Logika 8. A nyelv szerepe az érvelésben

Az informális logika sajátosságai 1.

Logika 8. A nyelv szerepe az érvelésben


Az informális logikában nem hagyatkozhatunk a formális logika kifinomult eszköztárára.
Az érveléseket természetes nyelven készítjük, és a természetes nyelv segítségével kell elemezni és értékelni ıket
A nyelv lehetıségei és korlátai tehát alapvetı szerepet játszanak – Az érvelések megfogalmazásában – Az érvelések elemzésében és értékelésében Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Az informális logika sajátosságai 2.

Példa. Mi a különbség?


Nem tekinthetünk el az érvelés tartalmától
MEG KELL ÉRTENI az érvelést, ehhez pedig nemcsak általában a nyelvet kell jól beszélni, hanem az adott szakterületen is kellı jártassággal kell rendelkezni.
Pl. Racionális vitában szeretnénk eldönteni, hogy süssük-e még a húst. Sütöttük-e már elég ideig? Hogyan dönthetı el, hogy átsült-e? Mit jelent a lassú tőzön?...


1. verzió: Az amerikai erık több hullámban támadták Bagdadot, több közintézményt is találat ért. (Közben a városról madártávlatból készített éjszakai felvételeket látunk, felvillanásokkal és robbanások távoli zajával.)
2. verzió: Az amerikai agresszorok éjszaka ismét több terrorbombázást hajtottak végre, amelyekkel elpusztítottak egy iskolát. Az ártatlan civil áldozatok száma egyelıre ismeretlen. (Közben látjuk közelrıl a helyszínt, a romokat, a sebesülteket.)
3. verzió: Az egyik részt vevı pilóta nyilatkozta a bevetés után a hírtelevíziónak: „A feladatot sikeresen végrehajtottuk, a kijelölt célt leküzdöttük. (közben látjuk a fedélzeti kamera által a rakéta kilövésérıl és becsapódásáról készített videót.)

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kognitív és emotív jelentés

Értékelés


Egy mondat kognitív jelentése az információtartalom, amit hordoz.
A kifejezés emotív jelentése az a tartalom, ami a beszélınek az általa mondottakkal kapcsolatos érzelmeit, indulatait és értékelését fejezi ki.

Pozitív
Felszabadító harcos
Patrióta, nemzeti érzelmő
Szociálisan érzékeny
Másképp gondolkodó
Kiegészítı információt ad

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

2007.04.02.

Negatív
Terrorista
Nacionalista
Baloldali (ha nem baloldali mondja)
felforgató
Mellébeszél

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

1

Reklám

Az „érzelmekre apellálás” hiba


Példa


Ha érvelésrıl van szó, és a premisszák kognitív tartalma nem támasztja alá a konklúziót, hanem csak a premisszák emotív tartalma miatt kellene elfogadnunk azt, akkor az érzelmekre apellálás hibáról beszélünk.
Ilyenkor az információk és bizonyítékok helyett csak a sugallt érzelmi viszonyulás, illetve értékelés „indokolja” a konklúziót.

– SENSEMILK – dermatológiailag tesztelt. Az igényes, modern nı átgondolt választása. – IRONPOT – évezredek tapasztalata az ön és családja szolgálatában. A séfek világkongresszusának ajánlásával.


A kapott információk nem alapozzák meg, hogy nekünk szükségünk van a termékre. A kifejezések emotív tartalma azonban képes a mi érzelmi alapon létrejövı állásfoglalásunkat kiváltani. Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Semleges terminusok emotív hatása: elmozdítás pozitív irányba








Negatív Visszavonulás Kémkedés Stagnálás Nincs rá pénz Rák Ügynök Megszorító intézkedések

Semleges Arcvonalak kiigazítása Hírszerzés Az elért eredmények megırzése Finanszírozása nem megoldott Daganatos megbetegedés Területi üzletpolitikai szakreferens Gazdasági stabilizációs program

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

Mikor alkalmazunk „pozitív irányú eltolást”?
Hajlamosak vagyunk ugyanannak az eseménynek leírására pozitívabb tartalmú kifejezéseket alkalmazni, ha rólunk van szó.
Bertrand Russell szerint így ragozunk: – Én állhatatos vagyok – Te makacs vagy – İ pedig fafejő csökönyös hülye.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kérdés: Mit fejez ki?

A logikai terminológia:


„A hír szent, a vélemény szabad”
Ami a tényeket illeti, ezek elfogulatlan - személytıl függetlenül mindig semleges – leírására kell törekedni. Személyes véleményünket ettıl a lehetı legvilágosabban el kell választani.
Tény és vélemény megkülönböztetésérıl van szó.


A vitában résztvevıknek különbözhet a véleménye (ami a tényeket illeti) vagy a viszonyulása a kérdéses tényekhez (ezek értékelése). – A tényre vonatkozik: a vélemény – A tény értékelésére vonatkozik: a viszonyulás

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

2

Kétértelmőség és homályosság

Kétértelmőség hiba


Számos érvelési hiba származik a nyelv vagy a választott kifejezésmód kétértelmőségébıl vagy éppen homályosságából.
Pl.


Kétértelmőségre alapozó érvelés az, amikor az egyik premisszában más értelemben használunk egy szót, mint a másikban, vagy éppen a konklúzióban
Pl. 1. Az orvosok nem tudják kétségbevonhatatlanul megállapítani, hogy nem maradt vissza valami szövıdmény. Tehát jogosan aggaszt a kérdés – ez nem hipochondria!
De mit is jelent a premisszában a „kétségbevonhatatlan”?

– – – – –

Kétértelmőségre alapozó érvelés Homályos kifejezések alkalmazása Szavakon való vitatkozás Demagógia Csúszdaérvelés

– Egyik jelentése: logikai igazság, ám az nem logikai igazság, hogy nem maradt vissza szövıdmény. – A másik értelme, az empirikus igazság értelmében kétségbevonhatatlan. Ebbıl csak akkor következne a jogos aggodalom, ha lennének egyéb, az aggodalom mellett szóló érvek is. (Egyébként ezen az alapon abban is kételkedhetnénk, hogy megtart-e a födém, nem szakad-e be alattunk. Valóban jogos volna ilyenkor a kételkedés?)

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kétértelmőség hiba

Amphybolia


Pl. 2. A tanulók gyerekek. Tehát a jó tanulók jó gyerekek.
De: a „jó” egészen mást jelent tanulóra alkalmazva, mint gyerekre.
Pl. 3.Az egér állat. A szürke egér szürke állat. Tehát a nagy egér nagy állat.
A kétértelmőség hiba az ilyen rövid érvelésekben átlátszó. A hosszú, bonyolult érvelésekben azonban különösen veszélyes


Pl. „- Imre mesélte Ferinek, hogy a fınöke mindent tud az e-mail forgalmáról. – Szörnyő, hogy Feri fınöke mennyire kémkedik a beosztottjai után.”

Valóban kémkedik Feri fınöke?
A mondat olyan kétértelmősége, mely grammatkai szerkezetébıl következik. (E szerkezet legalább két különbözı értelmezést enged meg.)

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Homályos kifejezések

Homályos kifejezés hiba


A legtöbb szó jelentése nem pontosan körülhatárolt, de ez az esetek többségében nem jelent gondot. (Pl. Ki az, aki boldog? Mi számít tisztának? stb.)
Hibává akkor válik, amikor határesetrıl van szó – vagy éppen a határesetek is fontosak -, s eközben a beszélı úgy tesz, mintha egyértelmő és világos lenne, mirıl beszél.
Homályos kifejezés hibáról akkor beszélünk, ha


Pl.1. „A kormány gazdaságpolitikája azért hibás, mert liberális gazdaságpolitikát folytat.”

– A premisszákban szereplı egyes kifejezések homályosak, és ezért nem adnak indoklást a konklúzióhoz (nem kellıen relevánsak) – A homályos kifejezés miatt nem lehet igazságértéket tulajdonítani a premisszáknak

– Kiderül-e, hogy pontosan mit csinál a kormány, és az miért rossz? (igazak-e a premisszák?) – Látszik-e a kapcsolat a premisszák és a konklúzió között? (erıs-e az érvelés)


Pl. 2. A kormány hibás gazdaságpolitikát, ezért le kell mondania. – Az érvelés erıs (jól látszik a kapcsolat a premissza és a konklúzió között). – De mit jelent pontosan a hibás gazdaságpolitika?

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

3

Szavakon való vitatkozás

Demagógia


Pl.


Példa: „A jelenlegi szabályozás nem EU-konform, ezért meg kell változtatni” De mit is jelent ez?

– „- A franciák a második világháború nagy vesztesei. Egy erkölcsileg megalázott, kifosztott, mások segítségére szoruló nép lett a büszke és hatalmas Franciaországból. – Hogy mondhatsz ilyet? Egyáltalán nem voltak vesztesek. Az amerikaiak, az oroszok és az angolok oldalán ık is megszállták Németországot, és részt vettek a békefeltételek meghatározásában.”


Szavakon való vitatkozás: a két álláspont között a tények tekintetében valójában nincs különbség, csak a szóhasználatban -

– – – – –

Nincs összhangban az EU tagállamok számára kötelezı joganyaggal. Nincs összhangban a tagállamok többségében alkalmazott gyakorlattal. Nincs összhangban a tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlattal Nem felel meg az EU velünk szemben deklarált politikai elképzeléseinek. Nem felel meg annak, amit mi gondolunk, hogy az EU központi döntéshozói vagy valamely számunkra fontos tagállamának döntéshozói velünk szemben elvárnak. – Nincs összhangban azzal, amit mi gondolunk arról (vagy amit a beszélı gondol arról), hogy nekünk, mint EU tagoknak mit kell csinálni.


Demagógia: erıteljes emotív tartalom párosítása homályos kifejezésekkel

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

2007.04.02.

Csúszdaérvelés

Definíciók


Pl. Ha szegény embernek adsz egy forintot, attól még szegény marad. Ha még egyet, akkor is. És így tovább.
A csúszdaérvelés azon alapul, hogy két, egymással ellentétes homályos fogalom között az átmenet fokozatos. Nincs éles határvonal. Ha apránként haladunk egyiktıl a másik felé, egyszer csak váratlanul „ott találjuk magunkat”.
Valójában e folyamat során a kontextus megváltozik, és ezzel lépésrıl lépésre megváltozik a mondat jelentése, és ezzel igazságértéke is.


A definíció célja a jelentésadás vagy a jelentés rögzítése. Definiendum: amit definiálunk. Definiens: amivel definiáljuk.
A definíciók fajtái – – – –

Kontextuális (a szövegösszefüggésbıl derül ki a jelentés) Bevezetı („legyen…”) Lexikális (leírja a szó bevett használatát, nem tesz hozzá újat) Elméleti (mi a szóban forgó jelenség, hogy kell felfogni, értelmezni azt) – Befolyásoló definíció (feladata, hogy a kívánt viszonyulást váltsa ki. Azt a látszatot kelti, mintha ez bevett értelmezés volna, miközben erıs emotív tartalommal rendelkezik)

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Irodalom:
Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex 2004. 355-395.o.

Kérdések

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

4

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?


1. „A rendırhatóságok szerint a gyilkosságok nehezen megoldhatók, mivel az áldozatok gyakran nem akarnak együttmőködni velük”
A probléma: Kétértelmőség.
Lehetséges következmény: Abszurdnak tőnik a felvetés, hiszen a sikeres gyilkosság áldozata aligha tudna már együttmőködni. Azok viszont, akik segíthetnének, (pl. a sikertelen gyilkossági kísérlet áldozatai) nem tudják, hogy az ı segítségükre volna szükség.


2. „Ha úgy véli, hogy a pincérnık udvariatlanok, keresse meg a fıpincért!”
A probléma: kétértelmőség
Következmény: Nem világos, milyen célból kellene megkeresni a fıpincért: panasztételre az udvariatlan pincérnık miatt, vagy hogy egy még a pincérnıknél is udvariatlanabb személlyel találkozzunk.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?


3. „Nem kaphatok táppénzt. Hat gyerekem van. Meg tudja mondani, miért?”
Probléma: Amphybolia. Nem világos, minek az okát tudakolja a kérdezı: hogy miért nem kap táppénzt, vagy hogy miért van hat gyereke.
Lehetséges következmény: …félreértik, nevetségessé válik, …


4. „Kétféle ember van: akinek van és akinek nincs.”
Probléma: Hiányzik a második tagmondat alanya. Nem világos, mije van vagy nincs az embereknek, akikrıl beszélünk.
Lehetséges következmény: A mondat kiegészítve lehet, hogy nem mond semmit, vagy lehet hamis, de akár értelmetlen is. Csak a hallgatóság értelmezésétıl függ, számukra melyik lesz.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?


5. „-Képzeld, a szomszéd azt híreszteli, hogy a postás rendszeresen kukába dobja a leveleket.


6. „Az alkotmány biztosítja a szólás szabadságát. Tehát ha valaki azt gondolja, hogy az egyetlen mód bizonyos reformok eléréséhez a lázadás, joga van lázadást szítani.”
Probléma: Pontatlan (homályos) fogalmazás. A szólás szabadságát jogi tekintetben a Btk. korlátozza. (Egyébként pedig az alkotmány nem azt biztosítja, hogy bármikor bárki bármit mondhat.)
Lehetséges következmény: visszaélés a jogra való hivatkozással

– Nos, ahogy ismerem, nem lep meg a dolog.”


A probléma: amphybolia. nem világos, kire utal a második megszólaló: a szomszédra vagy a postásra
Lehetséges következmény: félreértik, Anélkül, hogy észrevenné, olyannak kelti rossz hírét, akit maga is ártatlannak tart. Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

5

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?


7/A „Minél csúnyább egy nı, annál több kozmetikumot használ. Minél több kozmetikumot használ, annál szebbnek látszik. Tehát minél csúnyább egy nı, annál szebbnek látszik.”
7/B „Minél gyengébb egy férfi, annál többet edz. Minél többet edz, annál izmosabb. Tehát minél gyengébb egy férfi, annál izmosabb.”
Probléma: az elsı premissza túl sokat állít.
Következmény: nyilvánvalóan hamis következtetés.


8. Hír: A szemétégetı részleges leállítását javasolja a környezetvédelmi államtitkár. Az üzemben tett látogatása során sajtótájékoztatót tartott, amelyen az újságírók által felvetett kérdésekre válaszolva kifejtette szemétégetési koncepcióját. A gyár fımérnöke kérdésünkre elmondta, hogy az üzem területén ekkora hülyeségeket még senkitıl sem hallott.
Probléma: nem világos, hogy az államtitkár szavaira utal vagy az újságírók kérdéseire
Következmény: a hallgatók úgy értik, ahogy akarják (esetleg másként, ahogy a fımérnök gondolta)

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

Milyen nyelvi problémát rejt? Ez milyen következménnyel járhat?
9. Hír: Az ügyészség eljárást indított, mert az egyik kórházban még nem törzskönyvezett gyógyszereket adtak egyes rákbetegeknek. A kórház szóvivıje elutasítja az emberkísérlet vádját, álláspontja szerint mindössze gyógyszer emberen való kipróbálásáról van szó. Jogi szakértık szerint a probléma abban van, hogy az ilyen esetekben a betegek számára ingyenesen kell a kérdéses gyógyszert biztosítani, viszont néhány beteg súlyos összegeket fizetett a kezelésért a kórházban. Az orvos szerint az egész vita nem robbant volna ki, ha egyszerően azt hazudja, hogy a betegek már súlyos, áttételes állapotban vannak, úgyse tudta volna azt megcáfolni senki.
Probléma: az emberkísérlet erıteljes negatív emotív tartalmat hordoz, ami demagóg ebben az esetben. Ha csak zsurnaliszta fogásnak tekintjük, akkor a szavakon való vitatkozás áll elıttünk. A jogászok nem is errıl beszélnek, hanem az anyagiakról. Az orvos pedig egészen másról, ti. a vita kirobbanásáról beszél.
Következmény: A sok bába közt elvész a gyerek: a tények: Mi történt valójában? Tudtak-e a betegek arról, hogy még nem törzskönyvezett kísérleti gyógyszert kapnak, és kellıen tájékoztatva voltak-e ennek kereteirıl (beleértve az ingyenességet is)? Az említett „néhány beteg” közéjük tartozott-e? Kiss Olga: Logika

Filozófia Központ

2007.04.02.

6