Kongresszus előkészítő Bizottság 2. ülés Brüsszel, 2010. november 24.
Az ESZSZ 2011-2015. közötti időszakra vonatkozó kongresszusi programja rövid és áttekinthető lesz, a következő témákkal: • • • • • • • • •
Munkahelyek, jó munkahelyek, fenntartható munkahelyek Szolidaritás a kaszinókapitalizmus ellen Szolidaritás a szociális piacgazdaságért Szolidaritás a tisztességes fenntartható fejlődésért Szolidaritás a nagyobb egyenlőségért és a szociális kohézióért Európai minimálbér-politika: lehetőségek és veszélyek Szolidaritás a munkahelyi egészségért és biztonságért Szolidaritás a fair globalizációért Szolidaritási akció a valódi szociális párbeszédért minden szinten
Munkahelyek, jó munkahelyek, fenntartható munkahelyek A gazdasági válság erősen érintette a munkaerő-piacokat, folyamatosan nőtt a munkanélküliség, 2010-ben az EU egészében 9,6 %, az Euró zóna országaiban pedig elérte a 10 %-ot. A fiatalok helyzete még súlyosabb, a munkanélküli fiatalok aránya sokkal magasabb. A bizonytalan munkaszerződések növekedésével a munkavállalók kiszolgáltatottsága növekedett. Egyre több a kényszervállalkozó, akik semmilyen védelemben nem részesülnek. A legrosszabb helyzetben lévők váltak a legkiszolgáltatottabbakká. Az Európai Unióban megvalósult a „flexicuity” (rugalmas biztonság) koncepciója, de ennek bevezetése sajnos további „megnyirbálásokhoz” vezetett a munkaerő-piacon. Sajnos egyre több az egyéni munkaszerződés a kollektív szerződések rovására. Ebben a helyzetben még nagyobb szükség lenne a hatékony szociális párbeszédre és kollektív szerződésekre. Üzeneteink és kötelezettségeink: • Minden munkavállalót megillet a törvény által biztosított és a tárgyalások útján elért védelem, ezt meg kell valósítanunk • Olyan aktív munkaerő-piaci politikát követelünk, melyek minőségi munkahelyeket biztosítanak. • Minden foglalkoztatási formát megillet a kollektív szerződés védelme, a bizonytalan foglalkoztatási formákban alkalmazott munkavállalók gyakran semmilyen védelemben nem részesülnek • Tovább folytatjuk a BusinessEurope-pal a zöld munkahelyekre tett kezdeményezéseinket
• Az élethosszig tartó tanuláshoz és a képzéshez való jogot el kell ismerni és meg kell valósítani
Szolidaritási akció a kaszinókapitalizmus ellen Az elmúlt 20 évben, - mely végül a 2008. évi pénzügyi válsághoz vezetett, a pénzügyi tranzakciók száma 450 %-kal növekedett. A pénzvilág a rövidtávú befektetésekre törekedett, ahelyett, hogy hosszabb távra gondolva, átláthatóan, a szociális felelősséget is fegyelembe véve jártak volna el. A pénzügyi válság hatásai: kevés befektetés, a „zöld befektetések” számának stagnálása, gazdasági és pénzügyi válság, munkanélküliség és növekvő szegénység.
Üzeneteink és kötelezettségeink: •
• • • • • • • • • •
A költségvetéseket meg kell védeni a kaszinókapitalizmustól. A szociális igazságosság és a demokrácia kerülnek veszélybe, ha a munkavállalóknak és családjaiknak kell elviselniük a válság következményeit Nem fizethetnek a munkavállalók és családjaik a válságért, míg a részvényesek és a managerek mindennapi életüket élik A pénzügyi szektorban átláthatóságra kell törekedni A kiadásoknak a reálgazdaságot kell szolgálniuk Válság prevenciós rendszereket kell bevezetni Szét kell választani a befektetési és a kereskedelmi bankok tevékenységét Növelni kell a munkavállalói és egyéb részvényesek jelenlétét a vállalatok vezetésében Erősebben kell szabályozni a befektetési és spekulációs alapok működését Európai akciót fogunk szervezni nemzeti és vállalati szinten azért, hogy ezt elérjük, és hogy véget vessenek az adóparadicsomoknak Támogatjuk a bankadó bevezetését és pénzügyi tranzakciók megadóztatását Megszorítási figyelőt (A&B Watch) szervezünk európai, nemzeti és vállalati szinten
Szolidaritási akció a szociális piacgazdaságért A Lisszaboni stratégia kimondja, hogy meg kell valósítani a szociális piacgazdaságot, a teljes foglalkoztatást, a versenyképes piacgazdaságot és a szociális haladást. Ennek megvalósításához szükséges lenne a tagállamok gazdaság- és munkaerő-piaci politikáját és esetleg szociálpolitikáját is koordinálni. A tagállamok ugyan elismerik a nizzai Szociális Charta elfogadása miatt kötelező alapjogokat, az alapvető emberi jogok és a szabadságjogok védelmét is. A Lisszaboni Szerződés egyik legfontosabb része az un. Horizontális Szociális Záradék, mely kimondja, hogy az EU politikák megvalósításához szükség van a magas szintű foglalkoztatásra, megfelelő szociális védelemre, a szociális kirekesztés elleni harcra, magas színvonalú oktatásra és képzésre és az egészség védelmére. Mindezek ellenére a közelmúlt történései miatt joggal kérdezzük, hogy létezike egyáltalán a szociális Európa?
Az elmúlt időben az EU integráció lelassult, ezt világosan mutatják az Európai Bíróság ítéletei. (Viking, Laval, stb. esetek). Az EU-nak figyelemmel kell lennie, hogy a tagországok biztosítsák a megfelelő szintű közszolgáltatásokat, a szociális védelmet, beleértve a nyugdíjakat és a munkanélküli segélyeket. Az egészségügyet és az oktatást sem lehet egyszerű gazdasági tevékenységként kezelni. A szociális piacgazdaság csak koherens szociálpolitikával és gazdasági kormányzással valósulhat meg. Főbb üzeneteink és tennivalók: • A belső piacnak szociális piacnak kell lennie. A belső piacnak olyan politikákat kell követniük, melyekkel elkerülik a munkavállalókra károsan kiható versenyt. • Olyan gazdasági kormányzásra van szükségünk, mely szolidaritáson, és nem büntetésen alapul • Az európai munkaerő-piacnak szüksége van alapvető, európai munkaügyi szabványokra, melyek minden munkavállalóra érvényesek
Szolidaritási akció az fair és fenntartható fejlődésért A klímaváltozás és annak fenyegető következményei miatt nagyobb figyelmet kellene fordítani a környezetünkre. Nem minden, az eddigiektől eltérő gazdasági modell szolgálná a munkavállalók és a szakszervezeti mozgalom érdekeit. Létre kell hozni egy mindenki számára elfogadható menetrendet az alacsony szénfelhasználású társadalomba történő átmenethez. Ehhez azonban meg kell erősíteni a fejlesztési politikákat, alternatív befektetési formákat kell találni, olyan gazdasági és szociális intézkedéseket kell előkészíteni, melyek az ebben a folyamatban érintett munkavállalókat és gazdasági ágazatokat hivatottak segíteni. Főbb üzeneteink és tennivalók: • Az ESZSZ arra hívja fel az EU-t, hogy fenntartható és erőteljes befektetéseket hajtson végre környezetbarát technológiák és politikák megvalósítására • Az ESZSZ felszólítja az EU vezető személyiségeit, hogy segítsék elő a megvalósítható zöld gazdaság létrehozását, ehhez a kutatás és fejlesztés, az oktatás, stb. előtérbe helyezését • Az ESZSZ kéri az EU-t, hogy hozzon a környezetváltozás területét érintő jogszabályokat, hogy legyen fair az átmenet a fenntartható gazdaságba • Az ESZSZ nagyobb jogokat szeretne a szakszervezetek számára a munkaegészségügy és munkabiztonsági területén és ehhez oktatást is szeretne • Az ESZSZ minden e témát érintő ügyet folyamatosan monitorozni fog
Szolidaritási akció a nagyobb egyenlőségért és a szociális kohézióért Az egyenlőtlenségek különböző szinteken vannak jelen, szegények és gazdagok, fiatalok és munkatapasztalatokkal rendelkezők, gazdag és szegény országok között, régiók között,
és a hazájukban dolgozó munkavállalók és a külföldiek között is. Az egyenlőség a szakszervezeti tevékenység alapja. A nőket nagyobb mértékben érintette a válság. A nők bérei még mindig 18%-kal alacsonyabbak, gyakran alulértékelik őket. A szociális védelmi rendszerek megnyirbálása hozzájárul az egyenlőtlenségek növeléséhez. Az üzeneteink és kötelezettségeink: • Nagyobb egyenlőséget kell biztosítani mind a munkahelyeken, mind a társadalomban • Az EU-nak erős szociális kohézióra és igazságosságra van szüksége • A munkavállalóknak nemre, korra, származásra, vallásra vagy szexuális hovatartozásra való tekintet nélkül egyenlő bánásmódra van szükségük • Fel kell számolni a meglévő egyenlőtlenségeket • Minden munkavállalót megillet a minimumbér és/vagy kollektív alku által kialkudott bér • Az ESZSZ támogatja, hogy minden tagországban legyen minimumbér • Az ESZSZ folytatja a március 8-i felmérést a nők helyzetével kapcsolatban
Európai minimumbér politika: lehetőségek és veszélyek A 27 EU tagállama közül 20-ban van minimálbér. Minden munkavállalót megillet a minimumbér és/vagy kollektív alku által kialkudott bér joga. Az európai minimálbér szükségességének kérdését több ESZSZ tagszervezet óhajára tárgyalja újra a dokumentum. Az európai minimálbér összege természetesen nem azt jelentené, hogy az ugyanannyi lenne minden tagállamban, hanem a nemzeti bérekhez igazodva az átlagbérnek az 50-60 %-a lenne. A különböző országok képviselői között nem egységes a vélemény, hogy szükséges-e az európai minimálbér bevezetése. Az osztrák, a svéd, és a dán szakszervezetek ellenzik. Szerintük a minimumbért kollektív szerződésekkel kell elérni, nem jogszabályokkal, mert azok bármikor megváltoztathatók. Mellette szól viszont, hogy ellentétes trendet képviselne az összes, mostanában divatos bizonytalan foglalkoztatási formával szemben. A munkaerő szabad mozgása egy speciális oldalát mutatja meg az európai munkaerő-piacnak Ha ugyanazért a munkáért mindenütt ugyanazt a bért fizetnék, akkor megszűnne a szociális dömping.
Szolidaritási akció a munkahelyi egészségért és biztonságért Az ILO statisztikák szerint évente 160 000 munkavállaló hal meg munkahelyi balesetben vagy valamilyen munkával összefüggő betegségben. Bár a halálos munkahelyi balesetek száma erősen csökkent az elmúlt 20 évben, a nagyszámú daganatos és szív- és érrendszeri betegségben elhunytak számát megelőző intézkedésekkel csökkenteni lehetne. Főbb üzeneteink és tennivalók:
• • • • •
Jobb munkahelyi körülményeket és hatékony megelőzési politikák bevezetését követeljük Sok esetben a nanotechnológia és a környezetváltozások hatásainak tudományos elemzésére lenne szükség az egészségre való hatás szempontjából A mérgező vegyi anyagok helyett más megfelelő anyagokat kell találni Az ESZSZ monitorozni fogja a munkahelyeket a jogsértések és a munkahelyi stressz szempontjából Tenni kell a munkahelyen szerzett vázizom betegségek ellen
• Az ESZSZ és tagszervezetei mindenhol az évnek ugyanazon a hetében munkaegészségügyi napot fog tartani.
Szolidaritási akció a fair globalizációért Az EU-nak, mivel az a világ egyik gazdasági nagyhatalma, vezető szerepet kell játszania világszinten is. A Lisszaboni Szerződés is arra ösztönöz, hogy az EU-nak el kell terjesztenie értékeit a világban, így a demokráciát, a törvénykezést, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, az emberi méltóságot, az egyenlőség elvét és a szolidaritást. Ezt a politikát kell képviselnie a Dohában elindított többoldalú kereskedelmi tárgyalássorozaton is. Az ESZSZ számára az a legfontosabb, hogy az EU az európai szociális modell elvét valósítsa meg összes nemzetközi tevékenysége során. Főbb üzeneteink és tennivalók: • Az EU-nak világszinten is a saját értékrendjét kell képviselnie a kereskedelmi tárgyalások során, az EU mindenféle segélyezési programjában is • Üdvözöljük, hogy az Európai Parlament állást foglalt a demokrácia betartásának vizsgálatára az EU kereskedelmi tárgyalásainak során • Az ESZSZ meg fogja erősíteni kapcsolatait a többi európai országgal és a mediterrán országokkal, az ITUC-vel és a PERC-kel, és más regionális szakszervezeti együttműködésekkel, valamint a más földrészek szervezeteivel. • Az ESZSZ nyomást fog gyakorolni a tisztességes globalizációért és az európai szociális modell megvalósításának elterjesztéséért.
Szolidaritási akció a szociális párbeszédért minden szinten Az európai szociális párbeszéd az elmúlt 20 évben nagy változásokon ment át. A Maastrichti Szerződés Szociális Protokollja óta az európai szociális partnerek tárgyalhatnak egymással, létrehozhatnak önálló szerződéseket. Olyan szerződéseket is köthetnek, melyeket nemzeti szinten kell végrehajtani. Az 1990. évek második felében az európai szociális párbeszéd mind az ágazatok között, mind szektoriális szinten jelentős változásokon ment keresztül. Számos szektorban jöttek létre szektoriális párbeszéd bizottságok. A szociális párbeszéd a szociális Európa hajtóerejévé vált.
Sajnos azonban a legutóbbi időkben a szociális partnerek által elfogadott közös álláspontok megvalósítása nem történik meg. Főbb üzeneteink és tennivalók: • Az ESZSZ emlékeztet rá, hogy mi az európai szociális párbeszéd szerepe • Az Európai Bizottságnak sokkal határozottabban kell fellépnie az európai szociális párbeszéd, mind az ágazati, mind a szektoriális szinten. • Ambiciózus közös álláspontok létrehozására van szükség, melyek megvalósítását monitorozni kell. • Az elsődleges célok: a munkavállalók munkakörülményeinek javítása, és a szociális dömping elleni harc. • Az ESZSZ létrehoz egy hálózatot, melyben a peres ügyeket monitorozza, azért, hogy kialakítson a szervezetei számára egy használható stratégiát a peres ügyekhez
