A magyarok szerepe a számítástechnika történetében
Kempelen Farkas (1734-1804) 1770:
sakkautomata („sakkozó török”), amely 1854-ben Philadelphiában elpusztult
1773:
beszélőgép
1775: írógép (az első, amely biztosan létezett és ránk maradt), amelyet 1799-ben egy vak ének- és zongoraművésznek, Paradis Teréznek ajándékozott. Több száz példány készült belőle.
Jedlik Ányos (1800-1895)
1826: szódavízgyártó gép 1856: dinamó elv
Rajzoló automata, amelyik Lissajousgörbéket rajzolt (olyan pontszerű test mozgásának pályája, amely egymásra merőleges két irányban rezeg egyidejűleg)
Lénárd Fülöp (1862-1947) Lénárd készítette Röntgennek azt a csövet, mellyel Röntgen később sugárzást keltett, valamint ő is észlelte Röntgen sugarait. Mégis csak Röntgennek tulajdonítják (Tesla is észlelte, de Tesla nem publikálta). Lénárd vezette ki először a katódsugárzást a levegőbe Lénárd-ablakkal és ő fedezte fel az elektront kísérleteiben elsőként. Bár ezt Thomsonnak tulajdonítják. Már 1902-ben rájött arra, hogy a fotocellás kísérlete során az elektronok energiája csak a fény hullámhosszától függ. (Ennek magyarázatáért Einstein kapott Nobel- díjat.) Lénárd méréseiből következtetett arra, hogy a töltésnek van egy minimum értéke, s ez, és ennek többszörösei léteznek. Ezt később Milikan mérte meg. Elektron szórási kísérletéből atommodellt állított fel, melyért 1905-ben Nobel- díjat kapott. Modelljében már az atommag elődje szerepel (dynamid).
Juhász István (1894-1981) Gamma-Juhász lőelemképző: Juhász István 1921-ben vásárolta meg a budapesti Gamma gyárat, ahol 1926-től kezdtek el lőelemképzőkkel foglalkozni. A lőelemképző olyan célszámítógép, amely a mozgó (repülő) célpont eltalálásához szükséges számolásokat végzi. Ezek alapján kell a légvédelmi löveget beállítani. A Gamma-Juhász lőelemképző 6500 m magasságig, legfeljebb 100 m/s vízszintes , 150 m/s függőleges sebességgel mozgó és maximum 8650 m távolságra lévő mozgó célpont esetén volt használható.
Nemes Tihamér (1895-1960) A színes televíziókba a mechanikus színszűrők helyett elektromos színszűrőt tervezett, amely a 2. világháború kitörése miatt nem készült el. Kétlépéses sakkfeladványokat megoldó sakkozógépet készített. Egyéb szabadalmai:1940-ben beszédírógép, 1944-ben mozgást modellező járógép A kibernetika tudományának megalapozója A kibernetika szót később, 1946-ban alkotta meg Norbert Wiener a kübernétész (kormányos) görög szóból. Kibernetika egy komplex tudományos irányzat, amely a szabályozás, vezérlés, információfeldolgozás, továbbítás, általános törvényeit kutatja.
Gábor Dénes (1900-1979) 1974-ben fedezte fel a holográfiát, amiért 1971-ben fizikai Nobeldíjat kapott. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgyról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A hologramok felhasználási területe azonban az információtárolás sajátságai miatt jóval szélesebb, és a szoros értelemben vett háromdimenziós képrögzítésnél sokkal több lehetőséget nyújt. A holografikus háttértárolók készítése még kezdeti állapotban van.
Kozma László (1902-1983) Az Egyesült Izzóban villanyszerelő volt, Brünnben szerzett villamosmérnöki oklevelet, 1930-tól a Bell Telefon Társaság antwerpeni vállalatának kutatómérnöke lett. 1938-ban (kizárólag saját ötletei alapján, megelőzve a Bell Telephone amerikai anyavállalatánál a Robert Stibitz vezetett csapatot, sőt a Harward Egyetem és az IBM közös, Howard Aiken által vezetett csapatot is) készítette el a világon az első, elektromechanikus, telefonközpont alkatrészekből készült számítógépet, amely a 2. világháborúba elpusztult. A háború után egy kirakatperben börtönre ítélték, ahonnan 1954-ben szabadult. Ezután a Műszaki Egyetemen elkészítette az első magyarországi relés, lyukkártyaprogramozású, oktatási célú számítógépet, a MESz-1-et (Műegyetemi Számítógép). Az MTA 1961-ben levelező, 1976-ban rendes tagjává választotta. 1996-ban poszthumusz kitüntetésként, elsőként a kelet- és közép-európai tudósok közül megkapta Computer Pioneer Award kitüntetést.
Kalmár László (1905-1976) 1927-ben került a Szegedi Tudományegyetemre. 1928-ban a bolognai nemzetközi matematikai kongresszuson David Hilbert (1862-1948) matematikai logika előadásának hatására kezdett el foglalkozni ezzel a tudományterülettel. A háború után egy csoportot szervezett maga köré és 1958ban megépítették a logikai gépet. 1997-ben a világ
legnagyobb számítástechnikai szervezete, az amerikai IEEE Computer Society a
Computer Pioneer Award
(a számítástechnika úttörője díj) posztumusz kitüntetésben részesített. (ahogyan 1996-ban Kozma Lászlót).
Az ő tervei alapján építették meg 1966-ban a Szovjetunióban a világ első univerzális, formulavezérelt számítógépét, a MIR-t. (Ez a gép ekvivalens – egyenértékű – a Turing-géppel.)
A Szegedi Tudományegyetemen 1957-ben elkezdte a programozó matematikus képzést 1963-ban megalapította a Kibernetikai Laboratóriumot 1971-ben megalapította a számítástudományi tanszéket
Muszka Dániel 1957-ben a szegedi egyetemen Kalmár Lászlóval együtt tervezte és építette meg a szegedi katicabogarat. A bogár maga egy kibernetikus gép, az első magyar műállat. A szerkezet a feltétlen és a feltételes reflexek modellezésére szolgál.
Felépítését tekintve a következőképpen néz ki : 60 cm hosszú, 40 cm széles, 25 cm magas gépben a stilizált, hétpettyes külső héj alatt kap helyet az elektronika, a mozgást 3 darab gumikerék segíti. Belső szerkezete elektroncsövekből, germániumdiódákból, fotocellákból, jelfogókból, elektromotorokból és mikrofonból áll, a 220V-os áramot hálózati kábelen keresztül kapja. A szegedi katicabogár jelenleg is működőképes gép, a szegedi Fekete Házban és a Budapesti Műszaki Múzeumban tekinthető meg.
Edelényi László és Ladó László A Telefongyárban 1959-ben kezdődött el egy vegyes építésű, elektroncsöves és relés ügyviteli gépnek az EDLA Inek, Edelényi László és Ladó László találmányának a tervezése és az építése. A továbbfejlesztett változat, a tranzisztoros az EDLA II megmaradt prototípus szinten, a berendezést sohasem gyártották.
Bánhegyi Ottó A Telefongyárban az EDLA I számítógépben Szentiványi Tibor ötlete alapján egy hajlékony-lemezes memória (a mai floppy őse) volt a tároló, amit Bánhegyi Ottó és munkatársai fejlesztettek ki. A Telefongyár EDLA fejlesztő gárdája, amikor ott a fejlesztést felfüggesztették Bánhegyi Ottó vezetésével a Vilati-ban folytatta a munkát. Tovább dolgoztak a hajlékony lemezes memórián, már nem voltak túl messze egy gyártásképes megoldástól, amikor megjelentek a 8"-os papír-tasakos floppy-k, amelyek nagyon gyorsan elterjedtek az egész világon és kiszorítottak minden más forgó-lemezes memóriát a piacról. A Vilati mágneslemezes memóriákkal való tapasztalata azonban nem veszett el, ugyanis nagyon gyorsan kifejlesztettek egy egész floppy-s információ-rögzítő és gyűjtő családot, a Prepamat és „Floppymat” neveken híressé vált berendezéseket.
Neumann János (1903-1957) Budapesten, a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, majd vegyészmérnöknek tanult Zürichben (1923-1926). A Budapesti Tudományegyetemen doktorált matematikából (1926), majd Göttingában Hilbert tanársegéde lett. 1930-ban Amerikába költözött, a Princetoni Egyetem professzora lett. Részt vett Los Alamosban a Manhattan-terv kidolgozásában (1943-1955). Németországban kidolgozza a kvantummechanika matematikailag szabatos axiomatikus megalapozását. Amerikában kifejleszti a matematikai játékelméletet. Egyike a legismertebb magyar tudósoknak világszerte. Különösképpen az EDVAC nevű számítógép építésében nyújtott segítsége és a Neumann-elvek miatt . A számítástechnika igazi története akkor kezdődött, amikor Neumann János bevezette a bináris kód használatát. Neumann 1945-ben a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója lett. Érdeklődése az idegrendszer és az emberi agy működését modellező gépek felé fordult. 1954-től 1957-ig az Amerikai Atomenergia-Bizottság tagja volt. Tagja volt ezen kívül az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az Academia dei Linceinek, a Holland Királyi Akadémiának, a Perui Tudományos Akadémiának stb. 1940-ben az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja lett, 1951-től 1953-ig az Amerikai Matematikai Társaság elnöke volt. Tiszteletbeli doktor volt a Princetoni Egyetemen (1950), a Harvard Egyetemen (1950), az Isztanbuli Egyetemen (1952), a Case Műegyetemen (1952), a Marylandi Egyetemen (1952), a Müncheni Műegyetemen (1953). 1947-ban megkapta az USA érdemrendet, 1956-ban megkapta a Fermi-díjat és az Einstein-érmet és az USA Szabadság Érmét Eisenhower elnöktől. A Repülés és Rakéta Úttörőinek Dicsőségcsarnokában bemutatott 15 személy egyike. A Holdon krátert neveztek el róla.
Neumann-elvek Neumann „First Draft of a Report on the Edvac” címmel 1945-ben megjelentett egy művet, melyben leírta azokat az alapelveket, melyeket ma a tudományos világ „Neumann-elvek”-ként tart számon. Ezek szerint a számítógépnek a következőknek kell megfelelnie: - Legyen soros működésű, teljesen elektronikus. A gép egyszerre csak egy műveletet vesz figyelembe és hajt végre, és mindezt igen gyorsan. - Használjon kettes számrendszert. Elektronikusan ezt sokkal könnyebb megvalósítani: van áram (1), nincs áram (0). Ez a számolási műveleteket jelentősen leegyszerűsítette a számítógép számára. - Használjon belső memóriát. A számítógép gyors működése következtében nincs értelme annak, hogy minden egyes lépés után emberi beavatkozás történjen a számítás menetében. A belső memóriában a részeredmények tárolhatók, és így a gép egy bizonyos műveletsorozatot automatikusan el tud végezni. - Tárolt program elve: A számítások menetére vonatkozó utasítások kifejezhetők számmal, azaz adatként kezelhetők. Így ezek éppúgy a belső memóriában tárolhatók, mint bármilyen más adat. Azáltal, hogy a számítógép belső memóriájában utasításokat tárolhat, a számítógép önállóan képes dolgozni, mivel mindegyik lépés után memóriája utasítja a további teendőkre anélkül, hogy emberi beavatkozásra kellene várnia. Az ilyen utasításrendszert ma programnak hívjuk. - Legyen univerzális a gép. A számítógép különféle feladatainak elvégzésére nem kell speciális gépeket készíteni.
Neumann-féle számítógép Neumann János híres művének („First Draft of a Report on the Edvac”) lényege - az elektronikus számítógépekkel szembeni követelmények rendszere - 3 pontban foglalható össze. 1. A gépnek 5 alapvető funkcionális egységből kell állnia: - a vezérlő egység (control unit, CU), - az aritmetikai (számolási) és logikai egység (arithmetical and logical unit, ALU), - a tár (memory, memória), ami címezhető és újraírható tároló-elemekkel rendelkezik, - a ki/bemeneti egységek (Input/Output – I/O). - háttértárolók az adatok tartós tárolására A gép részegységei elektronikusak legyenek és bináris számrendszert használjanak. Az ALU képes legyen elvégezni az alapvető logikai és aritmetikai műveleteket (néhány elemi matematikai és logikai művelet segítségével elvileg bármely számítási feladat elvégezhető). 2. Tárolt program elvű legyen a számítógép, azaz a program és az adatok ugyanabban a tárban tárolódjanak, ebből következően a programokat tartalmazó rekeszek is újraírhatók. 3. A vezérlő egység határozza meg a működést a tárból kiolvasott utasítások alapján, emberi beavatkozás nélkül, azaz közvetlen vezérlésűek a számítógépek.
Sándory Mihály A Központi Fizikai Kutató Intézetben 1958-ban kezdődött meg a TPA - a Tárolt Programú Analizátor valójában egy számítógép kifejlesztése. A fejlesztés Náray Zsolt főigazgató-helyetteshez tartozott, a munkákat Sándory Mihály vezette. Az első TPA 1001-es gép. 1965-ben készült el. Ebből a fejlesztésből született meg a KFKI számítógépgyára és a DEC PDP, majd később VAX kompatibilis gépek (klónok) gyártásának a sorozata.
Kovács Mihály (1916-2006) A Piarista Gimnáziumban Kovács Mihály szerzetestanár (aki az első magyar középiskolai számítástechnika-tanár volt) vezetésével 1960-tól ebben az iskolában kezdtek el foglalkozni a kibernetikával, igen jelentős hírre tett szert a tanulók által kitalált kártyázógép, de más játszó gépeket is csináltak. Az Országos Műszaki Múzeum több Kovács-féle jelfogós kibernetikai szerkezetet őriz, köztük a Didaktomatot és a Mikromatot. A Mikromat kibernetikai építőkészlet tulajdonképpen nem más, mint az otthoni számítógép elődje, amelyet a kanadai Minivac-601 továbbfejlesztésével alakítottak ki a 60-as évek közepén. Jellemző, hogy az elektromechanikus szerkezet prototípusát Kovács egyik diákja, az akkor harmadik osztályos Woynárovich Ferenc készítette
Papp István 1968-ban indult a számítástechnikai berendezések gyártása a Videoton-ban, amikor az SzKFP (Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program ) keretében a Videoton-ra osztották ki az ESzR sorozatú gépek legkisebbjének, az R-10-nek valamint néhány perifériájának is a gyártását. Az R-10-es majd később a sorozat további számítógépei is a Videotonban készültek. A gyár első igazgatója Papp István volt. A gyárban később elkezdték számos periféria, így sornyomtatók, mágnesszalag meghajtók, modemek, telekommunikációs vezérlők és a nagyhírű VT 52100 dispay terminál valamint későbbi változatainak is a tervezését és a gyártását. A Videoton volt a hetvenes és a nyolcvanas évek számítástechnikájának a gyártó bázisa.
Náray Zsolt A Számítástechnikai Kutató Intézet (SzKI)1969-ben alakult meg az ő vezetésével az SzKFP program kutatási és fejlesztési feladatainak az ellátására. Az intézetben honosították az R 10-es számítógépet és készítették el a tovább fejlesztett R 15-ös számítógépet is, ami az IBM 370/25-ös gépnek volt a hasonmása. Az intézet munkatársai számos elhíresült fejlesztési feladatot is megoldottak, itt készült az M-Prolog és a Recognita, valamint az országban az első nyomtatott áramkört tervező program, különféle szoftvereszközök és alkalmazások. Az SzKI-ban működött az ország egyik legmodernebb Siemens számítóközpontja és az SzKI kezdte el a szoftver-exportot is a nyugati országokba is. A számítóközpont nagyon sok hazai intézménynek is dolgozott, a hetvenes évektõl - a számítóközpontba beállított time-sharing gépek - terminálos távkapcsolatban voltak a legfontosabb felhasználókkal. Az SzKI-ban tervezték meg az ország első mini-számítógépeit (M0 5X, M0 8X) és az első PC-ket is, amelyeket az Scil-l, az SzKI leányvállalata az esztergomi Labor MIM-mel együttműködve sorozatban gyártottak.
Jánosi Marcell (1931-2011) 1974-ben ő volt a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) fejlesztési igazgatója, és szabadalmat adott be egy kazettás floppy lemezre, amiből a BRG csak nagyon későn - 1981-ben gyártott egy sorozatot (MCD-1). A szabadalmat - a feltaláló szándéka ellenére - a BRG nem gyártotta és nem is adta el például egy tőkeerős multinacionális cégnek. A későbbi japán és más 3,5"-os kazettás floppy fejlesztések - feltételezhetően - a budapesti találmányon alapultak. A Jánosi-féle találmány elkótyavetyélése a Rubik-kockánál is nagyobb volumenű vesztesége az országnak és persze a feltalálónak is.
Rózsahegyi László A kisvállalkozásból kinőtt, országos hírű Rolitron céget Rózsahegyi László elektronikával vezérelt orvosi készülékek fejlesztésére és gyártására alapította. Az egyik híres készülékük a művese volt, amiket a cég később önmagának gyártott és művese állomások láncolatává fejlesztett. Ennek a rendszernek egyik jellegzetessége volt, hogy a berendezéseket telekommunikációs rendszer kötötte össze, így a beteg bármelyik állomáson kérhette a kezelését, az adatait az állomások automatikusan le tudták kérdezni egymástól. A hetvenes években találták ki, hogy a titkárnőket - a korábbi írógépek helyett - egyszerűen megtanulható szövegszerkesztő célgépekkel kell ellátni, amivel az irodai munka hatékonysága nagyságrendekkel megnövelhető. Kifejlesztették a ROLITEXT rendszert, a hozzátartozó gépeket a cég sorozatban gyártotta.
Békéssy András és Szelezsán János
Az ELTÉ-n 1961-ben ők kezdték a programozás oktatását.
Kemény János György Matematikus volt. A családja 1940-ben emigrált az USA-ba. A Princetoni Egyetemen fejezte be tanulmányait, katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan-terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Neumann János tanítványa, s 22 évesen Albert Einstein asszisztense. 27 évesen elvállalta a Dartmouth-i Főiskola egyik matematika tanszékének megszervezését. Munkatársával, Tom Kurtz-cal 1962-ben javasolta az egyetemi számítóközpont létesítését, akivel kidolgozták a világ egyik első időosztásos rendszerét. Minden használó a saját terminálján dolgozik, a központi számítógép pedig beosztja processzorának munkaidejét a használók közt. Kemény felismerte, hogy a számítógép csak akkor válik mindenki számára hozzáférhetővé, ha a programozásra használatos nyelv egészen egyszerű. Kemény és Kurtz 1964-ben megalkotta a BASIC (Beginners' All-purpose Symbolic Instruction Code, 'a kezdők általános célú szimbolikus utasításkódja') programozási nyelvet. Ez volt az első olyan programozási nyelv, amelyet kifejezetten oktatási célra szántak, és a matematikában középfokon jártas embereknek is érthet és megtanulható volt. 1970-ben a Dartmouth-i Főiskola rektora lett. 1991-ben megkapta az IBM első Robinson-díját
Faragó Sándor 1968-ban a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program keretében megalakul a Számítástechnikai Oktatóközpont (SzÁMOK), az ország első informatikai oktatási intézménye, ami a Központi Statisztikai Hivatal, Pesti Lajos elnökhelyettes felügyelete alatt működött. A SzÁMOK első igazgatója Faragó Sándor volt. A SzÁMOK-ban programozókat, rendszerszervezőket és a számítógépeket karbantartó szakembereket képeztek. Az intézmény legnagyobb erőssége a gyakorlati képzés volt.
Roska Tamás Roska Tamás ma az egyik legelismertebb magyar elektronikai mérnökkutató. A Budapest Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki Karán szerzett kitüntetéses diplomát, 1967-ben egyetemi doktori címet, 1973-ban a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1982-ben a műszaki tudomány doktora fokozatot szerzett. Legjelentősebb eredménye az első programozható analogikai szuperszámítógép-elv (CNN univerzális számítógép). A CNN chip társfeltalálója Leon O. Chua professzorral, A CNN bionikus szem társfeltalálója F. S. Werblin és L. O. Chua professzorokkal. Az első magyar, aki részt vesz az ötödik generációs számítógépek kutatásában. Az IEEE alelnöke, alapító elnöke a Cellular Neural Networks and Array Computing Bizottságnak, 1993-ban az MTA levelező, majd 1998-ban rendes tagja, 1993-ban az Academia Europaea (London), 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává választották. Megkapta az IEEE Millennium Medal és a Golden Jubilee Award kitüntetéseket. Műszaki Innovációs munkájáért Gábor Dénes-díjat (1993), egyetemi fakultásszervezői és tudományos iskolateremtő munkájáért Szent-Györgyi Albert-díjat (1994), tudományos eredményeiért Széchenyi-díjat (1994), majd 1999-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Nagydíját kapta. 2002-ben a Bolyai díjat vehette át.
Gróf András Egy zsidó kereskedőcsalád gyermeke volt. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémikus szakán kezdte, ám 1956-ban, a forradalom leverése után az Egyesült Államokba emigrált. 1958-ban nősült meg. 1960-ban végzett vegyészmérnökként a New York City College-ban, majd a Berkeley Egyetemen szerzett doktorátust. 1963-ban – közvetlenül a PhD-fokozat megszerzését követően – a Fairchild Semiconductor kutatás-fejlesztési részlegénél helyezkedett el, és ott dolgozott egészen 1968-ig, amikor Robert Noyce és a róla elnevezett törvényről ismertté vált Gordon Moore társaként megalapította az Intel Corporationt, amely ma a világ legnagyobb félvezetőgyártó vállalata. 1979-től a cég elnöke, 1987-től vezérigazgatója, 1997-től pedig a vállalat vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke egy személyben. A vezérigazgatói posztról 1998-ban lemondott, de 2005 májusáig az igazgatótanács elnöke maradt. Azóta rangidős tanácsadóként segíti az Intel munkáját.
1965. április 19. vetette papírra Gordon Moore híres törvényét. A törvényt Moore úgy fogalmazta meg, hogy: A chipekre integrálható alkatrészek száma 18 havonta meg fog duplázódni.
Vadász László Az 1968-ban alapított Intel cégnek kezdetben négy alkalmazottja volt, köztük volt a magyar származású Vadász László, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988-2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004.
Ifj. Simonyi Károly Budapesten született. 1960 táján az orosz gyártmányú URAL számítógép volt elérhető Budapesten, ami 2000 elektroncsövet tartalmazott. Ez időtájt középiskolás diákokat alkalmaztak, hogy éjjel vigyázzanak a számítógépre. Így került gépközelbe az ifjú Simonyi Károly is, aki a géppel töltött éjszakákat ismerkedésre használta. Ő lett az „URAL éjjeliőre”. 1966- ban Dánián át Amerikába hajózott, Berkeleyben elvégezte a Kaliforniai Egyetemet. A Szilíciumvölgyben, Palo Altóban a XEROX-nál kapott munkát. Az éppen fejlesztés alatt álló felhasználóbarát ALTO számítógéphez tervezte meg Simonyi a Bravo nevű szövegszerkesztőt, amely már a képernyőn megmutatta, milyen lesz majd a kinyomtatott szöveg (WYSIWYG technológia). Ez a szövegszerkesztő tekinthető a későbbi Word program ősének is.
Az 1980-as években Apple-Microsoft együttműködésben, Steve Jobs, Bill Gates és Simonyi Károly keze nyomán megszületett a Machintos számítógép, színes grafikával és egérrel. 1981. február 6-tól 2002-ig a Microsoft munkatársa volt. Simonyi vezette be a programozásba a „magyar stílusú” elnevezést: az egyes változók elnevezésére nem rövid és értelmetlen betűszavakat ajánlott, nem is hosszú magyarázkodó nevet, hanem olyan azonosítókat, amelyekben a név első része az adattípust, második része az adat jelentését mutatja. Simonyi Károly és Jabe Blumental megalkotta az Excel programot, majd Scott McGregor és Simonyi Károly létrehozta a Windows operációs rendszert.
Kovács Emőke és Marosi István Pattern recognition: alakfelismerés, mintaazonosítás (Papíron már létező értelmes szöveg vagy egyéb jelsorozat átalakítása úgy, hogy a szkennelés után kapott digitális képből felismerje, azonosítsa és a későbbi számítógépes zsövegfeldolgozásra alkalmassá tegye.) OCR (Optical Character Recognition): a számítógéppel nyomtatott vagy írógéppel írt szövegek felismerése OMR (Optical Mark Recognition): speciális jelek, jelölőnégyzetek tartalmának felismerését szolgáló technológia ICR (Intelligent Character Recognition): a kézzel írt „nyomtatott” nagyés kisbetűk felismerési technológiája Recognita: Kovács Emőke és Marosi István által kifejlesztett OCR program, amely az összes latin, görög és cirill betűs nyelv (összesen 114 nyelv) karaktereinek felismerésére képes, és a hasonló programok világranglistáján a 3. helyezést érte el.
Prószéky Gábor 1991-ben alakult meg Budapesten a MorphoLogic cég, amely a számítógépes nyelvi kutatásokra és az azzal kapcsolatos szoftverek készítésére szakosodott, és az egyik alapítója Prószéky Gábor, programtervező matematikus és a nyelvtudományok kandidátusa. A cég legfontosabb termékcsoportjai: Elektronikus szótárak (angol, német, francia, spanyol stb.) MoBiMouse („fordító egér”): 1999-ben elnyerte a European IST Prize díjat Fordítóprogramok és fordítószolgáltatások (12 nyelvről és nyelvre): MoBiCAT (mondatfordító), TermX (szószedetkészítő), MorphoWeb (weblapfordító) Nyelvhelyességi eszközök: Helyesek (magyar helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrző, automatikus elválasztó program és szinonimaszótár, valamint bővített automatikus szójavítási lista a windowsos Word programokhoz), Helyes-e (magyar helyesírásellenőrző és elválasztó egyéb szöveg-és kiadványszerkesztőkhöz) Nyelvtanítást segítő programok: Elragoz (73810 magyar szó teljes ragozása), DigiMorf (a magyar szavak 58300 címszót tartalmazó adatbázisa)
Kürti Sándor és Kürti János Kürti Sándor és testvére, Kürti János 1989. január 1-én vállalkozást alapított. János technológiai innovációjára alapozva képesek voltak mágneses adattároló eszközöket – többek között winchestereket - javítani. A Cocom-lista - a nyugati magas technológiák szocialista országokba történő exporttilalmát tartalmazó szabályozási dokumentum megszűnésével szabadon importálhatóvá váltak a számítástechnikai adattárolók, relatív olcsón. Így már nem érte meg javíttatni őket. A testvérpár felismerte, hogy a javításhoz kapcsolódó finommechanikai, mikroelektronikai és szoftverfejlesztői képességeik hasznosíthatóak egy akkor még teljesen újszerűnek ható célra, a meghibásodott adattárolókon ragadt információk visszanyerésére, adatmentésre. A Kürt Zrt. mindenféle adathordozóról vállal adavisszaállítást
Bojár Gábor Az 1982-ben alakult Graphisoft (amelynek egyik alapítója Bojár Gábor volt) fejlesztette ki 1984-ben a világ első, személyi számítógépen futó tervezőprogramját, az ArchiCAD-et. Bojár Gábort a Wall Street Journal 1998-ban Közép-Európa 10 legsikeresebb vállalkozója közé sorolta. 2007-ben a német Nemetschek AG felvásárolta a cég részvényeinek többségét. A cég néhány egyéb terméke (az ArchiCAD speciális kiegészítései): EcoDesigner: épületenergetikai modellezés Virtual Building Explorer: a tervek térbeli bemutatása az ügyfeleknek Épületgépészeti rendszermodellező Artlantis: "előnézet-ablak technológia" piacvezetője építészeknek és designereknek
Bélády László Antal Bélády László egyetemi diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, majd tervező mérnökként dolgozott német és francia vállalatoknál. 1961-1980-ig a világ vezető szoftver kutatás-fejlesztési központjában, az IBM Watson Research Center-ben dolgozott és ezt követően két évig az IBM szoftvertechnológiai részlegének igazgatója volt.
Alapítója és nyolc éven keresztül igazgatója volt a Mitsubishi Electric Information Technology Center-nek Amerikában és jelenleg több szoftver vállalat tanácsadói testületének tagja USA-ban, Ausztriában és Magyarországon. Bélády László az IEEE Transaction on Software Engineering folyóirat főszerkesztője volt 1979-1983-ig és megkapta a J. D. Warnier Prize for Excellence in Information kitüntetést. Lehmann professzorral közösen írott "Program Evolution" című könyvük a szoftvertechnológia egyik legismertebb forrásmunkája. Tudományos munkásságának elismertségét jelzi, hogy a virtuális memória rendszerekről publikált cikke 1983-ban a két évtized legtöbbet hivatkozott publikációja volt a szoftver területén. Bélády László a Magyar Tudományos Akadémia külföldi tagja.
