Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet Nyírbéltek
ÁRAZÁSI ELVEK ÉS SZABÁLYOK
Készítette: Szmutkó Illés Ezt a szabályzatot a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet Igazgatósága 5/14.számú határozatával 2012.12.20.-án jóváhagyta. Hatályos:2013.január 01.-től
Szmutkó Illés elnök ügyvezető
Katona Antalné ügyvezető
Gyapjas István könyvvizsgáló
Tartalomjegyzék:
1. Az utasítás tárgya, célja 2. Az utasítás hatálya 3. Az utasítás törvényi és egyéb alapjai
4. Fogalmak 5. A Takarékszövetkezet általános árazási elvei Hitelezési konstrukciók esetén alkalmazandó árazási elvek Betéti és egyéb pénzügyi termékek árazási elvei 6. A kondíciók kialakításának és változtatásának részletes szabályai Hiteltermékek esetén 6.1.1. Hiteltermékek árazásának speciális szabályai Betéti és egyéb pénzügyi termékek esetén 7. Feladatok és hatáskörök az árazásban 8. Záró rendelkezés
2
1. Az utasítás tárgya, célja Az utasítás célja: Egy egységes belső szabály, keret kidolgozása, ami a Hpt. 210 § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését szolgálja, azaz a Takarékszövetkezet által nyújtott termékek kondícióinak kialakításánál alkalmazott általános elvek, árazási módok, illetve a kondíciók módosításának szabályait fekteti le. A Takarékszövetkezet árazási folyamatának szabályzatba foglalása a Banki Magatartási Kódexhez történő csatlakozással elfogadott alapelveknek való megfelelőséget is szolgálja. Jelen utasítás az alábbi témaköröket tartalmazza: árazási elvek, kondíciók változtatásának szabályai, az árazással kapcsolatos feladatok, hatáskörök nevesítése.
2. Az utasítás hatálya Időbeli hatály: Jelen utasítás a kiadás napján lép hatályba és módosításig, illetve visszavonásig marad hatályba. Személyi hatály: Jelen szabályzat azokra a testületekre, szervezetekre, funkciókra terjed ki, akik az árazásban, a termékek kondícióinak kialakításában, a kondíciós változtatások végrehajtásában, ellenőrzésében résztvesznek, így különösen: Igazgatóság, Ügyvezetés, egyes szakterületek vezetői (pl.: számviteli, ágazati, rendszergazda, kockázatkezelés). Tárgyi hatálya: A Takarékszövetkezet által nyújtott valamennyi szolgáltatás és termékek kondícióinak kialakításánál, változtatásánál alkalmazandó.
3. Az utasítás törvényi és egyéb alapjai
Az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.), Magatartási Kódex a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról, A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII törvény, A szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló 275/2010. Kormányrendelet, Számviteli Politika, Általános Üzletszabályzat,
3
Önköltségszámítási Szabályzat.
4. Fogalmak Pénzügyi szolgáltatás: a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása; hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; Betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a) a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás és b) a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása. Pénzforgalmi szolgáltatás: a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, f) a készpénzátutalás, g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a
4
hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. Pénzkölcsönnyújtás a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni; b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi; c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet; d) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység; e) zálogkölcsön nyújtása; Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett megkötött olyan hitel- illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. Ügynöki tevékenység (mint pénzügyi szolgáltatás közvetítése): pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Előtörlesztés: a hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése.
5
5. A Takarékszövetkezet általános árazási elvei A Takarékszövetkezet az alábbi általános elveket fekteti le valamennyi általa nyújtott termék jellemzőinek kialakításakor: A Takarékszövetkezet a pénzügyi kondíciók megállapításakor tekintettel van az általános gazdasági-, piaci-, pénzpiaci feltételekre, a szabályozói környezetre, ezen belül a jegybanki alapkamatra, a fogyasztói árindexre és a szabad pénzeszközök befektetésén elérhető hozamok nagyságára (állampapír -, bankközi kamatok, referencia hozamok). A termékek, szolgáltatások kamatainak, díjtételeinek nagyságát úgy alakítja, hogy a piacon elvárható jövedelmet érjen el azzal, hogy a versenytársak által kínált termékek kondícióit is folyamatosan figyelemmel kíséri. A Takarékszövetkezet általános árazási elve a stratégiáját és üzletpolitikai céljait szolgáló kondíciók kialakítása, szem előtt tartva a Takarékszövetkezet folyamatos jövedelemtermelő képességnek fenntartását, biztonságos működését és kiegyensúlyozott növekedés támogatását. Ebből kifolyólag a Takarékszövetkezet nagy hangsúlyt fektet egy-egy termék, szolgáltatás, üzleti terület, egység jövedelmezőségének értékelésére. A Takarékszövetkezet törekszik arra, hogy az adott szolgáltatás lebonyolítása, a kérelem elbírálása során felmerülő ráfordításaihoz igazítsa a felszámított díjakat, költségeket. Az árazásban fontos szempont még a kockázatalapú árazás érvényesítése, azaz a magasabb kockázat magasabb hozama elve.
5.1. Hitelezési konstrukciók esetén alkalmazandó árazási elvek Valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakoroló ok alapján történhet. A Takarékszövetkezetnél a hitelek kondícióinak, ezen belül a kamat mértékének meghatározása az alábbi objektív körülmények mérlegelése alapján történik: 1. Jogi, szabályozói környezet változása: a Takarékszövetkezet – és hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; a Takarékszövetkezet – és hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-), a kötelező tartalékolási szabályok változása; kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 2. A Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: Magyarország hitelbesorolásának változása, az országkockázati felár változása (credit default swap), a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; a bankközi pénzpiaci kamatlábak / hitelkamatok változása;
6
refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása; 3. Az adós kockázati megítélésének megváltozása: az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. A hitelintézet a fentiekben meghatározott eseteken kívül vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. (A Takarékszövetkezet ilyen intézkedés alkalmazása esetén vállalja a PSZÁF és a nyilvánosság egyidejű tájékoztatását.) Ha valamely feltétel változása a kamat- díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell. Az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni. A díjakat vagy költségeket évente – feltételek változatlansága esetében- legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző éves fogyasztói árindex mértékével lehet emelni. A fennálló hitelügyletek esetében új díj vagy költség elem már nem vezethető be, illetve a díjak, költségek számítási algoritmusa nem módosítható. Szerződés szerint egy évet meg nem haladó futamidejű -és automatikusan meg nem újítható- fogyasztói kölcsönszerződések esetében az ügyfél hátrányára a szerződéses feltételeket a Takarékszövetkezet egyoldalúan nem módosítja.
7
5.2. Betéti és egyéb pénzügyi termékek árazási elvei A Takarékszövetkezet betéti és egyéb pénzügyi termékeinek kondícióit az általános alapelvekben megfogalmazottak szerint határozza meg, részleteiben az alább felsorolt objektív körülmények együttes mérlegelése alapján: 1. Jogi, szabályozói környezet változása: a Takarékszövetkezet – és betét-(bankszámla-)szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; a Takarékszövetkezet – és betét-(bankszámla-)szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-), a kötelező tartalékolási szabályok változása; kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 2. A Takarékszövetkezetnél a szabad pénzeszköz befektetések hozamainak változása/ pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; a bankközi pénzpiaci kamatlábak / hitelkamatok változása; a Magyar Állam által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása; refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása. 3. Betéti és egyéb pénzügyi termék jellemzői: Lekötött, látraszóló, Lekötés futamideje, betét nagysága, devizaneme, közvetítői díj és egyéb díj, költség nagysága, amely a Takarékszövetkezetet terheli az adott szolgáltatásnyújtásával összefüggésben, a Takarékszövetkezet ügyfél és termék preferenciái. Valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakoroló ok alapján történhet. A hitelintézet a fentiekben meghatározott eseteken kívül vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. Ha valamely feltétel változása a kamat- díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell. Az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni.
8
A díjakat vagy költségeket évente –feltételek változatlansága esetében- legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző éves fogyasztói árindex mértékével lehet emelni. A fennálló ügyletek esetében új díj vagy költség elem már nem vezethető be, illetve a díjak, költségek számítási algoritmusa nem módosítható.
6. A kondíciók kialakításának és változtatásának részletes szabályai 6.1. Hiteltermékek esetén A hitelszerződésekben egyértelműen meg kell határozni a konstrukció keretében alkalmazott kamat, díj és költség feltételeit, a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját/következményeit. Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat, vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra is okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a Takarékszövetkezet akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza. Egyéb – nem fogyasztóval kötött – kölcsönszerződés esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a Takarékszövetkezet számára –külön pontban– egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. Fogyasztóval kötött kölcsönszerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – jegybanki alapkamathoz és egyéb referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia–kamatláb változásból eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsönök kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztő-részletről az érintett ügyfelet postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíteni kell, amely értesítés feladási időpontjának legalább 60 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsönök esetén kamatot, díjat vagy költséget érintően, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni. Egyéb nem fogyasztói kölcsönszerződés esetén – jegybanki alapkamathoz és egyéb referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozást kivéve – kamatot, díjat érintő az ügyfél számára kedvezőtlen módosítását a módosítás hatálybalépését 15 nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni.
9
A fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések esetén – jegybanki alapkamathoz és egyéb referencia kamathoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásból eredő kamatváltozás kivételével – az ügyfél a módosítás hatályba lépése előtt jogosult a szerződést díjmentesen felmondani. A Takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. Fogyasztóknak nyújtott hitellel kapcsolatban elállási jog: A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. A fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították. A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Takarékszövetkezetnek visszafizetni. A fogyasztó elállása esetén a Takarékszövetkezet a –az előző pont szerinti összegen kívül – kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. Fogyasztóknak nyújtott hitellel kapcsolatban előtörlesztés módja: A fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. A Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített, amelynek mértéke: nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet, vagy nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam nem haladja meg az egy évet, nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra fizetendő hitelkamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével, jelzáloghitel előtörlesztése esetén az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet az előző bekezdés szerinti költségtérítés: a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt,
10
ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot.
6.1.1. Hiteltermékek árazásának speciális szabályai Lakáscélú jelzáloghitelek Fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vonatkozásában: szerződés a Takarékszövetkezet által egyoldalúan az ügyfél számára kedvezőtlenül a Hpt eltérő rendelkezése hiányában - nem módosítható, szerződés a Takarékszövetkezet által egyoldalúan az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben (275/2010. Korm. rendelet) meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja, a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt –késedelemmel összefüggésben – késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben (amennyiben a szerződés deviza alapú, és a szerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Tksz a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel), ha a 2. felsorolási pontban meghatározott feltételek változása a kamat csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell. A fogyasztóval kötött lakáscélú jelzálog hitelszerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételei: A Takarékszövetkezet a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja: a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása, a hitelkockázat változása, a Takarékszövetkezet adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás esetén. A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása az alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezését jelenti: a) jegybanki alapkamat emelkedése, b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése, c) a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése, d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,
11
e) a Takarékszövetkezet hitelezési tevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése. A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg az előzőekben meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását. A kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai esetén is sor kerülhet: a) a Takarékszövetkezet eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az adott ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti. , vagy b) a Takarékszövetkezet eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.(kivéve: a Takarékszövetkezet nem módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a fogyasztó nem esett 30 napon túli fizetési késedelembe). A fogyasztóval kötött lakáscélú jelzáloghitel előtörlesztése: Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. A Takarékszövetkezetet nem illeti meg fent írt költségtérítés, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt, vagy a fogyasztó részleges vagy terjes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. Lakáscélú jelzáloghitel esetén a futamidő meghosszabbításáért a hitelező nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Lakáscélú jelzáloghitel esetén, amennyiben a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével a fogyasztó legalább kilencven napos késedelemben van, a fogyasztó a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a díjak, költségek, jutalékok vonatkozásában az előzőekben foglaltakat kell alkalmazni.
12
6.2. Betéti és egyéb pénzügyi termékek esetén A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a konstrukció keretében alkalmazott kamat, díj és költség feltételeit, a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját/következményeit. A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a Takarékszövetkezet számára –külön pontban– egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés esetén kamatot, díjat érintő az ügyfél számára kedvezőtlen módosítását a módosítás hatálybalépését 15 nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni. (a már meglévő szerződések esetén a módosítás tényleges hatálybalépése függ az adott betéti termék jellemzőitől is, fix vagy változó kamatozású betéti termékről van-e szó). A Takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.
7. Feladatok és hatáskörök az árazásban Közgyűlés: A Takarékszövetkezet stratégiájának és üzletpolitikai célkitűzéseinek elfogadása. Igazgatóság: Beszámoltatáson keresztül folyamatosan tájékozódik a Takarékszövetkezet stratégiájának és üzletpolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról. Döntés új termék bevezetéséről. Döntés adott szolgáltatásnyújtás megszüntetéséről. Döntés a termékek kondícióiról, kamat mértékének változtatása esetén, ha az meghaladja a 5 %-pontos mértéket. Árazás általános elveinek és szabályainak elfogadása. Ügyvezetés: Folyamatosan tájékozódik a Takarékszövetkezet stratégiájának és üzletpolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, a termékek, szolgáltatások és egységek jövedelmezőségéről.
13
Döntés kamat módosítás esetén, ha az nem haladja meg a 5 %-pont mértéket azzal, hogy az Igazgatóságot utólagosan tájékoztatja. Döntés a termékek kondícióinak módosításában, ha a módosítás késedelem nélküli hatályba léptetése szükséges (pl: előre látható veszteség csökkentése érdekében) azzal, hogy az Igazgatóság utólagos jóváhagyása szükséges. Felel az árazással kapcsolatos szabályzatok összeállításáért, azok megfelelőségéről, továbbá az árazási elvek Takarékszövetkezeten belüli érvényesítéséről.
Felügyelő Bizottság, független belső ellenőrök: Független ellenőrzési controll funkció. Ügyvezető: Feladata jelen szabályzat és a kapcsolódó ágazati szabályzatok, eljárási rendek, hirdetmények, általános szerződési feltételek, szerződések karbantartása, hatályos jogszabályoknak való megfelelősége. Feladata folyamatosan nyomon követni és értékelni a pénzügyi termékek jövedelmezőségének alakulását. Erről rendszeres időközönként beszámol mind az ügyvezetésnek, mind az Igazgatóságnak. Javaslatot tesz új terméke bevezetésére, annak termék jellemzőire. Javaslatot tesz meglévő szolgáltatás megszüntetésére. Javaslatot tesz a termékek kondícióra, valamint annak módosítására, továbbá vezetői ellenőrzés keretében folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a nyilvántartási rendszerben a termékjellemzők a termék leírásoknak megfelelő módon kerültek kialakításra. Számviteli szakterület: Folyamatosan figyelemmel kíséri a Takarékszövetkezet állományainak, jövedelmezőségének alakulását. Adatszolgáltatás a termékek, kalkulációs egységek jövedelmezőségi értékeléséhez. Rendszergazda: A nyilvántartási rendszerben a termékleírásoknak megfelelő beállítások végzése. Kockázatkezelési szakterület:
Termékek kockázati szempontú monitoringja, értékelése.
Támogatja a szervezeten belül a kockázati alapú árazás elvének érvényesülését, ennek keretében javaslatot tehet a termék jellemzőinek, kamat- díj mértékének módosítására.
Új termék bevezetésekor a termék kockázati feltérképezése, értékelése.
8. Záró rendelkezések
Az utasítás felülvizsgálatának időpontja: minden év augusztus hó. 14
Jelen szabályzat vonatkozik e szabályzat hatályba lépésének időpontját megelőzően kötött még fennálló szerződésekre is, az alábbi megjegyzéssel: a fogyasztói szerződések esetén a szerződésekben foglalt okra hivatkozva lehet a szerződést a fogyasztó számára kedvezőtlenül egyoldalúan módosítani, továbbá ezen hitelszerződésekben foglalt az egyoldalú módosításra okot adó objektív körülmények felsorolása egyoldalú szerződésmódosítással nem kiegészíthető a jelen szabályzatban foglalt részletes ok-listával.
15
