A CIB Bank Zrt és a CIB Bankcsoport 2011.12.31-ei beszámolójához kapcsolódó, a Hitelintézeti törvény 235.§-ában elrendelt nyilvánosságra hozatala a kockázatkezelésrıl és a tıkemegfelelésrıl Az alábbi dokumentum a CIB Bank Zrt., valamint a CIB Bankcsoport kockázatkezelésérıl és tıkekövetelményének alakulásáról ad összefoglalót a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendeletben elıírtaknak megfelelıen. A CIB Bankcsoport a tevékenysége során vállalt kockázatok kezelésére, mérésére, és csökkentésére a hitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályi elıírásokkal, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott kockázatkezelési stratégiával összhangban különbözı, a kockázat típusával és mértékével összhangban álló módszereket alkalmaz. A kockázatkezelési elvek a nemzetközi sztenderdekkel és a tulajdonos Intesa SanPaolo Bankcsoport által kiadott irányelvekkel összhangban kerültek kialakításra, és a CIB Bankcsoport egészében azonosak. A CIB Bankcsoport 2011-ben valamennyi elsı pilléres kockázat tekintetében a Hpt. 76/A §-ban leírt sztenderd módszert alkalmazta a szabályozói tıkekövetelmény meghatározására. A dokumentum függelékében szereplı táblázatok az adatokat általában millió forintban tartalmazzák, az ettıl eltérı mértékegységek jelölésre kerültek.
I.
Kockázatkezelési elvek
A kockázatkezelés legfontosabb, és általános alapelve, hogy a tényleges kockázatvállalás az intézmény tudatosan meghatározott kockázati étvágyával, valamint a folyamatosan mért kockázatvállaló képességével összhangban kell álljon. Valamennyi kockázatkezelési elv és módszer, amelyet a CIB Bankcsoport alkalmaz, ezen általános alapelv hatékony megvalósítását szolgálja. A CIB Bankcsoport konzervatív kockázati étvággyal rendelkezik, és kiemelten fontosnak tartja egy kockázati és üzleti szempontból egyaránt fenntartható növekedési pálya kialakítását. A Bankcsoport a kockázatokat integráltan, a kockázatok egymásra hatását is figyelembe véve kezeli. A kockázatkezelés során törekszik a legfejlettebb kockázatkezelési eszközök és módszerek alkalmazására, és folyamatos visszaméréssel, az érintett szereplık felé történı kommunikációval, valamint a bankcsoporti folyamatokba és az erıforrás allokációba történı visszacsatolással biztosítja ezek hatékony mőködését. Ennek ellenırzése független kontrollfunkciók feladata. A CIB Bankcsoportban alkalmazott kockázatkezelési elvek a tulajdonos Intesa Sanpaolo által meghatározott, a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelı irányelvekkel összhangban, a helyi piaci körülményeket, illetve szabályozói elıírásokat is figyelembe véve kerültek kialakításra.
A kockázatkezelés szervezete A kockázatkezelést végzı területek vezérigazgató-helyettesi szintig elkülönülnek az üzleti területektıl, biztosítva ezzel a kockázatkezelési tevékenység függetlenségét. A kockázat kezelési feladatok a hálózat és a központi területek között megosztásra kerültek. Az Anyavállalat, valamint a CIB irányító testületei által meghatározott stratégiai célkitőzésekkel és irányelvekkel összhangban a központi kockázatkezelési terület határozza meg a kockázatkezelés keretrendszerét, az alkalmazott módszereket, eljárásokat és eszközöket, biztosítja az alkalmazott eljárások visszamérését, szükség esetén korrekcióját. A hálózat feladata ezen elvek, módszerek és eljárások prudens alkalmazása, valamint a gyakorlati tapasztalatok visszacsatolása a központi egységek felé. A kockázatkezelési tevékenység felügyeletét elsısorban a kockázati bizottságok, valamint a Bankcsoport irányító és stratégiai döntéshozó testületei látják el. A legfontosabb kockázati bizottságok az alábbiak: Csoportszintő Kockázati Bizottság Csoportszintő Vállalati Kockázati Bizottság Csoportszintő Retail Kockázati Bizottság Csoportszintő Problémás Eszközök Bizottsága Csoport Eszköz-Forrás Bizottság Csoportszintő Szabályozó Bizottság Csoport szintő Mőködési Kockázati Bizottság Operatív szinten a Bankcsoport a kockázatok azonosítását, mérését és kezelését folyamatba épített, valamint utólagos kontrollok révén biztosítja, amelyek egyedi – ügyfél/ügylet/ügyfélcsoport – és portfolió szinten is biztosítják a független kockázatkontrollt. A portfolió kontroll elsısorban rendszeres, valamint eseti riportok és elemzések formájában valósul meg.
A hitelezési kockázat kezelésének elvei és módszerei A hitel-kockázatkezelési stratégia illeszkedik a bank általános kockázatkezelési stratégiájába és politikájába, és magában foglalja a rövid, közép és hosszú távú kockázatkezelési célokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges eszközöket, biztosítva az egyensúlyt az üzleti és a kockázatkezelési szempontok között. Ennek megfelelıen a hitelezési kockázatvállalási politika konzervatív, a monitoring tevékenység pedig erıs, elısegítve az esetleges problémák kellı idıben történı felismerését és a szükséges megelızı lépések megtételét. Problémás hitelek kezelése esetében a cél minden esetben az, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetıképessége helyreálljon. A belsı szabályzatok tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, az ügyfelek és az ügyletek minısítésére, a kockázatvállalások jóváhagyására, a fedezetek befogadására és értékelésére, az egyedi és portfolió szintő monitoringra, valamint a problémás adósok kezelésére vonatkozó elveket és folyamatokat. A hitelezési kockázatok tekintetében két divízió, a Kockázatkezelés – a keretrendszer kialakításáért -, és a Hiteljóváhagyás – az ügyletszintő kockázatvállalási döntések meghozataláért – felelıs a kockázatok kezeléséért. Mind a Kockázatkezelés, mind a Hiteljóváhagyás központi egységként látja el feladatait. A hitelkockázatok megfelelı szinten tartása, illetve csökkentése a belsı szabályzatok, eljárások egységes és következetes alkalmazása, a megfelelı kockázati kontrollok mőködtetése, valamint az üzleti területtıl független kockázatkezelési területek tevékenysége révén valósul meg. A hitel jóváhagyási, a monitoring és a work-out tevékenység során szerzett tapasztalatokat, valamint a folyamat visszamérések eredményét a Bankcsoport rendszeresen visszacsatolja az operatív mőködésbe.
Hitelkockázati fedezetek alkalmazása A CIB Bankcsoport, a kifejezetten eszközalapú finanszírozási formák – pl. lízing konstrukció – kivételével az ügyfél várható, legalább középtávú jövedelemgeneráló képessége alapján hitelez. Fedezeteket az ennek ellenére fellépı hitelezési kockázatok csökkentésére, a megtérülés másodlagos forrásaként alkalmaz. A CIB Bankcsoport egyes, váratlan árváltozásoknak különösen kitett, vagy megfelelıen nem értékelhetı eszköz (pl. mőkincs) kivételével minden biztosítékot befogad, a fedezeti értéket azonban a fedezet típusától, a megtérülési tapasztalatoktól, illetve egyéb tényezıktıl függıen meghatározott diszkontok figyelembe vételével határozza meg. Ez a megoldás biztosítja, hogy egy esetleges kényszerértékesítés során a nyilvántartott fedezeti érték és az elért megtérülés összhangban legyen egymással. A hitelek jóváhagyása során a Bankcsoport kockázatcsökkentı tényezıként csak a jogilag rendezett biztosítékokat fogadja el. A fedezetek hitelezési kockázat csökkentésére történı alkalmazása szempontjából kritikus azok értékének rendszeres aktualizálása, amit a Bankcsoport az óvatosság elvét követve, kontrollált folyamatban végez el. A kötelezettségvállalásról szóló döntés elıtt a Bank meggyızıdik a szükséges biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl, likviditásáról, mobilizálhatóságáról, jogi érvényesíthetıségérıl, a fedezet és a hitel devizanemének eltérése esetén az árfolyamkockázat mértékérıl, az óvadékba adott pénzügyi fedezetek hozamfeltételeirıl. A hitel folyósítását követıen a Bank a hitel teljes visszafizetéséig nyomon követi a fedezetek meglétét, értékét és érvényesíthetıségét, és ezek alapján az ügyletek fedezettségét. Az ingatlanfedezetek kockázatcsökkentı tényezıként történı elfogadását a Bank megfelelı végzettséggel és szakmai kompetenciával rendelkezı értékbecslık által készített ingatlan értékeléshez köti. A hitelek fedezetét képezı ingatlanok és ingó tárgyak a kockázatvállalás teljes futamideje alatt biztosításra kerülnek.
Piaci kockázatok A CIB Bank Zrt. és a CIB Bankcsoport egésze konzervatív a piaci kockázatvállalási hajlandóságot tekintve. A CIB arra törekszik, hogy elkerülje eredményének és nettó eszközértékének hirtelen és jelentıs mértékő ingadozásait. A Bank részvénytulajdonosai piaci kockázati limit meghatározásával konkrétan megfogalmazzák, milyen mértékő kockázatokat tartanak elfogadhatónak. A CIB Bank részvénytulajdonosait képviselı Igazgatóság a Bank mérlegében szereplı és a mérlegen kívüli tételekkel kapcsolatban felmerülı piaci kockázatok sajátosságai és nagyságrendje mélyreható megismerésére koncentrál. A piaci kockázatok legmagasabb szintő figyelemmel kísérése és felismerése érdekében a CIB Igazgatósága piaci kockázatkezelési stratégiákat és irányelveket hagy jóvá és gondoskodik arról, hogy a Bank felsı vezetése megtegye a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Igazgatóság a piaci kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése céljából negyedévente kap tájékoztatást.
A piaci kockázatok mérése A CIB Bank mind a banki könyvben, mind a kereskedési könyvben szereplı ügyletekre vonatkozóan széleskörő és átfogó piaci kockázatmérı rendszert alakított ki. A piaci kockázatmérı rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie:
• • • • •
A rendszernek fel kell ismernie, és mérnie kell minden olyan piaci kockázatforrást, amely lényeges mértékben kihat a Bank nyereségére és saját tıkéjének piaci értékére. A kockázatkezelıknek, az Eszköz-Forrás Bizottság tagjainak, a Bank felsı vezetésének egyértelmően tisztában kell lennie a kockázatok mérésének logikai hátterével, a mérést alátámasztó feltételezésekkel. A piaci kockázatmérı rendszernek biztosítani kell az erre épülı hatékony limitrendszer kialakítását. A piaci kockázatmérı rendszernek támogatnia kell a hatékony stresszhelyzet elemzés elvégzését, szélsıséges piaci helyzetek elemzése útján. A piaci kockázat mérırendszernek hatékonyan kell mőködnie.
A Bank a kockáztatott érték módszertant alkalmazza a piaci kockázatainak mérésére. A CIB Bank szimulációs modell segítségével becsli meg saját tıkéje piaci értékét és méri a nettó kamatbevétel érzékenységét, valamint a saját tıkéje piaci értékének kamatérzékenységét, valamint stressz teszteket alkalmaz mind a deviza-, mind a kamatpozíciókon, annak érdekében, hogy a saját tıkéje piaci értékének érzékenységét mérje rendkívüli körülmények esetén. A Bankcsoport átfogó, de könnyen áttekinthetı jelentéskészítési rendszert mőködtet, amely a Bankcsoport vezetısége számára a fenti célkitőzések elérését biztosítja.
Mőködési kockázatkezelési elvek, módszerek A CIB Bank Zrt. elkötelezett a mőködési kockázatok és az abból fakadó veszteségek kezelése iránt. A mőködési kockázatok kezelése mind az ügyfélkiszolgálás, mind a Bank jövedelem megtartó képességének biztosítása szempontjából kiemelkedı fontosságú. A Bank az anyavállalat által meghatározottnál szigorúbb saját kockázatvállalási szintet határozott meg, és ennek, valamint a vonatkozó jogszabályi elıírásoknak és az Igazgatóság által jóváhagyott belsı szabályozásnak megfelelıen, különféle kockázatkezelési módszereket alkalmaz. A kockázatkezelési módszerek biztosítják a kockázatok és veszteségesemények teljeskörő azonosítását, számszerősítését és monitorozását; a szükséges kontrollkörnyezet kialakítását; valamint a kockázatcsökkentı intézkedések megtételét. A fenti módszereket tartalmazó szabályzatok évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A mőködési kockázatkezelést végzı terület az üzleti területektıl elkülönülve, a Kockázatkezelési divízión belül mőködik, közvetlenül a felsı vezetésnek számol be.
II.
Javadalmazási politika
2011. június 16-án lépett hatályba a CIB Csoport javadalmazási politikája, mely többek között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a javadalmazási politika alkalmazásáról szóló ajánlásai, valamint az Intesa Sanpaolo Csoport által alkalmazott alapelvek figyelembe vételével készült. A hatályba lépett javadalmazási politika mint legmagasabb szintő szabályozás célja azoknak a legfontosabb, elvi szintő szabályoknak a megfogalmazása volt, melyek mind a potenciális kockázatok mérséklése, mind a Csoport hosszú távú érdekeinek – úgy, mint a fenntartható növekedés és eredményesség – biztosítása irányába hatnak. Ugyanakkor folyamatban van - s 2012 év elsı felében kiadásra kerül - a fent megfogalmazott alapelvek részletszintő szabályozását és gyakorlatba ültetését, továbbá a Tulajdonos által kiadott csoportszintő javadalmazási politikát is magába foglaló szabályzat elkészítése.
III.
A prudenciális szabályok alkalmazása
A számviteli konszolidációs eljárásban teljes mértékig a számvitelrıl szóló 100/2000. tv elıírásait követi a Bank, így a felügyeleti konszolidációba bevont vállalkozások esetében is ezek az elvek érvényesülnek. A CIB Lízing Holding összevont felügyeleti engedélye év végén még nem állt rendelkezésre, azonban a hierarchiában betöltött szerepére tekintettel az összevont vagyoni részesedésekkel egy eljárásban kezeltük. A Di-Bas Leasing IFN s.a. tekintetében a csoport rendelkezett összevont felügyelésre vonatkozó határozattal, de az idıközben lecsökkent tulajdonosi részesedés miatt nem volt indokolt a bevonása.
Az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetések tekintetében a Bank nyilatkozza, hogy a szavatoló tıke átadásának és az esetleges kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya.
IV.
Szavatoló tıke és tıkemegfelelés A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek
A Bankcsoport értelmezésében a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat a tıkemenedzsment keretrendszere, amelyet a CIB Bankcsoport az üzleti és a kockázati stratégiával összhangban alakít ki. 2011 folyamán új keretrendszer került bevezetésre: a Csoport az azonosított releváns kockázatok mérésére specifikus modelleket dolgozott ki, és meghatározta azt a keretrendszert, amelyben a kockázatokat elıre meghatározott mérıszámok alapján rendszeresen monitorálja. A Csoport nemcsak a tıkemegfelelési mutatóit figyeli, hanem értékeli és folyamatosan figyelemmel kíséri a kockázathordozó kapacitását is. Ennek keretében az üzleti tervek, azok tıkeszükséglete, valamint a várható veszteség közötti optimális egyensúly létrehozása és megırzése a cél, így a Bankcsoport a tıkemenedzsmentet egy folytonosan fejlıdı folyamatként kezeli. A fenti összefüggésben a szabályozói tıkemegfelelés az belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat részfeladata. Az ICAAP keretében a CIB Bankcsoport arra törekszik, hogy a Bankcsoport saját céljai eléréséhez biztosítson a tıkemenedzsment számára hasznos keretet és eszközöket. A tıkemenedzsment célja a folyamatos tıkeellátottság biztosítása annak érdekében, hogy a kockázati profilnak megfelelı tıkeellátottság folyamatosan biztosított legyen, a kritikus helyzetek kezelhetıek legyenek, és megfelelı eszközök álljanak rendelkezésre a tıkehelyzet rendezésére. A Bankcsoport a tıkét az egyes egységek értékteremtı képességhez való hozzájárulása alapján allokálja. Az allokáció megfelelıségének biztosítása érdekében belsı mérési rendszereket mőködtet, illetve folyamatosan fejleszti azt. A belsı tıkemegfelelés értékelés kizárólag csoportszinten értelmezhetı, ezért az alkalmazott elvek az Intesa SanPaolo által kialakított elvekbıl kerültek levezetésre, kiegészítve a helyi sajátosságokból fakadó kockázatok és szempontok értékelésével és kezelésével.
Sztenderd módszer A CIB Bank a külsı nemzetközi minısítı-intézetek közül a Moody’s, a Fitch és a Standard&Poor’s intézetek minısítéseit fogadja el. Az országok minısítésekor és országkockázati limit megállapításakor illetve a hitelintézetekkel szemben vállalt partnerkockázati elemzéskor a 196/2007. (VII. 30.) Korm. Rendeletben foglaltak szerinti minısítés a meghatározó a rendelkezésre álló minısítések számának függvényében.
Vállalati partnerkockázat elemzéskor szintén a Moody’s, Fitch és S&P adatai a meghatározóak. Külsı minısítés hiányában, a száz százalékos súly, és a vállalkozás székhelye szerinti központi kormányzat kockázati súlya közül a magasabb szerint történik a tıkeallokáció.
Kereskedési könyv A kereskedési könyvhöz kapcsolódó banki tıkeszükséglet a következık szerint alakult 2011. év végén: Pozíciókockázatok: Ebbıl: Kereskedési célú értékpapírok után
2.904 millió Ft 536 millió Ft
Részvényportfólióra Deviza árfolyamkockázatra* Árukockázat Partnerkockázat
28 millió Ft 2.335 millió Ft 5 milliló Ft 1.194 millió Ft
*A Deviza árfolyamkockázat tıkekövetelménye tartalmazza a jelzáloghitel állomány elıtörlesztéséhez kapcsolódó FX pozícióra számolt tıkekövetelményt is. A konszolidált alapon számolt tıkekövetelmény a deviza árfolyamkockázatra az év végi idıpontban 2.565 millió Ft volt.
Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók kezelése Alkalmazott számviteli és értékelési módszerek A CIB Bank a fedezeti ügylet részét nem képezı értékpapírokat – ideértve a részvényeket - a valós értéken történı értékelés szempontjából a következı kategóriákba sorolja: • kereskedési célú értékpapírok, • értékesíthetı értékpapírok, • lejáratig tartott értékpapírok. Emellett az értékpapírok mérlegbeli besorolása az értékpapírok befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történı minısítésével történik. A kereskedési célú értékpapírokat a Bank valós értéken értékeli. Az értékesíthetı kategóriába tartozó papírok esetében a Bank él a számviteli törvény lehetıségével és bizonyos, analitikában megjelölt papírok kivételével alkalmazza csak a valós értékén történı értékelést. A lejáratig tartott értékpapírok esetében a Bank nem alkalmazza a valós értéken történı értékelést. Részvények és más, változó hozamú értékpapírként kerülnek nyilvántartásra a Banknál a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentı befektetések közé tartozó részvények, üzletrészek, egyéb részesedések, valamint a tulajdoni részesedést jelentı befektetések közé tartozó más, változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejő befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek - forgatási célú és befektetési célú értékpapír bontásban-, amely tızsdén, illetve más elismert értékpapírpiacon vagy jogszabály, illetve tızsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kerülnek bemutatásra a beszámolóban a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozás által kibocsátott értékpapírok. Befektetési célú részvényként, részesedésként kerülnek kimutatásra a tartós befektetési célú, befektetett eszköznek minısített tulajdoni részesedést jelentı befektetések (részvény, üzletrész), amelyek nem kapcsolt vállalkozás által kerültek kibocsátásra. Külön kiemelten kerül bemutatásra a hitelintézetekben lévı részesedések értéke és a részesedések értékhelyesbítése. Tartós, befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentı befektetések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kerülnek kimutatásra: - a tızsdetag hitelintézetnek - a tızsde által megállapított - egyszeri belépési díj címén befizetett összegek, valamint a más tızsdetagtól, illetve az árutızsdei szekciók bıvítésekor a vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegei mindaddig, amíg a hitelintézet tızsdetagsága meg nem szőnik, a tızsdetagságot, illetve az adott szekcióhoz kapcsolódó kereskedési jogot át nem ruházza; - a befektetési vállalkozásban való részesedések; - valamint a más pénzügyi intézményben, biztosítóban való részesedések. A valós értéken értékelt értékpapírok és részesedések esetében a valós érték: - tızsdén jegyzett árfolyam, ha az értékpapír vagy részesedés a tızsdén forgalmazott és van tızsdén jegyzett ára, árfolyama, - két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha az értékpapírnak, részesedésnek nincs tızsdén jegyzett ára, árfolyama, de tızsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelıen tükrözı
-
árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés idıpontjában megfelelıen jellemzi, ha az elızıek hiányoznak, akkor az értékpapír, részesedés összetevıinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték), az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítı érték.
Az értékpapírok és részesedések esetében a piaci árat elfogadhatóan közelítı érték meghatározásának módszere a – a Bank Befektetési Szabályzatában meghatározottak szerint - a piaci hozamgörbék alapján számolt diszkontált cash-flow érték. Nem valós értéken értékelt értékpapírok, részesedések értékvesztését a Bank a következı értékelési elvek alapján határozza meg: A fenti eszközöknél, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, az óvatosság elvének megfelelıen, valamint a valós és hő kép biztosítása érdekében értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha a mérlegkészítés napját megelızıen tartósan (legalább egy éven keresztül) a gazdasági társaság piaci értéke a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken jelentıs mértékben. Ekkor a nyilvántartás szerinti értéket csökkenteni kell a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéknek megfelelıen. - A tızsdén jegyzett befektetés értékvesztésének, illetve értékének meghatározásánál - amennyiben a fenti idıintervallumban a csökkenés folyamatos a mérlegkészítéskor érvényes tızsdei árfolyam a meghatározó, kivéve, ha az éppen érvényes árfolyam eltér a tartós megítéléstıl. Amennyiben az árfolyam változása nem mutat folyamatos csökkenési tendenciát, hanem ingadozik és mindvégig a nyilvántartási érték alatt marad az árfolyam, akkor az árfolyamok közül a mérlegkészítéskor ismert legmagasabb a meghatározó az értékelésnél, illetve az értékvesztés meghatározásánál. - A tızsdén nem jegyzett részvény piaci értékét a kibocsátó vállalkozás értékének diszkontált cashflow (DCF) módszerrel történı meghatározása adja meg. Amennyiben az említett értékelési eljárás alkalmazása nem lehetséges, akkor a kibocsátó társaság saját tıke/jegyzett tıke arányát kell figyelembe venni a piaci érték meghatározásakor (összhangban a Bank Befektetési szabályzatával). Amennyiben a befektetésnek a mérleg készítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a befektetés értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés eredeti könyv szerinti értékét. Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó részesedések minısítése alapján elszámolt értékvesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentı befektetésnél az értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi mőveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követıen kell a Számviteli törvény 60. §-a szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani. A Banknak az alábbi kereskedési könyvön kívül esı részvénypozíciója volt a fordulónapon:
Besorolás Értékpapír AFS
ISIN kód
RÁBA Nyrt. HU0000073457
Mennyiség 616 690
Beszerzési ár 1 581
Piaci ár Nem realizált 11/12/30 eredmény 653
- 572 360 290
Az év során nem volt állományváltozás ebben a portfolióban.
Partnerkockázat kezelése Partnerekkel kötött származtatott üzletek hitelkockázatát az alábbi kockázatvállalási limitek megállapításával korlátozza a Bank: •
Napi teljesítési limit (“Daily Settlement”): Napi teljesítési limitet az azonnali árfolyam- és derivatív (deviza, kamatláb és részvény) ügyletekre kell alapítani, amikor a Bank „szállítási kockázatot” vállal az ügyfélre az azonos lejárati idıpontra esı ügyletek esetén. Nem terheli a limitet az ügylet, ha a teljesítés módja DVP („Delivery vs. Payment”).
•
Forex: Forex Limitet az egy adott idıpontban fennálló, határidıs és opciós devizaügyletekbıl származó partner (ún. helyettesítési) kockázatra kell alapítani.
•
MIR (“Marginal Interest Rate Risk”): MIR limitet kell alapítani azon kamat derivatív ügyletekre, ahol a Bank az egy idıpontban fennálló, kamat derivatív ügyletekbıl származó partner (helyettesítési) kockázatot vállal.
A limitkihasználtság összegét a nyitott üzletek pozitív pótlási költsége, illetve a lehetséges jövıbeni hitelkockázatra megállapított szorzó faktor együttesen határozza meg. A derivatívák nyitott pozícióját (nettó jelenértéken) az év végére vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza (millió forintban):
Üzlettípus Határidıs kamatmegállapodás Határidıs devizaügylet Devizaopció Devizacsere-ügylet Kamatcsere-ügylet Összesen
Banki könyv -44 0 0 -32.054 676 -31.422
A nem Kereskedési Könyvi partnerkockázat tıkekövetelménye
Kereskedési könyv 36 -322 2 175 -866 -978
3.820 millió Ft.
Kamatkockázat kezelése A Bank hagyományosan konzervatív az 1 éven túli kamatpozíciók vállalásával kapcsolatban. Az ügyfélhitelek és betétek között nagyon kevés az 1 évet meghaladó fix kamatozású ügylet. Devizák esetében szinte alig van nyitott kamatpozíció, ugyanis a bank a hitelekbıl és betétekbıl fakadó kamatpozícióját derivatív (IRS, FRA, FX swap, Cross Currency Swap) ügyletekkel fedezi. A forint portfolió esetén az Eszköz-Forrás Bizottság jóváhagyásával hosszabb lejáratú, tudatos kamatpozíció vállalás is történhet a banki könyvben: ennek tekinthetı az AFS és HTM portfoliókba vásárolt fix kamatozású magyar államkötvény állomány. A kamatkockázat mérése napi szinten átárazódási rések figyelésével, és 10 bázispontos hozamgörbe
elmozdulások jelenértékre gyakorolt változásának számszerősítésével történik. Havi szinten a kamatkockázat számszerősítésére alkalmazott módszerek a következık, melyek különbözı hozamgörbe szcenáriók mellett kimutatásra kerülnek: •
Átárazódási GAP limit (Banki könyv és Kereskedési könyv) A devizanemenkénti átárazódási GAP limitet a Bank naponta monitorozza, illetve havonta jelenti az Eszköz- Forrás Bizottságnak.
•
Nettó Jelenérték változások (NPV) saját tıkére gyakorolt hatása A Nettó Jelenérték változást a Bank havonta számítja és jelenti az Eszköz Forrás Bizottságnak.
•
Nettó Kamateredmény érzékenysége (NII) a következı 12 hónapra A nettó kamatérzékenységet a Bank havonta számítja és jelenti az Eszköz Forrás Bizottságnak.
A Bank a számítások során a kölcsönök elıtörlesztésével nem számít, a lejárat nélküli betéteket pedig a legrövidebb átárazódási sávba sorolja a GAP és az NPV érzékenység elemezés során. Míg az Nettó Kamateredmény érzékenységének vizsgálatakor a Bank lejárat nélküli betéteket modellezi. A Banki könyv Nettó Jelenérték Változásának érzékenysége a hozamgörbék +100 bázispontos párhuzamos eltolása esetén (millió forintban):
EUR USD CHF HUF Egyéb deviza Összesen
NPV érzékenység (+100 bázispont) 58 39 180 -250 5 32
Mőködési kockázat 2008-tól a CIB Bank a sztenderd módszer alapján számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét. E számítás eredményeként a bank 2011-re mőködési kockázatokra 15.846 millió Ft tıkét képzett, Bankcsoport szinten 20,244 milliárd Ft volt a mőködési kockázati tıke. A tervek szerint a CIB Bank 2012-ben benyújtja a jelentkezését a mőködési kockázati tıkekövetelmény fejlett módszertan szerinti számítására.
I.
A CIB Bank Zrt-re vonatkozó adatok
I/1.sz. melléklet CIB Bank Zrt. szavatoló tıke adatai 2011.12.31-én:
Alapvetı tıke pozitív összetevıi: jegyzett tıke: tıketartalék : lekötött tartalék:
145.000 millió forint 1.019 millió forint 245 millió forint
általános tartalék:
0 millió forint
általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke:
0 millió forint
eredménytartalék:
100.564 millió forint
könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény:
-45.726 millió forint
Alapvetı tıke negatív összetevıi : immateriális javak: Alapvetı tıke:
6.239 millió forint 194.618 millió forint
Járulékos tıke pozitív összetevıi: értékelési tartalék: alárendelt kölcsöntıke: alárendelt kölcsöntıke figyelembe nem vehetı része: Járulékos tıke:
111 millió forint 23.335 millió forint 17.734 millió forint 17.845 millió forint
Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl: PIBv-ben lévı tıkebefektetések korlátozása miatt: Befektetési korlátozások miatti limittúllépések: Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı szavatoló tıke:
4.465 millió forint 403 millió forint 207.840 millió forint
I/2.sz. melléklet A CIB Bank közvetlen és közvetett részesedéseit, azok osztályozását a konszolidációba való bevonás szempontjából 2011.12.31-én:
Szavazati arány
Megnevezés
Konszolidálás módja
Számviteli Összevont konszolidációba felügyeletbe bevont? bevont?
CIB Befektetési Alapkezelı Zrt.
100,00%
Teljeskörő
Igen
Igen
CIB Biztosítási Alkusz Kft.
100,00%
Teljeskörő
Igen
Igen
CIB Faktor Zrt.
100,00%
Teljeskörő
Igen
Igen
CIB Ingatlanlízing Zrt.
100,00%
Teljeskörő
Igen
Igen
CIB Lízing Zrt.
100,00%
Teljeskörő
Igen
Igen
CIB Rent Zrt.
100,00%
Teljeskörő
Igen
Igen
CIB REAL Zrt.
100,00%
Teljeskörő
Igen
Igen
CIB Autó Kft. Recovery Ingatlanhasznosító Kft.
100,00% 100,00%
Teljeskörő Teljeskörő
Igen Igen
Igen Igen
Brivon Hungary Zrt.
100,00%
Teljeskörő
Igen
Igen
CIL MNM Kft.
96,67%
Tıkearányos
Igen
Igen
CIB Lízing Holding Kft
100%
Teljeskörő
Igen
Igen
Di-Bas Leasing IFN s.a.
<5%
Nem konszolidált
Nem
Igen
Rába Nyrt
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
GIRO Elszámolásforgalmi Rt.
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
Garantiqua Hitelgarancia Zrt.
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
Mastercard
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
VISA
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
Budapesti Értéktızsde Zrt.
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
Focus
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
Hodikot Kötöttárut Gyártó Rt
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
Nógrád Kereskedelmi Rt.
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
<5%
Nem konszolidált
Nem
Nem
Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark Kht.
Történeti
I/3.sz. melléklet
A Hpt. 76 § (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tıkekövetelmény 2011.12.31-én a CIB Bankban
Szegmens Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások
Mio Ft-ban Tıkekövetelmény
Kitettség 288.212
1.056
93.917
7.176
0
0
39.953
0
0
0
136.128
2.296
1.564.843
65.927
Lakosság
169.437
8.653
Ingatlannal fedezett kitettségek
392.862
12.135
Késedelmes tételek
177.722
15.272
Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség
0
0
Értékpapírosítási pozíció
0
0
Kollektív befektetési értékpapír
0
0
117.000
7.879
2.980.074
120.394
Egyéb tételek Összesen:
I/4.sz. melléklet
A számviteli beszámítások utáni kitettségi értékeket a CIB Bank Zrt-ben kitettségi osztályonként valamint átlagos kockáztatott összegeket az egyes osztályokban a beszámolási idıszak végén
millió Ft-ban
Szegmens Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzat Közszektorbeli intézmények
Átlagos kitettség kitettségi osztályban
Kitettség
a
288.212
96.071
93.917
903
0
0
39.953
19.976
136.128
1.008
1.564.843
82
Lakosság
169.437
1
Ingatlannal fedezett kitettségek
392.862
9
Késedelmes tételek
177.722
9
Egyéb tételek
117.000
1
2.980.074
118.061
Multilaterális fejlesztési bank Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások
Összesen
I/5.sz. melléklet A sztenderd módszer szerint számba vett kitettségek földrajzi megoszlása a CIB Bankban, a beszámolás idıpontjában, millió Ft-ban:
Szegmens/Ország
Központi Regionális Hitelintézetek kormány Multilaterális Ingatlannal Késedelmes kormányok és és Vállalkozások Lakosság és fejlesztési fedezett tételek helyi befektetési központi bankok kitettségek önkormányzatok vállalkozások bankok
Amerikai Egyesült Államok
1.469
Ausztrália
2
34
16
12
0
0
Ausztria
1.765
5.255
15
90
0
Belgium
818
0
29
50
5
0
2
4.797
1
Bulgária Ciprus
47
Csehország
1.834
0 2.904
4.074
605
134
1
Dánia
25.283
1
0
Egyesült Királyság
14.380
1
181
0
0
0
4
Ghana
0
Guinea Hollandia
64
3.922
1 0
244
9.048
0
Írország
0
110
Izrael
0
42
0
1
0
European Investment Bank Franciaország
Horvátország
39.953 11.248
Indonézia
Japán Kanada
310 69
0
2
11 6.261
2.158
466
493
1 20
30
0
0
Litvánia Luxembourg
5
5
Kína Lengyelország
7
7 474
0
1
4.462
Egyéb tételek
Magyarország
Szegmens/Ország
288.212
93.917
17.197
1.531.107
168.863
387.996
162.176
Központi Regionális Hitelintézetek kormány Multilaterális Ingatlannal Késedelmes kormányok és és Vállalkozások Lakosság és fejlesztési fedezett tételek helyi befektetési központi bankok kitettségek önkormányzatok vállalkozások bankok
Malaysia
Egyéb tételek
1
Moldova Németország
6.356
Norvégia
0
23
Olaszország
35.674
Oroszország
0
Panama
0
8
23
95
17
203
23
0 1
30 2
0
1
Portugália Románia
163
Seychelle-szigetek Spanyolország
768
0
5.630
62
1
0
15
Svájc Svédország Szerbia
79
4
22 15
16.068
2.291
9
179
17
1
13
0
14
123
1
244
0
Szlovákia
122
1.872
3
19
48
Szlovénia
77
0
0
Törökország
30
Tunézia
12 15
0
392.862
177.722
Új-Zéland
0
1
0
Ukrajna
0
1
Venezuela
6
0
1.564.843
169.437
Összesen
117.000
288.212
93.917
39.953
136.128
117.000
I/6.sz. melléklet A CIB Bank Zrt. nettó kitettségeinek ágazati eloszlása év végén az alábbi volt:
Ágazat/Szegmens
Központi kormány központi bankok
és Regionális Multilaterális Hitelintézetek kormányok és helyi fejlesztési és befektetési önkormányzatok bank vállalkozások Vállalkozások
Adminisztratív és szolgáltatás tám. tev.
31.048
Lakosság 327
Ingatlannal fedezett kitettségek 3.416
Késedelmes tételek
Egyéb tételek
985
Bányászat, kıfejtés
34
17
17
112
Egyéb szolgáltatás
5.425
676
2.276
5.272
Építıipar
115.446
1.250
6.642
7.396
Feldolgozóipar
104.485
2.833
15.872
10.309 133
Humán eü., szociális ellátás Információ, kommunikáció Ingatlanügyek Kereskedelem,jármőjavítás Közigazgatás, védelem, kötelezı TB
40.120
93.877
Mezıgazdaság,vadgazd,erdıgazd, halgazd. Mővészet, szórakoztatás, szabadidı Oktatás
239
590
274
756
320
376.936
1.303
42.918
38.203
111.683
2.392
24.705
15.623
23
22
376
0
19.499
537
7.648
777
3.968
62
245
775
421
124
370
270
597.575
227
5.004
18.883
Szakmai, tudományos, mőszaki tev.
45.666
751
7.063
1.530
Szálláshelyszolg, vendéglátás
45.509
654
4.180
22.636
Szállítás, raktározás
25.636
219
2.154
1.091
816
157.481
268.552
53.188
47.794
20
23
0
13.368
30
53
219
Pénzügyi, biztosítási tev.
0
5.646 13.866
248.092
39.953
136.128
Termék elıállítása, szolgált-végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
0
Villamosenergia-,gáz-,gız-, légkondicionálás Vízellátás, szennyvízgy,- kezelés, hulladékgazd.
40
Egyéb, nem közvetlen ügyfélkövetelés Grand Total
117.000 288.212
93.917
39.953
136.128
1.564.843
169.437
392.862
177.722 117.000
I/7.sz. melléklet A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítását kitettségi osztályonkénti megbontását az alábbi táblázat szemlélteti:
Szegmens/Lejárat Központi kormány központi bankok
Látra szóló
1-2 éven belüli
2 éven túli
Lejárt
Összesen
és
Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Multilaterális bank
1 éven belüli
194.062
63.366
0
30.784
288.212
57.028
2.609
4.101
30.179
93.917
311
39.642
39.953
fejlesztési
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
16.308
88.159
4.773
26.888
136.128
Vállalkozások
88.823
384.329
75.908
1.015.784
1.564.843
18.219
19.010
4.558
127.650
169.437
9.556
35.043
7.794
340.468
392.862 177.722
Lakosság Ingatlannal kitettségek
fedezett
Késedelmes tételek
177.722
Egyéb tételek
117.000
Összesen
500.996
117.000 592.516
97.445
1.611.395
177.722
2.980.074
I/8.sz. melléklet A CIB Bank Zrt ügyfél-kategóriánkénti késedelmes tételei, a képzett és felszabadított értékvesztések, céltartalékok alakulás 2011-ben:
Ügyfélcsoport Pénzügyi vállalkozás Egyéni vállalkozó Bankok, intézmények Kisvállalkozás Lakosság Mikrovállalkozás Nagyvállalat Projektvállalat Összesen
Késedelmes kitettségek
Értékvesztés/céltartalék a késedelmes tételeken
Nettó kitettségek
késedelmes
26.792
10.697
16.089
4.275
2.442
1.833
1
1
0
119.000
63.059
55.947
75.081
20.714
54.369
4.446
1.670
2.776
13.393
5.916
7.477
78.040 321.029
38.808 143.307
39.231 177.722
I/9.sz. melléklet A CIB Bank hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségei nettó könyv szerinti értéken, millió Ft-ban a beszámolási idıszak végén, földrajzi eloszlásban:
Ország megnevezése Belgium Ciprus Egyesült Királyság Ghána Hollandia Horvátország Írország Luxemburg Magyarország
Értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett kitettség 5 4.074 134 5 11 6.261 493 4.462 162.174
Németország
17
Olaszország
23
Románia
13
Szlovákia
48
Összesen
177.722
I/10.sz. melléklet
A hitelminıség romlás miatt képzett, az állományváltozások és megtérülések miatt felszabadított értékvesztés és céltartalék állomány és az eredményre gyakorolt hatás 2011-ben az alábbiak szerint alakult:
Értékvesztés visszaírás, céltartalék felszabadítás tárgyévben összesen
Értékvesztés és céltartalék nyitóállománya
Értékvesztés és céltartalék képzés tárgyévben összesen
Bankok, intézmények
7.244
10.069
2.371
5.496
697
11.817
Vállalkozók
93.161
91.031
15.900
56.815
5.000
127.377
1.154
1.828
470
441
124
2.541
17.835
71.654
4.000
43.999
1.486
45.490
Külföld
2.709
6.348
974
1.503
186
7.554
Egyéb
3.931
8.556
0
416
0
12.071
126.034
189.486
23.715
108.670
7.493
206.850
Ügyfélcsoport
Egyéni vállalkozó Lakosság
Összesen
Képzésbıl: árfolyamváltozás hatása
Felszabadításból: Értékvesztés és árfolyamcéltartalék változás hatása záróállománya
I/11.sz. melléklet Kitettségek, amelyek esetében készfizetı kezességet vagy garanciát vett figyelembe a Bank, mint hitelezési kockázat mérséklı tételt, illetve a fedezetek (volatilitási tényezıvel mérsékelt) értékének levonása után maradó kitettség:
Bruttó kitettség
Szegmens Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Hitelintézetek befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Késedelmes tételek Összesen:
Nettósítás, Figyelembe vett fedezetekkel Figyelembe vett pénzügyi biztosítékok csökkentés utáni garancia értéke érték
752
87
88
571
3.667 331.393
0 3.818
3.664 33.819
3 283.363
16.107
6.011
1.906
7.741
56.697 408.615
2.047 11.963
672 40.149
37.664 329.342
és
A CIB Csoportra vonatkozó adatok II/1.sz. melléklet CIB csoport összevont alapú szavatoló tıkéjével kapcsolatos információk: Alapvetı tıke pozitív összetevıi : jegyzett tıke: tıketartalék : lekötött tartalék: általános tartalék: általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke: eredménytartalék: konszolidáció miatt leányvállalatok saját tıke változása: könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény: Alapvetı tıke negatív összetevıi : immateriális javak: Alapvetı tıke: Járulékos tıke összetevıi: értékelési tartalékok: Passzív/(-)tıkekonszolidációs különbözet alárendelt kölcsöntıke: alárendelt kölcsöntıke figyelembe nem vehetı része: Járulékos tıke: Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl: PIBv-ben lévı tıkebefektetések korlátozása miatt: Befektetési korlátozások miatti limittúllépések: Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı csoportszintő szavatoló tıke
145.000 millió forint 1.019 millió forint 354 millió forint 0 millió forint 0 millió forint 113.005 millió forint 10 millió forint -48.204 millió forint 6.526 millió forint 204.658 millió forint 111 millió forint -1.059 millió forint 23.334 millió forint 17.734 millió forint 16.786 millió forint 0 millió forint 0 millió forint 221.444 millió forint
II/2.sz. melléklet
A Hpt. 76 § (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tıkekövetelmény 2011.12.31-én a CIB Bankcsoportban, millió HUF-ban:
Szegmens Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek
Kitettség
Tıkekövetelmény
293.061
1.056
94.532
7.226
635
25
39.953
0
0
0
136.130
2.296
1.066.723
71.039
Lakosság
295.964
16.245
Ingatlannal fedezett kitettségek
992.862
12.135
Késedelmes tételek
239.514
21.810
Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség
0
0
Értékpapírosítási pozíció
0
0
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások
Kollektív befektetési értékpapír Egyéb tételek Összesen:
0
0
216.833
16.100
2.776.207
147.932
