruházott szervezetek egyedi aktusai és intézkedései ellen, amelyek megszegik vagy megvonják az Alkotmányban szavatolt emberi vagy kisebbségi jogokat és szabadságjogokat, amikor védelmükre már más jogorvoslat nem áll rendelkezésre, vagy ilyen nem is volt előirányozva. A kisebbségi nyelvhasználatra való jog büntetőjogi védelmet is élvez. A Büntető Törvénykönyv4 129. szakasza szerint: aki a Szerbiában élő népek vagy nemzeti kisebbséghez vagy etnikai közösséghez tartozók nyelvhasználatára vonatkozó jogszabályokkal ellentétben megtagadja vagy korlátozza a polgárnak azt a jogát, hogy jogérvényesítésekor vagy szervekhez vagy szervezetekhez fordulásakor anyanyelvét használja, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő. A 128. szakasz 1. bekezdése alapján három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő az, aki mást, többek között nyelve miatt akadályoz vagy korlátoz alkotmányban, törvényben, más jogszabályban, általános aktusban vagy megerősített nemzetközi szerződésben foglalt emberi és polgári jogaiban. E szakasz 2. bekezdése előírja, hogy: ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt hivatalos személy követi el hivatalos ügyintézése közben, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő. A Büntetőeljárás Törvénykönyvében5 a 438. szakasz 5. bekezdése előírja, hogy a büntetőeljárás rendelkezéseinek lényeges megsértésének számít, ha: a főtárgyalást olyan személy nélkül tartották meg, akinek a főtárgyaláson kötelező jelen lennie, vagy a vádlottnak, védőnek, sértettnek, illetve a magánvádlónak kérelme ellenére sem tették lehetővé, hogy a főtárgyaláson saját

nyelvét

használja

vagy

saját

nyelvén

kísérje

a

főtárgyalás

menetét.

Úgyszintén, A polgári perrendtartásról szóló Törvény6 374. szakaszának 8. bekezdése megállapítja, hogy a peres eljárás rendelkezéseinek lényeges megsértése mindig fenn áll, ha: a bíróság e törvény rendelkezéseivel ellentétben elutasította a fél eljárásbeli szabad, saját nyelv- és íráshasználat iránti kérelmét, vagy ha a peres eljárás nem a nemzeti kisebbség hivatalos nyelvén folyt, jóllehet fennálltak ennek törvényi előfeltételei.

4 5 6

A SZK Hivatalos Közlönye, 85/2005, 88/2005.-jav., 107/2005.-jav., 72/2009, 111/2009, 121/2012, 104/2013. és 108/2014. szám A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011, 101/2011, 121/2012, 32/2013, 45/2013 és 55/2014. szám A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011, 49/2013 – Alk.bíróság határozata és 74/2013 – Alk.bíróság határozata

3


Az általános közigazgatási eljárásról szóló Törvény7 16. szakaszában előlátja, mint az eljárás egyik általános elvét, a kisebbségi nyelv használatát. A nyelv és írás használatára való jog védelmének egyes módjai kihágási eredetűek. Így például, Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló Törvény8 előírja, hogy az intézményben tilosak az egyénekkel, illetve egyének csoportjaival szemben nemzeti, etnikai, nyelvi, valamint a hátrányos

megkülönböztetést

tiltó

törvényben

megállapított

egyéb

alapokon

történő

veszélyeztető, becsmérlő, hátrányosan megkülönböztető vagy kizáró tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységek ösztönzése vagy megakadályozásának elmulasztása. Kihágási eredetűek A hivatalos

nyelv-

és

íráshasználatról

szóló

Törvényben

előírt

büntetések

is.

A rádióhálózat területén a nyelvhasználat védelme a közvetítő engedélyének elvétele által valósul meg.

A nemzetközi jog és belső jog viszonya, illetve a nemzetközi szerződések helye a belső jog hierarchiájában Az Alkotmány 16. szakaszának 2. bekezdése előírja, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai és a megerősített nemzetközi szerződések a Szerb Köztársaság jogrendszerének szerves részei, és közvetlenül alkalmazandóak. A megerősített nemzetközi szerződéseknek összhangban kell lenni az Alkotmánnyal. A 194. szakasz 5. bekezdése szerint a Szerb Köztársaságban meghozott törvények és egyéb általános aktusok nem lehetnek ellentétesek a megerősített nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaival. A felsorolt alkotmányos rendelkezések tulajdonképpen azt jelentik, hogy a megerősített nemzetközi szerződések a Szerb Köztársaság jogrendjének hierarchikus skáláján a törvények és más általános aktusok felett, viszont az Alkotmány alatt foglalnak helyet. Mégis, nem minden nemzetközi szerződés rendelkezik kisebb jogerővel az Alkotmánynál. Az Alkotmány 18. szakaszának 2. bekezdése megállapítja, hogy az Alkotmány szavatolja, és ilyenként közvetlenül kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaival garantált, nemzetközi szerződésekben és törvényekben megerősített emberi és kisebbségi jogokat. Ez a szabályozás valójában azt jelenti, hogy a nemzetközi szerződések azon 7 8

A JSZK Hivatalos Lapja, 33/97. és 31/2001. szám és a SZK Hivatalos Közlönye, 30/2010. szám A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009, 52/2011. és 55/2013. szám


rendelkezései, amelyek emberi és kisebbségi jogokat szavatolnak a Szerb Köztársaság jogrendjében egyenlő jogerőt élveznek az Alkotmány rendelkezéseivel. Nemzetközi többoldalú és kétoldalú szerződések a regionális és kisebbségi nyelvhasználatról és annak védelméről, amelyek relevánsak Szerbia, mint szerződő fél tekintetében a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának végrehajtásakor: 

A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (és annak mindkét fakultatív protokollja)



A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya



Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről



Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről

Illetve, megemlíteném a Magyarország és Szerbia között létrejött bilaterális szerződést: Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló Egyezményt9.

Általános adatok a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával kapcsolatban Szerbia és Montenegró Képviselőháza 2005. december 21-ei ülésén meghozta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásáról szóló Törvényt10. A Szerb Köztársaság, mint Szerbia és Montenegró államszövetségének szukcesszora részére a Karta 2006. június 1-jén lépett hatályba. A ratifikációs folyamatok során a legfőbb okok, amelyek az országot vezérelték, a következők voltak: a multikulturalizmus megőrzése, a demokrácia további fejlődése a nyelvhasználat fejlesztése és védelme által, egyenlő védelem biztosítása minden precízen megjelölt nyelv számára, a III. részben vállalt kötelezettségek által. Tekintve, hogy a Karta Preambulumában hangsúlyozva van az, hogy Európa történelmi regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme 9

Törvény a becikkelyezésről: Szerbia és Montenegró Hivatalos Közlönye – nemzetközi szerződések, szám 14/2004 Szerbia és Montenegró Hivatalos Közlönye – nemzetközi szerződések, szám 18/2005

10

5


hozzájárul Európa kulturális gazdagságának és hagyományainak megóvásához és fejlesztéséhez, a Kartához való csatlakozás alapvető célja az volt, hogy még egy nemzetközi dokumentummal, amely a kisebbségi nyelvek védelmének és fejlesztésének van szentelve, hozzájáruljon a multikulturalizmus védelméhez és megóvásához Szerbiában és Európában. A Kartához való csatlakozással a Szerb Köztársaság kifejezte készségét, hogy jóhiszeműen védje és fejlessze a kisebbségi nyelveket a Karta rendelkezései alapján, és hozzájáruljon a saját társadalma demokratizálódásához és egy demokratikus Európa kiépítéséhez. A ratifikációs folyamat során a Szerb Köztársaság szándéka az volt, hogy minden megjelölt nyelv számára egyenlő szintű védelmet biztosítson, illetve hogy egyazon bekezdéseket és albekezdéseket fogadjon el kötelezettségként a III. részből minden nyelv tekintetében. Figyelembe véve az említett szándékot, a ratifikációs okmány átadásakor Szerbia a következő kijelentést tette: a Karta 2. cikkének 2. bekezdésével összhangban Szerbia és Montenegró elfogadta a Szerb Köztársaságban az albán, bosnyák, bolgár, magyar, roma, román, ruszin, szlovák, ukrán és horvát nyelvek részére a következő rendelkezések alkalmazását: a 8. cikk 1. bekezdés a (iii), a (iv), b (iv), c (iv), d (iv), e (ii), f (iii), g; a 9. cikk 1 bekezdés a (ii), a (iii), b (ii), c (ii), d, 2. bekezdés a, b, c, 3, bekezdés; a 10. cikk 1. bekezdés a (iv), a (v), c, 2. bekezdés b, c, d, g, 3. bekezdés c, 4. bekezdés c, 5. bekezdés; a 11. cikk 1. bekezdés a (iii), b (ii), c (ii), d, e (i), f (ii), 2. bekezdés, 3. bekezdés; 12. cikk 1. bekezdés a, b, c, f, 2. bekezdés; 13. cikk 1. bekezdés c; 14. cikk a, b Ha a Szerb Köztársaság megjelölt volna egyéb más nyelvet is, nem tudna alkalmazni legalább 35 bekezdést és albekezdést a Karta III. részéből úgy, hogy egyidejűleg egyenlő védelmet is biztosítson minden nyelv számára. A Szerb Köztársaság nem élt fenntartással a Karta ratifikálásakor. A ratifikációs okmány átadásakor Szerbia és Montenegró a következőt deklarálta: a “regionális vagy kisebbségi nyelv használatának területe” kifejezés azon területekre vonatkozik, melyekben a regionális vagy kisebbségi nyelvek hivatalos használatban vannak a nemzeti törvényekezésekkel összhangban.


A Karta 13. szakasza (Gazdasági és társadalmi élet) A kiválasztott bekezdések és albekezdések: 1. A gazdasági és társadalmi tevékenységeket illetően a Felek az ország egészére nézve vállalják, hogy c) fellépnek az olyan gyakorlattal szemben, mely elbátortalanít a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a gazdasági vagy társadalmi tevékenységek keretei között történő használatától; A Szerb Köztársaság jogrendjében nem léteznek olyan jogi aktusok, amelyek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amik a kisebbségi nyelvhasználatot tiltanák, megnehezítenék vagy elbátortalanítanák a gazdasági és társadalmi aktivitások terén. A közhatalom olyan tevékenységeket végez, amelyekkel fellendíti a kisebbségi nyelvhasználatot a gazdasági és társadalmi életben, ami a leghatékonyabb módja a preventív fellépésnek az olyan gyakorlattal szemben, amelynek célja a kisebbségi nyelvhasználattól való elbátortalanítás a gazdasági és társadalmi életben. A Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság létrehozta a következő projektet: „A jó üzleti szokásokhoz való visszatérés – a többnyelvűség fellendítése” amelynek célja a többnyelvűség fellendítése a gazdasági-üzleti szférában. Meghatározott mércék alapján (következetes többnyelvű elnevezések, feliratok, értesítések kiírása, valamint a gazdasági alany nyelvhasználati érdeke) a legkiemelkedőbb gazdasági alanyok “Suncokret” (magyar fordításban Napraforgó) jutalomban részesültek, regionális és lokális szintű versenyben. Minden résztvevő, aki bejutott a szűkebb választási körbe, de nem nyerte el a “Suncokret” díjat, elismerésben részesült. A Szakértői Bizottság a következő megállapításokat tette jelentésében: nem ismert számára olyan gyakorlat, amely elbátortalanítana a regionális vagy kisebbségi nyelvhasználattól a gazdasági és társadalmi tevékenységek terén. Véleménye szerint A diszkrimináció tilalmáról szóló Törvény11 jogalapot biztosít az ilyen gyakorlattal való ellenszegülésnek. Ismert számára a fenn említett projekt. A Bizottság megköszöni a tartományi szerveknek az ilyen jellegű kezdeményezést. A Szakértői Bizottság úgy véli, hogy ez a kötelezettség teljesítve van.

11

A SZK Hivatalos Közlönye, szám 22/2009

7


Megemlíteném, hogy a Kárpát-medencében, a 13. cikk és a magyar nyelv vonatkozásában, Szerbia (Ausztria mellett, aki szintén egyet: 1. bekezdés d) vállalta a legkevesebb kötelezettséget. Még Bosznia-Hercegovina is eggyel több albekezdést vállalt, pedig úgymond elenyésző az ottani magyarok száma.

Esettanulmány A gazdasági szférában esettanulmányként, pontosabban “jó példaként” szeretnék bemutatni egy topolyai székhelyű magáncéget, ami többek között Óbecsén is foglalkoztat, illetve szolgáltatást nyújt. Cégnév: Sat-trakt Tevékenységét illetően: távközlési szolgáltató Jogi formáját tekintve: korlátolt felelősségű társaság A cég lefedettsége: Vajdaság – Horgostól Titelig; Azért esett a választásom e vállalatra, illetve találom említésre méltónak, mert olyan cégpolitikát valósít meg, ami sajnos ritka példa Vajdaságban. A színvonalas lakossági ügyfélszolgálati munka biztosítása, valamint az ügyfélszolgálati kommunikáció zavartalan működése érdekében, a vállalat azokban a helységekben, ahol számottevő a magyar nemzetiségűek száma, igyekszik olyan munkaerőt alkalmazni, akik a szerb nyelv ismerete mellett, rendelkeznek megfelelő kommunikációs szintű magyar nyelvtudással is. Ez a törekvés egyaránt érvényes az ügyfélszolgálati irodákban lévő alkalmazottakra, a nap 24 órájában telefonos ügyfélszolgálatot nyújtó foglalkoztatottakra, valamint a terepen dolgozó technikusokra is. A következő táblázattal szeretném szemléltetni az imént leírtakat:


Hivatalos Helység

Község

Körzet

Magyarok

használatban

Alkalmazottak

száma*

van-e a

száma

Magyarul tudó alkalmazottak száma

magyar nyelv

NyugatBácska Dél-Bácska Dél-Bácska

3102 74 17309

nincs nincs igen

4 6 20

0 0 17

Topolya község Magyarkanizsa község Magyarkanizsa község Törökkanizsa község

Észak-Bácska

19307

igen

1

1

Észak-Bácska

21576

igen

1

1

Észak-Bánság

21576

igen

8

8

Észak-Bánság

3217

igen

1

0

Dél-Bácska

12637

igen

3

0

Szenttamás

Újvidék község Szenttamás község

Dél-Bácska

3387

igen

4

3

Bácskossuthfalva

Topolya község

Észak-Bácska

19307

igen

3

3

Temerin Titel

Temerin község Titel község

Dél-Bácska Dél-Bácska

7460 822

igen igen

8 3

6 0

Topolya Tornyos

Topolya község Zenta község

Észak-Bácska Észak-Bánság

19307 18441

igen igen

41 1

39 1

Zsablya

Zsablya község

Dél-Bácska

271

nincs

1 összesen 105

0 összesen 79

Apatin Petrőc Óbecse

Apatin község Petrőc község Óbecse község

Gunaras Horgos Magyarkanizsa Törökkanizsa Piros

*A magyarság számára vonatkozó adatok községi szinten vannak feltüntetve Továbbá, különféle reklámjaikat rendszeresen megjelentetik a szerb nyelv mellett magyar nyelven is. Így például:

9



Sajnos e cég is rendelkezik hiányosságokkal, ugyanis a cégtábla kizárólag szerb nyelvű, attól függetlenül, hogy A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló Törvény 20. szakasza a következőt írja elő: a vállalatok, intézmények és más jogi személyek cégtábláját szerb nyelven és azon a nemzeti kisebbségi nyelven kell kiírni, amely az adott alany székhelye szerinti községben hivatalos használatban van (1. bekezdés). A cégnév azon a nemzeti kisebbségi nyelven is kiírható, amely hivatalos használatban van a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti alany gazdálkodási helyén.

A jelen szakasz

rendelkezései

az

üzletekre, valamint

egyéb

tevékenységvégzési formákra is vonatkoznak. A 24. szakasz pedig a következőt mondja ki: gazdasági vétség miatt 20 000-től 1 000 000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a vállalat, intézmény vagy más jogi személy, ha a cégtáblát a jelen törvény 20. szakaszával ellentétben tűzi ki, illetve írja ki (1. bekezdés). A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti gazdasági vétség miatt 4 000-től 70 000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a jogi személy felelős személye is. Összeségében megállapítható, hogy a szerb jogrendszer széles skálájú kisebbségi jogokat szavatol alkotmányos, illetőleg törvényi rendelkezések útján a társadalmi élet különböző területein, míg a gazdasági szférában az általános diszkrimináció tilalmának elve érvényesül.

11


Felhasznált irodalom: Törvények: 1. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, Strasbourg, 1992.X.2. 2. A Szerb Köztársaság Alkotmánya (szerbül Ustav Republike Srbije) 3. A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló Törvény (Zakon o službenoj upotrebi jezika i pisma) 4. Büntető Törvénykönyv (Krivični zakonik) 5. Büntetőeljárás Törvénykönyve (Zakonik o krivičnom postupku) 6. A polgári perrendtartásról szóló Törvény (Zakon o parničnom postupku) 7. Az általános közigazgatási eljárásról szóló Törvény (Zakon o opštem upravnom postupku) 8. Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló Törvény (Zakon o osnovama sistema vaspitanja i obrazovanja) 9. A diszkrimináció tilalmáról szóló Törvény (Zakon o zabrani diskriminacije) Honlapok: 1. http://www.coe.int/t/dg4/education/minlang/Report/default_en.asp#Serbia 2. http://www.coe.int/t/dg4/education/minlang/Report/PeriodicalReports/SerbiaPR1_ser.pdf 3. http://www.coe.int/t/dg4/education/minlang/Report/EvaluationReports/SerbiaECRML1_ser.pdf 4. http://www.coe.int/t/dg4/education/minlang/Report/PeriodicalReports/SerbiaPR2_ser.pdf 5. http://popis2011.stat.rs/?page_id=2162

A magyar nyelv szerepe a gazdasági és társadalmi életben, Szerbiában

Recommend Documents