FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.1
Dohányzásmentes munkahelyek az Egyesült Királyságban Tárgyszavak: foglalkozás-egészségügy; dohányzás; egészségvédelem; káros hatás; munkahelyi ártalom; vállalati politika.
Az Egyesült Királyságban a dohányzás évente közvetlenül mintegy 120 ezer ember halálát okozza. Emellett a munkahelyeken elszenvedett passzív dohányzás miatt további majdnem 700 ezer ember hal meg tüdőrákban, szívelégtelenségben vagy agyvérzésben. A passzív dohányzás rovására nemcsak ezek a betegségek írhatók, hanem árt a szemnek, a toroknak és a légutaknak, valamint az asztmát is súlyosbíthatja. Arra is van bizonyíték, hogy káros hatást gyakorol a terhes asszonyokra, akik emiatt kisebb gyermeket hoznak világra. Az utóbbi években a brit szigeteken megváltozott a dohányzással kapcsolatos közvélemény, egyre többen ébredtek rá ugyanis, hogy a nikotin súlyosan veszélyezteti az egészséget. Azoknak a száma is növekszik, akik a passzív dohányzás kockázatai miatt aggódnak. Februárban parlamenti szavazást tartottak a dohányzás teljes kitiltásáról Angliában a zárt középületekből, de már a korábbi közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy a lakosság túlnyomó többsége támogatja a tiltást. Az alábbi cikk elemzi a tilalomnak a vállalatokra gyakorolt hatását és bemutatja, hogyan vonatkoztathatják a munkáltatók az egészségvédelmi és munkabiztonsági törvényeket és irányelveket a munkahelyi dohányzásra annak érdekében, hogy eleget tegyenek a tilalomnak és védjék alkalmazottaik egészségét.
A passzív dohányzás veszélyei Egyre több a bizonyíték a passzív dohányzás ártalmasságára, és egyre többen részesítik előnyben a füstmentes levegőt, ezért mind több ország vezet be fokozatosan korlátozásokat a zárt közterületen folytatott
dohányzás ellen. Sok országban már régóta tilos a dohányzás a tömegközlekedési eszközökön, repülőjáratokon, mozikban, színházakban és a liftekben. Ma már egyre több zárt területen lévő munkahelyen is törvényi vagy munkahelyi előírás tiltja a dohányzást. A dohányfüstös levegőben több mint 3800 különböző gáznemű és szilárd részecske található, ezek közül több mint 50 rákkeltő és 100 mérgező vegyi anyag. A dohányfüstös levegőt szívó passzív dohányosok körében sokan kaptak tüdőrákot, valamint szív- és érrendszeri betegségeket. Az EU korábbi 15 országában 7,5 millióan, ezen belül NagyBritanniában 1,3 millióan dohányfüstös munkahelyen töltik munkaidejüknek legalább 75%-át. Sokan közülük a vendéglátásban dolgoznak, amelynek egyes üzemeiben – bárokban, kocsmákban, éttermekben, szállodákban – különösen nagy a dohányfüst koncentrációja. Nagy-Britanniában az Egészségügyi és Munkavédelmi Bizottság (HSC) évente bocsát ki foglalkozási expozíciós szabványokat, és közli a szennyező anyagok megengedett felső határát. A veszélyes anyagokra vonatkozó 2002. évi szabályozás kimondja, hogy a munkaadóknak el kell kerülniük, hogy alkalmazottaikat egészségre káros anyagok hatása érje, vagy ha ez ésszerűen nem lehetséges, biztosítaniuk kell az expozíció megfelelő mérséklését, pl. a veszélyforrás elkülönítésével, helyi szellőztetéssel vagy végső esetben a belélegzés kivédésével. A munkahelyi dohányfüstre azonban nincs szabvány, holott a füst több összetevőjére létezik érvényes szabvány és mennyiségi korlátozás. Az a tény, hogy a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a közelmúltban a passzív dohányzást az I. kategóriájú rákkeltő okok közé sorolta, talán ösztönzőleg hat arra, hogy a munkahelyi passzív dohányzásról is szabványt adjanak ki.
A korábbi törvényi szabályozás Az 1974. évi foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági törvény értelmében a munkáltatóknak az ésszerű megvalósíthatóság határain belül egészséges munkakörnyezetet kell biztosítaniuk. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak fel kell ismerniük, mely alkalmazottakra nézve lehet káros a passzív dohányzás, és intézkedniük kell a kockázatok csökkentése érdekében. Amennyiben például egy alkalmazott légúti állapota romolhat, ha füstös környezetben dolgozik, akkor a munkáltatónak csökkentenie kell ezt a veszélyt.
A munkahelyekre vonatkozó 1992. évi módosított szabályozást és a jóváhagyott végrehajtási utasítást is alkalmazni lehet a munkahelyi dohányzásra, nevezetesen • a 6. sz. rendelkezés előírja, hogy a munkáltatóknak hatékony és megfelelő szellőzést kell biztosítaniuk, bár az 1988-ban kiadott ún. Froggart-jelentés megállapította, hogy a jobb szellőzés sem nyújt megfelelő védelmet a dohányfüstös környezet ellen. • a 25(3) sz. rendelkezés előírja, hogy a munkáltatóknak védeniük kell a nemdohányzókat a dohányfüst kellemetlenségétől a pihenőtermekben és a pihenő területeken. Ezen túlmenően a munkáltatók törvényes kötelezettsége, hogy biztonságos munkahelyet és munkarendet alakítsanak ki. A passzív dohányzás szabályozásának egy másik fontos eszköze korábban Nagy-Britanniában az ún. Nyilvános Helyek Chartája volt. Ehhez az önkéntes önszabályozó egyezményhez a legjelentősebb vendéglátó-ipari szervezetek csatlakoztak. A charta – amelyet támogat egy, a dohánygyártók szövetsége által pénzelt lobbicsoport – előírásai között szerepel nemdohányzó területek kijelölése a vendéglátó egységekben, általában azonban nem tiltja a dohányzást.
Az új törvényhez vezető út Miközben az Ír Köztársaság 2004 márciusában dohányzási tilalmat vezetett be a legtöbb zárt területen lévő munkahelyre, addig az Egyesült Királyság kormányai úgy vélték, hogy a passzív dohányzás féken tartásához nincs szükség törvényes eszközökre. Álláspontjuk csak akkor változott meg, amikor az egészségügyi szakemberek nyomására megjelent a Közegészségügyi Fehér Könyv (Public Health White Paper), amely terveket tartalmazott a dohányzás betiltásáról az angliai zárt közterületeken és munkahelyeken. Skóciában már ez év márciusában bevezettek ilyen tilalmat, Észak-Írországban pedig 2007 márciusában lép életbe hasonló rendelkezés. 2007 nyarára várhatóan Wales-ben is teljesen kitiltják a dohányzást minden közterületről. A Fehér Könyv eredeti javaslata szerint csak olyan magánklubokban és pubokban engedélyezték volna a dohányzást, ahol ételt nem szolgálnak fel. Sok vita után azután úgy döntöttek, hogy 2006 februárjában a következő három lehetőséget bocsátják szavazásra: • a dohányzás kitiltása minden angliai zárt közterületről, kivéve a magánklubokat és azokat a pubokat, amelyekben ételt nem szolgálnak fel;
• a dohányzás teljes kitiltása minden zárt közterületről, valamennyi pubot és magánklubot is beleértve; • a dohányzás teljes kitiltása a magánklubok kivételével minden zárt közterületről. A Fehér Könyv tartalmazott néhány olyan alternatív javaslatot is, amellyel az alkalmazottakat kívánta védeni a dohányfüsttől, például a bárokban egy méteres füstmentes sávot javasolt. A parlamentben vita folyt arról, hogy az ilyen korlátozások elegendőek-e az alkalmazottak egészségének védelmére. Sokan úgy vélték, hogy ezek a dohányzás korlátozására vonatkozó javaslatok a gyakorlatban megvalósíthatatlanok. Végül a képviselők többsége a dohányzás teljes megtiltására szavazott valamennyi angliai zárt közterületen, a pubokat és a magánklubokat is beleértve. A tilalom 2007 nyarán lép életbe, attól kezdve az Egyesült Királyság minden részében egységes rendelkezés lesz érvényben. A tiltott helyen dohányzókra kiszabott büntetést több mint tízszeresére, 200-ról 2500 fontra emelik. A dohányzási tilalom alól a következő helyek kivételek: • szabad téri területek, • lakások, • börtönök, • szeretetotthonok, • laktanyák, • szállodaszobák, • pszichiátriai intézetek. A kivételekre vonatkozó szabályokat az új keretek között a közeljövőben fogják megvitatni.
Nem mindenki ért egyet A parlament Független Tudományos Bizottsága már régóta azt tanácsolta, hogy a zárt munkahelyeken a dohányzásmentességet kell szabálynak tekinteni, a dohányzásra pedig külön intézkedést kell hozni, nem pedig fordítva. A legtöbb tömegközlekedési eszközről, a repülőket is beleértve, már kitiltották a dohányzást. Szabállyá vált, hogy nem dohányoznak a mozikban, éttermeken, sőt még a pubokban és egyes klubokban sem. Sokan ezzel szemben azzal érveltek a dohányzási tilalom ellen, hogy az sérti a dohányzók szabad választási jogát, nevezetesen azt, hogy eldöntsék, dohányoznak-e közterületen vagy sem. A dohányzáspártiak szükségtelennek tartják a törvényt, amely sérti milliók szabad választását. Véleményük szerint a kormánynak tájékoztatnia kell az embe-
reket a dohányzás egészségi kockázatairól, a politikusoknak azonban nincs joguk arra, hogy megnehezítsék egy legális termék fogyasztását. Az egészségügy szóvivője szerint viszont a törvényt örömmel fogják üdvözölni a bárokban dolgozók tízezrei, hiszen a törvényhozók elsősorban az ő egészségüket és biztonságukat tartották szem előtt. A dohányzás hívei nem tartják eléggé bizonyítottnak a passzív dohányzás ártalmait, és méltányosabb kompromisszumos megoldásnak tartották volna dohányzó és nemdohányzó területek kijelölését. Szerintük a közvélemény pártolja a dohányzás szigorúbb korlátozását, de nem a teljes kitiltását, különösen nem a pubokból. A legtöbb közterület már most is dohányzásmentes, de a pubokban, magánklubokban és bárokban az emberek választási lehetőséget szeretnének a dohányzó és a nemdohányzó rész között, továbbá jobb szellőzést.
Munkahelyi dohányzáspolitikák Sok munkáltató felismerte, hogy a dohányzás a dohányfüst miatt nemcsak a többi alkalmazottat veszélyezteti, hanem az tűzveszélyes is. Ezért – a dolgozók egyetértésével – egyre nő a füstmentes munkahelyek, és a határozott dohányzáspolitikát folytató vállalatok száma. Ideje, hogy mindazok a munkahelyek, amelyek még nem alkalmaznak dohányzáspolitikát, ilyet – alkalmazottaikkal folytatott konzultáció után – mielőbb vezessenek be. A munkáltatók teljesen kitilthatják a dohányzást minden helyiségükből, vagy megengedhetik szabad téren, meghatározott területeken. Mindként lehetőség összhangban áll azzal a dohányzási tilalommal, amelyet az Egyesült Királyságban 2007 nyarán fognak bevezetni. Többé nem engedélyezettek a munkahelyen belüli dohányzótermek, a külső dohányzó rész sem lehet teljesen vagy nagyrészt zárt. A munkáltatóknak nincs olyan törvényes kötelezettségük, hogy változtatásokat tegyenek a munkahelyeken annak érdekében, hogy a dohányosok kint cigarettázhassanak. Az egészségügyi kormányzat a passzív dohányzásról kiadott füzetben tanácsokat ad a munkáltatóknak, hogyan védjék meg alkalmazottaikat a dohányfüstös környezettől. A dohányzáspolitika bevezetését széleskörű konzultációnak kell megelőznie minden dolgozóval, a dohányzókat is beleértve, hiszen ez minden alkalmazott munkakörülményeit érinti. A munkáltatóknak ügyelniük kell arra, hogy ne sértsenek meg foglalkoztatási jogokat. A dohányzáspolitika bevezetése előtt ajánlatos erről a dolgozókat három hónappal korábban értesíteni.
Amennyiben a dolgozókkal teljes körű konzultációt folytatnak, a dohányzáspolitika bármikor megváltoztatható, és életbe lépése előtt bizonyos türelmi időt kell hagyni. Fontos az is, hogy mindenkit tájékoztassanak, mi történik azzal, aki vét a dohányzáspolitika ellen. Nincs egyetlen ideális dohányzáspolitika, de fontos, hogy a bevezetés előtt minden dolgozóval konzultáljanak, és a nemdohányzóknak füstmentes munkakörnyezetet biztosítsanak akár teljes dohányzási tilalommal, akár szabadtéri dohányzóhely kijelölése révén. A dohányzás kitiltása a zárt közterületekről – amellett, hogy a teljes személyzet egészségét javítja, tehát csökkenni fog a betegállomány miatti távollét – egyéb kedvező hatásokkal is jár, javul például a vállalat arculata, valamint csökkennek a takarításra és a felújításra fordított költségek.
A dohányzók jogai Bár a munkáltatókat kívánatos arra ösztönözni, hogy a nemdohányzók érdekében tegyék füstmentessé a munkahelyeket, a dohányosok gondjait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Fontos, hogy a munkaadók ne pellengérezzék ki a dohányosokat. A dohányzáspolitika bevezetésébe be kell vonni a dolgozókat, és ezzel egyidejűleg támogatni kell azokat, akik le akarnak szokni a cigarettáról, akár úgy, hogy a munkáltató leszoktató tanfolyamot szervez, akár úgy, hogy nikotinpótló terápiákat finanszíroz. A munkáltatóknak fel kell ismerniük, hogy a dohányzók nikotinfüggők, és segítséget kell nyújtaniuk azoknak, akik le akarnak szokni a dohányzásról. Nagyvállalatok gyakran támogatják ezeket az alkalmazottaikat tanácsadással és/vagy hipnózisos gyógykezeléssel, vagy nikotinpótló terápiák felajánlásával. A kis- és középvállalatok megismerkedhetnek más vállalatok módszereivel és az ezzel kapcsolatos irodalommal, hogy segíthessék leszokni kívánó dolgozóikat. Összeállította: Szabó Ildikó Ellis, P.: Smoke-free workplaces. = The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 36. k. 2006. 5. sz. p. 30–32. Chapman, S.: „Half-pregnant” occupational health policy on environmental tobacco smoke. = Occupational and Environmental Medicine, 61. k. 5. sz. 2004. p. 383–384. Edwards, P. R.; Tongeren, M. stb.: Environmental tobacco smoke. = Occupational and Environmental Medicine, 61. k. 5. sz. 2004. p. 385–386.
