Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei Ismétlődő mozdulatok értékelése
Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei
Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981) • 0. Bevezetés • 1. Tárgy • 2. Alkalmazási terület • 3. Fogalom meghatározások • 4. Általános irányelvek
3. Fogalom meghatározások I. • 3.1 munkarendszer: ember és a munkaeszköz munkafolyamatban való együttműködését foglalja magába • 3.2 munkafeladat: célul kitűzött munkaeredmény • 3.3 munkaeszköz: munkarendszerben használt tárgyak (szerszámok, gépek, készülékek, bútorok, berendezések) • 3.4 munkafolyamat: A munkarendszeren belül az ember, a munkaeszköz, az anyag, az energia és az információ kölcsönhatásának térbeli és időbeli sorrendje
3. Fogalom meghatározások II. • 3.5 munkahely: munkafeladat teljesítéséhez kijelölt térrész • 3.6 munkakörnyezet: tényezők, melyek az emberre hatnak a munkahelyen ( fizikai, kémiai, biológiai, szociális és kulturális) • 3.7 munkaterhelés( vagy külső behatások) • 3.8 munka-igénybevétel: külső körülmények és követelmények összessége, melyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát • 3.9 munkafáradás: a munka-igénybevétel nem pathológiás hatása, mely pihenéssel teljesen
4. Általános irányelvek • 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása • 4.2 A munkakörnyezet kialakítása • 4.3 A munkafolyamat kialakítása
4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása • Kialakítás a testméretek figyelembevételével • Igénybevétel csökkentése Testhelyzetek és váltogatásuk Izomerők Testmozgások összhangja • Jelzések, kijelzők és kezelőelemek kialakítása Jelzések és kijelzők száma, típusa Kezelőelemek száma, típusa, működtető testrész
4.2 A munkakörnyezet kialakítása • A, munkatér méretei • B, szellőzés • C, munkahelyi klíma • D, világítás • E, munkatér, munkaeszköz színe • F, akusztika • G, emberre ható mechanikai rezgések és lökések • H, veszélyes anyag, sugárzás • I, védelem a kedvezőtlen időjárási hatások ellen
4.3 A munkafolyamat kialakítása • A, feladatbővítés (hasonló tevékenységek esetén) • B, feladatbővítés (eltérő tevékenységek esetén) • C, tevékenységcsere • D, munkaszünetek (szervezett vagy személyesen meghatározott) Ezek foganatosítása érdekében különösen ügyelni kell: • E, figyelem és teljesítőképesség változása nappal és éjszaka • F, az egyéntől, illetve életkortól függő teljesítőképesség elérése • G, az egyéni fejlődés
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelés céla • A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés felmérése. • Az igénybevétel csökkentési lehetőségeinek feltárása. • A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével. • Az egészségkárosodás kockázatának előjelzése • Stb..
Az ergonómiai program várható eredményei • Csökkenő megbetegedések, sérülések, és dolgozói kártérítési kiadások • Növekvő munkahatékonyság • Javuló egészségi állapot • Csökkenő hiányzás és fluktuáció • Javuló alkalmazotti morál
Előkészítés • Információgyűjtés a tevékenységről a felhasználókról a technológiáról a környezetről • Lehetőségek és korlátok felmérése (elvi, technikai, tér-idő stb.) • Követelményjegyzék és ütemterv készítése
Munkahelyek ergonómiai értékelése és fejlesztése • Előzetes értékelés • Módszer kidolgozása • Pilot study • Munkahelyek felvételezése • Értékelés • Megvalósítás • Ellenőrző vizsgálat
Értékelés várható eredményei • Globális és konkrét megállapítások • Grafikus, táblázatos, szöveges információk • Minősítés Tevékenységenként Munkahelyenként Műhelyszinten • Felhasználás Fejlesztési stratégia Akcióterv Operatív intézkedés Kompenzáció
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése tapasztalatok • Tervezési fázisban optimális • Rendszerszemléletű alkalmazás ("minden mindennel összefügg") • Intuitív módszerek megerősítése (kísérleti munkahelyek tesztelése) • Dolgozók bevonása, participáció (kérdőív) • Technikai lehetőségek előnye (video, CAAA)
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése Fejlesztési javaslatok • Áttervezés, módosítás Munkahely elrendezés Szerszámok és eszközök Környezeti paraméterek • Szervezés, ellátás Munkarend Védőfelszerelés Szociális szolgáltatások • Kiválasztás, képzés, participáció Követelmények és terhelések ismerete Egyéni képességek és korlátok ismerete
Az ergonómiai vizsgálat helye a folyamatban • Problémafeltárás – Hol a baj? • Tervezés – Megfelel-e az előírásoknak, szabványoknak, ajánlásoknak? • Tesztelés – Lehet-e javítani? • Összehasonlítás – Melyik megoldás a jobb? • Értékelés – Valóban jó? • Ellenőrzés – Még mindig megfelelő? Lehet még javítani?
A 80:20-as Pareto szabály • Az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a megmaradó 20% probléma megoldásához az erőfeszítések 80%-a szükséges. Csak kevés probléma nagyon összetett és nehéz
20% A legtöbb problémát viszonylag kis erőfeszítéssel meg lehet oldani
80%
Alkalmazható módszerek • Ellenőrzőlista GME list Check-Points • Szubjektív fáradtságérzés megítélése • Video playback • Toyota módszer • Kérdőív • Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés (CAAA)
Nyak hát
Kar könyök kéz
Derék
Comb térd
Leírás 1. A művelet közben a nyaka vagy háta kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például:
a. előre dőlés b. elfordulás c. előrehajolás és elfordulás 2. A művelet közben a kézfeje vagy csuklója kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például
GME ergonómiai ellenőrzőlista
a. a csukló kifeszítése vagy elfordulása b. az ujj kemény felülethez nyomása c. csukló körzése 3. Az idő egy részében guggol vagy térdel?
4. Rendszeresen üt vagy nyom a tenyerével?
5. Dolgozik a vállával és a kezeivel?
6. A feladatok többségét kinyújtott és megfeszített karral végzi?
7. Ha használ mechanikus eszközt (manipulátort), azt a testétől távol, kinyújtott kézzel kezeli? 8. Tart kinyújtott kézzel súlyos P tárgyakat vagy eszközöket?
9. Kezel 4,5 kg-nál nehezebb tárgyakat? Kell konténereket mozgatnia? 10. Lefelé fordított tenyérrel meg kell fognia súlyokat? 11. Használ-e olyan szerszámokat, amelyeknek a. Nehéz tartani a nyelét (markolatát)? b. A nyele (markolat) fémből készült? c. Tömege 4.5 kg-nál több vagy a kifejtett nyomaték nagyobb 20 Nm-nél? d. A kezelőszervét lehetetlen több újjal is működtetni? e. Fentről lefelé függesztett a szerszám? 12. Bármely (bal vagy jobb) kézzel kezelhető a szerszám? 13. Kényelmetlen helyzetbe kényszeríti a szerszám használata a kezet vagy a csuklót?
14. A művelet túlnyomó részében azonos testhelyzetben kell maradnia? 15. Ismétlődően be kell ülnie az autóba? 16. A munkavégzés helye túl alacsony vagy túl magas? 17. Érintkezik éles, hegyes anyagokkal? 18. Megfelelően nagy a munkahely? 19. Csúszós, ferde, vagy lépcsős a munkahely? Jelölje be, az előforduló eseteket! Alkalmazási eljárás Váltogatják a különböző munkahelyeket? Jelölje a terhelt testtájakat! • Vannak problémáik a zajjal, hőmérséklettel, Kövesse a fehér mezőket jobbra! világítással vagy a környezettel? • A munka tartalmazza valamelyiket a feltüntetett • Használnak személyes munkavédelmi eszközöket, szempontok közül? bakancsot, kesztyűt, szemüveget? Ha igen, jelölje azt pipával • Ön felügyeli a munkáját? Kérjük a lap hátlapján az ergonómiai javaslatait fogalmazza meg!
Ergonómiai ellenőrző listák • Anyagmozgatás és tárolás • Kéziszerszámok • Termelő berendezések biztonsága • Munkahely kialakítás fejlesztése • Világítás • Építmények • Veszélyes anyagok és tényezők kezelése • Jóléti létesítmények • Munkaszervezet
Anyagmozgatás és tárolás • Ki vannak jelölve és szabadok a szállítási útvonalak? • A folyosók és az átjárók elég szélesek a kétirányú forgalomhoz? • A szállítási útvonalak felülete sík, csúszás- és akadálymentes? • A hirtelen nagy magasságkülönbséget áthidaló kis lépcsők helyett legfeljebb 5-8% emelkedésű lejtők vannak? • A munkaterület elrendezése a lehető legkisebb anyagmozgatást teszi szükségessé? • Taligát, kézikocsit vagy más kerekes eszközzel történik
Kéziszerszámok • Ismétlődő feladatokhoz speciális szerszámok vannak? • A segédenergiával működő eszközök biztonságosak, a munkavédelmi eszközöket használják? • Az állandó helyen folyó műveletekhez függesztett szerszámokat használnak? • Az anyagok és megmunkálás alatt levő anyagok rögzítésre satukat és fogókat használnak? • Használnak kéztámaszt precíziós feladatok ellátásához? • A lehető legkönnyebb eszközöket használják (kivéve
Termelő berendezések biztonsága • Védik a kezelőszerveket a véletlenszerű működtetéstől? • A vészkapcsolók tisztán láthatók és elérhetők a dolgozó természetes helyzetéből? • A különböző szabályozók könnyen megkülönböztethetők egymástól? • A dolgozó kényelmesen lát és elér minden kezelőszervet? • A kezelőszervek a működtetési sorrendben vannak elhelyezve? • A természetes elvárásoknak megfelelően kell a
Munkahely kialakítás fejlesztése • A munkafelület magassága minden dolgozónak a könyökmagasságába vagy kicsit az alá esik? • Az alacsonyabb dolgozók is elérik a kezelőszerveket és anyagokat a természetes helyzetükben? • A magasabb dolgozók számára is van elég hely a lábak és a test mozgásához? • A gyakran használt anyagok, eszközök és kezelőszervek könnyen elérhetőek? • Minden munkaállomásnak stabil, többfunkciós munkafelülete van?
A látás és a fej-nyak helyzete
Az optimális munkamagasság
A csukló helyzete
A fizikai teljesítmény befolyásoló tényezői és a szabványok EN 547-1, EN 547-1, EN 547-1 Az emberi test méretei EN 1005-4 A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése
Testtartás és mozgások
EN 1005-2 A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása
EN 1005-3 A gépkezeléshez ajánlott erőhatárok
Erőkövetelmények
EN 894-3 A kijelzők és a kezelőelemek tervezésének ergonómiai követelményei 3. rész: Kezelőelemek
EN 1005-4 A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése
Testméretek
EN 1005-4:2005 + A1: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 4. rész A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése • Populació meghatározása • Feladat elemzés • Szükséges ergonómiai adatok meghatározása • CAAA • Kockázatértékelés • Operátorokkal • Kockázatértékelés
A helyes testhelyzet tervezésének alapelvei • Tervezzünk természetes testhelyzetekre • Ösztönözzünk gyakori testhelyzet változtatásra • Alkalmazzunk megfelelő háttámaszt ülő testhelyzetben • Biztosítsuk az erőkifejtéshez szükséges optimális testhelyzetet • Kerüljük a fej és törzs előredőlését, a felemelt felsőkart igénylő testhelyzeteket, a csavart és aszimmetrikus testhelyzeteket, a mozgástartomány szélső helyzeteit tartósan igénylő testhelyzeteket, az érzékeny szövetek igénybevételét a test megtámasztására.
Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál I.
Rongycsavarás Rossz vibráció Könyök kint
Vállak túl magasan / alacsonyan
Komfort zóna
Rossz rálátás
Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál II.
Hajlított csukló
Törzscsavarás
Fenék fent
Álló- ülőmunka
Vízszintes távolság
Statikus munka
PROBLÉMA
GÉP
EGYENES VONALÚ SZERSZÁM
A CÉL 900-OS ELFORDÍTÁSA GÉP
GÉP
Világítás • A lehető legtöbbet használják a napfényt? • Ha több világítás kell, világos színezésűek a falak? • Ki vannak világítva a folyosók, lépcsők, felhajtók és más területek, ahol emberek lehetnek? • Egyenletesen világos a munkaterület a világosság különbségek csökkentésére? • A dolgozóknak elegendő a világítás, és így mindig hatékonyan és kényelmesen tudnak dolgozni? • Az ellenőrző és precíziós munkához helyi világítás is biztosított?
A színvisszaadás a megvilágító fény színhőmérsékletének és a megvilágítás erősségének függvényében
Építmények • A dolgozókat védik a közvetlen hőtől? • Védik a munkahelyet a külső hidegtől és melegtől? • A hideg vagy meleg hőforrásokat elszigetelik? • Hatásos elszívó rendszer teszi biztonságossá és hatékonnyá a munkát? • A természetes légmozgás növelésével szükség esetén javítják a beltéri klímát? • Fejlesztik és karbantartják a légcsere berendezéseit a jó munkahelyi levegőminőség érdekében?
Nomogram az effektív hőmérséklet kiszámítására ruhában, Yaoglu nyomán Wenzel
Veszélyes anyagok és tényezők kezelése • A zajos berendezéseket vagy részeiket szigetelik? • Az eszközöket és gépeket rendszeresen karbantartják a zajcsökkentés érdekében? • Lehetséges a meglévő zaj mellett a kommunikáció, a biztonságos és hatékony munka? • A dolgozókat érő rezgést csökkentik a biztonság, egészség és munkahatékonyság növelése érdekében? • Hő ellen és áramütés ellen jól szigetelt kézilámpákat használnak? • A fényforrások és elektromos csatlakozások és
Jóléti létesítmények • Jó öltöző, mosdó és egészségügyi létesítmények biztosítják a jó higiénét és megjelenést? • A jó teljesítmény és jóérzés érdekében rendelkezésre állnak ital automaták, étkező területek és mosdók? • A szolgáltatásokat és a jóléti létesítményeket a dolgozókkal együtt fejlesztik? • Vannak találkozó és képző helyek a dolgozóknak? • Világosan ki vannak jelölve az egyéni védőeszközhasználatot követelő területek? • Rendelkezésre állnak a kielégítő védelmet biztosító egyéni védőeszközök?
Munkaszervezet • Bevonják a dolgozókat a napi munka megszervezésébe? • A munkaidő-beosztás tervezésekor megkérdezik a dolgozókat? • Munkaproblémák megoldását dolgozói csoportok bevonásával végzik? • Bevonják a dolgozókat a termelés átszervezésébe, vagy a fejlesztésbe, ha biztonságosabb, könnyebb, hatékonyabb munkát alakítanak ki? • Elismerik a munkahelyet vagy termelékenységet fejlesztő munkások segítségét?
Név
Személyi kód
Dátum
Idő
Egység neve
Beosztás
Műszak jele
Vizsgálatvezető
Gondoljon arra, hogyan érzi magát ebben a pillanatban! 1. Satírozza be az ábrán azokat a területeket, ahol kellemetlenséget érez. 2. Értékelje a kellemetlenség mértékét az alábbi táblázatban felsorolt testtájakra bal és jobb oldalra egyaránt. Az értékelésnél az alábbi fokozatokat használja: 10: Legrosszabb elképzelhető kellemetlenség 0: Nincs kellemetlenség
Szubjektív fáradtság értékelő lap
Kellemetlenség helye Nyak Váll Mellkas Kar Kézfej és csukló Csípő és comb Térd Lábszár
Értékelő pontszám bal jobb
Kellemetlenség helye Nyak Váll Hát Kar Kézfej és csukló Derék Fenék és comb Térd Lábszár Boka, talp Egyéb
Értékelő pontszám bal jobb
Szubjektív fáradtságérzés eredmények Összes
Ülve
Állva
Felváltva
JSI – Job Strain Index Munkaköri Terhelési Index alapadatai
• Az erőkifejtés mértéke !!! • Az erőkifejtés időtartama • Percenkénti ismétlődés • Kéz és csukló helyzete • A munkatevékenység sebessége • Napi expozíciós idő
!!!
JSI – Job Strain Index
JSI – Job Strain Index • Ha a számított érték (JSI) kisebb vagy egyenlő 3, akkor a munkavégzés biztonságos • Ha az JSI érték 4-6 körüli, akkor közepes valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) esélye • Ha a JSI érték 7, vagy annál több, akkor nagy valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) veszélye
REBA - Gyors Teljes Test Értékelés B
Törzs "A" táblázatból
A csoport
J
Felkar
"B" táblázatból B
Nyak
J
Alkar
Lábak
Terhelés/Erő Megfogás
A pontszám
Tevékenység pontszám REBA pontszám
J
Csukló
B pontszám "C" táblázatból
C pontszám
B
B csoport
A csoport: Törzs és nyak
A csoport: Lábak
„A” táblázat és terhelés/erő
B csoport: Felkar (jobb és bal)
B csoport: Alkar (jobb és bal)
B csoport: Csukló (jobb és bal)
„B” táblázat és megfogás
„C” táblázat és tevékenység pontszám
REBA – Értékelő lap B
Törzs "A" táblázatból
A csoport
J
Felkar
"B" táblázatból B
Nyak
J
Alkar
Lábak
Terhelés/Erő Megfogás
A pontszám
Tevékenység pontszám REBA pontszám
J
Csukló
B pontszám "C" táblázatból
C pontszám
B
B csoport
REBA: Intézkedési szintek
RULA - Gyors felsőtest értékelő módszer • Gyors vizsgálati módszer, mely MSD bejelentések alapján a munkahely ergonómiai kivizsgálására szolgál. • Egy olyan szűrő eszköz, amely a teljes testre ható biomechanikai és testtartásbeli terhelést vizsgálja. • A nyakra, a törzsre és a felső végtagokra fókuszál, és ideális ülőmunkához, pl. számítógépes munkahelyekre. • Érvényességét számítógép kezelők és szögelőgép kezelő munkások csoportjain ellenőrizték. • Gyors és könnyen kitölthető. • A RULA pontszámok az MSD kockázat
RULA – Értékelő lap
RULA: Intézkedési szintek
Video playback • A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.
Toyota módszer • A kritikus műveletek részletes elemzésének módszere, mely lehetőséget ad pl. optimáliselfogadható-elviselhetetlen kategóriákba sorolásra vagy a várható végrehajtási idő számítására. elérés megfogás és elengedés testmozgás kar mozgatás teherrel erőkifejtés (húzás, nyomás, csavarás) pozicionálás
Toyota módszer: Fizikai terhelés összesítés Fizikai terhelés összesítése Ütemhely-azonosító: Megnevezés:
Alapadatok Dátum:
96.07.04
Típus: Változat: Részleg: Team:
Készítette:
Szabó
Egyéb információ Sorszám:
102M Termosztát és vezérmű fedél szerelés
K konvertálási tényező
EREDMÉNY
Ütem
egység/
K
idő 45 46 47
műszak 613 600 587
tényező 0,170 0,167 0,163
48
575
0,160
összesen = P + 2 x W =
49 50 51
563 552 541
0,156 0,153 0,150
Felső testrész terhelése:
52 53
531 521
0,147 0,145
kar (A)=
5,99
54 55 56 57
511 502 493 484
0,142 0,139 0,137 0,135
kéz (HND) = szerszám (T) =
2,44 0,00 2,00
58
476
0,132
Összesen = A + HND + HW + T =
10,43
Munkaidő/műszak=
460
Domináns kéz:
Egység/műszak=
550
Rotáció:
K tényező=
egység/műszak 3600
Alsó testrész terhelése: 1,83 0,73
testhelyzet (P)= teheremelés (W)=
0,37 x 2 =
2,57
erőkifejtés (HW) =
Megjegyzés: 30-nál nagyobb pontszám esetén további részletes elemzés javasolt.
Toyota módszer: Törzs 102M
Ütemhely-azonosító:
Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés Művelet
Ciklusidő S
Tömeg [kg] G
1
Termosztát tömítést berak
4
0,2
2
Termosztát csavarokat berak
4
0,611
0,00
3 4 5 6 7
Termosztátot lazán szerel Termosztátot meghúz Hengerfejet sziloplaszttal beken Vezérműfedelet felrak Operátor vissza
5 11 12 5 2
0,764 1,681 1,833 0,764 0,306
0,00 0,00 0,00 0,35 0,00
8
Önellenőrzés 5
Művelet leírása sorszáma
550 0,153
1,5
Szint R
RB tényező RBC
1
0,3
2
0,7
3
motor/műszak K konvertálási tényező
Összesen:
46
Készítette: kód
különböző magasság szint RB tényező fel le
Összidő/műszak Idő H tényező H=SxK TC
0,611
0,6
0,6
Gyakoriság műszakonként L
GxLxRBCxTC/1000
550
0,02
550
Pontok W=
0,458
0,00
7,028 Szabó Dátum:
0,37 96.07.04
azonos magasság kód RBC
Időtényező Összes óra (H)
TC
> 2.5
1
váll
1
4
1
0,7
1
0,6
> 2.0 és < 2.5
0,9
könyök
2
3
0,9
0,6
2
0,3
> 1.5 és < 2.0
0,8
csípő
3
2
0,7
0,5
3
0,6
> 1.0 és < 1.5
0,7
térd
4
1
0,5
0,4
4
0,9
> 0.5 és < 1.0
0,6
padló
5
5
1,2
< 0.5
0,5
Toyota módszer: Kar
Toyota módszer: Kéz 102M
Ütemhely-azonosító:
Művelet Művelet leírása sorszáma 1 Termosztát tömítést berak
Erő FP
Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés Kód Erő Pont Ciklusidő Összidő/műszak Pontok G HP S H HND [N] H=SxK HND = HNDP x H FP 30 4 4 0,611 2,44
2
Termosztát csavarokat berak
4
0,611
0,00
3 4 5 6 7
Termosztátot lazán szerel Termosztátot meghúz Hengerfejet sziloplaszttal beken Vezérműfedelet felrak Operátor vissza
5 11 12 5
0,764 1,681 1,833 0,764
0,00 0,00 0,00 0,00
8
Önellenőrzés 5
550 motor/műszak 0,153 K konvertálási tényező Készítette:
Részösszeg: Összesen:
41 Szabó
FP PI PD P
Nyomás ujjal Megfogás ujjakkal Nyomás tenyérrel Nyomva tartás tenyérrel
5,653 Dátum:
2,44 96.07.04
PI
PD P
10
2
1
5
1
20
3
1
5
2
30 40
4 5
2 3
6 6
2 2
50 60 70 80
6 7 9 11
4 6 8 12
7 8 8 9
3 3 3 4
90 100
14 18
18 27
10 11
4 4
110 120 130 140
22 28 35 44
40 60 89 132
12 13 14 16
5 5 5 5
150 160 170 180 190 200
56 70 89 110 138 174
194
17 19 21 23 25 27
6 6 6 7 7 7
210
8
220
8
230
8
240 250 260
9 9 9
270 280 290 300
10 10 10 11
EN 1005-5:2007: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 5. rész: A nagy gyakorisággal ismétlődő tevékenységek kockázatértékelése RSI
Alkalmazási terület • Professzionális gépek • Egészséges felnőtt lakosság • A felső végtag ismétlődő mozgásából eredő mozgásszervi sérülésének kockázati értékelése (MSD) • Kizárva: nyak, hát, lábak
A gép tervezője … • értékelje az MSD kockázatát • vegye figyelembe a kapcsolódó kockázatokat (pl. testtartás, időtartam, pihenőidő) • a forrásánál szüntesse meg a kockázatot • tájékoztassa a felhasználót • túl és alul terhelés megakadályozása • monoton helyzet elkerülése (ismétlődés csökkentése)
RSI forrásai • Ismétlődés • Erő • Mozgás és testtartás • Időtartam és elégtelen pihenő Valamint • A tárgy jellegzetességei • Rezgés és erőbehatás • Környezeti tényezők • Egyéni és szervezeti tényezők
Veszély azonosítás • Nincs veszély, Ha nem ciklikus a munka Ha a szellemi tevékenység a meghatározó és a kézmozgás csekély • Az értékeléshez tudni kell A technikai akciókat, mennyiségüket !!!!!! A ciklusidőt, Erőt, testtartást, pihenőidő hosszát és gyakoriságát Rotációs lehetőségeket
Szűrő értékelés feltételei • Nincs erő, vagy az ajánlott tömeghatárnál (RML) kisebb (l. 3.) • Nincs szélsőséges testhelyzet (l. 4.) felkar 00 – 200, alkar és csukló 50 % 1/3-nál kevesebb csípéssel és erővel záró fogás •
Alacsony ismétlődés 30 s Vagy 50 % hasonló akció
• 40-nél kevesebb művelet percenként • Környezeti nehezítések hiánya
Részletes értékelés • FCT: várható ciklusidő (másodpercben) • NTC: műveletek száma ciklusonként • FF: várható műveletgyakoriság (percre) • FF = NTC * 60 / FCT • RF: referencia műveletgyakoriság (percre), kezenként • OCRA index = FF / RF
Referencia műveletgyakoriság RF = CF x PoM x ReM x AdM x FoM x (RcM x DuM) • CF: 30 mp • PoM : Testtartás tényező (1 … 0,5) • ReM : Ismétlődési tényező (1 … 0,7) • AdM : Külső tényező (1 … 0,25) • FoM : Erő tényező (1 … 0,01) • RcM : Pihenő-hiány tényező (0,6) • DuM: Időtartam tényező
Kockázati szintek • 2,2 alatt az OCRA: elfogadható • 2,3 és 3,5 között az OCRA: feltételesen • 3,5 felett: nem elfogadható • Pl. Minden rendben, csak az erő éri el a max. izometrikus erő 30%-át, emelésnél (50N * 15%) OCRA = 40 / (30 * 0,38) = 3,5 SOK MATEK
