Javasolom, hogy a kedvezményezettek körébe a szociális szövetkezetek is kerüljenek be. Javasoljuk a pályázati felhívás következő korrekcióját:

Hozzászóló Lép Péter

Tóth Zsolt

Hozzászólás időpontja 2016-09-12 10:47:45

2016-09-12 11:12:41

Észrevétel

Tervezői válasz

Az előzetes felmérések alapján a pályázati felhívásban szereplő Javasolom, hogy a kedvezményezettek körébe a szociális fejlesztési tevékenységek elvégzésére a szövetkezetek is kerüljenek be. felhívásban jelenleg meghatározott célcsoport támasztott igényt. Tisztelt IH, Tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 1.8.2 Javasoljuk a pályázati felhívás következő korrekcióját: Nagyvállalatok támogatása valamint a 4.4.4. pontjára a felhívás keretein belül A támogatást igénylők körét bővítsék ki. Tegyék lehetővé a a nagyvállalatok támogathatósága pályázatok benyújtását azon vállalkozások számára is, kizárt. amelyek az állami irányításuk miatt minősülnek nagyvállalkozásnak. Ezen vállalkozások gyakran jelentős értékteremtő képességgel és növekedési potenciállal rendelkeznek, amelyeket a szűkös pályázati lehetőségek miatt nem tudnak modernizálni Tisztelt IH!

Javasoljuk a következő bekezdés beillesztését: A Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be azon mikro-, kis-, és középvállalkozások: d) amelyek megfelelnek a mikrokisés középvállalkozásokra vonatkozó 651/2014/EU Rendelet I. Melléklet 2. cikk szerinti alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékeknek, azonban a 651/2014/EU rendelet 1. sz.

melléklet 3. cikk (4) bekezdése alapján azért nem tekinthetők KKV-nak, mivel a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja. Tóth Zsolt

2016-09-12 11:12:41

Javasoljuk, hogy a 3.4.1.1. Műszak és szakmai elvárások 4.f) pontjában a rendeltetésszerű használat igazolását ne kizárólag fűtési célú energiaszámlával lehessen igazolni, hiszen a napelemes illetve napkollektoros rendszer alkalmazása nem feltételezi, hogy a fejlesztéseket fűtési célra kívánja a vállalkozás felhasználni. Javasoljuk, hogy az adott pontot töröljék a felhívásból. Helyette célravezetőbb, ha a pályázati javaslat benyújtását energetikai tanúsítvány csatolásához kötik. Tisztelettel Tóth Zsolt, dipl. ecc. gazdasági tanácsadó 0620-455-9410

Buzás Zoltán

2016-09-14 08:17:29

[email protected] Tisztelt IH! Egy 100 vállalkozás, kitermelhető időszakban,

ha területnél kisebb erdőben gazdálkodó csak akkor jut bevételhez, amikor éppen van erdőrészlete. Nem fenntartható hogy a köztes (ami lehet 10 év is) állandó munkaerőt

A Felhívás célja a hazai épületállomány energetikai állapotának javítása, mely célt az épületek energiahatékonysági fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány energiahatékonyságának javítását.„ Az OP energiamegtakarítási célértékek teljesíthetősége érdekében energiahatékonyságra irányuló fejlesztés megvalósítása kötelező. Ezen projektelemek célja az épület fűtési költségeinek csökkentése. A megújulós projektelemek megvalósításának hatása a rendeltetésszerű használat vizsgálata során nem releváns. Tekintettel arra, hogy a konstrukció pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatást nyújt, emiatt gazdaságilag stabilabb vállalkozásokat

alkalmazzon.

szeretnénk megcélozni.

Javaslatom, hogy az átlagos 1 fő statisztikai létszám Figyelmükbe ajánljuk a már megjelent, alkalmazását pályázati vállalás feltételének jelöljék a hasonló célú, GINOP-8.3.1-16 - Mikro-, pályázat, illetve hiteltörlesztés teljesítésének időtartamára. kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Tehát visszamenőleg ne legyen feltétel. Hitelprogram című felhívást, melynek keretében visszatérítendő támogatást A megadott feltételek azonban azt jelentik, hogy az összes kaphatnak. magán erdőben gazdálkodót kizárják a pályázók köréből, hiszen bevételük túlnyomó része jellemzően mezőgazdasági termékértékesítésből (faeladásból származik) Szabályosan működő vállalkozásunk a többi magán erdőgazdálkodóval együtt gyakorlatilag a legtöbb kizáró tényezőnek megfelel.

Csizmadia Zoltán

2016-09-14 12:17:41

Üdvözlettel: Buzás Zoltán erdőmérnök Tisztelt IH! A pályázati felhívás 3.1.2. C) III. pontja alapján támogatható "Napelemes rendszer telepítése hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához" (kiemelés tőlem)

A Felhívás értelmében napelemes rendszer telepítése kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához kapcsolódóan telepíthető. Egy épület vagy a közcélú hálózatra van kötve, A kiemelt, autonóm jelző fogalmának pontosítása okán azt vagy nincsen. kérdezem, hogy az autonóm módon történő energiatermelés alatt kizárólag az olyan napelemes rendszer termelését értjük-e, amelyik semmilyen szintű közcélú elosztói hálózati

kapcsolattal nem rendelkezik, avagy ebbe a kategóriába sorolható az olyan rendszer is, amelyik képes a közcélú hálózattól független energiatermelésre is, ám a közcélú hálózattal kizárólag vételezési irányú kapcsolata van? Az autonóm besoroláshoz elegendő-e a közcélú hálózattól független működés képessége, avagy megkövetelt körülmény a közcélú hálózat tényleges hiánya?

Csizmadia Zoltán

2016-09-14 12:17:41

Németh Norbert

2016-09-14 17:05:43

A pályázati felhívás 6.6. c) pontja alapján "Minden A Felhívásban támogatható költségtétel alátámasztására 3 db, érvényes egymástól tevékenységként feltüntetésre került független árajánlatadók által kiállított árajánlat csatolása beruházási elemek mindegyike esetén a szükséges,.." piacon több gyártó termékei érhetőek el (hőszigetelő rendszerek / nyílászáró Ez a megkötés olyan termék, vagy műszaki kiépítés szerkezetek / napelemes rendszerek / vonatkozásában teljesíthetetlen, amiből a piacon egyetlen hőszivattyús rendszerek stb.). típus vagy megoldás érhető el, egyetlen gyártó megoldásaként, amely egyébként a pályázati felhívásban Minden esetben szükséges 3 árajánlatot foglaltaknak mindenben megfelel. Van-e lehetőség ilyen benyújtani. Amennyiben mégsem speciális eset - ebből a szempontból történő - egyedi lehetséges azonos típusú stb. eszközről elbírálásra? 3 db árajánlatot beküldeni, elegendő, ha azonos funkciót betöltő eszközökről Üdvözlettel: Csizmadia Zoltán ügyvezető, Microwatt Kft. kerül benyújtásra a másik két árajánlat. A Pályázati Felhívás 5.3 pontja értelmében a projekt A végleges felhívásban pontosítottuk az összköltsége vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből említett pontokat A vissza nem és önrészből tevődik össze. Feltétel, hogy az igényelhető térítendő támogatás mértéke maximum kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő az összes elszámolható költség 45%-a támogatás összegét, és a vissza nem térítendő támogatás lehet. mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a

lehet. A pályázat 5.9.1. pontja azonban lehetővé teszi egyes feltételek teljesülése esetén, hogy a mikroés kisvállalkozások támogatás intenzitása energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott támogatás esetén akár a 65%-ot megújuló energia termeléshez nyújtott támogatás esetén akár a 80%-ot (60%+20%) is elérje. A fentiek alapján az 5.3 és az 5.9.1 pontja a Pályázati Felhívásnak egymással ellentétes információkat hordoz, illetve nem koherens. 50%-ot meghaladó támogatási intenzitás a kölcsön (+önerő) összege matematikailag nem képes meghaladni a vissza nem térítendő támogatás összegét, ezzel nem teljesül az 5.3 pontban kért feltétel. Kérjük, hogy a végleges felhívásban tisztázzák, hogy az 5.9.1. pontban szereplő támogatási intenzitás százalékos értéke csak a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik-e illetve, hogy ez hogyan egyeztethető össze az 5.3 pontban foglalt kötelező arányokkal. Németh Norbert, ügyvezető Protask Kft.

Kun József

2016-09-15 10:09:02

Tisztelt Irányító Hatóság! A megjelent felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:

Kun József

2016-09-15 10:09:02

Kun József

2016-09-15 10:09:02

1. A társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívás tervezet szerint a kötelező nyilvánosság költségei nem elszámolhatóak. Mivel a nyilvánosság biztosítása horizontális kötelező elem, költségét szükséges elszámolhatóvá tenni. A kérdés az, hogy erre sor fog-e kerülni a végleges felhívás megjelentetése előtt. 2. A megvalósítási költségek közül hiányzik nevesítve a tervezői művezetés költsége. Miután építési beruházásról van szó, ami kiviteli tervdokumentáció szerint kell, hogy megvalósuljon, a kivitelezési munkálatok során a műszaki ellenőrzés mellett szükséges a tervezői művezetés igénybevétele is. Enélkül nem célszerű építési beruházást megvalósítani, mivel a kivitelezés során felmerülhet (a) olyan előre nem látható körülmény, ami miatt a műszaki dokumentáció korrekciójára szükség lehet; (b) a tervező felügyelete mindenképp szükséges annak érdekében, hogy a tervek szerinti megvalósítás biztosított legyen. Nem célszerű ezt a tevékenységet, feladatot műszaki ellenőrre, vagyis nem aktív tervezőre bízni. A tervezői művezetést – miután a projekt megvalósításával, céljaival szoros összefüggésben merülhet fel – elszámolhatóvá kellene tenni. A kérdés az, hogy erre sor fog-e kerülni a végleges felhívás megjelentetése előtt. 3. A 3.4.3 (Közbeszerzési kötelezettség) alfejezetben

A felhívás módosításra kötelező nyilvánosság költségelem elszámolható.

került: a biztosítása

A Felhívás 5.5. Az elszámolható költségek köre pontja kiegészítésre került a tervezői művezetés költségével.

pontosítás történt:

A közbeszerzési kötelezettséget a Felhívás és a mindenkor hatályos „Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő közbeszerzési törvény rendelkezései támogatás esetében a közbeszerzésekről szóló, 2015. évi alapján szükséges egyedileg vizsgálni, CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 5. § (3) bekezdése általános válasz nem adható. alapján közbeszerzési kötelezettség nem áll fenn.” A Kbt. hivatkozott szakasza szerint (a 2016. július 01. napjával hatályba lépett módosítás szerint): „(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a kombinált pénzügyi eszközöket - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés a) egyedi kormánydöntésben támogatásból,

megállapított

beruházási

b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból, c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és - fejlesztési támogatásból, d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

e) nagyvállalkozások újraiparosítási beruházásainak támogatásából, vagy

célt

szolgáló

f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.” Közbeszerzővel egyeztetett álláspont szerint a közbeszerzési kötelezettséget mindenképp vizsgálni kell, azonban értékének alapja kizárólag a vissza nem térítendő támogatás összege, a becsült értékbe fedezetként nem számít bele a visszatérítendő támogatás (a hitel).

Kun József

2016-09-15 10:09:02

A kérdés az, hogy jól gondoljuk-e, hogy vizsgálni kell a közbeszerzési kötelezettséget, de annak alapja (a becsült értékhez viszonyított támogatástartalmú fedezet) a Kbt. módosítás szerint kizárólag a vissza nem térítendő támogatás összege lesz a kérdéses beszerzés (jellemzően az építési beruházás) esetében? 4. A szállítói előlegre vonatkozó rendelkezés nem szerepel a A szállítói finanszírozást felhívásban, mivel a közbeszerzési kötelezettséget a felhívás nem teszi lehetővé. szerint nem kell vizsgálni. Amennyiben mégis kell vizsgálni a közbeszerzési kötelezettséget, a rendelkezés (a szállítói előleg lehetőségének biztosítása mint ajánlatkérői kötelezettség) nyilván bekerül a közbeszerzési dokumentációba. A kérdés az, hogy erre sor fog-e kerülni a végleges felhívás megjelentetése előtt.

a

Felhívás

Tisztelettel:

Nyikos Attila

2016-09-15 11:43:59

Kun József Tisztelt Kiíró! A szóban forgó felhívástervezet 4.2.b. pontja szerint nem részesíthető támogatásban az a cég, amely jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételt. A felhívás 5.3.a. és b. pontja szerint: a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft. b) Az igényelhető visszatérítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft. Ez lényegében azt jelenti, hogy a magyar mikro vállalkozásoknak azon része, melynek tavalyi éves árbevétele nem érte el a 6 millió Ft-ot, NEM PÁLYÁZHAT. Kérdésem, hogy tudatosan zárják-e ki a kis magyar mikro vállalkozások 70%-át a bemeneti feltételek korlátozásával, valamint a minimum 6 milliós megemelt költségvetéssel? Amennyiben

ez

nem

tudatos,

KÉREM,

HOGY

A

A korábbi pályázati tapasztalatok alapján a hivatkozott minimálisan igényelhető támogatás túlzottan alacsony olyan tényleges (komplex) beruházások megvalósításához, amelyek szükségesek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban meghatározott indikátor célértékek teljesítéséhez.

TÁMOGATÁSOK MINIMÁLIS ÖSSZEGÉT 1-1 MILLIÓ FT-OS bemeneti feltétellel megállapítani. A jelen tervezett felhívás pont azokat hagyja ki a támogatási lehetőségből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne támogatásra. Üdvözlettel: Nyikos Attila

Nyikos Attila

2016-09-15 12:00:59

MBA Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP 8.3.1 konstrukció önálló hitelprogram, nem kapcsolódik hozzá A felhívás-tervezet 5.1. pontja részletezi a vissza nem vissza nem térítendő támogatás, térítendő támogatás ismérveit. ellentétben jelen felhívással, ahol a 2%os kamatozású kölcsön mellé akár max. 45% vissza nem térítendő forrás is Kérdésem a következő: igényelhető. 1. Amennyiben a szóban forgó kölcsön támogatott, úgy miért szednek utána 2% kamatot és miért nem nyújtják 0%- A kamatszint a vissza nem térítendő támogatást is figyelembe véve került on, ahogy ezt megteszik a GINOP-8.3.1-16-os felhívásban. kialakításra. A kamaton felül egyéb JAVASLAT: Amennyiben valóban támogatást kívánnak költség nem kerül felszámításra, így a nyújtani, kérem, hogy a kölcsön nem kamatozó, hanem konstrukció finanszírozási költségei a elérhető hitelprogramokhoz kamatmentes legyen, hasonlóan a fent nevezett - piacon viszonyítva is vonzó lehetőséget GINOP.8.3.1. kiírásban megjelenő kölcsön esetében. biztosítanak a támogatást igénylők számára. 2. A Végső Kedvezményezett által kezdeményezett Szerződésmódosítási díj nem kerül szerződésmódosítás díja Fennálló Kölcsönösszeg 1,5%-a, de felszámításra. A Felhívás ennek

minimum 50.000 Ft.

megfelelően módosításra került.

Úgy gondolom, hogy amennyiben valóban támogatni kívánják a KKV-kat Magyarországon, úgy ezt a brutális költséget nem szabadna alkalmazni egy támogatáshoz kapcsolódóan. JAVASLAT: A kedvezményezetti szerződésmódosítás díját szükséges lecsökkenteni 0,1%-ra, és/vagy maximum 10 000 Ft-ra. A jelen felhívás-tervezetben ez a szám brutálisan magas, nem várt költségeket eredményezhet a Kedvezményezettnél. 3. Közjegyzői díj kerül felszámolásra a hitelfelvételnél. Kérdésem, hogy miért szükséges megterhelni a leendő Kedvezményezetteket egy - ez esetben - teljesen felesleges jogi procedúra finanszírozásával? A Közjegyző díja - a kölcsönszerződés nagy terjedelme okán akár több százezer forint is lehet.

A kölcsön és biztosítéki szerződések közjegyzői okiratba foglalása, illetve egyes fedezetek esetén a közjegyző közreműködése a hitelezési folyamat része, standard banki gyakorlat, a biztosítékok érvényesítéséhez szükséges kötelező elem.

JAVASLAT: A közjegyzői díj, vagy a közjegyző kiiktatása, ami a pályázathoz kötelezően beadandó egyéb alátámasztó A közjegyzői díj felszámításától nem áll dokumentumok kapcsán valójában nem is szükséges elem. módunkban eltekinteni, de egyéb díjakat a konstrukció keretében nem Üdvözlettel: számítunk fel, ezzel a piacinál lényegesen kedvezőbb lehetőséget teremtünk a vállalkozások számára. Nyikos Attila

Szabados Krisztián

2016-09-15 16:29:08

Tisztelt Irányító Hatóság! A megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel című felhívással kapcsolatosan az alábbiakat észrevételezzük: A probléma egyeztetésre kerül A Felhívás 3.3 pontjának j.) alpontja alapján nem Földművelésügyi Minisztériummal. támogathatók az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló projektek, továbbá a 4.2. pont 1. x) alpontja értelmében nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére, amelynek fejlesztési igénye az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányul, a Felhívás 3. számú melléklete szerint, (Nincs kizárva az a feldolgozással kapcsolatos beruházás, amelynek eredményeként a feldolgozott termék nem minősül mezőgazdasági terméknek.) Adott egy mezőgazdasági termelőnek nem minősülő kisvállalkozás, amely 0511 VTSZ szám alá tartozó terméket dolgoz fel és az előállított terméket (állateledel gyártási köztes termék ill. gyógyszeripari alapanyagok) szintén a 0511 VTSZ szám alatt értékesíti, mely tevékenységét 1011 Húsfeldolgozás, tartósítás és 1012 Baromfihús feldolgozása, tartósítása TEÁOR kód alatt végzi. A feldolgozott és előállított termék emberi fogyasztásra nem alkalmas,

a

ugyanakkor nem minősül állateledelnek sem, a pályázó szervezet nem állít elő állateledelt, tevékenységi körében a 109 TEÁOR alá tartozó állateledel gyártás nem szerepel. Az Annex I. listában 5. Árucsoport tekintetében két korlátozás szerepel: 05.04. Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban 05.15. Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat A szervezet tevékenysége a 0511 termékek fejlesztésére irányul az input és output termék tekintetében is, ugyanakkor az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I. listában) 0515 vámtarifa szám alatt szerepel a valóságban 0511-es kódhoz tartozó megnevezés. A KSH honlapján elérhető, hatályos Kombinált Nomenklatúra alapján azonban 0515 VTSZ szám nem létezik, a 05 árucsoport a 0511 KN kóddal zárul. Kérjük szíves tájékoztatásukat az Annex I. lista és a hatályos Kombinált Nómenklatúra közötti fenti eltérés tisztázására. A Mezőgazdasági termékek értéknövelése hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban 4.2.1-15 kódszámú pályázati felhíváson jelen Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

és erőforráscímű, VP-3vállalkozás a állásfoglalása

alapján nem volt jogosult támogatást igényelni, tekintettel arra, hogy nem felel meg a felhívás céljának (ott élelmiszeripari feldolgozás támogatható, azonban esetünkben a végtermék nem emberi fogyasztásra szánt, részben állateledel köztes termék, részben pedig gyógyszeripari alapanyag). Az érintett vállalkozás a mezőgazdasági termékek értéknövelése kiíráson tehát nem volt jogosult pályázni, mivel nem élelmiszeripari feldolgozást végzett, ugyanakkor a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében felhívás keretében sem részesülhet támogatásban, tekintve, hogy Annex I. listán szereplő terméket dolgoz fel és értékesít. Megjegyezzük, hogy az érintett vállalkozás a 2007-2013 között sikerrel szerepelt több Európai Uniós GVOP pályázaton, komoly fejlesztéseket hajtott végre mind beruházási összegben mind pedig létszámban tekintettel arra, hogy abban a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása szerepelt tilalomként. A minden szempontból példaértékű feldolgozóipari vállalkozás jelenleg több éve valamennyi pályázati konstrukcióból kiszorul. Javasoljuk a jelen módosítását, hogy vagy

felhívásban

szereplő

korlátozás

A korábbi időszakhoz hasonló módon csak a mezőgazdasági

termék elsődleges feldolgozása szerepeljen tilalomként, vagy azon Annex I. listán szereplő terméket feldolgozó és értékesítő szervezetek, melyek a Vidékfejlesztési Program keretében sem jogosultak pályázni (nem élelmiszeripari tevékenységet végeznek), ne kerüljenek hátrányos helyzetbe és jogosulttá válhassanak a támogatás igénybevételére. Szabados Krisztián Ügyvezető

Havasi Patrícia

2016-09-16 09:52:23

Régió Terv Kft. Tisztelt Irányító Hatóság! A GINOP-4.1.1-8.4.4-16 "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel" című, társadalmi egyeztetés alatt álló felhívással kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel: 1. A felhívás 5.3. c) pontja szerint "Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét" Kérdésem lenne, hogy a hitel összege mindenképp meg kell haladja a támogatás összegét vagy lehet javasolni, hogy legalább egyenlő legyen a hitel és a támogatás mértéke?

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia (akár csak 1 Ft-tal is) a vissza nem térítendő támogatás összegét.

Havasi Patrícia

2016-09-16 09:52:23

2. A felhívás 5.9.1. pontja szerint A felhívás keretében A végleges felhívásban pontosítottuk az nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi említett pontokat. A vissza nem szabályok rögzítik, hogy térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a a. Energiahatékonysági projektelemek tekintetében A lehet. támogatási intenzitás középvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 55%át, mikro- és kisvállalkozás esetében a 65%-át. b. Megújuló energiaforrásokra vonatkozóan a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek i. 60%-át az a)-b) pontok, a c) pont

ii.

45%-át

esetén. A támogatási intenzitás a) középvállalkozás esetén további 10 százalékponttal, b) mikro- és kisvállalkozás esetén további 20 százalékponttal növelhető. De a támogatási intenzitás maximum 45% a teljes projektre vetítve. Kérjük szíves iránymutatásukat a

támogatási intenzitás meghatározásában.

Havasi Patrícia

2016-09-16 09:52:23

3. A 3.4.3. A projekt szakmai megvalósítása során a közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó elvárások című pont szerint Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetében a közbeszerzésekről szóló, 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 5. § (3) bekezdése alapján közbeszerzési kötelezettség nem áll fenn. Azonban a Kbt ezen paragrafusa alapján a Kbt alanyi hatálya kiterjed azon kedvezményezettekre, akik szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja. Fentiek alapján amennyiben 25m Ft feletti támogatás kerül megítélésre a szolgáltatás közbeszerzés köteles. Kérjük szíves iránymutatásukat hogy, hogyan járjunk el közbeszerzési szempontból, ha az igényelhető támogatás összege meghaladja a 25 millió Ft összeget.

A közbeszerzési kötelezettséget a Felhívás és a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény rendelkezései alapján szükséges egyedileg vizsgálni, általános válasz nem adható.

Iránymutatásaikat, válaszaikat előre is köszönöm! Kovács Gréta

2016-09-16 10:45:30

Tisztelettel, Havasi Patrícia Tisztelt Irányító Hatóság! A megjelent Pályázati Felhívás tervezettel kapcsolatban az A Felhívás szövege pontosításra került. alábbi észrevételeim merültek fel: A közbeszerzési kötelezettséget a Felhívás és a mindenkor hatályos törvény rendelkezései A Felhívás 3.4.3. pontjában felhívják a pályázók figyelmét, közbeszerzési hogy a közbeszerzési kötelezettségek betartása pályázó saját alapján szükséges egyedileg vizsgálni,

felelősége, majd taglalja a dokumentum, hogy a pénzügyi általános válasz nem adható. eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetében a közbeszerzési kötelezettség nem áll fenn. Mivel a dokumentáció tartalmazza a közbeszerzési kötelezettségre felhívást és annak fenn nem állását is, mely megtévesztheti a pályázókat, így javasolt a közbeszerzési kötelezettség betartására felhívó szövegrészeket törölni. E-beszerzés funkció kötelező használata kapcsán a 272/2014 (XI.05.) Korm. A Felhívás 5.6 pontjában jelzik, hogy a Kbt. hatálya alá, rendelet tartalmazza az alapvető illetve értékhatárt el nem érő beszerzések esetében a szabályokat, a palyazat.gov.hu oldalon költségtételek alátámasztására a támogatást igénylőnek 3 elérhető felületet a beszerzést független ajánlatot szükséges bekérnie a piaci ár megelőzően kell használni, de nem alátámasztására, mely ajánlatokat a Felhívás 6. pontja szerint váltja ki a 3 árajánlat funkcióját a be is kell csatolni a pályázati dokumentációhoz. A Kbt. –re döntés-előkészítés során. utaló szövegrészt javasoljuk kivenni, ugyanis a Felhívás 3.4.3. pontja alapján egyik beszerzés sem tartozik a Kbt. hatálya alá, így ez szintén megtévesztő lehet a pályázók számára. A Felhívás 5.6. pontja tekintetében továbbá felhívják a figyelmet az E-beszerzés funkció használatának kötelező mivoltára. Az e-beszerzési funkció esetében a dokumentum felhívja a figyelmet, hogy a 3 független, bekért ajánlat mellett, az ajánlatkéréseket, az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5 nappal közzé kell tenni a rendszerben, mely így – értelmezéseink szerint – lehetővé teszi a további gazdasági szereplők számára az ajánlattételt. A Felhívás ezen ponton rendelkezik arról is, hogy a 3 millió forint feletti projektösszegek esetében a 300.000 Ft-ot nem meghaladó szerződések esetében szükséges alkalmazni jelen ebeszerzési eljárást – tehát elviekben minden pályázónak így kell eljárnia, figyelembe véve, hogy a projektek összértéke

vélhetően minden pályázónál meg fogja haladni a 3 millió forintot (Felhívás 5.3. pontja: minimális támogatási összeg 3 millió forint, ami 45%-os támogatás intenzitást jelent, így a projektek minimális összköltsége 6,7 millió forintot el kell érni), valamint a kombinált konstrukciónak köszönhetően nem tartozik a pályázó a Kbt. hatálya alá. A fentiek alapján az E-beszerzési funkció használatának előírásai szigorúbb feltételeket követel meg egy közbeszerzési eljárásnál, mely indokolatlanul növeli meg a pályázók adminisztratív terheit, továbbá a pályázati dokumentáció összeállítását és benyújtását is bonyolultabbá és hosszabbá teszi. Javasoljuk, hogy csak akkor legyen kötelező a funkció használata, amennyiben áru- és szolgáltatás beszerzésénél a becsült nettó szerződéses érték meghaladja a 15 millió forintot, továbbá építésnél a 100 millió forintot. Egyebek mellett nem teljesen egyértelműen vehető ki, hogy mikor kötelező a funkció használata. Mivel már a pályázathoz feltételes szerződést, illetve előkészítési tevékenység vonatkozásában szerződést szükséges benyújtani, így már a benyújtást megelőzően szükséges a funkció használata? Továbbá a pályázónak, mint ajánlatkérőnek a funkció használatán felül még kötelezően be kell kérnie 3 ajánlatot és a pályázathoz azt kell csatolni, vagy összességében az e-beszerzésen tett ajánlatokkal együtt? Javasoljuk egyértelműsíteni, hogy mely esetekben szükséges a funkciót használni, illetve a pályázathoz mely ajánlatokat szükséges csatolni! Javasoljuk, hogy az e-beszerzés funkció használatához kapcsolódóan legyen egy részletes útmutató és felhasználóbarát leírás!

Kovács Gréta

2016-09-16 10:45:30

Felhívás 5.3. pontjában a dokumentum taglalja a támogatási összeget, mely szerint minimum 3 millió forint támogatást lehet igénybe venni, mely mellé minimum 3 millió forint visszatérítendő hitelt kell igénybe venni, továbbá a biztosítandó önerő mértéke 10%. A vissza nem térítendő támogatás azonban maximalizálva van az elszámolható összköltség 45%-ában. A felhívás megjegyzi, hogy az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladni a vissza nem térítendő támogatás összegét. Észrevétel, hogy amennyiben a támogatás mértéke 45%-os, az önerő pedig 10% (Felhívás 3.10. pontja), úgy a kölcsön összege az elszámolható összköltség 45%-a lesz. Az 5.3. c) pont alapján a pályázók nem tudják kihasználni a 45%-os támogatási mértéket. Javasoljuk az 5.3. c) pont javítását úgy, hogy az igényelhető kölcsön összege nem lehet kevesebb, mint a vissza nem térítendő támogatás összege. Ezzel a feltétellel összhangba kerülne a Felhívás 5.3. pont és 3.10. pontja.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia (akár csak 1 Ft-tal is) a vissza nem térítendő támogatás összegét.

Kovács Gréta

2016-09-16 10:45:30

A Kölcsönnel kapcsolatban mindenképpen szükségesnek A fedezetekre tartjuk, illetve javasoljuk a végleges kiírás megjelentetését részletszabályokat az megelőzően közzétenni a feltételeket. Mivel a kölcsön tartalmazza. biztosítékaként, minden esetben bevonásra kerül a beruházás tárgya (Felhívás 3.9. pontja), azaz a fejlesztéssel érintett ingatlan, így kérdéses, hogy amennyiben egy ingatlanon van már jelzálog, úgy abban az esetben ki van zárva a pályázatból, mert nem tudja az MFB Bank Zrt. megterhelni az ingatlant? Javasolt a felhívásban, vagy a kölcsön igénybevételét bemutató tájékoztatóban egyértelműen, lehetőségként feltüntetni, hogy amennyiben nem tudja

vonatkozó Eljárási Rend

pályázó biztosítani a fejlesztés tárgyát fedezetként, akkor elfogad az MFB Bank Zrt. más fedezetet is, továbbá szükségesnek tartjuk annak feltüntetését is, hogy mekkora fedezetet kell biztosítani. A Pályázati Felhívás 6.18., 6.19., 6.20. pontjában szükséges a felajánlott fedezethez kapcsolódó dokumentumokat benyújtani. Ebben az esetben már a kötelezően bevonandó ingatlannal kapcsolatos értékbecslést, tulajdoni lapot is be kell nyújtani. Ezen dokumentumok rendelkezésre bocsátása esetén az MFB Bank Zrt. a hitel bírálatánál egyértelműen látni fogja, hogy megfelel e neki az ingatlan vagy nem. Mivel nem egyértelmű, hogy milyen esetekben fogadja el a felajánlott ingatlant fedezetként a pénzügyi szervezet, így felmerül a lehetősége annak, hogy a hitel, a nem megfelelő fedezet biztosításával elutasításra kerül, és így a pályázat vissza nem térítendő támogatás része is. A 6.21. pont kéri, hogy a fedezetként felajánlott óvadék meglétéről is nyújtsuk be az igazolást. A Felhívás 3.9. pontja nem ír elő kötelezően óvadékot fedezetként. A Felhívás biztosítékokra vonatkozó pontja alapján a beruházás tárgyán alapított fedezeten felüli fedezetadási kötelezettségek az ügylet ismeretében kerülnek meghatározásra. Tehát például egy hiánypótlás keretében kérheti a kölcsönt nyújtó szervezet a további fedezetek biztosítását? Figyelembe véve a 272/2014. (XI.5.) Kormány rendelet 60.§. (3) bekezdésében foglaltakat, a hiánypótlások teljesítésére maximum 15 napos határidő kitűzésével van lehetőség, így egy plusz fedezet bevonása egy hiánypótlási eljárás során, ellehetetleníteni a pályázókat a határidőben történő teljesítéstől. Ezért mindenképpen javasoljuk a

kölcsön biztosítására vonatkozó részletes, pályázóbarát leírás és tájékoztatás rendelkezésre bocsátását, hiszen figyelembe véve, hogy a pályázat előkészítése nagy adminisztrációs kötelezettségekkel, viszonylag hosszú időt vesz igénybe, a pályázók csak minden, a benyújtásához kapcsolódó információ birtokában tudnak megfelelő döntéseket hozni, valamint megfelelően felkészülni a pályázatok határidőre történő benyújtására. Kovács Gréta

2016-09-16 10:45:30

Javasoljuk továbbá az értékbecslés költségének, valamint a tulajdoni lap kikérésének díját elszámolhatóvá tenni, mivel a fedezet miatt szükséges ezen dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, jelentős többletköltségeket róhat a pályázóra.

Kovács Gréta

2016-09-16 10:45:30

A tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek miatt A Felhívás módosításra javasoljuk a kötelező nyilvánossági elemek elszámolhatóvá kötelező nyilvánosság tételét. Tisztelettel: költségelem elszámolható.

Kovács Gréta

2016-09-16 11:01:27

Az értékbecslés és a tulajdoni lap lekérdezésének költsége a 272/2014. Kormányrendelet 5. sz. melléklete (Elszámolható költségek) alapján nem elszámolható. került: a biztosítása

Kovács Gréta Tisztelt Irányító Hatóság! A Pályázati Felhívás tervezete 3.3. g) pontja alapján, a nem A Felhívás hivatkozott pontja törlésre támogatható tevékenységek közé tartozik különösen a került. desztillált szeszes italok és a kapcsolódó termékek gyártása, feldolgozása és forgalmazása. Természetesen a desztillált szeszesital gyártása és feldolgozása egyértelmű, viszont annak forgalmazására vonatkozó elírás nem. Kérjük

Kovács Gréta

Száraz Ildikó

2016-09-16 11:01:27

2016-09-16 11:22:18

egyértelműsíteni, hogy a desztillált szeszesital forgalmazása pontosan milyen egységeket zár ki? Például ebbe beletartozik olyan vegyes kereskedéseket is, melyek egyebek mellett desztillált szeszesitalokat is árulnak? A Felhívás 3.3. b) pontja alapján a lakás/lakhatás célú A szálláshely célú szolgáltatás nincs fejlesztés vonatkozásában kérjük egyértelműsíteni, hogy kizárva. szálláshelyszolgáltatás ebbe a kategóriába tartozik e. Tisztelettel, Tisztelt Irányító Hatóság! A Felhívás „3.7.1. Indikátorok” fejezetében meghatározásra került 8 db indikátor, de a „definíciók/számítás” bekezdés alatt szereplő táblázatban csak 5 db indikátorhoz kapcsolódó definíció lett meghatározva. A 2. sz. melléklet (Excel fájl) nem tartalmaz indikátor számításra vonatkozó munkalapot.

Az excel melléklet „01_Energetikai adatok” munkalapja szolgál az indikátorok meghatározására. Köztes állapotot bemutató energetikai számítás a Felhívás szempontjából minden projektjavaslat esetében értelmezhető, mivel energiahatékonyság fejlesztésére irányuló beruházás megvalósítása kötelező. „Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés” pedig csak és kizárólag a köztes állapotot bemutató energetikai számítás alapján határozható meg.

Az „Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés”, a „Primer energia felhasználás”, a „A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül” indikátorok esetében a definíciók, számítás módszertanát nem tartalmazza a felhívás, így nem teremtik meg az „Primer energia felhasználás „ / „A egységes értékelés lehetőségét. megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó belül” / Továbbá az „Energiahatékonysági fejlesztések által elért energiafogyasztáson primer energia felhasználás csökkenés” és a „Vállalkozások „Támogatásban részesülő vállalkozások épületeinek éves elsődleges energia-fogyasztásának száma” indikátorok esetében a Felhívás

csökkenése” indikátoroknak a definíció/számítás meghatározása azonos azzal az eltéréssel, hogy előbbi esetében „köztes” állapotára elkészített energetikai tanúsítványokban rögzített értékekre hivatkozik az útmutató, utóbbi esetében pedig „tervezett” állapotra vonatkozó értékekre.

rögzíti, hogy „az alábbi indikátorokra vonatkozóan a támogatást igénylőnek projekt szinten nem szükséges elérendő célértéket meghatároznia”.

A köztes állapot a fejlesztés szempontjából nem értelmezhető, mivel a fejlesztés előtt egy kiinduló állapotban van az épület, a fejlesztést követően edig egy tervezett állapot áll fenn, és a Felhívás 6. fejezetének 7. b) és c) pontjaiban is kiinduló, és tervezett állapotra vonatkozó számításokat kell benyújtani a támogatási kérelem mellékleteként. Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek feloldani az ellentmondást. Üdvözlettel, Száraz Ildikó

2016-09-16 11:23:45

Száraz Ildikó Tisztelt Irányító Hatóság! A Felhívás „3.9 Biztosítékok” fejezete rendelkezik arról, Az Eljárási Rend hogy a kölcsön vonatkozásában az MFB Magyar Fejlesztési részletszabályokat. Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vissza nem térítendő támogatásoktól eltérően biztosítékadási kötelezettséget ír elő. A lehetséges biztosítékok köre között szerepel az ingatlanon és az ingó dolgon alapított jelzálog.

tartalmazza

a

Továbbá a fejezetben szerepel, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályozást az ÁÚF 6. pontja „A biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó tájékoztató” című fejezet tartalmazza. Sem a Felhívás, sem az ÁFU6. pontja nem részletezi, hogy a kölcsönre vonatkozó ingatlan és ingó jelzálognak mik a feltételei, pl. az érték hány százalékát számítják be a kölcsön összegének fedezetébe, vagy azt, hogy az értékbecsléssel kapcsolatban mik a formai vagy tartalmi követelmények, mely szervezetek végezhetik az értékbecslést, amit be kell nyújtani a Felhívás 6. fejezetének 19. pontja alapján. Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek vonatkozó részleteket is megadni.

az erre

Amennyiben fentiek a Felhívás 9. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan. Üdvözlettel, Száraz Ildikó

2016-09-16 11:24:54

Száraz Ildikó Tisztelt Irányító Hatóság! A Felhívás „4.4.2. Kiválasztási kritériumok” fejezetének 3. A Felhívásban megjelenő tartalmi pontjában szerepelnek a „Tartalmi értékelési szempontok a értékelési szempontrendszer tartalmazza a hitelbírálat során értékelésre kerülő

vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában”.

főbb gazdasági mutatókat, legfontosabb hitelbírálati szempontokat.

Továbbá a Felhívás ugyanezen fejezete tartalmazza, hogy kombinált termék estében támogatásra az a támogatási kérelem jogosult, amely mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a kölcsön tekintetében támogató döntéssel rendelkezik. A kölcsön tekintetében viszont nem került meghatározásra a Felhívásban olyan értékelési szempontrendszer, mely a támogatást igénylő szervezet részére támpontot adna azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a visszatérítendő támogatás döntésével kapcsolatban. Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek erre vonatkozó szempontrendszert is kifejteni. Amennyiben fentiek a Felhívás 9. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan. Üdvözlettel, Száraz Ildikó

2016-09-16 11:25:56

Száraz Ildikó Tisztelt Irányító Hatóság! A Felhívás „5.1 a Támogatás formája” fejezetében szerepel, Szerződésmódosítási hogy a kölcsön tekintetében a végső Kedvezményezett által felszámításra.

díj

nem

kerül

kezdeményezett szerződésmódosítás díja a Kölcsönösszeg 1,5%-a, de minimum 50.000 Ft.

fennálló

A Felhívás nem részletezi, hogy mely módosítás minősül a kölcsön tekintetében szerződésmódosításnak. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében (Egységes Működési Kézikönyv) meghatározott projekttartalom változása, az indikátorok és egyéb, a támogatási szerződésben meghatározott követelmények módosítása, a mérföldkövek ütemezésének, tartalmának módosítása, a költségvetésben bekövetkező változás, a projekten belüli költségátcsoportosítás, projektszintű költségnövekedés, kedvezményezett személyének változása is maga után vonja-e az 1,5 %-os de minimum 50.000 Ft-os szerződésmódosítási díjat? Mi a helyzet abban az esetben, ha a szerződésmódosításra a Közreműködő Servezet szólítja fel a Kedvezményezettet a megvalósítás során előírt hiánypótlási felhívásokban? Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek kifejteni, hogy mely módosítások vonják maguk után a fenti költséget. Amennyiben fentiek a Felhívás 9. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan.

Üdvözlettel, Száraz Ildikó

2016-09-16 11:26:48

Száraz Ildikó Tisztelt Irányító Hatóság!

A végleges felhívásban pontosítottuk az említett pontokat. A vissza nem A Felhívás „5.3. A támogatás mértéke, összege” fejezet d) térítendő támogatás mértéke maximum pontjában szerepel, hogy a vissza nem térítendő támogatás az összes elszámolható költség 45%-a mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet. lehet. Ezzel ellenben a Felhívás „5.9.1. a felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok” fejezetében az szerepel, hogy az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásra vonatkozóan a támogatási intenzitás középvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 55%-át, mikro- és kisvállalkozás esetében a 65%-át. Ugyanezen fejezetben a Felhívás 38. oldalán pedig az szerepel, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek a) 60%-át az a)-b) pontok, b) 45%-át a c) pont esetén. A támogatási intenzitás a) középvállalkozás esetén további 10 százalékponttal, b) mikro- és kisvállalkozás esetén további 20 százalékponttal növelhető. Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek feloldani az

ellentmondást. Üdvözlettel, Száraz Ildikó

2016-09-16 11:27:34

Száraz Ildikó Tisztelt Irányító Hatóság! A Felhívás „4.3. A támogatási kérelem benyújtásának A kért dokumentum a határideje és módja” fejezetében szerepel, hogy a között felsorolásra került. „Hitelprogram keretében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt. törvény) 7. §. szerinti ügyfélátvilágításhoz szükséges ún. Pmt. adatlapot szintén az elektronikus kitöltőprogramon keresztül tölti ki az Igénylő, amelyet kinyomtatás után személyesen, az MFB Ponton érvényesít, majd csatol fel az igénylés mellékleteként. Nem köthető meg a kölcsönszerződés, ha a pénzmosással kapcsolatos Végső Kedvezményezetteket érintő ügyfélátvilágítási intézkedések legkésőbb a hiánypótlási fázisban nem kerülnek elvégzésre”. A Felhívás 6. fejezetében viszont nem szerepel a melléklet a támogatási kérelem elkészítéskor csatolandó mellékletek listájában. Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek feloldani az ellentmondást. Üdvözlettel,

mellékletek

SzabóCsécsi Anikó

2016-09-16 12:58:52

Száraz Ildikó Tisztelt Irányító Hatóság!

A jelenleg hatályos 272/2014. (XI. 5.) Korm. Rendelet szabályai alapján A 272/2014. Korm. Rendelet módosításával összhangban, tudunk eljárni. kérjük térjenek ki a pályázati felhívásban a pályázatok benyújtásának felfüggesztési lehetőségére/módjára. A 272/2014. Korm. Rendelet 53 § módosításával kikerült a rendeletből, hogy a pályázatok benyújtásának felfüggesztése 3 napos türelmi idővel tehető meg. Továbbá bekerült a rendeletbe, hogy szakaszos elbírálás esetén csak a szakasz zárását követően függeszthető fel a pályázat. Nem tisztázott azonban a pályázati felhívásban a folyamatos elbírálású pályázatok benyújtásának felfüggesztési módja. Míg szakaszos elbírálás esetén a határnapok jól tervezhetőek, ezzel ellentétben a folyamatos bírálatú pályázatok esetén a felfüggesztések során a 3 napos türelmi idő alkalmazása nélkül komoly esélyegyenlőségi hátrányba kerülnek a pályázók. (Hiszen számos esetben egy-egy apróság miatt vár véglegesítésre egy pályázat benyújtása). Tekintettel a fentiekre kérjük a felfüggesztés módjára térjenek ki a pályázati felhívásba, oly módon, hogy a folyamatos bírálatú pályázatok esetén is biztosított legyen a pályázók számára az esélyegyenlőség. Amennyiben ez bármilyen oknál fogva nem kivitelezhető, javasoljuk ennél a pályázati felhívásnál is a szakaszos bírálati módot, mellyel

szintén biztosítják az esélyegyenlőséget a pályázók számára. Észrevételünk tisztelettel:

Horváth Tamás

2016-09-16 15:53:32

Szabó-Csécsi szaktanácsadó Tisztelt Cím!

figyelembe Anikó,

vételét pályázati-

előre és

is

köszönjük,

esélyegyenlőségi

Az alábbi 5 észrevételem lenne, melyet próbáltam a lehető legrövidebben megfogalmazni az áttekinthetőség érdekében.

Horváth Tamás

2016-09-16 15:53:32

A napelemes rendszerek és a 1, A Felhívás 4.4.2. Kiválasztási kritériumok napkollektoros rendszerek pontozása RANGSOROLÁSI SZEMPONTOK 6-os pontját felülvizsgálatra, pontosításra került. Az szíveskedjenek felülvizsgálni. egyéb megújulós rendszerek fajlagos költségei módosítást nem igényelnek. 15 pont jár érte, ha 100.000,- Ft alatti a napelem fajlagos költsége. Ilyen költséggel rendszer nem beszerezhető. Amennyiben valaki ilyen alacsony áron szerez be napelemes rendszert, akkor az véleményem szerint már inkább a csalás kategóriába (versenyhivatal/NAV) tartozik. Kérem a fajlagos költségeket a valós piaci árakhoz igazítsák. (nem csak a napelem esetében, hanem minden tétel esetében a 6-os ponton belül). 2, A Felhívás alapjaiban nem tükrözi a valós piaci igényeket, A Felhívás célja a hazai épületállomány mivel sok cég épülete szendvicspanelból készült és nincs is energetikai állapotának javítása, mely szüksége energetikai megtakarításra. Ezek a célt az épületek energiahatékonysági gyártócsarnokok, raktárak, szerelőüzemek sokszor fűtést fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány sem igényelnek, mert a gépek/technológia hője fűti az a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány

épületet.

energiahatékonyságának javítását.„

Annak érdekében, hogy ezen cégek is tudjanak a pályázati konstrukción indulni, kérem adjanak lehetőséget arra, hogy lehessen kizárólag napelemre pályázni. A napelem minden cégnek hasznos és kiaknázható pályázati lehetőség, mellyel hozzá lehet járulni a kitűzött megújuló energiatermelési célok eléréséhez.

Az OP energiamegtakarítási célértékek teljesíthetősége érdekében első körben a régi, gyengébb energetikai minőségű épületállomány korszerűsítése indokolt. A keretösszeg ki nem merülése esetén 2018 után megfontolható a Felhívás ilyen irányuló módosítása.

Horváth Tamás

2016-09-16 15:53:32

3, A Felhívás 5.3. A támogatás mértéke, összege c) pontja Az igényelhető kölcsön összegének meg törlendő, hiszen 45-45-10%-os (támogatás-kölcsön-önerő) kell haladnia (akár csak 1 Ft-tal is) a elosztású pályázatnál az igényelhető kölcsön összege vissza nem térítendő támogatás összegét megegyezik a vissza nem térítendő támogatás összegével.

Horváth Tamás

2016-09-16 15:53:32

4, A fajlagos költségkorlátok leírásánál kérem, törekedjenek az egyértelmű megfogalmazásra, mert TOP-321 és TOP-322 konstrukciók esetében azonos megfogalmazás mellett a Közreműködő Szervezet a fajlagos költségmaximumot nem a tényleges beruházási költségekre vetítette, hanem a kapcsolódó járulékos költségekkel növelt beruházási költségekre is.

A Felhívás egyértelmű, azonos szóhasználatot alkalmaz. A 3.4.1.1 1. a) pont kiegészítésre került az alábbiak szerint: „a) a támogatható tevékenységek beruházási költsége - Felhívás 5.5. pont II. Beruházási költségek költségkategória tevékenységei - a következő fajlagos költségeket nem haladhatják meg: …”

Horváth Tamás

2016-09-16 15:53:32

5, A Felhívás 4.4.2.3. Tartalmi értékelési szempontok a A hivatkozott pontok javításra kerültek. vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában pontja az alábbi hibákat tartalmazza: Készpénz likviditás: 0,0781-es érték esetén nem tudunk megfelelő pontszámot kalkulálni, a pontozó hibája miatt. Árbevétel-arányos cash flow: 0,0191-es érték esetén nem tudunk megfelelő pontszámot kalkulálni, a pontozó hibája miatt. Tőkeáttétel: 2,4317-es érték esetén nem tudunk megfelelő pontszámot kalkulálni, a pontozó hibája miatt. Árbevétel növekedési üteme: 0,9342-es érték esetén nem tudunk megfelelő pontszámot kalkulálni, a pontozó hibája miatt. Üdvölettel:

Nagy Zoltán

2016-09-19 10:45:27

Horváth Tamás Tisztelt Irányító Hatóság! A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ’4.

A Felhívás hivatkozott pontja javításra került.

Energia / 4.4 Energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése’ pontja értelmében… „Jelenleg a hazai vállalkozások Nyugat-európai versenytársaikhoz képest átlagosan 40%-kal több energiát használnak fel működésük során. Ez mind környezeti, mind gazdasági szempontból súlyos hátrányt okoz a hazai vállalatoknak a piaci versenyben. Az energiahatékonyság így először a vállalkozások, majd később a nemzetgazdaság szintjén is egyre inkább versenyképességi kérdéssé lép elő. Magyarországon a felhasznált összes energia 40%-a az épületekben kerül felhasználásra, amelyen belül a legnagyobb részarányt a lakóépületek képviselik, amelyet a kereskedelem, szolgáltatás és közület 35%-ot meghaladó részaránya követ (az ipar és a mezőgazdaság az épületenergetikai felhasználásokban csak nagyon alacsony részesedéssel van jelen).” A fentiek ismeretében meglepő, hogy a szolgáltatások körében az egyik legnagyobb energiafelhasználással bíró, szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozói kör a felhívás ’3.4.1.3. Egyéb elvárások’ pontjában megfogalmazottak alapján gyakorlatilag kizárásra kerül a támogatást igénylők köréből: „Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás / lakhatás / szálláshely szolgáltatás célú fejlesztés valósulna meg.” Javaslom, hogy az operatív program hivatkozott pontjában

foglaltakat figyelembe véve a felhívás ’3.4.1.3. Egyéb elvárások’ pontja esetében a szálláshely-szolgáltatás célú fejlesztések kizárására vonatkozó szövegrész törlésre kerüljön, és a felhívás ’3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások’ pontban megfogalmazott követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatás célú fejlesztések támogathatóak legyenek. Üdvözlettel:

Magyar Energiahat ékonysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

Nagy Zoltán A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált A Felhívás célja a hazai épületállomány hiteltermékkel” című kiírás-tervezet (GINOP-4.1.1-8.4.4-16) energetikai állapotának javítása, mely kapcsán célt az épületek energiahatékonysági fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány Általános észrevételek a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány A Magyar Energiahatékonysági Intézet nem tartja energiahatékonyságának javítását.„ indokoltnak az Útmutató 3.1. szerinti komplex tevékenység körben meghatározott energiahatékonysági és megújulós Az OP energiamegtakarítási célértékek fejlesztések kötelező összekapcsolását. A 3.1. pont szerint teljesíthetősége érdekében első körben a egy projekten belül az energiahatékonyság fokozására régi, gyengébb energetikai minőségű irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje épületállomány korszerűsítése indokolt. legalább az 50%-ot, a megújuló energia felhasználásra A keretösszeg ki nem merülése esetén irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje 2018 után megfontolandó a Felhívás legalább a 10%-ot projekt összes elszámolható költségén ilyen irányuló módosítása. belül. Több épületet érintő projekt esetében viszont nem kell

minden épület esetében ennek az aránynak megfelelni. Javasoljuk, hogy lehessen csak energiahatékonysági fejlesztéseket végezni kötelező megújulós tevékenység elvégzése nélkül is, illetve lehessen önálló megújulós fejlesztést is végezni egy épületen akkor, ha annak energetikai szintje megfelel a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztálynak.

Nem kötelező csak napelemes rendszer kiépítése, a megújulós részarány napkollektoros rendszer, hőszivattyús rendszer, vagy biomassza kazán rendszer telepítésével, vagy ezek A kiírás legyen inkább ösztönző, és ne korlátozó jellegű: kombinációjával teljesíthető. megnövelt vissza nem térítendő támogatási részaránnyal ösztönözze a minél nagyobb energia-megtakarítás, illetve Napelemes rendszer nem kizárólagosan kibocsátás-csökkentés elérését, valamint tartalmazzon a fejlesztéssel érintett épület minimális megtakarítási, illetve CO2-kibocsátás-csökkentési tetőszerkezetére helyezhető. követelményeket. Így a megtakarítások eléréséhez szükséges beruházás-csomag minden pályázó számára a leginkább testhezálló és leghatékonyabb lesz, és elősegíti, hogy a felújítani akaró és arra képes vállalkozások minél nagyobb arányban tudjanak élni a pályázat nyújtotta lehetőségekkel. Indoklás: A megújuló energiaforrások hatékonyan csak kis energiaigényű épületek esetében alkalmazhatók. Így minden olyan épület esetében, melyeket megújuló energiaforrással látnak el, célszerű egy minimális energetikai elvárást meghatározni, melynek minimum követelménye a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztály lehet. Ugyanakkor

számtalan

olyan

„CC”

alatti

energetikai

besorolású KKV tulajdonban levő ingatlan van, melyen az égető energetikai felújítást sem fogják tudni elvégezni a megújuló energiaforrás kötelező beszerelési követelménye miatt. A 3.4.1.1.11. szerint az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglalt követelményeknek. A megújuló energiaforrások alkalmazása viszont szükségessé teszi, hogy a felújítás után az épület ne csak a ma hatályos, vagy 2018. január 1. után hatályba lépő előírásoknak (költségoptimalizált szint) feleljen meg, hanem előremutató legyen, különös tekintettel arra, hogy 2021-től minden épületre a közel nulla energiaigény lesz az elvárás (7/2006. 6. melléklet). Egyéb esetben mind az épület, mind a beépítésre kerülő megújuló energiaforrás várható élettartamát, mind az előttünk álló jogszabályi szigorításokat is figyelembe véve a kiírás-tervezetben meghatározott elvárások csak rendkívül rövid ideig fognak megfelelni a hatályos szabályozásnak. A megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek esetén a fejlesztéssel érintett épület/épületcsoport teljes releváns energiaigényének minimum 15%-ának fedezésére szolgáló rendszerre irányuló elvárás továbbá túlzó is egyben.

Egyrészt kivitelezési nehézségekbe ütközik: ha egy épületben nagy a villanyfogyasztás, de kicsi a tető mérete akkor ez jellemzően fizikailag nem kivitelezhető. Másrészről, ha egy vállalkozás éves fogyasztása a 333 000 kWh-t meghaladja, akkor a minimum 15%-elvárás teljesítése esetén már HMKE-határnál nagyobb teljesítményt kellene telepíteni, ugyanakkor a KKV-k többsége kisfeszültségen vételez. A nagyobb rendszerméret miatt sok cég ezért nem fog belekezdeni a telepítésbe, mivel kisfeszültségen csak HMKE telepítése engedélyezett.

Magyar Energiahatéko nysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

Részletes észrevételek: Támogatás célja és háttere 3.1.2 B. Energiahatékonyság tevékenységek

javítására

A javaslat elfogadása nem indokolt.

vonatkozó Az MSZ EN 15232:2012 szabvány az épületben megvalósuló összes energiafelhasználást komplexen kezeli. 1. 3.1.2. B.II. a. (6. oldal) A szabvány négy különböző hatékonysági osztályt határoz meg, energiahatékonysági osztályok Javasoljuk, hogy az automatikus központi (hőforrás oldali) mely és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése és egyedi jellemzik a különböző épületgépészeti (fűtés/hűtés/HMV/gépi mérési lehetőségek az EN15232 szabvány szerinti egyedi rendszerek helyiség hőmérséklet szabályozás szem előtt tartásával szellőzés/világítás) szabályozásának valósuljon meg. minőségét, a vizsgált állapot szerinti automatizáltsági és üzemeltetési állapotot. Az osztályba sorolásból Indoklás: kiderül, hogy a legalsó, „D” osztály Az EN15232 szabvány egyik legfontosabb hozadéka, hogy illetve a „C” osztály sem tartalmaz az az épületautomatikai fejlesztések által elérhető intelligens (központi) szabályzást,

Magyar Energiahatéko nysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

hatékonyságnövekedés pontosan megállapíthatók. A szabvány konzekvens alkalmazásával mérhetők és összehasonlíthatók az ilyen irányú fejlesztések, illetve jól számíthatóvá válik a fejlesztésből adódó CO2 megtakarítás értéke is.

„A” és „B” osztályba soroláshoz viszont szükség van automatikus napfényvezérlésre (árnyékolásra).

2. 3.1.2. B.II. a. (8. oldal)

A javaslat elfogadása nem indokolt.

A javaslat alapján az „A” és „B” osztályba sorolás előírására lenne szükség, melyek eléréséhez szükséges beruházási költségek az automatikus árnyékolással a projektek költségeit aránytalanul megemelnék, így ennek előírása indokolatlan.

Javasoljuk az egyedi tüzelőberendezések (pl. gázégők) A Felhívás tartalmazza, hogy korszerűsítését a támogatott tevékenységek között támogatható tevékenységnek minősül a engedélyezni. hőtermelő berendezések korszerűsítése. Ezen berendezések ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, sportlétesítményeknél vannak főként használatban. Jellemzően nagyobb teljesítményűek, így energiamegtakarítási és károsanyagkibocsátás-csökkentési potenciálja rendkívül magas. Indoklás: A tüzelőberendezés a terminológiában nem egyenlő a kazán fogalmával, mert a tüzelőberendezéshez kell kapcsolódni

Tekintettel arra, hogy egy hőtermelő berendezésnek része a tüzelőberendezés (így az égő is), ezért annak korszerűsítésére/cseréjére is lehet támogatási kérelmet benyújtani, amennyiben az energia-megtakarítást eredményez.

egy hőtermelő berendezésnek is. Ez a kazán összefoglaló megnevezésben jelenthet sima falikészüléket és állókazánt is. Fontos jellemzőjük, hogy így ebben a megfogalmazásban a „tüzelőberendezés” (pl. gázégő) és a „hőtermelő” (pl. kazántest) együttesen be van építve egy burkolat alá. A hőtermelőre szerelt tüzelőberendezés azonban két részegységből áll, ami – ha nem kerül be a támogatott körbe – a terminológia szerint nem korszerűsíthető, mert nem kazán. A piaci potenciálját tekintve mintegy 20-25 ezer darabról beszélhetünk, melyek közül minimum harmaduk életkora meghaladja 15 évet.

Magyar Energiahatéko nysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

3. 3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó A Felhívás 3.1.2 C) I. pontja tevékenységek módosításra került az alábbiak szerint: I.pont (8. oldal): Javasoljuk a támogatási köre terminológiával.

napenergia egészüljön

„Napkollektoros rendszer telepítése a fejlesztésben érintett épület HMV hasznosítás/napkollektorok igényének részbeni, vagy teljes kielégítése céljából, és/vagy ki a „hőbázisú hűtés” fűtésrásegítésre és/vagy hűtésre”

Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, múzeumoknál, sportlétesítményeknél szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra.

Indoklás: A klímaváltozás hatására a nyári hővédelem passzív elemei (lásd árnyékolás) mellett az aktív elemek is (lásd hűtés, klimatizálás) egyre fontosabbá válik. Többnyire ezen feladatokat villamos áram meghajtású berendezésekkel (lásd folyadék hűtőgép, hőszivattyús fűtőgép) oldják meg. A nyári túlmelegedés esetén a tető- és talajfelszínre eső merőleges napsugárzási intenzitás a legmagasabb, amit pl. napkollektorok és közvetítő közeg (pl. szolár-folyadék) segítségével hőenergiává alakítható át. Ezt az előállított CO2-mentes hőenergiát fel lehet használni hőbázisú (ab- ill. adszorpciós) hűtési feladatokra. Így a hűtési feladat jóval kevesebb primer energia felhasználást (elektromos áram) jelent, még a visszahűtő kondenzátor villamosenergiafelvételét is figyelembe véve.

Magyar Energiahatéko nysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

4. 3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó A Felhívás jelenleg nem tiltja a tevékenységek napkollektoros rendszer javaslat szerinti telepítését/hasznosítását. A Felhívás módosítása, kiegészítése nem indokolt. I.pont (8. oldal): Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „veszteség-csökkentés” terminológiával. Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, sportközpontokban szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra. Nagy kiterjedésű

telephelyeken elterjedt megoldás volt, hogy egy égéstermék elvezetéssel, központi hőtermelővel szatelit épületeket is el tudjanak látni hőenergiával (centralizált hálózat). Indoklás: Nagy kiterjedésű rendszereknél, ahol valamilyen távvezeték segítségével juttatjuk el a termelési helyről a felhasználási helyre a hőenergiát (pl. telephely hőelosztó távvezeték), a kerengtetési (cirkulációs) veszteségek a vezeték hosszával, a benne áramló közeg hőmérsékletével és a szigetelés hatásfokával egyenes arányban változnak. Ez az energiamennyiség, ami fedezi ezt a veszteséget, a hőellátásra felhasznált primer energiamennyiség 5-12%-a is lehet. Amennyiben nem csak fűtési/technológiai hőenergia célokra előállított fűtővizet keringtetünk (ami a felhasználás- és időfüggő), hanem közvetlenül szociális célokra felhasznált használati melegvizet, akkor ez a veszteség még magasabb, megközelítheti 15-18%-t is. A napkollektorok alkalmazásával e veszteség nagymértékben fedezhető és már ezzel a lépéssel a felhasznált primer energia csökkenthető.

Magyar Energiahatéko nysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

5. IV: Hőszivattyúk esetén is szükséges a 7. oldalon A hőszivattyúkra vonatkozó releváns behivatkozott, alább beidézett jogszabályokat alkalmazni: előírások a Felhívás 5. számú mellékletében megjelennek, így a „Csak és kizárólag olyan berendezések beszerzése és Felhívásban külön nem szükséges beépítése támogatható, melyekre a Bizottság 811/2013/EU, megjeleníteni azokat. 812/2013/EU, 813/2013/EU és 814/2013/EU rendelet vonatkoztatható, és 2015. szeptember 26. után is forgalomba

hozhatók.”

Magyar Energiahatéko nysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

6. 3.4.1.1 16. pont Az alábbi pontosítást javasoljuk a megfogalmazásban:

A Felhívás módosítása nem indokolt, egyértelműen rögzíti a kiírás, hogy akkor szükséges, amennyiben releváns.

Talajhőt és talajvizet felhasználó hőszivattyús rendszer kiépítését tartalmazó projekt esetén a vízjogi létesítési/bányakapitánysági engedélyt amennyiben releváns - legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként szükséges benyújtani.

Magyar Energiahatéko nysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

7. Elszámolható költségek köre bővítése

A projektmenedzsment és a közbeszerzési szakértői tevékenység Javasoljuk a projektmenedzsmenti tevékenyég és a költsége a GINOP 1. prioritásba tartozó közbeszerzési szakértői tevékenyég beemelését az hasonlóan komplex projektek esetében sem számolható el. elszámolható költségek közé. Indoklás: A projektek komplexitása és az azzal járó adminisztratív kötelezettségek megkövetelik a külső szakértő alkalmazását a támogatás eredményes lehívása érdekében.

Magyar Energiahatéko nysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

A Kbt. 5§ (3) bekezdése szerint a 25 millió forintot A közbeszerzési szakértői tevékenység meghaladó közvetlen támogatás esetén a pályázók költsége a GINOP 1. prioritásba tartozó közbeszerzéskötelezetté válnak. Mivel a pályázat lehetőséget hasonlóan komplex projektek esetében

Magyar Energiahat ékonysági Intézet

2016-09-19 15:07:38

ad a 25 millió forintot meghaladó támogatás igénylésére, ezért javasoljuk a közbeszerzési szakértői tevékenyég beemelését az elszámolható költségek közé. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című kiírás-tervezet (GINOP-4.1.1-8.4.4-16) kapcsán

sem számolható el. A szálláshely célú szolgáltatás nincs kizárva. A Felhívás 3.4.1.3. pontját javítottuk.

Pontosítás kérése a 3.3.b pont esetén Míg a pályázati felhívás 3.3. b pontja szerint „Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg.”, addig a pályázati felhívás 3.4.1.3. Egyéb elvárások pontja szerint nem nyújtható támogatás lakás/lakhatás/szálláshely szolgáltatás célú fejlesztéshez.

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

Javasoljuk, hogy vagy a 3.3.b pontba a szálláshely korlátozás beemelését, vagy a 3.4.1.3. pontból történő kivételét, mivel a felhívás fenti pontjai jelen állapotukban nincsenek összhangban. Tisztelt Irányító Hatóság! A GINOP-4.1.1-8.4.4-16 pályázattal kapcsolatban szeretném A Felhívás célja a hazai épületállomány feltenni a kérdéseimet és jelezni az észrevételeimet, melyek energetikai állapotának javítása, mely az alábbiak: célt az épületek energiahatékonysági fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány 1. A pályázati kiírás csak a kombinált (energiahatékonyság a Partnerségi Megállapodásban célul és megújuló energia) projekteket támogatja. A tűzte ki az épületállomány

konstrukcióban a projekt min. 50%-a energiahatékonysági részből, és min. 10%-a megújuló energiahatékonysági részből kell hogy álljon. Jelen felhívás bünteti azon cégeket, akik már saját forrásból elvégezték az épületek energiahatékonysági korszerűsítését, így számukra már csak megújuló energia hasznosításával javítható az épület energetikai besorolása.

energiahatékonyságának javítását.„

Az OP energiamegtakarítási célértékek teljesíthetősége érdekében első körben a régi, gyengébb energetikai minőségű épületállomány korszerűsítése indokolt. A keretösszeg ki nem merülése esetén 2018 után megfontolandó a Felhívás Javaslom, hogy azon épületek esetén, amelyek energetikai ilyen irányuló módosítása. tanúsítása eléri a DD vagy akár CC szintet, ott ne kelljen energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, lehessen tisztán megújuló projekteket végrehajtani.

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

Másik fontos észrevétel: a pályázati kiírásból kizárt célcsoportba tartozhatnak így azok a feldolgozóipari cégek, melyek gyártócsarnokai és raktárai szintén nem felelnek majd meg a pályázati feltételeknek. Ezen épületek esetén a fűtési költségek elenyészőek, mivel azt legtöbbször a gépek hulladék hője biztosítja. Viszont ezen cégek jelentős energiaigényű gépekkel dolgoznak, mely energiaigényt akár napelemek telepítésével lehetne jelentősen csökkenteni. Ezen célcsoport számára is az önállóan támogatható megújuló energia támogathatósága bírna nagy fontossággal. 2. A kamatról kedvezményes kamatként írnak, de jelenleg nem ez a piacon elérhető legjobb kamatozású konstrukció (az NHP-ből a jó gazdálkodású cégek 1,5-1,8%-os kamatra is kapnak hitelt).Mivel a kombinált konstrukciókban kötelező felvenni a hitelt, így véleményem szerint a piacon elérhető legjobb kamatszint alatt kellene legyen a kamat

A kamatszint a vissza nem térítendő támogatást is figyelembe véve került kialakításra. A kamaton felül egyéb költség nem kerül felszámításra, így a konstrukció finanszírozási költségei a piacon elérhető hitelprogramokhoz, így az NHP-hoz viszonyítva is lényegesen

mértéke, javaslatom 1%.

kedvezőbb feltételeket igénylők számára.

biztosít

az

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

3. A projekt összköltsége a felhívás alapján nem lehet több A várhatóan igen magas támogatási mint az előző évi árbevétel. A többi GINOP konstrukció az igényre tekintettel az említett feltétel árbevétel kétszeresét engedi. Javaslom ennek egységesítését, előszűrőként funkcionál. azaz ennél a konstrukciónál is az árbevétel kétszeresébe meghatározni a maximális összköltséget.

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

4. A pályázat pontozójában a megújuló energiára vonatkozó sávhatárok nagyon eltérnek a piacon tapasztalt áraktól. A pályázatban meghatározott maximálisan elszámolható fajlagos költségek (melyek a piaci árakkal vannak összhangban) és a pontozóban a maximális pontszámhoz tartozó értékek között 4-5-szörös különbség is van. Ekkora árkülönbség nincs az egyes megújuló technológiákon belül az egyes gyártók termékei között Például: napelemes rendszer esetén a projektben maximalizált fajlagos ár nettó 450 ezer Ft, de a maximális pontszámhoz nettó 100 ezer Ft alatti fajlagos költség szükséges, napkollektoros rendszer esetén a projektben maximalizált fajlagos ár nettó 270 ezer Ft, de a maximális pontszámhoz nettó 70 ezer Ft alatti fajlagos költség szükséges (ugyanígy a többi megújulónál is) Míg az energiahatékonysági fejlesztések esetén 1 Gj energiamegtakarításra maximum nettó 100 ezer Ft számolható el, a maximális pontszámhoz 85 ezer Ft alatti érték szükséges.

A napelemes rendszerek és a napkollektoros rendszerek pontozása felülvizsgálatra, pontosításra került. Az egyéb megújulós rendszerek fajlagos költségei módosítást nem igényelnek.

Ha az energiahatékonysági rész arányából indulunk ki, akkor a megújulóknál is kb. 15%-kal alacsonyabb fajlagos költségnél kellene a maximális pontszámot megkapni.

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

5. A napelemes rendszer méretezésével kapcsolatban a A Felhívás 3.3. c) pontja tartalmazza a felhívásban nincs konkrét meghatározás. Javaslom, hogy a kért előírást: napelemes rendszert a fejlesztés után állapotra lehessen méretezni. „Nem támogathatóak azok a projektek, melyeknél a megújuló energia hasznosításával villamos energiát termelő rendszer által éves szinten – szakértői számítások alapján megtermelhető villamos energia mennyisége meghaladja az érintett épület fejlesztés utáni éves villamosenergiaigényét.” 6. A Felhívás 3.4.1.1. 4/c pontja értelmében A Felhívás célja a hazai épületállomány energetikai állapotának javítása, mely Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, célt az épületek energiahatékonysági amelyek 2006.december 31 napjáig kiadott építési fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány engedéllyel rendelkeznek. a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány A pályázat célja a vállalkozások épületeinek hő technikai energiahatékonyságának javítását.„ adottságainak javítása, ennek értelmében nagy valószínűséggel a rosszabb állapotú épületek Az OP energiamegtakarítási célértékek épületenergetikai fejlesztésénél nagyobb teljesíthetősége érdekében első körben a energiamegtakarítást lehet elérni. Viszont a már közel 10 éve régi, gyengébb energetikai minőségű épület épületek esetében mind a hőszigetelésre mind a épületállomány korszerűsítése indokolt. nyílászárókra vonatkozóan más volt még a szabályozás, így A keretösszeg ki nem merülése esetén

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

ezek is célcsoportot kellene, hogy képezzenek.

2018 után megfontolandó a Felhívás ilyen irányuló módosítása.

7. A Felhívás 3.4.1.1. 4/c pontja értelmében

Az előírás módosítása nem indokolt, mivel a kritérium nem a megvalósítandó fejlesztések függvényében került előírásra, hanem a projektekkel elérni kívánt hatások hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja.

Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyek a fejlesztés előtti állapotban – a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 évnél nem régebbi statikai szakvéleménnyel igazoltan – nem rendelkeznek állékonysági problémával. A Felhívás értelmében minden egyes esetben szükséges statikai szakvélemény az épület állapotáról. Vannak olyan fejlesztési tevékenységek, melyek esetében nem biztos, hogy szükséges statikai szakvélemény a projekthez, például: nyílászárócsere, hőszigetelés és hőszivattyú rendszerek; brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése. Javaslom, hogy a statikai szakvélemény megléte, vagy készítése konkrét meghatározásra kerüljön az egyes fejlesztendő tevékenységek vonatkozásában.

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

8. A Felhívás 3.4.1.1. 4/c pontja értelmében Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évben rendeltetésszerűen használatban álltak. A rendeltetésszerű használatot a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú

Nem szükséges, fűtési energiaszámla elegendő.

célú

energiaszámláival szükséges igazolni. E fűtési célú energiaszámlákat az irányító hatóság a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig ellenőrizheti.

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

A rendeltetésszerű használat csak a fűtési rendszerre vonatkozik. Szükséges más típusú számlákat is benyújtani a rendeltetésszerű használat alátámasztásául, vagy elég lesz a fűtésszámla? 9. A pályázati kiírásban a hitel fedezetéül olyan ingatlan van Igen. A részletes eljárási szabályokat az megjelölve mely, per, - és igénymentes. A hitel fedezetéül Eljárási Rend tartalmazza. szolgáló ingatlan lehet e olyan épület, amelyen van már teher. 10. A Felhívás szempontok mutatószámok Mikro-, kisberuházásainak keretében” című

4.4.2 pontjában található Tartalmi értékelési táblázatban szereplő gazdálkodási megegyeznek a „GINOP-1.2.3-8.3.4-16 és középvállalkozások kapacitásbővítő támogatása kombinált hiteltermék Felhívásban található táblázattal.

A Felhívás keretében a legjobb mutatókkal rendelkező vállalkozásokat kívánjuk támogatni, ezért a javaslatot nem tartjuk indokoltnak.

Jelen pályázati felhíváshoz a gazdálkodási mutatószámok nagyrészt tesznek ki az egész pontozóból, melyek ingatlan-, vagy ingatlanhasznosítással foglalkozó cégnek problémát jelenthet a pályázás szempontjából. Javaslom, hogy a gazdálkodási mutatószámok rész arányát csökkentsék le a pontozó 25%-ára vagy a minimálisan elérhető pontszám 55 pontról 45-50 pontra csökkenjen. 11. A Felhívás 5.6 pontjában a Beszerzési szabályok E-beszerzés funkció kötelező használata értelmében nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni. kapcsán a 272/2014 (XI.05.) Korm.

A beszerzés vonatkozásában a pályázathoz 3 árajánlatot kell bekérni a piaci árak igazolására, melyek alapján az adott piacon a legjobb ár-minőség arány alapján kell dönteni, s beszerzési eljárást lebonyolítani. A következő pont az Ebeszerzés kötelező használatára hívja fel a figyelmet, azaz az ajánlattételi határidő előtt legalább 5 nappal a „Beszerzéseim” menüpont alatt fel kell tölteni a beszerzési igényt. Az E-beszerzés felületen figyelembe kell venni a beérkező ajánlatokat, mely alapján a gazdaságilag legelőnyösebbet kell választani.

rendelet tartalmazza az alapvető szabályokat, a palyazat.gov.hu oldalon elérhető felületet a beszerzést megelőzően kell használni, de nem váltja ki a 3 árajánlat funkcióját a döntés-előkészítés során.

Kérdésem, hogy jelenleg működik már az E-beszerzés Felület? Ha még nem, akkor várhatóan, mikor válik aktívvá? Lehetőség van arra, hogy a pályázat benyújtása előtt lefolytatja a pályázató a beszerzési eljárást, s feltételes szerződést kössön a gazdaságilag legelőnyösebb árajánlatadóval? Bernát Mariann

2016-09-19 15:54:49

Köszönettel: Skoda Barbara Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás célja a hazai épületállomány energetikai állapotának javítása, mely célt az épületek energiahatékonysági fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány energiahatékonyságának javítását.„

A Felhívás tervezet 3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások rész 4./f pontja szerint, olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható majd támogatás, melynek "a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évben rendeltetésszerűen használatban álltak. A rendeltetésszerű használatot a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámláival Az OP energiamegtakarítási célértékek teljesíthetősége érdekében első körben a

szükséges igazolni."

régi, gyengébb energetikai minőségű épületállomány korszerűsítése indokolt. Ennek értelmében kizárásra kerül, vagy lemarad olyan A keretösszeg ki nem merülése esetén pályázó, aki pl. megvásárolt egy korábban banki tulajdonban 2018 után megfontolandó a Felhívás álló ingatlant 2015-ben, azzal a céllal, hogy a már kinőtt ilyen irányuló módosítása. telephelyét átköltöztesse, nagyobb és fejlesztési lehetőségekkel (energetikai) teli telephelyre. A megvásárolt ingatlan jelentős felújításon esett át (gépészet, villamos hálózat, mennyezet, nyílászárók, stb.), majd ezt követően kereskedelmi egységként újra nyitott 2016-ban. Mivel a vásárlás, ill. felújítás előtt egy-két évig használaton kívül volt, így amennyiben a vállalkozás pályázni szeretne, úgy a fent ismertetett helyzet miatt, nem áll rendelkezésre a pályázat benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámlái. Lesz-e lehetőség, javasolható-e, hogy a vásárlást megelőző, korábban rendeltetésszerű használat időszakából rendelkezésre álló fűtési számlák alapján (visszamenőleg akár több év) történjen az elbírálás, vagy pedig a most következő fűtési szezon számlái alapján (tehát a pályázat benyújtását követő időszak). Tisztelettel:

Balog Boglárka

2016-09-19 16:37:47

Bernát Mariann Tisztelt Irányító Hatóság! A Felhívással együtt megjelent 2. számú mellékletben több A 2. számú melléklet tesztelése során formai és tartalmi probléma található, melyek javítását észlelt hibák javításra kerültek.

javasolnánk a végleges verzióban.

Balog Boglárka

2016-09-19 16:37:47

00_Fedlap: Kitöltendő cellák háttér színezése hiányos, mely megtévesztő lehet 01_Energetikai adatok: Nyomtatási nézet átállítása szükséges. Megjegyzések takarják az érték cellák egy részét (bár a táblázat automatikusan kerül kitöltésre, de az önellenőrzés szempontjából problémát jelenthet) 2., ill.további helyszín esetén nem válik aktívvá a helyszínhez tartozó, kitöltendő adattábla. (Az adatok beírhatók, de marad a szürke háttérszín, ami nehezíti az eligazodást, kitöltést.)

Balog Boglárka

2016-09-19 16:37:47

Nettó elszámolású projekt esetében a bruttó oszlop tartalma egyezik a nettó „II. Projekt költségei” táblázat kitöltése nem egyértelmű, oszlop tartalmával. Javításra került. elszámolható költség vagy a nettó vagy a bruttó költség lehet. Az Összesen oszlop a bruttó költségeket összegzi, illetve ez kerül a BMR számításba is, mely nettós elszámolású pályázat esetében hibás. 05_Projekt adatok

Nem kerül összegzésre a nettó elszámolható (D oszlop) és nettó nem elszámolható (F oszlop) költség, tehát nem szerepel a táblázatban a projekt összes nettó költsége. A költségeket összegző sor hibás, a szolgáltatási költségeket nem összegzi

Balog Boglárka

2016-09-19 16:37:47

A teljes verzió működik, a társadalmi egyeztetésre egy működésében A Beruházás várható élettartama cella rejtett munkalapra egyszerűsített verzió került közzétételre. (05_BMR számításhoz segédlet) való hivatkozást tartalmaz, viszont a rejtett munkalap valószínűleg nem működik, mert nem közvetíti a megfelelő értéket. (mindig 0 év marad) 06_BMR

Nem egyértelmű, hol jeleníthetők meg felúítási-pótlási költségek, ill. megjelenítendők-e egyáltalán. (Az összes beruházási költség oszlop (E oszlop) elvileg fogadni tudja a felújítási-pótlási költséget.) Ellenőrző sor képlete (E37 cella) a táblázat kitöltése esetén hibajelzéshez vezet, valószínűleg nem létezik a „netto_ber_ktg” név. (Erre utalnak a 05_Projekt adatok munkalapnál jelzett problémák a nettó-bruttó beruházási költség vonatkozásában.) A maradványérték számítás átlagos élettartamból indul ki (hivatkozási alap az F5 és a H4 cella), ami jelentősen befolyásolhatja a számítás végeredményét, amennyiben a projektben több különböző élettartamú beruházás történik. A ténylegesen felmerülő maradványérték szempontjából célszerűbb eszközcsoportonként tételesen számítani a maradványértéket (ld. 05_Projekt adatok munkalap C15-C24 költségtételek szerint) Az egyes eszközcsoportok (beruházási elemek) számítás során figyelembe vett élettartamai a rejtett „05_BMR számításhoz segédlet” munkalapon jelennek meg, így nem

véleményezhetőek. Üdvözlettel, Balog Boglárka tanácsadó Glofák Péter

2016-09-19 17:58:51

ENVECON Kft. Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás hivatkozott módosításra került.

pontja

A következő észrevételem lenne a Felhívás 3.6.2 pontjával kapcsolatban: A Felhívás szerint osztatlan közös tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén a jogosultság feltétele a használati megosztás és vázrajz benyújtása a pályázati dokumentációban. A felhívás nem rendelkezik arról, hogy amennyiben az osztatlan közös tulajdon esetében nem készült használati megosztás és vázrajz, abban az esetben jogosult lehet-e egy pályázó, ha a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatok benyújtásra kerülnek. Az AUF említi ezt a lehetőséget. Kérem a végleges felhívásban szíveskedjenek tisztázni ezt a jogosultsági lehetőséget is!

Abban az esetben, amennyiben ügyvédi nyilatkozattal igazoltan nem érhető el valamennyi tulajdonos, nem jogosult pályázni. Az ÁÚF kifejezetten megköveteli valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását. A Ptk. alábbi rendelkezése is ezt erősíti meg:

5:78. § Emellett ebben az esetben jogosult lehet-e egy pályázat, amennyiben ügyvédi nyilatkozattal igazoltan nem érhető el „(2) A tulajdonostársak valamennyi tulajdonos. határozata szükséges

egyhangú

Ezek az esetek gyakoriak lehetnek a 90-es évek előtt a) a rendes gazdálkodás létrejött, vagy azt követően régi gyártelepeken kialakított meghaladó kiadásokhoz; ipari területek esetében, azaz az ilyen osztatlan közös

körét

tulajdonban lévő valamennyi vállalkozást érintő kérdésről b) az egész dolog feletti tulajdonjog van szó. átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra Tisztelettel kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.”

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

Glofák Péter Tisztelt Irányító Hatóság!

A klasszikus bérbeadás nem tartozik a támogatható gazdaságfejlesztési A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség tagjai tevékenységek körébe, mivel nem előremutatónak és aktuálisnak tartják e téma és pályázati teremt hozzáadott értéket. kiírás megjelentetését. Észrevételeinket az alábbiakban összegezzük. A Felhívás keretében tulajdonképpen szolgáltatás nyújtása támogatható, ahol I. Benyújtandó dokumentumok köre a Kedvezményezett a szolgáltató, a szolgáltatás igénybevevője a részeként az ingatlant A KKV-k számára gyorsan átlátható kiírás az ösztönző szolgáltatás jellegű, amely csak a ténylegesen szükséges korlátozásokat részlegesen birtokolhatja, ugyanakkor tartalmazza. A feltételeket olvasva az az álláspontunk, hogy az üzemeltetési feladatok ellátása a túl sok engedélyt és hozzájárulást, igazolást kell a pályázat szolgáltatónál (Kedvezményezettnél) igénybevétele esetén beadni - néhány példa: marad. a 3.4.1.3. pontnál nem életszerű az elvárás hogy a bérleti feltételeknél még a takarítást is a bérbeadó kell hogy végezze, nem látjuk indokoltnak.

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

A 5.5 pont alatt a kölcsön folyósításához szükséges több, mint tízféle igazolás túlzott mértékű és megítélésünk szerint visszaveti az igénybevételi hajlandóságot. Például a 6. pontnál az MFB zálogjogának képzésére nézve nem látszik

A benyújtandó dokumentumok körét a hitelbírálathoz, illetve a hitelezési folyamathoz szükséges adatok és információk figyelembevételével

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

célszerűnek, hogy az igénylő igényelje meg az egyik állami állítottuk össze. szervtől és adjon be olyan igazolást egy másik állami szervnek, amely a két állami szereplő közötti kommunikációval megtörténhetne. A 7. pontban is ugyanez a helyzet. Az 5.6 pont alatt nem látható, miért szükséges előre A hivatkozott pont törlésre került. benyújtani a pályázó részéről az általa kidolgozandó "ajánlatok értékelésének szempontjai és módszeré"-t a 3 kivitelezői ajánlat bekérése során, továbbá ez hogyan és miért kerül az IH részéről kiértékelésre. Ez redundancia, mivel a pontozással kiértékelésre kerülő beruházási tartalom már e folyamat szintézise. Ezen nyilatkozatok, igazolások összegyűjtése és rendelkezésre állítása részben vagy állami szervek közötti kommunikációval kiváltható. Több elvárás pedig a KKV-k és mikrovállalkozások számára nem életszerű a napi munka mellett, leginkább azonban nem arányos a támogatás sikeres pályázat esetében várható mértékéhez, különösen a kisebb összegű 1...5 millió forint közötti felújítási projektek esetén, amelyre a mikrocégek és KKV-k jellemzően pályázhatnak.

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

Ezért javasoljuk ezek minimalizálását. II. Benyújtási eljárásrend: Fontosnak tartjuk biztosítani, hiánypótlásra legyen lehetőség.

hogy

Egyszeri hiánypótlásra van lehetőség legalábbi

egyszeri

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

III. Területi korlátozás

A felhívás tükörpályázata a VEKOP5.1.1-5.1.2-16 szintén meghirdetésre A régiós korlátozás (a központi régió kizárása) nagyszámú kerül. mikrocégtől és kkv-któl vonja meg a fejlesztési lehetőséget. Ezért kérjük és javasoljuk a központi régióra kialakított tükörpályázat biztosítását. IV. Energetikai korszerűsítés és megújulóenergia-beruházás Az előírást nem épületszinten, hanem kötelező összekapcsolása álláspontunk szerint nem indkolt projektszinten szükséges teljesíteni, mint ahogy azt az előírás is Az Útmutató 3.1. szerinti komplex tevékenység körben megfogalmazza. meghatározott energiahatékonysági és megújulós fejlesztések kötelező összekapcsolását nem tartjuk indokoltnak. A 3.1. pont szerint egy projekten belül az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot, a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot aprojekt az összes elszámolható költségén belül. Több épületet érintő projekt esetében viszont nem kell minden épület esetében ennek az aránynak megfelelni. Ezért javasoljuk, hogy energiahatékonysági fejlesztéseket önállóan is lehessen végezni a kötelező megújulós tevékenység elvégzése nélkül is, illetve lehessen önálló megújulós fejlesztést is végezni egy épületen akkor, ha annak energetikai szintje megfelel a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a BB osztálynak (= közel nulla energetikai szint).

A Felhívás célja a hazai épületállomány energetikai állapotának javítása, mely célt az épületek energiahatékonysági fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány energiahatékonyságának javítását.„ Megújuló energiát hasznosító rendszer

Indoklás: a pályázat kiírójának eredeti célja - miszerint megújuló energiaforrások hatékonyan csak kis energiaigényű épületek esetében alkalmazhatók - akkor tud minél teljesebben megvalósulni, ha minden olyan épület esetében, melyeket megújuló energiaforrással látnak el, az általános épületenergetikai követelménynél már a szigorúbb, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. melléklet kerül alkalmazásra.

kiépítése energetikailag jó állapotban lévő épületek esetén indokolt. Az OP energiamegtakarítási teljesíthetősége érdekében energetikai fejlesztés mellőzése nem javasolt. Ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító rendszerek elterjesztése is fontos célkitűzés, így a keretösszeg ki nem merülése esetén 2018 után ilyenjellegű Ugyanakkor számtalan olyan CC alatti energetikai megfontolandó besorolású KKV tulajdonban levő ingatlan van, melyen az kiírás/kiírások meghirdetése. égető energetikai felújítást sem fogják tudni elvégezni a megújuló energiaforrás kötelező beszerelési követelménye miatt. A 3.4.1.1.11. szerint az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) foglalt követelményeknek. A megújuló energiaforrások alkalmazása viszont szükségessé teszi, hogy a felújítás után az épület ne csak a ma hatályos, vagy 2018. január 1. után hatályba lépő előírásoknak feleljen meg, hanem előremutató legyen, különös tekintettel arra, hogy 2021-től minden épületre a közel nulla energiaigény lesz az elvárás (7/2006. 6. melléklet). Az épület várható élettartamához képest rendkívül rövid

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

Szarka László

2016-09-19 19:15:0

ideig fog tehát a hatályos szabályozásnak megfelelni így a támogatott épület, ezért javasoljuk, hogy minden egyes épület, mely energiaigényét a projekt során megújuló energiaforrást is kap, feleljen meg a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a BB osztálynak. Tovább technikai észrevételek A Felhívás 1.1. kiegészítésre került. A kiírás 1.1. pontjában nem szerepel a napelemes rendszer. Ellentmondásnak látszó tartalmi értékelési szempont a 3.4.1.1 1 pontban a napelemek elvárható bekerülési összege a 450eFt/KW (amely egyébként realisztikus) - de a tartalmi értékelési szempontoknál ez az összeg 0 pontot ér a maximális 5 pontból.

első

bekezdése

A pontozás felülvizsgálatra, pontosításra került. A fajlagos költséghatár közel értéken beszerzett rendszerek előnyben részesítése nem indokolt, így a 0 pont megtartása szükséges.

Bármilyen felmerülő kérdés esetén állunk rendelkezésre. Budapest, 2016.09.19. Tisztelettel: Szarka László Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

MÉASZ ügyvezető Tisztelt Ügyfélszolgálat! Kérem, hogy a "GINOP-4.1.1-8.4.4-16 Megújuló energia A Felhívás célja a hazai épületállomány használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések energetikai állapotának javítása, mely támogatása kombinált hiteltermékkel" felhívással célt az épületek energiahatékonysági

kapcsolatos alábbi hozzászólásomat szíveskedjenek a portálra feltölteni, mivel én a feltöltés során egész nap folyamatosan "A keresett oldal nem elérhető, kérjük próbálja meg később!" hibaüzenetet kaptam, így a feltöltést nem tudtam elvégezni. Tisztelt Irányító Hatóság! 1. A felhívás 3.1 pontja szerint csak komplex tevékenységek támogathatók, azaz az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás csak együttesen támogatható. Véleményem szerint a komplexitás kötelezővé tétele jelentősen és indokolatlanul leszűkíti a pályázók körét. Számtalan olyan példa hozható fel, amikor egy adott létesítmény esetében csak energiahatékonysági felújítás, vagy csak megújuló energia hasznosítás megvalósítása a célszerű. Javaslom, hogy ne csak komplex tevékenység legyen támogatható, hanem a pályázatban felsorolt energiahatékonysági és megújuló energiát hasznosító tevékenységek külön-külön, önállóan is támogathatók legyenek.

fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány energiahatékonyságának javítását.„ Megújuló energiát hasznosító rendszer kiépítése energetikailag jó állapotban lévő épületek esetén indokolt. Az OP energiamegtakarítási célértékek teljesíthetősége érdekében energetikai fejlesztés mellőzése nem javasolt. Ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító rendszerek elterjesztése is fontos célkitűzés, így a keretösszeg ki nem merülése esetén 2018 után megfontolandó ilyen jellegű kiírás/kiírások meghirdetése.

Különösen indokolatlannak tartom egy elsősorban megújuló energia hasznosító rendszer megvalósítását célzó beruházás esetén a minimum 50%-os mértékű energiahatékonysági beruházás kötelezővé tételét. Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

2. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 1/b. pontja szerinti, a belső Komplex projektek támogatására van megtérülési rátára vonatkozó határértékeket javaslom lehetőség, így a BMR eltörlése nem

eltörölni. Elegendőnek tartanám csak az éves primer energia indokolt. Különösen hatékony megtakarításra vetített beruházási költség 100.000 Ft/GJ beruházások megvalósításához értékű korlátját, valamint az egyes tevékenységekre támogatás nyújtása nem indokolt. meghatározott maximális fajlagos árak határértékeit. Például vezetékes földgáz felhasználást megtakarító napkollektoros rendszer megvalósítása esetén szinte egészen biztos, hogy a 2%-os minimumként meghatározott BMR nem teljesíthető. Így a pályázat a BMR követelményével gyakorlatilag szinte teljesen kizárja a napkollektoros rendszerek támogatását. Javaslom, hogy a 12%-nál magasabb BMR-t elérő, tehát különösen hatékony beruházások támogatását se zárja ki a pályázat. Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

3. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 4/c. pontja: Javaslom a 2006. december 31. előtt kiadott építési engedély követelményének az eltörlését. Ez a korlát szűkíti a pályázók körét, és igazságtalannak tartom, hogy a kb 10. évnél fiatalabb épületek nem pályázhatnak. A pályázat vizsgálja az energetikai beruházás indokoltságát, ha az energetikai indokoltság fennáll, akkor ezt nem célszerű az épület kora miatt korlátozni.

A Felhívás célja a hazai épületállomány energetikai állapotának javítása, mely célt az épületek energiahatékonysági fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány energiahatékonyságának javítását.„ Az OP energiamegtakarítási célértékek teljesíthetősége érdekében első körben a régi, gyengébb energetikai minőségű épületállomány korszerűsítése indokolt. A keretösszeg ki nem merülése esetén 2018 után megfontolandó a Felhívás ilyen irányú módosítása.

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

4. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 4/e. pontja: Az épület állékonyságáról véleményem szerint nem szükséges minden esetben statikai szakvéleményt bekérni, ez az esetek többségében csak feleslegesen növeli a beruházás költségeit. Elegendőnek tartanám a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatának a megkövetelését. A statika szakvéleményt csak indokolt esetben (pl. a kötelezően csatolt fényképek alapján) tartom szükségesnek bekérni.

Nem várható el az értékelőktől, hogy fényképek alapján beazonosítsák azon projekteket, melyek esetében hiánypótlást keretében statikai szakvélemény bekérése szükséges. Az előírás módosítása nem indokolt, mivel a kritérium nem a megvalósítandó fejlesztések függvényében került előírásra, hanem a projektekkel elérni kívánt hatások hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja.

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

Az előírás módosítása nem indokolt, mivel a kritérium nem a megvalósítandó fejlesztések függvényében került előírásra, hanem a projektekkel elérni kívánt hatások hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja.

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

5. Nem tartom indokoltnak a tetőszerkezeten elhelyezett napkollektorok vagy napelemek esetén sem a tető állékonyságáról a statikai szakértői vélemény megkövetelését, véleményem szerint elegendő lenne a pályázó erre vonatkozó nyilatkozata. A megfelelő tető szilárdság ellenőrzése tervezői, illetve felelős műszaki vezetői felelősség körébe tartozik, ha szükséges, akkor ők előírják a statikai vizsgálatot. 6. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 4/f. pontja: Nem tartom indokoltnak azt a követelményt, hogy a pályázattal érintett épület a pályázat benyújtását megelőző 1 évben használatban legyen. Egy jelenleg használaton kívüli (pl. egy vállalkozás által éppen megvásárolt), felújításra szoruló épület korszerűsítésének a támogatása ugyanúgy indokolt, mint egy használatban lévő épületé, ha a felújítás után azt használatba veszik. Márpedig a felújítás célja nyilvánvalóan a használatba vétel, ellenkező esetben nincs értelme a

A Felhívás célja a hazai épületállomány energetikai állapotának javítása, mely célt az épületek energiahatékonysági fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány energiahatékonyságának javítását.„ Az OP energiamegtakarítási célértékek teljesíthetősége érdekében a Felhívás

felújításnak. Követelményként tehát nem a felújítás előtti, módosítása jelenleg nem indokolt. hanem a felújítás utáni használatot kellene kikötni. 7. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 11. pontja: Csak megújuló energiát hasznosító rendszer megvalósítása esetén (nem jelentős felújítás) nem tartom indokoltnak az épületszerkezetre vonatkozó energetikai követelmények előírását. Esetleg elfogadhatónak tartanám, hogy a teljes épületnek a felújítás utáni állapotban meg kelljen felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének III. részében foglalt követelményeknek. 8. A 4.4.2. paragrafus 3. pontja szerinti tartalmi értékelési szempontokat javaslom felülvizsgálni.

Csak komplex projektek támogatására van lehetőség a Felhívás keretein belül.

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

Mind a napkollektoros, mind a napelemes rendszerek A napelemes rendszerek és a esetében megadott fajlagos bekerülési költségek szórása napkollektoros rendszerek pontozása indokolatlanul nagy. A maximális 15 pont eléréséhez felülvizsgálatra, pontosításra került. megadott ár irreálisan alacsony, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy csalás nélkül ilyen ár elérhető legyen. Javasoljuk, hogy az árak meghatározását az illetékes szakmai szervezetek bevonásával kerüljenek pontosításra.

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

A napelemes rendszer fajlagos költségét nem az inverter Az inverteren leadott váltóáram névleges teljesítményéhez, hanem a napelemek névleges nagysága határozza meg a hálózatra

Csak komplex projektek támogatására van lehetőség a Felhívás keretein belül, így a pontozás javasolt felülvizsgálata A „BMR” szerinti pontozás, valamint az „egy tonna nem indokolt. üvegházhatást okozó gázok éves csökkentésére vetített nettó összköltség” határértékei nagy valószínűséggel kizárják a vezetékes földgáz felhasználást kiváltó napkollektoros rendszerek támogathatóságát.

teljesítményéhez viszonyítva célszerű megadni. A napelemes rendszer valódi nagyságát a napelemek névleges teljesítménye jellemzi. Költségoptimalizált rendszer esetén az inverter névleges teljesítménye 10-20%-al általában kisebb a napelemek teljesítményénél, ez viszont a pályázat jelenlegi tervezete szerint magas fajlagos költséget eredményez. Ha ez marad a pályázatban, akkor célszerű lesz inkább túlméretezni az invertert (indokolatlanul), mivel ez alacsonyabb fajlagos költséget, és így magasabb pontszámot eredményez.

adható energiamennyiséget. A napelem időjárásfüggő volta miatt a névleges teljesítménye nem egyezik a valódi teljesítményével, azt jobban tükrözi az inverter, amit ténylegesen várható teljesítményre méreteznek.

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

9. A vissza nem térítendő támogatás mértékének megadása Pontosításra került a Felhívás szövege. véleményem szerint ellentmondásos, a maximális intenzitás A vissza nem térítendő támogatás helyenként 45%, máshol ennél magasabb. mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet.

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

10. A 6. paragrafus 6/c. pontja szerinti, minden költségtétel A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alátámasztására szolgáló, 3 db egymástól független árajánlat alapján a 3 db egymástól független megkövetelését indokolatlannak tartom. Ez egy könnyedén árajánlattól eltekinteni nem tudunk. kijátszható, formális követelmény, aminek gyakorlati haszna nincs. Az esetleges túlárazásokat a pályázatba beépített korlátok és indikátorok részben kiküszöbölik, másrészt ezeket hatékony ellenőrzéssel kell feltárni és megakadályozni.

Varga Pál

2016. szeptember 19. 16:27

11. Az árajánlatban szolgáltatások esetén nem tartom Az emberhónap/embernap szám az indokoltnak a „ráfordított emberhónap/embernap szám” igénybevett szolgáltatások megadását. időtartamának vizsgálata, realitásának Varga Pál megállapítása miatt szükséges.

Magyar Épületgépészek Szövetsége, alelnök Ker eki Zol tán 20-4046560

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy GINOP-4.1.18.4.4-16 pályázatra jogosult-e olyan vállalkozás pályázni, mely a telephelyeként bejegyzett ingatlant apartman célra hasznosítja, és ennek az energetikai korszerűsítésére kíván támogatási kérelmet benyújtani?

A szálláshely szolgáltatás célú fejlesztés nincs kizárva, azonban a pályázati felhívás 3.3. b) pontja értelmében nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg.

projektme nedzser Food Analytica Kft.

Tóth Angéla

A GINOP-4.1.1-8.4.4-16 Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel című felhívással kapcsolatban az alábbi javaslatot tesszük:

A Felhívás célja a hazai épületállomány energetikai állapotának javítása, mely célt az épületek energiahatékonysági fejlesztésével lehet elérni: „A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány 3.4.1.1 4. „Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható energiahatékonyságának javítását.„ támogatás, c) amelyek 2006. december 31. napjáig kiadott Az OP energiamegtakarítási célértékek

építési engedéllyel rendelkeznek”:

A 7/2006. TNM rendelet szabályai nem lettek beillesztve az 1997. évi LXXVIII. Trv. Épített Környezet vonatkozó építési engedélyezési fejezetekbe, melyek az építéshatósági eljárásokat szabályozzák. 2012. évig az építési engedélyes tervdokumentáció tartalmi részét még nem képezte az épületenergetikai fejezet, mely a 7/2006. TNM rendeletben meghatározott követelmények betartását és energetikai számításokkal alátámasztott szerkezeti rétegrendeket írta elő. Ekkor még elég volt egy tervezői nyilatkozat, hogy megfelelt. Ugyancsak nem volt kontroll alatt a kivitelezés során elkészített szerkezetek megfelelés ellenőrzése, annak ellenére, hogy a tanúsítás szabályait a 176/2008.(VI.30.) Kr. rendelet már szabályozta. A fentiek miatt a 2006 – 2012. év között létesített épületeknél nem várható el a 7/206. TNM rendeletben előírt energetikai követelményeknek való megfelelés, így javasoljuk a 2006. évet 2012-re módosítani. Pala István

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-4.1.1-8.4.4-16 Megújuló energia használatával

teljesíthetősége érdekében első körben a régi, gyengébb energetikai minőségű épületállomány korszerűsítése indokolt. A 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia vizsgálta a hazai épületállományt, ezen belül a lakóépület-állományt is. A legnagyobb energiaveszteség az 1945 és 1980 között épült épületeknél tapasztalható, de energetikai jellemzőikben az 1980 és 2006 közötti épületek is jelentősen elmaradnak a jelenlegi előírásoktól. A keretösszeg ki nem merülése esetén 2018 után megfontolandó a Felhívás ilyen irányuló módosítása.

megvalósuló kombinált

épületenergetikai

fejlesztések

támogatása hiteltermékkel

pályázati kiírásának társadalmi vitájához kapcsolódóan az A hivatkozott pont javításra került a alábbi javaslatot tennénk, hogy a hazai vállalkozások minél Felhívásban. szélesebb rétegei számára lehetőség nyíljon a pályázati lehetőségekhez. 1. A tervezett kiírás szerint: „Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás / lakhatás /szálláshely szolgáltatás célú fejlesztés valósulna meg.” Javasloljuk, hogy az operatív program hivatkozott pontjában foglaltakat figyelembe véve a felhívás ’3.4.1.3. Egyéb elvárások’ pontja esetében a szálláshely-szolgáltatás célú fejlesztések kizárására vonatkozó szövegrész törlésre kerüljön, és a felhívás ’3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások’ pontban megfogalmazott követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatás célú fejlesztések támogathatóak legyenek.

Pala István

A hivatkozott pont törlésre került, így 2. A tervezett kiírás szerint a pályázati feltételek : - a csak a Felhívás 4.2. fejezet 1. a) pályázó vállalkozás utolsó lezárt éves árbevétele / pontjának kell megfelelni.

adóalapba számított bevétele meghaladja az elszámolható költségek összegét, de min. 15 millió HUF Javasoljuk: Több GINOP pályázati felhívás tervezetében is ez a 15 millió forintos árbevételkorlát szerepel, javasoljuk a 15millió forintos érték csökkentését, vagy a cég méretéhez arányosított értéket, például hogy a projekt összes elszámolható költsége nem haladhatja meg a pályázó vállalkozás utolsó, teljes lezárt évi árbevételét. Ha maradna ez a 15 millió forintos korlát, akkor a potenciális pályázók jelentős hányadát kizárnák, ami nem lehet célja a pályázati felhívásnak.