JELENTÉS A CITY COOPERATION PROJEKT KÖZBENSŐ ÉRTÉKELÉSÉRŐL

BERICHT ZUR ZWISCHENEVALUIERUNG DES PROJEKTES CITY COOPERATION / JELENTÉS A CITY COOPERATION PROJEKT KÖZBENSŐ ÉRTÉKELÉSÉRŐL

AuftraggeberIn / Megbízó: EU-Regionalmanagement Oststeiermark Radersdorf 75 8263 Großwilfersdorf Projektleitung – AuftraggeberIn / Projektvezetés – Megbízó: Mag. Christian FRAIßLER-SIMM Bearbeitung / Közreműködők: Andras VISSI Mihaly KOMORNOKI Florian HANISCH

Sopron, 08. 11. 2011.

Scardobona Consulting Kft. H-9400 Sopron, II. Rakoczi F. u. 47. Tel.: +36 30 22 93 777 Fax: +36 99 505 851 [email protected] www.scardobona.hu

Zitate / Idézetek

„Ein Projekt im Zeitgeist Europas.“ / „Egy projekt Európa korszellemében.“ Werner Gutzwar Bürgermeister von Fürstenfeld / Fürstenfeld Város polgármestere

„Das City Cooperation Projekt erzielt einerseits die Stärkung der gegebenen Beziehungen zwischen der Städte und ermöglicht andererseits die Kontaktaufnahme mit weiteren Städten.“ / „A City Cooperation projekt egyrészt a városok közötti meglévő kapcsolatok megerősítését célozza, másrészt lehetővé teszi kapcsolatok kialakítását további városokkal.“ Horváth László Bürgermeister von Lenti / Lenti Város polgármestere

„Das Projekt ist ein Beginn und kein Schluss.“ / „A projekt egy kezdet, de nem a vég.“ Walter Imp Initiator, Sprecher der Oststeierischen Tourismusverbände / Kezdeményező, a Kelet-Stájerországi turisztikai szövetségek szóvivője

2

Zwischenevaluierungsbericht / Jelentés közbenső értékelésről Projekt City Cooperation

Inhaltsverzeichnis 1.

Zusammenfassung und Empfehlungen ...................................................................4

2.1 Evaluierungsbericht...................................................................................................10

3.

2.1.

Projektbeschreibung.......................................................................................10

2.2.

Zielsetzungen der Zwischenevaluierung ......................................................12

2.3.

Organisation und Methodik ............................................................................13

2.4.

Evaluierungs-ergebnisse................................................................................14

2.4.1.

Evaluierungs-ergebnisse der Dokumentenanalyse........................................................ 15

2.4.2.

Evaluierungsergebnisse der Interviews ......................................................................... 26

Anhänge ......................................................................................................................71 Anhang 1.

Übersichtskarte des Projektgebietes..................................................71

Anhang 2.

Aufgabenstellung – ToR des Auftraggebers......................................72

Anhang 3.

Organisation und Methodik .................................................................75

Anhang 4.

Liste der analysierten Dokumente ......................................................77

Anhang 5.

Liste der Befragten Personen..............................................................78

Anhang 6.

Fragebogen ...........................................................................................80

3


1.

ZUSAMMENFASSUNG UND EMPFEHLUNGEN

Das Projekt City Cooperation hat zum Ziel, eine Kooperation von sieben ungarischen, acht österreichischen und neun slowenischen Städten im Dreiländereck zwischen Ungarn, Österreich und Slowenien aufzubauen. Das Projekt wird in Form von zwei Spiegelprojekten in den Programmen Österreich-Ungarn und Slowenien-Österreich durchgeführt. Gegenstand der vorliegenden Evaluation ist das Projekt im Rahmen des Programmes Österreich-Ungarn, wobei entsprechend der in diesem Projekt formulierten Zielsetzung einer DreiLänder-Kooperation auch die Zusammenarbeit mit den slowenischen Städten indirekt zur berücksichtigen war. Das Projekt wird von je zwei Partnern in Österreich und Ungarn (sowie drei slowenischen Partnern im Spiegelprojekt) geleitet, die dieses Projekt in enger Abstimmung mit den 24 Städten durchführen. Die Evaluation wurde anhand von Interviews mit Vertretern der Projektpartner sowie ausgewählter Städte in Österreich und Ungarn erstellt. Inhalt der Evaluation waren entsprechend den Vorgaben des JTS die folgenden Bereiche: •

Projektmanagement und Entscheidungsbildung

•

Köhärenz im Rahmen des Projektes

•

Zusammenarbeit und Partnerschaft der Städte

•

Implementierung des Arbeitsprogramms

•

Kommunikation und Marketing

Um die Städte in die Planung der Projektinhalte möglichst stark zu integrieren und der trilateralen Anlage des Projektes gerecht zu werden, war es den Projektpartnern nicht möglich, die Pilotprojekte bereits bei Projektantrag detailliert festzulegen. Die gemeinsame Entwicklung von Strategien und Pilotaktivitäten durch die 24 Städte war vielmehr ein wesentlicher Inhalt der ersten Projektphase. Ergebnis dieser Phase war eine detaillierte Ausarbeitung der folgenden Pilotprojekte: •

Pilotprojekt I: Kooperationsentwicklung

•

Pilotprojekt II: 24 Städte Tourismusmarketing

•

Pilotprojekt III: Kooperatives Stadtmarketing

•

Pilotprojekt IV: Dreisprachige Städte-Führungen

•

Pilotprojekt V: 24 Städte Begegnungsraum 4


Die Evaluation des Projektes City Cooperation ergibt zusammenfassend folgende Ergebnisse: Die Zielsetzungen des Projektantrags konnten bis dato erreicht werden: Die gemeinsame Analyse, die gemeinsame Strategie und das gemeinsame Aktionsprogramm aller 24 Städte wurde erfolgreich erarbeitet. Die 5 Pilotprojekte werden im Großen und Ganzen entsprechend dem Zeitplan umgesetzt, wobei das Pilotprojekt 24 Städtemarketing bereits vollständig abgeschlossen ist, drei mehrheitlich umgesetzt sind und das Pilotprojekt Dreisprachig Städteführungen für eine Umsetzung im nächsten Jahr vorbereitet wird. Durch den Druck eines 64seitigen hochwertigen 24 Städtemagazins in 4 Sprachen mit einer Auflage von 98.000 Stück und eines 24 Städte-Vorteilheftes mit 48 Gutscheinen, das an 80.000 Personen verteilt wurde, konnte eine breite Bevölkerungsschicht für die grenzüberschreitende Städtebegegnung motiviert werden. Diese Leitmaßnahmen wurden ergänzt durch bisher mehr als 50 Veranstaltungen in den 24 Städten, auf denen vielfältige Erfahrungen ausgetauscht und Begegnungen auf allen Ebenen initiiert wurden wie zum Beispiel: •

Treffen der Projektsteuergruppe mit den Bürgermeistersprechern der 3 Länder,

•

Bürgermeisterkonferenzen,

•

Fest der 24 Städte als große Auftaktveranstaltung

•

Expertentreffen zu verschiedenen Themen,

•

Aufbau von Kooperationen zwischen den Städten und Wirtschaftsorganisationen der Städte durch laufende Treffen

•

Studienreisen zu den jeweiligen Nachbarländern zu verschiedenen Themen

•

Treffen von Kulturvereinen, Kunstschaffenden, Jugend- und Sportorganisationen

•

sowie Begegnung der Bürger/innen der 3 Ländern bei vielen Veranstaltungen des Projekts.

Die große Mehrheit der Befragten beurteilt das Projekt daher auch durchwegs positiv. Die positive Dynamik des Projektes kommt auch darin zum Ausdruck, dass neben der kontinuierlichen Umsetzung des Arbeitsprogramms laufend neue Ideen und Initiativen entwickelt werden. Dazu zählt die Entwicklung eines 3 Länder Angebots für Busreisende sowie die

5


Vorbereitung einer 3 Länder Elektroauto-Tour für das Jahr 2012, die als Startschuss für den Aufbau einer nachhaltigen grenzüberschreitenden Region der Elektromobilität geplant ist. Die Evaluation des Projektes hat allerdings auch ergeben, dass das Projekt City Cooperation mit zahlreichen Herausforderungen konfrontiert ist, denen auch in Zukunft verstärkte Aufmerksamkeit gewidmet werden sollte: •

Vor allem für die ungarischen Projektpartner ist die Vorfinanzierung der Aktivitäten eine große Herausforderung. Es wird empfohlen, die Dauer des Projektes zu verlängern, um die finanziellen Belastungen auf einen größeren Zeitraum zu verteilen.

•

Die sprachlichen Barrieren zwischen den Ländern erschweren neben der generellen zeitlichen Belastung der Stadtverantwortlichen den direkten Kontakt zwischen den einzelnen Städten. Im Rahmen der finanziellen Möglichkeiten des Projektes sollten die einzelnen Städte verstärkt zu weiteren direkten Kontakten motiviert und dabei sprachlich unterstützt werden.

•

Durch die vielfältigen Ebenen des Projektes (Partner, Städte, Regionen, Länder, etc.) verfügen die einzelnen Akteure oft über einen unterschiedlichen Informationsstand. Durch den verstärkten Einsatz von Präsentationen, Website und Newsletter sollen die Akteure verstärkt über den Projektstand informiert werden.

Nachhaltigkeit: Im September 2011 haben alle 24 Bürgermeister persönlich eine Erklärung unterschrieben, dass sie gemeinsam die Gründung einer EGTC der 24 Städte vorbereiten und damit die Kooperation auf eine nachhaltige organisatorische Basis stellen möchten. Die Bürgermeister dokumentieren damit besser als es jeder Evaluator könnte, dass sie diese Kooperation als sehr wertvoll erachten und in jedem Fall fortsetzen möchten.

6


1.

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK

A City Cooperation projekt célja az Ausztria, Magyarország és Szlovénia hármas-határánál fekvő hét magyar, nyolc osztrák és kilenc szlovén város együttműködésének kialakítása. A projekt két tükörprojekt részeként valósul meg az Ausztria-Magyarország és az AusztriaSzlovénia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. Jelen értékelés tárgyát az Ausztria-Magyarország program keretében megvalósított projekt képezi, ugyanakkor a projekt által célzott, három országra kiterjedő együttműködés miatt az értékelés közvetett módon a szlovén városokkal való kooperációra is kiterjedt. A projekt kétkét osztrák és magyar (illetve a tükörprojektben további három szlovén) Projektpartner irányításával valósul meg, mely partnerek szorosan együttműködnek a 24 várossal. Az értékelés a Projektpartnerek, illetve kiválasztott osztrák és magyar városok képviselőivel folytatott interjúkon alapul. A KTT előírásai alapján az értékelés az alábbi tématerületeket ölelte fel: •

Projektmenedzsment és döntéshozatal

•

A projekt koherenicája

•

A városok együttműködése és partnersége

•

A munkaprogram megvalósítása

•

Kommunikáció és marketing

Annak érdekében, hogy a városok minél intenzívebben részt tudjanak venni a projekt tevékenységek megtervezésében illetve a projekt trilaterális megközelítésének biztosítása céljából a Projektpartnereknek nem állt módjukban a pilótaprojektek részletes kidolgozása a pályázat benyújtásakor. A stratégia és a pilóta projektek közös kialakítása, amelyben a 24 város mindegyike részt vett, sokkal inkább az első előrehaladási időszak fő eredményének tekinthető. Ebben az időszakban az alábbi pilóta projektek kidolgozására került sor: •

I. Pilóta projekt: Együttműködés erősítése

•

II. Pilóta projekt: 24 város - turizmusmarketing

•

III. Pilóta projekt: Együttműködő városmarketing

•

IV. Pilóta projekt: Háromnyelvű városi idegenvezetések

•

V. Pilóta projekt: 24 város – találkozóhely

7


A City Cooperation projekt értékelésének összefoglalásaként az alábbi eredmények sorolhatók fel. A pályázatban rögzített célkitűzések időarányosan teljesültek: a 24 városra kiterjedő felmérés, a közös stratégia és a közös akcióprogram kidolgozásra került. Az 5 pilóta projekt megvalósítása alapvetően összhangban van a tervezett ütemtervvel. A 24 város - turizmusmarketing megnevezésű pilóta projekt már lezárult, három további folyamatban van, a Háromnyelvű városi idegenvezetések megnevezésű pilótaprojekt pedig előkészítés alatt áll, megvalósítása a jövő évben tervezett. A 64 oldalas, 4 nyelvű, magas színvonalú 24 város magazin elkészítése, és 98 000 példányban való terjesztése, illetve a 48 kedvezményt tartalmazó 24 város utalványfüzet 80 000 fő számára való közreadása által a lakosság széles köre nyert motivációt a határ túloldalán található városok megismerésére. E fő tevékenységeket több mint 50 rendezvény megszervezése egészítette ki, amelynek részeként széles körben került sor tapasztalatcserére, találkozásokra különböző résztvevők között, pl.: •

a Projekt Irányító Testület találkozói a három ország polgármestereinek szóvivőivel,

•

polgármesterek konferenciái,

•

24 város ünnep, mint projekt indító nagyrendezvény,

•

szakértői találkozók különböző tématerületek mentén,

•

városok és gazdasági szervezeteik közötti együttműködések kiépítésére irányuló rendszeres találkozók,

•

határon átnyúló tanulmányutak különböző tématerületek kapcsán,

•

kulturális egyesületek, művészek, ifjúsági szervezetek és sport egyesületek találkozói,

•

illetve a három ország polgárainak találkozói számos rendezvény keretében.

A megkérdezettek jelentős aránya alapvetően pozitív módon értékelte a projektet. A projekt pozitív dinamikája abban is megnyilvánul, hogy a munkaprogram folyamatos megvalósítás mellett újabb és újabb kezdeményezések alakulnak ki. Ezek közé tartozik az autóbuszos utazási kínálatfejlesztési tevékenység, amely mindhárom országra kiterjed, illetve egy elektromos autó túra megszervezése 2012-ben, amely ugyancsak érinti a három orszá8


got, és az elektromos mobilitás fenntartható, határon átnyúló régiójának egyik első kezdeményezésének minősül. Az értékelés ugyanakkor számos kihívásra is rávilágított, amelyekre a jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani: •

A projekt tevékenységek előfinanszírozása főként a magyar Projektpartnerek számára jelent kihívást. A helyzetet orvosolhatja a projekt megvalósítási időtartamának meghosszabbítása, így a pénzügyi terhelés hosszabb időszakon át oszlana el.

•

A két ország közötti nyelvi korlátok megnehezítik a városok képviselői közötti közvetlen kapcsolattartást. Az egyes városok motiválása szükséges további közvetlen kapcsolatok kiépítése érdekében, az ehhez szükséges nyelvi támogatást javasolt volna rendelkezésükre bocsátani a projekt pénzügyi kereteinek figyelembe vétele mellett.

•

A projekt megvalósítása több szinten zajlik (Projektpartnerek, városok, régiók, országok stb.), az egyes szintek képviselői különböző mértékben rendelkeznek a projekttel kapcsolatos információkkal. A projekt előrehaladásával kapcsolatos információáramlás javítása érdekében fokozott figyelmet érdemelnek a prezentációk, a honlap frissítése és a hírlevelek rendszeres terjesztése.

Fenntarthatóság: 2011. szeptemberében mind a 24 város polgármestere közös nyilatkozatot írt alá, amelyben rögzítik egy EGTC (európai területi együttműködési csoportosulás) alapításának előkészítésére irányuló szándékukat, mely lehetővé teszi az együttműködés szervezeti hátterének fenntartható módon való biztosítását. A polgármesterek bármely értékelőnél szemléletesebben jelzik ezáltal, hogy ezt az együttműködést hasznosnak, és a későbbiekben továbbfejlesztendődnek tekintik.

9


2.1

EVALUIERUNGSBERICHT

2.1.

Projektbeschreibung

Projekt Titel:

Aufbau einer Kooperation der Städte in der Grenzregion zwischen der Oststeiermark, Ost-slowenien und Südwestungarn, um gemeinsame Zukunftsstrategien zu erarbeiten und erste Pilotaktionen umzusetzen.

Projektpartner:

LP:

Verein zur Förderung der Regionalentwicklung Regionalmanagement Ost-Steiermark

PP1:

Entwicklungsagentur Lenti und Umgebung

PP2:

Stiftung für Öffentliches Leben, Kultur und Umwelt „Zalalövő und Umgebung”

PP3:

Kompetenzzentrum Steirisches Thermenland-Oststeiermark

City Cooperation ist eine Initiative von 8 österreichischen, 9 slowenischen und 7 ungarischen Städten (die Übersichtskarte des Projektgebietes befindet sich im Anhang 1.). City Cooperation hat sich den Aufbau einer engen Zusammenarbeit der Städte im Dreiländereck Österreich, Ungarn und Slowenien zum Ziel gesetzt und wird in Form von zwei Spiegelprojekten in den Programmen Österreich-Slowenien und Österreich-Ungarn umgesetzt werden. Das Projekt im Programm Ungarn-Österreich dient dem Aufbau und der Umsetzung einer Kooperation der ungarischen und österreichischen Städte, wobei bei diesem Projekt die slowenischen Partnerstädte in die gesamte Projektumsetzung involviert werden, allerdings im Rahmen dieses Projektes keine Fördermittel erhalten. Im Rahmen dieses Projektes werden in allen Ländern Pilotprojekte durchgeführt, um den Handel und die Wirtschaft der Innenstädte zu beleben und zu stärken. Die Pilotprojekte umfassen folgende Themenbereiche: •

Pilotprojekt I: Kooperationsentwicklung

•


•


•


•

Pilotprojekt V: 24 Städte Begegnungsraum

10


2.1

ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS

2.1.

Projektleírás

Projekt címe:

Városok együttműködésének kialakítása Kelet-Stájerország, KeletSzlovénia és Délnyugat–Magyarország határmenti régióban, egy jövőbeli együttműködést megcélzó stratégia kidolgozásának és az első pilótaprojektek megvalósításának keretében.

Projektpartnerek:

LP:

Verein zur Förderung der Regionalentwicklung Regionalmanagement Ost-Steiermark (Kelet-Stájerország EU-Regionális Menedzsmentje)

PP1:

Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

PP2:

Zalalövő és környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány

PP3:

Kompetenzzentrum Steirisches Thermenland-Oststeiermark (Stájer Termálvidék-Kelet-Stájerország Kompetencia Központ)

A City Cooperation projekt 7 magyar, 8 osztrák, és 9 szlovén város kezdeményezése (a projekt terület átnézeti térképét az 1. melléklet tartalmazza). A projekt az Ausztria, Magyarország és Szlovénia hármas-határánál fekvő városok szoros együttműködésének kialakítására irányul, egyrészt az Ausztria-Magyarország, másrészt az Ausztria-Szlovénia Határon Átnyúló Együttműködési Program tükörprojektjei keretében valósul meg. Az Ausztria-Magyarország programban megvalósított projekt célja az osztrák és magyar városok együttműködésének kiépítése. A szlovén partnervárosok ennek a projektnek a megvalósításában is részt vesznek, noha e projektben nem részesülnek támogatásban. A projekt részeként mindegyik résztvevő országban pilótaprojektek megvalósítására kerül sor, amelyek első sorban a belvárosok kereskedelmi és a gazdasági életének felpezsdítésére irányulnak. A pilóta projektek az alábbi tématerületekre fókuszálnak: •

I. Pilóta projekt: Együttműködés erősítése

•

II. Pilóta projekt: 24 város - turizmusmarketing

•

III. Pilóta projekt: Együttműködő városmarketing

•

IV. Pilóta projekt: Háromnyelvű városi idegenvezetések

•

V. Pilóta projekt: 24 város – találkozóhely

11


2.2.

Zielsetzungen der Zwischenevaluierung

Nach Vorgaben bei der Projektgenehmigung ist eine Zwischenevaluierung des Projektes im ETZ Programm AT-HU durchzuführen. Die Zwischenevaluierung konzentriert deshalb hauptsächlich auf das Projekt, das in dem Programm zur grenzüberschreitenden Kooperation Österreich-Ungarn realisiert wird. Die Fragestellungen, die bei der Evaluierung behandelt werden müssen, wurden von der GTS festgelegt, und umfassen folgende Themen: •


•

Kohärenz im Rahmen des Projektes

•

Zusammenarbeit und Partnerschaft der Städte

•


•

Kommunikation und Marketing.

Die Fragen, die zu den einzelnen Themenbereichen seitens der GTS festgelegt wurden befinden sich im Anhang 2. Die Zielsetzungen der Zwischenevaluierung sind folgende: 1.

Analyse der Umsetzungsprozesse des Projektes mit dem Fokus auf die Beteiligung der Städte

2.

Evaluierung der bisher aufgetretenen Änderungen in der Projektimplementierung

3.

Identifikation von Problemen und Hindernisse in der Umsetzung

4.

Empfehlungen und Hinweise für die in der zweiten Hälfte des Projektes durchzuführenden Aktivitäten.

2.2.

A közbenső értékelés célkitűzései

A projekt támogatásának feltételeként rögzítésre került, hogy az AT-HU Határon Átnyúló Program keretében közbenső értékelés lefolytatása szükséges, az értékelés ezért alapvetően az e program részeként megvalósított projektre koncentrál. Az értékelés tárgyát képező kérdésfeltevéseket a KTT írta elő, ezek az alábbi tématerületekre irányulnak: •


•


•


12


•


•

Kommunikáció és marketing.

Az egyes tématerületekhez tartozó, a KTT által rögzített kérdéseket a 2. melléklet tartalmazza. A közbenső értékelés célkitűzései a következők: 1.

A projekt megvalósítási folyamatainak elemzése különös tekintettel a városok részvételére

2.

A projekt végrehajtása során időközben felmerült változások számbavétele

3.

A megvalósítást akadályozó problémák azonosítása

4.

Javaslatok megfogalmazása a projekt második felében megvalósítandó tevékenységek hatékonyságának növelése céljából

2.3.

Organisation und Methodik

Die methodische Vorgangsweise zur Evaluierung von City Cooperation folgt einem klassischen Dreischritt. Neben der Dokumentenanalyse (zur quantitativen Ergebnisfeststellung) stützt sich die Arbeit insbesondere auf eine Befragung der Projektpartner und die Ansprechpartner der im Projekt teilnehmenden Städte (in Abstimmung mit dem Auftraggeber) und einer Evaluierungsbericht (die einzelnen Schritte der Evaluierung werden im Anhang 3. detailliert erläutert). In der Kick-off Briefing von 17.06. 2011 wurde die inhaltliche und methodische Vorgangsweise zur Projektbearbeitung (inkl. Terminplan) festgelegt. Die Projektdokumente, die als Inputs für die Dokumentenanalyse dienen, wurden den Evaluatoren übergeben (siehe Anhang 4.). Es wurde weiterhin beschlossen, dass auf der Österreichischen Seite neben dem LP, Walter Imp, Initiator und Sprecher der Tourismusverbände, und Ansprechpartner (Bürgermeister oder operative Projektkoordinatoren) von mindestens zwei Städten befragt werden sollen. Um möglichst vielfältige Feedbacks bekommen zu können, wurde entschieden, dass auf der Ungarischen Seite beide Projektpartner und Ansprechpartner von mindestens 3 Ungarischen Städte kontaktiert werden müssen. Anhang 5. beinhaltet die Liste der befragten Personen auf beiden Seiten der Grenze, und im Anhang 6. befindet sich der Fragebogen, der bei den Interviews angewendet wurde.

13


Abb. 1.: Methodische Vorgangsweise

City Cooperation Evaluierung

Dokumentenanalyse

Leitfaden Orientierte Interviews

Weitere Informationen

Evaluierungsbericht

2.3.

Az értékelés módszertana

Az értékelés három, egymásra épülő folyamatból áll. Az elemzés a mennyiségi megközelítéssel bíró dokumentumelemzés mellett a Projektpartnerek és a projektben közreműködő városok kapcsolattartóinak (a Megbízóval egyeztetett személyek) megkérdezésén, illetve a közbenső értékelésről szóló jelentés elkészítésén alapul. Az egyes elemzési folyamatok részletesebb leírását a 3. melléklet tartalmazza. A 2011. június 17. napján tartott kezdő találkozón (kick off) rögzítésre kerültek az értékelés tartalmi és módszertani vonatkozásai, illetve az értékelés ütemterve. A dokumentumelemzés alapjául szolgáló projekt dokumentumokat (részletes felsorolásukat ld. 4. melléklet) az értékelők átvették. A találkozó résztvevői döntöttek arról, hogy az osztrák oldalon Walter Imp (a projekt egyik kezdeményezője, illetve a turisztikai szövetségek szóvivője) mellett legalább két további városi kapcsolattartójának (polgármestert vagy projektkoordinátort) megkérdezése szükséges. A lehetőleg széleskörű visszajelzések rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a magyar oldalon a két Projektpartner képviselői mellett legalább három magyar város kapcsolattartójának felkereséséről döntöttek a felek.

14


Az 5. melléklet az értékelés során a határ mindkét oldalán megkérdezettek körét tartalmazza, a 6. mellékletben pedig megtalálható az interjúk során használt kérdőív. 1. ábra: Az értékelés módszertana

City Cooperation Cooperaion Eértékelés valuierung

Dokumentumelemzés

Interjúk, kérdőívezés

További információk

Jelentés közbenső értékelésről

2.4.

Evaluierungs-ergebnisse

2.4.1.

Evaluierungs-ergebnisse der Dokumentenanalyse

Die folgenden Projektergebnis-Tabellen zeigen die Aktivitäten der Projektteilnehmer im Evaluierungszeitraum gruppiert gemäß der gewünschten Modul-Evaluierung des Auftraggebers. Bemerkungen der Evaluatoren wurden entsprechend der Kriterien Effizienz, Effektivität und Wirkung angeführt.

15

ARBEITSPACKET 1: Gemeinsame Ziele

Kooperationsentwicklung (2009 – 2012) Erwartete Ergebnisse Zielerreichung / Aktivitäten

Indirekte Ziele: • Intensivierung der Zusammenarbeit und des Informationsaustauschs der Städte innerhalb und zwischen den Ländern Direkte Ziele:

• Entwicklung einer gemeinsamen

Website mit Infos über alle Städte

• 3 Länder Bürgermeisterkonferenz 2010

• 3 Länder Expertenkonferenz (Len-

• • • •

Die für 2010 geplante Bürgermeisterkonferenz in Ungarn wurde aus organisatorischen Gründen im September 2011 in Körmend durchgeführt, an der Vertreter aller 24 Städte, davon 14 Bürgermeister teilnahmen. Im Rahmen dieser Bürgermeisterkonferenz wurde auch die Vorbereitung der Gründung einer gemeinsamen EGTC der 24 Städte beschlossen. Mittlerweile wurde der Letter of Intent zur Gründung einer EGTC von allen 24 Bürgermeistern unterzeichnet.

16

Im Rahmen des Pilotprojektes 1 wur-

Die gemeinsame Webseite enthält hauptsächlich „traditionelle“ Funktionen und statische Inhalte. Darüber hinaus werden laufend gemeinsame Veranstaltungen in den Städten angekündigt und über aktuelle Ereignisse berichtet. Eine der Besonderheiten der Website ist, das alle Texte in 4 Sprachen übersetzt werden (Ungarisch, Deutsch, Slowenisch, Englisch). Zusätzlich wurde mit einer Facebook Seite in Ungarisch die Integration von sozialen Netzwerken gestartet. Durch den Beschluss zur Gründung einer EGTC konnte bereits die Basis für eine nachhaltige Weiterführung der 24 Städtekooperatin nach Ablauf des Projektes gewährleistet werden. Durch zahlreiche unilaterale Treffen der Wirtschaftsorganisationen werden die Zielvorgaben in den Outputindikatoren früher erreicht bzw. übertroffen.

Projekt City Cooperation

Die erste 3-Länder Expertenkonferenz fand im Dezember 2010 in Lenti zum Thema Stadtentwicklung und Stadtmarketing statt. Experten aus allen 3 Ländern waren vertreten.

Anmerkung der Evaluatoren Im Juni 2009 wurde das Arbeitsprogramm für die Dauer des gesamten Projektes mit dem JTS und allen Beteiligten abgestimmt. Das Projektmanagement erfolgt durch eine gemeinsame Steuergruppe.

Zwischenevaluierungsbericht / Jelentés közbenső értékelésről

• •

ti, Körmend, Zalalövő), (Stadtentwicklung / Stadtmarketing, Kooperation, kommunale Investitionen) Treffen der ungarischen Städte Treffen der Bürgermeister und Unternehmern 3 Studienreisen (zu bestimmten Themen) 3 Länder Bürgermeisterkonferenz 2009 3 Länder Expertenkonferenz Treffen der oststeirischen Städte

Die gemeinsame Website ging im Dezember 2009 online. Damit ein größerer Publikumskreis erreicht werden kann, ist sie über verschiedene Domains (www.24cities.eu, www.8städte.at, www.8staedte.at, www.staedtekooperation.at) erreichbar. Die Website wurde mit Zahlreichen POI die mittels GPS-Daten für die ungarischen Städte gesammelt wurden ergänzt. Diese sind mittels GoogleEarth auf der gemeinsamen Website abrufbar. Die Website wird von allen Partnern laufend aktualisiert.

den bis Ende 2010 insgesamt 6 Treffen der Stadtgemeinden und 14 Treffen der städtischen Wirtschaftsorganisationen abgehalten. Die 3-tägige Studienreise zum Thema Stadtmarketing wurde im September 2011 durchgeführt. Diese Vorgehensweise hat sich als zielführend erwiesen, da gemeinsame Treffen der Bürgermeister auf Grund derer Zusatzfunktionen als Abgeordnete zum ungarischen Nationalrat sehr schwierig zu organisieren sind.

Die ungarischen Bürgermeister treffen sich jährlich mindestens 2 mal. Die ungarischen Projektmanagers treffen sich mindestens 2 mal pro Jahr mit den einzelnen Bürgermeistern. Bei diesen Treffen werden die Bürgermeister über die Fortschritte im Projekt informiert. Projekt City Cooperation

17

In Fürstenfeld fand die Kick-Off Veranstaltung für die 3 Länder Bürgermeisterkonferenz für das Jahr 2009 statt. Insgesamt 570 TeilnehmerInnen aus den 24 Städten (davon 220 aus Ungarn, 120 aus Slowenien und 230 aus Österreich) wurden über die künftigen Aktivitäten des Projektes im Detail informiert und konnten Kultur


Neben zahlreichen gemeinsamen Treffen der Bürgermeister und Vertreter der ungarischen Städte wurden auch zahlreiche Einzeltreffen der Projektpartner mit den Verantwortlichen (Vertreter der Stadtgemeinden und Vertreter der Wirtschaftsinteressen) der einzelnen Städte durchgeführt. Die Ergebnisse werden anschließend den anderen Städten kommuniziert.

und Besonderheiten der einzelnen Städte bei Infoständen und Kulturdarbietungen kennenlernen. Die Expertenkonferenz in Österreich mit 350 TeilnehmerInnen aus den Städten wurde im Februar 2011 in Fürstenfeld zum Thema Entwicklung der Städte durchgeführt.


18


Das Treffen der oststeirischen Städte fand viermal im Jahr 2010 statt. Im ersten Halbjahr trafen sich Vertreter der Wirtschaftsverbände in Gleisdorf und Feldbach zum Informationsaustausch und zum Pilotvorhaben Frühlingsbonusaktion. Im zweiten Halbjahr trafen sich die Vertreter in Fehring (Frühlingsbonuspass 2010&2011, 8-Städte Gutscheinbewerbung 2010) und in Weiz (Medienkooperation mit regionalen Zeitungen zur Bewerbung der Frühlingsbonusaktion 2011).


24 Städte Tourismusmarketing (2010 – 2011) Erwartete Ergebnisse Zielerreichung / Aktivitäten

Indirekte Ziele: • Förderung der wirtschaftlichen Entwicklung der Unternehmen in den Städten Direkte Ziele:

• Entwicklung des Corporate De-

Ungarn (z.B. Budapest)

• Erfassung des touristischen Angebotes (Sammeln der Informationen, die Attraktionen mit GPSKoordinaten versehen) • Präsentation der 24 Städte in Österreich (z.B. Graz) Pilotprojekt mit Regionalverband

Das 24 Städte Magazin und das 24 Städte Gutscheinheft stellen sicher, dass die im Antrag beschriebene Strategie der Stadtentwicklung umgesetzt wird (Erhaltung/Belebung der Städte).

In Bezug auf das gemeinsame Magazin wurden das Design und der Aufbau beschlossen. Das Sammeln der Inhalte wurde durch die jeweiligen verantwortlichen Projektpartner durchgeführt. Der Druck der ungarischen und der erste Teil der englischen Version des Magazins erfolgten im Dezember 2010. Die deutschen und slowenischen Versionen wurden im Spiegelprojekt SI-AT im ersten Halbjahr 2011 durchgeführt. Insgesamt wurden 98.000 24 Städte Magazine gedruckt und den Städten zur Verteilung zur Verfügung gestellt.

Das 24 Städte Magazin und das 24 Städte Gutscheinheft wurden von allen Städten sehr gelobt und gut angenommen und werden von der Bevölkerung intensiv genutzt. Trotz hoher Auflage ist das 24 Städte Magazin in einigen Städten bereits vergriffen. Durch diese beiden Produkte konnte der Gedanke der Kooperation auch der Bevölkerung bewusst gemacht werden.


19

In Bezug auf das gemeinsame Gutscheinheft wurde die gemeinsame Entwicklung des Designs und der Aufbau durchgeführt. Die Planung der zeitlichen Umsetzung und die der Verteilung des Heftes an die Bevölkerung in den einzelnen Ländern, sowie die Übersetzung in 4 Sprachen (ungarisch, slowenisch, deutsch, englisch) wurde vorgenommen. Die Fertigstellung des Gutscheinheftes erfolgte im Juli 2011. Insgesamt wur-

Zusätzlich wurde das Projekt City Cooperation dem interessierten Publikum bei zahlreichen Veranstaltungen der 24 Städte im Rahmen der Veranstaltungsreihe vorgestellt (siehe Aktivitäten Pilotprojekt 5).


signs für die 24 Cities und die Publikation eines gemeinsamen Magazins / Broschüre • Gutscheinheft mit Eintrittsermäßigungen und Vorteilen aus allen Städten, das an alle Haushalte im Projektgebiet versandt wird (100.000 Haushalte pro Land)

• Präsentation der 24 Städte in

Anmerkung der Evaluatoren

Das Corporate Design wurde im ersten Umsetzungsjahr durch die Entwicklung einer gemeinsamen Marke und eines gemeinsamen Logos (24cities) und das Fest der 24 Städte in Fürstenfeld durchgeführt.

den im Juli 2011 80.000 Gutscheinhefte an interessierte BürgerInnen in den 24 Städten verteilt. Die Präsentation des Projektes City Cooperation fand bei der RECOM-Auftaktveranstaltung im Mai 2010 in Sopron als Best Practice Beispiel statt.

Die Erfassung des touristischen Angebotes mittels GPS-Daten wurde bereits auf der gemeinsamen Website online gestellt.

20


Der City Cooperation wurde im November 2010 als Best Practice Beispiel an der Konferenz: “Europäische Territoriale Zusammenarbeit Rückblick – Ausblick / Herausforderungen - Chancen“ in Graz präsentiert. Zusätzlich wurde das Projekt auch auf dem Frühlingsfest auf dem Wiener Rathausplatz im Frühjahr 2011 präsentiert.


Zusätzlich haben sich die 24- Städte im Frühjahr 2011 auf der Tourismusmesse in Budapest präsentiert. Dabei zeigte sich ein hohes Interesse der Besucher an kombinierten Reisepaketen für die 24 Städte. Diese Rückmeldung hat mittlerweile zur Entwicklung einer 24 Städte BusTour geführt, die erstmals im im Frühjahr 2012 angeboten werden wird.

ARBEITSPAKET 3: Gemeinsame Ziele

Kooperatives Stadtmarketing (2009 – 2012) Erwartete Ergebnisse Zielerreichung / Aktivitäten

Indirekte Ziele: • Positionierung der Städte als wirtschaftliche Drehscheibe Direkte Ziele:

• Gemeinsame Planung und Erfahrungsaustausch

Anmerkung der Evaluatoren

• Machbarkeitsstudie Gutschein und Die gemeinsame Planung und der Durch den Erfahrungsaustausch mit • • • • • •

Bonussystem Präsentationsfilm 7 Städte Kindererlebnisstädte inkl. Prospekt Unternehmensdatenbank 8 Städte Frühlingsbonusaktion Bewerbung 8 Städte Gutschein Datenbereitstellung für Unternehmensdatenbank

Erfahrungsaustausch werden durch die einzelnen Projektpartnertreffen sichergestellt.

Der Präsentationsfilm 7 Städte wurde professionell erstellt und von den Städten und auf Messen und Ausstellungen verwendet. Ziel war es eine zusätzliche Darstellungsmöglichkeit neben Prospekten für Interessierte der jeweiligen Stadt zu haben. Zielt auf die touristische Vermarktung und Darstellung der Stadt ab.

Die Bindung der regionalen Kaufkraft ist für alle 24 Städte aufgrund ihrer ländlichen Lage ein zentrales gemeinsames Ziel. Aufgrund der unterschiedlichen Ausgangslage liegt der Schwerpunkt in Ungarn darin, die Einführung entsprechender Systeme vorzubereiten, während es auf österreichischer Seite um eine zukunftsorientierte Weiterentwicklung und Innovation bestehender Systeme geht.


21

Mit der 8 Städte Frühlingsbonusaktion, die im Frühjahr 2010 und im Frühjahr 2011 durchgeführt wurde, wurde ein völlig neues Instrument zur städteübergreifenden Kundenbindung in der Oststeiermark pilothaft erprobt.,. Die Anzahl der teilnehmenden Unternehmen betrug 455. Allein im Jahr 2010 konnte durch diese

Das Maßnahmenpaket Kindererlebnisstädte wird derzeit im Detail konzipiert, die Umsetzung ist für 2012 vorgesehen.


Die Machbarkeitsstudie für ein Kundenbindungssystem in Form eines Gutscheinsystems oder Bonuspassystems wird derzeit für die ungarischen Städte durchgeführt. Im Rahmen dieser Machbarkeitsstudie kommt es zu einem intensiven Transfer von Wissen und Erfahrungen der österreichischen Städte hinsichtlich eines erfolgreichen Einsatzes von Kundenbindungssystemen.

österreichischen Akteuren in Bereichen Tourismus- und Stadtmarketing profitieren die ungarischen Städte sehr viel.

Aktion eine Kaufkraftbindung in in Höhe von € 4.062.420,00 erreicht werden und es wurden insgesamt 3531 Bonuspässe durch die Kunden ausgefüllt. Im Zusammenhang mit dem bewährten Kundenbindungsinstrument der 8 oststeirischen Städte, dem 8 Städte Gutschein, wurden neue Kommunikationsmaßnahmen entwickelt und erprobt, um die regionale Kundenbindung zu stärken. Zwischenevaluierungsbericht / Jelentés közbenső értékelésről


22


Dreisprachige Städte - Führungen (2011/ 2012) Erwartete Ergebnisse Zielerreichung / Aktivitäten

Indirekte Ziele: • Erhaltung und Belebung der Innenstädte als traditionell gewachsene wirtschaftliche Zentren der Region Direkte Ziele:

• Studienreisen zu Best-Practice Städten

• Planung und Machbarkeitsstudie

Umsetzung entsprechend den nationalen Gegebenheiten

Die Best-practise-study tour wurde im Jahr 2011 durchgeführt.

Anmerkung der Evaluatoren Diese Aktivitäten werden laut dem geplanten Zeitplan umgesetzt. Die Entwicklung über einen längern Zeitraum stellt sicher, dass die geplanten Audioguide Systeme der sich schnell entwickelnde Technologien (z. B.: Smartphones usw.) laufend flexibel anpassen können. Durch die Audioguides wird es den Bewohner/innen und Gästen aller drei Länder möglich sein, erstmals in ihrer Muttersprach mehr über die Nachbarstädte an Ort und Stelle zu erfahren. Da die sprachlichen Barrieren in dieser Region nach wie vor ein großes Hemmnis für das Kennenlernen der Nachbarstädte darstellt, ist zu erwarten, dass durch dieses Pilotvorhaben ein wichtiger Impuls zum besseren Kennenlernen der Nachbarstädte auf Ebene der Bürger gesetzt wird.

23


Bei der Entwicklung von Audioguides könnten unterschiedliche Zielgruppen berücksichtigt werden. Ebenfalls ist auf die allgemeine Kompatibilität der Software mit den im Umlauf befindlichen Geräten zu achten.


von Städteführungen mittels Audioguide (10 sehenswerte Orte pro Stadt mit Hinweisschildern, Stadtplan und dreisprachigem Audio-Text) • gemeinsame Bewerbung der 24 Städte Führungen

•

Im zweiten Halbjahr 2010 fand die Recherche und Studienreise zur Informationssammlung über moderne Konzepte von Städteführungen statt. Erhebung der technischen Möglichkeiten von Audioguides. Abstimmungsgespräche mit Vertretern der Tourismusverbände der Städte. Im Jahr 2011 wurde das gemeinsame System im Detail ausgearbeitet, wobei der Kern des Systems die Erstellung qualitativ hochwertiger mehrsprachiger Audiofiles darstellt, die dann über verschiedene Medien angeboten werden. (Audioguide, Mobiltelefon, Internet, etc.) Damit ist auch sichergestellt, dass man sich der technologischen Entwicklung immer anpassen kann.


24 Städte Begegnungsraum (2010 – 2012) Erwartete Ergebnisse Zielerreichung / Aktivitäten

Indirekte Ziele: • Intensivierung der Beziehungen zwischen den Städten Direkte Ziele:

• gemeinsame Planung der Begegnung im Rahmen der Veranstaltungen

• 1 Veranstaltung pro Jahr und Stadt mit grenzüberschreitender Beteiligung und Information über die 24 Städte • Veranstaltungskalender • Studienreisen / Studytours für Tourismus-organisationen

Insgesamt wurden im Jahr 2010 in Ungarn 7 Veranstaltungen durchgeführt (Körmend, Lenti, Letenye, Öriszentpéter, Szentgotthárd, Vasvár, Zalalövő). Dabei sind die wichtigsten Veranstaltungen der jeweiligen Städte im Veranstaltungskalender der gemeinsamen Website aufgelistet und werden ständig durch die Projektpartner aktualisiert.


24

Im Rahmen der Veranstaltungen der 24 Städte wurden sehr viele grenzüberschreitende Begegnungen zwischen ungarischen, österreichischen und slowenischen Akteuren auf


Insgesamt wurden im Jahr 2010 und 2011 in Österreich in allen 8 Städten Veranstaltungen im Rahmen des Projektes City Cooperation durchgeführt. Dabei sind die wichtigsten Veranstaltungen der jeweiligen Städte im Veranstaltungskalender der gemeinsamen Website aufgelistet und werden ständig durch die Projektpartner aktualisiert. Darüber hinaus wurde im Jahr 2011 ein gemeinsamer Veranstaltungskalender der 24 Städte erstellt, der aktiv bei allen Veranstaltungen verteilt wird und das grenzüberschreitende Kennenlernen der Nachbarstädte durch die Bevölkerung fördert.

Anmerkung der Evaluatoren Entsprechend einer Empfehlung der FLC in Ungarn werden nur neue Veranstaltungen im Rahmen des Projekts in Ungarn gefördert, was in einigen Fällen zu „Regionsfremden“ Veranstaltungen führt. Es wäre zu überlegen, ob nicht die Weiterentwicklung von eingeführten erfolgreichen bestehenden Veranstaltungen für eine aktive grenzüberschreitende Begegnung und ein gegenseitiges Kennenlernen besser geeignet sind.

unterschiedlichsten Ebenen realisiert. (Jugendfußballturnier, Expertenaustausch Tourismus, Treffen von Jagdorganisationen, Ökologieorganisationen, Blasmusiktreffen, Avantgardekünstlertreffen, Tanzgruppen, etc.) und damit ein Beitrag zur grenzüberschreitenden Kooperation auf Ebene der Bürger geleistet werden.


25


Derzeit wird als neue Initiative im Rahmen das Projektes für das Jahr 2012 eine internationale Elektroauto Tour durch die 24 Städte vorbereitet. Durch diese gemeinsame Zukunftsinitiative soll nicht nur die internationale Aufmerksamkeit auf die 24 Städte gelenkt, sondern vor allem der Grundstein für eine nachhaltige umweltfreundliche grenzüberschreitende Mobilität gelegt werden.


2.4.

Értékelési eredmények

2.4.1.

A dokumentumelemzés értékelési eredményei

Az alábbi projekt eredmény táblázat csoportosított módon tartalmazza a Projektpartnerek értékelési időszakban elért eredményeit, megvalósított tevékenységeit. A táblázat az értékelők által a hatékonyság és a hatásosság növelése érdekében megfogalmazott javaslataira is kiterjed.

26

I. Pilóta projekt: Közös célok

Együttműködés erősítése (2009 – 2012) Tervezett eredmények Elért célok, tevékenységek

Közvetett célok: • A határon belüli és a határon átnyúló kapcsolatok erősítése a városok között Közvetlen célok: • Közös internetes honlap valamennyi városról szóló tájékoztatással

• 3 ország polgármestereinek kon•

• •

• •

2009. júniusában egyeztette a KTT a többi érintettel a projekt egészére vonatkozó munkatervet. A projektmenedzsment tevékenységeket egy közös Projekt Irányító testület látja el.

A 2010-ben tervezett polgármesteri konferencia megvalósítására szervezési okokból kifolyólag 2011. szeptemberében került sor Körmenden. A találkozón mind a 24 város képviselői részt vettek, közülük 14 polgármester. Ezen a találkozón döntöttek a városok egy közös EGTC előkészítéséről. Időközben mind a 24 város polgármestere aláírta az erről szóló szándéknyilatkozatot.

A honlap egyik különlegessége, hogy minden tartalom négy nyelven (magyar, német, szlovén és angol) jelenik meg rajta. Ezen kívül elkészült a projekt magyar nyelvű Facebook oldala is.

Az I. Pilóta projekt keretében 2010 végéig mindösszesen 6 alkalommal vettek részt találkozókon a városok képviselői, és 14 alkalommal egyez-

Az EGTC alapítására irányuló szándék kinyilvánítása által biztosítható a 24 város együttműködés eredményeinek fenntartása a projekt zárását követően is. A gazdasági szervezetek számos nemzeti szintű találkozójának köszönhetően az output indikátorok között rögzített vonatkozó indikátor értéke a tervezettnél korábban is elérhető, illetve túlteljesíthető.

27


Az első szakértői konferenciára, amelyen mindhárom ország szakértői részt vettek 2010. decemberében került sor Lentiben, témája a városfejlesztés és a városmarketing volt.

A közös honlap alapvetően hagyományos funkciókkal, és statikus tartalommal bír. Ezen kívül folyamatosan megjelennek rajta a közös rendezvényekkel kapcsolatos meghívók, illetve az aktuális eredményekkel kapcsoaltos tájékoztatások. Zwischenevaluierungsbericht / Jelentés közbenső értékelésről

•

ferenciája 2010 3 ország szakértőinek konferenciája (Lenti, Körmend, Zalalövő) (városfejlesztés/városmarketing, kooperáció, kommunális beruházások) magyar városok találkozója (polgármesterek és vállalkozók találkozója) 3 tanulmányút (meghatározott témákban) 3 ország polgármestereinek konferenciája 2009 3 ország szakértőinek konferenciája Kelet-stájer városok találkozója

Értékelői megjegyzések

A közös honlap 2009 decemberében vált elérhetővé. A nagyobb nyilvánosság elérése érdekében különböző domainekről elérhető: www.8städte.at, www.24cities.eu, www.8staedte.at, www.staedtekooperation.at. A honlapra a magyar városok nevezetességei GPS koordinátáikkal együtt feltöltésre kerültek. Ezek a GoogleEarth programmal megjeleníthetők a közös honlapon. A honlapot a partnerek folyamatosan frissítik.

tettek a városok gazdaásgi szervezetei. A városmarketing témájában megrendezett 3 napos tanulmányút megszervezésére 2011. szeptemberében került sor. Mindez nagyon célszerűnek bizonyult, ugyanis a magyar polgármesterek közül többen egyben parlamenti képviselők is, ami nagyban megnehezíti a közös találkozók időpont egyeztetését.

A magyar városok polgármesterei évente legalább 2 alkalommal találkoznak. A magyar projektmenedzserek ugyancsak évente legalább két alkalommal felkeresik az egyes polgármestereket, és informálják őket a projekt előrehaladásáról.

28


2009-ben Fürstenfelden került megrendezésre a projekt indító rendezvény, amely egyben egy polgármester konferenciának is minősült. A mindösszesen 570 résztvevő (ebből 220 magyar, 120 szlovén és 230 osztrák) részvételével zajló rendezvényen a 24 város képviselői részletesen tájékozódhattak a tervezett projekt tevékenységekről, illetve megismerkedhettek a városok kultúrájával és látnivalóival az információs


A polgármesterek számos közös találkozója, és a magyar városok kapcsolattartóinak egyeztetései mellett a Projektpartnerek számos alkalommal egyeztettek az egyes városok projekt felelőseivel különkülön találkozók keretében. Ezek eredményeiről a Projektpartnerek beszámolnak a többi város képviselőinek is.

standokon keresztül. A 2011. februári ausztriai szakértői konferencia helyszíne Fürstenfeld volt, 350 fő részvételével. Témája a városfejlesztés volt. A Kelet-stájer városok találkozóira 4 alkalommal került sor 2010-ben. Az első félévben a gazdasági szervezetk képviselői Gleisdorfban és Feldbachban találkoztak információcsere céljából. A második félévben Fehringben és Weizben találkoztak a városok képviselői.



29

II. Pilóta projekt: Közös célok

24 város - turizmusmarketing (2010 – 2011) Tervezett eredmények Elért célok, tevékenységek

Közvetett célok: • A városi vállalkozások gazdasági fejlődésének támogatása (gazdasági fejlesztés) Közvetlen célok:

• Corporate Design (arculatterve-

szágon (pl. Budapest)

• turisztikai kínálat meghatározása (információk gyűjtése, nevezetességek ellátása GPSkoordinátákkal) • a 24 város bemutatása Ausztriában (pl. Graz) • pilóta projekt regionális szövetséggel

A közös magazin vonatkozásában sor került az arculat és a tartalmi felépítés meghatározására. A tartalmakat a felelős Projektpartnerek állították össze. A magyar példányok, illetve az angol nyelvű példányok első részletének sokszorosítására 2010. decemberében került sor. A német és szlovén nyelvű kiadások 2011. 1. félévében készültek el a SIAT tükörprojekt keretében. Mindöszszesen 98.000 példányban készült el a 24 város magazin, amelyet a városok között osztottak szét.

A 24 város magazinra és a 24 város utalványfüzetre mindegyik város rendkívül pozitív eredményként tekint, azokat a lakosság nagy arányban használja. A magas példányszám ellenére néhány városban már elfogytak a magazin kiadványai. Alapvetően e két eredménynek köszönhető, hogy az együttműködés gondolata a lakosság körében is tudatosul. A City Cooperation projekt az itt említett prezentációkon felül számos rendezvény keretében is bemutatásra került (ld. V. Pilóta projekt).

A City Cooperation projekt prezentációjára a RECOM c. projekt indító konferenciáján került sor 2010. máju-

30


A közös utalványfüzet vonatkozásában ugyancsak sor került a megjelenés és a tartalmi felépítés rögzítésére. Az utalványfüzetek 2011. júliusában készültek el, ezt követően mindösszesen 80 000 példányban terjesztették a 24 város polgárai között.

Értékelői megjegyzések A 24 város magazin és a 24 város utalványfüzet lehetővé teszik a pályázatban rögzített célok megvalósítását, azaz a városok fejlesztését, élettel való megtöltését.


zés) kialakítása a 24 városra és közös magazin / brosúra kiadása • Utalványfüzet, valamennyi városból származó belépési kedvezményekkel és előnyökkel, a füzet terjesztése a projekt területén valamennyi háztartás körében (országonként 100.000 háztartás)

• a 24 város bemutatása Magyaror-

A Corporate Design kialakítására a megvalósítás 1. évében sor került. Ennek részeként egy közös arculat és egy logó jött részreemgrendezésre került a 24 város ünnepe Fürstenfelden.

sában Sopronban. A projektet jó példaként mutatták be a konferencia közönségének. A fentieken kívül a budapesti turisztikai vásáron is megjelent a 24 város projekt 2011. tavaszán. Itt jelentős érdeklődés mutatkozott a 24 városra kiterjedő kombinált turisztikai csomagok iránt. Mindez időközben egy, a 24 várost érintő autóbusz utazási csomagajánlat kidolgozásához vezetett, amely először 2012 tavaszán lesz elérhető.

A City Cooperation projektet 2010 novemberében egy további, gráci konferencián (Európai Területi Együttműködés Visszatekintés- Kitekintés / Kihívások - Lehetőségek) is jó példaként prezentálták. A projektet ezen kívül a bécsi Városház téren is bemutatták a Tavaszi Fesztivál részként 2011 tavaszán.


31


A turisztikai kínálat GPS adatokkal való felmérésére már a közös honlap fejlesztésekor sor került.

III. Pilóta projekt: Közös célok

Együttműködő városmarketing (2009 – 2012) Tervezett eredmények Elért célok, tevékenységek

Közvetett célok: • A városok gazdasági tengelyként történő pozicionálása (pozicionálás) Közvetlen célok: • Közös tervezés és tapasztalatcsere

• • • • • • •

megvalósíthatósági tanulmány utalvány- és bónuszrendszer bemutatkozó film 7 város gyermek-élményvárosok prospektusokkal vállalati adatbank 8 város tavaszi bónuszakció reklám 8 város utalvány adatszolgáltatás a vállalati adatbank számára

A közös tervezés és tapasztalatcsere biztosított az egyes Projektpartner találkozók által.

A 7 magyar város bemutatkozó filmje elkészült, ezek a különféle vásárokon, kiállításokon kerülnek vetítésre. A tevékenység célja a kiadványok melletti további bemutatási lehetőség kialakítása. A bemutatófilmek a városok turisztikai értékesítését szolgálják.

A magyar városok sokat profitálnak az osztrák városokkal folytatott tapasztalatcserének köszönhetően, elsősorban a turizmus és a városmarketing terén. A gyermek-élményvárosokra irányuló intézkedéscsomag jelenleg előkészítés alatt áll, megvalósítása 2012-ben tervezett. A térségi vásárlóerő összekapcsolása földrajzi helyzetükből adódóan mind a 24 város számár kiemelt célként jelentkezik. A különböző kiindulási helyeztek miatt Magyarországon a megfelelő rendszer bevezetésén van a hangsúly, míg az osztrák oldal a meglévő rendszerek jövőorientált továbbfejlesztésében, innovatív megújításában érdekelt.

A már bevezetett 8 város utalványfü-

32


A 8 város tavaszi bónuszakció, amely 2010. és 2011. tavaszán is megvalósításra került, a városokon átnyúló vásárlóerő növelésére irányuló teljesen új eszköznek minősül, amelyet pilóta jelleggel alkalmaztakKelet-Stájerországban. Az akcióban résztvevő vállalkozások száma: 455. Csak 2010-ben 4.062.420 € értékben növekedett a vásárlóerő.


Az utalvány- és bónuszrendszer kidolgozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány készítése a magyar városok által folyamatban van. A megvalósíthatósági tanulmány készítése során intenzív módon valósul meg az osztrák partnerek tudás transzfere az utalványés bónuszrendszerek tárgyában.

Értékelői megjegyzések

zettel kapcsolatban új kommunikációs eszközök kifejlesztésére került sor.

33

IV. Pilóta projekt: Közös célok

Háromnyelvű városi idegenvezetések (2011/ 2012) Tervezett eredmények Elért célok, tevékenységek

Közvetett célok: • A belvárosok, mint hagyományosan létrejött gazdasági központok fenntartása és újjáélesztése (városfejlesztés) Közvetlen célok:

• Tanulmányutak a legjobb gyakor-

megvalósítás a nemzeti adottságoknak megfelelően

A legjobb gyakorlati példákat nyújtó (best practice) városokba szervezett tanulmányút megszervezésére 2011ben ugyancsak sor került.

Értékelői megjegyzések E tevékenységek a tervezett ütemterv szerint kerülnek megvalósításra. A hosszabb időigénnyel bíró fejlesztés lehetővé teszi, hogy a tervezett audioguide rendszerek illeszkedjenek a gyors ütemben fejlődő technológiai adottságokhoz (pl.: okostelefonok stb.). Az audioguide rendszerek lehetővé teszik a a térség lakói számára, hogy mindhárom országban az anayanyelvükön ismerkedhessenek meg a szomszédos városok nevezetességeivel. A nyelvi nehézségek jelenleg is a határ túloldalán fekvő városok megismerésének jelentős akadályát képezik. E pilóta projektnek köszönhetően várhatóan érzékelhető hatása lesz a tekintetben, hogy ösztönzi a lakosságot a szomszédos városok jobb megismerésére. Az audioguide rendszerek fejlesztése során különböző célcsoportok igényeinek figyelembe vétele szükséges. Ezen kívül a szoftver és a különféle technológiai eszközök kompatibilitására folyamatosan ügyelni kell. Projekt City Cooperation

34


lati példákat nyújtó (best practice) városokba • Audio guide rendszerű városi idegenvezetések tervezése és megvalósíthatósági tanulmánya (városonként 10 megtekintésre érdemes hely tájékoztató táblákkal, várostérképpel és háromnyelvű hallgatható szöveggel) • A 24 város vezetéseinek közös népszerűsítése

•

2010. második félévében került sor arra a kutatásra és a tanulmányútra, amelynek témája a modern városvezetési koncepciókkal kapcsolatos információszerzés volt. A kutatás kiterjedt az audioguide rendszerek technológiai lehetőségeinek felmérésére. E témában mindemellett egyeztetésekre is sor került a városi turisztikai szövetségek képviselőivel. A rendszer részletes kidolgozása 2011ben folytatódott. A rendszer alapját a magas minőségű, többnyelvű hanganyagok felvétele képezi, amelyk különböző médiumokon elérhetők lesznek (pl.: audioguide, mobiltelefon, Internet stb.). Ezáltal az is biztosított, hogy a rendszer igazodni fog a technológiai fejlődéshez.

V. Pilóta projekt: Közös célok

24 város - találkozóhely (2010 – 2012) Tervezett eredmények Elért célok, tevékenységek

Közvetett célok: • a városok közötti kapcsolatos erősítése Közvetlen célok:

• A rendezvények keretében történő találkozás közös tervezése

• évente és városonként 1 rendezvény határon átnyúló részvétellel és a 24 városról szóló tájékoztatással • rendezvénynaptár • tanulmányutak / study tour utak idegenforgalmi szervezetek számára

Magyarországon 2010-ben mindöszszesen 7 rendezvényt szerveztek Körmend, Lenti, Letenye, Öriszentpéter, Szentgotthárd, Vasvár, Zalalövő) a pilóta projekt részeként. E rendezvények megtalálhatók a honlapon elhelyezett rendezvénynaptárban, amelyeket a Projektpartnerek folyamatosan frissítenek.

A fentieken kívül 2011-ben a 24 város közös rendezvénynaptárát is elkészítették, amelyet az egyes rendezvények alkalmával terjesztenek annak érdekében, hogy elősegítsék a határ túloldalán fekvő szomszédos városok megismerését a lakosság körében.

35


A 24 város által szervezett rendezvények keretében számtalan határon átnyúló kapcsolat alakult ki a magyar, az osztrák és a szlovén résztvevők között. E rendezvények között ifjúsági futball torna, turisztikai szakértői csereprogram, vadász egyesületek találkozója, környezetvédő szerveze-


2010 és 2011 évében Ausztriában mind a 8 városban sor került rendezvények szervezésére. E rendezvények ugyancsak megtalálhatók a honlapon elhelyezett rendezvénynaptárban, amelyeket a Projektpartnerek folyamatosan frissítenek.

Értékelői megjegyzések Amagyarországi FLC javaslatai alapján a magyar oldalon csak új rendezvények megvalósítására nyílik lehetőség a projekt keretében. Mindez azonban adott esetben „térségidegen” rendezvények szervezéséhez vezethet. Javasolt volna megfontolni, hogy a már bejáratott rendezvények továbbfejlesztése nem lenne-e alkalmasabb a határon átnyúló aktív kapcsolatok kialakítása, a kölcsönös megismerés elősegítése céljából.

tek találkozóka, rézfűvósok találkozója, avantgárd művészek találkozója is megszervezésre került. Jelenleg egy 2012-ben megszervezendő, a 24 várost érintő elektromos autó túra előkészületei zajlanak. A tervezett rendezvény célja egyrészt, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a 24 város térségére, másrészt, hogy a fenntartható, környezetbarát határon átnyúló mobilitás alapjait is lefektesse.

36


2.4.2.

Evaluierungsergebnisse der Interviews

In diesem Punkt werden die Ergebnisse der Interviews anhand der einzelnen Fragen des Fragebogens präsentiert. Projektmanagement und Entscheidungsbildung Abb. 2.: Organisationsstruktur des Projektes Tourismusverbände

Wirtschaftsakteure

Kulturelle Akteure

NGOs

8 Städte in AT

Projektsteuergruppe (LP + PPs)

7 Städte in HU

Wirtschaftsakteure

Kulturelle Akteure

NGOs

37


1. Die Zusammenarbeit der Projektparner war 60 50 40

% 30

56 44

20 10 0 sehr

eher

0

0

nicht

überhaupt nicht

zufrieden stellend Die Mehrheit (56 %) der Befragten Personen sind der Meinung, dass die Zusammenarbeit der Projektpartner sehr zufrieden stellend war, wobei die anderen der Meinung waren, dass sie in dem Evaluierungszeitraum nur eher zufrieden stellend war.

2. Die Entscheidungsbildung der Organisationsstruktur ist 70 67 67

60 56

50 40

56

44

% 30 20

33 33 22

10

11

11

0 sehr effektiv

eher effektiv

nicht effektiv

überhaupt keine Angabe nicht effektiv

Projektmanagement

Areitsgruppen in beiden Ländern

Lenkungsausschuss

Operative und strategische Partner

38


Die Effektivität der Entscheidungsbildung auf den verschiedenen Organisationsebenen war auch von den Befragten positiv beurteilt. Von den analysierten vier Ebenen der Organisationsstruktur hat das Projektmanagement Team die positivste Beurteilung erworben.

3. Das Projektmanagement Team bezüglich der Koordination der einzelnen Aktivitäten war 80 70 60 50

% 40 67

30 20

33

10 0 sehr erfolgreich

eher erfolgreich

0

0

nicht erfolgreich

überhaupt nicht erfolgreich

Eindrittel der Befragten haben gemeint, dass das Projektmanagement Team bezüglich der Koordination der einzelnen Aktivitäten sehr erfolgreich war, und weitere Zweidrittel von ihnen beurteilte sie als eher erfolgreich. Weitere Konklusionen Indirekte grenzüberschreitende Kontakte zwischen der Städten: die Ansprechpartner der meisten Städte sowohl in Österreich als auch in Ungarn waren der Meinung, dass die direkten grenzüberschreitenden Beziehungen zwischen der Städten verstärkt werden sollen. Die einzelnen Städte auf beiden Seiten der Grenze pflegen vor allem Kontakte durch die Projektmanagement Teams (siehe Abb. 2.), welche ihre Treffen im Rahmen der Projektsteuergruppe monatlich organisieren. Wegen der indirekten Kontaktaufnahme haben einige Städte wenig direkte Kontakte zu den Städten auf der anderen Seite der Grenze. In dieser Hinsicht sind Körmend und Lenti Ausnahmen, da sie vielfältige und traditionelle Kontakte mit den Oststeierischen Städten pflegen. Viele Befragten haben mitgeteilt, dass durch die Zusammenarbeit im Rahmen der nationalen Arbeitsgruppen der Städte viele positive Mehrwerte

39


(z.B.: intensive Beziehungen, größeres Vertrauen) erzielt werden können. Die Städte in Komitat Vas haben durch die in jedem Halbjahr organisierten Kooperationstreffen ihre Partnerstädte in Komitat Zala besser kennen gelernt. Unterschiedliche Beurteilung der Projektmanagement Teams der ungarischen Projektpartner: wobei die Beurteilung des Projektmanagements auf der österreichischen Seite einheitlich positiv war, gab es eine unterschiedliche Beurteilung seitens der ungarischen Städte gegenüber des Projektmanagements der zwei ungarischen Projektpartner. Die Mängel an HR Kapazitäten, und an Erfahrung mit grenzüberschreitenden Projekten wurde mehrmals in Bezug auf das Projektmanagement von PP2 erwähnt. Die Ansprechpartner der ungarischen Städte haben jedoch PP1 die gemeinnützige Entwicklungsagentur Lenti und Umgebung als professionell, innovativ und sehr effektiv charakterisiert. Finanzielle Herausforderungen in der Projektabwicklung: Die Vorfinanzierung der Projektausgaben für einen Zeitraum bis zu einem Jahr ist vor allem für die ungarischen Partner eine große Herausforderung. Ursache sind geänderte Rahmenbedingungen und gesetzliche Vorschriften infolge der Finanzkrisen der letzten Jahre. Kommunikation: Die Kommunikation zwischen den Projektpartnern konnte aufgrund der sprachlichen Kompetenz der ungarischen Partner und des ergänzenden Einsatzes von Dolmetschern sehr gut etabliert werden. Auf der Ebene der Städte konnten dank der Sprachkompetenz einiger ungarischer Bürgermeister zahlreiche Kontakte intensiviert werden. Die Städte, die gute Sprachkenntnisse haben, können viel mehr intensive grenzüberschreitende Kontakte knüpfen. Wo die grenzüberschreitende Sprachkompetenz auf beiden Seiten fehlt, ist der Aufbau enger direkter Beziehungen nur mit sehr viel externer Unterstützung möglich.

40


Kohärenz im Rahmen des Projektes

4. Sind die gemeinsame Kooperationsstrategie, das detaillierte Arbeitsprogramm und die ausgewählten Pilotprojekte aufeindander abgestimmt?

11%

89%

ja

nein

Beinahe alle befragten Personen waren der Meinung, dass die gemeinsame Kooperationsstrategie, das detaillierte Arbeitsprogramm und die ausgewählten Pilotprojekte aufeinander abgestimmt sind.

5. Sind irgendwelche Probleme bei den Konzeptualisierungsprozessen aufgetreten?

33% 67%

ja

nein

Zwei Drittel der Befragten habe angegeben, dass es keine Probleme bei der Konzeptualisierung gegeben hat. Das restliche Drittel hat vor allem auf folgende Herausforderungen hingewiesen 41


•

ein wesentliches Merkmal des Projektes City Cooperation ist es, dass das Aktionsprogramm nicht von den Projektpartnern „top down“ festgelegt wurde, sondern gemeinsam mit den Stadtgemeinden und Wirtschaftsorganisationen von 24 Städten aus 3 Ländern sorgfältig entwickelt wurde. Da die Entwicklung eines detaillierten Arbeitsprogramms parallel zum Aufbau der grenzüberschreitenden Kooperation erfolgen musste und sehr viele Abstimmungsprozesse erforderlich waren (innerhalb der Städte, zwischen den Städten der einzelnen Länder sowie zwischen den 3 Ländern), waren dafür auch entsprechende Zeit- und Personalressourcen erforderlich. Daher war es sinnvoll, die hierfür nötige Zeit und den dazugehörigen finanziellen Aufwand in das Projekt zu integrieren, da diese umfangreichen Aufgaben nicht im Zuge der Projektvorbereitung geleistet werden konnten. Aus diesem Grund konnte das detaillierte Aktionsprogramm nicht im Projektantrag festgelegt werden, sondern erst nach Genehmigung erarbeitet werden,

•

die verschiedenen Erwartungen seitens der österreichischen und der ungarischen Akteuren mussten in den Konzeptualisierungsprozessen harmonisiert werden, das durch viel Koordinationsarbeit gelungen ist.

7. Sind irgendwelche Probleme bei der Ausarbeitung der Dokumente aufgetreten?

11%

89%

ja

nein

Obwohl eine große Mehrheit der Meinung war, dass die Ausarbeitung der Dokumente problemlos war, hat einer der befragten Personen über Schwierigkeiten bei der Abstimmung der Interessen erzählt, da einige Themenfelder (Wirtschaftsentwicklung, Stärkung des Handels) eher für die österreichische Projektpartner von größerer Bedeutung waren,

42


wobei andere eher für die ungarischen Projektpartner als Schwerpunktthemen (Erfahrungsaustausch in den Bereichen Tourismus und Stadtmarketing) behandelt worden sind. Es zeigte sich im Zuge der Projektentwicklung, dass alle Städte die gleichen Zielsetzungen verfolgen, aufgrund der unterschiedlichen Ausgangslagen in den einzelnen Ländern allerdings zum Teil unterschiedliche Instrumente erforderlich sind, um das gemeinsame Ziel zu erreichen. So ist zum Beispiel die Bindung der regionalen Kaufkraft und die Vermeidung von Kaufkraftabflüssen in die großen Ballungszentren ein zentrales Ziel aller Städte der 24 Städtekooperation. Aufgrund der unterschiedlichen Ausgangslage liegt der Schwerpunkt der ungarischen Städte bei der Konzeption von grundlegenden Strukturen und Instrumenten, während die österreichischen Städte bestehende Stadtmarketingstrukturen und Kundenbindungsinstrumenten entsprechend der sich ändernden Wettbewerbssituation aktiv weiterentwickeln müssen.

9. Welche Auswahlkriterien wurden bei den Pilotprojekten in Betracht gezogen?

80

Machbarkeit

Neuigkeit

Nachhaligkeit

Umsetzung Grenzüberschreitender in der Kooperation Mehrwert

Weitere Auswahlkriterien

78

70 67

60

56

50

% 40

56

44

30 20 10

11

0

Die wichtigsten Auswahlkriterien der Pilotprojekte war der grenzüberschreitende Mehrwert, wobei die Neuigkeit, die Nachhaltigkeit und die Umsetzung in der Kooperation auch von der Mehrheit

der

Befragten

als

Antwort

für

Frage

9.

genannt

wurde.

43


10. Wie Relevant ist der Beitrag der ausgewählten Pilotprojekten zu den allgemeinen Projektzielen? 100 90 89

80

78

70 67

60

% 50

56

56

40

44

30 20 10

33 22

22 11

0 sehr relevant

11 11

eher relevant

nicht relevant

überhaupt keine Angabe nicht relevant

Pilotprojekt I.

Pilotprojekt II.

Pilotprojekt IV.

Pilotprojekt V.

Pilotprojekt III.

Bei der Frage 10. hat Pilotprojekt II. die beste Beurteilung erworben, wobei alle Pilotaktivitäten hauptsächlich als eher relevant beurteilt wurden. Zusammenarbeit und Partnerschaft der Städte

11. Die Teilnahme der Städte im Projekt war 50 45 40 35 30 % 25 20 15 10 5 0

45 33 22 0 sehr ausreichend

eher ausreichend

nicht ausreichend

überhaupt nicht ausreichend

44


Insgesamt 78 % der befragten Personen waren der Meinung, dass die Teilnahme der Städte im Projekt (sehr oder eher) ausreichend war. Die Ansprechpartner, die die Teilnahme der Städte nicht ausreichend fanden, haben betont, dass der grenzüberschreitende Informationsprozess vor allem über die Projektpartner erfolgte. Die Städte sind nun gefordert, in Zukunft auch selbst stärker aktiv zu werden und ergänzend zu den Projektpartner die grenzüberschreitende Beziehungen zu intensivieren.

12. Sind alle Städte ebenso gleich aktiv?

44% 56%

ja

nein

Die Mehrheit war der Meinung, dass die Städte nicht ebenso gleich aktiv im Projekt teilgenommen haben. Bei den am stärksten aktiven Städten wurden auf ungarischer Seite Körmend, Lenti, Letenye, Őriszentpéter, Vasvár und auf österreichischer Seite Feldbach, Fehring und Fürstenfeld mehrmals erwähnt.

45


14. Wie Relevant sind die ersten grenzüberscheitenden Synergien bezüglich der fünf Hauptthemen/Zielen des Projektes? 80 70 67

60

56

50

% 40 30 20

56

56

44 33

33 22 22

33 22

33 22

10 0 sehr relevant

eher relevant

nicht relevant


Zusammenarbeit und kommunikation Stadtentwicklung Positionierung Wirtschaft Vernetzung Laut der Evaluierung der Beurteilungen in Bezug auf Frage 14. sind die am meisten relevanten Synergien im Thema Vernetzung, Zusammenarbeit und Kommunikation bisher aufgetreten. Vor allem das Thema Wirtschaft wird von den österreichischen und den ungarischen Partnern unterschiedlich beurteilt. Dreiviertel der österreichischen Befragten haben die Synergien im Schwerpunkt Wirtschaft als sehr relevant beurteilt, wobei die anderen diese als eher relevant bezeichnet haben. Im Gegensatz dazu haben 60 % der ungarischen Partner diese Synergien als nicht relevant beurteilt. Dieser Unterschied ist wahrscheinlich mit den unterschiedlichen Ausgangssituationen der Partner auf beiden Seiten der Grenze zu begründen. Wobei die österreichischen Städte schon seit einer langen Zeit miteinander Kooperieren (8 Städte im Ost-Steiermark) und schon zahlreiche Ergebnisse in den Bereichen Wirtschaftsentwicklung, Stärkung der lokalen Kaufkraft, Positionierung usw. erreicht haben, haben die ungarischen Städte in diesen Schwerpunktthemen nur wenig Erfahrung, und deshalb würden sie im Projekt eher auf den Erfahrungsaustausch und die Übernahme von Best Practice Beispiele konzentrieren.

46



100

15. Wie viele Städte haben an den einzelnen Pilotprojekten, die bisher realisiert wurden teilgenommen?

90 80 70 60 56 56

% 50 40

56 56 44 44

30

44 44

44

33

20

22

10 0 wenigerPilotprojekt als 8 8 I.bis 15 Städte Städte Pilotprojekt IV.

Pilotprojekt 16 bis 23 II. Städte Pilotprojekt V.

alle 24Pilotprojekt keine III. Angabe Städte

Die hohe Zahl der Befragten, die diese Frage nicht beantworten konnten, kann damit begründet werden, dass die Ansprechpartner der einzelnen Städte (unabhängig vom Land) keinen generellen Überblick von dem ganzen Projekt haben, und daher diese Frage gar nicht beurteilen konnten. Die Repräsentanten der Projektpartner haben einstimmig bestätigt, dass alle Städte in den einzelnen Pilotprojekten involviert sind.

47


16. Sind die einzelnen Pilotprojektteile, die in Österreich und/oder Ungarn durchgeführt wurden, aufeinander ausreichend abgestimmt?

11%

89%

ja

nein

Abgesehen von einer Person waren alle Befragten der Meinung, dass die einzelnen Pilotprojektteile, die in Österreich und/oder Ungarn durchgeführt wurden, aufeinander ausreichend abgestimmt wurden. Diese Person kritisierte den „ad hoc“ Ansatz der Pilotprojekte, und betonte die Bedeutung einer moderierten, koordinierten und strategischen Vernetzung, wobei die Entwicklungsbereiche von den teilnehmenden Städten selbst ausgewählt werden.

48


17. Wie Relevant sind die gemeinsamen Aktivitäten und die grenzüberschreitenden Auswirkungen in den einzelnen Pilotprojekten? 60 56

50 40

44 44

44 44

% 30 20

56 44

33 33 22

22

10

11 11

11 11

11

0 sehr relevant

eher relevant

nicht relevant


Pilotprojekt I.

Pilotprojekt II.

Pilotprojekt IV.

Pilotprojekt V.

Pilotprojekt III.

Die Antworten auf Frage 17. zeigen eine ausgewogene Situation bezüglich der grenzüberschreitenden Auswirkungen der einzelnen Pilotprojekte. Frage 18. richtete sich an die Empfehlungen, die für die in der zweiten Hälfte des Projektes durchzuführenden Pilotaktivitäten zu geben sind. Folgende Empfehlungen wurden seitens der befragten Personen gegeben. Gemeinsame Empfehlungen (betont durch österreichischen und ungarischen Partnern): •

im zweiten Teil des Projektes sollen nach dem generellen Aufbau der Kooperation und der Umsetzung gemeinsamer Pilotvorhaben vor allem die direkten Kontakte zwischen den Städten auf allen Ebenen (Tourismusverbände, Zivilorganisationen etc.) verstärkt werden, Kooperation in den Bereichen Tourismus und Wirtschaft soll verstärkt werden;

•

die Nachhaltigkeit des Netwerkes soll sichergestellt werden, vorgeschlagen wurde die Gründung einer EGTC, für die mittlerweile im Zuge der Bürgermeisterkonferenz in Körmend bereits ein entsprechender Beschluss gefasst wurde;

49


•

das Projekt soll in jedem Fall auch in der nächsten Strukturfondsperiode fortgesetzt werden, um von den Anstrengungen und Ergebnissen des bestehenden Projektes zu profitieren und die Kooperation weiter zu intensivieren

•

dabei soll auf Basis der bisherigen Erfahrungen eine weiterentwickelte, detaillierte gemeinsame Kooperationsstrategie mit bewährten und neuen Schwerpunkten erarbeitet werden

Kommunikation und Marketing

19. Welche Instrumente wurden zur Vermittlung der Projektziele und Aktivitäten ausgewählt? Webseite

100

Magazin / Broschüre

100

Gutscheinheft

100

Präsentationen

89

Veranstaltungen

100

Präsentationsfilm

44

Study tour

89

Werbekapmpagne

33

Weitere instrumente

44

0

20

40

%

60

80

100

Alle befragten Personen haben folgende Kommunikationsinstrumente erwähnt: Webseite, Magazin/Broschüre, Gutscheinheft und Veranstaltungen. Bei den weiteren Instrumenten wurden folgende genannt: •

Teilnahme an Tourismus Messen;

•

Promotion durch die Tourinform Büros und Tourismusverbände.

50


20. Wie erfolgreich war die Kommunikation zu der Zielgruppe und dem Weiteren Publikumskreis? 100 90 80 70 60

% 50 40

78

30 20 10 0

11 sehr erfolgreich

11 eher erfolgreich

nicht erfolgreich


21. Wie sichtbar ist der grenzüberschreitende Aspekt des Projektes? 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0

78

22 sehr sichtbar

eher sichtbar

nicht sichtbar

überhaupt nicht sichtbar

51


22. Wie ist die Reaktion auf die Aktivitäten dieser Pilotprojekte (Pilotprojekt II, III und V)? 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0

67 33

sehr positiv

eher positiv

eher negativ

sehr negativ

Der Erfolg, die Sichtbarkeit und die Reaktion auf die einzelnen Pilotprojekte sind eher positiv. Die positiven Beurteilungen sind vor allem den Outputs des Pilotprojektes II. zuzuschreiben.

23. Ist es anzunehmen, dass diese Pilotprojekte nach dem Projektabschluss fortgesetzt werden?

0%

100%

ja

nein

Alle Befragten waren in dieser einzigen Frage einig, nämlich, dass sie diese Pilotprojekte nach dem Projektabschluss weiterhin fortsetzen wollen. Alle Partner sind also engagiert die Nachhaltigkeit des Projektes sicherzustellen.

52


2.4.2.

Az interjúk értékelési eredményei

Ebben a fejezetben a kérdőív kérdései szerint mutatjuk be az interjúk értékelési eredményeit. Projektmenedzsment és döntéshozatal 2. ábra: A projekt szervezeti ábrája Turisztikai szövetségek

Gazdasági szereplők

Kulturális szereplők

NGO

8 város Ausztriában

Projekt Irányító Testület (LP + PPk)

7 város Magyarországon

Gazdasági szereplők

Kulturális szereplők

NGO

53


1. A Projektpartnerek együttműködése 60 50 40

% 30

56 44

20 10 0 kiváló

megfelelő

0

0

nem megfelelő

egyáltalán nem megfelelő

A megkérdezettek többsége (56%) úgy vélekedett, hogy a Projektpartnerek együttműködése kiváló. A további megkérdezettek szerint az együttműködés az értékelési időszakban megfelelő volt.

54


2. A szervezeti struktúra elemeinek döntéshozatala

70

67 67

60 56

50 40

56

44

% 30 20

33 33

22

10 0 Projektmenedzsment nagyon inkább hatékony hatékony Projekt Irányító Testület

11

11

Munkacsoportok mindkét országban nem egyáltalán nincs válasz hatékony nem hatékony Operatív és stratégiai partnerek

A szervezeti struktúra különböző elemei döntéshozatalának hatékonyságát ugyancsak pozitívan értékelték a megkérdezettek. Az elemzésbe bevont szervezeti elemek közül a projektmenedzsment team nyerte el a leginkább pozitív értékelést.

55


80

3. A projektmenedzsment az egyes tevékenységek koordinációja terén

70 60 50

%40 67

30 20

33

10 0 nagyon sikeres

inkább sikeres

0

0

nem sikeres

egyáltalán sikeresnem

A megkérdezettek egyharmada szerint a projektmenedzsment team nagyon sikeresen látja el az egyes tevékenységek koordinációját, kétharmaduk inkább sikeresként értékelte a projektmenedzsment teljesítményét. További következtetések Közvetett határon átnyúló kapcsolatok a városok között: a legtöbb város képviselője a határ mindkét oldalán úgy vélekedett, hogy szükséges a városok közötti határon átnyúló közvetlen kapcsolatok erősítése. Az egyes városok az osztrák és a magyar oldalon egyaránt főként a projektmenedzsereken keresztül állnak kapcsolatban egymással (ld. 2. ábra), akik havonta egyeztetetnek egymással a Projekt Irányító Testület keretében. A közvetett kapcsolattartás miatt némelyik városnak csupán elenyésző közvetlen kapcsolata fűződik a határ túloldalán található városokhoz. E tekintetben Körmend és Lenti kivételnek számít, ugyanis e városok széleskörű és hagyományosan jó kapcsolatokat ápolnak a kelet-stájerországi városokkal. A megkérdezettek közül többen is elmondták, hogy a városok nemzeti munkacsoportjaiban végzett együttes munkának köszönhetően pozitív értéktöbblet realizálható (pl.: intenzívebb kapcsolatok, nagyobb bizalom egymás iránt). A vas megyei városok a félévente megrendezett együttműködési találkozóknak köszönhetően jobban megismerték zalai partnervárosaikat.

56


A magyar Projektpartnerek projektmenedzsmentjének eltérő értékelése: ellentétben az osztrák oldali projektmenedzsmenttel, amelynek megítélése egységesen pozitív képet alkotott, a magyar városok különbözően értékelték a két magyar Projektpartner menedzsmentjét. PP2 projektmenedzsmentjével kapcsolatban a HR kapacitások fejlesztésének szükségessége, illetve a határon átnyúló projektek megvalósításában való tapasztalat hiánya több alkalommal felmerült. A városok képviselői PP1 projektmenedzsmentjét professzionálisként, innovatívként és hatékonyként jellemezték. A projektmegvalósítás pénzügyi kihívásai: a projekttel kapcsolatos kiadások csaknem egy éves időtartamra való előfinanszírozása főként a magyar partnerek számára jelent nagy kihívást. Ennek okai az elmúlt évek gazdasági és pénzügyi válságai következtében megváltozott keretfeltételekben, és a jogszabályi változásokban kereshetők. Kommunikáció: a Projektpartnerek közötti kommunikáció a magyar partnerek nyelvi készségeinek, illetve az ezt kiegészíteni hívatott tolmácsok bevonásának köszönhetően kifejezetten jóként értékelhető. A kiváló nyelvi készségekkel bíró polgármesterek számos kapcsolatot tudtak kialakítani, vagy továbbfejleszteni a határ másik oldalán található városokkal. A jó nyelvismerettel rendelkező városok sokkal intenzívebb határon átnyúló kapcsolatok kiépítésére alkalmasak. Azon városok esetében, amelyeknél a nyelvi kompetenciák mindkét oldalon hiányosak, a közvetlen és szoros kapcsolatok kialakítására csak jelentős külső támogatás bevonásával nyílik lehetőség.

57


A projekt koherenciája

4. A közös együttműködési stratégia, a részletes munkaprogram és a kiválasztott Pilóta projektek összhangban vannak egymással?

11%

89%

igen

nem

Szinte az összes megkérdezett úgy vélekedett, hogy a közös együttműködési stratégia, a részletes munkaprogram és a kiválasztott pilóta projektek egymással megfelelő módon öszsze lettek hangolva.

5. Tapasztalhatók voltak-e problémák a projekt előkészítése során?

33% 67%

igen

nem

58


A megkérdezettek kétharmadának válaszai alapján nem léptek fel problémák a projekt előkészítése során. A megkérdezettek további egyharmada az alábbi kihívásokra hívta fel a figyelmet: •

a City Cooperation projekt egyik jelentős ismertetőjegye, hogy a munkaprogramot nem a Projektpartnerek dolgozták ki egyfajta „felülről-lefelé” megközelítéssel, ugyanis abban a 24 város és gazdasági szervezeteik egyaránt aktívan részt vettek. Figyelembe véve, hogy a részletes munkaprogram kidolgozása párhozamosan zajlott a határon átnyúló együttműködés struktúrájának kialakításával, illetve, hogy számos (városokon belüli, egy-egy ország városai közötti, és a három ország közötti) egyeztetési folyamat lebonyolítása volt szükséges, ezért e folyamatok időigényesek voltak, továbbá jelentős személyi erőforrások biztosítását tették szükségessé. Célszerű volt, az ehhez szükséges időigényt és az ezzel járó pénzügyi ráfordításokat a projekt megvalósítási időszakába integrálni, ugyanis ezt a szerteágazó egyeztetési folyamatot a projekt előkészítése során szinte lehetetlen lett volna elvégezni. Ezen oknál fogva nem volt mód arra, hogy a részletes akcióterv már a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álljon, kidolgozására csak a projekt jóváhagyását követően nyílt lehetőség;

•

az osztrák és a magyar szereplők eltérő elvárásai közötti összhang biztosítása, harmonizálása az előkészítési időszak hosszas koordinációs tevékenysége eredményeként sikerült.

7. Tapasztalhatók voltak-e problémák a projekt dokumentumok kidolgozása során?

11%

89%

igen

nem

Noha a megkérdezettek jelentős többsége azon a véleményen volt, hogy a projekt dokumentumok kidolgozása problémamentesen zajlott, az interjúalanyok egyike az érdekek egyezte59


tésének nehézségeiről számolt be, ugyanis az együttműködési területek közül némelyik (pl.: gazdaságfejlesztés, a kereskedelem erősítése) az osztrák Projektpartnerek számára, más területek (pl.: tapasztalatcsere a turizmus és a városmarketing terén) inkább a magyar Projektpartnerek számára bírtak nagyobb jelentőséggel. A projekt megvalósítása során nyilvánvalóvá vált, hogy annak ellenére, hogy a városok azonos célokat tűztek ki maguk elé, e közös célok az eltérő kiindulási helyzetek miatt az egyes országokban különböző eszközökkel érhetők el. Példaként említhetők a térségi vásárlőerő helyben tartására, illetve az agglomerációs központokba való áramlásának megakadályozására irányuló központi célkitűzései a 24 város együttműködésnek. E célokat a különböző kiindulási helyzeteik miatt a magyar városok az alapvető struktúrák és eszközök tervezésével kívánják elérni, míg az osztrák városok már meglévő városmarketing struktúrákkal és bevezetett, a vásárlóerő fokozására irányuló eszközökkel rendelkeznek, így inkább ezeknek a versenyhelyzetnek megfelelő továbbfejlesztésére helyezik a hangsúlyt.

9. Mely kritériumok kerültek érvényesítésre a Pilóta projektek kiválasztása kapcsán? 80

Megvalósíthatóság

Újdonság

Megvalósítás Fenntart- együttműködés hatóság keretében

67 56

50

%40

További kiválasztási kritériumok

78

70 60

Határon átnyúló hatás

56

44

30 20 10

11

0 A pilóta projektek legfőbb kiválasztási kritériuma a határon átnyúló hatás volt, mindemellett az újdonság, a fenntarthatóság és az együttműködés keretében való megvalósítás kritériumát is megnevezte a válaszadók többsége.

60


10. Mennyire jelentős a kiválasztott Pilóta projektek hozzájárulása az általános projekt célok eléréséhez?

100 90 89

80

78

70 67

60 56

% 50

56

40

44

30 20

33 22

10

22 11

11 11

0 I. Pilóta projekt nagyon inkább jelentős jelentős IV. Pilóta projekt

II. Pilóta III. Pilótanincs projekt nemprojektnem egyáltalán válasz jelentős jelentős V. Pilóta projekt

A 10. számú kérdésnél a II. Pilóta projekt nyerte el a legjobb megítélést. A további pilóta projektek hozzájárulását az általános projekt célok eléréséhez inkább jelentősnek értékelték a megkérdezettek.

61



11. A városok részvétele a projektben 50 45 40 35 30 % 25 20 15 10 5 0

45 33 22 0 kiváló

megfelelő

nem megfelelő


A megkérdezettek 78%-a vélekedett úgy, hogy a városok proejktben való részvétele kiváló, vagy megfelelő volt. A megkérdezettek azon köre, akik a városok részvételét nem megfelelőként értékelték, hangsúlyozták, hogy a határon átnyúló információáramlás főként a Projektpartnereken keresztül zajlik. A jövőben szükséges volna a városok aktivitásának növelése a Projektpartnerek kapcsolatait kiegészítő, közvetlen határon átnyúló kapcsolatok erősítése céljából.

62


12. A városok azonos mértékben vesznek részt a projekt megvalósításában?

44% 56%

igen

nem

A megkérdezettek többségének véleménye alapján a városok azonos mértékben vettek részt a projekt megvalósításában. A leginkább aktív városok közül a magyar oldalon Körmendet, Lentit, Letenyét, Őriszentpétert és Vasvárt, az osztrák oldalon Feldbach, Fehring és Fürstenfeld városát említették legtöbbször.

63


14. Mennyire jelentősek az első határon átnyúló szinergiák a projekt öt fő tématerülete / célja vonatkozásában? 80 70 67

60

56

50

%40 30 20

56

56

44 33

33 22 22

33 22

33 22

10 0

Együttműködés és kommunikáció Városfejlesztés nagyon inkább nem egyáltalán jelentős jelentős jelentős nem jelentős Pozicionálás Gazdaság Hálózatépítés

nincs válasz

A 14. számú kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a legjelentősebb szinergiák a hálózatépítés, valamint az együttműködés és kommunikáció terén érvényesültek. Főként a gazdaság tématerülete esik eltérő értékelés alá az osztrák és a magyar partnerek által. Az osztrák megkérdezettek háromnegyede nagyon jelentősként értékelte a gazdasággal kapcsolatos szinergiákat, a további megkérdezettek pedig inkább jelentősként értékelték ezeket. Ezzel szemben a magyar partnerek 60%-a nem jelentősként értékelte ezeket a szinergikus hatásokat. Ez az eltérő megítélés ugyancsak a határ két oldalán tapasztalható különböző kiindulási helyzetekkel magyarázható. Miközben a 8 kelet-stájerországi város már hosszabb idő óta együttműködik egymással, és már számos eredményt elértek a gazdaságfejlesztés, a térségi vásárlóerő erősítése, a pozicionálás stb. terén, a magyar városok ezen a területen kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, ezért a projekt keretében inkább a tapasztalatcserére, illetve a jó példák átvételére helyeznék a hangsúlyt.

64



15. Hány város vett részt az eddig megvalósított Pilóta projektekben? 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0

56 56

56 56 44 44

44 44

44

33 22

kevesebb 8-tól 15 város mint 8 város

16-tól 23 város

I. Pilóta projekt

II. Pilóta projekt

IV. Pilóta projekt

V. Pilóta projekt

mind a 24 város

nincs válasz

III. Pilóta projekt

A megkérdezettek jelentős részének nem állt módjában e kérdés megválaszolása, ugyanis a városok kapcsolattartói (Ausztriában és Magyarországon egyaránt) nem rendelkeznek a projekt egészére vonatkozó rálátással. A Projektpartnerek képviselői ugyanakkor egyhangúan megerősítették, hogy a pilóta projektekben mindegyik város egyaránt részt vesz.

65


16. Az Ausztriában és/vagy Magyarországon már megvalósított Pilóta projektek kellőképpen össze lettek hangolva?

11%

89%

igen

nem

Egy válaszadótól eltekintve a megkérdezettek úgy vélekedtek, hogy az Ausztriában és/vagy Magyarországon már megvalósított pilóta projektek kellőképpen össze lettek hangolva. Ez a személy a pilóta projektek „ad hoc” megközelítését kritizálta, és a moderált és koordinált stratégiai hálózatépítés jelentőségét hangsúlyozta, amelynek keretében az együttműködési területeket a városok önmaguk jelölik ki.

66


17. Mennyire jelentősek a közös tevékenységek és a határon átnyúló hatások az egyes Pilóta projektekben?

60 56

50 40

44 44

44 44

% 30 20

56 44

33 33 22

22

10

11 11

11 11

11

0 nagyon jelentős

inkább jelentős

nem jelentős

egyáltalán nincs válasz nem jelentős

I. Pilóta projekt

II. Pilóta projekt

IV. Pilóta proejkt

V. Pilóta projekt

III. Pilóta projekt

A 17. számú kérdésre adott válaszok az egyes pilóta projektek határon átnyúló hatásai tekintetében kiegyensúlyozott képet alkotnak. A 18. számú kérdés olyan javaslatokra irányult, amelyek a projekt második felében végrehajtásra kerülő pilóta projektekre vonatkoznak. A kérdés kapcsán a megkérdezettek az alábbi javaslatokat tették. Közös javaslatok (osztrák és magyar partnerek által egyaránt említett javaslatok): •

a projekt megvalósítási időszakának második felében, az együttműködési struktúrák kiépítését, és a közös pilóta projektek megvalósítását követően mindenekelőtt a városok és különféle szervezeteik (turisztikai szövetségek, civil szervezetek stb.) közvetlen kapcsolatainak elősegítésére és erősítésére, valamint a turizmus és a gazdaság területeit érintő együttműködések fokozására szükséges koncentrálni;

•

a hálózat fenntarthatóságának biztosítása szükséges. Az EGTC tervezett alapítása, amelyről a körmendi polgármester konferencia keretében már döntést hoztak a városok, egy lehetséges megoldást jelenthet erre;

67


•

a projektet a következő támogatási időszakban is folytatni szükséges annak érdekében, hogy a tárgyi projekt erőfeszítései és eredményei tovább hasznosulhassanak, illetve, hogy lehetőség nyíljon az együttműködés intenzitásának fokozására;

•

az eddigi tapasztalatokon nyugvó, továbbfejlesztett és részletes együttműködési stratégia kialakítása szükséges, amely magában foglalja a már bevált és az új együttműködési területek kidolgozását.


19. Mely eszközök kerültek felhasználásra a projekt céljaival és tevékenységivel kapcsolatos kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátása terén? honlap

100

magazin / brosúra

100

utalványfüzet

100

prezentációk, bemutatók

89

rendezvények

100

bemutatófilm

44

tanulmányút

89

reklám kampány

33

további eszközök

44

0

20

40

%

60

80

100

A megkérdezettek mindegyike említést tett az alábbi kommunikációs eszközökről: honlap, magazin, brosúra, utalványfüzet és rendezvények. A további eszközök között a megkérdezettek az alábbiakat említették: •

részvétel turisztikai vásárokon;

•

promóciós tevékenység Tourinform irodákban és a turisztikai szövetségekben.

68


20. Mennyire volt sikeres a kommunikáció a célcsoportok és a szélesebb nyilvánosság irányába? 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0

78

11 nagyon sikeres

11 inkább sikeres

nem sikeres

egyáltalán nem sikeres

21. Mennyire kézzelfogható a projekt határon átnyúló jellege? 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0

78

22 nagyon kézzelfogható

inkább kézzelfogható

nem kézzelfogható

egyáltalán nem kézzelfogható

69


100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0

22. Milyenek a visszajelzések a Pilóta projektekkel és tevékenységeikkel kapcsolatban (II., III., és V. Pilóta projekt) ?

67 33

nagyon pozitívak inkább pozitívak

inkább negatívak

nagyon negatívak

A kommunikáció sikeressége, a projekt határon átnyúló jellegének kézzelfoghatósága és pilóta projektekkel kapcsoaltos visszajelzések nagyon pozitívnak értékelhetők. A pozitív értékítéletek midnenekelőtt a II. Pilóta projektben elért eredményeknek tulajdoníthatók.

23. Várható-e, hogy ezek a Pilóta projektek a projekt zárását követőn folytatódnak?

0%

100%

igen

nem

A megkérdezettek mindegyike egységes volt e kérdés tekintetében, azaz abban, hogy a pilóta projekteket a projekt zárását követően is folytatni kívánják. A partnerek elkötelezettek a projekt eredmények fenntartásának biztosítása mellett.

70


3.

ANHÄNGE / MELLÉKLETEK

Anhang 1.

Übersichtskarte des Projektgebietes

1. melléklet

A projekt terület átnézeti térképe

Quelle / forrás: maps.google.com

71


Anhang 2.

Aufgabenstellung – ToR des Auftraggebers

Die Evaluierung des Projektes City Cooperation soll eine Gegenüberstellung der Ziele und der Ist-Situation darstellen. Der Evaluierungszeitraum ist 10/2009-04/2011. Folgende Fragestellungen werden bei der Evaluierung behandelt: 1.


War die Zusammenarbeit der Projektpartner zufriedenstellend? Wie effizient und effektiv ist die Entscheidungsbildung der Organisationsstruktur (Projektmanagement, Arbeitsgruppen in beiden Ländern, Lenkungsausschuss, operative und strategische Partner)? Wie erfolgreich war das Projektmanagement Team bezüglich die Koordination der einzelnen Aktivitäten? 2. Kohärenz im Rahmen des Projektes Sind die gemeinsame Kooperationsstrategie, das detaillierte Arbeitsprogramm und die ausgewählten Pilotprojekte aufeinander abgestimmt? Welche Probleme sind bei den Konzeptualisierungsprozessen aufgetreten, und bei der Ausarbeitung der Dokumente? Welche Auswahlkriterien wurden bei den Pilotprojekten in Betracht gezogen? Tragen die ausgewählten Pilotprojekte zu den allgemeinen Projektzielen bei? 3. Zusammenarbeit und Partnerschaft der Städte (allgemein und auch Pilotprojekt 1 „Kooperationsentwicklung“) War die Teilnahme der Städte ausreichend? Sind alle Städte ebenso gleich aktiv? Sind die ersten (grenzüberschreitende) Synergien bezüglich der fünf Hauptthemen/Zielen „Zusammenarbeit und Kommunikation“, „Stadtentwicklung“, „Positionierung“, „Wirtschaft“ und „Vernetzung“? 4. Implementierung des Arbeitsprogramms (Pilotprojekte im allgemeinen) Wie viele Städte haben an den einzelnen Pilotprojekten, die bisher realisiert wurden teilgenommen (Zielsetzung: mindestens acht Städte pro Pilotprojekt)? Sind die einzelnen Pilotprojektteile, die in Österreich und/oder Ungarn durchgeführt wurden, aufeinander ausreichend abgestimmt? Wie fern beinhalten sie gemeinsame oder grenzüberschreitende Aktivitäten? Wie fern haben sie eine bilaterale Auswirkung? Welche Empfehlungen sind für die Pilotaktivitäten durchgeführt in der zweiten Hälfte des Projektes zu geben?

72


5. Kommunikation und Marketing (Pilotprojekt 2 „24 Städte Tourismusmarketing“, Pilot 3 „Kooperative Citymarketing“ und Pilot 5 „24 Citytreffen“) Welche Instrumente wurden zur Vermittlung der Projektziele und Aktivitäten ausgewählt? Wie erfolgreich war die Kommunikation zu der Zielgruppe und dem weiteren Publikumskreis? Wie sichtbar ist der grenzüberschreitende Aspekt des Projektes? Wie ist die Reaktion auf die Aktivitäten dieser Pilotprojekte? Ist es anzunehmen, dass diese nach dem Projektabschluss fortgesetzt werden?

2. melléklet

Feladat-meghatározás

A City Cooperation projekt értékelésének célja, a valós előrehaladás összevetése a projekt tervezett célkitűzéseivel. Az értékelés során vizsgált időtartam: 2009. október – 2011. április. Az értékelés az alábbi kérdéskörökre terjed ki: 1.


Megfelelő volt a Projektpartnerek együttműködése? Mennyire hatékony a szervezeti struktúra elemeinek (projektmenedzsment, munkacsoportok mindkét országban, Projekt Irányító Testület, operatív és stratégiai partnerek) döntéshozatala? Mennyire volt sikeres a projektmenedzsment az egyes tevékenységek koordinációja terén? 2.


A közös együttműködési stratégia, a részletes munkaprogram és a kiválasztott Pilóta projektek összhangban vannak egymással? Mely kritériumok kerültek érvényesítésre a pilóta projektek kiválasztása kapcsán? A kiválasztott pilóta projektek hozzájárulnak az általános projekt célok eléréséhez? 3.

A városok együttműködése és partnersége (általános értelemben és az „Együttműködés erősítése” megnevezésű I. Pilóta projektben)

Megfelelő volt a városok részvétele a projektben? A városok azonos mértékben vesznek részt a projekt megvalósításában? Mennyire jelentősek az első határon átnyúló szinergiák a

73


projekt öt fő tématerülete / célja (Együttműködés és kommunikáció, városfejlesztés, pozicionálás, gazdaság és hálózatépítés) vonatkozásában? 4.

A munkaprogram megvalósítása (pilóta projektek általános értelemben)

Hány város vett részt az eddig megvalósított pilóta projektekben? Az Ausztriában és/vagy Magyarországon már megvalósított pilóta projektek kellőképpen össze lettek hangolva? Mennyire jelentősek a közös tevékenységek és a határon átnyúló hatások az egyes Pilóta projektekben? Mennyiben rendelkeznek bilaterális hatással? Milyen javaslatok tehetők a projekt második felében végrehajtásra kerülő pilóta projektek számára? 5.

Kommunikáció és marketing („24 város – turizmusmarketing” megnevezésű II. Pilóta projektben, „Együttműködő városmarketing” megnevezésű III. Pilóta projektben és a „24 város – találkozóhely” megnevezésű V. Pilóta projektben)

Mely eszközök kerültek felhasználásra a projekt céljaival és tevékenységivel kapcsolatos kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátása terén? Mennyire volt sikeres a kommunikáció a célcsoportok és a szélesebb nyilvánosság irányába? Mennyire kézzelfogható a projekt határon átnyúló jellege? Milyenek a visszajelzések e Pilóta projektekkel és tevékenységeikkel kapcsolatban? Várható-e, hogy ezek a Pilóta projektek a projekt zárását követőn folytatódnak?

74


Anhang 3. Organisation und Methodik Neben der Dokumentenanalyse (zur quantitativen Ergebnisfeststellung) stützt sich die Arbeit insbesondere auf eine persönliche Befragung der Projektpartner sowie weiterer strategischer Partner (in Abstimmung mit dem Auftraggeber). Schritt 1: Kick-Off Briefing Genaue Festlegung der inhaltlichen und methodischen Vorgangsweise zur Projektbearbeitung (inkl. Terminplan). Schritt 2: Dokumentenanalyse/Quantitative Ergebnisbeurteilung In einer Ergebnisbeurteilung werden die Ziele und Ergebnisse des Projektes den tatsächlichen Aktivitäten gegenübergestellt. Diese Beurteilung erfolgt auf Basis vorhandener Unterlagen zu den Projektaktivitäten, die vom Auftraggeber zur Verfügung gestellt werden. Die Ergebnisse dieser Beurteilung werden - neben anderen Informationen als Input zur Erstellung des Gesprächsleitfadens für den nächsten Arbeitsschritt herangezogen. Schritt 3: Leitfaden orientierte Befragung von Projektpartner Ausgehend vom dem gemeinsam mit dem Auftraggeber festgelegten Kreis der österreichischen und ungarischen Projektpartnern werden qualifizierte Interviews mit diesen durchgeführt und im Anschluss ergebnisorientiert zusammengefasst. Die Befragung erfolgt durch - in Gesprächsführung und fachlichen Aspekten - geschultes Personal. Schritt 4: Endbericht Die Ergebnisse werden in Form eines schriftlichen Berichtes dem Auftraggeber zur Verfügung gestellt. Die Evaluierungsergebnisse sollen als Richtschnur für den weiteren Projektverlauf dienen und Empfehlungen für den weiteren Projektverlauf beinhalten.

75


3. melléklet

Módszertan

Az (alapvetően mennyiségi megközelítéssel bíró) dokumentumelemzés mellett az értékelés főként a Projektpartnerek és stratégiai partnereik személyes megkérdezésén alapul (a Megbízóval egyeztetett módon). 1. lépés: Kick-Off találkozó Az értékelés tartalmi és módszertani kérdéseinek rögzítése, illetve ütemterv felállítása. 2. lépés: Dokumentumelemzés / Kvantitatív értékelés A célok és tervezett eredmények összevetése a projektben ténylegesen megvalósított tevékenységekkel. A dokumentumelemzésre a Megbízó által az értékelők számára rendelkezésre bocsátott projekt dokumentáció megvizsgálása alapján kerül sor. Az értékelés ezen fázisának eredményei további információk mellett a következő lépés inputjául szolgálnak. 3. lépés: Projektpartnerek interjúi A Megbízóval egyeztetett személyek, osztrák és magyar partnerek személyes megkérdezése, illetve a lefolytatott interjúk összefoglalása. Az interjúkat képzett szakértők folytatják le. 4. lépés: Értékelési jelentés Az értékelési eredményeket egy írásos jelentés formájában bocsátjuk a Megbízó rendelkezésére. Az értékelés eredményei vezérfonalként szolgálhatnak a projekt további előrehaladása számára.

76


Anhang 4.

Liste der analysierten Dokumente

•

Antrag City Cooperation

•

Budget Tabelle

•

Partnerschaftsvertrag

•

Beschreibung der Pilotprojekte

•

Output Indikatorentabelle

•

Abrechnungsberichte (Tätigkeitsberichte und Finanzberichte)

•

o

Abrechnungsberichte von LP

o

Abrechnungsberichte von PP1

o


o


o

Abrechnungsberichte der Projektebene

Protokolle der PP-Treffen

4. melléklet

A vizsgált dokumentumok köre

•

City Cooperation pályázati adatlap

•

Költségvetés

•

Partnerségi Szerződés

•

Pilóta projektek leírása

•

Output indikátor táblázat

•

Előrehaladási jelentések (Szakmai- és Pénzügyi Jelentések)

•

o

LP Előrehaladási jelentései

o

PP1 Előrehaladási jelentései

o


o


o

Projekt szintű előrehaladási jelentések

PP-találkozók jegyzőkönyvei

77


Anhang 5. Liste der Befragten Personen Name der befragten Person Károly KOVÁCS László HORVÁTH*

Antal PINTÉR

Organisation Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (Entwicklungsagentur Lenti und Umgebung) Lenti Város Önkormányzata (Stadtgemeinde Lenti) Zalalövő és környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány (Stiftung für Öffentliches Leben, Kultur und Umwelt „Zalalövő und Umgebung”)

Rolle in dem Projekt

Datum des Interviews

PP

07.09.2011

Bürgermeister

07.09.2011

PP

07.09.2011

Werner GUTZWAR

Stadtgemeinde Fürstenfeld

Bürgermeister

07.10.2011

Walter IMP

Tourismusverband Feldbach

Initiator, Sprecher der Tourismusverbände

07.10.2011

Bürgermeister

07.10.2011

LP

08.10.2011

Bürgermeister

14.10.2011

Bürgermeister

14.10.2011

Mag. Johann Stadtgemeinde Fehring WINKELMAIER Christian EU-Regionalmanagement OstFRAISSLER-SIMM steiermark Őriszentpéter Város Önkormányzata Zoltán ŐR (Stadtgemeinde Őriszentpéter) Vasvár Város Önkormányzata Tilda KOVÁCS Stadtgemeinde Vasvár Körmend Város Önkormányzata Tiborné FARKAS Stadtgemeinde Körmend

Projektkoordinator 14.10.2011

* Der Bürgermeister von Lenti konnte den Fragebogen aus zeitlichen Gründen nicht ausfüllen.

78


5. melléklet Megkérdezett neve KOVÁCS Károly HORVÁTH László* PINTÉR Antal

A megkérdezettek köre

Szervezet Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Lenti Város Önkormányzata Zalalövő és környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány

Projektben betöltött szerep

Kérdőív felvételének dátuma

PP

2011. 09. 07.

Polgármester

2011. 09. 07.

PP

2011. 09. 07.

Werner GUTZWAR

Stadtgemeinde Fürstenfeld (Fürstenfeld Város Önkormányzata)

Polgármester

2011. 10. 07.

Walter IMP

Tourismusverband Feldbach (Feldbach Turisztikai Szövetsége)

Kezdeményező, turisztikai szövetségek szóvivője

2011. 10. 07.

Polgármester

2011. 10. 07.

LP

2011. 10. 08.

Polgármester

2011. 10. 14.

Mag. Johann WINKELMAIER

Stadtgemeinde Fehring (Fehring Város Önkormányzata) EU-Regionalmanagement OstChristian steiermark (Kelet-Stájerország FRAISSLER-SIMM EU-Regionális Menedzsmentje) Őriszentpéter Város ÖnkormányŐR Zoltán zata KOVÁCS Tilda Vasvár Város Önkormányzata FARKAS Tiborné Körmend Város Önkormányzata

Polgármester 2011. 10. 14. Projektkoordinátor 2011. 10. 14.

* Lenti Város polgármesterének időbeli okok miatt nem állt módjában a kérdőív kitöltése.

79

Anhang 6. Fragebogen

Zwischenevaluierung des Projekts City Cooperation

FRAGEBOGEN Allgemeine Daten Datum des Interviews: Name der befragten Person: Name der Organisation: Rolle in dem Projekt:

1) Projektmanagement und Entscheidungsbildung 1. Die Zusammenarbeit der Projektpartner war: sehr eher nicht überhaupt nicht zufrieden stellend zufrieden stellend zufrieden stellend zufrieden stellend

2. Bitte Bewerten Sie, wie effektiv die Entscheidungsbildung der Organisationsstruktur ist: sehr effektiv

eher effektiv

nicht effektiv

überhaupt nicht keine Aneffektiv gabe

Projektmanagement Arbeitsgruppen in beiden Ländern Lenkungsausschuss Operative und strategische Partner 3. Das Projektmanagement Team bezüglich der Koordination der einzelnen Aktivitäten war: sehr erfolgreich

eher erfolgreich

nicht erfolgreich


Das Projekt „City Cooperation“ wird im Rahmen der Programme zur grenzüberschreitenden Kooperation Österreich-Ungarn und Slowenien-Österreich 2007-2013 durch den Europäischen Fonds für regionale Entwicklung und mit Mitteln des Landes Steiermark, der Republik Ungarn und der Republik Slowenien gefördert.

80

2) Kohärenz im Rahmen des Projektes 4.

Sind die gemeinsame Kooperationsstrategie, das detaillierte Arbeitsprogramm und die ausgewählten Pilotprojekte aufeinander abgestimmt? a. ja b. nein

5.

Sind irgendwelche Probleme bei den Konzeptualisierungsprozessen aufgetreten? a. ja b. nein

6.

Falls ja, welche?

7.

Sind irgendwelche Probleme bei der Ausarbeitung der Dokumente aufgetreten? a. ja b. nein

8.

Falls ja, welche?

9.

Welche Auswahlkriterien wurden bei den Pilotprojekten in Betracht gezogen? (mehrere Antwortmöglichkeiten können angegeben werden) a. Machbarkeit b. Neuigkeit c. Nachhaltigkeit d. Umsetzung in der Kooperation e. Grenzüberschreitender Mehrwert f. Weitere Auswahlkriterien:

10. Bitte Bewerten Sie, wie relevant der Beitrag der ausgewählten Pilotprojekten zu den allgemeinen Projektzielen ist? sehr eher rele- nicht rele- überhaupt nicht keine Pilotprojekte relevant vant vant relevant Angabe Pilotprojekt I: Kooperationsentwicklung (gemeinsame Website mit Infos über alle Städte)

Pilotprojekt II: 24 Städte Tourismusmarketing (Corporate Design für die 24 Cities und gemeinsames Magazin / Broschüre + Gutscheinheft)

Pilotprojekt III: Kooperatives Stadtmarketing (gemeinsame Planung und Erfahrungsaustausch)

Pilotprojekt IV: Dreisprachige Städte-Führungen (Studienreisen zu Best-Practice Städten, Planung und Machbarkeitsstudie von Städteführungen mittels Audioguide, gemeinsame Bewerbung der 24 Städte Führungen)

Pilotprojekt V: 24 Städte Begegnungsraum (gemeinsame Planung der Begegnung im Rahmen der Veranstaltungen)

81

3) Zusammenarbeit und Partnerschaft der Städte (allgemein und auch Pilotprojekt 1 „Kooperationsentwicklung“) 11. War die Teilnahme der Städte im Projekt ausreichend? sehr eher nicht überhaupt nicht ausreichend ausreichend ausreichend ausreichend

12. Sind alle Städte ebenso gleich aktiv? a. ja b. nein 13. Falls nein, bitte nennen Sie die meist aktive, und die am wenigsten aktiven Städte: Meist aktive Städte: Am wenigsten aktive Städte: 14. Bitte bewerten Sie, wie relevant die ersten grenzüberschreitenden Synergien bezüglich der fünf Hauptthemen/Zielen des Projekts sind? sehr releeher nicht überhaupt nicht keine Hauptthemen/Ziele vant relevant relevant relevant Angabe Zusammenarbeit und Kommunikation Stadtentwicklung Positionierung Wirtschaft Vernetzung

82

4) Implementierung des Arbeitsprogramms (Pilotprojekte im Allgemeinen) 15. Wie viele Städte haben an den einzelnen Pilotprojekten, die bisher realisiert wurden teilgenommen? weniger als 8 bis 15 16 bis 23 alle 24 keine Pilotprojekte 8 Städte Städte Städte Städte Angabe Pilotprojekt I: Kooperationsentwicklung (gemeinsame Website mit Infos über alle Städte)


(Corporate Design für die 24 Cities und gemeinsames Magazin / Broschüre + Gutscheinheft)


(gemeinsame Planung und Erfahrungsaustausch)


(Studienreisen zu Best-Practice Städten, Planung und Machbarkeitsstudie von Städteführungen mittels Audioguide, gemeinsame Bewerbung der 24 Städte Führungen)


(gemeinsame Planung der Begegnung im Rahmen der Veranstaltungen)

16. Sind die einzelnen Pilotprojektteile, die in Österreich und/oder Ungarn durchgeführt wurden, aufeinander ausreichend abgestimmt? a. ja b. nein 17. Bitte bewerten Sie, wie relevant die gemeinsamen Aktivitäten und die grenzüberschreitenden Auswirkungen in den einzelnen Pilotprojekten sind? sehr eher nicht überhaupt nicht keine Pilotprojekte relevant relevant relevant relevant Angabe Pilotprojekt I: Kooperationsentwicklung (gemeinsame Website mit Infos über alle Städte)


(Corporate Design für die 24 Cities und gemeinsames Magazin / Broschüre + Gutscheinheft)


(gemeinsame Planung und Erfahrungsaustausch)


(Studienreisen zu Best-Practice Städten, Planung und Machbarkeitsstudie von Städteführungen mittels Audioguide, gemeinsame Bewerbung der 24 Städte Führungen)


(gemeinsame Planung der Begegnung im Rahmen der Veranstaltungen)

18. Welche Empfehlungen sind für die in der zweiten Hälfte des Projektes durchzuführenden Pilotaktivitäten zu geben?

83

5) Kommunikation und Marketing (Pilotprojekt II 24 Städte Tourismusmarketing, Pilotprojekt III Kooperatives Stadtmarketing und Pilotprojekt V 24 Städte Begegnungsraum) 19. Welche Instrumente wurden zur Vermittlung der Projektziele und Aktivitäten ausgewählt? (mehrere Antwortmöglichkeiten können angegeben werden) a. Website b. Magazin / Broschüre c. Gutscheinheft d. Präsentationen e. Veranstaltungen f. Präsentationsfilm g. Study tour h. Werbekampagne i. Weitere Instrumente: 20. Wie erfolgreich war die Kommunikation zu der Zielgruppe und dem weiteren Publikumskreis? sehr eher nicht überhaupt nicht erfolgreich erfolgreich erfolgreich erfolgreich

21. Wie sichtbar ist der grenzüberschreitende Aspekt des Projektes? sehr eher nicht überhaupt nicht sichtbar sichtbar sichtbar sichtbar

22. Wie ist die Reaktion auf die Aktivitäten dieser Pilotprojekte (Pilotprojekt II, III, und V)? sehr eher eher sehr positiv positiv negativ negativ

23. Ist es anzunehmen, dass diese Pilotprojekte nach dem Projektabschluss fortgesetzt werden? a. ja b. nein 24. Weitere Angaben, Schlussfolgerungen oder Empfehlungen:

Interviewer:

84

6. melléklet

Kérdőív

A City Cooperation projekt közbenső értékelése

KÉRDŐÍV Általános adatok

Kérdőív felvételének dátuma: Megkérdezett neve: Szervezet megnevezése: Projektben betöltött szerep:

1)

Projektmenedzsment és döntéshozatal 1. A Projektpartnerek együttműködése: kiváló

megfelelő

nem megfelelő


2. Értékelje, hogy mennyire hatékony a szerezeti struktúra elemeinek döntéshozatala: nagyon hatékony

inkább hatékony

nem hatékony

egyáltalán nem hatékony

nincs válasz

Projektmenedzsment Munkacsoportok mindkét országban Projekt Irányító Testület Operatív és stratégiai partnerek 3. A projektmenedzsment az egyes tevékenységek koordinációja terén: nagyon sikeres

inkább sikeres

nem sikeres


Das Projekt „City Cooperation“ wird im Rahmen der Programme zur grenzüberschreitenden Kooperation Österreich-Ungarn und Slowenien-Österreich 2007-2013 durch den Europäischen Fonds für regionale Entwicklung und mit Mitteln des Landes Steiermark, der Republik Ungarn und der Republik Slowenien gefördert.

85

2)

A projekt koherenciája 4.

A közös együttműködési stratégia, a részletes munkaprogram és a kiválasztott Pilóta projektek összhangban vannak egymással? a. igen b. nem

5.

Tapasztalhatók voltak-e problémák a projekt előkészítése során? a. igen b. nem

6.

7.

Amennyiben igen, melyek ezek?

Tapasztalhatók voltak-e problémák a projekt dokumentumok kidolgozása során? a. igen b. nem

8.

Amennyiben igen, melyek ezek?

9.

Mely kritériumok kerültek érvényesítésre a Pilóta projektek kiválasztása kapcsán? (több válasz is megadható) a. b. c. d. e. f.

10.

Megvalósíthatóság Újdonság Fenntarthatóság Megvalósítás együttműködés keretében Határon átnyúló hatás További kiválasztási kritériumok:

Értékelje, mennyire jelentős a kiválasztott Pilóta projektek hozzájárulása az általános projekt célok eléréséhez?

Pilóta projektek

nagyon jelentős

inkább jelentős

nem jelentős

egyáltalán nem jelentős

nincs válasz

I. Pilóta projekt: Együttműködés erősítése (közös honlap a 24 városról szóló tájékoztatással)

II. Pilóta projekt: 24 város - turizmusmarketing (arculattervezés, közös magazin, utalványfüzet)

III. Pilóta projekt: Együttműködő városmarketing (közös tervezés és tapasztalatcsere)

IV. Pilóta projekt: Háromnyelvű városi idegenvezetések (tanulmányutak a legjobb gyakorlati példákat nyújtó városokba, audio guide városi idegenvezetések)

V. Pilóta projekt: 24 város találkozóhely (a közös rendezvények megtervezése)

86

3)

A városok együttműködése és partnersége (általános értelemben és az „Együttműködés erősítése” megnevezésű I. Pilóta projektben) 11.

Megfelelő volt a városok részvétele a projektben? kiváló

12.

megfelelő

nem megfelelő


A városok azonos mértékben vesznek részt a projekt megvalósításában? a. igen b. nem

13.

Amennyiben nem, kérem, nevezze meg a leginkább és a legkevésbé aktív városokat: Leginkább aktív városok: Legkevésbé aktív városok:

14.

Értékelje, mennyire jelentősek az első határon átnyúló szinergiák a projekt öt fő tématerülete / célja vonatkozásában?

Fő tématerületek / célok

nagyon jelentős

inkább jelentős

nem jelen- egyáltalán nem tős jelentős

nincs válasz

Együttműködés és kommunikáció Városfejlesztés Pozicionálás Gazdaság Hálózatépítés

87


4)

(Pilóta projektek általános értelemben) 15.

Hány város vett részt az eddig megvalósított Pilóta projektekben?

Pilóta projektek

kevesebb 8-tól15 mint 8 város város

16-tól 23 város

mind a 24 város

nincs válasz




IV. Pilóta projekt: Háromnyelvű városi idegenvezetések (tanulmányutak a legjobb gyakorlati példákat nyújtó városokba, audio guide rendszerű városi idegenvezetések tervezése és megvalósíthatósági tanulmánya, a 24 város vezetések közös népszerűsítése)

V. Pilóta projekt: 24 város – találkozóhely (a közös rendezvények megtervezése)

16.

Az Ausztriában és/vagy Magyarországon már megvalósított Pilóta projektek kellőképpen össze lettek hangolva? a. igen b. nem

17.

Értékelje, mennyire jelentősek a közös tevékenységek és a határon átnyúló hatások az egyes Pilóta projektekben?

Pilóta projektek

nagyon jelentős

inkább jelentős

nem egyáltalán nem nincs jelentős jelentős válasz




IV. Pilóta projekt: Háromnyelvű városi idegenvezetések (tanulmányutak a legjobb gyakorlati példákat nyújtó városokba, audio guide rendszerű városi idegenvezetések tervezése és megvalósíthatósági tanulmánya, a 24 város vezetések közös népszerűsítése)

V. Pilóta projekt: 24 város – találkozóhely (a közös rendezvények megtervezése)

18.

Milyen javaslatok tehetők a projekt második felében végrehajtásra kerülő Pilóta projektek számára?

88


5)

(„24 város – turizmusmarketing” megnevezésű II. Pilóta projektben, „Együttműködő városmarketing” megnevezésű III. Pilóta projektben és a „24 város – találkozóhely” megnevezésű V. Pilóta projektben) 19.

Mely eszközök kerültek felhasználásra a projekt céljaival és tevékenységivel kapcsolatos kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátása terén? (több válasz is megadható) a. b. c. d. e. f. g. h. i.

20.

honlap magazin / brosúra utalványfüzet prezentációk, bemutatók rendezvények bemutatófilm tanulmányút reklám kampány további eszközök:

Mennyire volt sikeres a kommunikáció a célcsoportok és a szélesebb nyilvánosság irányába? nagyon sikeres

21.


inkább kézzelfogható

nem kézzelfogható

egyáltalán nem kézzelfogható

Milyenek a visszajelzések e Pilóta projektekkel (II., III., és V. Pilóta projekt) és tevékenységeikkel kapcsolatban? nagyon pozitívak

23.

nem sikeres

Mennyire kézzelfogható a projekt határon átnyúló jellege? nagyon kézzelfogható

22.

inkább sikeres

inkább pozitívak

inkább negatívak

nagyon negatívak

Várható-e, hogy ezek a Pilóta projektek a projekt zárását követőn folytatódnak? a. igen b. nem

24.

További információk, következtetések és javaslatok:

Az interjút készítette:

89

JELENTÉS A CITY COOPERATION PROJEKT KÖZBENSŐ ÉRTÉKELÉSÉRŐL

Recommend Documents