Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei
Összes
Ülve
Állva
Személyi kód
Dátum
Idő
Egység neve
Beosztás
Műszak jele
Vizsgálatvezető
Gondoljon arra, hogyan érzi magát ebben a pillanatban! 1. Satírozza be az ábrán azokat a területeket, ahol kellemetlenséget érez. 2. Értékelje a kellemetlenség mértékét az alábbi táblázatban felsorolt testtájakra bal és jobb oldalra egyaránt. Az értékelésnél az alábbi fokozatokat használja: 10: Legrosszabb elképzelhető kellemetlenség 0: Nincs kellemetlenség
Szubjektív fáradtság értékelő ő lap
Ismétlődő mozdulatok értékelése
Szubjektív fáradtságérzés eredmények
Név
Kellemetlenség helye Nyak Váll Mellkas Kar Kézfej és csukló Csípő és comb Térd Lábszár
Értékelő pontszám bal jobb
Kellemetlenség helye Nyak Váll Hát Kar Kézfej és csukló Derék Fenék és comb Térd Lábszár Boka, talp Egyéb
Értékelő pontszám bal jobb
Szubjektív fáradtság értékelő ő lap
Felváltva
BRIEF 1
JSI – Job Strain Index Munkaköri Terhelési Index alapadatai
•Testhelyzet
• Az erő őkifejtés mértéke !!!
•Erő
• Az erő őkifejtés idő őtartama
•Időtartam
• Percenkénti ismétlő ődés
•Gyakoriság
• Kéz és csukló helyzete • A munkatevékenység sebessége
!!!
• Napi expozíciós idő ő
1
JSI – Job Strain Index
JSI – Job Strain Index
Besorolás
Erőkifejtés intenzitása (IE)
Erőkifejtés időtartama (DE)
Percenkénti ismétlés (EM)
Kéz / csukló helyzete (HWP)
Munka üteme Napi munkaóra (DD) (SW)
1
Könnyű (1)
< 10% (0,5)
<4 (0,5)
Nagyon jó (1)
Nagyon lassú (1)
<1 (0,25)
2
Némileg nehéz (3)
10-29 % (1)
4-8 (1)
Jó (1)
Lassú (1)
1-2 (0,5)
3
Nehéz (6)
30-49 % (1,5)
9 - 14 (1,5)
Elfogadható (1,5)
Elfogadható (1)
2–4 (0,75)
4
Nagyon nehéz (9)
50-79 % (2)
15 - 19 (2)
Rossz (2)
Gyors (1,5)
4–8 (1)
5
Közel maximális (13)
80-100 % (3)
>= 20 (3)
• Ha a számított érték (JSI) kisebb vagy egyenlő ő 3, akkor a munkavégzés biztonságos
Nagyon rossz Nagyon gyors (3) (2)
>= 8 (1,5)
• Ha az JSI érték 4-6 körüli, akkor közepes valószínű űséggel fennáll a felső ő végtagok munkatevékenységbő ől adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) esélye • Ha a JSI érték 7, vagy annál több, akkor nagy valószínű űséggel fennáll a felső ő végtagok munkatevékenységbő ől adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) veszélye
JSI = IE * DE * EM * HWP * SW * DD
REBA - Gyors Teljes Test Értékelés B
Törzs "A" táblázatból
A csoport
A csoport: Törzs és nyak
"B" táblázatból
J
Felkar B
Nyak
J
Alkar
Lábak
Terhelés/Erő Megfogás
A pontszám
B
B csoport
J
Csukló
B pontszám "C" táblázatból
C pontszám Tevékenység pontszám REBA pontszám
A csoport: Lábak
„A” táblázat és terhelés/erő ő
2
B csoport: Felkar (jobb és bal)
B csoport: Alkar (jobb és bal)
B csoport: Csukló (jobb és bal)
„B” táblázat és megfogás
„C” táblázat és tevékenység pontszám
REBA – Értékelő ő lap B
Törzs "A" táblázatból
A csoport
J
Felkar
"B" táblázatból B
Nyak
J
Alkar
Lábak
Terhelés/Erő Megfogás
A pontszám
B
B csoport
J
Csukló
B pontszám "C" táblázatból
C pontszám Tevékenység pontszám REBA pontszám
3
REBA: Intézkedési szintek
Ph, 2010. Csukló Alkar Felkar Láb Törzs Nyak
RULA - Gyors felső őtest értékelő ő módszer
RULA – Értékelő ő lap
• Gyors vizsgálati módszer, mely MSD bejelentések alapján a munkahely ergonómiai kivizsgálására szolgál. • Egy olyan szű űrő ő eszköz, amely a teljes testre ható biomechanikai és testtartásbeli terhelést vizsgálja. • A nyakra, a törzsre és a felső ő végtagokra fókuszál, és ideális ülő őmunkához, pl. számítógépes munkahelyekre. • Érvényességét számítógép kezelő ők és szögelő őgép kezelő ő munkások csoportjain ellenő őrizték. • Gyors és könnyen kitölthető ő. • A RULA pontszámok az MSD kockázat csökkentéséhez szükséges akciók fontosságát jelzik. • Illeszkedik a többi ergonómiai módszerhez.
RULA: Intézkedési szintek
Video playback • A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértő ői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.
4
Toyota módszer
Toyota módszer: Testhelyzet
• A kritikus mű ű veletek részletes elemzésének módszere, mely lehető őséget ad pl. optimáliselfogadható-elviselhetetlen kategóriákba sorolásra vagy a várható végrehajtási idő ő számítására. elérés megfogás és elengedés testmozgás kar mozgatás teherrel erő őkifejtés (húzás, nyomás, csavarás) pozicionálás
Toyota módszer: Kar
Kézi anyagmozgatás
Milyen anyagmozgatási helyzetek vannak? • Szállítás • Emelés / süllyesztés • Tolás / húzás • Anyagmozgatás gépi eszköz segítségével • Tartás • Kézi mozgatás csoportosan
Elhelyezkedés • Vízszintes elhelyezkedés (H) (horizontal location): a kezek középpontjainak vízszintes elhelyezkedése a bokák közötti középponttól távolodva, az emelés kezdetén és befejezésekor mérve. • Függőleges elhelyezkedés (V) (vertical location): a kezek középpontjainak függőleges elhelyezkedése a padló felett, az emelés kezdetén és befejezésekor mérve. • Függőleges elmozdulás (D) (vertical displacement): az emelés rendeltetési és kezdeti függőleges magassága közötti különbség abszolút értéke.
5
Milyen egészségkárosodással kell számolnom, ha kézi anyagmozgatással foglalkozom?
Csigolyaközti nyomóerő ő
• Korongkopás • Ülő őideg becsípő ődés • Gerincsérv (különösen az alsó ágyékcsigolyáknál) • Izomgörcs a hát/csípő ő izmaiban • Ínproblémák (fő őleg a csuklóban és a könyökben lévő ő inak sérülése) • Izomhúzódás a karban (fő őleg a forgatóizom és az alkar sérülése). • A már korábban is fennálló degeneratív állapot súlyosbodása.
Mi van a háttérben?
Az ember, mint mechanikus szerkezet
• Ha egyenes háttal emelünk, akkor a porckorongon az erőeloszlás „természetes” (balra) • Görbe háttal történő emelésnél fokozott a porckorongsérv esélye! (jobbra)
• Gerincsérv: akkor fordul elő, amikor a porckorong belső része nyomást gyakorol egy idegre. • • Fájdalom vagy zsibbadtság a lábban a hát alsó részénél fellépő sérv általános tünete.
Munkadarab különböző ő magasságokban lévő ő raklapra helyezése
• A dolgozó mindkét kezével egy-egy 5 kg terhet mozgat. • Közel a testéhez • Kb. könyökmagasságban (itt 70 cm) • Ebben a testhelyzetben a legkisebb a terhelés
Munkadarab különböző ő magasságokban lévő ő raklapra helyezése 70 cm közeli
Normál testhelyzet
50 cm szint távoli
Váll: 7*, Derék: 4*
70 cm távoli
Váll: 5* Derék 6*
• Minél messzebb kerül a testtől a teher, annál nagyobb lesz a terhelés. • A jobboldali ábrák alatti számok azt jelzik, hogy a jobb váll és a derék terhelése hányszorosára nőtt a normál helyzethez képest
6
Munkadarab különböző ő magasságokban lévő ő raklapra helyezése
Mi befolyásolja az anyagmozgatás kockázatát? Befolyásoló kockázati tényezők
70 cm közeli
20 cm közeli
90 cm középen
Munkahelyelrendezés
Eszközhasználat
Teher megfogása
Teher jellege
Módosító kockázati tényezők
Munkaszervezet Feladat követelmények
Kockázati tényezők (közvetlen terhelés)
Normál testhelyzet
Erőkifejtés
Testhelyzet
Ismétlődés és időtartam
Rezgés
Módosító kockázati tényezők
Váll: 5* Derék: 6*
Személyi tényezők
Váll: 7* Derék: 1,3*
• A hajolással és a nyújtózással a terhelés szintén emelkedik.
A dolgozó
Test válasza
• A jobboldali ábrák alatti számok azt jelzik, hogy a jobb váll és a derék terhelése hányszorosára nőtt a normál helyzethez képest
Hatás a dolgozóra
igénybevétel Hosszú távú
Rövid távú
Hosszútávú igénybevétel szöveti leváltozásoik
Fáradság (kipihenhető)
HMM
Nem gyakorol visszafordíthatatlan hatást a dolgozóra
Veszélyek I.
Veszélyek II.
• A teher túl nehéz, vagy instabil,
• Fizikai munka, például emelés, tolás vagy húzás (ez a legjelentősebb, mivel a sérülések 50%-át ez okozza)
• A teher helye nem megfelelő (kezdeti, vagy végpozíció, pl. emelés padlóról, fejfölé helyezés),
• Gyakori kicsavart testhelyzet
• Gyakori törzsfordítás, hajlongás, fej fölötti munkavégzés,
• Megcsúszás, megbotlás és elesés
• Nincs megfelelő megfogási lehetőség,
• Statikus ülés vagy állás hosszú ideig
• Hosszú ideig tartó munkavégzés görnyedt, feszített testhelyzetben,
• Sokáig megtartott merev testhelyzet (még a legkényelmesebb is)
• Esés, csúszás veszélye akadály, vagy hulladék miatt,
• Vibráció (főleg ipartelepeken és járművekben az ülések)
• Hirtelen emelés, munkavégzés, bemelegítés nélkül.
Nehéz teher
Az emelhető ő teher ideális tömege függ az emelés helyétő ől
• A sérülésveszély annál nagyobb, minél – nehezebb a teher, – tovább tart a mozgatás, – gyakrabban kerül sor az emelésre.
• A nap során összesen megmozgatott tömeg és emelési idő a meghatározó.
Vállmagasság Könyökmagasság Kézfejmagasság
Lábszár közép-magasság Nő
Férfi
7
Helyes tolás
A helyes emelés elvei
• A fogók körülbelül 1 m magasan legyenek.
• Lábakat szét
• A terhet inkább toljuk, ne húzzuk. Ez kevésbé veszi igénybe a hát alsó részének izmait, és általában jobb látási viszonyokat biztosít.
• Kis lépést előre
• Teher mozgatásakor tudnunk kell, hogy hol fog megállni, és fokozatosan kell lelassítani.
• Hátat egyenesen tartani
• A legjobb felületi tulajdonságú útvonalat válasszuk, és kerüljük azokat az ajtókat, amelyeket nyitva kell tartani, amíg átvisszük a terhet.
• Kisé előre hajolni a jobb fogásért
• Térdet behajlítani • Több lépésben emelni
• Közel a testhez a terhet
• Vállak egy szintben • Határozott fogás • Először letenni, utána igazítani
Kézi anyagmozgatás értékelő ő lap (Manual Handling Assessment Charts) (MAC)
Csoportos anyagmozgatás
Adatokat a táblázatba 2 személy: 35 kg 3 személy: 40 kg
G
2 személy: 35 - 50 kg 3 személy: 40 - 75 kg 3 személy: 40 - 100 kg
A
2 személy: 50 - 85 kg 3 személy: 75 - 125 kg 3 személy: 100 - 170 kg
R
2 személy: 85 - kg 3 személy: 125 - kg 3 személy: 170 - kg
P
KÖZEL A felkar függőleges, a törzs pedig egyenes
G
KÖZEPES Törzs előre hajol
A
MESSZE A felkarok szögben távol a testtől, a törzs előrehajol
R
Térd felett, könyökmagasság alatt
G
Térd alatt, könyökmagasság felett
A
0 JÓ
A
• Emelési műveletek • Teherhordás (cipelés) • Csoportos anyagmozgatás
Manual Handling Assessment Charts (MAC)
Kezek távolsága a hát alsó részétől
C
Függőleges emelési tartomány
•Egyszerű,
0
Egyéb környezeti tényezők
EGY TÉNYEZŐ
KÉT TÉNYEZŐ
1 R
Nincs vagy kis csavarodás vagy oldalra hajlás
G
Törzs csavarodás VAGY oldalra hajlás
A
Törzs csavarodás ÉS oldalra hajlás
R
1 R 2
Száraz és tiszta, jó állapotban lévő felület
G
Száraz, de rossz állapotban lévő (kopott vagy egyenetlen) padló
A
zennyezett/nedves vagy meredeken lejtő padló, vagy instabil állás
R
0
1
2
3 G 0
F 0
A teher megfogása
ELFOGADHATÓ
1 GYENGE
Korlátozott
0 A
G 0
Talajszint vagy még lejjebb Fejmagasságban vagy még feljebb
NINCS
6
G
6
Padló felülete
Jelentősen korlátozott
Tömeg / Gyakoriság
H
3
A 1 R 2
2 G 0
E
Testhelyzetre ható kényszerek
3 R
10
JÓ
Törzs csavarodása / oldalra hajlása
0 A
6
D
•Szemléletes
ELFOGADHATÓ
NINCS ILYEN TÉNYEZŐ
•Logikus,
•Áttekinthető,
Kommunikáció és koordináció
GYENGE
B
G
I 4
Teher súlya
A 1 R 3
Vízszintes távolság
KÖZELI: a felkar függőleges, a törzs egyenes
G/0
ENYHE: a felkar előre nyúlik a testtől
ENYHE: a törzs előredől A/3
A/3
TÁVOLI: a felkar messze előre nyúlik, a tőrzs előre dől
R/6
8
Törzs fordítása, hajlítása
Környezeti akadály • Zavartalan mozgás: 0 pont (zöld) • Emelés közben kényszer-testtartás a helyszű űke miatt vagy a munkahely kialakítás miatt : 1 pont, (sárga) • Erő ősen korlátozott testtarás: 3 pont (piros)
A teher és a kezek szimmetrikusak a test előtt
A teher és a kezek aszimetrikusan a test előtt. Egyenes testtarttás G/0
Egykezes szállítás a az egyik oldalon A/1
R/2
Megfogás lehető ősége
Padozat minő ősége
• Célszerű űen, jól tervezett markolatok vagy laza
• Száraz, tiszta, jó állapotú padló: 0 pont (zöld)
részek, melyek kényelmes fogást engednek: 0 pont (zöld) • Tárolók gyengén kialakított markolatokkal vagy az ujjaknak derékszögben kell állniuk alul: 1 pont (sárga)
• Száraz padló, de rossz állapotban, egyenetlen, kopott: 1 pont (sárga) • Szennyezett, nedves vagy lejtő ős padló, vagy bizonytalan alátámasztás: 2 pont (piros)
• Rosszul kialakított tárolók, lógó részek, szabálytalan testek, nehezen kezelhető ő, formátlan, kiszámíthatatlan terhek: 2 pont (piros)
Egyéb körülmény
Szállítási távolság
• Kirívó hő őmérséklet;
• 2-4 m: 0 pont (zöld)
• Erő ős légmozgás;
• 4-10 m: 1 pont (sárga)
• Kirívó megvilágítási helyzet (sötét, vakító, gyenge kontraszt).
• 10m + : 3 pont (piros)
• Nincs: 0 pont (zöld) • Egy tényező ő: 1 pont (sárga) • Több tényező ő: 2 pont (piros)
9
Értékelő ő lap
Akadályok az útvonalon • Nincs akadály: 0 pont (zöld)
PONTSZÁM
Kockázati tényező emelés
• Ha lejtő őn felfelé kell vinni, lépcső őn fel, zárt ajtón át, veszélyes helyek közt, 2 pont (sárga) • Létrán felvitel: 3 pont (piros)
szállítás
Teher súlya és az emelés gyakorisága
4
Kezek távolsága a hát alsó részétől
3
csoport
Függőleges emelési zóna Törzs megcsavarodása/oldalra hajlása Aszimmetrikus törzs/teher (szállításnál)
1
Testhelyzetre ható kényszerek
0
A teher megfogása
0
Padló felülete
0
Egyéb környezeti tényezők
0
Szállítási távolság
1
Akadályok az útvonalon (csak szállítás)
0
Kommunikáció és koordináció (csak csoportos anyagmozgatás) Más kockázati tényezők, például egyéni jellemzők, pszichoszociális tényezők, stb.
Módosított emelési egyenlet (RLE)
Össz:
9
Módosított emelési egyenlet (RLE)
Ajánlott Emelési Tömeg Korlát (RWL) és Emelési Index (LI)
RWL=LC x HM x VM x DM x AM x FM xCM
MME = Mref * CM * CT * CV * CA * CMF * CF MME: ajánlott tömeghatár CA: Aszimmetria- szorzótényező
Megfogás Gyakoriság Aszimmetria Távolság
Mref: vonatkoztatási tömeg CM: Magassági szorzótényező CT: Távolsági szorzótényező
Szorzók: 0-1
Függő őleges helyzet Vízszintes helyzet Teherállandó – 23 kg
CV: Vízszintes szorzótényező CMF: Fogási szorzótényező CF: Gyakorisági szorzótényező
Az összetett ergonómiai kockázatbecslés
A módszer együttes
Composite Ergonomic Risk Assessment (CERA)
• egy papír ceruza módszer, az ergonómiai kockázatok szű űrésére, a biztosan elfogadhatatlan és biztosan elfogadható kockázati szintek megállapítására, a szabvány egyszerű ű
Az értékelőlap letölthető a honlapról!
értékelési módjainak megvalósításával, mely módszert némi gyakorlással bárki használhatja, • egy munkafüzet, mely részletes értékelést tesz lehető ővé, kockázati szinteket szolgáltat határesetekben is, a szabvány részletes értékelési módszerei szerint, mely módszert munkavédelmi szakemberek néhány napos képzés után használhatják, • képalkotáson alapuló módszer, mely a valós tevékenység digitális rögzítésén és elemzésén alapul.
10
Motion Capture -Kísérlet
11
