IV. A KÁLIUM SZEREPE A GAZDASÁGBAN

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

53

IV. A KÁLIUM SZEREPE A GAZDASÁGBAN. Midőn 1807-ben a híres H u m p h r y D a v y sürü hamulúg*ot erős V o lta-telep sark aiv al érintkezésbe hozott, s e k k o r azt tap a sz talta, hogy a negativ sarkon ezüstfehér fém göm bök v áltak ki, me lyek a levegővel érintkezvén, élénk fénynyel elégtek, a k k o r a tu dom ány n a g y diadalt ünnepelt. Teljesült L a v o i s i e r - n e k am a m ár 1787-ben a franczia akadém ia előtt te tt jóslata, hogy az a k k o ráig elem eknek ta r to tt alk áliák és alkalikus földek nem egyszerű testek, hanem ism eretlen fém ek o x y gén-vegyületei. D avy 20 évvel később ezen sejtett fém ek egyikét, a kálit, előállította. Ism erkedjünk m eg ezen érdekes elem nek physikai s chemiai fontosságával, m ielőtt értekezésünk czímében kiem elt szerepére k ö zelebbről átm ennénk. Nevét a káli a növényham u a ra b elnevezésé től — kaljun — n y e r t e ; a m últ század közepéig a káli és a n átron között különbség nem tétetvén, m inden lúgos ízű és tulajdonságú test alkálinak n eveztetett (al — ara b névelő). K ésőbb a n á tro n t mint ásványos, a k á lit pedig m int növényes lúgsót különböztették meg, s m iután az utóbbi épp a ham uban fordúl elő legnag y o b b m ennyiségben, m e g ta rto ttá k szám ára a k áli nevet is. A k á li friss m etszésű lapján ezüstfehér fényű, mely fény azonban a levegőn csakham ar eltűnik, m ert a fém mohón egyesül az oxygénnel, s vele a kálium oxydot — a k á l i t ---- képezi. M aga a fém közönséges hőm érsékletben oly puha, hogy g y ú r ható m int a v ia s z ; a fag y p o n tn á l r i d e g ; 62*5 C°-nál pedig folyós mint a h ig an y ; veres izzásban h y d rogén-légkörben destillálható, gőze szép zöld színű. F ajsú ly a 0*865, teh á t tetem esen csekélyebb mint a vízé, és ha azzal érintkezésbe hozzuk, felületén úszik s fel bontja egyidejűleg oly mohón, hogy a fejlődő hydrogén m eggyúlad s violaszínű lán g g a l el ég. A m ondottakból m agából következik, hog y e fém et csakis o x ygén és vízment folyadékok alatt, péld. petróleum ban, v agy pedig h ydrogén légkörben lehet eltartani. M indenek elő tt az a kérdés tám ad, honnan kerül a kálium nak oly jelentékeny m ennyisége, m elyet oldott állap o tb an külön féle savakhoz kötve a növényekben, az álla ti szervezetekben, a talajban talá lu n k . A földtan tanítja, hogy a talajban előforduló oldható kálisók, kovasavas k á lit tartalm azó ásványok, s ezek kö zöl különösen a földpátok bomlási terményei. Ezen bomlás, vagyis jobban m ondva elm állás a víz és szénsavnak eg y ü ttes h a tá sa kö vetkeztében jön létre. M inthogy a káliföldpát kovasavas kálin kí vül m ég kovasavas tim földet is tartalm az, a fennem litett hatósze rek (víz és szénsav) b eh a tá sá n ak term énye nem csak szénsavas káli,


54

W A R T H A VINCZE

hanem m ég kovasavas tim föld v a g y m ás szóval a g y a g is lesz. L á tju k teh át, h o g y e v egyfolyam nem csak a növények fen ta rtá sá ra okvetlenül szükésges kálit, hanem m a g á t azon a n y a g o t is szüli, m ely azután ro thadó szerves a n y a g o k k a l és hom okkal k ev e redve, azon közeget — a ta la jt — képezi, m elyből a növény a m ag a tá p lá lé k á t szükségéhez k ép est meríti. H a valam ely növényt elégetünk, ham u m arad h á tra , m elyben mindazon szervetlen v a g y ásványos an y a g o k benn fo g laltatn ak , me ly e t a növény fejlődése közben a talajból fölvett. E ham u t a r ta l maz k álit, kevés nátront*, lithiont, rubidiont, meszet, m agnéziát, kevés vas- és m an g an -o x y d u lt, m ely fémek phosphorsav, kénsav, k o vasav, chlór, bróm, jód, fluor és szénsavhoz v an n ak kötve. Term észe tes, ho g y e v e g y ü letek leg n a g y o h b része nem m int olyanok léteztek a növényben, hanem csak az elégetés közben ala k ú lta k , íg y péld. ha a k á li a növényben m int növénysavas (oxal- v a g y borsavas) káli fog la lta to tt, a k k o r a szerves savak elégetése u tán szénsavas k á li a la k jáb a n m arad hátra. K e ttő s szénsavas káli, m int olyan, eddig m ég csak igen csekély m ennyiségben fedeztetett fel a növényben. A ham u m ennyisége és m inősége nem m inden növénynél e g y és ugyanaz. M íg a te n g e rp a rt közelében v a g y m ag áb an a tengerben előforduló növények kiválóan n á tro n t tartalm azn ak , addig a száraz földi növényekben túlsúlyban van a káli, de m ég a növényeknek k ü lönféle részei, sőt eg y és ugyanazon növényfaj is fejlődésének különféle á lla p o tá b a n m egvizsgálva, különféle m ennyiségű k á lit tartalm azn ak . S a u s s u r e azt talá lta , h o g y a cserfa g a ly a ib a n 29-szer, a k é r gében 30-szor, a háncsban 36-szor, leveleiben szintén 36-szor több k á li fo g laltatik , m int m ag áb an a törzsfában. V annak növények, m int péld. a dohány, n a p ra fo rg ó stb., m elyek feltünőleg sok k á lit tartalm aznak, v a g y m ás szóval, m elyek n ag y m értékben kim erítik a talajt, m ert igen term észetes, h o g y h a évről évre növén y alak jáb an vonjuk el k á li ta rta lm á t a talajnak, nagy o b b m értékben elvonjuk mintsem az elm állás á lta l újra k é p z ő d h e tn é k ; a talaj rövid idő m úlva kim erül, a ra jta term esztett növényzet elsatnyúl, s a gazda k énytelen az e lra b lo tt k á lit a tala jn a k trá g y a v a g y trá g y a só alak jáb an ismét visszaszolgáltatni. A v e g y ip a r egészen a legújabb időkig a szükséges k á lit növényha m uból készítette, m iért is az ú. n. ham uzsir (Potasche) elő állítása vi rágzó ip a rá g a t képezett. V alam ely ham u technikai é rté k e t csak a ham u és a benne fo g lalt szénsavas k á li (hamuzsir) á lla p ítja m eg. A * P e l i g o t újabb kutatásai szerint a nátron igen sok és fontos kulturai nö vényből egészen hiányzik ; P. kimutatta hogy a nátronnak legnagyobb része úgy k e rült a növényhamuba, hogy konyhasó alakjában ,a növény felületén rakódott le, s az elégetésnél mechanikailag keverődött össze a hamu valódi alkatrészeivel.


A KÁ LIUM SZEREPE A GAZDASÁGBAN.

55

következő táblázatb ó l látjuk, h o g y a különféle növényekben m ilyen különféle m ennyiségű szénsavas k á li van. T artalm az iooo súlyrészben szénsavas k á lit (K 2 C 0 3): Fenyőfa. Jegenye. . . . Bükk . . . . C ser ............................ Szilfa . . . . Buzaszalma . Szőlővessző. Árpa6zalma Sáfrány . . . .

•

. •

•

.

. • .

• .

• .

o *45 i '45 i ‘53

390 3*90

5*50 5-8 0 626

Kukoriczaszár . . . . Babnövény ............................ Napraforgó szára . Csalán . ............................ Bükköny Bogács . . . . Buzaszár (virágzás előtt) . Ü r ö m ................................... Füstike (fumania off.).

17 '50 20*00 20 00

25 03 27 •50 35*37 47*00 73 00 79 00

M ielőtt m ég a stassfurti kálisó-telepek fölfedeztettek, bizonyos növények, íg y péld. az üröm és a csalán term elését ham uzsir elő állí tása czéljából aján lo tták . H e r b m s t á d t tapasztalásai szerint e g y holdnyi földön annyi ürm öt lehet term eszteni, ho g y an n ak ham ujából 2177 font ham uzsir kerül ki. H a azonban tek in tetb e veszszük, h o g y a növény csakis a talajból m erítheti a szükséges k álit, igen term észetes, ho g y rövid idő m úlva a talaj an n y ira kim erül, h o g y m ég a csalán sem képes külö n ben oly s z í v ó s é letét fenntartani anélkül, ho g y a talaj új k álisó k k al ne telíttetn ék . Az okszerű gazda te h á t a ta la jt nem ta rth a tja k im erít h etetlen b á n y á n a k , hanem csak n e m e sb ítő , á ta la k ító közegnek. Olcsó trá g y a s ó alakjában nyú jtja a ta la jn a k a szükséges k áliv eg y ü leteket, a fejlődő növény azo k at felveszi, feldolgozza, á ta la k ítja és h a m ujában becses ham uzsir a la k já b an sz o lg á lta tja vissza. F ő le g a do h ány és a répaterm esztésre nézve felette fontos a tala jn a k bő k á lita r talm a. M e g állap íto tt tény, h o g y k á lib a n szegény talajon nem csak kevesebb, hanem roszabb m inőségű dohány terem . B a r r a 1 elem zésé ből kitűnik, ho g y a nicotiana tabacum m inden m ás ism eretes nö vényfajnál több ham ut tartalm az. B a rra l ugyanis azt ta lá lta , h o g y a d ohánynövényeknek g y ö k eréb en v a n .................................7 % ham ualkatrész s z árá b a n .................................................10 „ „ le v é lb o r d á já b a n .................................22 „ „ a levelek húsos részeiben . . . . 23 „ „ a m ag v ak b an p e d i g ........................... 4 „ „ Ezen ham um ennyiségnek közép k á lita rta lm a 27’4 % - r a rúg. Nem kevéssé fontos a czu k o rrép án ak rendkívül n a g y k á lita r talm a. M ár a folyó század első tizedében, midőn a rép aczu k o r-ip ar fej lődni kezdett, M a t h i e u d e D o m b a s l e , franczia gazda,figyelm ez tette a közönséget a czu k o rrép ára, m int igen fontos k á lip ro d u k áló növényre. K ísérleteiből k iderült, hogy 100 kilogram m száraz ré p a levél 10*5 ham ut h a g y h á tra , miből azután 5*1 kilogram m ham uzsir


56

W A R T H A VINCZE

készíthető. E nnek következtében aján lo tta a ré p á n a k jól trá g y á z o tt ta la jb a n term esztését, s leveleinek időközönkénti leszedését ham uzsir elő állítása czéljából. A g y a k o rla t azonban csak h am ar k ideríté D o m b a s l e nézeteinek h e ly te le n s é g é t; m ert az íg y leveleitől m eg fosztott czu korrépa c z u k o rtartalm áb ó l többet veszített m int m ennyit a n y e rt ham uzsir é rté k e k ite tt. 1838-ban D u b r u n f a u l t foglalkozott ezen kérdéssel, s azt helyesen m eg is fejtette. M iután t. i. a tap a sz ta lá s kim utatta, ho g y az alkáli-v eg y ü letek , m elyeket a rép a fejlődése a la tt felvesz, a nedvbe átm ennek és o tt a jegőczös czukor k iválasztása u tán az ú. n. m elaszban (syrup) co ncentrálódnak, D u b r u n f a u l t oda tö rekedett, hogy e folyadékot az á lta l értékesítse, hogy a m elasz ban m ég bennelevő nem jegőczös c zu k ro t erjedési folyam at á lta l a l ko h o llá ala k ítja át, a há tra m a ra d ó fo lyadékot pedig b e p á ro lo g ta tja , a sóm aradékot pörzsöli és abból kilúgzás á lta l ham uzsirt készít* Ezen időtől kezdve v irágzásnak indúlt ezen ip a rá g olyannyira, h o g y m ár 1865-ben k örülbelől 240,000 m ázsa répaham uzsir á llíta tto tt elő a kontinensen. 1862-ben a londoni k iállítá s alk a lm á v a l az ak k o ri ju ry okszerűtlennek jele n te tte ki a ham u zsirg y ártás e m ódját, Ítéletét azzal indokolván, hog y czélszerűbbnek ta rtja a m elaszban fo g la lt k á lisó k a t a répaföldeknek visszaszolgáltatni. Mai nap m ásképpen á lla n a k a dolgok. A czukorgyáros olcsó trágyasó alakjában n yú jtja talajának a szükséges kálit, és ez visszaadja neki a becses ha7mizsirt' I tt ism ét talá lk o z u n k a növényszervezet á ta la k ító és nemesbítő erejé nek érdekes példájával. A tap a sz ta lá s eddigelé azt m utatta, hog y e g y holdnyi répaföl dön középszám ban terem 1389 m ázsa répa, m e ly b ő l: 96 mázsa czukor 42 „ melasz és 4 • 5 „ nyers ham uzsir készíthető. M egem lítendő m ég a te n g e rp a rt vidéken v a g y m agában a ten g erben fejlődő növények, a tengeri bőrm oszatok k á lita rta lm a is. E növények a tengervízben csekély m ennyiségben fo g lalt bróm-, jódés k áli-v eg y ü le te k valóságos gyűjtőinek nevezhetők. M ielőtt sike rü lt a szénsavas n á tro n t a L e b l a n c-féle fo ly am at útján közvetlenül konyhasóból előállítani, az em lített ten g e ri növények majdnem e g y e düli fo rrá sá tk é p e z té k ezen fontos n á tro n v e g y ü le te k n e k ; a belőlök elő állíto tt, félig m egöm lesztett ham ut varech-nek, A n g liáb a n kelp-nek nevezték. Mai nap az ily módon elő állíto tt sziksó csak m ellék-, a ká li pedig, a jód és bróm m ellett a főterm ény. A káli ezen növé n y e k ham ujából chlórkálium a lak jáb an v álasztatik ki, m ely só az u tán a többi k á liv e g y ü le te k n ek előállítására szolgál. A stassfurti k á litele p e k feltárá sa óta azonban a káli ezen előállítási módja n a g y


A K Á L IU M SZEREPE A GAZDASÁGBAN.

57

m értékben csökk nt, s csak czélszerübb újítások alkalm azása, v a la mint a jód- és bróm á rá n a k n apról n a p ra való em elkedése teszi lehe tővé a k á liv e g y ü le te k elő állításának e módját. A bécsi kiállításon a „B ritish Seaw eed C om pany“, m ely jelenleg S t e a n f o r d szaba dalm a szerint dolgozik, kim utatta, h o g y okszerű berendezés és a m el lékterm ény ek czélszerü felhasználása á lta l a legerősebb versenynek is ellent lehet állani. E tá rs u la t g y á rá b a n a ten g eri növények nem ég e tté tn e k el közvetlenül, hanem előbb té g la a la k ú d a ra b o k k á sajtoltatván, szárítás után száraz destillatiónak v e tte tn e k alá, s íg y készíte nek egyrészt k á tr á n y t és eczetsavas am m oniákot tartalm azó folya dékot, m ásrészt pedig oly szenet, m elyben sokkal több jód-, bróm és kálisó fo glaltatik, mintsem a régi módszer szerint elégetés útján e lő á llíto tt ham u tartalm azni szokott. A vízzel kilúgzott szén ü rülékek fertőztelenítésére használtatik, s ezen k ev erék szárítása és ism ételt destillatiója á lta l n agy m ennyiségű am m öniakot nyernek. A most hátram arad ó szén m ég egyszer szolgál desinfectióra, mi oly becses, főleg phosphorsavdús trá g y a sz e rré alakúi át, h o g y a reá fordított m unka és k ö ltség bőségesen kam atoz. Eddigelé csak növényes k á liforrásokról tettü n k említést. Nem kevésbbé fontosak azonban a k á lin a k á lla ti forrásai is. A növényben fo g lalt káli az á lla ti szervezetben feldolgoztatván, részint az izomba m egy át, részint pedig — bizonyos állatfajo k n ál — a gyapjuzsir a la k jában válik ki. A1húsból phosporsavas- és chlór-kálium alakjában kapjuk az ú. n. L iebig-féle húskivonatban az oly an n y ira fontos káli tápsókat, m íg a gyapjúzsirban zsirsavas káli, te h á t káliszappan a la k jában fordúl elő az em lített elem. Nevezetes, hogy az á lla ti testben az eledelben foglalt káli a n á tro n tó l tökéletesen elválasztatik, s míg az első a fennem lített a la k b a n részint az izomban, részint a gy ap ju zsirban h á tra m arad, addig az utóbbi a vizelettel h a g y ja el a szerve zetet. A gyapjúzsirban foglalt káli absolut nátronm entes*, és azért is igen becses term ény. C h e v r e u l kutatásaiból kiderült, hogy a nyers m erinó-gyapjú súlyának Vs-da egy különös zsirsavas káliv eg y ü letb ő l áll ; minél finomabb á ta lá b an valam ely gyapjúfaj, annál több a k á litartalm a, s á ta lá b an azt m ondhatni, ho g y a különféle gyapjúfajok káliszappan* A „Sociéte d’Encouragement“ 1865-ik évi május 17-ikén tartott ülésén J a cq u e l a i n a gyapjúzsirból készült hamuzsir tisztaságát (a nátronsókat illetőleg) k ét ségbe vonta, mi ellen M a u m e n é, saját kísérleteire hivatkozva, protestált. Ennek kö vetkeztében B a 1 a r d úr megbizatott egy, a kereskedésben előforduló és gyapjúzsir ból készült hamuzsirt e tekintetben megvizsgálni. B a 1 a r d 4°/0 chlórnátriumot ta lált a kérdéses hamuzsirban, ámbár maga belátja, hogy nem szerezhetett tudomást arról, vájjon a gyapjúmosásnál nem használtatott-e szénsavas-nátron (soda) oldat, mit ezeh czélra közönségesen alkalmazni szoktak.


53

W A R T H A VINCZE.

ta rta lm a 15% -ra rúg. A gyap ju m o sásra használt víz, annyi káliszap p a n t tartalm az, hogy F rancziaországban 1860-ban M a u m é n é és R ó g e 1 e t franczia g y á ro so k az ilyen mosóvizekből ham uzsirt á llí to tta k elő, m ely ip a rá g a franczia g y ap jú k eresk ed és középpontjában Rheim sben, E lboeutben és Fourm iesben g y ö k e re t vert. E mosóvizek á ra sűrűségűktől függ, m ely esetről esetre külön határoztatok m eg. H a e k álitartalm ú fo lyadékot b e p á ro lta tjá k és g á z -re to rtá k b a n száraz destillatiónak vetik alá, a k k o r szénhydrogéngáz és am m óniák fej lődik, m ely gázk ev erék czélszerü tisztítása u tá n világító gáz g y a nánt h asználtatik. A re to rtá k b a n h á tram arad ó szenes sótöm egből kilúgzás á lta l készíthető a nátronm entes hamuzsir. Ig en term észetes, h o g y a ham uzsir előállításának ezen jn ó d ja csak a g y a p jú ip a r közép pontjában eszközölhető haszonnal, és kisebb g azd aság o k b an minden esetre czélszerü lesz az em lített mosóvizekben fo g la lt k á lit a tala jn a k visszaszolgáltatni, v a g y más szóval azzal trágyázni.* H a b á r a stassfurti kálisó telep ek fö ltárása óta e h am uzsirgyártás h á tté rb e szoríttatott, m égis hiszszük, h o g y ez em lített té n y e k elég g é fontosak arra, hogy az állatten y észtő t, valam int a phy sio lo g o t k ísé r le te k re ösztönözzék. K özel fekszik azon okoskodás, h o g y te k in tetb e véve a g y a p jú n a k és a kálisó n ak a juhszervezetben eg yidejűleg ugyanazon helyen történő k iválasztását, a kálisó k n ak m esterséges szaporítása valószínűleg a g y a p jú m inőségére is g y a k o ro ln a befo lyást. A z é rt is érdekes lenne m egkisértetni, h o g y az á lla to k n a k n yúj tani szokott nyalósó a m ostani olcsón k a p h a tó chlór-kálium v e g y í tés á lta l minő befolyást g y a k o ro l m ag ára a g y a p jú ra . Nevezetes, ho g y az em lített k ev erék et a b irk á k jobban szeretik m int a konyhasót Á tté rü n k m ost az ásványos kálisók forrá sa ira .H a nem veszszük te kintetbe azon csekély kálim ennyiségeket, m elyek ten g e ri- és konyhasó előállításánál m ellék term ények, a k k o r ezen fontos veg y ü letek egyedüli ásványos forrása a stassfurti és kaluszi (Galiczia) só b á n y ák ra szorítko zik. A z á tla g 1200 láb v a s ta g sótelep, v e g y a lk a tá t illető leg 4 színtájra o sz th a tó ; a legalsó 680 láb v astag kősóból áll, m ely 200 láb v a sta g tisztátlan és m ár könnyen oldható v e g y ü le te k k el k e v e rt kősó ré te g g e l van fedve ; e rre következik eg y 180 láb v a sta g ré teg, m elyben kénsavas v e g y ü le te k n a g y o b b m ennyiségben fordúlnak e l ő , s v é g re a legfelső réteg , a tulajdonképpi kálisóréteg, m elyben chlórkálium , chlórm agnézium , kénsavas m agné* A magyar korona országaiban az 1870-ben történt összeszámlálás szerint kb. 15.000,000 juh van. Ezen állatsereg produkál évenként (gyapjúzsir alakjában) 2,600.000 kilogramm vagy 5,200.000 vámfont hamufcsirt , melynek értéke kb. 11/2 m illió fo rintra rúgna.


A K Á L IUM SZEREPE A GAZDASÁGBAN.

59

zia, csekély m ennyiségű kénsavas káli, és chlórnátrium fo g la l tatik. Ezen hatalm as lerak ó d áso k szabályossága, valam int a külön féle sóknak oldhatóságuk szerint tö rté n t k iválasztása eléggé bizo nyítja, hogy a telep v alam ely ő sten g er lepárolgási m aradéka. Mai nap is az Eltontó, a H o ltten g er, a m orm onok sós tavá, a K a ra -B o g as (a K a sp i-te n g er m elléktava) mind m egannyi óriási párolgó-csésze m elyben konyhasón kivül a becses kálisók lassankénti lerakódása á lta l e g y jövő g en eratió n ak k in cstá ra lön m egtöltve. Ú g y m int a régi kőszénkorszakban ren g e te g m ocsárokban képződtek a jelen legi m egbecsühetetlen kőszéntelepek, m elyeknek fö ltárása az egész társadalm i életet á ta la k ítá , épp ú g y rak ó d ta k le a stassfurti és kaluszi kő só telep ek , *s a rá n y la g épp oly fontos befolyást g y a k o ro ln a k a g azd aság és a v e g y ip a r minden ág aira. Az ásványos talaj alkatrészeknek fontossága a növény tá p lá lására* és fejlődésére oly an n y ira elism ert tény, h o g y m inden új forrása ezen nélkülözhetetlen sóknak azonnal a le g n a g y o b b m érték ben v étetik igénybe. Ezen sók között ta g a d h a ta tla n ú l első h e ly e t fog laln ak el a k á lin a k phosphorsavas, salétrom savas és kénsavas vegyületei. M íg az újabb időben a phosphorsavas tartalm ú trá g y a s ó k megszerzése guanó, esztrem adura phó sp h at és p h o sp h o r-p ala a la k já ban m ég a jövő g e n eratió n ak is biztosítva volt,addig a stassfurti tele p e k fö ltárása előtt a kálisók h iánya m indig érezhetőbben ta p a s z ta lta to k . A z olcsó faham u alkalm azása a g a zd aság b an a fa hián y áb an ta lá lta term észetes h a tá rá t. M ély szántás, valam int lecsapolás á lta l u g y a n v a stag ab b tele v é n y ré teg e t á llíto tta k elő a növény tá p lá lá sá ra , azonban éppen ezen eljárás csak elősegítette a talaj kim erülését, m ely bajon m ég hosszú g y ö k e rű tak a rm á n y n ö v é n y e k (luczerna és esparzette) ültetése á lta l csak is rövid ideig lehet segíteni. D e mindezen bajon se g íte tt az em lített k im eríthetetlen kálisótelepek feltárása. A stassfurti kálisók a k á lit leg in k áb b chlórkálium a la k já b an * D r . G r o u v e n elem zéseiből kitűnik , hogy elsatnyúlt lóhere hamuja csak 3*32°/0 kálit tartalmaz, mig az egészséges lóhere hamujában ugyan e vegyületnek 35*5°/o'a foglaltatik. R i m p a n szerint 100.000 rész kimerült talajban 3*0 rész káli, jó erőben levő ta lajban 13*0 káli van. H asonló viszonyokat talált beteg répákban. 100 rész hamuban talált : egészséges középszerűen nagy mérvben répában : rothadt répában: rothadt répában : k á l i ....................... 30*5 26-8 19*0 nátron . . . . 2*2 0*7 3*4 magnézia . . . 1*8 0*4 0*4, Hasonlóan magyarázza L ieb ig a szőlő, burgonya és eperfa betegségét, úgy t. i. hogy az ezen növényeket termő talajból hiányzott a szükséges káli és phosphorsav. Ily elsat nyúlt állapotban levő eperfalevél okozza az azzal táplált selyembogár betegségeit. Chinában hol ezen betegségek ismeretlenek, az eperfát nagyobb gonddal trágyázzák mint minálunk a búzát.


6o

A K Á L IU M SZEREPE A GAZDASÁGBAN.

tartalm azzák ; a m ellett fordúl m ég elő bennök kénsavas magnézia, chlórm agnézium , és kevés kénsavas k á l i ; hasonló viszonyok m u ta t ko zn ak a kaluszi sótelepeknél is. M indkét hely en számos g y á r alakúit, m elyek részint tiszta kálisók, részint pedig kénsavas káli és m ágnéziát tartalm azó trá g y a s ó k előállításáv al foglalkoznak. A stassfurti b á n y á k jelentősége kitűnik az évenként term esztett sók m ennyiségéből. 1870-ben hivatalos kim u tatáso k szerint 5.780,000 m ázsa k álisót bá n y á sz ta k ki. K aluszban a chlórkálium ot kálisók e lőállítására használják, m ely k örülm ény annyiban rendkívüli fontosságú, h o g y ezen eljá rás á lta l a különben csekély é rté k ű chilisalétrom (salétrom savas nátron), m ely délam erikában oly ren dkívüli m ennyiségben készen található, á ta la k ítta tik a p u sk ap o rg y á rtá sh o z elk erü lh etetlen ü l szük séges kálisalétrom m á, s m ellékterm ényül oly trá g y a só t kapunk, m elynek a lk o tá sa gazdasági szem pontból m ár csak azért is k iv á lóan fontos, m ert oldható és könnyen a bsorbeálható álla p o tb a n tartalm azza a növény tá p lá lá sá ra szükségos n itro g é n t és k á lit * Term észetes hog y e trá g y a só a használat elő tt m ég phosphorsavtartalm ú trá g y á v a l czélszerü a rá n y b a n vegyítendő, m iáltal e g y oly növény tá p sz e rt k apunk, m elyben a növény fejlődésére szükséges a n y ag o k a legkedvezőbb alakban foglaltatnak.** V égre legyen szabad gazda tagtársainkhoz azon kéréssel fordúlnunk, m iszerint szíveskedjenek trá g y a só v al vag y chlórkálium os nyalósóra vonatkozó netalán v é g re h a jto tt kísérleteikről, v a g y ezen a téren szerzett tap asztalataik ró l a jelen sorok íróját értesíteni. E bbeli szives m egkereséseikre, m elyek a term észettudom ányi tá rs u la t helyiségébe czímezendők, az előadott tá r g y r a vonatkozólag, bővebb felvilágosítással m indenkor a leg n ag y o b b készséggel fogok szolgálni. W artha

V in c z e .

* Hivatkozással a Magyarországon több helyen előforduló ú. n. salétromos földnek a gazdaságban trágya gyanánt való alkalmazására, az illető vidékeken lakó tagtársainkat felkérjük, hogy e téren tett tapasztalataikat velünk közölni, és ha lehetséges, e földből nehány fontnyit megvizsgálás végett felküldeni szíveskednének. A vegyvizsgálat adatait e közlöny hasábjain közölni fogjuk. ** Csekély terjedelmű , de mégis, a fontosabbakat magukban foglaló munkákúl ajánlhatjuk : 1) F. B i s c h o f : D ie Steinsalzwerke bei Stassfurt. Halle, 1864. 2) Über die Anwendung des salpetersauren K á li zűr Düngung. Kapható bér mentve a következő társulattól: Kali-Bergbau- und Salinen-Betriebs-Gesellschaft „Kalusz“. Centralbureau W ien, H egelgasse Nr. 17. 3) Georgikai felo’vasások a kolozsvári gazd. intézeten. K olozsvár 1871, lyceumi nyomda. 4) A . F r a n k , Das Stassfurter Kalivorkommen in seiner Beziehung zűr Landwirthschaft. H alle, 1867.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

IV. A KÁLIUM SZEREPE A GAZDASÁGBAN

Recommend Documents