MINDENNAPI ÉLETÜNK Irodai munkahelyek ergonómiai kialakítása Tárgyszavak: ergonómia; irodatervezés; irodabútor; számítógépes tervezés; egészségvédelem; porckorong-megbetegedés.
A korszerűen kialakított irodai munkahely jelentősége A túlságosan kevés, ugyanakkor egyoldalú mozgás miatt az irodai dolgozókat nagyon gyakran éri porckorong-károsodás. Az optimális munkahely kialakításánál ezért fontos szempont, hogy a dolgozó a munka során elegendő testmozgást végezzen, és váltogassa testtartását. A porckorong-károsodás fő oka a túlnyomórészt ülő munka, nehéz súlyok emelése nem megfelelő testtartásban, és az ezeket ellensúlyozó sportolás hiánya. Németországban a munkaképtelenséghez vezető okok között a porckorong károsodása 20%-os részaránnyal a második helyen áll. A károsodás megelőzése érdekében feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok ne sajnálják a pénzt korszerű, dinamikus munkahelyek kialakítására. A műhelyekben előnyben kell részesíteni az állítható magasságú szerelő- vagy csomagolóhelyeket, az igazgatósági épületekben pedig az állítható magasságú irodai és számítógépes munkahelyeket. Egy jól kialakított irodai munkahelynek lehetőséget kell nyújtania munka közben az ülő és az álló testhelyzet váltogatására. A tervezők munkája manapság nagyon kevés testmozgást igényel. Korábban sokkal változatosabb volt, mert rendszerint a rajztáblánál állva terveztek, a táblázatokat pedig ülve készítették el. Most viszont mindezt egyetlen számítógépes munkahelynél végezhetik. Ezért ma a műszaki osztályokon gyakran látunk olyan tervezőket, akik nagy, drága grafikus képernyők előtt kizárólag ülve dolgoznak. Mivel a korszerű számítógépes munkahelyek rendkívül költségesek, a munkahely megfelelő kialakítása sajnos háttérbe szorul. Pedig a csúcstechnika semmit sem ér, ha az, aki kezelné porckorong-károsodás miatt betegállományban van.
Irodabútor-rendszerek különféle munkaterületekre A wiesenfeldi Leuwico cég a számítógépes irodatechnika első megjelenése óta olyan irodai berendezéseket gyárt, amelyek munkavégzés közben lehetővé teszik a dinamikus mozgást. Azóta egyre több vállalat ismerte fel az ún. dinamikus munkahelyek fontosságát, ezért az ügyfelek komplett rendszert igényeltek szinte minden adminisztrációs munkaterületre. A cég ezért kifejlesztett egy új irodai berendezésrendszert, amely állítható magasságú álló és ülő munkahelyeket, átalakítható asztalrendszereket, állítható számítógépes munkahelyeket, továbbá kiegészítő elemeket tartalmaz. A rendszer megtervezésekor különösen ügyeltek arra, hogy a munkahely minden munkafolyamatra külön beállítható legyen, és munkavégzés közben rendszeresen lehessen váltogatni az ülő és az álló testhelyzetet. Az új programnak nemcsak az az előnye, hogy teljes körű kínálatot nyújt, hanem az is, hogy funkcionális tervezése révén egyéni igények kielégítésére is módot ad. Az újszerű irodai berendezésrendszer öt termékcsoportból áll. Az első csoportot az asztalok sokoldalúsága jellemzi. Egy többfunkciós asztallaptartóból négyféle asztalláb alakítható ki: az asztallap állhat 4 lábon, A-lábon, T-lábon vagy kecskelábon. Ezenkívül számtalan variációban léteznek különböző szélességű, állítható magasságú asztalok kihúzható asztallapokkal és görgőkkel. A második termékcsoporthoz tartoznak az álló- és ülőmunkához egyaránt beállítható magasságú asztalok. Az asztallap magassága kézzel vagy motorral állítható. A kiindulási magasság 68-78 cm, az állíthatóság tartománya 52 cm. Így az asztallap ülő- és állómunkához, valamint minden testmagassághoz egyaránt beállítható. A harmadik termékcsoport egy jól átgondolt konferenciaasztalrendszer. Ez a rendszer az első termékcsoporthoz hasonlít, de az asztalok Y formájú konstrukciója lehetővé teszi, hogy az egyes asztalrészek minden oldalról jól egymáshoz illeszthetők legyenek. A negyedik termékcsoport egy egyszerre hasznos és nélkülözhetetlen tartozékprogram. A rendszerhez tartozó irattárolók, gördülő irattartók, elmozdítható falak vagy polcok jól kiegészítik az ergonómiai kialakítású iroda berendezését.
Korszerű számítógépes munkahelyek A tervezőirodákat leginkább az ötödik csoport termékei – az újszerű számítógépes munkahelyek – érdekelhetik. A program két különböző típusú számítógépes munkahelyet tartalmaz. Az egyik típus a két részből álló asztal, amelynél a kezelőszint és a képernyőszint magassága egymástól függetlenül állítható be, emellett mindkét szint különböző szögben dönthető is. A gépek és a monitorok elhelyezésére is számtalan lehetőség kínálkozik. A másik típusú munkahelynél először a monitort tartalmazó asztallap magasságát kell beállítani, utána pedig a monitor dőlésszögét. Ezen túlmenően a képernyőlap magassága is változtatható. A két alaptípuson belül különböző alakú és méretű munkaasztalok választhatók, az irodában rendelkezésre álló helynek, az asztalra kerülő gépek nagyságának és a dolgozók igényeinek megfelelően. Mindegyik modell egyszerre stabil és esztétikus. Fontos az optimális látótér A képernyőbetétes asztalok két méretben szállíthatók: 1,2 és 1,6 m hosszúságban, de egységesen 1,2 m szélességben. A képernyő ezeken külön betétlapon áll, amelynek magassága 0–15 cm között változtatható, dőlésszöge pedig 0–25 fok között variálható. Egy számítógépen dolgozó tervező munkaidejének kb. a felében a képernyőt nézi. Rendkívül fontos ezért az optimális látásviszonyok megteremtése, hiszen a szem természetellenes állása, valamint a görcsös, merev fej- és nyaktartás megerőlteti az izmokat és a legtöbbször erős fejfájást okoz. A fejtartás akkor laza, ha a fej a függőlegestől 10–15 fokkal hajlik el, a szem pedig akkor van természetes állásban, ha a tekintet a fejjel 15– 20 fokos szöget zár be. Így a szemkímélő látótengely a vízszintestől 25– 35 fokkal tér el. A képernyőt tehát mindig ferdén és a vízszintes látótengely alatt kell elhelyezni. Ez megkívánja, hogy egy jó számítógépes munkaasztal mindig két részre osztott legyen. Ennek a követelménynek vagy kétrészes asztallappal, vagy állítható képernyő-alátétlappal lehet eleget tenni. A kétrészes asztallappal ellátott kettős munkaasztal két hosszúságban (1,2 és 1,6 m) kapható. Az elülső asztallap szélessége 55 vagy 65 cm lehet, a hátsóé 38, 50 vagy 65 cm. A DIN 4543 szabvány előírja, hogy a látótávolságnak 45 és 60 cm között kell lennie, egyes szakembe-
rek 70 cm-es távolságot tartanak ideálisnak. Ezzel a számítógépes munkahelyprogrammal mindenképpen megoldható a kedvező látótávolság beállítása. A hátsó asztallap dőlésszöge fokozatmentesen beállítható A hátsó asztallapnak nemcsak a magassága, hanem a dőlésszöge is – az ergonómiai követelményeknek megfelelően – fokozatmentesen beállítható. Különösen érdekes az a változat, amelynél a hátsó asztallap kiindulási magassága (70 cm) már eleve 10 cm-rel alacsonyabb, mint az elülső asztallapé. Itt a hátsó asztallap magassága 44 cm-t állítható, más modelleknél viszont 52 cm az állíthatósági tartomány. A billentyűzet kényelmes kezelése érdekében az asztallap 0-10 fokkal dönthető. A dőlésszög kézi tekerővel fokozatmentesen állítható be. A számítógépes sarokasztalok négy szélességben és hosszúságban, egy- vagy kétrészes asztallappal szállíthatók. Sok felhasználót érdekelhetnek az állítható képernyőalátéttel rendelkező, különböző alakú számítógépes asztalok. Az asztal kívánságra szállítható ovális formában, illetve konvex vagy konkáv elülső peremmel. A legnagyobb asztal 3 m hosszú, alapterülete több mint 3 m2. A bútormagasság rendkívül egyszerű, gyors és kézzel elvégezhető beállítása a fejlesztőcsoport egyik legnagyobb újítása. Az asztalok jól terhelhetők, a képernyőt tartalmazó asztalok maximum 115 kg-t elbírnak. A kábelcsatornák és áttörések elrejthetők A számos kábelcsatorna és kábelátvezetés valamennyi számítógépes munkahelynél rejtett. Ezek el is zárhatók a bútor egy elemével, amikor a gép használaton kívül van. Például csupán a széles keresztléc több földelt dugaszoló aljat, hálózati csatlakozót és modemet tartalmaz. Ezek teljesen lefedhetők, így a készülékek kevésbé porosodnak be. A bútorokon kívül különböző kiegészítők is szállíthatók. Közülük külön említést érdemelnek a képernyős munkahelyet megvilágító lámpák, hiszen a helyes, nem vakító megvilágítás éppen olyan fontos ahhoz, hogy kifáradás nélkül jó munkát végezzünk, mint az ergonómiailag a legjobban megtervezett számítógépes munkaasztal.
A gerincoszlopot az álló testhelyzet kevésbé terheli meg, mint az egyenes ülés. Amikor az ülő ember még kissé előre is dől, a gerincoszlopot majdnem kétszer annyira megerőlteti, mint állva. Ez az oka annak, hogy a dinamikus irodabútorok, különösen az állítható magasságú munkahelyek, megőrzik a dolgozók munkaképességét. Megelőzik ugyanis a porckorong károsodását és a munkaképtelenné válást. Összeállította: Szabó Ildikó [1] Ruthenberg, R.: Hohe dynamik. = Das Industrie Magazin, 37. k. 8. sz. 2003. szept. p. 42–47. [2] Fogleman, M.; Lewis, R. J.: Factors associated with self-reported musculoskeletal discomfort in video display terminal (VDT) users. = International Journal of Industrial Ergonomics, 29. k. 6. sz. 2002. p. 311–318.
Röviden… Vágás vízsugárral Hidegmegmunkálásban fémek vágására elterjedten alkalmazzák az erősen koptató (abrazív) anyagot tartalmazó, nagynyomású vízsugaras technológiákat. A hagyományos (WAIS = Wasser-Abrasive-Injektions-Verfahren) módszernél az abrazív anyagot levegővel keverve szívják be, és nagynyomású keverőfejben vízzel keverve használják vágásra. Az eljárás hátránya a kis vágási teljesítmény és a folytonos szikrasugár, amely robbanásveszélyes. A továbbfejlesztett, újabb (WASS = Wasser-Abrasive-Suspensions-SchneidVerfahren) eljárásnál az abrazív anyagot 40 literes, nagynyomású tartályban vízzel keverve szuszpenzióvá alakítják, és max. 1400 bar nyomásra sűrítik. A víz mennyiségének függvényében 8–10% csiszoló–koptató anyagot adnak a nagynyomású vízsugárhoz, és a nagynyomású szuszpenziót hajlékony tömlővel vezetik a vágófúvókához, amelyet hidraulikus hajtású manipulátorok mozgatnak; így a rendszer robbanásveszélyes környezetben is alkalmazható. A teljes berendezés minden eleme szabványos méretű konténerben van, így könnyen és biztonságosan szállítható, bárhol használható. A Német Szövetségi Anyagfejlesztési és Anyagvizsgálati Hivatal (BAM) durranógáz atmoszférában végzett kísérleteket különböző vastagságú és anyagú mintákkal, és igazolta, hogy az eljárás és a berendezés a környező robbanásveszélyes atmoszférát nem gyújtja be. Az eljárást egy osztrák kőolaj-finomító FCC reaktora kupolájának eltávolításánál alkalmazták. A kupola anyaga 20 mm vastag ST 37 acél, 4%
acéltűtartalmú, 80 mm vastag tűzálló beton és kb. 10 mm vastag koksz. A teljes vágáshossz kb. 10 m volt, a műveletet 49 m magasságban végezték, a kupolát kilenc óra alatt vágták le a reaktortartályról. Az eljárás különösen vegyipari, kőolajipari, gyógyszeripari, nukleáris berendezések bontására, üzemzavarok utáni javítási műveleteinél alkalmazható, akár több méter mély vízben is. Mivel a vágófúvókából csak víz és abrazív anyag lép ki, nem keletkezik az egészségre ártalmas, a környezetet szennyező por, gáz, radioaktív aeroszol. A megmunkált anyag szerkezete nem változik; vágás közben nem keletkeznek rezgések; összetett anyagok (pl. acél + beton) hidegen vághatók; akár 350 mm-nél vastagabb acél is vágható. (Instandhaltung, 2004. 2. sz. ápr. p. 22–23.)
Infravörös, termográfiás eljárás villamos berendezések károsodásainak megelőzésére Az USA és Franciaország biztosítótársaságai után a német biztosítók is javasolják villamos berendezések és készülékek kezdődő hibáinak, bizonytalan érintkezéseinek infravörös, termográfiás módszerekkel végzett felderítését. A VdS Schadenverhütung GmbH a közeljövőben erre a szakterületre vonatkozó új irányelveket szándékozik megjelentetni. A VdS 2859 a termográfiás készülékek minősítésével, a biztosítók tapasztalatain alapuló követelmények meghatározásával és tanúsításával, a VdS 2858 villamos berendezések és készülékek termográfiás vizsgálatával foglalkozik. Tartalmazza a vizsgálatok szakszerű és reprodukálható elvégzésére alkalmas, bizonyított minősítésű és a megfelelő készülékekkel rendelkező intézmények jegyzékét is, továbbá egységes vizsgálati jelentés bevezetéséről is intézkedik. A villamos berendezések és készülékek állapotának infravörös, termográfiás ellenőrzése rendkívül hasznos és eredményes kiegészítő módszer, azonban nem helyettesítheti az egyéb előírásokban megfogalmazott vizsgálati, mérési, szemrevételezési eljárásokat. A rendszeresen megismételt, közvetlen érintkezést, csatlakozást nem igénylő termográfiás vizsgálatok a berendezések kikapcsolása nélkül végezhetők, más módszerekkel nehezen észlelhető, kezdődő hibák felderítésére alkalmasak. A vizsgálati eljárás alapján nyilvánvaló, hogy a szokásos, fémburkolatú kapcsolószekrények, sőt az infravörös sugárzást át nem engedő üveg- vagy műanyag ablakok nem teszik lehetővé a termográfiás vizsgálatokat. A probléma megoldására az infravörös sugárzást átengedő, különleges üvegből készült ablakok vagy (kisfeszültségű berendezésekben) fémrácsokkal fedett nyílások alkalmasak. (Instandhaltung, 2004. 2. sz. ápr. p. 16–17.)
Az ügyfelektől származó ötletek kezelése A vállalatok mind a tartós technológiai, mind a termékfejlesztési folyamatok legfontosabb forrásának saját munkatársaikat, az internetet, a piacot és versenytársaikat tekintik. Kevesebb figyelmet szentelnek a beszállítókra. Ezek a megállapítások egy olyan felmérésből származnak, amelynek során az innováció eredményességét befolyásoló tényezőkről kérdeztek meg mintegy 500 német, osztrák és svájci menedzsert. A megkérdezettek többsége szerint azonban az ügyfelektől származnak a legfontosabb ötletek. Viszont sok vállalat nincs tisztában azzal, hogyan lehet rendszeresen hozzáférni az ügyfelek ötleteihez, ill. azokat hogyan kellene hasznosítani a minőségirányítás céljaira. Ezért elsősorban a munkatársaknak az ügyfelekkel létesített kapcsolatai során kapott információkra hagyatkoznak. Mindenekelőtt a fejlesztési folyamatba bekapcsolható ügyfelek megválasztása és az ügyfelek panaszainak kezelése terén észleltek hiányosságokat. A legeredményesebb módszereken (1. ábra) és az ügyfeleknek a legfontosabb célokra való bevonásán kívül egy tanulmányban foglalkoztak többek között azokkal a korlátozó tényezőkkel, amelyek akadályozzák az ügyfelek intenzívebb bevonását az innovációs folyamatokba. 6 a jövőben 0,5
jelenleg
0,6
5
0,7 0,7
4,5 4
5,1
5
4,6
3,5
0,5
0,8
0,6 0,5
4,2
4,1
4,1
4
0,8 3,7 3,2 az ügyfeleknél dolgozó munkatársak
iránymutató ügyfélviselkedés
közös fejlesztés az ügyfelekkel
az ügyfelek megfigyelése
az ügyfelek megkérdezése
a panaszok értékelése
az ügyfelek ötletei és elgondolásai
az ügyfelekkel kapcsolatban levő munkatársak
3
fórumok, értekezletek, közös megbeszélések
5,5
1. ábra Az ügyfelek innovációs folyamatokba való bevonásának legfontosabb módszerei (Qualität und Zuverlässigkeit, 49. k. 1. sz. 2004. p. 7.)
