Ipari munkahelyek sugárvédelme Lajos Máté
[email protected] Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI) OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13.
A tartalomból • Ipari folyamatok, munkahelyek, ahol sugárforrásokat
használnak • Ipari folyamatok, munkahelyek, ahol röntgengépeket használnak • Vonatkozó jogszabályi rendelkezések • MSZ 836:1999 szabvány • Radioaktív anyagok szállítása • Atomerőmű, radioaktív hulladékok (következő előadáson) 2
A természetes és mesterséges sugárterhelés szintjei
Magyarországon 3,1 mSv/év természetes sugárzás átlaga ! 3
Sugárveszélyes munkahelyek hazánkban
4
16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 5. számú melléklet • Mire kell alapozni a munkahelyi sugárvédelmet? – a sugárzás természetének és a sugárterhelés mértékének ismeretére – a dóziskorlátok megtartására és a sugárvédelem optimálására
• Az engedélyesnek minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkavállalók szabályos sugárterhelése és a potenciális sugárterhelés kockázata az ésszerűen elérhető legkisebb legyen. – ALARA-elv
5
A MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM ALAPVETŐ ELŐÍRÁSAI 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről • A munkahelyen létre kell hozni a sugárvédelem helyi szervezetét • Össze kell állítani a sugárvédelem helyi szabályzatát (MSSZ)
• El kell végezni a munkavállalók besorolását (A vagy B) (A: ha > 6 mSv/év, B: egyébként) • A munkahelyen ki kell jelölni az ellenőrzött és a felügyelt területeket. (ellenőrzött: ha > 1mSv/év effektív dózis, felügyelt: egyébként) 6
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 53. § (1) Az OAH engedélye szükséges • 1. a radioaktív anyag alkalmazásához, • 2. az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés üzemeltetéséhez, • 3. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés gyártásához, forgalomba hozatalához
7
Ügymenet 1.) kérelem benyújtása 2.) elbírálás 3.) hiánypótlás – szükség esetén 4.) engedély kiadása
5.) bejelentés [53. § (1) 1. és 2.], 30 nappal a tevékenység megkezdése előtt 6.) Ellenőrzés [53. § (1) 1. és 2.] a fenti 30 napos intervallumban. 7.) ha eltérés, hiányosság van, hatósági döntés a nem megfelelőség kezeléséről. Ha mindent rendben találtak, az OAH-ellenőr helyszínen felvett jegyzőkönyve már egyben engedély is, és bekapcsolhatják a gépet/elkezdhetik az alkalmazást. Tehát minden tevékenységet / alkalmazást OAH-ellenőrzés előz meg.
8
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 53. § (1) Az OAH engedélye szükséges • 1. a radioaktív anyag alkalmazásához, • 2. az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés üzemeltetéséhez, • 3. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés gyártásához, forgalomba hozatalához Ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése: • az ilyen berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása, • továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása
9
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet Radioaktív anyag alkalmazása: • a radioaktív anyag birtoklása, előállítása, termelése, feldolgozása, kezelése, tárolása, felhasználása, átadása, • forgalomba hozatala és forgalmazása, szállításra való előkészítése, valamint • radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása, • továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása • (a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tároló létesítmények üzemeltetéséhez tartozó rendszerek és rendszerelemek és a radioaktív hulladékok radioaktívhulladék-tárolóban történő feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek kivételével) 10
AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS MUNKAHELYI FELHASZNÁLÁSA, SUGÁRFORRÁSOK
RADIOAKTÍV ANYAG jogi értelemben: az anyag aktivitása és aktivitáskoncentrációja mentességi szint fölötti (487/2015. Korm. Rendelet, 1. sz. melléklet)
Felhasználása: pl. ZÁRT SUGÁRFORRÁSKÉNT Zártság: a kialakítás a felhasználni kívánt sugárzást átengedi, de a radioaktív anyagot nem. Csak a sugárzás lép ki! IONIZÁLÓ SUGÁRZÁST ELŐÁLLÍTÓ BERENDEZÉS Pl.: röntgenberendezések, de ide tartoznak a sugárforrást tartalmazó berendezések is 11
Zárt sugárforrások felépítése
12
ZÁRT SUGÁRFORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK • Zártság, a zártság ellenőrzése (felületi szennyezettség-mérés, dörzsmintavétel) • Kísérő dokumentáció: magyar nyelvű műbizonylat, hatósági bizonyítvány (OAH) • Nyilvántartás: 11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról • RADIUM program (leltár jelentések) http://www.iki.kfki.hu/radsec/knyt/download_hu.shtml De a papír alapú helyi nyilvántartás praktikus. • Szolgálati idő (általában 15 év), utána felhasználási idő a felhasználási idő meghosszabbítása (2*5 év) 13
Sugárvédelmi megbízott feladatai 1. • személyi sugárterhelések ellenőrzésének megszervezése és eredményének nyilvántartása • radioaktív anyag igényléséhez való hozzájárulás, az anyag átvétele, felhasználásának ellenőrzése, eltávolításának megszervezése és ezek
nyilvántartása • a radioaktív anyag telephelyen belüli mozgatásának felügyelete, • új sugárveszélyes eljárás, módszer bevezetésekor az erre vonatkozó
sugárvédelmi előírások kidolgozása, illetve kidolgoztatása, sugárvédelmi szempontból hozzájárulás az új eljárás alkalmazásához,
14
Sugárvédelmi megbízott feladatai 2. • A munkaterület esetleges radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és a
szennyezettség-mentesítés irányítása, • a releváns biztonsági és figyelmeztető rendszerek állapotának rendszeres értékelése,
• a sugárvédelmi célokat szolgáló készülékek és eszközök folyamatos karbantartásáról és külön jogszabályban előírt rendszeres hitelesíttetéséről, kalibrálásáról való gondoskodás,
• a sugárvédelmet érintő javítási, karbantartási munkákat követő mérések, mérési jegyzőkönyvek nyilvántartása, • a radioaktív hulladékok gyűjtésének, tárolásának és kezelésének felügyelete • a kibocsátott anyagok radioaktivitásának ellenőrzése és nyilvántartása
15
Sugárvédelmi megbízott feladatai 3. • a sugárveszélyes munkahely környezetének sugárvédelmi szempontból
történő ellenőrzése, • a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekkel összefüggő megelőző, felkészülési és elhárítási tevékenységben való részvétel,
• az atomenergia alkalmazójának a 487/2015 rendelet szerinti hatósági engedélyeinek – nyilvántartása – érvényességének felügyelete, – szükség esetén átalakításának, – a tevékenység megszüntetése esetén pedig visszavonásának kezdeményezése 16
Sugárvédelmi megbízott feladatai 4. • a sugárveszélyes munkahelyek munkavédelmi szemléjén és a hatósági ellenőrzésben való részvétel, • hatóságokkal való kapcsolattartás, részükre adatszolgáltatás, • a 487/2015 rendeletben előírt bejelentési kötelezettség teljesítése, • a sugárvédelmi szakértővel való kapcsolattartás,
• a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló rendelet (11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet) szerinti helyi nyilvántartás megfelelő módon történő vezetése
17
SUGÁRFORRÁSOK TÁROLÁSA • TÁROLÓ ESZKÖZ: munkatartó (egyben szállító, tároló) • TÁROLÁS: engedélyezett tárolóhelyen • TÁROLÁS RADIOGRÁFIAI LABORATÓRIUMBAN → Önálló izotóptároló helyiségben, → A felvételező helyiségben: kerítéssel elzárt helyen, padlózatban kialakított „kútban” • DÓZISTELJESÍTMÉNY HATÁRÉRTÉKEK A tárolóhely külső felszínén: ≤ 7.5 μSv/h A tároló helyiségen belül: ≤ 200 μSv/h
18
Zárt sugárforrások ipari alkalmazásának lehetőségei Vastagságmérés
Sűrűségmérés
Szintjelzés
Detektor Vizsgálandó anyag
Sugárforrás
19
Vastagságmérés
20
Elemösszetétel vizsgálat folyamatellenőrzés, -irányítás
21
Talajsűrűség mérés • A burkolat sűrűségmérése Cs-137 (370 MBq) • A nedvességtartalom mérése Am-241-Be(9) (1,85 GBq)
22
Talajsűrűség mérés
23
Ipari radiográfia Munkatartó: • Olyan, a felhasználási körülményeknek megfelelően kialakított sugárforrás tartó, amellyel a berendezés mérő (besugárzó) helyzete, valamint a sugárforrás tároló helyzete előállítható, • MSZ ISO 7205:2002 Telepített ipari izotópos berendezések kialakítására és prototípusok ellenőrzésére vonatkozó gyártmány-szabvány • MSZ 14349:1999 Sugárzás elleni védelem gamma-radiográfiai munkahelyeken • 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról • 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről 24
Radiográfiai laboratórium kialakítása Sugárvédelem • Dóziskorlátok: 20 mSv/év • Vezérlőben: 2,5 µSv/h • Felvételi helyiség környezetében, ahol nincs rendszeres tartózkodás: 20 µSv/h • Felvételi helyiség tetején: 200 µSv/h • OSSKI feljegyzési szint: 0,2 mSv ! Jelölések • A laboratórium ellenőrzött területére belépni csak engedéllyel szabad. A bejárati ajtón erre felirat figyelmeztessen! • A felvételező bejáratán a sugárveszély tárcsajele és felirata • A „sugárzás lépett fel” helyzetre jelzőfények (és hangok) figyelmeztessenek A laboratórium minimum 3 helyiséges: felvételező, kapcsoló és tartózkodó helyiség. 25
IPARI RADIOGRÁFIAI FELVÉTELKÉSZÍTŐ HELYISÉG
26
27
Alkalmi gamma radiográfiai munkaterület
27
ALKALMI RADIOGRÁFIAI MUNKATERÜLET • A környezettől pl. kordonkötéllel el kell határolni. • A munkaterület határán a dózisteljesítményt (≤ 20 µSv/h) mérésekkel kell ellenőrizni ! • Jelölések az elkerítés határán: Sugárveszély! Belépni tilos! • Idegen személy belépése esetén: felszólítani távozásra, ha nem távozik haladéktalanul, megszakítani a felvételezést! • A „sugárzás lépett fel” helyzetre a sugárforrás közelében elhelyezett fény és hangjelzés is figyelmeztessen • Helyszíni radiográfiai tevékenység során sugárvédelmi dózismérőt és ún. „csipogót” kell használni és viselni kell a hatósági személyi dózismérőt (TLD)
28
FELVÉTELKÉSZÍTŐ ESZKÖZ – DEFEKTOSZKÓP A sugárforrás kivezérlés közben
29
A sugárforrás tároló pozícióba történő visszajuttatását mérésekkel kell ellenőrizni
30
2,8 TBq aktivitású Se-75 forrással 91,6 µSv/h
Munkatartó tömege: 8,8 kg Sugárvédelmi árnyékolás anyaga: volfrám Árnyékolás tömege: 5 kg
260 µSv/h
17,5 µSv/h
261 µSv/h
19,6 µSv/h
110 µSv/h 31
MSZ 14349:1999 Sugárzás elleni védelem gammaradiográfiai munkahelyeken • Gamma-radiográfiai tevékenység során csak olyan sugárzást kibocsátó vagy sugárzás elleni védőeszköz használható amely sugárvédelmi minősítő okirat formájában típusengedélyt kapott. • Felvételkészítéshez kizárólag önárnyékoló vagy távvezérlésű eszköz használható • A minősítéshez használt sugárforrástól eltérőt illetve nagyobb aktivitásút használni nem szabad • A munkaterület határát úgy kell kijelölni, hogy a felvételkészítés alatt sehol ne lépje túl a dózisteljesítmény a 20 µSv/h-át • A felvételkészítés után a sugárforrásnak a tárolóhelyzetbe történő visszakerülését sugárvédelmi mérőműszerrel kell ellenőrizni 32
Külső sugárzás elleni védelem
• Idővédelem ! • Távolságvédelem ! • Sugárelnyelő rétegek alkalmazása !
Leghatékonyabb sugárvédelem: a fenti három módszer együttes alkalmazása, egymással kombinálva.
33
Idővédelem Az elnyelt dózis a sugárzási térben eltöltött idővel egyenesen arányos. !
A sugárzási időt csökkenteni kell! Felkészülés: • munkafolyamatok átgondolása, • szükséges eszközök előkészítése; • begyakorlás (inaktív körülmények között); • létszám korlátozás, dózismegosztás; • tartózkodási idő korlátozása. Dózisteljesitmény x idő = Elnyelt dózis Pl.: 10 mGy/h
X
idő = Elnyelt dózis 1 óra : 10 mGy 2 óra : 20 mGy
34
Távolságvédelem Pontszerű sugárforrások esetén a kialakuló sugárzási tér dózisteljesítménye a sugárforrástól mért távolság négyzetével arányosan csökken.
d=1 m
1 m-re 100 mSv/h
2 m távolságban 25 mSv/h
3 m távolságban 11 mSv/h 35
Távolságvédelemmel kapcsolatos előírások • Az alfa-sugárzás ellen a távolságvédelem is elegendő. Az alfa-részecskék hatótávolsága levegőben nem éri el a 10 cm-t. ! • A 250 keV-nél nagyobb energiájú béta-részecskék a tiszta látás távolságából elérhetik a szemet, ezért ellenük védőréteg árnyékolással védekezni kell. Árnyékoló anyagként az átlátszó, alacsony rendszámú anyagok az optimálisak. 1 cm vastag plexi lap még a radioaktív bomlásban keletkező, legnagyobb energiájú bétarészecskéket is elnyeli. • Gamma-sugárzás intenzitása a távolsággal négyzetesen csökken, de nagy távolságokra (több méter) is hat. Távolságvédelem nem mindig elég, árnyékoló réteg kell. 36
Sugárelnyelő rétegek alkalmazása • A sugárforrás és a védeni kívánt személy közzé helyezett, megfelelően kiválasztott anyagból, méretezett sugárvédelmi falak, rétegek, vértek • alfa sugárzás: néhány cm-es távolság; • béta sugárzás: kis rendszámú anyagok (víz, plexi, üveg, alumínium); • röntgen, gamma sugárzás: nagy rendszámú anyagok (tipikusan ólom, wolfram, urán, beton, tégla, barit) • neutron sugárzás: lassításhoz sok hidrogént tartalmazó anyagok (víz, paraffin), elnyeléshez: bór, kadmium.
37
Sugárelnyelő rétegek alkalmazása
38
Sugárelnyelő rétegek alkalmazása Ipari területen (pl: Co-60, Cs-137, Ir-192 források): • a nagy energiájú gamma-fotonokat nehéz árnyékolni. • ahol szükséges: forró fülkék • Az árnyékolás anyaga beton, vastag vasrétegek, ólomrétegek
39
Röntgensugárzás keltése röntgencsővel • fékezési sugárzás + karakterisztikus vonalak! • Fűtőfeszültség (Uh): Katód (C) fűtése, hogy az elektronok termikus gerjesztés (izzítás) révén könnyebben lépjenek ki a katódból • Gyorsítófeszültség (Ua): nagyfeszültség a katód és anód (A) között: hatására a fűtött katódból kilépő elektronok felgyorsulnak, az anódba ütköznek, az anód atomjai lefékezik őket → fékezési röntgensugárzás.
40
Ipari röntgenek RÖNTGENSUGÁRZÁSRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI MEGJEGYZÉSEK • Röntgensugárzás csak addig lép fel, ameddig a röntgencsőre nagyfeszültség van kapcsolva ! • A felvétel vagy átvilágítás befejezése után a sugárzás azonnal megszűnik • A röntgencsőben sem a katód sem az anód nem válik sugárzóvá • Sem a röntgensugárzás, sem a gamma-sugárzás nem halmozódik fel az anyagban 41
Ipari röntgenek • Durvaszerkezet vizsgáló röntgenberendezés – Ipari radiográfiai röntgenberendezés – Zárt sugárzási terű gyártmány(minőség)-ellenőrző röntgenberendezés
• Finomszerkezet vizsgáló röntgenberendezés – Röntgendiffraktométer
• Csomagvizsgáló, valamint egyéb biztonságtecnikai röntgenberendezés • Ipari technológiai, mérés-, illetve szabályozástechnikai felhasználású röntgenberendezés 42
Gyártmány (minőség)-ellenőrző röntgenberendezés Csőáram: 0,9 -2 mA Csőfeszültség: 30-80 kV Árnyékolás: ólom
43
Röntgen-fluoreszcens anyagvizsgáló kéziműszer
• Csőáram: 0,05 -1 mA • Csőfeszültség: 20-50 kV
44
Csomagvizsgáló röntgenberendezés • Csőáram: 1 -2 mA • Csőfeszültség: 100-200 kV • Kisállat???
45
Mentesítés 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet 52. § (1) Az OAH mentesítheti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelet alól az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezést, ha a) az 5 kV-nál nagyobb feszültséggel üzemelő villamos alkatrészeket tartalmaz, b) a berendezés normál üzemelési körülmények között a hozzáférhető felszínétől mért 0,1 m távolságban a környezetidózisegyenértékteljesítmény 1 µSv/h-nál nem nagyobb, és c) olyan biztonsági berendezésekkel látták el, mely azonnal megszakítja a berendezés üzemét, ha a sugárzási teréhez vagy ahhoz az alkatrészhez próbál hozzáférni a felhasználó, amely ionizáló sugárzást bocsát ki. 46
Mentesítés 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet 52. § (2) Az OAH a bejelentési kötelezettség fenntartásával mentesítheti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelet alól azt a radioaktív anyagot tartalmazó, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés típust a) a radioaktív anyagot zárt sugárforrás formájában tartalmazza, amely hatékonyan megakadályozza a radioaktív anyaggal történő közvetlen érintkezést és az anyag kijutását a környezetbe, és b) normál üzemelési körülmények között a berendezés bármely hozzáférhető felszínétől mért 0,1 m távolságban a dózisteljesítmény 1 µSv/h-nál nem nagyobb. (3) A mentesített berendezések listáját az OAH a honlapján közzéteszi. 47
Röntgenberendezések mentesítéséhez az OSSKI által 2015-ig vizsgált követelmények Jelszavas védelem Kulcsos kapcsoló Kényszerkapcsolat Figyelmeztető lámpa Vészleállító „STOP” gomb 0,1m –re < 1μSv/h (MSZ 836) Magyar nyelvű használati útmutató Technikai specifikáció 48
Röntgenberendezés karbantartása • 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
• 44. § (1) A karbantartást követően a berendezés csak dokumentált sugárvédelmi mérés, állapotvizsgálat után vehető használatba, amely mérés igazolja a berendezés engedélyezett paramétereknek megfelelő működését.
49
MSZ 836:1999 szabvány Sugárzás elleni védelem röntgenberendezést alkalmazó ipari radiográfiai munkahelyeken Sugárvédelmi követelmények munkahelyek szerinti csoportosításban
• Radiográfiai laboratórium • Állandó radiográfiai munkaterület • Alkalmi radiográfiai munkaterület
Átvilágító munkahely és átvilágító kabin sugárvédelmi követelményei
50
MSZ 836:1999 szabvány • röntgenberendezést alkalmazó ipari radiográfia • Csak hatósági engedéllyel végezhető ez a tevékenység • Biztonsági retesz és jelzőrendszer napi szintű ellenőrzése • Radiológus szakember, csak ő kapcsolhatja be a berendezést • legalább 2 fő szükséges a felvételezéshez
• 7,5 μSv/h fölött hatósági dózismérő kötelező • 20 μSv/h fölött operatív dózismérő is kötelező (fény- és hangjelzés) • A sugárirány helyes megválasztása (telepítéskor): a legalacsonyabb
legyen a munkavállalók sugárterhelése
51
MSZ 836:1999 szabvány • Átvilágítás/felvételezés ideje alatt tilos az átvilágító térben vagy a felvételező helyiségben tartózkodni! • A felvételező helyiség teherbejárati ajtaja csak belülről legyen nyitható • Ajtókon sugárveszély jele • Villogó fényű (sárga) lámpa jelezze a röntgengép bekapcsolt állapotát • Vészleállító gomb
52
Veszélyes áruk szállítása A veszélyes áruk szállítási szabályait nemzetközi előírások tartalmazzák. • Külön szabályzat van a veszélyes áruk • közúti (ADR), • vasúti (RID), • hajón történő (IMDG Code) szállítására. Ezek a szabályzatok határozzák meg a veszélyes áruk megengedett csomagolási módját. A hazai belföldi forgalomban az ADR szabályai érvényesek, amit kormányrendelet ír elő. Magyarországon hatályos az új ADR - kihirdette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 46/2005 (VI.28.) rendelete. 53
Radioaktív anyagok csomagolása • Környezetbe ne kerüljön ki radioaktív anyag • A csomagolást szállítást végzők sugárvédelme
Radioaktív anyagok esetén veszélyességüktől függően 4 csomagolás
• • • •
Engedményes Ipari A típusú B típusú 54
Engedményes csomagolás • Ezek csekély radioaktív anyag tartalmú csomagolások.
• A megengedett aktivitási határértéket olyan alacsonyan állapították meg, hogy gyakorlatilag veszélytelen, ezért a legtöbb szállítási előírás alól mentesítették. •
Az engedményes küldeménydarabok a ADR 7. osztály 1-4 lapjaihoz vannak besorolva.
•
A csomagolás lehet egy tűzálló doboz, de akár egy erős fa, vagy acél szerkezet is.
• Csak meghatározott mennyiségű anyag szállítható ilyen dobozban, melyek általában használati tárgyak. (Például füstérzékelők.) 55
Radioaktív anyagok csomagolása Ipari csomagolás Elsősorban hordós csomagolású szennyezett használati tárgyak ruhák A hordó erőssége szerint a ez a csomagolási mód további három osztályba sorolható. Az IP-1, IP-2 és IP-3 az angol industrial packaging rövidítésből. 56
Radioaktív anyagok csomagolása A típusú csomagolás • többrétegű doboz. • Tartalmaz egy belső tartályt, ami üvegből, műanyagból, vagy fémből készül és egy külső védőréteget műanyagból, vagy gumiból.
57
„A” típusú csomagolás
Radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok akkor sorolhatók be A-típusú küldemény-darabként, ha a következő feltétel teljesül: nem tartalmazhatnak nagyobb aktivitást:radioaktív anyagból A1 táblázatban előírt (Pl.Ir-192: 1 TBq) 58
„A” típusú csomagolás • Radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok akkor sorolhatók be A-típusú küldemény-darabként, ha a következő feltétel teljesül: – nem tartalmazhatnak nagyobb aktivitást: radioaktív anyagból A1 táblázatban előírt (Pl.Ir-192: 1 TBq) • Normál /és durvább szállítási körülmények között (halmozás, leesés a járműről, hegyes tárgy döfése) megakadályozza a radioaktív tartalom kiszabadulását. A szállítás során az árnyékolásnak is teljesen ki kell tartani. • Ezeket az eszközöket különböző szilárdsági teszteknek vetik alá.
•
Az A típusú csomagolással az eddigieknél már nagyobb aktivitáskoncentrációjú anyagok is szállíthatók, mint például radioaktív gyógyszeráruk. 59
Radioaktív anyagok csomagolása B típusú csomagolás Azoknak az anyagoknak a szállítása amelyek aktivitása meghaladja az A típusú csomagolás esetén megengedett értéket.
Egy küldeménydarab csak akkor sorolható be B(U) típusú küldeménydarabként, ha nem tartalmaz nagyobb aktivitást, mint a küldeménydarab-mintára engedélyezett (tehát minden típust egyedileg vizsgálnak) 200 literes hordótól az erősen árnyékolt acéltartályokig több féle csomagolóeszköz tartozik. Ezek a legszigorúbb szabályok szerint tervezett, gyártott és tesztelt csomagolások.
60
B típusú küldeménydarab
61
Csomagolások tesztelése A típusú
Tesztek kivitelezése:
• Vízállóság
• számítógépes szimuláció • méretarányos modellekkel végzett kísérlet • valódi csomagolóeszközökkel végzett kísérlet
• Ütéspróba • Átdöfés próba • Rezgésteszt
• Nyomásállóság • Szabadesés-teszt B típus esetén kiegészül • Tűzállóság • Vízállóság
62
A küldeménydarabok megjelölése (TI) • szállítási mutatószám (TI - Transzport index): a küldeménydarab felületétől 1 m-re µSv/h-ban mérhető maximális dózisteljesítmény számértékének 1/10-e, egy tizedes jegyre felfelé kerekítve. Pl. ha a csomag felszínétől 1 m távolságra 35,5 μSv/h dózisteljesítmény esetén a csomag transzport-indexe: 3,6.
63
A küldeménydarabok megjelölése Kategória elnevezése
Dózistelj. a küld. felszínén µSv/h
Szállítási mutatószám (TI)
III. Sárga (7C)
nagyobb mint 500, de legfeljebb 2000
nagyobb mint 1, de legfeljebb 10
II. Sárga (7B)
nagyobb mint 5, de legfeljebb 500
nagyobb mint 0, de legfeljebb 1
I. Fehér (7A)
legfeljebb 5
0 64
Köszönöm a figyelmet!