IX. A felszámolás számviteli feladatai

1

IX. A felszámolás számviteli feladatai 1. A felszámolás számviteli feladatainak törvényi szabályozása A felszámolás számviteli feladatait a 225/2000. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) részletesen szabályozza. A rendelet hatálya a Cstv 3.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás befejezésének időpontjáig terjed. A felszámolás kezdő időpontja a Cstv 27.§ (1) bekezdése, befejezése a Cstv 52.§ (1) bekezdése alapján határozható meg. Emlékeztető: Cstv 27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Cstv 52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

A felszámolás időszaka alatt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban számviteli törvény) előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve a Cstv-ben és a 225/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben foglaltakat.

2. A felszámolás időszaka alatt vezetett számviteli nyilvántartásokról A gazdálkodó szervezeteknek a felszámolás időszaka alatt vezetett számviteli nyilvántartásainak alkalmasnak kell lenniük -

a közbenső mérleg bizonylati alátámasztására Cstv. 50. § (1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (a továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének [31. § (1) bekezdés a) pont], továbbá a nyitó felszámolási mérleg [46. § (2) bekezdés] adatait is. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.

-

a felszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat bizonylati alátámasztására Cstv. 52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

2

adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére. A felszámolási zárómérleg tartalmazza: a) a pénzeszközöket b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken c) a be nem hajtott követeléseket d) a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken e) a fel nem osztható vagyont f) a felosztható vagyont. -

a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás bizonylati alátámasztására A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét c) a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét d) a kiegyenlített felszámolási költségeket.

-

a felszámolás alatt készülő adóbevallások, a záró adóbevallás, a saját tőke különbözete meghatározásának bizonylati alátámasztására A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 16. §-ának (6) bekezdése alapján: Cstv. 16.§ (6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített vagyonmérlegében szereplő saját tőke és a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljárás befejezése évéről készített adóbevallásában a) növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke növekedett, b) csökkentenie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke csökkent.

-

a zárójelentés bizonylati alátámasztására [Cstv. 52. § (1)].

Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

3

3. Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor 3.1. A záróleltár, a tevékenységet lezáró beszámoló, a zárómérleg és adóbevallás A záróleltár a gazdálkodó szervezett tevékenységét lezáró beszámoló mérlegtételek alátámasztására szolgál. A Cstv 31.§ (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) - a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg -, továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást kell készíteni. A fenti dokumentumokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak át kell adni és nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni kell arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek. A záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, valamint időbeli elhatárolást - a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével - nem tartalmazhat. A záróleltár összeállításánál a számviteli törvény 69. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Emlékeztető: Cstv. 69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - a (3) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

A tevékenységet lezáró beszámoló részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, egyszerűsített mérlegben és eredménylevezetésben a számviteli törvény 3.§ (3) bekezdése 3. pontjában meghatározott jelentős összegű, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. Emlékeztető: Számviteli törvény 3.§ (3) bekezdés 3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.

Figyelem! A tevékenységet lezáró beszámolónak akkor része a kiegészítő melléklet, ha az a számviteli törvény értelmében is része a beszámolónak. A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni. A zárómérleg a gazdálkodó szervezetnek az Cstv 31.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti mérlegfordulónapon meglévő vagyoni eszközeinek és ezen eszközök forrásainak értékét a Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

4

tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba történő átvezetése után mutatja. A zárómérleg elkészítésével egy időben az alkalmazott könyvviteli számlákat, nyilvántartásokat - a számviteli törvény 164. §-a (1) bekezdésének megfelelően - a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapjával le kell zárni. Emlékeztető: Számviteli törvény 164. § (1) A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. (2) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.

4. Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt 4.1. Könyvvezetési kötelezettség a felszámolási időszak alatt A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt is köteles megfelelni a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetési kötelezettségeinek, a törvényben megfogalmazott kivételekkel. A számviteli törvény 12.§-a tartalmazza a könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó előírásokat és a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó és egyéb szervezetek körét. Emlékeztető: Számviteli törvény 12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről - e törvényben rögzített szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. (2) A könyvvezetés a 159-169. §-okban foglaltak és a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. (3) Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az 5-6. §-ban megjelölt szervezet, ha azt kormányrendelet előírja. (4) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni a 8. § (4) bekezdése szerint egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó.

4.2. Vállalkozási tevékenység a felszámolási időszak alatt Ha a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően nem folytat vállalakozási tevékenységet, a felszámoló döntésén múlik, hogy az eredményt érintő tételeket az eredményszámlák helyet a saját tőkén belül kijelölt Felszámolás eredményelszámolása számlán számolja el.


5

Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően vállalkozási tevékenységet folytat, vagy várható a felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezése, akkor a számviteli törvénynek az egységes számlakeretre vonatkozó előírásait alkalmaznia kell [Számviteli törvény 160.§ (1)-(4) bekezdés]. Emlékeztető: Számviteli törvény 160. § (1) Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az e törvény szerinti, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. (2) Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. a) Az 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházásokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. b) A 2. számlaosztály a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában. c) A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az értékpapírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit. d) A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait. Idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái. (3) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák. a) Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás. A számlaosztályon belül - az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét. b) A 8. számlaosztály az összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat [ezen belül az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét], a személyi jellegű ráfordításokat (ezen belül a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat) és az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adót. A 8. számlaosztály a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, az értékesítés közvetett költségeit (ezen belül az értékesítési, forgalmazási, az igazgatási, az egyéb általános költségeket), valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek


6

ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adót. c) A 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket. (4) A 6-7. számlaosztály - a gazdálkodó döntésének megfelelően - használható a vezetői információk biztosítására. E számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását.

4.3. Üzleti év a felszámolási időszakban és a nyitó felszámolási mérleg A felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. A felszámoló a 3.1. pontban említett zárómérleg alapján nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben -

az eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képező, de a könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is)

-

a forrás oldalon azok ezzel egyező összegű forrását, mint kötelezettséget

elkülönítetten kell kimutatni. Amennyiben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök forrása a zárómérlegben nem kötelezettségként szerepel, akkor a saját tőke csökkentésével kell azt kötelezettségként kimutatni. Emlékeztető: Cstv. 46.§ (2) A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet.

Ezt követően rendezni kell a követelések és kötelezettségek állományát, a hivatkozott Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés a) – h) pontjai szerint. a) a felszámolónak bejelentett, általa elfogadott és nyilvántartásba vett, de a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő kötelezettségeket, mint hitelezői követeléseket a felszámolási eredményt csökkentő tételként kell állományba venni. b) a Cstv 46.§ (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi díjat hitelezőkkel szembeni és felszámolási eredményt csökkentő tételként kell állományba venni. Emlékeztető: Cstv 46.§ (7) bekezdés: Az (5) bekezdésben meghatározott követelések kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló


7

felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.

c) a felszámoló által elfogadott, a nyitó felszámolási mérlegben szereplő, a Cstv 46.§ (8) bekezdésében foglalt esetben nyilvántartásba nem vett kötelezettséget, továbbá - a Cstv 37.§ (3) bekezdése által hivatkozott, ugyanezen szakasz (1) és (2) bekezdéseiben foglalt esetekben - a 180 napon belül be nem jelentett, és így jogvesztetté vált kötelezettséget felszámolási eredményt növelő tételként állományba kell venni d) a tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére járó pénzbeli juttatás [Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja], valamint a környezetvédelmi kárelhárítás költségei, a környezetvédelmi bírság [Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja] nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő összegét felszámolási eredményt csökkentő tételként állományba kell venni e) a nyitó felszámolási mérlegben lévő, a könyvviteli nyilvántartás szerinti kötelezettség és a bejelentett és elfogadott kötelezettség közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként kell állományba venni, illetőleg törölni kell az állományból f) a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, elismert, jogszerű, várhatóan behajtható követeléseket felszámolási eredményt növelő tételként kell állományba venni, a nyitó mérlegben szereplő, de behajthatatlannak minősülő követeléseket felszámolási eredményt csökkentő tételként ki kell vezetni g) a nyitó felszámolási mérlegben szereplő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, követeléseket, befektetéseket, értékpapírokat, készleteket minősíteni kell, és értéküket a felszámolási eredménnyel szemben a várhatóan megtérülő összegre kell módosítani (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása, indokolt esetben felértékelés). h) a nyitó felszámolási mérlegben lévő követelések egyeztetése során megállapított és elfogadott eltéréseket felszámolási eredményt érintő tételként kell elszámolni. A felszámolás kezdő időpontját követően felszámolási eredményt érintő tételként rendezni kell továbbá: a) a nyitó felszámolási mérlegben értékkel nem szereplő, de a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható vagyoni eszközöket, azok piaci értékén. (Ide tartoznak a 100 ezer forint alatti tárgyi eszközök, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, a nullára leírt eszközök is.) b) a nyitó felszámolási mérlegben szereplő céltartalék állományát (amelyet felszámolási eredményt növelő tételként ki kell vezetni) c) a vagyoni eszközök terven felüli értékcsökkenéséből, értékvesztéséből származó különbözetet (amelyet a felszámolási eredményt csökkentő tételként kell elszámolni). A felszámoló a Cstv 48.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint: „ …az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

8

felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.” A fentieknek megfelelően a felszámoló: a) a behajtott követeléseket a pénzeszközök növekedéseként és a követelése csökkenéseként számolja el b) más gazdasági társaságba befektetett, nem pénzbeli hozzájárulásként átadott vagyoni eszközök létesítő okiratban meghatározott értékét befektetésként veszi állományba felszámolási eredményt növelő tételként, a könyv szerinti értéket felszámolási eredményt csökkentő tételként kivezeti c) az értékesített vagyoni eszközök kivezetett könyv szerinti értékét felszámolási eredményt csökkentő tételként, az értékestés bevételét felszámolási eredményt növelő tételként számolja el. 4.4. A vagyoni eszközök elszámolásának számviteli feladatai A felszámoló a felszámolás időszaka alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeinek megóvásáról, megőrzéséről, illetve a felszámolás megkezdése előtt folytatott gazdasági tevékenység befejezéséről. A fentiekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a számviteli törvényben foglaltak szerint megfelelően el kell számolni. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000 (XII.19.) Korm. rendelet a teljesség igénye nélkül felsorol néhány, a gazdasági eseményekkel kapcsolatos költséget, ráfordítást, illetve bevételt, az alábbiak szerint: a) a termelt termékek értékesítésének bevételei, illetve költségei, ráfordításai b) a végzett szolgáltatások számlázott ellenértéke, illetve költségei, ráfordításai c) a más vagyoni eszközök értékesítésének bevétele, illetve nyilvántartás szerinti értéke, valamint az értékesítés költségei (pályázat, hirdetés, vagyonértékelés stb.) d) a tevékenység befejezése során felmerült költségek, ráfordítások, köztük da) a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések, beleértve a végkielégítést db) a bérjárulékok dc) a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások dd) az egyéb ráfordítások e) a felszámolási eljárással kapcsolatos bírósági, illetve peres eljárások során felmerült költségek f) esedékességkor a tartásdíj, az életjáradék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezeti tag részére adott pénzbeli juttatás g) az iratanyagok rendezésével, elhelyezésével, megőrzésével kapcsolatos költségek h) a felszámoló részére megállapított díj i) a környezetvédelmi kárelhárítás költségei j) a számviteli nyilvántartások vezetésével, az adóbevallások elkészítésével kapcsolatos költségek Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

9

k) egyéb, a felszámolási eljárás során felmerülő, igazolt költségek (őrzés-védelem, posta, telefon, fénymásolás stb.). A hivatkozott Korm. rendelet 6.§ (2) bekezdése szerint kötelezettségként kell állományba venni az állami garancia miatti állami követelést - Cstv. 62. §-ának (2) bekezdése -, valamint a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatást, amelyet a visszafizetéskor meg kell szüntetni. Emlékeztető: Cstv 62. § (1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjai, továbbá (4) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek. (2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az 57. § (2) bekezdésének b) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.

4.5. A közbenső felszámolási mérleg Ha a hitelezői követelések kielégítésére, vagy részbeni teljesítésére megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be, a felszámolónak közbenső felszámolási mérleget kell készítenie. A közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles képet adjon a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetéről a hitelezők és a bíróság felé. A rendelkezésre álló pénzeszközből tartalékot kell képezni a vitás hitelezői igények kielégítésére, illetve a felszámolás várható költségeinek fedezésére [Cstv 50. §, 225/2000 (XII.19.) Korm. r. 8. §]. A közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott fordulónapra tartalmazza: a)

a vagyoni eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke állományát könyv szerinti értéken

b)

az árbevétel és egyéb bevételek valamint a költségek (ráfordítások) alakulásáról készített kimutatást és a szöveges jelentést. A közbenső felszámolási mérleg fordulónapjáig elszámolt bevételeket és költségeket (ráfordításokat) a kimutatásnak az alábbi bontásban kell tartalmaznia: -

c)

a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét

-

a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét

-

a kiegyenlített felszámolási költségeket.

az árbevétel és egyéb bevételek valamint a költségek (ráfordítások) alakulásáról készített szöveges jelentést. A szöveges jelentésben: -

be kell mutatni a nyitó felszámolási mérleg adatait módosító korrekciókat

-

részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a közbenső Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

10

felszámolási mérleg adatai közötti esetleges eltérésekről, azok indokairól d)

Az a) és c) pontokban felsoroltakon kívül a közbenső felszámolási mérlegben elkülönítetten kell kimutatni a pénzeszközök között a tartalék összegét, külön oszlopban pedig közölni kell a nyitó felszámolási mérleg adatait.

A közbenső felszámolási mérleg felépítésében és tartalmában egyezik a Cstv 52. §. (3) bekezdésében meghatározott felszámolási zárómérleggel. 4.6. Felszámolási zárómérleg 4.6.1. A felszámolási zárómérleg tartalma A felszámolási zárómérlegnek a Cstv 52.§ (3) bekezdése előírásai alapján a következőket kell tartalmaznia: -

a pénzeszközöket

-

a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken

-

a be nem hajtott követeléseket. A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328-330. §-ai) van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó.

-

a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken

-

a fel nem osztható vagyont

-

a felosztható vagyont.

A felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a meglévő vagyoni eszközök könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként el kell számolni. A vagyoni eszközök közé értendők a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, vagyonjegyek is. Amennyiben nem közvetlenül a Felszámolás eredményelszámolása számlára történik a könyvelés, akkor az alkalmazott eredményszámlák egyenlegét a Felszámolás eredményelszámolása számlára kell átvezetni és ezt követően a számlán kimutatott eredménnyel az eredménytartalékot kell módosítani. 4.6.2. Felszámolási zárómérleg – vagyoni eszközök A felszámolás zárómérlegben a vagyoni eszközöket az alábbiak szerint kell kimutatni: a) a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken Ide tartoznak azok a vagyonelemek, amelyeket a Cstv 4. §-ának (3)-(5) bekezdése nevesít. Emlékeztető: 4. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

11

kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki. (3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá: a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíj. (4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni. (5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.

b) a pénzeszközöket könyv szerinti értéken Ide tartoznak a pénzkészletek, elektronikus pénzeszközök, bankban lévő pénzeszközök, csekkek. c) a vagyoni eszközöket piaci értéken Ide tartoznak az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok, kivéve a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket, a pénzeszközöket és a be nem hajtott követeléseket. d) A be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben. 4.6.3.Felszámolási zárómérleg - források A felszámolás zárómérlegben a forrásokat az alábbiak szerint kell kimutatni: a)

a felszámolásba be nem vonható vagyont, mint kötelezettséget a vagyoni eszközök között Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

12

ilyen címen kimutatott összeggel egyezően b)

az a) ponthoz nem tartozó kötelezettségeket könyv szerinti értéken (a nyilvántartásba vett és még fennálló, ki nem egyenlített kötelezettségek - közte a környezetvédelmi kárelhárításból származó kötelezettségek - összege)

c)

a felosztható (a tulajdonosokat megillető) vagyont, amely a felszámolási zárómérleg szerinti vagyoni eszközök, valamint a kötelezettségek [b) pont] és a felszámolásba be nem vonható vagyon [a) pont] együttes összegének különbözete (negatív előjelű is lehet). Amennyiben a vagyon negatív előjelű, az a fedezetlen kötelezettség összegét mutatja, és azt jelenti, hogy a vagyoni eszközöknek a felszámolásba be nem vonható vagyont meghaladó értéke ilyen összegben nem fedezi a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeket. Amennyiben a vagyon pozitív előjelű, az azt mutatja, hogy a tulajdonosokat milyen vagyoni eszköz illeti meg befektetéseik ellenében.

A felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a felszámolási zárómérleg adatai közötti eltérésekről, változásokról, és minősíteni kell azokat. 4.6.4. A vagyonfelosztási javaslat A vagyonfelosztási javaslat a felszámolási zárómérleg adatait tartalmazza, a következő bontásban: a) felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök b) olyan vagyoni eszközök, amelyeket a fennálló egyéb kötelezettségek, tartozások kielégítésére kijelöltek. Az itt szereplő követeléseket a Cstv 57. §-ában foglalt kielégítési sorrend szerint kell rendezni (részletezését lásd a VI./3 alfejezetben). Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kisebb, mint a kötelezettségek értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igénye a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeiből nem kerül kielégítésre c) egyéb vagyoni eszközök. A vagyonfelosztási javaslatban ezen a címen a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek kielégítése után megmaradt eszközök értéke szerepel. Ezeket az eszközöket a gazdálkodó szervezet tulajdonosai között fel kell osztani, figyelemmel a Cstv 60. §-ában foglaltakra.

5. Felszámolási eljárás befejezése az adós megszüntetése nélkül 5.1. A felszámolás befejezésének számviteli feladatai Ha az adós gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolási eljárás időszaka alatt egyezséget kötnek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről. Ebben az esetben a felszámoló az egyezségkötés időpontjára – a felszámolás befejezésének időpontjára – vonatkozó -

zárómérleget

-

bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást

-

a záró adóbevallást Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

13

-

a zárójelentést

s ezeket megküldi az állami és önkormányzati adóhatóságnak. Vagyonfelosztási javaslatot a gazdálkodó szervezetnek nem kell készítenie. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit a felszámolás befejezésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra lezárja. A felszámoló a felszámolási zárómérleget köteles a számviteli törvény 153-154. §-ában és 154/B. §ában meghatározottak szerint letétbe helyezni és közzétenni az egyezségkötést követő 30 napon belül. 5.2. A tevékenység folytatásával kapcsolatos számviteli feladatok A gazdálkodó szervezet a felszámolási zárómérleg alapján nyitó mérleget készít, amelyben a) az eszközöket a hivatkozott Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése szerinti vagyoni eszközök összegében kell meghatározni, mégpedig: aa) a Cstv. 4. §-ának (3)-(5) bekezdése szerint a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken, ab) a pénzeszközöket könyv szerinti értéken (pénzkészletek, elektronikus pénzeszközök, bankban lévő pénzeszközök, csekkek), ac) a vagyoni eszközöket [az aa)-ab) és ad) pontokban foglalt eszközök kivételével] piaci értéken (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok), ad) a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben b) a kötelezettségeket ba) a hivatkozott Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti felszámolásba be nem vonható vagyonból a felszámolás megkezdése előtt is kötelezettségként kimutatott tételek, továbbá bb) a hivatkozott Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségek együttes összegében kell meghatározni, c) a saját tőkét ca) a hivatkozott Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti felszámolásba be nem vonható vagyonból a felszámolás megkezdésekor a saját tőkéből a kötelezettségek közé átvezetett - a nyitó mérleg alapján a saját tőke megfelelő elemébe visszavezetendő - tételek, továbbá cb) a hivatkozott Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti felosztható vagyon együttes (összevont) összegében kell meghatározni. A c) pont szerinti saját tőke felel meg a Tao. tv. 16. §-ának (6) bekezdésében meghatározott vagyonmérleg szerinti saját tőkének. A 3. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet lezáró beszámoló Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

14

mérlegében kimutatott saját tőke megfelel a Tao. tv. 16. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolóban szereplő saját tőkének. A gazdálkodó szervezet a könyveit a fent részletezett nyitó mérleg alapján nyitja meg.


IX. A felszámolás számviteli feladatai

Recommend Documents