LUTHER ÉS A MAGYAROK

A LUTHER-KÖNYVTÁR ÉS MÚZEUM FÜZETEI SZERKESZTI D. KOVÁCS SÁNDOR

'C

r

i""'

, ;• 17.

LUTHER ÉS A M A G Y A R O K IRTA

D. PAYR SÁNDOR NYUÖ. EGYETEMI TANÁR ;

A LUTHER-TÁRSASÁG KIADVÁNYAI ÚJ SOROZAT V. 17.

KIADJA

A LUTHER-TÁRSASÁG BUDAPEST, VIII., ÜLLŐI-ÚT 24

1930

A LUTHER-KÖNYVTÁR ÉS MÚZEUM FÜZETEI SZERKESZTI D. KOVÁCS SÁNDOR

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

17.

LUTHER ÉS A M A G Y A R O K IRTA

D. PAYR SÁNDOR NYUG. EGYETEMI TANÁR

A LUTHER-TÁRSASÁG KIADVÁNYAI ÚJ SOROZAT V. 17.

KIADJA

A

LUTHER-TÁRSASÁG

BUDAPEST, VIII., ÜLLŐI-ŰT 24

1930

I

Luther é s a magyarok Az a k ö r ü l m é n y , hogy nagy r e f o r m á t o r u n k , Luther, a n é m e t nemzet fia volt., a magyar r e f o r m á c i ó r a n é z v e az a k k o r i p o l i t i k a i viszonyok k ö z ö t t nem volt k e d v e z ő . A ma­ gyar historikusok F r a k n ó i t ó l B r u c k n e r i g ezt m i n d elisme­ r i k . I I . Lajos k i r á l y u n k felesége, Habsburg Málria és m a j d az egész u d v a r i n é p s é g n é m e t . K ü l ö n ö s e n nagy s z á l k a a magyarok s z e m é b e n György, brandenburgi őrgróf, a k i r á l y u n o k a b á t y j a és g y á m j a , a k i K o r v i n J á n o s özvegyét, F r a n g e p á n Beatrixet vette feleségül s vele a H u n y a d y a k uradal­ mait Örökölte. Verbőczy és a magyar f ő u r a k féltékenyek voltak s a magyarok h á t t é r b e s z o r í t á s á t l á t v a B u d á n az ud­ varban, nem csoda, hogy g y ű l ö l t é k a n é m e t e k e t . M i d ő n Brandenburgi György és M á r i a k i r á l y n é a budai gazdag n é m e t p o l g á r s á g g a l L u t h e r felé hajolt, a vallási k é r ­ dés a nemzeti p á r t n a k j ó ü r ü g y volt arra, hogy a n e k i k nem t e t s z ő n é m e t e k e t , m i n t eretnek l u t h e r á n u s o k a t k i ű z z é k az o r s z á g b ó l . Azt a kegyetlen t ö r v é n y t : „ L u t h e r a n i comburant u r " , nem csak a vallási, hanem m é g i n k á b b a nemzeti gyű­ lölet d i k t á l t a . J ó l ítélte meg az udvar és a nemzeti p á r t v i ­ s z o n y á t B u r g i o p á p a i k ö v e t , m i d ő n ezt í r t a : „ M a g y a r - és N é m e t o r s z á g t e r m é s z e t e s ellenség lévén, a m i t az egyik or­ s z á g felkarol, azt a m á s i k soha sem k í v á n j a meg". É s Bur­ gio m é g 1524 augusztus 17-én is ezt írja: ,,A magyarok nagy ellenségei levén a n é m e t e k n e k , azt sejtem, hogy egy napon v a l a m i nagy b o t r á n y t k ö v e t n e k el azon ü r ü g y alatt, hogy nem a k a r j á k t ű r n i a l u t h e r á n u s o k a t " . ) Az e v a n g é l i o m i i g a z s á g n a k nagy e r e j é r e m u t a t az, hogy a s z ü l e t e t t ősi m a g y a r s á g ezt a n é m e t s é g i r á n t való e l l e n s z e n v é t is le tudta k ü z d e n i és a n é m e t s z á r m a z á s ú L u ­ thert, m i n t az egyetemes igaz k e r e s z t y é n s é g p r ó f é t á j á t b i ­ z a l m á b a és s z e r e t e t é b e fogadta. B i z o n y s á g a ennek az is, hogy az első magyar r e f o r m á t o r t , Dévai Biró M á t y á s t , a k i ­ r ő l csakhamar k ü l ö n é n e k e t ) zengett a n é p , a „ m a g y a r a

2

*) Bunyitay, Egyháziőrt, Emlékek I. k. 143. 1. -') „Magyar nyelven Mátyás vala az prédikátor." Dallam kezdő sora Bornemissza P. énekeskönyvében.

L u t h e r " m e g t i s z t e l ő n e v é v e l díszíté fel és jegyezte é v k ö n y ­ veibe. De viszont L u t h e r is ismerte, szerette és nagyrabe­ csülte a magyart, m e g é r t e t t e n e m z e t ü n k t ö r t é n e t i nagy h i ­ v a t á s á t . A külföld r e f o r m á t o r a i és e g y é b nagyjai k ö z ü l — az egy Melanchthont k i v é v e — egyik sem állott o l y szorosés szívélyes viszonyban és s z e m é l y e s i s m e r e t s é g b e n a ma­ gyarokkal, mint Luther. A n n y i levelében és a n n y i szép m o n d á s á b a n egyik sem emlékezik a magyarokról, mint a wormsi hős. Dévai Má­ t y á s Wittenbergben L u t h e r és B ó r a K a t a l i n a s z t a l á n á l ét­ kezik és h á z u k b a n van szállása. Viszont a magyar p o é t á k , . Tinódi Sebestyén, Szkárosi H o r v á t h András, Sztárai M i ­ h á l y l a n t j o k r a veszik L u t h e r h ő s i dolgait, a „ v o r m á c i a i ú t ­ j á t " . Sőt Szegedi Gergely az é n e k e s k ö n y v é b e , a 2-ik zsol­ t á r b a is belevette L u t h e r n e v é t és m ű v é t . É s így a magyar n é p a t e m p l o m o k b a n is é n e k e l t L u t h e r r ő l , a m i m á r t ú l is. ment a p r o t e s t á n s kultusz megengedett h a t á r á n . Az Ágostai H i t v a l l á s j u b i l á r i s é v é b e n a r e f o r m á c i ó e m l é k ü n n e p é n L u t h e r n e k és a magyaroknak ezt az egy­ máshoz való kölcsönös személyes viszonyát elevenítsük f e l és i l y e n m ó d o n a d ó z z u n k h á l á v a l a nagy r e f o r m á t o r em­ lékének. I.

D r . Petz Gedeon, a budapesti egyetem h í r n e v e s t a n á r a kutatta először L u t h e r irataiban a magyar v o n a t k o z á s o k a t . . A h a r k a i evang. lelkész fiában, Geduly Lajos pozsonyi p ü s ­ p ö k - l e l k é s z u n o k á j á b a n b i z o n y á r a l u t h e r á n u s c s a l á d i em­ l é k e k is f o k o z t á k ezt a k u t a t ó kedvet. E z e k b ő l a k u t a t á s o k ­ ból l á t j u k , hogy L u t h e r j ó l ismerte a magyarok t ö r t é n e t é t és részvéttel volt n e m z e t ü n k sorsa i r á n t . A t ö r ö k h á b o r ú ­ ról szólva m e g e m l í t i L u t h e r az 1444. évi v á r n a i c s a t á t : , , M i l y n y o m o r ú s á g o s a n v e r t é k és ölték meg, ú g y m o n d , a t ö r ö k ö k a j ó Ulászló k i r á l y t V á r n a mellett." É s szóvá teszi, hogy a magyarok ezt a s z e r e n c s é t l e n s é g e t Gesarini J u l i á n b í b o r o s p á p a i k ö v e t n e k t u l a j d o n í t o t t á k , a k i szintén ott ve­ szett el a v á r n a i c s a t á b a n . E g é s z e n magyarosan írja L u t h e r a k i r á l y n e v é t : „ d e r feine K ö n i g Lasla". S ugyanitt j e g y z i meg L u t h e r , hogy k é s ő b b a M o h á c s n á l elesett Lajos k i r á l y is t a l á n s z e r e n c s é s e b b e n harcolt volna, ha nem papi had­ sereget vezet a t ö r ö k ellen. E r ő s e n h i b á z t a t j a ugyanis pa­ poknak és p ü s p ö k ö k n e k a h á b o r ú b a való keveredését. ) Még jobban ismeri L u t h e r M á t y á s k i r á l y u n k a t . E n ­ nek n e v é t is magyarosan (Matthiasch, Matiaske) írja, a m i n t 1

*) Vom Kriege wider die Türken. Luthers Werke. Weimar, XXX.. 2. Abtheil 113. 1.

rmagyar t a n í t v á n y a i t ó l hallhatta. A 101. zsoltár m a g y a r á z a t á ­ b a n és asztali b e s z é l g e t é s e i b e n t ö b b s z ö r szól r ó l a . Ügy t ü n . i e t i fel, m i n t a nagy h ő s n e k , a jó és b ö l c s fejedelemnek m i n t a k é p é t . Ö s s z e m é r i I I I . Frigyes n é m e t c s á s z á r r a l s azt mondja e r r ő l , hogy nem volt h í j á v a l az é s z n e k és bölcseségnek, de olyan b á t o r s á g o t és o l y a n nagy gondolatokat m é g sem adott neki Isten, m i n t M á t y á s k i r á l y n a k . Gordatus Kon­ r á d , a volt budai pap, L u t h e r a s z t a l á n á l m i n t a r e f o r m á t o r szájából h a l l o t t szavakat jegyzé fel: „ M a t h i a s k o , rex Ungariae fűit optimus i m p e r á t o r " . ) 1

H a z á n k t ö r t é n e t é b ő l i s m e r i L u t h e r a magyar e r e d e t ű p á l o s rendet. „Von P a s s i ó n á l Christi u n d Antchristi" c í m ű m ű v é b e n a pálosok szerzetes r u h á j á t is fametszetben közli s a h o z z á írt versben írja, hogy magyar e r e d e t ű e k , a r u h á j o k fehér, k ö n y v e t hordanak a k e z ü k b e n , nem sokat t u d n i r ó l u k m á s t , m i n t azt, hogy gazdag urak. ) Ismerte L u t h e r a magyar p é n z t is, a magyar f o r i n t n a k a k k o r i nagy é r t é k é t a r a j n a i f o r i n t t a l szemben. Deutsche Messe c í m ű m ű v é b e n a j á n l j a Luther, hogy a gyermekek a b i b l i a i d i k t u m o k a t a p r é d i k á c i ó b ó l haza vigyék s m i n t a garasokat és forintokat, z a c s k ó b a , e r s z é n y b e t e g y é k . K ü l ö n ö s e n „ R ó m . 4, 25. és J á ­ nos 1, 29. volna i l y e n k é t jó magyar f o r i n t az e r s z é n y b e n " . ) L u t h e r felléptéről az első h í r t h a z á n k b a n a b ú c s ú á r u s Tetzel J á n o s leveléből i s m e r j ü k , a k i m á r 1518-ban írja, hogy L u t h e r a 95 tételével a magyarokat is a n n y i r a fel­ izgatta, hogy sehol sem é r z i m a g á t b i z t o n s á g b a n . ) S z e m é ­ lyesen pedig Verbőczy I s t v á n t a l á l k o z o t t először Luther­ r e l . A nemzeti p á r t n a k ez a b u z g ó v e z é r e nem é r t e t t e meg, hogy a nemzetek s z a b a d s á g á n a k is m i l y hatalmas szószó­ lója l á m a d t Lutherben. K ö n y v e t adott k i W e r b ő c z y ellene •s üldözte híveit, de W o r m s b a n m é g i s m e g h í v t a L u t h e r t az a s z t a l á h o z . V e l ő k volt Balbi, a k ö n n y e l m ű humanista po­ zsonyi p r é p o s t is. A h i t d o l g á r ó l vitatkoztak e b é d felett, de nem t u d t á k L u t h e r t megingatni. A m i n t F r a k n ó i p ü s p ö k mondja, Verbőczy t a l á n a tüzes magyar borokban is bí­ zott, hogy leveszi l á b á r ó l a b a r á t o t , de csalódott. ) 2

3

4

5

J

) Petz. G. Egyet. Phil. Közi. 1893. 398. 1. Krampelmeyer, Cor
6

E z u t á n is csakhamar s z o m o r ú h í r e k e t hallott L u t h e r M a g y a r o r s z á g b ó l . Az o s z t r á k huszita c s a l á d b ó l s z á r m a z o t t Cordatus K o n r á d budai pap esztergomi fogsága u t á n k é t ­ szer is Wittenbergbe m e n e k ü l t és L u t h e r fogadta a h á z á b a . Tőle hallott Luther a „Lutherani comburantur" törvény­ r ő l és a Cruss J á n o s n e v ű k ö n y v á r u s szolgáról, akit B u d á n égettek meg 1524-ben a k ö n y v e i v e l e g y ü t t . Ezt az adatot L u t h e r leveleiből t u d j u k hitelesen. A szolga neve csak ú j a b ­ ban d e r ü l t k i . ) H á r o m n e g y e d évi budai és esztergomi fog­ s á g á r ó l pedig maga Cordatus s z á m o l t be Luthernek. í g y í r h a t t a L u t h e r azt is, hogy „ a gonosz p ü s p ö k ö k , a k i k Ma­ g y a r o r s z á g o n igen hatalmasok, n é h á n y á r t a t l a n n a k a vé­ rét ontották". ) 1

2

Cordatus é r t e s í t e t t e L u t h e r t a r r ó l is, hogy M á r i a k i ­ r á l y n é n k védi és p á r t o l j a a l u t h e r á n u s o k a t . S z á l k a i L á s z l ó p r i m á s 1526 j ú n i u s 13-án ijedten é r t e s í t e t t e B u r g i o p á p a i k ö v e t e t , hogy M á r i á n a k ö s s z e k ö t t e t é s e van Lutherrel. ) Cor­ datus volt ez az ö s s z e k ö t ő , a k i b ö r t ö n é b ő l szabadulva i s m é t Lutherhez m e n e k ü l t . A vett h í r e k u t á n L u t h e r t ö b b é nem is hallgathatott. í r n i k é s z ü l t . í r t volna M á r i á n a k a k k o r is. ha a m o h á c s i vész és Lajos k i r á l y h a l á l a be nem k ö v e t k e ­ z i k . Kegyes emberek, ú g y m o n d , jó h í r t hoztak n e k i M á r i á ­ r ó l . Eredetileg csak azt akarta í r n i , hogy tartson k i e r é l y e ­ sen és terjessze b á t r a n Isten szent igéjét M a g y a r o r s z á g b a n . De m i v e l a t ö r ö k ezt a siralmat és n y o m o r ú s á g o t hozta az o r s z á g r a s a k i r á l y n é férjét, a nemes ifjú sarjat (das edle, junge Blut) megölte, változtat L u t h e r a s z á n d é k á n , vigasz­ t a l ó levelet ír. H a a p ü s p ö k ö k M a g y a r o r s z á g b a n ú t j á t nem á l l o t t á k volna az e v a n g é l i o m n a k — írja L u t h e r — most az egész világ azt k i a b á l n á , hogy a m o h á c s i eset a l u t h e r i eretnek­ ség m i a t t z ú d u l t az o r s z á g r a . De most á m l á s s á k , k i t m o n ­ danak ebben b ű n ö s n e k . Luther e z u t á n szép szavakkal fejezi k i részvétét a fiatal özvegy k i r á l y n é n a k s v i g a s z t a l á s á r a n é g y z s o l t á r (a 37., 62., 94. és 109-ik) m a g y a r á z a t á t k ü l d i n é k i . S m á r ezekben is (a 109-ikben) felpanaszolja, hogy a fejedelmek és p ü s p ö k ö k b é k é b e n h a g y j á k a t ö r ö k ö t , de a szegény p o l g á r t és lelkipásztort, kinek alig van meg a napi kenyere, ü l d ö z i k az e v a n g é l i o m miatt. ) 3

4

r

| Lásd Payr S. Cordatus K. budai pap, Luther jo barátja 12. 1. ) Vier tröstliche Psalmen an die Königin zu Ungarn. Luthers Werke. Weimar, X I X . 542. ) Bunyitay, Eh tört. Emlékek I. 204. *) Luthers Werke. Weimar, XIX. 604. 1. Luthernek ezt a levelét német és magyar nyelven a mohácsi vész emlékére Vértesi Zoltán m. bolyi lelkész is kiadta. Pécs, 1926. s

s

L u t h e r n e k m á r e b b ő l a leveléből is kitetszik nem csak a fiatal k i r á l y i p á r , hanem M a g y a r o r s z á g i r á n t v a l ó meleg é r d e k l ő d é s e is. Csak a magyar p ü s p ö k ö k r e haragszik. L u ­ ther, Cordatus és a B u d á r a m e g h í v o t t Speratus P á l I I . L a ­ jost sem t a r t o t t á k a r e f o r m á c i ó e l l e n s é g é n e k . S a j n á l j á k ko­ r a i g y á s z o s h a l á l á t . É s e levél k a p c s á n t a l á l u n k adatot arra is: m i n t v é l e k e d e t t L u t h e r a t ö r ö k v e s z e d e l e m r ő l . T u d j u k , hogy ezzel a k é r d é s s e l P e t h ő S á n d o r k ö n y v e egész k i s v i ­ hart t á m a s z t o t t csak nem r é g i b e n is. A vita onnan keletkezett, hogy m á r X . L e ó p á p a 1520ban az első á t o k b u l l á b a n a k á r h o z t a t o t t tételek k ö z é bele­ vette L u t h e r n e k azt az á l l í t ó l a g o s t a n í t á s á t is (34. p.), hogy a t ö r ö k ellen hadakozni a n n y i , m i n t a v é t k e i n k e t b ü n t e t ő Isten ellen harcolni. ) Holott L u t h e r csak annyit mondott, hogy a t ö r ö k Isten b ü n t e t é s e r a j t u n k . Azért a t ö r ö k n é l is nagyobb baj a b ű n , ettől szabaduljunk mindenek előtt. A t ö r ö k veszedelem n a g y s á g á t egész m i v o l t á b a n L u t h e r a k k o r m é g nem ismerte fel. De m á r akkor is nem a t ö r ö k ellen v a l ó h a d a k o z á s t rosszalta L u t h e r , hanem igen is azt vetette s z e m é r e a f é n y ű z ő p á p a i udvarnak — a m i n t ezt e l ő b b m á r a humanista Hutten U l r i k és t ö b b m á s n é m e t is megtette — hogy a t ö r ö k h á b o r ú csak ü r ü g y a p é n z g y ű j t é s r e , a m i t az­ u t á n R ó m á b a n m á s c é l o k r a t é k o z o l n a k el. S ü r g e t t e L u t h e r is a t ö r ö k ellen v a l ó h a d a k o z á s t , de azt k í v á n t a , hogy a ke­ r e s z t y é n sereget a t ö r ö k ellen ne a p á p a vezesse, hanem a c s á s z á r és a n é m e t nemzet. M á r a m o h á c s i vész u t á n is meg­ r ó t t a a fejedelmek k é s e d e l m e s s é g é t , k é s ő b b pedig k e m é n y h a n g ú i r a t o k a t is í r t e t á r g y b a n . ) A p á p á v a l e g y ü t t eg} ik e r ő s h a n g ú szép é n e k é b e n is a t ö r ö k veszedelmet e m l í t i : ..Erhalt uns Herr, bei deinem W o r t , •— U n d Steuer des Papsts u n d T ü r c k e n M o r d " . Ezt az é n e k é t Cordatus tette k ö z z é e l ő s z ö r (1542) a M a g y a r o r s z á g b a v o n u l ó n é m e t csa­ patoknak í r t k ö n y v e c s k é j é b e n . Szekfű Gyula is ú j a b b nagy t ö r t é n e t i m ű v é b e n elismeri: „ H u t t e n és L u t h e r nyilatkoza­ t a i t á v o l r ó l sem azt t a r t a l m a z z á k , m i n t h a ő k h e l y e s e l t é k , vagy é p p e n k í v á n t á k volna a t ö r ö k h ó d í t á s t e r j e d é s é t " . (Magyar T ö r t . I V . k. 110. 1.) 1

2

r

') 34. Praeliari adversus Turcas, est rcpugnare Deo visitanti iniquitates nostras per illos. Mirbt, Quellen zur Gesch. des Papst. 4. Aufl. 258. 1. ) Luther idevágó müvei: Vom Kriege wider die Türken és a másik: Heerpredigt wider die Türken. (Wittenberg, 1529.). Weimari kiadás XXX. k. 2. rész 81. és 149. 1. Luther 1529. írja: „Ego usque ad mortem luclor adversus Turcas et Turearum Deum." Enders, Luthers Briefe VIII. 176. 3

M á r csak ez a t ö r ö k veszedelem is á l l a n d ó a n Magyar­ o r s z á g r a vonta L u t h e r figyelmét. Lajos k i r á l y r ó l t ö b b s z ö r e m l é k e z i k ő is, m i k é n t b a r á t j a , Cordatus, részvéttel. De F e r d i n á n d k i r á l y t nem szerette, a m i ó t a s z i g o r ú r e n d e l e t é t az eretnekek ellen B u d á n 1527-ben kiadta. Asztali beszélge­ t é s e i b e n m e g r ó j a F e r d i n á n d o t , hogy spanyolokkal foszto­ gatja és tartja m e g s z á l l v a M a g y a r o r s z á g o t . Ezek is, mondja Luther, o l y a n k o c k á v a l j á t s z a n a k , m i n t a t ö r ö k s a t t ó l fél, hogy F e r d i n á n d m i a t t a t ö r ö k lesz ú r r á és M a g y a r o r s z á g el­ vész a k e r e s z t y é n s é g r e n é z v e . í m e L u t h e r az idegen Habs­ b u r g F e r d i n á n d o t k á r h o z t a t j a , m í g V I I . Kelemen p á p a 1529ben a nemzeti p á r t nagy b o s s z ú s á g á r a J á n o s k i r á l y t , a ma­ gyart, vetette e g y h á z i á t o k a l á . Ez nagy v á l t o z á s t is i d é z e t t elő a magyarok szívében. ) M á r i a k i r á l y n é n k r ó l , Cordatus v é d ő j é r ő l , m é g évek m ú l v a is kedvesen e m l é k e z i k meg L u t h e r . Asztal felett Cor­ datus j e l e n l é t é b e n mondotta: „ É n nem szívesen i r o k leve­ let, de akinek m é g i s i r o k , az a z t á n j ó b a r á t j á n a k tarthat. Ezt mondta, ú g y m o n d , M á r i a k i r á l y n é is annak az ifjú­ nak, a k i levelemet elvitte n é k i : „ L á t o m , hogy L u t h e r M á r ­ t o n d o k t o r szeret engemet". Ezek a k i r á l y n é szavai. M á r i a k é s ő b b is m é g öt k é r d é s t i n t é z e t t Lutherhez az ú r v a c s o r á r a v o n a t k o z ó l a g . „ M á r i a k i r á l y n é é n e k e " b e l e k e r ü l t az evang. é n e k e s k ö n y v b e s a k i r á l y n é m é g 1530-ban, az augsb u r g i g y ű l é s e n is v é d t e L u t h e r híveit, ahol Henckel J á n o s , M á r i a u d v a r i papja is, Spalatin György feljegyzése szerint, az e v a n g é l i k u s o k p á r t j á n á l l o t t . ) De nem csak az u r a l k o d ó k dolga é r d e k e l t e L u t h e r t . A magyar f ő u r a k k a l , v á r o s o k k a l , a p a p o k k a l , t a n í t ó k k a l is szívesen levelezett, a magyar d i á k o k a t szeretettel fogadta h á z á b a . R é v a y Ferenc n á d o r i h e l y t a r t ó , akinek fiait Stockei L é n á r d és Gyalui T o r d a Zsigmond nevelte, 1539-ben a z w i n g l i a n i z m u s r ó l i n t é z e t t h o z z á k é r d é s t és L u t h e r udva­ rias hangon azonnal v á l a s z o l t . Csodálja, hogy ez a magyar f ő ú r nagy elfoglaltsága k ö z ö t t is a n n y i r a i s m e r i a zwingl i á n u s o k o k o s k o d á s á t , de égre, f ö l d r e k é r i , ne engedje ma­ gát m e g t é v e s z t e t n i , hanem maradjon meg az igaz hitben. A m i n t ideje lesz, ú j b ó l és r é s z l e t e s e n fog n e k i í r n i és 1.543ban L u t h e r csakugyan egy s a j á t k e z ű i r a t á t k ü l d t e meg R é vaynak D é v a i á l l a l . A R é v a y a k kisselmeci l e v é l t á r á b a n ál­ lítólag m é g n é g y levele volna L u t h e r n e k . A m a g á n o s o k k ö ­ zül í r t L u t h e r 1530-ban E r d é l y i A n t a l kassai l e l k é s z n e k , 1

2

*) Luther nyilatkozatait lásd: Payr S. Cordatus Konrád 31. 1. Tischreden, Weimar, I I . 652. ) Tischreden, Weimar, I I . 414. Spalatim G. Annales Reformationis Lutheri. Leipzig, 1718. 140. 1. (Sopr. lyc. kvtár L c . 456.). s

1543-ban Ramasi M á t y á s szebeni l e l k é s z n e k , 1544-ben H o n ter J á n o s b r a s s ó i r e f o r m á t o r n a k . ) A v á r o s o k k ö z ü l í r t a b á r t f a i a k n a k és 1544-ben az eperjesieknek. Ez u t ó b b i b a n is a magyarok i r á n t v a l ó rész­ vétét fejezi k i . „ S z o m o r ú leveleteket — írja L u t h e r — szí­ vemnek nagy f á j d a l m á v a l olvastam, l á t v á n Istennek harag­ j á t , sőt a m i b ű n e i n k n e k s ú l y o s t e r h é t is, mely arra k é n y ­ s z e r í t e t t e Istent, hogy a t ö r ö k n e k o l y s z ö r n y ű s é g e s f ú r i a h a d á t k ü l d j e e l l e n ü n k . Adja Isten, hogy é s z r e t é r j ü n k és b ű n b á n a t u n k k a l e n g e s z t e l j ü k k i h a r a g j á t . " Ebben a levelé­ ben védi D é v a i t és Melanchthont is. A t ö r ö k h á b o r ú k ide­ j é n t ö b b s z ö r vett L u t h e r t u d ó s í t á s o k a t M a g y a r o r s z á g b ó l . Ezeket k i is nyomatta, hogy a n é m e t e k e t a h á b o r ú r a buz­ dítsa, í g y p é l d á u l 1542 f e b r u á r 16-án is M a g y a r o r s z á g b ó l vett ú j s á g h í r e k e t nyomatott k i Wittenbergben, a m i n t Jus­ tus J ó n á s n a k H a l i é b a írja: „ H u n g a r i o a s narrationes edi typis curavimus". B i z o n y á r a az volt ez, mely i l y c í m e n je­ lent meg: „ W a r e Neu Zeitung vom T ü r c k e n , d u r c h einen glaubwirdigen M a n , der damit u n d dabey gewest aus U n ­ garn einem guten Freund zugeschrieben". É s Luther 1541ben ú j a b b i r a t o t is adott k i a t ö r ö k ellen: „ V e r m a n u n g zum Gebet wider den T ü r c k e n " . (Wittenberg, 1541.) ) 1

2

De nem csak levelezett L u t h e r a m a g y a r o k k a l , hanem h á z á b a n is szívesen fogadta a magyar l á t o g a t ó k a t . Lauter­ bach A n t a l wittenbergi k á p l á n jegyezte fel, hogy 1538 augusztus 5-én t ö b b magyar jött h o z z á egy k é r é s s e l és L u ­ ther szívesen válaszolt n e k i k . ) Magyar d i á k o k is sokszor k e r e s t é k fel L u t h e r t . É n e k e i t s ezek hangjegyeit első ma­ gyar e g y h á z i k ö l t ő i n k W i t t e n b e r g b ő l h o z t á k haza. Gálszécsi I s t v á n gyulai t a n í t ó 1536-ban az első magyar é n e k e s ­ k ö n y v é b e L u t h e r h á r o m é n e k é t és ezek eredeti hangjegyeit vette fel. ) Dévai, Sylvester, Batizi, Heltai, A b á d i , sőt m é g a k á l v i n i s t a Szegedi K i s I s t v á n is ott j á r t a k L u t h e r h á z á ­ ban. Skaricza M á t é szerint m é g Szegedinek is eleinte L u ­ ther volt a főfő mestere s a r e f o r m á t o r h a l á l a Szegedit fe­ l e t t é b b m e g d ö b b e n t e t t e , mert az a h í r terjedt el r ó l a , hogy 3

4

3

) Ribini, Memorabilia I . 43. Fraknói, Révai fiúk isk. 62. Runyiiay, Eht. Emi. IV. 277. Révész I . Dévay tanításai 14. 1. Masznyik E . Luther művei VI. k 433. Theol. Szaklap 1917. 81. 1. ) Ribini, Memorabilia I. 60. Masznyik E . Luther művei V I . 431. Enders, Luthers Rriefe XIV. 132. Ruda elestét 1541. szept. elején egy tábori lelkész írta meg Luthernek. Corp. Ref. IV. 654. ZKG. 34, 100. 1. ) Lauterbach, Tagebuch 107. Walter W. Luthers Charakter 185. *) Erdélyi Pál, M. Könyvszemle 1887. 215. Divéky A. U. o. 1911. 10. Payr S. Luther és az egyházi ének. 20. 1. 2

3

ez a t a n í t v á n y is, m i k é n t egykor J á n o s a p o s t o l r ó l h i t t é k , nem h a l m e g / ) E g y i k magyar t a n í t v á n y a v a l a m i n ö v é n y m a g o t v i t t k i L u t h e r n e k Wittenbergbe. A r e f o r m á t o r a h á z i k e r t j é b e ü l t e t t e el s m a n d r a g o r á n a k tartotta, amilyennek b o g y ó j á b ó l adott egykor R á k h e l L e á n a k ( I . Móz. 30, 14.). M á s magyar ifjak pedig h í r e k e t , a n e k d o t á k a t hoztak n e k i M a g y a r o r s z á g ­ ból. I l y e n volt az, hogy egyik magyar p ü s p ö k azzal biztatta a k a t o n á k a t , hogy csak k ü z d j e n e k b á t r a n a t ö r ö k ellen, m e r t ha elesnek is, m é g azon a napon az Ú r r a l fognak a m e n n y o r s z á g b a n e g y ü t t v a c s o r á l n i . Maga a p ü s p ö k azonban elfutott a t ö r ö k elől. S m i d ő n a k a t o n á k e z é r t k é r d ő r e von­ t á k , azt felelte: „ Ü g y á m , édes fiaim, de é n m a nem vacso­ r á l o k , é n m a b ö j t ö l ö k " . Ezt L u t h e r m i n t magyar anekdo­ t á t beszélte el. ) De l e g t ö b b e t m o n d L u t h e r n e k D é v a i M á t y á s h o z , a magyar Lutherhez való viszonya. A m i t i d ő s b Révész I m r e , D é v a i első é l e t í r ó j a , m é g k é t s é g b e vont, hogy D é v a i n a k L u ­ ther h á z á b a n lett volna ingyenes asztala és szállása, azt hiteles f o r r á s b ó l a P r o t e s t á n s Szemle j u b i l á r i s f ü z e t é b e n (1917), azt hiszem, m e g g y ő z ő e n b e b i z o n y í t o t t a m . Aurifaber J á n o s , L u t h e r egyik a s z t a l t á r s a ugyanis az „Asztali beszé­ dek" első k i a d á s á n a k (Eisleben 1566.) vastag k ö t e t é b e n m i n t L u t h e r szájából hallott esetet mondja el, hogy volt Wittenbergben Luthernek egy a s z t a l t á r s a (Tischgänger), D é v a y M á t y á s (de Vay) n e v ű , egy magyar, a k i L u t h e r h á ­ z á b a n lakott is Wittenbergben". É s L u t h e r mondta el A u r i ­ faber szerint azt az é r d e k e s e s e m é n y t is, a m i t i d . Révész s z i n t é n csak e g y h á z i m o n d á n a k m i n ő s í t e t t , hogy J á n o s k i ­ r á l y h e l y t a r t ó j a B u d á n puskaporos h o r d ó k k a l tette p r ó b á r a D é v a i n a k és papi e l l e n f e l é n e k h i t é t és l e l k i b á t o r s á g á t . Csengey Gusztáv „A budai p á r b a j " c í m ű szép v e r s é b e n (lásd: H á r f a h a n g o k 206. 1.) í r t a meg ezt s t ö b b é nem szabad a m o n d á k s o r á b a h e l y e z n ü n k , mert L u t h e r 1546-ban, ke­ véssel h a l á l a előtt mondta el s b i z o n y á r a a m a g y a r o k t ó l , va­ lószínűleg m a g á t ó l Dévaitól hallotta. ) D é v a i r ó l i t t nagy d i c s é r e t t e l szól L u t h e r . Látszik, hogy mennyire szívébe fogadta ő t . D é v a i p é l d á j á v a l bizo­ nyítja Luther, hogy az igaz k e r e s z t y é n e k az e v a n g é l i o m 2

3

') Skaricza—Faragó, Szegedi Kiss I . élete. 10., 17., 00., 63. Pavr S. i. m. 25. 1. ) Loesche G. Analecta Luth. et Melanthoniana 379. 1. és Kroker, Luthers Tischreden in der Mathesiusschen Sammlung. 385. ) Lásd Payr S. Dévay Mátyás Luther Márton házában. Prot. Szemle 1917. 632—642. Lauterbach feljegyzését Stangwald, Seinecker, Förstemann és Bindseil is közlik, valamint Thoma Albert Bora Kata­ lin életrajzában. s

3

ü g y é é r t b á t r a n mennek a t ű z b e , sőt a h a l á l b a is, m i n t a r é g i i d ő k b e n a v é r t a n u k . De volt L u t h e r h á z á n a k m á s ma­ gyar d i á k j a is, Stockei J á n o s , L é n á r d u n o k a ö c c s e . Ezt a b e t e g s é g é b e n B ó r a K a t a l i n á p o l t a és d i á k s z o k á s szerint m é g i s a d ó s maradt a szálláspénzével. L u t h e r özvegye a szük­ ségtől k é n y s z e r í t v e , B á r t f a v á r o s á t ó l a wittenbergi egyetem ú t j á n k é r t e 1565-ben, hogy h a j t s á k be a d ó s á t ó l a negyven t a l l é r t és h á r o m garast. S z e r e t j ü k h i n n i , hogy csak ez az egy magyar d i á k volt L u t h e r e k h á z a i r á n t i l y h á l á t l a n . ) D é v a i i r á n t L u t h e r m i n d végig a legnagyobb bizoda­ l o m m a l volt. M i d ő n az eperjesiek az ú r v a c s o r a i t a n t ó l v a l ó e l h a j l á s s a l v á d o l t á k be L u t h e r előtt, ez 1544 á p r i l i s 21-én kelt v á l a s z á b a n írja n e k i k : „ E g y é b k é n t a m i t D é v a y M á t y á s ­ r ó l í r t o k , azon nagyon c s o d á l k o z t a m , m i v e l n e k i n á l u n k is a n n y i r a jó h í r n e v e van, hogy nekem magamnak is nehe­ zemre esik a t i í r á s t o k n a k hitelt adni". ) 1

2

II. Mert ha L u t h e r szerette é s m e g b e c s ü l t e a magyaro­ kat, viszont ezeknek lelkéből is k o r á n eloszlott az a Verbőczy-féle nemzeti elfogultság. A p á p a i r á n t v a l ó buzgal­ mukat lehűtötte a János királyra kimondott egyházi átok. A magyarok nagy s z á m m a l siettek Wittenbergbe, L u t h e r i r a t a i t m a g u k k a l h o z t á k , é n e k e i t l e f o r d í t o t t á k és k i a d t á k . Sok született magyar í r t és szólt i t t nagy h á l á v a l és elra­ g a d t a t á s s a l L u t h e r r ő l . Szellemi n a g y s á g a l e n y ű g ö z t e ma­ gyar h a l l g a t ó i t is. Nem csak Melanchthon s z e m é l y i s é g e volt i l y h a t á s s a l n e m z e t ü n k r e , hanem L u t h e r é is. A n é m e t nyelv n e m t u d á s a nem volt o l y nagy a k a d á l y , m i n t azt ren­ desen f e l t ü n t e t n i s z o k t á k . Hiszen a k k o r a l a t i n volt nem csak a t a n í t á s , hanem a t á r s a l g á s nyelve is. L u t h e r aszta­ l á n á l a férfiak b e s z é d é b e n é h a m é g B ó r a K a t a l i n is l a t i n u l szólt bele. É s a n é m e t v á r o s o k b a n a n é p k ö z ö t t v a l a m i t csak a nagy magyarok (Dévai, Sylvester, Szegedi) is meg­ tanultak németül. A magyar r e f o r m á c i ó b á m u l a t o s gyors t e r j e d é s é b e n L u t h e r s z e m é l y i s é g é n e k , a vele v a l ó é r i n t k e z é s n e k is nagy volt a h a t á s a . Az e v a n g é l i o m i i g a z s á g h ó d í t ó ereje mellett, melyet Luther élőszóval és irataiban hirdetett, a r e f o r m á t o r s z e m é l y i s é g é n e k a v a r á z s a és l e n y ű g ö z ő ereje is k ö z r e h a ­ tott, hogy h a l l g a t ó i és olvasói k ö z ü l o l y sok lelkes, elszánt *) Az egyelem levele a bártfai levéltárban. Közölte a Magyar Szó 1904. febr.' 11. •) De Wette Luthers Briefe V. 643. Klein S. Nachrichten I I . 103. szerint Luthernek ez a levele megvan Eperjesen a városház levél­ tárában,

h í v e t á m a d t a magyarok k ö z ö t t is. A rostocki W a l t h e r V i l ­ mos mesteri m ó d o n rajzolta meg L u t h e r j e l l e m é t . ) E b b ő l sokat m e g é r t h e t ü n k . Ö mondja azt is, hogy t ö b b s z ö r v o l t a k Luthernek m á s nemzethettek mellett magyar látogatói is. A nagy r e f o r m á t o r jelleme, r e n d í t h e t e t l e n , m é l y hite, Istenben való bizodalma, alapos, m é l y t u d á s a , s z ó k i m o n d ó , b á t o r őszintesége és igazságszeretete, nemes szívből fakadt á l d o z a t ­ k é s z önzetlensége, p á r a t l a n v e n d é g s z e r e t e t e , a gyermekek­ hez is l e b o c s á t k o z ó m é l y k e d é l y v i l á g a , c s a l á d i a s , meleg ér­ zése, szellemes h u m o r a és v i d á m s á g a , k i v á l ó k ö l t ő i talen­ t u m a , a z e n é t és e g y é b m ű v é s z e t e k e t k e d v e l ő és m e g b e c s ü l ő , a t e r m é s z e t s z é p s é g e i b e n e l g y ö n y ö r k ö d ő f e n n k ö l t nemes, lelke, — m i n d ezek lebilincselték a vele é r i n t k e z ő magya­ rokat. Hiszen e j e l l e m v o n á s o k k ö z ü l t ö b b is a n n y i r a r o k o n a m a g y a r o k é v a l . Nem csoda, ha a W i t t e n b e r g b ő l h a z a t é r t magyarok m é l y b e n y o m á s o k a t , kedves e m l é k e k e t , h ó d o l ó tiszteletet hoztak magokkal L u t h e r h á z á b ó l . 1

A kisszebeni S r é t e r Kristóf írja, hogy a magyar b á n y a ­ v á r o s i d i á k o k n a k m á r a r e f o r m á c i ó h a j n a l á n kedves é n e k e volt: Élj, óh élj, én jó Lutherem, Mind azt mondjuk: üdv tenéked, Igazságnak tüköré! ) 2

Legnagyobb lelkesedéssel pedig D é v a i szól i t t h o n L u t h e r ­ r ő l , a m i é r t h e t ő is, m e r t hiszen ő h á r o m s z o r is (1529, 1537^ és 1541) megfordult Wittenbergben. Szegedi Gergely f r a n ­ c i s k á n u s ellen í r t m ű v é b e n elragadtatva mondja: „ A m a z egy ember, L u t h e r , k i k e g y e s s é g é r e és k i t ű n ő műveltségére n é z v e e g y a r á n t tiszteletre m é l t ó , nem tetszik nektek, m i ­ vel saját színeitekkel festett le t i t e k e t . . . H a minden e r ő ­ t ö k e t m e g f e s z í t i t e k is, m é g s e m b í r j á t o k leverni ezt az egy embert, akit a j ó Isten n e k ü n k nestori évekig tartson meg. Csak valld meg, te gonosz b a r á t , hogy a L u t h e r t u d o m á n y a m e n n y i r e egyezik a Szentlélekkel és m e n n y i r e csak a K r i s z ­ tus dicsőségét keresi egyedül". ) 3

*) Luthers Charakter. Leipzig, 1917. Megjelent magyar nyelven is. Ford. dr. Victor János. Budapest, 1917. ) Fabó A. Monumenta I I . 50. Vive, vive, mi Luthere, — Cuncti, tibi dicunt: chaire, — Veritatis speculum! Schlaginhaufen János magister is 1537. a már szinte félholt Luther mellől „Lutherus vivit, Lutherus vivit'" kiáltással futott vissza Schmalkaldenbe. (Köstlin, 5. kiadás I I . 391.). Szépen idézi e helyet b. Radvánszky Albert egyet, felügyelő a „Luther lelke" ajánló soraiban. ) Dévai „Apológia propositionum" művéből. Idősb Révész I . fordítása. Dévay ß . M. életrajza. 87. 1. s

3

É s ebben a lelkesült m a g a s z t a l á s b a n sok magyar egyet­ é r t e t t D é v a i v a l . S z k á r o s i H o r v á t A n d r á s t á l l y a i lelkész 1549-ben e g y h á z i é n e k b e , a 2-ik z s o l t á r b a szövi bele L u t h e r n e v é t és r e f o r m á c i ó j á t : De Luther Märton kárt tőn Pápának, Hogy megjelenté vétkét Rómának És elhirdeté mind az világnak: Immár nincs haszna az sok búcsúnak.

É s h á t r á b b , ugyanebben a z s o l t á r b a n

folytatja:

A szerzetesek, kik ezt nem tudják, A Luther Mártont csak szidalmazzák, A jámborokat csak háborgatják, Nagy vakságokat mert ők nem látják.

Ez az é n e k a „ J á m b o r h á z a s o k n ó t á j á r a " Szegedi Ger­ gely 1569. évi debreceni é n e k e s k ö n y v é b e n legelői v a n 2. s z á m alatt Psalmus I I . felirattal s h á r o m évvel e l ő b b benne volt m á r a v á r a d i é n e k e s k ö n y v b e n . T e h á t a t e m p l o m o k b a n is é n e k e l t é k . Még a m i jó T i n ó d i S e b e s t y é n lantosunk is T ö r ö k Bálint és Nádasdy T a m á s u d v a r á b a n nevén említve énekel L u t h e r r ő l . „ K u r f i r s t n a k m e g f o g á s a " c í m ű , a schmalkaldeni ^háborúról í r t h i s t ó r i á s é n e k é b e n *) mondja r ó l a : Idő vala akkor bolond vakságba, Nagy lévölygés vala az hit dolgába; Luther Márton hirdetni kezdte vala; „Az az jó hiti" — mind ezt kiáltja vala. Az pápa ellen kezde prédikálni, Az emberi szörzés ellen szóllani, Evangéliomot kezdé hirdetni, Sokan kezdenek ő mellé támadni.

A j ó l u t h e r á n u s S z t á r a i M i h á l y is Athanasius p ü s p ö k é l e t r a j z á b a n nagy lelkesedéssel e m l é k e z i k Lutherről. ) Mintegy az „ E r ő s v á r " visszhangja c s e n d ü l k i v e r s e i b ő l , ha 'halljuk: 2

Sőt az mi időnkben már ez új törvényben ö szent igéjének hirdetésében Harminczkét esztendeig megtartá éltében Jámbor Luther Mártont ő igaz hitiben, Mert bízék Istennek az ő segítségében. -) Szilády A. Régi Magyar Költők Tára I I I . 192 ) Szilády Á. Idézett műve V. 207.

2

L"

Voltának utána nagy sok álnoksággal, Méreggel, fegyverrel és hatalmassággal, Hogy őt elvesztenék, avagy számkivetnék, De ők nem használtak semmi ravaszsággal, Mert Isten tartotta őtet ő oltalmával.

'

Mikor bement volna az Vormácziában Károly eleiben az egy új udvarban, Állhatatos volt az ő szólásában, Igen bízék vala Isten oltalmában, Azért ő nem méné hátra az igazságban.

S azzal végzi S z t á r a i ezt a kis életrajzot, hogy L u t h e r t az Isten „ez á r n y é k v i l á g b ó l kivevé és vivé m e n n y o r s z á g b a " . É s u t ó b b Cranmer T a m á s r ó l írt énekében. ) Sztárai i s m é t szól r ó l a : 1

Ezután Luter Mártont hogy az Isten támasztá Ki által szent igéjét nyilván predikáltatá, Az pápa tudományát véle megcsúfoltatá, Sokkal megutáltatá.

Schesaeus Keresztély medgyesi szász lelkész és latin k ö l t ő is D é v a i M á t y á s r ó l azzal akarja a legnagyobb d i c s é r e ­ tet m o n d a n i , hogy magyar L u t h e r n e k nevezi: Excellens etiam Devay pietate Mathias Dicendi valuit tanta ubertate, Lutheri Ungarici ut vulgo praeclarum nomen haberet. ) 2

í m e így emlegetik és d i c s é r i k L u t h e r t m á r első ma­ gyar p o é t á i n k . Sőt m é g az ellenfél sem vonta meg tőle tisz­ teletét. L u t h e r m ű v e i h a t á s s a l voltak a r ó m a i k a t h o l i k u sokra is. Simontornyay Gergely, a f e h é r v á r i p r é p o s t t i t ­ k á r a m á r 1534-ben azzal k ü l d é meg L u t h e r posztilláját Goelius Bánffy Gergely p á l o s í r ó n a k , hogy a n n á l k ü l ö n b k ö n y v e t nem l á t o t t a nap alatt. K a p o t h i I m r e Ipolysági p r e m o n t r e i prefektus is 1538-ban a maga p é n z é n s z e r z é meg ugyanazt, Bebek I m r e f e h é r v á r i p r é p o s t pedig 154Gban N á d a s d y T a m á s n a k k ü l d é meg Melanchthonnak L u ­ ther, a nagy ember (Lutherus magnificus) felett m o n d o t t b e s z é d é t . A r e f o r m á t o r n a k k é t hatalmas é n e k é t ( E r ő s v á ­ r u n k és M e n n y b ő l j ö v ö k ) a magyar r ó m a i k a t h o l i k u s o k is *) Szilády Á. Régi M. Költők Tára V. 242. ) Ruinae Pannonicae c. művében Wittenberg 1571. Révész, Dé­ vay B. M. életrajza 27. 1. 2

felvették é n e k e s k ö n y v e i k b e és a t ö b b s z ö r ö s t i l a l o m e l l e n é r e két évszázadon át énekelték. ) A magyar k ö l t ő k k ö z ü l t a l á n csak az egy „ F e l n é m e t i N é v t e l e n " i r t 1565-ben Heves m e g y é b e n a „ L u t h e r - p a p o k " ellen, t e h á t az sem m a g á t a r e f o r m á t o r személyét t á m a d t a , hanem a m é l t a t l a n l e l k é s z e k e r k ö l c s i életét, a szegénység­ b ő l a g a z d a g s á g h o z és f é n y ű z é s h e z v a l ó v i s s z a t é r é s é t , a ta­ n í t á s b a n való i n g a d o z á s á t ostorozta nagy t ú l z á s s a l . A maga n e m é b e n r i t k a és é r d e k e s versnek, melynek „ C a n t i o ad n o t a m : H á l a a d á s o k b a n " a c í m e , i t t csak az első strófáját közlöm: 1

Jer, mi emlékezzünk az Luter papokról Ks annak utánna az ő életekről, Predikálásoknak nagy változásáról, Önnön beszédeknek megcsúfolásáról. ) 8

Magyar f ő u r a i n k L u t h e r fiát, P á l t , a k i v á l ó orvost is m e g b e c s ü l t é k . A beteg B a t t h y á n y B o l d i z s á r n a k Corvinus Illés b é c s i orvos 1575 j ú l i u s 14-én o l y a n e l i x i r t k ü l d ö t t , melyet L u t h e r orvos íia .készített s mely elixír a branden­ b u r g i ő r g r ó f o t á l l í t ó l a g a h a l á l t ó l mentette meg. Ez a Cor­ vinus B a t t h y á n y n a k „ C a r m e n de Cygno" c í m ű v e r s é t is m e g k ü l d t e , mely L u t h e r r ő l szól. ) T a k á t s S á n d o r szerint B a t t h y á n y c s o d á l ó j a volt L u t h e r M á r t o n n a k . A B a t t h y á nyak várában, a németújvári toronyszobában még újabb i d ő b e n is megvolt az a r é g i k é p , m e l y L u t h e r t a w a r t b u r g i v á r b a n s z a k á l l a s György lovagnak á b r á z o l j a . ) A Z r í n y i e k c s á k t o r n y a i v á r á b a n is L u t h e r és B ó r a K a t a l i n igen díszes a r c k é p é t ő r i z t é k m é g a X V I I . s z á z a d b a n is. ) É s az is m é l t ó a feljegyzésre, hogy Szenczi M o l n á r Albert t u d ó s u n k L u ­ ther r o k o n s á g á b a h á z a s o d o t t . L u t h e r n e k J á n o s fia ugyanis n a g y b á t y j a volt Szenczi M o l n á r feleségének, F e r i n a r i W i l d preter K u n i g u n d á n a k . L u t h e r J á n o s m i n t w e i m a r i hercegi t a n á c s o s , 1553-ban Cruciger G á s p á r wittenbergi t a n á r l e á n y á t , E r z s é b e t e t vette feleségül és e r é v e n volt Szenczi M o l n á r r a l is a r o k o n s á g . ) L u t h e r j e l l e m é n e k egyik k i v á l ó , v o n z ó t u l a j d o n s á g a volt a meleg, k e r e s z t y é n c s a l á d i a s s á g . M á r az ő theológiájá3

4

3

6

*) Biinyitay, Ehtört. Emi. I I . 312. I I I . 246. Payr, Luther és az egyházi ének 37. 1. ") Szilády Á. Régi M. Költök Tára VII. 293. és 415. ) Takáts S. Rajzok a török világból. I. 37. Takáts, Zrínyi M. nevelőanyja 39. 1. *) Vasvármegye monográfiája 76. 1. Í Szilágyi Sándor, Tört. Rajzok 216. Tollius Jakab feljegyzése. ) Dézsi L . Szenczi Molnár A. 174. és Sz. Molnár naplója. Payr S. Szenczi Molnár atyafisága Luther Mártonnal. Harangszó 1919. 86. 3

5

u

ban, az i s t e n f i ú s á g b a n is megvolt ennek az alapja. L u t h e r Istenben is nem a n n y i r a a m i n d e n h a t ó T e r e m t ő t , a világ szigorú b í r á j á t é s U r á t l á t t a , m i n t i n k á b b az irgalmas, sze­ r e t ő A t y á t , a k i e g y s z ü l ö t t F i á b a n m i n k e t is fiaivá fogadott. Nem a félelem, r e t t e g é s , hanem a bizodalom volt s z í v é b e n az a l a p é r z é s . Ez a szeretet és bizodalom u r a l k o d o t t c s a l á d i é l e t é b e n is. A h á z a s s á g o t , a gyermeket Isten legnagyobb ál­ d á s á n a k , a b o l d o g s á g f o r r á s á n a k tekintette. É s ezt a meleg c s a l á d i a s s á g o t ö r ö k s é g ü l hagyta egész e g y h á z f e l e k e z e t é r e . M é g a magyar k ö z m o n d á s is szól e r r ő l . K á r o l y i S á n d o r gróf felesége, B a r k ó c z y Krisztina, a k i k ü l ö n b e n balkeresz­ t é n y e k n e k nevezte a p r o s t e s t á n s o k a t , a X V I I I . s z á z a d ele­ j é n egyik l e v e l é b e n v a l a m i n é l k ü l ö z h e t l e n d o l o g r ó l í r j a : „ O l y a n , m i n t l u t h e r á n u s n a k az asszonyember, k i n é l k ü l é p p e n nem lehet". ) Bizony az agglegénység, a c ö l i b á t u s nem is L u t h e r lelke szerint v a l ó . A j ó l u t h e r á n u s papi h á z h a z á n k b a n is k e d é l y e s c s a l á d i a s s á g r ó l , m e g e l é g e d e t t v i ­ d á m s á g r ó l , a b ő g y e r m e k á l d á s r ó l vált i s m e r e t e s s é . Ezekben nincs egyke. Ezekre m á r r é g ó t a i n k á b b ezt a jelszót a d t á k : „ M u l t i L i b r i et L i b e r i " . Sok k ö n y v és sok gyerek. Petőfi S á n d o r u t ó l é r h e t l e n c s a l á d i k ö l t é s z e t é n e k g y ö k e r é t is szü­ leinek, a d e r é k , j ó e v a n g é l i k u s h á z a s p á r n a k c s a l á d i é l e t é b e n kell keresnünk. 1

A tisztelet és kegyelet a magyarok k ö z ö t t L u t h e r neve és e m l é k e i r á n t á t h ú z ó d i k a h o s s z ú s z á z a d o k o n . Az e l s ő s z á z a d o s j u b i l e u m o n , 1617-ben, T h u r z ó G y ö r g y n é Czobor Erzsébet nádorasszony h á z á b a n Bitsén m é g együtt ünne­ pelték L u t h e r tételeinek kifüggesztését a P e r é n y i , Z r i n y i , R á k ó c z y , N á d a s d y , Révay, Illésházy, Bocskay, B a t t h y á n y és B á n f f y c s a l á d o k tagjai. L ő c s é n pedig T h u r z ó S z a n i s z l ó l á t t a v e n d é g ü l a p a p s á g o t és v á r o s i t a n á c s o t . É s így ü n n e ­ p e l t é k az e v a n g é l i k u s magyarok L u t h e r m ű v é n e k k é t s z á z a dos j u b i l e u m á t is. Dobner N á n d o r soproni p o l g á r m e s t e r , k i a r ó z s a h e g y i zsinat u t á n az 1709. és 1715. évi pozsonyi o r s z á g g y ű l é s e k e n o l y e r é l y e s e n v é d t e az e v a n g é l i k u s o k j o ­ gait, 1717 o k t ó b e r 31-re igen s z é p j u b i l e u m i verset í r t : Mily régi, tán kétszáz éves Luther Márton tana? Nem, mert Isten igéjében régóta meg vala A próféták s apostolok frásin fundálva, Ez az ősi keresztyénség igaz tudománya. ) 2

4

) Barkóczy. Kr. levele közölve: Századok 1898. 548. 1. ) Cyprian E . S. Hilaria evang. vom andern evang. Jubelfest. Gotha 1719. Hatalmas, díszes kötet, sok rézmetszettel. Dobner versét az eredeti német nyelven közli: „Wie alt ist Luthers Lehr? Vielleicht zweihundert Jahr?" 2

A vershez, mely nagy v i t á r a adott okot, G r ü n l e r Gottlieb s o p r o n i k á n t o r k ü l ö n z e n é t is í r t s a soproni templomban a d t á k elő. A h á r o m - és n é g y s z á z a d o s ü n n e p e k e t is m é g na­ gyobb keretben és á l d á s o s , szinte korszakos m a r a d a n d ó ha­ t á s s a l ü n n e p e l t é k meg a magyar e v a n g é l i k u s o k is. D r á g a és becses volt a m a g y a r s á g n a k m i n d e n j e l és e m l é k , mely v a l a m i k é p a nagy r e f o r m á t o r r a utalt. Sopron p i a c á n 1524-ben ugyan elégelték L u t h e r i r a t a i t , de a v á r o s k é s ő b b ö r ö m m e l fogadta és m u z e á l i s kincsei k ö z é z á r t a , m i d ő n L u t h e r n e k egy eredeti levele k e r ü l t b i r t o k á b a . A h o l M a g y a r o r s z á g r ó l t a l á n semmi egyebet sem tudnak, ott is t u d j á k és s z á m b a veszik, hogy L u t h e r n e k egy levelét Sop­ r o n ő r z i a l e v é l t á r á b a n . J ö r g e r D o r o t t y á n a k , egy kegyes o s z t r á k m a i r ó n á n a k í r t a L u t h e r ezt a levelet 1537 j ú n i u s 3-án. S a c s a l á d n a k v a l a m e l y i k katona tagja a j á n d é k o z t a k é s ő b b a v á r o s n a k . J ö r g e r K á r o l y gróf ( f 1697) m á s o d i k férje volt T h ö k ö l y K a t a l i n n a k , I m r e n ő v é r é n e k , akinek alakja a soproni szép S z e n t h á r o m s á g - s z o b r o n l á t h a t ó . ) M é g becsesebb e m l é k e i vannak Luthernek Budapesten: „A k e r e s z t y é n ember s z a b a d s á g á r ó l " c í m ű m ű v é n e k és a 109. z s o l t á r m a g y a r á z a t á n a k eredeti k é z i r a t a . V a l a m i n t ott van az egyetemes e v a n g é l i k u s e g y h á z l e v é l t á r á b a n Luthernek eredeti v é g r e n d e l e t e , m e l y é r t m a is i r i g y e l b e n n ü n k e t N é ­ m e t o r s z á g . Jankovics M i k l ó s , a s z e r e n c s é s k e z ü magyar g y ű j t ő szerezte meg és a j á n d é k o z t a az egész kis vagyont é r ő kéziratot egyházunknak. ) Nagy h a t á s t gyakoroltak a magyarokra eleitől fogva L u t h e r m ű v e i , kisebb és nagyobb i r a t a i . Ezek k ö z ü l a Kis K á t é t k e l l első helyen e m l í t e n ü n k . D é v a i M á t y á s az Orthographia Hungarica c í m ű Ábécés k ö n y v é b e egész részleteket átvesz L u t h e i t ő l : a gyermeki i m á d s á g o k a t , az asztali ál­ dást, a s z e n t í r á s b e l i helyeket, az angyali üdvözletet, a ker e s z t v e t é s t , az i m á d s á g o k b e v e z e t ő szavait. M á r i d ő s b R é ­ vész I m r e k i m u t a t t a , hogy m i n d ezek szószerint L u t h e r t ő l valók, de Dévai nem az eredeti n é m e t k á t é t h a s z n á l t a , ha­ nem ennek m é g 1529-ben megjelent l a t i n k i a d á s á t , m e r t h i ­ szen Dévai, m i n t maga bevallja, nem t u d o t t n é m e t ü l . ) L u ­ ther és D é v a i szolgált a z u t á n m i n t á u l a t ö b b i magyar k á t é ­ í r ó n a k is: Gálszécsi I s t v á n n a k (A ker. t u d o m á n y r ó l való r ö v i d k ö n y v e c s k e , K r a k ó , 1538.), Székely I s t v á n n a k (Ke1

2

3

*) Luther levele Sopron város levéltárában. Payr S. cikke. Evang. Egyházi Élet. Sopron, 1917. 340. 1. ) Doleschall E . S. Luthers Testament, Budapest 1881. Payr S. Luther sajátkezű végrendelete Budapesten. Ev. Egyh. Élet 1917. 408. 1. Masznyik E . Luther művei VI. 421. ) Id. Révész, Dévai élete 111. 1. Ifj. Révész J . Dévai R. M. taní­ tásai 113. 1. 2

3

r e s z t y é n s é g f u n d a m e n t u m á r ó l v a l ó t a n ú s á g , K r a k ó , 1538 és 1544.), Batizi A n d r á s n a k (Kor. t u d o m á n y r ó l való k ö n y ­ vecske, K r a k k ó , 1550 és 1555.), Bornemissza P é t e r n e k (Első k ö n y v e c s k e k i c s i n g y e r m e c s k é k n e k a ker. h i t n e k t u d o m á ­ n y á r ó l (Sempte 1577). H e l t a i G á s p á r is, a k i 1543 elején, te­ h á t m é g L u t h e r é l e t é b e n ment k i Wittenbergbe, Catechismus M i n o r c í m ű k á t é j á t (Kolozsvár, 1550.) dr. Lakos B é l a t a n u l m á n y a szerint L u t h e r n y o m á n í r t a . A k o l o z s v á r i Hel­ t a i — H o f f g r e f - f é l e n y o m d á n a k ez a magyar L u t h e r - k á t é volt az első t e r m é k e . Nagyobbik magyar k á t é j á t is H e l t a i (Catechismus, K o l o z s v á r , 1553.) v a l ó s z í n ű l e g L u t h e r nagy k á t é j a a l a p j á n készítette. ) A X V I . s z á z a d v é g é r ő l is maradt a K ö n y v s z e m l e (1881. 247.) szerint egy h i á n y o s L u t h e r - k á t é a hely és az é v s z á m jelzése n é l k ü l . Damankos M a d a r á s z M á r t o n eperjesi lelkész 1629-ben L ő c s é n adta k i L u t h e r Kissebbik K a t e c h i s m u s á t s e z t á n a végtelen sok k i a d á s b ó l k ü l ö n ö s e n a Győri K á t é k (először Halle, 1709.) és a P á l f y József á l t a l sajtó a l á rendezett s a soproni t a n í t ó k é p z ő á l t a l kiadott L u t h e r - k á t é k v á l t a k k i . A j u b i l e u m i é v r e Kiss Samu írt „ D r . L u t h e r M . n é g y s z á z é v e s k i s k á t é j a " c í m ű a l k a l m i füzetet (Győr, 1929.) és egyetemes ev. e g y h á z u n k is díszes ha­ s o n m á s lenyomatban az eredeti fametszetekkel adta k i L u ­ thernek ezt az ö r ö k b e c s ű m ű v é t . (Budapest, 1929.) 1

L u t h e r Nagy K á t é j á t pedig magyar f o r d í t á s b a n csak most adta k i először az „ E m m a u s f e l é " s z e r k e s z t ő s é g e (Sop­ ron, 1930.). De k é z i r a t b a n m á r ez is megvolt 1619-ben P á l ­ h á z i Göncz M i k l ó s g y ő r p a t a h á z i ev. lelkész és d u n á n i n n e n i p ü s p ö k f o r d í t á s á b a n . ) L e f o r d í t o t t a P á l h á z i G ö n c z ugyan­ ekkor Luther második nagybecsű hitvallási iratát, a Schmalkaldeni Cikkeket is, de ez is k é z i r a t b a n maradt. Ú j a b b a n dr. Masznyik Endre fordította le és adta k i Po­ zsonyban, 1900-ban. L u t h e r 95 tételét l e f o r d í t o t t a és ma­ g y a r á z a t o k k a l ellátva kiadta P a u l i k J á n o s (Budapest, 1899). A r e f o r m á c i ó j u b i l e u m á r a a 95 tételt díszes f o r m á b a n Vér­ tesi Z o l t á n magyarbolyi lelkész is kiadta (Budapest, 1917). Paulik J á n o s füzete: Miért égette el L u t h e r a p á p a i r a t a i t ? (Budapest, 1900.) L u t h e r h á r o m a l a p v e t ő i r a t á t ( 1 . A n é ­ met nemzet k e r e s z t y é n n e m e s s é g é h e z . 2. Az e g y h á z babi­ l o n i f o g s á g á r ó l . 3. A k e r e s z t y é n ember s z a b a d s á g á r ó l . ) ma­ g y a r á z ó bevezetésekkel dr. Masznyik Endre f o r d í t á s á b a n a Magyar Prot. I r o d a l m i T á r s u l a t adta k i Budapest, 1901). Majd a L u t h e r - T á r s a s á g is 1904 ó t a „ D r . L u t h e r M á r t o n 2

*) Szabó K. Régi M. Könyvtár I. 22. és 31. sz. Lakos B. Heltai G. és kora. 7. 1. ) Payr S. A Concordia-könyv legrégibb magyar fordítása. Ev. Egyh. és Isk. 1900. 332. 1. 2

m ű v e i " c í m e n t ö b b m u n k a t á r s s a l (Stromp László, M á r t o n J e n ő , Hamvas József, Mayer Endre, B a n c s ó A n t a l , Paulik J á n o s , H ö r k József, R á j t e r J á n o s , A r a n y N á n d o r , dr. P r ö h l e K á r o l y ) , dr. Masznyik Endre szerkesztésében hat vaskos k ö t e t e t adott k i (Pozsony, 1904—1914). Nagy k á r , hogy az u t o l s ó k ö t e t b ő l k i m a r a d t Luthernek M á r i a magyar k i ­ r á l y n é h o z í r t levele, a n é g y v i g a s z t a l ó z s o l t á r (37., 62., 94. és 109-ik) m a g y a r á z a t á v a l . Vértesi Z o l t á n e levél mellett a z s o l t á r o k b ó l csak igen r ö v i d kis kivonatot k ö z ö l t (Pécs, 1926). Z á b r á k D é n e s soproni lelkész díszes nagy f o r m á b a n L u t h e r P o s z t i l l á i t adta k i magyar nyelven (Házi K i n c s t á r , Braunschweig és Pozsony, 1896.). É s a r e f o r m á t o r asztali beszélgetéseiből is „ L u t h e r a r a n y m o n d á s a i " c í m e n dr. Masz­ n y i k Endro k é t füzetre v a l ó t k i a d o t t a L u t h e r - T á r s a s á g k ö l t s é g é n . (Budapest, 1902.) A jeles Hans Preuss lipcsei ta­ n á r füzetét dr. Szlávik M á t y á s f o r d í t o t t a le „ L u t h e r i és k á l ­ v i n i v a l l á s o s s á g " c í m é n . (Budapest, 1913.) L u t h e r é l e t r a j ­ zát m e g í r t a magyar nyelven: T ö r ö k József (Budapest, 1884), dr. S z e b e r é n y i Lajos Zsigmond (Budapest, 1889), dr. Masznyik Endre (Pozsony, 1887), G y u r á t z Ferenc ( P á p a , 1888), dr. Masznyik Endre (Népies életrajz k é p e k k e l , B u ­ dapest, 1917) és ú j a b b a n L u t h e r ellenfeleivel p o l e m i z á l v a dr. Szeberényi Lajos : Luther és Loyola (Békéscsaba 1928) és L u t h e r u l t r a m o n t á n ócsárlói (Békéscsaba, 1920). R á k o s i G y ö r g y e r d é l y i ref. lelkész m á r r é g e b b e n adta k i „ L u t h e r W o r m s b a n " c í m ű t a n u l m á n y á t (Budapest, 189*). A n é g y s z á z a d o s é v f o r d u l ó r a a r o s t o c k i W a l t h e r Vilmos je­ les m ű v é t : „ L u t h e r j e l l e m é t " adta k i magyar nyelven dr. V i c t o r J á n o s (Budapest, 1917). D r . K o v á c s S á n d o r „ L u t h e r a w o r m s i g y ű l é s e n " (Budapest, 1921) és dr. Payr S á n d o r „ L u t h e r w o r m s i h i t v a l l á s a " c í m e n (Sopron, 1921) írt e m l é k ­ füzetet. Az evang. e g y h á z i é n e k j u b i l e u m á r a is Payr Sán­ dor h á r o m é r t e k e z é s t adott k i „ L u t h e r és az e g y h á z i é n e k " c í m e n (Debrecen, 1926). É s l e g u t ó b b E i e r t W e r n e r erlangeni t a n á r „ L u t h e r M a r b u r g b a n " c í m ű füzetét f o r d í t o t t a és adta k i dr. Karner K á r o l y egyetemi t a n á r . (Sopron, 1930.) H i t v a l l á s i , polemikus, t ö r t é n e t i és g y a k o r l a t i i r á n y ú m ű v e i mellett nagy h a t á s t gyakorolt L u t h e r a magyar re­ f o r m á c i ó h í v e i r e énekköltészetével és zeneművészetével is. L á t t u k m á r , hogy Gálszécsi I s t v á n 1536. évi első magyar é n e k e s k ö n y v é n e k t ö r e d é k é b e n is L u t h e r n e k h á r o m é n e k e maradt fenn az eredeti hangjegyekkel. É s első magyar ének­ íróink közül Lutherrel m é g életében személyesen érintkez­ tek Wittenbergben Gálszécsin k í v ü l Farkas A n d r á s , Sylves­ ter J á n o s , D é v a i M á t y á s , Batizi A n d r á s , Heltai G á s p á r , Sze­ gedi Kis I s t v á n s t a l á n m é g S z k á r o s i H o r v á t A n d r á s is.

Ezekre az é n e k k ö l t ő és z e n e é r t ő L u t h e r n e k e g y é n i s é g e nem maradt h a t á s n é l k ü l . M a g y a r j a i n k n é m e t ü l ugyan nem j ó l t u d t a k , de L u t h e r é n e k e i n e k igen k o r á n voltak l a t i n fordí­ t á s a i és ezek közvetítésével v e t t é k á t é n e k e i t . Az „ E r ő s v á r " f o r d í t á s á b a n ennek bizonyos e l ő n y e is volt. A 4. vers­ szak 2. vitás, n e h é z s o r á t (Und k e i n D a n k dazu haben) az első magyar f o r d í t ó ugyanis j o b b a n m e g é r t e t t e a l a t i n for­ d í t á s b ó l , m i n t az ú j a b b f o r d í t ó k az eredeti n é m e t b ő l . A la­ t i n szerint ennek az é r t e l m e : „Sive velit, nolit mundus". L u ­ ther is a p á r h u z a m o s helyeken ezt érti alatta. H i b á s a k t e h á t az ú j a b b f o r d í t á s o k , melyek a „ D a n k haben" kifejezést „ h á l a , k ö s z ö n e t " , vagy „ g o n d o l a t " szavakkal f o r d í t j á k . Az „ E r ő s v á r " első magyar f o r d í t ó j á n a k Ember P á l , B o d P é ­ ter, Gyulai P á l , H o r v á t h C y r i l l és Dézsi Lajos a régi hagyo­ m á n y a l a p j á n Skaricza M á t é r á c k e v e i ref. lelkészt t a r t j á k . De Jakab Elek és az u n i t á r i u s o k i n k á b b D á v i d Ferencnek t u l a j d o n í t j á k az E r ő s v á r első f o r d í t á s á t , m e r t az 1566. é v i n a g y v á r a d i ( s z e r i n t ü k u n i t á r i u s ) é n e k e s k ö n y v b e n jelent meg először. ) De S z t á r a y M i h á l y fentebb idézett v e r s é n e k az E r ő s v á r öt s o r á v a l való nagy r o k o n s á g a arra is enged k ö v e t k e z t e t n i , hogy az első magyar f o r d í t ó t S z t á r a y b a n ke­ ressük. 1

A X V I . s z á z a d ó t a L u t h e r n e k ez a h a r c i dala majdnem minden p r o t e s t á n s é n e k e s k ö n y v b e n benne van és pedig az eredeti f o r m á b a n , melyet az i r o d a l o m t ö r t é n e t igen k i v á ­ l ó n a k ismer el. Bocskay v i t é z e i n e k , a szabad h a j d ú k n a k ez volt a csatadala. K a s s á n , az o r s z á g g y ű l é s e n , 1606-ban ezt é n e k e l t é k . Kocsi Csergő B á l i n t feljegyzése szerint a gá­ lyaraboknak is ez volt é n e k e . M á r i a D o r o t t y a n á d o r a s s z o n y f e l h í v á s á r a Székács József az E r ő s v á r t az eredeti r ö v i d verssorokban f o r d í t o t t a le s a pestiek és g y ő r i e k k e z d t é k e l ő s z ö r így é n e k e l n i . M a i nap van m á r l e g a l á b b ö t v e n ma­ gyar fordítása. S á n t h a Károly, Csengey Gusztáv, Vietorisz J ó z s e f és ú j a b b a n Kozma Andor is l e f o r d í t o t t a . Legelterjed­ tebb a d u n á n t ú l i ú j é n e k e s k ö n v b e felvett fordítás. Gyu­ l a i P á l abban l á t t a a magyar „ E r ő s v á r " i r o d a l o m t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g é t , hogy ez volt az első magyar é n e k , amelyet nem az eredeti z s o l t á r b ó l , hanem m á r csak L u t h e r é n e k é b ő l for­ dított le a magyar k ö l t ő . S e z u t á n a magyar p o é t á k is L u ­ thert k ö v e t t é k a z s o l t á r o k szabadabb á t d o l g o z á s á b a n . ) 2

*) Borbély István figyelemre méltó okokkal bizonyítja, hogy az 1566. évi váradi énekeskönyv, mely tartalomban majdnem teljesen meg­ egyezik, de a felosztásban nagyon is eltér, Dávid F . és az unitáriusok könyve. Egyet. Phil. Közi. 1913. 178. 1. Dézsi L . R. M. Költők T. VII. 355. ) Pavr S. Luther és az egyházi ének. I I I . Luther énekei magyar irodalmunkban 35. és 40. 1. 2

L u t h e r egyéb é n e k e i n e k v i s s z h a n g j á t is m e g t a l á l j u k magyar i r o d a l m u n k b a n . Az „ E r h a l t uns, H e r r , bei deinem W o r t " h i r h e d t verssora: „ U n d stcur des Papsts u n d T ü r k e n M o r d " Szkárosi H o r v á t A n d r á s „Kétféle h i t r ő l " c í m ű é n e k é ­ ben is meg van: Oltalmazz Úristen ez nagy foltos hittül, Oltalmazz pápátúl és az törököktül.

É s a magyar r e f o r m á c i ó h a j n a l á n f e l t ű n t „ J u s t e Judex"" l a t i n é n e k b e n is ezt t a l á l j u k : „ N e des vires Papae, Turcae, —- Sed da populo t u o . . . Confundantur et tabescant, q u i nos v o l u n t perdere". ) É s ezen a harcias hangon nincs is m i t c s u d á l k o z n i , m i d ő n az 1566. évi v á r a d i é n e k e s k ö n y v b e n a „ M e g s z a b a d u l t a m m á r " k e z d e t ű h a l o t t i é n e k felett ez a megjegyzés á l l : „ G h i s t i a n u s qui dam sacerdos ab Archiepiscopo combustus Anno D o m i n i 1550". E szerint az eszter­ g o m i é r s e k 1550-ben m é g e v a n g é l i k u s lelkészt é g e t t e t e t t meg. ) Luthernek ez az é n e k e „ A t y a Isten, tarts meg m i n k e t " k e z d ő sorral m á r 1566 ó t a meg van é n e k e s k ö n y v e i n k b e n s b i z o n y á r a m á r k o r á b b a n is megvolt. Z e m p l é n i Á r p á d ú j a b b a n a k e z d ő sorokat szelídítve f o r d í t o t t a le: 1

2

Tarts meg, Uram, igéd szerint, A sok gonoszt igázd le mind. ) 3

L u t h e r l e g k o r á b b i kedvelt é n e k e i voltak m é g a m a ­ gyarban: B ű n ö s ö k , h o z z á d k i á l t u n k , O h Ü r Isten, t e k i n t s h o z z á n k , M i A t y á n k , k i vagy mennyekben, M i h i s z ü n k az egy Istenben, Jer m i k é r j ü n k Szentlelket. A r e f o r m á t o r b á ­ jos, kedves k a r á c s o n y i é n e k e : „ M e n n y b ő l j ö v ö k most hoz­ z á t o k " a r á n y l a g csak k é s ő n , 1642-ben t ű n i k fel a magyarok k ö z ö t t a L ő c s é n n y o m a t o t t „ K e r e s z t y é n i Isteni D i c s é r e t e k " c í m ű k ö t e t b e n . T a l á n a t ú l s á g o s a n gyermekies hangja miatt nem m e r t é k e l ő b b a t e m p l o m i é n e k e k k ö z é felvenni. H i ­ szen egyes kifejezéseit magok a n é m e t e k is m e g v á l t o z t a t ­ t á k . A X V I I . s z á z a d ó t a a r e f o r m á t u s o k is v e l ü n k é n e k l i k , de ezek egy idegen versszakot tettek e l é b e : „Az Istennek szent angyala" k e z d ő sorral. Belevették ezt a Cantus Gatholici (1651. és 1674.) k ö t e t é b e is. Bogisich Mihály kanonok k ö n n y e d é n ráfogta, hogy Luther r ó m . kath. l a t i n é n e k b ő l (Illustris alto nuntio) fordította. Holott kiderült, hogy a *) Szilády A. Régi M. Költők Tára I I . 186. és V. 273. ) Szegedi G. énekeskönyve. Függelék 11. 1. ) Ösvény 1920. évf. 195. 1. 2

3

*

m o r v a Leisentritt J á n o s budissini kanonok vette á t é n e k e s ­ k ö n y v é b e 1567-ben L u t h e r é n e k e i t l a t i n és n é m e t nyelven s B o g i s i c h é k nagy tévedéssel ezt t a r t o t t á k az eredetinek. Luthert i t t az a kettős dicsőség érte, hogy ezt a szép k a r á ­ csonyi é n e k é t nem csak a n é m e t k a t h o l i k u s o k , hanem a Cantus Catholici k ö t e t é b e a magyar j e z s u i t á k is felvették. Sőt Bogisich m é g 1886-ban is díszes hangjegyekkel k ö z ö l t e s a d a l l a m á t is m e g d i c s é r t e . ) Ú j a b b a n S á n t h a K á r o l y , sőt Kozma Andor is lefordította Luthernek ezt a kedves éne­ két (A magas m e n n y b ő l j ö t t e m é n ) ) 1

2

?

Szegedi Gergely k ö n y v é i g (1569) L u t h e r n e k 11 é n e k é t v e t t é k á t a magyarok. A X V I I I . s z á z a d b a n pedig a „Zenge­ dező Mennyei K a r " c í m ű é n e k e s k ö n y v b e n , az e v a n g é l i k u s é n e k e k eme régi vastag t ö r z s k ö n y v é b e n ) ez a s z á m 22-re emelkedett. Ez m á r t e k i n t é l y e s s z á m , L u t h e r összes é n e k e i ­ nek k é t h a r m a d a . Azóta egy magyar é n e k e s k ö n y v b e n sem volt, de az ú j a b b n é m e t é n e k e s k ö n y v e k b e n sincs Luther­ nek ennyi éneke. Legújabb énekeskönyvünkben tíz é n e k e van L u t h e r n e k . A r e f o r m á c i ó n é g y s z á z a d o s jubi­ leuma a l k a l m á b ó l Kozma Andor, T o r k o s L á s z l ó , H e g e d ű s I s t v á n , Z e m p l é n i Á r p á d is m e g k í s é r e l t é k L u t h e r é n e k e i t le­ f o r d í t a n i . S z é k á c s . Perlaky, Karsay, G y ő r y Vilmos, S á n t h a , Gsengey, Masznyik, Vietorisz fordításai m á r r é g e b b e n is­ meretesek voltak. De nem csak énekköltészetével, hanem z e n e m ű v é s z e ­ tével is lebilincselte L u t h e r a magyarokat. Fel van je­ gyezve, hogy m á r a sziléziai Stolzer T a m á s is, I I . Lajos és M á r i a k i r á l y n é u d v a r i z e n é s z e B u d á n motette f o r m á j á b a n figurális zenét írt Luthernek „Noli aemulari" k e z d e t ű zsol­ t á r f o r d í t á s á h o z . ) É s L u t h e r is m á r 1528-ban és 1529-ben felvette é n e k e s k ö n y v e i b e M á r i a k i r á l y n é h í r e s é n e k é t (Ma-Ri-A v e r s f ő k k e l ) a saját k ü l ö n szép d a l l a m á v a l . E r r ő l az é n e k r ő l Brandenburgi G y ö r g y í r t a 1529. j a n . 15-én Ans­ bach v á r o s á n a k : „ W i r schikken euch auch hier innen ver­ schlossen ein Lied, das des k ö n i g s Swester K o n i g i n Maria wider iren bruder gemacht, da er i r einen Cristlichen prediger verjagt hat." ) 8

4

6

*) Bogisich, Szegedi F . L . egri püspök énekeskönyve. Bp. 1886. 51. 1. Lásd: Payr S. Luther és az egyházi ének 32. 1. *) Ösvény 1920. évf. 195. 1. ) Dunántúl ezt a nép Ó-graduálnak nevezi még ma is. ) Köstlin A. H. Musikgesch. 306. Századok 1906. 552. Fogel J . II. Lajos udvara 87. Payr. S. Luther és az egyházi ének 19. 1. ) Kolde Th. Georg v. Brand und das Glaubenslied der Königin Maria von Ungarn. Beitr. zur bayer. Kirchgesch. 1895. 82. I. Payr S. Mária a hum. magyar királyné 17. 1. 3

4

5

L u t h e r t ő l t a n u l t á k meg a magyarok a hangjegyek j e l e n t ő s é g é t . Gálszécsi I s t v á n L u t h e r h á r o m é n e k é t az ere­ deti hangjegyekkel, ö t ö s vonalon a szokott n é g y s z ö g l e t ű k ó t á k k a l k ö z ö l t e 1536-ban é s ez lett a l e g r é g i b b n y o m t a ­ tott magyar k ó t á s k ö n y v . É s Farkas A n d r á s is L u t h e r v á r o ­ s á b ó l hozta haza az é n e k és zene s z e r e t e t é t . „ J e r s z e emlé­ k e z z ü n k " k e z d e t ű verses k r ó n i k á j á t ő is hangjegyekkel l á t t a el. M á t r a y és Szilády a dallamot is n e k i t u l a j d o n í t j a és 1538-ban ez lett a m á s o d i k magyar hangjegyes nyomtat­ v á n y . Sylvester J á n o s az e g y h á z i és v i r á g é n e k e k kedvelője, azt a j á n l o t t a N á d a s d y T a m á s n a k , hogy u d v a r á b a n az ifjak és a hajadonok az é n e k e k e t l a n t k í s é r e t t e l é n e k e l j é k . A pél­ d á t erre b i z o n y á r a L u t h e r t ő l l á t t a . Szegedi Kis I s t v á n is, m i n t L u t h e r h a l l g a t ó j a kedvelte meg a zenét, melyet nem csak az i s k o l á b a n t a n í t o t t , hanem, a m i n t L u t h e r t ő l látta, t a n í t ó j á v a l , Szebeni J á n o s s a l b a r á t i t á r s a s k ö r b e n is vacsora és ebéd u t á n énekeltek, a t a n í t ó az altot, Szegedi pedig a baszszust. í g y t e h á t a L u t h e r c s a l á d j á b a n s z o k á s o s h á z i m u ­ zsika, (Hausmusik, K a n t o r e i i m Hause) is k ö v e t ő k r e t a l á l t a magyarok k ö z ö t t . í m e , a m i nagy r e f o r m á t o r u n k egész személyiségével, é l ő s z a v á v a l , p é l d á j á v a l , leveleivel és m ű v e i v e l , t u d o m á n y á ­ val és m ű v é s z e t é v e l el nem v i t a t h a t ó (mert hiteles adatok­ k a l b i z o n y í t o t t ) e r ő s h a t á s t g y a k o r o l t a m a g y a r o k r a is. Hatalmas e g y é n i s é g é n e k v a r á z s a , v o n z ó ereje, az á l t a l a h i r ­ detett e v a n g é l i o m i tannal e g y ü t t nagy e r ő f o r r á s és össze­ t a r t ó kapocs a m i l u t h e r i e v a n g é l i k u s e g y h á z u n k b a n , a t ő s g y ö k e r e s magyar g y ü l e k e z e t e k b e n is. p l . a Kemenesal­ j á n , a R á b a k ö z b e n és R é p c e m e l l é k e n ma is. III. A magyar i r o d a l o m jelesei is, t ö r t é n e t í r ó k , k ö l t ő k , sőt m ű v é s z e k is, k i k e t a felekezeti elfogultság el nem v a k í ­ tott, teljes elismeréssel a d ó z n a k L u t h e r szellemi n a g y s á g á ­ nak. P á z m á n y P é t e r azzal sokat levont a maga dicsőségé­ ből, hogy L u t h e r s z ü l e t é s é r e és h a l á l á r a v o n a t k o z ó l a g á t ­ vette a d a j k a m e s é k b e illő r á g a l m a k a t . H í r e s , de az igaz­ ságtól sokszor messze j á r ó K a l a u z á b a n k ü l ö n fejezetek vannak i l y c í m e n : „ L u t h e r születése é s n e v e l k e d é s e ö r d ö g i t á r s a l k o d á s s a l v o l t " ( I I I . k ö n y v V I . rész 3.) „ L u t h e r meg­ vallja m i t t a n u l t az ö r d ö g t ő l " és i s m é t : „ L u t h e r n e k ö r d ö g i h a l á l á r ó l " (ugyanott 5. és 8. fejezet). Prateolus, Cochlaeus és m á s í r ó k n y o m á n terjeszt o l y g á l á d h a z u g s á g o t , hogy L u t h e r anyja f ü r d ő h á z i szolgáló volt s az ö r d ö g g e l való v i s z o n y á b ó l született a r e f o r m á t o r . S m i n t f ü l t a n u mondja el P á z m á n y , hogy G r á c b a n a becsületes v é n ember Grien-

berger u r a m , ő felsége r e g i m e n t j é n e k k a n c e l l á r i u s a b e s z é l t e el, hogy i f j ú k o r á b a n , m i d ő n a c s á s z á r s e c r e t á r i á j á n l a k n é k egy n é m e t o r s z á g i f ő ú r mondta el, hogy L u t h e r h a l á l a k o r ő is (Eislebenben) a mansfeldi herceg u d v a r á b a n szolgált s tanuja volt, hogy L u t h e r h a l á l a előtt v a l ó napon, m i k o r a herceggel e b é d felett vígan l a k n é k , egy nagy k o m o n d o r lépett be a p a l o t á b a , melyet sem azelőtt, sem a z u t á n n e m l á t t a k . „ E z mihent b e l é p e t t , izzadni kezdett L u t h e r és azt mondotta: Ilyen hamar-e? É s az asztaltól felkelvén haza ment és azon éjjel halva t a l á l t a t o t t . " Vagyis a k o m o n d o r k é p é b e n az ö r d ö g vitte el. Nem csak az „Igazságra Vezérlő" Kalauz mondja el ezt a bolond m e s é t , hanem dr. Kiss I g n á c mocsai p l é b á n o s is, k i a Kalauz u t o l s ó k i a d á s á t 1897-ben a budapesti egye­ tem m e g b í z á s á b ó l sajtó alá rendezte, minden megjegyzés n é l ­ k ü l közli csillag alatt, hogy M á j u n k é P á l ú j a b b m ű v e (Mainz 1890.) szerint L u t h e r felakasztotta m a g á t . Ügy lát­ szik a theol. doktor ú r is ezen a v é l e m é n y e n van. ) Csoda-e t e h á t , hogy Reindl R o m á n n a g y k e r e s k é n y i p l é b á n o s is m á r 1891-ben k ü l ö n f ü z e t b e n t á r g y a l t a : „Igaz-e, hogy L u t h e r M á r t o n felakasztotta m a g á t ? " É s „ e r e d e t i o k m á n y o k alap­ j á n " felelt igenlőleg. A z á r d á k is ezt így t a n í t o t t á k . Csak dr. S c h ü t z Antal budapesti egyetemi t a n á r engedi meg ú j a b b e g y h á z t ö r t é n e t é b e n , hogy L u t h e r g u t a ü t é s b e n halt meg, te­ h á t nem volt ö n g y i l k o s . Csendes, nyugodt h a l á l á t , melynek a n n y i szemtanuja volt, g u t a ü t é s n e k sem lehet m o n d a n i . ) De P á z m á n y t á b o r á v a l e l l e n t é t b e n magyar í r ó i n k java r é s z e felekezeti k ü l ö n b s é g n é l k ü l ő s z i n t e e l i s m e r é s s e l a d ó z i k L u t h e r n a g y s á g á n a k . É s figyelemre m é l t ó , hogy Luther h i s t ó r i a i nagy alakja m i l y e n m é l y b a r á z d á t s z á n t o t t a magyar k u l t ú r é l e t b e . Nem szólok i t t most a nagy Z r í n y i Miklósról, a k i v é d e l m é b e vette L u t h e r híveit, sem V ö r ö s m a r t y r ó l , a k i egy szellemes epigrammban ítélte el P á z ­ m á n y t ü r e l m e t l e n s é g é t . Csak az ú j a b b k o r i í r ó k r a s z o r í t k o ­ zom, akiket megragadott L u t h e r szellemi n a g y s á g a . A r ó m . katholikus T o l d y Ferenc 1828-ban B e r l i n b ő l írja K a z i n ­ czynak: „ E r f u r t b a n ott j á r t a m , h o l L u t h e r kelt és j á r t , tisz­ telettel l é p t e m azon cellába, h o l a nagy augustinus elmél­ kedett és szenvedett s az e g y h á z b a , h o l szavai d ö r ö g t e k . Goethe kabinetje, parkja, n a r a n c s f á i tetszettek, de j o b b a n ö r ü l t e m , m i d ő n a W a r t b u r g b a mentem fel, h o l a r e f o r m á ­ tor, m i n t Ritter Georg r e j t ő z k ö d ö t t a w o r m s i b i r o d a l m i 1

2

*) Lásd: Pázmány P. összes munkái, Bpest 1897. I I I . ik. 184. 301. és 758. 1. *) Dr. Schütz A. Kath. Egyháztört. Bpest 1926. 86. 1. Köstlin, M. Luther I I . 624.

g y ű l é s u t á n . A k á p o l n á b a n , h o l ő a v á r n é p előtt p r é d i k á l t m e g p i l l a n t o t t a m a magyar c í m e r t . " Kazinczy pedig erre S z é p h a l o m r ó l felelte: „ I r i g y e l t e m azon szerencsédet, hogy a L u t h e r c e l l á j á b a n lehettél, m e r t tisztelem azt a n a g y l e l k ű , azt a h ő s l e l k ű embert." ) B á r ó E ö t v ö s József is elismeri, hogy L u t h e r n é l hatal­ masabb e g y é n i s é g m é g nem vezetett mozgalmat; s n e m z e t é ­ nek m i n d e n nagy t u l a j d o n s á g á t m a g á b a n egyesítve, hivatva is volt, hogy annak vezére legyen. M a d á c h I m r e „Az ember t r a g é d i á j á b a n " P l a t ó és Michelangelo mellett á d L u t h e r n e k helyet. A t ű z k a z á n mellé állítja. í g y jelzi benne azt az izzó lelkesedést, mely a veszéllyel m i t sem t ö r ő d v e h i r d e t i a maga i g a z s á g á t . í g y lett ő magyar k ö l t é s z e t ü n k b e n a „ n a g y kazánfűtő." ) Zichy M i h á l y is a „ L u t h e r W a r t b u r g b a n " c í m ű remek f e s t m é n y é v e l állított a c s á b í t á s o k k a l és m a g á v a l az ördög­ gel is s z e m b e s z á l l ó r e f o r m á t o r n a k ö r ö k e m l é k e t . S a r ó m . k a t h o l i k u s nagy m ű v é s z ezt a r e m e k é t , m e l y é r t m á s o k m i n d j á r t kezdetben 2000 f o r i n t o t a j á n l o t t a k fel, magyar­ h o n i egyetemes evang. e g y h á z u n k n a k a j á n d é k o z t a . ) É s a f r a n c i s k á n u s h a j l a m ú Liszt Ferenc sem á l l h a t o t t ellen az „ E r ő s v á r " v a r á z s á n a k . ) O r g o n á r a írt n a g y s z a b á s ú z e n e m ű ­ ben dolgozta fel ennek d a l l a m á t . Sőt Wagner R i c h á r d h o z í r t levelében is L u t h e r szavait i d é z i : „ I t t állok, m á s k é n t n e m tehetek". ) Goldmark K á r o l y is, Keszthely szülötte. L u t h e r n e k t u l a j d o n í t o t t a a zene égi s z á r m a z á s á r ó l szóló v e r s e c s k é t s L u t h e r neve alatt adta k i g y ö n y ö r ű s z é p vegyes k a r á t (Wer sich die Musik erkiest. Op. 42.). L u t h e r - h a t á s r a és b á t o r s á g r a v a l l az is, hogy a k k o r , m i d ő n a k o n g r e g á c i ó k ­ ból J ó k a i t , M i k s z á t h o t s z á m ű z i k , H a r r a c h József a „Ma­ gyar Á r i o n b a " felvette Luther E r ő s v á r á t és pedig Bach S e b e s t y é n , a m á s i k nagy l u t h e r á n u s zenész h a r m o n i z á l á s a szerint. Balázsfy Rezső k i v á l ó magyar festő pedig Luther­ nek a c ö l i b á t u s o n vett d i a d a l á t és az az á r o n i h á z n a k a ma­ gyar nemzet é l e t é b e n is a n n y i á l d á s t terjesztő evang. papi c s a l á d n a k m e g a l a p í t á s á t d i c s ő í t e t t e meg „ L u t h e r e s k ü v ő j e " című művészi festményén. De nem csak az í r ó k a t , m ű v é s z e k e t , hanem a magyar nagy államférfiút és a s z a b a d s á g h a r c nagy h a d v e z é r é t is le1

2

3

4

6

*) Kazinczy levelezése Kisfaludy K. körével. 170. és 174. 1. ) Dr. Szelényi Ödön, Madách és Luther. Prot. Szemle 1906. 438. ) Dr. Lázár B. Zichy M. élete és műv. 57., 84., 121., 144. Zichy Lutherképe csak ebben a műben van meg 19. sz. a. Más művek nem merték közölni. *) Kirchliche Fest-Ouverture über den Choral: E i n feste Burg ist unser Gott. Göllerich A. Franz Liszt, Berlin 1911. 309. 1. ) A Luther-Naptár 1925. évi színnyomatú melléklete. 2

3

s

n y ű g ö z t e L u t h e r nagy s z e m é l y i s é g e . Kossuth Lajos öreg­ k o r i h i t v a l l á s á b a n mondja: „ E v a n g é l i k u s v a l l á s b a n nevel­ tettem s lelkemben jól é r z e m magamat L u t h e r n e k azon tana mellett, mely a lelkiismeretet e m a n c i p á l t a , m i d ő n a k e r e s z t y é n vallás kútfejének a Szentírást jelölte k i s nem a b á r m i n é v e n nevezett tekintély d i k t á t o r s á g á t és a Syllabusokat." ) Görgey A r t h u r is m i n t fiatal hadnagy a t y j á h o z é s öccséhez í r t leveleiben a g y a k o r i b i b l i a i c i t á t u m o k mellett Luthert is idézi. Bécsből 1838 febr. 27-én Á r m i n b á t y j á r a v o n a t k o z ó l a g írja a t y j á n a k : „ B á r c s a k b e l á t n á végre, m i l y igaz Luthernek e m o n d á s a : Ü g y i m á d k o z z á l , m i n t h a Isten­ nek kellene m i n d e n t végeznie n é l k ü l e d s ú g y dolgozzál, m i n t h a magadnak kellene v é g e z n e d m i n d e n t Isten n é l k ü l . " G ö r g e y n e k i f j ú k o r á b a n az e g y h á z i p á l y á r a volt hajlama s I s t v á n öccse szerint k e v é s e n m ú l t , hogy Eperjesen l u t h e r á ­ nus k a n d i d á t u s és lelkész nem lett. A b i b l i á t csaknem k ö n y v n é l k ü l tudta, az istentiszteletet soha el nem mulasz­ totta. K é s ő b b is h ő s i l é l e k k e l viselt s z e n v e d é s e i b ő l k i s u g á r ­ z i k a nagy l u t h e r i jellem. M e g h a t ó az a levele, amelyet leá­ n y á h o z ennek k o n f i r m á c i ó j a előtt írt. ) A magyar filozófusok k ö z ü l B ö h m K á r o l y mondja L u t h e r r ő l : „ B e n n e a s z a b a d s á g ö r ö k e s z m é j e e m b e r é r e ta­ lált: a lelkiismeret, a t u d o m á n y és a t á r s a d a l o m s z a b a d s á ­ g á n a k eszméje, melyet ő a v a l l á s o s k e d é l y t a l a j á b a vetett el, ez pedig m i n d e n lelkesedés nagy f o r r á s a . ) R á k o s i J e n ő „A t r a g i k u m " c. m ű v é b e n mondja: „ E g y é r d e k e s t ö r t é n e t i t r a g é d i a h ő s e k e r ü l t e el a t r a g i k a i b u k á s t , L u t h e r M á r t o n , a h i t ú j í t ó " . De m á r S z t á r a i M i h á l y m e g é n e k e l t e , hogy h á n y s z o r forgott h a l á l o s veszedelmekben. M á r k i S á n d o r , a k a t h o l i k u s t ö r t é n e t í r ó is elismeri L u t h e r r ő l : „A v i l á g t ö r t é ­ nelem fejlelteb, hatalmasabb egyéniséget alig, t a l á n nem is ismer az ö v é n é l , sem olyat, k i t ö b b joggal és k é p e s s é g g e l á l l h a t o t t volna egy nemzeti mozgalom é l é r e é s a k i a szabad v i z s g á l ó d á s n a k l e g s i k a m l ó s a b b terére, a h i t o k t a t á s mezejére t ö b b b á t o r s á g g a l l é p e t t volna." M é g Schlauch L ő r i n c a szel­ lemes n a g y v á r a d i p ü s p ö k is, akinek a r e f o r m á c i ó t e r m é s z e ­ tesen nem kellett, L u t h e r s o k o l d a l ú és r e n d k í v ü l i szellemnagyságáról — m i k é n t a tudós ó-katholikus Döllinger Ig­ n á c is — nagy elismeréssel szólott.*) H o r v á t h C y r i l l pedig 1

2

3

1

) Kossuth Iratai X. k. 136. 1. Már előbb közölve Pesti Hírlap 1884 máj. 6. Idézi Polner Ödön is: Kossuth Lajos, Prot. Szemle 1928. 239. 1. ) Görgey I. Görgey Arthur ifjúsága, Bpest 1916. 80. és 258. 1. Pethő S. Görgey Artúr 469. 1. ) Szelényi Ö. Böhm K. és a prot. keresztyénség. Prot. Szemle 1911. 653. *) Kurfz H. Kirchgesch. I I I . k. 45. 1. 2

3

az i r o d a l o m t ö r t é n e t b e n mutatja k i Luthernek a magyar é n e k í r ó k r a gyakorolt h a t á s á t . ) S ha m á r a t u d ó s o k is így értékelik Luthert, akkor é r t h e t ő , hogy e g y h á z i lantosaink, Székács, G y ő r y Vilmos, Csengey Gusztáv, S á n t h a K á r o l y , T o r k o s L á s z l ó , G y ö k ö s s y Endre, Baja M i h á l y , oly lelkesen zengik ó d á i k a t a r e f o r m á ­ t o r r ó l . Még a debreceni Balogh Ferenc is „Meliusz P é t e r " c í m ű ifjúkori ó d á j á b a n m e g e m l é k e z i k L u t h e r r ő l : 1

Feltörte mégis Luther az ősi könyv Burkát s új élet hajnalodó szakán A hit- s Ielkiismeretszabadság Szárnyainak kötelét leoldá. ) 2

S á n t h a K á r o l y U n l a n d n y o m á n „A hirsaui szilfa" k é p é b e n s eredeti hatalmas ó d á b a n is ü n n e p l i a r e f o r m á t o r t . Csengey a wittenbergi v á r k a p u elé állítja: „ F e l azt a k a l a p á c s o t ! " P o r k o l á b Gyula a w o r m s i b e s z é d é t mondatja el. V o j t k ó P á l a harci d a l á r ó l e m l é k e z i k : „ E g y régi dalnak á r i á i t hal­ l o m , — Régi a dal, de m i n d i g új m a r a d " . G y ö k ö s s y Endre „ m i n t a p r ó c s ö n d e s szarvasi d i á k " e m l é k e z i k vissza az „Erős v á r " megrázó hatására: „Mikor a temülom orgonája -— Z ú g o t t ez é n e k r i t m u s á r a " . A r e f o r m á t u s Baja M i h á l y m e g k a p ó szép k ö l t e m é n y e k b e n é n e k e l t e meg „A gyermek L u t h e r t , L u t h e r t W a r t b u r g b a n s L u t h e r t a b i b l i á v a l " . Re­ f o r m á t u s t e s t v é r e i n k sokszor v i t á b a s z á l l t a k v e l ü n k , de L u t h e r h á r o m é n e k e : az „ E r ő s v á r , a J ö v e l Szentlélek Üristen, a M e n n y b ő l j ö v ö k most h o z z á t o k " ma is e r ő s kapocs közöttünk, együtt énekeljük a hármat. Klasszikus k ö l t ő i n k l a n t j á r ó l is A r a n y J á n o s Hatvani­ j á b ó l és J ó k a i n a k L ő c s e i f e h é r a s s z o n y á b ó l k i c s e n d ü l a L u t h e r é n e k é n e k erejéről való lelkes b i z o n y s á g t é t e l : Egyszerre mint vihar zúgása Dördül az ének harsogása Merész*hangon, őszinte hitben: ..Erős várunk nekünk az Isten!" És mind magasabbra szárnyal a szó, Üvölt a discant, búg a basso, Miként ha Luther lelke szólna: „Ha e világ mind ördög volna!"

*) Horváth C. Luther énekei és első prot. énekszerzőink. Heinrich Emlékkönyv. Bp. 1912. 42. 1. ) Figyelmező, 1872. 526. 1. 2

J ó k a i is m é g a k o m á r o m i k á l v i n i s t a t e m p l o m b a n vagy Po­ zsonyban ismerte meg az „ E r ő s v á r t ' . E r r ő l mondja r e g é ­ n y é b e n : „ M i l y e n h a t á s a van ennek a z s o l o z s m á n a k m i n d e n emberre! Hogy k i s z á l l a lélek m i n d e n arcra, ú g y tetszik, m i n t h a v i l á g o s s á g o t s u g á r o z n á n a k k i . A l e l k e s e d é s szent t ü z e gyújtogat. „ E r ő s v á r u n k n e k ü n k az Isten!" Benne van e dalban minden, a m i az embert a föld s a r á b ó l f ö l e m e l i : a s z a b a d s á g v á g y , a hazaszeretet, a t e s t v é r v o n z a l o m , az ö n ­ feláldozás, a j e l l e m e r ő , egész fel az i s t e n i m á d á s i g " . ) H e g e d ű s I s t v á n Longfellow n y o m á n f o r d í t o t t a le Luther első szép k ö l t e m é n y é t „ V é r t a n u k h a m v a i " c í m e n : ;

1

Szórd szerte a szeleknek Vagy hullám-árba dobd: Ne félj, gondozva lesznek A szentelt hamvak ott. Szétszórt porukból ébred Űj élet mindenütt, Tanúbizonyság végett Terólad, Istenünk. ) 2

Hans Sachs versének „A wittenbergi f ü l e m i l é n e k " is akadt magyar f o r d í t ó j a : Hajnalodik, ébredjetek, Vidám daltól zeng a berek, Halld, mint csattog a fülmile, Csak úgy cseng a bérc, völgy bele. ) 3

A w a r t b u r g i jelenetet Kozma A n d o r ö r ö k í t e t t e meg „Az ö r d ö g ű z ő t é n t a " c í m ű , nagy i g a z s á g o t r e j t ő remek k ö l t e ­ m é n y é v e l . A losonci Farkas W o l f Lajos ú j a b b a n igen s z é p d r á m á t is í r t L u t h e r r ő l , amelyben teljes joggal szerepelteti a m i D é v a i M á t y á s u n k a t is L u t h e r és B ó r a K a t a l i n c s a l á d i k ö r é b e n . ) D r . Szelényi Ö d ö n „ L u t h e r a k ö l t é s z e t b e n " é s „ L u t h e r alakja a d r á m a i k ö l t é s z e t b e n " é r t e k e z é s e k e t í r t a r e f o r m á t o r r ó l ) Még R a d ó A n t a l is „ W a c h t a m R h e i n " c í m ű v i l á g h á b o r ú s v e r s é b e n az E r ő s v á r u n k a t a „ m a g y a r v a l l á s h i m n u s z á n a k " nevezi, melyet „ N é m e t o r s z á g földjén 4

6

*) Jókai M. A lőcsi fehér asszony I. k. 19. I. ) Vasárnapi Üjság 1891. 711. 1. ) A mi Otthonunk Könyvesháza 1. sz. Pozsony 1893. Ford. Payr S. *) Luther. Ünnepi játék. írta: Wolf József. Losonc 1917. A nógrádi evang. esperesség kiadása. ) Prot. Képes Naptár 1918. 34. és Ösvény 1920. 22. 2

3

5

j á m b o r tisztben L u t h e r t ő l t a n u l t a szittya magyar ifjúság". A debreceni O l á h G á b o r is „ N é m e t o r s z á g h o z " c í m ű ó d á j á ­ ban L u t h e r t t e k i n t i a h ő s i nemzet k é p v i s e l ő j é n e k : Oh Goethe nemzete, ki nagy vagy a nagyokban És nagy vagy a kicsikben s mint Luther oly szilárd: Most a világ félszíve nevedre félve dobban, Rémséges harci bárdi

A r e f o r m á c i ó j u b i l e u m a az ú j a b b magyar i r o d a l o m k é t jelesét is hatalmas L u t h e r - ó d á k r a l e l k e s í t e t t e . Az egyik R e m é n y i k S á n d o r t ó l : „Az ó r i á s " , melyet a w o r m s i ú t em­ lékére írt: Ki hát az óriás? Akinek homlokán Ijesztőn tündököl a büszke bélyeg: Ha kell: egy világ ellen egyedül. Egyedül. Hallottátok ezt a szót? . . . Látjátok nőni ezt az árva árnyat, A barát árnyát egy világ fölé? Hallotok döngő léptei nyomán Recsegni korhadt birodalmakat? Mert ami korhadt, az a korhadásé! És ami lélekből lett: megmarad.

A m á s i k Szilágyi Dezsőtől: „A nagy k a z á n f ű t ő " , Madách m ű v é n e k falanszter-jelenetéhez fűződik:

mely

Egy ember áll ott és — még rak a tűzre S néz a kirontó sziporka-rajokba; S a tűzvarázs az arcát beragyogja. És robbanásig lázad már a katlan. A fűtő ott áll megmozdíthatatlan, Száz mohó máglya nyelve rásziszeg — ő a helyén áll s szítja a tüzet.

A l e g ú j a b b i d ő k L u t h e r - i r o d a l m á b ó l a K i s K á t é em­ l é k f ü z e t e i n k í v ü l m é g csak dr. Szigethy Lajos h á r o m k ö t e t e s igen szép és t a n u l s á g o s m ű v é t e m l í t e m meg, mely „ L u t h e r L e l k e " c í m e n r ö v i d szellemes jellemrajzokban mutatja be evang. e g y h á z u n k k i v á l ó fiait és l e á n y a i t és ezek é l e t é b e n tünteti fel m i n d e n ü t t a lutheri szellem h a t á s á t . E kedves m u n ­ k á v a l szemben s z o m o r ú , l e h a n g o l ó jelenség magyar irodal­ m u n k b a n , hogy n e m r é g i b e n a Szent I s t v á n T á r s u l a t is k i ­ adta ismeretes k ö n y v s o r o z a t á b a n Grisar H a r t m a n n jezsui­ t á n a k m i n d e n l e l k i m e g é r t é s n é l k ü l , a legnagyobb elfogult-

sággal és rosszakarattal m e g í r t L u t h e r - é l e t r a j z á t Hoitsy Lajos P á l f o r d í t á s á b a n . Hanauer váci p ü s p ö k az e l ő s z ó b a n p o l é m i k u s él n é l k ü l nyugodt t á r g y i l a g o s s á g g a l m e g í r t m ű ­ nek mondja Grisar k ö n y v é t . De nem hiszem, hogy a p á p á k történetének megírásához hasonló tárgyilagosságot k í v á n n a a magok r é s z é r e . Hiszen Grisar m ű v e is n é m i cukrospor­ nak s z á n t e l i s m e r é s e k mellett hemzseg a L u t h e r t lealacso­ n y í t ó , elítélő és m e g g y a l á z ó s z a v a k t ó l . Csak a m ó d s z e r b e n van bizonyos s i m á b b jezsuita fortélyosság, de a cél ugyanaz, m i n t D e n i f l é és a t ö b b i r á g a l m a z ó k ö n y v é b e n . A magyar f o r d í t ó pedig m é g ö n k é n y e s b e t o l d á s o k k a l is fokozza a hamis v á d a k a t . A 180. lapon p é l d á u l ezt mondja: „ H o g y m i lett volna, ha L u t h e r i d e j é b e n tesz l é p é s e k e t a t ö r ö k veszedelem e l h á r í t á s á r a , arra n e k ü n k , magyaroknak, jobb nem is gondolni. H a z á n k p u s z t u l á s a , 150 e s z t e n d ő m i n d e n s z e n v e d é s e szorongatja az ember t o r k á t és szinte arra k é n y ­ szerít, hogy tetemre h í v j u k ő t " . Í m e ez az a p ü s p ö k i „ n y u ­ godt t á r g y i l a g o s s á g " . E g y ű l ö l e t e s v á d a t Szekfű Gyula is a nagy m ű v é b e n ( I V . 110.1.) h a t á r o z o t t a n megcáfolja. A ma­ gyar Grisarra dr. S z e b e r é n y i Lajos, a t u d ó s b é k é s c s a b a i főesperes adott m é l t ó feleletet „ L u t h e r u l t r a m o n t á n ó c s á r l ó i " c í m ű szellemes és alapos m ű v é b e n . (P>ékéscsaba 1929.)*)

* Végig k í s é r t ü k L u t h e r t a magyarokhoz v a l ó v i s z o n y á ­ ban a r e f o r m á c i ó k o r á t ó l kezdve n a p j a i n k i g . Tagadhatat­ lan, hogy L u t h e r neve, m ű v e és s z e l l e m é n e k h a t á s a m é l y e n b e l e s z á n t o t t a magyarok lelkébe. Hiszen L u t h e r nagy alakja nem csak egy n e m z e t é , hanem az egész e m b e r i s é g é . Az an­ gol Carlyle mondja r ó l a „ H ő s ö k " c í m ű v i l á g h í r ű m ű v é b e n , hogy L u t h e r n e k a w o r m s i b i r o d a l m i g y ű l é s e n v a l ó nyilat­ kozata a modern e u r ó p a i t ö r t é n e l e m legnagyobb jelenete, az ú j k o r i civilizáció innen veszi k e z d e t é t . B e í r t a n e v é t nem csak a t h e o l ó g i a , hanem a t u d o m á n y o s h a l a d á s , a szabad vizsgálódás, a lelkiismereti s z a b a d s á g , a p e d a g ó g i a , a nyel­ vészet, sőt m é g az á l t a l á n o s z e n e m ű v é s z e t t ö r t é n e t é b e is. De L u t h e r maga nem akart m á s és t ö b b lenni, m i n t Isten­ nek a l á z a t o s szolgája és az ige h i r d e t ő j e . A r e f o r m á c i ó r a őt semmi m á s nem hajtotta, m i n t tisztán a belső vallásos s z ü k s é g , a lelkiismeretben k é n y s z e r . É l ő h i t r e s ó v á r g o t t , hogy Istenben élete és nyugodalma legyen. Semmi m á s r a nem gondolt, nem v á g y o t t . Rosszul é r t é k e l i k a r e f o r m á c i ó t , *) A magyar Grisar rövid bírálata megvan a Prot. Szemlében is. 1928. 721. 1.

a k i k m á s t keresnek benne, m i n t hitbeli, vallási s z ü k s é g e s ­ séget. Ezt az igazságot nem látja meg és nem értékeli Szekfű Gyula sem, m i d ő n a magyar r e f o r m á c i ó t ö r t é n e ­ tét írja. L u t h e r r e f o r m á c i ó j á b a n v a l l á s o s igazság, l e l k i k é n y ­ s z e r ű s é g volt. Ezt l á t t a meg az e g y h á z i h a n y a t l á s k o r á b a n a h í v ő k e r e s z t y é n e k nagy serege nemzeti k ü l ö n b s é g n é l k ü l . E b b ő l m a g y a r á z h a t ó az e g y s z e r ű szerzetesnek v i l á g t ö r t é ­ neti nagy j e l e n t ő s é g e . E z é r t k e r e s t é k fel, ezért k ö v e t t é k és s z e r e t t é k meg L u t h e r t a magyarok is. A k é t m á s i k nagyobb egyházfelekezet vindikálja m a g á n a k a „ m a g y a r vallás" n e v é t . De fent S á r o s , Z e m p l é n és Abauj m e g y é b e n is tiszta magyar e s p e r e s s é g e volt L u t h e r n e k , m í g az ü l d ö z t e t é s m á s v a l l á s ú s z l á v o k a t nem t e l e p í t e t t az e v a n g é l i k u s o k h e l y é b e . ) É s i t t a D u n á n t ú l t ö b b g y ő r i , v e s z p r é m i , zalai, somogyi, tolna-baranyai g y ü l e k e z e t b e n , k ü l ö n ö s e n pedig Vas és Sop­ r o n m e g y é b e n , a K e m e n e s a l j á n , R é p c e m e l l é k e n és R á b a ­ k ö z b e n h ű maradt a t ö r z s ö k ö s magyar n é p Lutherhez m i n d e m a i napig. Sem hittanban, sem kultuszban nem k e l l n e k i m á s , m i n t a m i t L u t h e r k á t é j á b ó l t a n u l . Nem a h ű t l e n s é g vagy h i t k ö z ö n y , hanem f ö l d e s ú r i z s a r n o k s á g r i t k í t o t t a meg soraikat, ez z s u g o r í t o t t a össze kis s z i g e t e k k é a v i r á g z ó nagy g y ü l e k e z e t e k e t . A magyar n é p készséggel fogadta L u t h e r r e f o r m á c i ó j á t és teljes szívből ragaszkodott h o z z á . 1

D r . Bezzel, a k i v á l ó bajor t h e o l ó g u s és e g y h á z i fő­ tanácsos i l y címmel írt könyvet: Miért szeretjük mi Luthert? ) É s ebben a r e f o r m á t o r h i t h ő s i j e l l e m v o n á s a i mellett s z á m b a veszi emberi s z e r e t e t r e m é l t ó s á g á t , v i d á m k e d é l y é t , szellemes, kedves h u m o r á t , a gyermekekhez le­ e r e s z k e d ő n y á j a s s á g á t , c s a l á d a p a i ö r ö m é t , az idegenek i r á n t való szeretetét, a s z e g é n y e k i r á n t v a l ó jó szívét, a ter m é s z e t é r t és a z e n é é r t , m ű v é s z e t é r t v a l ó r a j o n g á s á t . D r . W a l t h e r , a jeles rostocki t h e o l ó g u s is „ L u t h e r j e l l e m é b e n " azt fejtegeti, hogy a hatalmas e r ő mellett, meleg, m é l y ke­ dély lakozott benne, ezzel nyerte meg a szíveket, e z é r t sze­ r e t t é k . ) Ez a s z e r e t e t r e m é l t ó s á g hatott a magyarra is. Csengey Gusztáv jeles p o é t á n k m i k o r 1867-ben m i n t fiatal t h e o l ó g u s először l á t o g a t o t t el Wittenbergbe, kedves szép k ö l t e m é n y é b e n ) olyan a t y a f i s á g o s b i z a l o m m a l szólítja meg L u t h e r t , m i n t h a az ö r e g j ó é d e s a p j a volna: 2

3

4

*) Hörk József, A sáros-zempléni ev. esperesség tört. Kassa 1885. ) D. Dr. von Bezzel, Warum haben wir Lulhcr lieb? München

2

1914. 3

) Walther W. Luthers Charakter. Leipzig 1917. 171. 1. ) Csengey G. „Lutherhez". Wittenbergben 1867. szept. 4. (Pavr S. Hárfahangok. 191. 1.). 4

Ügy szeretlek én tégedet, Kedves, édes, jó öregem, Mintha apámhoz fordulnék, Mikor feléd közeledem. Nem akarom elsorolni, Vigasztalóm hányszor voltál, Csak azt mondom, hogy hű szíved Olyan nekem, mint az oltár.

A tisztelet és c s o d á l a t mellett ez a szeretet is, egyéniségének v a r á z s a , megragadta a magyar n é p lelkét. Fentebb i d é z t ü k erre n é z v e a p é l d á k a t . Az Ágostai H i t v a l l á s n é g y s z á z a d o s j u b i l e u m i é v é b e n a r e f o r m á c i ó ü n n e p é r e állítjuk L u t h e r t l e l k i szemeink elé a magyar nemzethez való v i s z o n y á b a n . Á l d j u k az isteni gondviselést, hogy a vallási m e g ú j h o d á s és m e g t i s z t u l á s k o ­ r á b a n ilyen k i v á l ó l e l k i vezért, i g a z á n a S z e n t l é l e k t ő l ihle­ tett r e f o r m á t o r t adott e g y h á z á n a k , a k i t f o r r a d a l m i szélső­ ségek el nem ragadtak, hanem megmaradt az e v a n g é l i o m a r a n y i g a z s á g a i n a k k ö z é p ú t j á n ; a k i csak t i s z t á n szellemi fegyverekkel k ü z d ö t t , a testieket, a humanista lovagok fel­ a j á n l o t t k a r d j á t és l á n d z s á j á t v i s s z a u t a s í t o t t a . Áldjuk Is­ tent, hogy Lutherben oly kiváló, hivatott szellemi h ő s t adott e g y h á z u n k n a k , a k i a s z ű k nemzeti h a t á r o k o n t ú l az egész k e r e s z t y é n v i l á g b a n , i t t a m i é d e s magyar h a z á n k b a n is meg tudta v e l ü n k é r t e t n i és szerettetni Krisztusnak evangéliomát. M a r a d j u n k meg a hitben és a m i l u t h e r i e v a n g é l i k u s e g y h á z u n k i r á n t v a l ó h ű s é g b e n m i n d h a l á l i g . H a az igaz­ s á g r ó l k e l l b i z o n y s á g o t t e n n ü n k , a w o r m s i h ő s alakja le­ begjen e l ő t t ü n k : „ I t t állok, m á s k é n t nem tehetek!" Es ha fáradnunk, szenvednünk, áldoznunk kell hitünkért, akkor is L u t h e r nagy ö n z e t l e n s é g e , h ő s i b á t o r s á g a , k i t a r t ó munkaereje és á l d o z a t k é s z s é g e legyen a m i p é l d á n k és b á t o r í t ó n k . Mindenek felett pedig a S z e n t í r á s , a B i b l i a legyen, m i k é n t L u t h e r n e k , ú g y n e k ü n k is „ a m i l á b a i n k n a k szövét­ neke és ö s v é n y ü n k n e k v i l á g a " . (Zsolt. 119, 105.) Az ige a m i egyetlen f e g y v e r ü n k . L u t h e r é n e k e a m i diadalmas h a r c i dalunk: „ E r ő s v á r a m i I s t e n ü n k ! "

A Luther-Könyvtár es múzeum füzetei. szerkeszti

D. KOUACS SANDOR.

1. Luther a wormsi gyűlésen. Emlékezés 1521-re. írta Kovács Sándor. Ára 60 fillér. 2. Optimizmus és pesszimizmus az evangyélium világításában. írta dr. Pröhle Károly. Ára 60 fülér. 3. Báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő székfoglaló beszéde 1923. márc. 22-én. Ára 60 fillér. 4. Magyar költők hitvilága. írta dr. Tolnai Vilmos. Ara 60 fillér. 5. Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. írta Payr Sándor. Ára 1 pengő 50 fillér. 6. Mit akarnak a magyar protestánsok? írta D. Raffay Sándor. Ara 40 fillér. 7. A haladás törvénye a keresztyénség tör­ ténetében, írta Kovács Sándor. Ára 60 fillér. 8. Család, otthon, nemzet írta D. Raffay Sán­ dor. Ára 60 fillér. 9. Az egyház és a munkásmozgalom Svédor­ szágban, írta Lutteman Axel. Fordította dr. Szeberényi Lajos Zs. Ára 80 fillér. 10. Cordatus Konrád könyvecskéje Magyaror­ szág és Ausztria romlásáról. Irta Payr Sán­ dor. Ára 60 fillér. 11. Ócsal Balogh Péter emlékezete. írta dr. Mágocsy-Dietz Sándor. Ára 60 fillér. 12. A Speyer! birodalmi gyűlés történelmi je­ lentősége, írta D. Kovács Sándor. Ára 60 IUI. 13. Luther Kiskátéja. írta D. dr, Pröhle Károly. Ára 80 fillér. 14. Az aszódi falfestmények. írta Dr. Hittrich Ödön. Ára 80 fillér. Hornyánszky Viktor R.-T., BudapeBt. — 88.361.