5.9 Magyar nyelv és irodalom az 5 8. évfolyam számára

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv és irodalom az 5–8. évfolyam számára

5.9 Magyar nyelv és irodalom az 5–8. évfolyam számára Bevezetés Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. Az 5–8. évfolyam irodalom kerettanterve azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítsa a figyelmet. A tematikai egységeknek megvan a maguk lineáris logikája, de ez a linearitás nem jelent előírt sorrendet. A sorrendjük azonban mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. Ebben a lehetséges és átvehető, de nem előírt sorrendiségben a mesékkel indul a felső tagozatos irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, s amelyek egyben középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát is, hiszen ez nemcsak a mesékben van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór is, és ennek kapcsán a népdalok. A tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra sem tűnik el az irodalommal való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás azután időben is tágul: az irodalmon keresztül is visszatekinthet a tanuló történelmi hagyományainkra és múltunkra, nemcsak a történelemórán. A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett jelen vannak/lehetnek a tantervben, illetve az iskola irodalomtanítási gyakorlatában a kortárs világ, a 368

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv és irodalom az 5–8. évfolyam számára jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára is: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. A magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyamra vonatkozó kerettantervének szerkezete a következő: először a magyar nyelv 5–6. évfolyamra vonatkozó tematikai egységeit közöljük, utána következnek az 5–6. évfolyam irodalomra vonatkozó tematikai egységei. A két évfolyamra vonatkozó elvárt eredmények magyar nyelv és irodalomból egy közös táblázatban következnek. A 7–8. évfolyam hasonló szerkezetben követi az első két évfolyamot.

A tankönyvválasztás szempontjai   

     

   



A tankönyvek feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. A taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. Legyenek korszerűek: a jól bevált tanítási módszerek mellett érvényesítsék az irodalomtudomány és nyelvtudomány újabb eredményeit. Világos, logikus felépítésükkel és igényes, a korosztály számára érthető nyelvezetükkel segítsék a tananyag elsajátítását. A tanulnivalót az eredményes elsajátításhoz szükséges részletességgel tárgyalják. Változatos, többféle munkaformát (egyéni, páros, csoportos) alkalmazó feladataik tegyék lehetővé a képességfejlesztést és a differenciált oktatást. A tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek (pl. idegen nyelvi, digitális, természettudományi, tanulás tanulása) fejlesztésére is. A tantárgyi kereteken belül a korosztály tapasztalatait, jellegzetes problémáit a középpontba helyezve, a tanulókat önálló véleményalkotásra ösztönözve adjanak teret az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztésének, az erkölcsi nevelésnek. A nyelvtanórákon a diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül, gyakorlati oldalról sajátíthassák el az anyanyelvi ismereteket. Az irodalomkönyvek a könnyebb használhatóság érdekében együtt tartalmazzák az irodalmi műveket és feldolgozásukat. Kezeljék kiemelten a vizuális elemeket. Képeik, ábráik segítsék a nyelvi információk megértését, gazdagítsák azok tartalmát. A taneszközök legyenek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai, amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő feladatlapok). A taneszközöket egészítse ki olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, valamint olyan digitális hozzáférés, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

Javasolt taneszközök 369

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv és irodalom az 5–8. évfolyam számára Irodalom: Sokszínű irodalom 5. Györgyi) Sokszínű irodalom 6. Györgyi) Sokszínű irodalom 7. Györgyi) Sokszínű irodalom 8. Györgyi) Digitális tartalmak:

tankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő (Szerzők: Posta István, Pető tankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő (Szerzők: Posta István, Pető tankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő (Szerzők: Posta István, Pető tankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő (Szerzők: Posta István, Pető

mozaBook digitális tankönyvek: Az interaktív táblára készült tankönyvekben számos interaktív extra tartalom, tematikus eszköz és játék teszi érdekesebbé, könnyebben befogadhatóvá a tananyagot. A pedagógusok munkáját animációs, prezentációs és illusztrációs lehetőségek segítik. mozaWeb*-tankönyvek: Érdekesebbé teszik az otthoni tanulást, könnyebben átláthatóvá, befogadhatóvá a tananyagot. A könyvek internetes használatra, főleg otthoni felhasználásra készültek, tartalmazzák a nyomtatott kiadványok szöveges és képi tartalmát, valamint tematikus eszközöket és játékokat is. Használatuk nem igényel külön programot, bármely böngészővel megnyithatók. *A Mozaik Kiadó tankönyveinek hátsó belső borítóján egyedi kód található, amelyet a www.mozaWeb.hu honlapon beregisztrálva, a Kiadó egyéves hozzáférést biztosít a tankönyv digitális változatához. Pontos részletek és bemutató a honlapon. A www.mozaWeb.hu elnyerte E-learning kategóriában az Év honlapja 2012 díjat.

Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

nyelvtan

irodalom

nyelvtan

irodalom

5. évfolyam

2

2

72

72

6. évfolyam

2

2

72

72

7. évfolyam

1

2

36

72

8. évfolyam

2

2

72

72

Tematikai egységek felosztása A kerettanterv kétéves lebontásban (5–6. és 7–8. osztály) adja meg a kötelezően elsajátítandó tartalmakat. A kiadó évfolyamokra lebontva tesz javaslatot az előírt tananyag elsajátításának menetére. Minden, a kerettantervi szövegben történt változtatást piros színnel jelöltünk. Kék színnel olvashatók azok a megjegyzések, amelyek segítenek a tantervi javaslat értelmezésében.

Irodalom 5-8. évfolyam A kerettanterv Szövegalkotás témaköre 5–6. évfolyamon olyan általános fejlesztési célokat fogalmaz meg, amelyek több helyen is köthetők az előírt tananyagot feldolgozó egyes tankönyvi leckékhez. A szövegalkotás célja az íráskészségben szerepet játszó képességek erősítése: így a problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, szövegértés, kommunikáció gyakorlati 370

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv és irodalom az 5–8. évfolyam számára feladatokon keresztül történő fejlesztése. A hangsúly a szövegalkotási gyakorlatoknál a műfaji jellemzők alkalmazására, illetve a gyakorlásra került. Itt lehetőség van a jó megoldások példaértékű bemutatására, mellette pedig a kevésbé jó megoldások hiányosságainak feltárására, majd az ebből következő célzott fejlesztésre. Mivel az ismeretek elsajátítása és bővítése az általunk javasolt taneszközökben a fenti képességek fejlesztésével integráltan valósul meg, ezért a tantervi ajánlásban javaslatot teszünk a Szövegalkotás témaköréhez rendelt óraszámok egy részének átcsoportosítására más témakörökhöz. Az összefoglaló táblázatban az egyes fő témakörök címe alatt pirossal tüntetjük fel, hogy hány órát rendeltünk hozzájuk ebből a témakörből.

5. évfolyam Tematikai egység címe

órakeret

Mesék

10 óra

Szövegalkotás

1 óra

Petőfi Sándor: János vitéz

15 óra

Szövegalkotás

3 óra

Táj, szülőföld

5 óra

Szövegalkotás

1 óra

A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés

5 óra

Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok

15 óra

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány

10 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

7 óra

Az összes óraszám

72 óra

6. évfolyam Tematikai egység címe

órakeret

Ballada

5 óra

Szövegalkotás

1 óra

Monda, rege

5 óra

Szövegalkotás

1 óra

Arany János: Toldi

15 óra

Szövegalkotás

3 óra

Érzelmek, hangulatok, gondolatok

10 óra

Próbatételek, kalandok, hősök

15 óra

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány)

10 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

7 óra

Az összes óraszám

72 óra

371

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 5. évfolyam

5.9.1 Irodalom 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret

Mesék

11 óra

A kibővített órakeret a szövegalkotás műfajainak gyakoroltatására ad lehetőséget. Előzetes tudás

Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, valamint kortárs példákkal). Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében.

Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidéA tematikai egység zése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék nevelési-fejlesztési megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, mesék verses és céljai prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása. Ismeretek

Követelmények

Kapcsolódási pontok

Mesék.

A tanuló

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történetekben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése.

Nép- és műmesék. Hazai nemze- ismert műfajú művek olvasásával, tiségek és más népek meséi. értelmezésével illeszkedik az új Verses és prózai formájú mesék. nevelési-oktatási szakasz irodalMeseregény(ek), meseregény- mi/képességfejlesztési folyamatába (átismétel, felidéz); részletek. Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündér-varázsmese, valódi mese, hősmese, csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás mese).

megismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nem- Dráma és tánc: kifejezetiségek és más népek meséi ző beszéd, mesemonköréből; dás.

tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a Állatmesék verses és prózai for- népmese és a műmese fogalmát; mában (egy téma több variánsa, pl. Aiszóposz, Phaedrus, La Fon- tudatosítja a valóság és mese taine klasszikus történetei és új (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai forátdolgozások). máját; alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat; képes

cselekményismertetésre,

372

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 5. évfolyam hős-bemutatásra; megtanul és vet/műrészletet.

előad

mű-

Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, meseKulcsfogalmak/ alak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban: elbefogalmak szélés, leírás, jellemzés, kreatív írások.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Petőfi Sándor: János vitéz

Órakeret 18 óra

A kibővített órakeret a szövegalkotás műfajainak gyakoroltatására ad lehetőséget. Előzetes tudás

Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal).

A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jelA tematikai egység lemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainevelési-fejlesztési nak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző céljai közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására. Ismeretek

Követelmények

A János vitéz cselekménye, A tanuló szerkezete. ismeri az epikai műnem jellegét A mű mesei elemei (cselek- (tér, idő, cselekmény, szereplő, mény, hősök) – népies elbeszélő elbeszélő); költemény/verses mese. elemzi és minősíti ezeket a viszo-

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok, segítő kapcsolatok, felnőtté válás, beavatás.

nyokat, szempontokat a János Ének-zene: ritmusérzék Kukorica Jancsi útja, tettei, vá- vitéz részletes feldolgozása során; fejlesztése, ritmizálás. lasztásai (értelmezés, jellemzés). jellemzi a mű szereplőit; megismeri a kapcsolódó elméleti Vizuális kultúra; mozA megjelenítés eszközei (az fogalmakat (pl. verses epika; elbe- góképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, a egységenkénti feldolgozás során szélő költemény); néhány poétikai eszköz megis- megkezdi az ismerkedést a poéti- János vitéz rajzfilmen, merése: képek, pl. hasonlat, kai eszközökkel – a szóképek, hangoskönyvben. megszemélyesítés, metafora; alakzatok felismerése, megnevezéalakzatok, pl. ellentét, párhu- se ettől kezdve folyamatos feladat; zam, felsorolás, megszólítás, felismeri a versritmust; 373

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 5. évfolyam felkiáltás, kérdés).

képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.);

Verselési elemzések, ritmizálási képes saját véleményének megfogyakorlatok. galmazására; alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből). Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajKulcsfogalmak/ ta, páros rím. Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok kéfogalmak szítése, különféle műfajokban: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg, kreatív írások.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret

Táj, szülőföld

6 óra

A kibővített órakeret a szövegalkotás műfajainak gyakoroltatására ad lehetőséget. Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak. A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása.

A tematikai egység Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodanevelési-fejlesztési lomban; ezzel párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika nem céljai műnemhez, műfajhoz kötődik. Olvasói tapasztalatok megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése. Ismeretek

Követelmények


Petőfi Sándor: Az Alföld (és más A tanuló Természetismeret: az műve, pl. Szülőföldemen, Úti le- tudatosítja, hogy vannak gyakori olvasott művek velek). topológiája. témák, motívumok az irodalomban; Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról (pl. Ady, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és mások művei), illetve vallomások a szülőföldről.

megismeri, hogy a tematika nem Hon és népismeret: műnemhez, műfajhoz kötődik; hazai táj; az én vároérzékeli a szövegek műfaji kü- som, falum.

lönbségét (mese – dokumentum; Informatika: tájékozólírai mű – elbeszélés); dás, információgyűjtés A választott tárgyhoz kapcsolódó megfigyeli a jellegzetes magyar tájakról, városokról. fogalmi ismeretek. tájak, városok megjelenítésének formáit; megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét; 374

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 5. évfolyam azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, hangulatot; Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is). Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Kulcsfogalmak/ Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különfogalmak féle műfajokban: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg, kreatív írások.


A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei - beve- Órakeret zetés 5 óra Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról.

A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá jelen, korA tematikai egység társ kulturális tény megismerése a lakóhely (tájegynevelési-fejlesztési ség/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. Önálló és/vagy céljai csoportos gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére.

Ismeretek

Követelmények


A régió, lakóhely kultúrája, em- A tanuló lékhelyei/az iskola névadója. megismer valamely kulturális, irodalmi, népi hagyományt lakó(tájegyA választott tárgyhoz kapcsolódó helye ség/település/kerület) vagy iskofogalmi ismeretek. lája vonatkozásában (pl. felkeresnek egy irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot);

Hon és népismeret: hazai táj, helytörténet, helyi hagyományok; az én városom, falum; hazai nemzetiségek kultúrája és hagyományai.

ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum, színház), az ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével;

Vizuális kultúra: folklór, képzőművészet, tárgykultúra, építészet a településen, a régióban.

gyűjtőmunkája eredményeképpen (internet-használattal is) az anyagból valamely prezentációt készít. Kulcsfogalmak/ Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely. fogalmak

375

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Család, gyerekek kapcsolatok

és

szülők;

barátság,

emberi Órakeret 15 óra

Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai alkotások, mesék, elbeszélések.

A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértA tematikai egység ve a témák változatait is. Archetipikus helyzetek felfedezése bibliai, mitológiai történetekkel. nevelési-fejlesztési céljai Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben. Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására. Ismeretek

Követelmények

Családi, baráti kapcsolatok sokfé- A tanuló lesége az irodalmi művekben. az irodalmi művek segítségével is megfigyeli az emberi kapcsolatok A mitológiai és bibliai történetek- sokféleségét, a téma irodalmi től (pl. Daidalosz és Ikarosz, Gil- megjelenésének változatosságát games és Enkidu; Jákob és korszaktól, műfajtól és formától Ézsau) a kortárs irodalomig, ma- függetlenül;

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ó- és újszövetségi történetek; ókori görög istenek, hősök.

Ének-zene; vizuális gyar és világirodalmi szemelvé- felfedez archetipikus helyzeteket kultúra: mitológiai és nyekkel. bibliai, mitológiai történetekkel; biblikus témák a zenéfelismer emberi alaphelyzeteket ben, a képzőművészetben. Kisepikai (pl. Kosztolányi, Ka- és irodalmi témákat, formákat; rinthy művei) és nagyepikai (tel- részt vesz ajánlott olvasmányok jes művek és részletek, pl. Mark közös feldolgozásában (pl. tér- és Erkölcstan: család, Twain, Jules Verne, J. K. időviszonyok, cselekmény, sze- barátság. Rowling, E. Kästner), valamint replők, elbeszélői nézőpont, szerlírai alkotásokban. kezet); választhatja klasszikus és népszeArany János: Családi kör – vers- rű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beértelmezés. számolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a A választott művekhez kapcsoló- mű hatása); dó fogalmi ismeretek. gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatá376

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 5. évfolyam sára (memoriter is); képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Kulcsfogalmak/ Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény. fogalmak

Tematikai egység/

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány

Fejlesztési cél

Órakeret 10 óra

Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Előzetes tudás

Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás A tematikai egység támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésénevelési-fejlesztési re. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőcéljai pontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása.

Ismeretek

Követelmények

Molnár Ferenc: A Pál utcai fi- A tanuló úk - sok szempontú megközelítés. megismerkedik a házi olvasmáTér- és időviszonyok (cselek- nyok megközelítési szempontjaiményidő/külső, történelmi idő), val, lehetőségeivel; cselekmény, szerkezet, szerep- előzetesen felkészül a mű sok lők/jellemek, kapcsolatok, konf- szempontú megközelítésére (felaliktusok. Elbeszélői nézőpont. datok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.); A mű fontos témái (pl. barátság, képes szövegalkotási feladatok közösség, önfeláldozás, gyere- megoldására (szóban/írásban), pl. kek-felnőttek, hűség-árulás). jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás; képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. 377

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: jó és rossz, bűn és erény, a lelkiismeret. Dráma és tánc: elbeszélő szöveg egy-egy jelenetének dramatizált megjelenítése.

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 5. évfolyam Kulcsfogalmak/ Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. fogalmak


Előzetes tudás

Órakeret Szövegalkotás

5 óra bontva

A Szövegalkotás témakörhöz tartozó ismeretek és fogalmak feldolgozása a Mesék, a János vitéz, valamint a Táj, szülőföld témakörökön belül történik. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.

Annak belátása, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülésnek és mások A tematikai egység tiszteletének kifejezője. A szövegalkotás készségszintjének folyamatos nevelési-fejlesztési fejlesztése, önkorrekció, hibajavítás. Az olvasott irodalmi művekhez (is) céljai: kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. Ismeretek

Követelmények


Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg, kreatív írások).

A tanuló képes

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Természetismeret; Vizuális kultúra; Matematika:narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása.

szövegalkotási készségszintjének folyamatos fejlesztésére, hibáinak javítására; az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására; rövid érvelő szövegek készítésére; néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail stb.).

Kulcsfogalmak/ Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg. fogalmak

378


5.9.2 Irodalom 6. évfolyam Tematikai egység/

Ballada

Órakeret

Fejlesztési cél

6 óra A kibővített órakeret a szövegalkotás műfajainak gyakoroltatására ad lehetőséget.

Előzetes tudás

Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése. Hangsúlyos verselés; rím. A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése; magatartásformák, erkölcsi értékek elemzése.

A tematikai egység Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitanevelési-fejlesztési tása. céljai Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák). Ismeretek

Követelmények

Egy népballada értelmezése és A tanuló előadása (pl. Kőmíves Kelemen megismeri a ballada műfaji vagy Kádár Kata). jellemzőit, sajátos szerkesztés- és A műfaji sajátosságok megfigye- előadásmódját; lése, elemzése (szaggatottság, tudja, hogy a népköltészeti alkokihagyás, elhallgatás stb.). tások többféle változatban létez-

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: bűn, erény, lelkiismeret. Ének-zene: népballada.

népdal,

hetnek; Arany János: A walesi bárdok – elő tud adni egy népballadát egy műballada értelmezése és (memoriter); előadása. értelmezi Arany János A walesi Egyszólamú, egyenes vonalú (li- bárdok című balladáját (memorineáris) szerkezet. ter); Műfaji sajátosságok (pl. kihagyá- műismereti minimuma: egy népsosság) és művészi megoldások ballada és egy Arany-ballada. (pl. ismétlés, fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség). Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság. Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, sponKulcsfogalmak/ deus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere. Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban: elbeszéfogalmak lés, leírás, jellemzés, kreatív írások.

379

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret

Monda, rege

6 óra

A kibővített órakeret a szövegalkotás műfajainak gyakoroltatására ad lehetőséget. Mondák, legendák. Mitológiai történetek.

Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felA tematikai egység idézése, következtetések megfogalmazása, korábbi és új szövegek megnevelési-fejlesztési ismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a kreativitás, céljai az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása. Ismeretek

Követelmények


Történelem, társadalmi a már korábbról ismert művek és állampolgári ismeforrástípusok, olvasásával felidézi a műfaji sajá- retek: forráselemzés; történetosságokat; tek és magyarázatok a felidéz népköltészeti műfajokat; magyarság megismer, rendszerez mondatí- vándorlásáról és a honArany János: Rege a csodaszar- pusokat; foglalásról. vasról – műértelmezés. kreatív írásokat készít (pl. helyi A csodaszarvas-monda feldolgo- monda, keletkezéstörténet); Ének-zene: népdalok zása(i) és a történeti források. képes Arany János Rege a csoda- felidézése. szarvasról című művének elemző bemutatására (részletek, memorikultúra: ter is), a mondai anyag és a mű- Vizuális honfoglaláskori művévészi feldolgozás összevetésére. szet. Magyar mondák, pl. őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája).

A tanuló

Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus. Irodalmi művekhez kapcsoKulcsfogalmak/ lódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban: elbeszélés, fogalmak leírás, jellemzés, kreatív írások.


Órakeret

Arany János: Toldi

18 óra

A kibővített órakeret a szövegalkotás műfajainak gyakoroltatására ad lehetőséget. Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz.

380

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 6. évfolyam Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a A tematikai egység szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és időviszonevelési-fejlesztési nyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; céljai lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, az ítélőképesség fejlesztése.

Ismeretek

Követelmények


A Toldi cselekménye, szerkezete. A tanuló

Erkölcstan: bűn és lelkiismeret, Toldi Miklós helyzete, tettei, ma- felismeri az elbeszélő költemény erény, megtisztulás. gatartása (értelmezés, jellemzés); műfaját; kapcsolatai, konfliktusai (elem- elemzi a tér- és időviszonyokat; zés). ismeri a cselekményt; jellemzi a Ének-zene: ritmizálási Arany lélekábrázolása (családi szereplőket és minősíti kapcsola- gyakorlatok. kapcsolatok; bűn és megtisztu- taikat a Toldi részletes feldolgolás). zása során; alkalmazza a kapcsolódó elméleti A megjelenítés eszközei (az egy- fogalmakat (pl. verses epika; elségenkénti feldolgozás során a beszélő költemény); poétikai eszközök elemzése: ké- felismeri a poétikai eszközöket pek, pl. hasonlat, megszemélyesí- (szóképek, alakzatok), a versrittés, metafora; alakzatok, pl. ellen- must; tét, párhuzam, túlzás, felsorolás, képes önálló szövegalkotási felarészletezés, szótőismétlés). datok megoldására (különféle Verselési elemzések, ritmizálási közlésformák; gyakorlatok. stb.);

nézőpontváltás

képes saját véleményének megfogalmazására; tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből). Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, Kulcsfogalmak/ felező 12-es, sormetszet. Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban: elbeszélés, leírás, jellemzés, fogalmak levél, érvelő szövegek, kreatív írások.


Érzelmek, hangulatok, gondolatok

Órakeret 10 óra

Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség. Előzetes tudás

Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is). 381

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 6. évfolyam Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi A tematikai egység életünket. A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú nevelési-fejlesztési szövegek olvasásával, feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák céljai azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján). Ismeretek

Követelmények


Témák, motívumok lírai alkotá- A tanuló Ének-zene: megzenésísokban (pl. természet, évszakok, megkülönbözteti az epikai és lírai tett versek. napszakok, szerelem). műnemet (az ábrázolás irányultA lírai műnem sokszínűsége: sága alapján); változatos szerkezeti megoldá- felismeri a lírai műnemnek a líra sok, képiség, zeneiség, hangne- alanyára vonatkoztatottságát mek – eltérő alkotói magatartá- (bármely líratípusban, pl. gondosok. lat- vagy hangulatlíra); Szemelvények a magyar irodalom különféle műfajú alkotásaiból, pl. Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – értelmezések, poétikai és verstani gyakorlatok.

bővíti ismereteit a kifejezésmódokról; felismer jellemző témákat, motívumokat (pl. természet, évszakok, napszakok); felismeri a művészi stíluseszközöket és elemzi azok hatását.

A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet. fogalmak

Tematikai egység/

Próbatételek, kalandok, hősök

Órakeret

Fejlesztési cél Előzetes tudás

15 óra Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben.

A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok szempontú A tematikai egység megközelítése (pl. jellemformálás, archetipikus helyzetek). Felkészítés a nevelési-fejlesztési téma megjelenésének változatosságára; különböző korszakban írott, céljai eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén. Ismeretek

Követelmények

A hősies magatartás néhány pél- A tanuló dája, változata; a próbatételek, megismer az irodalmi művek kalandok szerepe. segítségével néhány példát a hősies magatartásra; A görög mitológiától és a Bibliá- megfigyeli, hogy a próbatételek, 382

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hősök, történetek, legendák elemzése.

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 6. évfolyam tól (pl. Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Sámson) a klaszszikus és a kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és nagyepikai művek, műrészletek; verses és prózai formák).

kalandok miként formálják a Vizuális kultúra: hőszemélyiséget, jellemet; sök, próbatételek, kaa „próbatétel, kaland, hősiesség” landok képzőművészeti tematika alapján is felismer em- megjelenítése.

beri alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat; felismeri az emberi kapcsolatok sokféleségét Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – és a téma megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és műértelmezés. formától függetlenül; Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a felfedez archetipikus helyzeteket konfliktusok jellege; népiesség és bibliai, mitológiai történetekkel; időmértékes forma. részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében);

Erkölcstan: a próbatétel, kaland, hősiesség lehetséges összefüggései.

választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére; képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Kulcsfogalmak/ Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány

383

Órakeret 10 óra

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 6. évfolyam Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Előzetes tudás

Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (szerelem, hazaszeretet, hűség, helytállás), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A A tematikai egység házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek nevelési-fejlesztési felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú befogadására, céljai értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal. Ismeretek

Követelmények


Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A tanuló sok szempontú megközelítés. alkalmazza a házi olvasmányok Tér- és időviszonyok (cselek- korábban megismert megközelíményidő/külső, történelmi idő), tési lehetőségeit; cselekmény, szerkezet; a szerep- előzetesen felkészül a mű sok lők csoportjai, kapcsolataik; szempontú értelmezésére (feladakonfliktusok. tok; adatkeresés, jegyzetelés,

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: adott történetekben a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

Elbeszélői nézőpont, jellemábrá- vázlatkészítés stb.); zolás, ábrázolásmód. képes szövegalkotási feladatok Bornemissza Gergely életútja. megoldására (szóban/ írásban), pl. leírás, jellemzés, elbeszélés nézőpontváltással, levél, kreatív A mű fontos témái (történelem, írás; hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (pl. képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előhold, csillag, gyűrű). adására, dramatikus játékra.

Informatika: egynyelvű szótárak (pl. jelképszótár, szimbólumszótár) használata. Természetismeret: a regényhez kapcsolódó topológia.

Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

Órakeret Szövegalkotás

5 óra bontva

A Szövegalkotás témakörhöz tartozó ismeretek és fogalmak feldolgozása a Ballada, a Monda, rege, valamint a Toldi témakörökön belül történik. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.

A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra A tematikai egység növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyanevelési-fejlesztési korlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műcéljai fajainak alkalmazása. 384

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 6. évfolyam Ismeretek

Követelmények


Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél).

A tanuló képes

Érvelő szövegek.

rövid érvelő szövegek készítésére;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Természetismeret; Matematika; Vizuális kultúra: narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása.

Kreatív írások.

az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlására;

néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére Informatika: a digitális (meghívó, e-mail stb.); írásbeliség kapcsolatsaját hibáinak felismerésére, javí- tartó műfajainak ismetására, igényli ezek kiküszöbölé- rete. sét gyakorlással, feladatmegoldással, és törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére. Kulcsfogalmak/ Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés. fogalmak

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalA fejlesztés várt mazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszereredményei a két zés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló évfolyamos ciklus ismeretterjesztő források). végén Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a 385

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 6. évfolyam népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

386


5.9.3 Irodalom 7. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, Órakeret legenda, anekdota) 10 + 1 óra Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal).

Előzetes tudás

Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, elbeszélő költemény, ballada. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérA tematikai egység zés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások érnevelési-fejlesztési telmezésének és véleményezésének fejlesztése. céljai Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése, az irodalmi művek üzenetének megértése. Ismeretek

Követelmények

Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai (pl. tér-, időviszonyok, előreutalás, késleltetés, nézőpont, szerkesztésmód, szereplők, hangnem, téma, motívumok).

A tanuló kisepikai alkotásokban


Erkölcstan: nemzedéműelemzések nyomán rögzíti az kek, család, felnőttek, egyes kisepikai műfajok sajátos- gyerekek kapcsolatai. ságait;

azonosítja, elemzi az idő- és térKosztolányi Dezső, Mikszáth viszonyokat; Kálmán és más magyar elbeszéérzékeli az elbeszélés és a törtélők alkotásai. net időrendje közötti eltérést; azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket, a véletlenek cselekményalakító szerepét; felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek; képes az irodalmi élmény megosztására; képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála; memoriterek (prózaepikai szö387

Dráma és tánc: érzelmi tartalmak kifejezése drámajátékban, szerepjátékban.

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 7. évfolyam vegrészletek) előadására. képes adott témájú és közlésformájú szöveg alkotására (elbeszélés, leírás, jellemzés) Kulcsfogalmak/ Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. fogalmak


Órakeret

Nagyepikai alkotás – regényelemzés

8+1 óra

Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). Előzetes tudás

Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása.

Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. NagyepiA tematikai egység kai alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása, elemzése; az nevelési-fejlesztési elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékeltetése; az előrecéljai utalások, késleltetések szerepét azonosító szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása. Ismeretek

Követelmények

Mikszáth Kálmán: Szent Péter A tanuló nagyepikai alkoesernyője – sok szempontú meg- tás(ok)ban közelítés. a műelemzés nyomán rögzíti a Tér- és időviszonyok, cselek- műfaji sajátosságokat; mény, szerkezet, anekdotikusság. azonosítja, elemzi az idő- és tér-

Kapcsolódási pontok Informatika: források önálló feltárása és felhasználása. Földrajz: az olvasott művek topológiája.

A szereplők jellemzése (egyéni viszonyokat; állásfoglalással). érzékeli az elbeszélés és a törtéElemzések, értelmezések és krea- net időrendje közötti eltérést; Erkölcstan: tív írások. azonosítja az előreutalásokat, dilemmák. késleltetéseket; Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, pl. Jules Verne, Mark Twain, Dickens és mások műveiből; a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi ifjúsági irodalom-

felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; képes felismerni az epikus művek szerkezeti modelljét (expozíció, bonyodalom, cselekmény kibon388

erkölcsi

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 7. évfolyam ból – műbemutatások, értelmezések, ajánlások (a házi olvasmányok megközelítési szempontjainak alkalmazása, önálló állásfoglalással).

takozás, tetőpont, megoldás) azonosítja a művekben az irodalom nagy témáit (pl. család, gyerekek és felnőttek, próbatételek, szerelem, stb.); képes az irodalmi élmény megosztására; képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére; memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést; képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására; képes adott témájú és közlésformájú szöveg írásbeli alkotására

Kulcsfogalmak/ Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)

Órakeret 22 +1 óra

Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, népdal, tájleíró költemény, életkép. Előzetes tudás

A ritmus. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12-es.) Időmértékes verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, bokorrím, keresztrím, félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, szinesztézia, allegória. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.

Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólíA tematikai egység tott; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése nevelési-fejlesztési különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek fejlesztése: céljai alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi tartalmak megérté389

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 7. évfolyam se. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Ismeretek

Követelmények

Alkotások műfaji szempontokból a magyar irodalom különféle korszakaiból, pl. Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály (A Reményhez), Janus Pannonius (Pannónia dicsérete), József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.

A tanuló

Tematikus, motivikus kapcsolódások felismerése – a műválasztás felölel alapvető lírai témákat (pl. természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szerelem, öntudat, költősors, költészet/ars poetica).

azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait; felfedez műfaji és tematikusmotivikus kapcsolatokat;


Ének-zene: ritmusok, felismeri az alapvető lírai műfaj- ritmusfajták azonosítáok sajátosságait a különböző ko- sa. rok, alkotóinak művei alapján (elsősorban 19-20. századi alko- Vizuális kultúra: a tások); kompozíció szerepe a felismeri néhány lírai mű beszéd- festészetben, helyzetét, a megszólító- szetben. megszólított viszony néhány jellegzetes típusát;

azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat; azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben;

Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal – műértelmezések, sok szempontú elemzések (pl. vershelyzet, szer- megismeri a kompozíció meghakezet, műfaji változat, poétikai tározó elemeit (pl. tematikus megoldások, versforma). szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása),

azonosítja a külső-belső formai elemeket; felismer érzelmi tartalmakat; sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete); sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi és nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szó390

építé-

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 7. évfolyam zat; Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is). képes lírai művek adott szempontú összehasonlító elemzésére Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; ars poetica; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, daktilus, trocheus, trochaikus verselés, jambus, jambikus verselés , Kulcsfogalmak/ kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés, tiszta rím, asszonánc; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, szifogalmak nesztézia, metonímia, allegória; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere, halmozás, felkiáltás, kérdés, megszólítás; külső forma, belső forma.


Egy korstílus – a romantika

Órakeret 6 +1 óra

Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből. Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. Romantikus jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti kapcsocéljai lódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával. Ismeretek

Követelmények


Vizuális kultúra: roEgy-két szemelvény a korszak ismerkedik egy korstílussal, a mantikus festmények, jellemző alapvetéseiről, törekvé- korstílus és egy-egy mű közötti épületek, viseletek. seiről (pl. szabadság az irodalom- összefüggéssel; ban; új, jellegzetes műfajok; ke- ismerkedik a korszak irodalmi Ének-zene: a zenei vertség, töredékesség; romantika életével (pl. folyóiratok, színházi romantika. és népiesség). élet, irodalmi kapcsolatok); Egy korstílus – a romantika.

A tanuló

Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi korstílusra jellemző, különféle műfajú, tematikájú alkotásaiból (pl. Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: Ábránd; Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…).

megismeri a korszakolás nehézsé- Informatika: önálló geit; a romantika történelmi, tár- ismeretszerzés, a forsadalmi hátterét, esztétikai elveit, rások azonosítása. törekvéseit, ábrázolásmódját, hangnemeit; a stílus formajegyeit; tanult ismerkedik romantika és népies- Történelem: ség, romantika és reformkor ösz- ismeretek alkalmazása szefüggésével; jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat; felismer zenei és képzőművészeti 391

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 7. évfolyam vonatkozásokat, kapcsolódásokat, alkotókat, alkotásokat; az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat. képes lírai művek értő, értelmező tolmácsolására Kulcsfogalmak/ Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás. fogalmak


Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus Órakeret korstílus (regényelemzés) 8 +1 óra Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus korstílus.

Előzetes tudás

Nagyepikai művek jellemzői: regény, epikus szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak, döntéseinek mérA tematikai egység legelésére. nevelési-fejlesztési Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú megköcéljai zelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők). Ismeretek

Követelmények


Nagyepikai alkotás (regényelem- A tanuló egy Jókai-regényben zés) - sok szempontú megközelí- azonosítja, elemzi az idő- és tértés. viszonyokat, az előreutalásokat, késleltetéseket, epizódokat; a Jókai Mór: A kőszívű ember fiai szereplők kapcsolatait, a cselek(vagy esetleg egy másik regénye, mény elemeit;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a történelmi regény eseményei és a történelem.

pl. Az új földesúr vagy A jövő felismeri az elbeszélői nézőponszázad regénye) – sok szempontú tot, beszédhelyzetet; megközelítés. műelemzés nyomán rögzíti a műfaji sajátosságokat és romantikus Tér- és időviszonyok, cselek- epika jellemzőit;

Földrajz: az olvasott Jókai-regény topológiája.

Mozgóképkultúra és azonosítja a műben megjelenő médiaismeret: JókaiHősök, magatartásformák, erköl- tematikát (pl. család, szerelem, regények filmes adapcsi választások – a szereplők jel- hősiesség, hazafiság, önfeláldo- tációi. lemzése (egyéni állásfoglalással). zás); Regényműfaji változat (pl. heroi- képes a szereplők jellemzésére, mény, szerkezet.

392

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 7. évfolyam kus regény, irányregény, utópia tetteik minősítésére; erkölcsi vástb.). lasztások értelmezésére és véleA romantika megjelenési formái ményezésére; (pl. szerkezet, cselekményfordu- alkalmas a megjelenített értékek, latok, jellemek, hangnem, elő- erkölcsi kérdések, motivációk, adásmód). magatartásformák felismerése, értelmezésére; Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

alkalmas az irodalmi élmény megosztására; beszámoló, ajánlás készítésére, különféle vélemények összevetésére; képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést; képes adott témájú és közlésformájú szöveg írásbeli alkotására

Kulcsfogalmak/ Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret

Drámai műfajok (egy komédia)

8+1 óra

Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház.

Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. A tematikai egység Képesség az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlósánevelési-fejlesztési gok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített konfliktusok, döncéljai tések felismerése és mérlegelése. A komikum mint műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében. Ismeretek

Követelmények

Drámai műfajok - egy komédia A tanuló sok szempontú megközelítése megismeri a drámai műnem legfontosabb jellemzőit, a komédia Molière: Fösvény (esetleg pl. műfaját közös és önálló olvasásKépzelt beteg) vagy Shakespeare sal, feldolgozással, műelemzéssel; egy vígjátéka vagy Szigligeti: képes az epikai és a drámai törtéLiliomfi vagy Goldoni: Két úr netmegjelenítés közötti hasonlószolgája. ságok és eltérések azonosítására; a drámai szerkezet, drámai jellem 393

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dráma és színház, a színházi megjelenítés, szituáció, jellem, díszlet, színpadi szövegmondás.

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 7. évfolyam és nyelv néhány jellemzőjének Tér- és időviszonyok, szereplők felismerésére; rendszere, alapszituáció, cselek- a konfliktus (külső, belső) azonomény, konfliktusok. sítására Drámai szerkezet.

a komikum mint műfajformáló minőség felismerésére, formáinak megkülönböztetésére;

A komikum megjelenési formái (pl. helyzet- és jellemkomikum). egy jellemtípus azonosítására; képes szituációk és instrukciók Komikus jellem, jellemtípus. értelmezésére, esetleg megjelenítésére; alkalmas részlet megtanulására, esetleg jelenet előadására az olvasott drámai műből, valamint egy látott jelenet (színházi előadás vagy felvétele) értelmezésére. Kulcsfogalmak/ Dráma, komédia, dialógus, konfliktus (külső, belső), alapszituáció, helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus, felvonás, jelenet, kép. fogalmak

Tematikai egység/

A média kifejezőeszközei (1)

Órakeret

Fejlesztési cél

Történet és elbeszélés a mozgóképen

3 óra

Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Előzetes tudás

Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az okokozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat. Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent.

A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputernevelési-fejlesztési játék, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus céljai attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése, a médiaszövegek kommunikációs céljának azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszony- Vizuális kultúra: időlatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádiómű- és térbeli változások sorban, riportban). megjelenítése képsoÁtélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének rozatokkal. 394

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 7. évfolyam megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). Dráma-tánc: az alapA beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a vető fogalmak (törtéjelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti net, cselekmény, egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata. szándék, feszültség, fordulóA korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és konfliktus, pont stb.) ismerete és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elem- alkalmazása a saját zése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmai- játékok értékelő megbeszélése során. nak alkalmazása. Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat. fogalmak

395


5.9.4 Irodalom 8. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység/ Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszé- Órakeret lés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada 13+1 óra Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada, elbeszélő költemény. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; epikus szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás, jellemzés; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl. indulaA tematikai egység tok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála). nevelési-fejlesztési Kisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések céljai alapján következtetések, általánosan érvényes megállapítások megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással. Ismeretek

Követelmények

Kisepikai alkotások - prózai és A tanuló verses műfajok. műelemzések során rögzíti az Novella, elbeszélés, kisregény, egyes műfajok sajátosságait; anekdota, karcolat, egyperces felismeri az epikus közlésformát, novella, komikus eposz, ballada - valamint a verses és a prózaforma műfaji rendszerezés. műfajmegkötő vagy műfajfüggetlen szerepét; Tematikus kapcsolódások, archetipikus helyzetek felismerése (pl. gyerekkor-felnőttkor, szegénység-gazdagság, bűn-bűnhődés, házastársi kapcsolatok, hűség, kitartás, beavatás).

alkalmazza a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, szerkezeti megoldásokat, előreutalásokat, késleltetéseket);

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – a komikus eposz műfaji sajátosságai, illetve Arany János egy balladája (pl. Zách Klára; Szondi két apródja).

sével (eredet, forma, műfaji jellemzők) összefoglalja, átismétli a négy év során megszerzett ismereteit;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: témák, tematikus kapcsolódások a festészetben. Erkölcstan: beavatás; bűn, bűnhődés, lelkiismeret.

Dráma és tánc: kifejező szövegmondás, élménymegosztás, döntési helyzetek, erkölcsi felismeri az elbeszélői nézőpon- dilemmák értelmező, tot, beszédhelyzetet; kifejező megjelenítése, Kosztolányi Dezső, Móricz azonosítja az irodalom nagy té- jelenetkészítés rögtönZsigmond, Mikszáth Kálmán, máit, pl. család, iskola, gyerekek zéssel. Örkény István műveiből, vala- és felnőttek, szegénység; mint választható: a kisepikai műfajok rendszerezé-

képes az irodalmi élmény megosztására; 396

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem képes érzelmi tartalmak felisme(részletek) – házi olvasmány. résére, erkölcsi választások érA karcolatgyűjtemény szerkezete; telmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérpár-novellák összevetése. zés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.; memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására. képes adott téma több szempontú és közlésformájú megközelítésére írásbeli szövegalkotás során Kulcsfogalmak/ Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, karcolat, komikus fogalmak eposz, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret

Nagyepikai alkotás - regényelemzés

8 óra

Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai alkotások közlésformái. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére, megbeszélésére, véleményezésére.

A tematikai egység Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése, felnevelési-fejlesztési dolgozása, a narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az irodalmi nagy témáinak felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek, céljai gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére. Ismeretek

Követelmények


alko- Történelem, társadalmi és állampolgári ismePl. Tamási Áron: Ábel a renge- azonosítja, elemzi az idő- és tér- retek: nagyepikai alkotegben vagy Szabó Magda: Abi- viszonyokat, a narráció sajátossá- tások társadalomképe. gél vagy Móricz Zsigmond: Légy gait (az elbeszélés és a történet jó mindhalálig (vagy egy másik időrendje, előreutalások, késlelte- Erkölcstan: hősök, regénye, pl. Pillangó, Árvácska) tések); a műfaji változatot; tettek, magatartásforvagy Gárdonyi Géza: A láthatat- felismeri az elbeszélői nézőpon- mák értelmezése. lan ember vagy egy kortárs ma- tot, beszédhelyzetet; gyar vagy világirodalmi alkotás. azonosítja az irodalom nagy té- Mozgóképkultúra és máit, pl. szülő és gyerek, gyere- médiaismeret: nagyTér- és időviszonyok, cselek- kek és felnőttek, iskola és neve- epikai alkotások filmes mény, szerkezet, elbeszélői néző- lés; beavatás, próbatételek, szere- feldolgozásai és hatáNagyepikai alkotás – egy regény A tanuló sok szempontú megközelítése. tás(ok)ban

397

nagyepikai

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam pont, hangnem, ábrázolásmód.

lem.

suk.

Hősök, tettek, magatartásformák A tanuló – a szereplők jellemzése (egyéni képes a szereplők jellemzésére, állásfoglalással). tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi válaszRegényműfaji változat (pl. fejlő- tások értelmezésére és megbeszédésregény, történelmi regény, lésére, véleményezésére;

Dráma és tánc: döntési helyzetek, erkölcsi dilemmák értelmező, kifejező megjelenítése, jelenetkészítés rögtönzéssel

példázatos regény).

felidézi és rendszerezi az olvaElemzések, értelmezések és krea- sott, feldolgozott regényeket (összefoglalás); tív írások. képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására; memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kulcsfogalmak/ Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, gúny, példázat / parabola, történelmi regény. fogalmak


Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epig- Órakeret ramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, 17 óra gondolati líra Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma. Poétikai, stilisztikai és verstani alapfogalmak. Annak felismerése, hogy líra különböző műfajai az emberi érzelmek, hangulatok, erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulásnak a lehetőségét teremtik meg.

Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső A tematikai egység hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek fejleszténevelési-fejlesztési se: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a céljai kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére, közműveltségi helyének, szerepének megértésére. Ismeretek

Követelmények 398


BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra - műfaji rendszerezés.

Ének-zene: dallam- és ritmusvariációk; énekelt versek, ritmushatások; a rockzene néhány jellemzője.

A tanuló

elemzi az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján, értelmezi néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított Tematikus, motivikus kapcsoló- viszony néhány jellegzetes típu- Dráma és tánc: kifejedások felismerése (a műválasztás sát; ző szövegmondás. felölel alapvető lírai témákat, pl. azonosítja a művek tematikáját, természet, évszakok és napszak- meghatározó motívumait; felfeok, szülőföld, haza, család, szere- dez műfaji és tematikus- Társadalomismeret; mozgóképkultúra és lem, háború, szabadság, öntudat, motivikus kapcsolatokat; költősors, költészet / ars poetica). elemzi a zenei és ritmikai eszkö- médiaismeret: a reklámeszközök és hatáVerstani, poétikai fogalmak rend- zök típusait, felismeri funkcióju- suk. szerezése. kat, hangulati hatásukat; Szemelvények Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós (Nem tudhatom), Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.

elemzi a képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben; elemzi a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása);

Szemelvények a reklám és a pop- elemzi a művekből feltáruló érzelmi tartalmakat; zene új szóbeli költészetéből. sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfaA fogalmi háló a választott mű- jú lírai alkotásokat és meg is tanul vekhez kapcsolódik. néhányat (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egy-egy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét; rendszerezi műfajelméleti, verstani, stilisztikai, poétikai ismereteit (ismétléssel is); ismerkedik a reklám és a popzene új szóbeli költészetével, illetve ennek helyével, szerepével, hatásával a közműveltségben.

399

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verKulcsfogalmak/ selés, daktilus, jambus, jambikus verselés, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés (rímfajták; tiszta rím, asszofogalmak nánc), alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió.


Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus mo- Órakeret dernség) 6+ 4 óra A romantika mint az utolsó egységes korstílus. Korstílus-stílusirányzat. Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve. Annak megértése, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a problémákra.

Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival – A tematikai egység pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egynevelési-fejlesztési egy mű összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az céljai önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti, kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával. Az irodalom, az irodalmi élet beágyazása az adott kor történelmi-társadalmi-politikai életébe. Ismeretek

Követelmények

Stílusirányzatok a 20. század A tanuló megismerkedik elején (klasszikus modernség). egy korszak stílusirányzataival – pl. impresszionizmus, szimboAz impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzalizmus, szecesszió stílus- és for- tok és egy-egy mű összefüggésével; majegyei. Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. Ady, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád , Karinthy, Kosztolányi műveiből.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismertek: a korstílusok művelődéstörténeti, életmódbeli vonatkozásai.

ismerkedik a korszak irodalmi életével (pl. a Nyugat szerepe, Vizuális kultúra: stílushatása; irodalmi kapcsolatok); irányzatok a 20. század megismeri a korszakolás nehé- elején. zségeit, a kor történelmi, társadalmi hátterét; az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével); jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb 400

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam vonásait; az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár stb.) is gyűjt információkat; keres a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet , iparművészet is). Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimKulcsfogalmak/ bólum, összetett költői kép, anaforás szerkezet, szonett, irodalmi paródia, fogalmak epigon, szabadvers, nominális stílus.


Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató Órakeret irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regény7 óra elemzés Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji változatok.

A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló A tematikai egység indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnevelési-fejlesztési nyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek különböcéljai zőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. Ismeretek

Követelmények

Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből – egy magyar vagy világirodalmi regény sok szempontú megközelítése.

A tanuló


Társadalomismeret: a tudja alkalmazni a művek meg- bűnügyi regények tárközelítésének (korábban gyako- sadalomképe. rolt) lehetőségeit;

képes az irodalmi élmény meg- Vizuális kultúra; Énekosztására, olvasmányainak ajánlá- zene: a populáris kulA népszerű irodalom műfajai (pl. sára; túra műfajai, jellemzői. ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus alkalmas az önálló olvasregény, kalandregény, sci-fi), mányválasztás indoklására; Mozgóképkultúra és megoldásai, hatása; hangnemei képes memoriterek (prózaepikai médiaismeret: filmtí(pl. humoros regény), formái (pl. szövegrészletek) előadására; pusok, műsortípusok naplóregény, levélregény). (pl. sci-fi; krimi). Pl. Golding: A Legyek Ura / tud tájékozódni erkölcsi kérdéSalinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő sekben, és ezt igényli is; megérti egy műve / Verne egy műve / egy az igazság és a nézőpont, a sze401

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam mélyes és a közösségi igazság Dráma és tánc: döntékonfliktusát; si helyzetek értelmező, kifejező megjelenítése, A fogalmi háló a választott mű- képes az önálló műbefogadás jelenetkészítés rögtönmind teljesebb élményére, a hatás vekhez kapcsolódik. feldolgozására (csoportos beszél- zéssel klasszikus bűnügyi regény.

getésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt); képes a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére; képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére. képes adott témájú, szempontú és közlésformájú írásbeli szövegalkotásra Kulcsfogalmak/ Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia

Órakeret 7 +1 óra

A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok, konfliktus. A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel, magatartásokkal.

A tematikai egység Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a nevelési-fejlesztési műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemcéljai zésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek fejlesztése. Ismeretek

Követelmények

Drámai műfajok - egy tragédia A tanuló és/vagy egy komédia sok szem- felismeri és elemzi a drámai pontú megközelítése. műnem főbb jellemzőit, a választott alkotás műfaját közös és 402

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dráma és színház; a tragikus, a komikus minőség megjelenítése; színházi


Shakespeare: Romeo és Júlia

önálló olvasással, feldolgozással, előadás elemzése, értéműelemzéssel; kelése.

(vagy egy Shakespeare-komédia elemzi a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jel- Erkölcstan: vagy Gogol: A revizor). tragilemzőjét; kus/komikus történés, felismeri a tragiku- cselekmény; érték, Tér- és időviszonyok, szereplők mot/komikumot mint műfajfor- értékveszteség. rendszere, alapszituáció, cselek- máló minőséget, elemzi a műbeli mény, konfliktusok. Drámai megjelenési formáit; szerkezet. tudja jellemezni a drámai hősöket, elemezni kapcsolataikat, A meghatározó minőség szerepe konfliktusaikat; (tragikus/komikus cselekmény; képes szituációk és instrukciók tragikus/komikus hős). értelmezésére, esetleg megjelenítésére; Hősök (egyéni és tipikus voná- tud elemezni és értelmezni egy látott jelenetet (színházi előadás sok). vagy felvétele); Tragikus bukás, értékvesztealkalmas egy szövegrészlet megség/komikus lelepleződés. tanulására, jelenet előadására az olvasott drámai műből vagy annak alapján; különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) fejlődik empatikus készsége. Kulcsfogalmak/ Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem. fogalmak Tematikai egység/

A média kifejezőeszközei (2)

Órakeret

Fejlesztési cél

A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése

3 +1 óra

Előzetes tudás

Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. A médiaszövegek kommunikációs céljainak azonosítása. Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsiesztétikai mérlegelést és értékelést igényel.

A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjánevelési-fejlesztési ték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus atticéljai tűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. 403

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film).

Ének-zene: zenei stílusok, műfajok ismerete - dal, kánon, kórusmű, szimfónia, más hangszeres és zenekari művek, opera.

A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, Dráma és tánc: alapa szerzővel azonosítható eredeti formanyelv használata). vető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása, A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tuda- mozgás- vagy moztosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika). gásszínházi formák megkülönböztetése. Vizuális kultúra: Képzőművészeti ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika.

Tematikai egység/

A média társadalmi szerepe, használata

Órakeret

Fejlesztési cél

A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

4 óra

A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. Előzetes tudás

A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges.

A tematikai egység A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi nevelési-fejlesztési szerepének, működési módjának tisztázása. céljai Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesz404

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam tése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott, szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –, például a kameramozgás – kódokat).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság öszszehasonlítása.

Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelA mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a ven. tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása). Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól.

Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése). Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek, 405

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Kulcsfogalmak/fogalmak

Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció. A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.

Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagA fejlesztés várt mondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segéderedményei a két könyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók évfolyamos cik- helyesírásában. lus végén Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatá406

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Irodalom 8. évfolyam sára. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

407

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5-8. évfolyam

Magyar nyelv 5–8. évfolyam Óraterv Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

2

2

2

2

Éves óraszám

74

74

74

74

Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. mellékletében szereplő Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára című kerettanterv Magyar nyelv és irodalom A változata alapján készült. Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett jelen vannak/lehetnek a tantervben, illetve az iskola irodalomtanítási gyakorlatában a kortárs világ, a jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára is: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az 408

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5-8. évfolyam esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon.

Célok és feladatok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a nemzeti és kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőkészség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai gondolkodás kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti az aktív részvételt a társadalom közösségeiben, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója, alakítója: a szövegértési és alkotási (alsó tagozatban fogalmazási) készségek, és az ezeket megalapozó képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ugyanakkor különböző képességterületeket fejleszt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos for409

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5-8. évfolyam májának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv, valamint az Informatika műveltségi területek tartalmaihoz és céljaihoz.

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A testbeszéd, gesztusnyelv lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Empatikus együttműködés a beszédtárssal. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés alkalmazkodni a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez, az árnyalatok érzékeltetésére. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Saját vélemény megfogalmazása, megvédése érvekkel; mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. Saját vélemény újrafogalmazása adott szempont szerint. Mások véleményének tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat, improvizáció, diákszínpadi előadás.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése Különböző szövegek néma és hangos olvasása. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.

410

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5-8. évfolyam Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (pl.: felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalás). Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása önálló munkával, kooperatív módszerekkel. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. Szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei. Szövegek műfaji különbségének érzékelése (pl.: mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl.: hír és kommentár). Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban.

3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett írásmód gyakorlása. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjainak elsajátítása.

411

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5-8. évfolyam Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban. A különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése. Alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és alkalmazása. A tanult nyelvtani, helyesírási ismeretek normakövető alkalmazása. Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (és elektronikus) forrásokból; írásba foglalás tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

4. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon használata). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Elemi gyakorlottság a források megjelölésében. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Önálló vázlatkészítés különféle eljárásokkal (fürtábra, gondolattérkép stb.) rövidebb szövegek alapján. Különböző információhordozók pl.: vizuális, audiovizuális, elektronikus: Internet jellemzői, kommunikációs funkciói és kultúrája. Szövegek vizuális környezetének elemzése, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. Kulcsszó-keresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján. Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés, az összefoglalás gyakorlása. Információk, adatok visszakeresése tanítói/tanári irányítással. Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált [koncentrációs] memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 412

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5-8. évfolyam A nyelvi egységek közötti egyszerűbb rendszerszerű összefüggések felismerése (pl.: hang, szó, szóelem). A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl.: az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének megfigyelése. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében (pl.: az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentés megismerése. Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése. Javítás tanári irányítással és önállóan. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. A helyi tanterv használata A tanórai tevékenység legfontosabb célja a képességek fejlesztése, készségek kialakítsa. Ennek érdekében Az 5–8. évfolyam magyar nyelv helyi tanterve szerkezete nem konkrét, például kronologikus elven sorolt tematikai egységekre fűződik fel, hanem – csakúgy, mint a Nemzeti alaptanterv – egy-egy fejlesztési feladat köré csoportosítja a tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy a tartalmak és tevékenységek nem értelmezhetők feltétlenül egymást követő tanórák konkrét tananyagaként, nem használhatók úgy, mint egy tanmenet. A szaktanár feladata, hogy a tantervünkbe foglalt főbb képességcsoportokhoz tartozó tartalmakat és hozzájuk köthető tevékenységeket a megfelelő módon összeállítsa, megalkotva belőle a tanórák tananyagának sorozatát. A tanórákon, foglalkozásokon megoldandó feladatok minél inkább kötődjenek a tanulók más tantárgyak keretében végzett feladataihoz, személyes törekvéseihez. Legyenek a tevékenységnek felhasználható produktumai, kötődjenek komplex tevékenységekhez, feladatokhoz, projektekhez. Az 5–8. évfolyam irodalom helyi tanterve azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítsa a figyelmet. A tematikai egységeknek megvan a maguk lineáris logikája, de ez a linearitás nem jelent előírt sorrendet. A sorrendjük azonban mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. Ebben a lehetséges és átvehető, de nem előírt sorrendiségben a mesékkel indul a felső tagozatos irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, 413

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5-8. évfolyam s amelyek egyben középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát is, hiszen ez nemcsak a mesékben van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór is, és ennek kapcsán a népdalok. A tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra sem tűnik el az irodalommal való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás azután időben is tágul: az irodalmon keresztül is visszatekinthet a tanuló történelmi hagyományainkra és múltunkra, nemcsak a történelemórán. A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze.

A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni:   

 

megszerezte-e a kellő anyanyelvi és irodalmi ismereteket; képes-e a fogalmak önálló, pontos használatára; a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére; tudja-e alkalmazni megszerzett tudását képes-e önálló kutatómunkára, kézikönyvek, szakkönyvek és más információforrásokban való eligazodásra (meg tudja-e állapítani, mennyire megbízható egy információforrás; össze tudja-e vetni egymással a különböző forrásokból származó információkat); mennyire tudja véleményét koherensen, a fogalmak pontos használatával kifejteni szóban és írásban; mennyire vesz részt a tanórai, közös munkában.

Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése.

A magyarórákon értékeljük a tanulók  

szóbeli megnyilvánulását, írásbeli teljesítményét.

A szóbeli megnyilvánulások lehetnek    

feleletek, hozzászólások, a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok, kiselőadások stb.

Az írásbeli teljesítmények    

a tankönyv, munkafüzet feladatainak megoldása, alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, iskolai és házi dolgozatok (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelő, meggyőző szövegtípusok, véleménynyilvánítás írásban, műértelmezés, levél, ismertetés). 414

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5-8. évfolyam

Tárgyi feltételek Tárgyi feltétel az iskolában meglévő demonstrációs eszközök és szükség szerint saját készítésű eszközök mellett az iskolai könyvtár, számítógép, internet. Néhány téma esetében szükséges a könyvtáros tanár tevékenysége, múzeumlátogatáskor pedig múzeumpedagógiai szolgáltatások is igénybe vehetőek.

A tankönyvek kiválasztásának elvei   

     

   



A tankönyvek feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. A taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. Legyenek korszerűek: a jól bevált tanítási módszerek mellett érvényesítsék az irodalomtudomány és nyelvtudomány újabb eredményeit. Világos, logikus felépítésükkel és igényes, a korosztály számára érthető nyelvezetükkel segítsék a tananyag elsajátítását. A tanulnivalót az eredményes elsajátításhoz szükséges részletességgel tárgyalják. Változatos, többféle munkaformát (egyéni, páros, csoportos) alkalmazó feladataik tegyék lehetővé a képességfejlesztést és a differenciált oktatást. A tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek (pl. idegen nyelvi, digitális, természettudományi, tanulás tanulása) fejlesztésére is. A tantárgyi kereteken belül a korosztály tapasztalatait, jellegzetes problémáit a középpontba helyezve, a tanulókat önálló véleményalkotásra ösztönözve adjanak teret az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztésének, az erkölcsi nevelésnek. A nyelvtanórákon a diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül, gyakorlati oldalról sajátíthassák el az anyanyelvi ismereteket. Az irodalomkönyvek a könnyebb használhatóság érdekében együtt tartalmazzák az irodalmi műveket és feldolgozásukat. Kezeljék kiemelten a vizuális elemeket. Képeik, ábráik segítsék a nyelvi információk megértését, gazdagítsák azok tartalmát. A taneszközök legyenek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai, amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő feladatlapok). A taneszközöket egészítse ki olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, valamint olyan digitális hozzáférés, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

415

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5. évfolyam

5.9.5 Magyar nyelv 5. évfolyam Óraterv Évi óraszám: 74 óra tematikai egység

órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

8 óra

Olvasás, szövegértés

5 óra

Írás, fogalmazás

6 óra

Helyesírás

9 óra

A nyelv szerkezete és jelentése

40 óra

A hangok világa

6 óra

A magyar helyesírás jellemzői

3 óra

Szóelemek - A toldalékok típusai

8 óra

Helyesírási alapelvek

4 óra

Állandósult szókapcsolatok

4 óra

Könyv és könyvtárhasználati ismeretek

3 óra

A szavak jelentése – A hangalak és a jelentés kapcsolata Év eleji és év végi ismétlés

12 óra 6 óra

Tematikai egység/ Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Előzetes tudás

Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel).

A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. A tematikai egység beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. nevelési-fejlesztési Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikácéljai ciós célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. 416


Ismeretek/fejlesztési követelmények


Dráma és tánc: komKülönböző hallott szövegek, információk megértése, rövid össze- munikációs kapcsolatteremtés, szituációk, foglaló reprodukálása. helyzetgyakorlatok. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő Vizuális kultúra: vizuástb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. lis kommunikáció. A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal.

Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozá- Természetismeret: Az sa szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. ember értelmi képesséMindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben tör- gének, érzelmi intelliténő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. genciájának alapvonásai; , az érzékszervek szerepe. Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége. Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); fogalmak Tematikai egység/ Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 5 óra

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken.

Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó A tematikai egység kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, nevelési-fejlesztési grafikonok értelmeztetése. céljai Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. 417

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5. évfolyam A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények


Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő han- Matematika; gos olvasása. Természetismeret: szövegértés, a feladatok szöOlvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szöve- vegének értelmezése. geken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégi- Informatika: Adatkezelés, ákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). adatfeldolgozás, informáTájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, uta- ciómegjelenítés; internelók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, tes források adatainak folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézi- megkeresése, csoportosíkönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. tása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései. Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak Tematikai egység/ Írás, fogalmazás Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 6 óra

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése.

A tematikai egység Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalnevelési-fejlesztési kotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alcéljai kalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


418

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5. évfolyam A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés Idegen nyelvek: udvariassági az esztétikus, olvasható kézírásra. formulák, egyszerű üzenetek Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társ- megfogalmazása a tanult idegen nyelven. korrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Történelem, társadalmi és A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakor- állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmonlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. dás történelmi eseményekről, hősökről. Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés. Vizuális kultúra: a szöveg képe. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzosszöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés fogalmak Tematikai egység/ Helyesírás Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 16 óra

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megA tematikai egység ismertetése. nevelési-fejlesztési A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a céljai helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok 419

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5. évfolyam Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, Történelem, társadalmi hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és és állampolgári ismeszófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. retek; Idegen nyelvek; A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. Vizuális kultúra; Természetismeret; InforA megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az matika: a tantárgyra írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll jellemző fogalmak, és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok tulajdonnevek, földrajsegédeszközök használatával. zi nevek, digitális kifeTörekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírás- jezések helyesírása. ra. Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. fogalmak

Tematikai egység/ A szavak szerkezete és jelentése Fejlesztési cél

Órakeret 12 óra

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Előzetes tudás

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése.

A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, A tematikai egység annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezetnevelési-fejlesztési tel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. céljai Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szókinAz ige és főnév szemantikája. cse, néhány állandósult Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és szókapcsolata. hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.

Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések cso420

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5. évfolyam portos és önálló feltárása.

Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokonKulcsfogalmak/ és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szófogalmak kapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.

Tematikai egység/ A nyelv szerkezete Fejlesztési cél

Órakeret 30 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. Előzetes tudás

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben.

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részleteA tematikai egység sebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangnevelési-fejlesztési rend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) céljai A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő meg- Idegen nyelvek: a tanult ismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb idegen nyelv hangálvizsgálata. lománya, hangtani, A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a szótani szerkezete. képzési módok megfigyelése. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: magánhangzók, mássalhangzók; magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. jellemzőinek megnevezése. a szövegalkotásban.

421

Természetismeret: az ember hangképző szervei.

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 5. évfolyam Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részKulcsfogalmak/ leges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés; alapszófaj (ige, főnév, fogalmak melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév). A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, ponA fejlesztés várt tos és helyes fogalmazásra, írásra. eredményei az 5. Képes az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértésére, a szövegből az információk visszakeresése évfolyam végén mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, a hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

422



órakeret


8 óra


8 óra

Írás, fogalmazás

6 óra

Helyesírás

8 óra


40 óra

Szófajok - alapszófajok

2 óra

Az igék

7 óra

A főnév

10 óra

A melléknév

4 óra

A számnév

4 óra

A határozószó

2 óra

A névmások

5 óra

Az igenevek

3 óra

Könyv és könyvtárhasználati ismeretek

3 óra

Év eleji és év végi ismétlés

4 óra


Órakeret 8 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Előzetes tudás

Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel).

A tematikai egység A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképnevelési-fejlesztési zés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. céljai Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történet423

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam meséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Dráma és tánc: komKülönböző hallott szövegek, információk megértése, rövid össze- munikációs kapcsolatteremtés, szituációk, foglaló reprodukálása. helyzetgyakorlatok. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal.

Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben törVizuális kultúra: vizuáténő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. lis kommunikáció. Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Természetismeret: Az ember értelmi képesséTanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. gének, érzelmi intelliA kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontex- genciájának alapvonátus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigye- sai; , az érzékszervek lése, értelmezése. szerepe. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzéséErkölcstan: önismeret, a vel. személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége. Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs Kulcsfogalmak/ folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszfogalmak köz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).

Tematikai egység/ Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 8 óra

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A tematikai egység A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövege424

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam nevelési-fejlesztési céljai

ken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)



Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos Matematika; olvasása. Természetismeret: Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók szövegértés, a feladahasználatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, tok szövegének értelAV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben mezése. (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének Informatika: Adatkekövetése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika zelés, adatfeldolgozás, felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. információmegjeleníAz információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott tés; internetes források szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg adatainak megkeresémondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg se, csoportosítása. szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárá- Vizuális kultúra: szösa, értelmezése. veg és kép összefüggései. Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak

Tematikai egység/ Írás, fogalmazás Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 6 óra

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. 425

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. A tematikai egység Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalnevelési-fejlesztési kotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alcéljai kalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés Idegen nyelvek: udvariassági az esztétikus, olvasható kézírásra. formulák, egyszerű üzenetek Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfogalmazása a tanult idegen nyelven. megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Történelem, társadalmi és Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő állampolgári ismeretek: narszókincs használata. ratív szövegek, történetmonSzemélyes élmények megfogalmazása különböző szöveg- dás történelmi eseményekről, típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. hősökről. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. Természetismeret: Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, anyaggyűjtés, vázlatkészítés. margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. Vizuális kultúra: a szöveg A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, ha- képe. sonlóságai. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzosszöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. . Kulcsfogalmak/ Levél, e-mail, emotikon. fogalmak Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).

Tematikai egység/ Helyesírás Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 8 óra

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.

426

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megA tematikai egység ismertetése. nevelési-fejlesztési A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a céljai helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, Történelem, társadalmi hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és és állampolgári ismeszófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. retek; Idegen nyelvek; A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. Vizuális kultúra; Természetismeret; InforA megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az matika: a tantárgyra írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll jellemző fogalmak, és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok tulajdonnevek, földrajsegédeszközök használatával. zi nevek, digitális kifeTörekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírás- jezések helyesírása. ra. Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. fogalmak Tematikai egység/ A nyelv szerkezete és jelentése Fejlesztési cél

Órakeret 40 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. Előzetes tudás

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben.

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének A tematikai egység megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletenevelési-fejlesztési sebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. céljai Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


427

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése.

Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangállománya, hangtani, szótani szerkezete.

Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.

Természetismeret: az Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az ember hangképző szerirányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. vei. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A melléknevek és a számnevek csoportjai, szerepük a szövegben. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A határozószók és az igenevek jellemzőinek megismerése. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Kulcsfogalmak/ Alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév). fogalmak A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, sms, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Képes az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek gloA fejlesztés várt bális (átfogó) megértésére, a szövegből az információk visszakeresése eredményei a két mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat évfolyamos ciklus alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismevégén retszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, a hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. 428

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

429


Magyar nyelv 7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több kell, hogy legyen számukra merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. 78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 78. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

430



órakeret


4 óra


5 óra

Írás, fogalmazás

5 óra

Helyesírás

9 óra


45 óra

Viszonyszók és mondatszók

8 óra

Szószerkezet

2 óra

A mondatok osztályozása

4 óra

Az alany

3 óra

Az állítmány

4 óra

A tárgy

4 óra

A határozók

12 óra

A jelzők

8 óra


6 óra


Előzetes tudás

Órakeret 4 óra

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.

Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a A tematikai egység helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nevelési-fejlesztési nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságaicéljai nak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.

431

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények


Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszéd- Minden tantárgy: felhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. szólalás, kiselőadás, A különféle mindennapi megnyilatkozások üzeneteinek dekódolása. (ünnepi) beszéd, részvétel beszélgetésben, Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitá- vitában. ban, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a Vizuális kultúra: szötémának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. veg és kép kapcsolata Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) a vizuális médiumokhelyzetekben. ban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, Ének-zene: beszédvita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő hang, énekhang, bebeszédmód, szókincs használata. szédtempó, ritmus. Kulcsfogalmak/ Vélemény, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás fogalmak

Tematikai egység/ Olvasás, szövegértés Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 5 óra

A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektA tematikai egység ronikus szövegekben. nevelési-fejlesztési Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információcéljai források kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb techni- Minden tantárgy: az kák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), egyes tantárgyakban azok gyakorlatban történő alkalmazása. olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. sajátosságai. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív 432

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Informatika: keresési Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák ismeretek alkalmazása. összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).

Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. fogalmak Tematikai egység/ Írás, fogalmazás Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 5 óra

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása.

A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szereA tematikai egység tetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés nevelési-fejlesztési képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. céljai Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus Informatika: a szövegszövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése. szerkesztő programok A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, lehetőségei. törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jel- Vizuális kultúra: tipoglemzés, vélemény. ráfia ismeretek. Kulcsfogalmak/ Jegyzet, vélemény, elektronikus szöveg, komment. fogalmak

Tematikai egység/ Helyesírás Fejlesztési cél

Órakeret 9 óra 433

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam Előzetes tudás

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő heA tematikai egység lyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési nevelési-fejlesztési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak céljai írásjelhasználata; a szöveg központozásának, leggyakoribb szabályainak megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle Informatika: a helyesírásbeli műfajokban. írási ellenőrző programok. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép. Kulcsfogalmak/ Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). fogalmak Tematikai egység/ A nyelv szerkezete és jelentése Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 45 óra

Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. céljai A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szö- Vizuális kultúra: vizuvegszervező ereje. ális kommunikáció, a Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommuniká- vizuális közlések felépítése. ciós szándéknak megfelelően szóban és írásban.

434


Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés.

Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szóalkotása.

A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mondatrész, alany, állítmány, tárgy, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó.

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatóA fejlesztés várt rugóit. eredményei a Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) 7. évfolyam vé- megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a gén szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket.

435



órakeret


10 óra


6 óra

Írás, fogalmazás

6 óra

Helyesírás

9 óra


29 óra

Alárendelő összetett mondat

11 óra

Mellérendelő összetett mondat

9 óra

Szóalkotási módok, szóösszetétel

9 óra

A nyelv állandósága és változása

7 óra


7 óra


Előzetes tudás

Órakeret 10 óra

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.

Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, A tematikai egység nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainevelési-fejlesztési nak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás céljai erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszéd- Minden tantárgy: felhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. szólalás, kiselőadás, (ünnepi) beszéd, rész436

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkom- vétel beszélgetésben, munikáció üzeneteinek dekódolása. vitában. Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitá- Vizuális kultúra: szöban, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a veg és kép kapcsolata témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. a vizuális médiumokReagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) ban. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beA közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kis- szédtempó, ritmus. előadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. helyzetekben.

Hozzászólás, felszólalás, köszöntő, ünnepi beszéd. Kulcsfogalmak/ Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. fogalmak Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).

Tematikai egység/ Olvasás, szövegértés Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 6 óra

A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektA tematikai egység ronikus szövegekben. nevelési-fejlesztési Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információcéljai források kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb techni- Minden tantárgy: az kák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), egyes tantárgyakban azok gyakorlatban történő alkalmazása. olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. sajátosságai. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem 437

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam Informatika: keresési Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák ismeretek alkalmazása. összefüggéseinek felfedése, értelmezése. folyamatos szövegeken.

Vizuális kultúra: ábrák, illusztrációk Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a képek, értelmezése. különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.

Tematikai egység/ Írás, fogalmazás Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 6 óra

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb.

A tematikai egység Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a nevelési-fejlesztési műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. céljai Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus Informatika: a szövegszövegek írása. Az idézés pontos jelölése. szerkesztő programok Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás lehetőségei. (hír, interjú, riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, Vizuális kultúra: tipogtörekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. ráfia ismeretek. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. 438

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).

Kulcsfogalmak/ Blog; önéletrajz. fogalmak Tematikai egység/ Helyesírás Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 9 óra

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési A tematikai egység képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak nevelési-fejlesztési írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak megismertetése. céljai A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle Informatika: a helyesírásbeli műfajokban. írási ellenőrző programok. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. Az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – eszalkalmazása. tétikus és célszerű íráskép. Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondoKulcsfogalmak/ latjel). fogalmak Egyenes, szabad függő, függő idézet.

Tematikai egység/ A nyelv szerkezete és jelentése Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 29 óra

Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.

A tematikai egység A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és nevelési-fejlesztési szövegépítő eljárásokkal. 439

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam céljai

A szóalkotási módok megismertetése.



A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szö- Vizuális kultúra: vizuvegszervező ereje. ális kommunikáció, a Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommuniká- vizuális közlések felépítése. ciós szándéknak megfelelően szóban és írásban. Az összetett mondat fajtái, felépítése. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. Idegen nyelvek: a taA szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése nult idegen nyelv szószépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos alkotása. szóalkotás-képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Összetett mondat; alárendelő és mellérendelő mondat. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó.

Tematikai egység/ A nyelv állandósága és változása Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 7 óra

A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai.

A tematikai egység A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. nevelési-fejlesztési A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának céljai megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyarság történetének kezdetei.

Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése. Ének-zene: régi és új A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata. stílusú népdalok. A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. Kulcsfogalmak/ Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád. fogalmak A fejlesztés várt A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan eredményei a részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, 8. évfolyam vé- vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, 440

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Magyar nyelv 6. évfolyam gén

nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

441

5.9 Magyar nyelv és irodalom az 5 8. évfolyam számára

Recommend Documents