MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. ÉVFOLYAM

Az iskola által választott kerettanterv:

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változata: Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5–8. évfolyama számára” Alapelvek, célok és feladatok Az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a tantárgynak. A diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet. Jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A testbeszéd, gesztusnyelv lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Empatikus együttműködés a beszédtárssal. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés alkalmazkodni a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez, az árnyalatok érzékeltetésére. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Saját vélemény megfogalmazása, megvédése érvekkel; mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben.

Saját vélemény újrafogalmazása adott szempont szerint. Mások véleményének tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat, improvizáció, diákszínpadi előadás. 2. Olvasás, az írott szöveg megértése Különböző szövegek néma és hangos olvasása. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (pl.: felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalás). Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása önálló munkával, kooperatív módszerekkel. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. Szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei. Szövegek műfaji különbségének érzékelése (pl.: mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl.: hír és kommentár). Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. 3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett írásmód gyakorlása. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjainak elsajátítása. Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban. A különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése. Alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és alkalmazása. A tanult nyelvtani, helyesírási ismeretek normakövető alkalmazása. Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (és elektronikus) forrásokból; írásba foglalás tanári irányítással, csoportosan és önállóan. 4. A tanulási képesség fejlesztése

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon használata). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Elemi gyakorlottság a források megjelölésében. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Önálló vázlatkészítés különféle eljárásokkal (fürtábra, gondolattérkép stb.) rövidebb szövegek alapján. Különböző információhordozók pl.: vizuális, audiovizuális, elektronikus: Internet jellemzői, kommunikációs funkciói és kultúrája. Szövegek vizuális környezetének elemzése, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. Kulcsszó-keresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján. Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés, az összefoglalás gyakorlása. Információk, adatok visszakeresése tanítói/tanári irányítással. Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált [koncentrációs] memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A nyelvi egységek közötti egyszerűbb rendszerszerű összefüggések felismerése (pl.: hang, szó, szóelem). A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl.: az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének megfigyelése. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében (pl.: az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentés megismerése. Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése. Javítás tanári irányítással és önállóan. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az olvasás örömének megtapasztalása. Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrása. Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló olvasása és feldolgozása a klasszikus, a kortárs magyar és világirodalom köréből. A zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése.

Képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása. Jelentésteremtő szerepük megértése a lírai szövegben. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A kompozíció meghatározó elemeinek megismerése (pl.: tematikus szerkezet, térés időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése. Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások olvasása. Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása. Kreatív elbeszélési és történet átírási gyakorlatok. A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Az idő- és térmegjelölések azonosítása, elemzése. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. Előreutalások és késleltetések azonosítása az elbeszélésben. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. Az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet érzékelése. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségekről. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása példák alapján. A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi, szerkezeti jellemzők azonosítása. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Beszélgetések a szép és a csúnya fogalmának tartalmairól, használatáról. A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formái, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése. Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának tartalmáról. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (pl.: bábjáték). A tájékozódás igénye és képessége erkölcsi kérdésekben. Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Az empátia fejlesztése különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl.: helyzetgyakorlat). A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás feldolgozása csoportos beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása. A kulturális sokszínűség mint közösségépítő erő megfigyelése.

Közműveltségi tartalmak 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés 1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd – megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés; a beszéd szupraszegmentális (folytonos) tényezői a beszédszándéknak megfelelően; – mindennapi beszédhelyzetek nyelvi mintái; – nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció. 1.3. Memoriterek értelmező tolmácsolása. 2. Olvasás, az írott szövegek megértése 2.1. Szövegértés – a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás szövegfeldolgozási módja; – a megértés egységei: szó, szószerkezet, mondat, bekezdés, szöveg; – a nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői; – gyakori szövegtípusok megértési stratégiái (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek); – ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. 3. Írás, szövegalkotás 3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép 3.2. Szövegalkotás – elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, egyéb, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, SMS, web2.0), szabadírás; – kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi, helyesírási normák. 4. A tanulási képesség fejlesztése 4.1. Kulturált könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat 4.2. Tanulást támogató eljárások – jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével, egynyelvű szótárak; – vázlatkészítés különféle eljárásokkal: magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat; – jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás; – ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozásuk: magyarázat, definíció, leírás, adat, információ, gondolattérkép, ábra, ikon, grafikon, táblázat. 4.3. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek – kérdésfeltevés, válaszadás, gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések, kreatív eljárások. 4.4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése Teljes művek: – Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső egy-egy műve; Arany János egy balladája, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Nemzeti dal; – Radnóti Miklós: Nem tudhatom; Vörösmarty Mihály: Szózat; Weöres Sándor egy költeménye; – kortárs magyar szerzők néhány költeménye. – Részletek: – Arany János: Családi kör, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Petőfi Sándor: János vitéz, egy drámarészlet, egy népballada, prózai szövegek részletei. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5.1. A kommunikáció – a kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés; érv, érvelés; kisközösségi kommunikáció, kiselőadás, vita); – a mindennapi kommunikációs helyzetek nyelvi mintái és magatartási szabályai: a kapcsolatteremtés és -tartás szóbeli és írásbeli formái, nyelvi viselkedési normák. 5.2. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia

– nyelvváltozatok, nyelvjárások; – a hazánkban élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata. 5.3. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések – a magyar beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, dallam, szünet, tempó); – szóelemek; – szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója; a szószerkezetek; – a szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata, az állandósult szókapcsolatok; – a szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések; – mondat; szerkezet, modalitás; – az írott nyelv normái: a magyar helyesírás alapelvei. 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 6.1. Műnemek és műfajok – epika, líra, dráma; – ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, mese, mítosz, monda, novella, regény; dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, óda, rapszódia; komédia, tragédia. 6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai – kompozíció, szerkezet, hatás; – elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés; – szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők; lírai én, motívum; – zeneiség, ritmus, ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, rím; – drámajáték: helyzet, monológ, dialógus, jelenet, konfliktus. 6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása – ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét; – szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum. 6.4. Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok – természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica. 6.5. Irodalmi alkotások elemzési, értelmezési eljárásai 6.6. Szerzők és művek Epika: – magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; – Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; – Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz; – továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); – kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból. Líra: – Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből; – kortárs magyar lírai alkotások. – A dráma és a színház világa:egy dráma. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 7.1. Hősök, magatartásminták, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások – érzelmek, indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála;

– az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása. 7.2. Zenei, képzőművészeti vonatkozások és kapcsolódások 7.3. Regionális és helyi kulturális kötődések – irodalmi emlékhelyek. 7.4. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció és játék – dialogikus szövegek, jelenetek, drámajáték. 7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Értékelési elvek A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni: – megszerezte-e a kellő anyanyelvi és irodalmi ismereteket; – képes-e a fogalmak önálló, pontos használatára; a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére; tudja-e alkalmazni megszerzett tudását – képes-e önálló kutatómunkára, kézikönyvek, szakkönyvek és más információforrásokban való eligazodásra (meg tudja-e állapítani, mennyire megbízható egy információforrás; össze tudja-e vetni egymással a különböző forrásokból származó információkat); – mennyire tudja véleményét koherensen, a fogalmak pontos használatával kifejteni szóban és írásban; – mennyire vesz részt a tanórai, közös munkában. Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése. A magyarórákon értékeljük a tanulók – szóbeli megnyilvánulását, – írásbeli teljesítményét. A szóbeli megnyilvánulások lehetnek – feleletek, – hozzászólások, – a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok, – kiselőadások stb. Az írásbeli teljesítmények – a tankönyv, munkafüzet feladatainak megoldása, – alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, – feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, – iskolai és házi dolgozatok (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelő, meggyőző szövegtípusok, véleménynyilvánítás írásban, műértelmezés, levél, ismertetés).

5–6. évfolyam Célok, feladatok A sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Az irodalom nemcsak a kultúra hordozója, és nemcsak a kommunikáció egyik változata, hanem olyan tevékenység, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Az irodalomóra a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helye is. Figyelembe kell vennünk a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A tanuló legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. A képességfejlesztés területei / elvárt eredményei A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük. Beszédkészség A tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás Legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás Legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség Jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés A globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret A tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség Megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. 5. évfolyam Heti óraszám

Éves óraszám

nyelvtan

irodalom

nyelvtan

irodalom

2

2,5

72 Ha évi 36 héttel tervezünk 74 Ha évi 37 héttel tervezünk

90 Ha évi 36 héttel tervezünk 92,5 Ha évi 37 héttel tervezünk

Magyar nyelv Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás Ha évi 37 héttel tervezünk A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Az összes óraszám

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

órakeret 9 óra 9 óra 10 óra 12 óra + 2 óra 15 óra 12 óra 5 óra 72 óra 74 óra Ha évi 37 héttel tervezünk

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret 9 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a Előzetes tudás kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs A tematikai egység alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek nevelési-fejlesztési jellemzésekor. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang céljai kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló Dráma és tánc: reprodukálása. kommunikációs Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a kapcsolatteremtés, beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szituációk, szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek helyzetgyakorlatok. alkalmazása. Vizuális kultúra: vizuális Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő kommunikáció. gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Természetismeret: Az ember Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja különbözőségeinek értelmi képességének, megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok (férfiak és nők, felnőttek és érzelmi intelligenciájának gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. alapvonásai; , az Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. érzékszervek szerepe. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán Erkölcstan: önismeret, a alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).


Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 9 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg Előzetes tudás információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. A tematikai egység Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken nevelési-fejlesztési többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti céljai összefüggés felismertetése Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Természetismeret: Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző szövegértés, a feladatok témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák szövegének értelmezése. (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása. Vizuális kultúra: szöveg és Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a kép összefüggései. különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat,), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. Üzenet, betűrend, tartalomjegyzék. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Írás, fogalmazás

Órakeret 10 óra A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági Előzetes tudás formulák ismerete, alkalmazása stb. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló A tematikai egység és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás céljai támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, Idegen nyelvek: olvasható kézírásra. udvariassági formulák, Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. egyszerű üzenetek Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű megfogalmazása a tanult elkészítéséhez. idegen nyelven. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat Történelem, társadalmi és kifejtéséhez, kiegészítéséhez. állampolgári ismeretek: Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, narratív szövegek, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. történetmondás történelmi eseményekről, hősökről. Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés. Vizuális kultúra: a szöveg képe. Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél, Kulcsfogalmak/ fogalmak

Helyesírás

Órakeret 12 óra Tematikai egység/ + 2 óra Ha évi 37 Fejlesztési cél héttel tervezünk A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az Előzetes tudás írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A tematikai egység A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő nevelési-fejlesztési segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. céljai A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány Történelem, társadalmi és elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek állampolgári ismeretek; elsajátításához kapcsolódóan. Idegen nyelvek; Vizuális A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg kultúra; Természetismeret; megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás a tantárgyra jellemző fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. fogalmak, tulajdonnevek, Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás.


Órakeret 15 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Előzetes tudás A rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű A tematikai egység kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy nevelési-fejlesztési ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. céljai Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelvek: a tanult Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja idegen nyelv szókincse, közötti összefüggés megfigyelése. néhány állandósult Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szókapcsolata. szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes Kulcsfogalmak/ jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; fogalmak beszélt nyelvi metafora. Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás

A szavak szerkezete és jelentése

2 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 12 óra

A nyelv szerkezete A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A Idegen nyelvek: a tanult hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. idegen nyelv A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok hangállománya, hangtani, megfigyelése. szótani szerkezete. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: Természetismeret: az ember – magánhangzók, mássalhangzók; hangképző szervei. – magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; – mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges Kulcsfogalmak/ hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés; fogalmak 3óra

Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tanulói tevékenységek

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Helyesejtési gyakorlatok: Tanári magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, szituációs játékok légzőgyakorlatok, magánhangzókkal, szervezése a beszéd, a testbeszéd alkalmazására, megértésére. a mássalhangzókkal és a hangkapcsolatokkal kapcsolatos kiejtési gyakorlatok, időtartam-gyakorlatok, nyelvtörők.

Irodalom Tematikai egység címe Mesék Szövegalkotás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Petőfi Sándor: János vitéz

Szövegalkotás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Táj, szülőföld Szövegalkotás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

órakeret 12 óra 2 óra 2 óra 20 óra +2,5 óra ha évi 37 héttel tervezünk 2 óra 3 óra 8 óra 2 óra 2 óra

A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Szövegalkotás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány Az összes óraszám


6 óra 17 óra 2 óra 2 óra 10 óra 90 óra 92,5 óra Ha évi 37 héttel tervezünk

Órakeret 12 óra Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, Előzetes tudás valamint kortárs példákkal). Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében. Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék megismerése, a műfaji A tematikai egység változatok tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és fikció nevelési-fejlesztési különbségének belátása, mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi céljai gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mesék. A tanuló Történelem, társadalmi és Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek állampolgári ismeretek: ismert műfajú művek olvasásával, és más népek meséi. történetekben a valós és a értelmezésével illeszkedik az új Verses és prózai formájú mesék. fiktív elemek nevelési-oktatási szakasz Meseregény(ek), meseregény-részletek. megkülönböztetése. irodalmi/képességfejlesztési Példák különféle műfaji változatokra folyamatába (átismétel, felidéz); (pl. tündér-varázsmese, valódi mese, Dráma és tánc: kifejező megismer műveket a magyar hősmese, csalimese, láncmese, beszéd, mesemondás. népmesék, műmesék, hazai hazugságmese, tréfás mese). nemzetiségek és más népek meséi köréből; Állatmesék verses és prózai formában tudatosítja a mese különféle műfaji (egy téma több variánsa, pl. Aiszóposz, változatainak, illetve egy-egy mű Phaedrus, La Fontaine klasszikus variánsainak létezését, a népmese és történetei és új átdolgozások). a műmese fogalmát; tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját; alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat; képes cselekményismertetésre, hősbemutatásra; megtanul és előad művet/műrészletet. Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, Kulcsfogalmak/ meseszám; vers, ritmus, próza. fogalmak Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, kreatív írások.

Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás

Mesék

2 óra

Órakeret 20 óra+2,5 óra Tematikai egység/ Petőfi Sándor: János vitéz Fejlesztési cél ha évi 37 héttel tervezünk Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Előzetes tudás Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal). A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, A tematikai egység elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége nevelési-fejlesztési különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, céljai véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A János vitéz cselekménye, szerkezete. A tanuló Erkölcstan: társas A mű mesei elemei (cselekmény, ismeri az epikai műnem jellegét (tér, kapcsolatok, segítő hősök) – népies elbeszélő kapcsolatok, felnőtté válás, idő, cselekmény, szereplő, költemény/verses mese. beavatás. elbeszélő); elemzi és minősíti ezeket a Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai Ének-zene: ritmusérzék viszonyokat, szempontokat a János (értelmezés, jellemzés). fejlesztése, ritmizálás. vitéz részletes feldolgozása során; jellemzi a mű szereplőit; A megjelenítés eszközei (az Vizuális kultúra; megismeri a kapcsolódó elméleti egységenkénti feldolgozás során mozgóképkultúra és fogalmakat (pl. verses epika; néhány poétikai eszköz megismerése: médiaismeret: illusztrációk, elbeszélő költemény); képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, a János vitéz rajzfilmen, megkezdi az ismerkedést a poétikai metafora; alakzatok, pl. ellentét, eszközökkel – a szóképek, alakzatok hangoskönyvben. párhuzam, felsorolás, megszólítás, felismerése, megnevezése ettől felkiáltás, kérdés). kezdve folyamatos feladat; felismeri a versritmust; képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); képes saját véleményének megfogalmazására; alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből). Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, levél, érvelő szöveg, kreatív írások.

Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok.


Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

3 óra

Órakeret 17 óra Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai alkotások, mesék, elbeszélések. A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértve a témák változatait is. Archetipikus helyzetek felfedezése bibliai, mitológiai történetekkel. Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, érzelmei, Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok

gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben. Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására. Követelmények

Ismeretek

Kapcsolódási pontok

Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben.

A tanuló Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: óaz irodalmi művek segítségével is és újszövetségi történetek; megfigyeli az emberi kapcsolatok A mitológiai és bibliai történetektől (pl. ókori görög istenek, hősök. sokféleségét, a téma irodalmi Daidalosz és Ikarosz, Gilgames és megjelenésének változatosságát Enkidu; Jákob és Ézsau) a kortárs Ének-zene; vizuális kultúra: korszaktól, műfajtól és formától irodalomig, magyar és világirodalmi mitológiai és biblikus témák függetlenül; szemelvényekkel. a zenében, a felfedez archetipikus helyzeteket képzőművészetben. bibliai, mitológiai történetekkel; Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy felismer emberi alaphelyzeteket és művei) és nagyepikai (teljes művek és Erkölcstan: család, irodalmi témákat, formákat; részletek, pl. Mark Twain, Jules Verne, barátság. részt vesz ajánlott olvasmányok J. K. Rowling, E. Kästner), valamint közös feldolgozásában (pl. tér- és lírai alkotásokban. időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, Arany János: Családi kör – szerkezet); versértelmezés. választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását A választott művekhez kapcsolódó (szemelvények vagy egyéni fogalmi ismeretek. beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására (memoriter is); képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotási feladatok különféle műfajokban: elbeszélés, leírás, kreatív írások. fogalmak 2 óra


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány

Órakeret 10 óra

Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása.

Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Erkölcstan: jó és rossz, bűn megismerkedik a házi olvasmányok és erény, a lelkiismeret. megközelítési szempontjaival, Dráma és tánc: elbeszélő lehetőségeivel; szöveg egy-egy jelenetének előzetesen felkészül a mű sok dramatizált megjelenítése. szempontú megközelítésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.); A mű fontos témái (pl. barátság, képes szövegalkotási feladatok közösség, önfeláldozás, gyerekekmegoldására (szóban/írásban), pl. felnőttek, hűség-árulás). jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás; képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői Kulcsfogalmak/ nézőpont. fogalmak Ismeretek Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont.


Táj, szülőföld

Órakeret 8 óra

Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak. A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása. A tematikai egység Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; ezzel nevelési-fejlesztési párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik. céljai Olvasói tapasztalatok megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Petőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, A tanuló Természetismeret: az pl. Szülőföldemen, Úti levelek). olvasott művek topológiája. tudatosítja, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; Epikai művek (részletek) és lírai Hon és népismeret: hazai megismeri, hogy a tematika nem alkotások magyar tájakról, városokról táj; az én városom, falum. műnemhez, műfajhoz kötődik; (pl. Ady, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és Informatika: tájékozódás, érzékeli a szövegek műfaji mások művei), illetve vallomások a különbségét (mese – dokumentum; információgyűjtés tájakról, szülőföldről. városokról. lírai mű – elbeszélés); A választott tárgyhoz kapcsolódó megfigyeli a jellegzetes magyar fogalmi ismeretek. tájak, városok megjelenítésének formáit; megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét; azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, hangulatot; Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is). Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, levél. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás

2 óra


Órakeret 6 óra Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá jelen, kortárs kulturális tény A tematikai egység megismerése a lakóhely (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája nevelési-fejlesztési vonatkozásában. Önálló és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása céljai (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A régió, lakóhely kultúrája, A tanuló Hon és népismeret: hazai emlékhelyei/az iskola névadója. táj, helytörténet, helyi megismer valamely kulturális, hagyományok; az én irodalmi, népi hagyományt A választott tárgyhoz kapcsolódó városom, falum; hazai lakóhelye fogalmi ismeretek. nemzetiségek kultúrája és (tájegység/település/kerület) vagy hagyományai. iskolája vonatkozásában (pl. felkeresnek egy irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot); Vizuális kultúra: folklór, képzőművészet, ismerkedik jelenének tárgykultúra, építészet a hagyományaival (pl. nemzetiségi településen, a régióban. irodalom, folklór, múzeum, színház), az ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével; gyűjtőmunkája eredményeképpen (internet-használattal is) az anyagból valamely prezentációt készít. Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei - bevezetés

Szövegalkotás

Órakeret 8 óra

A Szövegalkotás témakörhöz tartozó ismeretek és fogalmak feldolgozása a Mesék, a János vitéz, valamint a Táj, szülőföld, Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok témakörökön belül történik. Elbeszélés, leírás, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. Annak belátása, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülésnek és mások tiszteletének A tematikai egység kifejezője. A szövegalkotás készségszintjének folyamatos fejlesztése, önkorrekció, nevelési-fejlesztési hibajavítás. Az olvasott irodalmi művekhez (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a céljai: jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Irodalmi művekhez kapcsolódó A tanuló képes Történelem, társadalmi és szövegalkotási feladatok készítése, állampolgári ismeretek; szövegalkotási készségszintjének különféle műfajokban (elbeszélés, Természetismeret; Vizuális folyamatos fejlesztésére, hibáinak leírás, levél, jellemzés, kreatív írások). kultúra; javítására; Matematika:narratív az elbeszélés, leírás, jellemzés szövegek, leírások alkotása. közlésformáinak gyakorlására; rövid érvelő szövegek készítésére; néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail stb.). Elbeszélés, leírás, levél Kulcsfogalmak/ fogalmak Előzetes tudás

Tanulói tevékenységek Különböző előadásmódok megfigyelése, az alkotások hatásának szóbeli és írásbeli megfogalmazása, szerepjáték; szómagyarázat; kulcsszók keresése; széljegyzetek készítése; válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre; szöveg-kiegészítés; véleménynyilvánítás a szöveg alapján, memoriter előadása.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Kreatív jóslás, előadás-változatok összehasonlítása, vázlat felhasználása, kulcsszó keresése, téma azonosítása), gyakorlása, megbeszélés, verbális értékelés.

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, A Pál utcai fiúk,), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, megszemélyesítés, dal, rím, ritmus, mítosz. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

6. évfolyam Heti óraszám

Éves óraszám

nyelvtan

irodalom

nyelvtan

irodalom

2

2,5

72 Ha évi 36 héttel tervezünk 74 óra Ha évi 37 héttel tervezünk

90 Ha évi 36 héttel tervezünk 92,5 óra Ha évi 37 héttel tervezünk

Magyar nyelv Tematikai egység címe

órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete

9 óra 13 óra 12 óra 10 óra 3 óra 19 óra +2 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

6 óra

Az összes óraszám


72 óra 74 óra Ha évi 37 héttel tervezünk

Órakeret 9 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a Előzetes tudás kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás fejlesztése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus A tematikai egység játékkal, hangos szövegmondással. nevelési-fejlesztési Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt céljai közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Dráma és tánc: Különböző hallott szövegek, információk megértésének, rövid összefoglaló kommunikációs reprodukálásának gyakorlása. kapcsolatteremtés, A különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel fejlesztése. szituációk, Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési helyzetgyakorlatok. szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint Vizuális kultúra: vizuális nem nyelvi jelek alkalmazásának gyakorlása. kommunikáció. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és Természetismeret: Az ember résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, értelmi képességének, drámapedagógiai gyakorlatokkal. érzelmi intelligenciájának Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő alapvonásai; , az gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. érzékszervek szerepe. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Erkölcstan: önismeret, a A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a személyes kapcsolatok, a Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. beszélgetés jelentősége. Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, Kulcsfogalmak/ tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, fogalmak tempó, hangerő, szünet). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 13 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg Előzetes tudás információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási A tematikai egység stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. nevelési-fejlesztési A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. céljai A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Olvasási, szövegértési stratégiák gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú Matematika; nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák Természetismeret: (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb szövegértés, a feladatok stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). szövegének értelmezése. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), Informatika: Adatkezelés, korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő adatfeldolgozás, forrásokban. információmegjelenítés; A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, internetes források monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő adatainak megkeresése, javító stratégia megtalálása és alkalmazása. csoportosítása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek Vizuális kultúra: szöveg és tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, kép összefüggései. Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Írás, fogalmazás

Órakeret 12 óra A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika Előzetes tudás alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. A tematikai egység Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás nevelési-fejlesztési támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. céljai Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, Idegen nyelvek: olvasható kézírásra. udvariassági formulák, Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. egyszerű üzenetek Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű megfogalmazása a tanult elkészítéséhez. idegen nyelven.

A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről. Természetismeret: Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: elbeszélés, anyaggyűjtés, leírás, jellemzés, levél. vázlatkészítés. Vizuális kultúra: a szöveg Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. képe. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, Informatika: internetes kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. kapcsolattartó műfajok; A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Kulcsfogalmak/ Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 10 óra A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az Előzetes tudás írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, A tematikai egység normák megismertetése. nevelési-fejlesztési A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő céljai segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. Történelem, társadalmi és A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg állampolgári ismeretek; megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás Idegen nyelvek; fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Vizuális kultúra; Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Természetismeret; Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása. helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), Kulcsfogalmak/ elválasztás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Helyesírás

Órakeret 3 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. A szavak szerkezete és jelentése

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Az ige és főnév szemantikája. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.


Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szókincse, néhány állandósult szókapcsolata.

Szótő, toldalék, képző, jel, rag; beszélt nyelvi metafora.


2 óra

Órakeret 19 óra Tematikai egység/ 21óra A nyelv szerkezete Ha évi 37 Fejlesztési cél héttel tervezünk A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos Előzetes tudás formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. A szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A tematikai egység Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének nevelési-fejlesztési megfigyeltetése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. Idegen nyelvek: a tanult A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak idegen nyelv áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a hangállománya, hangtani, kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének szótani szerkezete. megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Természetismeret: az ember Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az hangképző szervei. irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév). Kulcsfogalmak/ fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tanulói tevékenységek Szövegfonetikai gyakorlatok (a hangerő, a hangszín, a hangmagasság változtatása, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok); hangos olvasás; felolvasás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok.

4óra Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tanári magyarázat, szemléltetés, a különböző megfigyelési, tanulási, önkifejezési helyzetek modellezése.

Irodalom Tematikai egység címe

órakeret 8 óra 2 óra 2 óra + 1 óra ha évi 37 héttel tervezünk 7 óra 2 óra 2 óra

Ballada Szövegalkotás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

Monda, rege Szövegalkotás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Arany János: Toldi Szövegalkotás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

25 óra 4 óra 2 óra +1,5 óra ha évi 37 héttel tervezünk 10 óra 15 óra 1 óra 10 óra 90 óra 92,5 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány) Az összes óraszám


Órakeret 8 óra Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése. Előzetes tudás Hangsúlyos verselés; rím. A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése; magatartásformák, erkölcsi értékek elemzése. A tematikai egység Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitatása. nevelési-fejlesztési Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok céljai befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Egy népballada értelmezése és előadása A tanuló Erkölcstan: bűn, erény, (pl. Kőmíves Kelemen vagy Kádár lelkiismeret. megismeri a ballada műfaji Kata). jellemzőit, sajátos szerkesztés- és A műfaji sajátosságok megfigyelése, Ének-zene: népdal, előadásmódját; elemzése (szaggatottság, kihagyás, népballada. tudja, hogy a népköltészeti elhallgatás stb.). alkotások többféle változatban létezhetnek; Arany János: A walesi bárdok – egy elő tud adni egy népballadát műballada értelmezése és előadása. (memoriter); Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris) értelmezi Arany János A walesi szerkezet. bárdok című balladáját (memoriter); Műfaji sajátosságok (pl. kihagyásosság) műismereti minimuma: egy és művészi megoldások (pl. ismétlés, népballada és egy Arany-ballada. fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség). Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság. Kulcsfogalmak/ Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás

Ballada

2 óra+ 1 óra ha évi 37 héttel tervezünk


Monda, rege

Órakeret 7 óra

Mondák, legendák. Mitológiai történetek. Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések A tematikai egység megfogalmazása, korábbi és új szövegek megismerése alapján mondatípusok nevelési-fejlesztési rendszerezése. A képzelet, a kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai céljai gondolkodás fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Magyar mondák, pl. őstörténeti A tanuló Történelem, társadalmi és mondák/eredetmondák, történeti állampolgári ismeretek: a már korábbról ismert művek mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló forrástípusok, olvasásával felidézi a műfaji mondája; vármondák, Lehel, Zotmund forráselemzés; történetek és sajátosságokat; mondája). magyarázatok a magyarság felidéz népköltészeti műfajokat; vándorlásáról és a megismer, rendszerez Arany János: Rege a csodaszarvasról – honfoglalásról. mondatípusokat; műértelmezés. kreatív írásokat készít (pl. helyi A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) Ének-zene: népdalok monda, keletkezéstörténet); és a történeti források. felidézése. képes Arany János Rege a csodaszarvasról című művének Vizuális kultúra: elemző bemutatására (részletek, memoriter is), a mondai anyag és a honfoglaláskori művészet. művészi feldolgozás összevetésére. Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus. Kulcsfogalmak/ fogalmak 2 óra

Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Arany János: Toldi

Órakeret 25 óra

Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz. Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező A tematikai egység képesség fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; nevelési-fejlesztési magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, céljai az ítélőképesség fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A Toldi cselekménye, szerkezete. A tanuló Erkölcstan: bűn és erény, Toldi Miklós helyzete, tettei, lelkiismeret, megtisztulás. felismeri az elbeszélő költemény magatartása (értelmezés, jellemzés); műfaját; kapcsolatai, konfliktusai (elemzés). Ének-zene: ritmizálási elemzi a tér- és időviszonyokat; Arany lélekábrázolása (családi gyakorlatok. ismeri a cselekményt; jellemzi a kapcsolatok; bűn és megtisztulás). szereplőket és minősíti kapcsolataikat a Toldi részletes A megjelenítés eszközei (az feldolgozása során; egységenkénti feldolgozás során a alkalmazza a kapcsolódó elméleti poétikai eszközök elemzése: képek, pl. fogalmakat (pl. verses epika; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elbeszélő költemény); alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, túlzás, felismeri a poétikai eszközöket felsorolás, részletezés, szótőismétlés). (szóképek, alakzatok), a Verselési elemzések, ritmizálási versritmust; gyakorlatok. képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); képes saját véleményének

megfogalmazására; tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet. 2 óra + 1,5 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Érzelmek, hangulatok, gondolatok

Órakeret 10 óra

Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség. Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is). Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi életünket. A A tematikai egység befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú szövegek olvasásával, nevelési-fejlesztési feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák azonosítása. Képesség az epikai és lírai céljai műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Témák, motívumok lírai alkotásokban A tanuló Ének-zene: megzenésített (pl. természet, évszakok, napszakok, versek. megkülönbözteti az epikai és lírai szerelem). műnemet (az ábrázolás irányultsága A lírai műnem sokszínűsége: változatos alapján); szerkezeti megoldások, képiség, felismeri a lírai műnemnek a líra zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói alanyára vonatkoztatottságát magatartások. (bármely líratípusban, pl. gondolatvagy hangulatlíra); Szemelvények a magyar irodalom bővíti ismereteit a különféle műfajú alkotásaiból, pl. kifejezésmódokról; Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, felismer jellemző témákat, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó motívumokat (pl. természet, Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – évszakok, napszakok); értelmezések, poétikai és verstani felismeri a művészi gyakorlatok. stíluseszközöket és elemzi azok hatását. A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet. Kulcsfogalmak/ fogalmak Előzetes tudás


Próbatételek, kalandok, hősök

Órakeret 15 óra

Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben. A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok szempontú megközelítése (pl. A tematikai egység jellemformálás, archetipikus helyzetek). Felkészítés a téma megjelenésének nevelési-fejlesztési változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A céljai befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A hősies magatartás néhány példája, A tanuló Történelem, társadalmi és változata; a próbatételek, kalandok állampolgári ismeretek: megismer az irodalmi művek szerepe. segítségével néhány példát a hősies hősök, történetek, legendák elemzése. magatartásra; A görög mitológiától és a Bibliától (pl. megfigyeli, hogy a próbatételek, Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Vizuális kultúra: hősök, kalandok miként formálják a Sámson) a klasszikus és a kortárs próbatételek, kalandok személyiséget, jellemet;

ifjúsági irodalomig (kis- és nagyepikai művek, műrészletek; verses és prózai formák).

képzőművészeti a „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is felismer emberi megjelenítése. alaphelyzeteket és irodalmi Erkölcstan: a próbatétel, témákat, formákat; felismeri az Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – emberi kapcsolatok sokféleségét és kaland, hősiesség lehetséges műértelmezés. összefüggései. a téma megjelenésének Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; változatosságát korszaktól, műfajtól ismétlés és fokozás); a konfliktusok és formától függetlenül; jellege; népiesség és időmértékes forma. felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel; részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében); választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére; képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Kulcsfogalmak/ Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter. fogalmak 1 óra


Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány

Órakeret 10 óra

Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (szerelem, hazaszeretet, hűség, helytállás), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A házi olvasmányok A tematikai egység korábban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés nevelési-fejlesztési a mű sok szempontú befogadására, értelmezésére; az olvasottak önálló céljai dokumentálására (pl. motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok A tanuló Történelem, társadalmi és szempontú megközelítés. állampolgári ismeretek: alkalmazza a házi olvasmányok Tér- és időviszonyok korábban megismert megközelítési adott történetekben a valós (cselekményidő/külső, történelmi idő), és fiktív elemek lehetőségeit; cselekmény, szerkezet; a szereplők megkülönböztetése. előzetesen felkészül a mű sok csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok. szempontú értelmezésére Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, Informatika: egynyelvű Előzetes tudás

ábrázolásmód. Bornemissza Gergely életútja.

vázlatkészítés stb.); szótárak (pl. jelképszótár, szimbólumszótár) képes szövegalkotási feladatok használata. megoldására (szóban/ írásban), pl. A mű fontos témái (történelem, leírás, jellemzés, elbeszélés hősiesség, barátság, szerelem, árulás Természetismeret: a nézőpontváltással, levél, kreatív stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, regényhez kapcsolódó írás; gyűrű). képes szövegrészlet megtanulására, topológia. esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Szövegalkotás Fejlesztési cél 8 óra Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. Előzetes tudás A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra növelése. A tematikai egység Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő nevelési-fejlesztési szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása. céljai Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Irodalmi művekhez kapcsolódó A tanuló képes Történelem, társadalmi és szövegalkotási feladatok készítése, állampolgári ismeretek; az elbeszélés, leírás, jellemzés különféle műfajokban (elbeszélés, Természetismeret; közlésformáinak folyamatos leírás, jellemzés, levél). Matematika; Vizuális gyakorlására; Érvelő szövegek. kultúra: narratív szövegek, rövid érvelő szövegek készítésére; Kreatív írások. leírások, érvelő szövegek néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és alkotása. elektronikus szöveg elkészítésére Informatika: a digitális (meghívó, e-mail stb.); írásbeliség kapcsolattartó saját hibáinak felismerésére, műfajainak ismerete. javítására, igényli ezek kiküszöbölését gyakorlással, feladatmegoldással, és törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére. Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulói tevékenységek Könyvtárhasználat; anyaggyűjtés a könyvtárban, anyaggyűjtés az interneten, írott szöveg megértése; szövegelemzés; szövegalkotás; szómagyarázat; szövegtömörítés; kulcsszók keresése; tételmondatok keresése; válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre; szövegkiegészítés; véleménynyilvánítás a szöveg alapján.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tanári magyarázat, szemléltetés, a tanulók tevékenységének megszervezése, különböző olvasási helyzetek modellezése, vázlat, kulcsszó, témaazonosítás gyakorlása, megbeszélés, verbális értékelés.

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és

korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni háromnégy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

Továbbhaladás feltételei

Beszédművelés, szóbeli szövegek megértése és alkotása A tanuló eligazodik a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. Írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentum és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, önállóan (tematikus) vázlatot tud készíteni. Ismeri a szövegszerkesztés alapvető eljárásait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri a főbb beszélőszervek működését. Felismeri egyéni közlésmódjának jellemzőit, megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre törekszik. Felismeri, és hatásuk néhány szavas értékelésével megnevezi a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat különböző szövegekben, törekszik ezek használatára a szóbeli és írásbeli fogalmazásokban. Íráskép és helyesírás Képes megnevezni a helyesírási alapelveket, saját munkáiban felismeri a főbb helyesírási alapelvek alkalmazásának eseteit, törekszik a tanult helyesírási szabályok alkalmazására. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes az önálló tudásszerzés egyes lépéseinek elkülönítésére, szövegek kulcsszavainak azonosítására, vázlat, jegyzet felhasználására. El tud igazodni a tankönyvében, azt célirányosan használni tudja. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése A tanuló képes 5-6 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. Memoriterként tud kb. 2-4 lírai alkotást és egy elbeszélő költemény kb. 12 soros részletét. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes a saját és a nem saját álláspont azonosítására, mások véleményének

meghallgatására, megértésére. Alapvető érzelmeket, erkölcsi magatartásformákat azonosítani tud. Képes véleményének rövid, kulturált megfogalmazására.

7–8. évfolyam Célok, feladatok A változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. A nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondatés szövegépítő eljárásokkal. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás már több kell, hogy legyen merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. A tanulóknak érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Szerencsés, ha jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amiben elsősorban a művészetek adhatnak eligazítást. Figyelembe kell vennünk a tanuló sajátos serdülőkori viszonyát a tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és a tekintélyhez, és csakis ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazzuk meg célkitűzéseinket. A tanuló legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. A képességfejlesztés területei / elvárt eredményei Beszédkészség A tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség Már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés Már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség Már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit. 7. évfolyam Heti óraszám

Éves óraszám

nyelvtan

irodalom

nyelvtan

irodalom

2

2

72 Ha évi 36 héttel tervezünk 74 ha évi 37 héttel tervezünk



Órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése

4 óra 4 óra 4 óra 7 óra 46 óra + 2 óra ha évi 37 héttel tervezünk 7 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


72 óra 74óra ha évi 37 héttel tervezünk

Órakeret 4 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. Előzetes tudás A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a A tematikai egység kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés nevelési-fejlesztési gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) céljai tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek Minden tantárgy: megfelelően használó megnyilatkozás. kiselőadás, részvétel beszélgetésben, vitában. A különféle mindennapi megnyilatkozások dekódolása. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját játékban. álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs Ének-zene: beszédhang, helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. énekhang, beszédtempó, Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. ritmus. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. Vélemény, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás, köszöntő, Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Olvasás, szövegértés

Órakeret 4 óra

A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok

megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási Minden tantárgy: az egyes formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő tantárgyakban olvasott alkalmazása. szövegek feldolgozásának A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. tantárgyi sajátosságai. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Informatika: keresési Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek ismeretek alkalmazása. felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Vizuális kultúra: ábrák, Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. képek, illusztrációk Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. értelmezése. Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Írás, fogalmazás

Órakeret 4 óra

Adatgyűjtés, vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. Előzetes tudás A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi A tematikai egység kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági nevelési-fejlesztési formulák ismerete, alkalmazása stb. céljai Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Informatika: a Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, szövegszerkesztő vélemény. programok lehetőségei. A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a Vizuális kultúra: tipográfia legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. ismeretek. Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyesírás

Órakeret 7 óra

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás A tematikai egység értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a nevelési-fejlesztési mondatfajták írásjelhasználata; céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli Informatika: a helyesírási műfajokban. ellenőrző programok. Az írásjelek legfontosabb szabályai. Vizuális kultúra: tipográfiai A párbeszéd írásmódja. ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép. Írásjel (pont, kérdőjel, felkiáltójel). Kulcsfogalmak/ fogalmak Előzetes tudás

Órakeret 46 óra Tematikai egység/ + 2 óra ha A nyelv szerkezete és jelentése Fejlesztési cél évi 37 héttel tervezünk Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Előzetes tudás Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A tematikai egység A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és nevelési-fejlesztési másodlagos jelentés megkülönböztetése. céljai A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező Vizuális kultúra: vizuális ereje. kommunikáció, a vizuális Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak közlések felépítése. megfelelően szóban és írásban. Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. Idegen nyelvek: a tanult A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és idegen nyelv szóalkotása. mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, Kulcsfogalmak/ mód, társ, eszköz, állapot). fogalmak Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó. Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás

Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Hangos olvasás; felolvasás; szabad Dramatikus formák, improvizáció, megbeszélés. előadás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok

7 óra

Irodalom Tematikai egység címe Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Nagyepikai alkotás (regényelemzés) Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Egy korstílus – a romantika

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Nagyepikai alkotás– egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés) Drámai műfajok (egy komédia) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen Az összes óraszám


órakeret 10 óra 1 óra 8 óra 24 óra 1 óra 6 óra + 2 óra ha évi 37 héttel tervezünk 2 óra 8 óra 8 óra 1 óra 3 óra 72 óra 74 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, Órakeret anekdota) 10 óra Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Előzetes tudás Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, A tematikai egység segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének és nevelési-fejlesztési véleményezésének fejlesztése. céljai Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai A tanuló kisepikai alkotásokban Erkölcstan: nemzedékek, (pl. tér-, időviszonyok, előreutalás, család, felnőttek, gyerekek azonosítja, elemzi az idő- és késleltetés, nézőpont, szerkesztésmód, kapcsolatai. térviszonyokat; szereplők, hangnem, téma, motívumok). érzékeli az elbeszélés és a történet Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és Dráma és tánc: érzelmi időrendje közötti eltérést; más magyar elbeszélők alkotásai. tartalmak kifejezése azonosítja az előreutalásokat, drámajátékban, késleltetéseket; felismeri az elbeszélői nézőpontot, szerepjátékban. beszédhelyzetet; műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait; azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek; képes az irodalmi élmény megosztására; képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés,


segítőkészség, félelem, bizalom, hála; memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.

1óra


Órakeret 8 óra Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, Előzetes tudás epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. Nagyepikai A tematikai egység alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása, elemzése; az elbeszélés és a nevelési-fejlesztési történet időrendje közötti eltérés érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét céljai azonosító szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban Informatika: források önálló – sok szempontú megközelítés. feltárása és felhasználása. azonosítja, elemzi az idő- és Tér- és időviszonyok, cselekmény, térviszonyokat; szerkezet, anekdotikusság. Földrajz: az olvasott művek érzékeli az elbeszélés és a történet A szereplők jellemzése (egyéni topológiája. időrendje közötti eltérést; állásfoglalással). azonosítja az előreutalásokat, Elemzések, értelmezések és kreatív Erkölcstan: erkölcsi késleltetéseket; írások. felismeri az elbeszélői nézőpontot, dilemmák. beszédhelyzetet; Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, a műelemzés nyomán rögzíti a pl. Jules Verne, Mark Twain, Dickens és műfaji sajátosságokat; mások műveiből; a klasszikus és kortárs, azonosítja az irodalom nagy témáit magyar és világirodalmi ifjúsági (pl. család, gyerekek és felnőttek, irodalomból – műbemutatások, próbatételek, szerelem); értelmezések, ajánlások (a házi képes az irodalmi élmény olvasmányok megközelítési megosztására; szempontjainak alkalmazása, önálló képes a szereplők jellemzésére, állásfoglalással). tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére; memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést; képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; alkalmas az önálló Nagyepikai alkotás – regényelemzés

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

olvasmányválasztás indoklására. Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)

Órakeret 24 óra

Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12-es.) Időmértékes verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció. Előzetes tudás Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző A tematikai egység képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep nevelési-fejlesztési elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi tartalmak céljai megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Alkotások műfaji szempontokból a A tanuló Ének-zene: ritmusok, magyar irodalom különféle ritmusfajták azonosítása. felismeri az alapvető lírai műfajok korszakaiból, pl. Ady Endre, Arany sajátosságait különböző korok János, Csokonai Vitéz Mihály (A Vizuális kultúra: a alkotóinak művei alapján Reményhez), Janus Pannonius kompozíció szerepe a (elsősorban 19-20. századi (Pannónia dicsérete), József Attila, festészetben, építészetben. alkotások); Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti felismeri néhány lírai mű Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty beszédhelyzetét, a megszólítóMihály, Weöres Sándor műveiből és megszólított viszony néhány kortárs magyar lírai alkotásokból. jellegzetes típusát; Tematikus, motivikus kapcsolódások azonosítja a művek tematikáját, felismerése – a műválasztás felölel meghatározó motívumait; felfedez alapvető lírai témákat (pl. természet, műfaji és tematikus-motivikus évszakok és napszakok, szülőföld, haza, kapcsolatokat; család, szerelem, öntudat, költősors, azonosítja a zenei és ritmikai költészet/ars poetica). eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat; Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: azonosít képeket, alakzatokat, Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: szókincsbeli és mondattani Nemzeti dal – műértelmezések, sok jellegzetességeket, a lexika szempontú elemzések (pl. vershelyzet, jelentésteremtő szerepét megérti a szerkezet, műfaji változat, poétikai lírai szövegekben; megoldások, versforma). megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása); felismer érzelmi tartalmakat; sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete); sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek

is).


Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. 1óra



Egy korstílus – a romantika

Órakeret 6 óra + 2 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből. Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel. A tematikai egység Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. Romantikus nevelési-fejlesztési jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti kapcsolódások feltárása. céljai Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Egy korstílus – a romantika. A tanuló Vizuális kultúra: Egy-két szemelvény a korszak jellemző romantikus festmények, ismerkedik egy korstílussal, a alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. épületek, viseletek. korstílus és egy-egy mű közötti szabadság az irodalomban; új, jellegzetes összefüggéssel; műfajok; kevertség, töredékesség; Ének-zene: a zenei ismerkedik a korszak irodalmi romantika és népiesség). romantika. életével (pl. folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok); Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Informatika: önálló megismeri a korszakolás Petőfi korstílusra jellemző, különféle ismeretszerzés, a források nehézségeit; a romantika hátterét, műfajú, tematikájú alkotásaiból (pl. azonosítása. esztétikai elveit, törekvéseit, Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: Ábránd; ábrázolásmódját, hangnemeit; a Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…). stílus formajegyeit; ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével; jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat; felismer zenei és képzőművészeti vonatkozásokat, kapcsolódásokat; az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat. Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus Kulcsfogalmak/ képalkotás. fogalmak Előzetes tudás


2óra


Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus Órakeret (regényelemzés) 8 óra Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus korstílus. Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, Előzetes tudás epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak, döntéseinek mérlegelésére. A tematikai egység Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú megközelítése, nevelési-fejlesztési elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, céljai stílusjellemzők). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás (regényelemzés) A tanuló egy Jókai-regényben Történelem, társadalmi és sok szempontú megközelítés. állampolgári ismeretek: a azonosítja, elemzi az idő- és történelmi regény térviszonyokat, az előreutalásokat, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (vagy eseményei és a történelem. késleltetéseket, epizódokat; a esetleg egy másik regénye, pl. Az új szereplők kapcsolatait, a földesúr vagy A jövő század regénye) – Földrajz: az olvasott Jókaicselekmény elemeit; sok szempontú megközelítés. felismeri az elbeszélői nézőpontot, regény topológiája. beszédhelyzetet; Tér- és időviszonyok, cselekmény, műelemzés nyomán rögzíti a műfaji Mozgóképkultúra és szerkezet. sajátosságokat és romantikus epika médiaismeret: JókaiHősök, magatartásformák, erkölcsi regények filmes adaptációi. jellemzőit; választások – a szereplők jellemzése azonosítja a műben megjelenő (egyéni állásfoglalással). tematikát (pl. család, szerelem, Regényműfaji változat (pl. heroikus hősiesség, hazafiság, önfeláldozás); regény, irányregény, utópia stb.). képes a szereplők jellemzésére, A romantika megjelenési formái (pl. tetteik minősítésére; erkölcsi szerkezet, cselekményfordulatok, választások értelmezésére és jellemek, hangnem, előadásmód). véleményezésére; Elemzések, értelmezések és kreatív alkalmas a megjelenített értékek, írások. erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezésére; alkalmas az irodalmi élmény megosztására; beszámoló, ajánlás készítésére, különféle vélemények összevetésére; képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, Kulcsfogalmak/ ábrázolásmód. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Drámai műfajok (egy komédia)

Órakeret 8 óra

Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség az epikai és a A tematikai egység drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben nevelési-fejlesztési megjelenített konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint céljai műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Drámai műfajok - egy komédia sok A tanuló Dráma és tánc: dráma és szempontú megközelítése színház, a színházi megismeri a drámai műnem

legfontosabb jellemzőit, a komédia megjelenítés, szituáció, műfaját közös és önálló olvasással, jellem, díszlet, színpadi feldolgozással, műelemzéssel; szövegmondás. képes az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések Tér- és időviszonyok, szereplők azonosítására; rendszere, alapszituáció, cselekmény, a drámai szerkezet, drámai jellem és konfliktusok. nyelv néhány jellemzőjének felismerésére; Drámai szerkezet. a komikum mint műfajformáló A komikum megjelenési formái (pl. minőség felismerésére, formáinak helyzet- és jellemkomikum). megkülönböztetésére; Komikus jellem, jellemtípus. egy jellemtípus azonosítására; képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére; alkalmas részlet megtanulására, esetleg jelenet előadására az olvasott drámai műből, valamint egy látott jelenet (színházi előadás vagy felvétele) értelmezésére. Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum, jellemkomikum, Kulcsfogalmak/ típus, jellemtípus. fogalmak Molière: Fösvény (esetleg pl. Képzelt beteg) vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája.


1óra

A média kifejezőeszközei (1) Órakeret Történet és elbeszélés a mozgóképen 3 óra Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-okozati Előzetes tudás viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat. Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsiesztétikai felelősséget is jelent. A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) nevelési-fejlesztési szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a céljai mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszonylatok Vizuális kultúra: idő- és felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). térbeli változások Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése megjelenítése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú képsorozatokkal. alkalmazásával). A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet Dráma-tánc: az alapvető (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és fogalmak (történet, epizód fogalmának magyarázata. cselekmény, szándék, A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és feszültség, konfliktus, történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, fordulópont stb.) ismerete és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, és alkalmazása a saját bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. játékok értékelő Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi megbeszélése során. portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése.


Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.

Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Toposzok azonosítása, eredetük Tanári magyarázat, szemléltetés, a tanulók tevékenységének felkutatása (pl. jelképszótár megszervezése. használatával), képek, alakzatok azonosítása, jelentésük értelmezése, következtetések megfogalmazása,

A fejlesztés várt eredményei az év végén

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi írásjeleket. A szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket. Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon.. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival.

7. évfolyam (+0,5 órás változat) Heti óraszám

Éves óraszám

nyelvtan

irodalom

nyelvtan

irodalom

2

2,5




Órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése

4 óra 4 óra 4 óra 7 óra 46 óra + 2 óra ha évi 37 héttel tervezünk 7 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


72 óra 74óra ha évi 37 héttel tervezünk

Órakeret 4 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. Előzetes tudás A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a A tematikai egység kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés nevelési-fejlesztési gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) céljai tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek Minden tantárgy: megfelelően használó megnyilatkozás. kiselőadás, részvétel beszélgetésben, vitában. A különféle mindennapi megnyilatkozások dekódolása. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját játékban. álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs Ének-zene: beszédhang, helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. énekhang, beszédtempó, Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. ritmus. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Vélemény, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás, köszöntő,

Olvasás, szövegértés

Órakeret 4 óra

A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási Minden tantárgy: az egyes formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő tantárgyakban olvasott alkalmazása. szövegek feldolgozásának A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. tantárgyi sajátosságai. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Informatika: keresési Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek ismeretek alkalmazása. felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Vizuális kultúra: ábrák, Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. képek, illusztrációk Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. értelmezése. Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Írás, fogalmazás

Órakeret 4 óra

Adatgyűjtés, vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. Előzetes tudás A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi A tematikai egység kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági nevelési-fejlesztési formulák ismerete, alkalmazása stb. céljai Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Informatika: a Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, szövegszerkesztő vélemény. programok lehetőségei. A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a Vizuális kultúra: tipográfia legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. ismeretek. Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyesírás

Órakeret 7 óra

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás A tematikai egység értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a nevelési-fejlesztési mondatfajták írásjelhasználata; céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli Informatika: a helyesírási műfajokban. ellenőrző programok. Az írásjelek legfontosabb szabályai. Vizuális kultúra: tipográfiai A párbeszéd írásmódja. ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép. Írásjel (pont, kérdőjel, felkiáltójel). Kulcsfogalmak/ fogalmak Előzetes tudás

Órakeret 46 óra Tematikai egység/ + 2 óra ha A nyelv szerkezete és jelentése Fejlesztési cél évi 37 héttel tervezünk Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Előzetes tudás Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A tematikai egység A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és nevelési-fejlesztési másodlagos jelentés megkülönböztetése. céljai A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező Vizuális kultúra: vizuális ereje. kommunikáció, a vizuális Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak közlések felépítése. megfelelően szóban és írásban. Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. Idegen nyelvek: a tanult A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és idegen nyelv szóalkotása. mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, Kulcsfogalmak/ mód, társ, eszköz, állapot). fogalmak Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó. Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás

Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Hangos olvasás; felolvasás; szabad Dramatikus formák, improvizáció, megbeszélés. előadás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok

7 óra

Irodalom Tematikai egység címe Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Nagyepikai alkotás (regényelemzés) Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Egy korstílus – a romantika

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Nagyepikai alkotás– egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés) Drámai műfajok (egy komédia) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen Az összes óraszám


órakeret 15 óra 3 óra 9 óra 27 óra 2 óra 9 óra + 2 óra ha évi 37 héttel tervezünk 3 óra 8 óra 8 óra 1 óra 5 óra 90 óra 92 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, Órakeret anekdota) 15 óra Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Előzetes tudás Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, A tematikai egység segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének és nevelési-fejlesztési véleményezésének fejlesztése. céljai Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai A tanuló kisepikai alkotásokban Erkölcstan: nemzedékek, (pl. tér-, időviszonyok, előreutalás, család, felnőttek, gyerekek azonosítja, elemzi az idő- és késleltetés, nézőpont, szerkesztésmód, kapcsolatai. térviszonyokat; szereplők, hangnem, téma, motívumok). érzékeli az elbeszélés és a történet Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és Dráma és tánc: érzelmi időrendje közötti eltérést; más magyar elbeszélők alkotásai. tartalmak kifejezése azonosítja az előreutalásokat, drámajátékban, késleltetéseket; felismeri az elbeszélői nézőpontot, szerepjátékban. beszédhelyzetet; műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait; azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek; képes az irodalmi élmény megosztására; képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére,


pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála; memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.

3 óra


Órakeret 9 óra Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, Előzetes tudás epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. Nagyepikai A tematikai egység alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása, elemzése; az elbeszélés és a nevelési-fejlesztési történet időrendje közötti eltérés érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét céljai azonosító szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban Informatika: források önálló – sok szempontú megközelítés. feltárása és felhasználása. azonosítja, elemzi az idő- és Tér- és időviszonyok, cselekmény, térviszonyokat; szerkezet, anekdotikusság. Földrajz: az olvasott művek érzékeli az elbeszélés és a történet A szereplők jellemzése (egyéni topológiája. időrendje közötti eltérést; állásfoglalással). azonosítja az előreutalásokat, Elemzések, értelmezések és kreatív Erkölcstan: erkölcsi késleltetéseket; írások. felismeri az elbeszélői nézőpontot, dilemmák. beszédhelyzetet; Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, a műelemzés nyomán rögzíti a pl. Jules Verne, Mark Twain, Dickens és műfaji sajátosságokat; mások műveiből; a klasszikus és kortárs, azonosítja az irodalom nagy témáit magyar és világirodalmi ifjúsági (pl. család, gyerekek és felnőttek, irodalomból – műbemutatások, próbatételek, szerelem); értelmezések, ajánlások (a házi képes az irodalmi élmény olvasmányok megközelítési megosztására; szempontjainak alkalmazása, önálló képes a szereplők jellemzésére, állásfoglalással). tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére; memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést; képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; Nagyepikai alkotás – regényelemzés


alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására. Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)

Órakeret 27 óra

Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12-es.) Időmértékes verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció. Előzetes tudás Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző A tematikai egység képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep nevelési-fejlesztési elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi tartalmak céljai megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Alkotások műfaji szempontokból a A tanuló Ének-zene: ritmusok, magyar irodalom különféle ritmusfajták azonosítása. felismeri az alapvető lírai műfajok korszakaiból, pl. Ady Endre, Arany sajátosságait különböző korok János, Csokonai Vitéz Mihály (A Vizuális kultúra: a alkotóinak művei alapján Reményhez), Janus Pannonius kompozíció szerepe a (elsősorban 19-20. századi (Pannónia dicsérete), József Attila, festészetben, építészetben. alkotások); Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti felismeri néhány lírai mű Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty beszédhelyzetét, a megszólítóMihály, Weöres Sándor műveiből és megszólított viszony néhány kortárs magyar lírai alkotásokból. jellegzetes típusát; Tematikus, motivikus kapcsolódások azonosítja a művek tematikáját, felismerése – a műválasztás felölel meghatározó motívumait; felfedez alapvető lírai témákat (pl. természet, műfaji és tematikus-motivikus évszakok és napszakok, szülőföld, haza, kapcsolatokat; család, szerelem, öntudat, költősors, azonosítja a zenei és ritmikai költészet/ars poetica). eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat; Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: azonosít képeket, alakzatokat, Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: szókincsbeli és mondattani Nemzeti dal – műértelmezések, sok jellegzetességeket, a lexika szempontú elemzések (pl. vershelyzet, jelentésteremtő szerepét megérti a szerkezet, műfaji változat, poétikai lírai szövegekben; megoldások, versforma). megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása); felismer érzelmi tartalmakat; sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete); sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat;

Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is).


Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. 2 óra



Egy korstílus – a romantika

Órakeret 9 óra + 2 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből. Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel. A tematikai egység Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. Romantikus nevelési-fejlesztési jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti kapcsolódások feltárása. céljai Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Egy korstílus – a romantika. A tanuló Vizuális kultúra: Egy-két szemelvény a korszak jellemző romantikus festmények, ismerkedik egy korstílussal, a alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. épületek, viseletek. korstílus és egy-egy mű közötti szabadság az irodalomban; új, jellegzetes összefüggéssel; műfajok; kevertség, töredékesség; Ének-zene: a zenei ismerkedik a korszak irodalmi romantika és népiesség). romantika. életével (pl. folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok); Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Informatika: önálló megismeri a korszakolás Petőfi korstílusra jellemző, különféle ismeretszerzés, a források nehézségeit; a romantika hátterét, műfajú, tematikájú alkotásaiból (pl. azonosítása. esztétikai elveit, törekvéseit, Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: Ábránd; ábrázolásmódját, hangnemeit; a Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…). stílus formajegyeit; ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével; jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat; felismer zenei és képzőművészeti vonatkozásokat, kapcsolódásokat; az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat. Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus Kulcsfogalmak/ képalkotás. fogalmak Előzetes tudás


3 óra


Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus Órakeret (regényelemzés) 8 óra Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus korstílus. Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, Előzetes tudás epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak, döntéseinek mérlegelésére. A tematikai egység Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú megközelítése, nevelési-fejlesztési elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, céljai stílusjellemzők). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás (regényelemzés) A tanuló egy Jókai-regényben Történelem, társadalmi és sok szempontú megközelítés. állampolgári ismeretek: a azonosítja, elemzi az idő- és történelmi regény térviszonyokat, az előreutalásokat, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (vagy eseményei és a történelem. késleltetéseket, epizódokat; a esetleg egy másik regénye, pl. Az új szereplők kapcsolatait, a földesúr vagy A jövő század regénye) – Földrajz: az olvasott Jókaicselekmény elemeit; sok szempontú megközelítés. felismeri az elbeszélői nézőpontot, regény topológiája. beszédhelyzetet; Tér- és időviszonyok, cselekmény, műelemzés nyomán rögzíti a műfaji Mozgóképkultúra és szerkezet. sajátosságokat és romantikus epika médiaismeret: JókaiHősök, magatartásformák, erkölcsi regények filmes adaptációi. jellemzőit; választások – a szereplők jellemzése azonosítja a műben megjelenő (egyéni állásfoglalással). tematikát (pl. család, szerelem, Regényműfaji változat (pl. heroikus hősiesség, hazafiság, önfeláldozás); regény, irányregény, utópia stb.). képes a szereplők jellemzésére, A romantika megjelenési formái (pl. tetteik minősítésére; erkölcsi szerkezet, cselekményfordulatok, választások értelmezésére és jellemek, hangnem, előadásmód). véleményezésére; Elemzések, értelmezések és kreatív alkalmas a megjelenített értékek, írások. erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezésére; alkalmas az irodalmi élmény megosztására; beszámoló, ajánlás készítésére, különféle vélemények összevetésére; képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, Kulcsfogalmak/ ábrázolásmód. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Drámai műfajok (egy komédia)

Órakeret 8 óra

Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség az epikai és a A tematikai egység drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben nevelési-fejlesztési megjelenített konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint céljai műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Drámai műfajok - egy komédia sok A tanuló Dráma és tánc: dráma és szempontú megközelítése színház, a színházi megismeri a drámai műnem

legfontosabb jellemzőit, a komédia megjelenítés, szituáció, műfaját közös és önálló olvasással, jellem, díszlet, színpadi feldolgozással, műelemzéssel; szövegmondás. képes az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések Tér- és időviszonyok, szereplők azonosítására; rendszere, alapszituáció, cselekmény, a drámai szerkezet, drámai jellem és konfliktusok. nyelv néhány jellemzőjének felismerésére; Drámai szerkezet. a komikum mint műfajformáló A komikum megjelenési formái (pl. minőség felismerésére, formáinak helyzet- és jellemkomikum). megkülönböztetésére; Komikus jellem, jellemtípus. egy jellemtípus azonosítására; képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére; alkalmas részlet megtanulására, esetleg jelenet előadására az olvasott drámai műből, valamint egy látott jelenet (színházi előadás vagy felvétele) értelmezésére. Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum, jellemkomikum, Kulcsfogalmak/ típus, jellemtípus. fogalmak Molière: Fösvény (esetleg pl. Képzelt beteg) vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája.


1 óra

A média kifejezőeszközei (1) Órakeret Történet és elbeszélés a mozgóképen 5 óra Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-okozati Előzetes tudás viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat. Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsiesztétikai felelősséget is jelent. A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) nevelési-fejlesztési szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a céljai mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszonylatok Vizuális kultúra: idő- és felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). térbeli változások Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése megjelenítése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú képsorozatokkal. alkalmazásával). A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet Dráma-tánc: az alapvető (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és fogalmak (történet, epizód fogalmának magyarázata. cselekmény, szándék, A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és feszültség, konfliktus, történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, fordulópont stb.) ismerete és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, és alkalmazása a saját bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. játékok értékelő Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi megbeszélése során. portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése.


Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.

Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Toposzok azonosítása, eredetük Tanári magyarázat, szemléltetés, a tanulók tevékenységének felkutatása (pl. jelképszótár megszervezése. használatával), képek, alakzatok azonosítása, jelentésük értelmezése, következtetések megfogalmazása,

A fejlesztés várt eredményei az év végén

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi írásjeleket. A szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket. Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon.. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival.

8. évfolyam Heti óraszám

Éves óraszám

nyelvtan

irodalom

nyelvtan

irodalom

2

2,5

72 Ha évi 36 héttel tervezünk 74 óra ha évi 37 héttel tervezünk

90 Ha évi 36 héttel tervezünk 92,5 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Magyar nyelv Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága és változása Összefoglalásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


órakeret 9 óra 7 óra 4 óra 9 óra 29 óra + 2 óra ha évi 37 héttel tervezünk 7 óra 7 óra 72 óra 74 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Órakeret 9 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. Előzetes tudás A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés A tematikai egység gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) nevelési-fejlesztési tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. céljai A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása. Minden tantárgy: A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, kiselőadás, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek (ünnepi) beszéd, részvétel és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. beszélgetésben, vitában. Vizuális kultúra: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus játékban. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


hozzászólás, felszólalás, köszöntő, ünnepi beszéd. Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. Órakeret 7 óra A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Olvasás, szövegértés

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási Minden tantárgy: az egyes formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő tantárgyakban olvasott alkalmazása. szövegek feldolgozásának A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) tantárgyi sajátosságai. használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek Informatika: keresési felfedése, értelmezése. ismeretek alkalmazása. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző Vizuális kultúra: ábrák, forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. képek, illusztrációk A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való értelmezése. összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. Előzetes tudás A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. A tematikai egység Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a műfaji nevelési-fejlesztési sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. céljai A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Informatika: a Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. szövegszerkesztő Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, programok lehetőségei. riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a Vizuális kultúra: tipográfia legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. ismeretek. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen Írás, fogalmazás

(önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).


Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, hír, interjú, riport, tudósítás, elektronikus szöveg, komment, blog; önéletrajz.


Órakeret 9 óra Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és Előzetes tudás szövegjavítás fokozatos önállósággal. A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg A tematikai egység központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak nevelési-fejlesztési megismertetése. céljai A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli Informatika: a helyesírási műfajokban. ellenőrző programok. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. Vizuális kultúra: tipográfiai Az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. ismeretek – esztétikus és Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, alkalmazása. célszerű íráskép. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Helyesírás

Központozás, írásjel (vessző, kettőspont, gondolatjel). Egyenes, szabad függő, függő idézet.

Órakeret 29 óra Tematikai egység/ A nyelv szerkezete és jelentése + 2 óra Fejlesztési cél ha 37 héttel tervezünk Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Előzetes tudás Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő A tematikai egység eljárásokkal. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az nevelési-fejlesztési elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. céljai A szóalkotási módok megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező Vizuális kultúra: vizuális ereje. kommunikáció, a vizuális Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak közlések felépítése. megfelelően szóban és írásban. A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és Idegen nyelvek: a tanult mondatszók. idegen nyelv szóalkotása. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Összetett mondat; alárendelő és mellérendelő mondat. Kulcsfogalmak/ fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás

7 óra

Tematikai egység/ Órakeret 7 A nyelv állandósága és változása Fejlesztési cél óra A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai. Előzetes tudás A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. A tematikai egység A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, nevelési-fejlesztési értelmezése különböző régi és mai szövegeken. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai Történelem, társadalmi és szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból állampolgári ismeretek: a származó írott szövegeken és irodalmi példákon. magyarság történetének Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének kezdetei. megfigyelése, megnevezése. A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata. Ének-zene: régi és új stílusú A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. népdalok. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulói tevékenységek Kifejező érvelés különböző kommunikációs helyzetekben, különböző álláspontokat képviselve.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Dramatikus formák, improvizáció, érvelés tanulói tevékenységek szervezése

Irodalom Tematikai egység címe

órakeret

Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Nagyepikai alkotás - regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia

16 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése Az összes óraszám


2 óra 10 óra 20 óra 2 óra 12 óra 2 óra 7 óra 10 óra + 2.5 óra ha évi 37 héttel tervezünk 2 óra 3 óra 4 óra 90 óra 92,5 óra ha évi 37 héttel tervezünk

Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, Órakeret kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada 16 óra Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada. Előzetes tudás Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, A tematikai egység segítőkészség, félelem, bizalom, hála). nevelési-fejlesztési Kisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések alapján céljai következtetések, általánosan érvényes megállapítások megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Kisepikai alkotások - prózai és verses A tanuló Vizuális kultúra: témák, műfajok. műelemzések során rögzíti az egyes tematikus kapcsolódások a Novella, elbeszélés, kisregény, festészetben. műfajok sajátosságait is; anekdota, karcolat, egyperces novella, felismeri az epikus közlésformát, komikus eposz, ballada - műfaji Erkölcstan: beavatás; bűn, valamint a verses és a prózaforma rendszerezés. bűnhődés, lelkiismeret. műfajmegkötő vagy műfajfüggetlen szerepét; Tematikus kapcsolódások, archetipikus Dráma és tánc: kifejező alkalmazza a művek már ismert helyzetek felismerése (pl. gyerekkorértelmezési szempontjait (elemzi az szövegmondás, felnőttkor, szegénység-gazdagság, bűnélménymegosztás. idő- és térviszonyokat, szerkezeti bűnhődés, házastársi kapcsolatok, megoldásokat, előreutalásokat, hűség, kitartás, beavatás). késleltetéseket); felismeri az elbeszélői nézőpontot, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, beszédhelyzetet;

Mikszáth Kálmán, Örkény István műveiből, valamint választható: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – a komikus eposz műfaji sajátosságai, illetve Arany János egy balladája (pl. Zách Klára; Szondi két apródja).

azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, szegénység; a kisepikai műfajok rendszerezésével (eredet, forma, műfaji jellemzők) összefoglalja, átismétli a négy év során Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem megszerzett ismereteit; (részletek) – házi olvasmány. képes az irodalmi élmény A karcolatgyűjtemény szerkezete; pármegosztására; novellák összevetése. képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.; memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, időrend, Kulcsfogalmak/ elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. fogalmak 2 óra


Nagyepikai alkotás - regényelemzés

Órakeret 10 óra

Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai alkotások közlésformái. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére, megbeszélésére, véleményezésére. Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése, feldolgozása, a A tematikai egység narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az irodalmi nagy témáinak nevelési-fejlesztési felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek, gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; céljai beavatás, próbatételek, szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás – egy regény sok A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban Történelem, társadalmi és szempontú megközelítése. állampolgári ismeretek: azonosítja, elemzi az idő- és Pl. Tamási Áron: Ábel a rengetegben nagyepikai alkotások térviszonyokat, a narráció vagy Szabó Magda: Abigél vagy Móricz társadalomképe. sajátosságait (az elbeszélés és a Zsigmond: Légy jó mindhalálig (vagy történet időrendje, előreutalások, egy másik regénye, pl. Pillangó, Erkölcstan: hősök, tettek, késleltetések); a műfaji változatot; Árvácska) vagy Gárdonyi Géza: A felismeri az elbeszélői nézőpontot, magatartásformák láthatatlan ember vagy egy kortárs értelmezése. beszédhelyzetet; magyar vagy világirodalmi alkotás. azonosítja az irodalom nagy témáit, Mozgóképkultúra és pl. szülő és gyerek, gyerekek és Tér- és időviszonyok, cselekmény, médiaismeret: nagyepikai felnőttek, iskola és nevelés; szerkezet, elbeszélői nézőpont, alkotások filmes beavatás, próbatételek, szerelem. hangnem, ábrázolásmód. feldolgozásai és hatásuk. A tanuló Hősök, tettek, magatartásformák – a képes a szereplők jellemzésére, szereplők jellemzése (egyéni tetteik minősítésére; alapvető állásfoglalással). emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és Regényműfaji változat (pl. megbeszélésére, véleményezésére; fejlődésregény, történelmi regény, felidézi és rendszerezi az olvasott, példázatos regény). Előzetes tudás

Elemzések, értelmezések és kreatív írások.


feldolgozott regényeket (összefoglalás); képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására; memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény.

Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, Órakeret elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra 20 óra Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma. Előzetes tudás Poétikai és verstani alapfogalmak. Annak felismerése, hogy líra különböző műfajai az emberi érzelmek, erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét teremtik meg. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és A tematikai egység szövegelemző képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő nevelési-fejlesztési szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, az érzelmi céljai intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére, közműveltségi helyének, szerepének megértésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, A tanuló Ének-zene: dallam- és pl. óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, ritmusvariációk; énekelt elemzi az alapvető lírai műfajok életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati versek, ritmushatások; a sajátosságait különböző korok líra - műfaji rendszerezés. alkotóinak művei alapján, értelmezi rockzene néhány jellemzője. néhány lírai mű beszédhelyzetét, a Tematikus, motivikus kapcsolódások megszólító-megszólított viszony felismerése (a műválasztás felölel Dráma és tánc: kifejező néhány jellegzetes típusát; alapvető lírai témákat, pl. természet, szövegmondás. azonosítja a művek tematikáját, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, meghatározó motívumait; felfedez család, szerelem, háború, szabadság, Társadalomismeret; műfaji és tematikus-motivikus öntudat, költősors, költészet / ars mozgóképkultúra és kapcsolatokat; poetica). elemzi a zenei és ritmikai eszközök médiaismeret: a Verstani, poétikai fogalmak reklámeszközök és hatásuk. típusait, felismeri funkciójukat, rendszerezése. hangulati hatásukat; elemzi a képeket, alakzatokat, Szemelvények Ady Endre, Arany János, szókincsbeli és mondattani Csokonai Vitéz Mihály, Janus jellegzetességeket, a lexika Pannonius, József Attila, Kölcsey jelentésteremtő szerepét megérti a Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós lírai szövegekben; (Nem tudhatom), Szabó Lőrinc, elemzi a kompozíció meghatározó Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor elemeit (pl. tematikus szerkezet, térműveiből és kortárs magyar lírai és időszerkezet, logikai szerkezet, alkotásokból. beszédhelyzet és változása); elemzi a művekből feltáruló érzelmi Szemelvények a reklám és a popzene új tartalmakat; szóbeli költészetéből. sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú A fogalmi háló a választott művekhez lírai alkotásokat és meg is tanul kapcsolódik. néhányat (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor


egy-egy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét; rendszerezi műfajelméleti, verstani, poétikai ismereteit (ismétléssel is); ismerkedik a reklám és a popzene új szóbeli költészetével, illetve ennek helyével, szerepével, hatásával a közműveltségben. Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió.


Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség)

2 óra Órakeret 12 óra

A romantika mint az utolsó egységes korstílus. Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve. Annak megértése, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a problémákra. Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival – pl. A tematikai egység impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy-egy mű nevelési-fejlesztési összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés, céljai könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti, kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Stílusirányzatok a 20. század elején A tanuló megismerkedik Történelem, társadalmi és (klasszikus modernség). egy korszak stílusirányzataival – pl. állampolgári ismertek: a korstílusok impresszionizmus, szimbolizmus, Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy- művelődéstörténeti, szecesszió stílus- és formajegyei. életmódbeli vonatkozásai. egy mű összefüggésével; Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. ismerkedik a korszak irodalmi Ady, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád Vizuális kultúra: életével (pl. a Nyugat szerepe, műveiből. stílusirányzatok a 20. hatása; irodalmi kapcsolatok); század elején. megismeri a korszakolás nehézségeit; az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílusés formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével); jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait; az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár stb.) is gyűjt információkat; keres a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet is). Előzetes tudás


Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép.


2 óra


Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom Órakeret köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés 7 óra Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett Előzetes tudás nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji változatok. A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy A tematikai egység véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek nevelési-fejlesztési különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes céljai alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a A tanuló Társadalomismeret: a szórakoztató irodalom köréből – egy bűnügyi regények tudja alkalmazni a művek magyar vagy világirodalmi regény sok társadalomképe. megközelítésének (korábban szempontú megközelítése. gyakorolt) lehetőségeit; Vizuális kultúra; Énekképes az irodalmi élmény A népszerű irodalom műfajai (pl. zene: a populáris kultúra megosztására, olvasmányainak ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus regény, műfajai, jellemzői. ajánlására; kalandregény, sci-fi), megoldásai, alkalmas az önálló olvashatása; hangnemei (pl. humoros regény), Mozgóképkultúra és mányválasztás indoklására; formái (pl. naplóregény, levélregény). médiaismeret: filmtípusok, képes memoriterek (prózaepikai Pl. Golding: A Legyek Ura / Salinger: műsortípusok (pl. sci-fi; szövegrészletek) előadására; Zabhegyező / Rejtő Jenő egy műve / krimi). tud tájékozódni erkölcsi Verne egy műve / egy klasszikus kérdésekben, és ezt igényli is; bűnügyi regény. megérti az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság A fogalmi háló a választott művekhez konfliktusát; kapcsolódik. képes az önálló műbefogadás mind teljesebb élményére, a hatás feldolgozására (csoportos beszélgetésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt); képes a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére; képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére. Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományosKulcsfogalmak/ fantasztikus irodalom, humoros hangnem. fogalmak


Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok.

Órakeret 10 óra + 2,5 óra ha 37 héttel tervezünk

A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel, magatartásokkal. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem A tematikai egység jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök nevelési-fejlesztési jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemzésére. A tragikum/komikum mint céljai műfajformáló minőség megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy A tanuló Dráma és tánc: dráma és egy komédia sok szempontú felismeri és elemzi a drámai műnem színház; a tragikus, a megközelítése. főbb jellemzőit, a választott alkotás komikus minőség műfaját közös és önálló olvasással, megjelenítése; színházi Shakespeare: Romeo és Júlia előadás elemzése, feldolgozással, műelemzéssel; (vagy egy Shakespeare-komédia vagy értékelése. elemzi a drámai szerkezet, drámai Gogol: A revizor). jellem és nyelv néhány jellemzőjét; Erkölcstan: felismeri a tragikumot/komikumot Tér- és időviszonyok, szereplők tragikus/komikus történés, mint műfajformáló minőséget, rendszere, alapszituáció, cselekmény, cselekmény; érték, elemzi a műbeli megjelenési konfliktusok. Drámai szerkezet. értékveszteség. formáit; tudja jellemezni a drámai hősöket, A meghatározó minőség szerepe elemezni kapcsolataikat, (tragikus/komikus cselekmény; konfliktusaikat; tragikus/komikus hős). képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg Hősök (egyéni és tipikus vonások). megjelenítésére; Tragikus bukás, értékveszteség/komikus tud elemezni és értelmezni egy lelepleződés. látott jelenetet (színházi előadás vagy felvétele); alkalmas egy szövegrészlet megtanulására, jelenet előadására az olvasott drámai műből vagy annak alapján; különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) fejlődik empatikus készsége. Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai Kulcsfogalmak/ nyelv, drámai jellem. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2 óra

A média kifejezőeszközei (2) Órakeret A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése 3 óra Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, Előzetes tudás médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsi-esztétikai mérlegelést és értékelést igényel. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) A tematikai egység szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális nevelési-fejlesztési írás-olvasástudás fejlesztése. céljai A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden Ének-zene: zenei stílusok, szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a műfajok ismerete - dal,

rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film).

kánon, kórusmű, szimfónia, más hangszeres és zenekari művek, opera. Dráma és tánc: alapvető A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a tánctípusok, táncstílusok nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható és kísérőzenéjük ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti azonosítása, mozgás- vagy formanyelv használata). mozgásszínházi formák megkülönböztetése. A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása Vizuális kultúra: (tudósítás, riport, publicisztika, kritika). Képzőművészeti ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete. Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, Kulcsfogalmak/ ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata Órakeret A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése 4 óra A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. Előzetes tudás A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, A tematikai egység működési módjának tisztázása. nevelési-fejlesztési Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a céljai naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és Történelem, társadalmi és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van állampolgári ismeretek: a szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat médiumok hírei és a használnak írott, szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –, környezetben tapasztalt például a kameramozgás – kódokat). valóság összehasonlítása. Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól. A mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása). Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése,

Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.

miért problematikus hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése). Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú Kulcsfogalmak/ kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció. fogalmak Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, módszerek Tájékozódás az irodalmi Tanári magyarázat, szemléltetés, a tanulók tevékenységének megszervezése. kronológiában (adatok gyűjtése és rendszerezése.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.

Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

A továbbhaladás feltételei

Beszédművelés, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló eligazodik a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Törekszik az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni. Az írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Le tudja jegyezni az állításaihoz felhasznált információforrások adatait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri és a szövegalkotásban értelmesen használja a különböző mondatfajtákat. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése, A tanuló bizonyítja a szöveg értő befogadását biztosító olvasási képességét, különféle műfajú és témájú szövegek felolvasásával, elmondásával. Képes különféle műfajú szépirodalmi művek szerkezetének és jelentésének összegző bemutatására, a szerkezeti elemek elkülönítésére, a szereplők és élethelyzetük jellemzésére. Memoriterként tud 3-4 lírai alkotást és kb. 15-20 soros drámarészletet. Íráskép, helyesírás A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az idézés helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, értelmezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, saját véleményével. A különböző művészeti alkotások között meg tud nevezni néhány közös és eltérő vonást. Egy-egy szempontból össze tud hasonlítani egymástól lényegesen különböző esztétikai normákat képviselő műveket.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. ÉVFOLYAM

Recommend Documents