elvek kompetenciacsoport

Munkaszervezeti működési elvek kompetenciacsoport Kompetencia törzsanyag Társszerző: dr. Csikesz Tamás

Együttműködő Partner:

Tartalom

• • • • •

Bevezető g A rendszer fogalma A cím magyarázata A munkaszervezeti működés kérdései A tíz alaptörvény

Bevezető

Egy munkaszervezetben soha nem azt kell gy hogyan gy működtek az innovatív nézni,, hogy cégek a múltban vagy a jelenben – azt kell megnézni hogy mi a jövő iránya megnézni, iránya, és ahhoz érdemes felzárkózni. A munkavégzés k é é 12 alaptörvénye l é egy y elősegíti g a szemléletmód, amellyel felzárkózást.

A rendszer fogalma

• A rendszer fogalma nem szinonim a szervezet fogalmával • A rendszer egyenlő az emberek gondolkodásával d lk dá á l • Következésképpen, ha a munkatársak nem hajlandók tudatosan gondolkodni, nem lesz rendszer a munkaszervezetben

A rendszer fogalma

• Ahhoz, hogy rendszer legyen, két j előfeltételnek kell teljesülnie: 1. a munkaszervezetben dolgozó emberek kivétel nélkül (vagy érdemi többségben) elkötelezett hívei a rendnek 2. ha megvan a munkatársakban a rend iránti vágy, akkor ehhez hozzá tudják rendelni a rend megteremtésére alkalmas eszközöket

A cím magyarázata

• Szemléletmód: nem egy gy szabály, y, amit minden helyzetben maradéktalanul be kell tartani, hanem egy szellemi zsinórmérték zsinórmérték, aminek a mentén kell dolgozni • Munkavégzés M k é é során á llehet h a cselekvés l k é előtt lő gy a cselekvés után g gondolkodni vagy • Uralni csak a gondolkodást lehet, a cselekvést nem

A cím magyarázata

• Fontos Fontos, hogy a munkaszervezeten belül minden dolgozó azonosulni tudjon a munkavégzés k é é alaptörvényeivel l tö é i l • Alaptörvény: p y egy gy rendszer olyan y alapállítása, p amely önmagában is igazolható kell legyen • Nem elég elfogadni a 12 törvényt törvényt, konszenzusra kell jutni

A munkaszervezeti működés kérdései

• Az egyszerűsítés felé tartó g két kérdésre kell munkaszervezetben mindig választ találni: 1. mit? 2. hogyan?

A munkaszervezeti működés kérdései Mit?

• Tisztában vagy-e a vízióval? • Tudod-e d d mi a rendelt d l ffeladat, l d amit ell kell k ll g terén)) látnod? ((közszolgáltatások • Tudod-e mi a víziója a szervezetnek?

Vízió

¾ Az ötlet (üzleti életben) és az ötlet által megnyitott i jjövőkép őké ¾ A törvény által rendelt feladat (közszférában)

Vízió

¾ Egy távoli pont a jövőben, amely felé a munkaszervezet k t tart, t t de d soha h nem éri é i ell abban bb a formában, amelyben a szeme előtt lebeg ¾ A jelent l összekötve k a vízióvall megkapom k a stratégiát, azt az irányt, amelyet a munkaszervezet k k követ a vízió ffelé l vezető úton.

A munkaszervezeti működés kérdései Hogyan?

• Ha az utolsó szegletéig tisztában vagyunk a ), mit kérdésre adott válasszal ((mi a víziónk), akkor válaszoljunk arra, hogy ezt milyen működési rendszerben fogjuk megvalósítani • A hogyan mindig a működési rendszer, a cselekvés l k é kérdése ké dé

A munkaszervezeti működés kérdései Hogyan?

¾A hogyan oldal kiindulópontja az, hogy mit jjelent a működési rendszer ¾Rend: a rend irányába tartás, egyszerűsítés ¾A vízió í ió megvalósítási ló í á i rendszere d

Stratégia vs. taktika

• Stratégia: irány meghatározása: hol vagyunk, y irányba y tartunk,, hogyan gy mi a víziónk,, milyen megyünk a víziónk felé • Taktika: azon cselekvések láncolata láncolata, amelyek minket ebbe az irányba visznek

Az értékesítői szemléletmód

• A marketing nem azonos az értékesítéssel, a g maga g a teljes j üzleti folyamat y marketing • Önmagában a termékeknek nincs értéke, egy termék akkor válik értékessé értékessé, ha átkerül a vevőhöz Æ értékesítés • Az értékesítés a vevő vásárlói folyamatának uralása

1. A vizionális működés törvénye

Minden szavunk,, gondolatunk és cselekedetünk célja, hogy Ügyfeleink örökre az ügyfeleink maradjanak.


• Vízió: természeténéll ffogva nem llehet h rövidd távú • Felelősséghez való viszony: aki hosszú távon gondolkodik érti a felelősség fogalmát gondolkodik, • Aki vizionális működés szerint dolgozik, az felelősséget vállal


• Egyszerű működési logika: az ügyfélg g csak addig g számít,, amíg g elégedettség megállapodást nem kötünk az ügyféllel • Vizionális Vi i áli működés: űködé célja élj az örök ö ök ügyfél ü fél (Vajon minden gondolatom, szavam, cselekedetem célja az örök ügyfél?)


Gondolkodás

Örök ügyfél

Kommunikáció

Cselekvés


Extenzív logika Maximálisan törekszik az ügyfél elégedettségre, egészen addig, amíg í megállapodások áll dá k k köttetnek k az ügyféllel. Ez után már nem lényeges y g az ügyfél. gy Nem látja j be,, hogy a meglévő ügyfelet könnyebb megtartani, mint újat szerezni,i éés olcsóbb l óbb iis.

Intenzív logika g Hogyan lehet a jelenben cselekedni úgy, hogy az a hosszú távú jövőre is kihasson ÖRÖK ÜGYFÉL kihasson. legyen az összes ügyfelem. Ahogy gondolkodok, cselekszem, beszélek, kiolvasható legyen belőle a szándék az örök ügyfélre. Egymásból következő termékek rendszerének felépítése, amely támogatja az örök ügyfélt. Crossselling; up-selling


A két logika között meg lehet határozni határozni, hogy hol helyezkedik el a cég. Ni Nincs csak k extenzív í vagy csak k intenzív i í logika l ik alapján pj működő cég, g de tartani kell az intenzív logika felé.

Extenzív logika

Intenzív logika

2. Eredményfelelősség törvénye (Menedzsmentrendszerek törvénye)

Eredményeket akarunk elérni, nem pedig tevékenykedni, és felelősséggel akarunk dolgozni.


M Menedzser d általános, ált lá köznyelvi kö l i meghatározása: h tá á Vállalatnál szervezéssel, vezetési és irányítási teendőkkel foglalkozó, különleges képesítésű szakember Menedzsment általános, köznyelvi meghatározása: Ügyvitel igazgatás, Ügyvitel, igazgatás vezetés, vezetés vagy a vezetés maga


Menedzsmentrendszer: Gondolkodásmód, G d lk dá ód mely l hadat h d t üzen ü a tevékenykedő munkaszervezetnek. Nem segítségekre épülő rendszer, nem szívességkultúra. szívességkultúra Mérhetőség az előre definiált eredményhez képest.


Tevékenykedő munkaszervezet

Menedzsmentszervezet

− Szívességkultúra

− Világos célok minden munkafolyamatban

− Segítségkérés

− Eredménykultúra, y teljesítménykultúra, eredményfelelősség

− Kifogáskultúra − Szubjektív teljesítménymérce

− Előzetes Elő t tudatos t d t tervezés t é − Sikerkultúra

− Öncélú dokumentálás

− Pozitivitás

2. Eredményfelelősség törvénye (Menedzsmentrendszerek törvénye) A menedzsmentrendszerek 5 ismérve:

1.

Célok nélkül nem lehet hatékonyan dolgozni: minden munkatárs számára, minden munkafolyamata y során legyen gy tiszta és világos g a cél

2.

Eredményorientált szervezetben akarok dolgozni: eredményfelelősség (felelősséget vállalok azért azért, hogy az eredmény bekövetkezzen)

3.

Gyors, alapos, gyors és alapos egyszerre: a tudatos tervezés iránti szándék minden i d munkában káb


Két szubjektív ismérv, amelyek a sikerre vinni szókapcsolatból vezethetők le:

4. Sikerkultusz: hiszünk abban, hogy sikereket fogunk elérni – sikerbe vetett hit: „Helyezd abba hited, hogy a dolgok neked sikerülnek! sikerülnek!” 5. Pozitivitás: olyan fontos, hogy külön alaptörvénybe van foglalva

3. Pozitivitás törvénye

A cselekvő emberekben hiszünk, akik mindig a megoldásokat keresik.


• Szintén a sikerre vinni szókapcsolatból következik • Pozitív: latin szó, jelentése „van” • A van kultusza: a pozitív ember tisztában akar lenni azzal, hogy milyen helyzetben van, legyen az jó vagy rossz • Reális helyzetelemző képességgel rendelkező jó józanság á


• Pozitívan gondolkodó ember: a legrosszabb y is azt keresi,, mi az a cselekvés amit helyzetben tehet ellene, a legjobb helyzetben azt keresi, hogyan lehetne még jobb • Cselekvőképességét nehéz helyzetekben sem vesztii ell

4. Maximalizmus törvénye

Aki szabad akaratából úgy dönt, hogy dolgozik nem érdemes azt rosszabbul dolgozik, tennie, mint a legjobb tudása szerint.


• A maximalista ember nem dolgozik gj tudása szerint teheti rosszabbul,, mint legjobb • Az, hogy jobban dolgozik nem pénz kérdése, hanem szemléletmód kérdése • Proaktivitás


• A maximalista nem engedi meg magának, gy csak alulról súrolja j a teljesítményszintet j y hogy • A maximalistának van saját belső mértéke, önmagát önmagához méri • A maximalista nem adja nevét akármihez, pont ezért mindig a legjobb tudása szerint dolgozik

5. A minőség törvénye

Minőség az, az amiben az ügyféllel megállapodtunk, de a jobb szállító szerepének felvételére törekszünk. törekszünk


Nem csak az axiómája, j hanem a lényegi y g rendszere is megegyezik a Kotleri marketingnek és a modern minőségmenedzsmentnek. g „Az emberek többsége elégedettségre törekszik.” törekszik. Ha ez nem igaz, igaz akkor a minőségrendszerek és marketingrendszerek hamisak.

5. A minőség törvénye Mi a minőség?

Szakmai meghatározás: Az ügyfél elvárásainak összessége egy konkrét munkafolyamatban. Mi ő é az, amiben Minőség ib megállapodtunk. áll d k Relatív megközelítés: g Minőség az, amit az ügyfél minőségnek tart. Dolgozzak úgy, hogy az ügyfelem elégedett legyen velem, akár belső, akár külső ügyfélről van szó. Abszolút megközelítés: (Minőségsztenderd) Megfeleljek az előírásoknak, külső és belső szabályoknak. Sztenderdek szülessenek.

5. A minőség törvénye Minőségsztenderd: rögzített minőségszint. A működés űk dé áll állandósítása dó í á akkor kk teljesülhet, lj lh h ha képesek vagyunk a rendszerünket gondolkodásvezéreltté d lk dá é l é tennii ¾ ¾

utólagos ellenőrzéssel: cselekvések utáni g gondolkodással, előzetes biztosítással: cselekvések előtti gondolkodással.


Minőségrendszer ismérvei: 1. Ügyfélkultusz: gy p g mindenhatósága g ¾ ügyfélközpontúság ¾ az ügyfél által meghatározott eredmény lesz a munkafolyamatok mércéje


2. Robusztusság: b k kiegyensúlyozottság, l kibillenthetetlenség, kiszámíthatóság • Robusztusság nem egyenlő hibamentesség • Robusztusság azt jelenti, hogy lesz hiba a rendszerben de megvan az önkorrekció arra, rendszerben, arra hogy visszabillenjen egyensúlyba

6. Transzparencia törvénye

Minden, amit láthatóvá teszünk, tisztul, fejlődik, j , és átláthatóvá válik.


Minden, amit láthatóvá teszünk, tisztul, fejlődik, és átláthatóvá válik. • • •

Transzparencia: T i 1. 1 láthatóság lá h ó á 2. 2 a részeken é k túl úl (trans ( parens)) Transzparencia a minőségrendszerekben: átláthatóság, áttekinthetőség; valami,, ami a rendbe akar tartani Nem csak az eredményt, hanem az eredményhez vezető folyamatot akarjuk átláthatóvá tenni


Elsődleges jelentése: láthatóság, láthatóvá tétel J l é Jelentése, 3 lé lépcsős ő ffolyamatban: l b gy láthatóvá mindent: (immateriális dolgokra g 1) Tegyél vonatkozik) alapvetően minden látható, de van ami nem A láth láthatóság tó á köre

Tágabb g társadalmi környezet y Ügyfelek Cég nevében fellépők Cé él ddolgozók Cégnél l ók

Team tagok g


2) Ami a láthatóság égövébe kerül elkezd jobbá válni kerül, válni, fejlődni 3) A transzparencia jelentése átalakul: átláthatósággá, áttekinthetőséggé Gondolkodjuk, beszéljünk Gondolkodjuk beszéljünk, cselekedjünk mindenki számára látható módon. A transzparencia p egy gy lámpa, p ami megvilágít g g mindent.

7. Folyamatminőség törvénye

Nem csak az eredmény, hanem az eredményhez vezető folyamat minőségét is biztosítani akarjuk. akarjuk


• Folyamatokban kell gondolkodni • Szereplők, akiknek kiemelten fontos hogy a munkatársak folyamatokban gondolkodjanak: d lk dj k 1. 1 2. 3.

Tulajdonos: neki nem mindegy, mindegy mennyi az egyezőség ára Külső ügyfél Folyamatgazda, aki saját magával szemben akar elszámolni, akinek önérzete és önbecsülése miatt nem mindegy, hogyan dolgozik

7. Folyamatminőség törvénye • Általános gyakorlat: Cselekednek, megérkeznek az eredményhez, ellenőrzési pontokat iktatnak be, ha szükséges, hibákat javítanak, majd megérkeznek a végeredményhez. A transzparencia lámpája csak a végeredményt világítja meg. Az eredmény minőségi végül, de a folyamat nem.

• A transzparencia lényege azonban az, hogy a lámpát átfordítom, és a f l folyamatot világítom ilá í meg. A cselekvések l k é k előtt lő kell k ll gondolkodnom, d lk d kontrollpontokat beiktatni, mert ha nem, akkor nem lesz minőségi a folyamat és így az eredmény sem.

7. Folyamatminőség törvénye ¾Uralni csak a gondolkodást lehet ¾Aki a cselekvést próbálja meg uralni, tulajdonképpen a szerencsére bízza magát ¾A cselekvéshez képest két ponton lehet gondolkodni: előtte vagy utána; ezeket a gondolkodási pontokat kontrollpontoknak nevezzük ¾Az egyszerűsítés kedvéért a cselekvés előtti fixált gondolkodási pontot kontrollpontnak, míg a cselekvés utáni fixált gondolkodási pontot ellenőrzési pontnak ne ezzük nevezzük


K Kontrollpont ll

Ell ő é i pont Ellenőrzési CSEL LEKVÉ ÉS

8. Együttműködés törvénye

Mindig, minden körülmények Mindig között együttműködők vagyunk egymással, rangra, nemre, korra és beosztásra való tekintet nélkül nélkül.


• A hatékonyan működő munkaszervezet feltétel nélküli, nélküli maradéktalan együttműködést vár mindenkitől, mindenkivel szemben. • Önös Ö érdekek d k k mellett ll a céges érdekek d k k kell, hogy előtérbe kerüljenek. • Személyes kapcsolatokat ápolni kell.


• Mindig együttműködőnek lenni, mert h hosszútávon úá ez a megtérülő. é lő • Szinergia: Energiák összhangja – ennek megteremtése egyén, vagy közösség szintjén. • Szinergia hatás: A részek közötti kapcsolat javítása révén többleteredmény elérése.


• Al Alapprobléma: blé Mi Mindenki d ki nagyobb bb tortaszeletet akar. • Kompromisszumos megoldás: van aki lemond a saját szeletéről. • Konszenzusos megoldás: Nem egymástól gy kell elvenni a tortából, hanem nagyobb torta kell. Így mindenkinek nagyobb gy szelet jjut.

9. Konszenzuális működés törvénye

Arra az emberi humánumra van szükségünk, akinek a célja magával és mások ügyeivel szemben nem az elfogadás á (kompromisszum), ( ) hanem az egyetértés (konszenzus).

9. Konszenzuális működés törvénye

• A kompromisszumos megoldások legnagyobb hiányossága, hogy ilyen esetben mindenkinek engednie kell

• A konszenzuális megoldások nagy előnye, hogy erősítik a munkatársak azonosulását a munkaszervezet közös érdekéért

10. Rend és rendszer törvénye

A rend iránti emberi hajlamban hiszünk, és az ezt megteremteni képes eszközökben, így születik a rendszer rendszer.


• Káosz Æ • Kozmosz Æ

bonyolult y rendetlenség g egyszerű rend

– 2 féle ember létezik: aki a kozmoszba tart és aki a káoszba tart – A munkaszervezet, amelyben nem szeretik a káoszt, a kozmosz irányába tart. Az kozmosz szó az ógörög nyelvből ered jelentése rend és egyszerűség. ered, egyszerűség Ennek értelmében aki rendet akar teremteni, annak egyszerűségre kell törekednie. – A rendet nem kell magyarázni, gy , mert ha rend van az látszik magától.


• Rendszer és rend vs. Rend és rendszer • „Vezessünk be rendszereket és azok majd megteremtik g a rendet” – hibás g gondolkodás • A rendszerépítés a rend megtalálásával kezdődik! Minden rendszer alappontja alappontja, hogy az ember felismeri magában a rend alapját, azt, hogy a rend fontos. Ennek megteremtéséhez eszközöket rendel. ‘A rend iránti vágy és az ehhez rendelt eszközök teremtik ik meg a rendet.’ d ’


1. Olyan y folyamatgazdákra y g van szükség, g akiknek megkérdőjelezhetetlen hajlama van a rendre. 2. A rendet megteremteni képes eszköz: a rendszer.

11. Állandó Jobbítás törvénye

Nem jól, jól hanem jobban akarunk dolgozni, ezért nem elérni, hanem meghaladni akarjuk a külső és belső ügyfelek által meghatározott teljesítményszintet.


• •

Best practice: „Legjobb gyakorlat” Kai Zen: „„Csináld jjobban”

1. 2. 3.

Átvenni más jó példáját Rendszerré d és vezetésfilozófiává l alakítani l k az átvett részeket k Szemléletmóddá alakítani: nem elérni, hanem meghaladni a teljesítményszintet


• • •

Nem jól, hanem jobban akarunk dolgozni Benchmarking: lehetőség és veszély egyben Legjobb kipróbált gyakorlat

• •

Infláció: aki csak jól végzi el a munkáját, saját magát inflálja Állandó jobbítás: a változás állandósága


Best practice: • Kipróbált, bevált gyakorlat • Az összemérés szempontjai szerint a legjobb eredményeket hozza • A legjobb gj gy gyakorlat,, a benchmark teljesítmény j y mögötti folyamatot, eljárást, működési módot jelöli, aminek segítségével sikerült elérni a benchmark teljesítmén t teljesítményt. A benchmark keresése során arra a kérdésre keressük a választ,, hogy gy mi a jjelenlegi g legjobb gj elért teljesítmény és hogyan viszonyul ehhez a saját teljesítményünk.

11. Állandó Jobbítás törvénye 1)

Legjobb gyakorlat valamiben. (Technológia, szabvány) – mintaátvételi

2))

Vezető által vezényelt y vagy gy irányított y tudatos fejlődési j folyamat egy munkaszervezetben. A cég pályája egy lépcsőre hasonlít – állandóság és változás. Kiindulópontja, hogy állandóan mér és nyitott a külvilágra, a környezetre. a. b. c c. d. e.

Nyitottság Külvilág Van benne fejlődési vágy Mércéket keres magának: benchmark Van benne tanulási vágy


3)

Hibás a második fogalom azért, mert nem a teljesítményszint elérése a cél, hanem a meghaladása. Állandó jobbítási vágy szinonimája. szinonimája

Akitől átvesszük a gy gyakorlatot: Tematizátor

12. Misszió törvénye

Személyes elkötelezettségünk van a munkaszervezet sikeres működésében és munkafolyamatainkban, amiket végzünk. é ü


• Személyes elkötelezettség, elkötelezettség szakmai elhivatottság, cég iránti elhivatottság • Mindig Mi di határhelyzetekben h h l kb derül d l ki, ki van-e a j munkatársnak missziója


• A vízió í ió szükségszerű ük é űk kelléke llék a működésnek. űködé k Ol Olyan jövőkép, ami fele tartok, de soha sem érem el. Kisebb etapokban haladok felé, felé de tolódik tovább a vízió. (Projekció - kivetítődés) • A misszió a külső környezettel szembeni vállalások összessége. Elhivatottság abban amit végzünk Saját emberi elhivatottságunkat tükröződni végzünk. látjuk abban a munkaszervezetben, ahol dolgozunk. • Morális és értékalapú szemszögből a vízió sokféle lehet, a misszió csak egyféle.

Ha a munkaszervezet egy emberi test, akkor a vízió a körvonala, hogy láthatóvá váljon, és a misszió a gerince, hogy egyenesen álljon.

elvek kompetenciacsoport

Recommend Documents