Jelentés a évi magyarországi hatósági takarmányellenırzés eredményeirıl

Jelentés a 2007. évi magyarországi hatósági takarmányellenırzés eredményeirıl

Készítette: Holló-Szabó Péter dr. Kertai Zoltán Takarmánybiztonsági és –minıségellenırzési Osztály

2008. 04. 20. Budapest Véglegesítve: 2008. 07. 14. Jóváhagyta:

dr. Búza László igazgató fıállatorvos Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

2

TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. – A hatósági takarmányellenırzés és jogszabályi háttér

3.

I. 1) Jogszabályi elıírások, a hatósági takarmányellenırzés területe 2007-ben

3.

I. 2) Jelentési kötelezettség a hatósági takarmányellenırzésrıl

5.

I. 3) A 2007. évi változások a hatósági takarmányellenırzés intézményi rendszerében

6.

I. 4) A hazai hatósági takarmányellenırzés a 2007. évi intézményi változások: az élelmiszerlánc-biztonsági szemlélet és az integrált ellenırzési rend kialakítása tükrében

8.

II. - Általános adatok a hazai takarmányszektorral kapcsolatban

13.

II. 1) Termelési adatok a hazai takarmányiparban

13.

II. 2) Takarmány-elıállító létesítmények Magyarországon

15.

II. 3) Takarmány-forgalmazó és tároló-helyek Magyarországon

19.

II. 4) Takarmány-felhasználó létesítmények Magyarországon

22.

II. 5) 3. országból takarmányt importáló vállalkozások, behozatalért felelıs képviselık Magyarországon

23.

III. - A hazai takarmányellenırzés tapasztalatai 2007-ben

24.

III. 1) Általánosságban

24.

III. 2) A 2007. évi mintavételi terv végrehajtása és értékelése

28.

III. 2. 1) Takarmánybiztonsági vizsgálatok 2007-ben

31.

III. 2. 2) Takarmányminıségi vizsgálatok 2007-ben

55.

III. 2. 3) A jelölési hibák feltárására végrehajtott ellenırzések 2007-ben

60.

III. 3) A 2007. évi ellenırzési terv végrehajtása és értékelése

61.

III. 3. 1) Takarmány-elıállító üzemek

61.

III. 3. 2) Takarmány-forgalmazó és tároló-helyek

65.

III. 3. 3) Takarmány-felhasználó létesítmények

67.

III. 3. 4) Egyéb takarmányipari létesítmények

69.

IV. – Összegzés, következtetés, javaslat

70.

IV. 1) Összegzés, következtetések

70.

IV. 2) Javaslatok a takarmányellenırzés területén

71.

3

I. – A hatósági takarmányellenırzés és jogszabályi háttér I. 1) Jogszabályi elıírások, a hatósági takarmányellenırzés területe 2007-ben 2006-ban és 2007-ben is több olyan közösségi és nemzeti jogszabály (jogszabály-módosítás) lépett hatályba, amely a takarmányipari vállalkozásokra, létesítményekre és a takarmányokra, valamint azok elıállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására és jelölésére új takarmánybiztonsági- és minıségi elıírásokat tartalmaz. Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. A közösségi takarmány- és élelmiszerjog (hazánkban: 2004 óta) ún. takarmányellenırzési és mintavételi terv alkalmazását írja elı, melyet éves koordinált ellenırzési programok keretében kell megvalósítani az egyes tagállamoknak.

a) Ilyen koordinált ellenırzési programokat írtak elı, többek között: - a Bizottság 2004/163/EK ajánlása a 95/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban a takarmányozás 2004. évi hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programról, - a Bizottság 2005/187/EK ajánlása a 95/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban a takarmányozás 2005. évi hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programról, - a Bizottság 2005/925/EK ajánlása a 95/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban a takarmányozás 2006. évi hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programról. b) 2004-ben és 2006-ban a Bizottság külön ajánlást adott ki a takarmányokban található dioxinok és dioxin jellegő PCB-k háttérszintjeinek ellenırzésére (ld.: 2004/704/EK, illetve 2006/88/EK bizottsági ajánlás). A korábbi évekkel ellentétben, a Bizottság a 2007. és a 2008. évre nem adott ki – sem a 95/53/EK tanácsi irányelvvel, sem – ez utóbbit „felváltó” (hatályon kívül helyezı) – 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban – a takarmányozás hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programot. A fenti jogszabályokban foglaltak mellett, a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy a közösségi takarmányjog takarmánybiztonsági és –minıségi, jelölési követelményeinek való megfelelést hatóságilag ellenırizzék, legalább mintavétel útján az alábbi takarmányokból [zárójelben megadva a vonatkozó közösségi jogszabály]: - Takarmány-alapanyagok, [96/25/EK tanácsi irányelv 12. cikk]

- Takarmányozási célra felhasznált egyes termékek (ún. „bioproteinek”), [82/471/EGK tanácsi irányelv 12. cikk]

- Takarmány-adalékanyagok (és elıkeverékek), [70/524/EGK tanácsi irányelv 15. cikk, 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet]

- Takarmánykeverékek (összetett takarmányok), [79/373/EGK tanácsi irányelv 12. cikk]

- Gyógyszeres takarmányok, [90/167/EGK tanácsi irányelv 13. cikk]

- Különleges táplálási igényeket kielégítı takarmányok (ún. „diétás takarmányok”), [93/74/EGK tanácsi irányelv 10. cikk]

- GMO takarmányok. [1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdés]

4 A 2006. január 1-je óta alkalmazandó 882/2004/EK rendelet 3. cikkében megfogalmazottak értelmében, hatósági ellenırzéseket kell végezni a takarmányok elıállításának, feldolgozásának és forgalmazásának bármely szakaszában. Az ellenırzések kiterjednek a takarmányipari vállalkozásoknak, a takarmányok felhasználásának, a takarmányok tárolásának, vagy a takarmányt érintı bármely eljárásnak, anyagnak, tevékenységnek vagy mőveletnek – ezen belül szállításnak -, a fent nevezett rendelet célkitőzéseinek eléréséhez szükséges ellenırzésére. 1. 1) A takarmányellenırzés területe 2007-ben Az ellenırzés területe a takarmányozási jogszabályokban megfogalmazottakkal összhangban:

- Takarmányipari létesítmények/vállalkozások takarmány-elıállítók, forgalmazók (közvetítık), tárolók, szállítók, felhasználó állattartó- és tenyésztı telepek, importırök, behozatalért felelıs képviselık - Takarmányok - alapanyag, adalékanyag, elıkeverék, “bioprotein”, összetett takarmány, gyógyszeres takarmány, különleges táplálási igényeket kielégítı takarmány - hazai, más EU tagállambeli és import eredető takarmányozási célra szánt termék - Takarmányozással kapcsolatos technológiák, gépek, berendezések, szállítóeszközök - Személyzet - Dokumentumok (iratok) minıségirányítási, takarmányhigiéniai/biztonsági (pl. GHP, GMP, HACCP, ISO 22000) és nyomon követhetıségi rendszerek, ezek dokumentumai, minıségi bizonylatok, jelölések 1. 2) Takarmánybiztonsági vizsgálatok A bizottsági ajánlásokban megfogalmazott takarmánybiztonsági vizsgálati irányok kiemelten a tiltott, nem engedélyezett, valamint nemkívánatos anyagok jelenlétére irányulnak: 1) mikotoxinok jelenlétére irányuló vizsgálatok, 2) állati eredető fehérjék jelenlétére irányuló vizsgálatok, 3) Közösségben nem engedélyezett, illetve betiltott állatgyógyászati készítmények, kokcidiosztatikum, illetve ún. „hozamfokozó” antibiotikum adalékanyagok jelenlétére irányuló vizsgálatok, 4) cink, valamint réz tartalomra irányuló vizsgálatok, 5) dioxinok, furánok, dioxin-jellegő és nem dioxin-jellegő PCB-k. Egyéb kiemelt takarmánybiztonsági vizsgálati paraméterek: a) GMO takarmány jelenlétére irányuló vizsgálatok, b) növényédı-szer jelenlétére irányuló vizsgálatok, c) salmonella jelenlétére irányuló vizsgálatok. Fentieket is alapul véve lett kialakítva a 2007. évi hazai hatósági takarmánybiztonsági vizsgálati rend.

5 1. 3) Takarmányminıségi vizsgálatok A takarmányminıségi elıírások betartásának hatósági ellenırzése érdekében 2007-ben alkalmazott kiemelt takarmányminıségi vizsgálati irányok az alábbiak voltak: - forgalomba hozott takarmányok garantált beltartalmi értékeinek vizsgálata → nyersfehérje, → nyersrost, → nyersolaj és nyerszsír, → makro- és mikroelem, → aminosav és vitamin. Takarmányhamisítások feltárására irányuló ellenırzések fı iránya 2007-ben a fehérjehordozó takarmányokban fehérjeforrás helyett használt melamin jelenlétére irányuló kiemelt vizsgálatok voltak.

2) Jelentési kötelezettség a hatósági takarmányellenırzésrıl A 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke értelmében, az illetékes hatóság jelentéseket (jegyzıkönyveket) készít az általa elvégzett hatósági ellenırzésekrıl. A takarmányok elıállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. Törvény (továbbiakban: Tv.) 11. § (2) bekezdés h) és i) alpontjai alapján, a takarmányozási hatóság végzi az ellenırzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését a takarmány-biztonság és –minıség vonatkozásában, valamint elkészíti, és a miniszternek megküldi a hatósági takarmányellenırzés éves tapasztalatairól szóló jelentést. A Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl kiadott 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 20. § (1) bekezdése takarmányozási hatóságként a Központot jelöli ki a Tv. 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására. A Tv. végrehajtási rendelete, a 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 32. §-a szerint, az Állomások a Tv. 11. § (4) bekezdésében leírt feladataik végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikról és a megtett intézkedéseikrıl éves jelentést készítenek. A rendelet értelmében a jelentést az ÁOGYTI-nek kell megküldeni. A Tv. 11. § (4) bekezdésében leírt feladatok az alábbiak ellenırzését jelenti: - a létesítmények, azok mőködési engedélyében foglaltak betartása, - a takarmányok elıállítása, tárolása, forgalomba hozatala, felhasználása és szállítása, - a takarmány-higiéniai elıírások betartása, a takarmányok biztonsága, összetétele, garantált beltartalma, mikrobiológiai állapota, tiltott anyagoktól való mentessége, nemkívánatos anyag tartalmának mértéke, csomagolása, jelölése, - a takarmányokra vonatkozó nyilvántartások, dokumentációk, - a takarmányok exportja, illetékességi területén való átszállítása és importja a vámelıírások figyelembevételével, - a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok tiltott anyagoktól való mentessége, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának mértéke, - a takarmány-elıállító üzemekben bevezetett HACCP rendszerek.

Az Állomás jogutódja – a 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján – az MgSzH Területi szerv (megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság), takarmányozás szakterületen az ÁOGYTI jogutódja az MgSzH Központ (Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság).

6

3) A 2007. évi változások a hatósági takarmányellenırzés intézményi rendszerében A takarmányok elıállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. Törvény értelmében, 2001-ben az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenırzı Intézet Takarmányellenırzési Fıosztálya (ÁOGYTI) szakértıi, valamint az országos takarmányellenırzéssel kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzése mellett tevékenységi és feladatköre a megyei hatósági takarmányellenırzési munkák szakmai irányításával bıvült. A 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet elıírásai alapján, a Takarmányellenırzési Fıosztály a mőködési engedély beszerzésére kötelezett takarmány-elıállító üzemek mőködésérıl készített döntést megalapozó hatósági állásfoglalásokat a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzı Állomások számára az Európai Unió takarmányiparral összefüggı rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével és betartásával. A gyógyszeres takarmányokból vett hatósági minták laboratóriumi vizsgálatát az ÁOGYTI Analitikai Osztálya végezte. A Fıosztályon mőködı számítógépes adatfeldolgozó és kiértékelı csoport munkatársai a takarmányellenırzést végzı megyei felügyelık által az üzemekben vett hatósági takarmányminták laboratóriumi vizsgálatainak adatait, eredményeit dolgozták fel és értékelték, országos adatbázist szolgáltatva a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzési Fıosztály igényének megfelelıen. Az új takarmányok engedélyezését, gyártmánylapok minısítését az Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet (OMMI) Takarmányellenırzési Fıosztálya, takarmányokból vett hatósági minták laboratóriumi vizsgálatát a Takarmányvizsgáló és Nemzeti Referencia Laboratóriuma végezte. Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. 2006. január 1-jén hatályba lépett a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló Európai Parlament és Tanács által kiadott 183/2005/EK rendelet. Az Európai Uniós elvárások, célok megvalósítását szolgálta a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl szóló 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet, mely 2007. január 1-jétıl a takarmányipari vállalkozások engedélyeztetését, a takarmányok és a takarmányipari vállalkozások hatósági ellenırzését, egyetlen szerv, a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) irányítása alá helyezte, így biztosítva a gyorsabb információáramlást az egyes intézmények között, a megfelelı gyakoriságú és hatékonyságú ellenırzést és piaci felügyeletet a takarmánybiztonság és –lánc teljes területén. Az átszervezés során az ÁOGYTI Takarmányellenırzési Fıosztálya és az OMMI Takarmányellenırzési Fıosztálya összevonásával alakult meg az MgSzH Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (ÉTbI) Takarmánybiztonsági és minıségellenırzési Osztálya. A Kormányrendelet az MgSzH Központot jelölte ki a takarmányozási engedélyezésekkel, irányítással kapcsolatos hatósági jogkörök gyakorlására. Az MgSzH integrálta a takarmányigazgatási, hatósági munkát megalapozó, alátámasztó laboratóriumi vizsgálati tevékenységet is. A hatósági vizsgálatokat az MgSzH Központ, ÉTbI Központi Takarmányvizsgáló és Nemzeti Referencia Laboratóriuma és az MgSzH területi szerv(ek)nél mőködtetett regionális takarmányvizsgáló laboratórium(ok) végzik. Az OMMI Takarmányvizsgáló és Nemzeti Referencia Laboratóriumának jogutódja az MgSzH Központ, ÉTbI Központi Takarmányvizsgáló és Nemzeti Referencia Laboratórium. Az MgSzH területi szerveinek egyik egységét képezik az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok, melyek az Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenırzı Állomások jogutódjai. A Kormányrendelet az ellenırzés mellé, a területi szervekhez rendelte a takarmányozási nyilvántartásba vételi eljárásokkal kapcsolatos hatósági jogköröket.

7

A 2007. évi takarmány-ellenırzési stratégia kialakításához és a végrehajtásról készített jelentés elkészítéséhez alkalmazott eljárásrend rövid bemutatása: A takarmány-ellenırzés szakterületen 2007-ben egy specifikus ellenırzési terv mőködött: a 2007. évi takarmányellenırzési, mintavételi és vizsgálati terv. A terv célja volt a takarmány-ellenırzés fı feladatainak meghatározása, a közösségi jogszabályban megadott [a már I. 1) pontban részletezett] vizsgálati paraméterek figyelembevételével a mintavételek megtervezése területenként (megyei bontásban) és létesítmény típusonként, az elvégzendı hatósági takarmányminıségi és –biztonsági vizsgálatok részletes kijelölése (pl. nemkívánatos anyagok, tiltott anyagok, nyersfehérje, mikrobiológiai vizsgálatok, stb.), valamint az ellenırzési számok meghatározása a takarmányfelügyelık számára. A terv elkészítése az MgSzHK, ÉTbI feladata volt. A terv összeállítása: - az elızı, 2006. évi megyei bontású ellenırzési, mintavételi, vizsgálati terv eredményeinek, - az aktuális EU ajánlásoknak, - a megyékben várható ismert, a takarmányozással kapcsolatos változásoknak, - a 2006. évi ellenırzési tapasztalatoknak, - a takarmány-elıállító üzemek kockázati besorolásának figyelembevételével valósult meg. A megyei Igazgatóságok által az ÉTbI-nek megküldött 2006. évi takarmány-ellenırzési adatokat az MgSzH Központ kiértékelte, majd a „2007. évi ellenırzési, mintavételi, vizsgálati terv” tervezetét a 2007. április 5-én megtartott országos értekezleten a megyei takarmányfelügyelık és az ÉTbI hatósági szakemberei megtárgyalták a 2007. évi elsı három havi ellenırzési, mintavételi tapasztalatok figyelembevételével és ennek eredményeként határozták meg, véglegesítették 2007. évi megyei bontású éves tervet. A közösségi elıírásokkal összhangban, a mintavételezés fı területe a hazai eredető, forgalomba hozott és élelmiszer-termelı állatok részére szánt takarmányok ellenırzése volt. A hazai elıállítású termékeket alapvetıen az adott terméket gyártó létesítményben (takarmány-, állateledel-elıállító üzem) kellett mintázni az illetékes megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság hatósági szakembereinek. A közösségi elıírásoknak megfelelıen, a megyei Igazgatóságok takarmányvizsgálatok céljára az MgSzH saját, hatósági akkreditált laboratóriumait vették igénybe. Az MgSzH területi szerveinek állományába tartozó takarmány-felügyelık vagy hatósági állatorvosok a takarmányipari létesítményeknél (és a határállomásokon) az éves terv szerint, illetve gyanú (pl. RASFF riasztás, panaszbejelentés, stb.) alapján helyszíni ellenırzéseket hajtottak végre, amelyek során irat-, azonosság, valamint fizikai ellenırzést (mintavételezést) végeztek. A Központ az éves ellenırzési, mintavételi és vizsgálati terv területi szervek általi megvalósítását idıarányos dokumentált adategyeztetésekkel (2007-ben: 4 havi megyei jelentések és a „takarmány-mintavételi” OAIR adatbázis/alrendszer adatai révén), valamint személyes megbeszélések (országos értekezlet) során kontrollálta. Az MgSzHK, ÉTbI az éves ellenırzési, mintavételi és vizsgálati terv alapján, annak megvalósulását követıen, a takarmány-ellenırök által a 2007. évi ellenırzésekrıl készített területi tapasztalatokról megküldött írásos összefoglalók felhasználásával összesítette azokat, és elkészítette a 2007. évi hatósági takarmány-ellenırzés éves tapasztalatairól szóló jelentését.

8

4) A hazai hatósági takarmányellenırzés a 2007. évi intézményi változások: az élelmiszerlánc-biztonsági szemlélet, az integrált ellenırzési rend kialakítása és a globalizáció tükrében A takarmányok hatósági ellenırzése állami feladat, amelyet 2007-ben a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) irányítása alá tartozó MgSzH, illetve annak területi szervei végeztek el, az MgSzH Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (ÉTbI) szakmai irányításával, illetve koordinációjával, a takarmányok elıállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. Törvény és annak végrehajtására kiadott 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet elıírásai szerint, a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl szóló 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet vonatkozó paragrafusainak figyelembevételével.

Az élelmiszer-higiéniával, az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdések az állategészségügy és a közösségi politika egyik kulcsfontosságú részét, és egyben egyre nagyobb médiaérdeklıdéssel bíró területét képezik. Ugyanígy, az állattartás, állattenyésztés – beleértve az állatok etetését, gyógykezelését, illetve a betegség megelızı intézkedéseket – igen fontos szerepet tölt be a Közösség mezıgazdasági ágazatában. E tevékenységek eredményessége, hosszú távon való kiegyensúlyozott végzése nagymértékben függ a biztonságos és jó minıségő takarmány felhasználásától. A fentiek mellett, az emberi és állati egészség és a környezet magas szintő védelme alapelve a Közösségi élelmiszer- és takarmányjognak. Az utóbbi években jelentkezı, a fogyasztók körében nagy nyugtalanságot, félelmet kiváltó „élelmiszer-biztonsági” események tovább növelték és egyben a figyelem középpontjába állították az élelmiszer- és takarmánybiztonságot, annak gyakorlati jelentıségét. Ilyenek voltak a 90-es évektıl kezdve napjainkig pl. az Európai Unió több tagállamában is, vágómarhákban megállapított fertızı szivacsos agyvelıbántalom (BSE); ragadós száj és körömfájás járvány az Egyesült Királyságban; vagy a Belgiumban ismertté vált dioxin botrány; salmonella jelenléte étkezési tojásban, dioxinnal szennyezett guar gumi, vagy a madárinfluenzával kapcsolatban közölt pontatlan, ellentmondó hírek hatására bekövetkezett visszaesés a baromfi húsfogyasztás területén. Egyes, az élelmiszerekkel összefüggésben lévı esetekben a média által keltett hisztéria, téves tájékoztatás jelentıs károkat (pl. gazdasági/anyagi kár, kereskedelem visszaesése, turizmus visszaesése, ország presztízsének rontása, vásárlók bizalmatlansága, stb.) okozott az országnak.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után, 2004. május 1-je óta teljes mértékben megvalósult az agrárgazdasági termékek (élelmiszerek, takarmányok) esetében is az áruk szabad áramlása az Európai Unió egységes belsı piacán. A Közösség belsı piacán belüli verseny mellett további és jelentıs tényezı a globalizáció, annak erısödése, melynek eredményeképpen az élelmiszerlánc (annak termékei, szereplıi révén) egyre gyakrabban átível ma már az országhatárok, kontinensek fölött is.

9

Emiatt az élelmiszer-biztonság – és ma már 2006. január 1-je óta valamennyi tagállamban egységesen beleértve a takarmány-biztonságot is – területén különösen jelentıs lett a nemzetközi együttmőködés, melynek egyik célja, hogy a kevésbé fejlett országok, azok élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásai is átvegyék és alkalmazzák a korszerő gyártási, tárolási, szállítási, adminisztrációs-nyomon követési, laboratóriumi vizsgálati módszereket, technikákat az élelmiszer-, vagy takarmány-biztonsági és minıségirányítási rendszerük kiépítésénél és mőködtetésénél. Az igazoltan biztonságos és egészséges/minıségi takarmányok és élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak, és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, szociális és gazdasági érdekeikhez, valamint a fogyasztói bizalomhoz. A Közösség jelentıs kereskedelmi partner az élelmiszerek és takarmányok világpiacán, nemzetközi kereskedelmi egyezményeket köt, hozzájárul az élelmiszerjog nemzetközi szabványainak fejlesztéséhez, támogatja a szabad kereskedelem elveit, a diszkriminációtól mentes, tisztességes és etikus kereskedési gyakorlatot követve. A jelenlegi „célkitőzés” az Európai Unióban „a szántóföldtıl az asztalig” program megvalósítása, azaz a minıséget, illetve kiemelten az élelmiszer- (és takarmány)biztonságot a teljes élelmiszerláncban biztosítani kell. A takarmányok minısége és biztonságossága ebben a gazdasági versenyben stratégiai, meghatározó tényezı szerepét tölti be. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az állattenyésztés kiadásainak még mindig jelentıs részét (60-70 %) adja a takarmány költsége, és egyben meghatározza közvetve az élelmiszerek minıségét és biztonságát. Egy, a takarmányozásban nem jártas szakember, illetve a fogyasztó számára is jól érzékelhetı volt ennek jelentısége a közelmúltban jelentkezett takarmányhiány és magas takarmányár miatt bekövetkezett élelmiszer áremelkedésben, valamint a termelés és állatlétszám visszaesésében. Szintén alapvetı dolog, ha egy az emberi egészségre ártalmas anyag az állati szervezetbe, majd az abból elıállított állati termékbe belekerült, onnan a legtöbb szennyezı anyag esetében gyakorlatilag nem lehetséges annak költséghatékony és biztonságos eltávolítása, emiatt a takarmányellenırzés megelızı szerepe kiemelt jelentıséggel bír. Az élelmiszerlánc szereplıinek, de különösen az agrárgazdasági termékek elıállítóinak folyamatosan nı a felelıssége. Az Európai Parlament és Tanács által kiadott, az élelmiszerhigiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet, valamint a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendelet bevezetı része kiemeli, hogy az elsıdleges felelısség az élelmiszer-, illetve a takarmányipari vállalkozót terheli. Alapvetı a magyar mezıgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés) és a takarmányipar képviselıinek, szereplıinek, hogy a takarmányhigiéniai követelmények teljesítésére, és egyben a teljesítés dokumentált bizonyítására szintén képesek legyenek. A fogyasztók bizalmának visszaszerzése és folyamatos megtartása, valamint a piaci verseny tisztaságának javítása, megırzése érdekében a piaci szereplık és az ellenırzı hatóságok szoros együttmőködésére van szükség (pl. oktatás, tájékoztatás, információcsere, hatékony, átlátható, tudományos és kockázati alapú ellenırzési rendszer mőködtetése, megfelelı, arányos és visszatartó erejő szankciórendszer alkalmazása révén), a média szerepérıl nem is beszélve.

10 A nem biztonságos, az emberi és állati egészségre káros, veszélyes takarmány kivonása a piacról, mint megelızı, egészségvédı lépés, igen nagy jelentısséggel bír, egyben részét képezi az állatok védelmének is. Gazdasági oldalról és a fogyasztói bizalom megırzése szempontjából tekintve is elınyös a piac nagyobb mértékő megzavarása nélküli, idıben történı gyors intézkedés. A takarmányok és élelmiszerek biztonságának garantálásáért felelısséggel tartozik a mindenkori kormány is, aki az illetékes hatóságok ellenırzı tevékenysége révén védi az állampolgárok mint fogyasztók „érdekeit”, egészségét, felügyeletet gyakorolva a teljes élelmiszerlánc szereplıire, biztosítja az elıírások betartatását, a hamisítások és visszaélések megelızésével és felszámolásával jelentıs mértékben segíti a piaci verseny tisztaságát. A takarmányellenırzés – megelızı jelleggel – egyre szorosabban kapcsolódik az élelmiszerellenırzéshez, úgy, hogy közben megtartja szakmai jellegét, sajátosságait. Ennek hátterében az a 2006-ban indult kormányprogram, illetve törekvés áll, amely összhangban az Európai Uniós elvárásokkal -, a fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme érdekében a takarmányok biztonságán keresztül is javítani kívánja az élelmiszerek biztonságát. A takarmányozási és állategészségügyi hatóság 2007 óta még nagyobb hangsúlyt fektetett az állati eredető melléktermékek felhasználásának, illetve az élelmiszerláncban keletkezı állati eredető, takarmányozási és élelmiszer-hulladékok ártalmatlanításának összehangolt ellenırzésére, ezáltal hozzájárulva a magasabb szintő környezetvédelemhez is. Szintén fontos szempont az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó hatósági szakemberek képzése, amelyet a közösségi jogszabályok is elıírnak. A 2007-2008. évi képzési rendszer végrehajtásától a következı elınyök megvalósulását várja az MgSzHK: a szakemberek összehangolt (integrált) és egységes szemlélető, átlátható, a jogszabályi elıírásoknak megfelelı munkájával az állati és emberi egészség magas szintő védelmének folyamatos és hatékony garantálása az élelmiszerlánc részeként, Magyarország teljes területén. Egy megfelelıen képzett, rendszeresen továbbképzett és jól felkészített, független szakember állomány erısíti a takarmányozási hatóság – piaci szereplık, média és fogyasztók általi – pozitív irányú megítélését, a társadalom bizalmát az élelmiszerláncellenırzési rendszer és annak hatékonysága, illetve pártatlansága iránt. A Tanács közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelete az ún. közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezıgazdasági földterülettel, a mezıgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához köti. E szabályok célja a környezetre, az élelmiszer- és takarmánybiztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezıgazdasági földterület jó mezıgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvetı elıírásoknak a közös piacszervezés keretébe való beillesztése. Ezeknek a „bizonyos közös feltételeknek” a rendszerét nevezik „Cross Compliance”-nek, vagy más néven a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének. Az élelmiszerlánc-felügyelet részét képezı takarmányellenırzés rendszerét, különös tekintettel a 183/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó elsıdleges takarmány-elıállítókra, összhangba kell hozni a fenti szempontokkal, elvárásokkal is.

11

A takarmányozással kapcsolatos elıírások betartása elsısorban a takarmányipari vállalkozás, azaz a takarmányt elıállító (termelı), csomagoló, tároló, szállító, forgalmazó és a felhasználó feladata, de szükség van – a 882/2004/EK rendelet elıírásaival összhangban – olyan pártatlan, objektív és átlátható módon mőködı állami hatósági szervezetre, amely folyamatos, tervszerő és célzott ellenırzéseivel biztosítja az elıírások betartását. Az ellenırzés az élelmiszer-biztonság betartásán kívül a takarmányhamisítások és visszaélések, illegális tevékenységek megelızésével és felszámolásával jelentıs mértékben elısegíti a piaci verseny tisztaságát. A hatósági takarmány-ellenırzés 2004 óta, az utóbbi három évben jelentıs átalakuláson ment keresztül. A fejlıdés egyik fontos mozgató rugója az Európai Unióhoz való csatlakozásunk (ideértve: közösségi joganyag harmonizálása) és a hatósági intézményi rendszer átalakítása volt, a másik pedig az elıállítás területén a saját felhasználásra történı gyártás elıtérbe kerülése, illetve ennek további relatív növekedése és a takarmányipar lassú ütemő koncentrációja. A 2007. évben – a takarmány-ellenırzésrıl összeállított év végi megyei Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósági jelentések adatai alapján – Magyarországon az elıállított összes takarmány mennyisége, a mőködı takarmány-elıállító létesítmények száma csökkent (részletes és számszerő adatokat ld. a késıbbi fejezetekben). A fenti változások megkívánták a gyors, hatékony és szakmailag korrekt reagálást a takarmány-ellenırzés fejlesztésében, integrált megközelítés alkalmazását, az egységes ellenırzési rend következetes kialakítását és fenntartását (ld. még a 2007-2009. évre szóló hazai integrált többéves nemzeti ellenırzési terv [ITNET] takarmányszektorra vonatkozó általános és speciális ágazati céljait). Az EU elıírásai egyértelmően a takarmány-biztonsági ellenırzések hatékonyságának növelését szolgálják, míg a saját célra történı elıállítás, illetve az elsıdleges takarmányelıállítók 183/2005/EK és 882/2004/EK rendeletek szerinti felügyeletének megszervezése az ellenırzési feladatok eddigiekhez viszonyított differenciáltabb megvalósítását tette szükségessé. Más szint ő és típusú – takarmányhigiéniai – követelményeket kell támasztani az egyszerő, elsıdleges elıállítású termékekkel, azok termelıivel kapcsolatban, a kizárólag forgalmazói tevékenységet végzıkkel szemben, mint az ipari eredető adalékanyagok, elıkeverékek és takarmánykeverékek, és azokat elıállító létesítmények esetében. Az éves takarmány-ellenırzési és mintavételi terv mellett, az elızı évektıl eltérıen a takarmányozási hatóság 2007-ben növelte – kiemelt ellenırzések és integrált megközelítés alkalmazásával – a felügyelet hatékonyságát a takarmány-forgalmazás, tárolás, valamint az import takarmányok esetében, különös tekintettel a nyers állateledelek, állati eredető melléktermékek forgalmazására, nyomon követhetıségére, illetve jelölésére, csomagolására. A forgalmazó-helyek ellenırzésénél kiemelt vizsgálati szempontok voltak 2007. április hónapban: hulladékkezelés, nyomon követhetıség, gyógyszer átmosódás/termékszennyezés. A takarmányhamisítások feltárása, felszámolása, illetve az állati egészség védelmének garantálása érdekben történt – a 2007. évi világmérető melamin botrány kapcsán – a hazai célzott takarmány-ellenırzések és mintavételezések elrendelése melamin esetleges jelenlétére.

12

A 2007. évi egyes takarmányszennyezési események (pl. melamin hamisítási ügy, dioxinnal szennyezett import adalékanyag), illetve a hazai takarmány-elıállító üzemekben a Központ által végzett engedélyeztetési eljárás részét képezı helyszíni szemlék során tapasztaltak felhívták a figyelmet arra, hogy kialakult egy nem elıírásszerő/jogszerő forgalmazási és jelölési gyakorlat alkalmazása Magyarországon. Ez kiemelten az adalékanyagok területén jelentkezett, mely aggályokat vetett fel, mivel nem garantálta egyértelmően a nyomon követhetıségi, illetve takarmánybiztonsági elvek és jogszabályi elıírások megvalósítását. Fentiek miatt, hogy átfogó képet szerezhessen az országos helyzetrıl a piac nagyobb mértékő megzavarása nélkül, 2007 nyarán az MgSzHK, ÉTbI az MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságokon dolgozó takarmány-felügyelık közremőködését kérte a takarmányipari létesítményekben elıállított, tárolt, illetve felhasznált (hazai, import, illetve 3. országbeli eredető) takarmány-adalékanyagokra vonatkozó dokumentumok, 1831/2003/EK rendelet szerinti jelölési adatok összegyőjtéséhez. Az ÉTbI részére beérkezett, az ellenırzések alkalmával összegyőjtött több száz oldalnyi dokumentációs anyag feldolgozása során a Takarmánybiztonsági és –minıségellenırzési Osztály munkatársai nagy számban találtak olyan hibákat az adalékanyagok besorolásával, jelölésével és használati utasításával kapcsolatban, melyek közül egyesek a takarmányok, és közvetve az élelmiszerek biztonságosságára, így az állatok, közvetve az emberek egészségére is veszélyt jelenthettek, illetve a tisztességtelen, a vásárlót megtévesztı piaci magatartásra utaltak. A 2007. júliusában végrehajtott iratellenırzés negatív tapasztalatai alapján indokolt volt egy országos kiemelt ellenırzés lebonyolítása a takarmány-adalékanyagok vonatkozásában. A 2008. évre tervezett kiemelt ellenırzési program tervezete a 2007. december 6-án az ÉTbI Tanácstermében megtartott országos takarmány-értekezleten elhangzott takarmány-felügyelıi véleményeket, javaslatokat is tartalmazta. 2007. évben a további kiemelt feladatokat végezte a takarmányigazgatás szakterületén az MgSzH Központ: - a takarmány-elıállító üzemek engedélyeztetése; - a takarmányozási hatósági szakemberek továbbképzése (pl. GMO, állati eredető melléktermékek, növényvédı-szerek, takarmánybiztonsági rendszerek és gépészeti ismeretek, stb. témában); - az egységes ellenırzési rend, illetve szemlélet fejlesztése országosan, illetve annak folyamatos megtartása (pl. takarmányellenırzési útmutatók, check-listák, körlevelek útján); - a takarmányellenırzés kockázat alapú stratégiai rendszerének fejlesztése; - elıadások tartása, cikkek, tájékoztató anyagok készítése a takarmánybiztonság jelentıségérıl, az ellenırzési tapasztalatokról, egyes kiemelt takarmánybiztonsági eseményekrıl, részvétel szakmai napokon, konferenciákon, - részvétel a jogalkotásban a takarmányjog területén, - OAIR Takarmány alrendszer szakmai tartalmú fejlesztése, - kiemelt ellenırzések, takarmánnyal, takarmányszennyezéssel kapcsolatban indított RASFF riasztások kivizsgálásának koordinálása (pl. nyers állateledel elıállítás és forgalmazás területén, illetve melamin jelenlétére irányuló vizsgálatok).

13

II. – Általános adatok a hazai takarmányszektorral kapcsolatban

II. 1) Termelési adatok a hazai takarmányiparban A 2007. évi szemestakarmány, illetve szója és foszfor árrobbanásnak köszönhetıen az elızı évhez képest mintegy átlagosan 10 %-kal csökkent az elıállított takarmányok mennyisége.

2007-ben a jogszabályokon alapuló hatósági ellenırzés jelentıs része 5.072.817 tonna, hazai takarmány-elıállító üzemben gyártott takarmányra terjedt ki. A takarmány-elıállításra vonatkozó 2007. évi megyei adatok összesítését az 1. ábra mutatja be. A takarmány-elıállító üzemekben Magyarországon 2007-ben 19.510 tonna takarmányelıkeveréket állítottak elı, mely termelési adat megközelítıleg azonos az elızı évi mennyiséggel. A takarmány-elıállító üzemekben Magyarországon 2007-ben 4.288.068 tonna takarmánykeveréket állítottak elı, mely termelési adat megközelítıleg 4 %-kal kevesebb az elızı évi mennyiséghez képest. A 2006. évi termelési adatokhoz hasonlítva, az egyes állatfajok számára elıállított takarmánykeverékek mennyiségének egymáshoz viszonyított arányai gyakorlatilag nem változtak. 1. ábra: 2007. évi megyei takarmánytermelési adatok [tonna] Megj.: A Pest megyei és fıvárosi adatok összesítve szerepelnek az ábrán

Az adatokból jól látható, hogy hazai viszonylatban kiemelkedı termelési volumennel HajdúBihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezett 2007-ben, a legkisebb mennyiségő takarmány-elıállítás Heves és Nógrád megyét jellemezte.

14 A takarmánykeverékeken belül, 2007-ben a kedvtelésbıl tartott állatok részére gyártott takarmányok mennyisége az elızı évihez viszonyítva 7 %-kal növekedett. A helyszíni ellenırzési tapasztalatok alapján, az ömlesztett és zsákos termékek arányát nézve legtöbb takarmánygyártó üzem esetében az ömlesztett kiszereléső termékek javára történı folyamatos eltolódás tapasztalható, különös tekintettel a saját állomány részére gyártó létesítményeknél. Szintén jellemzı a granulált termékek folyamatos térnyerése a dercés takarmányok gyártásához képest. Ez utóbbi összefüggésben lehet a hazai állatállomány állatfajonkénti megoszlásával (ld. baromfi „létszám” aránya a teljes hazai állatállományon belül). A 2004-2007. évi hazai takarmánytermelési adatokat tartalmazza – összehasonlításul – a 2. ábra és diagram. A százalékos viszonyítás alapját, mint 100 % a 2004. évi adat jelenti. 2. ábra és diagram – A 2004 – 2007. évi hazai takarmánytermelési adatok

Év Össz. takarmány (tonna)

Össz. takarmány (%)

2004

2005

2006

2007

5.320.705

5.411.943

5.539.811

5.072.817

100

102

104

95

5600000 5500000 5400000 5300000 Össz. takarmány (tonna)

5200000 5100000 5000000 4900000 4800000 2004

2005

2006

2007

Az adatokból megállapítható, hogy igen jelentıs, drasztikus változás az elıállított összes takarmány mennyiség vonatkozásában nem történt Magyarországon az elmúlt 4 évben. Ugyanakkor, 2007-ben mintegy 10 %-os csökkenés volt tapasztalható 2006-hoz képest, de még mindig 5 millió tonna feletti a hazai összes takarmánytermelés. Megjegyzés: Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, ezért a jelentés tartalmazza a 2004/2005 – 2007. évi országos adatokat, az összehasonlíthatóság érdekében. Így nemcsak az adott év adatai láthatók, hanem a 2004/2005 óta eltelt idıszakon belüli változások is jól érzékelhetık.

15

II. 2) Takarmány-elıállító létesítmények Magyarországon Az I. fejezetben leírtaknak megfelelıen, az élelmiszer-termelı, illetve a kedvtelésbıl tartott állatok részére takarmány-elıállító üzemeket és a forgalmazó-helyeket 2007-ben a biztonság és minıség szempontjából kritikus pontok, és az egyéb, biztonságot befolyásoló tényezık szerint, kockázatbecslés alapján kategóriákba sorolták a területi szervek, az FVM által korábban kiadott utasítás figyelembevételével. A fent nevezett, kockázatbecslés alapján kialakított kategóriákat – az azóta eltelt idı alatt bekövetkezett jogszabályi változásokat és gyakorlati tapasztalatokat alapul véve – az MgSzHK 2007 nyarán felülvizsgálta. A felülvizsgálat részeként a 2007. év II. harmadában egy országos adatgyőjtés történt az új létesítmény-felosztásnak megfelelıen. Ennek célja az új jogszabályi elıírásoknak megfelelı és egyidejőleg a takarmányozási alrendszerrel kompatibilis nyilvántartás kialakítása volt. Fontos szempont volt továbbá, hogy a zökkenımentes átállás érdekében a módosított adatbázis (nyilvántartási rendszer és kockázati besorolás) bevezetése fokozatosan és az adathibák kiszőrése után történjen meg, a piac lehetı legkisebb megzavarásával. Elıreláthatóan ez az adattisztítási folyamat és új struktúra kialakítás 2008-ban fejezıdik be. Az üzemek kategóriákra vonatkozó besorolásai év közben változhattak, ezekben az esetekben a nyilvántartást az ellenırzı szervezet – az év folyamán – módosította, illetve karbantartotta. 2007-ben 712 takarmány-elıállító üzem mőködött Magyarországon. Ez a szám nem változott jelentısen az elızı évi adatokhoz viszonyítva (ld. késıbb). 3. ábra – A 2007. évben Magyarországon mőködı engedélyezett, illetve nyilvántartott takarmány-elıállító üzemek száma és megoszlása

Megjegyzés: 2007-ben az engedélyezett üzemek közé a 183/2005/EK rendelet 10. cikke alapján engedélyköteles, illetve a 90/167/EGK irányelv [43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet] szerinti gyógyszeres takarmány-gyártó létesítmények tartoztak. Szintén engedélyköteles tevékenységet folytató üzemek a 1774/2002/EK rendelet szerinti állateledel-gyártó létesítmények.

16 Az élelmiszer-termelı, illetve a kedvtelésbıl tartott állatok részére elıállító üzemek vagy mőködési engedéllyel rendelkeznek (az engedély legfeljebb 5 évig érvényes), vagy nyilvántartásba vett létesítmények, és a 183/2005/EK rendelet szerinti engedélyezési jegyzék formátumban nyilvántartottak (ld. még: országos lista a www.oevi.hu weblapon). A takarmány-elıállító üzemek száma önmagában kevés értékelhetı adatot szolgáltat, mivel sok egyéb olyan tényezı jellemezheti a létesítményeket (pl. eltérı termelési kapacitással, termék palettával, üzemelési jellemzıvel bírnak, a termék-elıállítás történhet saját állatállomány részére és/vagy forgalomba hozatal céljára, stb.), amelyek ismerete alapján körültekintıbben, pontosabban megítélhetı egy-egy megye súlya a hazai takarmányiparban. A takarmány-felügyelık tapasztalata alapján, a takarmány-elıállító üzemek néhány %-a az év folyamán csak idıszakosan üzemelt, ami fıként az ún. kis teljesítményő [kb. 20.000 tonna alatti éves termelés], egyszerő technológiával dolgozó, és csak néhány típusú, illetve egy-két állat(faj) részére takarmánykeveréket elıállító üzemekre volt jellemzı. Az ún. közepes és nagy kapacitású üzemek mőködése [kb. 20.000 – 50.000 tonna, illetve 50.000 tonna/év feletti termelés] 2007-ben általában folyamatos volt, illetve ezekre jellemzı, hogy zömében forgalomba hozatal céljára és több állatfaj részére elıállító, illetve elıkeverék, komplett premix gyártó takarmányipari vállalkozások. 4. ábra – 2007. évben Magyarországon mőködı élelmiszer-termelı, illetve kedvtelésbıl tartott állatok részére elıállító üzemek száma és megoszlása

2007-ben az élelmiszer-termelı állatok takarmányait gyártó üzemek továbbra is túlsúlyban vannak, és nagyobb – az új higiénés rendelkezések hatásaként – a nyilvántartásba vételre kötelezett üzemek száma az engedélykötelesekhez képest. Ahogy a tagállamokban – így hazánkban is – 2004 óta, a 999/2001/EK rendelet elıírásaival összhangban a kérıdzı takarmány-elıállítási technológiáktól elkülönítésre kerültek azoknak a takarmányoknak az elıállítása, amelyekben engedélyezett az olyan állati eredető fehérjék vagy azt tartalmazó takarmányok felhasználása, amelyek a kérıdzık számára etetési tilalom alá esnek. A csak kérıdzık részére takarmányt elıállító és a kérıdzı takarmányok mellett más állatfajok számára is takarmányt elıállító gyártóvonalakkal rendelkezı üzemek egyikében sem tárolható, illetve használható fel kérıdzı állatok számára tiltott állati eredető fehérje alapanyag, illetve ilyet tartalmazó takarmány.

17 A megyei hatósági ellenırzési tapasztalatok szerint, a hazai takarmánykeverı üzemek jelentıs része állati eredető fehérjét nem használ fel a takarmánygyártáshoz, a takarmányok fehérje igényét, tartalmát általában növényi eredető fehérjékkel (pl. szója, kukoricaglutén, stb.) pótolják. Ugyanakkor a halliszt mellett terjedıben van a hidrolizált fehérjék, vértermékek („vérkészítmények”) felhasználása a takarmányokban, a korábbi évekhez képest. 5. ábra – A 2007. évi megyei takarmány-elıállító létesítmények száma és megoszlása Megj.: A Pest megyei és fıvárosi adatok összesítve szerepelnek az ábrán

Az összes, MgSzH nyilvántartásban szereplı hazai takarmány-elıállító létesítmény megyénkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy igen nagyszámú vállalkozás mőködik Fıváros és Pest, illetve Bács-Kiskun megyében. A legkevesebb takarmányipari létesítmény Nógrád és Heves megyében található. A létesítmény- és termelési megyei adatokat összehasonlítva jól érzékelhetı, hogy nincs egyértelmő szignifikáns kapcsolat a két számadat között [ld. még 1. ábra]. A hazai viszonylatban 2007-ben kiemelkedı termelési volumennel bíró Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye, a takarmányipari létesítmények száma alapján csak a középkategóriában (annak felsı részében) helyezkedik el, ami - többek között - a termelés koncentráltságát, a közepes és nagy kapacitású üzemek megyén belüli nagyobb arányát feltételezi. A 2004-2007. évi hazai engedélyezett és nyilvántartásba vett takarmány-elıállító üzemek számát mutatja be – összehasonlításul – a 6. ábra és diagram. A százalékos viszonyítás alapját, mint 100 % a 2004. évi üzem szám jelenti. A takarmány-elıállító üzemek számát tekintve, nagyságrendileg jelentıs változás nem történt, ugyanakkor számuk csökkent az elmúlt években. Jellemzıen a kizárólag saját állattartó telepi állatállományt ellátó, kiskapacitású régi/elavult technológiával rendelkezı üzemek zártak be, a felszámolt állatállományok következtében, a termelés megszüntetése, leállítása miatt.

18 6. ábra és diagram – A 2004 – 2007. évi hazai takarmány-elıállító üzemek száma

Év

2004

2005

2006

2007

takarmány-elıállító üzemek (db)

761

767

715

712

takarmány-elıállító üzemek (%)

100

101

94

94

770 760 750 740 730

takarmány-elıállító üzemek

720 710 700 690 680 2004

2005

2006

2007

A 2007. évben a takarmányozási hatóság nem minden esetben rendelkezett saját jegyzékkel azokról a takarmányipari vállalkozókról - mert vagy csak közvetett módon ismerte azokat, vagy egyéb adatbázisban szerepeltek -, amelyeket nem kellett engedélyezni vagy nyilvántartásba venni a 95/69/EK irányelv alapján, de a 2006. január 1-je óta hatályos 183/2005/EK rendelet szerint kötelezı a regisztrálásuk. Ilyen takarmányipari vállalkozások: - takarmányok elsıdleges elıállítói, - szállítók, - növényi eredető takarmány-alapanyagot elıállító élelmiszeripari vállalkozók. A 2007. évi létesítmények típusonkénti, kategóriánkénti megyei megoszlására irányuló adatgyőjtés részét képezte az olyan élelmiszeripari vállalkozók külön jegyzékben való összesítése, amelyek takarmánygyártáshoz szolgáltatnak alapanyagot takarmányipari vállalkozók részére. 2007-ben a megyei tájékoztatás szerint mintegy 100 ilyen üzem mőködött Magyarországon. Ezek a létesítmények szerepelnek az MgSzH élelmiszer-ellenırzı hatóság nyilvántartásában. Az elsıdleges elıállítók nyilvántartásba vételét a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végzi, a terület alapú támogatásokra részére benyújtott pályázatok alapján. Ez a nyilvántartásba vétel nem terjed ki valamennyi elsıdleges takarmány elıállítóra. Az elsıdleges elıállítók, illetve a két takarmányipari vállalkozás létesítménye között – beleértve a takarmány-elıállító és az állattartó telep között – takarmányszállítást végzı, Magyarországon bejegyzett vállalkozások („fuvarozók”) nyilvántartásba vételi eljárási rendjének 183/2005/EK rendelet szerinti kidolgozása és nemzeti jogba való átültetése 2007-ben megkezdıdött az MVH-val, valamint az FVM-mel történı egyeztetés útján. Az egyeztetés jelenleg is folyamatban van.

19

II. 3) Takarmány-forgalmazó és tároló-helyek Magyarországon A forgalmazó-helyek engedélyezése és nyilvántartásba vétele a Közösségi jogszabályokkal összhangban, de nemzeti jogi sajátosságokat magában foglalva történt 2007-ben is hazánkban [ld. pl. önkormányzatok, jegyzık szerepe; a kedvtelésbıl tartott állatok részére állateledelt forgalmazó kiskereskedelmi egységekre vonatkozó hazai takarmányjogi és kereskedelemmel kapcsolatos elıírások, stb.]. A 2007-ben Magyarországon mőködı takarmány-forgalmazó és tároló-helyek, kiemelten a kiskereskedelmi tevékenységet folytató takarmány-, illetve állateledel-boltok számáról nehéz pontos és naprakész adatokkal, listával rendelkezni, mert ezen a területen igen jelentıs az évközi fluktuáció, változás mind a boltok számában, mind a tulajdonosi viszonyokban. Gyakori probléma volt 2007-ben, hogy a megszőnı vállalkozások nem tettek eleget a tevékenység megszüntetésérıl tájékoztató bejelentési kötelezettségüknek. Ez a valóban naprakész adatbázis kialakítását hátráltatta, nehezen kivitelezhetıvé tette. A megyei hatósági jelentések adatai szerint szintén visszatérı probléma a kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazó-helyek esetében, hogy a jegyzık nem minden esetben értesítik a területileg illetékes hatóságot a mőködési engedély kiadásáról, illetve nem tájékoztatják egyértelmően arról a takarmányipari vállalkozókat, hogy az önkormányzat által kiadott mőködési engedély mellett bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettségük van a takarmányozási hatóság felé. A nyilvántartásba vétel hiányát utólag, a boltok takarmányozási hatóság általi ellenırzése tárta fel. A forgalmazó-helyeken árusított takarmányok választéka, folyamatosan követve az évközi piaci igényeket, megfelelt a felhasználói igényeknek, a takarmányozási hatóság tapasztalata szerint a „kistermelık” (állattartók) a 2007. évi „takarmány árrobbanás” miatt elsısorban az olcsóbb, és emiatt általában gyengébb minıségő takarmánykeverékeket vásárolták. A hazai takarmányboltokban elsısorban takarmánykeverékeket (ideértve: kiegészítı takarmányok, illetve azok közé tartozó komplett premixek, koncentrátumok), ezek mellett növényi eredető (szemes és hüvelyes) alapanyagokat (azok daráit), valamint egyre nagyobb arányban állateledelt forgalmaztak 2007-ben. A 2007. évi ellenırzési tapasztalatok alapján és a korábbi évek adataival összehasonlítva megállapítható, hogy hazánk egyes régióiban (pl. az osztrák és szlovák határral szomszédos megyékben) igen elterjedıben vannak az Európai Unió egyes tagállamaiban jellemzı ún. mozgó boltok. Valószínősíthetıen a terjedés oka a piaci igényeknek való megfelelés, a kisebb települések állattartóinak gyors és igény szerint helyben történı kiszolgálása, „újfajta” kiegészítı szolgáltatás garantálása a szőkülı takarmánypiacon. Ez egyben differenciáltabb, kiemelten a nyomon követhetıségre, tárolási és szállítási feltételekre, járványügyi szempontokra nagyobb hangsúlyt helyezı ellenırzési stratégiát igényel az érintett régiók takarmányozási hatóságaitól a mozgó boltok és azt mőködtetı vállalkozások tevékenységére irányuló hatósági vizsgálatuk során. Az engedélyezett, illetve nyilvántartott Magyarországon 2007-ben 4463 volt.

takarmány-forgalmazó

helyek

száma

20 A 2004-2007. évi hazai engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett takarmány-forgalmazó helyek számát mutatja be – összehasonlításul – a 7. ábra és diagram. A százalékos viszonyítás alapját, mint 100 % a 2004. évi létesítmény szám jelenti. 7. ábra és diagram – A 2004 – 2007. évi hazai takarmány-forgalmazó helyek száma

Év

2004

2005

2006

2007

takarmány-forgalmazó helyek (db)

9379

8274

7091

4463

takarmány-forgalmazó helyek (%)

100

88

76

48

10000 9000 8000 7000 6000 takarmány-forgalmazó helyek

5000 4000 3000 2000 1000 0 2004

2005

2006

2007

A 2004 óta bekövetkezett látványos (kb. 50 %-os) csökkenés oka – többek között – az alábbiakban valószínősíthetı: - dráguló takarmány, - növekvı szállítási költségek, - csökkenı állatállomány (kereslet), - háztáji állattartás igen erıteljes visszaesése a falvakban.

21 8. ábra – A 2007. évi megyei takarmány-forgalmazó létesítmények száma Megj.: A Pest megyei és fıvárosi adatok összesítve szerepelnek az ábrán

Az 8. ábra adataiból jól látható, hogy a takarmányt forgalmazó hazai létesítmények igen jelentıs hányada nem engedélyköteles takarmányipari vállalkozás. A forgalmazók megyénkénti eloszlását igen heterogén kép jellemzi. A korábbi közösségi szabályozás (95/69/EK és 98/51/EK irányelvek) alapján engedélyezett (pl. kokcidiosztatikum adalékanyag forgalmazó / αHU – I1 kategória), illetve nyilvántartott (pl. A-, D3-vitamint, rezet, szelént nem tartalmazó elıkeverék forgalmazó / HU – I2 kategória) forgalmazó-helyek aránya elenyészı az egyéb kategóriába tartozó, nyilvántartásba vételre kötelezett (pl. alapanyag-forgalmazó) kereskedelmi egységekhez képest. Megállapítható továbbá, hogy nincs egyértelmő összefüggés a megyei takarmánytermelési és –elıállító létesítmény adatok, valamint a forgalmazók száma között. Valószínőleg, a megyei állatlétszám és állatfajonkénti megoszlás nagyobb összefüggést mutatna a forgalmazó-helyek eloszlásával és számával. Ugyanakkor tovább árnyalja a képet, hogy egyre nagyobb súllyal bírnak az állateledel-boltok, mivel egyre nagyobb igény van a gazdák részérıl a kedvtelésbıl tartott állatok élettani igényeinek megfelelı eledel vásárlására, ideértve a magas minıséget képviselı drága termékek (pl. az ún. „diétás takarmányok”) iránti keresletnövekedést. A legtöbb (több mint 300) forgalmazó-hellyel 2007-ben Komárom-Esztergom, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye rendelkezett. A legkevesebb regisztrált forgalmazó Somogy, valamint Zala és Bács-Kiskun megyében mőködött 2007-ben.

22

II. 4) Takarmány-felhasználó létesítmények Magyarországon A gazdasági haszonállatokat tartó/tenyésztı telepek engedélyezése (regisztrálása) a Közösségi jogszabályokkal összhangban, de nemzeti sajátosságokat is magában foglalva, az állategészségügyi hatóság (területi szervek) hatáskörébe tartozó feladat. A gazdasági haszonállatok állattartó telepeinek két nagy csoportját különbözteti meg a vonatkozó nemzeti szabályozás:

1) Gazdasági haszonállatok nagy létszámú állattartó telepe Olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhetı állatok száma állatfajonként legalább harminc ló, vagy ötven szarvasmarha, vagy kétszáz juh, kecske vagy száz sertés, vagy kettıezer broiler baromfi, vagy ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka, stb.) vagy ötven strucc, vagy ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetıvé. 2) Gazdasági haszonállatok kis létszámú állattartó telepe Olyan állattartó telep, amelyben a fent meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhetı el. A területi takarmányozási hatóság által 2007-ben jelentett, megyénkénti létesítmény szám nagyon nagy szórást mutat, mely a földrajzi-természeti adottságokból, történelmi eredető állattartási hagyományból eredı különbségekkel sem indokolható, ezért ebben a jelentésben országos szintő statisztikai jellegő feldolgozásra jelenleg nem alkalmas (ld. a 9. ábra adatait). Az állattartó telepek besorolása, számának pontos megadása a területi takarmányozási hatósági jelentésekben, megyénként, igen eltérı gyakorlatot mutatott az elmúlt években. Az eltérés fı oka a nem egységes adatszolgáltatás, értelmezési probléma a jelentendı adatokkal kapcsolatban, mivel pl. volt olyan megye, aki csak a nagy létszámú állattartó telepek számát adta meg. Fentiek mellett, nehezíti a pontos és naprakész nyilvántartás kialakítását, hogy a változó jogi és gazdasági környezet miatt az évközi állomány és telepfelszámolások pontos és dokumentált követése is további napi szintő terhet ró a hatóságra. A megyei takarmányozási hatóság jelentések adatai alapján, a 2006-2007. évi hazai takarmány-felhasználó létesítmények számát mutatja be – összehasonlításul – a 9. ábra. 9. ábra – A 2006 – 2007. évi hazai takarmány-felhasználó létesítmények száma

Év

2006

2007

takarmány-felhasználó létesítmények (db)

6598

18302

A termelési adatok állatfajonkénti megoszlásából megállapítható, hogy a legnagyobb arányt – a 2005. és 2006. évi termelési adatokhoz hasonlóan – 2007-ben is a baromfi és a sertés takarmánykeverékek mennyisége képviselte. Ez az összes hazai átlag 5 millió tonna takarmánytermelésbıl kb. 3 millió tonna baromfi és sertés takarmánykeveréknek felel meg. [Megj.: A telephelyek állatfajonkénti megoszlásáról a takarmányozási éves megyei jelentésekben nem kellett adatot szolgáltatni a korábbi években.]

23

II. 5) 3. országból takarmányt importáló vállalkozások, behozatalért felelıs képviselık Magyarországon A forgalmazók, importırök speciális kategóriáját képezi a felelıs ún. bejegyzett képviselı. Az Európai Unió tagállamain kívüli, harmadik országból Magyarországra, illetve Magyarországon átszállítva más tagállamba irányuló – egyes, jogszabályban meghatározott – takarmány-alkotók (takarmány-adalékanyagok, vagy azokat tartalmazó keverékek) behozatalának feltétele, hogy rendelkezzenek ún. 3. országból történı termék behozataláért felelıs, a Közösségben bejegyzett képviselıvel. Az MgSzHK az engedélyezett, azaz az MgSzH területi szervek által nyilvántartásba vett képviselıkrıl, azok adatairól országos nyilvántartást, listát vezet. A jegyzékben szereplı, nyilvános adatok az alábbiak: - a Magyarországon bejegyzett képviselı neve, címe, - a behozni kívánt /behozatalra engedélyezett/ takarmányok köre, - a takarmány harmadik országbeli elıállítójának neve, címe, [megnevezve a 3. országot], - a nyilvántartásba vétel idıpontja. A 2007. évben Magyarországon bejegyzett behozatalért felelıs képviselık száma 18 volt [ld. még a „képviselık nyilvántartási listája” – www.oevi.hu weblapon]. Alapvetı változás nem történt az elmúlt évekhez képest. A 2004-2007. évi hazai ún. behozatalért felelıs képviselık számát mutatja be – összehasonlításul – a 10. ábra és diagram. 10. ábra és diagram – A 2004 – 2007. évi hazai behozatalért felelıs képviselık száma

Év

2004

2005

2006

2007

behozatalért felelıs képviselık (db)

18

18

17

18

behozatalért felelıs képviselık

18 17,8 17,6 17,4 17,2

behozatalért felelıs képviselık

17 16,8 16,6 16,4 2004

2005

2006

2007

24

III. – A hazai takarmányellenırzés tapasztalatai 2007-ben III. 1) Általánosságban Az elmúlt néhány évben a Közösség a takarmányozás területére olyan új, a hatóságok feladatait is újragondoló és integráló elıírásokat (rendeleteket, ajánlásokat) alakított ki, amelyek az eddigi részterületek helyett – különösen a takarmánybiztonság vonatkozásában – összefüggıen az egész takarmányipar (takarmánylánc) területét szabályozzák. Ilyen jogszabályok a már korábban említett, ellenırzési, illetve takarmányhigiéniai követelményeket meghatározó 882/2004/EK és a 183/2005/EK rendeletek. A nemzeti elıírások a közösségi jog által nem érintett területekre is kiterjedhetnek. [Részletesen ld. még az I. 1) részben.] Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok takarmány felügyelıi és hatósági állatorvosai (mint állategészségügyi és takarmányozási hatóság) 2007-ben 7332 létesítményben végeztek takarmányellenırzést. A takarmányipari létesítményekben lefolytatott 2007. évi hazai takarmányellenırzések száma 10827, ami 4 %-kal kevesebb, mint az elızı évben lefolytatott hatósági ellenırzések száma. [Megj.: 2006-ban a takarmányellenırzések száma 11210, ami 3 %-kal volt kevesebb a 2005. évihez képest.] A néhány százalékkal kevesebb ellenırzés elsıdleges oka a hazai termelési volumen, a létesítmény- és az állatlétszám csökkenése. 11. ábra – A 2007. évi hazai takarmányellenırzések létesítményenkénti megoszlása

Megjegyzés az ábrához:

* beleértve az élelmiszertermelı és nem élelmiszertermelı állatok tartóit is ** az „egyéb” kategóriába lettek besorolva a határállomási takarmányellenırzések

25

Jól látható a fenti ábra adataiból, hogy – a létesítmények számával részben arányosan – a legtöbb ellenırzés 2007-ben a forgalmazókra és az állattartó telepekre, valamint a takarmány elıállítók létesítményeire jutott (ld. még késıbb: 6a. táblázat adatai). Ez az arány összhangban van az állattartó telepek és forgalmazó-helyek nagy számával. A takarmányozás területén 2007-ben továbbra is a takarmányok legnagyobb mennyiségét – eredet alapján – a hazai elıállítású takarmánykeverékek adták, így e csoport hatósági ellenırzése – összhangban a közösségi elıírásokkal – kiemelt feladat volt. Más tagállamokban már nyilvántartott, illetve engedélyezett gyártóktól – általában forgalmazók (közvetítık) közremőködésével – elsısorban fehérjehordozó alapanyagokat, adalékanyagokat és elıkeverékeket szállítottak az országba (belsı piaci kereskedelem), melyek – szúrópróbaszerő és diszkriminatív mentes – ellenırzését is végezte a takarmányozási hatóság. Az ún. harmadik országokból származó (import) nem állati és állati eredető takarmányok (kiemelten: alapanyagok és adalékanyagok, halliszt) ellenırzését a 882/2004/EK rendelet és a nemzeti jogszabályok elıírásainak betartásával biztosították a megyei MgSzH Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok [ideértve: állategészségügyi és nem állategészségügyi határállomások (hatósági állatorvosok) ellenırzései és intézkedései]. Az Igazgatóságokon mőködı takarmány-felügyelık – és az általuk szakmailag koordinált – hatósági állatorvosok 2007-ben a takarmány-ellenırzés területén, a már korábban említett éves ellenırzési és mintavételi terv, valamint kiemelt célfeladatok alapján dolgoztak. A kiemelt célfeladatok egy részét az Európai Unió Bizottsága által a 95/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban kiadott ajánlások tartalmazták. A célfeladatok másik részét, a hazai 2006. évi területi takarmányellenırzések során tapasztalt hibák, hiányosságok alapján, azok megszüntetése érdekében állapította meg az MgSzH Központ és annak takarmányigazgatás szakterületért felelıs egysége. Az ÁOGYTI által 2006. december 31-éig végzett szakhatósági állásfoglalás kiadásához, majd 2007. január 1-jétıl a jogutód MgSzHK, ÉTbI által folytatott mőködési engedélyhez szükséges homogenizáló képesség és az esetleges nem megengedett kontamináció megállapítására irányuló vizsgálatok a takarmány-elıállító üzemek nagy részében feltárták azokat a személyi, technológiai és adminisztratív hibákat, amelyek kijavításával jelentıs mértékben javult az alkalmazott üzemi technológia, a dokumentációs rendszer és a végtermékek homogenitása, termékbiztonsága és nyomon követhetısége. Ez továbbra is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai gyártású takarmányok biztonsága és minısége 2004-tıl folyamatosan javult, illetve javul. Mivel javult az alkalmazott üzemi technológia, a végtermékek homogenitása, termékbiztonsága, ezért kisebb mértékő volt a vizsgálatok, ellenırzések nem megfelelısége és az ebbıl adódó intézkedések foganatosítása, szankciók elrendelése. Az intézkedések jelentıs része az érintett/ellenırzött – hatóság általi – írásbeli figyelmeztetése volt. Ugyanakkor nem szabad az értékeléskor figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt években fokozatosan csökkent a takarmánybiztonsági és –minıségi vizsgálatok, hatóságilag vett takarmányminták száma, ami az eredmények statisztikai értékelhetıségét befolyásolja. Fentiek mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgálati módszerek érzékenysége nıtt, illetve egyes vizsgálatok egyidejőleg több hatóanyag, komponens vizsgálatát magukban foglalják.

26 A végtermékek javuló homogenitását és megfelelı minıségét, valamint biztonságosságát támasztja alá a 12. ábra és diagram, amely a 2004-2007. évi takarmánybiztonsági és minıségi vizsgálatok számát, illetve a nem megfelelı eredmények megoszlását mutatja be. 12. ábra és diagram – 2004 – 2007. évi takarmánybiztonsági és minıségi vizsgálatok száma, és a nem megfelelı eredmények megoszlása

VIZSGÁLATOK

2004. 2005. 2006. Össz. K+É+B Össz. K+É+B Össz. K+É+B [db] [db] [db] [db] [db] [db]

2007. Össz. K+É+B [db] [db]

Takarmánybiztonsági

12103

70

11181

64

10054

72

8608

66

Takarmányminıségi

18157

822

14293

576

13024

447

10293

318

ÖSSZESEN Összes nem megfelelıség (%)

30260

892

25474

640

23078

519

18901

384

100

100

84

72

76

58

62

43

Össz.: összesen K+É+B: Kifogásoltság, Értékcsökkentés, Bírság

35000 30000 25000 20000

Takarmánybiztonsági Takarmányminıségi

15000

ÖSSZESEN 10000 5000 0 2004.

2005.

2006.

2007.

Megjegyzés: Az egyes, kiemelt takarmánybiztonsági és minıségi paraméterekre, csoportokra jellemzı vizsgálati számot, a nem megfelelı eredmények megoszlását részletesebben ld. a késıbbi szakaszokban, illetve a melléklet táblázataiban.

Jól látható, hogy a hazai takarmánybiztonsági vizsgálatok száma 2004 óta folyamatosan közelít a korábban nagyobb arányt képviselı takarmányminıségi vizsgálatok számához, eleget téve ezzel annak a közösségi takarmányjogi elvárásnak, hogy a hangsúly – különösen a 183/2005/EK és 882/2004/EK rendeletek hatályba lépése (2006. január 1-je) óta – a takarmánybiztonságon van (ld. még: 178/2002/EK rendelet alapelvei). [Egyidejőleg az ez irányú vállalkozói költségek is csökkentek, mivel 2004 óta a takarmányozási hatósági laboratóriumi vizsgálatok díjtételei nem változtak, a vizsgálatok száma viszont folyamatosan csökkent.]

27 A 2004-2007. évi hazai takarmánytermelési adatokkal összehasonlítva, jól érzékelhetı, hogy miközben az összes hazai termelés gyakorlatilag minimálisan (néhány százalékban) csökkent az elmúlt években, addig az éves hatósági takarmányellenırzési tervben a hatóság által meghatározott takarmányminta-, valamint minıségi és biztonsági vizsgálati szám jelentıs csökkenésen ment keresztül (pl. a minıségi vizsgálatok száma 2004 óta gyakorlatilag majdnem 50 %-kal csökkent). A folyamatos csökkentés okaként többek között az alábbiak jelölhetık meg: - az elmúlt években vett takarmányminták nem megfelelıségeinek alacsony száma, - az összes vizsgálaton belül az egyes paraméterek közötti szakmailag indokolatlan aránytalanságok javítása, - kevés esetben ír elı konkrét végrehajtandó vizsgálati számot adott paraméterre a közösségi jog. Cél továbbá egy olyan kockázat alapú, a teljes takarmányláncra, illetve valamennyi takarmányra és biztonsági paraméterre kiterjedı mintavételi terv kialakítása, ideértve a minıségi vizsgálatokat is, mely egy alacsonyabb – a jogi-szakmai elvárásokkal is összhangban lévı – minta és vizsgálati szám mellett is hatékonyan garantálja a hazai takarmánylánc hatósági felügyeletét. Természetesen, az így kidolgozott országos éves ellenırzési és mintavételi terv folyamatos felülvizsgálatra szorul a változó joganyag, a változó termelés és létesítmény szám, a tudomány és a vizsgálati érzékenység fejlıdése miatt. Ez eredményezheti adott esetben akár a vizsgálati számok növekedését, vagy akár új paraméterek felvételét a mintavételi és vizsgálati tervbe.

2007-ben a takarmány-felügyelık az elıállító létesítményekben 2215 alkalommal, a forgalmazó-helyeken 3493 alkalommal végeztek helyszíni ellenırzést. 6a. táblázat – A hazai takarmányellenırzések száma az ellenırzések helye szerint (2007)

Az ellenırzések helye Alapanyag-elıállítók Alapanyag-raktár Adalékanyag és elıkeverék elıállítók Takarmánykeverék elıállítók Importırök és 3. országbeli létesítmény képviselıi Közvetítık forgalmazók és kiskereskedık Állattartó Egyéb (pl. határállomás) Összesen

Az ellenırzések száma 171 221 172 1872 29 3464 4616 282 10827

A takarmány-felügyelık - a 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet elıírásainak megfelelıen - 143 esetben értékcsökkentést alkalmaztak és 62 esetben minıségvédelmi bírságot szabtak ki.

28

III. 2) A 2007. évi mintavételi terv végrehajtása és értékelése A hatósági ellenırzések során összesen 5597 minta vételére került sor 2007-ben. Ezekbıl a szúrópróbaszerően, szelektíven vagy gyanú alapján vett mintákból elemzés céljából 8608 takarmánybiztonsági és 10293 takarmányminıségi vizsgálatot végeztek el az arra kijelölt hatósági takarmányvizsgáló laboratóriumok. 13. ábra – Takarmány-felügyelık által vett takarmányminták száma és megoszlása az ellenırzés helye szerint, 2007-ben Takarmányfelügyelık által vett minták száma 4500

4000

3500

3000

2500 Takarmányfelügyelık által vett minták száma 2000

1500

1000

500

Eg yé b

tó Áll att ar

Ala pa ny ag Ad -el alé ıá llít ka Ala ók ny pa ag ny és ag elı rak ke tár ve Ta r ék ka elı rm Im án áll po y ító ke rtı k ve rök r Kö ék é sb zv elı etí eje áll tık ító g yz , fo k e tt k rga é lm pv az ise ók lık ,k isk ere sk ed ık

0

2007-ben a hatóság a mintákat legnagyobb arányban a hazai takarmány-elıállító létesítményekben tárolt, illetve gyártott takarmányokból vette, a 95/53/EK tanácsi irányelvvel, és 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

29

A takarmány-elıállító létesítményekbıl vett minták számát a takarmány-alapanyag, adalékanyag és elıkeverék, valamint takarmánykeverék gyártó üzemekbıl származó takarmányminták együttesen képezik. 14. ábra – Takarmány-felügyelık által vett takarmányminták száma és megoszlása fıbb takarmánycsoportok szerint, 2007-ben 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000

Minták száma

1500 1000 500

ke

éb

án y

Eg y

k ve ré

ré k ve ık e Ta k

ar m

El

ka ny Ad alé

Al

ap a

ny a

g

ag

0

A 14. ábra adataiból jól látható, hogy a takarmánykeverék-elıállító üzemekben vett takarmányminták igen jelentıs része az adott üzem által gyártott késztermékbıl történt. A takarmánykeverékekbıl vett minták aránya az össz. mintaszámon belül jól mutatja a hazai össz. termelésben elfoglalt helyét a takarmánykeverékeknek. A 13. és 14. ábrán megjelölt „egyéb” kategóriába lettek besorolva a határállomási hatósági import takarmányellenırzések.

30

Megjegyzés: A 15. és 16. ábra részletes elemzését a következı részek tartalmazzák. 15. ábra – A 2007. évi hazai fıbb biztonsági vizsgálatok száma és típusonkénti megoszlása

A biztonsági vizsgálatok jelentıs részét adták 2007-ben a mikrobiológiai vizsgálatok. 16. ábra – A 2007. évi hazai fıbb minıségi vizsgálati csoportok száma és típusonkénti megoszlása

A minıségi vizsgálatok legnagyobb hányadát a makroelem és nyersfehérje vizsgálatok adták 2007-ben.

31

III. 2. 1) Takarmánybiztonsági vizsgálatok 2007-ben Hivatkozva az I. 1. 2) pontban felsoroltakra, valamint a könnyebb áttekinthetıség érdekében, az alábbiakban összefoglalásra kerülnek a 2007. évi mintavételi terv kiemelt részét képezı, egyes takarmányozási veszélyekre irányuló vizsgálatok eredményei, azok rövid értékelése. A takarmányokban elıforduló, lehetséges veszélyeket 3 nagy csoportra, típusra osztja az élelmiszer- és takarmányjog. Ezek az alábbiak: -

biológiai,

-

fizikai,

-

kémiai veszélyek.

- Biológiai veszélyek A 2007. évi takarmányellenırzési terv az alábbi biológiai (mikrobiológiai) veszélyekre irányuló vizsgálatokat írta elı: 1) „Zoonózis-kórokozó, valamint „Fakultatív (feltételesen) kórokozó mikroorganizmusok” 2) Tiltott állati szövettartalom 3) GM szervezetek 17. ábra – A biológiai takarmánybiztonsági vizsgálatok száma és megoszlása Magyarországon, 2007-ben

A biológiai veszélyek kimutatására irányuló vizsgálatok legnagyobb hányadát az alább, A1) és A2) pontban megadott mikrobiológiai vizsgálatok adták 2007-ben.

32

A) Mikrobiológia Mikrobiológiai vizsgálati célok 2007-ben, takarmányokban: 1) Salmonella 2) Egyéb mikrobák [salmonella kivételével]: - fekális E. coli, - Clostridium perfingens, - mezofil aerob mikrobaszám, - Enterobacteriacae. Takarmányozási szempontok és gyakorlati tapasztalatok alapján, a zoonózis-kórokozók közül kizárólag a „salmonellózis kórokozói” vizsgálata volt a 2007. évi takarmányellenırzési és mintavételi terv része. A 18. ábra és diagram, az összehasonlíthatóság érdekében, a 2004 - 2007. évi mikrobiológiai takarmányvizsgálatok számát, illetve a nem megfelelı eredmények számát, megoszlását mutatja be, kiemelve a salmonella vizsgálatokat. 18. ábra és diagram – Takarmányok hazai hatósági mikrobiológiai vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2004 – 2007)

VIZSGÁLATOK Mezofil aerob mikrobaszám Escherichia Coli Enterobaktérium szám Clostridium perfingens Salmonella ÖSSZESEN Össz.: összesen K+É+B: kifogásoltság, értékcsökkentés, bírság

2004. Össz. K+É+B db db 669 11 575 4 519 2 411 0 2194 17 4368

34

2005. Össz. K+É+B db db 213 0 515 8 141 0 144 0 1556 14 2569

22

2006. 2007. Össz. K+É+B Össz. K+É+B db db db db 166 3 119 3 434 5 332 3 215 2 209 4 227 0 117 1 1231 10 1181 20 2273

20

1958

A 18. ábra adatai jól mutatják, hogy a takarmányok hatósági mikrobiológiai vizsgálati száma 2004 óta folyamatosan csökkent (több mint 50 %-os a csökkenés). A vizsgálatokon belül a legnagyobb súlyt a salmonella vizsgálatok jelentik. A 2007. évben is csatlakozva az országos „salmonella gyérítési program”-hoz, a takarmánylánc területén a salmonella jelenlétére irányuló vizsgálatok részét képezték a mintavételi tervnek.

31

33

Mikrobiológiai vizsgálatok

A fenti ábra és diagram adataiból jól látható, hogy az elmúlt évek hazai hatósági takarmány-ellenırzı vizsgálatok arra utalnak, hogy az élelmiszertermelı állatok etetésére használt takarmányok salmonella fertızöttsége lényegesen kisebb, mint az korábban volt. Ennek hátterében a HACCP rendszerek bevezetése, illetve a gyártástechnológiák fejlesztése, ún. higiénizáló berendezések beépítése áll. Ez utóbbi révén biztosított a dercés állagú takarmányok hatékony hıkezelése, ami nagyban hozzájárul a megfelelı mikrobiológiai állapotú termék-elıállításhoz. Emellett az összes takarmányt tekintve, nıtt a granulált termékek aránya a dercés állagú takarmányokhoz képest. A granulálásnak van egy bizonyos szintő, a takarmány mikrobiológiai állapotát javító hatása a gyártástechnológiából adódó hıhatás révén. A tavalyi évi - korábbi évekhez képest magasabb - salmonella pozitív esetek számát az alábbiak figyelembevételével kell elemezni: A 2007. évi kiemelt, nyers állateledelekre irányuló nyári ellenırzés sorozat során országosan hatóságilag vett 38 takarmánymintából 13 volt salmonellával szennyezett. Ez összhangban áll azokkal a hazai vágóhídi mérési, vizsgálati adatokkal, mely szerint a broiler állományok salmonella fertızöttségének felmérı vizsgálata során azok 65,8 %-át találták fertızöttnek. Az egészséges vágóállatok nyers húsa (ilyennek minısül a nyers állateledel is mikrobiológiai szempontból) gyakorlatilag csíramentesnek tekinthetı, a hús a vágás során „elkerülhetetlenül” szennyezıdik bizonyos mikroorganizmusokkal. A nyári kiemelt ellenırzés mintaszámait és pozitív eseteit nem számítva, illetve azt kivonva az összes pozitív esetszámból (20 - 13 = 7 pozitív eset), nem történt érdemi változás a takarmányok salmonellával való szennyezettsége területén. A salmonellán kívüli, ún. egyéb mikrobák esetében elenyészı a nem-megfelelıségek száma.

34 B) Tiltott állati szövettartalom Magyarországon a kérıdzı takarmány-elıállítási technológiáktól elkülönítésre kerültek azoknak a takarmányoknak az elıállítása, amelyekben engedélyezett az olyan állati eredető fehérjék vagy azt tartalmazó takarmányok felhasználása, amelyek a kérıdzık számára etetési tilalom alá esnek. A hazai takarmányozási hatóság a 95/53/EK irányelvvel, illetve a 882/2004/EK rendelettel összhangban a teljes takarmány elıállítási és értékesítési láncban (import, elıállítás, szállítás, forgalmazás, felhasználás) helyszíni ellenırzést, illetve mintavételezést végzett 2007-ben annak megállapítására, hogy a vállalkozások betartják-e a 999/2001/EK rendelet szerinti állati eredető takarmányok elıállítására, tárolására, szállítására és felhasználására vonatkozó elıírásokat, illetve tilalmakat. A bizottsági ajánlásokban foglaltak alapján, tagállamonként évente legalább 10 ellenırzésnek kell jutnia 100.000 tonna legyártott összetett takarmányra, és legalább 20 „hivatalos” (hatósági) mintavételnek kell jutnia 100.000 tonna legyártott összetett takarmányra. A 2006. évi termelési adatok [kb. 3.800.000 tonna élelmiszertermelı állatok részére szánt takarmánykeverék] és fenti irányszámok alapján, Magyarországon ez 2007-ben legalább kb. 380 ellenırzést és 760 mintavételt jelentett volna országosan. Azonban a korábbi évekkel ellentétben, a Bizottság a 2007. évre nem adott ki a takarmányozás hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programot. A környezı országokban az elızı években szórványosan elıforduló szivacsos agyvelıgyulladás (BSE) okozta megbetegedések miatt továbbra is kiemelt figyelmet fordított a magyar állategészségügyi és takarmányozási hatóság az állati eredető fehérje felhasználási tilalmak betartására, annak ellenırzésére. Ennek érdekében a hatóság növelte a szarvasmarha telepeken – ideértve a „telepi keverıvel” rendelkezı állattartó létesítményeket -, az állati eredető fehérjékre, azok jelenlétére irányuló helyszíni ellenırzések számát. A korábbi évekhez hasonlóan, 2007-ben is minden egyes tétel importált hallisztet laboratóriumi vizsgálatnak kellett alávetni az egyéb feldolgozott állati eredető fehérjék jelenlétének kizárása céljából. A mintavételrıl az elsı tárolás helye szerint illetékes Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság intézkedett. Az állati eredető fehérjék felhasználási tilalmának, illetve felhasználási korlátozásának betartása érdekében, a takarmányipari és állattartó létesítményekben 2007-ben a takarmányfelügyelık és a hatósági állatorvosok 6823 ellenırzést hajtottak végre, ideértve a szállítási körülmények, szállító jármővek vizsgálatát is. A nem laboratóriumi vizsgálaton alapuló szabálysértések száma (pl. dokumentum ellenırzés során feltárt hibák) a fokozott helyszíni ellenırzések ellenére – a jelentések alapján – 0 volt. A 2007. évi ellenırzések száma – összehasonlítva – sokszorosa volt a bizottság által javasolt értéknek. Az ellenırzések során a takarmány-felügyelık 690 mintát vettek laboratóriumi vizsgálatra takarmány alapanyagokból és takarmánykeverékekbıl. A minták nagyobb hányadát (432 minta) kérıdzık részére szánt takarmánykeverékekbıl, illetve (68 minta) alapanyagokból vették [ez kb. 72,5 %-a a 690 mintának]. Ez a mintaszám – összehasonlítva – némileg elmaradt a Bizottság által javasolt értéktıl. 2007ben a kedvtelésbıl tartott állatok részére gyártott takarmányok aránya tovább nıtt az összes takarmányon belül, emellett a helyszíni ellenırzések magas száma, a korábbi évek minimális számú nem-megfelelısége nem indokolta a korábbi években alkalmazott átlag 700-as mintaszámnál nagyobb számú minta vételét.

35 A laboratóriumi vizsgálatok 1 alapanyagnál és 4 – nem kérıdzı részére szánt – takarmánykeveréknél mutattak ki – a mintázott termék jelölésén feltüntetett összetevıktıl eltérıen – állati szövetet, illetve tiltott állati eredető fehérjét, azaz 2007-ben összesen 5 nemmegfelelıség került megállapításra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állati eredető fehérjék felhasználási tilalmát, illetve felhasználási korlátozását elsıdlegesen a nem kérıdzı élelmiszertermelı állatok (pl. sertés) takarmányai esetén sértik meg a vállalkozók. Ezek hátterében, 2007-ben, feltételezhetıen a növényi eredető fehérjehordozók (pl. import szója) magas ára és nehéz beszerezhetısége, valamint a tiltott állati eredető fehérjék kedvezı élettani hatásaiból és relatíve alacsony árából eredı haszon miatt tudatosan vállalt jogsértés, egyes esetekben pedig jogi-szakmai ismeretek hiánya állhatott. 19. ábra – Takarmányok tiltott állati szövettartalomra vett hatósági minták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján, Magyarországon (2004 – 2007)

Vizsgálatok

Tiltott állati szövettartalom

2004. Össz. K+B db db 4 710

2005. Össz. K+B db db 1 730

2006. Össz. K+B db db 3 684

2007. Össz. K+B db db 5 690

Össz.: összesen K+B: kifogásoltság, bírság Tiltott állati szövettartalom vizsgálatok 730 720 710 700

Tiltott állati szövettartalom vizsgálatok

690 680 670 660 2004.

2005.

2006.

2007.

Elıfordult az állati fehérje etetési tilalom gondatlanságból történı megszegése (pl. sertés tartónál vett telepi takarmánymintából a laboratóriumi vizsgálat szennyezıdésként 0,3 % mennyiségben mutatott ki húsizomrostot, csontdarát). A halliszt tételek közül 1 db mintában toll, húsizomrostok voltak kimutathatók. Ezeket a tételeket a származási helyre nyomon követhetı módon visszaszállították és a területileg illetékes takarmányozási hatóság megtette az importırrel szemben a szankcionálást. Megjegyzendı, hogy egyes esetekben nehéz éles határt húzni a hamisítás és az állati fehérje etetési tilalom megszegése között (pl. toll-lisztet tartalmazó halliszt tiltott állati eredető fehérjét tartalmaz és egyben ez hamisításnak is minısíthetı). Az ellenırzés takarmányhamisítást, illegális tevékenységet tárt fel az alábbi esetben: lengyel eredető hallisztminta vonatkozásában a laboratóriumi vizsgálatok szerint hamisítás történt, a minta növényi eredető alkotókat tartalmazott.

36

C) GM szervezetek (GMO-k) A 1829/2003/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdése értelmében, a tagállamoknak végre kell hajtani azokat a vizsgálatokat és ellenırzéseket, beleértve a szúrópróbaszerő ellenırzéseket és (minıségi és mennyiségi) vizsgálatokat, amelyek biztosítják a rendelet géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) nyomon követhetıségérıl és címkézésérıl szóló elıírásainak betartását. A biológiai veszélyek közé sorolt GMO-k hazai hatósági takarmányellenırzése 2007-ben magában foglalta a nem engedélyezett és az engedélyezett GM szervezetek vizsgálatát. A GMO takarmányokra vonatkozóan, a 1829/2003/EK és 1830/2003/EK rendeletekben elıírt (engedélyezett státuszi, címkézési, nyomon követhetıségi) feltételek betartását 2007-ben szúrópróbaszerő és célirányos mintavételezéssel ellenırizni kellett. A célirányos (szelektív) ellenırzések kiemelten az import szójaszállítmányok, valamint az azok felhasználásával elıállított nem GMO-ként azonosított hazai takarmánykeverékek címkézésére és nyomon követhetıségére irányultak. 20. ábra és diagram – A GMO jelenlétére vett hazai hatósági takarmányminták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2004 – 2007)

Vizsgálatok

2004. Össz. K+B: % db

7 GMO Össz.: összesen K+B: kifogásoltság, bírság

0

2005. Össz. K+B:. % db

86

1,2

2006. Össz. K+B: % db

113

7,96

2007. Össz. K+B: % db

127

7,1

GMO vizsgálatok száma

A fentebb említett közösségi rendeletek 2004 óta alkalmazandók az EU tagállamaiban. A vonatkozó joganyag nem írt elı konkrét vizsgálati értékeket az egyes tagállamoknak GMO vonatkozásában. Hazánkban a csatlakozás évében 7 minta vétele történt GMO vizsgálatára.

37

A tagállamok ellenırzési rendszerét vizsgáló ún. FVO szervezet által 2005-ben, hazánkban lefolytatott GMO-k ellenırzésére irányuló audit során az FVO-ellenırök arányaiban kevésnek ítélték meg a fenti 2004. évi takarmányminta számot, ugyanakkor a 2006-ra tervezett mintaszámot megfelelınek találták. Jól látható a fenti ábra és diagram adataiból, hogy a GMO-ra irányuló vizsgálatok száma és egyben a feltárt nem-megfelelıségek aránya is 2004 óta folyamatosan nıtt. Az ellenırzések során 2007-ben a takarmány-felügyelık 127 mintát vettek GMO laboratóriumi vizsgálatára takarmányokból.

Géntechnológiai bírságot a termékekben lévı – laboratóriumi vizsgálattal igazolt – GMO tartalomra nem utaló jelölés miatt 14 alkalommal szabtak ki az illetékes Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok, mint géntechnológiai hatóságok. Gyakori probléma volt 2007-ben is, hogy a hatósági ellenırzés során, a takarmány-felügyelık által mintázott takarmány elıállítója vagy az adatokért felelıs személy, a felsorolt jogszabályi helyek egyes pontjainak be nem tartása okán, a kötelezıen feltüntetendı információkat nem tartalmazó hiányos címkézéssel, a vevıt (felhasználót) félretájékoztatta. Egyes esetekben a nem megfelelı jelölés alkalmazását a GMO-ra vonatkozó jogi-szakmai ismeretek hiánya okozta.

2007-ben a nem engedélyezett Bt10 GM kukorica vizsgálatára szükségintézkedéseket továbbra is fent kellett tartani az EU tagállamainak.

vonatkozó

A Bizottságot 2005. március 22-én az USA tájékoztatta a géntechnológiával módosított, nem engedélyezett Bt10 kukorica véletlen forgalomba kerülésérıl, amely tévesen a jóváhagyott Bt11 családként került forgalomba. A hazai 85/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet a kukoricatermékekben a nem engedélyezett Bt10 géntechnológiával módosított szervezetre vonatkozó szükségintézkedésekrıl szóló, 2005. április 18-i 2005/317/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2007. március 7-i 2007/157/EK határozatnak való megfelelést szolgálta, és kihirdetését követı 15. napon lépett hatályba. 2007-ben továbbra is figyelembe kellett venni az alábbiakat. Minden olyan termékszállítmányt, amely valószínőleg az EU-ban nem engedélyezett Bt10-zel szennyezett – pl. az Egyesült Államokból származó, géntechnológiával módosított kukoricaglutén takarmányt és takarmányozási célú sörtörkölyt -, olyan jelentésnek kell kísérnie, amely tanúsítja a nem engedélyezett GM kukorica jelenlétének hiányát, mielıtt az a közösségi piacon forgalomba kerülhetne. A hatóságnak szúrópróbaszerő ellenırzéseket kellett folytatni a fent említett import termékek vonatkozásában. A jogszabályváltozásra az MgSzHK – körlevél útján – valamennyi Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság figyelmét felhívta, egyben meghatározta a Bt10-re irányuló szúrópróbaszerő mintavételezésrıl szóló jelentés egységes formáját. A 2007. évi Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósági jelentések adatai alapján, mivel az importált takarmányok típusa és eredete azt nem indokolta, hazánkban, 2007-ben nem történt a Bt10-re irányuló mintavétel takarmányból.

38

- Fizikai veszélyek A jelenlegi rendelkezésre álló tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alapján kimondható, hogy a takarmányokban lehetséges fizikai veszélyek közül valódi jelentısége a radioaktív anyagok okozta radiológiai szennyezettségnek van.

Radiológiai szennyezettség / radioaktív anyagok A nukleáris balesetekkor felszabaduló egyes radionuklidok viszonylagos mennyiségeinek, valamint az ilyen nuklidok felezési idejének és a takarmányból az állati eredető termékekbe való átkerülésének vizsgálata arra a következtetésre vezetett, hogy a takarmányok radioaktív szennyezıdése engedélyezett maximális szintjének megállapítására csak a cézium-izotóp [Cézium 134+137] vonatkozásában van szükség. A közösségi jogban meghatározott engedélyezett maximális szintek az alábbi, fogyasztásra kész takarmányokra vonatkoznak: sertés, baromfi, bárány és borjú takarmánykeverékek, illetve egyéb takarmányok. A talajban a cézium izotópját (137Cs), illetve a stroncium izotópját (90Sr) gyakran ki lehet mutatni, ezek a globális kihullás eredményei. A főmintákban az esetek nagy többségében szintén jelen van mindkét izotóp. Indokolt volt a Paksi Atomerımő területe [Tolna megye] és a környezı megyék és a széljárás figyelembevételével (Bács-Kiskun, Nógrád, Pest, Somogy megye) egy relatíve magasabb mintaszámot meghatározni az érintett megyékben. Az ellenırzések során 2007-ben a takarmány-felügyelık 27 mintát vettek radioaktív anyagok [Cézium (Cs) 134+137] laboratóriumi vizsgálatára takarmányokból. 2004 óta folyamatosan csökkent a hazai radiológiai takarmánybiztonsági vizsgálatok száma. A vizsgálatok nem mutattak ki az elfogadható szintnél (ahol azt takarmányokra vonatkozóan rendeletben meghatározták) magasabb sugárzást. 21. ábra – A radiológiai célú hatósági takarmányminták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján, Magyarországon (2004 – 2007) Vizsgálatok

2004. Össz. K+B: % db

Radiológia 71 Össz.: összesen K+B: kifogásoltság, bírság

0

2005. Össz. K+B:. % db 36

0

2006. Össz. K+B: % db 31

0

2007. Össz. K+B: db % 27

0

*Vizsgálati célok, 2004 – 2007: Cézium (Cs) 134+137 Megj.: A fentieken túl, az MgSzHK, Központi Radiológiai Referencia Laboratórium korábbi vizsgálatai alapján (pl. import – afrikai eredető – ásványi takarmányok magas radiológiai szennyezettsége miatt), szakmai okokból kiterjesztette a vizsgálatok spektrumát. A fentiek alapján az MgSZH Központ, ÉTbI és a Fejér megyei Igazgatóság radiológiai vizsgáló laboratóriuma az országos radiológiai „monitoring” keretében egyes takarmányminták vizsgálatát az alábbi paraméterekre végezte el: összes β-sugárzás, 137 Cs, 90 Sr, teljes γ-spektrometria. A vizsgálati eredményeket az országos radiológiai „monitoring” 2007. évi jelentése tartalmazza. A közösségi és nemzeti jog nem ad meg határérteket a takarmányokban mérhetı alábbi paraméterekre: összes β-sugárzás, 90 Sr, teljes γ-spektrometria.

39 - Kémiai veszélyek A bizottsági ajánlásokban megfogalmazott kémiai biztonságra vonatkozó mintavételivizsgálati irányok 2007-ben sem vesztettek szakmai aktualitásukból, takarmánybiztonsági jelentıségükbıl. A 2007. évi nemzeti takarmány-mintavételi terv az alábbi fı kémiai takarmánybiztonsági vizsgálatokat foglalta magában: Nemkívánatos anyagok

2007.

I. A. Dioxinok, furánok, dioxin jellegő és nem-dioxin jellegő PCB-k I. B. Mikotoxinok I. C. Toxikus elemek I. D. Peszticidek (Növényvédı-szerek) 22. ábra – Nemkívánatos anyagok hatósági takarmányvizsgálata Magyarországon (2007) 2007

1200 1000 800 600

2007

400 200 0 dioxinok, PCB-k

mikotoxinok

toxikus elemek

peszticidek

II. Tiltott/nem engedélyezett anyagok II. A. Tiltott gyógyszerek, Tiltott kokcidiosztatikum és hozamfokozó antibiotikum adalékanyagok II. B. Gyógyszeres takarmányok, kokcidiosztatikumokat tartalmazó takarmányok hatóanyagainak nem engedélyezett jelenléte („átmosódás vizsgálatok”) II. C. Egyes engedélyezett nyomelemek nem engedélyezett szintő felhasználása 23. ábra – Tiltott anyagok hatósági takarmányvizsgálata Magyarországon (2007) 2007

500 400 300 200

2007

100 0 tiltott gyógyszerek, adalékanyagok

átmosódás vizsgálatok

egyes engedélyezett nyomelemek

40

I. Nemkívánatos anyagok I. A) Dioxinok, furánok, dioxin jellegő és nem-dioxin jellegő PCB-k A Bizottság 2006/88/EK ajánlásában javasolta, hogy a tagállamok a takarmány-alapanyagok, takarmányok elıállításával, felhasználásával arányosan szúrópróbaszerően ellenırizzék a dioxinok és dioxin jellegő PCB-k, valamint – ha lehetséges – a nem-dioxin jellegő PCB-k takarmány-alapanyagokban, takarmányokban való elıfordulását. Magyarországnak ebben az ellenırzési programban – a Közösséghez való 2004. május 1-jei csatlakozást követıen – 2005 óta javasolt részt vennie, az ajánlás szerint. 2007-ben Magyarországon, összhangban a Bizottság 2004/704/EK ajánlásával, egy minimális vizsgálati számot határozott meg a takarmányozási hatóság, a termelés és/vagy felhasználás arányában, bizonyos takarmány típusokra. A mintaszám megállapításakor a bizottsági ajánlásban megadott szempontok (pl. hasonló adottságokkal, természeti, termelési paraméterekkel rendelkezı tagállam és annak vizsgálati irányszámai) voltak meghatározóak. A bizottsági ajánlásban leírtak alapján, a mintavétel gyakoriságát a szerzett tapasztalatok fényében minden évben felül kell vizsgálni. A 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 2007. februári módosításának hatályba lépésével a vizsgálatok az alábbi toxikológiai jelentıségő anyagokra irányultak: - 17 dioxin (poliklórozott dibenzo-p-dioxin és poliklórozott dibenzo-furán), illetve 12 PCB (poliklórozott bifenil). - Ez összesen – egyidejőleg – 29 hatóanyag vizsgálatát is jelenthette 2007 tavaszától. [Megj.: A nem dioxin-jellegő PCB-k nem mutatnak dioxin jellegő toxicitást, hanem ettıl eltérı toxikológiai jelleggel bírnak.]

2007-ben dioxin szennyezettség megállapítására 37 hatósági ellenırzı takarmányminta került vételre, melyekbıl a vizsgáló hatósági laboratórium 2 alkalommal mutatott ki nem megengedett mennyiségő hatóanyag koncentrációt. 2007-ben PCB szennyezettség megállapítására 23 hatósági ellenırzı takarmányminta került vételre, melyekbıl a vizsgáló hatósági laboratórium egyetlen alkalommal sem mutatott ki nem megengedett mennyiségő hatóanyag tartalmat. Ha a jogszabályban megadott cselekvési küszöbértékeknél nagyobb mértékben (de a maximálisan megengedhetı mennyiségeknél kisebb) PCDD-ket és PCDF-ket, illetve dioxin-jellegő PCB-ket tartalmazott a takarmány, akkor a 10/2007. (II. 20.) FVM rendeletben elıírtak szerint, összhangban a 2002/32/EK irányelvvel, a szennyezés okát meg kellett állapítani, és ahol ez lehetséges volt, megfelelı intézkedéseket kellett tenni a szennyezés forrásának csökkentésére vagy megszüntetésére.

2007-ben ilyen cselekvési szint feletti érteket 2 esetben mértek a hatósági takarmányvizsgálatok során, a dioxin, illetve PCB jelenlétére, mennyiségére irányuló laboratóriumi elemzéseknél. A dioxinnal határérték felett szennyezett termékek esetén a takarmányozási hatóság megtette a szükséges vizsgálatokat és intézkedéseket, ideértve a RASFF gyorsriasztási rendszeren való értesítési kötelezettséget is.

41

24. ábra és diagram – A dioxin, illetve PCB jelenlétre vett hazai hatósági takarmányminták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2004 – 2007) 2004. Össz. K+É+B % db

Vizsgálatok

2005. Össz. K+É+B % db

2006. Össz. K+É+B % db

2007. Össz. K+É+B db %

Dioxin

18

0

25

0

25

0

37

5,4

PCB

0

0

10

0

11

0

23

0

18 Össz.: Össz.: összesen K+É+B: kifogásoltság, értékcsökkentés, bírság

0

35

0

36

0

60

Dioxin és PCB vizsgálatok száma (2004 – 2007) 60 50 40 PCB

30

Dioxin 20 10 0 2004.

2005.

2006.

2007.

40 35 30 25 Dioxin

20

PCB

15 10 5 0 2004.

2005.

2006.

2007.

42

Jól látható a fenti ábra és diagram adataiból, hogy a dioxin jelenlétére irányuló vizsgálatokat Magyarország – már a Közösség javaslata elıtt -, 2004 óta bevezette takarmányellenırzési rendszerében. A dioxin vizsgálatok száma 2004 óta megkétszerezıdött. Nem-megfelelıség dioxin esetén 2007 elıtt nem fordult elı. A fenti ábra adataiból megállapítható, hogy a PCB jelenlétére irányuló vizsgálatok 2005 óta képezik részét a közösségi – és a nemzeti – takarmányellenırzésnek, a PCB jelenlétére vett takarmányminták száma 2006 óta a duplájára lett növelve. Az eddigi laboratóriumi vizsgálati eredmények nem megengedett mennyiségő PCB hatóanyag tartalmat nem mutattak ki. Jelenleg, a dioxinokra irányuló vizsgálatok jóval nagyobb súlyt foglalnak el a takarmányellenırzés rendszerében, mint a PCB-kre irányuló vizsgálatok.

43 I. B) Mikotoxinok A bizottsági ajánlásokkal összhangban, 2007-ben továbbra is ellenırizni kellett hazánkban az alábbi mikotoxinok takarmányokban elıforduló koncentrációját: - aflatoxin B1, - ochratoxin A, - zearalenon, - deoxynivalenol - fumonizinek.

A 2006 óta a mikotoxinok takarmányokban elıforduló koncentrációjára irányuló tagállami ellenırzést ki kellett terjeszteni az alábbi mikotoxinokra is: - T-2 és HT-2 toxin.

Magyarország a T-2 és HT-2 toxin jelenlétére irányuló hatósági vizsgálatokat már 2005 óta végez. Biztosítani kellett, hogy a mintákat a takarmányozási hatóság a deoxinivalenol, a zearalenon, az ochratoxin-A, a fumonizin B1 + B2, a T-2, a HT-2 toxinok elıfordulására vonatkozóan egyidejőleg vizsgálja, hogy az együttes elıfordulás mértéke is értékelhetı legyen. Az ajánlásokban foglalt intézkedések és vizsgálati eredmények értékelését 2009-ig kell elvégezni. A több év alatt összegyőjtött tagállami ellenırzési adatok lehetıvé fogják tenni a mikotoxinok évrıl évre történı változásának, valamint a takarmányokban való elıfordulásának jobb megértését is. 25. ábra és diagram – A mikotoxinok jelenlétre vett hatósági takarmányminták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján, Magyarországon (2004 – 2007)

Vizsgálatok

2004. Össz. K+É+B db db

2005. Össz. Össz. db db

2006. Össz. K+É+B db db

2007. Össz. K+É+B db db

aflatoxin B1

576

0

511

0

427

0

277

0

ochratoxin A

67

0

145

0

112

0

117

0

zearalenon

0

0

205

1

148

0

165

0

deoxynivalenol fumonizin B1 és B2

0

0

183

1

131

0

198

0

0

0

25

0

26

0

30

0

T-2 és HT-2 toxin

0

0

151

0

89

0

120

0

0

1220

2

933

0

907

0

Össz.: 643 Össz.: összesen K+É+B: kifogásoltság, értékcsökkentés, bírság

Megj.: A magyar és az EU-s takarmányjogban az aflatoxin B1, illetve anyarozs esetén megállapított határérték kötelezıen alkalmazandó, és bizonyos mikotoxinok (deoxiynivalenol zearalenon, ochratoxin-A és fumonizin B1 + B2) esetén viszont csak ajánlás. A 2006/576/EK bizottsági ajánlás javasolta a tagállamoknak, hogy a fumonizin B1 + B2-re vonatkozó irányértékeket 2007. október 1-jétıl alkalmazzák.

44

Jól látható a 25. ábra és diagram adataiból, hogy a mikotoxinokra irányuló hazai össz. takarmányvizsgálatok száma 2005 óta folyamatosan csökkent. A legnagyobb arányt a mikotoxinokon belül a határértékkel rendelkezı aflatoxin B1-re irányuló takarmányvizsgálat képviseli. A legkevesebb mintavétel a fumonizin B1 és B2 vonatkozásában történt. Mikotoxin vizsgálatok száma és megoszlása (2004 – 2007) 1400 1200 T-2 és HT-2 toxin

1000

fumonizin B1 és B2 800

deoxynivalenol

600

zearalenon ochratoxin A

400

aflatoxin B1

200 0 2004.

2005.

2006.

2007.

600 500 aflatoxin B1

400

ochratoxin A zearalenon

300

deoxynivalenol 200

fumonizin B1 és B2 T-2 és HT-2 toxin

100 0 2004.

2005.

2006.

2007.

A diagramok oszlopsorait áttekintve jól érzékelhetı, hogyan változott a vizsgálatok száma az elmúlt években és hogyan specializálódott a vizsgálati irány, illetve annak összetettsége (2004-ben: 2 mikotoxin paraméter, 2005-tıl: 6 paraméter, azon belül is együttes elıfordulás mértékére irányuló vizsgálatok). 2005-ben egy-egy - zearalenon, illetve deoxynivalenol mennyiségére irányult - vizsgálat eredménye a bizottsági ajánlásban megadott határérték túllépést mutatott.

45

2007-ben mikotoxinok okozta szennyezettség megállapítására 907 hatósági ellenırzı takarmányminta került vételre, melyekbıl a vizsgáló hatósági laboratórium egyetlen alkalommal sem mutatott ki nem megengedett mennyiségő mikotoxin tartalmat. A jelen tájékoztató anyag - terjedelemre való tekintettel - nem tartalmazza tételesen az együttes elıfordulás mértékére irányult 2007. évi vizsgálatok számát, és azok eredményeit is.

Mikotoxin vizsgálatok száma és megoszlása 2007-ben 2007.

aflatoxin B1 ochratoxin A zearalenon deoxynivalenol fumonizin B1 és B2 T-2 és HT-2 toxin

A mikotoxin szennyezésnek általában a leginkább kitett termények: gabonafélék, illetve a gyümölcsök, diófélék, gyapot, földimogyoró, szója. A mikotoxinok képzıdésével nem csak a gabonafélék magjai, hanem azok zöld növényi állománya (pl. szálastakarmányok) eseten is számolni kell. A gabonafélék a magyar szántóterület kétharmadát foglalják el. Hazánkban a legkomolyabb élelmiszer-, és takarmánybiztonsági problémát a Fusarium fajok jelentik, amelyek egyébként a világon csaknem mindenütt állandó, vagy idıszakos járványokat okoznak. Magyarország az idıszakos járványokra jellemzı képet mutatja. Akár 4-5 év is elmúlhat csaknem járványmentesen.

46

I. C) Toxikus elemek A 2007. évben is kiemelten ellenırizte a takarmányozási hatóság a nemkívánatos anyagok közé tartozó ún. toxikus elemek takarmányokban való elıfordulását. A takarmányjog az alábbi – határértékkel rendelkezı – ún. toxikus elemeket sorolja fel: 1. Arzén 3. Fluor 5. Nitritek (nátrium-nitritben kifejezve)

2. Ólom 4. Higany 6. Kadmium

A takarmányokban elıforduló mérgezı elemek között – veszély és kockázati tényezıként – elsı helyen az ólom és a kadmium áll, ezekhez képest kisebb a jelentısége az arzén, fluor és higany okozta mérgezéseknek. [Nehézfémek: ólom, kadmium, arzén, higany.] Az ólom elsısorban az ásványi eredető adalékanyagokban jelenthet komoly veszélyt, különösen fontos nagy figyelmet fordítani az alábbiakban felsorolt adalékanyag csoportokra: cink-oxid/szulfát, mangán-oxid, vas-karbonát, réz-karbonát. Figyelmet érdemel az adalékanyagok csoportjából a zeolit, az alapanyagok közül a halliszt, valamint klinoptilolit, takarmány mészkıliszt ásványi anyagok. A kadmium minden állatfaj számára mérgezı. A talaj felsı rétegeiben vagy az élı vizekben történı feldúsulása ipari szennyezés következménye. Leggyakrabban a cinket, ritkábban az ólmot helyettesíti azok ásványaiban.

2007-ben toxikus elemek okozta szennyezettség megállapítására 1045 hatósági ellenırzı takarmányminta került vételre, melyekbıl a vizsgáló hatósági laboratórium egyetlen alkalommal sem mutatott ki nem megengedett mennyiségő toxikus elem tartalmat. 26. ábra és diagram – A toxikus elemek jelenlétre vett hazai hatósági takarmányminták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2004 – 2007) Vizsgálatok

2004. Össz. K+É+B db %

2005. Össz. K+É+B db %

2006. Össz. K+É+B db %

2007. Össz. K+É+B db %

ólom

486

0

487

0

420

0

334

0

kadmium

322

0

376

0

352

0

235

0

arzén

349

0

308

0

196

0

217

0

fluor

62

0

87

3

53

0

66

0

higany nitritek (nátriumnitritben kifejezve)

161

0

219

0

175

1

193

0

9

0

9

0

0

0

1

0

0

1486

0

1196

0

1045

0

Össz.: 1389 Össz.: összesen K+É+B: kifogásoltság, értékcsökkentés, bírság

47 Toxikus elem vizsgálatok száma és megoszlása (2004 – 2007) 1600 1400

nitritek (nátrium-nitritben kifejezve)

1200

higany

1000

fluor

800 arzén

600 400

kadmium

200

ólom

0 2004.

2005.

2006.

2007.

500 ólom

450 400

kadmium

350 300

arzén

250 fluor

200 150

higany

100 50

nitritek (nátrium-nitritben kifejezve)

0 2004.

2005.

2006.

2007.

Jól látható a fenti ábra és diagramok adataiból, hogy a toxikus elemekre irányuló hazai össz. takarmányvizsgálatok száma 2005 óta folyamatosan csökkent. A legnagyobb arányt a toxikus elemeken belül az ólomra és kadmiumra irányuló takarmányvizsgálatok képviselik, kivéve a 2004-es évet, amikor az arzén-vizsgálatok száma valamivel több volt, mint a kadmium-vizsgálaté. Az elmúlt négy évben a legkevesebb vizsgálat a nitritek takarmányokban való elıfordulására irányult. A toxikus elem vizsgálati számok és egymáshoz viszonyított súlya összhangban van a tudományos „kockázatelemzései” adatokkal és az ellenırzési gyakorlati tapasztalatokkal. Az elmúlt években a toxikus elemeken belül folyamatosan javult a vizsgálati számok megoszlása az ólom, kadmium, arzén és higany között. A takarmányokat, kiemelten az adalékanyagokat és elıkeverékeket a nehézfémek elıfordulására vonatkozóan egyidejőleg is indokolt vizsgálni, hogy a nehézfémek együttes elıfordulási mértékére is értékelhetı adatokkal rendelkezzen a takarmányozási hatóság.

48

I. D) Peszticidek Az ember számára konkurrens élılények elpusztítására használt vegyületeket tágabb értelemben biocideknek nevezzük. Ezek kb. 60 %-a szerves és szervetlen fertıtlenítıként (germicidek) háztartásaink vegyszerei. A fennmaradó részt [40 %] teszik ki a faanyagvédıés növényvédı szerek (peszticidek). A peszticidek erısen lipofil vegyületek, a táplálékláncban feldúsulnak, a zsírokban, olajokban jól oldódnak, az élı szervezetek zsírszöveteiben raktározódnak, átjutnak a placentán, és kiválasztódnak a tejjel. A 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet, a Magyar Takarmánykódex a nemkívánatos anyagokat felsoroló táblázatában – többek között – feltünteti az alábbi növényvédı-szer anyagokat: - Aldrin, Dieldrin, - Camphechlor (Toxafen), - Klordan (cisz- és transz-izomerek és oxiklordán együtt, klordánban kifejezve), - DDT (DDT, TDE, DDE izomerek összege DDT-ben kifejezve), - Endoszulfán (és izomerek és endoszulfán-szulfát összege endoszulfánban kifejezve), - Endrin (endrin és delta-keto-endrin összege endrinben kifejezve), - Heptaklór (a heptaklór és a heptaklór-epoxid összege heptaklórban kifejezve), - Hexaklór-benzol (HCB), Hexaklór-ciklohexán (HCH) [alfa-, béta-, gamma izomerek]. A 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet csak a szerves-klór peszticidek szermaradék egyes takarmányokban engedélyezett határértékeit tartalmazza (ld. a fentebb felsorolt anyagokat). A fent nevezett FVM rendelet módosítása, az 58/2006. (VIII. 11.) FVM rendelet melléklete kimondja, hogy – a rendeletben szerves-klór peszticid szermaradékokra meghatározott határértékek kivételével – a takarmányokban, illetve a takarmányok felületén található egyes növényvédı-szer maradék megengedhetı legmagasabb mértékére: a) a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetı növényvédıszermaradékmértékérıl szóló, valamint b) az állati eredető élelmiszerekben található peszticid maradék megengedhetı mértékérıl szóló külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. Az egyedi célvizsgálatok mellett indokolt a peszticidek elıfordulására vonatkozóan egyidejőleg vizsgálni a terméket, hogy az együttes elıfordulás mértéke is értékelhetı legyen, illetve megfelelı statisztikai adatokat szolgáltasson. 27. ábra és diagram – A növényvédı-szerek jelenlétre vett hazai hatósági takarmányminták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2004 – 2007) Vizsgálatok

2004. Össz. K+É+B % db

297 peszticidek Össz.: összesen K+É+B: kifogásoltság, értékcsökkentés, bírság

0

2005. Össz. K+É+B % db

881

0

2006. Össz. K+É+B % db

648

0

2007. Össz. K+É+B % db

438

0

49

peszticidek 900 800 700 600 500 peszticidek

400 300 200 100 0 2004.

2005.

2006.

2007.

Jól látható a fenti ábra adataiból, hogy a növényvédı-szerekre irányuló hazai össz. takarmányvizsgálatok száma 2005 óta folyamatosan, és több mint a felére csökkent. A fenti ábra kizárólag a szerves-klór takarmányvizsgálatokat tartalmazza.

peszticidek

szermaradékaira

irányuló

A 2004 és 2007 közötti idıszakban egyes növényvédı-szerek okozta szennyezettség megállapítására vett hatósági ellenırzı takarmánymintákból a vizsgáló hatósági laboratórium egyetlen alkalommal sem mutatott ki nem megengedett mennyiségő hatóanyag tartalmat. 27a. ábra – Hazai takarmányminták szerves-klór peszticid vizsgálatai (2005 – 2007) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

2005 2006

Hexaklórciklohexán gamma izomer

Hexaklórciklohexán béta-izomer

Hexaklórciklohexán alfa-izomer

Hexaklórbenzol (HCB)

Heptaklór (heptaklórepoxiddal együtt)

Endrin

Endoszulfán=E.(izome rek és E.szulfát)

DDT összes

Klordan

Dieldrin

Aldrin

2007

A 2004 és 2007 közötti idıszakban a szerves-klór peszticidek közül a legnagyobb arányban az aldrin, dieldrin, valamint a DDT vizsgálatok szerepeltek.

50

II. Tiltott / nem engedélyezett anyagok II. A) Tiltott gyógyszerek, Tiltott kokcidiosztatikum és hozamfokozó antibiotikum adalékanyagok A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK európai rendelet értelmében a kokcidiosztatikumon és hisztomonosztatikumokon kívüli – hozamfokozás céljára alkalmazható - antibiotikumokat csak 2005. december 31-éig hozhatták forgalomba és használhatták fel takarmány-adalékanyagként. Ezeknek a korábban engedélyezett anyagoknak a forgalomból való „fokozatos kivonásának” megvalósítását kellett célzottan vizsgálni, ellenırizni 2007-ben is.

1997 óta a Közösségben takarmányozási célra tiltott adalékanyagok listája: - 1998 és 2001 között visszavont engedélyek • • • • •

Amprolium, Amprolium/Ethopabat, Arprinocid, Avoparcin Carbadox, Cink bacitracin, Dinitolmid, Dimetridazol Ipronidazol, Meticlorpindol, Metiklorpindol/Metilbenzoquat Nicarbazin*, Nifursol, Olaquindox, Ronidazol Spiramycin, Tylosin foszfát, Virginiamycin

2006. január 1-je óta nem engedélyezett „hozamfokozó” antibiotikum adalékanyagok: •

Flavofoszfolipol, Monenzin-Na*, Salinomycin-Na*, Avilamycin

2007-ben a tiltott kokcidiosztatikum és hozamfokozó antibiotikum adalékanyagokra, állatgyógyászati készítményekre vonatkozó ellenırzések során vett hatósági 408 takarmányminta laboratóriumi eredményei tiltott gyógyszer-, kokcidiosztatikum-, antibiotikum tartalomra vonatkozóan 1 alkalommal mutattak ki nem megengedett hatóanyag (fácán részére szánt takarmányban mebendazol tartalmú tiltott állatgyógyászati készítmény) jelenlétét. 28. ábra és diagram – A tiltott kokcidiosztatikum és hozamfokozó antibiotikum adalékanyagok, állatgyógyászati készítmények jelenlétre vett hazai hatósági takarmányminták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2004 – 2007) Vizsgálatok tiltott / nem engedélyezett kokcidiosztatikum és antibiotikum adalékanyag tiltott / nem engedélyezett állatgyógyászati készítmény Összesen: Össz.: összesen K+É+B: kifogásoltság, értékcsökkentés, bírság

2004. Össz. K+É+B db %

2005. Össz. K+É+B db %

2006. Össz. K+É+B db %

2007. Össz. K+É+B db %

276

0

238

0,42

198

0

232

0

175

1,7

83

0

192

0

176

0,57

451

0,66

321

0,31

390

0

408

0,25

51

Tiltott kokcidiosztatikum, antibiotikum adalékanyag és állatgyógyászati készítmény vizsgálati száma és megoszlása (2004 – 2007)

Jól látható a fenti ábra és diagram adataiból, hogy a tiltott/nem engedélyezett állatgyógyászati készítményre, kokcidiosztatikumra és antibiotikumra irányuló hazai össz. takarmányvizsgálatok száma 2005 óta folyamatosan nıtt. Az elmúlt 4 évben elvégzett 1570 vizsgálat nem-megfelelısége gyakorlatilag elenyészı [1 % alatti] volt. 2005 óta a tiltott/nem engedélyezett szereken belül folyamatosan javult a vizsgálati számok megoszlása az állatgyógyászati készítmények és a kokcidiosztatikum, valamint antibiotikum adalékanyagok között. 2004-ben, a Közösséghez való csatlakozás évében, volt a legmagasabb a tiltott/nem engedélyezett gyógyszerek, kokcidiosztatikum és hozamfokozó antibiotikum adalékanyagok jelenlétére irányuló vizsgálatok száma, mivel a jogi változások miatt a nem engedélyezett anyagok listája bıvült, a csatlakozáskor hangsúlyosabb elemként kezelték ezt a kérdéskört, magasabb termelési mutatók jellemezték hazánkat. 2006 – 2007 között, a 1831/2003/EK rendelet 11. cikkében meghatározott „fokozatos kivonás” megvalósításának hatósági felügyelete indokolta a magasabb vizsgálati számot, valamint 2006-tól új nem engedélyezett hatóanyagokkal bıvült a vizsgálandó termékek listája. Ugyanakkor bizonyos készítmények (hatóanyagok) tiltott felhasználásának gyakorlati jelentısége megszőnt.

2007-ben – a hatósági ellenırzések és vizsgálati eredmények alapján – a Közösségben tiltott/nem engedélyezett kokcidiosztatikum, illetve antibiotikum adalékanyag illegális felhasználására nem volt eset Magyarországon. *Megjegyzés: bizonyos hatóanyag, adott állatfaj részére a Közösségben engedélyezett készítmény formájában, az engedélyében megadott feltételek mellett, felhasználható takarmányozási célra.

52

II. B) Gyógyszeres takarmányok, kokcidiosztatikumokat tartalmazó takarmányok hatóanyagainak nem engedélyezett jelenléte („Átmosódási vizsgálatok”) Az ún. átmosódási (át/keresztszennyezıdési) vizsgálatok alapvetıen a gyógyszeres takarmányok, valamint a kokcidiosztatikumokat tartalmazó takarmányok hatóanyagainak nem engedélyezett jelenlétére, vagy kizárására irányulnak a gyakorlatban. Tudományos adatok bizonyítják, hogy a nem elıírásszerőn, nem megfelelı dózisban és kezelési idıtartammal alkalmazott állatgyógyászati készítménnyel (gyógyszer) szemben fennáll a rezisztencia kialakulásának veszélye, illetve a maradékanyag határérték feletti jelenléte az állati eredető termékekben. Általában a keresztszennyezıdés az alábbi helyeken/tevékenységek során valósulhat meg: - elıállítás (beleértve a csomagolást), - tárolás, - szállítás - telepi takarmánykiosztás. Üzem és anyag-specifikus, hogy mennyire szennyezıdtek, mekkora kockázatot jelentenek takarmány-biztonság szempontjából az egyes gépek, eszközök, szállító-, kitároló/adagoló berendezések, technológiai megoldások, figyelembe véve a kérdéses hatóanyag tulajdonságait, állagát és koncentrációját a „szennyezıdési veszélyt jelentı” takarmányban.

2007-ben a kokcidiosztatikumokra és állatgyógyászati készítményekre vonatkozó ellenırzések során, a nem megengedett hatóanyag jelenlétére irányuló vizsgálat céljából vett 302 takarmányminta laboratóriumi eredményei gyógyszer-, kokcidiosztatikum tartalomra vonatkozóan 11 nem megengedett jelenlétet (szabálysértést) igazoltak. 29. ábra és diagram – A állatgyógyászati készítmények, kokcidiosztatikumok jelenlétre vett hazai hatósági takarmányminták vizsgálatainak eredménye az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2004 – 2007) Átmosódás vizsgálatok

2004. Össz. K+É+B % db

állatgyógyászati készítmény, kokcidiosztatikum 371 Össz.: összesen K+É+B: kifogásoltság, értékcsökkentés, bírság

3,81

2005. Össz. K+É+B % db

376

2,91

2006. Össz. K+É+B % db

312

7,05

2007. Össz. K+É+B % db

302

3,64

A takarmányozási hatóság a nem megengedett gyógyszer hatóanyag jelenléte esetén minıségvédelmi bírságot, illetve nem megengedett kokcidiosztatikum adalékanyag jelenléte esetén állategészségügyi bírságot szabtak ki a szabálysértést elkövetı takarmány-elıállító (forgalmazó) vállalkozásra.

53

állatgyógyászati készítmény, kokcidiosztatikum ("átmosódás vizsgálatok") 400 350 300 250

állatgyógyászati készítmény, kokcidiosztatikum ("átmosódás vizsgálatok")

200 150 100 50 0 2004.

2005.

2006.

2007.

A 2004 és 2007 közötti idıszakban egy viszonylag állandó – átlag kb. 340-es évi – mintaszám volt jellemzı az átmosódás vizsgálatok esetében, Magyarországon. 2005 óta egy minimális csökkenés tapasztalható az átmosódás vizsgálatok számában. 29a. ábra és diagram- Átmosódás vizsgálatok száma és a nem-megfelelıségek aránya (2007) állatgyógyászati készítmény, kokcidiosztatikum ("átmosódás vizsgálatok")

350 300 250 200

állatgyógyászati készítmény, kokcidiosztatikum ("átmosódás vizsgálatok")

150 100 50 0 db

% 2007.

A 2006. évhez képest 2007-ben csökkent a hazai nem-megfelelıségek aránya, közel azonos vizsgálati szám mellett. A 2007. évben megállapított, feltárt hibák jellemzıen a gyógyszeres takarmányt gyártó üzemekben, a nem körültekintı vagy nem az elıírásoknak megfelelı gyártástechnológia alkalmazása miatt keletkeztek (pl. a gyártó üzem a mosatási programban meghatározott feltételek szerinti öblítéstıl eltért, vagy a mosatást nem alkalmazta).

54

II. C) Egyes engedélyezett nyomelemek (réz, cink) nem engedélyezett szintő felhasználása A réz és a cink korábban megállapított megengedhetı legnagyobb tartalma a takarmányokban az esetek többségében meghaladta ezen adalékanyagok hatásait tekintve szükséges mértéket, ezért javasolták e szintek csökkentését az állatok élettani igényeihez való igazodás érdekében. A csökkentés mértékét, az „új” határértékeket a nyomelemek csoportjába tartozó számos takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosításáról szóló 1334/2003/EK bizottsági rendelet tartalmazza, melyet 2004. január 26-a óta kell alkalmazni az EU-ban. Ezen rendelet elıírásainak érvényesítése érdekében, a 95/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban lévı, a takarmányozás éves hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programról szóló bizottsági ajánlások 2004 óta javasolták a tagállamoknak, hogy ellenırzést folytassanak az összetett sertéstakarmányok réz (Cu), és/vagy cink (Zn) tartalmára vonatkozóan.

2007-ben a sertéstakarmányok réz és/vagy cink tartalmára vonatkozó ellenırzések során, a hatóságilag vett takarmányminták laboratóriumi eredményei réz, illetve cink tartalomra vonatkozóan 31 határérték túllépést, szabálysértést igazoltak. Ezeket a vizsgálatokat, valamint a 31 határérték túllépés esetét, annak részletes adatait jelen tájékoztató anyag nem tartalmazza. Egyes esetekben, az adalékanyagra vonatkozó határértek túllépés oka magas cink (cink-oxid) tartalmú vényköteles állatgyógyászati készítmény alkalmazásából eredt, azaz engedélyezett volt a cink-oxid magas jelenléte a - gyógyszeres - takarmányban. Elıfordult, hogy a magas cink tartalmú vényköteles állatgyógyászati készítmény felhasználását követıen a rendszerben elmaradt/visszamaradt cink vegyületbıl „átmosódott” a következı, nem gyógyszeres takarmány tételbe, és a takarmányokban megengedett szint feletti cink többlet kialakulását okozta ezzel a cink-oxid. A takarmány-felügyelık a határérték túllépés okától és mértékétıl függıen figyelmeztetést, értékcsökkentést alkalmaztak, illetve minıségvédelmi bírságot szabtak ki.

55

III. 2. 2) A takarmányminıségi vizsgálatok 2007-ben Hivatkozva az I. 1. 3) pontban felsoroltakra, valamint a könnyebb áttekinthetıség miatt az alábbiakban összefoglalásra kerülnek a 2007. évi takarmányminıségi vizsgálatok eredményei, azok rövid értékelése. A hatósági takarmányminıségi vizsgálatok alapvetıen a forgalomba hozott takarmányok garantált beltartalmi értékeinek vizsgálatára terjedtek ki. A minıségi vizsgálatok fı csoportjai, paraméterei az alábbiak voltak 2007-ben: - nyersfehérje, nyersrost, - nyersolaj és nyerszsír, - makro- és mikroelem, (pl.: kalcium, magnézium, nátrium, foszfor, ill. réz, vas, szelén, cink, mangán, jód, kobalt) - aminosav és vitamin, (pl.: A-vitamin, tiamin, riboflavin, piridoxin, C-vitamin, D2-vitamin, D3-vitamin, Evitamin, K1-vitamin, K3-vitamin, béta-karotin, betain, biotin, pantotensav, lizin), - hatóanyag-tartalom (pl. kokcidiosztatikum és egyéb adalékanyag, gyógyszer). 30. diagram – Hazai hatósági takarmányminták nyersfehérje, nyersrost, nyersolaj és nyerszsír, valamint nyershamu vizsgálatainak száma az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2005 – 2007) 3000 2500 2000 Nyersfehérje Nyersrost

1500

Nyerszsír 1000

Nyershamu

500 0 2005.

2006.

2007.

6000 5000 4000 Nyershamu Nyerszsír

3000

Nyersrost 2000

Nyersfehérje

1000 0 2005.

2006.

2007.

A nyersfehérje, nyersrost, nyersolaj és nyerszsír, valamint nyershamu vizsgálatok száma 2005 óta folyamatosan csökkent. A legnagyobb arányt ezeken a vizsgálatokon belül a nyersfehérje, illetve nyershamu vizsgálatok képezik.

56

31. diagram – Hazai hatósági takarmányminták makroelem vizsgálatainak száma az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2005 – 2007) 1800 1600 1400 1200 1000

Nátrium

800

Kálcium Foszfor

600 400 200 0 2005.

2006.

2007.

5000 4500 4000 3500 3000

Foszfor

2500

Kálcium

2000

Nátrium

1500 1000 500 0 2005.

2006.

2007.

A makroelem vizsgálatok száma 2005 óta folyamatosan csökkent. Közel azonos arányt képvisel a nátrium, foszfor és kálcium vizsgálati szám ezeken a vizsgálatokon belül.

Az elmúlt évek takarmányminıségi vizsgálati eredményeinek kiértékelése alapján megállapítható, hogy a hatóság által ellenırzött takarmánytételek jelentıs százaléka megfelelı eredményt mutatott, a kifogásoltság néhány %-nyi volt. A 2007-ben ellenırzött takarmánytételek esetén a minıségi kifogásoltság magasabb elıfordulást mutatott, mint a biztonsági kifogásoltság. A korábbi években tapasztalt tendencia folytatódik, a csökkenı állatlétszám és üzemlétszám ellenére, tovább nıtt arányaiban a saját állatállomány részére történı takarmány elıállítás.

A takarmányminıségi vizsgálatok számát, paraméterenkénti megoszlását és a vizsgálatok eredményeit, a kifogásoltság mértékét részletesebb formában - terjedelmi okból - jelen tájékoztató anyag nem tartalmazza.

57 Az itt nem részletezett vizsgálatok adatai tartalmazzák a gyanú alapján, szúrópróbaszerőn vagy szelektíven vett takarmánymintákból végzett vizsgálatokat Bizonyos paraméterekbıl viszonylag kevés vizsgálat történt országosan, ezért - százalékosan kifejezve- relatíve magas kifogásoltságot mutat egyes paraméterek esetén az összesítı táblázat, ami statisztikailag félrevezetı lehet.

Minıségvédelmi bírságot a termékekben lévı nem megfelelı, a garantált értéktıl jogszabályban elıírt mértékben eltérı tartalom miatt 33 alkalommal szabtak ki a megyei takarmányozási hatóságok 2007-ben. 32. diagram – Hazai hatósági takarmányminták mikroelem vizsgálatainak száma az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2005 – 2007) 600 500 Vas

400

Mangán Réz

300

Cink 200

Szelén Jód, kobalt, molibdén

100 0 2005.

2006.

2007.

1400 1200 1000

Jód, kobalt, molibdén Szelén

800

Cink

600

Réz Mangán

400

Vas 200 0 2005.

2006.

2007.

A mikroelem vizsgálatok száma 2005 óta emelkedést mutatott. A legnagyobb arányt ezeken a vizsgálatokon belül a réz, cink, illetve a mangán vizsgálatok képezik. A nyomelemek csoportjába tartozó számos takarmány-adalékanyag esetén új, szigorúbb határértéket állapított meg 2004 óta a közösségi takarmányjog, melyek garantálása vonatkozik a kizárólag saját állatállomány részére történı takarmány-elıállításra, annak termékeire is. Többek között ez is indokolta a megfelelı számú mikroelem vizsgálatok fenntartását.

58

33. diagram – Hazai hatósági takarmányminták vitamin és aminosav vizsgálatainak száma az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2005 – 2007) 700 600 Lizin

500

Methionin

400

A vitamin E vitamin

300

D-3 vitamin 200

K-3 vitamin B-1,B-2,B-5,B-6,kolinklorid vit.

100 0 2005.

2006.

2007.

2500 2000

B-1,B-2,B-5,B-6,kolinklorid vit. K-3 vitamin

1500

D-3 vitamin E vitamin

1000

A vitamin Methionin

500

Lizin

0 2005.

2006.

2007.

Az aminosav, valamint a vitamin vizsgálatok száma 2005 óta folyamatosan csökkent. A legnagyobb arányt ezeken a vizsgálatokon belül a methionin, lizin, illetve a zsírban oldódó (A- és E-vitamin) vitaminokra irányuló vizsgálatok képezik.

A hatóanyag-tartalom vizsgálatok közül itt a kokcidiosztatikum és állatgyógyászati készítményre vonatkozó vizsgálatok kerülnek tárgyalásra. A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy az egyébként engedélyezett gyógyszer vagy kokcidiosztatikum adalékanyag takarmányban mért tartalma megfelel-e a garantált értéknek és az engedélyezett szintnek.

59 34. diagram – Hazai hatósági takarmányminták hatóanyag-tartalom vizsgálatainak száma az éves jelentések és az OAIR Takarmány alrendszer alapján (2005 – 2007) 500 450 400 350 300 250

Kokcidiosztatikumok

200

Állatgyógyászati készítmények

150 100 50 0 2005.

2006.

2007.

900 800 700 600 500

Állatgyógyászati készítmények

400

Kokcidiosztatikumok

300 200 100 0 2005.

2006.

2007.

A hatóanyag-tartalom vizsgálatok száma 2005 óta folyamatosan nıtt. Ennek oka, hogy ezek a vizsgálatok egyfajta átmenetet képeznek a biztonsági vizsgálatok felé, hiszen pl. egy engedélyezett monenzin tartalmú készítmény felhasználásával elıállított, de nem megengedett hatóanyag-tartalommal bíró takarmánykeverék ionofor-antibiotikum mérgezést is okozhat. A nagyobb arányt ezeken a vizsgálatokon belül a kokcidiosztatikum tartalomra irányuló vizsgálatok képezik. A termelési adatokból megállapítható, hogy a baromfi takarmánykeverékek aránya magas az összes hazai gyártású takarmányokon belül. A befejezı takarmánykeverékek kivételével, a gyakorlatban igen nagyarányú a kokcidiosztatikumok (pl. monenzin-Na, lazalocid-Na) felhasználása a baromfi takarmányokban. A hazai viszonyok között gyógyszeres (pl. OTC, CTC, amoxicilin tartalmú) takarmányt az élelmiszertermelı állatok közül leginkább a sertések részére (rendelvény ellenében) állítanak elı.

60

III. 2. 3) A jelölési hibák feltárására végrehajtott ellenırzések 2007-ben Az ellenırzések során 2007-ben a takarmányozási hatósági személyek 4705 takarmány jelölés ellenırzést végeztek, ideértve a GMO jelölési elıírások vizsgálatát.

Nem megfelelıséget a jogszabályban elıírtaktól eltérı adattartalom miatt 253 alkalommal állapítottak meg a megyei takarmányozási hatóságok. 35. ábra - Jelölési hibák feltárására végrehajtott takarmányellenırzések takarmány-féleségek és azok eredete szerinti megoszlása, Magyarországon (2007)

Más tagállamból 3. országból származó Hazai elıállítású

Ös

sz e se n

Eg yé b

A la pa ny ag Ad al é ka ny ag E lı ke ver Ta ék ka rm án yk e ve rék

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

Az ábra adataiból megállapítható, hogy az ellenırzések igen nagy arányát jelentették 2007ben a hazai elıállítású takarmányok, kiemelten a takarmánykeverékek jelölés vizsgálata. A jelölési hiba mértékétıl, súlyától és a hibás jelölésért felelıs vállalkozó által elkövetett hiba elıfordulásától, annak visszatérı voltától függıen a vállalkozásokat figyelmeztetésben részesítették, géntechnológiai bírságot szabtak ki, illetve újra címkézést rendeltek el megfelelı tartalmú jelöléssel.

Melamin jelenlétére irányuló kiemelt vizsgálatok A melamin vizsgálatok átmenetet képeznek a takarmányhamisítások, a takarmánybiztonsági és minıségi vizsgálatok, valamint a jelölési ellenırzések között. 2007-ben, a „fehérjehordozó” takarmányokban fehérjeforrás helyett használt melamin jelenlétére irányuló kiemelt takarmányozási hatósági vizsgálatok alapvetıen megnyugtató eredményekkel zárultak. Ugyanakkor, az egyes esetekben import, illetve más tagállami termékekbıl kimutatott melamin, illetve annak egészségkárosító hatása mindenképpen indokolja egy hatósági ellenırzı rendszer fenntartását Magyarországon 2008-ban is.

61

III. 3) A 2007. évi ellenırzési terv végrehajtása és értékelése III. 3. 1) Takarmány-elıállító üzemek A takarmány-felügyelık helyszíni üzemi hatósági ellenırzéseiket alapvetıen a kritikus ellenırzési pontok és az üzem mőködési engedélye, illetve nyilvántartásba vétele szerinti feltételrendszer figyelembevételével, ún. check-listák felvétele mellett, illetve az üzemi ellenırzési naplóban történı bejegyzések készítésével folytatták le. Raktározás, nyomon követhetıség, jelölés, minıségi bizonylatok A takarmány-elıállító üzemekben az elızı évekhez viszonyítva romlott bizonyos esetekben az alapanyagok tárolásának módja, amely - az ellenırzések tapasztalata alapján - nagyrészt a síktárolóterekben az üzemek többségében nem megfelelı szakértelemmel végzett, illetve nem az elıírtak szerint végrehajtott tárolásnak tudható be. A tároló tornyok nagy része nem üres, amikor már szükségessé válik az anyagok pótlása, így ebben az esetben a - tételenkénti - nyomon követhetıség elve nem érvényesül, csak papíron, mivel a gyakorlatban egymásra ürítenek különbözı tételeket, szállítmányokat ugyanazon takarmány típusból (pl. kukorica), és ezek elkülönített, keveredés nélküli ürülése a silókból nem biztosítható. A horizontális típusú, ún. síktárolókba betárolt szemes-termények sokszor taposódnak, illetve a személyzet, gépek által behordott sárral, nedvességgel szennyezıdnek. A raktározás rendje (alapanyagok, adalékanyagok, elıkeverékek, gyógyszerek esetén) a nagy kapacitású takarmány-elıállító üzemekben általában megfelelınek minısíthetı. A raktározott termények és termékek nyomon követését biztosító származási és szállítási dokumentumok az elıírásoknak alapvetıen megfeleltek, a szállítmányokat többségükben a felhasználó érdekét biztosító minıségi bizonyítványok kísérték. Ugyanakkor a beérkezı alapanyagokat nem mindig kíséri minıségi bizonyítvány/bizonylat. Ezeket ritkábban nem is küldik el késıbb sem, vagy jellemzıen faxon küldik el. Hiba még az általános, nem a kiszállított termékre (adott szállítmányra, tételre) vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentum, illetve a nem magyar nyelvő bizonylat. Szintén általános probléma a 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet szerinti állatorvosi rendelvényekkel kapcsolatosan felmerülı adminisztratív hiányosságok (jellemzı a telepet ellátó, megrendelı állatorvos részérıl a hiányos, pontatlan kitöltés). A biztonsági vizsgálatokat, megfelelıséget bizonyító laboratóriumi eredményeket fıként az állati eredető fehérjéket, a GMO tartalmú extrahált szójadarákat, valamint az adalékanyagokat kísérı iratokhoz csatoltak. A takarmány-felügyelık a helyszíni vizsgálataik során megállapították, hogy az alapanyagok, kiemelten az ömlesztett termények felhasználásának dokumentálása, nyomon követhetısége több üzemben hiányos, további fejlesztésre, illetve módosításra szorul. A tároló-hely (tárolási kapacitás) hiánya miatt gyakori a zsákos és ömlesztett alapanyagok egy tárolón belüli raktározása, ami takarmányhigiéniai gondokat okoz. Az üzemekben mind az EU más tagállamaiból, mind a 3. országokból származó zsákos alapanyagok esetében jellemzıen elıfordult a magyar nyelvő egyedi jelölés hiánya, ill. nem megfelelı tartalmú minıségi tanúsítványok elfogadása. Elıfordult köztes termékek és mosatóanyagok hiányos jelölése.

62

Nem voltak ritkák a hiányosan, csak idegen nyelven, pontatlanul címkézett alapanyagok, adalékanyagok, elıkeverékek. Leggyakrabban adalékanyagokról (pl. MnSO4), elıkeverékekrıl, alapanyagokról (pl. halliszt) hiányzott a magyar nyelvő címke vagy kötelezı jelölés (pl. nem jelölték meg a 3. ország EU képviselıjét, forgalmazót, stb.). A takarmánykeverékek esetében szórványosan elıfordult, hogy a címkék nem az aktuális gyártmánylapoknak megfelelıen kerültek felhelyezésre, illetve néhány esetben a dátum- és több esetben a tételszám jelölése elmaradt. Alapanyag elıállító üzemekben nevezett hiányosságok, szabálytalanságok elıfordulása gyakoribb. A 2007. év elején - Uniós irányelvvel összhangban - életbe léptetett hazai elıírások (valamennyi alapanyag feltüntetése, kategóriák helyett, %-os összetétel, stb.) bevezetése nem ment zökkenımentesen a takarmányipari vállalkozók ellenállása miatt. Ennek oka a Közösség többi tagállamában is sokat vitatott „know-how” - gyártási titok kérdése volt. Az év második felében is találkoztak a hazai ellenırzı hatóságok képviselıi nem elıírásszerő, esetleg hiányos adattartalmú címkékkel. Technológia, GHP/GMP (raktározás kivételével), HACCP, minıség-ellenırzés Általános és szubjektív tapasztalat, hogy a takarmány-elıállítás területén alkalmazott technológiákat az elızı évekhez képest kisebb mértékben korszerősítették. Alapvetı fejlesztési irány, hogy az alkalmazott technológiai berendezések összhangját, összehangolt mőködését számítógépek igénybevételével biztosítják, illetve kívánják biztosítani. A korábban mőködési engedélyt szerzı és így a 2005, majd 2006-os évben annak meghosszabbítását kérı üzemekben nem történt - az ÁOGYTI által elvégzett próbagyártások óta nagyobb - átalakítás, felújítás. A jellemzı törekvés az üzemekben, hogy a folyamatos zavartalan mőködés feltételeinek megteremtését a minimálisan szükséges karbantartások, javítások elvégzésével próbálják garantálni. Az alapanyagok bemérési pontossága, a bejuttatás sorrendje, az anyagok áramlásának útvonala, az aprító berendezések, a mérlegek és a mérı berendezések, a reteszelések, a granuláló berendezések és a keverıgépek, a lezsákoló berendezések mőködésében, a keverési idı betartásában, a gyártási sorrend kialakításában, a nem megengedett kontaminációt kizáró, kiküszöbölı és egyben üzemszerő mőködést biztosító mosatási programok és tisztítások elvégzésében, a gyártási fegyelem betartásában kedvezı változások történtek. Ennek ellenére egyes üzemekben, több esetben került sor a mőködési engedélyben, illetve nyilvántartásba vételi határozatban foglaltak be nem tartása miatt hatósági intézkedésre, szankcióra. Általánosságban elmondható, hogy az üzemekben alkalmazott technológia és az elıállított termék biztonságának és minıségének figyelembevételével alakították ki a kritikus pontok ellenırzésének rendszerét (HACCP), amelyben a hatósági ellenırzés jelentıs segítséget adott. A HACCP-rendszer kézikönyvét, alapdokumentumait létrehozták és bevezették az üzemekben, azonban a végrehajtás - többnyire a vezetıség nem kellı elkötelezettsége, illetve a dolgozók hiányos képzettsége miatt - nem minden esetben kielégítı. A kisebb üzemekben, néhány esetben, a dokumentációk hiányoztak vagy nem voltak megfelelıen kitöltve.

63

Esetenként maga az alapdokumentáció sem volt összhangban az alapelvekkel, vagy nem volt adaptálva az adott üzemi technológiára, elıállított termékre. A feltárt veszélyek és a kritikus pontok között nem volt összefüggés, vagy az utóbbihoz nem dolgoztak ki megfelelı hibajavító tevékenységet. A rendszer felülvizsgálata (audit) gyakran elmarad. Jellemzı hiányosság tovább, hogy a felelıs dolgozó nem rendelkezett megfelelı információval, a képzések általánosak, elnagyoltak, illetve az igazoló jegyzıkönyv mellett gyakran nincsenek meg a képzés anyagát dokumentáló elıadások, segédanyagok. A saját részre elıállító, kis termelési volumenő és néhány fıs létszámmal bíró üzemekben az üzemi higiéniára, az elıfeltételi eljárások kidolgozására helyezték a hangsúlyt (tisztítási, rágcsálóirtási utasítás megléte, beszállítók, beszállított áruk ellenırzése, nyomon követhetıség dokumentumai, stb.). Több keverıüzemben probléma volt a dokumentációs rendszer hiányossága (pl. elıírt nyilvántartások, szervezeti diagram, minıségellenırzésért felelıs személy kijelölésének hiánya), a nyomon követhetıség egyes esetekben (pl. hiányzó tételszámok a keverési naplóban) nem biztosított. Egyre több üzem - fıleg a nagyobb forgalmat lebonyolítók - fordít gondot a telep általános rendezettségére, megfelelı higiéniai állapotára, parkosítására, fásítására. Ugyanakkor, visszatérı, általános probléma, különösen a kis létszámú, saját tulajdonú állatállomány részére elıállító üzemekben az alaphigiénia nem-megfelelısége, az üzemi rend, tisztaság alapvetı hiányosságai fıként az üzemek eldugottabb részein állapíthatók meg. Gyakori, hogy a takarítás nem dokumentált. Egyes üzemekben a rágcsálók, rovarkártevık, madarak elleni védelem hatékonysága nem megfelelı. A gyártmánylapok gyakran hiányosak, nincsenek összhangban az üzem érvényes mőködési engedélyében engedélyezett elıállítható takarmányok körével, felhasználható komponensek csoportjaival (ilyen hiba pl. legkisebb bekeverési %, gyógyszerhatóanyag tartalom, stb.). A forgalmazásra is gyártó, nagyobb létszámmal rendelkezı üzemeknél az üzemi minıségellenırzést (MEO) kidolgozott eljárási rend szerint mőködtetik, és az ellenırzési szabályzatok is rendelkezésre állnak. Az üzemek jelentıs része a beérkezett alapanyagokat különbözı takarmányvizsgáló laboratóriumokban megvizsgáltatják („önellenırzési vizsgálatok”), jellemzıen az alap takarmányminıségi paraméterekre. A kisebb üzemek jellemzı hibái mellett a nagyobb üzemekben is megállapítható volt, hogy az önellenırzési rendszer jelentıs kockázatú vagy sajátos jellegő tevékenységeket (mint pl. gyógyszeres gyártás, GMO takarmányok kezelése, illetve takarmánybiztonsági paraméterek vizsgálata) nem fedett le hatékony módon. A jelentısebb keverıkben is csak szemrevételezéssel és a vásárlói visszajelzések alapján vizsgálják a granulált takarmány hőtését, keménységét, szemcsézettségét, homogenitását, porosságát. Ez a korábbi nemzeti szabályozásnál enyhébb Európai Uniós jogszabályi elıírásokra vezethetı vissza.

64

Kokcidiosztatikumot, illetve állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmányok A gyógyszeres takarmányok elıállítása évrıl évre csökken. Az állomány gyógyszerezését már inkább a telepeken, az erre a célra beállított berendezés segítségével, itatással oldják meg. Természetesen - szakirodalmi adatok által is igazoltan - ez sokkal hatékonyabb, mint a takarmányba kevert készítménnyel, mert betegsége miatt, különösen a láz esetén, általában nem táplálkozik megfelelıen az állomány. A kokcidiosztatikumot, ill. állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmányt is elıállító üzemekben a gyógyszeres takarmányok gyártását követı mosatási program szakszerő végrehajtásával és dokumentálásával kapcsolatban merültek fel problémák, és ezekre vonatkozóan megtörtént a hatósági intézkedések végrehajtása. A mosatóanyag megfelelı jelölésével, tárolásával és visszadolgozásával kapcsolatban a egyes üzemekben visszatérıen kellett a felügyelıknek intézkednie. Fentiekben ugyanakkor évrıl-évre javuló tendencia érezhetı, ami a legtöbb üzem vezetıjének megfelelı hozzáállásával magyarázható. Az ellenırök több esetben is a mőködési engedélyben megszabott feltételrendszertıl eltérı gyakorlatot tártak fel, ill. tiltottak meg (pl. granulált állagú helyett por állagú gyógypremix bedolgozásának megtiltása a mőködési engedély feltételrendszerében rögzítettek alapján, elıírt mosatási program hiánya, elvégzett mosatási program nem megfelelı, vagy hiányos a dokumentálása). A nagyobb kockázatot képviselı eljárási (gyártási) hibák inkább a saját állományt ellátó, illetve kisebb anyagi forrással rendelkezı üzemeknél jelentkeztek (pl. csigák állapota, reteszelési hibák, feltapadások, szakmai ismeret hiánya). A gyártás során felhasználásra kerülı alapanyagokat az üzemek kétharmadában esetenként félévente, illetve betároláskor, kisebb hányaduknál pedig rendszeresen vizsgáltatják. A késztermékeik vizsgálatánál az esetenként, alkalomszerően, receptura változás esetén, vagy a megrendelı állatorvos igénye szerint és a rendszeresen havonta, kéthavonta vizsgáltatók közötti arány igen eltérınek mondható (heterogén kép jellemzı) országosan.

65

III. 3) Takarmány-forgalmazó helyek

A takarmányforgalmazók hatósági ellenırzését zömében az illetékes hatósági állatorvosok végezték 2007-ben. A hazai forgalmazó-helyek döntı többsége rendelkezett 2007-ben mőködési engedéllyel, illetve nyilvántartásba vételi határozattal. Engedély nélküli értékesítés feltárásakor a hatóságok intézkedtek a forgalmazás azonnali megszüntetésére. A forgalmazás felfüggesztésével együtt járó súlyos szabálytalanságot nem tapasztaltak ellenıreink. A takarmányboltok nagy része gazdasági haszonállatok takarmányai mellett kedvtelésbıl tartott állatok takarmányainak (eledelének) forgalmazásával is foglalkozik, a bevételük jelentıs része ma már az állateledel-eladásból adódik. A forgalmazó helyeken, az elıírt, a forgalmazást, nyomon követhetıséget dokumentáló adminisztrációk esetében a takarmányozási hatósági szervek többször tapasztalták, hogy az adatrögzítések utólagosak, kirívó hiányosság a HACCP rendszerek pontatlansága, hiányos vezetése. A kisforgalmú boltokra inkább jellemzı a nyilvántartások kevésbé szakszerő vezetése. Valamennyi engedélyköteles forgalmazó mőködtet HACCP rendszert. A kis takarmányboltok általában nem rendelkeznek rendszerként mőködı HACCP-vel. Ezektıl az arányosság elve alapján az alapvetı higiéniai elıírások betartását és a legfontosabb kritikus tevékenységekkel, mőveletekkel kapcsolatos dokumentációt követelte meg a hatóság. A boltok állapota megfelel, vagy éppen csak megfelel a szakhatósági hozzájárulás szerinti (pl. higiéniai) feltételeknek, azaz az árusító helyek megfelelı állapotának feltételei - egyes kisebb elhanyagolt üzletek kivételével - a takarmánybiztonság és a minıségmegóvás szempontjából biztosítottak. A boltok többségükben egy légterőek (néha külön raktárhelyiséggel rendelkeznek), de az elkülönített áruféleségenkénti, raklapos elhelyezés, töltött göngyölegek egalizáltsága, feliratozás, árjegyzékek kifüggesztése egy-két kivétellel alapvetın megoldott, az elıírásoknak megfelelt. A zsákos kiszereléső takarmányok esetében a címkézések zömében megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak. Az ömlesztett takarmánykeverékeket kísérı okmányok sok esetben tartalmilag hiányosak, és nem biztosítják a korrekt tájékoztatás minden feltételét. Hatósági ellenırzések alkalmával - visszatérıen - a forgalmazóknál a minıség-megırzési idık lejártával, a címkék hiányával, valamint a kokcidiosztatikum tartalmú takarmányok megbontásával, valamint állateledel forgalmazóknál a nyers fagyasztott termékek jelenlétével, azok jelölésével, tárolási hibákkal kapcsolatban merültek fel problémák és történtek emiatt intézkedések. Általában elmondható, hogy a takarmány-forgalmazókra, állateledel-bolt tulajdonosokra a keverıüzemi vezetıkkel ellentétben nem jellemzı a minıség-megırzési idı közelgı lejártának, illetve lejártának - jogszabályban elıírt - hatóság felé történı bejelentése. Szinte minden nagyobb élelmiszerboltban, áruházban, benzinkúton árusítanak elırecsomagolt száraz és konzerv állateledelt. Ezek feltüntetése a takarmány forgalmazók listájában nehézkes, hiszen ezeket elsıdlegesen élelmiszer vállalkozóként veszik nyilvántartásba.

66

A falvakban a takarmánybolt helyét sok helyen átvették a mozgóboltok. Ezek engedélyezett forgalmazó telephelyérıl induló árusításra alkalmas jármővek, azonban tevékenységük sokszor követhetetlen, ellenırzésük nehéz. A szállítójármővek tárolóterének tisztítása, a kiürítést követı takarítása, esetleg fertıtlenítésének megtörténte nehezen ellenırizhetı, és így az ellenırzés többnyire a dokumentációs anyagok, valamint a raktér állapotának áttekintésére szorítkozik. Állateledel forgalmazáson kívül - melyek tárolása elkülönítve történik - engedélyezett állati eredető fehérje (pl. halliszt) forgalmazása a takarmány eladóhelyeken gyakorlatilag megszőnt. Különösen Pest megyében és a Fıvárosban volt tapasztalható a takarmány - elsısorban adalék és állateledel - nagyforgalmazók, és takarmány-tárolók robbanásszerő „megszaporodása”, mintegy 40-50 cég kért és kapott új nyilvántartási számot 2007-ben. Oka valószínőleg részben a költségek nélküli nyilvántartásba vételi kötelezettség volt, valamint a hatóság által 2007-ben feltárt illegális tevékenységre kiszabott állategészségügyi bírság elrettentı híre.

67

III. 4) Takarmány-felhasználó létesítmények

A takarmánykeverékek etetésével kapcsolatba hozható tömeges állat-megbetegedést vagy elhullást az Igazgatóságoknak nem jelentettek. A tárgyévben egy megyében (egy állattartó esetében) elıforduló tömeges ló elhullást feltehetıen az állattartó felelıtlen, nem körültekintı magatartása idézte elı takarmányozási célra nem megfelelı malomipari erısen szennyezett melléktermék-hulladék feletetésével. Az elhullások okozójaként az olasz szerbtövis gyomnövényben található toxikus anyag került megnevezésre. A tejelı szarvasmarha ágazat helyzete valamelyest javult, az állatlétszámok stabilizálódtak. Több sertéstelep azonban az évek során át felhalmozódott deficit miatt bezárni kényszerült, leállítva természetesen a saját állatállományt takarmánnyal ellátó keverıüzemet is. A takarmány felhasználó létesítmények, állattartó telepek hatósági ellenırzése elsısorban a hatósági állatorvosok feladata, a takarmányellenırzés során kifejezetten azok az állattartó telepek kerülnek képbe takarmányhigiéniai szempontból, amelyek takarmánykeverı üzemmel vannak összeépítve. Ezeknél az állattartó telepeknél általában takarmánykiosztó kocsival kerülnek kiszállításra a takarmányok, így pl. a gyógyszeres takarmányok kontaminációja nehezen ellenırizhetı. Ellenırzéseik során a takarmány-felügyelık és hatósági állatorvosok hiányosságokat elsısorban a telepi öltözık állapota terén és a rágcsálók, rovarok elleni védekezés kapcsán tártak fel. Sok helyen a kerékfertıtlenítı medence/berendezés nem alkalmas feladata ellátására. Az állattartó telepek takarmány felhasználásának higiéniai feltételei sem minden esetben megfelelıek, az ömlesztett szállításnál anyagelmaradás, illetve kiszóródás jelent/jelenthet mikrobiológiai szennyezıdést, veszélyforrást (nedvesség hatására állagromlás, esetleg baktériumszaporodás). Állattartó telepeken gyógyszeres takarmánnyal kapcsolatosan néhány esetben sor került állategészségügyi bírság kiszabására (pl. vásárolt gyógyszeres takarmány nem megfelelıen dokumentált felhasználása, illetve gyógyszer etetéskori takarmányhoz keverése [ún. „sózás”a] miatt). 2007-ben egyes korábban engedéllyel bíró üzemek, illetve üzemmel rendelkezı állattartó telepek nem kérték engedélyük megújítását vagy nyilvántartásba vételüket, mivel a telepi eszközök, berendezések részét képezı takarmány-keverı kiosztó kocsin alapuló takarmányozásra álltak át. Tárgyévben a területi hatóságok nagyobb hangsúlyt helyeztek az állattartó telepek takarmány beszerzésére, felhasználására irányuló vizsgálatokra. Néhány esetben fény derült nyilvántartás nélküli takarmánykeverı üzem mőködtetésére. Van olyan elıállító, amely külföldi tulajdonban sertéstelepet alakított ki, és hazánkban saját elıállítással ún. moslékos (nedves) etetést végzett a beszállított alapanyagokkal, elıkeverékkel, és ipari melléktermékkel. A múlt évben több olyan jogszabály is megjelent, mely az állattartóknak kifizethetı támogatások feltételéül szabta a tartási hely és a tartási tevékenység regisztrációját, valamint a rendszeres állategészségügyi felügyeletet, így ezek a vállalkozások (takarmányfelhasználók) rákényszerültek a kapcsolat felvételére a helyi hatósággal, a jogszabályok követésére, betartására, nyilvántartások vezetésére. Ennek köszönhetıen egyre több olyan tenyészet került a takarmányozási hatóság látókörébe, melyek korábban rejtve voltak.

68

Az állattartók egyre inkább hajlandóak vállalni a nagy létszámú telep üzemeltetésével járó többletfeladatokat. A korábbi évek ellenırzései során tapasztaltakhoz képest sertés vonalon változást jelentett 2007-ben, hogy a piaci viszonyoktól függıen egyre gyakrabban vértermékek (pl. hemoglobin), ill. halliszt bedolgozásával állítják elı a sertés teljes értékő takarmánykeverékeket. A beszállított vértermékek [hemoglobin] esetében több ízben merültek fel problémák a zsákos kiszereléső termékek egyedi magyar nyelvő jelöléseinek hiányával, a minıségi tanúsítványok nem-megfelelıségével, illetve a terméket gyártó létesítmény szerinti illetékes állategészségügyi hatóság magyar nyelvő igazolásának, nyilatkozatának hiányával kapcsolatban. Az import fehérje zárolás végéig tartó elkülönítése (az állati termék elsı betárolási helyén) alapvetıen mindenütt megoldott országos szinten.

69

III. 5) Egyéb takarmányipari létesítmények, vállalkozások

Az egyéb takarmányipari létesítmények közül a szállítók kontrollja elsısorban az elıállítók ellenırzése során valósult meg 2007-ben is. A szállítóeszközök használat utáni kiürülése, tisztítása, a fentiek dokumentálása az ellenırzési kérdıív részét képezte. Az alapanyagok beérkezésekor, illetve a kiszállított takarmányok töltésekor végzett ellenırzések során kirívó hibát nem észleltek az ellenırök. A tároló-helyek ellenırzése a szakhatósági hozzájárulások kiadásakor, illetve a szúrópróbaszerő ellenırzések alkalmával valósulhat meg, a 183/2005/EK rendelet higiéniai elıírásainak megfelelıen. Az elsıdleges termelés ellenırzése egyelıre részben a „kereszt-megfelelıség” elvének betartása kapcsán az egyes pályázatokhoz kapcsolódó igazolások kiadását megelızıen történt 2007-ben, illetve közvetett módon történt az elsıdleges takarmány-elıállítók ellenırzése. Azon takarmány-elıállító üzemekben, tároló-helyeken, illetve állattartó telepeken is végzett a takarmányozási hatóság ellenırzést, ahol - integrációban - elsıdleges takarmányok elıállításával, tárolásával, illetve felhasználásával is foglalkoznak (helyszíni és termékellenırzés), illetve az elsıdleges termékek ellenırzése megtörtént azon üzemekben, tároló-helyeken, szárítóknál, ahova az elsıdleges takarmány elıállítók alapanyagokat beszállítottak. Az új létesítmények jelentıs része silós rendszerő tárolóval rendelkezik, ahol a gabona hımérséklete mérhetı, mozgatása és nedvességtartalmának változtatása megoldható. Az üzemek jelentıs része rendelkezik saját gabonaszárítóval és alapanyag raktárral, melyben, az elıállított keverék takarmányokhoz felhasznált, általában a közeli környékben termesztett alapanyagok szárítása, tárolása folyik. A tanúsítványok még nem minden szárítóüzem esetén találhatóak meg. Általános, hogy a kisebb üzemek nem tudják a szállítóktól megkövetelni a tanúsítványok meglétét. A szállító cégekkel a megállapodási szerzıdések terén van még javítani való. A nyomon követhetıséget igen nagymértékben befolyásolja, nehezíti, hogy hazánkban jellemzı módon, a szárító-tároló egységek mőködtetıi számos termelıtıl vásárolják fel a környékben termesztett gabonát, amit közös szárítón kezelve, és közös tárolóban ömlesztve tárolnak. Innen a gabona eladásra kerül, vagy a keveréktakarmány elıállítására használják fel általában. A szárító-tároló egységek mőködtetıje a gabona termesztıjének nyilatkozatára támaszkodik, melyet a felvásárláskor átvesz. Ebben jellemzıen a GMO mentességrıl, illetve a növényvédı-szerek elıírásszerő használatáról, valamint tiltott anyagtól való mentességrıl nyilatkoznak. A visszakereshetıséget segítı, nyomon követhetıséget biztosító - terméktételenkénti mintavételezést, beszállítókként általában nem végeznek.

70

IV. - Összegzés, következtetés, javaslat IV. 1) Összegzés, következtetések A 2007. évi szemestakarmány árrobbanásnak köszönhetıen, az elızı évhez képest mintegy 10 %-kal csökkent az elıállított takarmányok mennyisége. Az állattartókat nemcsak a magas gabonaárak sújtották, hanem a szója és foszfor (MCP) érthetetlen (szakmailag nehezen indokolható) áremelkedése is. A háztáji állattartás - ami korábban igen elterjedt volt -, gyakorlatilag megszőnıben van, a létszámnövekedés néhány nagy állattartó gazdaság eredményeit tükrözi. Több állattartó csak a nagy értékő tenyész (szülıpár)-állományok takarmányozására fordított nagyobb figyelmet. Az élelmiszertermelı (haszon) állatok létszáma (kiemelten a baromfi, sertés állományok) csökkent, a gazdák várakozó pozícióba helyezkedtek, jobb gazdasági körülményekre várnak. A 139/2007. (XI. 28.), a 140/2007. (XI. 28.), valamint a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendeletekben meghirdetett támogatások után nagy volt az érdeklıdés, az állattartók a kiesett bevételeiket e rendeletekkel nyújtott lehetıségekkel próbálták pótolni. A takarmánykeverı üzemek mőszaki állapota kielégítı, de nagyobb mértékő beruházást állami támogatások hiányában egyik üzem sem tervez. A forgalmazás területén a vevık részérıl inkább az alacsonyabb beltartalmi értékő, ezért olcsóbb árfekvéső termékek iránt nagyobb az érdeklıdés, pl. különbözı darakeverékek, háztáji keverék takarmányok iránt. A kisebb üzemek alkalmazottai a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályokat, elıírásokat nem ismerik, azokat nem alkalmazzák, illetve nem tudatosan alkalmazzák, csak hatósági közremőködés, illetve szankciók hatására. A takarmány-elıállítás során a legnagyobb gondot a közösségi és nemzeti rendeletekben elıírt dokumentációk és HACCP terv (kézikönyv) összeállítása, és alkalmazása jelenti. Az év folyamán változott jelölési elıírásokat nagyon nehezen akarták bevezetni a gyártók. Zavart keltett a Magyar Gabona- és Takarmány-elıállítók Szövetségének nem kellıen megalapozott - tagoknak kiküldött - körlevele is. Az új jelölési elıírások nehézkes bevezetése, elfogadása ellenére, az év végére már szinte minden elıállító az elıírásoknak megfelelı jelölést alkalmazta. Fokozni kell a hatékonyabb információcserét a gyártók szakmai szervezeteivel, csökkentve ezzel a téves gyakorlatok kialakulását.

A 2007. évi hatósági takarmányellenırzések és vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a magyarországi takarmánylánc szereplıinek igen jelentıs hányada alapvetıen eleget tett a jogszabályban elıírt kötelezettségeinek, a vizsgálati kifogásoltság néhány százaléknyi volt, a hazai takarmányszektor 2007-ben is mentes volt a fogyasztói (felhasználói) bizalmat megrendítı országos, illetve államhatáron túlnyúló „takarmánybotrányoktól”.

71

IV. 2) Javaslatok a takarmányellenırzés területén

Az elsıdleges elıállítók ellenırzésére - a kereszt-megfelelıség elvárásainak megfelelıen hatékony eljárásokat kell kidolgozni, illetve a takarmányok elsıdleges elıállítóinak nyilvántartásba vétele kapcsán az illetékes hatóság kérdését, a nyilvántartásba vétel módját, eljárásrendjét - jogszabályban rögzített módon - rendezni szükséges. A hatósági takarmány alrendszer informatikai továbbfejlesztése (felhasználóbarát mőködtetés, jelenleginél is részletesebb statisztikák kialakítása, összekapcsolás a hatósági labor alrendszerrel) indokolt, halaszthatatlanná vált. Javítani kell a jelentés tartalmi és formai elmeire vonatkozó elvárások kommunikációját a Központ és a megyék között, össze kell hangolni a takarmányozási és állategészségügyi jelentések adatait (ld. pl. létesítmények típusa és száma). A jelenleginél is részletesebb írásos útmutató (a teljes takarmányláncra kiterjesztett mintavételi és ellenırzési terv) szükséges a hatékonyabb és egyes esetekben racionálisabb ellenırzések és mintavételezések érdekében. Folytatni kell a hatósági szakemberek képzését, továbbképzését, kiemelten a HACCP rendszerek, takarmányhigiéniai és nyomon követhetıségi követelmények hatósági vizsgálata tárgykörben. Az alapanyagok, kiemelten az ömlesztett termények felhasználásának dokumentálása, nyomon követhetısége további fejlesztésre, illetve módosításra szorul a hazai létesítményekben. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a takarmányok telepi felhasználására, nyomon követhetıségére, nem megengedett állati fehérje, illetve gyógyszer jelenlétét kizáró vizsgálatokra, eleget téve ezzel a 183/2005/EK rendeletben foglalt elvárásoknak is. Felül kell vizsgálni a peszticidekre irányuló megyei vizsgálati eljárásokat, hogy – összhangban az MgSzK, ÉTbI által kiadott útmutatóban leírtakkal - minél szélesebb hatóanyag spektrumra végeztessenek vizsgálatokat a takarmány-felügyelık egy-egy takarmánymintából, ezzel is erısítve 2008-ban a takarmánybiztonság minél szélesebb körő fenntartását a takarmánylánc területén. A RASFF riasztások (ld. melamin, dioxin, GMO kérdés) adatai alapján indokolt fokozni az import termékek (eredet, nyomon követhetıség, jelölés) hatósági takarmányellenırzését 2008-ban. Tovább kell erısíteni az integrációt a takarmánylánchoz kapcsolódó szakterületek felügyeletéért felelıs hatósági szervezetekkel (pl. növényvédelem [peszticidek], környezetvédelem [hulladékkezelés] területén), ezzel is jobban elısegítve az ITNET-ben foglalt elvárások hosszú távú megvalósítását.

72

Utószó A közösségi elıírásokkal összhangban, az illetékes hatóságok biztosítják, hogy tevékenységeiket nagymértékben átlátható módon végezzék. Nyilvánosan elérhetıvé kell tenni az illetékes hatóságok ellenırzési tevékenységével és hatékonyságával kapcsolatos információkat. A tájékoztató anyag közzétételének célja, hogy elısegítse az állampolgárok, a takarmány-felhasználók, a takarmánypiaci szereplık tájékoztatását, rövid áttekintést adjon az elmúlt évek, kiemelten a 2007. évi takarmányellenırzés eredményeirıl, tapasztalatairól, és egyben eleget tegyen a jogszabályban meghatározott kötelezettségének.

Szerkesztık

Takarmánybiztonsági és –minıségellenırzési Osztály

“A farmtól

az asztalig”