MAGYAR NYELV az alapiskola 8. osztálya számára

A határozószók

Bolgár Katalin–Bukorné Danis Erzsébet

MAGYAR NYELV az alapiskola 8. osztálya számára

Maďarský jazyk pre 8. ročník základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským

Slovenské pedagogické nakladateľstvo

Szerzők – Autorky © Mgr. Bolgár Katalin, Mgr. Bukorné Danis Erzsébet, 2011 Lektorálták – Lektorovali: Mgr. Angyal Péter, Mgr. Buzgó Mária, Mgr. Záreczky Erzsébet Illustrations © Balázsy Géza, 2011 Grafický dizajn © SPN – Mladé letá, s. r. o. Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma 2011. november 3−án 2011−14783/42797:4−919 szám alatt mint a Magyar nyelv tankönyvét az alapiskola 8. osztálya számára. Az engedélyezési szám öt évig érvényes. Első kiadás, 2011

Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2011−14783/42797:4−919 zo dňa 3. novembra 2011 ako učebnicu Maďarský jazyk pre 8. ročník základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia dolozˇka má platnost’ 5 rokov. Prvé vydanie, 2011

Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani zˇiadnu jeho čast’ nemozˇno reprodukovat’ bez súhlasu majiteľa práv.

ISBN 978−80−10−02107−9

3

Kedves Gyerekek!

Ismét szeptember van, elkezdődött egy új tanév. Lehet, hogy még a nyár emlé− keivel vagytok elfoglalva, nehéz beülni ismét az iskolapadba és azzal az igényes szellemi munkával foglalkozni, melyre az eredményes tanuláshoz szükség van. Tudjuk, hogy nehéz, sőt szinte lehetetlen minden tantárgyban a maximumot nyúj− tani és a legjobbak közé tartozni, hisz az ismeretek köre nagyon széles. Nem beszélve arról, hogy minden tanárotok a saját tantárgya fontosságát és nélkülöz− hetetlenségét hangsúlyozza. Így vagyunk ezzel mi is, hisz azt talán senki nem vitat− ja, hogy az anyanyelv ismerete használatának tökéletesítése mindenki közös fel− adata. A nyelv tartja össze a népet, a nyelvet elődeink hagyták ránk – ebből követ− kezik hát, hogy nyelvünk elhanyagolása, feladása, a tőle való elfordulás – vétek. A megőrzése viszont mindenkinek az érdeke. Nyolcadikos nyelvtankönyvünkben a magyar nyelv egy újabb területével, a mondattannal foglalkozunk. Az új, elsajátításra váró tananyagot igyekeztünk egyszerűen, hétköznapi szövegeken, illetve mondatokon keresztül bemutatni. Ha az elejétől odafigyeltek, megértitek a nyelvtani összefüggéseket. A tankönyv problémamegoldó felépítése lehetővé teszi az új tananyag lépésről lépésre való elsajátítását. A tananyagba beépülő, logikus gondolkodásra késztető feladatsorok önálló munkára serkentenek, ezzel megfelelnek annak a követelmény− nek, mely kompetencia alapú oktatás néven került be a pedagógiai köztudatba. Szeretnénk, ha a tankönyv végére érve minél többen ráéreznétek a magyar nyelv ízére, szépségére, utánozhatatlanságára. Ne feledjétek: ez az a nyelv, mellyel szü− leink ajándékoztak meg minket, és melyet nekünk is teljes szépségében illik tovább− adni utódainknak. Ehhez kívánnak sok sikert és nagy munkakedvet a szerzők.

Év eleji ismétlés

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS SZÖVEGÉRTÉS Vágyak és varangyok (részlet) Repülő söprűn ülök, két karom görcsösen fonódik kis− húgom dereka köré. – Jól vagytok, lányok? – kiabál le anyu a nyaraló emeleti ablakából. – Nem szédültök? Talán mégsem kellett volna hagynom, hogy erre rábeszéljetek. – Remekül vagyok – csicsergi Miri. – Én is – hazudom, amint föl−le zötykölődünk, mint valami kísérteties mérleghintán. Műanyag söprűn lovagolunk, több mint egy méterrel a föld fölött. Miféle tébolyodott világban lehetnék jól? Aj− kamba harapok, minden izmom görcsbe rándul a félelemtől, szememet ki nem nyitnám a világ minden kincséért sem. – Ne maradjatok el egy óránál tovább! – figyel− meztet anyu. – Vagyis pontban tizenegyre gyertek haza! Nyitva hagyom az ablakot, egyenesen berepülhettek rajta. Ha úgy látjátok, valaki észrevett benneteket, azonnal gyertek vissza! És, Rachel, le ne vedd azt a bukósisakot! – De viszket tőle a fejem! – Nem fogja levenni – veregeti meg Miri a térdemet. – Készen állsz? Gyerünk! Hányingerem van és szédülök. Ez talán mégsem volt olyan szuper ötlet. A lá− bam mintha rongyból lenne, és a söprű máris horzsol. – Ne menj nagyon gyorsan – sipítom élesen, mintha most lélegeztem volna be egy léggömbnyi héliumot. – És nagyon magasra se. Nehogy egy repülőnek vágód− junk, és ne… A söprű előrelendül, lenyelek egy sikolyt, és már ott repülünk New York állam északi része fölött. – Vigyázzatok magatokra! – kiabál utánunk anyu. Repülök. Repülök! Repülök!!!!!!!!!!!!!!!!

5

6

Év eleji ismétlés

Ahogy elhúzunk a bérelt nyaraló kapuja mellett, és már a földút felett repülünk, óvatosan kinyitom a jobb szememet. Szél cirógatja az arcomat, a karomat, a haja− mat… Azt hiszem, épp most fújt bele egy levelet az orromba. De kit érdekel? Ez tök jó! A heves szél a szájamba fúj egy fürtöt vállig érő barna hajamból. De kit érdekel? Repülök! Igaz, azok alatt a becsatolt szíjú, béna bukósisakok alatt viszket az ember feje, de akkor is nagyon szerencsés vagyok. Mondjátok meg, hány tizen− négy éves repülhet úgy, hogy nem ül egy repülőgép túlnyomásos utasfülkéjében? Itt nincs földimogyoró, nincs vészkijárat, nincs utaskísérő. Nincs síró csecsemő. Nem terpeszkedik a karfán valami idegen. Nem mászik át rajtad két másodpercen− ként egy nyughatatlan utas a mosdóba menet. Ez sokkal kulturáltabb. Ráadásul anyu megmutatta Mirinek, hogyan rögzítsen mindegyik bukósisakhoz egy menő éjszaki szemüveget, hogy a sötétben is lássunk. Rajta! Ez az! Szuper! Dermesztő. Bár már áprilisban járunk, mintha a tél közepébe pottyantunk volna. Hiába húz− tam a farmerem alá harisnyanadrágot, a kabátom alá meg pulcsit, csupa libabőr vagyok. Ha egyik kezemmel elengedném Mirit, egyből lezuhannék, és idő előtt halálomat lelném, az tuti. Mégis majd meghalok, hogy megvakarhassam a fejemet a sisak alatt. – Hová menjünk? – kiabál hátra Miri. – Kit érdekel? Csak repülj! Az éjszakát hasító madár vagyok. Tengerpart fölött sikló papírsárkány. Rügyező fák koronája fölött repülünk el, és nem tudom abbahagyni a vigyorgást, bár ször− nyen viszket a fejem. – Magasabbra! – kiáltom. Felemeli a söprű orrát, és ahogy fölfelé száguldunk, nagyon szorosan bele kell kapaszkodnom, nehogy lecsússzam hátul, mégsem tudok betelni a repüléssel. – Most egy háromszázhatvan fokos fordulatot! – Egyenesen is alig tudok menni! – tiltakozik Miri. – És ne beszélj: koncentrál− nom kell! – Bár anyuval megbűvölték a söprűt, a repüléshez kézzel (és mágiával) is irányítania kell. Elhagyunk még egy sötét utat. – Az mi? – mutatok cipőm orrával a tarka fényekre a távolban. Arrafelé fordítja a söprűt, és megindulunk a villódzó kékek, vörösek és sárgák felé, amelyek egyre jobban hasonlítanak egy hatalmas női arcra, ahogy közeledünk. – Autósmozi! – ujjongok. Csak egy árva kocsi áll benne, tehát az üzlet nem megy valami fényesen. Legalább kevesebben láthatnak meg bennünket. Miri egy magas fa mögött lebeg, nehogy a sofőr meg a partnere észrevegyen minket. Mindig szerettem volna autósmoziba menni. Azt hittem, ilyen már nincs is. Megcsap a múlt lehelete. A burkolat kockakő, nem beton. A hatalmas vetítővászonhoz vezető két sor lámpa halványan dereng az éjszakában. Milyen romantikus! Nagyot sóhajtok.

Év eleji ismétlés

Ha boszorkány lennék, egyedül azt kívánnám, hogy Raf megint szeressen. Azt se bánom, hogy már csak egyetlen barátnőm maradt. Semmi mást nem kíván− nék, csak Rafot. Jó, rendben, talán még azt is, hogy végre ne viszkessen a fejem. De ez sokkal, sokkal lejjebb van a listán. Behunyom a szememet, és lenyelem a gombócot a torkomban. Nem szabad Rafra gondolnom. Nem szabad arra gondolnom, mi lehetett volna. Tovább kell lépnem. – Nem mehetnénk el innen? – kérdezem. Miri berúgja a söprűt, és visszatolatunk a közeli úthoz. – Vigyázz – figyelmeztetem –, ott jön egy kocsi. Felrántja a söprű orrát, nehogy az apró fehér Toyota Tercel sofőrje meglásson bennünket. – Azt hiszem, leparkolt – mondja. Várjunk csak! Abban a kocsiban nem ketten ülnek. Hanem egy nő. Egyedül. És a kormányba veri a fejét. Most meg kinyitja a kocsi ajtaját. Megkerüli az autót, és kinyitja a csomagtartót. Te jóságos ég! Talán egy hulla van benne! Lehet, hogy egy gyilkosság végső fejleményét látjuk. De nem mondhatjuk meg a rendőrségnek, hogyan szereztünk tudomást a dologról, ezért névtelenül kell telefonálnunk egy nyilvános telefonról, hangtorzítóval, amitől férfihangunk lesz… A nő jelzőfényeket vesz elő. Az más. Viszket. Viszket, viszket. Anyu úgyse tudja meg, ha egy fél másodpercre leve− szem. Miri épp meg akar fordulni, hogy elhúzzunk onnan, amikor szólok, hogy várjon. – Tessék? – kérdezi bosszúsan. – Nem láthat meg bennünket! Mi van, ha le− fényképez a mobiljával, és e−mailen elküldi a fotót a bulvárlapoknak? Minket meg becsuknak valami szigorúan titkos kormányzati létesítménybe, mint az Ötven− egyes övezet? – Csak állj meg! – utasítom. Különben sem engem fognak bezárni a gumi− szobába villanydrótokkal a fejemben. De majd meglátogatom őt. Csikorogva leállítja a seprűt, egy helyben zötykölődünk az út fölött. (Sarah Mlynowsky)

1. Vázoljátok fel a részlet tartalmát hat bővített mondattal, és bizonyítsátok be, hogy valóban bővített mondatokat alkottatok! 2. A szerkezeti felosztás szerint milyen más mondattípusokat ismertek még? Alkossatok ilyen mondatokat a szöveg cselekményével kapcsolatban! 3. Elemezzétek a vastag betűkkel kiemelt mondatot a tanult módon, s készítsétek el az ágrajzát is! Határozzátok meg a mondatban szereplő szókapcsolatokat!

7

8

Év eleji ismétlés

4. Hogyan jellemeznétek a két lány utazását? Kapcsoljatok tetszőleges találó minőségjelzőket az „utazás” szóhoz! 5. A lányok szokatlan módon, seprűvel repülnek. Mivel lehet még repülni? Soroljatok fel szokványos és kevésbé szokványos közlekedési eszközöket! Milyen szószerkezeteket kaptatok? 6. A mondatokat nemcsak szerkezetük szerint, hanem a beszélő szándéka szerint is osztályozhatjuk. Keressetek példákat a szövegben mind az öt fajta mondat− típusra! Ha valamelyik fajtára nem találtatok, alkossatok ti egyet! 7. Dolgozzatok párosával! Mondjatok különböző állításokat a szöveg cselekmé− nyével kapcsolatban, majd padtársatok alakítsa át ezeket a mondatokat taga− dóvá! 8. A „lányok látták” alany−állítmányi szintagmát bővítsétek úgy, hogy valameny− nyi bővítményfajta megtalálható legyen az így kapott mondatban! Ha szüksé− ges, előtte ismételjétek át a bővítmények rendszerét és kérdéseiket! 9. A részlet nem fejeződik be, a lányok látnak valami furcsát az úton, és meg− állítják a varázsseprűjüket. Vajon miért, mi történt ezután? Írjatok egy érde− kes elbeszélést arról, mit tett a két nővér, milyen kaland következhetett a repülés után!

Az összetett mondat

AZ ÖSSZETETT MONDAT Azt már tudjátok, hogy a beszéd gondolatok kifejezésére szolgál. Elgondolkoz− tatok−e már azon, hogy miért nehezebb leírni a gondolatainkat, mint szóban el− mondani őket? Azért, mert írás közben tudatosan kell alkalmaznunk a nyelv− tani, helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat. Itt már meg kell fontolnunk, hogy hova teszünk vesszőt, hol tegyük ki a mondat végére az írásjelet, és egyál− talán milyen is legyen az az írásjel. Annak érdekében, hogy beszédünk – és természetesen az általunk írt szöveg is – gördülékeny, jól hangzó és érthető legyen, két vagy több egyszerű mondatot is összekapcsolhatunk. A mondatok összekapcsolásának egyik eszköze a kötőszó, ez azonban el is maradhat. Természetesen nem mindegy, hogy mikor milyen mon− datokat kapcsolunk össze – csak nyelvtanilag vagy tartalmilag összetartozó mon− datok jöhetnek számításba.

Az összekapcsolt mondatok között nyelvtani (grammatikai) vagy tartalmi (logikai) kapcsolat lehet.

• Figyeljétek meg a következő mondatokat! Nagyon meleg van. Rövidnadrágot vettem fel.

egyszerű mondat

egyszerű mondat

Azért vettem fel rövidnadrágot, mert nagyon meleg van.

összetett mondat (szorosabb, nyelvtani kapcsolat)

Nagyon meleg van, és rövidnadrágot vettem fel. összetett mondat (lazább, tartalmi kapcsolat)

9

10

Az összetett mondat

A nyelvtanilag összekapcsolt mondatokat alárendelő összetett mondatok− nak, a tartalmilag összekapcsolt mondatokat pedig mellérendelő összetett mondatoknak nevezzük. A összetett mondatot alkotó egyszerű mondatok neve tagmondat. A két tagmondatból álló mondatot összetett mondatnak, a három vagy több tagmondatból álló mondatot pedig többszörösen összetett mondatnak nevezzük.

Egyszerű mondat

Egyszerű mondat

(az összetett mondat egyik tagmondata)

(az összetett mondat másik tagmondata)

Összetett mondat (2 tagmondatból áll)

Egyszerű mondat

Egyszerű mondat

Egyszerű mondat

(az összetett mondat első tagmondata)

(az összetett mondat második tagmondata)

(az összetett mondat harmadik tagmondata)

Többszörösen összetett mondat (3 vagy több tagmondatból áll)

Ügyeljetek arra, hogy a mondatban szereplő vessző még nem jelenti azt, hogy összetett mondatról van szó. Ezt az dönti el, hogy hány predikatív (vagyis alany− állítmányi) szószerkezet) található a mondatban. Pl.: Felkerekedett a szél, nekibőszült a vihar. (két predikatív szószerkezet

2 tagmondatból álló összetett mondat)

A szél hajlítgatta a fákat, bokrokat. (egy predikatív szószerkezet

egyszerű mondat halmozott mondatrészekkel)

Az összetett mondat

• Figyeljétek meg a következő mondatokat! 1.

1.

A bátyám nagyon rosszul lát. Az orvos szemüveget írt fel neki.

két egyszerű bővített mondat

1.

2.

A bátyám nagyon rosszul lát, ezért az orvos szemüveget írt fel neki.

két tagmondatból álló összetett mondat 2.

1.

3.

A bátyám rosszul lát, ha az állapota nem javul, az orvos még erősebb szem− 4.

üveget ír fel neki, mint amilyet eddig hordott.

négy tagmondatból álló többszörösen összetett mondat

1. Alkossatok összefüggő mondatokat – rövid történetet – a következő szavak felhasználásával! igék: ketyeg, villog, számítógép főnevek: körömreszelő, kenguru, Hold melléknevek: törékeny, aprócska, világoszöld számnevek: kevés, százszor, hetedik névmások: senki, enyém, veletek határozószók: itthon, reggel, tüzetesen 2. a) Keressétek meg a következő oldalon az egymáshoz tartozó részeket, és illesszétek egymáshoz őket úgy, hogy értelmes mondatokat kapjatok! Írjá− tok le a kész szöveget, és ne felejtsétek kitenni a mondatokat elválasztó írás− jeleket sem!

11

12

Az összetett mondat a görög seregek tíz évi ostrom után elfoglalják Tróját

hogy ne engedje megvakítóját hazatérni

a leleményes Odüsszeusz nekivág a tengernek Ithaka felé

és egy hegyes karóval kiszúrja az óriás egyetlen szemét

ezzel kezdetét veszi kalandos útja

így sértetlenül kiérnek a barlangból

a hajósok útjuk során egy szigeten köt− nek ki

a fáradt harcosok pedig hazafelé igye− keznek

jóízűen falatozni kezdenek abból a ren− geteg sajtból és tejből

ahol imádott felesége és fia várja

balszerencséjükre hazatér a barlang egyszemű óriás gazdája

mely során embereivel együtt ki van szolgáltatva az istenek kénye−kedvének

Odüsszeusz borral leitatja Küklopszot

s apjához, a tengeristen Poszeidónhoz fohászkodik

hősünk kihasználja az alkalmat

amit ott találnak

ezután a juhok hasára köti magát és tár− sait

amitől a szörnyeteg álomba szenderül

Küklopsz csúnyán átkozódik

aki a kijáratot elzárva foglyul ejti őket

kéri őt

ahol egy barlangba húzódnak

(A Tudorka magazin alapján)

b) Keressétek ki a mondatok kötőszavait, és húzzátok alá őket! 3. Válasszátok ki a következő szópárok közül a helyesen írt szóalakot! fentart / fenntart antena / antenna kacsingat / kacsintgat nőljön / nőjön idősebb / időssebb higgyen / higyjen beljebb / bejjebb hagyjon / haggyon másképp / máskép kilábal / kiláball eközben / ekközben válik /vállik

Az alárendelő összetett mondat

Az alárendelõ összetett mondat Azt már tudjátok, hogy az összetett mondat két tagmondatból áll, s a két tagmondat között különböző viszony lehet. Olvassátok el figyelmesen a következő mondatokat! Pisti már régen megmondta, hogy ez így nem lesz jó. Úgy döntött, többet nem találkoznak. Az a lényeg, hogy Edina elégedett az eredménnyel. • Próbáljatok kérdezni az egyik tagmondattal a másikra! Pl.: Mit mondott meg Pisti? Azt, hogy ez így nem lesz jó. 1. – főmondat

2. – mellékmondat

Pisti már régen megmondta, hogy ez így nem lesz jó. • Kérdezzetek a másik két példamondattal is! Az alárendelő összetett mondatnak azt a tagmondatát, mellyel kérdezni tudunk, főmondatnak nevezzük. A kérdésre válaszoló tagmondat a mellékmondat. Az alárendelő összetett mondatok főmondatból és mellékmondatból áll− nak. A mellékmondat a főmondat hiányzó mondatrészét fejezi ki tagmondat formájában. A tagmondatok sorrendje nem kötött, tehát a főmondat megelőzheti a mel− lékmondatot (főmondat – mellékmondat), de a mellékmondat is állhat a fő− mondat előtt (mellékmondat – főmondat). Elmegyünk az állatkertbe, hogy megláthassuk a szibériai tigriskölyköt. – Miért megyünk el az állatkertbe? Azért, hogy megláthassuk a szibériai tigrisköly− köt. (főmondat – mellékmondat) Azért megyünk el az állatkertbe, hogy megláthassuk a szibériai tigriskölyköt – Miért megyünk el az állatkertbe? Azért, hogy megláthassuk a szibériai tig− riskölyköt. (mellékmondat – főmondat) A tagmondatok egymás utáni sorrendjének van egy harmadik, ritkább esete is – amikor a mellékmondat beékelődik a főmondatba. Az erdő, ahol a múltkor jártunk, tele van gyöngyvirággal. – Melyik erdő van tele gyöngyvirággal? Az, ahol a múltkor jártunk. (főmondat – mellékmondat – főmondat)

13

14

Az alárendelő összetett mondat

1. Állapítsátok meg, hogy az alábbi alárendelő összetett mondatokban melyik a főmondat és melyik a mellékmondat! A mondatokat írjátok le a füzetbe, s jelöljétek az előző oldali példamondatokon bemutatott módon! Azt hallottam, hogy elköltöztetek a városból. Ott is találkozhatunk, ahol dolgozol. Hogy mivel foglalkozott egész nap, el sem tudom képzelni. Legközelebb, amikor ismét eljöttök hozzánk, megmutatom neked a ház mögötti horgásztavat. Nagyon örülök, hogy újra láthatom. Ha nagyon rossznak találja, átírhatom a dolgozatot. Az a terve, hogy Rómába utazik a hétvégén. 2. Az előző feladat megoldásakor kérdéseket tettetek fel azért, hogy meg tud− játok állapítani, melyik a főmondat és melyik a mellékmondat. A kérdések nyilván ismerősek nektek, hisz ezek a tavaly megtanult mondatrészek kér− dései. Ismételjétek át, hogyan kérdezünk az egyes mondatrészekre! Mivel a mellékmondat a főmondat hiányzó mondatrészét fejezi ki, a mellék− mondatok fajtáit a mondatrészek alapján nevezzük meg. A mellékmondatok fajtái a következők: 1. alanyi mellékmondat, 2. állítmányi mellékmondat, 3. tárgyi mellékmondat, 4. határozói mellékmondat, 5. jelzői mellékmondat.

3. Figyeljétek meg az alábbi mondatok aláhúzott szavait! Állapítsátok meg, hogy a főmondatban vagy a mellékmondatban szerepelnek−e! Milyen szófajúak ezek a szavak? Azt mesélte, hogy a szünidőben milyen kalandjai voltak. Úgy gondolom, ez már nem tarthat sokáig. Az a baj, hogy csak te törődsz vele. Éppen olyan kedves, mint az édesanyja volt.

A főmondatban a mellékmondat valamelyik mondatrészét gyakran egy muta− tó névmás vagy egy határozószó képviseli. Mivel ezek a szavak utalnak a mellékmondat fajtájára, utalószóknak nevezzük őket. A főmondatban legtöbbször használt utalószók a következők: az, azt, olyan, annyiszor – mutató névmás, úgy, ott, akkor, addig – határozószó.

Az alárendelő összetett mondat

Néha a főmondatban nincs utalószó, viszont a mondat értelme szerint akkor is könnyen behelyettesíthető. Pl.: Nem megmondtam, hogy ott ne szaladgálj? Nem megmondtam azt, hogy ott ne szaladgálj? utalószó

kötőszó

Az elemzett mondatról ábrát is készíthetünk. A főmondatot körrel jelöljük, a mellékmondatot pedig egy szinttel lejjebb, azaz alája rajzoljuk, és a kifejezett mondatrész fajtája szerint jelöljük a keretet. 1.

Pl.: Az nem hozta a csomagot,

2.

aki a sor végén állt.

Ki nem hozta a csomagot? Az, aki a sor végén állt. – Ebben az esetben az uta− lószó alany, ezért az utalószót kifejező mellékmondat fajtája alanyi mellékmondat. 1. főmondat

1.

2. alanyi mellékmondat

2.

4. Keressétek meg a következő mondatok utaló− és kötőszavait! Azt nem árulta el, hogy miért ilyen nyugtalan. Az vagyok, aki vagyok. Sokat gondolok arra a szép előadásra, melyben Törőcsik Mari is játszott. Annyi pénzt sem kapott vissza, amennyivel újrakezdhette volna az életét. Érdekel azoknak a sorsa, akikkel tanulmányaim során találkoztam.

15

16

Írjuk helyesen!

Írjuk helyesen!  Az alárendelő összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel, gondolat−

jellel, ritkábban pontosvesszővel vagy kettősponttal választjuk el egymástól.  Az alárendelő összetett mondat végére mindig olyan írásjelet teszünk, ami− lyet a főmondat végére tennénk. Pl.: Mondd el hangosabban, hogy mindenki hallja! (A főmondat: Mondd el han− gosabban! – felszólító mondat, ezért az összetett mondat végén felkiáltójel van.) Tudja valaki, ki hiányzik? (A főmondat: Tudja valaki? – kérdő mondat, ezért az összetett mondat végi írásjel kérdőjel.) Nem tudom, ki törte össze a vázát. (A főmondat: Nem tudom. – kijelentő mon− dat, ezért az összetett mondat végén lévő írásjel pont.) 1. Másoljátok le a következő mondatokat, és tegyétek ki a mondatvégi írás− jeleket! Írd fel a táblára, mi lett az eredmény Megnézem, hány üzenetet kaptam Nem érdekel, hogy ki keresett az előbb Kérdezd meg Zsuzsit, el tud−e jönni Nyisd ki a szekrényt, hogy kiszellőzhessenek a ruhák Érdeklődd meg, mikor indul az autóbusz Nem tudom, mit értesz ezen Feljegyzi egy papírra, hogy ki nincs kész a feladattal Megkérdezted Pirit, hogy elmondta−e az anyukájának Tanuld meg, hogy ez így nem helyes 2. Alakítsátok át az előző feladat mondatait úgy, hogy másfajta írásjellel vég− ződjenek! Pl.: Kinyitottad a szekrényt, hogy kiszellőztesd a ruhákat? 3. Pótoljátok a hiányzó vesszőket a tagmondatok határán! Amióta megláttam csak rá gondolok. Akkor szép az erdő amikor zöld. Azzal ültette be a kertet amit a virágkertésztől kapott. Ő tett azzá aki vagyok. Olyannal barátkozz akitől jót tanulsz! Nem tudom mit keresel itt. Mesélj arról mi van veled! Ahány ember annyi vélemény. Mint az üres beszédű társalkodót úgy kerüld a tartalmatlan könyveket! Nem tudjátok ki hiányzik? 4. Alkossatok kijelentő, kérdő és felszólító alárendelő összetett mondatokat!

Az alanyi mellékmondat

5. Kapcsoljátok össze az alábbi egyszerű mondatokat alárendelő összetett mondatokká! Ügyeljetek a tagmondatok közti írásjelekre! Pl.: Áron tornacipőt vett. Nekem is ilyen van. Áron olyan tornacipőt vett, amilyen nekem is van. Zsuzsa ma korán kelt. Időben el akar készülni az ebéddel. Tímea elégedetlen. Másodszor késte le a buszt a héten. Eljött a moziba a lánnyal. Nekem is tetszik ez a lány. Pali egy lánnyal sétál. Vele láttam tegnap is.  A főmondatba beékelődő mellékmondat többféleképpen jelölhető. A be−

ékelődő mellékmondat elején és végén is vessző van, grafikailag ez választja el a főmondattól: Pl.: Az a feladat, amelyiket tegnap együtt oldottunk meg, hibátlan. A vessző helyett tehetünk gondolatjelet és zárójelet is. Pl.: Az a feladat – amelyiket tegnap együtt oldottunk meg – hibátlan. Az a feladat (amelyiket tegnap együtt oldottunk meg) hibátlan. 6. Pótoljátok az alábbi mondatok írásjeleit! A kutyák mintha megérezték volna a bajt csak ültek tovább A gerelyt ha van elég erőd hajítsd messzire A tanulság azt hiszem mindenki számára világos Későn vettük észre Kati és én is a bajt

Az alanyi mellékmondat • Ismételjétek át, amit tavaly az alanyról tanultatok! Hogyan kérdezünk erre a mondatrészre? • Keressétek meg az alábbi egyszerű monda− tok alanyát, majd állapítsátok meg, milyen szófajjal van kifejezve! Reggel a felhők mögül végre kibukkant a nap. Valaki menjen el az ebédemért! A nővérem óvónő lesz. A keserű nem ízlik. Holnap el− jössz velem moziba? Nagyapám asztalos volt. Szabad a madárnak ágról ágra szállni? Úgyis kiderül a turpisság! Ahhoz az orvoshoz nehéz időben bejutni. Menj ki!

17

18

Az alanyi mellékmondat

• A következő mondatok két tagmondatból álló összetett mondatok. Jelöljétek ki a mondatok határait, és számozzátok meg az egyes tagmondatokat! Találjátok meg azt a kérdést, melyre válaszolva megkapjátok a másik tagmondatot! Tőlünk függ, hogy sikeresek leszünk−e. Csoda, hogy még nem szóltak az ablaktörés miatt. Ki korán kel, aranyat lel. Ha jól dolgoztatok, akkor a következő kérdések és válaszok születtek: Mi függ tőlünk? (Az), hogy sikeresek leszünk−e. Mi a csoda? (Az), hogy még nem szóltak az ablaktörés miatt. Ki lel aranyat? (Az), ki korán kel. • Olvassátok el az alábbi mondatot! 1.

2.

Aki mer, az nyer. Így kérdezünk:

Ki nyer?

Válaszul meg kell kapnunk a másik tagmondatot:

(Az), aki mer.

kötőszó 1.

utalószó

Mondatábra:

2.

főmondat

1.

alanyi mellékmondat

2.

Aki mer, az nyer.

Amit a példamondatról tudni lehet: Példamondatunk két tagmondatból álló összetett mondat. A tagmondatok között alárendelő kapcsolat van – az egyik mondattal kérdezni, a másikkal pedig válaszolni tudunk a feltett kérdésre. Esetünkben a főmondat (vagyis amivel kérdezünk) a 2. mondat, a mellékmondat pedig az 1. mondat. A főmondat utalószava: az. A mellékmondat kötőszava: aki. Végezzük el a főmondat (az nyer) mondattani elemzését: nyer – állítmány, az – alany. Mivel a főmondat utalószava alany, ezért az egész mellékmondat (amely épp ezt az utalószót fejti ki bővebben) alanyi mellékmondat lesz.

Az alanyi mellékmondat Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki tagmondat formájában. Kérdései: ki?, mi?, kik?, mik? + a főmondat Utalószavai: az, azok, olyan, annyi stb. Kötőszavai: aki, ami, ki, mi, hogy, amikor stb. Előfordulhat, hogy a mondatból hiányzik az utalószó vagy a kötőszó, esetleg mindkettő. Pl.: Lehet, nem is lesz idén hó.

1. Elemezzétek a füzetben az alábbi mondatokat a tanult módon! (Állapítsá− tok meg, melyik a főmondat, illetve a mellékmondat, keressétek meg a főmondat utalószavát és a mellékmondat kötőszavát, elemezzétek a főmon− datot mondatrészek szerint, hogy bebizonyíthassátok: a mellékmondat azért alanyi, mert a főmondat utalószava alany)! A hiányzó utalószót vagy kötőszót írjátok a mondat fölé zárójelben! Olyan nem történhet, hogy én otthon maradok. Azok már rég kiálltak, akik nem vol− tak formában. Az a baj, hogy későn szóltál. Annyi van, amennyit még nem láttam! Csak az menjen, aki bír. Aki fél, az él. Aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni. Ami elmúlt, elmúlt. Ki elbízza magát, könnyen megszégyenül. Aki kapja, marja. Annyi lesz, amennyit szedtek. Hogy mi lesz holnap, majd elválik. Az a baj, hogy mégis egyedül kell mennem. Bizonytalan, tudok−e hozni neked annyi barackot. 2. Fejezzétek be a megkezdett mondatokat saját fantáziátok szerint! Annyi igaz, ... . Nem fér a fejembe, ... . Legyen a te gondod, ... . Ennek az egész− nek az a lényege, ... . Az fájt a legjobban, ... . Annyi fér el, ... . Még jó, ... .

Kíváncsiskodó

Az aforizma tömören és szellemesen megfogalmazott igazság, bölcs és mag− vas mondás. A legtöbb aforizma ismert szerzőtől ered, és szállóigévé vált. Sokan keverik a hasonló hangzású anekdota szóval, de tudnunk kell, hogy nem ugyanazt a fogalmat jelölik. Az anekdota jelentése „kiadatlan”, vagyis olyan rövid, humoros, csattanóval

végződő történet, mely eredetileg csak szóban terjedt – innen a neve. Többnyire egyes közismert személyek vagy törté− nelmi események mulatságos jellemzé− sét nyújtja. Magyar történelmi szempontból lé− nyeges Galeotto anekdotagyűjteménye Mátyás királyról. A magyar irodalomban a 19. században élte a virágkorát, jeles képviselői Jókai Mór, Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán.

19

20

Az alanyi mellékmondat

3. Csoportonként beszéljétek meg egy kiválasztott aforizma értelmét, majd az így született véleményt a csoport „szószólója” mondja el hangosan a töb− bieknek! „Néhányszor becsaphatsz mindenkit, mindig becsaphatsz néhányat, de nem csaphatsz be mindig mindenkit.” (Abraham Lincoln)

„Akinek nyerő kártyái vannak, mindig tisztességesen játszik.” (Oscar Wilde)

„Különösképpen veszélyes az ember, ha nem fél.” (Günter Grass)

„Amennyire szomjazzuk az elismerést, annyira rettegünk a bírálattól.” (Selye János)

A világnak leginkább olyan emberek hiányoznak, akik mások hiányaival törődnek. (Albert Schweitzer)

„Sohasem szabad figyelmen kívül hagyni azoknak a véleményét, akik hallgatnak.” (G. B. Shaw)

4. Keressétek meg az előző feladat aforizmái közül az egyetlen alanyi alá− rendelő összetett mondatot, s elemezzétek a tanult módon!

Kuncogó

Móricz Zsigmondéknál a fiatal cseléd− lány csodálkozva látta, hogy gazdája napokon át az íróasztal mellett ül, és ír. Nagyon kíváncsi lett, mit csinál az úr, s egy napon megkérdezte: – Mondja nagyságos úr, mit tetszik írni itt minden hajnalban órákon át? – Regényt írok, fiam – felelte Móricz.

– Regényt? – Azt. – Nohát az szerintem nagyon felesle− ges munka ám! – Felesleges? Miért? – Azért, mert két−három pengőért annyi regényt kap a nagyságos úr a könyvesboltban, amennyit akar.

A tárgyi mellékmondat

A tárgyi mellékmondat • Ismételjétek át, amit a tárgyról tanultatok! Hogyan kérdezünk erre a mon− datrészre? • Keressétek meg az alábbi egyszerű mondatokban a tárgyat, majd állapítsá− tok meg, milyen szófajjal van kifejezve! Pityu új kerékpárt kapott a születésnapjára. Oltsd le a villanyt! Minden délután enni kértem nagyitól. Tegnap ezen az asztalon hagytam a szótáramat. Engem vigyél magaddal a túrára! A harmadikat már nem eszem meg. Ezt még egyszer nem szeretném hallani senkitől! Akárkit nem vesznek fel abba az iskolába. Ma nem akarunk sehova menni. • Az alábbi mondatokban jelöljétek meg a tagmondatok határait, majd szá− mozzátok meg őket! Találjátok meg azt a kérdést, melyre válaszolva meg− kapjuk a másik tagmondatot! Azt tanácsolom, hogy holnap inkább maradj otthon. Apu megengedte, hogy vele mehessek az autóversenyre. Mindenki tudta, amiről neki még sejtelme sem volt. Nem akarom, hogy megfázz. Ha jól dolgoztatok, akkor a következő kérdések és válaszok születtek: Mit tanácsolok? (Azt), hogy holnap inkább maradj otthon. Mit engedett meg apu? (Azt), hogy vele mehessek az autóversenyre. Mit tudott mindenki? (Azt), amiről neki még sejtelme sem volt. Mit nem akarok? (Azt), hogy megfázz. • Figyeljétek meg az alábbi ábrát! 1.

2.

Azt tanácsolom, hogy holnap inkább maradj otthon.

Mondatábra: 1.

főmondat

2.

tárgyi mellékmondat

21

22

A tárgyi mellékmondat

Megállapíthatjuk, hogy példamondatunk két tagmondatból álló összetett mon− dat. A tagmondatok között alárendelő kapcsolat van – az egyik mondattal kérdez− ni, a másikkal pedig válaszolni tudunk a feltett kérdésre. Mivel a főmondat utalószava tárgy, ezért a mellékmondatot tárgyi mellékmon− datnak nevezzük. A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejti ki tagmondat formájában. Kérdései: kit?, mit? + a főmondat Utalószavai: azt, olyat, annyit, akkorát – mutató névmások, úgy – határozószó Kötőszavai: akit, amit, amelyet, amennyit, aminek, amiről stb. – vonatkozó névmások, hogy – kötőszó A főmondat utalószava gyakran hiányzik (Érezte, hogy eluralkodik rajta a félelem.), de hiányozhat a mellékmondat kötőszava is (Azt hittem, kimentél.), sőt mindkettő (Nemsokára megtudjuk, mi az igazság.).

1. Elemezzétek az alábbi mondatokat a tanult módon! (Állapítsátok meg, melyik tagmondat a főmondat és melyik a mellékmondat, keressétek ki a főmondat utalószavát és a mellékmondat kötőszavát, elemezzétek a főmon− datot mondatrészek szerint, hogy bebizonyíthassátok: a mellékmondat azért tárgyi, mert a főmondat utalószava tárgy!) A hiányzó utalószót vagy kötőszót írjátok a hozzá tartozó mondat fölé zárójelben! Úgy hallottam, hogy egyes gyógynövények is okozhatnak veseelégtelenséget. Elhatározták, hogy segítenek az osztálytársuknak. Amennyit hiányoztál, annyit kell pótolnod. Kérted, hogy látogassalak meg. Amennyit csak bírsz, annyit egyél! Nem tudom kitalálni, mire gondoltál. Meglátjuk, mit tehetek érted. Nem lesz idén meleg a nyár, azt mondják. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! 2. Egészítsétek ki a következő főmondatokat tárgyi mellékmondatokkal! Márti elmesélte, ... . Azt hittem, ... . Másnap mindjárt elküldtem a szüleimnek, ... . Drága pénzen veszik meg azt, ... . Nem láthatott még senki olyat, ... . Még a múlt héten hallottam, ... . Akkorát nem tudsz elém tenni, ... . Előre nem tudhat− tam, ... . Nemsokára kiderítem, ... . Nézd meg, ... . 3. Végezzétek el az előző feladat fordítottját: a tárgyi mellékmondatokhoz találjatok ki megfelelő főmondatokat! …, hogy holnap kifesti a konyhát. …, amit ígértem. …, hogy menj el fog− orvoshoz. ..., ne halaszd holnapra! …, aki kiöntötte a vizet. …, ami a tied. …, hogy ebben a hónapban már kétszer volt orvosnál.

Az idézés

4. Alkossatok önállóan tárgyi alárendelő összetett mondatokat! Versenyez− zetek, ki tud többet gyűjteni öt perc alatt! 5. Csoportosítsátok a következő összetett mondatokat fajtájuk szerint (alanyi vagy tárgyi mellékmondatok)! Nem találhatom ki, mire gondolsz! Az nem lehet, hogy már annyi az idő! Az újságban azt olvastam, hogy még ebben az évben megnyílik az új könyvtár. Úgyis kiderül, hogy ki nem mondott igazat! Ne is reméld, hogy nálunk majd nem kell semmit csinálnod! Tudod, hogy holnap már nem itt leszünk. Kisült, hogy korántsem olyan szerény. Nem kellett, hogy ide gyere! Hogy mi leszek nagy koromban, még elválik. Hogy hibáztam, elismerem.

Az idézés „Nincs nemes és nemtelen többé, egy hazának fiai, polgárai, testvérek va− gyunk mindnyájan”, mondta Kossuth Lajos híres ceglédi beszédében 1848 októ− berében. A fenti mondatban a neves forradalmár, Kossuth Lajos szavait idéztük, vagyis szó szerint írtuk le, amit ő akkor sok más gondolattal együtt kijelentett. Példamondatunkban a könnyebb megértés kedvéért dőlt betűkkel is kiemeltük az idézet szövegét, hogy jól elkülöníthető legyen az idéző mondattól. Ha mondattanilag megvizsgáljuk ezt a mondatot, akkor megállapíthatjuk, hogy alárendelő összetett mondatról van szó, melynek főmondata a második tagmondat, azaz az idéző mondat. Mellékmondatára így kérdezünk: Mit mondott Kossuth Lajos híres ceglédi beszédében 1848 októberében? A kérdésre adott válasz a következő: utalószó

a főmondatban

kötőszó

a mellékmondatban

Azt (mondta): (hogy) „Nincs nemes és nemtelen többé, egy hazának fiai, polgá− rai, testvérek vagyunk mindnyájan.”

23

24

Az idézés

Megkülönböztetünk szó szerinti (más néven egyenes) vagy tartalom szerinti (más néven függő) idézést. Az előző oldali példamondatunk szó szerinti, azaz egye− nes idézést tartalmaz. Ezt a fajta idézést átírhatjuk tartalom szerinti (azaz függő) idézésre a következőképpen: Kossuth Lajos 1848 októberében híres ceg− lédi beszédében azt mondta, hogy nincs nemes és nemtelen ember többé, és hogy ők mindnyá− jan egy hazának a fiai, polgárai és testvérei. Ebben az esetben nem tesszük ki az idéző− jelet, a mellékmondat (a tartalmi idézés) igéjét pedig a beszélő nézőpontjához igazítjuk a ma− gyar nyelv szabályai szerint: Kossuth azt mondta, hogy ők egy hazának a fiai.

Írjuk helyesen! Az egyenes idézet írásának három módját ismerjük: 1. Az idéző mondat megelőzi az idézetet: Péter mindenki előtt kijelentette: „Fogadom, hogy soha többé nem utazom repülővel.” idéző mondat

– nagy kezdőbetűvel kezdjük, – kettőspontot teszünk a végére

idézet

– alsó idézőjellel kezdjük az idézetet – nagy kezdőbetű áll a mondat elején – kitesszük a mondatvégi írásjelet – felső idézőjellel zárjuk az idézetet

Az idézés

2. Az idéző mondat az idézet után áll: „Fogadom, hogy soha többé nem utazom repülővel” – jelentette ki Péter minden− ki előtt. „Fogadom, hogy soha többé nem utazom repülővel!” – kiáltott fel Péter mindenki előtt. idézet

idéző mondat

– alsó idézőjellel kezdjük az idézetet – nagy kezdőbetű áll a mondat elején – ha a mondat kijelentő, akkor a pontot nem tesszük ki, de ha tartalmilag más mondat az idézet, akkor a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük – felső idézőjellel zárjuk az idézetet – kötőjellel kötjük az idézethez – kis kezdőbetűvel kezdjük – kitesszük a mondatvégi írásjelet

3. Az idéző mondat beleékelődik az idézetbe: „Fogadom – jelentette ki Péter mindenki előtt –, hogy soha többé nem utazom repülővel.” idézet

idéző mondat

idézet

– alsó idézőjellel kezdjük az idézetet – nagy kezdőbetű áll a mondat elején

– kötőjellel kötjük az idézethez – kis kezdőbetűvel kezdjük – kötőjellel kötjük az idézet másik feléhez – ha az idéző mondatban vessző van, akkor azt a máso− dik kötőjel után tesszük ki – kis kezdőbetűvel folytatjuk a félbehagyott idézetet – kitesszük a mondatvégi írásjelet a mondat tartalmá− nak megfelelően (. ! ?) – felső idézőjellel zárjuk az idézet második felét

Irodalmi művekben a párbeszédet is ezekkel az írásjelekkel és szabályokkal jegyzik le az írók, költők. Általában az idézőjel helyett gondolatjellel jelölik a beszélők személyének vál− tozását.

25

26

Az idézés

1. Tagoljátok a következő mondatokat a megfelelő írásjelekkel! Áruló vagy üvöltötte a fiú Van csavarhúzótok kérdezte szinte remegve Dobó István vagyok mondotta bokáját összeütve Leromboltátok a várat kérdezte elképedve Mielőtt leülnék mondotta feszengve meg kell kérdeznem valamit Igaz felelte az ember Ez volt a táblára írva hagyd abba Bálint Nem kell kiáltott apa feldühödve Nem láttam feleli a leány de ebéd után a kertben volt 2. Alakítsátok át a következő egyenes idézeteket függő idézetekké! „Tedd fel az órát a falra!” – tanácsoltam neki mosolyogva. „Ha holnap is eljössz hozzánk – suttogta Anna –, akkor folytathatjuk a beszélgetést.” Bálint hosszú gondolkodás után hozzátette: „Gyertek csak bátran, nem ijedek meg tőletek!” „Nem megyek többet veletek sehova!” – kiáltotta még a válla fölött felénk. „Már haza kéne mennünk” – fordult hozzám suttogva Misi. 3. a) Ki mondta? A világháló segítségével keressétek meg a következő szálló− igék „gazdáit”! „Egy szoba könyv nélkül olyan, mint egy test lélek nélkül.” „Hol a szabadság, ott van a haza.” „A zene és a költészet egytestvérek.” „Az állam én vagyok!” „Utánam az özönvíz!” „Micsoda művész pusztult el bennem!” „A pénznek nincs szaga.” „Mindenki tévedhet, de csak a balga ragaszkodik hozzá.” „A fenségestől a nevetségesig csak egy lépés.” b) Ha megtaláltátok az a) feladat szállóigéinek szerzőit, akkor alakítsátok át ezeket a mondatokat úgy, hogy az idézeten kívül az idéző mondatot is hozzászerkesztitek! Pl.: „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma” – hangzik Babits szállóigévé vált versrészlete. 4. Keressetek egy−egy példát az idézés mindhárom formájára bármely szép− irodalmi alkotásban!

A határozói mellékmondatok

A határozói mellékmondatok • Ismételjétek át, amit a határozóról tanultatok! Hogyan kérdezünk erre a mondatrészre? • Soroljátok fel a határozók fajtáit! • Keressétek meg az alábbi egyszerű mondatok határozóit, majd állapítsátok meg, milyen szófajjal vannak kifejezve! Délelőtt eljöhetnél hozzánk leckét írni. Elmegyünk táborozni idén is? A kajako− sok edzőjükkel együtt mentek a világbajnokságra. Soha nem láttam még ekko− ra dinnyét. A turistáknak hoztam egy kis harapnivalót. Külön−külön lépjetek be az orvosi rendelőbe! A kerítés mögött szép pipacsok nyílnak. Az asztal mellett még legalább öten elférnek. Két hét múlva szerdán megyünk a matematikai or− szágos döntőre. A sötét vermet gázégővel világítottuk meg. • Ismételjünk! Keressétek meg a következő összetett mondatok főmondatait, és kérdések segítségével állapítsátok meg a mellékmondatok fajtáját! Ki korán kel, aranyat lel. Péter azt kifogásolta, hogy az ebéden száraz volt a kenyér. Soha nem felejtem el, hogy te segítettél rajtam először! Érdekes, hogy ezt nem kell többet elismételnem! Nemsokára kiderül, ki a jobb. Aki fél a mélységtől, az ne men− jen magas hegyekbe túrázni. Tőlünk függ, hogy ki képviseli az osztályunkat a járá− si versenyen. Az a kedvenc filmszínészem, aki a tegnapi filmben főszerepet játszott. • Figyelmesen olvassátok el a következő mondatokat! Ott maradj, ahol hagytalak! Azért vettük ezt a kis kutyát, mert ti annyira akartátok. Hol maradj? Ahol hagytalak. (Ott, ahol hagytalak.) Miért vettük ezt a kiskutyát? Mert ti annyira akartátok. (Azért, mert ti annyira akartátok.) A határozói mellékmondat a főmondat cselekményének vagy történésé− nek valamilyen körülményét – helyét, idejét, módját, célját, eszközét stb. – fejti ki bővebben. A határozói mellékmondat leggyakoribb fajtái: – helyhatározói mellékmondat, – időhatározói mellékmondat, – módhatározói mellékmondat, – okhatározói mellékmondat, – célhatározói mellékmondat.

27

28

A helyhatározói mellékmondat

Ezeken kívül még a következő határozói mellékmondatfajtákat különböztet− jük meg: eszköz− és társhatározói mellékmondatok, fok− és mértékhatározói mellékmondatok, állapothatározói mellékmondatok, eredet− és eredményhatározói mellékmondatok, részeshatározói mellékmondatok, számhatározói mellékmondatok, állandó határozói mellékmondatok.

A helyhatározói mellékmondat • Olvassátok el figyelmesen az alábbi mondatot! 1.

2.

Ahol nevelkedtem, ott nem volt szokás a lánykérés.

• Kérdezzünk a főmondattal a mellékmondatra! Hol nem volt szokás a lánykérés? Ott …, ahol nevelkedtem. Mondatábra: 2.

1.

főmondat

helyhatározói mellékmondat

A helyhatározói mellékmondat

A mellékmondat a főmondat helyhatározóját (ott) fejti ki bővebben. ott – a főmondat utalószava (Mivel a főmondat utalószava helyhatározó, ezért az ehhez szorosan kötődő mellékmondat helyhatározói mellékmondat.) ahol – a mellékmondat kötőszava A helyhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés helyét fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései (megegyeznek a helyhatározó kérdéseivel): hol?, honnan?, hová?, merre?, merről?, meddig? + a főmondat Utalószavai: ott, onnan, oda, arra, abból, addig, az előtt stb. Kötőszavai: (a)hol, (a)honnan, (a)hová, (a)merre, (a)meddig stb.

1. Elemezzétek az alábbi mondatokat a füzetben a tanult módon! Felőlem oda mész, ahova akarsz! Ott találkozunk, ahol az ösvény véget ér. Amerre én járok, még a fák is sírnak. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Az ismeretlen arra fordította a köpenyét, amerről a szél fújt. Minden madár oda repül, ahova a kedve tartja. A támadás onnan érte, ahonnan a legkevésbé várta. Mindig arra indul, amerre a legtöbb akadályt látja. 2. a) A következő mondatok fő− és mellékmondatai összekeveredtek. Rendez− zétek őket vissza úgy, hogy értelmet kapjanak! Ahol nincs, az a sokat nem érdemli. Aki keres, el nem marad. Ki a keveset nem becsüli, kétszer fizet. Ki dolgozni nem szeret, olyan a gyümölcse. Amilyen a fa, ott ne keress. Ki hitelbe vásárol, nem érdemel kenyeret. Aki halad, az talál. b) Elemezzétek a helyreállított mondatokat az alárendelés fajtája szerint! 3. Pótoljátok a következő összetett mondatok hiányzó utaló− és kötőszavait úgy, hogy helyhatározói alárendelő mondatokat kapjatok! Ne menj ... , ... bántanak. Miért nem mész ... , amerre én akarom? Megindult ... , ... a testvére ment.

29

30

Az időhatározói mellékmondat

... kevés a legelő, ... kevés állat képes megélni. A kamera ... is eljutott, ... valamikor a hajó bálterme volt. ... elmehetsz egyedül is, ... a kitaposott út véget ér.

Az időhatározói mellékmondat • Olvassátok el figyelmesen az alábbi mondatot! 1.

2.

Akkor lett olyan érces a hangja, amikor a kamaszkorba ért.

• Kérdezzünk a főmondattal a mellékmondatra! Mikor lett olyan érces a hangja? Akkor …, amikor a kamaszkorba ért. A mellékmondat a főmondat időhatározóját (akkor) fejti ki bővebben. akkor – a főmondat utalószava (Mivel a főmondat utalószava időhatározó, ezért az ehhez szorosan kötődő mellékmondatot időhatározói mellékmondatnak nevezzük.) amikor – a mellékmondat kötőszava Mondatábra: 1.

2.

főmondat

időhatározói mellékmondat

Az időhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés idejét fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései (megegyeznek az időhatározó kérdéseivel): mikor?, mióta?, med− dig?, mennyi ideig?, mikorra? + a főmondat Utalószavai: akkor, azóta, addig, akkorra stb. Kötőszavai: (a)mikor, (a)mióta, (a)meddig, (a)míg, (a)mire stb.

Az időhatározói mellékmondat

1. Elemezzétek az alábbi időhatározói alárendelő mondatokat! Előbb kérdez− zetek a főmondat segítségével a mellékmondatra, majd állapítsátok meg, melyik a mondatok utalószava és kötőszava! Pl.: 1.

2.

Amikor anya leoltotta a lámpát, különös hangokra lettek figyelmesek. Mikor lettek figyelmesek a különös hangokra? Amikor anya leoltotta a lámpát. Mondatábra: 2.

1.

főmondat

időhatározói mellékmondat

Utalószó: akkor (A mondatban nincs ugyan kitéve, de értelemszerűen meg tud− juk állapítani.) Kötőszó: amikor Kezünk formája akkor fejlődött ki, amikor az ágakba kellett kapaszkodnunk. Miközben szörfözünk az interneten, rengeteg új ismeretet szerzünk. Mióta elmentetek, nem lehet ráismerni az öcsémre. Amikor meghallotta a határozott lépteket, azonnal nekilátott a félbehagyott munkának. Ahogy meglátta keresztanyját, eszébe jutott boldog gyerekkora. Addig ülök itt, amíg nem jössz. Mikor ezt olvasod, emlékezz rám. Amikor egy hatalmasat dördült az ég, mindent elsöprő erővel ömleni kezdett az eső. 2. Írjatok az alábbi időhatározói mellékmondatokhoz főmondatokat! Mikor a városba költöztünk, ... . Alighogy beléptünk a szobába, ... . Amikor látom, ... . Mialatt mi a gombászással voltunk elfoglalva, ... . Amíg a szüleim munkában voltak, ... . Miután jót ettünk, ... . Mikor megismertelek, ... . 3. Keressetek az Irodalmi olvasókönyvetek prózai részleteiben időhatározói összetett mondatokat, majd írjátok le őket a füzetbe!

31

32

Az időhatározói mellékmondat

• Figyeljétek meg a következő elemzést! Napnyugtakor elcsöndesedett a természet. A fenti mondat időhatározója a napnyugtakor szó. Ezt az időhatározót átalakít− hatjuk időhatározói mellékmondattá a következőképpen: A természet akkor csendesedett el, amikor napnyugta volt. Egy kis módosítással (választékosabban megfogalmazva) így is elfogadható: A természet akkor csendesedett el, amikor lenyugodott a nap.

4. Alakítsátok át a következő egyszerű mondatokat időhatározói mellékmon− datokká! Megérkezésekor szeretettel üdvözöltük osztályfőnökünket. Délben megérkez− tünk kirándulásunk harmadik állomáshelyére. Kilenckor feltűntek az első csilla− gok az égen. Munkád becsületes elvégzése után mehetsz szórakozni. Kimondás előtt fontoljuk meg alaposan szavainkat. Az embernek gyermekkorban kell megtanulnia a másság elfogadását. 5. Bizonyára észrevettétek, hogy az addig ... ameddig, amíg szavak egyaránt sze− repelnek a helyhatározói és az időhatározói mondatok utaló− és kötőszavai között. Hogy éppen milyen mondatról van szó, a mondat jelentése dönti el. Ennek ismeretében állapítsátok meg a következő mondatok fajtáját! Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Addig meg ne mukkanj, amíg nem adok rá engedélyt! Addig a fáig mehetsz el egyedül, ameddig együtt is szoktunk sétálni! Addig nem engedlek el, míg meg nem ígérsz nekem valamit. Addig fogsz játszani az egészségeddel, amíg egyszer nagyon pórul jársz! Ameddig a szem ellát, mindent belepett a sivatagi homok.

Nyelvhelyesség Különböztessétek meg egymástól az akkorra időhatározói utalószót és az akkora méretet kifejező mutató névmást a következő két példamondat alapján! A szomszédom akkora halat fogott, hogy alig bírta hazahozni. Akkorra kész legyél, mikor megyek!

A módhatározói mellékmondat

1. Írjátok le a következő mondatokat helyesen a füzetetekbe! Kétszer akkorra/akkora ez a nadrág, mint amekkora a méreted! Akkorrára/akko− rára vágasd a hajad, mint amilyen két éve volt! Akkorra/akkora érj ide, amikor− ra megbeszéltük! Ez a ház akkorra/akkora, hogy éppen kényelmesen elférünk benne öten. Akkorra/akkora beszéltük meg a találkozót, hogy ne kelljen ebéd nélkül elindulnod otthonról. Ugyanakkorra/ugyanakkora szalagot vegyél Zsó− finak is, mint Julcsinak!

A módhatározói mellékmondat • Figyeljétek meg az alábbi mondatot! 1.

2.

Úgy dobd át a labdát, hogy ne érjen a hálóhoz!

• Kérdezzünk a főmondattal a mellékmondatra! Hogyan dobd át a labdát? Úgy …, hogy ne érjen a hálóhoz! A mellékmondat a főmondat módhatározóját (úgy) fejti ki bővebben. úgy – a főmondat utalószava (mivel a főmondat utalószava módhatározó, ezért az ehhez szorosan kötődő mellékmondatot módhatározói mellékmondatnak nevezzük) hogy – a mellékmondat kötőszava

Mondatábra: 1.

2.

főmondat

módhatározói mellékmondat

33

34

A módhatározói mellékmondat A módhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, törté− nés módját fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései: (megegyeznek a módhatározó kérdéseivel): hogy/hogyan?, mi− képp?, mi módon/milyen módon? + a főmondat Utalószavai: úgy, akként, akképpen stb. Kötőszava: hogy, ahogy, amint, mintha stb.

1. Az alábbi határozói alárendelő összetett mondatok között megtalálható mindegyik eddig tanult fajta. Elemezzétek őket a füzetetekben! A mondat− ábrákat is készítsétek el! A barátom kis korában úgy kötötte meg a cipőfűzőt, hogy alig lehetett kibogoz− ni. A szomszédom ott lakik, ahol a Fő utca és az Akác utca kereszteződik. Úgy tanulj, hogy neked lesz rá szükséged! Csak akkor születnek nagy dolgok, ha bát− ran nekivágunk. Azt a cseresznyét úgy mosd meg, hogy evés előtt legalább öt percig áztasd hideg vízben! Oda tettem a pénztárcámat, ahol most állsz! Mióta másik fogorvoshoz járok, egészségesebbek a fogaim. Úgy fogd azt a kést, hogy még véletlenül se vágd meg vele a kezed! Arra forduljatok majd, ahonnan a kürt hangját halljátok! Addig nem érezte magát igazi királynak, amíg az ország egyes részei dacoltak hatalmával. Azóta van nyugalom a környékünkön, mióta azok a megbízhatatlan alakok elköltöztek innen. 2. a) Egészítsétek ki a következő főmondatokat a megfelelő mellékmondattal! A mondatok között találtok két „kakukktojást” – két mondat nem tartozik a határozói mellékmondatok csoportjába. Megtaláljátok őket? Úgy élj, hogy ... . Úgy haladj életutadon, hogy ... . Onnan tudom a jó hírt, ahon− nan ... . Nem tartozik a barátaim közé az, ... . Keresd a boldogságod ott, ahol ... . Hiába keresel ott, ahol ... . Azt hallottam a múltkor, hogy ... . Sokkal szebben írok azóta, mióta ... . A fecske oda rak fészket, ahol ... . Nálunk akkor volt nagy vihar, amikor ... . Úgy készüljetek, hogy ... . Addig maradj nálunk, amíg ... . Az emberek ott élnek szívesen, ahol ... . Úgy kell elkészíteni a tortabevonatot, hogy ... . Azt már sokszor mondtam neked, hogy ... . Azóta vannak rossz ál− maim, amióta ... . Ahol sok jó ember él együtt, ott ... . Addig fogják kiszélesíte− ni az utat, amíg ... . b) Határozzátok meg a „kakukktojások” fajtáját!

A módhatározói mellékmondat

3. Találjátok meg az alábbi szöveg 10 helyesírási hibáját, majd írjátok le a mondatokat helyesen a füzetbe! (Vigyázat: Nemcsak a helytelenül írt sza− vak számítanak hibának, hanem az írásjel hiánya vagy feleslege is!) Tudtad hogy a világ legnagyobb erdeje a Dél−amerikai Amazonas folyó vízgyűtő területét borító őserdő? Elképzelni is nehéz, milyen hatalmas! Bojgónk tüdejének is nevezik ezt a lenyűgöző méretű természeti csodát – annál szomorúbb, hogy sokan mégsem akarják megérteni, milyen veszélyek fenyegetik. A meggondolat− lan fakitermelés és a mezőgazdaság térhódítása az utóbbi évtizedekben már egyre nagyobb részét terméketlen, kopár pusztaságá változtatta. Az őserdő területe napról napra, óráról órára csökken, s nem csupán az ott élő számtalan állat− és növényfaj, hanem az amazóniai indiánok élettere is vészessen zsugorodik. Ezek az indiánok több ezer éves múltjuk során öszhangban éltek a természettel. Vi− rágzó törzsi kultúrákat teremtettek. Vadásztak, halásztak és gyűjtötték az er− dőben termő, ehető növényeket. A földművelést is ismerték, kukoricát és manió− kát termeltek a tisztásokon. Akik elsősorban földműveléssel foglalkosztak, kissebb−nagyobb közösségeket alkotva le is telepettek. Sok indián törzs azonban hatalmas területeket bejárva vándorolt.

Pihentető

A palindrom egy szójáték neve. A lé− nyege az, hogy vannak a nyelvnek olyan szavai, melyek visszafelé olvasva is értel− mesek. Két változata ismert. Az egyik az, amikor visszafelé olvasva ugyanazt a szót kapjuk, pl.: pap, sós, sás, könyök, körök stb. A másik változat szerint visszafelé olvasva is értelmes szót kapunk, ha nem is ugyanazt, pl.: léc – cél, kérek – kerék, keze – ezek, zár – ráz, bál – láb stb. Léteznek a magyar nyelvben palindrom

mondatok is, pl.: Indul a görög aludni. Aludna ma a mandula. Ennyi dinnye! Kész a szék! Kis Elek elesik. Szárad a darázs. Goromba rab morog. Kelemen nem Elek. Kis erek mentén, láp sík ölén, odavan a bánya rabja, jaj, Bara− nyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik. Próbáljatok minél több ilyen szót kitalálni – az ügyesebbek mondatot is alkothatnak!

4. Fejtsétek meg a következő palindromokat! a) az egyik szülő d) a „szögletes” szó ellentéte b) hüvelyes növény e) nem arra, hanem … c) bárány is, kecske is ezt teszi a réten f) a pénztárnál ő következik, ő a …

35

36

Az okhatározói mellékmondat

Az okhatározói mellékmondat • Figyeljétek meg az alábbi mondatot! 1.

2.

A költöző madarak azért vándorolnak, mert nem képesek átvészelni a kemény telet.

• Kérdezzünk a főmondattal a mellékmondatra! Miért (mi okból) vándorolnak a költöző madarak? Azért ..., mert nem képesek átvészelni a kemény telet. A mellékmondat a főmondat okhatározóját (azért) fejti ki bővebben. azért – a főmondat utalószava (Mivel a főmondat uta− lószava okhatározó, ezért az ehhez szorosan kötődő mel− lékmondatot okhatározói mellékmondatnak nevezzük.) mert – a mellékmondat kötőszava Mondatábra: 1.

2.

főmondat

okhatározói mellékmondat

Az okhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés okát fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései (megegyeznek az okhatározó kérdéseivel): miért?, mi okból? + a fő− mondat Utalószavai: azért, amiatt stb. Kötőszavai: mert, mivel, mivelhogy, minthogy, hogy

A célhatározói mellékmondat

A célhatározói mellékmondat • Figyeljétek meg a következő mondatot! 1.

2.

A sportolók mindent megtettek azért, hogy sikeresek legyenek a versenyen.

• Kérdezzünk a főmondattal a mellékmondatra: Miért (mi célból) tettek meg a sportolók mindent? Azért (abból a célból) ..., hogy sikeresek legyenek a versenyen. A mellékmondat a főmondat célhatározóját (azért – abból a célból) fejti ki bővebben. azért – a főmondat utalószava (Mivel a főmondat utalószava célhatározó, ezért az ehhez szorosan kötődő mellékmondatot célhatározói mellékmondatnak nevez− zük.) hogy – a mellékmondat kötőszava Mondatábra: 1.

2.

főmondat

célhatározói mellékmondat

A célhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés, történés célját fejti ki mellékmondat formájában. Kérdései (megegyeznek a célhatározó kérdéseivel): miért?, mi célból?, mi végett?, mire? + a főmondat Utalószavai: azért, avégett, annak érdekében stb. Kötőszavai: hogy, nehogy stb.

37

38

Az ok− és célhatározói mellékmondatok

1. Állapítsátok meg, hogy az alábbi összetett mondatok közül melyik okhatá− rozói, melyik célhatározói! Csak azért mentem kerülő úton, mert a ti utcátok elején van egy ugatós kutya. Azért nem öltöztem át, hogy elmehessünk a színházba. Azért jöttem ilyen korán, hogy még át tudjuk venni együtt a matekot. Azért veszekedett vele, mert át− mászott a szomszéd kertjébe. Eltakarta az arcát, hogy ne lássa az eléje táruló szörnyűséges balesetet. Azért vettem fel a pólót, mert fáztam. A gombát azért nem szeretem, mert egyszer nagyon elrontottam tőle a gyomrom. Sietek, ne− hogy elkéssek. Azért küzdött, hogy elvégezze az egyetemet. A megbeszélt időben azért nem tudtam ott lenni, mert reggel lekéstem az autóbuszt. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy végre egészséges legyen. 2. A következő főmondatokat egészítsétek ki okhatározói mellékmonda− tokkal! A Napba azért nem lehet nézni, … . A csillagok azért világítanak éjjel, … . Tavasztól őszig azért tüsszögnek sokan, … . Idegen kutyához azért nem tanácsos közeledni, … . A legyek túlszaporodása azért veszélyes, … . 3. A következő főmondatokat egészítsétek ki célhatározói mellékmondatok− kal! Azért kell napjában legalább kétszer fogat mosni, … . A természetet azért kell óvni, … . Az őszi vetéseken azért fontos a hótakaró, … . A dögevő állatok azért fontosak, … . Az útjelző táblák azért foszforeszkálnak a sötétben, … . 4. Alakítsátok át a következő célhatározói alárendelő mondatokat a „nehogy” kötőszó segítségével a példa szerint! Pl.: Azért gyűrtem fel az ingujjamat, hogy ne legyen vizes. Azért gyűrtem fel az ingujjamat, nehogy vizes legyen. Azért vettem fel a napszemüvegem, hogy ne vakítson el az erős fény. Azért hagyták abba a barackszedést, hogy ne ázzanak meg. Avégett kérte a segítséget költözködéskor, hogy meg ne húzza magát. Azért kell mindig becsukni a kaput, hogy ki ne menjenek a kiskutyák az utcára. Fogódzkodj meg rendesen, hogy ne ess le a fáról! A tűzhely közelében vigyázz, hogy meg ne égesd magad! Inkább vigyél magaddal valakit, hogy ne tévedj el! Azért vettem neked ezt a plüss ele− fántot, hogy ne érezd magad egyedül.

Az ok− és célhatározói mellékmondatok

5. Teszteljétek természetismereti tájékozottságotokat! A következő kérdé− sekre válaszoljatok tetszőlegesen ok− vagy célhatározói alárendelő összetett mondatokkal! A válaszokat írjátok le a füzetetekbe! Miért hullnak le ősszel a falevelek? Miért gyűjtenek bizonyos állatfajok élelmet a téli hónapokra? Miért váltakoznak a nappalok és az éjszakák? Miért jelennek meg a vetési varjak télen a városok parkjaiban? Miért veszélyesek az utak a békákra? Miért tudnak tájékozódni éjjel a denevérek? Miért táncolnak a méhek? Miért hasznos a földigiliszta? Miért száradnak ki a városi fák? Miért ne égessük el a műanyag zacskót? Miért ne égessük el a lehullott leveleket?

Kuncogó

– Miért beteg a kispárna? – Mert huzatot kapott. ☺

– Miért nem megy a róka tavasszal az erdőbe? – Mert már ott van.

– Miért nem nyávog a macskakő? – Mert a nyávogáshoz macska kő! ☺

– Miért nem fut a csiga? – Mert lobogna a szeme.

A határozói mondatok összefoglalása 1. Elemezzétek a következő összetett mondatokat az összetétel fajtája szerint! Azért sírok, mert elmentél. Amikor megláttalak, erősebben kezdett verni a szí− vem. Amíg nem ismertük egymást, sokkal bátortalanabb voltam. Azért hívtalak, hogy mesélj a nyári élményeidről. A gyerekek nem ülnek Jóska mellé, mert verekedős. Anna azért sírt, mert meg kellett válni hosszú szőke hajától. Oda nem engedlek, ahova azokkal az állítólagos barátaiddal jártál. Akkor szólaltam fel, amikor már nem bírtam tovább az igazságtalanságot. Úgy teregesd ki a mosott ruhát, hogy ne érjen a kerítéshez. Nagyi azóta nem bír sokat járni, amióta eltör− te a lábát. Ahol nincs megértés, ott nincs boldogság. Azért jöttem, hogy együtt oldjuk meg a matek házit. A büntetést azért kaptad, mert a szülői értekezleten panasz volt rád az iskolában.

39

40

A határozói mondatok összefoglalása

2. Alakítsátok át a következő egyszerű mondatokat határozói mellékmonda− tokká a dőlt betűkkel kiemelt mondatrészeknek megfelelően! Férjhezmeneteled óta nem láttalak. A szakadék közelébe nem megyek. Tábo− rozás céljából jöttünk. Az erős viharok miatt a kerékpártúra elmarad. A szüle− tésnapodon láttam először az unokatestvéredet. A tőlünk nyugatra lévő hegyek felől fúj a szél. A 80 éves nagyapa köszöntése céljából gyűlt össze a nagy csa− lád. Törés miatt van gipsz a lábadon? 3. Egészítsétek ki a következő mondatokat határozói mellékmondatokkal, majd írjátok mellé az így kapott mondat fajtáját is! Csak akkor megyek veled túrázni, ... . Azóta nem áll velem szóba, ... . Ott van az én hazám, ... . Amerre azt a kitaposott ösvényt látod, ... . Amiatt még senkinek nem esett bántódása, ... . Azért volt köztünk egy kis összezördülés, ... . Mikor elkap az ihlet, ... . Úgy becsapta maga után az ajtót ... . Oda nem teszem be a lábam még egyszer, ... . 4. Pótoljátok a hiányzó utalószókat és kötőszókat a következő mondatokban, majd állapítsátok meg a fajtájukat! ... nem léphetsz még, ... frissen betonoztak. ... szaladtam utánad, ... megkérdezzem Zsuzsi telefonszámát. ... fogd az ollót, ... meg ne szúrj vele valakit! ... nem foghatsz bele az új rajzba, ... be nem fejezted a régit. ... gyújtott villanyt, ... valami zajt hallott az ablak felől. ... gyújtott villanyt, ... jobban lásson. Én még nem jártam ..., ... az osztálytársaim közül már mindenki volt. ... írd le a házi feladatodat, ... egy hiba se legyen benne! Nem lehet egyetértés ..., ... meg sem hallgatják egymást. ... láttam Gézát utoljára, ... azzal a német barátjával meglátogattak. ... égett le a puding, ... túl erős fokozatra volt állítva a tűzhely. ... mentem fogorvoshoz, ... kihúzza a fogam. ... mentem el fogorvoshoz, ... fájt a fogam. ... edd azt a tortát, ... ne maradjon nyoma a fehér blúzodon! 5. Javítsátok ki a következő mondatok 10 helyesírási hibáját! A világ minden népének mondáiban szerepelnek természetfölötti erővel rendelke− ző hősök, különös, megfokhatatlan lények, gonosz és jó erők. Utóbbi képviselői

Szövegértés

a tündérek, akiket álltalában törékeny és szépséges nőalakban ábrázolnak. A legenda szerint a Rajna−folyó mentén a Loreley−sziklán is élt egykor egy tün− dér, aki varázslatos énekével elbűvölte az arra járó hajósokat. A szépséges jelenség azonban nem hozott nekik szerencsét, mert csengő hangjával annyira megbénította őket, hogy nem tudták többé irányítani a hajójukat, és a sziklához csapóttak. Csupán egyetlen ember akatt, akit közel engedett magához, a sze− gény halász legény, aki minden alkonyatkor elátogatott a sziklához. Az arany− hajú lejány megmutatta neki, hol foghatja a legnagyobb halakat, és reggelente hatalmas zsákmányal tért haza. Othon aztán mindenkinek a gyönyörű teremtés− ről beszélt, akinek híre a fejedelemhez is eljutott. Mivel éppen ilyen feleséget szánt a fiának, nyomban a sziklához küldte, hogy kérje meg a kezét. Ám a fiú éppen olyan sorsra jutott mint a megbabonázott hajósok. A fejedelem ekkor egy egész sereget küldött a szépség ellen, de amikor odaértek, a leány a habokba vetette magát, és többé senki sem hallotta az énekét. (Jó Pajtás)

SZÖVEGÉRTÉS Ciprusi mozaik – télen Famagusta felé indulunk, Agia Napa a célpont. Valaha kis halászfalu volt, most divatos üdülőváros. A part több kilométer hosszú aranyhomokja valóban aranyat ért a szerencséseknek, akiknek itt volt földjük. Agia Napa nyaranta a fiatalok ked− venc üdülő− és szórakozóhelye. A diszkók este tizenegykor nyitnak, hajnalban zár− nak. Az itteni Waterworldnál állítólag nincs különb csúszdabirodalom Európában. Az Adrenalinpark neve pedig önmagáért beszél. Nos, így, idényen kívül inkább a csönd és a nyugalom jellemzi. A homokozóvödröket, frottírtörülközőket már októ− berben fölváltották a téli dekorációk az üzletek kirakataiban és polcain. Béke lengi be a velencei uralom alatt épült kolostor kertjét, kerengőjét. A kikötőbe már visz− szatértek hajnali útjukról a halászbárkák. Egyetlen elárvult napernyő vet árnyékot a fövenyre. Este Larnakában az Odos Seferi tavernában terítenek a csoportunknak. Jó ötlet. Semmi idegenforgalmi mű− folklór. Ide csak a helyiek járnak, már esznek−isznak a hosszú asztaloknál, mire oda− érünk. Mi is hamar bekapcsolódunk: az elmaradhatatlan saláta az előétel, kis tálkák− ban padlizsánszósz, hummusz, tzatziki, meleg pita, majd megindul az ételáradat – tíz−tizenöt féle étel, finomságok végtelen sora. Parázson sült húsok: csirke, gida, bárány, malac, meg a csodafinom grillezett sajt… Szól a zene, három férfi és egy nő alkotja a zenekart: buzuki, baglama, gitár, sze− relmes dalok. Még üres középen a tánc helye. Majd egyszer csak már ott egy fiatal

41

42

Szövegértés

pár, hétköznapi „szerelésben”, farmerban, pulóverben. Gyönyörűen táncolnak, tar− tással, méltósággal. Kezük a másikat nem érinti, csak a szemük kapcsolódik össze, de abban minden benne van. Aztán férfiak váltják őket. Egyikük középen, a többiek körülötte guggolnak vagy fél térdre ereszkednek. Kezük tapsra mozdul. Aztán másikuk kerül a kör közepére. – Rebetiko – mond− ja helyi idegenvezetőnk. – Férfi tánc, még abból az időből, amikor a görögök bar− langokba menekültek a törökök elől. Ha a veszély ideiglenesen elmúlt, előbújtak, tagjaikat a napon megtornáztatták, először görnyedtek, majd mindinkább kiegye− nesedtek. Nézzétek csak, a tánc is erről mesél… Nem fáradnak a zenészek. Később szirtakira váltanak, férfiak−nők összefogódz− va, kört formálva lejtik, visszafogottan, majd mind vehemensebben. Éjjel egykor már asztalokon, székeken is táncolnak. Életöröm, vegytiszta, irigylésre méltó. Másnap még Larnakában megnézzük a gyönyörű ikonosztázt a Szent Lázár− templomban (VI. Leó bizánci császár alapította a 9. században), és sosem látott gyümölcsöket kóstolunk a kőhajításra lévő piacon. Aztán Limassolba menet letérünk az autópályáról Tochniba, a kis hegyi üdülő− faluba. Egyszerű, puritán házak, minden igényt kielégítő felszereléssel és panorá− mával a teraszokról. Lehet itt lovagolni, kerékpártúrát tenni, autóval mindössze tíz perc a tenger. Megnézzük, hogyan sajtolják az olajbogyóból az olivaolajat, megál− lunk pár percre egy citrusligetben – nagy élmény! – citromot, mandarint szedni. Harmadnap irány Paphos. Megálló Kourionban. Szépen restaurált görög−római színháza a 2. századból való. Nézőteréről a tengerre látni. Pétra tou Romiou. Terasz, szédületes kilátással a híres sziklára, ahol a legenda szerint Aphrodité kiemelkedett a habokból – ennek talán a legszebb ábrázolása Boticelli: Vénusz születése című fest− ménye (a római mitológia Aphroditét Vénusznak nevezte). Három vállalkozó kedvű csoportbéli lány be is úszik, hogy a híres sziklát megkerülje. Ha igaz, ettől szépek lesznek és boldogok. Rejtély, miért szeretnének még ennél is szebbek lenni. A boldogságot pedig – rajtam ne múljon semmi – szívből kívánom nekik. Meg azt is, hogy egyszer ismét visszatérjenek erre a gyönyörű helyre… (Jó Pajtás gyermeklap alapján)

Az ókori színház maradványai Kourinban

Szövegértés

1. Válaszoljatok az alábbi kérdésekre! – Miért ér aranyat Famagusta homokja az itt élők számára? – Ki alapította a larnakai templomot? – Miről nevezetes Tochni? – Miből és hogyan állítják elő az olivaolajat? – Hogy hívják Aphroditét a római mitológiában? – A hiedelem szerint mi történik azzal a lánnyal, aki háromszor körülússza Aphrodité szikláját? 2. Találjátok meg a helyes válaszokat! A) Melyik állítás igaz Agia Napa településre? a) nyáron mozgalmas üdülőváros, télen a nyugalom jellemzi b) egy kis, citrusfélék termesztésével foglalkozó falu c) csendes halászfalu d) divatos üdülőváros B) Milyen gyümölcsöket árulnak Larnaka piacán? a) maracuja b) olivabogyó c) ismeretlen d) gránátalma C) Miről mesél a rebetiko tánc? a) arról, hogy egy sikeres halászatért hálát kell adni az isteneknek b) arról, hogy a tengerből kiemelkedő Aphroditét tánccal kell elbűvölni c) arról, hogy régen a görögök barlangokba bújtak a törökök elől, majd onnan előbújva megmozgatták tagjaikat d) a tiszta szerelemről, mivel ez egy érintés nélküli tánc, a szemek tánca D) Mi a hummusz? a) tápdús föld

b) görög étel

c) népi hangszer

d) tánc

3. Írjátok le a következő, a szövegben előforduló szavak jelentését! A szófej− téshez használhattok bármilyen segédeszközt – a fontos, hogy a meghatá− rozás minél pontosabb legyen. föveny, kerengő, taverna, ikonosztáz, puritán, citrusféle, vehemens, dekoráció, folklór, adrenalin, pita 4. Beszéljétek meg a második bekezdés két kiemelt mondatának jelentését! Induljatok ki abból, hogy megfogalmazzátok: mi a folklór és a műfolklór! Mi az idegenforgalom? Milyen haszonnal jár az idegenforgalom a helyiekre

43

44

Szövegértés

nézve? Mivel tudják előidézni azt, hogy még több látogató legyen kíváncsi lakóhelyükre, szokásaikra? Hogy ítélitek meg ezt a helyzetet? 5. Nézzetek utána az interneten a következőknek: – Ki volt Szent Lázár, akinek temploma Larnakában áll? – A mai térképen hol keresnétek Bizáncot és a Bizánci Birodalmat? – Melyik világhírű magyar festő alkotása A taorminai görög színház romjai? Csodáljátok meg a festmény különleges színvilágát, és ismerkedjetek meg en− nek a kiváló művésznek további alkotásaival! – Kibe szeretett bele a mitológia szerint Aphrodité, a szerelem istennője, akit aztán elrejtett egy szelencében, hogy senki se lássa? – Ciprus a Földközi−tenger harmadik legnagyobb szigete. Melyik két sziget előzi meg? – Melyik két nép és melyik két vallás uralja a sziget északi és déli részét? – Ki a szerzője és a címe annak világhírű, 15. században játszódó operának, amelynek főszereplője egy ciprusi kormányzó, témája pedig a féltékenység? 6. Elemezzétek a következő összetett mondatokat fajtájuk szerint! Este oda mentünk, ahova már csak a helyiek járnak. Már javában ettek a hosszú asztaloknál, amikor mi odaértünk. A fiatal pár úgy táncol, hogy kezük a másikat nem érinti. A kör közepén az táncol, aki az előbb még a körben állók közt tapsolt. Helyi vezetőnk azt mondja, hogy a következő tánc a rebetiko. Ennek a táncnak az eredete akkorra tehető, amikor a görögök harcban álltak a törökökkel. Az ókori színház teraszáról szédületes kilátás nyílik oda, ahol a legenda szerint Aphrodité kiemelkedett a habokból. Három vállalkozó kedvű csoportbéli lány be is úszik, hogy a híres sziklát meg− kerülje. 7. A kiinduló szöveg egy hangulatos úti beszámoló. Megismerjük belőle a részt− vevők ott töltött napjainak eseményeit, a vacsora hangulatát, személyes élmé− nyeket, város−, illetve településneveket, földrajzi adatokat, helyneveket stb. Írjatok ti is hasonlót bármely nyaralásotokról – akár egy osztálykirándulás− ról is lehet. Ügyeljetek arra, hogy ne legyen pusztán személyes élménybeszá− moló! Azt kell sugallania, hogy az olvasó kedvet kapjon a hely meglátoga− tására.

A jelzői mellékmondatok

A jelzői mellékmondatok • Ismételjétek át, amit a jelzőkről tanultatok! Hogyan kérdezünk erre a mon− datrészre? Milyen fajtáit ismeritek? • Másoljátok ki az alábbi szószerkezeteket a füzetbe, és húzzátok alá bennük a jelzőt! Állapítsátok meg a jelző fajtáját is! piros alma kevés felelet hetedik mennyország tapasztalt ember a bátyám asztala ezt a házat kértem tollat, kínait a Mátra szele • Olvassátok el figyelmesen az alábbi összetett mondatokat! Keressétek meg a főmondatot, majd kérdezzetek a mellékmondatra! Olyan levelet kaptam a barátomtól, hogy a köny− nyeim is potyogtak a nevetéstől az olvasása közben. Annyi körte termett az idén, hogy tele lett a kamra befőttel. Annak a gondját magamra vállaltam, hogy beszer− zem a szükséges iratokat. Olyan emberekkel szeretnék találkozni, akik meg− értik a gondolkodásmódomat. Annyi baja van a számítógéppel, hogy naponta hív− ja a szerelőt. Annak az embernek a fia, aki az újságosstandon dolgozik. Olyan hihetetlen a dolog, hogy senkinek sem meri még elárulni. Ugye így kérdeztetek: Milyen levelet kaptam a barátomtól?

a minőségjelző kérdése

A jelzői mellékmondat a főmondat egy jelzős szintagmáját fejti ki mellék− mondat formájában. Fajtái a jelzős szintagmáknak megfelelően: – minőségjelzői mellékmondat, – mennyiségjelzői mellékmondat, – birtokos jelzői mellékmondat.

45

46

A minőségjelzői mellékmondat

1. Egészítsétek ki az előző oldali példamondatokat más, tetszőleges jelzői mel− lékmondatokkal! 2. Folytassátok a hasonlatot minél érdekesebb jelzői mellékmondattal! Olyan jó kedve van, hogy... 3. Fogalmazzátok meg, kivel barátkoznátok szívesen! Csak annak a lánynak/fiúnak leszek a barátja/barátnője, aki...

A minőségjelzői mellékmondat • Olvassátok el figyelmesen az alábbi összetett mondatot, határozzátok meg, melyik tagmondat a főmondat! 1.

2.

Olyan családi házat építek magamnak, amilyet a magazinban láttam.

• Kérdezzünk a főmondattal a mellékmondatra! Milyen családi házat építek magamnak? Olyat…, amilyet a magazinban láttam.

A mellékmondat a főmondat minőségjel− zőjét fejti ki bővebben. olyan – a főmondat utalószava (Mivel a fő− mondat utalószava minőségjelző, ezért az eh− hez szorosan kötődő mellékmondatot minőség− jelzői mellékmondatnak nevezzük.) amilyet – a mellékmondat kötőszava Mondatábra:

1.

2.

főmondat

minőségjelzői mellékmondat

A mennyiségjelzői mellékmondat

A minőségjelzői mellékmondat a főmondat minőségjelzős szintagmáját fejezi ki mellékmondat formájában. Kérdései: milyen?, miféle? Utalószavai: olyan, az, akkora, annyi stb. Kötőszava: hogy, mint, aki, ami, amely

1. Elemezzétek a következő mondatokat a bemutatott módon! Olyan országba szeretnék utazni, ahol még nem jártam. Hallottad azt a hírt, hogy Pisti elköltözött? Amilyen munkát végzel, olyan fizetséget kapsz. Láttam már olyan számítógépet, hogy szinte elfér a zsebben is. Boldog az az ember, aki harmonikus, szerető családban nő fel. 2. Bizonyára valamennyien ismeritek Juhász Gyula: Milyen volt... című ver− sét. A költő Anna szépségét énekli meg úgy, hogy haja színét, szeme kékjét és hangja selymét hasonlítja a természeti képekhez. Legyetek most ti is köl− tők! Alkossatok minőségjelzői mondatokat a szeretett személy hajáról, sze− méről, hangjáról! Olyan színű haja van, mint… Olyan kék szeme van, mint… Olyan selymes hangja van, mint… 3. Milyen iskolába szeretnétek járni? Mi hiányzik a saját osztályotokból? Fogalmazzátok meg minőségjelzői mellékmondatok segítségével!

A mennyiségjelzői mellékmondat • Az alábbi példamondaton a jelzői mellékmondatnak egy következő fajtáját mutatjuk be. 1.

2.

Annyi kérdés merült fel, hogy egy kis noteszbe kellett feljegyeznie.

47

48

A mennyiségjelzői mellékmondat

• Kérdezzünk a főmondattal a mellékmondatra! Mennyi kérdés merült fel? Annyi …, hogy egy kis noteszbe kellett feljegyeznie. A mellékmondat a főmondat mennyiségjelzőjét (annyi) fejti ki bővebben. annyi – a főmondat utalószava (mivel a főmondat utalószava mennyiségjelző, ezért az ehhez szorosan kötődő mellékmondatot mennyiségjelzői mellékmondat− nak nevezzük.) hogy – a mellékmondat kötőszava Mondatábra: 1.

2.

főmondat

mennyiségjelzői mellékmondat

A mennyiségjelzői mellékmondat a főmondat mennyiségjelzős szintagmá− ját fejezi ki mellékmondat formájában. Kérdései: mennyi? Utalószavai: annyi Kötőszava: ahány, amennyi stb.

1. Elemezzétek a következő mondatokat! Nincsen annyi pénzem, hogy ezt a lakást megvehetném. Annyi gyereke volt, mint a rosta lika. Nincs annyi kezem, hogy még ezt is meg tudjam csinálni. Annyi gyerek gyűlt össze, hogy nem fértek el a nagyszobában. Annyi időt töl− tesz a tévé előtt, hogy már biztos megromlott a látásod! 2. Képzeljétek el, hogy egy osztálytársatok megkér benneteket valamire, de nagyon sok a dolgotok. Mondjátok ezt el neki mennyiségjelzői mellékmon− datok formájában. Pl.: Annyi a tanulnivalóm, hogy nem érek rá. 3. Keressetek népmesékben, népdalokban mennyiségjelzői mellékmondatokat!

A birtokos jelzői mellékmondat

A birtokos jelzői mellékmondat • A következő példamondaton a jelzői mellékmondatok harmadik fajtáját szem− léltetjük. 1.

2.

Annak a tanácsát fogadta meg, aki mindig a legtisztességesebben viselkedett.

• Kérdezzünk a főmondattal a mellékmondatra! Kinek a tanácsát fogadta meg? Annak a …, aki a legtisztességesebben viselkedett. A mellékmondat a főmondat birtokos jelzőjét (annak) fejti ki bővebben. annak a – a főmondat utalószava (mivel a főmondat utalószava birtokos jelző, ezért az ehhez szorosan kötődő mellékmondatot birtokos jelzői mellékmondat− nak nevezzük.) aki – a mellékmondat kötőszava Mondatábra: 1.

2.

főmondat

birtokos jelzői mellékmondat

A birtokos jelzői mellékmondat a főmondat birtokos jelzős szintagmáját fejezi ki mellékmondat formájában. Kérdései: kinek?, minek? Utalószavai: annak, olyannak Kötőszava: hogy, aki stb.

1. Elemezzétek a következő mondatokat! Annak a ruhája volt a legtisztább, aki a legjobban vigyázott rá. Mit mond vajon annak az édesanyja, aki ezt a csínyt elkövette? Annak a filmjeit nézte a tévében,

49

50

A jelzői mellékmondatok összefoglalása

akit már korábban is látott a moziban. Itt az ideje annak, hogy hazamenjetek végre. Ez lett annak a vége, hogy sohasem hallgattál a szüleidre. 2. Kinek a véleményére adtok? Milyen ember az, akiben megbíztok? Fogal− mazzátok ezt meg birtokos jelzői mellékmondatok formájában! 3. Keressétek meg valamelyik kötetben vagy az interneten József Attila: Mondd, mit érlel... c. versét, és írjátok ki belőle a birtokos jelzői mellék− mondatokat!

A jelzői mellékmondatok összefoglalása 1. Elemezzétek az alábbi mondatokat a tanult módon! Széchenyi István olyan ember volt, aki saját vagyonából áldozott az Akadémia létrehozására. Panni olyan enciklopédiát kapott, amelyben nagyon sok színes kép van. Annyi esze sincs, hogy valakitől megkérdezze a megoldást. Érdekel azoknak az élete, akik a semmiből küzdötték fel magukat. Annak a kérését tel− jesítem, aki segít elmosogatni. 2. Az előző feladat első mondata alapján alkossatok minőségjelzői mellék− mondatokat jelentős történelmi személyiségekről, kedvenc íróitokról vagy irodalmi hősötökről! 3. Folytassátok az alábbi mondatokat! Annak a kezét fogja meg, ... . Annak a véleményére ad, ... . Annyi emberrel ta− lálkozott, ... . Olyan csodálatos élményben volt része, ... . 4. Keressetek az irodalmi olvasókönyv tetszőleges oldalain jelzői mellékmon− datokat! Elemezzétek őket a füzetben! 5. Gyűjtsetek az értelmező szótárból minél különlegesebb, egyedi mellékneve− ket, s alkossatok velük jelzői mellékmondatokat! 6. Keressetek olyan közmondásokat, amelyek jelzői mellékmondatok, és ma− gyarázzátok is meg jelentésüket!

Írjuk, mondjuk helyesen!

Írjuk, mondjuk helyesen! A mellékmondatot a főmondattal összekötő vonatkozó névmások (aki, ami, amely, amelyik) használata gyakran okoz nehézséget a beszélőknek. Hogy ezek használatában ne bizonytalankodjatok, az alábbiakban összefoglaljuk a használa− tukra vonatkozó tudnivalókat:  Az aki csak személyre vonatkozhat. Ha kétséges, hogy a főmondati főnév személy vagy dologfogalmat jelöl−e, inkább az amely névmást használjuk. Pl.: Kristóf az a típus, amelyre nyomban felfigyelnek.  Az amelyik akkor vonatkozhat személyekre, ha a mondat kijelölő értelmű, azaz több ember közül egyre utalunk: Pl.: Az a férfi, amelyik kalapot visel, a szomszédunk.  A választékos nyelvhasználatban elkülönül az ami és az amely. Az ami főnévvel meg nem nevezett dologra vonatkozik. Pl.: Ez az, amit keresek. Megkapott mindent, amire vágyott.

Az amely főnévvel megnevezett tárgyra, elvont dologra vagy gyűjtőnévre vonatkozik. Pl.: Köszönöm a könyvet, amelyet tőled kaptam. A hír, amelyet az imént hallottam, mélyen lesújtott.  A köznyelvben természetes jelenség, hogy a választékos amely helyett az egy− szerűbb ami−t használjuk. Pl.: Köszönöm a könyvet, amit tőled kaptam. A hír, amit az imént hallottam, mé− lyen lesújtott. Hangulati, stílusbeli különbség van a kétféle változat között.

1. Javítsátok ki a következő mondatokat a választékos stílus követelményei− nek megfelelően! Annak a csoportnak a tagja, akik a néptáncot adták elő. Találkoztam a fiúval, amely tegnap költözött a szomszédba. Ez az a dolog, aki bánt engem. A bemondó az összes sportolókat felsorolta. 2. Alárendelő összetett mondatok a szlovák nyelvben is léteznek (podraďovacie súvetia). Fordítsátok le az alábbi szlovák mondatokat magyarra úgy, hogy megmaradjon az alárendelő viszony! Fero povedal mame, že večer príde až o ôsmej. Neprezraď starkej, čo sme pre ňu pripravili! Neviete, kedy odchádza prvý vlak do Hlohovca? Včera som sa necítil dobre, lebo som zjedol praženicu z ôsmich vajec. Pani učiteľka sa ma opýtala, či sa nechcem zúčastniť na recitačnej súťaži. Upozorni spolužiakov, aby mal zajtra každý dvojjazyčný slovník! Toľko domácej úlohy sme dostali, že to budem riešiť celý večer.

51

52

Szövegértés

SZÖVEGÉRTÉS Bezzeg az én időmben Tornaóra után mindig rosszkedvem van. Szeretek tornázni, futkosni, ugrálni, szeretek úszni, pingpongozni, sétálni, de ezt a majomparádét nem szeretem. Anni nénit, a tornatanárnőnket különösen nem szeretem, mert igazságtalan, és kivételez. Csak a hosszú lábú lányokat szere− ti, akik úgy lépnek át az ugrómércén, mint én a küszöbön. És a kosárlabdánál úgy dobják a labdát a hálóba, hogy föl se kell nézniük. A többiekkel nem törődik, mi nem számítunk, nem is élünk, nem is létezünk, oda se néz, hogyan csináljuk a gya− korlatot. A torna – állítólag – azért van, hogy egészségesek és frissek legyünk, és rugalmasak és jókedvűek. De itt úgy kell masíroznunk, mint a katonáknak. – Te mit morogsz? – kérdi Rubin Évi, akivel közös öltözőszekrényünk van. – Semmit. – Nézd, mit kapott az Antal Magdi a fiújától! – Nem érdekel – mondom, de azért odanézek. Antal, egy nagyon csinos barna lány, az öltöző közepén a pad tetején áll, a többiek meg kézről kézre adnak valamit. – Na gyere, Kati, nézd meg! Töltőtoll. Gyönyörű szép töltőtoll. Világoskék, és bele van vésve, hogy „Magdinak, Károly”. – Szép – mondom őszintén a tollra, és továbbadom. – Szeretnél te is ilyet – mondja Rubin Évi. – Van tollam. – Nem tollat. Fiút. A lányok vihognak, én meg érzem, hogy mindjárt sírni kezdek. Nekem még soha nem udvarolt fiú. Soha, de soha. Talán nem tetszem a fiúknak, mert az iskolában a Mikulás−esten se kért fel táncra senki. – No – mondja Rubin Éva –, még képes és bőg. Vállat vontam. – Ha az ember nem sokat beszél, attól még lehet, hogy volna miről. – Nocsak... figyelitek, lányok, milyen titokzatos lett a Horváth? – Nem mondtam semmit. – Van fiúd? – Az én dolgom! – Igazán, mondd, van fiúd? – Nincs neki, csak a szája jár. – Te, milyen? – Vannak dolgok, amikről az ember nem beszél – mondtam végül. – Lehet, hogy az ilyen szerelemből nem lesz a végén semmi.

Szövegértés

– Ó, hát szóval van... tudtam, hogy van – kiabált Kovács Ági –, ezért rohan el mindig a Kati óra után! Ezért. Hülyék. Azért, mert háromra a Székácséknál kell lennem, a Dórikát szép− re, jóra oktatni. – Kati, mesélj! Hol szoktatok találkozni? – Majd elmesélem nektek, hogy meglessetek, mint a Karsait, és utánam gyer− tek... – Á, dehogy... Kati, legalább a keresztnevét áruld el! – Hagyjatok békén... – Kati, csak a keresztnevét! – Laci. Egy pillanatig csend. – Laci, egész szép név. – Szép? Minden lovat Lacinak hívnak. – Rengeteg híres ember volt, akit Lászlónak hívtak. Szent László király... Dobzse László, Hunyadi László. Nem szólok bele az épületes vitába. – És hogy szólítod? Lacika? Lacikám? – Milyen színű haja van? – Fekete. Biztos fekete. Szőkéhez az illik. – A szüleid tudják? Antal még mindig a pad tetején áll, kezében a töltőtollal. Nem kéne a számat járatni, csak baj lesz ebből a hazudozásból. De már nem lehet abbahagyni, a lányok ugrálnak, ordítoznak, és egy kicsit már magam is hinni kezdem a Lacit, aki még nem kész tanár, csak harmadéves tanárjelölt. – Kati, egy fényképet! – Nincs. – De igazán, egy pillanatra! – Őrültek vagytok, csak nem képzelitek, hogy magamnál merem tartani... – Mit kapsz tőle karácsonyra? – Honnan tudjam előre? – Nem kérdezte meg, hogy mit szeretnél? – Nem szokta megkérdezni!!! – Ó, ezek szerint már máskor is kaptál tőle valamit... – Hagyjatok békén. – Mit szokott venni? – Sült gesztenyét – válaszolom, és felállok. Befejeztem a cipőfűzést. – Szer− vusztok! Sietek. És kirohanok a tornaöltözőből. (Fehér Klára nyomán)

53

54

Szövegértés

1. Beszélgessetek a szövegről! – Miért nem szereti Kati a tornaórát? – Miben gyönyörködnek a lányok? – Mit füllent Kati az osztálytársainak? – Hogyan reagálnak a többiek? – Hogyan tud kibújni a további kíváncsi kérdések alól? 2. Keressetek a szöveg első felében alárendelő összetett mondatokat, és hatá− rozzátok meg a fajtájukat! Lehetnek többszörösen összetett mondat részei is. 3. A lányok azt is megkérdezték Katitól, milyen színű a barátja haja. Vála− szoljatok alárendelő összetett mondatokkal: Olyan a haja, mint ... Milyen mondatfajtákkal válaszoltatok? 4. Magdi tollat kapott ajándékba a barátjától. Vajon milyen tollat? Egészít− sétek ki a mondatot: Olyan tollat kapott, ... 5. Szerintetek Kati miért hazudott magának egy Lacit? Helyes volt ez? 6. Mondjátok el a történetet egyes szám harmadik személyben! 7. Találjatok ki magatoknak ti is egy Lacit/Évit! Milyen lenne a ti ideálotok? 8. Van miért szégyenkeznie Katinak, mert 15 évesen nincs barátja? Beszél− gessetek el erről osztálytársaitokkal!

Az állítmányi mellékmondat

Az állítmányi mellékmondat • Ismételjétek át, amit az állítmányról tanultatok! Hogyan kérdezünk erre a mondatrészre? • Keressétek ki az alábbi mondatokban az állítmányt, és határozzátok meg a fajtáját! Teréz a belvárosban lakik. Te zenész vagy? A barátnőm öccse a negyedik a lis− tán. Időben érkezzetek meg a repülőtérre! Julcsi nem akar fogorvoshoz menni. Tamás autószerelő a helyi szervizben. • Olvassátok el a következő mondatokat! Keressétek meg a főmondatot, és kérdezzetek a mellékmondatra! Azé lesz a nyeremény, akit kisorsolnak a tévéműsorban. Amilyen az egész évi igyekezeted, olyan a bizonyítványod. Én az vagyok, aki majd segít rajtad. Ugye így kérdeztetek: Kié lesz a nyeremény? Milyen az év végi bizonyítvány? Ki vagyok én? A kérdések alapján mindannyian megállapítanátok, hogy két jelzői, illetve egy alanyi mellékmondatról van szó, hiszen az utalószók és a kérdőszók is erre utalnak. De nem lehet minden esetben az utalószók és a főmondatból alkotott kérdés alap− ján meghatározni a mellékmondat fajtáját. Ilyenkor a főmondatban található utalószó mondatbeli szerepét kell megvizsgálni. 1.

2.

Azé a nyeremény, akit kisorsolnak a tévéműsorban.

azé – a főmondat utalószava (Mivel a főmondat utalószava állítmány, ezért az ehhez szorosan kötődő mellékmondatot állítmányi mellékmondatnak nevezzük.) akit – a mellékmondat kötőszava

55

56

Az állítmányi mellékmondat

Mondatábra: 1.

2.

főmondat

állítmányi mellékmondat

Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói állítmányát vagy a név− szói−igei állítmány névszói részét fejezi ki mellékmondat formájában. Utalószavai: az, azok olyan, akkora, annyi, azé, olyané stb. Kötőszavai: aki, ami, amilyen, amennyi, hogy, amely, amekkora, ahány stb.

Az állítmányi mellékmondat arról ismerhető fel biztonsággal, hogy a főmondat− ban található utalószó állítmányi szerepet tölt be. Más típusú mellékmondatokban ugyanezen utalószók egyéb mondatrészként szerepelnek. Pl.: Olyan ruhát vett, hogy mindenki elámult.

jelzői mellékmondat

Annyi káposztát evett, hogy majd kipukkadt.

jelzői mellékmondat DE: Pl.: Olyan a tekintete, mint a ma született bárányé.

állítmányi mellékmondat

Az állítmányi mellékmondat

1. Írjátok le az alábbi mondatokat a füzetbe, majd elemezzétek a tanultak alapján! Állapítsátok meg a mellékmondatok fajtáját! Olyan a természete, mint az anyjának. Akkora szobánk van, hogy még ti is elfér− nétek benne. Olyan a nadrágja, amilyen a zakója. Olyan arca van, mint egy re− gényhősnek. Ő az, aki ezt elvégzi. Annyi az esze, mint egy hétéves gyereknek. 2. Alkossatok az olyan és az annyi utalószókkal 2−2 mondatot úgy, hogy egy− szer állítmányi, máskor jelzői mellékmondat élén álljanak! Pl. Olyan az idő, mint tegnap. Olyan dolgozatot írt, amilyet még soha. 3. Nézzetek utána az alábbi közmondások jelentésének! A magyarázatokat írjátok le a füzetbe! Amilyen az anya, olyan a lánya. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Amilyen a fa, olyan a gyümölcse. Amilyen a kérdés, olyan a felelet. 4. a) Gondoljatok a legjobb barátotokra! Írjatok öt mondatot, amelyek a kö− vetkező főmondatokkal kezdődnek: Ő az, ... Pl.: Ő az, akiben a leginkább megbízom. b) Bizonyítsátok az a) feladatban leírtakat egy rövid fogalmazásban, mely a barátságotokról szól!

Kuncogó

Olvassátok el az alábbi humoros ha− sonlatokat!

Olyan a pénz, mint a meleg. Kiszökik a házból.

Olyan a srác, mint a toronyóra. Nem túl pontos, de nagyot üt.

Olyan az eszed, mint a borotva. Azzal se lehet gondolkodni.

☺

57

58

A sajátos jelentéstartalmú mondatok

A sajátos jelentéstartalmú mondatok Vannak olyan alárendelő összetett mondatok, melyek nemcsak a főmondat vala− mely mondatrészét fejtik ki, hanem azonkívül valamely sajátos jelentéstartalommal is rendelkeznek. A sajátos jelentéstartalmú mondatok fajtái: HASONLÍTÓ MELLÉKMONDAT – a főmondat valamelyik mondatrészét hasonlat formájában fejti ki. mint Olyan ez a kert, mint egy mintagazdaság! mintha Olyan jó a hangod, akár egy énekesnek! akár Tegnap úgy nézett rám anyu, mintha haragudna valamiért.

FELTÉTELES MELLÉKMONDAT – a főmondatban kifejezett cselekvésnek vagy történésnek a feltételét fejezi ki. ha Ha a napot hasznosan töltötted, elégedetten mehetsz aludni. hogyha Elmegyek hozzátok, hogyha legközelebb te jössz el hozzánk. Ha még egyszer elmondod a végét, nem nézek veled többet filmet.

KÖVETKEZMÉNYES MELLÉKMONDAT – a főmondatban kifejezett gondolat következményét fejezi ki. Beszélj úgy, hogy lekösd a hallgatóságodat! hogy A mezőny nagyon gyenge volt, úgyhogy szerencsére bent ma− úgyhogy radtam. A vizsgálatok során nem találtak semmit, úgyhogy bízom a legjobbakban.

MEGENGEDŐ MELLÉKMONDAT – azt fejezi ki, hogy valami megtörténhetne, lehetséges lenne, azonban mégsem az történik, amire számítunk a főmondat alap− ján. bár/habár A hétvégén nagyon összevesztünk, bár a harag nem tartott noha sokáig. jóllehet Erős fickó volt, noha nem látszott rajta. ha – is Ha begyógyul is a seb, a helye megmarad. mégis

Visszapillantó

1. Állapítsátok meg, hogy a következő mondatok milyen sajátos jelentéstar− talmúak! Akkor is sírnál, ha elköltöznénk? Most minden olyan, mint régen. Ha még a fejedre állsz is, akkor sem eszem meg ezt. Ismét vereséget szenvedett a csapa− tunk, úgyhogy még keményebben kell edzenünk. Hogyha még egyszer leülsz arra a hideg kőre, többet nem engedlek ki. Mintha gyerekjáték lenne, úgy levizs− gázott a bátyám. Az út ismét megsüllyedt, noha számtalanszor javították már. Olyan képet vágtál, mintha citromba haraptál volna.

VISSZAPILLANTÓ Az alárendelő összetett mondatok FAJTÁI

UTALÓSZAVAI

KÖTŐSZAVAI

ALANYI mellékmondat

főnévi, melléknévi, számnévi, mutató névmás

aki, ami, hogy

Fodrásznak az menjen, aki szeret hajjal dolgozni. TÁRGYI mellékmondat

tárgyragos mutató névmások, úgy

aki, ami, hogy

Azt még nem lehet tudni, hogy mi lesz a holnapi ebéd. HATÁROZÓI mellékmondat helyhatározói

ott, addig, oda

időhatározói

azóta, akkor, azután

(a)hol, (a)honnan, (a)hova, (a)merre, (a)meddig Addig menj egyenesen, amíg meg nem látod azt a magas fenyőt.

Akkor lett sötét, amikor Jóska felkiáltott.

mikor, amikor, amíg, hogy

59

60

Visszapillantó

módhatározói úgy hogy, ahogy Úgy hegyezd a ceruzát, hogy szemét ne legyen belőle. okhatározói azért, amiatt mert, mivel, hogy Azért vettem fel a kardigánt, mert hideg szél fújt kint. célhatározói azért, avégett hogy, ami Azért mentem veled vasárnap, hogy találkozzak a nagyival. állapothatározói úgy, anélkül, azzal ahogy, amint Úgy lépett ki a szobából, mint akit leforráztak. társhatározói azzal aki Csak azzal megyek kirándulni, akivel egész évben jól éreztük magunkat. eszközhatározói azzal Azzal mosd ki a ruhát, amivel máskor is szoktuk!

hogy

eredethatározói abból, onnan, attól hogy, aki, ami Abból készítsd a piskótatekercset, amit kikészítettem az asztalra! eredményhatározói azzá, annak, arra hogy, aki, ami A fia végre azzá vált, ami mindig szeretett volna lenni. részeshatározói

annak, annak a számára, annak a részére

aki, ami

Annak adom az első díjat, aki a legszebb elefántot rajzolja. számhatározói

annyiszor Annyiszor köszönj, ahányszor én!

ahányszor

mérték− és fokhatározói úgy, annyira hogy Annyira elfáradt, hogy egy tapodtat sem bírt tovább menni. állandó határozói abban, annak, arra hogy, aki, ami Biztos vagyok abban, hogy már egyszer láttalak. JELZŐI mellékmondat minőségjelzői

olyan, az, akkora

Az a madár ritka, melynek kedves a kalitka.

hogy, mint, aki, ami, mely

Visszapillantó

birtokos jelzői annak, olyannak Épp itt az ideje annak, hogy saját lábra álljunk.

hogy

mennyiségjelzői annyi ahány, amennyi, hogy Tegnap annyi cseresznyét ettem, hogy megfájdult tőle a gyomrom. ÁLLÍTMÁNYI mellékmondat

az, olyan, annyi, akkora

amilyen, ahány, hogy

Annyi a dolgom, hogy ki sem látszom belőle. SAJÁTOS JELENTÉS− TARTALMÚ mellékmondatok feltételes mellékmondat ha, hogyha Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék. megengedő mellékmondat

bár, holott, noha, pe− dig, ha ... is, jóllehet

Noha még nem olvastam, mégis tudom a választ. hasonlító mellékmondat

mint, mintha, akár A Hold olyan, akár a sajt.

következményes mellékmondat

hogy, úgyhogy

Olyan robajt hallott a háta mögött, hogy majdnem megsüketült.

61

62

Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása

Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása 1. Elemezzétek a következő alárendelő összetett mondatokat a tanult módon! Nem teszem többé oda a lábam, ahol ennyire megszégyenítettek. Azért vagyunk fázékonyak elalvás előtt, mert olyankor lelassul az anyagcserénk és a vérkeringésünk. A múltkor annyi ceruzám volt, hogy tele volt velük a tolltartóm. Toldi a csónak felé indult, mikor a cseh vitéz elővette a kardját. Remélem, legközelebb több napra jössz. Azért sem szeretnék elmenni egy másik iskolába, mert itt vannak a barátaim. A hegy akkora, hogy egyszerű eszközökkel és tapasztalat nélkül nem lehet meg− mászni. Zsuzsi nagymamája ott lakott, ahol a patak belefolyik az Ipolyba. Azért nem mondom még egyszer, mert senki sem figyel. Az nem lehet, hogy már annyi az idő! Olyan sárga a szobám, mint a citrom. Úgy szellőztess, hogy legalább 5−10 percig tárva−nyitva legyen az ablak! Akkora a láza, hogy már a vizes borogatás sem segít. Azt tanácsolom, hogy máskor jobban vigyázz magadra. Tedd el onnan inkább a kabátod, nehogy összepiszkolódjon! Az a te nagy bajod, hogy túl szabadszájú vagy! Feri annak a lánynak a bátyja, aki tavaly velünk volt a lovastáborban. Addig maradtunk a hegytetőn, amíg sütött a nap. Beszélj úgy, hogy értsem! Az az én anyukám, aki ott ül az ajtó mellett. Közelebbről láttuk, hogy a gólnak örülnek. Az nagyon jólesett, amikor rám tette a kezét. Azért hull a hajad annyira, mert sapka nélkül jársz a hideg télben. Nem igaz, hogy nem hallottál még a csapatunkról! Amint lefelé mentem a domboldalon, megcsúszott a lábam. Ha akarod, segítek neked! Nem könnyű elfelejteni, hogy a bajban mellettem álltál. Olyan lesz, amilyet választottam. Az igaz, hogy már két éve csak otthon ül. 2. Válasszátok szét a következő mondatokat a megadott szempontok szerint: a) egyszerű bővített mondatok halmozott mondatrészekkel b) alárendelő összetett mondatok

Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása

Beljebb, az erdőben kidöntött fatörzsek özönét láttuk. Az erdő szélén óriási, szürke törzsű, büszke bükkfa állt. Igaz−e, hogy a kutyák színvakok? Remélem, ti is megkaptátok a meghívót! Amikor újra elénekelték, kezdett ismerőssé válni a dallam. A kamilla szórt állású, gyógyításnál értéktelen levelei csenevészek. Egészen egyszerű, szerény kis növény. Egy tövön több, úgynevezett fészekvirágzatot hajt. Április végétől május végéig bárki szedheti vadon termő virágját, hogy otthon megszárítva mindig kéznél legyen. Napjainkban már üzemi termesztésével is foglalkoznak olyan szikes talajon, amely másra alig volna használható. A kökény bokros lejtőkön, erdei utak mentén terem. Feltűnt neki, hogy egy nagy kamion érkezett a szomszéd ház elé. 3. Fejezzétek be a megkezdett főmondatokat alárendelő mellékmondatokkal! Úgy élj, hogy ... . A kertben minden elszáradt, mert ... . Addig ne szólj egy szót sem, amíg ... . Egy hétvégére elutazunk a hegyekbe, hogy ... . Az a legjobb barátom, aki ... . Azt szeretném, hogy ... . Reggel olyan későn ébredtem, hogy ... . Reggel későn ébredtem, mert ... . Akkor ébredtem későn, amikor ... . Holnap rendet rakok a szobámban, mert ... . Holnap rendet rakok a szobámban, hogy ... . 4. Fejezzétek be a megkezdett szóláshasonlatokat! Milyen mondatok ezek szerkezetük szerint? Állapítsátok meg, hogy milyen sajátos jelentéstartal− mat hordoznak? Szegény, mint ... . Szemtelen, mint ... . Kerülgeti, mint ... . Csökönyös, mint ... . Ritka, mint ... . Belejön, mint ... . Él, mint ... . Jobb ma egy veréb, mint ... . Bámul, mint ... .

63

64

Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása

5. A most következő feladatot kis csoportokban végezzétek! Válasszatok ki a 4. feladat szóláshasonlatai közül ötöt, majd illesszétek be őket egy általatok fogalmazott rövid történetbe! A kész munkákat olvassátok fel osztálytár− saitoknak, majd válasszátok ki közösen a legsikerültebbet! 6. Váltogassátok az egyenes és a függő idézetet az alábbi mondatokban! Évi anyukája megkérdezte Misitől, hogy szereted−e a lányomat. Jóska azt mondta, hogy menjetek az útból. Azt kérdezte tőlem, hogy mi szeretnél lenni, ha nagy leszel. 7. Ha gyertyaszentelő fényes, akkor szűk termés lesz – mondja egy régi népi bölcsesség az időjárás nemzedékről nemzedékre történő megfigyelése alap− ján. Keressetek hasonló népi időjóslásokat a világhálón a „ha ... akkor” kötőszavak felhasználásával!

Kuncogó

A magyar nyelv árnyalt, hajlékony, gazdag szókincsű – ennélfogva rendkívül alkalmas különféle nyelvi játékok, nyelv− törők, humoros szavak megalkotására. Lás− sunk most néhány példát erre a humoros „szófacsarásra”! Klarinétos szökése – flótás−futás Énekesek dicsőítése – sztárnyaló dallamok Népi mosószer – foltklór Öreg zseni – ősztehetség Kábítószeresek orvosa – drogtor úr

Rossz törvény beiktatása – hatályballépés Megtalált okosság – bölcslelet Törpe szakács – Gasztrognóm Étlap – kajánlat Kövérség eltemetője – zsírásó Ostobácska szomszéd a vonaton – butitárs Szoba csillogó parkettával – lakkosztály Ronda írás, amellyel nem mehetünk se− hová – rútlevél Elnöki lakosztály – prezidencia Jó célra „összekoldult” pénzösszeg – kalapítvány

A mellérendelő összetett mondat

A mellérendelõ összetett mondat • Ismételjétek át, amit az összetett mondatról tudni kell! Hány tagmondatból állhat? Milyen fajtái vannak? Mi jellemző az alárendelő összetett mondat tagmondataira? • Alkossatok az alábbi két−két egyszerű mondatból összetett mondatot! Használjatok odaillő kötőszókat! Laci elfogyasztotta a reggelijét a konyhában. Fél nyolc előtt elindult az iskolába. Lili alkalmi ruhát szeretett volna venni magá− nak. Egyik boltban sem talált megfelelőt. • Próbáljátok meghatározni a tanult módon, melyik tagmondat a főmondat!

Nyilván rájöttetek, hogy ezekben az esetekben nem tudtok kérdést feltenni úgy, hogy a mellékmondattal válaszolnátok rá. Ez azt jelenti, hogy mindkét tagmondat főmondat, melyek közt nem alá− és fölérendelt viszony van, hanem mellérendelő viszonyban állnak egymással. 1. fm

2. fm

Laci elfogyasztotta a reggelijét a konyhában, és fél nyolc előtt elindult az iskolába.

A mellérendelő összetett mondat tagmondatai között csupán tartalmi, logikai összefüggés van. Ezt a tagmondatok közti viszonyt a kötőszók jelölik, vagyis a kötőszó utal a mellérendelés fajtájára. A kötőszó azonban el is maradhat.

65

66

A mellérendelő összetett mondat

A mellérendelő összetett mondatnak öt fajtáját különböztetjük meg: 1. kapcsolatos mondatok, 2. ellentétes mondatok, 3. választó mondatok, 4. következtető mondatok, 5. magyarázó mondatok.

1. Válasszátok ki, hogy az alábbi összetett mondatok közül melyek a mellé− rendelő mondatok, majd írjátok le ezeket a füzetbe! Édesapja egy jó állapotban levő szállodát vásárolt meg, és nemsokára felvirá− goztatta a kisvárosi turizmust. Azt akarja elérni, hogy az olvasó ne olvassa tovább a könyvet. Irigykedik rá, mert ő gördülékenyen tud fogalmazni. Az ő asztalukon is ott volt az újság, de ezen az estén senki se nyúlt hozzá. Feltárult egy ajtó, s kilépett rajta a kegyelmes asszony. Fogalmazd meg tömören, mit jelent ez a fogalom! Tíz órakor a család visszavonult, majd tizenegykor a ház− ban minden fény kialudt. 2. Az és, majd, de, ám, vagy kötőszók segítségével alkossatok mellérendelő ösz− szetett mondatokat, melyek a hétvégi programotokkal kapcsolatosak! 3. Fejezzétek be az alábbi mellérendelő összetett mondatokat a kötőszóknak megfelelően! Az előadás után hazabandukolt, aztán ... . Csak a vastagon szedett szöveget olvassam, vagy ... . Nem hallotta jól a zenét, úgyhogy ... . Évek óta nem talál− koztunk, ezért ... . Körbeülték a kandallót, de ... . Megbeszéltük a találkozót, tehát ... . 4. Keressetek egy mai napilapban, esetleg valamelyik hetilapban mellérende− lő összetett mondatokat!

A kapcsolatos mondat

A kapcsolatos mondat • Válaszoljatok az alábbi kérdésekre mellérendelő összetett mondatokkal! Pl.: Milyen tünetei vannak influenzának? Fáj a fejem, és lázas vagyok. Honnan veszed észre, hogy itt a tél? Honnan tudod, hogy közeleg a félévi bizo− nyítvány? Hogyan készültök egy nagyobb családi ün− nepre? Mi történik egy iskolai ünnepségen?

Az első kérdésre például a következőképpen válaszolhatunk: 1. tagmondat

2. tagmondat

Leesik az első hó, és reggelente kemény fagyok vannak. A két tagmondat tartalmi összefüggésben van egymással, a második mondat folytatása, kiegészítése az elsőnek. Ezt a fajta mellérendelést kapcsolatos viszony− nak nevezzük. Mondatábra: 1.

2.

A kapcsolatos viszonyú tagmondatok tartalma között egyszerű, természe− tes összefüggés van, a második tag továbbfűzi, folytatja, újabb mozzanat− tal egészíti ki az első tagmondatban leírtakat. Tipikus kapcsolódási módjaik: – kötőszó nélkül: A gyerekek elmentek a nagyszülőket meglátogatni, benéztek a szomszédokhoz is. – egyes kötőszóval (és, s, meg, is, sem, se): Apu behívta Ritát a dolgozószo− bába, és kikérdezte a történtekről. – páros kötőszóval (is – is, sem – sem, se – se, nemcsak – hanem … is): Sem Bernáthék nem hallottak a dologról, sem Horváthék nem kaptak infor− mációkat.

67

68

A kapcsolatos mondat

1. Folytassátok az alábbi mondatokat kapcsolatos tagmondattal! Az összetett mondatokat írjátok le a füzetbe! Belekapaszkodott az asztal sarkába, ... . Fáj a fejem, ... . Megnézte a filmet, ... . Nemcsak főzni tud, ... . Én is számolok, ... . Hallom a tücsök hegedülését, ... . Bementem a fürdőszobába, ... . Hívd ki őt, ... . 2. Írjátok le a tegnapi napotok történéseit kapcsolatos összetett mondatok segítségével! 3. Bontsátok fel az alábbi szöveget kapcsolatos összetett mondatokra! Elindultam az iskolába, kimentem a buszmegállóba, leültem a padra, közben beszélgettem a szomszéd nénivel, figyeltem az autókat, átgondoltam a matek− leckét, és elterveztem a délutáni programomat is a barátokkal. 4. A nemcsak ... hanem ... is kötőszók bizonyos fokozást fejeznek ki. A második tagmondat valamilyen többlettel rendelkezik az elsőhöz képest. Alkos− satok olyan összetett mondatokat ezekkel a kötőszókkal, amelyek a kony− hai tevékenységgel kapcsolatosak. Pl.: Nemcsak elmosogattam, hanem elrak− tam az edényeket is. 5. Helyettesítsétek be az alábbi mondatokba az odaillő páros kapcsolatos kötőszókat! A feladat megoldása előtt ismételjétek át, melyek azok! Laci … felelt a versből, Barbit … kihívta a tanár. … a fürdőszoba nem készült el, … a bejárati ajtót nem szállították ki. … a tulipánok virítanak a kertben, … már az árvácskák … kinyíltak. … Vilit nem mutatták be a szüleimnek, … a mellette álló fiú nem üdvözölte őket. Én … megyek, te … gyere!

Kuncogó

– Gyerekek, mondjatok a rendőrök, tűzoltók, mentősök munkájával kapcsola− tos mondatokat! – mondja a tanító néni az elsősöknek. Pistike jelentkezik:

– A tűzoltó terhesen szalad ki az égő házból. – Pistike, tudod te, mit jelent az, hogy terhes? – Igen, tanító néni. Azt, hogy kihord egy gyereket.

Az ellentétes mondat

Az ellentétes mondat • Olvassátok el az alábbi mondatokat, és próbáljátok megmagyarázni, milyen viszony van a két tagmondat között! Hogyan viszonyul a második mondat tartalma az első tagmondatéhoz? Keressétek ki a mondatok kötőszavait! A jogosítványa rendben van, de a forgalmi engedélye lejárt. Olaszországban már jártam, Görögországot viszont nem ismerem. Én kedvelem Brigit, ő azonban nem szível engem.

1.

2.

Nem készültem az esti koncertre, mégis elkísértem Anitát. Ezekben az összetett mondatokban a második tagmondat valamilyen ellent− mondást tartalmaz az elsőhöz viszonyítva Mondatábra: 1.

2.

Az ellentétes mellérendelő összetett mondatok második tagmondata ellentétben áll azzal az állítással, amelyet az első tagmondat tartalmaz. Tipikus kapcsolódási módjaik: – kötőszó nélkül: Én dolgoztam, te pihentél a hűsben. – egyes kötőszóval (de, azonban, pedig, mégis, mégsem, bár, viszont): Kedvesen szólt hozzá, de a fiú átnézett rajta.

1. Írjátok le a következő mondatokat a füzetbe, és elemezzétek őket a tanult módon! Nem volt jegyem a meccsre, mégis bejutottam a stadionba. Túrós kalácsot nem kaptam, viszont vettem lekváros batyut. Időben megérkeztem az ünnepségre, pedig nagy volt a forgalom az autópályán.

69

70

Az ellentétes mondat

2. Az ellentétes mondatot bemutató példák bevezető mondatait alakítsátok át úgy, hogy a második tagmondatok helyett újakat találtok ki, miközben meg− hagyjátok az ellentétes viszonyt! A kötőszókat tetszőlegesen változtathatjátok. 3. Nem szerettek mosogatni, de édesanyátok épp ezt a feladatot akarja rátok bízni. „Alkudozzatok” vele, fogalmazzatok a témába vágó ellentétes mondatokat! 4. Egészítsétek ki az elkezdett mondatokat! A nyelvtant szeretem, de a ... hadilábon állok. Elfogyott a pénzem, pedig ... spó− roltam. Esik az eső, mégis ... Moziba nem vágyom, viszont ... szívesen elmen− nék. Megoldottam minden feladatot, ennek ellenére ... 5. Mind a kapcsolatos, mind az ellentétes viszony kifejezhető kötőszó nélkül is. Állapítsátok meg az alábbi összetett mondatok fajtáját a tagmondatok közti logikai viszony szerint! A megoldást a mondatokkal együtt írjátok le a füzetbe! Téli zoknit vett fel, meleg sapkát húzott. Kamilla anyunak segített, Gyuri a szo− bában hűsölt. Te magad írd meg a dolgozatot, ne a testvéred dolgozzon vele! Egész délután próbáltunk, felhangoltuk a hangszereket. Nem én kértem tőled szívességet, te ajánlottad fel.

Nyelvhelyesség

A mindennapi kommunikációban gyakran hallunk ilyen mondatokat: Évi elkésett ugyan az óráról, de viszont a dolgozatot még megírta. Krisztina meghívta Laciékat, de viszont Emmáról elfeledkezett. Ha megvizsgáljuk a két tagmondatot összekötő kötőszavakat, rájövünk, hogy mindkettő ugyanazt jelenti, mindkettő ellentétes jelentéssel bír, tehát kettőzésük felesleges. Ha csak az egyiket használjuk, akkor is teljesen érthető a mondatunk, s ugyanaz a jelentése: Évi elkésett ugyan az óráról, de a dolgozatot még megírta. Krisztina meghívta Laciékat, viszont Emmáról elfeledkezett. 6. Helyettesítsétek be az alábbi mondatokba felváltva a de és a viszont kötő− szókat! Kevés szabadideje van, ... minden nap szakít időt a sportra. Már kilenckor megérkezett a sportcsarnokba, ... a megnyitót már lekéste. Sosem látta a nagy− szüleit, ... lelkileg szorosan kötődött hozzájuk. Megfordult a fejében a szökés, ... az édesanyja könnyei megváltoztatták a véleményét.

A választó mondat

A választó mondat • Vizsgáljátok meg az alábbi összetett mondatok tagmondatait! Milyen infor− mációt közölnek veletek? Milyen lehetőségét kínál a második tagmondat? Megeszed még a maradékot, vagy hozhatom a második fogást? Akár maradsz, akár elmész (semmi sem változik).

? 1.

2.

Kiviszed a kutyát sétálni, vagy inkább elmosogatod a piszkos edényeket? Ezekben a mondatokban a „címzett” választási lehetőséget kap: választania kell két lehetséges dolog között, melyeket a két tagmondatban fogalmaztak meg. Ezek az összetett mondatok választó mondatok. Mondatábra: 1.

2.

A választó mellérendelésekben a két tagmondat különböző lehetősége− ket tartalmaz, melyek közül választani lehet, vagy kell. A két tagmondat álta− lában felcserélhető egymással. Tipikus kapcsolódási módjaik: – egyes kötőszóval (vagy): Elmehetsz Annával teniszezni, vagy itt marad− hatsz Terivel. – páros kötőszóval (vagy−vagy, akár−akár): Vagy elmegyek a meccsre, vagy megnézem a közvetítést a tévében. – kötőszó nélkül (általában kérdésekben): Megy−e, marad−e?

71

72

A választó mondat

1. Alkossatok választó mondatokat az alábbi szókapcsolatokkal! kimenni a piacra – körülnézni a bevásárlóközpontban; kikapcsolni a zenét – be− csukni a szobaajtót; megírni a dolgozatot – szóban felelni; levest főzni – pogá− csát készíteni; elengedni a moziba – itthon maradni; kifesteni a lakást – szoba− festőt hívni; megetetni a macskát – sétáltatni a kutyát 2. Egészítsétek ki az alábbi mondatokat tetszőleges módon úgy, hogy választó mondatokat kapjatok eredményül! Megeszed a főzeléket, ... . Vagy rendbe teszed a fürdőszobát, ... . Akár bele− teszed, ... . Megnézed az interneten, ... . Vagy meghallgatod a véleményemet, ... . Maradsz, ... . 3. Magyarázzátok meg, mit jelent az Akár nyakon, akár pofon állandósult szó− kapcsolat! 4. Képzeljétek el, hogy az osztályozókonferencia előtt néhány héttel osztály− főnöki órát tartotok! Vajon mit mond osztályfőnökötök, hogy minél jobb eredménnyel zárjátok ezt a félévet? Fogalmazzátok meg a tanár ide illő sza− vait, és a szöveget írjátok le a füzetbe! A mondatok között legyenek válasz− tó mondatok is! 5. Tegyetek fel padtársatoknak nyolc eldöntendő kérdést jellemével kapcso− latban – választó mondatok formájában! Pl.: Sokáig haragszol valakire, vagy hamar ki tudsz békülni vele? 6. Ki és milyen helyzetben használhatja a Vagy megszoksz, vagy megszöksz állandósult kifejezést? Vázoljatok fel néhány konkrét élethelyzetet!

Kuncogó

Két csecsemő beszélget. – Szia, te fiú vagy, vagy lány? – Fiú. – Honnan tudod?

– Ha kimegy a nővér, megmutatom. A nővér elhagyja a termet, a kisbaba felrántja a takarót. – Látod? Kék a zok− nim.

A következtető mondat

A következtető mondat • Hasonlítsátok össze a következő összetett mondatok tagmondatait! Milyen közlést tartalmaz az első tagmondat, és milyen információ van a másodikban? Megbotlottam egy kőben, ezért elestem a járdán. Esik az eső, így csak ernyő alatt várakoz− hatunk. Nem találtam a kertben, tehát a keresésére indultam.

Ha figyelmesen megvizsgáljátok a fenti mondatokat, bizonyára észreveszitek, hogy valamennyi mondat hasonló felépítésű: az első tagmondat egy okot tartalmaz, míg a második tagmondat az első tagmondat következményét foglalja magában. Elolvastam a levelet, így már értem a viselkedésedet.

1. tagmondat: OK

2. tagmondat: OKOZAT

Mondatábra: 1.

2.

A következtető összetett mondatok tagmondatai között ok−okozati viszony van: az első tartalmazza az okot, a második az okozatot, vagyis a követ− kezményt. A tagmondatok nem cserélhetők fel egymással, hiszen akkor ez a logikai viszony felbomlana. Tipikus kapcsolódási módjaik: – egyes kötőszóval (ezért, így, tehát, ennélfogva, következésképpen, úgy− hogy): Előreengedett a sorban, így két órára végeztem. Beiratkozott, tehát szeptembertől osztálytársak leszünk. – kötőszó nélkül: Elromlott a lift, gyalog kellett felmennem a hatodikra.

73

74

A következtető mondat

1. Fejezzétek be az alábbi mondatokat tetszőleges módon! Elolvastam a levelet, így ... . Még nem találkoztunk, ezért ... . Rájött az eső, tehát ... . Megérkeztek a vendégek, úgyhogy ... . Nem szeretem a sóskát, ennélfogva ... . 2. Alkossatok az alábbi ok−okozati összefüggések alapján következtető mon− datokat! eltörött pohár – szilánkok összesöprése; nagymama érkezése – ünnepi ebéd; az öcsém betegsége – meghiúsuló szülinapi buli; nagy szárazság – naponta lo− csolás a kertben; félkész dolgozat – rossz érdemjegy 3. Alakítsátok át az alábbi alárendelő okhatározói mellékmondatokat követ− keztető utótagú mellérendelő mondatokká! Pl.: A folyosón sírdogált, mert elvesztette a pénztárcáját. Elvesztette a pénztárcáját, ezért a folyosón sírdogált. Elment a körzeti orvoshoz, mert a szombati meccsen megfázott. Meg kell beszélnem anyuval, mert csak ő engedhet el. Bemászott a pad alá, mert oda gurult a tolla. Idegesen járkál fel−alá, mert nem tudja elérni a fiát. Szaladok a buszra, mert még a nagyit is meg kell látogatnom. 4. Vajon mi lehet a mondatok eleje? Egészítsétek ki a következtető utótagú mondatokat tetszőleges első tagmondattal, majd írjátok le őket a füzetbe! ... , úgyhogy inkább bezártam az ajtót. ... , ezért nem találkozhatunk a hétvégén. ... , így nélküle kezdődött el a vacsora. ... , tehát nem tarthatok most veled. 5. Találjatok ki egy történetet, miért nem készült el időben a házi dolgozato− tok! A szövegbe szőjetek következtető mondatokat!

A magyarázó mondat

A magyarázó mondat • Az alábbi mondatok már ismerősek lehetnek a következtető mondat beve− zetőjéből. Mégsem teljes az egyezés. Mondjátok meg, miért! Mi változott meg a mondatokban? Elestem a járdán, ugyanis megbotlottam egy kőben. Csak ernyő alatt várakozhatunk, hiszen esik az eső. A keresésére indultam, tudniillik nem találtam a kertben. Ha összehasonlítjuk az előző fejezetben elemzett mondatokkal, akkor észre− vesszük, hogy a tagmondatok sorrendje felcserélődött, tehát a logikai viszony is megváltozott köztük. Már értem a viselkedésedet, hiszen elolvastam a leveledet. . 1. tagmondat: OKOZAT

2. tagmondat: OK

Mondatábra: 1.

2.

A magyarázó mondatban a második tagmondat az elsőben megadott tarta− lom okát, indokát, előzményét fejezi ki, vagyis magyarázza azt. Tipikus kapcsolódási módjai: – egyes kötőszóval (ugyanis, tudniillik, azaz, hiszen, úgyis, úgyse, vagyis, illetve): Az emberek már rövid ujjú pólóban járnak, ugyanis beköszöntött a nyár. – kötőszó nélkül: Mindig segített a szomszédoknak, nagyon kedvelte őket.

1. Az alábbi okok és okozatok összekeveredtek. Keressétek ki a párokat, ame− lyek értelmes magyarázó mondatokat alkotnak, majd írjátok le a he− lyes mondatokat a füzetbe! A tagmondatokat kapcsoljátok össze egy−egy

75

76

A magyarázó mondat

magyarázó kötőszóval! Ügyeljetek arra, hogy a mert alárendelő kötőszót ne használjátok, hisz akkor okhatározói mellékmondatokat kapnátok! OKOZAT

OK

Pizzát rendelt vacsorára

napok óta nem érezte jól magát.

Leszedtük az összes könyvet a polcról

nemrég sikeresen lediplomázott.

Megvendégelte a barátait

nem volt ideje főzőcskézni.

Kigyomláltam a gazt a virágágyásokban

meglazult egy csavar a falon.

Felkereste a körzeti orvost

rendbe tettem a kiskertet.

2. Alakítsátok át az alábbi következtető mondatokat magyarázókká! Nincs villany a lakásban, ezért nem készült el a vacsora. Tegnap későn feküd− tem le, így reggel kialvatlanul ébredtem. Megütöttem a térdem, tehát a mai tor− naórán nem tornázhatok. Nagyon fáradt vagyok, úgyhogy ma korán lefekszem. Eltörtem a kezemet, négy hétig gipszben lesz. 3. A tanítási órákon gyakran használ a tanár magyarázó mondatokat az új anyag tárgyalása közben. Válasszatok ki egy tantárgyat, amelyik leginkább érdekel benneteket, amelyikből a legtöbb ismerettel rendelkeztek, s alkos− satok magyarázó mondatokat valamilyen témában! 4. Fejezzétek be a következő mondatokat! Bea végre megemberelte magát, vagyis ... Kinyitotta a kottát, azaz ... Kikerülte Hédit, tudniillik ... Belekeverjük a cukrot, illetve ... 5. Párosítsátok az alábbi okokat és következményeket, majd alkossatok ma− gyarázó mondatokat! Pl.: összetört a váza – szidást kapott Brigi szidást kapott, ugyanis összetörte a vázát. Okok: leégett rántás, túl erős napsütés, nem találja a telefonját, émelyítő parfüm− illat, hallja a kiabálást Okozatok: rosszul lesz, leég a háta, nem tudja felhívni a szüleit, kinéz az abla− kon, késik az ebéd

Írjuk helyesen!

Írjuk helyesen! Az összetett mondatok helyesírása nem mindig egyszerű, hisz meg kell álla− pítani, egyszerű bővített mondatról van−e szó vagy összetett mondatról, annak is melyik fajtájáról. Az alábbiakban néhány fontos helyesírási szabályról lesz szó.  Az összetett mondat tagmondatai közé mindig vesszőt teszünk. Ha nem va−

gyunk biztosak benne, hogy két tagmondatról van−e szó, a legkönnyebben úgy állapíthatjuk meg, hogy kikeressük az állítmányokat. Ha két állítmányt találunk, két tagmondatról, tehát összetett mondatról beszélünk. Láttam az új lakásukat, már egy hete megmutatták.  A mellérendelő összetett mondatok végére a második tagmondat alapján tesz−

szük ki az írásjelet. Láttam a lakásukat, nézd meg te is! Láttam a lakásukat, neked is megmutatták?  A mellérendelő összetett mondatok helyesírásának egyik legfontosabb kérdése

az és valamint a vagy kötőszók használata. Ha tagmondatokat vezetnek be, min− dig vesszőt teszünk eléjük, ha viszont mellérendelő szószerkezet tagjait kötik össze, akkor a vessző elmarad. Kinézett az utcára, és szóba elegyedett a szomszédasszonnyal. Szóba elegyedett az ismerősökkel, a rokonokkal és a szomszédasszonnyal is. Kimész a konyhába az ollóért, vagy inkább apunak segítesz tartani a polcot? Ragasztót és radírt vagy ollót és ceruzát kaptál? 1. Pótoljátok a mondatvégi írásjeleket! A mondatokat írjátok a füzetbe! Láttam a tegnapi focimeccset, te is nézted a közvetítést Takarítsd ki a szobá− dat, majd vidd ki a szemetet a tárolóba Zoli már régen hazament, te miért nem indulsz már Mondd meg nyíltan a véleményedet, így majd később nem tehet szemrehányást neked Nem ismered őt, ne mondj rá semmi rosszat 2. Olvassátok el figyelmesen az alábbi mondatokat, és szükség esetén pótoljá− tok vagy éppen „töröljétek” a felesleges írásjeleket! Döntéseteket indokol− játok meg! Vigyázat: nincs minden mondatban hiba! Elégedett az eredménnyel, vagy mást várt? Három felé felhívlak és majd a lépcső− házban találkozunk. Almát, körtét, vagy banánt eszel a müzlihez? Álmos, fáradt és csalódott volt a vereség miatt. Meghívhatlak egy pohár üdítőre vagy inkább süteményt ennél? Dió, mogyoró, és aszalt szilva is előkerült a fiók mélyéről. Pirítóst és teát vagy joghurtot és kakaót kérsz reggelire? Menj aludni inkább és pihend ki magad! Svájcba utazott a család, vagy csak Debrecenbe mentek?

77

78

A többszörösen összetett mondat

A többszörösen összetett mondat • Állapítsátok meg, hány tagmondatból áll az alábbi összetett mondat, s az előző fejezetekben tanultak alapján próbáljátok meghatározni a tagmon− datok között lévő viszonyt! Peti beállt a sorba, majd előkereste a pénztárcáját, de nem volt elég pénze a fagyira. A fenti mondat három tagmondatból áll, melyek mellérendelő vi− szonyban vannak egymással. Az 1. és a 2. között kapcsolatos, a 2. és a 3. között pedig ellentétes viszony van.

1.

3.

2.

Peti beállt a sorba, majd előkereste a pénztárcáját, de nem volt elég pénze a fagyira. 1.

3.

2.

A kettőnél több tagmondatból álló mondatösszetételeket többszörösen ösz− szetett mondatoknak nevezzük.

A többszörösen összetett mondat legegyszerűbb fajtája három tagmondatból áll. A tagmondatok egymáshoz való viszonya többféle lehet:  Mindhárom tagmondat mellérendelő viszonyban áll egymással:

1.

3.

2.

Eleredt az eső, aztán villámlani kezdett, ezért be kellett csukni minden ablakot. 1.

2.

3.

A három tagmondat között mellérendelő viszony van: az 1. és a 2. között kap− csolatos, a 2. és a 3. között következtető.

A többszörösen összetett mondat  Két tagmondat mellérendelő viszonyban áll, s az egyiknek alá van rendelve

egy mellékmondat: 1.

3.

2.

Kikísérte a rokonokat, de nem mehetett el velük az állomásra, mert napok óta hő− emelkedése van. 1.

2.

3. Az 1. és 2. tagmondat közt mellérendelő, míg a 2. és 3. tagmondat közt aláren− delő viszony van: 1. – 2. – ellentétes; 2. – 3. – okhatározói mellékmondat.

 A három tagmondat közül az egyik főmondat, a másik kettő mellékmondat:

3. 1. 2. Azt mondta, nem jön az előadásra, mert készülnie kell a holnapi felmérőre. 1.

2.

3. Az első tagmondat főmondat, melynek egy tárgyi mellékmondata van. A tárgyi mellékmondatnak szintén alá van rendelve egy okhatározói mellékmondat.

79

80

A többszörösen összetett mondat

1.

3.

2.

Világos számára az, hogy idén még nem veheti meg a lakást, és nem költözhet a városba. 1.

2.

3.

A főmondatnak két egymással kapcsolatos viszonyban levő alanyi mellék− mondata van. A többszörösen összetett mondatok nemcsak három tagmondatból állhat− nak, hanem háromnál többől is. Úgy látszik, hogy igazad volt, mert Zsuzsi nem jött el, de még elnézést sem kért a vendégektől. Azt látjuk a naptárban, hogy nemsokára elérkezik a nyári szünet, és vala− mennyien kipihenhetjük a tanév fáradalmait, hogy szeptemberben új erővel vág− hassunk neki a kilencedik évfolyamnak, hogy sikeresen befejezhessük alap− iskolai tanulmányainkat. Nem tetszik nekem az a mód, ahogy a szüleidről beszélsz, hisz szeretettel gondoskodnak rólad, segítenek a problémáid megoldásában, és ennek ellené− re te dacosan elfordulsz tőlük, mert nem akarod beismerni, hogy szükséged van a tanácsaikra.

Kíváncsiskodó

A körmondat művészien szerkesztett többszörösen összetett mondat. A klasz− szikus körmondatban az előkészítő rész a legtöbbször párhuzamokból áll, és a záró rész a gondolat teljes (logikai−érzel− mi) kifejlődését tartalmazza. A barokk körmondatban az előkészítő rész szöve− vényes, bonyolult. A romantikus körmon− dat vagy tiráda jellemzője a lezáratlan− ság, a folytathatóság.

Ha ma mi vagyunk e nemzet miniszterei, holnap mások lehetnek, ez mindegy, a nemzet ezzel a minisztériummal vagy másokkal kell hogy megmentse a hazát; de hogy akár ez a minisztérium, akár a másik megmenthesse: a nemzetnek erőt kell teremtenie. (Kossuth Lajos 1848. július 11−i beszéde a haderő megajánlása ügyében)

A többszörösen összetett mondat

1. Egészítsd ki az alábbi összetett mondatokat többszörösen összetett mon− dattá egy tagmondat hozzátoldásával! Az ügyesebbek több tagmondattal is próbálkozhatnak. Nem érti, miért utasította el a kérését. Megnézte a filmet, majd az interneten elolvasta a róla szóló kritikákat. Megpróbáltam rábeszélni, hogy jöjjön el velem a nyári táborba. Vagy kialszod magad, vagy többet nem engedlek el az esti elő− adásra. Úgy tűnik, Laci ma estig dolgozik a hotel portáján. 2. Elemezzétek a következő többszörösen összetett mondatokat a füzetben! Készítsétek el az ábrájukat is! Vili megnézte a menetrendet, de rosszul jegyezte meg az indulást, ezért elkéste a buszt. Meghívtam a születésnapi zsúromra, mert ő a legjobb barátom, de az allergiája miatt nem jöhetett el. Nem tudta, mit feleljen a kérdésre, amely fel− kavarta a lelkét. Gyertyát gyújtott, hogy lásson a sötétben, vagy legalább vala− micskét tájékozódni tudjon. Elment, de az utca végéről visszanézett, és felidéz− te az elmúlt órákat. 3. Állapítsátok meg, hány tagmondatból állnak az alábbi bölcsességek, és hogy milyen a tagmondatok közötti viszony! Értelmezzétek az idézeteket! Egyetértetek a mondanivalójukkal? Válaszaitokat indokoljátok meg! „Az igazi barát hajthatatlanul és kérlelhetetlenül arra bátorítja az embert, hogy reszkírozzon, hogy kockáztassa saját magát, és még az elviselhetetlent is el− viselje.” (Feldmár András) „Néha az örömöd a mosolyod forrása, de van, hogy a mosolyod lehet az örömöd (Nhat Hanh Thich) forrása.” „Abból is adhatsz, ami látszólag nincs, hisz a valóság a szeretetből megterem− (Csontos Márta) tődik.” „A szeretet az a kulcs, amelynek idővel egyetlen zár sem tud ellenállni, de türe− lem nélkül ez is könnyen beletörhet a zárba.” (Simon András) 4. Magyarázzátok el édesanyátoknak, miért szeretnétek részt venni kedvenc együttesetek koncertjén! Győzzétek meg őt, hogy vigyáztok majd magatok− ra! Használjatok többszörösen összetett mondatokat! 5. Játsszatok mondatszövést! Az első diák kezdje egy főmondattal, a második egészítse ki tetszése szerint! Mindaddig folytassátok a sort, míg a több− szörösen összetett mondat tagmondatai értelmesek. Ha már nem tudtok újabb tagmondatot csatolni, kezdjetek új kört!

81

82

A mellérendelő és a többszörösen összetett mondatok összefoglalása

A mellérendelő és a többszörösen összetett mondatok összefoglalása 1. a) Olvassátok el figyelmesen az alábbi rövid könyvismertetőt Nógrádi Gábor Gyerünk haza! című regényéről, majd keressétek ki a szövegből a mellérendelő összetett és a többszörösen összetett mondatokat, s elemezzé− tek őket a füzetben! Hallott már valaki Kokas faluról? Lakói szerint békés, barátságos hely. Eszter és Robert szerint azonban igazi rémálom, hiszen az angliai testvérpár nem önszántá− ból nyaral Kokason. A szüleik küldték őket ide, és nem igazán tudnak megbarát− kozni a hellyel. A kerti budit még csak megszoknák, de amikor rájönnek, hogy a húsleves errefelé az udvaron gyanútlanul kapirgáló tyúkból készül, akkor betelik a pohár. Eszter egy komondorral együtt útra kel, Robert pedig felkap Sári ló hátá− ra. A gyerekek haza akarnak szökni Londonba. Útközben veszélyes kalandokba keverednek, vicces alakokkal találkoznak, és barátokra is szert tesznek. Talán vé− gül még Magyarországot is megkedvelik, vagy valóban visszatérnek Angliába? b) Mondjátok el magyarázó és következtető mondatok segítségével, felkel− tette−e érdeklődéseteket a fenti könyvismertető, szívesen elolvasnátok−e a könyvet! 2. Az alábbi többszörösen összetett mondatok tagmondatai összekeveredtek. Párosítsátok a megfelelő tagmondatokat, majd a helyes többszörösen ösz− szetett mondatokat írjátok le a füzetbe! Elemezzétek is őket! Bori már megint nem fogadott szót, vagy vidéken élsz, esetleg külföldi vagy? Megkértem, hisz senki nincs otthon, és rossz volt egyedül. Tegnap megérkezett, mert nemcsak tehetséges, hanem közkedvelt egyéniség is. Te városban laksz, de anya nyugodt maradt, hiszen meg− szokta a csintalanságát. Szerencsés ember, letette a csomagjait, és máris leírta az élményeit. Egész nap az utcákat róttam, hogy hívjon fel, vagy legalább üzenjen nekem.

A mellérendelő és a többszörösen összetett mondatok összefoglalása

3. Alkossatok egy−egy mondatot a mellérendelő összetett mondatok valameny− nyi fajtájára! Használjátok a kevésbé ismert kötőszókat is! 4. Az alábbi mondatokban nincs rendben a kötőszók használata. Helyettesít− sétek őket odaillő mellérendelő kötőszóval! Nem érti, mi történt, bár a múlt héten minden rendben volt köztük. Nemcsak elvit− te a csomagot, pedig segített is összerakni a bútort. Megkérdezte az osztály− főnököt, tehát ő sem tudott válaszolni. Összeveszett a nővérével, azaz moziba sem ment el vele. Az interneten szörfözöl, akár lexikonokból keresel információkat? Megkereslek a hét vége felé, hiszen ne menj el anélkül, hogy szólnál. Ez a leg− szebb történet, illetve a cselekménye lehetne kicsit szövevényesebb is. Nem érde− kelnek a kifogásaid, úgysem csak most találtad ki őket. Annyira szeretnék eljutni Indiába, mégsem kevés az esélye, hogy valamikor teljesül ez az álmom. 5. Keressetek az irodalomkönyvetekben egy tetszőleges szemelvényből mellé− rendelő és többszörösen összetett mondatokat! 6. A helyesírási tudnivalóknál megismerkedtetek a kötőszó előtti vesszőhasz− nálat eseteivel. Melyik szlovák kötőszó felel meg az és−nek? Mit tudtok az és előtti vessző helyesírásáról a szlovák nyelvben? Van különbség a két nyelv helyesírási szabályai közt ebben a tekintetben? 7. Keressétek ki az alábbi mondathalmazból a mellérendelő mondatokat! Ha helyesen dolgoztatok, a mondatok előtti betűkből egy szót kaptok megfejté− sül. A betűket felülről lefelé kell összeolvasni. O – Bevallom, nem örülök neki. T – Peti elkeseredett, de a barátai megvigasztalták. A – Ne menj aludni, hisz csak fél nyolc van. Z – Megnézem, mi ez a zaj az udvaron. P – Elaludtam, mert az este sokáig tévéztem. G – Kifordult a szobából, és bezárkózott a fürdőszobába. H – Elhessegette a rossz megérzéseit, a félelmeit és a régi emlékeket. M – Borzasztóan érezte magát, ugyanis most először szerepelt gyengén. O – Okos vagy, ám légy elővigyázatos! J – Tudom, hogy ez lehetetlen, velem nem történhet meg. N – Megérkezett apu, vagy más szöszmötöl az előszobában? F – Kikérem magamnak, hogy így beszélj velem! D – Józsi elkérte a füzetemet, aztán lemásolta a házi feladatot. A – Nem érti, tudniillik csak az idén jött az osztályunkba. T – Próbáltam neki megmagyarázni, csak elég nehéz a felfogása.

83

84

Visszapillantó

VISSZAPILLANTÓ A mellérendelő összetett mondatok FAJTÁI

KÖTŐSZAVAI

KAPCSOLATOS mondatok és, s , meg, is, sem, se, is – is, sem – sem, se – se, nemcsak – hanem ... is Kapcsolódás:

– kötőszóval: – kötőszó nélkül:

ELLENTÉTES mondatok Kapcsolódás:

de, azonban, pedig, mégis, mégsem, bár, viszont

– kötőszóval: – kötőszó nélkül:

VÁLASZTÓ mondatok Kapcsolódás:

– kötőszó nélkül:

Kapcsolódás:

– kötőszó nélkül:

Kapcsolódás:

Vagy porszívózol a szobában, vagy elkészí− ted a vacsorát a konyhában. Viszed, nem viszed?

ezért, így, tehát, ennélfogva, következésképpen, úgyhogy

– kötőszóval:

MAGYARÁZÓ mondatok

Négyest kaptam, pedig sokat tanultam. Nálad a szobában hangosan dübörgött a zene, én aludni szerettem volna. vagy, vagy – vagy, akár – akár

– kötőszóval:

KÖVEKEZTETŐ mondatok

Megfőztem az ebédet, meg a salátát is el− készítettem. Holnap elmegyek a könyvtárba, kiveszek pár könyvet.

Megvettem a tortát, úgyhogy neked már csak a virágról kell gondoskodnod. Nem készültem az órára, ötöst fogok kapni.

ugyanis, tudniillik, azaz, hiszen, úgyis, úgyse, vagyis, illetve

– kötőszóval: – kötőszó nélkül:

Nem tudott elmenni az ünnepségre, ugyanis megfájdult a feje. Kikapcsolta a televíziót, nagyon erősen villámlott.

Visszapillantó

A többszörösen összetett mondatok A 3 vagy több tagmondat egymás közötti viszonya alárendelő mellérendelő alá− és mellérendelő

Kuncogó

Az alábbi aranyköpéseket diákok dol− gozataiból ollóztuk. – Mi a legenda? – Régi igaz valótlan történet. ☺

– Mit tűzünk a ruhánkra március 15−én? – Gokartot.

A görög istenek közül ki volt a költé− szet istene? – Napóleon. ☺

Mi van a huszár fején? – Csákány.

85

86

Szövegértés

SZÖVEGÉRTÉS Az alexandriai világítótorony Az ókori világ hét csodája közül az alexandriai világító− torony volt az egyetlen, amely esztétikai szépségén és épí− tészeti eleganciáján túl gyakorlati funkciót is betöltött. A ten− gerészeknek állandó biztonságot nyújtott a kikötőbe való visszatérésre. A különböző korok építészeinek ezen felül sokkal többet jelentett, hisz sokáig a világ legmagasabb épüle− te volt. A tudósokat a torony tetején található varázsla− tos tükör bűvölte el, amelynek tükröződését több mint 50 km−ről észre lehetett venni. A világítótorony a mai Egyiptom területén állt. Története egészen Nagy Sándor haláláig nyúlik vissza. Sándor halála után parancsnoka, Ptolemaiosz Szótér vette át a hatalmat Egyiptomban. A hadvezér tanúja volt Alexandria megalapításának és fő− várossá alakításának. A városhoz közel fekszik egy pi− cinyke sziget: Pharosz. A neve a legendák szerint a Pha− raoh szigetének változata. A szigetet gát köti össze a szárazfölddel, ezáltal kettős kikötőt biztosítva a városnak. A veszélyes hajózási lehetőségek és a zátonyokkal teli partszakasz miatt volt szükség a világítótorony megépítésére. I. e. 290 körül Ptolemaiosz Szótér kezdett bele a világítótorony építésébe, de a munkálatokat már fia, Ptolemy Philadelphusz fejezte be. Az építész Euklidesz kortársa, Szosztratusz volt. Az építményt Ptole− maiosz Szótér és felesége, Berenice a Megváltó Istennek ajánlotta. Az alexandriai világtótorony (melyet tévesen Pharosz tornyának neveztek) évszázadokon keresz− tül messziről jelezte a kikötő helyét a tengerről érkezőknek. Éjszaka a tűz fénye mutatott utat a hajósoknak, nappal pedig a napsugarakat tükrözte vissza a torony hatalmas tükre, és ez segített a tájékozódásban. A torony szerepelt a római pénz− érméken is, ahogyan manapság is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érmé− ket híres épületekkel, személyek arcképével díszíteni. Amikor az arabok leigázták Egyiptomot, lenyűgözte őket Alexandria városa és annak gazdagsága. A világítótornyot folyamatosan említették a különböző úti be− számolóikban. Az új uralkodók miatt egyre inkább háttérbe szorult a város és a torony. Az új főváros Kairó lett, a torony pedig elveszítette gyakorlati funkcióját. Amikor a tükör véletlenül összetört, soha többet nem javították meg. Ráadásul i. sz. 956−ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303−ban és 1323−ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkeze−

Szövegértés

tében. Amikor a híres arab utazó, Ibn Battuta 1349−ben Alexandriába látogatott, nem léphetett be a romos épületbe, még a bejáratig sem tudott eljutni. Az utolsó fejezet a torony történetében, amikor 1480−ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay elhatározta, hogy megerősíti Alexandria védelmét. Középkori erődöt épít− tetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. A világ hét csodája közül ma már csak egyetlen látható. A világítótorony volt, amely utolsónak tűnt el az emberiség szeme elől, ezért is lehetséges, hogy meg− felelő számú ismerettel rendelkezünk róla. A világítótoronyról a legtöbb informá− ciót egy arab utazó, Abou−Haggag Al−Andaloussi hagyta az utókorra, segítséget nyújtva a modern régészeknek az épület rekonstrukciójában. Az ő leírása alapján az épület háromszintes volt: a legalsó egy négyzet alakú emelet, amely 55,9 m magas volt, a belsejében egy hengerszerű üreggel. (Ezt egy− fajta „liftaknaként” használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat juttatták a torony tetejére.) A középső egy nyolcszög alapú szint, mely majd 30 m magas volt, a harmadik szint pedig, amelynek alakja egy körhöz hasonlatos, 7 m magas volt. Az alappal együtt az egész épület 117 m, amely egy mai 40 emeletes épületnek felel meg. Az épület tetejét Poszeidon szobra díszítette. Bár az alexandriai világí− tótorony elpusztult, mégis építészeti szempontból számos későbbi építménynek szolgált modellként. (Internet nyomán)

1. Beszélgessünk a szövegről! – Milyen célból építették az alexandriai világítótornyot? – Melyik uralkodó és mikor kezdte el a hatalmas torony építését? – Miért vesztette el a torony a jelentőségét? – Milyen természeti katasztrófák sújtották az építményt? – Milyen volt a torony felépítése? – Kinek a szobra volt látható az épület tetején? 2. Jelöljétek meg a helyes válaszokat! Melyik sziget fekszik közel az építményhez? a) Alexandria b) Pharosz Melyik építész tervezte a világítótornyot? a) Euklidesz b) Ptolemaiosz Szótér

c) Kairó c) Szosztratusz

Melyik arab utazó leírása alapján ismerjük a torony részleteit? a) Abou−Haggag−Al−Andaloussi b) Ibn Battuta c) Quaitbay szultán Milyen alakú volt az építmény középső szintje? a) kör alakú b) négyzet alakú

c) nyolcszög alakú

87

88

Szövegértés

3. Elemezzétek mondattani szempontból a második bekezdés kiemelt mon− datát! Készítsétek el a mondathoz tartozó ábrát is! 4. Keressétek ki a harmadik bekezdésből azt az összetett mondatot, amely a torony építtetőit ismerteti! Milyen mellérendelő viszony van a két tag− mondat közt? 5. Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal a világítótorony jelentőségét követ− keztető és magyarázó mondatokkal! 6. Szerintetek hogyan lehetett volna megmenteni ezt a monumentális épít− ményt? Használjatok választó mondatokat! 7. Fűzzétek össze a szöveg két tetszőleges egymást követő egyszerű mondatát összetett mondattá, majd határozzátok meg a keletkezett összetett mondat fajtáját! 8. Határozzátok meg a szöveg utolsó mondatának típusát, majd helyettesít− setek a kötőszó helyére egyéb, erre a mellérendelő mondatfajtára jellemző kötőszót! 9. Keressetek a szövegből szakkifejezéseket, s magyarázzátok meg jelenté− süket összetett mondatokkal! 10. Egy kis számtan! Állapítsátok meg, hogy az alárendelő vagy mellérendelő mondatok vannak−e túlsúlyban a szöveg első felében! 11. Mi tudtok Poszeidonról, akinek a szobra az építmény tetejét díszítette? 12. Az itt ismertetett világítótorony az ókori világ hét csodájának egyike. Néz− zetek utána a többi hat csodának, keressetek róluk információkat! 13. Csodák nem csak az ókorban voltak, ma is számtalan különleges épít− mény kápráztatja el az utazókat világszerte. Ti milyen ismert épületet vagy természeti képződményt sorolnátok a jelenkori hét csoda közé? Dön− téseteket indokoljátok is meg!

Az összetett mondatok ismétlése

Az összetett mondatok ismétlése 1. Elemezzétek a következő mondatokat szerkezetük szerint a tanult módon! Készítsétek el a mondatok szerkezeti ábráját is! A) Azonnal szétnéztem, nem látom−e meg valahol a prospektusokból már jól ismert építményt. Vagy megjavíttatom az autómat, vagy veszek egy újat. A papa− gáj még énekelni sem tud úgy, mint a kanári. Olyan feledékeny vagyok az utób− bi időben, hogy valamit tennem kell ellene. A feleségének ugyan megígérte, de soha nem kérdezte meg a szomszédoktól. Mi lett volna, ha Ferenc Ferdinánd túléli a merényletet? Mindig nálunk ebédel, ugyanis mi szívesen látjuk őt. B) Igyuk meg ezt a kevés vizet, mert teljesen megmelegszik! Most már tudod, amit eddig csak sejtettél. Úgy éreztem, ezt a sértést most nem hagyhatom szó nélkül. A járda síkos volt, mivel a reggeli eső ráfagyott. Olyan a tartása, mint egy királynőé. Amerre a szem ellátott, mindenhol sárga gólyahír nyílt. Aki csak a társaság középpontja akar lenni, vagy megmutatni a szótehetségét, az bizony itt nem jár sikerrel. C) Ahány ház, annyi szokás. Amikor először fordult elő velem ilyesmi, épp a családommal ebédeltünk. Én eleget takarítottam ma, te meg csak szórakoztál. Az a madár igen ritka, kinek kedves a kalitka. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Már előre látta, hogy ebből nagy baj lesz. Az internettel kapcsola− tos szavakat gyűjtöttek, majd közösen értékelték a feladatot. Volt úgy, hogy az idegenvezető néhány percre eltűnt a szemünk elől. D) Tanítója nem hagyta, hogy elkallódjon. Nem mondtam el mindent, amit lát− tam, mert azt mondhatnák rám, hogy rémeket láttam. Ahol álltam, mindent lehe− tett látni. Addig maradj, amíg csak jól érzed magad. Sokat sétál a hegyekben, hisz az édesapja is nagy természetjáró volt. Itt az ideje, hogy magatokra hagyja− lak benneteket. Akár feketére fested, akár barnával kened be, ez nekem nem tetszik. E) Zsuzsi három hétig betegen feküdt, így nem vehetett részt a nagyi születés− napján. Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Anya előkészítette a ruhákat, hogy már csak be kelljen rakni a hátizsákba. Örülök ennek a díjnak, és továbbra is a betegek érdekében fogok tevékenykedni. Annyi dolgom van, hogy ki sem látszom belőle. Gyerekkori álmom valósult meg, mikor kiléptem a re− pülőgépből. Annyi a gondom−bajom, hogy el sem tudod képzelni. F) Szó nélkül a virágokra öntötte, ami a kannában volt. Akkora a búzatábla, mint az egész falu. A mondat hibás, ám a lényege érthető. Vedd fel a rövidnadrágot, mert ma kánikula lesz! Elmondok egy történetet, hogy képet kapj a valódi

89

90

Az összetett mondatok ismétlése

helyzetről. Álmos volt−e, vagy csak belemerült a nézelődésbe, de tényleg nem kérdezett semmit. Mikor ezt olvasod, én már messze leszek. G) Kivette a fiókból az iratokat, majd bekészítette a dossziét a táskájába. Annyi a ruhája, hogy két szekrény tele van vele. Kedvetlenül nézelődött kifelé, bár semmi oka nem volt rosszkedvűnek lenni. A könyv annak a világnak a rejté− lyeit próbálja feltárni, melyben élünk. Annyi gomba van a pizzán, mint a múlt− kor a kettőn együtt. A kisfiú beszaladt a konyhába, aztán hirtelen bebújt az asz− tal alá. Az nem lehet, hogy többet nem találkozunk! H) Annyi áldás szálljon rád, ahány csillag van az égen. A távolban egy hegy magasodott, mint óvó őre az alatta megbúvó kis falvaknak. A legnagyobb mu− lasztás az volt, hogy nem vigyáztunk a szabadságunkra. Anya megvarrta a nad− rágot, még a cipzárat is megerősítette benne. Nagy a valószínűsége annak, hogy ismét elkap egy nagy vihar. Baj, hogy nem lett tiszta egyes bizonyítványom? Nem voltam ott a bálban, tudniillik nem kaptam megfelelő ruhát. I) Azért nem szóltam előre a csomagról, mert meg akartalak vele lepni. Mindent sötéten látsz, ha valami nem sikerül. Tudtam én, hogy ez csak kitalált történet. Elég jól kijönnek egymással, azaz szinte soha nem veszekednek. Jól élnek, mert a nagyszülők is támogatják őket. Olyan ez a hús, mintha nem lenne megsülve rendesen. A drága helyzetjelző készülék sokszor nem is tudta, hol vagyunk. 2. Írjatok egy−egy példát az eddig tanult összetett mondatokra! Rendszerez− zétek őket a két nagy felosztás szerint (alá− és mellérendelők)! 3. Keressétek meg a következő többszörösen összetett mondatokhoz tartozó mondatábrákat! a) A patkányoknak rossz az ízük, ezért a macskák nem vadásznak rájuk, tehát természetes ellenségük nincs is a városokban, ennélfogva nagyon elszapo− rodtak. b) Apa későn jött haza, és nekem sem volt kedvem moziba menni, mert hol− napra sokat kell tanulnom. c) Nem szeretem őt, mert mindig csak kifogásokat keres, és nem jön velünk sehova. d) Amikor nálunk voltak, itt hagyták az autót, és azt mondták, hogy holnap el− jönnek érte. e) A betörők nemcsak az értéktárgyakat vitték el, hanem még a hűtőt is ki− pakolták, mert biztosan nagyon éheztek. f) Ha visszajön az orvos a szabadságról, akkor hozzá forduljak−e, vagy inkább természetgyógyáshoz menjek?

Az összetett mondatok ismétlése

A)

2.

3.

1.

4.

B)

3.

2.

1. idő

idő

C)

D)

2.

1.

F)

ok

ok

1.

2.

1.

2.

3. ok

3.

2.

3. ok

E)

1.

3.

4.

91

92

Az összetett mondatok ismétlése

4. Keressétek meg a következő versrészletek címét és költőjét! Elemezzétek a mondatokat szerkezetük szerint! a) „Az vagy nekem, mint testnek a kenyér..” b) „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…” c) „Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek...” d) „Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja.” e) „Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja.” f) „Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz−e szemfödelet?” g) „Vedd el mindenemet, csak hagyd meg életem!” h) „Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak…” 5. Válasszátok ki a helyes írásmódú szavakat a szópárok közül. Ellenőrzéskor használjátok a helyesírási szótárt! argentín argentin kilogram kilogramm szerviz szervíz kisér kísér akkord akord tízes tizes mediterán mediterrán letorkoll letorkol dzsipp dzsip torkollik torkolik csat csatt turista túrista klubb klub útiköltség utiköltség autogram autogramm vízes vizes bankett banket zsíradék zsiradék karrier karier annya anyja masszíroz maszíroz ahoz ahhoz

Tollbamondások

Tollbamondások 1. A víz alatti ásatás a modern régészet virágzó ágazata. Az utóbbi ötven évben olyan fejlődésen mentek át a búvárfelszerelések, hogy a régészek már viszony− lag könnyen hozzáférnek sokféle víz alatti lelőhelyhez. A legkorábbi víz alatti kutatások közé tartozott az, amelyet svájci tudósok végeztek több mint száz éve. Egyszer, amikor a Genfi−tó szintje szokatlanul alacsony volt, házak tartócölöp− jei bukkantak a felszínre. Az ásatások során megtalálták egy tóparti falu marad− ványait. Ezeket a korai víz alatti felderítéseket elég kezdetleges búvárruhákban végezték. Az elsüllyedt hajók tanulmányozásából sok mindent megtudhatunk arról, hogyan fejlődött a hajóépítés a fatörzsből kivájt őskori kenutól az óriási hadihajókig. A víz alatt jól megőrződő szerves anyagok olyasmiről adhatnak felvilágosítást, amit a szárazföldi helyeken egyáltalán nem vizsgálhatunk. Mint minden hirtelen természeti katasztrófa, a hajótörés is lehetővé teszi, hogy szem− ügyre vegyük az életet a múlt egy konkrét pillanatában. (Internet nyomán) 2. Ha nem lenne a ferde torony, talán nem is tartozna a világ legnagyobb csodái közé. Így viszont aligha van ember, aki ne ismerné föl azonnal ezt a különleges építé− szeti különlegességet. A nyolcszintes építmény tulajdonképpen az itáliai templo− moknál megszokott harangtorony. Már építésekor, 1173−ban elkezdett dőlni, s azóta évente egy−két milliméterrel hajlott el. Egy időben annyira veszélyessé vált, hogy kénytelenek voltak lezárni. Bonyolult technikával mintegy 40 centimétert visszahoztak a dőléséből, így ma már teljesen biztonságos, évente több millió láto− gatót fogad. Sokan úgy gondolják, hogy a tornyot eleve ferdének tervezték, ám ez nem igaz. A rossz minőségű talaj egyenetlen süllyedése miatt már az első szint sem sikerült egyenesre, ezért a harmadikhoz érve leálltak az építéssel. Száz év múlva folytatták a munkát, s akkor a dőlő oldalon az árkádokat magasabbra építették, így sikerült vízszintesen tartani a szinteket. A legenda szerint a természettudós Galilei a torony tetejéből dobta le a tárgyakat, s ezzel bizonyította, hogy a szabadesés sebessége nem függ a tömegtől. (A Hat földrész 100 csodája c. könyv nyomán) 3. Késő délután indult meg a havazás, és pár perc múlva a hó beborította már a várost. Az emberek révetegen botorkáltak benne, az autók pedig elakadtak a vastag vattában. Mint egy fehérre fagyott álomkép, olyan volt a lüktető ember− áradat hideg pompájában. Esteledett. Ők pedig mentek a bársonyos fehérség puha süppedésében, vacogva és céltalanul. Néha úgy érezte a férfi, hogy már nem bírja tovább. Arra gondolt, hogy le kéne ülni a járdaszöglet kínálkozó ölébe, és lehunyni a szemet. Nem gondolkodni, nem dideregni, csak megpihen− ni. A hó esett szüntelenül, mint egy ragyogó mesebeli fehér fal zárta őket körül. Akkor már a külváros sikátoraiban kóboroltak. A nagy házak elmaradtak,

93

94

Tollbamondások

s helyükbe roskadozó viskók nőttek ki a girbegörbe talajból. Csak az ő útjuk maradt állandó, és a hófüggöny körülöttük. Pedig már régen nem tudták, hová igyekeznek. (Páll Miklós elbeszélése nyomán) 4. Szerencsére még a legnagyobb hadvezérek is tévednek olykor. Előfordul, hogy egy egész nép megmenekül valamilyen hibás stratégiai döntésnek köszönhe− tően. Napóleon például súlyos hibát követett el, amikor azt gondolta, hogy meg tudja hódítani Oroszországot. Kitűnő hadserege volt, alaposan kidolgozta a haditervet is. Igen ám, de azzal nem számolt, hogy az oroszok visszavonulás közben felégetnek mindent, elhagyják a falvakat, városokat. A tél beálltával Napóleon elrendelte a visszavonulást. A hosszú hazafelé tartó úton a katonáit megtizedelte a hideg és az éhség. Érdekes azonban, hogy Napóleon példája elle− nére Hitler is vállalkozott egy oroszországi hadjáratra. Elődjéhez hasonlóan ő is alábecsülte az ellenség elszántságát, a hatalmas területeket és a könyörtelen éghajlatot. (A Híres emberek nagy könyve alapján) 5. Az emberiség fejlődéstörténetében a művészet viszonylag fiatal jelenség. Az eddig ismert legkorábbi művészeti alkotások kb. 30 000 éve, az őskor vége felé keletkeztek. Az őskori művész azért készített szobrokat, rajzolt és festett, hogy a maga javára fordítsa a természeti jelenségeket. Az ősember nem volt képes arra, hogy egyidejűleg két vagy három tárgyat érzékeljen. Az állatalakokat élénken elképzelte, de nem vette figyelembe azokat a rajzokat, melyek már ott voltak a barlang falán. Hiányzott belőlük a szerkesztési készség. A gyűjtögető életformát egy idő után felváltotta gazdálkodás, és ezzel együtt a letelepedett életmód. Ekkor alakult ki az agyagművesség. Az agyagtárgyakat kézzel formázták, fazekaskorong nélkül is nagyon változatos alakú tárgyakat alkottak. Az edények dísze általában egyenes vonalakból álló alakzat. A későbbiekben a fémművesség megjelenése egyre jobban háttérbe szorította az agyagozást. (A Művészettörténeti lexikon alapján) 6. A golf eredetéről nincsenek megbízható források. Egyes vélemények szerint az első golfjátékos egy skót juhász volt, aki görbe végű pásztorbotjával unalmában kisebb köveket ütött el a földről. Amikor aztán a kő egyszer véletlenül egy nyúl− vacokba repült, barátjával azon kezdtek versenyezni, ki tudja hamarabb beleüt− ni a követ az üregbe. Ugyanakkor más kultúrákban is űztek a modern golfhoz hasonló játékokat. A golf lényege, hogy a játékosnak az ütőhelyről minél keve− sebb kísérletből kell beletalálni a lyukba. Egy teljes játszma kilenc vagy tizen− nyolc lyukból áll. Az a győztes, akinek a legkevesebb ütésre volt szüksége a lab− dák célba juttatásához. Az első labdák még fából készültek, s az ütők is egysze− rű faágak voltak. A sportszergyártók aztán idővel különböző fejű ütőket kezd− tek készíteni. A XX. században a gumimaggal ellátott labdák is megjelentek. (A Tudomány és történelem alapján)

Fogalmazástan

FOGALMAZÁSTAN Ismétlés 1. Helyettesítsétek más kifejezéssel, esetleg kat! Pl. kutya – eb, az ember hű barátja. bárány – cukor – autó – viskó – kórus – tréning –

írjátok körül a következő szava− disznó – pici – ósdi –

gyerek – hegycsúcs – zuhany –

2. Írjatok az előző feladatban kapott szinonimák segítségével egy humoros elbeszélést! 3. Az írók, költők gyakran használnak hasonlatokat, hogy a leírtakat ki− fejezőbbé, színesebbé tegyék. Gyakran a humoros hatás elérése érdekében vetik be a nem szokványos költői hasonlatokat. Pl.: Olyan szeme van, mint két dió, amit kifényesítettek. (Tamási Áron: Szülőföldem)

Olyan szagod van, mint a halpiacnak záráskor. (Nemere István: A fantasztikus nagynéni)

A fák alatt akkora gombák nőttek, mint a kofák esernyője. (Fekete István: Csí és más elbeszélések)

Folytassátok az alábbi hasonlatokat frappánsan, találóan – legyetek ti is költők! A. Úgy meglepődött, mintha ... D. Olyan boldog, mint ... B. Fáradt, mint ... E. Olyan fekete haja van, mint ... C. Elkeseredett, mint ... F. Annyira igyekszik, mintha ... 4. Figyeljétek meg az alábbi mondatokban előforduló szavakat! Vannak kö− zöttük olyanok, amelyek nem a jelentésüknek megfelelően szerepelnek a mondatban? Döntéseteket indokoljátok meg! A. A fárasztó kirándulás után a résztvevők gondatlanul lepihentek. B. Sára kiválasztott magának a boltban egy virágzó nyári ruhát. C. Ne félj Matyitól, zord külseje ellenére teljesen ártatlan. D. A férfit gondtalanságból elkövetett cselekedettel vádolják.

95

96

Ismétlés

5. Keressétek meg a következő szavak ellentétpárját! Ha a megfejtett szavak kezdőbetűit összeolvassátok az utolsótól kezdve, egy neves magyar író veze− téknevét kapjátok megfejtésül. meleg – ... nyár – ... fény – ... csend – ... világos – ... bent – ... onnan – ... elmegy – ...

6. Az előző évfolyamban megismertetek néhány Mikszáth−hőst. Válasszatok ki közülük egyet, aki a legjobban megragadott benneteket, és írjatok róla rövid jellemzést! 7. Bizonyára valamennyien nagyon sok nyári élménnyel gazdagodtatok, szá− mos kalandban volt részetek. Készítsetek padtársatokkal interjút! Először írjátok össze a kérdéseket, majd felváltva tegyétek fel őket egymásnak! Ügyeljetek arra, hogy a kérdések ne legyenek sablonosak, és a válaszok se legyenek semmitmondóak! 8. Készítsetek két rövid leírást lakásotokról, udvarotokról, a városrészről, ahol laktok vagy arról az útvonalról, amely otthonotoktól az iskoláig vezet. Az egyik leírás legyen baljós hangvételű, míg a másik kapcsolódjon vidám történethez! A fogalmazást helyezzétek elbeszélő keretbe! A munkát kezd− jétek szógyűjtéssel! Kifejezőeszközök a komor hangulatú leíráshoz: fájdalmasan reccsent a rozzant lábú szék, a szél sejtelmesen meglebegtette a rongyos függönyt, baljós suhogás hallatszott a bozótos felől stb. Kifejezőeszközök a vidám hangvételű leíráshoz: a madarak vígan csiripeltek a rügyező fák ágain, a kerti virágok mosolyogva hajladoztak, vidám énekszó csen− dült fel a kitárt ablakból stb. 9. A mindennapi beszédhelyzetekben nagyon sok, angolból vagy más idegen nyelvből átvett kifejezést használunk. Ezeknek általában van magyar meg− felelőjük, nekünk pedig törekednünk kell arra, hogy ha a beszédhelyzet

Ismétlés

lehetővé teszi, ezek felhasználásával fogalmazzuk meg mondandónkat. Hogy mondják magyarul a következő szavakat? Ha megtaláltátok a meg− felelő magyar formát, alkossatok vele mondatot! shoppingol, trendi, team, projekt, antiperspirant, sensitiv, klaviatúra, lájkol 10. Szófejtő teszt A. Fölfelé keskenyedő négyszögletes kő emlékoszlop: a) objektum b) obeliszk c) odaliszk B. Szónok: a) orákulom

b) operátor

c) orátor

C. Lelkes ünneplés: a) opció

b) origami

c) ováció

D. A nyelvújítás ellenzője: a) ortológus b) ornitológus

c) onkológus

E. Nagyhatalmú főnemes: a) oligarcha b) okuláré

c) okkultista

F. Nagy erejű katonai támadás: a) obszervatórium b) officína

c) offenzíva

G. Díszítmény épületen, tárgyon: a) ornamentika b) ordenáré

c) ordonánc

H. Agyagból égetett, tojásdad alakú kis fúvós hangszer: a) oboa b) okarina c) oktáva

Kuncogó

Kevés vagy, mint térdkalácsban a mazsola.

Kevés vagy, mint mákos tekercsben az indukció.

☺

☺

Kevés vagy, mint Afrikában a téli olimpia.

Olyan sötét vagy, mint a vakond belső zsebe.

☺

Kell, mint kígyónak a lábszárvédő.

97

98

A beszámoló

A beszámoló Egy hagyományos tanítási órán az új anyagot általában a tanár magyarázza, ő „adja át” a tanulóknak. Mivel azonban a diákok úgy tanulnak a leghatásosabban, ha maguk is aktív ré− szesei a tanítási folyamatnak, közkedvelt módszer, ha a tanár kisebb részekre bontja a tananyagot, és részenként kiadja a diá− koknak, hogy készítsenek belőle beszámolót.

• Melyik tantárgyhoz tartozhatnak az alábbi beszámolók címei? A káros szenvedélyek hatása az emberek egészségi állapotára A francia szimbolizmus hatása Ady Endre költészetére Az élelmiszeriparban használt vegyi anyagokról A korona fekete gyémántja – India A kétfejű sas árnyékában A beszámoló (referátum) valamely kérdéskörnek, témakörnek az önálló kidolgozása megfelelő szakirodalom alapján. A beszámolónak írott és szóban előadott formáját ismerjük.

Nézzük most meg, mire kell ügyelnetek, ha olyan fontos és felelősségteljes fel− adatot kaptok, hogy osztálytársaitok számára nektek kell felvázolnotok egy témakört:  Készítsetek vázlatot, hogy milyen logika szerint akarjátok felépíteni a beszá−

molót!  Gyűjtsétek össze a téma által megkívánt anyagot! Lapozzátok fel a szakirodal−

mat, böngészgessetek az interneten; ha szükséges, végezzetek kísérleteket, meg− figyeléseket! Mindenről készítsetek pontos jegyzetet, hogy beszámolótok alapos legyen!  Az összegyűjtött anyagot rendezzétek el a vázlat alapján!  A beszámoló készítésének legigényesebb része következik – a szöveg meg−

fogalmazása úgy, hogy közérthető, de mindemellett szakszerű is legyen.

A beszámoló

Néhány jó tanács, hogy mit is tartalmazzanak a fogalmazás egyes részei: Bevezetés – informáljuk a hallgatót/olvasót arról, hogy milyen témakörrel fogunk foglalkozni, milyen forrásokat használtunk fel munkánk megírásához, és mi a beszámoló célja; Tárgyalás – kifejtjük a témát a szakirodalom alapján, lehetőleg logikusan fel− építve, hogy áttekinthető szerkezetű legyen, vagyis gondolatmenetét könnyen kö− vethessük; Befejezés – összefoglaljuk, értékeljük munkánk eredményét.  Ellenőrizzétek a beszámolót a felépítés, a stílus, a tagoltság, a helyesírás és a nyelv−

helyesség szempontjából is.  Beszámolótok készülhet csak írásban, melyet leadtok értékelésre, leggyakrab−

ban azonban szóban is elő kell adni. Ilyen esetben befejező lépésként követke− zik a szöveg betanulása, természetesen nem szó szerint, hisz előadása közben belenézhettek a vázlatba. Hatásosabb a beszámoló, ha nem színtelen felolvasás, hanem élő beszéd. Ha a beszámoló csak írásban készül el, ügyeljetek a kül− alakjára!

1. Válasszatok ki egy általatok kedvelt tantárgyon belül valamilyen tetszőle− ges témakört, például egy történelmi eseményt, történelmi személyiséget, egy érdekes országot, egy lenyűgöző természeti képződményt, egy írót vagy költőt, valamilyen fizikai jelenséget stb., és készítsetek róla beszámolót! 2. A beszámolónak se árt, ha találó címe van, amely felkelti az olvasó/hallgató figyelmét. Találjatok ki érdekes címeket a következő általános témákhoz: Beszámoló Ady Endre szerelmi költészetéről Beszámoló Svájcról Beszámoló az első világháború kitöréseinek okairól Beszámoló a folyadékok tulajdonságairól Beszámoló a statisztika gyakorlati felhasználásáról 3. A beszámolók elengedhetetlen részei a szakkifejezések. Milyen témájú beszámolókban szerepelhetnek az alábbi szavak? kipufogógáz, klorofill, az Egyenlítő, Euklidész tétele, ökológia, időmértékes verselés, időszámításunk előtt, ízeltlábúak, csepp− folyós anyagok, vérlemezkék, benzolgyűrű, üledékes kőzetek, fú− vósok, Habsburg−ellenes felkelés, szimbolista, polisz, szubtrópusi éghajlat, a tehetetlenség törvénye, elégia

99

100

A beszámoló

4. Válasszatok ki a 3. feladat szakkifejezései közül ötöt, és alkossatok velük mondatot! Ügyeljetek arra, hogy ne sablonos, semmitmondó gondolatok legyenek, hanem az adott szakterületbe vágók. Például ne ilyen mondat legyen: Este egy elégiát olvastam; hanem inkább ehhez hasonló: Az elégia borongós hangulatú költemény. 5. Szófejtő teszt A. Tájékoztatást adó személy: a) infiltrátor b) informátor

c) inhalátor

B. Fejletlen, gyerekes: a) infantilis b) indukciós

c) infernális

C. Ihlet, sugallat: a) inspekció

b) inzulin

c) inspiráció

D. Diákotthon: a) internátus

b) interiőr

c) intervallum

E. Ösztönös megérzés: a) intarzia b) intuíció

d) injekció

Kuncogó

– Ki az abszolút kancsal? – Akinek síráskor a hátán folynak végig a könnyei. ☺

– Ki az abszolút vékony? – Akin átsüt a nap.

– Mi az abszolút lehetetlen? – Lakatlan szigeten a tömegverekedés. ☺

– Mi az abszolút kitolás? – Struccot megijeszteni a beton fölött.

Az elmélkedés

Az elmélkedés Elgondolkodtatok már azon, miért fontos, hogy le− gyenek barátaitok? Eszetekbe jutott már az, hogy va− jon miért is jöttetek erre a világra, milyen feladatotok van? Mit jelenthet az, hogy az ember szeretet nélkül nem ember? Miért félünk az ismeretlentől, a bizony− talantól? Vajon hová jut a világ, ha továbbra is elide− genednek egymástól az emberek? Van még értéke a családnak? • Mondjátok el véleményeteket a fenti kérdések valamelyikével kapcsolatban!

Az elmélkedés olyan fogalmazási műfaj, amely egy általános kérdést, problémát boncolgat sajátos szemszögből. Az író véleménye, gondolatai kerülnek előtérbe, ezért ez szubjektív műfaj. Célja: gondolkodásra késztetni az olvasót, formálni annak véleményét, hatni az érzelmeire.

Ha elgondolkodtatok ezekről a dolgokról, és ezt meg is fogalmaztátok, tulaj− donképpen saját véleményeteket adtátok át a többieknek. Vagyis elmélkedtetek az adott témáról.

Az elmélkedés, mint minden fogalmazás, természetesen három részből áll. Szerkezete a következő: 1. Bevezetés – Célja a figyelemfelkeltés, az olvasó érdeklődésének felkeltése az adott kérdés iránt. Kezdhetjük elmélkedésünket egy kérdéssel, amelyet aztán a tár− gyalásban több szemszögből körüljárunk, vagy épp megismételhetjük a címet, il− letve kereshetünk egy oda illő idézetet. 2. Tárgyalás – A bevezetőben felvetett kérdés körüljárása több szempontból, saját álláspontunk, véleményünk közvetítése az olvasó felé. 3. Befejezés – Az író véleményének összegzése, lehet szintén egy idézet, illetve a kérdés nyitva is hagyható, ezzel is gondolkodásra késztetve az olvasót.

101

102

Az elmélkedés

Mivel az elmélkedésben saját gondolataitokat írjátok le, hasznos lehet, ha meg− jegyeztek néhány mintamondatot, melyet bármikor felhasználhattok az elmélke− dés írása közben. Az elmélkedésben gyakoriak az ilyen és hasonló kezdetű mon− datok: Véleményem szerint ..., Én úgy gondolom, ..., Az a véleményem, ..., Szerintem ... Az elmélkedéssel tulajdonképpen hatni akarunk az olvasó érzéseire, s arra akar− juk „rávenni”, hogy ő is formáljon véleményt az adott kérdésről. Épp ezért fogal− mazásotokba beleszőhettek felkiáltó mondatokat, szónoki kérdéseket, melyek azok továbbgondolására, megválaszolásra ösztönzik az olvasót. Írás közben hagyatkozzatok érzéseitekre, ne féljetek őszintén elmondani véle− ményeteket! Írjátok le azt, amit valóban éreztek! Ne feledjétek: a jó elmélkedés tükrözi írója személyiségét és egyéniségét!

1. Írjátok le véleményeteket arról, miért is mondják, hogy az ember társas lény! 2. A mai világban gyakran elhangzik a megállapítás, hogy mindenki csak rohan, senki nem ér rá semmire. Elmélkedjetek a következő kérdés alap− ján: Miért rohanunk? Fejtsétek ki véleményeteket a felfokozott életmód okairól és következményeiről! 3. Értelmezzétek az alábbi idézeteket! Válasszátok ki közülük a nektek leg− inkább tetszőt, és írjatok elmélkedést az ezzel kapcsolatban felmerülő gon− dolataitokból! Adjatok megfelelő címet az elmélkedéseknek, mely kifejezi a bennük foglaltakat! a) „Akkor kell felugrani a szerencse vonatára, amikor éppen elrohan melletted, mindegy, hogy merre visz, mert egy elhibázott, elhabozott ugrás, és egész (Rejtő Jenő) életeden át hiába vársz másik vonatra.” b) „Ha valaki hazudik a szájával, néha elárulja az igazat a szemével.” (Agatha Christie)

c) „A testvéri szív színtiszta gyémánt, gyöngédsége határtalan!” (Honoré de Balzac)

d) „Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jö− vendők bizakodó hite emelte föl.” (Wass Albert)

I. iskolai dolgozat

4. A bevezetőben megtudhattátok, hogy elmélkedést valamilyen általános kér− désről, problémáról írhatunk, mint pl. a barátság, a szeretet, a család, a haza stb. Soroljatok még fel témaköröket, melyek megfelelőek elmélkedés írására, és találjatok ki a fogalmazásoknak elgondolkodtató címet! 5. Válasszatok ki egy−egy ellentétpárt, és írjátok le gondolataitokat a fogal− makkal kapcsolatban! boldogság – boldogtalanság, szépség – rútság, barát – ellenség, szeretet – gyű− lölet, bánat – öröm, biztonság – bizonytalanság, család – magány, bátorság – félelem, igazság – hazugság, jelen – jövő

I. iskolai dolgozat Elmélkedés írása Az elmélkedés témájához kapcsolódó feladatokban több általános kérdésről mondtatok véleményt, írtátok le gondolataitokat. Az első iskolai dolgozat műfaja is elmélkedés, tehát kedvetekre kifejthetitek álláspontotokat, felmerülő gondolataito− kat a témákkal kapcsolatban. Mielőtt hozzákezdetek az elmélkedés megírásához, olvassátok át még egyszer az elmélkedés írásának elméleti „útmutatóját”! Ügyeljetek arra, hogy fogalmazásotokban több szemszögből járjátok körül a témát, de az is nagyon fontos, hogy saját gondolataitokat is közvetítsétek az olvasó felé. Ne féljetek leírni olyan gondolatokat sem, amelyek esetleg legbelső érzéseite− ket tükrözik, vagy épp nem egyezik társaitok véleményével. Hiszen mindannyian mások vagytok, más tapasztalatokkal rendelkeztek, másképp láttok bizonyos dol− gokat. Az elmélkedésnek az írója személyiségét, egyéniségét kell tükröznie. Az első két téma kötöttebb: a szülőföldetekkel kapcsolatos érzéseiteket, gondo− lataitokat kell kifejtenetek, illetve a műveltség, a tanulás jelentőségéről elmélked− hettek. Kereshettek a témába vágó versrészleteket, idézeteket, melyek segítségével érdekesebbé, színesebbé tehetitek az írásművet, feltehettek a fogalmazásban kérdé− seket, melyeket megválaszolhattok, de a kérdést nyitva is hagyhatjátok, hogy az olvasó továbbgondolja azokat. A harmadik téma több teret enged az alkotókedvnek. Egy tetszőleges, számo− tokra fontos idézetből kiindulva elmélkedhettek valamilyen témáról. Lehet az vers− részlet, szállóige, bölcs mondás, esetleg közmondás is. Jól gondoljátok meg, mi− lyen idézetet választotok! Nem elég ha szép, indítson el bennetek gondolatokat, ösztönözzön benneteket. Ne felejtsétek el megemlíteni az idézet szerzőjét sem, és ügyeljetek az idézet helyesírására is!

103

104

Stílusgyakorlatok

Az 1. iskolai dolgozat témái: 1. Mit jelent számomra a szülőföld? (Elmélkedés a szülőföldhöz való kapcsola− tomról) 2. Többre viheti−e a mai kor embere műveltséggel, mint ügyeskedéssel? (Elmél− kedés a műveltség szükségességéről) 3. Ezt jelenti nekem… (Elmélkedés kedvenc idézetemről)

Stílusgyakorlatok 1. Keressetek olyan igéket, melyeket emberi testrészek nevéből képeztek! Pl.: nyelv – nyelvel, bütyök – bütyköl. Folytassátok a sort legalább tizenöt−húsz szóig, majd az igékkel alkossatok mondatokat! Igekötőket is használhattok! 2. Magyarázzátok meg, mi a különbség a következő szópárok tagjai között, majd alkossatok velük mondatokat! bőrösök – bőrösek kalaposok – kalaposak kesztyűsök – kesztyűsek nádasok – nádasak daruk – darvak munkások – munkásak

Rippl−Rónai József: Kalapos párizsi nő

3. Javítsátok ki az alábbi mondatok nyelvhelyességi hibáit! Kérdezd meg anyukádtól, el−e jöhetsz hozzánk a hétvégén! Nem bánnátok, ha én is elmondanák egy érdekes történetet? Legjobb lesz, ha most még nem gyújtsuk meg a tábortüzet. Ezeknek a német szavaknak egyáltalán nem ismerem a jelentőségét. Reggel az összes asszonyok a bolt előtt gyülekeztek. Az barátom egy íztelen tréfával szórakoztatta a társaságot. Mi magyarok mindig is lovas népek voltunk.

Stílusgyakorlatok

4. Sokan mindig ugyanazokkal a szavakkal fejezik ki, ha valami tetszik vagy nem tetszik nekik. Pl.: a film szuper, az ebéd szuper, a barátom szuper, a film pocsék, az ebéd pocsék, a szomszéd pocsék. Gyűjtsetek tetszést és nemtetszést kifejező szavakat a Magyar szinonimaszótárból! 5. Rakjatok össze az alábbi szavakból két közmondást! Mindkettő az idős korral kapcsolatos! erőnkkel, futót, a legjobb, is, vénségünkben, az öregség, eléri, eszünkkel, ifjúságban 6. Az alábbi mondatok szokványos kifejezőeszközeit helyettesítsétek állandó− sult szókapcsolatokkal! A szókapcsolatokat a mondatok után soroljuk fel, de természetesen nem a helyes sorrendben. Döntsétek el, melyik forma a választékosabb, hangulatosabb! Könnyes szemmel nézett utánuk. Lassan haladt az állomás felé. A madarak a nádasban pihentek, mielőtt elindultak volna. Reméli, megüzenitek neki, ha sikerült elhelyezkednetek. A vidra villámgyorsan elkapta a halat. Megkapták már az értesítést? A tó túlsó partja most is ködös volt. Az épület azonnal kigyulladt. A száraz rőzse meggyulladt az izzó parázson. Félt, hogy elkapják, ezért elfutott. A következő szókapcsolatokból válogathattok: ráérősen ballagott, futásnak eredt, lángba borult, ködbe veszett, könnybe lábadt a szeme, nyakon csípte, lángra kapott, útra keltek, kézhez kapták, hírül adjátok. 7. Ebben a feladatban szólások keveredtek össze. Válasszátok szét őket, majd a helyes mondatokat írjátok le a füzetbe! Nem enged a huszonegyből. Valami van a fején. Kudarcot mond. Pálcát tör mellette. Feni a torkát valamire. Hátra van még a leve. Vaj van a füle mögött. Nincs rendben. Csehül áll a szénája. Kivágja a negyvennyolcat Lándzsát tör felette. Átesik a cél másik oldalára. Megissza a feketelevest. Csütörtököt vall. Túllő a lovon. Köszörüli a fogát.

105

106

Stílusgyakorlatok

8. Képzeljétek el az alábbi helyzetet! Egy zsúfolt buszon utaztok, s a követ− kező megállónál le kell szállnotok. Kérjétek meg a mellettetek állót, hogy húzódjon kicsit arrébb! A mellettetek álló egy: A. idős bácsi, C. egy veletek egykorú fiatal, B. tőletek jóval kisebb gyerek, D. egy középkorú elegáns hölgy. 9. Mai világunkban már sok mindent telefonon intézünk el. Ennek is megvannak a maga szabályai, s mivel nincs közvetlen kapcsolat a beszél− gető felek között, a félreértések elkerülése végett fokozottan ügyelnünk kell a helyes megfogalmazásra. Fogalmazzátok meg, mit mondanátok a telefonba, ha: – az éves fogorvosi ellenőrzésre akartok bejelentkezni – a nővérkével beszéltek, – meg akarjátok tudakolni, hogyan juthattok el Komáromból Bécsbe autó− busszal vasárnap délelőtt, – a hivatalban érdeklődtök, mi a módja bizonyítványotok hitelesítésének, – nagymamátoknál nem működik a távfűtés, s mivel ő rosszul hall, titeket kért meg, hogy jelentsétek a hibát, – egy baleset szemtanúi vagytok, a rendőrséget és a mentőket értesítitek. 10. Helyettesítsétek a „csinál” igét a megfelelő szinonimájával! Jegyezzétek meg a kapott változatot, és ügyeljetek arra, hogy beszédetekben változa− tosan használjátok e formákat! rendet csinál – zajt csinál – hibát csinál – megcsinálja a feladatot – embert csinál belőle – ostobaságot csinál – botrányt csinál – meglepetést csinál – 11. Az alábbi szavakat toldjátok meg egy−egy hanggal úgy, hogy a szó új értel− met kapjon! Pl.: bogár – bolgár – bognár. homok – (az arc szem fölötti része) koca – (játékeszköz) (húsos−bőrös csontja) ölik – (folyik) (a tűt beleszúrják) pakol – (autót helyére állít) (arcon vereget) neves – (folyadékkal átitatott) 12. Gyűjtsetek főneveket az alábbi melléknevekhez! Mi lehet: megterhelő – tomboló – borzongató – bágyadt – felharsanó – sikkes – bűvös – idejétmúlt –

A kritika

13. Képzeljétek el, hogy találkoztok kedvenc színészetekkel, énekesetekkel, a sportolóval, akit csodáltok, s aki szóba is elegyedik veletek. Fogalmaz− zátok meg, hogyan mutatkoznátok be, és mit mondanátok neki, miért vagytok a rajongói! 14. Mondjátok el csak igék segítségével, miről szól kedvenc könyvetek, filme− tek! Pl.: elmegy, találkozik, beszélgetnek, összevesznek, megismerkedik más− sal, becsapja …

A kritika • Olvassátok el a következő szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre! James Cameron, aki a Titanic elsöprő sikerét követően kis túlzással minden idejét a víz alatt töltötte, és a sztereoszkópikus 3D technológián dolgozott, még 1994−ben vetette papírra az Avatar forgatókönyvét, amelyet saját bevallása szerint a gyerek− korában olvasott sci−fi regények sorozata ihletett. Cameron semmit se bízott a véletlenre, szerződtetett egy nyelvészprofesszort (dr. Paul Frommer), akivel együtt kidolgozták a Na'vik etióp és maori árnyalatokat is hordozó nyelvét. Az elhunyt ikertestvére helyére beugró Jake Sully (Sam Worthington) mély− alvásban töltött hosszú űrhajóút után érkezik meg a Pandorára, a Polüphémosz bolygó Föld−szerű holdjára, ahol az RDA társaság bányászati tevékenységet végez. 2154−ben járunk, amikor Jake kerekesszékével a szállítóhajó rámpájáról Pandora földjére gurul. Sokan megmosolyogják majd, hogy a távoli jövőben főhősünk maga kénytelen hajtani kerekesszékét, ám arra nem gondolnak, hogy Jake egy senki, egy volt tengerészgyalogos, aki csak azért kap ígéretet sérült gerince pótlására, mert volt egy ikertestvére, aki részt vett dr. Grace Augustine (Sigourney Weaver) avatar programjában. Hajlamos az ilyen apróságokról lemaradni az ember, ha hagyja magát letaglózni a leginkább 3D−ben szemkápráztató látványvilágtól. Hamar kiderül, hogy a hold atmoszférája az emberek számára belélegezhetet− len, a szabadban mindenki légzőmaszkban szaladgál, a korábbi katonákból verbu− vált zsoldosok némelyike pedig harci lépegetőben feszít. Ők hivatottak biztosíta− ni a rendkívül értékes unobtánium kifejtésén munkálkodó gépeket, ugyanis az emberek porcelánbolti elefántra emlékeztető ténykedését nem nézi jó szemmel az őslakosok egy közeli törzse. Eleinte ugyan csak kisebb összetűzésekre kerül sor a Na'vik és az RDA bérencei között, ám a háború elkerülhetetlennek látszik, lévén a háromméteres, macskafélék kecsességével mozgó kék lények otthona az egyik

107

108

A kritika

legnagyobb lelőhely fölött fekszik. A prob− lémára megoldást kínálhat az avatar prog− ram, amelynek keretében a résztvevők genomját Na'vi DNS−sel kombinálva úgynevezett avatarokat hoznak létre, amelyekbe játszi könnyedséggel át lehet ültetni irányítóik tudatát. Az avatarok révén ugyanis egyszerűbb lenne az ősla− kosok, a növény− és állatvilág közötti sa− játos köteléket kutatni. Az elhunyt fivére avatarját öröklő Jake felhőtlenül élvezi a szabadságot és az erőt, amelyet az idegen test nyújtani képes, ám belerondít a levesbe Miles Quaritch ezredes (Stephen Lang), akit a tudományos eredmények nem, a problémás törzs ereje és védel− me azonban sokkal inkább érdekel. Így lesz Jake a tudósok testőre és a zsoldosok vezérének kéme. A dolgok azonban úgy alakulnak, hogy Jake egy véletlenszerű talál− kozást követően nemcsak sikerrel épül be a Na'vi törzsbe, ismeri meg szokásaikat, hanem beleszeret a törzsfő lányába, Neytiribe (Zoe Saldana) is, és közelebbi kapcso− latba kerül istennőjükkel, a földi Gaiának megfelelő Eywa anyával. Az Avatar minden kétséget kizáróan legerősebb pontja a 3D−ben verhetetlen látvány. A vetített képnek mélysége van, a zuhanás élménye például szédülősebb nézőknél köny− nyen nehézségeket okozhat, ám a prímet a vászonról szó szerint lecsorgó víz meg− valósítása viszi. A színészek egyébként néhány kivételtől eltekintve jó munkát végeztek, Oscar−díjas alakításnak nem lehetünk tanúi, de itt nem is ez a lényeg. Sam Worthington jól hozza a nihilizmusából eszmélő, új életcélra lelő hőst, Sigourney Weaver kemény és céltudatos, mint egykoron Ripley volt, Stephen Lang harcra vágyó ezredesét könnyű utálni, Giovanni Ribisi viszont Parker Selfridgeként, a cég adminisztrátoraként meg− lehetősen súlytalan, karaktere egyszerűen nem kap elég lehetőséget a kibontakozásra. Bár a történet kiszámíthatósága ellenére is élvezhető, valamint a film zenei és hangzásvilága is profi munka, az Avatar vélhetően soha nem mossa le magáról a „látványfilm” bélyeget. Nem tartom James Cameron legjobb filmjének, ahogy igazán sci−finek sem, inkább egy varázslatos 160 percen át tartó utazásnak egy ide− gen világba, ahova a „függöny legördülése” után legszívesebben azonnal vissza− térnék. (Internet nyomán)

• Mit tudtok meg James Cameron Avatar című filmjéről a fenti szöveg alap− ján? Milyen konkrétumok derülnek, ki, és mely megjegyzések tükrözik a szerző véleményét? Ha láttátok a filmet, mondjátok el, megegyezik−e véle− ményetek az íróéval!

A kritika

Az előző oldali szöveg tulajdonképp a szerző értékelése, véleménye az adott filmről. Nemcsak filmről lehet ítéletet mondani, hanem bármely más művészeti al− kotásról, a mindennapi élet dolgairól is. A kritika a publicisztikai, más szóval sajtóstílus elemző−értékelő műfaja. A kritika állításokat elemez, bizonyít és értékel. Feladata az, hogy ítéletet mondjon az elemzett írásműről, filmről, zenéről, színházi előadásról vagy más művészeti alkotásról.

1. Emlékezzetek vissza a legutóbbi irodalomórán elemzett műre (művekre), és mondjatok róla véleményt! Miért tetszett, vagy miért nem tetszett? Természetesen az ízlése mindenkinek más, de véleményeteket minden eset− ben meg kell tudni indokolnotok.

A kritika alapkövetelménye, hogy az illetőnek jártasnak kell lennie az adott művészeti ágban. A puszta ténymegállapítás (ez a könyv jó, ez az elő− adás unalmas, ez a film elképesztően izgalmas) indoklás és bizonyítás nélkül nem kritika. A kritikusnak szüksége van olyan adottságokra, tudásra, mely képessé teszi őt az irodalmi művek vagy egyéb műalkotások megértésére, azok bírálatára. Nagy hiba, ha a kritikus nem a művet elemzi, nem a műről mond ítéletet, hanem a szerző személyéről. 2. A kritika sokszor befolyásolja az emberek véleményét. Képzeljétek el a következő helyzetet: Osztálytársatok új farmerben jön iskolába, s nektek is nagyon tetszik a fazonja, el is határozzátok, hogy ti is vesztek magatoknak. Csakhogy a nagyszünetben meghalljátok, ahogy a lányok arról sugdolóznak, milyen förtelmes az az új nadrág Tibin. Ha jobban megnézitek, már ti is felfe− deztek a nadrágon valamilyen hiányosságokat. Mit tesztek: elkezditek maga− tokat lebeszélni arról, hogy ugyanilyet vásároljatok? Vagy kiálltok a véle− ményetek mellett, és megpróbáljátok meggyőzni a lányokat, hogy nincs iga− zuk? Fogalmazzátok meg, mit mondanátok nekik! 3. Modern világunkban nemcsak a művészeti alkotásokról, hanem a televízió− ban látott műsorokról is mondhatunk kritikát. Válasszatok ki egy általatok ismert tévéműsort, és írjatok róla kritikát! Vigyázzatok, ne a műsorvezetőt minősítsétek, hanem a műsor egészét vegyétek figyelembe!

109

110

A kritika

4. Olvassátok el az alábbi könyvkritikát, amelyet egy fiatal olvasó írt a Harry Potter−sorozat utolsó részéről! Keressétek meg benne a szerző érveléseit, amelyekkel alátámasztja véleményét a könyvről! Milyen általános jellem− zést ad a regényről? A könyv, amelyen gyerekek és tinik tízezrei nőttek fel. A könyv, amely világsiker lett. A könyv, amely utat mutatott a fantázia világának. Most lezárul. Harry elérkezett az utol− só kalandjához, amely most életre−halálra megy. Voldemort visszatért, és újra szeretné magáénak tudni a világot. Most, hogy Albus és Sirius Black meghalt, Harry már csak a bará− taira számíthat. Ron és Hermione is komolyabb szerepekhez jut ebben a részben, ahogy szinte mindenki. J. K. Rowling tudta, hogy mivel lehet az olvasókat ismét felcsigázni és rávenni arra, hogy a vége előtt le ne tegyék a könyvet. Még itt a kritika előtt szeretném leszögezni, hogy nem vagyok egy nagy Potter−rajongó, de persze olvastam a könyveket, és mivel ez volt az utolsó, ezt nem hagyhattam ki. Ha szere− ted a Roxfortot, most csalódni fogsz, mert a könyv 90%−a máshol játszódik. Megfordulunk erdőkben, szereplők saját otthonában, sőt még a halált is megjárjuk, de több helyszínt nem szeretnék előre lelőni. A tartalomról csak egy pár gondolatot ejtenék: Harry, mint mindig, most is a Privet Drive−on, az őt csecsemőkorában befogadó Dursley−család otthonában tölti az iskolai szünetet. Ám hetedik tanévét nem kezdheti el a Roxfort Boszor− kány− és Varázslóképző Szakiskolában. A Főnix Rendje azon fáradozik, hogy biztos helyre szöktesse, ahol Voldemort és csatlósai nem találnak rá. De teljesít− heti−e folytonos bujkálás és életveszély közepette a küldetést, melyet Dumble− dore professzortól kapott? A feszültség a tetőfokot verdesi az egész könyvben elejétől a végéig. Rengeteg csata és harc került ebbe az epizódba. Nem szeretnék a történetből poénokat le− lőni, de muszáj megemlítenem, hogy sok kedvelt szereplő csúfos véget ér (többek között az én kedvencem is). Szerelemből sem lesz hiány ebben a részben. Kapcso− latok szövődnek, szerelmek jönnek−mennek. Most viszont kitérnék a könyv negatívumaira. Az áruló és halálfaló Piton nagyon kevés szerephez jut, pedig elég komoly és fontos szereplője a hetedik résznek, és ha szerepel is, akkor is inkább olyan háttérszínész. A másik Harrynek annyi szerencséje volt ebben a könyvben, mint nekem együttvéve a 19 életévem− ben. A harmadik probléma, ahogy már említettem, a sok mellékszereplő el− halálozása. Nem akartam fontos információkat elárulni a sztoriról, de ezt meg kell említenem, így csak azok nézzék meg a zárójelben írott szöveget, akik már olvasták a könyvet. (A kedvenc szereplőm, Lupin is áldozatul esik a halálfalók

A kritika

pálcájának. Rowling valahogy annyira érzelemmentesen írja ezt le, hogy szinte nem is sajnáltam.) Összefoglalva: Ha szeretted az előző részeket, és Harry−rajongó vagy, mindenkép− pen szerezd be, nem fogsz csalódni, de ettől még tudd, hogy nem ez a legjobb rész. (Internet nyomán)

5. Írjatok kritikát egy kulturális élményetekről (színházi előadás, koncert, könyv, film)! Ügyeljetek arra, hogy írásotok mások számára is figyelemfelkeltő legyen! 6 Mondjatok kritikát az iskolai étteremről! A kritika nem csak a negatívu− mokat sorolja fel, kitér az előnyökre is. Tartsátok ezt is szem előtt! 7. Ha értékelünk valamit, általában a jó vagy a nem jó kifejezéseket használ− juk. Ez viszont nem fejezi ki tökéletesen a véleményünket, és egysíkúvá teszi kritikánkat. Keressetek más, a jó és a nem jó értelmében használatos mellékneveket az alábbi főnevek mellé! Pl.: jó autó – modern, gyors autó; nem jó autó – lassú, régi autó. jó nem jó film étel parfüm újságcikk lakás

Kuncogó

Molnár Ferencet, a híres színdarabírót is kritizálta egy nézője: A ceruzahegyező – Mr. Molnár, én önnek nagy tiszte− lője vagyok. Minden darabját megnéz− tem, éppen ezért engedje meg, hogy figyelmeztessem „A jó tündér”−nek egy abszurd mondatára.

– Tessék! – A darab hőse, az ötvenéves ügy− véd nem álmodhatott gyerekkorában ceruzahegyező gépről, mert ezt a gépezetet sokkal később találták fel, mintegy nyolc−tíz év múlva. – Honnan tudja ezt ilyen ponto− san? – Én vagyok a feltaláló.

111

112

II. iskolai dolgozat

II. iskolai dolgozat Kritika írása Talán most néhányan közületek mélyet sóhajtotok, vagy lemondóan legyintetek, amint elolvassátok a címet. A kritikát nagy falatnak tartjátok, pedig higgyétek el, nem kell viszolyogni a témától, hiszen évek óta foglalkoztok vele, csak épp nem tudatosítjátok. Mindannyian mondtatok már véleményt egy−egy filmről, az osz− tálytársatok öltözékéről, hajviseletéről, irodalomórán pedig biztosan értékelitek az olvasott részleteket, illetve a művek egészét is – gondoljatok csak a kötelező olvas− mányokra! Ennek tükrében tehát bátran vágjatok bele, és fogjatok hozzá egy könyvkritika megírásához! A munka természetesen azzal kezdődik, hogy elolvassátok a kiválasztott művet, majd utánanéztek, mások hogyan ítélték azt meg. Jegyzeteljetek, s a nagyokhoz hasonlóan cédulázzatok is! Mit is jelent ez? Kis cédulákra írjátok fel mindazokat a dolgokat, melyekről úgy hiszitek, hogy a kidolgozás során szükségetek lesz rájuk. Ha úgy gondoljátok, megfelelő mennyiségű anyagot gyűjtöttetek, s kialakult saját véleményetek is a műről, akkor kezdődhet gondolataitok, illetve a gyűjtött anyag rendszerezése. Döntsétek el, milyen gondolatmenet alapján akarjátok felépíteni fogalmazásotokat, majd eszerint rendezzétek el a cédulákat is. Ne felejtsétek el, nem tartalmat írtok, hanem kritikát, tehát a mű cselekményét ne vázoljátok részletesen! Azt is tartsátok szem előtt, hogy nem elbeszélő műfajjal dolgoztok, hanem elemző−értékelő fogalmazást írtok. Valamilyen állítást – a véle− ményetek a műről – kell bebizonyítanotok, vagyis azt, miért tetszett, vagy épp nem tetszett az adott könyv. A bevezetés magában foglalhat néhány fontosabb információt is a műről (kelet− kezésének körülményei, természetesen az írója és címe), a tárgyalásban elemezzé− tek, értékeljétek az olvasottakat, bizonyítsátok be, amit gondoltok róla, hivatkoz− hattok az általatok átnézett szakirodalomra is, majd a befejezésben összegezzétek az értékelést. Kritikátok esetleg tartalmazhat ajánlást is az olvasók számára (miért érdemes elolvasni a művet, vagy épp miért és kinek nem ajánljátok). Mindezen jó tanácsokon kívül sokat segíthet az is, ha elolvastok néhány kritikát az irodalmi lapokban (pl.: Irodalmi Szemle). A napilapok kulturális mellékleteiben is találkozhattok műbírálatokkal.

A vita

A vita Biztosan veletek is számtalanszor előfordult már, hogy véleményetek nem egye− zett barátaitok, testvéretek, esetleg szüleitek nézőpontjával, s ennek következtében mindkét fél a saját igazát hajtogatta, próbálta meggyőzni a másikat, hogy az ő érvei a helyesek. Vagyis vitatkoztatok. • Soroljatok fel ilyen helyzeteket! Kivel és miről szoktatok vitatkozni, és álta− lában milyen a vita kimenetele? Mi szükséges ahhoz, hogy a ti érveitek le− gyenek meggyőzőbbek? Előfordult már, hogy egy vita veszekedéssé fajult? Vajon miért? Miért vitatkoznak az emberek, mi a vita célja? Általában az, hogy a vita tárgyá− val kapcsolatban kiderüljön az igazság, vagyis a vitatkozó feleknek be kell bizo− nyítaniuk saját állításuk helyességét. Ez pedig csak bizonyítékokkal, vagyis érvek− kel történhet meg.

A vita olyan érvelő−meggyőző műfaj, melynek gyakorlásához két vagy több ember, kisebb vagy nagyobb csoport szükséges. Fontos elem a kezdeti ellentétes álláspont, s a vita célja az, hogy állás− pontjuk a vita végére közelítsen egymáshoz. A vita során a partnerek érveket és ellenérveket sorakoztatnak fel ellen− felük meggyőzésére.

1. Soroljatok fel érveket és ellenérveket a következő témákban: a) Szüleitek falura, a rokonokhoz akarnak küldeni a nyári szünetre, ti viszont lo− vastáborba szeretnétek menni. b) A nővéretek egy sállal akarja meglepni anyukátokat, ti viszont inkább egy ajándékkönyvre gondoltatok. c) A barátotok/barátnőtök egy akciófilmre akar benneteket meghívni a moziba, ti azonban egy vígjátékot szeretnétek megnézni. d) Az egyik osztálytársatok egy diákcsínyre készül, amely rosszul is elsülhet, ti próbáljátok erről lebeszélni a saját érdekében. 2. Egy tanítási órán is számos vitás kérdés merülhet fel (nem magaviseleti prob− lémákra gondolunk). Miről vitatkoztok/vitatkozhattok matematika−, iroda− lom−, történelem−, esetleg osztályfőnöki órán? Mondjatok példákat!

113

114

A vita

A vitának lehet szóbeli és írásbeli formája. Az írásban kidolgozott vitában nincs jelen a vitapartner, de álláspontját ismerjük. Az ilyen jellegű vitairat szerkezeti fel− építése a következő: Bevezetés: 1. Ismertetjük az ellenfél állítását. 2. Kijelentjük, hogy ezt helytelennek tartjuk. Tárgyalás: 3. Ismertetjük saját álláspontunkat. 4. Rámutatunk, miért helytelen az ő álláspontja, és bebizonyítjuk saját állítá− sunk helyességét. Befejezés: 5. Összegzés Mint minden társadalmi érintkezésnek, a vitának is megvannak a maga sza− bályai. Szívleljétek meg a következő tanácsokat:  Folyamatosan figyeljünk vitapartnerünk véleményére, ne csak a saját érveinkkel

legyünk elfoglalva!  Mindig tartsuk tiszteletben vitapartnerünket – ne a másik személye, hanem a

véleménye ellen szóljunk! Ne feledjük: ő nem ellenség, csak ellenfél!  Vita közben soha ne ragadtassuk el magunkat! A vita nem civakodás vagy ve−

szekedés. Ne hangoskodjunk feleslegesen, ne vigyük túlzásba a gesztusokat, mert ezek soha nem pótolhatják az észérveket, a meggyőző gondolatokat!  Alapvető udvariassági szabály, hogy kivárjuk, amíg partnerünk elmondja az

érveit, és nem vágunk a szavába, hiszen mi is ezt várjuk majd el tőle.

3. Rendezzetek kerekasztal−beszélgetést olyan témáról, amely az osztály nagy részét érdekli, foglalkoztatja, tehát mindenki hozzá tud szólni! Néhány vitatéma−javaslat: A rossz társaság magával ránt. Csak azt érdemes tanulni, amire az életben szükségünk lesz. A szüleimnek nem kell tudniuk minden lépésemről, mert csak nyugtalankodnának. A barátaimnak minden helyzetben mellettem kell állniuk. Bérházban kutyát tartani állatkínzás. A legjobb tanár a diákok barátja. Természetesen más, aktuális témákról is vitatkozhattok, s a végén össze− gezzétek, kinek voltak az érvei a legmeggyőzőbbek!

A vita

4. Miről vitatkoznak leggyakrabban az emberek? Mondjatok ilyen témákat a mindennapi életből, és adjatok találó címet az írásbeli vitáknak! 5. Képzeljétek el a következő helyzetet! A délutánt a barátaitokkal töltöttétek, nem vásároltatok be, nem vittétek le a szemetet, sőt a lecke sincs kész. Édes− anyátok szemrehányóan az előszobában vár benneteket, és számon kéri rajta− tok a délutánt. Nem akarjátok, hogy veszekedés legyen a vége, ezért észérvek− kel kezdtek vitatkozni. Mit mondotok, hogy ne törjön ki a családi csetepaté? 6. Nagyon fontos az, hogy vita közben mondandónkat egyértelműen, de az ud− variasság szabályainak megfelelően fejezzük ki. A bántó vagy rossz stílusú megjegyzések ellenérzést váltanak ki vitapartnerünkből, s ő is hasonló− képpen fog reagálni, ezzel pedig már veszekedés veszi kezdetét. Fogalmaz− zátok át az alábbi bántó megjegyzéseket úgy, hogy elfogadhatóak legyenek vitapartneretek számára! Ezt nem így kell csinálni, te majom! Úgyse tudod megcsinálni, te szerencsétlen! Te ehhez nem értesz, ne avatkozz bele! Nagyon tévedsz, neked soha sincs iga− zad! Ilyen fajankókkal nem dolgozom együtt! 7. Most egy ismert helyzetet vázolunk fel: A családnak csak egy televíziója van, és minden családtag más programot szeretne nézni. Apa a tévéhíradót, anya egy sorozatot, Laci sportközvetítést, Bea pedig egy popzenekar kon− certjét. Készítsetek érveket valamennyi családtag részére! 8. Szófejtő teszt A. Hiszékeny: a) nábob

b) nacionális

c) naiv

B. Természettel kapcsolatos: a) naturális b) naturalista

c) narratív

C. Takaros, csinos: a) nettó

b) nett

c) neurotikus

D. Szint, színvonal: a) nirvána

b) nimfa

c) nívó

E. Irányadó, mértékül szolgáló: a) normatív b) normann

c) nonstop

115

116

A projekt

A projekt Bizonyára ti is kaptatok már olyan feladatot más tantárgyakból, hogy egy témát különböző források, kutatások alapján dolgozzatok fel, majd a végeredményt mu− tassátok be osztálytársaitoknak. Eleinte akár bonyolultnak is tűnhet a feladat: anya− got gyűjteni, azt feldolgozni, majd olyan formába önteni és úgy előadni a többiek− nek, hogy az mindenki számára érthető, érdekes és figyelemfelkeltő legyen. Ezt a fajta problémamegoldást projektnek nevezzük. A „projectum” latin szó: tervet, tervezetet, javaslatot jelent. A projekt vala− milyen probléma vagy téma egyéni, illetve csoportos feldolgozása.

Az alábbiakban egy konkrét projekt kidolgozását mutatjuk be, s ennek segítsé− gével határozzuk meg a projekt készítésének főbb pontjait. • Olvassátok el figyelmesen a következő projekt munkamenetét! A projekt témája: Az ideális város mint lakóhely (Szülővárosom és egy tetszőle− ges európai város összehasonlítása alapján egy ideális város felvázolása) A projekt célja: Egy – a lakosok számára minden szempontból megfelelő – város− kép felvázolása Munkamenet: 1. Előkészítő fázis: a csoportok kialakítása, a téma értel− mezése, a részfeladatok kiosztása, kérdőívek készítése saját városunk lakóinak, együttműködés a városveze− téssel, információk gyűjtése városunkról és a kiválasz− tott másik nagyvárosról, a városháza meglátogatása, anyaggyűjtés a könyvtárban, az interneten 2. Megvalósítás: a kérdőívek kiosztása, kitöltése, begyűj− tése, majd értékelése, feldolgozása, a gyűjtött anyag rendszerezése, felhasználása, a városok összehasonlítása 3. Értékelés: javaslatok konkrét változásokra, egy ideá− lis város képének felvázolása • Mondjátok el saját szavaitokkal, milyen részfel− adatokból állnak a projekt kivitelezésének egyes szakaszai!

A projekt

A projekt készítésének alapelvei:  A helyzet felvázolása a projekt témájától függően – elemezzük, értelmez−

zük a témakört.  A csoportmunka megszervezése – csoportok kialakítása, a feladatok elosz−

tása a csoport tagjai között.  Anyaggyűjtés – különböző információforrásokból, kérdőívek alapján stb.  A közben felmerülő problémák megoldása – sok előre nem látható nehézség

merülhet fel, melyeket a csoport tagjai együttesen oldanak meg.  Az eredmény értékelése – a begyűjtött információk alapján a téma feldolgozá−

sa, zárszó megfogalmazása.  Prezentáció készítése – poszter, diavetítés vagy prezentáció formájában.  A téma bemutatása az osztálytársak előtt – közös értékelés.

A projektkészítés előnyei: – Megtanultok önállóan és kreatívan dolgozni. – Megtervezitek saját munkatempótokat és munkamódszereteket. – Megszokjátok a mások előtt való szereplést, gyakoroljátok a helyes kifejezés− módot, az érvelést. – Megtanultok közösen dolgozni, elfogadni a másik véleményét is, érvelni a saját igazatok mellett. – Felhasználjátok a más tantárgyakon belül tanultakat. 1. Melyik tantárgyak ismeretei kapcsolódnak össze a példaként bemutatott projektben? 2. Mondjátok el, hogyan dolgoznátok ki az alábbi témakörökben készülő pro− jekteket! a) Történelmi személyiségek lakóhelyünk környékén b) A globális felmelegedés következményei c) Artúr király és a kerekasztal lovagjainak továbbélése a művészetekben d) Élhetőbb környezet a szelektív hulladékgyűjtéssel e) Az esőerdők pusztulásának okai f) Ady szerelmi költészetének motívumai 3. Kedvenc tantárgyatokból válasszatok ki néhány témát, melyet megfelelő− nek találtok projekt írására! A témaköröknek adjatok találó címet!

117

118

Stílusgyakorlatok

4. Képzeljétek el, hogy Az esőerdők pusztulásának okai című projekt csoport− megbeszélése során a megoldás meghatározásakor társatoknak más a véle− ménye, mint nektek. Milyen érvekkel győznétek őt meg, hogy a ti javasla− totok a helyes? 5. Készítsetek kérdőívet a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban városo− tok/községetek lakói számára! 6. Milyen témájú projektekben szerepelhetnének az alábbi ismert személyisé− gek nevei? Kapcsoljatok a nevükhöz egy−egy fogalmat, eseményt, művet! Mária Terézia, Albert Einstein, Latinovits Zoltán, Damjanich János, Thomas Alva Edison, Charles Darwin, Teréz anya, Charlie Chaplin, Rubik Ernő, Jan Amos Komenský, Amerigo Vespucci, Bill Gates, Puskás Ferenc, Csinszka, Leonardo da Vinci, Benyovszky Móric, John Lennon, Sissi 7. Válasszatok ki egyet a 2. feladat témakörei közül, és dolgozzátok ki a pro− jektet csoportmunkában!

Stílusgyakorlatok 1. Tegyétek hangulatosabbá a következő szöveget jelzők és határozók segítsé− gével! A lovak már reggel kinn voltak a karámban. A láncra fűzött kutya siratta az éjje− li szabadságot. A libák keresztülszálltak a sövényen. A szél valamennyi állatot megijesztette. A jegenyék dereka csak úgy pattogott a forgószéltől. A ketté− hasadt törzsek és a gyökerestül kifordult fák a földre feküdtek. A homokvihar nagy kárt okozott. 2. Az előző feladat szövegében nem szerepel ember. Egészítsétek ki a törté− netet egy elbeszélő résszel, melyben a főszereplővel/főszereplőkkel történik valami érdekes, váratlan! 3. Javítsátok ki a következő mondatok nyelvhelyességi hibáit! Találkozhatnák veled a parkban? Feri ezt nem így szokja csinálni, kérj tőle tanácsot! Nyugodtan ideadhassátok, eljuttatom hozzá.

Stílusgyakorlatok

Hagy lássam én is ezt a képet! Legszívesebben átugornák a padok felett, de féltem a ruhámat. Ők már nem szoknak kerékpározni. Lássuk, mi is, hogy ezen már nem tudunk segíteni. 4. Keressetek olyan szópárokat, melyek első három hangja azonos! Pl.: birka – birkózik. fecske – elefánt – harcsa – cinke – teknős – bagoly – párduc – harkály – leopárd – béka – kecske – delfin – 5. Sokszor zavarba jövünk, ha egy szlovák szólást vagy közmondást kell ma− gyarra fordítani. Bár ismerjük a szavak jelentését, a szó szerinti fordítás nem hangzik jól, mivel az állandósult szókapcsolatokat általában nem lehet szó szerint átültetni a másik nyelvre. Pl.: Nebolo tam ani nohy. – Szó szerint: Nem volt ott egy láb sem. Megfelelő formában: Egy lélek sem volt ott. Keressétek meg az alábbi szlovák szólások és közmondások magyar megfelelőjét! Babka k babce, budú kapce. Aby bol aj baran celý, aj vlk sýty. Už je pozde, milý drozde. Spí ako zabitý. Rozumie sa do toho ako hus do piva. Dostane po prstoch. Nestojí to ani za deravý groš. Skočil mu do reči. Má starosti vyše hlavy. Dúcha s ním do jedného vreca. Trápi ho svedomie. 6. Gyakran előfordul, hogy bizonytalanok vagyunk a névutók és ragok hasz− nálatában. Pl.: Feláldozta a kényelmét a gyerekekkel. / Feláldozta a kényelmét a gyerekekért. Illesszetek az alábbi szavak mellé megfelelő vonzatokat, s alkossatok velük mondatokat! átsiklik valami … gondoskodik valaki … benyomást tesz valaki … kifakad valami … bővelkedik valami … kiismeri magát valami … hisz valaki … csalódik valami …

119

120

Stílusgyakorlatok

felhagy valami … ellát valami … ellenáll valami … elszánja magát valami … említést tesz …

lázad valami … megnyugszik valami … ragaszkodik valami … reménykedik valami … utasít valakit valami …

7. Beszélni sokféleképpen lehet. Magyarázzátok meg, hogyan beszél, aki: locsog, karattyol, ömleng, nyelvel, csacsog, morog, súg, kárál, gügyög, gagyog, nyilatkozik, fejteget, papol, fecseg! 8. Képzeljétek el, hogy az interneten fiataloknak szóló dohányzásellenes hon− lapot indítotok! Tervezzétek meg, mi lenne a szlogenje, milyen figyelem− felkeltő főoldallal tennétek vonzóvá a böngészők számára! 9. Egészítsétek ki az alábbi párbeszédet, hogy frappáns, szórakoztató dialó− gus kerekedjék belőle! – Halló, Tamás? – ... – Nem lenne délután egy kis időd? – Miről lenne szó? – ... – Van egy kis dolgom kettő körül, de ... – Rendben. Mikor indulsz? – ... – Akkor majd találkozunk. De hozd magaddal a ... – Természetesen. Szia! 10. Ha figyelmesen elolvastátok az előző feladat első sorát, nem épp a telefonálás szabályainak megfelelően kezdődik a párbeszéd. Mi a hiba? Mondjatok néhány íratlan szabályt a telefonálással kapcsolatban, mi illik, és mi nem! 11. Írjatok rövid vitaindítót az alábbi három téma valamelyikéről, majd be− széljétek meg a problémakört az osztályban! A. Internet: az olvasás alkonya? B. Forradalmi lehetőségek: az internet világa C. A világháló és a tanulás

III. iskolai dolgozat

12. Betegség miatt nem vehettetek részt egy színházi előadáson. Hogyan vál− tanátok vissza a belépőjegyet a jegypénztárban? 13. Írjatok rövid, humoros történetet, melynek mottója, csattanója a követ− kező közmondás: Azt se tudtam, fiú vagyok−e vagy lány!

III. iskolai dolgozat Projekt kidolgozása A tanév utolsó dolgozatának a témája a projekt, melynek kidolgozásakor való− ban megmutathatjátok, mennyire vagytok találékonyak, hogyan tudtok érdekes és felhasználható információkat keresni különböző forrásokból, majd képesek vagy− tok ebből egységes, érthető és figyelemfelkeltő írásművet alkotni, melyet valami− lyen szemléltetőanyaggal is kiegészíthettek. A projektírás menetével már megismerkedtetek a tanórákon, használjátok fel ezeket az ismereteket! Mivel dolgozatról van szó, ez a munka legyen egyéni kidol− gozású, hisz a csapatmunka érdemjeggyel való értékelése nehezebb és kevésbé objektív. Válasszátok ki a számotokra leginkább érdekes vagy érdeklődési körö− tökhöz leginkább közel álló témakört, s kezdjetek el anyagot gyűjteni! Az anyag feldolgozásakor ügyeljetek arra, hogy ne maradjanak ki lényeges dolgok. Egy−két érdekességet is érdemes a projektbe beleszőni. Tehát szelektáljatok, válogassátok ki a megfelelő információkat, járjátok körbe a problémát a lehető legtöbb szem− szögből. A megfogalmazott projekt mellé dolgozzatok ki valamilyen szemléltető− eszközt is poszter, diavetítés vagy prezentáció, esetleg film formájában. Az alábbi témakörök csak ötletek, ha van olyan téma, melyet szívesen feldol− goznátok, természetesen azt is választhatjátok. Ebben az esetben a címadás is a ti feladatotok. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A fiatalkori dohányzás és alkoholfogyasztás káros hatásai Élet Mátyás király udvarában Az olimpiai játékok történetéből A városi és vidéki élet előnyei és hátrányai Feledésbe merülő népi mesterségek Veszélyeztetett állatfajok a világban Közösségi oldalak a világhálón: áldás vagy átok? A szélsőséges időjárás okai és következményei

121

Tartalom ÉV ELEJI ISMÉTLÉS /5 AZ ÖSSZETETT MONDAT /9 AZ ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDAT /13 Az alanyi mellékmondat /17 A tárgyi mellékmondat /21 Az idézés /23 A határozói mellékmondatok /27 A helyhatározói mellékmondat /28 Az időhatározói mellékmondat /30 A módhatározói mellékmondat /33 Az okhatározói mellékmondat /36 A célhatározói mellékmondat /37 A határozói mellékmondatok összefoglalása /39 Szövegértés /41 A jelzői mellékmondatok /45 A minőségjelzői mellékmondat /46 A mennyiségjelzői mellékmondat /47 A birtokos jelzői mellékmondat /49 A jelzői mellékmondatok összefoglalása /51 Szövegértés /52 Az állítmányi mellékmondat /55 A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok /58 Visszapillantó /59 Az alárendelelő összetett mondatok összefoglalása /62 A MELLÉRENDELELŐ ÖSSZETETT MONDAT /65 A kapcsolatos mondat /67 Az ellentétes mondat /69 A választó mondat /71 A következtető mondat /73

A magyarázó mondat /75 A többszörösen összetett mondat 78 A mellérendelő és a többszörösen összetett mondatok összefoglalása Visszapillantó /84 Szövegértés /86 Az összetett mondatok ismétlése /89 Tollbamondások /93 FOGALMAZÁSTAN /95 A beszámoló /98 Az elmélkedés /101 I. iskolai dolgozat /103 Stílusgyakorlatok /104 A kritika /107 II. iskolai dolgozat /112 A vita /113 A projekt /116 Stílusgyakorlatok /118 III. iskolai dolgozat /121

/82

Jegyzetek

Jegyzetek

Jegyzetek

Jegyzetek

A határozószók

Bolgár Katalin–Bukorné Danis Erzsébet

MAGYAR NYELV az alapiskola 8. osztálya számára

Maďarský jazyk pre 8. ročník základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským

Zodpovedná redaktorka Dudás Anna Technická redaktorka Ivana Bronišová Výtvarná redaktorka Ľubica Suchalová Obálku vyhotovila Ľubica Suchalová

Vyšlo vo vydavateľstve Slovenské pedagogické nakladateľstvo – Mladé letá, s r. o. Sasinkova 5, 811 08 Bratislava

Vytlačil Polygraf print, spol. s r. o., Prešov

ISBN 978−80−10−02107−9