ingyenes X. évfoly l am 2 3. szám országos felsőoktatási magazin

ingyenes X. évfolyam 2–3. szám

országos felsőoktatási magazin

www.szemeszter.hu

Ez igen!

Alapszolgáltatásként az összes BH, EBH, ABH a Jogtáron www.jogtar.hu

CompLex Kiadó Kft.

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

tartalom

ASz

NAGYÍTÓ Lemorzsolódók Beiratkoznak. De meg is szerzik a diplomát? 4 A vállalkozások ösztönzésére van szükség Interjú Sándorné dr. Kriszt Évával, a BGF rektorával 8 Önköltséges képzésben is akár ingyen? Intézményi körkép 12 Az Év Írását keresik A MESE hagyományainak megfelelően idén is kiírja pályázatait 16 Munkaerőpiac: eltűnőben a frissdiplomások Ambiciózusabbak a nők 18 Magyarország a 8. helyen A világ angoltudása 2012-ben 19 Zombik, kőkorszaki szakik, világ körüli utazás, koktél Világcsúcsdöntésre készülnek 22

Aktív Szemeszter o r s z á g o s f e l s õ o k t a t á s i m ag a z i n Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu Kiadja: MESE Kommunikációs Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Takács Erzsi fõszerkesztõ Szerkeszti a szerkesztõbizottság Cséve-Benkő Eszter olvasószerkesztõ, korrektor Munkat ársak: Filákovity Radojka, Gerstmayer Anita, Nagy Zsóka, Szíjjártó Anita Lapterv és törd elés: Shortcut design ISSN: 1786-0253 Terjeszti: MESE Kommunikációs Kft. Szerkesztõség: 1055 Falk Miksa u. 1. Tel.: 0620/3546785 E-mail: szemeszter@szemeszter.hu Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapc solati igazgató E-mail: monili[email protected] www.shortcut.hu A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõs séget.

„Nem voltam nagy felvételiző-császár” Interjú Varga Liviusszal a Quimbyről, az egyetemi évekről és a felsőoktatás jelenlegi helyzetéről 24 2013. február – március



aktív szemeszter | 3

NAGYÍTÓ

Lemorzsolódók

Beiratkoznak. De meg is szerzik a diplomát? Hiába vesznek fel évente több tízezer hallgatót, hiába kezdik el tanulmányaikat a hazai felsőoktatási intézményekben, diplomát csak a diákok valamivel több mint fele szerez.

A

lemorzsolódás elleni egyik intézkedés a hallgatói szerződés, melynek aláírásával a hallgatók vállalják, hogy a képzést befejezik – érvelt a szerződés mellett az oktatási államtitkárság, úgy tartják ugyanis, a lemorzsolódó hallgatók miatti veszteséget csökkenteni kell. A szerződés arra jelenthet garanciát, hogy az államilag támogatott képzésben tanulmányaikat elkezdők felelősséget viseljenek tanulmányaik iránt, amit a vis�szafizetési kötelezettség teremt meg. Azt azonban cáfolta az államtitkárság, hogy emiatt csökkent volna az államilag támogatott helyek száma, az általános felfogással szemben ugyanis a kormány nem korlátozta azokat, „sőt eltörölte a keretszámokat, ennek következtében a teljes állami ösztöndíjas képzésbe való bekerülés korlátja csak az intézmények akkreditált kapacitása és a felvételi követelmény-

4 | aktív szemeszter



szint elérése lehet. Gyakorlatilag egy felülről nyitott létszámú rendszer jött létre. Mindenki bekerülhet teljes állami ösztöndíjas helyre, aki eléri a minőségi küszöböt” – mondta el Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyet-

tes államtitkár (a sokat emlegetett 16 szak esetében meghatározott küszöbről lásd A „szigorításokkal” a Corvinusra többen jutottak volna be tavaly c. írásunkat). Hozzátette: „a 2013-as általános felvételi eljárás során összesen több mint 100 ezer magyar álla-

Belépők és végzettséget szerzők Az alábbi diagram megmutatja, hogy az elmúlt tíz évben az egyes belépő évfolyamok diákjaiból hányan szerezték meg a beiratkozáskor megcélzott végzettséget. Több esetben évekkel később is vannak még hallgatók, akik végül diplomát szereznek.

Forrás: Oktatásért Felelős Államtitkárság, 2013

2013. február – március

NAGYÍTÓ

Változások mi ösztöndíjas férőhely betöltésére nyílhat lehetőség. A korábbi években még soha ennyi helyet nem biztosítottak.” Valóban, az elmúlt tíz évben évente 50-60 ezer hallgatót vettek fel államilag támogatott helyekre, ennél kevesebb diákot csak 2007-ben (48 800), többet pedig 2009 és 2011 között (2009: 65 685; 2010: 68 622; 2011: 67 035) engedtek be. Miközben 2002-ben 90 ezernél is több diákot vettek fel a hazai egyetemekre és főiskolákra a különböző képzési formákban, négy évvel később csupán körülbelül 44 ezren végeztek, (Az átlagos képzési időt határoztuk meg négy évben, hogy a viszonyítást ezzel megkön�nyítsük. A szám összhangban áll azzal, hogy a mai magyar felsőoktatásban az alapképzés általában három, a mesterképzés öt, a kétszintű bolognai rendszer bevezetése előtt pedig a főiskolai képzés három, az egyetemi öt évet foglalt magában.) Ebből a szempontból szinte mindegy is, hogy 2004-ben 90 ezernél többen jutottak-e be, vagy ahogy a 2007-es adatokból látszik, akkor épp csak 75 ezren, a négy évvel később végzettek száma ugyanis mindkét esetben alig haladja meg a 40 ezret. A lemorzsolódás nem csak hazánkban jellemző. Az OECDtagállamokban ugyan a fiatalság 62 százaléka tanul tovább a felsőoktatásban, csupán 39 százalékuk szerzi meg a vágyott papírt. A legtöbb diplomás Ausztráliában, Dániában, Izlandon, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban található, ezekben az országokban ugyanis a fiatalok 50 százaléka szerez felsőfokú végzettséget. Több országban azonban ez az arány

 Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkárként folytatja munkáját  Helyére nem új ember kerül, az oktatási államtitkári poszt helyett ugyanis létrehozzák a közoktatási államtitkári és a felsőoktatási államtitkári pozíciót  A felsőoktatási államtitkári posztot Klinghammer István tölti be, aki 2000 és 2006 között az ELTE rektora volt  A hallgatói szerződés elemeit az alaptörvényben rögzítenék, a HÖOK kérése annak eltörléséről nem teljesült  A Hallgatói Hálózat folytatja egyetemfoglalásait

nem egyenlő a felvettek számával. Hiába kezd például a fiatalok 95 százaléka egyetemi tanulmányokba Ausztráliában, ha csupán minden második végez. Az Egyesült Államokban sem sokkal jobb a helyzet: 100 fiatalból 75-en jutnak be felsőoktatási intézményekbe, diplomát viszont csak 39-en szereznek, Norvégi-

Óvatos becslések szerint is több tízmilliárd forintot áldozott feleslegesen az állam a lemorzsolódott hallgatók képzésére ában pedig 76 beiratkozott fiatal közül csupán 42-en kapnak papírt. Magyarországon jobb a helyzet, nálunk az OECD adatai szerint 55 beiratkozotthoz 31 végzett társul, mely eredmén�nyel a legutóbbi, 2009-es kutatásokra támaszkodó felmérésben hazánk a vizsgált 27 ország közül a 12. helyre került. Nem vigasztalja azonban az államtitkár-

ságot a rangsorban elfoglalt hely, Maruzsa Zoltán szerint ugyanis a lemorzsolódók óvatos becslések szerint is több tízmilliárd forintjába kerülnek az államnak. Pedig megelőzzük Portugáliát, Svédországot és Szlovéniát. Igaz, akadnak Európában igen szép példák is: a mindig élen járó németeknél például ugyan csupán minden negyedik iratkozik be egyetemre, azonban minden harmadik diplomával távozik onnan, vagy ott az Egyesült Királyság, ahol 64 beiratkozottra 51 diplomás jut. Érdemes a kontinensen túlra is kitekinteni, Japánban sem nagyon ismerik a „pazarlást”, náluk 53 beiratkozóból 41 végez. Bár nem vezetnek statisztikát itthon arról, mihez kezdenek a hallgatók az egyetemek elhagyása után, az államtitkár úgy sejti, hogy a kieső diákság jelentős része máshol folytatja tanulmányait. Ugyanezt a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) sem követik, nem vizsgálják, hogy a távozó diákok hány százaléka tanul mégis tovább. A PTE-n az elmúlt öt évben a hallgatói létszám mintegy 10 százalékát teszi ki a lemorzsolódó hallgatók aránya. Emellett a diákok átlagosan – karonként eltérően – 22-24 százaléka nyelvvizsga hiányában nem szerez diplomát a végzés évében (ez az arány országosan 3040 százalék körüli). „A 10 százalékos általános lemorzsolódás természetes jelenség, ezért ebben a viszonylatban a »pénzügyi pazarlást« nem lehet értelmezni, mint ahogy az oklevelet át nem vevők aránya sem okoz közvetlen pénzügyi hátrányt az intézménynek” – tájékoztatta az Aktív Szemesztert az intézmény. Nem jelent akkora lutrit az





NAGYÍTÓ

A „szigorításokkal” a Corvinusra többen jutottak volna be tavaly Összesen 16 szak esetében döntött amellett az államtitkárság az idén, hogy a korábban

bejelentettekkel ellentétben nem szünteti meg teljesen az államilag támogatott helyeket.

Fiktív ponthatár (A most meghúzott ponthatár arányosított változata)

Államilag támogatott nappali alapképzések (a jogász képzés esetében)

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

Budapesti Gazdasági Főiskola

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem

Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Széchenyi István Egyetem

Ezek a szakok a következők voltak: andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi

nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) alkalmazott közgazdaságtan gazdaságelemzés kommunikáció és médiatudomány nemzetközi tanulmányok közszolgálati andragógia kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) nemzetközi gazdálkodás (francia nyelven) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) alkalmazott közgazdaságtan kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás andragógia kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás andragógia jogász kommunikáció és médiatudomány andragógia alkalmazott közgazdaságtan nemzetközi tanulmányok kommunikáció és médiatudomány andragógia kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és médiatudomány munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási andragógia kommunikáció és médiatudomány andragógia alkalmazott közgazdaságtan nemzetközi gazdálkodás nemzetközi tanulmányok kommunikáció és médiatudomány (Piliscsaba) közszolgálati nemzetközi tanulmányok jogász kommunikáció és médiatudomány andragógia (Pécs) alkalmazott közgazdaságtan munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási nemzetközi tanulmányok kommunikáció és médiatudomány andragógia kommunikáció és médiatudomány közszolgálati

460 460 465 465 470 465 440 445 470 460 460 460 465 470 460 445 470 460 445 465 470 445 465 465 470 445 470 470 425 445 470 445 465 460 465 470 440 465 465 470 445 465 425 465 470 445 470 440

Felvettek Felvettek szászáma ma módosított 2012-ben ponthatárokkal 9 36 22 13 18 50 40 2 9 7 2 26 5 9 26 4 9 10 1 55 31 17 15 43 4 1 1 19 50 3 3 7 7 3 7 10 10 38 43 6 3 10 90 42 11 4 2 5

42 250 77 27 11 100 1 1 0 3 3 29 7 3 41 0 1 14 1 68 8 10 14 36 0 0 0 1 2 0 0 1 0 2 0 2 0 1 13 0 0 4 9 8 0 0 0 2

Forrás: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 6 | aktív szemeszter




NAGYÍTÓ erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodási, pénzügyi és számviteli, turizmus–vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, jogász. Az egyes szakok esetében ponthatárokat határozott meg az államtitkárság, melyet elérve államilag támogatott helyen tanulhatnak tovább a felvételizők. Többen jelentős támogatott hallgatói helycsökkentést sejtenek a változás eredményei mögött. Kiszámoltuk, ha a jelenlegi ponthatárokat már tavaly bevezették volna az említett 16 szakon, az hány hallgató esélyét vette volna el a továbbtanulástól. 2011-ben összesen 62 szakot hirdettek meg az említettekből a hazai egyetemek, főiskolák. Meglepő, hogy 13 indított szak esetében nemhogy csökkent, hanem nőtt volna tavaly az idei ponthatárok mellett a felvettek száma. Elsősorban a Corvinusra jelentkezők értékelték volna pozitívan a változást, ott ugyanis egy évvel ezelőtt a 16 szakból hatot hirdettek meg, de magasabb ponthatár csak a kommunikáció és médiatudomány szakon lett volna, összesen pedig 496-tal több jelentkező érte volna el a kívánt ponthatárt. Sovány vigasz ez azok számára, akik a kommunikáció és médiatudomány szakot célozzák meg, arra ugyanis biztosan kevesebben jutottak volna be államilag támogatott formában. Összesen 106 jelent-

kezést érintett volna negatívan a ponthatár tavalyi szigorítása, csupán 26 jelentkező ugrotta volna meg az idei küszöböt, összesen pedig 46 hallgató esett volna el a továbbtanulás lehetőségétől. Figyelembe vettük, hogy idén legfeljebb 500 pontot lehet elérni, tavaly azonban 480 volt a maximálisan megszerezhető pontok száma, arányosan számoltunk. Továbbá érdemes szem előtt tartani, hogy a legpontosabb adatok egy-egy felvételi eljárás lebonyolításával kaphatók meg, amire információlekéréskor természetesen nincs lehetőség. Így ha valakit egy alacsonyabb ponthatár esetében mégis felvesznek, attól a rendszer még a többi jelentkezését is figyelembe veszi. Tehát az adatok csak hozzávetőlegesek, csupán a viszonyítás alapjául szolgálnak, a számok sokkal inkább a jelentkezéseket, mint a jelentkezőket tükrözik.

OECD számára az egy hallgatóra jutó állami költések meghatározása. Az általános, a középiskolai, illetve az egyetemi éveket is összevetve az OECD-tagországokban 2010-ben például átlagosan 9 252 amerikai dollárt költöttek egy diákra. Az átlagon felül költ diákságára Ausztrália és Japán, Európában pedig Dánia, Belgium, Írország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Svájc, valamint Ausztria. Igen magas ös�szeget áldoz ugyanerre az Egyesült Államok – diákonként 15 ezer dollárnál is többet. Az átlag mögött azonban éles különbségek lelhetők fel, míg ugyanis az általános iskolásokra évente 7,7 ezer dollár jut, addig a középiskolásokra már 9,3, az egyetemistákra pedig 13,7 ezer. Nem lehet tudni, hogy nálunk men�nyit költ az állam egy hallgatóra, egy dolog azonban tény: csaknem kétszer annyi jut egy egyetemistára, mint egy első osztályos kisdiákra.


TAKÁCS ERZSI




NAGYÍTÓ

A vállalkozások ösztönzésére van szükség

Interjú Sándorné dr. Kriszt Évával, a BGF rektorával Alkalmazott tudományok főiskolája címet kapott a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), mellyel állami támogatás is jár, miközben 1,1 milliárd forintos forráskivonással sújtották az intézményt. Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora úgy véli, fontos az elszámoltathatóság, de szerinte jelenleg nem indokolt a kancellárok kinevezése. Az intézményvezetővel, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnökével a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatáról, felvételiről, keretszámokról valamint a hallgatói szerződésről beszélgetett az Aktív Szemeszter. Elmondta, a jelenlegi intézkedések nem segítik a közvetlen kapcsolatot a vállalkozásokkal.

számmal. Mennyire vetheti ez vissza ön szerint a BGF-re jelentkezők számát? S. K. É.: Főiskolánk

ASZ A főiskolát a 2013–2016 közötti időszakra alkalmazott tudományok főiskolájává minősítette Balog Zoltán, az emberi erőforrások mi nisztere. Az önök szempontjából mi vel jár ez a cím? Sándorné dr. Kriszt Éva: Pozitív

hír, komoly eredmény, hogy meg teremtődött a kiválóságnak az a típusú értékelése, amely a gyakorlatorientáltság, a nemzetközi beágyazottság, illetve a tudomány művelésének elismerését jelenti. Az alkalmazott tudományok főiskolája cím fontos üzenet a számunkra, ugyanis minőséget jelez, és természetesen az intézmény vonzerejét is fokozza. Mindemellett a cím nemzetközi értelmezhetőséggel jár, mert Németországban, az angolszász országokban és a finneknél is megtalálható University of Applied Sciences néven. Nemzetközi tagságainkat erősíti, és nem utolsó sorban állami támogatást is jelent. Most, amikor amúgy is forráshiányos a felsőoktatás, és meg kell küzdenünk minden fillérért, ez nagy segítség. Azt még pontosan nem lehet tudni, mekkora összeget kapunk, sőt azt sem, hogy mire




A BGF Markó utcai központi épülete

lehet fordítani, habár azt azért látjuk, hogy a támogatást minőségi paraméterekhez kötődően kell majd felhasználnunk. Úgy gondoljuk, hogy azok a stratégiai célok, amelyeket az intézményi fejlesztési tervben megjelöltünk – a nemzetközivé válás, a vállalati kapcsolatok ápolása, a szolgáltatások minőségének fejlesztése –, továbbvihetők ennek köszönhetően. ASZ Balog Zoltán és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által aláírt részmegállapodás szerint azon a 16 szakon is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. Valóban lesznek, de nagyon magas pont-


döntően olyan szakokat indít, amelyek ebbe a körbe tartoznak, elsősorban üzleti képzéseket. Azt tudom mondani a diákoknak, hogy jelentkezzenek bátran, tavaly is körülbelül száz hallgató jutott be magas pontszámokkal. Ami jelenleg aggaszt engem, hogy csak az utolsó percben sikerült a felsőoktatási szakképzéseket akkreditáltatni, így félő, hogy erről a képzési formáról nehezen jut el az információ az érintettekhez – holott ez nagyban segíti a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségét. Ezeken – a régi nevükön felsőfokú – szakképzéseken magas kapacitási irányszámokkal rendelkezünk, ezért nagy esély van arra, hogy a jelentkezők be tudnak kerülni állami ösztöndíjas helyekre. Kilenc ilyen felsőoktatási szakképzést tudunk meghirdetni, a bekerülési határ 200 pont, a végzés után, két év múlva

NAGYÍTÓ pedig vagy közvetlenül a munkaerőpiacra lép a hallgató, vagy ha motiválja a továbbtanulás, akkor 90 kredit beszámításával továbbmehet az elvégzett felsőoktatási szakképzésének megfelelő alapképzésre, és másfél-két év alatt (rövidített tantervekkel) végzettséget, magasabb fokozatot is szerezhet. Ha a különbözetet (az alapképzésben végzett féléveket) ki is kell fizetniük a hallgatóknak, akkor is megéri ezzel számolniuk a kisebb jövedelmű családoknak. ASZ Nemrég egyeztetett az MRK, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaságot és a felsőoktatást érintő kérdésekről. Születtek konkrét javaslatok? S. K. É.: Abban állapodtunk meg,

hogy két munkabizottságot hozunk létre, amelyek megvizsgálják a képzési szerkezeteket, hogy mire van igény, milyen kapcsolódási pontok lehetnek a felsőoktatás és a gazdaság között. Azok az intézmények, amelyek gyakorlatorientált képzéseket folytatnak, jobban figyelik a munkaerőpiaci elvárásokat, változásokat. Igyekeznek, mint ahogy a BGF is, vendégoktatókat hívni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy fél évre igénybe veszünk egy gazdasági szakembert, hanem egy-egy téma kapcsán vonjuk be őket az oktatói munkába. Szívesen jönnek, és vállalnak záróvizsgaelnöki feladatokat is. Egy-egy szak mellett szakmai tanácsadó testületek is működnek, ami azt jelenti, hogy amikor átdolgozzuk a tantervet, kikérjük a véleményüket. Fontos számunkra, hogy a hallgatók hogyan szerepelnek, de a cégeknek is érdekes lehet, mivel a legjobb hallgatókat könnyebben ki tudják választani, és fogadhatják őket szakmai gyakorlatra.

A BGF idegenforgalmi kara ASZ A gazdaság szereplői nem kifogásoltak semmit? S. K. É.: Természetesen problé-

mák is felmerültek az egyeztetésen. A szakképzési hozzájáruláshoz, innovációs járulékhoz való hozzájutás a felsőoktatás számára elérhetetlenné vált, mindez komoly forráshiányt okoz, nem segíti a közvetlen kapcsolatot a vállalkozásokkal. Legalább a gyakorlatorientált szakoknál indokolt és szükséges lenne ennek valamilyen formában való visszahozása, illetve az is, hogy a cégek érdekeltek legyenek a magyaror-

A cégeket érdekeltté kellene tenni a magyarországi szponzorációs rendszer kiépülésében szági szponzorációs rendszer kiépülésében, mint ahogyan erre van is külföldi minta – például adókedvezmény igénybevételének lehetőségével. Példaként említhetem azt is, hogy a gazdaság oldaláról felmerült, miért kell áfát fizetniük, ha egy berendezést át szeretnének adni a felsőoktatás számára – ők ezt úgy fogalmazták meg, hogy nehézkes a kapcsolat a felsőoktatás és a gazdaság között. Ugyan ez nem a felsőoktatás hibája, de meg kell vizsgálnunk, milyen szintű intézkedést igényel a probléma megoldása, és együtt kell megfogalmaznunk a teendőket. Az iparkamara részéről komoly bírá-

latok hangzottak el a felsőoktatás teljesítményét, a végzett hallgatók képességeit illetően. Az MRK úgy érvelt – adatokkal is alátámasztva –, hogy ezek nem általánosíthatók, csak egy-egy esetről lehet szó. Konkrét javaslatok még nem születtek, a tárgyalások elején tartunk. ASZ A diplomás pályakövetési rendszer esetében fontos lenne, hogy a vállalatok adatot szolgáltassanak, ezt törvénybe kellene foglalni – ez is elhangzott az egyeztetésen. S. K. É.: Én úgy látom, egyre in-

kább felépül a rendszer. A BGF esetében a végzett hallgatók 43 százaléka már úgy megy záróvizsgázni, hogy van állása. További 35 százalék egy hónapon belül talál munkát, ezzel a fő célt elértük: olyan diplomát adunk a kezükbe, amellyel a piacon el lehet helyezkedni. ASZ A BGF segít gyakorlati helyet találni? S. K. É.: Általában igen, a hall-

gatók azonban annyira önállóak – főként a turizmus-vendéglátás szakon –, hogy sok esetben saját maguk keresnek gyakorlati helyet. Persze nyomon követjük a teljesítményüket, hiszen ebből születik meg a gyakorlat végén a szakdolgozat, melyet külső és belső opponens is értékel. ASZ Keretszámok nincsenek, a felvehető hallgatók számának az intézményi kapacitás szab határt. A felvételizőknek jobb így, de mennyiben könnyíti vagy nehezíti ez az intézkedés a BGF helyzetét? S. K. É.: Öt évvel ezelőtt végez-

tek kapacitás-akkreditációt, ahol





NAGYÍTÓ az infrastruktúrát, a személyi feltételeket vizsgálták meg. A BGF esetében is nagyobb a kapacitás, mint amennyi a reálisan várható beérkező hallgató, többek között a demográfiai csökkenés okán. Az, hogy ez szakokra bontva hogyan jelentkezik, más kérdés. Komolyan szabályozzuk, mi az a minimum létszám, mellyel egyegy szak elindítható, 30 fő alatt ez ritkán fordul elő – példa lehet rá egy idegen nyelven indított szak első éve. Ugyanakkor alapvetően a gazdaságosságot vettük és vesszük figyelembe a szakindításnál. Most, hogy eltörölték a keretszámokat, a jelentkezők számának függvényében nem csoportosíthatunk át helyeket a nyári felvételi vonalhúzási időszakában – ez egy új helyzet.

Az orvosok elvándorlása miatt vezették be a hallgatói szerződés rendszerét, mivel azonban a probléma nem csak Magyarországot érinti, érdemes lenne uniós szinten kezelni a kérdést. költségek csökkentését, valamint a saját bevételek növelését. Elkezdtünk foglalkozni szerkezetátalakítással is, habár még nem látjuk, hogy például a nyugdíjazás hogyan érinti az intézményt. Reméljük, hogy a címmel járó többletforrás is segít. Ahhoz azonban, hogy hosszú távon tudjuk biztosítani a minőséget, további forrásokra van szükség. ASZ Ha többletforrás nem is, kancellárok azonban feltehetően lesznek majd az intézményeknél, akik ellenőrzik a működést, figyelik a főiskola mindennapjait. S. K. É.: Nagyon fontos az átlát-

hatóság, elszámoltathatóság, ellenőrizhetőség. Az azonban nyilván nehezíti egy intézmény életét, ha a napi döntések szintjén megkötik a kezét, mivel ezáltal sérülhet a mozgástere, rugalmassága. A fenntartónak joga van elA BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar épülete lenőrizni, felügyelni, főleg ott, ahol ASZ Az idén több mint egymilliárdállami pénzt kapnak az intézmédal csökkent a BGF-nek jutó állami nyek, ám úgy vélem, ha egy intámogatás az előző évhez képest. tézménynek van gazdasági főÖssze kell húzniuk a „nadrágszíjat”? igazgatója, és bizonyította, hogy S. K. É.: Ezt az 1,1 milliárd foringondosan gazdálkodik, akkor totos forráskivonást csak úgy tudjuk vábbi funkció létrehozása a piláthidalni, hogy komoly intézkelanatnyi információk szerint nem dési tervet fogadtunk el. Megindokolt. Differenciáltan el tuemeltük például az oktatók, tadom képzelni - például, ha elnárok kötelező óraszámát heti két indul egy nagy projekt, akkor órával, melyre egyébként lehenevezzünk ki biztost ennek feltőséget is ad a felsőoktatási törügyeletére, de általánosságban vény. Két irányt céloztunk meg: a nem látom szükségesnek. 10 | aktív szemeszter




ASZ Nehéz helyzetben vannak a most felvételizni kívánó diákok. Ön mit tanácsolna nekik, hogyan döntsenek? S. K. É.: Mindenkinek megvan

a maga érdeklődése, nem szabad, nem kellene feladni az álmait csak azért, mert nem az állam által preferált szakokat részesíti előnyben. Feltétlenül használják ki, hogy öt helyet lehet megjelölni, és ne feledjék, ugyanazon intézménybe, ugyanazon szakra, de különböző munkarendre (nappali, levelező, távoktatás) történő jelentkezés egy lehetőségnek számít. Ha mindenképpen az állami ösztöndíj a cél, akkor érdemes a felsőoktatási szakképzést is meggondolni, és természetesen tájékozódni kell – akár első kézből, nyílt napokon vagy a jelenlegi hallgatóktól.

ASZ A röghöz kötésnek nevezett hallgatói szerződés lehet, hogy vis�szatartja őket. Ön mit gondol az elképzelésről? S. K. É.: Az orvosképzésben

jelentkezik óriási probléma az elvándorlást illetően. Ezt megoldandó az egész magyar felsőoktatásra kiterjesztették a hallgatói szerződés rendszerét, ami nem biztos, hogy indokolt. Mivel ez nemcsak Magyarország, hanem egész Kelet- és Közép-Európa problémája, így elképzelhető, hogy uniós szinten kellene a kérdést kezelni. Az eszközökön véleményem szerint is változtatni kell, még ha a céllal egyet is lehet érteni. SZÍJJÁRTÓ ANITA

Velünk a szabadság jár Önnek!

JogtárMobil A Jogtár Magyar joganyagok adatbázisa már iOS platformon is elérhető ügyfeleink számára!

Több mint 177 000 dokumentum összes időállapotában kereshet.

Kedvenc joganyagait szinkronizálhatja iPhone/iPad eszközére.

www.jogtar.hu/jogtar-mobil

CompLex Kiadó Kft.


Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

NAGYÍTÓ

Önköltséges képzésben is akár ingyen? A hallgatói szerződésnek és a felsőoktatásból történő forráskivonásnak köszönhetően egyre többen tanulnak önköltséges formában. Emiatt az ösztöndíjak szerepe is megnő, több felsőoktatási intézmény új juttatásokat vezet be, hogy így vonzza magához a potenciális hallgatókat. 14 egyetem és főiskola ösztöndíjait gyűjtöttük össze. Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanulmányi (maximum 56 600 forint/hó), szociális (maximum 34 800 forint/hó), közéleti (maximum 38 000 forint/hó) és minisztériumi (17 850 forint/hó) ösztöndíjra az állami ösztöndíjasok jogosultak. Továbbá az önköltséges hallgatók köztársasági ösztöndíjra (34 000 forint/hó), Bursa Hungaricára (5 000 forint + 8 000 forint/hó), valamint az egyetem belső ösztöndíjaira számíthatnak: Székely Bertalan-ösztöndíj (10 000 forint/hó), demonstrátori ösztöndíj (11 000 forint/ hó), illetve a Reinhold és Carmen Würth Alapítvány ösztöndíja (30 000 forint/hó) is segíti a hallgatókat. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Az ösztöndíjak két csoportra oszthatóak, vannak olyanok, melyek a tandíjat fedezik (ami a 2013/2014-es tanévtől 280 000 forint/félév), és vannak, amelyek ezen felül is támogatást nyújtanak. Jelenleg az utóbbi csoportba tartozó ösztöndíjak havonta 110 000–270 000 forint között mozognak, kiírástól és kötelezettségvállalástól függően. Több mint tízféle ösztöndíjkiírás létezik, állami (magyar és 12 | aktív szemeszter



külföldi), európai uniós és alapítványi ösztöndíjak is pályázhatóak. Edutus Főiskola Két munkaerő-piaci ösztöndíj nyújt támogatást, az AGCösztöndíj és a Grundfos-ösztöndíj is a főiskolán megrendezett „Tehetségek versenye” helyezettjeinek jár, 30 000 forint értékben. A Pegazus Prémium ösztöndíj kiemelkedően tehetséges hallgatók „elitképzését” támogatja 250-500 ezer forint/félév/fő mértékben. Az Alapítvány Diákja cím ismétlő vizsga nélkül, csak jeles érdemjegyet szerző hallgatók számára nyújt 100 ezer forintot félévente.

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatónak nyújtható támogatások a következők: rendszeres szociális ösztöndíj, alaptámogatás, rendkívüli szociális ösztöndíj, tanulmányi ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, határon túliak miniszteri ösztöndíja, Bursa Hungarica ösztöndíj, Pro Iuventute ösztöndíj, közéleti ösztöndíj, sport ösztöndíj, tudományos-szakmai ösztöndíj. A költségtérítéses/önköltséges képzésben résztvevő hallgatóknak nyújtható támogatások: köztársasági ösztöndíj, Bursa Hungarica ösztöndíj, Pro Iuventute ösztöndíj, közéleti ösztöndíj, sport ösztöndíj; tudományos-

A 2012/2013-as tanév őszi szemeszterétől tovább bővül a BKF ösztöndíjrendszere, saját forrásokból finanszírozott, új, teljesítményalapú elemekkel: BKF-ösztöndíj gólyáknak – Az első aktív félévben a tandíj 100 százalékát fizeti a főiskola, ha a felvételiző 400 feletti felvételi ponttal érkezik a főiskola kommunikációs, üzleti vagy turizmus képzéseire. BKF tanulmányi ösztöndíj – A kiemelten jól tanuló hallgatók a tandíj 100 százalékát kaphatják meg ösztöndíjként. Az ösztöndíjat szakterületenként és évfolyamonként több hallgatónak ítélik oda. BKF kreatív ösztöndíj – Azok a hallgatók kapják, akik fontos szerepet játszanak a BKF közösségi életében. A tandíj 100 százalékát kapják a sikeresen pályázók. BKF Start Up Program – Értékteremtő és üzletileg életképes projektekre nyerhető 1 millió forint.


NAGYÍTÓ

A BKF új könyvtára

szakmai ösztöndíj, legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatók kedvezménye; szakmai gyakorlati ösztöndíj, hallgatói munkadíj. Nemzetközi gazdálkodás szakon TATA-BKF-ösztöndíj, mellyel egy szemeszterre pályázhatnak meg a hallgatók tandíjmentességet. Egy hallgató egyszerre több ösztöndíjra, támogatásra is jogosult lehet, ezért előállhat, hogy a hallgató köztársasági (34 000 forint/hó) és tanulmányi ösztöndíjat (15 000 forint/hó), valamint rendszeres szociális támogatást (30 000 forint/hó) is kap. A példát alapul véve ez így együtt havonta 79 000 forint is lehet. Általános Vállalkozási Főiskola Négyféle ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott hallgatók: szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján odaítélt ösztöndíjra (11 700 forint/hó), köztársasági ösztöndíjra (34 000 forint/hó), illetve tanulmányi ösztöndíjra (maximum 45 000 forint/hó). Hallgatói ÁVFdíjat azok a köztársasági ösztöndíjra jogosult nappali tagozatos hallgatók kaphatnak, akik – a korlátozott intézményi keretszámok miatt – a központi pályázaton nem nyernek (legalább 19 600 forint/hó vagy az ösztön-

díj központi összege, 34 000 forint/hó). Az államilag támogatott képzésre felvett esti, levelező tagozatos hallgatók nem részesülnek ösztöndíj-támogatásban. Az állami ösz töndíjas, mesterképzésre felvett hallgatók az önköltség mértékéig részesülnek támogatásban. (A támogatást elnyerőknek a végzés utáni időszakra szóló kötelezettséget tartalmazó szerződést kell kötniük.) Az ösztöndíj forrása a központi költségvetés. Az önköltséges képzésre felvett hallgatók közül azok, akik – a felvételi eljárásban szerzett összpontszám alapján – elérték az intézményi felvételi bizottság által megállapított ponthatárt, intézményi támogatott képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Teljesítményalapú ösztöndíjak: tanulmányi ösztöndíj, közéleti ösztöndíj, művészeti és tudományos ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj. Szociális alapú ösztöndíjak: rendszeres szociális ösztöndíj, rendkívüli szociális ösztöndíj, Bursa Hungarica ösztöndíj, a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, alaptámogatás, nyári szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása. A legmagasabb elérhető ös�szeg egy szociálisan rászoruló, kimagasló tanulmányi eredményű hallgató számára, aki közéleti szereplő is egyben, köztársasági ösztöndíjjal és Bursa Hungaricával körülbelül 100 000–120 000 forint/hó.

Kodolányi János Főiskola Támogatásként tandíjmentességet kínál az intézmény, illetve szociális, közéleti és Kodolányiösztöndíjakat, valamint külföldi résztanulmányokhoz való hozzájárulást. A támogatási rendszerre éves szinten 70 millió forintot fordít a főiskola. Egy hallgató optimális esetben 60 000 forint/hó támogatást nyerhet el. Miskolci Egyetem Tanulmányi ösztöndíj, rendszeres szociális ösztöndíj, rendkívüli szociális ösztöndíj, alaptámogatás, szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, eseti hallgatói támogatás, szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása, Bursa Hungarica pályázható. Szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíjban, illetve eseti hallgatói támogatásban az önköltséges, a költségtérítéses és a levelezős hallgatók is részesülhetnek. Ha valaki jó tanuló és szociálisan hátrányos helyzetű, az akár 70 000–100 000 forintot is kaphat havonta. Ha emellett közösségi munkát is végez, akkor ezen felül további juttatáshoz is juthat. Széchenyi István Egyetem Elsősorban tanulmányi, másodsorban pedig szociális, lakhatási, kulturális, sport és tudományos, illetve közéleti ösztöndíjak biztosíthatók pályázat útján. Ezek közül a legjelentősebb a tanulmányi ösztöndíj, mely havi 20 000 forint körüli összeget jelent. A Bursa Hungarica ösztön-





NAGYÍTÓ díj és az ehhez hasonló célzott állami ösztöndíjak is hozzáférhetők, ideértve a köztársasági ösztöndíjat is. A vállatok, cégek és intézmények adnak szakmai gyakorlati ösztöndíjakat és néhány magánösztöndíjat (volt hallgatóink által alapított ösztöndíjak), ezek összege többnyire 10 000 és 20 000 forint között alakul havonta. A kiválóan teljesítő hallgató akár 50–60 ezer forintnyi ösztöndíjhoz is hozzájuthat havonta. Az államilag támogatott nappali tagozatos hallgatók között éves szinten 5-600 millió forintot osztanak szét. A célzott támogatások között a köztársasági ösztöndíjat a költségtérítéses, illetve az önköltséges hallgatók is elnyerhetik. A magánés vállalati ösztöndíjak esetében az alapító határozza meg a feltételeket és a támogathatók körét. Egyes esetekben ez egy maghatározott szak vagy éppen szakirány hallgatóira is korlátozódhat. Budapesti Gazdasági Főiskola Tanulmányi ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, szociális ösztöndíjak (alaptámogatás, rendszeres szociális ösztöndíj, egyszeri, rendkívüli szociális támogatás) és Bursa Hungarica ösztöndíj pályázható, illetve vállalati ösztöndíjak a felsőbb évfolyamos hallgatók számára. BGF „Biztos jövő” ösztöndíj: gazdaság-, illetve társadalomtudományi képzéseken a legjobb tanulmányi eredményt elérő önköltséges hallgatók pályázhatnak, akik az intézménytől az önköltségi díj teljes összegét, 50 százalékát vagy 25 százalékát kaphatják vissza. A legmagasabb összeg akár a 14 | aktív szemeszter



minimálbér másfél-kétszeresét is elérheti. Számos lehetőség közül válogathatnak az önköltséges hallgatók is: köztársasági ösztöndíj, „Biztos jövő˝ ösztöndíjprogram, valamint szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjak. A BGF-en, illetve a jogelőd intézményekben korábban végzett, volt hallgatók gyermekei – amennyiben a főiskola gazdaság-, illetve társadalomtudományi alapképzéseire adják be jelentkezésüket – a képzés teljes ideje alatt 10 százalékos alumni kedvezményben részesülhetnek. Eötvös Loránd Tudományegyetem Az elérhető támogatások a következők: tanulmányi ösztöndíj; tudományos, szakmai, közéleti, sport és kulturális ösztöndíj, párhuzamos képzés-kompenzáció, Erasmus kiegészítő támogatás; kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíja, egyszeri alaptámogatás BA-n, egyszeri alaptámogatás MA-n,

Az ELTE jogi kara

rendszeres szociális támogatás, rendkívüli szociális támogatás, Bursa Hungarica, köztársasági ösztöndíj, külföldi hallgatók mi-


niszteri ösztöndíja, határon túli magyarok ösztöndíja, ideiglenesen Magyarországon tanuló, határon túli magyarok ösztöndíja. 3,3 milliárd forintot költ az egyetem a hallgatók juttatásaira. Közép-európai Egyetem (Central European University) A mesterképzési ösztöndíj (teljes vagy részleges) magában foglalja a tandíjat (11 000 12 000 euró), a lakhatást a CEU Residence Centerben, az egészségügyi biztosítást és a havi támogatást, ami fedezi a megélhetés költségeit. Mesterképzési tandíjtámogatás (teljes vagy részleges): a tandíj 50–100 százalékát fedezi, maximum 12 000 euró évente. Külső ösztöndíjak és pénzügyi támogatások is pályázhatók. Szent István Egyetem A tanulmányi és szociális, illetve a köztársasági ösztöndíj és a Bursa Hungarica mellett számos belső ösztöndíjat kínál az egyetem: Szent István-ösztöndíj, Agrár Management Alapítvány ösztöndíja, Kocsis Károly fiatal oktatói-kutatói ösztöndíj, Bonafarm-ösztöndíj, Béres-ösztöndíj, kooperatív szakmai képzési ösztöndíj. Ezen kívül számos egyéb ösztöndíj-lehetőség is rendelkezésre áll: farmgyakorlatok, nyári egyetemek, ösztöndíjak Koreába, Angliába, Franciaországba, Németországba, Japánba, Görögországba, In-

NAGYÍTÓ donéziába, Belgiumba, Finnországba és az Amerikai Egyesült Államokba. Az intézmény a Kocsis Károly fiatal oktatói-kutatói ösztöndíjra maximum 95.000 forint/hó ös�szeget ad hallgatónként – a jogviszonytól függően. A költségtérítés nem kizáró ok egyik pályázat esetében sem.

Projektösztöndíjakban minden hallgató részesülhet. A költségtérítéses hallgatók speciális lehetőségeket is kapnak. Budapesti Corvinus Egyetem

Pannon Egyetem Az állami intézményekben megtalálható szokásos ösztöndíjak mellett a felvételi és tanulmányi eredmények függvényében többféle ösztöndíjra pályázhatnak a hallgatók. A Műszaki Informatikai Karon például már az alapképzés első félévében 10 000, 20 000 vagy 30 000 forintot kaphatnak havonta a magas

A Pannon Egyetem bejárata

pontszámmal felvett diákok. A legjobbak alapítványi és ipari ösztöndíjakra is számíthatnak. Egy hallgató akár nettó 200 000 forinthoz is hozzájuthat havonta.

11 féle ösztöndíj pályázható: szociális ösztöndíjak, tanulmányi ösztöndíjak, demonstrátori, közéleti, külföldi részképzési ösztöndíj, köztársasági, Bursa Hungarica. ·Legmagasabb összeg a külföldi részképzési ösztöndíjjal jár, akár 100 000 forint/hó (az egyszeri támogatások közül a mesterképzési alaptámogatás a legmagasabb, ez 89 250 forint). A 2012/2013-as tanév őszi félévében 352 850 904 forintos keretből gazdálkodott az intézmény. GERSTMAYER ANITA

A keretszámok csökkentése ellenére népszerűek a gazdasági képzések A legjobban fizetett pályakezdők a Szent István Egyetemről (SZIE) kerülnek ki Az alacsonyabb jövedelmű családok számára komoly kihívás, hogy gyermekeiket gazdasági szakokon taníttassák, mióta a kormány radikálisan csökkentette ezen a képzési területen az államilag finanszírozott keretszámokat. Ennek ellenére – a HVG Diploma 2013-as különszáma szerint – 2012ben nem csökkent jelentősen a gazdaságtudományi képzésre jelentkezők száma.

A

felvételizők többsége úgy vélte, érdemes vállalni a képzéssel járó önköltséget, ám a verseny egyre inkább kiéleződött az intézmények között. „A SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara azért jó választás, mert diplomásai a HVG (Diploma 2012) felmérése szerint a legjobban fizetett pályakezdők” – mondta Villányi László, a kar dékánja. A GTK képzéseiről két nyílt napon, február 20án Budapesten és február 22-én Gödöllőn tájékozódhatnak az ér-

deklődők. A gödöllői nyílt napon a hallgatói önkormányzat is bemutatkozik, beszámolnak a diákéletről, a leendő gólyák pedig

egy körséta keretében ismerkedhetnek meg a campusszal. „Az elmúlt évtizedek alatt kiváló nemzetközi kapcsolatokat építettünk ki, így a hallgatók megismerhetik a külföldi egyetemek világát. Emellett törekedtünk a világ és hazánk vezető cégeivel való együttműködésre, diákjaink egy része gyakorlati ismeretüket náluk szerezhetik meg, sokuknak munkahelyet is kínálnak” – összegzett Villányi László.


EDUPRESS 


NAGYÍTÓ

A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület hagyományainak megfelelően idén is kiírja pályázatait Benyújtási határidő: 2013. március 18. Év Írása 2012 Pályázhat minden egyetemi és főiskolai hallgató, akinek írása megjelent valamelyik felsőoktatási periodikában, campus portálon. Pályázni négy kategóriában lehet: publicisztika, interjú, riport és kritika. Év Fotója 2012 Pályázni három kategóriában lehet: hír- és eseményfotó, portré, művészet és tudomány. Pályázhat minden egyetemi és főiskolai hallgató, akinek fotója megjelent valamely médiumban, nem csak felsőoktatási periodikában. Olyan pályázatokat várnak, melyek saját eszközeikkel mutatják be adott egyetem életének jellemzőit, változatosságát. Év Campus Videója 2012 A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület – röviden MESE – hagyományteremtő jelleggel idén az Év Videója címmel új pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy teret biztosítson a campusok digitális kommunikációs tevékenységének bemutatására, lehetőséget teremtsen a felsőoktatási videóanyagok megméretésére, népszerűsítésére. Két kategóriában lehet pályázni: intézményi és hallgatói videók. A videó hossza maximum 5 perc lehet, technikai megkötés nincs. Pál Imre-emlékdíj 2012 Pál Imre, a Hökkentő című szegedi hallgatói lap lelkes sportújságírója és fotósa 29 éves korában, súlyos betegségben hunyt el. Az ő emléke előtt tisztelegve hirdette meg a MESE a Pál Imre-emlékdíjat. A díjra az egyetemi és főiskolai lapok munkatársai sport kategóriában küldhetnek be cikkeket, egy szerző maximum két írással pályázhat.

A tavalyi év díjazottjai

Pro Sperare 2012 A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület szokásainak megfelelően idén is kiírja Pro Sperare pályázatát. A Pro Sperare Díj célja, hogy minden évben kiemelje azt a hallgatói lapot, amely lehetőségeihez képest a legtöbbet küzdött, fejlődött, munkatársai a legtöbbet tették azért, hogy környezetükben és így országosan is növekedjen a hallgatói újságírás szerepe. Nem az év legjobb hallgatói lapját keresik. Pályázhat minden egyetemi és főiskolai lap. Év Campus Honlapja 2012 A MESE célja, hogy a pályázat révén a hallgatói lapok szakmai képviselete mellett teret biztosítson a campusok online kommunikációs tevékenységének bemutatására is, ezzel lehetőséget teremtve a felsőoktatási portálok megmérettetésére, népszerűsítésére. Pályázni három kategóriában lehet: intézményi vagy campus portálként, valamint oktatási és ifjúsági tematikus oldalként.

Postacím: Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület 1066 Budapest, Teréz körút 34., III. em. 19. E-mail cím: [email protected] A pályázatok benyújtásához ismerni kell a pontos pályázati kiírást, mely megtalálható a www.meseonline.hu oldalon. 16 | aktív szemeszter




NAGYÍTÓ

Munkaerőpiac: eltűnőben a frissdiplomások Gyors az átmenet A legfrissebb megállapítások szerint eltűntek a klasszikus értelemben vett frissdiplomások, ugyanis már a hallgatói évek alatt megtörténik a munka világába való átmenet. A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2011-es felmérése szerint az abszolutórium megszerzésekor a végzettek 41 százaléka már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Az OECDkutatások pedig arra világítottak rá, hogy a tanulmányokat követően a fiatalok legkevésbé a jövedelmükkel és karrierlehetőségeikkel, leginkább pedig munkájuk tartalmával, valamint annak személyi körülményeivel elégedettek.

A

munkaerőpiac hatalmas elvárásokat állít manapság a fiatalok elé, az egyik ilyen, hogy már a felsőoktatásból kikerülve legalább kétéves – ha nem több – munkatapasztalattal rendelkezzenek. Ennek eleget téve a hallgatók már az egyetemi és főiskolai évek alatt kénytelenek belépni a munkaerőpiacra, a 2011-es Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján többen már a hallgatói éveik alatt munkába álltak. Ezt jól mutatja, hogy a végzettek egyharmada már felsőoktatási tanulmányai




alatt is alapvetően dolgozónak tekintette magát, és csak kétharmaduk gondolt úgy magára az egyetemi és főiskolai évek alatt mint „főfoglalkozású” diákra. A kutatás szerint a diploma megszerzése előtt a válaszadók több mint ötven százaléka kipróbálta már magát a munka világában, ha nem is a saját tanult szakterületén. Kimondottan a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatról a felsőoktatás éveiben ennél is többen, a megkérdezettek 60 százaléka számolt be. A munka és képzés vi-


lágának összemosódását az is jól mutatja, hogy a 2011-es felmérés szerint az abszolutórium megszerzésekor a végzettek 41 százaléka már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Az OECD-kutatások szerint a hallgatók karrierrel kapcsolatos ambícióit többek közt a családi háttér, a tanulmányi teljesítmény, a munkaerőpiac és az adott ország oktatási rendszerének specifikusságai is befolyásolják. A végzettek legkevésbé a jövedelmükkel és karrierlehetőségeikkel, leginkább pedig mun-

NaGYÍtÓ kájuk tartalmával, valamint annak személyi körülményeivel elégedettek. A nők általában ambiciózusabbak A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a fiatal nőknek magasabb karrierigényeik vannak, mit férfi társaiknak, ugyanakkor a két nem elvárásai közti eltérések országonként különbözőek. Általánosságban az állapítható meg, hogy a nők esetében 11 százalékkal magasabb azok aránya, akik vezető beosztásban, döntéshozóként, menedzserként vagy szakértőként képzelik el jövőjüket. Kivételt képeznek Németország, Japán és Franciaország fiataljai, ahol hasonló mértékben igyekeznek a férfiak és a nők, míg Svájcban a férfiak kissé több ambícióval rendelkeznek. Az elvárásokat illetően a nemek közti szakadék különösen mély Görögországban és Lengyelországban – itt a nők körében – a férfiakhoz képest – 20 százalékkal magasabb azok aránya, akik vezető pozíciót szeretnének betölteni a munkahelyükön. Emellett az elmúlt évtizedben az is megfigyelhető, hogy kis mértékben ugyan – 23 százalékról 27 százalékra –, de növekedett a tudományos karriert, mérnöki és informatikusi pályát választó nők aránya. Az OECD-országokban a 15 éves és annál idősebb lányok csupán 5 százaléka szeretne karriert építeni mérnöki és informatikai területen, míg ugyanezeket a területeket a fiúk 18 százaléka választaná. Az OECD-országokra általánosságban igaz továbbá az is, hogy több nő szeretne elhelyezkedni az egészségügy és a szolgáltatások területén, mint férfi. FILÁKOVITY RADOJKA

Magyarország a 8. helyen A világ angoltudása 2012-ben

magyarország a 8. helyen végzett abban az 54 országot vizsgáló felmérésben, melyben a készítők a több mint félszáz ország lakosságának nyelvtudási szintjét térképezték fel – olvasható az oktatas.hu oldalon. az angol nyelvű tanulmányból egyebek mellett az is kiderült, hogy a nők jobban beszélnek angolul, mint a férfiak, valamint azok a munkakeresők, akik országuk átlagához képest jól beszélnek angolul, 30–50 százalékkal többet keresnek, mint ugyanolyan képesítésű társaik a nyelv ismerete nélkül.

a

legjobban teljesítő országok közé Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország és Norvégia került – Magyarország a második csoportban kapott helyet, az EF English Proficiency Index 2012 című tanulmány ugyanis a világ 54 országának angoltudását vizsgálva öt csoportot határozott meg. Hazánk a másodikban a 3. – előtte áll még Belgium és Ausztria –, összességében pedig a 8. helyezést érte el. A tanulmány szerzői a bevezetőben hangsúlyozzák, hogy ez az első olyan index, amely különböző országok felnőtt lakosságának angoltudását hasonlítja össze. A vizsgálat alapjául szolgáló tesztet 1,7 millió felnőtt töltötte ki 2009 és 2011 között. A nők jobbak a férfiaknál A felmérések azt mutatják, hogy a nők jobban beszélnek angolul, mint a férfiak: előbbiek 53,9, utóbbiak 52,14 százaléka tudja használni a nyelvet. Igazán nagy szakadék a két nem között a Közel-Ke2013. február – március




NaGYÍtÓ leten és Észak-Afrikában figyelhető meg, ott több mint 5 százalékponttal teljesítettek jobban a nők, mint a férfiak. Az ipari szektort vizsgálva megállapították, hogy ott, ahol a hazai piacra – oktatásra, kiskereskedelemre, állami szférrára – fókuszálnak, kevesen beszélnek megfelelő szinten angolul, de ezt a fent említett okokból nem is követelik meg. Az exportorien-

Kisgyermekkorban könnyebb a nyelvtanulás A korábbi kutatások szerint késő gyermekkortól kezdve a nyelvtanulási képesség a kor előrehaladtával folyamatosan romlik. Az e témakörben készített tanulmányok arra utalnak, hogy a 8–12 éves gyerekek általában gyorsabban tanulnak meg angolul, mint a náluk idősebbek. A gyerekeknek 3–5 év szükséges ahhoz, hogy folyékonyan beszéljék nyelvet, amely mellett bizonyított az is, hogy a kétnyelvű tinédzserek és felnőttek könnyebben váltanak a feladatok között és magasabb szellemi rugalmasságot is mutatnak. A diákok – azért, hogy minél jobb eredményeket érjenek el a gimnáziumból kilépve, illetve a felsőoktatási felvételin – egyre több időt próbálnak meg külföldön tölteni – olvasható a tanulmányban. A felnőttek pedig online szolgáltatásokat vesznek igénybe vagy esti kurzusokra járnak, hogy fejlesszék angoltudásukat. 20 | aktív szemeszter



! o d I , s Ye tált gazdaságoknál azonban elengedhetetlen a legalább minimális szintű angoltudás. A foglalkoztatottságban is óriási szerepe van annak – mutat rá a tanulmány –, hogy a munkavállaló milyen jól beszéli a nyelvet. A kutatás szerint ugyanis azok a munkakeresők, akik az országuk átlagához képest jól beszélnek angolul, 30–50 százalékkal többet keresnek, mint ugyanolyan képesítésű társaik a nyelv ismerete nélkül. A kutatás során egyértelműen bebizonyosodott – állítják a szakértők –, hogy az angoltudás ma az alapvető kompetenciák egyike. Éppen ezért olyan szinten kellene tanítani és számon kérni azt, mint ahogy az anyanyelven elsajátított olvasási és matematikai képességeket. A tanulmányból az is kiderül, hogy az angolt használók háromnegyede ma már nem az angol anyanyelvűek közül kerül ki. Az ezen a nyelven történő kommunikáció nagy része most már a nem anyanyelvű beszélők között zajlik, akik általában elfogadják a nem sztenderd nyelvtant és kiejtést – ám csak addig, míg a kommunikációt, a mondanivaló érhetőségét nem befolyásolja mindez. Jól beszélik az angolt a magyarok Európa angoltudása feltűnően erős, a legtöbb pontszámot el-


ért 11 ország ezen a kontinensen található. Magyarország a 2007–2009-es időszakot alapul véve világviszonylatban a 20. helyet foglalta el a rangsorban, tehát a 2012-es 8. pozícióját tekintve 12 helyet javított az elmúlt három évben. Magyarország maga mögé utasította egyebek mellett Németországot, Lengyelországot, Svájcot, Franciaországot, Japánt, Kínát és az afrikai országokat. A magyar hallgatók és frissdiplomások többsége beszél angolul „Ha mindenkit számba veszünk, aki – bármilyen szintű – nyelvtudásáról nyilatkozott, azt látjuk, hogy a frissdiplomások körében az angol nyelv egyértelműen dominál, csaknem 93 százalékuk jelezte, hogy beszéli a nyelvet” – derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legutóbbi, a frissdiplomásokról szóló, 2011-es tanulmányból, mely 2012 januárjában jelent meg. A hallgatóknál „az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható leggyakoribbnak, 91 százalékos ismertséggel” – áll az Educatio egy másik 2012 márciusában megjelent tanulmányában, mely szerint angolul legkevésbé a művész- és pedagógusképzés hallgatói tudnak, körükben 10 százalék körüli a nyelvet nem ismerők aránya. SZÍJJÁRTÓ ANITA

Velünk megtalálja a tűt a szénakazalban!

A Jogtár keresői mindig megbízható találatokat adnak. www.jogtar.hu

CompLex Kiadó Kft.


Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

NAGYÍTÓ

Zombik, kőkorszaki szakik, világ körüli utazás, koktél Világcsúcsdöntésre készülnek

Az év első hónapjaiban szinte már menetrendszerű, hogy az ország összes műszaki karán mérnökhallgatók százai rendezkednek be pincékben, eldugott műhelyekben, garázsokban, ahol fergeteges tervezések, építések, tesztelések zajlanak. A Bosch által életre hívott A Mérnökök játszótere című eseménysorozat keretében csaknem 28 csapat készül arra, hogy világrekordot döntsön. Az április 27-én megrendezendő innovációs fiesztán olyan Goldberg-szerkezetek mérik majd össze tudásukat, melyeket magyar műszaki felsőoktatási intézmények hallgatóiból álló csapatok terveznek és kiviteleznek. A cél, hogy a versenyzők megépítsék a valaha volt legtöbb lépésből álló Goldberg-szerkezetet, és ezzel megdöntsék a jelenleg érvényes, 300 mozzanatból álló, kaliforniai diákok által jegyzett Guinness-rekordot.

T




ahhoz, hogy magyar mérnököké legyen a világrekorder cím. Forrás: www.cdi-ny.org

alán mindenki emlékszik olyan filmekre, mint az Ollókezű Edward, a Vissza a jövőbe vagy a Gromit-gyurma filmek, de nagyon sokszor alkalmazták a Goldberg-ötletet a Tom és Jerry rajzfilmsorozat ban is – azokra a szerkezetekre kell gondolnunk, melyek egyszerű feladatokat több mechanikus lépésben végeznek. A mérnökmezőny csaknem 28 csapatában gőzerővel folyik a munka, éjjel-nappal épülnek az egyelő re titkos innovációs receptek alapján tervezett szerkezetek. A konstrukciókban nemcsak zombik és ufók elevenednek majd meg, izgalmas világ körüli és időutazásoknak, sőt egy rendhagyó koktélkészítésnek is szemtanúi lehetünk majd. Lesz olyan ketyere, amelyben kedvenc filmjeink köszönnek vis�sza, de az apokalipszis is lepereg a szemünk előtt. Van olyan csapat, amely a kollégiumban limlomgyűjtési akciót szervezett a

A játszótér is újra megnyílik A rekordállítási kísérlet mellett A Mérnökök játszótere természetesen Rube Goldberg karikaturista rajzai sokakat megidén is megnyílik. A fiaihlettek már, a nevével fémjelzett szerkezetek a tal szakemberek ügyesTom és Jerryből, illetve az Ollókezű Edwardból is ségi pályákat teljesítismerősök lehetnek ve tehetik ismét próbára képességeiket, miközszerkezet összeállításához, és ben megismerkedhetnek a Bosch vannak, akik a számítógépes terlegújabb fejlesztéseivel is. A vezés finisében tartanak. Olyapontszerző állomásokon minden nokról is hallottunk, akik a legtöversenyzőnek számot kell majd kéletesebb kütyü megépítéséhez adnia kreativitásáról, kezdeménemzetközi források után kutanyezőkészségéről és együttműkodnak, és akadnak, akik gőzködési hajlandóságáról. A 2013erővel keresik az építésre legalas akadálypálya részleteire még kalmasabb, titkos bunkert. Egy ugyan várni kell, de a csapatok biztos, áprilisban kiderül, hogy verbuválásának épp itt az ideje. kinek sikerül egy nagyon egyszeMárciustól a további részletekért rű cselekvést a lehető legbonyoérdemes ellátogatni erre az oldallultabb és legkreatívabb módon ra: www.bosch.hu/boschnap. ASZ véghezvinni, és az elég lesz-e


NAGYÍTÓ

Tihany megszépült Soha nem látott turisztikai fejlesztések készülnek el az idei szezonra Tihanyban.

Vár a megszépült Tihany! A Tihanyi Legenda Projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg.

A turisztikai szezon meghosszabbítását is célzó, összességében 793 millió forintos Tihanyi Legenda Projektet (KDOP-2.1.1/A-092f-2010-0001) az Európai Unió és a magyar állam a Közép-dunántúli Operatív Programon (KDOP) keresztül 573 millió forinttal támogatta.

Csernus doki: A boldogság titkai A pszichiáter közkedvelt előadásai folytatódnak a Felelős Szülők Iskolájában

A

„Egy kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatnak négy fontos alappillére van: a kölcsönös életvitel, a megfelelő érzelmi intelligencia, a kölcsönös tisztelet és a kiegyensúlyozott, rendszeres szexualitás.”

népszerű lélekbúvár, Csernus doki március 7-én újra az IBS-ben vendégeskedik, A boldogság titkai címmel ad elő. A pszichiáter által elénk tartott kegyetlen tükör segítséget nyújt önmaguk elfogadásához vagy épp megváltoztatásához, az áhított harmónia, a lelki béke megtalálásához. Dr. Csernus Imre előadásában ezúttal a boldogság titkos receptjét keresi, kutatja velünk együtt.

Előadás: Dr. Csernus Imre – A boldogság titkai, Március 7. 19.00, IBS Színpad, jegyár: 2900 forint www.felelosszulokiskolaja.hu 2013. február – március




NAGYÍTÓ

„Nem voltam nagy felvételiző-császár” Interjú Varga Liviusszal a Quimbyről, az egyetemi évekről és a felsőoktatás jelenlegi helyzetéről Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül, és szavakba öntötte, ami zavarta. ASZ 2011-ben lett húszéves a Quimby, a Budapest Sportarénában tartottatok jubileumi koncertet. Hol tart most az együttes? Varga Livius: A zenekarra a kez-

detektől jellemző volt a folyamatos megújulás és az egymás felé fordulás – gyakorlatilag ez tart össze minket. Tavasszal indul az európai turnénk. Azon szoktunk röhögni, hogy egy csomó ember kiment külföldre, mi meg kénytelenek vagyunk a közönségünk után menni. Először a Felvidéken teszünk egy kört, utána Erdélyben, a nyugat-európai turnéval pedig egy régi álom válik valóra: játszunk többek közt Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Amszterdamban. Kis klubokban zenélünk, főleg a külföldön élő magyar diaszpórának, bár a közönségben évről évre egyre többen vannak a helyi születésűek. A külföldi fellépésekkel kapcsolatban is apránként fejlődünk, olyan ez, mint, amikor először mentünk Miskolcra vagy Debrecenbe. Emellett új lemezzel készülünk, a turnéig folyamatosan gyúrjuk a számokat, a próbák mindennaposak. Remélhetőleg ősszel zárul le ez a szakasz, de a Quimby most sem kapkod 24 | aktív szemeszter



– amikor úgy érezzük, hogy a „gyerek” eléggé felnőtt, elengedjük a kezét. ASZ Elsősorban zenésznek vallod magad, de „civil” szakmád is van. Amikor érettségi után másfél évre

Egyébként értem a kormánynak azt a törekvését, hogy az oktatásra költött pénz ne máshol jelenjen meg adóforintokban, de „csak úgy” megtiltani valamit, az nem működik.


Amerikába mentél, időt akartál nyerni pályaválasztás előtt, vagy már tudtad mit szeretnél, csak tapasztalatot akartál szerezni külföldön? V. L.: Igazából most sem tudom,

mit szeretnék, azon kívül, hogy kiskorom óta hollywoodi színésznek készülök. Annak idején nem voltam egy nagy „felvételiző-császár”, jelentkeztem a színművészetire, ahová nem vettek fel, az állatorvosin pedig már el sem mentem a szóbeli felvételire. Épp kapóra jött, hogy egy barátom akkor készült Amerikába a

NAGYÍTÓ

rokonaihoz, én pedig hozzácsapódtam – másfél év lett belőle. Az elsődleges cél az volt, hogy nyelvet tanuljak, de a fizikai munka becsületét is akkor tapasztaltam meg. Annak ellenére, hogy egy sokkal nélkülözőbb országot hagytam itt, egy percre sem fordult meg a fejemben, hogy örökre kint maradjak. Később Tibivel (Kiss Tibi – a szerk.) még három hónapra visszamentünk, de akkor sem éreztem készetetést, hogy zöldkártyára vadásszak. ASZ A hallgatói szerződéssel sokak szerint a kormány erőszakosan próbálja itthon tartani a fiatalokat, és éppen a külföldi tapasztalatszerzéstől, tanulástól, munkavállalástól vágja el őket. Mit gondolsz erről? V. L.: Az Amerikában töltött más-

fél év egy másik kultúrával, nyelvvel, gondolkodásmóddal ismerte-

Egyetemista koromban is szerveződtek mindenféle hallgatói csoportosulások, de nekem már akkor is inkább a zene volt a legfőbb kifejezőeszközöm, nyelvezetem. tett meg, ezeket a tapasztalatokat nagyon jó volt hazahozni. Ha az én fiam el akarna menni, nem félnék attól, hogy örökre külföldön marad. Szerintem az, hogy valaki visszatér-e, a nevelésen és az itthon kialakított kapcsolatokon múlik. Különben sem arról beszélünk már, hogy örökre szóló döntést kellene hozni. A határok nyitva állnak előttünk, arra kell csak törekednünk, hogy szeretettelivé tegyük az országot, hogy a madár minden esetben vissza akarjon térni a fészkébe. Egyébként értem

a kormánynak azt a törekvését, hogy az oktatásra költött pénz ne máshol jelenjen meg adóforintokban, de „csak úgy” megtiltani valamit – hát, ismered a magyar mentalitást –, az nem működik. Főleg a fiatalok esetében, hiszen, aki menni akar, az úgyis fog. A hosszú távú megoldást abban látnám, ha az emberek pártállástól függetlenül egyeztetnék a véleményüket, közös stratégiát dolgoznának ki, méghozzá olyat, amelyhez nem nyúl senki, bármelyik párt is kerüljön kormányra. Szerintem ez egy folyamatos javulást eredményezne. ASZ Szóval szerinted korántsem olyan borús a helyzet… V. L.: Figyelj, ha sok embert kita-

níttatok, de nem adok – mondjuk az egyetemeknek – pénzt fejlesztésre, akkor az alapkutatások le-





NAGYÍTÓ állnak, a kutatók pedig olyan országban próbálnak szerencsét, ahol a zsenialitásukat megbecsülik, vagy ott, ahol egyáltalán el tudnak helyezkedni – ez teljesen természetes. A probléma gyökere mélyebben van, de igazság szerint én nem félek attól, hogy a szabályozás és a tiltások bármit megakadályoznának. ASZ Hogyan jött az érdeklődés a pszichológia iránt? Miért tartottad fontosnak, hogy az éneklés mellett egy „civil” pályád is legyen? V. L.: A családban egy általá-

nos meglátás, hogy az embernek több lábon kell állnia, több tűzben tartjuk a vasat. Persze ennek az árnyoldalát is megtapasztaltam, amikor már annyi vas volt a tűzben, hogy gyakorlatilag szétaprózódtam. Akkor döntöttem el, hogy valamelyik „tatyót” lerakom – ezt is meg kellett tanulni szépen, lassan. Miután visszatértem Amerikából, sok helyre jelentkeztem, többek közt pszichológiára is – de ezúttal komolyan vettem. Február elején gyakorlatilag beköltöztem a tanulófotelembe, és csak áprilisban szálltam ki annyi időre, amíg lenyomtam egy nyelvvizsgát, akkor ugyanis felvételi követelmény volt a középfokú. Utána fel is vettek az ELTE-re. Már akkor is rengeteget zenéltünk, és dolgoztam is – néha két munkahelyen –, így a szorgalmi időszak alatt gyakorlatilag nem jártam be, csak, amire nagyon muszáj volt. A vizsgaidőszakok épp ezért kőkemények voltak, előfordult, hogy külön munkákkal szereztem meg a jogot a szóbelizésre. Arra meg kifejezetten emlékszem, hogy tárgyfelvételkor sokan rácsodálkoztak, hogy még mindig egyetemre járok. ASZ Sokak szerint épp a tehetséges, de kevésbé tehetős fiataloknak




Varga Livius 1971-ben született.  Dunaújvárosban zenei általános iskolába járt. Ekkor kóruséneklés, kamarazene, vers- és prózamondás, néptánc írható a számlájára.  Nyolcadikos korában kapta első dobszerelését, amit eleinte főleg színházi darabok kíséretéhez, némi zajrögzítéshez és kosármec�cseken való drukkoláshoz használt.  Harmadikos gimnazistaként Tibivel, Mikuli Ferivel, Kiss Endivel, Hetényi Csabival és Kiss Norbival megalapították az Október zenekart.  Az érettségi után Amerikába ment másfél évre.  Hazatérése után alakult meg a Quimby.  Elvégezte az ELTE pszichológia szakát.  Számtalan zenekarral működött már együtt a Heaven Street Seventől a Kispál és a borzon keresztül a Colorstarig.  Szerepelt Antal Nimród Kontroll című filmjében, és tartott például már zenés csapatépítő tréninget is. nem adnak esélyt a továbbtanulásra a mostani változások. V. L.: Amerikában is egy ehhez

hasonló, ösztönző rendszert lát-


tam, amelyben a tehetségeket felkarolták. Ha ezt a kört leszűkítjük, több tehetős, de nem olyan okos, nem annyira alkalmas ember lesz kiképezve bizonyos dologra. Akik nem engedhetik meg maguknak a felsőoktatásba való belépést, holott megérdemelnék, azoknak csak kis százaléka tanulhat tovább a régi, „pénz beszél, kutya ugat” elv alapján. Ez előbb-utóbb egy szakadékot fog eredményezni a társadalomban, ugyanakkor az már filozófiai vita, hogy meddig és mennyire kell gondoskodnia az államnak a fiataljairól. A törvényeket a nép nevében és elvben a közjóért hozzák. Ha ez nem sikerül, hát a nép tiltakozzon! Ez nem kérdés. Azért azt se felejtsük el, hogy volt idő Magyarországon, amikor a tehetséges fiatalok előtt minden út nyitva állt, feltéve, ha a családtagjaik között nem volt osztályellenség. Nem gondolnám, hogy az egy jobb világ volt. Akkor még tiltakozni sem lehetett. Egypárti diktatúra volt, nyakunkon az orosz hadsereggel. ASZ A Hallgatói Hálózat alapítói között sok ELTE-s hallgató található. Egyetemistaként te is részt vettél hasonló szerveződésekben? V. L.: Egyetemista koromban is

szerveződtek mindenféle hallgatói csoportosulások, de nekem már akkor is inkább a zene volt a legfőbb kifejezőeszközöm, nyelvezetem. Sosem voltam egy utcakövet dobáló ember – bár olyanokra is biztosan szükség van. Ha valami nem tetszett a világban, vagy az adott rendszerben, inkább segítségül hívtam néhány metaforát és szavakba öntöttem, ami zavart. FILÁKOVITY RADOJKA

Van megbízhatóbb módszer a változások követésére!

Változásmutatók a Jogtáron Napi, heti, havi rendszerezésben: kihirdetett, módosult és hatályon kívül helyezett jogszabályok

www.jogtar.hu

CompLex Kiadó Kft.


Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

ingyenes X. évfoly l am 2 3. szám országos felsőoktatási magazin

Recommend Documents