Intézmény neve Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Intézmény címe 1095 Budapest, Mester u. 23. Minőségirányítási programot készítette Dr

Intézmény neve Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Intézmény címe 1095 Budapest, Mester u. 23. Minőségirányítási programot készítette Dr. Kirinóné Rajna Zsuzsanna Kovács Károlyné Intézményi szülői szervezet véleményének időpontja 2007. március 30. Iskolai Diákönkormányzat véleményének időpontja 2007. március 26. Alkalmazotti értekezlet időpontja 2007. március 19. 2007. március 26. Budapest Főváros Önkormányzatához benyújtás időpontja 2007. április 4. Budapest Főváros Önkormányzatának jóváhagyási időpontja 2007. július 4. A Minőségirányítási program felülvizsgálatának időpontja 5 évenként, illetve a törvényi változásokat követően A dokumentum tárolási helye intézményvezető: elektronikus és nyomtatott formában tanári szoba (nappali és felnőtt tagozat): nyomtatott formában igazgatóhelyettesek: nyomtatott formában könyvtár: nyomtatott formában iskola honlapja

1

1. Az intézmény bemutatása Általános rész

1.1.Az intézmény adatai

Az intézmény neve: Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Székhelye: 1095 Budapest, IX. Mester u. 23. Típusa: szakközépiskola Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V. Városház u. 9-11. Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V. Városház u. 9-11. Az intézmény működési területe: Budapest és Pest megye Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy; Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény tevékenységei: a.) Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazati besorolása: 802210 Szakmai középiskolai oktatás Az intézmény alap szakfeladata: 802211 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás, 80123-6 felnőttoktatás, 80223-3 szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás b.) Szakterület: gazdasági szolgáltatási Szakmacsoport: Közgazdaság; Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Tanulói létszámok: Nappali rendszerű képzés esetén 550 fő Felnőttoktatás esetén: 280 fő 1.2. Az iskola rövid története 1897-ben az ipari kongresszuson fogalmazódott meg először, hogy a férfiak képzése mellett a nők kereskedelmi szakoktatását is be kell vezetni. Alapos előkészítő munka után 1911. augusztus 9-én hozta meg a Székesfőváros Tanácsa a 80.729/1911. VII. számú határozatát a Női Felsőkereskedelmi Iskola megnyitásáról, és 1911 szeptemberében az intézmény három évfolyammal megkezdte működését. 2

Az iskola megszervezője és első igazgatója Dr. Bakács István volt, akinek majd negyedszázados iskolavezetői munkája intézményünk fejlődésének meghatározó szakaszát jelentette. Az 1913-as esztendő kiemelkedő jelentőségű, ugyanis ekkor költözött iskolánk jelenlegi épületébe, a már akkor is Mester u. 23. szám alá. Az első világháború ideje alatt igen nagy nehézségek árán működött az intézmény, és évenként 60-70 tanuló tett sikeres érettségi vizsgát. Az 1919/20-as évtől kezdődően a 3 éves képzést 4 évesre emelték. A konszolidálódó helyzetben kiegyensúlyozottá vált az iskola élete. Az igényes oktató-nevelő munkára is lehetett következtetni abból, hogy az évről évre megjelenő Értesítő részletesen, minden tanulóra vonatkozóan bemutatta az elért eredményeket. Tájékoztatást adott a tantestület tagjainak publikációiról, előadásairól, a szakmai továbbképzésekről. 1926-ban az iskola felvette Teleki Blankának, a magyar oktatásügy kimagasló személyiségének, a nőoktatás úttörőjének nevét. Az 1933/34-es tanévtől kerültek megrendezésre a fővárosi tanulmányi versenyek. Intézményünk tanulói gyakran nyertek el első, illetve más helyezést közgazdaságtanból, áruismeretből, matematikából és gyorsírásból. A második világháború időszakában - egyre nehezebb körülmények között de eredményesen folyt a tantestület oktató-nevelő munkája. Az 1946/47-es tanévtől kezdődően a tanulói létszám 450 főre, a tantestület létszáma 31 főre emelkedett. 1948-tól kezdődően nem jelentek meg az Értesítők, nem készültek évkönyvek. Az intézmény életének változásait kizárólag a közlönyökből és irattári levelekből lehet követni 30 éven keresztül. Az 1992/93-as tanévtől kezdődően a megváltozott gazdasági-társadalmi helyzet követelményeihez igazodva a KÜLKESZ által összeállított, az MKM által engedélyezett gazdasági szakközépiskolai képzés kezdődött meg. 1994 márciusában az 1603/1993. számú Fővárosi Közgyűlési Határozat alapján megkezdődött az iskola épületének bővítése és felújítása. A két ütemben folyó munkálatok 1996 júliusában befejeződtek. Az 1996/97-es tanév – az iskola történetének új szakasza - gyönyörűen megépített, felújított, korszerűen berendezett épületben kezdődött meg, amely mind külsejében, mind belső elrendezésében - a későbbiekben felsorolt kiegészítésekkel együtt - kiválóan alkalmas magas színvonalú, szakközépiskolai képzésre. Az 1996/97-es tanévben megtörtént a nappali és a felnőttoktatás integrálása. A több évtizede egymás mellett működő két oktatási forma egymáshoz közelítésének lehetősége ilyen módon megvalósult. Az intézmény 2005-től tagja a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központnak. A szervezet célja, hogy diákjainak olyan komplex oktatási szolgáltatást nyújtson, amely felkészíti őket a munka világának kihívására és megnöveli elhelyezkedési esélyeiket a felgyorsult 21. században. 2011-ben az intézmény fennállásának 100. évfordulóját fogja ünnepelni.

3

1.3. Iskolai hagyományok, kiemelt területek  A tanítási időn kívül szervezett programok (tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tárgyakhoz kötődő szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, tömegsport foglalkozások, előkészítő és nyelvtanfolyamok.  A tanítási időn kívül szervezett programok másik csoportja a tanulók látókörének szélesítésével foglalkozik (pl. országjárás, hegymászás, fotózás, diákújság szerkesztése, festészet).

A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a szabadidő szervező irányítja. Minden iskolai ünnepélyen lányok részére a matróz blúz, a fiúk részére a sötét öltöny, fehér ing az ünnepi viselet. Tanév elején minden osztály kétnapos tanulmányi kiránduláson ismerkedik hazánk tájaival, szokásaival. Minden évben megemlékezünk nemzeti ünnepünkről október 23-áról, illetve iskolánk névadójáról Teleki Blankáról. Felvettük a kapcsolatot Teleki Judith de Gerando-val, a Teleki család Toursban élő leszármazottjával. A jövőben szoros kapcsolatot kívánunk fenntartani Teleki Judith és a „Telekis” diákok között. Mikuláskor és karácsony előtt az iskola tanárai és tanulói bensőséges hangulatban emlékeznek meg az év végi ünnepekről. A téli időszakban szervezzük meg a negyedik évfolyam szalagavató bálját, amelyen a végzős osztályok táncbemutatót tartanak. Aktívan részt veszünk az országos tanulmányi versenyeken is. Minden tanévben megemlékezünk a kommunista diktatúra és a holocaust áldozatairól, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Minden tanévben az iskolai Diákönkormányzat diáknapot szervez. A májusi ballagás mindenkor méltó módon megszervezett búcsúzó ünnepsége a tizenkettedik, a nyelvi előkészítő osztály esetében a tizenharmadik évfolyamot elvégző tanulóknak. A nyári időszakban 8-10 napos, a nyelv gyakorlási lehetőségét is magába foglaló, külföldi utakat, továbbá sporttáborokat szervezünk. Néhány éve működő hagyomány, hogy a 9. osztályosok gólyatáborba mehetnek. Itt a magasabb évfolyamosok segítségével megismerkednek az iskola életével, osztályfőnökeikkel, néhány tanárukkal.

4

1.4. Az intézményi minőségirányítási politika törvényi háttere A minőségpolitika mint általános elv, három szinten jelenik meg a Közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX törvényben:  központi, miniszteri felelősség szintjén; szabályozza a minőségpolitikai feladatok ellátási rendjét, továbbá feladatként jelöli meg a minőségpolitika rendszerének kiépítéséhez, működéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozását és működtetését (a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet és módosítása)  önkormányzati fenntartói feladat (ÖMIP létrehozásával kapcsolatban)  intézményi feladat szintjén (MIP megalkotásával kapcsolatban) A minőségirányítás lényege: a tervezés, és a tervezés ellenőrzött végrehajtása, majd az esetleges korrekciók után újabb tervezési ciklus elindítása. A minőségirányítási rendszer célhierarchiájában fentről lefelé haladva a már meglévő fővárosi, megyei fejlesztési tervek, oktatáspolitikai koncepciók, helyi intézkedési tervek a kiindulópontok.

1.5. Az IMIP

Az Intézményi Minőségirányítási Program egységes dokumentum, amely két részből áll: - minőségpolitika és - minőségfejlesztési rendszer, amelyek tartalmát taxatív módon a Közoktatási törvény nem határozza meg. Lényegét tekintve: a minőségpolitika hosszú távra szóló elveket, a megvalósításra szóló elképzeléseket tartalmazza, míg a minőségfejlesztési rendszer a működést szabályozó folyamatokat írja le. Ez utóbbiak: - vezetési - tervezési - ellenőrzési - mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg. Tartalmazza a közoktatási törvény 40. § (11) bekezdés figyelembe vételével a teljesítményértékelés szempontjait és az értékelés rendjét  a vezetői feladatokat ellátók  a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában  a teljeskörű önértékelés periódusát, módszereit, valamint  a fenntartó minőségirányítási rendszerével való kapcsolatát. 5

A minőségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonyát az alábbi ábra szemlélteti:

1.6. Az IMIP működtetése A Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az intézmény vezetője a felelős. Ennek megvalósítása érdekében:  az intézmény vezetése kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén  betartja és betartatja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait  kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét  elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükség esetén beavatkozást kezdeményez  biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat A minőségfejlesztési csoport vezetője az iskolavezetés munkájában egyenrangú tagként vesz részt. Feladata az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Kapcsolatot tart a folyamatgazdákkal, akik az adott intézményi folyamatokért felelősek. A folyamatgazdák beszámolási felelősséggel tartoznak az igazgatónak, a minőségfejlesztési csoport vezetőjének, illetve az alkalmazotti közösségnek. 6

A IMIP felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük.

1.7. Felelősségi mátrix

A B C D E F G H I J K L

Szervezeti egység vagy folyamatgazda Igazgató: Dr. Kirinóné Rajna Zsuzsanna Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes Pedagógiai igazgatóhelyettes Gazdasági igazgatóhelyettes Minőségügyi vezető Folyamatgazda: osztályfőnöki, magyar-történelem mk, testnevelők Folyamatgazda: közgazdasági munkaközösség Folyamatgazda: minőségügyi csoport Folyamatgazda: munkaközösségvezetők Folyamatgazda: felnőttoktatás tagozatvezetője Folyamatgazda: tantestület tagjai Folyamatgazda: osztályfőnöki mkv, munkaközösségek

Folyamat Stratégiai tervezés Éves tervezés Beiskolázás Diákönkormányzati munka Dokumentáció kezelés Gazdasági tervezés Gazdálkodás Beszerzés Infrastruktúra műk. Irányított önértékelés Iskolai rendezvény szervezés Kommunikáció a partnerekkel Munkatársak értékelése Munkatársak képzése, továbbképzése Oktató-nevelő munka tervezése Osztályfőnöki munka Partneri igény elégedettség mérése

A x x

B

C

x x

x x x

D

E

F G

H

I J

K

L

x x x

x

x x x x

x

x x

x x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

x

7

x

x x x x x x

Ösztönző rendszer működés Pedagógusok együttműködése, tanári munka Tanulás támogatása Tanulók értékelése Új munkatársak felvétele, munkakörük meghatározása Vezetői ellenőrzések Vizsgák szervezése Intézmény működésének éves értékelése

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x x x

8

x

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

2. Fenntartói minőségpolitika

2.1. Fenntartói minőségirányítási alapértékek 2.1.1. Gyermekközpontúság A fővárosi közoktatás-irányítási és az intézményi munkában egyaránt a gyermekek, a fiatalok jogainak tiszteletben tartását, életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésioktatási tevékenység és feltételek biztosítását tartjuk elsődlegesnek. Lehetőségeinkhez képest megelőzéssel és támogató munkával óvjuk és védjük a fiatal korosztályokat az őket különösen veszélyeztető káros társadalmi hatásoktól. 2.1.2. Partnerközpontúság A hivatali és az intézményi ügyintézés során igyekszünk a legjobb tudásunk szerint kiszolgálni a szülőket, tanulókat. Udvarias, segítőkész és gyors ügymenetet biztosítunk, magas szakmai és etikai színvonalon. A közoktatási intézmény közvetlen és közvetett eszközökkel egyaránt bevonja tevékenységébe a budapesti polgárokat. Intézményi érdekegyeztetési fórumokon keresztül meghallgatja véleményüket és azt beépíti tevékenységébe. Az intézmények saját munkájukról a félévi és a tanév végi beszámolókon, a fenntartói ellenőrzéseken keresztül, a szülők, tanulók folyamatos informálásával adnak számot. Az intézmények vezetői a partnerek elégedettségét figyelemmel kísérik és az intézményi minőségirányítási programot ennek megfelelően alakítják. 2.1.3. Esélyegyenlőség Intézményeinkben kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felemelésére, integrálására. Az iskolában ösztönözzük a szakmailag alapos, gyermekközpontú tanítási módszerek elterjedését, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. 2.1.4. Törvényesség A jogállamiság helyi szinten feltételezi az állami törvények és előírások, valamint az önkormányzati rendelkezések szigorú betartását és betartatását, a polgárok törvénytisztelő magatartásának elősegítését. A törvényesség fenntartásában példamutatással járunk elől, irányítási-fenntartási munkánkban eleget teszünk a jogszabályi előírásoknak és a minőségi elveket a beszállítóktól is megköveteljük. A fenntartó általános elvárásai az intézménnyel szemben a következők szerint foglalhatók össze: 9

 az intézmény a jogszabályoknak, különösen a közoktatási terület jogszabályainak megfelelően működjön, a jogszabályok változásaira azonnal reagáljon  az intézmény működése a beiskolázási környezet igényeihez alkalmazkodjon  a tárgyi eszközök fejlesztése és karbantartása az igényekhez alkalmazkodjon  javuljon az intézmény szakmai teljesítménye  megvalósuljanak a minőségi célkitűzések  az intézményi szabályozottság megvalósuljon, az mindig a szervezetéhez igazodó, hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen

2.1.5. Eredményesség A közoktatás nevelési és oktatási intézményei felkészítenek a továbbtanulásra, a sikeres munkavállalói létre, az önérvényesítésre és az élethosszig tartó tanulásra. A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó intézmények felkészítenek az önbecsülésre, az egyénileg sikeres életút vezetésére. 2.1.6. Hatékonyság Precíz, hatékony és ellenőrizhető munkával Budapest fejlődését kívánjuk elősegíteni. A fenntartó költségvetésével takarékosan és átlátható módon gazdálkodik, azt a legszükségesebb és leghatékonyabb működési kiadásokra, valamint beruházásokra fordítja. A fenntartó biztosítja a közoktatási intézményeiben dolgozóknak a megfelelő munkafeltételeket és a továbbképzés lehetőségét, ezzel is elősegítve a minőségügyi elvárások teljesítését. 2.1.7. Átláthatóság, kiszámíthatóság A feltételeket úgy biztosítja a fenntartó a feladatfinanszírozás révén, hogy az intézmények szakmai döntéseiket ennek ismeretében készíthessék elő.

2.2. Fenntartói elvárások

2.2.1. Az oktatással kapcsolatos elvárások  Az intézmény tegyen lépéseket az alapkészségek, a kulcskompetenciák fejlesztésére, a közismereti tárgyak oktatási színvonalának emelésére és minőségének fejlesztésére, társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedést igénylő ismeretek, készségek (álláskeresés, kommunikáció, jogi alapismeretek) átadásának fejlesztésére. 10

 Az előző pont érdekében az iskola fektessen nagyobb hangsúlyt az egyéni tanulási utak támogatására, ennek intézményi módszertanának kialakítására, biztosítva az esélyegyenlőséget a különböző családi háttérrel rendelkező és a különböző helyzetben lévő gyermekek számára.  Törekedjen az intézmény a nyelvi kultúra színvonalának emelésére, ennek érdekében nyelvvizsgák számának növelésére, a nyelvi érettségi eredmények javítására, a tanulók nyelvhasználatának biztosítására és az alkalmazható, használható nyelvtudás birtoklására, a nyelvszakos pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére, a nem nyelvszakos pedagógusok nyelvtudásának emelésére.  Az intézmény emelje az informatikai kultúra színvonalát: a pedagógusok körében a felhasználói tudás fejlesztését, a tanulók számára az információszerzéshez és a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítását, az informatika gyakorlati és felhasználó központú oktatását.  Az iskola biztosítsa az egyéni tanulási utak támogatásával a tehetséges tanulók számára a tantervi átjárhatóságot, a tehetséggondozást, az emelt szintű érettségi megszerzését, a tanulmányi versenyeken eredményesen résztvevők számának növekedését.  Jelenjen meg a fővárosi sajátosságok és az intézményi környezet figyelembe vételével az intézményi pedagógiai programban, helyi tantervben az egészségnevelés és a környezet-tudatos gondolkodás fejlesztése.  Az iskola segítse, támogassa és fektessen hangsúlyt az egész életen át tartó tanulásra, nyújtson tantervi, oktatási kínálatot, szakmai programot a felnőttek részére.  Fejlessze a munkaerő-piaci beilleszkedést, a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével.

2.2.2. A neveléssel kapcsolatos elvárások Fektessen nagyobb hangsúlyt az intézmény:  a prevenciós tevékenységre, a veszélyeztetett és tanulási problémákkal küzdő gyermekek, tanulók időbeni felismerésére, megfelelő ellátására, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzésére,  arra, hogy az alkalmazottak elsajátítsák és használják a konfliktuskezelési technikákat, valamint arra, hogy azokat továbbadják a gyermekek, tanulók számára,  a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságára, a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök szakmai továbbképzésére, az egyes intézmények és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködésre, a kommunikáció és az információáramlás javítására,

11

 a különféle művészeti ágak bemutatására, a vizuális és zenei kultúra értékeinek bővítésére, a művészeti nevelésre,  a társadalmi együttélés szabályainak elsajátíttatására, a tolerancia, empátiakészség, mások iránti tisztelet és a beilleszkedési képességek fejlesztésére.

2.2.3. Az oktatásszervezéssel, intézményműködéssel kapcsolatos elvárások  Biztosítsa az intézmény a fővárosi közoktatási információs rendszer működtetéséhez a megfelelő személyi feltételeket, a feladatfinanszírozáshoz szükséges pontos, megbízható adatszolgáltatást, az együttműködést, az intézményen belüli rendszerműködtetők közötti felelősség és hatáskörmegosztást.  Az intézményben működjön olyan diákönkormányzat, amely képviselőin keresztül aktívan részt vesz az intézményi és a fenntartói döntés-előkészítésben, és legitimen képviseli a diákság érdekeit.  Az intézményvezetővel közösen kialakított egységes jogértelmezések keretein belül minden intézmény törvényesen működjön, és különös figyelmet fordítson a gyermeki jogok érvényesülésére. A fenntartó bevonja a jogértelmezést kívánó esetekbe az igazgatói munkaközösségeket, a Fővárosi Diákönkormányzatok Szövetségét.  Az intézmény tegyen olyan lépéseket, hogy alkalmas legyen az EU projektekben való részvételre.  Az intézmény határozza meg, szabályozza és dokumentálja az intézményi kulcsfolyamatokat.  Az intézményvezetés partner legyen az elektronikus interaktív kommunikációban, a fenntartóval való hivatalos kapcsolattartás és információáramlás elektronikus úton történő megvalósításában. 2.2.4. A szakközépiskolával kapcsolatos elvárások  A pályaorientációs szakaszban biztosítsa a szakmacsoportok, a szakmai alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását, választhatóságát.  Fővárosi szinten össze kell hangolni a szakmai tartalmi munkát annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szabad szakma-, és iskolaváltást, az átjárhatóságot az iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző intézmények között.  Szorosabban együtt kell működni a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal, különösen a gyakorlati képzés területén, valamint a munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel.  Új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a pedagógiai szakmai munkába, széles körű, konvertálható szakmai tudásra

12

felkészítés a nemzetközi együttműködés és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása érdekében.  Minél magasabb számban ösztönözni a tanulókat az emelt szintű érettségire való felkészülésre.  A munkaerő mobilitás tényleges érvényre juttatása érdekében a szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelvi ismeretek és a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs nyelvoktatás fejlesztése.

2.2.5. Sportágazattal kapcsolatos elvárások Meg kell valósítani az intézményben a mindennapos testedzés lehetőségét. Működjön az intézményben Iskolai Sportkör, legalább három különböző szakági csoportban. Elő kell segíteni, hogy az intézményben tanuló diákok kapjanak lehetőséget arra, hogy részt vehessenek sport-táborokban, hogy megismerhessék, illetve elsajátíthassák minél több sportágban a sportági alapokat. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minél több fiatal részt vegyen a fővárosi diák vagy szakszövetségi versenyrendszerben. Egyeztetni kell a sport és az oktatási ágazatnak az iskolai testnevelés és a sporttevékenység szakmai ellenőrzési szempontjait.

2.2.6. Ellenőrzés 2.2.6.1. Szakmai ellenőrzés Az ellenőrzés célja: Annak megállapítása, hogy a hatályos jogszabályok és a fenntartói elvárások szakmai tartalmának megfelelően működik-e az intézmény. Az ellenőrzés főbb területei: Az oktató-nevelő tevékenység alapdokumentumaiban (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, helyi tanterv, Minőségirányítási Program, továbbképzési program, beiskolázási terv) meghatározott feladatok megvalósulásának elemzése, és ezek fenntartói és intézményi összhangjának vizsgálata az alábbiakban: 1. Budapest Közoktatás-fejlesztési terve, 2. Önkormányzati Intézkedési terv, 3. Fenntartói Minőségirányítási Program tükrében.

2.2.6.2. Törvényességi ellenőrzés Az ellenőrzés célja: 13

Elsődlegesen az egyes intézkedések jogszerűségének, a közoktatási intézmény működését meghatározó ágazati szabályok megtartásának, a tanügyi nyilvántartások meglétének, vezetésének vizsgálata. Az ellenőrzés főbb területei: A gyermekek, tanulók ügyeinek intézése, az intézmény működéséhez szükséges dokumentumok és ezek nyilvánossága, a nevelő-oktató munka tárgyi és személyi feltételei, ügyintézés és iratkezelés, a közalkalmazottakra vonatkozó dokumentumok megléte és jogszerűsége, együttműködés az intézményben működő és egyéb szervezetekkel. 2.2.6.3. Pénzügyi ellenőrzés Az ellenőrzés célja: A központi és helyi jogszabályi előírások betartásának, a gazdálkodás jogszerűségének és hatékonyságának vizsgálata, a szabályozottság, a szervezettség, a pénzfelhasználás átfogó értékelése. Az ellenőrzés főbb területei: Az intézmény tevékenységének az alapító okirattal való összhangja, a költségvetés tervezése, módosítása, teljesítése, a személyi juttatásokkal és a munkaidővel való gazdálkodás, a dologi és a felhalmozási kiadások alakulása, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség, bizonylati rend és okmányfegyelem, vagyonkezelés és vagyonvédelem, a belső ellenőrzés rendszere.

2.2.7. Értékelés 2.2.7.1. Tanulói teljesítmény értékelés A komplex intézményértékelési rendszer nélkülözhetetlen eleme a mérés, értékelés, mert szükséges, hogy konkrét, mérhető és összehasonlító információkkal rendelkezzünk a közoktatási intézmények oktatásban elért teljesítményéről is. A főváros minden középiskolájára kiterjedő mérési-értékelési rendszer törekszik a hozzáadott érték mérésére és így lehetőséget ad az intézmény munkájának folyamatos nyomon követésére, megteremti az intézmények közötti összehasonlítás lehetőségét. A teljesítmény mérésekor figyelembe veszi a tanulói kör összetételét. A minden intézményre kiterjedő alapmérések kiegészülhetnek az egyes intézménycsoportok esetében követő, változó tantárgyak teljesítésének felmérésével (pl. idegen nyelvek, természettudományos ismeretek, más konkrét szaktárgyak).

2.2.7.2. Az intézményi munka komplex ellenőrzése

14

A közoktatási intézmények szintjén az ott végzett oktató-nevelő munka eredményességének, hatékonyságának vizsgálata. A fenntartó által a szakmai munkaközösségek bevonásával készített nyilvános, szakmai és működési indikátorrendszer alapján intézményi működés értékelése. Az értékelés kiterjed az intézmény szakmai munkája hatékonyságának és irányítási és vezetési folyamatai eredményességének értékelésére. 2.2.7.3. Az intézményvezető tevékenységének értékelése Az intézményvezetői munka értékelésének célja az intézmény működésében bekövetkezett változások értékelése. Az igazgató beszámoltatása az igazgatói ciklus közepén történik. Ez a fenntartói komplex ellenőrzési és értékelési rendszer eredményeire, valamint a vezető önértékelésére építve határozza meg a következő időszak fejlesztési feladatait.

15

3. Minőségpolitika

3.1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola elsődleges feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés mind a nappali, mind a felnőttoktatás esetében. Biztosítjuk a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelést és oktatást, valamint a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtását. Törekszünk az alapvető erkölcsi, etikai normák szerinti nevelésre, ápoljuk hagyományainkat. A közgazdász szakmában a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporton belül a külkereskedelmi üzletkötő, kereskedelmi ügyintéző és marketing és reklám ügyintéző szakmák ismertek és népszerűek. A nappali és a felnőttoktatás tagozatán a jövőben kialakuló új elhelyezkedési lehetőségek függvényében – amennyiben igény jelentkezik rá – új középszintű szakmák indítására lehetőség van. A felnőttoktatás keretében a pénzügyi- számviteli ügyintéző képzés a közgazdaság szakterületére képez munkaerőt. Stratégiai célunk, hogy munkánk során folyamatosan alapozunk az iskola haladó hagyományaira, a társadalmi, megrendelői, felhasználói igényekre, a fővárosi közoktatási, művelődési kapcsolatrendszerre, programelemekre. Oktató-nevelő munkánk során olyan értékeket közvetítünk, amelyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetére pozitív hatást gyakorolnak. Az értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az intézmény egész életén keresztül történik. Felkészítjük diákjainkat az élethosszig tartó tanulás folyamatára. Iskolánk nyitott:  az általános iskolák felé a továbbtanulási tájékoztatók megszervezésével, valamint felvételi előkészítők indításával,  a szülők felé a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl a Szülői Közösség működtetésével,  Budapest és a környező települések felé a szakmai, szabadidős programokon keresztül,  a felsőoktatás felé a nyílt napokon és a pályaválasztási programokon keresztül,  a szakmai és szolgáltató szervezetek felé a képzés folyamatos megújítása érdekében,  a társadalmi, oktatáspolitikai változásokra. Az ismeretközvetítés tanulóközpontú, magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó.

16

Az iskolai oktatómunka eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelvet beszélő, magas szintű informatikai ismeretekkel bíró, művelt állampolgárokat képzünk. Az intézmény empatikus, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő, együttműködési képességekkel rendelkező „Telekis” tanulókat bocsát ki az életbe. Az intézmény minőségirányítási rendszerének kialakítása, működtetése és folyamatos karbantartása azt jelenti, hogy az iskola dolgozói elkötelezték magukat az aktuális vezetői programban megfogalmazott minőségcélok és minőségkezelés megvalósítása mellett, segítve ezzel az oktatásügy céljainak megvalósítását.

3.2. Jövőkép

Intézményünk nappali és felnőttoktatással működik a közgazdaság, valamint a kereskedelem és marketing szakmacsoporthoz tartozóan. Mindannyiunknak a szakma szeretetén kívül az emberi, pedagógiai értékek megőrzése, a diákok szeretete a legfontosabb. 1996-ban újjáépített, biztonságos, esztétikus épületben tanulhatnak diákjaink, dolgozhatnak a pedagógus és nem pedagógus dolgozók. Célunk ennek a környezetnek a fenntartása, jobbítása. Oktató-nevelő munkánkhoz a beszerzett szemléltető eszközöket felhasználjuk, karbantartjuk, a lehetőségekhez képest a demonstrációs eszközök körét bővítjük. Intézményi szinten a képességek egyéni fejlesztésére, a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra folyamatosan kiemelt gondot fordítunk. Osztályaink létszámát a törvényi előírásoknak megfelelően alakítjuk a jövőben is. Oktató-nevelő munkánk minőségi színvonalának emelése érdekében az intézmény minden dolgozója él a továbbképzés lehetőségével. A jól működő munkaközösségi rendszert a szakmai kívánalmaknak megfelelően megtartjuk és továbbfejlesztjük. Hírnevünket a színvonalas munka, a szakmai és az új szakmák iránti nyitottság öregbíti. Az intézményi hagyományokat tovább ápoljuk, fejlesztjük, a szülő, gyermek, pedagógus kapcsolatokat mélyítjük. Az ének, zene, képzőművészet újdonságával kiemelkedő helyet foglal el intézményünk életében, jövőben a művész és amatőr kollégák segítségével mindent megteszünk azért, hogy diákjaink minél fogékonyabbak legyenek a különböző művészeti ágakra. Megtartjuk, továbbfejlesztjük külföldi kapcsolatainkat, a nyelvoktatás szempontjából lényeges célországokban új kapcsolatokat alakítunk ki. Figyelemmel kísérjük az új szakmák alakulását, az EU-s tagságból adódó feladatokat. Eredményeinket az alkalmazotti közösség pozitív gondolkodása, tanulóközpontúsága, egymást segítő, szervezett munkája alapozza meg. 3.3. Az intézmény minőségcéljai

17

Minőségcél

Sikerkritérium

Indikátor

Feladat

Idő

Oktatás minőségével közvetlen kapcsolatban lévő minőségcélok Az oktatás olyan irányú megszervezése, mely megfelel a környezet elvárásainak.

Az oktatás színvonala emelkedjen.

Az oktatás során a gyermekek alapkészségei javuljanak.

-A helyzetfelmérések kedvező alakulása, elégedettségi szint növelése, - A kérdőíveken, felméréseken szereplő igények és a valós helyzet közeledése. - Felzárkóztató oktatással a gyengébb tanulók eredményeinek növelése. - A központi és helyi felmérések eredményei javuló tendenciát mutassanak.

A nyelvoktatás színvonalának emelése, és a nyelvválasztás lehetőségének biztosítása a megadott keretek között

- A tanterv szerint oktatott nyelvek számának megtartása,, - Nyelvismerettel kapcsolatos versenyeken, tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel.

A továbbtanulási esélyek növelése.

A továbbtanulásra jelentkezett és felvételt nyert tanulók száma és aránya.

- Helyzetfelmérés alkalmazása, - Írásbeli felmérések, - Kérdőívek.

Az oktatás szervezés során - a fenntartói elvárások szem előtt tartása, - igényfelmérés a tanulók, illetve a szülők körében stb.

- Felzárkóztató oktatás megszerezése. (szaktanári felmérés) - Az alapkészségek elsajátításához új korszerű módszerek megkeresése, - Az alapkészségek elsajátításában problémás gyermekek kiszűrése. - Igényfelmérés a tanulni kívánt nyelvekről, - Igényfelmérés a tanórán kívüli foglalkozás keretében oktatandó nyelvekre vonatkozó igényekről.

- Felzárkóztató oktatás biztosítása (vezetőség).

- Továbbtanulásra való szándék felmérés, - Felvételire előkészítő oktatásra való igény felmérés.

- Választható tantárgyakra, szakkörökre való jelentkezés jogszabályban meghatározott határideje, - Nagyobb volumenű változtatások esetében 3 év. - 2 éven belül.

- Korszerű oktatási eszközök alkalmazása - A gyengébb alapkészségű gyermekekre fokozott figyelem fordítás.

- 2 éven belül.

- A nyelvoktatás megszervezése, képzett pedagógusokkal, - A tanórán kívüli oktatások megszervezése, - Idegen-nyelv tanulmányi versenyeken való részvétel.

- Folyamatos.

- Emelt szintű érettségire való felkészítés.

- 2 éven belül.

- Továbbképzési

- 2 éven belül.

A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minőségcélok Növekvő képzettségű

Teljesített

- Javuló szakos

18

pedagógus munkaerő biztosítása.

továbbképzési program és beiskolázási terv.

Az oktatásban alkalmazott módszertanok sokszínűsége.

- Különféle módszertan hatékony alkalmazása különösen a nehézséget jelentő alapkézségek oktatásánál, fejlesztésénél, - A pedagógusok módszertan választásának változása, - A módszertanról történő beszámolók, ismertetők a kollégák között. - Több sikeresen kezelt probléma, - Kevesebb gyermekre kiszabott fegyelmi intézkedés.

A pedagógusok problémakezelő és megoldó készségének javítása.

Az alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése.

- Kevesebb negatív, több pozitív visszajelzés a tanulói viselkedéssel kapcsolatban.

Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése.

- Az intézmény népszerűségének növekedése.

ellátottság, -A többdiplomások arányának emelkedése. - Módszertani képzéseken való részvétel, - Módszertannal kapcsolatos megbeszélésen, tájékoztatón való részvétel.

lehetőségek biztosítása.

- Minél több pedagógus módszertani képzése, - A tapasztalatok megbeszélése szervezett formában.

- Folyamatos.

- Megfelelő tájékoztatás és folyamatos nevelő munka.

- Pedagógusok képzése, - Megfelelő programok szervezése a gyermekek számára, a gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése. - A nevelők egységes elgondolásának megteremtése az erkölcs, etika területén.

- Folyamatos.

Népszerűsítést szolgáló - rendezvények szervezése, - versenyeken való részvétel.

- Folyamatos.

- A környezet jelzései, pedagógusok észrevételei az intézmény tanulóinak viselkedésére vonatkozóan. - Sikeres rendezvények szervezése, - A versenyeken való eredményes részvétel.

19

- Folyamatos.

Az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok Az intézményi szabályozottság megteremtése (működési, szakmai és gazdálkodási területen is).

Nyitottság a partnerek felé, széles nyilvánosság biztosítása.

Nemzetközi kapcsolatok bővítése.

A könyvtár fejlesztése.

Az informatikai háttér fejlesztése. ECDL vizsgák szervezése

Igényes szabadidős tevékenységek megszervezése,

- Az intézmény működése szabályozottan történik, - Az intézmény dolgozói ismerik a feladatukat, felelősségüket. - Több elégedett partner, - Az igényekhez jobban igazodó intézményi működés, szervezés. - Évente megvalósuló diákcsere program, - Nemzetközi kapcsolatokból származó eszközökkel való gazdagodás (pénzügyi támogatás, tárgyi eszközök). -A könyvtárhasználók számának növekedése, - A könyvtári dokumentumok oktatási célra való hasznosíthatóságának javulása.

- A felülvizsgálandó szabályzatok száma, - A feladatát pontosan nem ismerő dolgozók száma.

- A meglévő szabályzatok felülvizsgálata, - Az új törvények, rendeletek alapján kialakítandó új szabályzatok megfogalmazása. - A partnerekkel való kapcsolattartás, -A partnerkapcsolatok bővítése.

- 2 éven belül.

- Cserekapcsolatok száma, - A nemzetközi programokra jelentkezők száma.

- A meglévő kapcsolatok ápolása, - Új nemzetközi kapcsolatok keresése.

- 1 év.

- Könyvtári könyvek száma, - Programok dbszáma, Könyvtárlátogatók száma, -1 könyvtárlátogatóra jutó kölcsönzött könyvek száma.

- A könyvtár dokumentum állományának felmérése, - A könyvtár fejlesztésére vonatozó források felkutatása, - A könyvtár dokumentumállom ányának bővítése, - A könyvtár megismertetése, népszerűsítése. - A számítógéphasználat rendjének meghatározása, - A számítógéppark fejlesztése, az avult gépek cseréje.

- 3 év

- Informatikával érintkező, foglalkozók arányának emelkedése, - Megfelelő géppark rendelkezésre állása az oktatáshoz és a szakköri tevékenységhez. - A partnerektől érkezett észrevételekben az

- Számítógépes oktatásban résztvevők arányának emelkedése, - Számítógép hálózat minőségi és mennyiségi szintje.

- Felmérések megszervezése, kiértékelése,

- 2 év.

- Partnerek száma, - Nyilvános fórumok száma.

- Szabadidős tevékenységgel kapcsolatos

20

- 2 év.

- 3 év.

biztosítása.

Az információs rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetőség biztosítása.

elégedettség növekedése a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban. - Az intézmény megjelenése a nyilvánosság előtt, - Széleskörű információ biztosítása az intézmény gyermekei számára.

felmérések, - Versenyeken való részvétel száma.

- Szabadidős tevékenység szervezés.

- Megjelenés a sajtóban, plakátokon, egyéb médiában, - A gyermekek tájékoztatásai.

- A média eszközök igénybevétele, - A gyermekek tájékoztatása szóban és írásban, - Honlap készítése és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala.

- Folyamatos.

4. A minőségfejlesztési rendszer

A minőségfejlesztés célja olyan közszolgáltatás nyújtása, amely a társadalmi és a helyi igényeknek megfelel. Ezen célok megvalósítása érdekében figyelembe kell venni a következő feltételeket:  demográfiai tényezőktől függő tanulólétszám  a tanulólétszámhoz jogi szabályozás alapján rendelt alkalmazotti létszám  a fenntartó oktatáspolitikája  a pénzügyi források nagysága  az aktuális intézményi stratégia A célok megvalósítása érdekében a következő alapelveket rögzítjük:  a minőségügyi szervezetet a minőségügyi vezető irányítja  a minőségügyi vezető legyen az iskolavezetés tagja  minden működési folyamatnak és tevékenységnek legyen felelőse, azaz folyamatgazdája  legyen olyan személy, aki a dokumentációt kezeli  a kollégákat a minőségirányítási rendszer működésébe bevonjuk  az aktuális célfeladatok projekt jellegű megvalósításához létre kell hozni időszakosan működő munkacsoportokat  az intézményvezetés, illetve a rendszer működésében részt vevő kollégák rendszeresen informálják egymást az aktualitásokról

4.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége

21

Az intézmény vezetése biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a működés rendjét a folyamatos fejlesztésben, a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat. A minőségirányítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezettség. Ennek megvalósítása érdekében:  az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén  betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait  elkészíti az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai céljait  kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét  elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, ha szükséges, akkor megfelelő intézkedéseket kezdeményez  biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat A fentiekhez felhasználja a következő szabályozásokat:  az éves értékelést  a vezetői ellenőrzést  az irányított önértékelést

4.2. Jogi követelmények A vezetőség gondoskodik a jogszerű működésről. Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumokat – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó és az intézmény belső szabályozói – minden munkatárs a munkakörének megfelelően ismerje meg. Munkaköri feladatuk ezek betartása. Intézményünk működését szabályozó alapvető dokumentumok listája:  Alapító Okirat  Pedagógiai Program  Házirend  Szervezeti és Működési Szabályzat  Kollektív Szerződés  Továbbképzési program és éves beiskolázási terv  Tanévre szóló éves munkaterv  Esélyegyenlőségi Szabályzat 22

       

Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Szülői Közösség Működési Szabályzata Irat (dokumentum) kezelési Szabályzat Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat A gazdálkodás szabályzatai Intézményi Minőségirányítási Program

4.2.1. Dokumentumok kiadása, kezelése  Az iskolába érkező küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott vezető bontja fel.  Minden hivatalos iratot iktatóbélyegző alkalmazásával kell iktatni.  Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő, növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése sorrendjében történik.  Az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az iktatókönyvet a naptári év végén az igazgató az utolsó iktatás után lezárja. Elegendő hely esetén az iktatókönyvet több éven át lehet használni.  Az igazgató vagy megbízottja különösen ügyel a személyiségi jogok védelmére a postabontás során.  Az ügyiratok kezelésére részletes utasítást az iratkezelési szabályzat ad.

4.2.2. Szabályzatokra, közlönyökre hozzáférhetőség biztosítása)

vonatkozó

előírások

(megismerés,

Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar Közlöny – felelős: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető Oktatási Közlöny – felelős: igazgató, igazgatóhelyettes Fővárosi Közlöny – felelős: gazdasági vezető A közlönyökben megjelent változásokról a tájékoztatás folyamatos, melynek formái:  tantestületi, vagy dolgozói értekezlet, írásbeli tájékoztatás  érintettek tájékoztatása a megfelelő fejezet fénymásolati példányával  mindenkit érintő változás esetében szóbeli tájékoztatás után a változás elhelyezése faliújságon  a közlönyökhöz – kérésre – hozzáférhetőséget biztosítanak az intézmény vezetői A különböző jogszabályok az alábbi helyen tekinthetők meg: - A könyvtárban és a tanáriban: 23

-

Alkotmány Pedagógiai Program Házirend Kollektív Szerződés Szervezeti és Működési Szabályzat Közoktatási Törvény Intézményi Minőségirányítási Program Esélyegyenlőségi Szabályzat

- Igazgatónál: - Alapító Okirat - Pedagógiai Program - Házirend - Kollektív Szerződés - Szervezeti és Működési Szabályzat - Közoktatási Törvény - Szakképzési Törvény - Felsőoktatási Törvény - Felnőttképzési Törvény - Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló Törvény - Esélyegyenlőségi Szabályzat - Intézményi Minőségirányítási Program - Gazdasági vezetőnél: - Munka Törvénykönyve - Gazdálkodás szabályzatai

4.2.3. Dokumentumok hierarchikus rendje  Jogi szabályozás: azok a törvények, rendeletek, amelyek az intézmény működését a legmagasabb szinten szabályozzák, pl.: Közoktatási Törvény, Munka Törvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek  Alapdokumentumok szintje: a jogi szabályozás hatálya alatt az intézmény jellegére alakított belső szabályozók, pl.: Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program  Fő szabályozó dokumentumok, a belső szabályozás konkrét formái, de még mindig az egész intézményre vonatkoznak, pl.: Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, szabályzatok  Részterületek szabályozásának szintje: olyan tartalmú dokumentumok, amelyek nem általánosíthatók minden szervezeti egységre, pl. szabályzatok, eljárási utasítások

24

 Munkautasítások szintje: ezek hatálya időben lehet korlátozott, konkrét feladatra szólnak, pl.: Igazgatói utasítások, Tűzvédelmi utasítás, stb.  Bizonylatok szintje: lényegük, hogy tartalmuk a keltezés után nem változtatható, pl.: jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények

4.3. Humán elemek a rendszerben

4.3.1. Minőségügyi vezető    

 

   

Az igazgató bízza meg a feladattal, a tantestület véleményének kikérésével. Részt vesz a vezetőség munkájában, közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kidolgozásában. Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét. Felelősségkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentumok, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit). Javaslatot tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására, rávilágít a fejlesztési lehetőségekre. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. Tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése. A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása. Segíti és koordinálja a minőségi és fejlesztő körök munkáját. Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket. A minőségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. A projektirányításból eredő feladatai:  a projekt munkatervének intézményre adaptálása  a támogató szervezet kiépítésének segítése  a szükséges képzések megtartása, illetve az ahhoz szükséges feltételek biztosítása (előadó hívása, képzésekre delegálás stb.)  a fejlesztő munkák koordinálása  az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének koordinálása  a testület tájékoztatása az elvégzett munkáról  a munkajelentések leadása  kapcsolattartás:  Igazgató  Oktatási Minisztérium  Tanácsadó cég és munkatársa  Támogatói kör

25

 Munkacsoportok  Fejlesztő csoportok  Dolgozói közösség

4.3.2. Munkacsoport (minőségi kör, munkaközösség, team stb.): Feladata: az intézményi pedagógiai programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységével segíti a megvalósítás folyamatát. A csoport tagjai munkájukat az igazgató megbízása alapján végzik. A munkacsoport tagjai a feladattól függően a minőségügyi csoporthoz és bármelyik szakmai munkaközösséghez tartozhatnak. Ideális létszám: 3-7 fő. Tevékenységük:  Elkészítik munkatervüket  Rendszeresen üléseznek  Elkészítik a folyamatleírást  Tájékoztatják a testületet a munka eredményeiről  Ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére  A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja. A csoport munkájának végterméke:  Dokumentációs lap és jelenléti ív az ülésekről  A folyamatszabályozás leírása  Zárójelentés

4.3.3. A vezetés és a munkacsoport kapcsolata A feltételek megteremtése:  Humán erőforrás:  nyilvános (testület előtt ismertetett) megbízás  a feladatok kiírása  cél kijelölése  hatáskör, felelősségkör  a szükséges szakmai fejlesztés biztosítása (képzés, könyvek)  a feladatteljesítés határideje  ösztönző források lehetőség szerinti alkalmazása

26

 Dologi feltételek:  hely  eszközök  anyagok  ha lehetséges, órakedvezmény adása (maximum 1 tanév erejéig) Az igazgató felelőssége  A rendszer kialakításának, működtetésének támogatása  A szakmai működési keret biztosítása  Folyamatos tájékozódás  A támogató szervezet biztosítása Folyamatgazda  Tevékenységét a minőségügyi vezető útmutatásai alapján végzi.  A minőségi kör által kidolgozott folyamat működtetéséért felelős.  A folyamattal összefüggő valamennyi szervezési munkát ellátja és összehangolja a folyamatban dolgozók tevékenységét.  A folyamat dokumentációs rendszerét folyamatosan „karbantartja”.  Az intézmény vezetését tájékoztatja az általa felügyelt folyamat helyzetéről.  Az intézmény vezetésével egyeztetve biztosítja a működtetéshez szükséges feltételeket.  Anyagi és erkölcsi elismerését az intézmény igazgatója biztosítja. Fejlesztőcsoport  Az intézmény szervezetfejlesztési munkájában vesz részt.  A fejlesztő kört mindig egy aktuális probléma megoldására hozzuk létre.  Két-három főből áll.  Az intézmény igazgatójának megbízása alapján végzi munkáját.  A munka végeztével jelentést készít az elért eredményekről a vezetés számára.

27

5. Az intézményi működés folyamatainak meghatározása Az intézmény működési folyamata az alábbi feladatokat foglalja magába:  vezetési  tervezési  ellenőrzési  mérési  értékelési

A folyamatok célja, hogy a nevelő-oktató munka céljainak megvalósítását maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka kulcsfolyamatai:  Beiskolázás A 9. évfolyamra jelentkezők tájékoztatása, felvétele. Szabályozza a Szervezeti és Működési Szabályzat X. számú fejezete.  Diákönkormányzat működtetése A diákok demokratikus jogainak működési tere. Szabályozza a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata.  Dokumentáció kezelés Az iskola ügyviteli rendje. Szabályozza az Iratkezelési Szabályzat.  Esélyegyenlőség megvalósítása Célja a hátrányos helyzetű tanulók egy szintre hozása a többiekkel. Szabályozza a Pedagógiai Program 4., 5. és 7. fejezete, Esélyegyenlőségi Szabályzat  Gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzés Célja az intézmény optimális működtetése, szabályozói a gazdasági folyamat szabályzatai.  Gyermekközpontú pedagógiai munka folyamatos fejlesztése A nevelő-oktató munka egyik legfontosabb mozzanata a siker, a minőség alapja. Tartalmazza a Pedagógiai Program, Esélyegyenlőségi Szabályzat  Gyermekvédelmi munka Célja a bármilyen hátrányban szenvedő gyermekek figyelemmel kísérése, segítése. Szabályozza a Pedagógiai Program A/6. fejezete, Esélyegyenlőségi Szabályzat  Infrastruktúra működtetése Az intézményben a tárgyi feltételek biztosítása a gazdasági iroda szabályzatai alapján.  Intézmény működésének értékelése A fenntartó által megadott szempontok alapján, egy tanév során kitűzött célok és azok megvalósításának elemzése. Szabályozza az éves munkaterv. 28

 Iskolai rendezvények szervezése Célja a hagyományok kialakítására és tiszteletére való nevelés, szabályozza a Pedagógiai Program 3. és az SZMSZ XII., valamint XIII/5. sz. fejezete.  Kommunikáció a partnerekkel A partnerek azonosításával, igényeinek felmérésével, elégedettségével kapcsolatos folyamatok. Szabályozza a Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezete.  Munkatársak képzése, továbbképzése A minőségi munka végzésének alapfeltétele. Szabályozza a Pedagógusok Továbbképzési Szabályzata.  Művészeti nevelés Az ének-zene, rajz és vizuálkultúra oktatásának kialakítása, a nevelés folyamatába való szerves beillesztése. Szabályozza a tantárgyi tanterv, illetve a Minőségirányítási Kézikönyv 11. fejezete.  Oktató-nevelő munka tervezése A pedagógiai munka egyik legfontosabb része. Szabályozza az éves munkaterv, a tanév rendje, a Szervezeti és Működési Szabályzat VII. sz. fejezete.  Osztályfőnöki munka A nem tantárgyi nevelés – oktatás színtere. Szabályozza a Szervezeti és Működési Szabályzat IX/8. számú fejezete.  Pedagógusok szakmai együttműködése, tanári munka Szakmai munkaközösségek, azonos tárgyat tanítók, egy osztályban, egy évfolyamon tanítók együttes munkája. Szabályozza a Szervezeti és Működési Szabályzat VIII/6. sz. fejezete.  Prevenció Célja, hogy a káros szenvedélyek megelőzésére előadásokat, foglalkozásokat szervezzünk, tájékoztatást adjunk. Szabályozza a Pedagógiai Program A/4. fejezete.  A sport szerepének kiemelése az intézmény munkájában Célja az egészséges életmódra nevelés, a mindennapi testedzés megvalósítása, a tanulók fizikai állapotának javítása. Szabályozza a Pedagógiai Program A/9, B/7, 8. fejezete.  Tanulás támogatása A tanulók esetében a Közoktatási Törvény 52. § lehetőségeinek kihasználása; a pedagógusok esetében a lehetséges továbbképzéseken való részvétel biztosítása. Szabályozza a tantárgyfelosztás és a pedagógus továbbképzési szabályzat.  Tanulók értékelése A nevelő-oktató munka mérhető része. Szabályozza a Pedagógiai Program A/12., 13., 14., a B/4., 5., 6. fejezete.  Törvényesség biztosítása Az iskolavezetés feladata a betartása és betartatása, összegyűjtött szabályozók. A Minőségirányítási Kézikönyv 9. fejezete tartalmazza.

29

 Vezetői ellenőrzések A nevelő-oktató munka teljes egészét érintik, a megadott kritériumok meglétét, vagy hiányát vizsgálják, és az eredmények alapján hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Szabályozását a Minőségirányítási Kézikönyv 10. fejezete tartalmazza.  Vizsgák szervezése A tanügyigazgatási és a pedagógiai igazgatóhelyettes feladata. Szabályozza a 100/1997. OM rendelet, valamint a Szakképzési Törvény.

30

6. A vezetői feladatok végrehajtásának meghatározása

Célja: Az iskolában folyó nevelő – oktató munka, gazdasági feladatok folyamatos tervezése, ellenőrzése, minőségirányítási rendszere, esetenkénti korrekciója megvalósuljon, és a törvényességnek megfeleljen.

6.1. A jogszerű működés biztosítása

Cél: A törvényeket, rendeleteket, programokat, szabályzatokat ne csak a vezetőség tagjai ismerjék, hanem az intézmény összes dolgozója. A pedagógus és nem pedagógus kollégák alkalmazzák munkájuk során a rájuk vonatkozó paragrafusokat, fejezeteket. A dokumentumokkal a 4.2. fejezetben részletesen foglalkoztunk, felsoroltuk azok rendjét. Az előírások betartásáért és betartatásáért elsősorban az iskolavezetés – beleértve a minőségügyi vezetőt is – a felelős. Az adott munkakör betöltése esetén – a munkaköri leírás alapján – a dolgozó maga is felel az előírtak betartásáért. Részletesen szabályozza a jogszerű működést a Minőségirányítási Kézikönyv 3. számú fejezete.

6.2. A minőségfejlesztési rendszer működtetése

A minőségfejlesztési rendszer működtetésében kiemelt szerepe van az intézmény vezetőjének. Az intézményvezető feladata, hogy kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítást és a fejlesztési tevékenységet. Az igazgatónak tudatosítania kell minden dolgozóval a minőségirányítás célját, az együttműködés és a közös érdek fontosságát. Az intézmény vezetősége kiemelten kezeli a jogszerű, törvényes működtetéssel kapcsolatos tevékenységet. Megteremtik a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, létrehozzák a minőségirányítási csoportot. A minőségirányítási programban kijelölt feladatok ellátása érdekében a következő vezetői feladatokat kell ellátni:

31

A feladat ellátásáért felelős személy megnevezése Minőségirányítási csoport Intézményvezető létrehozásának kezdeményezése Minőségirányítási vezető Intézményvezető megbízása Intézkedési terv Intézményvezető és meghatározása adott évre minőségirányítási vezető Az intézmény belső Intézményvezető, szabályainak áttekintése a minőségirányítási vezető minőségirányítási programra tekintettel Tervezési feladatok Intézményvezető ellátásának irányítása Mérési feladatok Intézményvezető ellátásának irányítása Mérési rendszer Intézményvezető, kidolgozása minőségirányítási vezető Értékelési feladatok Intézményvezető ellátásának irányítása Értékelési rendszer Intézményvezető, kidolgozása és minőségirányítási vezető működtetése Vezetési feladat megnevezése

6.3. Tervezés 6.3.1. Stratégiai tervezés A fejezet célja, hogy az intézmény a pedagógiai programot folyamatosan felülvizsgálja, és szükség szerint módosítsa, a hosszú távú célokat kitűzze. A stratégiai tervezés alapja a mindenkori igazgatói pályázat hosszú távú célrendszere, továbbá a pedagógiai program. Stratégiai, hosszú távú célok:  az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka  az oktatás a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodjon, figyelembe véve az új OKJ szakmákat

32

 az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményeként művelt, magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező, idegen nyelvet beszélő, kreatív, kommunikatív, művészeteket értő és értékelő diákok kerüljenek ki  az iskolában toleráns, erkölcsös, empátia készséggel rendelkező, érdekérvényesítő és együttműködési készséggel rendelkező diákok képzése  a szakmai képzés elméleti és technikai hátterének megújítása a munkaerő-piaci kihívásoknak megfelelően  a biztonságos iskola működtetése  az intézmény dolgozóinak folyamatos szakmai továbbképzése  magas szintű informatikai képzést nyújtani a diákoknak (ECDL vizsga letétele a lehető legtöbb diák számára)  az egészséges életmód kialakításához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása  környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt  a hátrányos helyzetű szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók felzárkóztatása  az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával  az iskola eszközállományának folyamatos javítása, bővítése, korszerűsítése Az intézményi célokból eredő, oktató-nevelő munkákkal kapcsolatos feladatainkat, illetve azok végrehajtását az alábbiak szerint határozzuk meg: A minőségügyi eljárást (szabályozást) a Minőségirányítási Kézikönyv 1. sz. fejezete tartalmazza. 6.3.2. Közép és hosszú távú tervezés Cél: A stratégiai tervek megvalósításának elősegítése, a folyamatok fókuszálása 2-3 évre, illetve 3 tanévre, vagy annál hosszabb időre. Középtávú tervek:  szakmai alapozás a 9-12 (13). évfolyamokon és szakmai oktatás megszervezése a 13. és 14. évfolyamon  idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében meglévő külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása, nyelvi előkészítő osztály indítása  nevelést, oktatás segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása  a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően új szakmák bevezetése

Hosszú távú tervek:  érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés 33

 továbbtanulás elősegítése  munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése  a közgazdaság szakmacsoportokban (felnőttoktatás) tanulóknak legalább egy könyvelői szoftver megismerése  lehetőség szerint a legtöbb tanuló szerezze meg az ECDL vizsgaszintű számítástechnikai ismereteket  az iskolai sportkör hatékony működtetése  munkánkat a környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük  tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása

6.3.3. Rövid távú, tanévenként ismétlődő tervezés Célja: tanévenként a tanév rendjében, és a fenntartó által meghatározott feladatok, külső és belső értékelések, mérések, valamint ezek tapasztalatainak összesítése, a nevelő-oktató munka értékelése. A fentiek dokumentálása jegyzőkönyvekkel, kérdőívekkel, ezek értékelési lapjával, valamint egyéb bizonylatokkal történik. Legalapvetőbb feladataink:  nyelvi előkészítő osztály indítása  diákkörök, szakkörök művészeti körök szervezése  tehetséggondozás  iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása  tanulmányi, művészeti és intellektuális versenyeken való részvétel biztosítása  tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése  gyógytestnevelés megszervezése az ifjúsági orvos javaslata alapján  drog, alkohol, dohányzás és bűnmegelőzési programok szervezése  pályázatok figyelése és értékelése, pályázaírás  szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása az iskola igényeinek figyelembe vételével  szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, hetilapok, napilapok, szakkönyvek biztosítása  iskolai sportnapok tervezése  diáknapok szervezése  elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség és a környezet védelme és megőrzése érdekében  munkatársak következetes számonkérése  tanulmányi munka folyamatos ellenőrzése Szabályozza a Minőségirányítási Kézikönyv 1.1. számú fejezete. 34

6.3.4. A pedagógiai feladatok megvalósításának színterei

Tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a képességfejlesztő foglalkozások, osztályfőnöki órák, a diákönkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások és más iskolai rendezvények. A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le tanévre szóló feladatokra. A tervezés folyamatának dokumentálása: jegyzőkönyvek, összesítések, elemzések, jelentési ívek. A minőségügyi eljárás dokumentációját részleteiben a Minőségirányítási Kézikönyv 1.2. számú fejezete tartalmazza.

6.4. Az intézmény működési rendjének biztosítása A kötelező törvények, rendeletek, szabályzatok segítségével az intézmény vezetősége folyamatosan gondoskodik a törvényszerű működésről. A folyamatos fejlesztés igényeinek megfelelve gondoskodik a minőségfejlesztés szervezeti feltételeinek megteremtéséről, a kommunikáció rendszerességéről. A vezetőség szabályozza a szervezetben dolgozók egymáshoz való viszonyát. Ennek érdekében a vezetés:  Létrehozza a minőségfejlesztési csoportot és kinevezi annak vezetőjét. Dokumentációja jegyzőkönyv.  Munkaköri leírásokat készít, dokumentálja a Kollektív Szerződés 14. sz. mellékletében.  Meghatározza a belső kommunikáció formáit. Dokumentálja a Szervezeti és Működési Szabályzat VIII. fejezetében.

6.5. A vezetői ellenőrzés, mérés és értékelés folyamata Az értékelés célja: - az iskola működésének vizsgálata az eredményesség és célszerűség szempontjából, amelynek lényeges eleme a tényleges helyzet összevetése a célkitűzésekkel - az ellenőrzés során a tények feltárása után az okok megkeresése - az okok ismeretében a hiányok pótlása, a hibák javítása, a jó módszerek megerősítése - indokolt esetben új módszerek bevezetése 35

Az ellenőrzés során a teljesítmény megítélésében alapnormának az érettségi és a szakmai vizsga követelményeit, illetve az adott tantárgy tantervi követelményeit tekintjük. Az ellenőrzés tervezésekor meg kell jelölni a célt, a módszert és az ellenőrző személyt. A pedagógiai ellenőrzés formái: - Közvetlen ellenőrzés  beszámoltatás  óralátogatás  tanórán kívüli tevékenység  megfigyelések - Közvetett ellenőrzés  dokumentumok tanulmányozása  tanulói munkák elemzése  osztályfőnöki feladatok ellátása  munkaközösségvezetői feladatok ellátása

Munkáltatói feladatokból adódó ellenőrzési területek         

átruházott jogkörök ellenőrzése személyzeti munka munkaidő pontos betartása nem pedagógus dolgozók munkavégzése gazdálkodással kapcsolatos munkaterületek munka- tűz- és vagyonvédelem egészségügyi ellátás tanulóbalesetek megelőzése az iskola épületének tisztasága

6.6. Mérési feladatok Cél: az iskolai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatos és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, amelyek segítségével elkészíthető az értékelés.

36

6.6.1. Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Ennek keretében:  a költségvetési terv és a beszámolók adatainak egybevetése  pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok mérése  1 tanulóra jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadás  1 tanulóra jutó tervezett és tényleges költségvetési bevétel

6.6.2.Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok - a pedagógus szakmai munkájának eredményessége (figyelembe véve a diákok összetételét)  felmérők  tantárgyi versenyek  bukások - a pedagógus tanórán nyújtott teljesítményének színvonala  felkészültség, tervező munka  oktatási módszer  tehetséggondozás, felzárkóztatás - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatainak ellátása  tanár – diák kapcsolat  tanórán kívüli munka  dokumentáció kezelés

6.6.3. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóira vonatkozó mérési feladatok  munkájuk eredményességének mérése munkaköri leírásuk alapján  a pedagógusok tevékenységét elősegítő tevékenység mértéke, színvonala

6.6.4. Az intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok     

tanulói létszám mérése a 9. évfolyam szintfelmérése tanulmányi eredmény mérése (félévi és év végi statisztika) teljesítmény mérő évfolyam értékelések témazáró dolgozatok 37

 személyiség és közösségi magatartás mérése  a diákönkormányzat működéséről mérés

6.7. Értékelési feladatok Az értékelés célja: az intézmény minőségi céljai hogyan valósultak meg, eredményesség megállapítása, továbbá annak értékelése, hogy az egyes területek hogyan segítik a célok megvalósulását. 6.7.1. Az intézmény egészére kiterjedő értékelési feladatok - A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendő szempontok         

a fenntartói elképzelésekkel való összehasonlítás egybevetés a módosításokkal tervezet megvalósulásai kiadás, bevétel aránya összevetés az előző évivel szakmai feladatellátás teljesítése gazdaságos üzemeltetés 1 fő pedagógusra jutó tanulók száma beruházások megvalósulása

6.7.2. A pedagógus továbbképzésének, képzésének értékelése     

adott évben a továbbképzésen, képzésben részt vevő pedagógusok száma pedagógusok képzettségi szint megoszlása továbbképzésben, képzésben töltött órák száma képzés költségei 1 főre kivetítve a továbbképzés, képzés és a minőségcélok kapcsolata, új pedagógiai módszerek alkalmazása

6.7.3. Az oktató-nevelő munka színvonala, szakmai tevékenység értékelése     

tényszerű mutatószámok alapján (létszám átlagok, iskolastatisztika) tanulók központi, helyi felmérési eredményei továbbtanulók aránya szakmai képzésre jelentkezők aránya felzárkóztatás, tehetséggondozás 38

     

tanulmányi versenyek tanár-diák viszony házirend betartása adminisztrációs feladatok konfliktuskezelés, empátia készség, tolerancia feladatvállalás

6.7.4. A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése Mutatók  1 tanulóra jutó nem oktató munkát végző dolgozók száma  adott tevékenységre jutó természetes mutatók (pl. 1 takarítóra jutó takarítandó terület)  1 pedagógusra jutó nem pedagógus dolgozó

Egyéb értékelési szempontok  a dolgozó szakmai tevékenységének színvonala  a munkához való hozzáállása  együttműködési készség (dolgozók, diákok, szülők)  a pedagógus munkáját segítő tevékenység színvonala

6.7.5. A tanulóközösségek tevékenységének értékelése Mutatók  létszámadatok  tanulmányi eredmény  társas kapcsolatok  közösségi tevékenység  szociális összetétel

6.7.6. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése Az értékelés kiemelt szempontjai:  a közösség összetartása  a kezdő pedagógusok támogatása  problémamegoldásban való részvétel, aktivitás, ötletfelvetés  rendezvények szervezése

39

A következő táblázat témakörönként összefoglalja az ellenőrzési, mérési és értékelési feladatokat. Színterek Tanügyigazgatási Munkáltatói feladatok feladatok  Tanuló felvétel  Személyzeti       





  



átvétel lebonyolítása Osztályok, tanulócsoportok kialakítása Éves statisztika elkészítése Mulasztások pontos jelölése, összesítése Tanév rendje Vezetői ügyeleti napok Dolgozók munkarendjének kialakítása Szülői szervezet tanüggyel kapcsolatos feladatainak segítése Beiskolázással kapcsolatos feladatok Gyermekek egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése Gyermekvédelmi munka ellátása Diákmozgalom, szabadidő Naplók, vizsgadokumentumok adminisztrációja Bizonyítványok, nyilvántartások



   

munka (besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom, jutalmazás, megbízás) A munkaidő pontos betartása (túlmunka elszámolása) A dolgozók munkavégzése Szabadságolási terv elkészítése Szociális juttatások Kollektív Szerződés felülvizsgálata

Gazdálkodási feladatok  Költségvetés       

PR tevékenység  Az

elkészítése intézmény közéleti Karbantartási tevékenyfeladatok sége Épület felújítási  Az feladatok intézmény Tárgyi menedzsefeltételek lése javítása  KapcsolatDiák és tartás más dolgozói intézméétkeztetés nyekkel, Helyiségek szervezebérbeadása tekkel, stb. Leltározás  Pályázaselejtezés tokon való Nyilvántartások részvétel, vezetése ezek eredményessége  Külföldi kapcsolatok

40

Egyéb  Munka-, tűz

  

vagyonvédelem Rendszeres orvosi ellátás megszervezése Gyermek balesetek megelőzése Dekoráció Tisztaság

6.8. Az intézmény működésének értékelése

Cél: Az intézményi önértékelés kiterjed az oktatás szempontjából fontos adottságokra, jellemzőkre. Feladata az eredmények felmérése, a tények, adatok értékelése, az eredményesség vizsgálata. Az értékelést évente két alkalommal végzi az intézményvezetés, az első félév végén és a tanév végén. Az elemzést jegyzőkönyv útján dokumentálja, amelynek része a jelenléti ív. A dokumentumokat az intézmény a fenntartónak elküldi. Elhelyezése elektronikus és nyomtatott formában az igazgatói irodában van. Szülői szervezet tagjai és a DÖK képviselői megtekinthetik. Az eredményességet a következő módon mérhetjük: Iskolai stratégia:  az intézményértékelés első célja, hogy megfelel-e az intézmény a küldetésnyilatkozatában megfogalmazott stratégiai elképzelésnek, önmeghatározásnak. Az iskola környezete, iskolahasználók  közvetlen társadalmi környezet  tanulók és családjuk társadalmi-gazdasági jellemzői, munkanélküliség  az iskolába lépők felkészültsége, a tanuláshoz való viszonya  speciális tanulói csoportok Anyagi feltételek  költségvetési eszközökkel való gazdálkodás ésszerűsége  az iskola saját bevételei és bevételi lehetőségei  az iskolaépület állaga  taneszközökkel való ellátottság Szervezeti- vezetési jellemzők  vezetés stílusa, minősége  belső értékelési és minőségbiztosítási mechanizmusok  belső információ áramlás  innováció  tanulók aktivitása az iskola szervezetében  tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat 41

iskolázottság,

 az iskola légköre, szervezeti kultúrája  tanulók, tanárok, szülők elégedettsége  az iskolát övező nyilvánosság Személyi feltételek  pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége  új pedagógus alkalmazásának módja  minőségi munka elismerése  pedagógus továbbképzés, önképzés támogatása  pedagógusok által kezdeményezett innovációk  nem pedagógus dolgozók helyzete Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek  szakmai szolgáltatások igénybevétele  pedagógiai módszerek, tanulásszervezési megoldások  tanulók motiválása, aktivizálása, érdeklődésük felkeltése  differenciálás, felzárkóztatás  tanórán kívüli programok  tanulói teljesítmények, tanulói viselkedés  hozzáadott pedagógiai érték kimutatása (bemeneti és kimeneti mérések)  továbbtanulási adatok  évismétlések, lemorzsolódások  fegyelmi problémák, deviancia Jogszerűség  alapvető dokumentumok megléte  jogszabályi változások nyomon követése Az intézményértékelés technikája Belső önértékelést végzünk az alábbi módszerekkel:  meglévő dokumentumok, értékelések, mérési eredmények elemzése  új adtok, információk begyűjtése: számszerűsíthető statisztikai adatok és nem számszerűsíthető adatok Az önértékelés résztvevői  iskolavezetés tagjai  gazdasági vezető  munkaközösség vezetők  gyermek és ifjúságvédelmi vezető  szabadidő felelős  tankönyv felelős 42

 sporttal kapcsolatos összefoglalás A beszámolókat a tantestület megvitatja, majd elfogadja. Az értékelés akkor lehet eredményes, ha arra olyan cselekvési program épül, amely a jövőben szükséges lépéseket is rögzíti.

6.9. Az önértékelés folyamata Célja:

az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése.

Az önértékelést évente végezzük, a teljes körű áttekintés a tanév végén történik meg. Az intézmény működésének értékelése során felsorolt szempontokat a következő csoportokba sorolva összegezzük:  a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében  az intézményi stratégia megvalósítása  a meglévő folyamatok szabályozottsága  a szabályozási rendszer teljes körűsége  erőforrások figyelembevételének módja  partneri igények figyelembevételének módja Az önértékelésről összefoglaló készül, amely tartalmazza a tantestületi csoportok véleményét, a pedagógusok által javasolt kiemelkedő, elfogadható, fejlesztendő területeket.

6.10. A partnerkapcsolat irányítása 6.10.1. A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése Az eljárás célja: felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja:  a partnerazonosítás frissítését  a felmérés lebonyolítását  az intézkedési terv készítését  a beavatkozás ellenőrzését

43

Partnerazonosítás A minőségügyi csoport átnézi az iskolai partnerek sorát, elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket az alábbiak szerint:  új partnerek felvétele  felmérés gyakoriságának megállapítása  a felmérési mintavétel meghatározása A fentiekhez a tantestülettel való egyeztetés szükséges. A felmérés tervezése A minőségügyi csoport ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket és elkészíti a partneri elégedettség vizsgálat tervét. A felmérés időpontját november – április időszakra tervezi, az időpontot a tantestülettel egyezteti. A felmérés után a minőségügyi csoport a nevelőtestületet, illetve a teljes dolgozói közösséget (szükség szerint) tájékoztatja. A szükséges tantestületi (dolgozói) értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, az előterjesztést a minőségügyi vezető végzi. A tantestület az ismertetés, megvitatás után, a korábbi tapasztalatokkal egybevetve, elvégzi a szükséges változtatásokat. A felmérés, elemzés lebonyolítása A felmérések lebonyolításáért a minőségügyi csoport tagjai a felelősek. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata, melyhez igénybe veheti az iskolai adminisztráció segítségét is. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményére, a korábbi mérési eredményekkel, illetve a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra. Ennek alapján a team elkészíti a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban:  igazgatói utasítással megoldható feladatok  fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok  az adott tanévben elvégezhető feladatok  a következő, illetve a további tanévben megoldandó feladatok

6.10.2. A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények  megismeréséről,  a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről,  összesítéséről, elemzéséről.

44

Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik: Partnercsoport (partner) Fenntartó

Igény megismerés eszköze, formája - Fenntartó minőségirányítási programja.

Az intézmény alkalmazottjai

Rendszeresség - A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint.

- Értekezleten felszólalási lehetőség, - Írásbeli javaslattétel, - Intézményi alkalmazotti közösség javaslatai, kérései, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. Az intézmény tanulói - Tanulóközösségekben, iskolai diákfórumokon elhangzott igények, - Egyéni igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. Az intézmény tanulóinak - Szülői szervezet által közölt szülei igények, - Egyéni szülői igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. Azok az intézmények, - A gyermeket átadó intézmény melyekből jönnek a vezetőjének igényei. leendő tanulók Azok az intézmények, - A gyermeket tovább oktató melyekbe továbblépnek a intézmény vezetőjének, valamint végzős tanulók tantestületének igényei. További intézmények - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények.

- tanév során folyamatos

- Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal, vagy szükség szerint - Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal, vagy szükség szerint - Alkalmanként.

- Alkalmanként.

- Alkalmanként.

A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell: - az igénylők csoportja, valamint - az igény tartalma szerint. Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, szakkör igény stb.). A kérdőív anonim. A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell  a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait),  a kérdőívek begyűjtéséről, 45

 a kérdőívek kiértékeléséről,  a kiértékelést követően az összesítésről,  vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: - hogyan viszonyulnak az önkormányzat minőségirányítási programjához, - hogyan illeszkednek az intézmény minőség céljaihoz, - mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon, - milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek, - teljesítése milyen költségvonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb. Az igények összesítéséről, értékeléséről tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamint valamennyi, további érdekeltet. Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni.

6.10.3. A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az Intézmény működésével. A partnerek elégedettsége különböző módon mérhető le: Partnercsoport (partner) Fenntartó

Az Intézmény alkalmazottjai

Az Intézmény tanulói

Az Intézmény tanulóinak szülei

A partner elégedettségének mérése - Fenntartó minőségirányítási programjában foglaltak teljesítése érdekében történő elemzések, mérések. - Kérdőíves elégedettség mérés, - Szóbeli vélemény kérés, - A tantestület által megfogalmazott elégedettség, - Dolgozói fluktuáció.

Rendszeresség - Fenntartói utasítás alapján

- Észrevételek, vélemények értékelése évente 2 alkalommal, - Fluktuáció mutatójának mérése évente 1-szer. - Szóbeli vélemény kikérés, - Szervezett - Kérdőíves elégedettség mérés, formában évente - Továbbtanulási szándék és felvételt legalább 1 nyert tanulók arányának mérése. alkalommal. - Szóbeli vélemény kikérés, - Szervezett - Kérdőíves elégedettség felmérés. formában évente legalább 1 alkalommal.

46

Azok az intézmények, melyekből jönnek a leendő tanulók Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a végzős tanulók

További intézmények

- A gyermeket átadó intézmény vezetőjének észrevételei.

- Alkalmanként.

Évente - A gyermeket tovább oktató intézmény vezetőjének, valamint alkalommal. tantestületének észrevétele, A gyermekek tanulmányi eredményei. - Intézmények által jelzett szóbeli, - Alkalmanként. írásbeli észrevételek.

1

6.10.4. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: - belső kommunikációt, valamint - külső kommunikációt. A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: - a hatékony napi működését, - az információszükségletet és az informálandók körét, - a kommunikációs kapcsolatokat, - a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. Közvetlen partnerekkel való kommunikáció Pedagógusokkal Az iskola vezetősége minden tanítási héten egy napot (ez általában csütörtök) kijelöl a vezetői megbeszélésre, ahol értékelik az előző hetet, illetve a következő hét, hetek feladatait ütemezik. A tantestületi értekezletek napját (ez általában a hétfő) a tanév elején meghatározza a vezetőség. A tantestületi értekezletet általában szükség szerint, de egy hónapban legalább egyszer tart az igazgató, vagy az általa megbízott vezető. Szükség esetén tanítási napon a 3. óra utáni szünetben az igazgató vagy megbízottja tantestületi tájékoztató értekezletet hívhat össze. Egy tanévben rendszeresen ismétlődő értekezletek:  tanévnyitó tantestületi értekezlet  a tanév első félévét záró értekezlet (értékelés)  a tanévet záró tantestületi értekezlet (értékelés)  félévi és év végi osztályozó konferenciák Rendkívüli esemény miatt az igazgató összehívhat nevelőtestületi értekezletet a hét bármely munkanapján. 47

A megbeszélésen jelen nem lévők tájékoztatása az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők feladata.

Nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató a gazdasági igazgatóhelyettes és a gondnok bevonásával ad tájékoztatást a dolgozók részére. A megbeszélésen jelen nem lévők tájékoztatása a gazdasági igazgatóhelyettes, illetve a gondnok feladata.

Diákokkal A tanulókat érintő ügyekről a pedagógiai igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök, a diákmozgalmat segítő tanár útján értesülnek a tanulók. Kiemelten fontos eseményekről iskolarádión keresztül tájékoztatjuk a diákokat. Ellenőrző könyv útján az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a  szülői értekezletekről  a fogadónap időpontjáról Az ellenőrzőbe írják be az igazgató és a tantestület tagjai a dicséreteket, figyelmeztetéseket, büntetéseket. A szülők az igazolásokat, értesítéseket szintén az ellenőrzőbe írva küldik el a tanároknak.

Szülőkkel Szülői értekezletet minden tanévben két alkalommal tartunk: szeptemberben és februárban. A téma meghatározása a pedagógiai igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladata. Indokolt esetben rendkívüli szülői értekezlet összehívható. Tanári fogadóóra félévente egy alkalommal, délután, minden tanár részvételével. Váratlanul felmerülő problémák esetében, időpont egyeztetése után, a tantestület bármely tagja a szülők rendelkezésére áll.

Fenntartóval Az intézmény vezetője és a gazdasági igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Kollégiummal Az osztályfőnökök, illetve a pedagógiai igazgatóhelyettes kíséri figyelemmel a kollégista diákokat.

48

A belső kommunikációra vonatkozó összefoglaló táblázat:

Kezdeményezőj e Intézményvezető

Kommunikáció Iránya, címzettje Fenntartó

1. Szóbeli egyeztetés

- szükség szerint.

1. Értekezlet

- Munkaterv.

- Tervben meghatározottak szerint.

2. Szóbeli beszámoltatás

- Pedagógus beszámoltatása végzett tevékenységről. - Óralátogatásról.

- Szükség szerint.

1. Beszélgetések

- Megadott témában vélemény kikérés, tájékoztatás.

- Pedagógiai program és a minőségcélok figyelembevételével.

2. Írásbeli felmérők

- Központi, helyi felmérők megíratása, értékelése.

- Pedagógiai program és a minőségcélok figyelembevételével.

1. Írásos tájékoztatók, igényfelmérések

- Megadott témában vélemény kikérés, tájékoztatás.

- Pedagógiai program és a minőségcélok figyelembevételével.

2. Szülői értekezletek

- Megadott témákban.

3. Családlátogatások 4. Fogadóórák

-

- Pedagógiai program és a minőségcélok figyelembevételével. Intézményvezető utasítása szerint Intézményvezető utasítása szerint

3. Beszámoló

Pedagógus

- Évente, a költségvetés tervezéskor, illetve szükség szerint. - Évente kétszer, félévkor és év végén.

Pedagógus, pedagógus közösség

3. Óralátogatási jegyzőkönyv Pedagógus

Gyakoriság

- Minőségirányítási célok, - Intézményi munkaterv. - A munkatervek végrehajtására egyeztetés különösen költségvetési vonatkozásban. - A minőségcélok adott évi teljesítéséről.

2. Írásbeli emlékeztető

Intézményvezető

Ellátandó feladatok, tevékenységek

Típusa, formája

- Alkalmanként.

Tanuló, tanulóközösség

Szülő, szülői szervezet, szülői közösségek

-

49

A külső kommunikációra vonatkozó összefoglaló táblázat:

Külső kommunikáció Területébe tartozó esemény Hagyományos rendezvények

Tanulmányi versenyeken elért 1-3 helyezés Az intézményt támogatók körének tájékoztatása

Iránya, címzettje tanulók, pedagógusok tanulók, pedagógusok tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb személyek, szervezetek széles nyilvánosság

széles nyilvánosság

Típusa, formája

Ellátandó feladatok, tevékenységek

Gyakoriság

plakátok, meghívók iskolán belül elhelyezett hirdetmény sajtó, plakátok,

szóbeli, írásbeli tájékoztatás - szóbeli és írásbeli tájékoztatás.

rendezvényenként

- Sajtó tájékoztatása, lehetőség szerint - plakátok készítése.

- rendezvényenként.

plakát, iskolarádió, iskolaújság

- szóbeli és írásbeli tájékoztatás.

- esetenként.

sajtó értesítése, iskolarádió, esetleg plakát

- sajtó tájékoztatása.

- szükség szerint

- helyi tanterv szerint.

6.10.5. Panaszkezelés

Cél: A panaszok, észrevételek rendezésére a legalsóbb szinten törekszünk mind a pedagógusok, mind a nem pedagógus dolgozók tekintetében. Dokumentálása szükség esetén feljegyzés, illetve jegyzőkönyv formájában történik. Szabályozza a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a Kollektív Szerződés. Szabályozói megtalálhatók a Minőségirányítási Kézikönyv 2. fejezetében. Partneri kommunikáció eljárásrendje, igény és elégedettségmérés folyamatos szabályozása, panaszkezelés, PR tevékenység címeknél. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Pedagógiai program tartalmaz még leírást és szabályozást a partnerkapcsolatokkal és a kommunikációval kapcsolatban.

50

6.10.6.. PR arculat Célja: Az intézmény népszerűsítése, a beiskolázás zökkenőmentessé tétele. Az intézmény vezetésén kívül a szakmai munkaközösségnek és az iskola minden dolgozójának, saját munkakörének megfelelően, kötelessége az iskola jó hírnevének növelésére törekedni. PR arculat kialakításának folyamatát a Minőségirányítási Kézikönyv 2. fejezete szabályozza. 6.10.7. Erőforrás, gazdálkodás Cél: A nevelő oktató munka hatékonyságának növelése. Ennek érdekében az intézmény minden dolgozója különös gondot fordít a közös vagyon kezelésére, az infrastruktúra megóvására. Az intézmény vezetése különös gondot fordít az egyenletes színvonalú szolgáltatás érdekében a dolgozók kiválasztására és betanítására. Tekintettel arra, hogy az intézmény működése szempontjából igen fontos szabályozásról van szó, ezért a Minőségirányítási Kézikönyv külön fejezetben, a negyedikben foglalkozik a kapcsolódó szabályozási témákkal:  pedagógus munkavállalók kiválasztása és betanulása  nem pedagógus munkavállalók kiválasztása és betanulása  továbbképzési rend  belső értékelés  ösztönző rendszer eljárásrendje  eszközbeszerzés (oktatási és nem oktatási céllal) Dokumentálása feljegyzésekkel, munkaköri leírásokkal, egyéb bizonylatokkal történik. 6.10.8. Továbbképzési rend Cél: A pedagógusok részére kötelezően előírt továbbképzés teljesítése. A stratégiai és minőségi céloknak megfelelő továbbképzésekre történő beiskolázást az éves munkatervhez tartozó továbbképzési terv tartalmazza. A nem pedagógus dolgozók továbbképzésének célja, hogy az intézményben működő gazdasági folyamatok zökkenőmentesek legyenek. Szabályozói: Továbbképzési Program (5 évre szóló) Éves beiskolázási terv Munkaközösségek működése SZMSZ VI/6. fejezete, VIII/6. fejezete. Dokumentálása: Továbbképzési Naplóban van.

51

Az intézményi önértékelés szempontjai Összefoglaló táblázat

Értékelési területek Tárgyi feltételek

Társadalmi feltételek

Pénzügyi feltételek

Pedagógusok Alkalmazottak

Eredményesség

Struktúra, vezetés Szervezeti kultúra Pedagógiai folyamatok

Külső kapcsolatok

Adatok, indikátorok Épület állapota, környezete, tantermek száma, tornaterem, szaktanterem, szertár, konyha, ebédlő, könyvtár, tanári szoba, vezetői és ügyviteli irodák Elégedettség mutatók Tanulók szocio-kultúrális háttere Tanulólétszám, szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, fogyatékos, etnikai kisebbséghez tartozó, magatartási-tanulási problémás gyerekek aránya Továbbtanulási, munkába állási lehetőségek Központi költségvetésből normatíva, fenntartói kiegészítés. Működési bevételek, pályázati támogatás, alapítvány, szakképzési hozzájárulás, térítéses képzések Óraszámok, tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős foglalkozások, táborok Számított pedagógus álláshely, tényleges pedagógus létszám Pedagógus továbbképzési tervek Pedagógiai munkát segítők Képesítési előírásoknak való megfelelés, bérbeállás Tanulmányi eredmények, tudásszint mérések eredményei Vizsgák, versenyeredmények Bukások, lemorzsolódás, továbbtanulás Tanulási, gondolkodási képességek, alapkészségek szintje Tanulási motiváció, attitűd Szociális készségek Szabályozottság, szervezettség, törvényesség, tanügyigazgatási tevékenység A vezetés elfogadottsága, minősége, információ áramlás Tantestületi klíma, alkalmazotti elégedettség Konfliktusok, problémamegoldás, innovációk Pedagógiai-nevelési program minősége, értékek, célok, intézményi specialitások Pedagógiai elvek, gyakorlat, a folyamatok irányítottsága Tanulásirányítás, teljesítménynövelés, tanulói különbségek kezelése Speciális programok eredményessége Szülőkkel való kapcsolattartás Kapcsolat más intézményekkel, együttműködés

52

7. Oktatás, nevelés

Az oktatás, nevelés célja: a nevelő-oktató munka cél- és eszközrendszerének alkalmazása, módszertani kultúra fejlesztése, a Pedagógiai Program felülvizsgálata és továbbfejlesztése.

7.1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai  érvényesítse a humánus értékeket  közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit  testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen  a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre  nevelési-oktatási rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez  biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és a készségek fejlődésének lehetőségét  csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését  a diákok tekintsék sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket követő magatartásmintákat  váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt  a tanulók váljanak alkalmassá:  az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan megújuló alkotómunkára  a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására  a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére  felsőfokú tanulmányok megkezdésére  alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására  a második esély biztosítása minden, a középiskolát a tanköteles korban el nem végzett tanuló számára a munkaerő-piaci vagy felsőfokú továbbképzés alapjainak megteremtésére a felnőttoktatás keretein belül

53

7.2. A nevelő- oktató munka feladatai A célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesíteni:  továbbépíteni, szélesíteni, elmélyíteni az általános iskolai tantárgyi követelményeket  a nevelésnek, a képességek fejlesztésének, a közismereti oktatásnak szerves egységet kell alkotnia  a nevelés és oktatás rendjébe be kell épülniük azoknak a fejlesztő célú problémakezelési módoknak és képzési tartalmaknak, amelyek  a magyar társadalom demokratikus létformájából  Magyarország európai integrációs folyamatából  a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjesztéséből  az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak  a tanulókban alakuljon ki az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet  fejlődjön ki a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony  teremtődjön meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlya  a tanulók sajátítsák el a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat  váljanak a diákok nyitottá a különböző kultúrák iránt  ismerjék, tiszteljék, óvják, ápolják  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket  a természetet, a környezet értékeit  más népek értékeit, hagyományait  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit  fejlődjön  fogalmi gondolkodásuk  problémamegoldó képességük  anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk  informatikai tudásuk  a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra kell nevelni  a diákok legyenek képesek  a különböző információk közötti eligazodásra  a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra  a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására  a felelős döntésekre saját szakmai szintjükön és az élet dolgaiban  a személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kell kapnia  az önismeret fejlesztésének  a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakításának  a felelős társadalmi magatartás kialakításának 54

 az állampolgári szerepre történő felkészülésnek  a szépségre, jóra, szeretetre nyitottságnak  a jogok és a kötelességek harmóniájának  az udvarias, tisztelettudó, önzetlen magatartási formáknak

7.3. A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai A nevelési eszköz kifejezést leggyakrabban a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Általában a tanulók fő tevékenységi formáit jelentik, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. Nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben leírt célokhoz. A módszernek igazodni kell a megfogalmazott célokon és feladatokon túl a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, valamint a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, igazodnia kell a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. A módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján a következőképpen csoportosíthatjuk:  a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei  a tevékenység megszervezésének módszere  a magatartásra ható módszerek  kényszerítő módszerek  gátlást kiváltó módszerek, amelyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. A nevelő-oktató munka során a képzési forma jellegének megfelelően a nevelőtestület döntése alapján a következő eljárási rend alakult ki:  a tantárgyak csoportbontási lehetőségének vizsgálata, pl. nyelvek, informatika, szakmai képzésnél egyes szakmai tárgyak  döntés a tantárgyfelosztást megelőzően az egyes osztályokban tanított nyelvekről (előkészítik a munkaközösség-vezetők)  a 9. évfolyamra felvett tanulók osztályba sorolásának rendje  a tanulók nyelvválasztásánál a tanári feltételek mellett a tanulók előtanulmányainak figyelembe vétele  a nyelvi előkészítő osztály felvételi követelményei és a tanulók felvételének rendje. Az oktató-nevelő munkában a pedagógusok közvetlen illetve közvetett nevelési eljárásokat alkalmaznak az alábbiak szerint:  a szokások kialakítása során  közvetlen módszerek, pl.: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés  közvetett módszerek, pl.: a tanulói közösség megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadása, hagyományok kialakítása, követelés, ösztönzés, ellenőrzés

55

 a magatartási modellek kialakítása során közvetlen módszerek, pl.: elbeszélgetés, tények és jelenségek bemutatása, műalkotások bemutatása, nevelő személyes példamutatása  a magatartási modellek kialakítása során közvetett módszerek, pl.: a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből  a meggyőzés során  közvetlen módszerek, pl.: magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája  közvetett módszerek, pl.: vita, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról

7.4. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, fejlesztése Elvégzése 5 évenként, vagy törvényi módosítás miatt szükséges. A módosításnál figyelembe kell venni:  a mindenkor érvényes igazgatói pályázat tartalmát  a közvetlen és közvetett partnerek igényeit  a munkaerő-piaci helyzetet A minőségügyi eljárást a Minőségirányítási Kézikönyv 8. fejezete tartalmazza.

7.5. Módszertani kultúra fejlesztése Szakmai munkaközösségek összegyűjtik az oktató-nevelő munkához szükséges módszertani anyagokat az adott szakmán belül, továbbá rendelkeznek azok hasznosításáról. A munkaközösség-vezető, illetve az intézmény vezetője, a pedagógiai igazgatóhelyettes vizsgálatokat végez a napi gyakorlatban használatos módszerekről. A vizsgálat módszere: megfigyelés, beszélgetés, felmérés. Dokumentálás feljegyzésben történik. Megújítása tananyagváltozás esetén szükséges. Projektek készítésével a jó módszertani gyakorlat terjesztését segíti elsősorban a munkaközösség-vezető.

56

7.6 A tanulás támogatása Cél: a tanulás folyamatának segítése Megvalósítás: a tantestület tagjai összegyűjtik azokat a módszereket, tanulásszervezési ismereteket, eljárásokat, amelyeket használnak, majd a tanulók ismeretszerzési módjait felmérik kérdőívek, beszélgetések segítségével. A vizsgálat alapján a pedagógus kialakítja a diákok tanulását támogató technikákat, szükség esetén szabályozza a tanulók egyéni útja végigkövetésének intézményi eljárásait. Dokumentálás: osztályfőnöki, szaktanári feljegyzésekkel történik, a tanulmányi idő alatt (5 év) meg kell őket őrizni.

7.7. A pedagógusok, nem pedagógus dolgozók együttműködése Cél: a szakmai együttműködés fórumainak, a találkozások gyakoriságának, az együttműködés eredményeinek meghatározása, dokumentálása. A szakmai együttműködést a Pedagógiai Program, az SZMSZ VIII/6. fejezete, az éves munkaterv szabályozza. Színterei:  munkaközösségek  osztályokban tanító tanárok csoportja  adott feladat elvégzésére társult tanárok vagy nem pedagógus csoportok Dokumentálás a tevékenység elvégzése után feljegyzés formájában történik.

7.8. A tanuló előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés A nevelés, oktatás folyamatának a tanulók, csoportok szokás- és szabályrendszerének megfigyelése. A mérés, elemzés, értékelés alapján kapott eredmények határozzák meg a továbbfejlesztést. Módszer: A pedagógusok az iskola éves munkaterve alapján összeállítják az éves tanterveket (szaktárgyi és osztályfőnöki). Ezek tartalmazzák a közös formai és tartalmi követelményeket. Az éves tanterveknek összhangban kell lenniük a kerettantervekkel és az érettségi követelményekkel, valamint a választott tankönyvekkel. Az éves tanterveket félév elteltével felül kell vizsgálni. Eltérés esetén a munkaközösségnek meg kell határozni a teendőket, ezeket feljegyzésben dokumentálni kell. Az éves munkaterveket a tanév október elsejéig el kell készíteni és az igazgatónak jóváhagyásra átadni.

Cél:

57

7.9. A tanulók meghatározása

értékeléséhez

szükséges

követelmények,

mérőeszközök

Cél: az értékelés általános követelményeinek kialakítása Szabályozók: Pedagógiai Program A/13., 14. fejezete, B/4., 5., 6., 7. fejezete, Szervezeti és Működési Szabályzat X. fejezete, Minőségirányítási Kézikönyv 8. fejezete.

58

8. Biztonságos intézmény

Cél: A biztonságos munka és a nevelési környezet megteremtése, ennek érdekében a veszélyforrások feltárása, preventív intézkedések megtétele.

8.1. Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Szabályozza a Minőségirányítási Kézikönyv 9. fejezete, amely kitér az iskolába járás, a napi munka megszervezése és a helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenység folyamatának leírására.

8.2. Mentálhigiéné Cél: az egészségügyi és mentálhigiénés folyamatok vizsgálata. Ennek érdekében a következők átvizsgálása szükséges:  egészségügyi felmérés (ifjúsági orvos, munkaegészségügyi szolgálat)  gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkája  konfliktuskezelés, stresszkezelés  osztályfőnöki munka Szabályozók: Minőségirányítási Kézikönyv 9. fejezete, SZMSZ V. fejezet, Pedagógiai Program A/4. fejezete

8.3. Szemléletformálás és prevenciós tevékenység Cél: minden káros szenvedély megelőzése tájékoztatással, példák bemutatásával, a kultúrált életvitel bemutatásával. Módszer: Megismertetés  a személyi higiéniával,  a környezetvédelemmel,  a mindennapi testedzés fontosságával,  szexuális kultúra, AIDS megelőzés fontosságával,  drog, alkohol, dohányzás prevencióval. Feladat: A diákokban jelentkezzen igény a megismerésre. A program megvalósításához az országos szakmai szervezetekkel kapcsolatfelvétel szükséges.

59

Mérés kérdőívekkel, interjúkkal történik. Szabályozók: Minőségirányítási Kézikönyv 11. fejezete, Pedagógiai Program A/4 fejezete, SZMSZ V/3. fejezete. Dokumentáció: mérési eredmények összegzése, a folyamat változtatás rögzítése jegyzőkönyvekben. Nyilvánosságra hozatal a tantestületben.

60

9. Teljesítményértékelés szempontjai és az értékelés rendje

9.1. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő eljárások

9.1.1. A fejlesztő szándék elve Cél: az egyéni és az intézményi szintű munka minőségének javítása Értékelni kell a sikeres teljesítményt és az eredményes munkát. Fel kell tárni a problematikus területeket, ki kell jelölni a teljesítmény javítására irányuló módszereket. Meg kell beszélni az egyéni teljesítmény változását (pozitívat és negatívat egyaránt). A tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét segíteni kell, a tanárok véleményét az iskola programjába be kell iktatni.

9.1.2. A sokoldalúság elve Cél: a pedagógus sokrétű munkájának nyomon követése Az oktató-nevelő munka sokoldalúsága miatt az értékelésnél figyelembe kell venni a szaktárgyak tanításával összefüggő szakmai, módszertani feladatokat, a pedagógus bekapcsolódását a mindennapi életbe, a szakmai munkaközösség munkájába. Figyelemmel kell kísérni a tantárgyi követelményekhez kapcsolódó, a munkaközösség által meghatározott mérési folyamatokban való részvételt, a kritériumok teljesítését.

9.1.3. A méltányosság elve Cél: az értékelő és az értékelt személyek védelme Tekintettel arra, hogy személyes, egyéni eljárást kívánó kérdésről van szó, ezért az értékelés során fontos az alábbiak megtartása:  a tantestület a helyi körülmények figyelembe vételével hagyja jóvá az értékelési rendszert

61

 az egyénre vonatkozó adatokat bizalmasan kell kezelni, ki kell zárni a megszégyenülés illetve a megszégyenítés lehetőségét  objektivitásra törekvés  csak olyan területet értékeljünk, amelyről megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésünkre  a megfogalmazás egyszerű, egyértelmű legyen  az érintett bevonása az értékelési folyamatba  az értékelt pedagógus minden róla szóló adatot ismerjen meg  az értékelt személy kifejthesse véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatban  a tanár kapjon segítséget a fejlődés útjának meghatározásában  az értékelés és annak folyamata ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között  empátia az értékelések kialakításánál

9.1.4. Az elméleti megalapozottság elve Cél: A mérés pontosságának, objektivitásának elérése Az értékelés során csak olyan elemeket szabad alkalmazni, amelyek során egzakt, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre.

9.1.5. A kivitelezhetőség elve Cél: Az elméleti tényezők gyakorlativá tétele Megfelelő mennyiségű idővel, pénzzel és munkával megvalósítható értékelési folyamat kialakítására kell törekedni úgy, hogy a tantestület tagjait is bevonjuk az alkotó folyamatba.

9.2. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A legáltalánosabb cél, hogy a pedagógus a lehető legjobb teljesítményével kapcsolódjon be az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célrendszer megvalósításába. A cél elérése az egyes tanárok oktató-nevelő munkáján keresztül valósítható meg. A teljesítményvizsgálat az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, az iskolai munka szervezésével – irányításával összefüggő célokon keresztül valósulhat meg. Az értékelés alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű.

62

9.2.1. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok  minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg kívülről, a tanári közösség egésze által elfogadott mérce szerint (hogyan látja el tanári feladatait)  nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést  segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, tanácsok, egyéni célok megfogalmazásában  elősegíteni a tanár szakmai fejlődésének folyamatosságát

9.2.2. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok  segíteni az oktató nevelő munka színvonalának emelését az iskola tárgyi, igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémáinak feltárásával és megoldásával  elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását  elősegíteni az egyéni igények és a szükséges továbbképzések összehangolását  javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt  adatokat, információkat szolgáltatni személyi kérdésekhez  adatokat, információkat szolgáltatni gazdasági munkával kapcsolatos döntésekhez

9.3. Az értékelés tárgya, módszerei, menete

9.3.1. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapja:  a pedagógus munkaköri leírása  a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit átölelő kritériumrendszer kialakítása  az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapítások, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és kijelölik a jövőbeni fejlesztési célokat.

63

9.3.2. A vizsgálandó területek

Az értékelési rendszer a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek:        

a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése a tanár képzettségének, felkészültségének értékelése a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése a tanár tanórán és iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése a pedagógus tevékenységének, magatartásának összhangja az iskolai értékekkel, célokkal  a pedagógus emberi kapcsolatai (tanár-diák, tanár-tanár, tanár-szülő)  a vezetésben, a tantestületi képviseletben való részvétel

9.3.3. Az információgyűjtés eszközei      

Óralátogatási lap Tanulói kérdőív Önértékelő lap Véleménykérő lap Értékelési beszélgetés Értékelési összesítő lap (a vizsgálat tanulságait összegezi)

Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több részét is lefedi. Az értékelési beszélgetés megelőzi az értékelési összesítő lap kitöltését.

9.3.4.Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség vezetőjéből és az igazgatóság egy tagjából álló értékelő csoport végzi az érintett tanár aktív közreműködésével. Az információ szolgáltatásban a tanulók is részt vesznek egy kérdőív kitöltésével.

64

9.3.5. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, egy pedagógus esetében egy kétéves ciklus után lezárul. A ciklus során  óralátogatás: munkaközösség-vezető évente tantárgyanként egy alkalommal, igazgatósági tag 2 évente (1 ciklus alatt) egy alkalommal. Az óralátogatást az érintettek részvételével megbeszélés követi (óralátogatási lap)  tanév végén (egy ciklus alatt 2 alkalommal) a tanár által tanított összes csoport a tanulói kérdőívet kitölti  a ciklus végéhez közeledve a pedagógus kitölti az önértékelő és a véleménykérő kérdőívet  a ciklus legvégén az összes adat birtokában egy értékelő beszélgetésre (interjúra) kerül sor, amely során az összegyűjtött adatokból kijelölik a következő ciklusra vonatkozó egyéni célokat és kiállítják az értékelést összesítő lapot.  minden év szeptemberében az értékelési felelős tájékoztatást ad az eredményekről az iskola egészére vonatkozóan.

9.4. Az értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai

9.4.1. Az óralátogatási lap A ciklus során a munkaközösség vezetője tantárgyanként, tanévenként egy, az igazgatóságot képviselő tag pedig kétévente egy 45 perces tanítási órát látogat meg. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás időpontjában legalább egy héttel a tervezett időpont előtt meg kell egyezni az érintett pedagógussal. A látogatók az íven szereplő szempontok szerint A-tól X-ig jelöléseket használják. Ha az „X” jel aránya meghaladja a 25%-ot, akkor új látogatásra van szükség. A speciális tantárgyi kritériumok sorait (27, 28, 29) csak a munkaközösség-vezető értékeli. Ezeket a sorokat a munkaközösség-vezető a munkaközösséggel egyeztetve határozza meg szaktárgyanként. Az A-E-ig jeleket pontokká alakítjuk: A=5, B=3, C=1, D=-2, E=-4 D és E értékelést a látogatónak néhány szóval értékelni kell. Az óralátogatás után közvetlenül óramegbeszélést kell tartani. (A 7. sor csak ezután tölthető ki). Az óramegbeszélés után a szaktanár két napon belül megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát.

65

A lapon ki kell számítani az átlag pontszámot. Az értékelő beszélgetés előtt a ciklus során látogatott órák átlagpontszámát meg kell határozni és ez rákerül az értékelési összesítőre.

9.4.2. A tanulói kérdőív A kérdőívet minden, a tanár által tanított csoportban ki kell töltetni, név nélkül. Az előkészítés az iskolatitkár feladata. A tanév végén (június) a szaktanár jelenléte nélkül töltik ki a tanulók (pl. az osztályfőnök irányítja a kiosztást, beszedést). Az A-D-ig jelöléshez rendelt számok: A=5, B=3, C=1, D=-1 A kérdőívek összesítése az értékelési felelős feladata. A tanár a csoportonkénti átlageredményről, az összes csoport összesített eredményéről és a kritériumok szerinti összesített eredményről kap visszajelzést, a kérdőívek nem kerülnek kezébe.

9.4.3. Az önértékelő lap Ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus végéhez közeledve, legkésőbb 2-3 héttel az értékelési beszélgetés előtt kell az érintett tanárnak kitölteni. A lap értékelése a záró beszélgetés során történik meg. Ezután közösen levonják a következtetéseket és ezeket rögzítik az értékelést összesítő lapon. Ki kell emelni a sikeres területeket, de a fejleszteni szükséges feladatokat is.

9.4.4. A véleménykérő lap Lehetőséget ad a tanárnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit a saját iskolai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban. Ezzel segítséget adhat az iskolavezetésnek a hiányosságok feltárásában, a tanév során felmerülő problémák megoldásának kidolgozásában. A megállapítások segítenek a következő ciklus egyéni céljainak kijelölésében. A véleménykérő lapot ciklusonként egyszer, 3-4 nappal az értékelő beszélgetés előtt kell az érintetteknek kitölteni. A lapot az értékelő csoport igazgatósági tagja kapja meg, aki felhasználja az értékelési beszélgetésre való felkészüléshez. A felmerült kérdéseket az értékelési beszélgetés keretében megvitatják, és a következtetéseket rögzítik.

66

9.4.5. Az értékelési beszélgetés és az értékelést összesítő lap Az értékelési beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév végén kerül sor. A rendelkezésre álló adatok alapján az értékelő csoport tagjai felkészülnek a beszélgetésre, amely a következők szerint zajlik:  áttekintik az előző ciklus végén kijelölt célok megvalósulását  megvitatják az előző ciklus elért eredményeihez képest történt változásokat  összegzik az óralátogatások tapasztalatait  értékelik az önértékelő lapon szereplő területeken mutatott teljesítményeket  megvitatják a véleménykérő lapon felvetett kérdéseket  megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokról Az érintett pedagógus legkésőbb egy héttel a beszélgetés után az értékelési csoport igazgatósági tagjától megkapja a véglegesített összesítő lapot, amelyet a pedagógus és a csoport tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Ezzel lezárul a két éves értékelési ciklus.

9.5. Felelősök és feladatköreik 9.5.1. Az értékelési felelős Iskolai szinten a vizsgálatot az igazgató felügyeli. Az operatív feladatokat az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes végzi. Feladatai:  a két éves ciklus egyénekre szóló megtervezése  az értékelési csoportok kialakítása  év eleji tájékoztató megtartása  év végi összesített adatokról beszámoló  tantestületi átlagok kialakítása  összhang az értékelt pedagógus munkája és a Pedagógiai program között  javaslatok, intézkedések  az értekezletre a fentiekről rövid, írásbeli feljegyzés készítése  a tanulói kérdőívek feldolgozása  a vizsgálat egységességének biztosítása  igény vagy szükség esetén bizalmas tanácsadás a folyamatban részt vevő pedagógusnak  a határidők betartásáról való gondoskodás

67

9.5.2. Az értékelő csoport A csoport igazgatósági tagja felelős a ciklusonkénti óramegbeszélések lebonyolításáért. Biztosítja a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtését. Megszervezi az értékelő beszélgetést és felel az értékelési összesítő lap véglegesítéséért, valamint az értékelési felelősnek történő átadásáért. A csoport munkaközösség vezető tagja felelős a tantárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélés lebonyolításáért. A szaktanárral együtt jelölik ki a látogatandó órákat. Részt kell vennie az értékelési beszélgetésen és alá kell írnia az értékelési összesítő lapot. Az érintett tanárnak beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába. Az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül részt vesz az óramegbeszélésen. A látogatás után két napon belül átveszi a kitöltött óralátogatási lap másolatát. Minden év júniusában tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről. Az önértékelő és véleménykérő lapot legjobb tudása szerint kitölti. A ciklus végén (2 év elteltével) az értékelési megbeszélésen aktívan részt vesz és megkapja a vizsgálat eredményeit rögzítő értékelési összesítő lapot. Panaszt tehet az értékelési felelősnél az eljárás bármely mozzanatával kapcsolatban, melyet az értékelési felelős az erre kijelölt bizottsággal köteles kivizsgálni. A tantestület egésze többségi szavazással elfogadja az értékelés menetét. Az értékelési felelős minden tanév megkezdésekor szóbeli és írásbeli tájékoztatást ad az értékelés folyamatáról, a tantestületi átlagokról, igazgatói intézkedésekről. Ezen a tájékoztató értekezleten a tantestület bármely tagja javaslatot tehet módosításokra, de ekkor a megvalósításhoz újabb szavazás szükséges. A módosítási javaslat a hatályos jogszabályokkal nem lehet ellentétben. Az iskolatitkár folyamatosan segíti az értékelés folyamatát az értékelő lapok sokszorosításával.

9.6. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

9.6.1. A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése az értékelési folyamat kulcskérdése, így különös figyelmet kell rá fordítani. Az érintett tanár a megadott időben megkapja a dokumentumokat, az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség vezetőjére, az igazgatóra és 68

helyetteseire terjed ki. Az értékelési összesítő lap nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, az értékelési összesítő lapot kérésére át kell adni. Ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor meg kell semmisíteni. A lap más munkáltatónak nem adható át.

9.6.2. Az adatok felhasználása Az érintett tanár megismerhet minden róla gyűjtött adatot, információt, bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba. Az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban. Ha szükséges, az őt ért sérelmek orvoslását kérheti az intézmény vezetőjétől. Referenciák írásakor a tanár kérésére a munkáltató felhasználhatja az értékelésből származó információkat. A munkaközösségvezető a ciklus zárásakor minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár értékelési összesítő lapját áttekintheti és felhasználhatja a hatáskörébe tartozó feladatkijelölésre, javaslattételre. Az igazgató és helyettesei bármikor hozzáférhetnek minden tanár értékelési összesítő lapjához. Ezek adatait – más adatokkal együtt – adatforrásként felhasználhatja személyi döntések hozatalában. Az igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett tanár munkaközösség vezetőjének körében a vizsgálat során szerzett adatokat felhasználhatja az iskola vezetési gyakorlatának javítására, a továbbképzésekkel kapcsolatos döntésekre. Az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR és marketing célokra. A vizsgált tanár kérésére köteles továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni, ha a feltárt problémák megoldásához ez szükséges. Az igazgató nem használhatja fel a vizsgálat adatait döntések befolyásolására, név szerint említve a vizsgált tanárt, tanárokat. Nem használhatja fel fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a meghozandó döntés befolyásolására; továbbá elbocsátás kezdeményezéséhez, információ szolgáltatási célból sem iskolán belülre sem iskolán kívülre, kivéve a tanár kérésére elkészített referenciák esetét.

9.7. A vezetői munka értékelése Az intézményvezetőnek és helyettesei munkájának összhangban kell lenni az egyén fejlődési lehetőségeivel, elképzeléseivel és az iskola stratégiájával. Az információáramlás akadály nélküli célbajutása érdekében az intézményen belül a hatásos kommunikáció kiépítése tudatos tevékenység kell hogy legyen. A dolgozók elégedettsége nagyon fontos tényező:  a biztonságos és egészséges környezet kialakításában 69

 a dolgozók egyenletes terhelése, esélyegyenlősége, testi-lelki egészség megóvása érdekében.  a követelmények megfelelő meghatározásában (a túl alacsony követelmény elszürküléshez, rutin munkához, a túl magas követelmények stressz helyzethez vezethetnek).

9.7.1. A teljesítmény követelmények meghatározása A vezetők teljesítmény követelményének kialakításában részt vesz a fenntartó önkormányzat, maguk a vezetők, valamint, a szülők, diákok és más partnerek. A követelményeknek olyanoknak kell lenniük, amelyek tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos elvárásokat, a minőségcélokhoz kapcsolódnak és azok megvalósítását szolgálják. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell arra, hogy egy adott tanévre, az adott vezetőre vonatkozóan a követelmények részletes leírását tartalmazzák.

9.7.2. A teljesítményértékelés A vezetők teljesítményét értékelik az adott évre rögzített elvek alapján  a fenntartó,  maguk a vezetők,  a nevelőtestület,  a diákok,  szülők közössége

A vezetői munka értékelésének legfontosabb szempontjai:  a vezető tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program és az intézményi minőségirányítási program céljainak megvalósításához és hatékony működéséhez  a vezetői feladatok ellátásának vizsgálata (tervezés, irányítás, értékelés, ellenőrzés, fejlesztés) Az összesített értékelés tartalmazza:  az érintett személy személyes adatait  a teljesítmény követelmények szerinti részletes értékelését  összefoglaló értékelést, javaslatot, intézkedést

70

9.7.3. A vezetői munka értékelésének területei         

vezetői készségek, képességek, az iskolai munka irányítása, szervezése a vezető munkastílusa a vezető elvárásai az egyes iskolai közösségekkel szemben a vezetés demokratizmusa munkamegosztás a vezetők között a belső ellenőrzés értékelés rendszere és működtetése az iskolai légkör alakítása az iskola menedzselése, a vezető külső kapcsolatai

9.7.4. Vezetői feladatot ellátók köre A vezetői értékelés a következő feladatok ellátására vonatkozik:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség vezetők  egyéb csoportok vezetői A vezetők értékelésénél figyelembe kell venni a rájuk bízott közösség formálódását, az emberi kapcsolatok javulását, az iskola presztizsének növeléséért végzett munkát, a munkatervek, a félévi, év végi beszámolók pontosságát, azok színvonalát, statisztikai adatközlés pontosságát, hitelességét.

9.8. Eljárási szabályok Az értékelési rendszer működése a tantestület által elfogadott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Az adatgyűjtés kizárólag a fenti fejezetek alapján lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat,  amely az értékelt pedagógus által nem ismert forrásból származik  amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett  amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos  amelyről nem kap tájékoztatást az érintett az értékelési beszélgetés előtt. Az értékelés menetét a tantestület tagjai megvitatják és többségi szavazással elfogadják. Az értékelés bármely részletének módosítása minden év szeptemberében kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. 71

Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép életbe, de egy adott tanárra vonatkozóan az értékelés egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik. Az értékelési csoport tagjai személyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkothatnak, elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellő indoklással. Az összes többi kritérium esetében az értékelési beszélgetés keretében a csoport tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerül, akkor többségi szavazással kell a kérdést eldönteni. Az adatokat bizalmasan kell kezelni. Az értékelési felelős az egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készülhet, az adatok egészéhez az igazgatón, az értékelési felelősön illetve az igazgatóhelyetteseken kívül senki nem férhet hozzá. Minden résztvevőnek erkölcsi felelőssége az adatok titkos kezelése, ezekről senkinek nem beszélhetnek. Ez alól felmentést kizárólag az igazgató, a helyettesei, az érintett tanár munkaközösség vezetője kap, de ők is kizárólag egymás között. A pedagógus az értékelési összesítő lap aláírása előtt bármikor panasszal élhet az értékelés bármely részével kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az értékelési felelősnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel, amelynek tagjai:  az értékelési felelős, ha nem tagja az értékelési csoportnak. Ha igen, akkor az igazgatóság egyik nem érintett tagja.  a panaszos által megnevezett tantestületi tag  a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja. A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panasz jogosságáról. Az értékelés során keletkezett iratokat az értékelési felelős gyűjti össze és az igazgatói irodában előre kijelölt, zárható helyen tárolja. A megsemmisítést az igazgató és az értékelési felelős végzi.

9.9. A teljesítményértékelés kérdőívei A teljesítményértékelés során használt kérdőívek:  Óralátogatási lap  Tanulói kérdőív  Önértékelő lap  Véleménykérő lap  Értékelési Összesítő lap

72

ÓRALÁTOGATÁSI LAP Tanár: Osztály: Értékelő: Dátum: A = kiváló B = jó C = közepes D = gyenge E = nagyon gyenge X = nem tudom megítélni indoklás D és E esetén SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK: 1. a tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás 2. fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal 3. a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 4. a tanári figyelem terjedelme 5. a tanulók kognitív szintjéhez való alkalmazkodás képessége 6. a tanulói teljesítmények objektív értékelésének képessége 7. a saját teljesítmény objektív értékelésének képessége ÓRATERVEZÉS MINŐSÉGE: 8. célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága 9. megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése 10. a feladatok kidolgozottsága, előkészítettsége 11. feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya 12. időbeosztás

73

TANÍTÁS MINŐSÉGE: 13. óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között 14. gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája 15. az egyes óraelemek/feladatok lebonyolítása 16. a tanítási anyagok/oktatási eszközök használata 17. az utasítások világossága 18. magyarázatok érthetősége, színessége 19. kérdezési technikák/ kommunikáció a tanulókkal 20. a tanulók bevonása a munkába 21. a tanulók hibáinak kezelése 22. a kitűzött célok megvalósítása 23. a tanulók munkájának értékelése 24. a váratlan helyzetek kezelése 25. az óra hangulata, munkalégkör SPECIÁLIS TANTÁRGYI SZEMPONTOK: 26. szaktárgyi ismeretek: nyelvtudás, nyelvismeret 27. az adott nyelvi szinthez való alkalmazkodás képessége 28. az anyanyelv színvonalas használata a tanítási órán MEGJEGYZÉSEK: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................... PONTSZÁM ÁTLAG: 74

TANULÓI KÉRDŐÍV

A TANÁR NEVE: OSZTÁLY/CSOPORT: DÁTUM: A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

Ez a tanár véleményem szerint ... 1. jól tud fegyelmet tartani 2. láthatóan élvezettel, lelkesen tanít 3. meg tudja szerettetni a tantárgyát a tanulókkal 4. az órákra pontosan érkezik, és pontosan fejezi be őket 5. nyilvánvalóan készül az órákra 6. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki 7. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben 8. ideális légkört teremt az órán a munkához 9. érdekes és/vagy nyilvánvalóan hasznos órai feladatokat alkalmaz 10. ésszerű mennyiségű és jellegű házi feladatot ad 11. a számonkérésben igazságos és kiszámítható 12. a dolgozatokat maximum 15 munkanap alatt kijavítja 13. a diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket kikéri/meghallgatja 14. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez 15. a diákokra mint egyénekre is tud figyelni 16. kiszámítható, viselkedése nem pillanatnyi hangulatától függ 17. olyan tanár, akinek a tantárgy tanulásával kapcsolatos tanácsaiban megbízok 18. olyan ember, akinek a véleménye nem tanulmányi ügyekben is mérvadó számomra

75

ÖNÉRTÉKELŐ LAP Ciklus: Név: Ennek az Önértékelő Lapnak egyrészt az a célja, hogy a benne foglalt kérdésekkel mintegy deklarálja,hogy a tantestület a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen tanári hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket. 1. Rendelkezik-e valamilyen posztgraduális képesítéssel vagy rész vesz-e jelenleg olyan képzésben, amely újabb felsőfokú vagy a mostaninál magasabb képesítéshez vezethet? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ..............................................................................................................................

2. Részt vett-e vagy adott-e be kérelmet az iskolában akkreditált továbbképzésre az elmúlt két év során? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ..............................................................................................................................

3. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó (az ezekért kapott esetleges pénzjutalom itt nem számít), nem órarendi, iskolai szintű feladatokat látott el az elmúlt két év során? (Iskolai szintű ünnepélyek/rendezvények szervezése, iskolai dokumentumok készítése, érdekképviseleti tevékenység, órarendkészítés stb.) ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... 76

............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 4. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel járó, nem órarendi, iskolai szintű feladatokat látott el az elmúlt két év során? (Osztályfőnökség, szakkörök vezetése, munkaközösségvezetés, iskolai szintű ünnepélyek/rendezvények szervezése stb.) ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ..............................................................................................................................

5. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, osztályszintű tevékenységeket végzett az elmúlt két év során? (Ünnepélyek rendezése, extra kirándulások, színház-/mozi-/múzeum-látogatások, egyéb.) ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ..............................................................................................................................

6. Részt vett-e bármilyen iskolán belüli vagy iskolán kívüli eredetű/szervezésű, nem tanórai jellegű szakmai tevékenységben az elmúlt két év során? (Tananyagírás, vizsgáztatás, előadás konferencián, publikáció, vezetőtanári munka, továbbképzés tartása stb.) ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ..............................................................................................................................

77

7. Bejutott-e olyan tanuló az iskolai tanulmányi verseny első öt helyezettje közé az elmúlt két évben, akit Ön az adott tárgyból ebben az iskolában valaha is tanított? (Adja meg a tanuló nevét és az évet.) ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 8. Bejutott-e olyan tanuló valamilyen országos tanulmányi verseny első húsz helyezettje közé, akit Ön ebben az iskolában valaha is tanított? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 9. Kapott-e valamilyen szóbeli elmarasztalást az elmúlt két évben munkafegyelemmel kapcsolatos mulasztás miatt (késés, adminisztratív teendők elmulasztása, ügyeleti kötelezettség elhanyagolása stb.)? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... 10.

Kapott-e az elmúlt két évben valamilyen írásbeli fegyelmi büntetést? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ..............................................................................................................................

78

VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP

Ciklus: Név: Ennek az egyéni Véleménykérő Lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy információkat szolgáltasson az Iskolavezetésnek a fejlesztendő területekről – az egyes tanár szemszögéből. Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük szabadon fejtse ki véleményét az Egyéb észrevételek pontban. 1. Írja le (a legfontosabbnak tartottal kezdve a sort), hogy iskolai munkájának mely aspektusait tartja a legfontosabbnak. ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... 2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének magas színvonalon tartásához/emeléséhez? Iskolai munkájának mely területeire a legbüszkébb? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 3. Megítélése szerint egyénileg milyen területeken fejlődött legtöbbet az utóbbi két évben? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 79

4. Milyen haladást ért el az előző ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok tekintetében? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 5. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén? Milyen segítségre/feltételekre lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 6. Van-e olyan tényező vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint akadályozza/hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony legyen? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 7. Van-e olyan egyéni erőssége/szakismerete/képessége, amelyről úgy érzi, hogy nem kellően hasznosul az iskolában? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ...............................................................................................................................

80

8. Véleménye szerint az iskola egészének működésében mely területeken lenne leginkább szükség javulásra? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... 9. Ha az iskola szabadon felhasználható - egyszeri, de mondjuk húszmilliós összeghez jutna, Ön mire fordítaná ezt a pénzt? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 10. Ha az iskola szabadon felhasználható – havonta rendelkezésre álló, mondjuk kétmilliós - összeghez jutna, Ön mire fordítaná ezt a pénzt? ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... .............................................................................................................................. 11. Egyéb észrevételek: ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ..............................................................................................................................

BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! 81

ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP

Ciklus: Név: 1. AZ ÓRALÁTOGATÁSOK EREDMÉNYE PONTSZÁM a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................... b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................... 2. A TANULÓI KÉRDŐÍVEK EREDMÉNYEI PONTSZÁM a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................... b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................... 3. AZ EGYÉB TERÜLETEK ÉRTÉKELÉSE a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................... 82

b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................... 4. EGYÉNI CÉLOK A KÖVETKEZŐ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................... 5. MEGJEGYZÉSEK ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... .........................................................................................................

Kelt: ....................................., .................................................

....................................... aláírás

...................................... aláírás ...................................... aláírás

83

10. Az Intézményi Minőségirányítási Program bevezetése

Cél: Az Intézményi Minőségirányítási Programot ismerje meg az intézmény minden dolgozója, és saját munkaterületén a mérési, értékelési feladatokat lássa el. Az intézmény a működését biztosító dokumentumok és a Minőségirányítási Kézikönyv segítségével meghatározza és bevezeti a  mérési  értékelési  ellenőrzési  minősítési  elemzési  megelőzési és  javítási folyamatokat és eszközöket, amelyekkel biztosítja az értékelés és beavatkozás intézményi szintű megvalósítását. Ezt a folyamatot az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozói, munkaköri sajátosságaikat figyelembe véve együttesen végzik. Az Intézményi Minőségirányítási Program bevezetése mint az intézmény működését biztosító dokumentum, a törvényi előírások szabályozása alapján történik. Az Intézményi Minőségirányítási Program működésével kapcsolatos feladatokkal az 1.6-os fejezetben foglalkozunk. Felülvizsgálata 5 évenként, illetve törvényi változások esetén szükséges. A minőségfejlesztési csoport tanévenként felülvizsgálja a Minőségirányítási Kézikönyvben, illetve a szabályzatokban leírt szabályozási folyamatokat. Ha szükséges, a változtatási javaslatot megteszi. Véglegesítés fenntartói jóváhagyással történik. A meglévő és az új szabályzatok felülvizsgálatának, illetve elkészítésének ütemezését az alábbi táblázat tartalmazza:

84

Szabályozandó terület/kulcsfolyamat Beiskolázás, iskolai rendezvények Esélyegyenlőség Gyermekközpontúság… Gyermekvédelmi munka Kommunikáció a partnerekkel

Korrigálandó szabályozás SZMSZ

Feladat Új szabályozás

Ped.Progr.Esélyegyen lőségi Program Ped.Progr. Ped.Progr.

Munkatársak értékelése Művészeti nevelés Oktató-nevelő munka tervezése Osztályfőnöki munka Pedagógusok szakmai együttműködése, tanári munka Prevenció Sport szerepe Tanulás támogatása Tanulók értékelése Törvényesség biztosítása

SZMSZ, PP, IMIP SZMSZ, PP, SZMSZ, PP, IMIP Ped.Progr. Ped.Progr. Ped.továbbképzési szabályzat Ped.Progr.

Minőségirányítási Kézikönyv 9.fej Minőségirányítási Kézikönyv 10.fej

Vezetői ellenőrzések Vizsgák szervezése Jogszerű működés biztosítása Stratégiai célok Tanévenkénti tervezés Pedagógiai tervezés

Minőségirányítási Kézikönyv 7.fej Minőségirányítási Kézikönyv 6.fej Minőségirányítási Kézikönyv 11.fej Szükség szerint törvényvált. esetén törvényvált. esetén

Szabályozási időszak 2004-től

Bevezetési időszak 2004. okt

Véglegesítés időpontja 2004. dec.31

2004-től

2004.jan

2004.szept.1

2004-től 2004-től tanévenként

2004.jan 2004.jan 2006.jan.-tól

2004.szept.1 2004.szept.1 2007.márc

2 év

2005.ápr.-tól

2005.szept.1

tanévenként

2005.szept.-től 2006.szept.1

5 év 5 év 5 év

2004.okt. 2004.okt. 2004.okt.

2004.dec.31 2004.dec.31 2004.dec.31

2004-től 2004-től 5 év, tanévenként

2004.jan 2004.jan 2005.jan.1-től

2004.szept.1 2004.szept.1 2005.szept.1-től

2004-től 2 év, illetve törvény változás esetén 2 év

2004.jan 2004.szept.1 2005.szept.-től 2006.szept.1

folyamatos

2004.szept.-től 2005.jan.1-től

5 év

2004.szept.-től 2005.szept.1

1 év

2004.szept.-től 2005.szept.1

4 év

2004.szept.-től 2005.szept.1

2004.szept.-től 2005.szept.1

Törvény,OM rendelet változás estén Minőségirányítási Kézikönyv 3.fej Minőségirányítási Kézikönyv 1.fej Minőségirányítási Kézikönyv 1.1.fej Minőségirányítási Kézikönyv 1.2.fej

85

Szabályozandó terület/kulcsfolyamat

Korrigálandó szabályozás

Feladat Új szabályozás

PR arculat Továbbképzési rend Önértékelés rendje Pénzügyi, gazdasági működés Pedagógiai program fejl Pedagógiai Program felülvizsgálata ,fejlesztése Irányított önértékelés

Minőségirányítási Kézikönyv 2.fej Továbbképzési napló Minőségirányítási Kézikönyv 4.fej Minőségirányítási Kézikönyv 5.fej Minőségirányítási Kézikönyv 8.fej. Minőségirányítási Kézikönyv 12.fej.

Pedagógus teljesítmény értékelés

86

Szabályozási időszak 5 év

Bevezetési Véglegesítés időszak időpontja 2005.szept.-től 2006.szept.1

5-7 év 2,5 év

2005.szept 2006.január 2005.szept.-től 2006.szept.1

5 év, ill. törvény változás

2004.szept.-től 2005.szept.1

5 év

2004.szept.-től 20007.szept.1-től

2.5 év

2005.szept.-től 20007.szept.1-től

2 év

2007. szeptember 1.

2009. aug. 31.

11. Záradék és mellékletei 11.1. Záradék

Az intézményi minőségirányítási program kiegészítése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. évben módosult 40.§. (11) bekezdése alapján vált szükségessé. A kiegészítés 2007. szeptember 2-án lép hatályba. Az intézményi minőségirányítási program felülvizsgálata 5 év múlva, vagy törvényi változás esetén szükséges. Budapest, 2007. március 30.

Dr. Kirinóné Rajna Zsuzsanna igazgató 11.2. Mellékletek Alkalmazotti elfogadás A 2007. március 19-i és a 2007. március 26-i értekezlet jegyzőkönyve, jelenléti íve. Szülői szervezet véleménye

Diákönkormányzat véleménye

87

Tartalomjegyzék

1. Az intézmény adatai .................................................................................... 1 1. Az intézmény bemutatása. Általános rész .................................................... 2 1.1. Az intézmény adatai............................................................................. 2 1.2. Az iskola rövid története ...................................................................... 2 1.3. Iskolai hagyományok, kiemelt területek ............................................... 4 1.4. Az intézményi minőségirányítási politika törvényi háttere ................... 5 1.5. Az IMIP ............................................................................................... 5 1.6. Az IMIP működtetése .......................................................................... 6 1.7. Felelősségi mátrix ................................................................................ 7 2. Fenntartói minőségpolitika .......................................................................... 9 2.1. Fenntartói minőségirányítási alapértékek ............................................. 9 2.1.1. Gyermekközpontúság ................................................................ 9 2.1.2. Partnerközpontúság ................................................................... 9 2.1.3. Esélyegyenlőség ........................................................................ 9 2.1.4. Törvényesség ............................................................................ 9 2.1.5. Eredményesség........................................................................ 10 2.1.6. Hatékonyság ............................................................................ 10 2.1.7. Átláthatóság, kiszámíthatóság ................................................. 10 2.2. Fenntartói elvárások ........................................................................... 10 2.2.1. Az oktatással kapcsolatos elvárások ........................................ 10 2.2.2. A neveléssel kapcsolatos elvárások ......................................... 11 2.2.3. Az oktatásszervezéssel, intézményműködéssel kapcsolatos elvárások ................................................................................ 12 2.2.4. A szakközépiskolával kapcsolatos elvárások ........................... 12 2.2.5. Sportágazattal kapcsolatos elvárások ....................................... 13 2.2.6. Ellenőrzés ................................................................................ 13 2.2.6.1. Szakmai ellenőrzés .................................................... 13 2.2.6.2. Törvényességi ellenőrzés ........................................... 14 2.2.6.3. Pénzügyi ellenőrzés ................................................... 14 2.2.7. Értékelés.................................................................................. 14 2.2.7.1. Tanulói teljesítmény értékelés .................................... 14 2.2.7.2. Az intézményi munka komplex ellenőrzése ............... 15 2.2.7.3. Az intézményvezető tevékenységének értékelése ....... 15 3. Minőségpolitika ........................................................................................ 16 3.1. Küldetésnyilatkozat ........................................................................... 16 3.2. Jövőkép.............................................................................................. 17 3.3. Az intézmény minőségcéljai .............................................................. 18 4. A Minőségfejlesztési rendszer ................................................................... 21 4.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége ........................................... 22 4.2. Jogi követelmények ........................................................................... 22 88

4.2.1. Dokumentumok kiadása, kezelése ........................................... 23 4.2.2. Szabályzatokra, közlönyökre vonatkozó előírások (megismerés, hozzáférhetőség biztosítása) ................................................... 23 4.2.3. Dokumentumok hierarchikus rendje ........................................ 24 4.3. Humán elemek a rendszerben ............................................................ 25 4.3.1. Minőségügyi vezető ................................................................ 25 4.3.2. Munkacsoport (minőségi kör, munkaközösség, team, stb.) ...... 26 4.3.3. A vezetés és a munkacsoport kapcsolata ................................. 26 5. Az intézményi működés folyamatainak meghatározása ............................. 28 6. A vezetői feladatok végrehajtásának meghatározása ................................. 31 6.1. A jogszerű működés biztosítása ......................................................... 31 6.2. A minőségfejlesztési rendszer működtetése ....................................... 31 6.3. Tervezés ............................................................................................ 32 6.3.1. Stratégiai tervezés ................................................................... 32 6.3.2. Közép és hosszú távú tervezés ................................................. 33 6.3.3. Rövid távú, tanévenként ismétlődő tervezés ........................... 34 6.3.4. A pedagógiai feladatok megvalósításának színterei ................. 35 6.4. Az intézmény működési rendjének biztosítása ................................... 35 6.5. A vezetői ellenőrzés, mérés és értékelés folyamata ............................ 35 6.6. Mérési feladatok ................................................................................ 36 6.6.1. Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok .................. 37 6.6.2. Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok ....... 37 6.6.3. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóira vonatkozó mérési feladatok................................... 37 6.6.4. Az intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok................ 37 6.7. Értékelési feladatok............................................................................ 38 6.7.1. Az intézmény egészére kiterjedő értékelési feladatok .............. 38 6.7.2. A pedagógus továbbképzésének, képzésének értékelése .......... 38 6.7.3. Az oktató-nevelő munka színvonala, szakmai tevékenység értékelése................................................................................ 38 6.7.4. A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése ...... 39 6.7.5. A tanulóközösségek tevékenységének értékelése..................... 39 6.7.6. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése ................ 39 6.8. Az intézmény működésének értékelése .............................................. 41 6.9. Az önértékelés folyamata ................................................................... 43 6.10. A partnerkapcsolat irányítása ........................................................... 43 6.10.1. A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése .............. 43 6.10.2. A partnerek igényeinek nyomon követése ............................. 44 6.10.3. A partnerek elégedettségének mérése .................................... 46 6.10.4. Kommunikáció a partnerekkel ............................................... 47 6.10.5. Panaszkezelés ........................................................................ 50 6.10.6. PR arculat .............................................................................. 51 6.10.7. Erőforrás, gazdálkodás .......................................................... 51 89

6.10.8. Továbbképzési rend ............................................................... 51 7. Oktatás, nevelés ........................................................................................ 53 7.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai .................................. 53 7.2. A nevelő-oktató munka feladatai ....................................................... 54 7.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai......................................... 55 7.4. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, fejlesztése ............................. 56 7.5. Módszertani kultúra fejlesztése .......................................................... 56 7.6. A tanulás támogatása ......................................................................... 57 7.7. A pedagógusok, nem pedagógus dolgozók együttműködése .............. 57 7.8. A tanuló előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés ........... 57 7.9. A tanulók értékeléséhez szükséges követelmények, mérőeszközök meghatározása ................................................................................... 58 8. Biztonságos intézmény .............................................................................. 59 8.1. Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása ......................................................................................... 59 8.2. Mentálhigiéné .................................................................................... 59 8.3. Szemléletformálás és prevenciós tevékenység ................................... 59 9. Teljesítményértékelés szempontjai és az értékelés rendje .......................... 61 9.1. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő eljárások ........................................................................... 61 9.1.1. A fejlesztő szándék elve .......................................................... 61 9.1.2. A sokoldalúság elve ................................................................ 61 9.1.3. A méltányosság elve ................................................................ 61 9.1.4. Az elméleti megalapozottság elve ........................................... 62 9.1.5. A kivitelezhetőség elve............................................................ 62 9.2. A teljesítményvizsgálat célja és jellege .............................................. 62 9.2.1. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok ....................................................................................... 63 9.2.2. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok ............. 63 9.3. Az értékelés tárgya, módszerei, menete ............................................. 63 9.3.1. A követelményrendszer alapjai és összetevői .......................... 63 9.3.2. A vizsgálandó területek ........................................................... 64 9.3.3. Az információgyűjtés eszközei ................................................ 64 9.3.4. Az értékelés lebonyolítói ......................................................... 64 9.3.5. Az értékelési ciklus ................................................................. 65 9.4. Az értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai ............................................................................................. 65 9.4.1. Az óralátogatási lap ................................................................. 65 9.4.2. A tanulói kérdőív..................................................................... 66 9.4.3. Az önértékelő lap .................................................................... 66 9.4.4. A véleménykérő lap ................................................................ 66 9.4.5. Az értékelési beszélgetés és az értékelést összesítő lap ............ 67 9.5. Felelősök és feladatköreik .................................................................. 67 90

9.5.1. Az értékelési felelős ................................................................ 67 9.5.2. Az értékelő csoport.................................................................. 68 9.6. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása ....................... 68 9.6.1. A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés ... 68 9.6.2. Az adatok felhasználása .......................................................... 69 9.7. A vezetői munka értékelése ............................................................... 69 9.7.1. A teljesítmény követelmények meghatározása ........................ 70 9.7.2. A teljesítményértékelés ........................................................... 70 9.7.3. A vezetői munka értékelésének területei .................................. 71 9.7.4. Vezetői feladatok ellátók köre ................................................. 71 9.8. Eljárási szabályok .............................................................................. 71 9.9. A teljesítményértékelés kérdőívei ...................................................... 72 10. Az Intézményi Minőségirányítási Program bevezetése ............................ 84 11. Záradék és mellékletei ............................................................................. 87 11.1. Záradék ............................................................................................ 87 11.2. Mellékletek (felsorolása) .................................................................. 87

91