1 Jegyzıkönyv Amely készült a Külterületi Településrész Önkormányzat 2014. március 18.-án 17 óra 10 perctıl kezdıdıen, a Polgármesteri Hivatal tanácstermében (2721, Pilis, Kossuth Lajos út 47.) megtartott nyilvános és rendes ülésérıl. Jelen vannak: Csikós János a bizottság elnöke, Bencze László bizottsági tag, Greksza János bizottsági tag, Bartha Józsefné bizottsági tag, Csalán István Béláné bizottsági tag. A bizottsági ülésrıl igazoltan távol: -A bizottsági ülésrıl igazolatlanul távol:-Állandó tanácskozási joggal meghívottak: Tóth László jegyzı. Eseti tanácskozási joggal meghívottak:-Polgármesteri Iroda vezetıi:-Egyéb:--
A jegyzıkönyvet Miklós Nikolett köztisztviselı vezette és készítette el. Az Önkormányzat Képviselı-testületének Külterületi Településrész Önkormányzat 2014. március 18.-án megtartotta nyilvános és rendes ülését. Jegyzıkönyv számára Csikós János elnök rögzíti, hogy a Külterületi Településrész Önkormányzat létszáma 5 fı tag melybıl 17 óra 10 perckor 5 fı tag van jelen - a Külterületi Településrész Önkormányzat 5 fıvel határozatképes. Jegyzıkönyv rögzíti, hogy a Külterületi Településrész Önkormányzat Greksza János bizottsági tagot jelöli ki jegyzıkönyv hitelesítınek. Jegyzıkönyv rögzíti, hogy Csikós János elnök ismerteti a napirendi pontokat: Nyilvános és rendes bizottsági ülés napirendje: 1./ Javaslat a közösségi együttélés alapvetı szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeirıl szóló önkormányzati rendelete megalkotására. Elıterjesztı: Szabó Márton polgármester (56/2014. sz. elıterjesztés) 2./ E g y e b e k.
1
2 Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy tegnap még 3 napirendi pont volt. Ma már egy van, és az éves programjukban rendırségi beszámoló is szerepel. Tóth László jegyzı: a rendırségi éves beszámolóval kapcsolatban azt tudja mondani, hogy felhívta a pilisi rendırırs vezetıje, Kerepeszki ırnagy úr, aki azt mondta, hogy sajnos a márciusi rendes testületi ülésre nem tudja a beszámolót prezentálni, mivel a pestmegyei Rendır Fıkapitány Úr még nem írta alá a beszámolót. Azt kérte, hogy az áprilisi rendes testületi ülésre vegyék fel napirendi pontnak a beszámolót. A másik két pont pedig rendeletmódosítás lett volna. Levették napirendrıl, mivel még nem szükséges a rendeletmódosítás. Az ágazati szabályozással kapcsolatban még várható további központi szabályozás, ami alapján lehet, hogy ismét változtatni kellene. Nem szüksége most lekövetni, így lehet, hogy csak az áprilisi rendes testületi ülésen kerül napirendre. Így sikerült a munkaterv szerinti négybıl egy napirendi pontot összehozni. Az viszont egy elég átfogó és elég nagy szabályozás lesz. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi a bizottság tagjait, és a megjelenteket, hogy van-e más javaslatuk a napirendi pontokra vonatkozóan. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy a bejelentkezéssel kapcsolatosan lesz majd kérdés az egyebek között. Jegyzıkönyv rögzíti, hogy a Külterületi Településrész Önkormányzat 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a 2014. március 18-i nyilvános és rendes ülésének napirendjét elfogadta. Csikós János a bizottság elnöke rátér a nyilvános és rendes ülés 1./ napirendi pontjának megtárgyalására. 1./ Javaslat a közösségi együttélés alapvetı szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeirıl szóló önkormányzati rendelete megalkotására. Elıterjesztı: Szabó Márton polgármester (56/2014. sz. elıterjesztés) A jegyzıkönyv rögzíti, hogy a jelen napirendi ponthoz, az 56/2014. sz. elıterjesztés kapcsolódik, amely a jegyzıkönyv mellékletét képezi. Csikós János bizottsági elnök: átadja a szót Tóth László jegyzınek, a napirendi pont ismertetése céljából. Tóth László jegyzı: elmondja, hogy a 2012. április 15.-ével meg lehetett alkotni azokat a rendeleteket, amelyek a kirívóan közösségellenes magatartást szabályozzák, következményeit, bírságolását tartalmazzák. Az Alkotmány Bíróság a rendeletalkotásra felhatalmazó jogszabály helyett alkotmányellenesnek minısítette ezt a rendeletet és felhatalmazás hiányában egyes Önkormányzatok úgy döntöttek, hogy a kirívóan közösségellenes magatartás meghatározásával kapcsolatos rendeletet hatályon kívül helyezik. Mások úgy döntöttek, hogy azt nem helyezik hatályon kívül, de jogkövetkezményeket nem alkalmaznak. Pilis Város Önkormányzata ezt a rendeletet hatályon kívül helyezte, mivel a felhatalmazás megszőnt és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló jogszabály módosítása újra lehetıvé tette azt, hogy ilyen magatartásokat a települési önkormányzat meghatározzon, azt szabálysértési tényállásnak minısítse és a szabálysértési tényállás megvalósítójával szemben elsısorban anyagi hátrányt illetve büntetést szabjon ki. A törvény meghatározza taxatív azokat a magatartási formákat, amelyeket rendeletbe átültetve az önkormányzat szabálysértési tényállásnak minısíthet, és hozzá büntetést rendelhet. Ezeknek a figyelembevételével készült 2
3 el ez a rendelet tervezet, amely Pilis Város Önkormányzata területén megállapítja, hogy melyek azok a tényállások, amelyeket az önkormányzat szabálysértési tényállásnak minısít és hozzárendeli a szabálysértési törvényben megállapított összegszerő büntetést, ami anyagi hátrány, a késıbbi szabálysértési tényállás prevenciója. Viszonylag sok szabálysértési tényállás került a rendeletben megállapításra. A jogszabály felhatalmazást ad egészen a városi jelképek használatával összefüggı magatartásoktól a szeszesital fogyasztásán keresztül, a kereskedelmi egységekre is kiterjedve, ezen belül például az éjszakai nyitva tartás rendjének megsértésével kapcsolatosan, ha nem rendelkezik engedéllyel. Továbbá közösségellenes magatartás a környezetvédelemmel, köztisztasággal, temetkezéssel, zaj- és rezgésvédelemmel összefüggı magatartások, melyekkel kapcsolatosan állapít meg a rendelet szabálysértési tényállásokat. Mérlegelési jogkörben 50.000.-Ft-ig terjedı helyszíni bírságot, valamint eljárás elindítása esetén – hogy ha a szabálysértı magát a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, akkor - a közigazgatási eljárást követıen 150.000.Ft-ig terjedı bírság kiszabását tartalmazza a rendelet tervezet. Jelen szabálysértési alakzatok elkövetésekor az összes bírság bevétel az Önkormányzatnak a saját bevételét jelenti. Azért adja saját bevételként a jogalkotó, merthogy jelen rendeletnek a megalkotása nem kötelezı. Ez egy felhatalmazás, hogy ezt a rendeletet meghozza a Képviselı-testület. Viszonylag sok kerületi önkormányzat, ha nem is azonnal, de egy kis késleltetéssel jellemzıen megalkották ezeket a rendeleteket. A kerületben dolgozó, elsısorban a közterület-felügyelı az, aki szabálysértési tényállást felfedheti, és aki helyszíni bírságolásra jogosult. De természetesen szabálysértési feljelentés esetén a Szabálysértési Hatóság az, aki az önkormányzati rendeletben megállapított szabálysértési eljárást lefolytatja. Ha a Tisztelt Külterületi Önkormányzat megnézi magát a rendeletet, akkor a rendeletnek 3 fı csapásiránya van. Az egyik a vagyon, vagyonnal összefüggı szabálysértési tényállások, magatartások. Ilyen lehet például a rongálás, ha valaki az utca, házszámot, utcatáblát eltávolítja, megrongálja, olvashatatlanná stb. teszi, tehát az alapvetı funkcióját, rendeltetését jogellenesen megváltoztatja, az például szabálysértési tényállást valósít meg. De ilyen a közterület használat rendjérıl szóló rendeletnek a megszegése. Elmondja, hogy ugye tudják, ha a közterület használatért díjat kell fizetni- ez egy rendeletbıl eredı, de inkább a polgári jogviszonyokra illı kötelem-, tehát ha valaki ilyen közterület használati szerzıdést köt, ı az abban foglalt összeget tartozik érte fizetni. Ha megállapításra kerül, hogy a közterület használat engedély nélkül történt meg, akkor jelen pillanatban az Önkormányzat az elmaradt közterület használati díj az, amit számon kérhet a jogellenes, vagy rendelet ellenes közterület használótól. Jelen rendelet elfogadása esetén viszont, a közterület használatról szóló rendelet, sértı használata nem csak az elmaradt közhasználati díjat, hanem szabálysértési tényállást is megvalósít és hozzárendeli a büntetést. Pilis Városában viszonylag sok - 75 km önkormányzati kezeléső közút van, ezen közutaknak például az engedély nélküli, tulajdonosi hozzájárulás stb. nélküli felbontása, lezárása, beszennyezése, funkciótól való eltérı használata az szintén szabálysértési tényállást valósíthat meg. Ilyen például a szeszesital fogyasztás is közterületen. A közterületi szeszesital fogyasztás egy pár kivétellel - ide értve például a közterületen engedéllyel tartott rendezvény stb. - ki van véve a szabálysértési tényállások közül, de aki ezeken túl közterületen alkoholt fogyaszt az szabálysértési tényállást valósít meg. Ez lehet majd az egyik legneuralgikusabb pontja a rendeletnek. Greksza János bizottsági tag: a napirendi ponttal kapcsolatban elmondja, hogy olyan dolgokkal foglalkoznak, amit soha senki nem fog ellenırizni és betartani. Tóth László jegyzı: válaszol, hogy ami a betartást és be nem tartást illeti, a helyszíni bírságolás és a cselekmény felfedése az, ami jelen pillanatban valamilyen szinten szők kereszt-metszet, ha belegondol a közterület felügyelet létszámába. Van rengeteg olyan szabálysértési tényállás is, amelyet közigazgatási eljárásban tisztázni lehet bejelentés, feljelentés esetén, például a közterületek rendeltetéstıl eltérı használata. Amely nem biztos, 3
4 hogy igényli az azonnali eljárást. Lehet, hogy más napi bejelentés alkalmával is, kétséget kizárólag meggyızıdhet arról a szabálysértési hatóság, hogy ez a tényállás megvalósult. A Környezet védelemmel összefüggı szabályok megsértése, olyan szabálysértési tényállások, illetve alakzatok, amelyek nem egyszeri cselekményt testesítenek meg, hanem például engedély nélküli kútfúrás. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy jó lenne, amennyiben ezek mőködnének, de nem szabálysértési szinten. Tóth László jegyzı: folytatja, hogy a rendelet hatálya kiterjed a Gerje patak és forrásvidék, tehát a helyi jelentıségő természetvédelmi területekkel kapcsolatosan is, ha ilyen területet valaki nem rendeltetésnek megfelelıen használ. Taxatíve fel lettek sorolva a rendeletben azok az alakzatok, amelyekkel ezt a szabálysértési tényállást meg lehet valósítani. Elmondja, ha végignézik a rendelet tervezetet, maga a rendelet, illetve maga a jogszabályi felhatalmazás az valamilyen szinten elısegítheti az önkormányzati vagyon, a közterületek védelmét. A szankcionálása, felkutatása az, ami jelen pillanatban ilyen szempontból nehezebb. A rendelet végrehajtása a Polgármesteri Hivatal feladata. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi, hogy ezek a törvényi tényállások, amelyek az önkormányzati rendeletben szerepelnek, korábban is bizonyos joghelyeket, törvénytárat alkottak, csak most ık csokorba fogták, összekomponálták és az Önkormányzat hatáskörébe, illetékességébe került. Így alapvetıen újat nem alkottak. Illetve kérdezi, hogy szükségszerő, hogy ez az Önkormányzat hatáskörébe, illetékességébe kerüljön. Az Önkormányzat választási lehetısége jó, de mi van akkor, ha nem rendelkeznek ilyen törvényi tényállások felıl. Tóth László jegyzı: válaszol, hogy ettıl a rendelet tervezettıl azt lehet várni például, hogy javulhat a közrend, a közbiztonság, ezáltal javulhat a lakosság életminısége. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy nem hisz ebben. Kell ilyen rendeletnek lenni, volt régen is, de mit érnek vele. Mit tesz a hivatal, mit tett eddig. Semmit nem tett eddig sem, ezután sincs rá jelenleg munkaerı sem, vagy nem úgy csoportosítják oda a munkaerıt. Ott a Mőszakos, a Közterület Felügyelı, összefoghatna, kimehetne például a Homoki szılıbe, az összes ilyen dőlı részre a köztisztasággal, háztartási szeméttel, hulladékkal kapcsolatban. Nincs számon kérve, Pilisen mindent meg lehet tenni. Ez a tapasztalat a 23-24 év alatt, következmények nélküli település, nem tudtak és nem is akartak rendet tartani. Mert ha valaki rendet akar tartani, akkor az úgy is áll hozzá és meg is teszi. Azt kell mindig elmondani, hogy mit szeretnénk megoldani, mire fektessék a fı hangsúlyt. Túl sok ennyi mindent felsorolni, beletenni egy rendeletbe. De ezt hatékonyan be is kellene tartani, hogy legyen eredménye. Attól fél, hogy nem lesz betartva, csak egy rendelet lesz, ami megint bekerül az irattárba és a megfelelı helyekre eredmény nélkül. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi, hogy a Greksza János bizottsági tag által elmondottak azt akarják jelenteni, hogy ha nem igyekeznek betartatni a rendeletet, akkor ık maguk annuláljál. Felveti, hogy mi van, abban az esetben, ha nem rendelkeznek ilyen szabálysértési kódex-el, ha azt mondják, hogy nekik erre nincs szükségük. Tóth László jegyzı: válaszol, hogy felhatalmazás van csupán, a megalkotása nem kötelezı. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi, hogy ez azt jelenti, hogy ha nem alkotják meg ezt a rendeletet, akkor nem is tudnak ilyen történeti tényállásokat szankcionálni.
4
5 Tóth László jegyzı: válaszol, hogy Önkormányzati rendeletben megállapított bírságként, erre alapozva büntetni nem tudnak. Van törvényi tényállás, csak az nem Önkormányzati rendeletben megállapított szabálysértés, hanem a szabálysértésrıl szóló kormányrendelet, szabálysértési törvény alapján van meghatározva. A kettı között a végrehajtó hatóság és büntetési tételek a különbség. Ha nincs ilyen rendelet, akkor ezzel kapcsolatosan nem tud eljárni senki. Más szerv, más hatóság ugyan eljárhat, de például az önkormányzati kezeléső utakkal kapcsolatosan történt szabálysértés esetén, szabálysértési eljárást folytatni ilyen rendelet hiányában nem lehet. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy az Önkormányzat a legnagyobb szabálysértı. Az építési hatóság kiadott egy fennmaradási engedélyt – építési engedély nem volt- út nélkül. A használatba vételi engedély jogerıs lett, megadták egy épületre, ami úgy épült, ahogy. Magán tulajdonon keresztül járnak be. Bíróságra adta az ügyet, a bíróság megítélte, hogy jogtalan az ott járás. Az Önkormányzat oldja meg a bejárást, ha már kiadta rá a fennmaradási engedélyt. Mai napig nem hajtja végre az Önkormányzat a Bírósági ítéletet. A legnagyobb szabálysértı a Hivatal, mit várjanak el az állampolgároktól. A Képviselı-testület is hibás, magát is hibáztatja, hogy hagyták a hivatalukat úgy mőködni, ahogy mőködik. Nem a munkaerıvel van a baj, hanem az irányítással. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy gyakorlatilag itt arról van szó, hogy kirívóan közösség ellenes magatartást lehet bírságolni. Az Alkotmány Bíróságnak van egy olyan döntése, hogy az Önkormányzatok már nem bírságolhatnak olyan cselekményeket, amelyek rendeletben kirívóan közösségellenes magatartásnak nyilvánítottak. A kérték a minisztert és a kormányhivatalokat, hogy szólítsák fel az Önkormányzatokat, ezeknek a rendeletek hatályon kívül helyezésére. Országgyőlés elıtt van a dolog, alkotmányellenesnek nyilvánították ezt a törvényt. Az önkormányzati törvényben adott rendeletalkotás felhatalmazás Alaptörvény ellenes. Errıl a törvényrıl beszélnek most. A másik része pedig az, hogy nem tudja kinek az érdeke ennek a rendeletnek a megalkotása. Mert a pilisi embereket - tisztelet a kivételnek -, akik a szabálysértést elkövetik, nem lehet pénzzel szankcionálni, mivel nem fogják tudni befizetni. Ez adó módjára behajtható, közmunkát vagy akár börtönbüntetést is jelenthet. Tehát az Önkormányzatnak hoz bizonyos bevételt. Ezt soknak és keménynek tartja a mai világban. A kommunális adóval is ugyan ez volt kezdetben, nem lett pontosan átnézve. Alaposan át kell nézni egy ilyen törvényt, bár tudja, hogy nincs sok idı rá. Az Alkotmány Bíróság november 10.-én meghozta és utána hatályon kívül helyezte ezt az önkormányzati törvényt, melynek a Képviselı-testületek rendeletében 50.000.- 150.000. Ft-ig terjedı pénzbírság határozható meg. Ez nem egy kis összeg, és ha valaki olyasmit követ el még börtönbüntetés is járhat érte. Ki foglya ezt végigvinni, megoldani, ki mer oda menni a problémás területekre behajtani. Az igazán aktuális terület a külterület, ott a pénzbírságot nem fogják tudni behajtani. Talán a ráhatás, nevelés módszerével kellene inkább élni. Semmi féleképpen nem ajánlja ennek a rendeletnek a megalkotást, ez a véleménye. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi, hogy az Alkotmány Bíróság állásfoglalása milyen joghatállyal van a helyi rendelkezésekre nézve. Tóth László jegyzı: elmondja, hogy amikor a szabálysértési törvény felhatalmazást adott elsı körben az Önkormányzatoknak, akkor azt úgy hívta, hogy tiltott közösség ellenes magatartásokról szóló helyi rendelet vagy a kirívóan közösségellenes magatartás. Ezekre adott felhatalmazást és ezzel kapcsolatosan hozhat az Önkormányzat felhatalmazás birtokában helyi rendeletet e tárgyban és rendelhet hozzá szabálysértési tényállást és büntetést. Ez az, amit az Alkotmány Bíróság hatályon kívül helyezett. A szabálysértési törvény változásával, felhatalmazás hiányában ezeket a rendeleteket vissza kellett vonni, 5
6 illetve hatályon kívül kellett helyezni. Azonban 2013.01.01. hatállyal életbe lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és abban rögzítésre került, hogy annak analógiájára, de már nem úgy hívják, hogy kirívóan közösségellenes magatartás, hanem úgy hívják, hogy a közösségi együttélés alapvetı szabályait megsértı magatartás. Ez még nincs hatályon kívül helyezve. A kettı között az volt a különbség, hogy a kirívóan közösségellenes magatartást nagyon tágan értelmezték az önkormányzatok. Mivel a felhatalmazó jogszabály nem sorolta fel taxatíve azt, hogy melyek azok a magatartások, amelyek szabálysértési tényállások és mi az, ami nem minısíthetı annak. Ezt már orvosolta a következı jogszabály, mely már felsorolja, hogy mik, azok, amelyeket rendeletben szabálysértési tényállásnak minısíthetık. Az Alkotmány Bíróság határozatának figyelembevételével készült az új jogszabályi felhatalmazás, ami alapján ide hozták ezt a rendeletet. Hogy a késıbbiekben ez egy utólagos Alkotmány Bírósági eljárásban megállja-e a helyét az egy másik kérdés. Az Alkotmány Bíróság vizsgálata és a felhatalmazó passzusok hatályon kívül helyezése alkotmányellenesség miatt, az elızı felhatalmazásra vonatkozott. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy lényegében ı átnézte, ebbıl sokat kihozni szerinte nem lehet. Egy olyan érdek van, hogy a rendeletek alapján a beszedett bírságok teljes mértékben az Önkormányzat bevételét képezik. A lakosok ennek nem fognak örülni, rendet sem fognak tenni. Csalán István Béláné bizottsági tag: elmondja, hogy ennek az elıterjesztésnek 2012.- ben volt már egy elızménye a rendeletek között. Ami 2012.06.30. napjával lett hivatalos. Bár nem tartalmazta, hogy hogyan és mit kell büntetni, de mivel az érvényben volt, két év elteltével mennyi pénz folyt be ebbıl az Önkormányzat kasszájába. Mivel hallja, hogy nem tudnak fizetni. Kérdezi, hogy a rendeletet még fel kell küldeni a kormányhivatalhoz 15 napon belül, és ha nem fogadnak el belıle valamit, akkor hogy lép életbe április 1-ével. Tóth László jegyzı: A kormányhivatalnak meg kell küldeni a rendeletet a hatályba lépést követıen. De a Kormányhivatal a törvényességi felügyeletet a rendelet meghozása után végzi el és akkor élhet törvényességi felhívással, illetve kezdeményezheti rendelet módosítását. De a Képviselı-testületet nem köti, azaz eljárás rend, hogy a Kormányhivatal, mit szól a rendelthez. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy minden törvény annyit ér amennyit be lehet tartani belıle. De legyen valamilyen passzus. Az, hogy ez alkotmányellenes és senkit nem lehet felelısségre vonni vagy az, hogy van, akinek lehet lopni, van akinek nem az nem mőködik. Vagy mindenkit, vagy senkit ne lehessen felelısségre vonni. Az egy másik dolog, hogy hiába büntetik meg, nem fizeti be, vagy nem dolgozza le. De attól még törvénynek kell rá vonatkoznia. El lenne keseredve, ha az országban ez lenne a legnagyobb probléma és az Alkotmány Bíróságnak ezzel kellene foglalkozni. Az lenne számára megdöbbentı, ha ez át is menne. 25 éve helyben toporognak, mindenki azt csinál, amit akar. Ez az ország képtelen arra, hogy irányítsa saját magát. A jogkövetés egy településen mindig azon múlik, hogy milyen a teleülés emberanyaga, a morális helyzete. Van, ahol ilyen problémák fel sem merülnek. Mert a szomszéd szól rá a másikra és van hatása, van szégyenérzete. Ezzel a morális helyzettel nem lehet mit tenni. Pilisen 10 közterület felügyelıvel sem lehetne, akkor sem lennének következmények. Figyelmeztetésen kívül, hogy törvényt sért, semmit nem lehet tenni, mivel fizetni úgy sem tud. De legalább tudatában van annak, amit csinál és attól, hogy nem tudja befizetni, még vonatkozik rá is. Csikós János bizottsági elnök: elmondja, hogy az, hogy milyenek a morális és emberi viszonyok, az hihetetlenül bonyolult. Az Alkotmány Bíróság, így vagy úgy állást foglal és 6
7 vagy lehet büntetni vagy nem. A rendészeti szervek ezen tényállások alapján járnak el, ezzel semmi probléma nincsen. Az a kérdése, hogy, ha arról a hatásköri, illetékességi szintrıl lehozzák az önkormányzati szintre, mi fog változni, mivel lesz jobb. Azok alapján amit hallott jelen ülésen, szükség van ezen tényállásokra. Illetve fontos az, hogy nem arról van szó, hogy a bírság felsı határa 50.000.- Ft vagy 150.000.- Ft, attól függıen, hogy helyszíni vagy közigazgatási birságként kerül megállapításra. Hanem az a dolog lényege, hogy aki olyan súlyú szabálysértést követ el, amely már a többség érdekeit sérti vagy olyan egyetemleges érdekeket sért, azzal foglalkozniuk kell. Az a legkomolyabb probléma, hogy nem foglalkoznak vele, de akkor minek hozzák létre. Ha nem tudnak érvényt szerezni nekik és kiüresednek, az óriási öngól. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy nem ért egyet azzal, hogy mindegy hány közterület - felügyelı van. Nem a bevétel centrikusságra kell törekedni, hanem a feladat megoldására. El lett rontva azzal, hogy a szóban forgó lakosok nagyon nagy életteret élvezhettek eddig. Békén hagyta ıket a rendırség, a Hivatal, a pilisi lakosok. Így kialakult egy élettér, egy lehetıség, amit ı kihasznál, mert szegény, nincs neki semmije. Mehet az erdıbe fáért, lophatja a szomszédtól a vasat. A rendırség foglalkozik vele, de nem tud mit tenni ellene. Így kialakul egy élettér, hívják egymást a családok Pilisre, mert itt mindent lehet. 3, 4 család köré tömörül az egész kisebbség. A felsoroltak közül mind a 3 mőködhetne, és nem lenne probléma. A Hivatalnak jogában áll a köztisztaság, az építési engedélyek, a lebontásra váró, szabálytalanul épített házak ellenırzése. A rendırségnek hol volt megfelelı létszám, hol nem. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitás kevés, több rendırre lenne szükség. Nem utolsó sorban a helyi lakosság - amikor kezdtek beszivárogni - nem fogtak össze. Úgy, mint Ceglédbercelen, ahol azt mondták márpedig ide nem jön senki. De a másik kettı még mindig tehet valamit. A razziák, amelyek 2, 3 havonta megrendezésre kerülnek, nem kimondottan közbiztonsági jelleggel mőködnek. Mindenki csinálja dolgát, és ezeket is meg kell csinálni. Érezhetınek kell lennie, hogy márpedig mindenkit ellenıriznek, odafigyelnek. A helyi rendırség is biztos tudja, mit kellene csinálni, de ehhez több ember kell. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy több ember összefogása kellene. A Haleszi dőlık végén lévı, három roma család körül embertelen állapotok uralkodnak. Ez csak akkor érne valamit, ha valóban ez a törvény ıket meg tudja fogni. Ezt az embercsoportot senki meg nem fogja. A rendırök is oda járnak, a lakosság is folyamatosan bejelenti a tevékenységüket. De semmi nem hat rájuk. A pénzt nem tudják rajtuk behajtani, mert nincs munkájuk, családi pótlékból nem vonhatják. Ha meglátják, hogy szankció van ellenük, még kezelhetetlenebbé válnak. Nem tudja, hogy erre mi a megoldás. Nem tudja, mit lehet ellenük tenni. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy ezt sok országban nagyon egyszerően megoldják, tolonctörvény van. Tehát, ha valaki bizonyítottan, bizonyos ideig egyszerően képtelen az egymás mellett élés szabályait betartani, azt kitoloncolják. Érdekes, hogy az abban az országban megfelel az emberi jogoknak, náluk meg nem felel meg. Csikós János bizottsági elnök: elmondja, hogy véleménye szerint a megoldás az, hogy tanítani kellene a gyereket. Abban a pillanatban, hogy az iskolából kiengedik a gyereket, mit tudnak vele kezdeni. Azzal, hogy levitték 12 évre a büntethetıség határát, mit érnek. Sokkal komolyabb ez, mint gondolják. Amikor kilépett az iskolából büntessék, de nincs jövedelme és korlátozottan cselekvıképes. Illetve probléma az is, hogy ha felnı, vagy ki kerül az iskolából, milyen munkavállalási lehetısége van. Mennyi munkahelyet teremtettek az utóbbi 25 évben a Városban. Ez a legkomolyabb probléma. Ha nincs munkahely, nincs jövedelme, ık büntethetik, de eredménye nem lesz.
7
8 Bencze László bizottsági tag: elmondja, ha valaki eljut odáig, hogy nem szégyelli azt, hogy nincs munkája, egy idı után elvárássá válik, hogy otthon ül, nem tud dolgozni és kapja a pénzt. Életstílusává válik ez a magatartás. Az nem, jutott eszébe, hogy amíg van munkája, átképezze magát a biztonság kedvéért. És itt csak egy szakmunkás iskola elvégzésérıl beszél, nem egyetemrıl, fıiskoláról. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy egy lehetıséget kell adni minden embernek, és ha nem mőködik együtt, akkor kell kitoloncolni vagy munkára fogni. Ez nem megy másképp. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy azzal nem fog menni, hogy ık törvényeket hoznak, mert szankcionálni nem lehet. Aki a közösségi együttélés szabályait bizonyos ideig nem tartja be, bizonyíthatóan meg van, hogy mit csinált, mit nem csinált, onnantól jog- és vita alap nélkül lehetne toloncolni. Csikós János bizottsági elnök: elmondja, hogy a szociológia bizonyította, hogy nagyon nehéz vagyoni és egzisztenciális helyzetben elıre lépni. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy ı nem vagyoni és egzisztenciális kérdésekrıl beszél, mert ott valóban be vannak skatulyázva. De a közösségi együttélés szabályainak megszegése a viselkedésen, nem a vagyoni helyzeten múlik, amin lehet változtatni, csak nem akar. Tisztán tartani önmagát, illetve viselkedni nem kerül pénzbe. Itt emberi változásról beszélünk. Csalán István Béláné bizottsági tag: elmondja, hogy lehet, rosszul tudja vagy már változott. De úgy hallotta, hogy egy rendır sem büntethet. Akkor egy közterület felügyelınek hol van meg ez a joga. Pénzt nem tarthat magánál, csak csekket adhat. Tóth László jegyzı: elmondja, hogy helyszíni bírság és közigazgatási bírság, ez a kettı büntethetıség létezik. Amennyiben a helyszínen elismeri a szabálysértést akkor az ellen fellebbezés nincsen és közigazgatási eljárás nem indul. Helyszínen megkapja a tényállásnak megfelelı összegő csekket és csekk kitöltésének alapját képezı papírt, azon elismeri a büntetést. Ezután lehet menni a csekkel a postára 30 napon belül, különben szabálysértési feljelentés lesz ellene. A helyszíni bírságot nem úgy kell érteni, hogy zsebbıl odaadja a 10.000.-Ft-ot, készpénz - kezelés nem lehetséges. Csikós János bizottsági elnök: elmondja, hogy ugyanazért a cselekményért - ha a helyszínen nem kerül beismerésre vagy valamilyen okból nem kerül sor helyszíni bírság intézményének alkalmazására, akkor - egy közigazgatási eljárás után az eredeti összegnek a sokszorosát kaphatja. Ugyan az a cselekmény súlyosabb következményekkel jár, ha egy bizonyítási eljárást kell lefolytatni. A közterület felügyelı helyszíni bírságolhat, van ilyen bizonyítványa. Sıt adott esetben fokozott jogi védelem illeti meg. Tóth László jegyzı: elmondja, hogy a helyszíni birság kiszabása, a szabálysértési cselekmény elismerését jelenti. Ha nem ismeri el, akkor nincs helyszíni birság, akkor közigazgatási bírság van, közigazgatási eljárást követıen. Helyszíni birság akkor van, ha elismeri és aláírja, hogy valóban elkövette a szabálysértési cselekményt, onnantól fellebbezésnek helye nincsen. Csalán István Béláné bizottsági tag: kérdezi, hogy ha a közterület felügyelı egyedül van és az elkövetı nem ismeri be a cselekményt, akkor mit fog ellene tenni.
8
9 Bencze László bizottsági tag: válaszol, hogy akkor közigazgatási bírság lesz. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy felírja a rendszámot. Csikós János bizottsági elnök: elmondja, hogy azért érdekes ez, mert ha az eljárás kezdeményezés adott esetben más történeti tényállás miatt keletkezik, de nem bizonyítható akkor nem büntethetı. Addig is mőködik az ártatlanság vélelme. Visszatérve az igazi probléma, hogy nincsenek a Városnak parkolói, közben pedig büntetnek. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük, javaslatuk a napirendi ponttal kapcsolatban. Csalán István Béláné bizottsági tag: elmondja, hogy nincs értelem az egésznek. Küzdenek évek óta és nincs igazán látszata. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy a Haleszi III. dőlıben van egy csapat, aki égeti a gumit. Ez borzalmas és veszélyes az egészségre, rákkeltı. Nem tudnak velük mit csinálni. Már többször szóltak a rendırségnek. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy 30 évvel ezelıtt az emberek összefogtak ilyen helyzetben. Ez volt a leghatásosabb. Bartha Józsefné bizottsági tag: lemondja, hogy oda sem mernek menni. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük, javaslatuk a napirendi ponttal kapcsolatban. Mit javasolnak? Tóth László jegyzı: válaszol, hogy a rendelet megalkotását javasolják. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy ı el fogja fogadni, mert valamilyen törvénynek, szabályozásnak lennie kell. Aztán hogy ebbıl mi tartható be, az majd eldıl. Csikós János bizottsági elnök: felveti a mezıırök lehetıségét. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy ez elmaradt. A költségvetést tárgyalták, hiába mondta többször a mezıırségrıl beszéljenek, mindenki elengedte a füle mellett. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy pedig az egy nagyon jó megoldás lett volna. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi, hogy most már nincs esélyük rá. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy ha a most látható költségvetésen kívül, valahonnan még kapnának pénzt, úgy hogy maradna egy 5-10 millió forintjuk. Indításra ennyi kellene. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy mezıırségre szükség van. De addig mőködött, amíg az állam támogatta. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy most is támogatja 50 %-ban. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy jó dolog, mert az 50%-át az állam fizeti. Mindenhol igénybe veszik, ahol tehetik. 9
10 Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy közadók módjára behajtható lett volna a mezııri járulék. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy minden kell, csak senki nem akar fizetni. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy nem kellett volna megkérdezni, ıket, hogy akarják vagy sem, hanem bevezetik és kész. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy akiknek a mezıit ırizték volna nem voltak hajlandóak fizetni. Greksza János bizottsági tag: elmondja, hogy igen, de nem a gazdák, hanem a nagyok nem akartak fizetni, a szövetkezetek. Tóth László jegyzı: elmondja, a mezııri járulékokkal kapcsolatosan, hogy az 50%-os szabály csak a befolyt és behajtott mezııri járulékra vonatkozik, nem pedig a vele kapcsolatosan felmerült költségre. Negyedévente lehet igényelni, utólagosan. Azért negyedévente, mert záráskor tudják megmondani az adott negyedévi befolyt járulék összegét. És annak az 50 % -át teszi hozzá az állam, nem a tényleges költség 50%-át. Greksza János bizottsági tag: válaszol, hogy minden költség 50%-át megadja. Minden induláskori költség 50%-át, a fegyvernek, a ruhának is. És utána van úgy, hogy a befolyt járuléknak adja az állam az 50%-át. Csak nekik kellene megelılegezni sajnos, de utólag annak a felét is megkapják. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy ez jó dolog, ezt meg kell oldani. Mert a mezıır intézkedési joggal is el van látva. Nem kell kihívni a rendırséget pluszba, mint ahogy a polgárıröknek. Valami hathatósabb intézkedés kell és össze kell fogni, a nélkül nem megy. Az emberek most kezdenek talán összefogni, mert látják, hogy szükség van rá. Nem tudnak mit csinálni, hozhatnak bármilyen törvényt. Greksza János bizottsági tag: elmondja, ha lenne mezıır és valakinél egy kerítés eltőnne, akkor a mezıır azonnal menne méhtelepre és utána tudna járni. De a rendırség nem tud mindenhol ott lenni. Csikós János bizottsági elnök: elmondja, hogy szerinte szükség van ezeknek a normáknak a megalkotására. Aztán hogy mivé lesz, ahhoz meg kell támogatni, akár a közterület felügyelı, akár a mezııri szolgálat, akár a rendırség részérıl. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük, javaslatuk a napirendi ponttal kapcsolatban. Csikós János bizottsági elnök: megköszöni a hozzászólásokat, véleményeket. Másodsorban megállapítja, hogy a Bizottság tagjainak a tárgyi napirendi ponthoz kapcsolódóan további kifejezetten érdemi kérdésük, észrevételük, vagy kiegészíteni valójuk nem volt. Kéri a Bizottság tagjait, hogy aki elfogadásra javasolja, a rendelet megalkotását az elıterjesztésben foglaltak alapján - az kézfeltartással jelezze. A Külterületi Településrész Önkormányzat 3 igen szavazattal, 2 tartózkodással és ellenszavazat nélkül elfogadta az alábbi határozatot: 10
11 A Külterületi Településrész Önkormányzat 17/2014. (III.18.) számú határozata: A Külterületi Településrész Önkormányzat javasolja a Képviselı-testület részére, a közösségi együttélés alapvetı szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeirıl szóló önkormányzati rendelete megalkotását, az elıterjesztésben foglaltak szerint. Felelıs: Csikós János, a bizottság elnöke Határidı: azonnal, a polgármester tájékoztatására: a döntést követı 9. napon. Csikós János a bizottság elnöke rátér a nyilvános és rendes ülés 2./ napirendi pontjának megtárgyalására. 2./ E g y e b e k. Csikós János bizottsági elnök: kérdezi a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük, javaslatuk a napirendi ponttal kapcsolatban. Csikós János bizottsági elnök: átadja a szót Bartha Józsefné bizottsági tagnak, a napirendi pont ismertetése céljából. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy a napirendi pont a lakcímbejelentéssel kapcsolatos. Az a helyzet, hogy folyamatosan jönnek hozzájuk a külterületen, hogy hogyan oldják meg a szavazást. Nem tudnak bejelentkezni, mert nincs a tulajdon lapjukon feltüntetve, hogy ott van az a lakás. Ténylegesen ott lakik, de a bejelentett lakcíme máshová szól. Mit mondjon ezeknek az embereknek. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy a bejelentett lakcímén tud szavazni. Tóth László jegyzı: elmondja, hogy ahol az állandó lakcíme vagy tartózkodási helye van, ott szerepel a névjegyzékben is. Bencze László bizottsági tag: elmondja, hogy amilyen lakcím a lakcímkártyáján fel van tüntetve, oda mehet szavazni. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy nagyon sokan vannak, akik e miatt most nem tudnak szavazni. A törvény leírja, hogy a lakásnak nem minısülı épületek, épület részek, külterület, belterület stb., ingatlan nyilvántartásban szereplı besorolását a lakcímbejelentés szempontjából jogilag nem tekinti relevánsnak, tehát be lehet jelentkezni. Tóth László jegyzı: elmondja, hogy errıl már beszéltek korábban. 2013. 01.01 óta nem nála van a bejelentkezéssel kapcsolatos hatáskör, nem a jegyzınél tud bejelentkezni. Ezt átbeszélték az elızı alkalommal. Bartha Józsefné bizottsági tag: elmondja, hogy átbeszélték, de még is ide jönnek. Mivel itt van a kormányhivatal, itt megkapják a megfelelı értesítést. Tóth László jegyzı: elmondja, hogy megkapják az értesítést, abban benne van, hogy mi szükséges a bejelentkezéshez és annak meg kell felelni. Mivel nem ı a hatóság, nem tud vele mit tenni, legfeljebb át tudja irányítani a megfelelı hatósághoz. Csikós János bizottsági elnök: elmondja, hogy a jegyzı úr nem járhat el. Bencze László bizottsági tag: megerısíti, hogy nincs jogalapja, nem járhat el. 11
12 Csikós János bizottsági elnök: kérdezi a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük, javaslatuk a napirendi ponttal kapcsolatban. Csikós János bizottsági elnök: megköszöni a hozzászólásokat, véleményeket. Másodsorban megállapítja, hogy a Bizottság tagjainak a tárgyi napirendi ponthoz kapcsolódóan további kifejezetten érdemi kérdésük, észrevételük, vagy kiegészíteni valójuk nem volt. Jegyzıkönyv rögzíti, hogy Csikós János a Bizottság elnöke a Külterületi Településrész Önkormányzat 2014. március 18.-i nyilvános és rendes ülését – a nyilvános és rendes ülésen tovább tárgyalandó napirendi pont hiányában – 2014. március 18.-án 18 óra 30 perckor berekeszti. Pilis, 2014. március 27. k.m.f. Greksza János jegyzıkönyv hitelesítı
Csikós János bizottsági elnök
12
