Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei
Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981) • 0. Bevezetés • 1. Tárgy
Ismétlődő mozdulatok értékelése
• 2. Alkalmazási terület • 3. Fogalom meghatározások • 4. Általános irányelvek
3. Fogalom meghatározások I.
3. Fogalom meghatározások II.
• 3.1 munkarendszer: ember és a munkaeszköz munkafolyamatban való együttmű űködését foglalja magába • 3.2 munkafeladat: célul kitű űzött munkaeredmény
• 3.5 munkahely: munkafeladat teljesítéséhez kijelölt térrész
• 3.3 munkaeszköz: munkarendszerben használt tárgyak (szerszámok, gépek, készülékek, bútorok, berendezések) • 3.4 munkafolyamat: A munkarendszeren belül az ember, a munkaeszköz, az anyag, az energia és az információ kölcsönhatásának térbeli és idő őbeli sorrendje
• 3.6 munkakörnyezet: tényező ők, melyek az emberre hatnak a munkahelyen ( fizikai, kémiai, biológiai, szociális és kulturális) • 3.7 munkaterhelés( vagy külső ő behatások) • 3.8 munka-igénybevétel: külső ő körülmények és követelmények összessége, melyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát • 3.9 munkafáradás: a munka-igénybevétel nem pathológiás hatása, mely pihenéssel teljesen megszű űntethető ő
4. Általános irányelvek
4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása
• 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása
• Kialakítás a testméretek figyelembevételével
• 4.2 A munkakörnyezet kialakítása
• Igénybevétel csökkentése
• 4.3 A munkafolyamat kialakítása
Testhelyzetek és váltogatásuk Izomerő ők Testmozgások összhangja • Jelzések, kijelző ők és kezelő őelemek kialakítása Jelzések és kijelző ők száma, típusa Kezelő őelemek száma, típusa, mű űködtető ő testrész
1
4.2 A munkakörnyezet kialakítása
4.3 A munkafolyamat kialakítása
• A, munkatér méretei
• A, feladatbő ő vítés (hasonló tevékenységek esetén)
• B, szellő őzés
• B, feladatbő ő vítés (eltérő ő tevékenységek esetén) • C, tevékenységcsere
• C, munkahelyi klíma
• D, munkaszünetek (szervezett vagy személyesen meghatározott)
• D, világítás • E, munkatér, munkaeszköz színe
• H, veszélyes anyag, sugárzás
Ezek foganatosítása érdekében különösen ügyelni kell: • E, figyelem és teljesítő őképesség változása nappal és éjszaka • F, az egyéntő ől, illetve életkortól függő ő teljesítő őképesség elérése
• I, védelem a kedvező őtlen idő őjárási hatások ellen
• G, az egyéni fejlő ődés
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelés célja
Az ergonómiai program várható eredményei
• A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés felmérése.
• Csökkenő ő megbetegedések, sérülések, és
• Az igénybevétel csökkentési lehető őségeinek
• Növekvő ő munkahatékonyság
• F, akusztika • G, emberre ható mechanikai rezgések és lökések
feltárása.
dolgozói kártérítési kiadások • Javuló egészségi állapot
• A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével.
• Csökkenő ő hiányzás és fluktuáció • Javuló alkalmazotti morál
• Az egészségkárosodás kockázatának elő őjelzése • Stb..
Példa ergonómiai akciók követésére Szakérői felmérés
Új projektek
Dolgozói felmérés
Kockázat felmérés
1 2 ... Prioritások
Intézkedés
Orvosi felmérés
Események
Kockázat értékelés
Példa ergonómiai program lefutására Jellegzetes tagok Munkavédelem Termelésfejlesztés Termelésirányítás Foglalkozás egészségügy Emberi erőforrás kezelés Szakértő Operátorok, közvetlen állomány
Főbb elemei Dolgozói megkérdezés Foglalkozás egészségügyi adatok Szakértői vizsgálat
Ergonómiai program indítása
Ergonómiai team kijelölése, képzése (majd frissítése)
Szűrővizsgálat (évenként felülvizsgálat) Prioritási lista karbantartása Fejlesztések kijelölése Fejlesztések megvalósítása Fejlesztések és a program értékelése
Menedzsment feladatok Politika meghatározás Célkitűzés Vezetői elköteleződés Vezetői szemlék tartása Forrás biztosítás
További források: Munkabalesetek kivizsgálása Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása Új munkahelyek / átalakítások vizsgálata Dolgozói bejelentések Különböző szemlék megállapításai
Prioritási lista
Ergonómiai program működtetése Ergonómiai fejlesztések megvalósítása Ergonómiai elvek érvényesítése, pl. közreműködés termelésfejlesztésben Együttműködés foglalkozás egészségüggyel, munkavédelemmel Ergonómiai adatok gyűjtése
2
Elő őkészítés
Munkahelyek ergonómiai értékelése és fejlesztése
• Információgyű űjtés
• Elő őzetes értékelés
a tevékenységrő ől
• Módszer kidolgozása
a felhasználókról
• Pilot study
a technológiáról
• Munkahelyek felvételezése
a környezetrő ől
• Értékelés
• Lehető őségek és korlátok felmérése (elvi, technikai, tér-idő ő stb.)
• Megvalósítás • Ellenő őrző ő vizsgálat
• Követelményjegyzék és ütemterv készítése
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése tapasztalatok
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése Fejlesztési javaslatok
• Tervezési fázisban optimális
• Áttervezés, módosítás
• Rendszerszemléletű ű alkalmazás ("minden mindennel összefügg") • Intuitív módszerek megerősítése (kísérleti munkahelyek tesztelése) • Dolgozók bevonása, participáció (kérdőív) • Technikai lehetőségek előnye (video, CAAA)
Munkahely elrendezés Szerszámok és eszközök Környezeti paraméterek • Szervezés, ellátás Munkarend Védő őfelszerelés Szociális szolgáltatások • Kiválasztás, képzés, participáció Követelmények és terhelések ismerete Egyéni képességek és korlátok ismerete
Az ergonómiai vizsgálat helye a folyamatban
A 80:20-as Pareto szabály
• Problémafeltárás – Hol a baj?
• Az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erő őfeszítések 20%-ával, míg a megmaradó 20% probléma megoldásához az erő őfeszítések 80%-a
• Tervezés – Megfelel-e az elő őírásoknak, szabványoknak, ajánlásoknak? • Tesztelés – Lehet-e javítani? • Összehasonlítás – Melyik megoldás a jobb?
szükséges. Csak kevés probléma nagyon összetett és nehéz
20%
• Értékelés – Valóban jó?
A legtöbb problémát viszonylag kis erőfeszítéssel meg lehet oldani
• Ellenő őrzés – Még mindig megfelelő ő? Lehet még javítani?
80%
3
Alkalmazható módszerek
Nyak hát
Kar könyök kéz
Derék
a. előre dőlés b. elfordulás c. előrehajolás és elfordulás 2. A művelet közben a kézfeje vagy csuklója kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például a. a csukló kifeszítése vagy elfordulása b. az ujj kemény felülethez nyomása c. csukló körzése 3. Az idő egy részében guggol vagy térdel?
GME list • Szubjektív fáradtságérzés megítélése
Leírás
1. A művelet közben a nyaka vagy háta kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például:
• Ellenő őrző őlista
Check-Points
Comb térd
4. Rendszeresen üt vagy nyom a tenyerével? 5. Dolgozik a vállával és a kezeivel?
GME ergonómiai ellenő őrző őlista
6. A feladatok többségét kinyújtott és megfeszített karral végzi? 7. Ha használ mechanikus eszközt (manipulátort), azt a testétől távol, kinyújtott kézzel kezeli? 8. Tart kinyújtott kézzel súlyos P tárgyakat vagy eszközöket?
• Video playback
9. Kezel 4,5 kg-nál nehezebb tárgyakat? Kell konténereket mozgatnia? 10. Lefelé fordított tenyérrel meg kell fognia súlyokat? 11. Használ-e olyan szerszámokat, amelyeknek a. Nehéz tartani a nyelét (markolatát)? b. A nyele (markolat) fémből készült? c. Tömege 4.5 kg-nál több vagy a kifejtett nyomaték nagyobb 20 Nm-nél? d. A kezelőszervét lehetetlen több újjal is működtetni? e. Fentről lefelé függesztett a szerszám? 12. Bármely (bal vagy jobb) kézzel kezelhető a szerszám? 13. Kényelmetlen helyzetbe kényszeríti a szerszám használata a kezet vagy a csuklót?
• Toyota módszer • Kérdő őív
14. A művelet túlnyomó részében azonos testhelyzetben kell maradnia? 15. Ismétlődően be kell ülnie az autóba? 16. A munkavégzés helye túl alacsony vagy túl magas? 17. Érintkezik éles, hegyes anyagokkal? 18. Megfelelően nagy a munkahely? 19. Csúszós, ferde, vagy lépcsős a munkahely?
• Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés (CAAA)
Jelölje be, az előforduló eseteket! Alkalmazási eljárás Váltogatják a különböző munkahelyeket? • Jelölje a terhelt testtájakat! Vannak problémáik a zajjal, hőmérséklettel, világítással vagy a környezettel? • Kövesse a fehér mezőket jobbra! • A munka tartalmazza valamelyiket a feltüntetett Használnak személyes munkavédelmi eszközöket, szempontok közül? bakancsot, kesztyűt, szemüveget? • Ha igen, jelölje azt pipával Ön felügyeli a munkáját? Kérjük a lap hátlapján az ergonómiai javaslatait fogalmazza meg!
Ergonómiai ellenő őrző ő listák
Kéziszerszámok
• Anyagmozgatás és tárolás
• Ismétlő ődő ő feladatokhoz speciális szerszámok vannak?
• Kéziszerszámok • Termelő ő berendezések biztonsága • Munkahely kialakítás fejlesztése • Világítás
• A segédenergiával mű űködő ő eszközök biztonságosak, a munkavédelmi eszközöket használják? • Az állandó helyen folyó mű űveletekhez függesztett szerszámokat használnak? • Az anyagok és megmunkálás alatt levő ő anyagok rögzítésre satukat és fogókat használnak?
• Építmények
• Használnak kéztámaszt precíziós feladatok ellátásához?
• Veszélyes anyagok és tényező ők kezelése
• A lehető ő legkönnyebb eszközöket használják (kivéve az ütő ő
• Jóléti létesítmények
szerszámokat)?
• Munkaszervezet
Termelő ő berendezések biztonsága
Biztonsági megoldások
• Védik a kezelő őszerveket a véletlenszerű ű mű űködtetéstő ől? • A vészkapcsolók tisztán láthatók és elérhető ők a dolgozó természetes helyzetébő ől? • A különböző ő szabályozók könnyen megkülönböztethető ők egymástól? • A dolgozó kényelmesen lát és elér minden kezelő őszervet? • A kezelő őszervek a mű űködtetési sorrendben vannak elhelyezve? • A természetes elvárásoknak megfelelő ően kell a kezelő őszerveket mű űködetni?
4
Munkahely kialakítás fejlesztése
Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál I.
• A munkafelület magassága minden dolgozónak a könyökmagasságába vagy kicsit az alá esik? • Az alacsonyabb dolgozók is elérik a kezelő őszerveket és anyagokat a természetes helyzetükben?
Rongycsavarás Rossz vibráció
• A magasabb dolgozók számára is van elég hely a lábak és a test mozgásához?
Könyök kint
• A gyakran használt anyagok, eszközök és kezelő őszervek könnyen elérhető őek? • Minden munkaállomásnak stabil, többfunkciós munkafelülete van?
Vállak túl magasan / alacsonyan
Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál II.
Komfort zóna
Rossz rálátás
PROBLÉMA
GÉP
Hajlított csukló
Fenék fent
Vízszintes távolság
A CÉL 900-OS ELFORDÍTÁSA
EGYENES VONALÚ SZERSZÁM GÉP
GÉP
Törzscsavarás
Álló- ülőmunka
A látás és a fej-nyak helyzete
Statikus munka
Az optimális munkamagasság
5
A csukló helyzete
A fizikai teljesítmény befolyásoló tényező ői és a szabványok EN 547-1, EN 547-1, EN 547-1 Az emberi test méretei
EN 1005-4 A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése
Testtartás és mozgások
EN 1005-2 A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása
EN 1005-3 A gépkezeléshez ajánlott erőhatárok
Erőkövetelmények
EN 894-3 A kijelzők és a kezelőelemek tervezésének ergonómiai követelményei 3. rész: Kezelőelemek
EN 1005-4 A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése
Testméretek
EN 1005-4:2005 + A1: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 4. rész A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése • Populáció meghatározása • Feladat elemzés • Szükséges ergonómiai adatok meghatározása • CAAA • Kockázatértékelés • Operátorokkal • Kockázatértékelés
6
A helyes testhelyzet tervezésének alapelvei • Tervezzünk természetes testhelyzetekre • Ösztönözzünk gyakori testhelyzet változtatásra • Alkalmazzunk megfelelő ő háttámaszt ülő ő testhelyzetben • Biztosítsuk az erő őkifejtéshez szükséges optimális testhelyzetet • Kerüljük a fej és törzs elő őredő őlését, a felemelt felső őkart igénylő ő testhelyzeteket, a csavart és aszimmetrikus testhelyzeteket, a mozgástartomány szélső ő helyzeteit tartósan igénylő ő testhelyzeteket, az érzékeny szövetek igénybevételét a test megtámasztására.
7
