ING (L) Nyílt végű befektetési társaság változó tőkével (ÁÉKBV) TÁJÉKOZTATÓ INVESTMENT MANAGEMENT. LUXEMBOURG március

ING (L) Nyílt végű befektetési társaság változó tőkével (ÁÉKBV)

TÁJÉKOZTATÓ LUXEMBOURG – 2014. március

INVESTMENT MANAGEMENT

HU



ING (L) 













TÁJÉKOZTATÓ LUXEMBOURG – 2014. március 



















































































































































Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................................................................... 2 Figyelmeztetés ...................................................................................................................................................................... 4 Fogalommeghatározások..................................................................................................................................................... 5 I. RÉSZ: A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK ........................................................................... 7 I. A Kibocsátó rövid bemutatása ................................................................................................................................ 7 II. Befektetésekre vonatkozó tájékoztatás .................................................................................................................. 9 III. Jegyzések, visszaváltások és átváltások ............................................................................................................... 9 IV. Költségek, jutalékok és adózás ............................................................................................................................ 10 V. Kockázati tényezők ............................................................................................................................................... 13 VI. A nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk és dokumentumok ...................................................... 14 II. RÉSZ: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI ...................................................................................................... 15 ING (L) Invest Absolute Return Bond (ING (L) Abszolút Hozam Kötvényalap) ................................................................ 19 ING (L) Invest Alternative Beta (ING (L) Alternatív Béta Befektetési Alap) ...................................................................... 23 ING (L) Invest Asia ex Japan (ING (L) Ázsiai (kivéve Japán) befektetési alap) (2014. április 1-jétől: ING (L) Invest Asia ex Japan High Dividend (ING (L) Ázsiai (kivéve Japán) magas osztalékot fizető befektetési alap) ................................. 25 ING (L) Invest Banking & Insurance (ING (L) Bankok és Biztosítók Részvényalap) ........................................................ 27 ING (L) Invest Commodity Enhanced (ING (L) Kiemelt Árutőzsdei Alap) ......................................................................... 29 ING (L) Invest Consumer Goods (ING (L) Fogyasztási Javak Részvényalap) ................................................................. 31 ING (L) Invest Emerging Europe (ING (L) Feltörekvő Európa Részvényalap) ................................................................. 33 ING (L) Invest Emerging Markets High Dividend (ING (L) Feltörekvő Piacok Magas Hozamú Részvényalap) ............... 35 ING (L) Invest Energy (ING (L) Energia Részvényalap) ................................................................................................... 37 ING (L) Invest EURO Equity (ING (L) EURÓ Részvényalap) ........................................................................................... 39 INGTÁJÉKOZTATÓ (L) Invest Euro High Dividend (ING (L) Euro Magas Osztalékú Részvényekbe Fektető Alap) ................................. 41 ING (L) Invest Euro Income (ING (L) Euróövezeti Részvényalap) ................................................................................... 43 ING (L) Invest Europe High Dividend (ING (L) Magas Osztalékú Európai Részvényekbe Fektető Alap) ........................ 45 ING (L) Invest Europe Opportunities (ING (L) Európai Lehetőségek Részvényalap)....................................................... 47 ING (L) Invest Europe Sustainable Equity (ING (L) Fenntarthatósági elveket követő európai részvényalap) ................. 49 ING (L) Invest European Equity (ING (L) Európai Részvényalap) .................................................................................... 51 ING (L) Invest European Real Estate (ING (L) Európai Ingatlanvállalatok Részvényalap) .............................................. 53 ING (L) Invest First Class Multi Asset ............................................................................................................................... 55 ING (L) Invest First Class Multi Asset Premium (ING (L) Első osztályú több eszközös prémium befektetési alap) ........ 57 ING (L) Invest First Class Protection (ING (L) Első osztályú védelmet biztosító befektetési alap) .................................. 59 ING (L) Invest Food & Beverages (ING (L) Élelmiszeripari Részvényalap) ..................................................................... 61 ING (L) Invest Global High Dividend (ING (L) Globális Magas Osztalékú Részvényekbe Fektető Alap) ......................... 63 ING (L) Invest Global Opportunities .................................................................................................................................. 65 ING (L) Invest Global Real Estate (ING (L) Globális Ingatlan Részvényalap) .................................................................. 67 ING (L) Invest Greater China (ING (L) Nagy-Kína Részvényalap) ................................................................................... 69 ING (L) Invest Health Care (ING (L) Egészségügyi Részvényalap) ................................................................................. 71 ING (L) Invest Industrials (ING (L) Ipari Részvényalap) ................................................................................................... 73 ING (L) Invest Computer Technology (ING (L) Számítástechnika Részvényalap) ........................................................... 75 ING (L) Invest Japan (ING (L) Japán Részvényalap) ....................................................................................................... 77 ING (L) Invest Latin America (ING (L) Latin-Amerikai Részvényalap) .............................................................................. 79 ING (L) Invest Materials (ING (L) Alapanyagok Részvényalap) ....................................................................................... 81 ING (L) Invest Middle East & North Africa (ING (L) Közel-Keleti és Észak-Afrikai Részvényalap) .................................. 83 ING (L) Invest Prestige & Luxe (ING (L) Presztízs- és Luxusjavak Részvényalap) ......................................................... 85 ING (L) Invest Sustainable Equity (ING (L) Fenntartható Részvényalap) ........................................................................ 87 ING (L) Invest Telecom (ING (L) Telekommunikációs Részvényalap) ............................................................................. 89 ING (L) Invest US (Enhanced Core Concentrated) (ING (L) USA (Koncentrált Kibővített Alaptevékenység) Részvényalap) ................................................................................................................................................................... 91 ING (L) Invest US (Enhanced Core Large Cap) (ING (L) USA (Nagy kapitalizációjú Kibővített Alaptevékenység) Részvényalap) ................................................................................................................................................................... 93 ING (L) Invest US Growth (ING (L) USA Növekedési Részvényalap) .............................................................................. 95 ING (L) Invest US High Dividend (ING (L) USA Magas Osztalékú Részvényekbe Fektető Alap) .................................... 98 ING (L) Invest Utilities (ING (L) Közművek Részvényalap) ............................................................................................ 100 ING (L) Invest World (ING (L) Világméretű Részvényalap ............................................................................................. 102 ING (L) Patrimonial EMD Opportunities (ING (L) Örökíthető Feltörekvő Piaci Lehetőségek Alap) ................................ 104

ING INVESTMENT MANAGEMENT 2











ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund AAA ABS (ING (L) Renta AAA ABS Alap) ...................................................................................... 107 ING (L) Renta Fund Asian Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta Ázsia Adósságpapírjai (Kemény valuta) Alap)......... 109 ING (L) Renta Fund Asian Debt (Local Bond) ING (L) Renta Fund Ázsiai Adósságpapírok (helyi kötvény) Alap) ........ 111 ING (L) Renta Fund Asian High Yield (ING (L) Renta Ázsiai Magas Hozamú Alap) ...................................................... 113 ING (L) Renta Fund Belgian Government Euro (ING (L) Renta Belga Euró Államkötvények Alap) ............................... 115 ING (L) Renta Fund Dollar (ING (L) Renta Dollár Alap) .................................................................................................. 117 ING (L) Renta Fund Emerging Markets Corporate Debt (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Vállalati Kötvényalap) ...... 119 ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Kemény valuta) Alap) ..................................................................................................................................................... 121 ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Local Bond) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Helyi kötvény) Alap) ................................................................................................................................................................. 124 ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Local Currency) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Helyi valuta) Alap) .................................................................................................................................................................... 127 ING (L) Renta Fund Euro (ING (L) Renta Euró Alap) ..................................................................................................... 130 ING (L) Renta Fund Euro Government Bond (ING (L) Renta Euró Fedezett kötvények Alap) ...................................... 132 ING (L) Renta Fund Euro Credit Sustainable (ING (L) Renta Fenntartható Euró Hitel Alap) ......................................... 134 ING (L) Renta Fund Euro Liquidity (ING (L) Renta Euró Likviditási Alap) ...................................................................... 136 ING (L) Renta Fund Euro Long Duration (ING (L) Renta Euró Hosszú Futamidejű Kötvényalap) ................................. 138 ING (L) Renta Fund Euro Short Duration (ING (L) Renta Euró Rövid Kötvényalap) ...................................................... 140 ING (L) Renta Fund Eurocredit (ING (L) Renta Euróhitel Alap) (2014. április 1-jétől: ING (L) Renta Fund Euro Credit (ING (L) Renta Euró Hitel Alap)....................................................................................................................................... 142 ING (L) Renta Fund Euromix Bond (ING (L) Renta Vegyes Euró Kötvényalap) ............................................................ 145 ING (L) Renta Fund Europe High Yield (ING (L) Renta Európa Magas Hozamú Alap) ................................................. 147 ING (L) Renta Fund First Class Bond Fund (ING (L) Renta Első Osztályú Kötvényalap) .............................................. 149 ING (L) Renta Fund First Class Yield Opportunities (ING (L) Renta Első Osztályú Hozamlehetőségek) ...................... 151 ING (L) Renta Fund Frontier Markets Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta határzóna piacok adósságpapírjai (kemény valuta)) 153 ING (L) Renta Fund Global Fixed Income (ING (L) Renta Fund Globális Kötvényalap) ................................................ 156 ING (L) Renta Fund Global High Yield (ING (L) Renta Globális Magas Hozamú Alap) ................................................. 158 ING (L) Renta Fund Global Inflation Linked (ING (L) Renta Globális Inflációkövető Alap) ............................................ 160 ING (L) Renta Fund Global Investment Grade Credits (ING (L) Renta Fund Globális Befektetési Minősítésű Hitelek) 162 ING (L) Renta Fund US Credit (ING (L) Renta USA Hitelek Alap) ................................................................................. 164 ING (L) Renta Fund World .............................................................................................................................................. 167 III. RÉSZ: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK .......................................................................................................................... 170 I. A Kibocsátó ......................................................................................................................................................... 170 II. A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása ............................................. 170 III. Befektetési korlátozások ..................................................................................................................................... 172 IV. Technikák és eszközök ...................................................................................................................................... 176 V. A Kibocsátó irányítása ........................................................................................................................................ 180 VI. (Rész)portfólió-kezelők ....................................................................................................................................... 181 VII. Letétkezelő bank, kifizető hely, nyilvántartási és transzferügynök, és központi adminisztratív ügynök ............ 181 VIII. Forgalmazók ....................................................................................................................................................... 181 IX. Befektetési jegyek ............................................................................................................................................... 182 X. Nettó eszközérték ............................................................................................................................................... 182 XI. A Nettó Eszközérték kiszámításának átmeneti felfüggesztése, és ennek eredményeképp a kereskedés felfüggesztése ................................................................................................................................................................. 184 XII. Időszakos jelentések .......................................................................................................................................... 185 XIII. Közgyűlések ....................................................................................................................................................... 185 XIV. Osztalékfizetés ................................................................................................................................................... 185 XV. Részalapok vagy Befektetésijegy-osztályok felszámolása, összevonása vagy átadása................................... 185 XVI. A Kibocsátó megszűnése ................................................................................................................................... 186 XVII. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása ............................................................... 186 XVIII. Összeférhetetlenség ........................................................................................................................................... 186 XIX. Kijelölt forgalmazási helyek ................................................................................................................................ 186 XX. A befektetési jegyek tőzsdei jegyzése ................................................................................................................ 187












ING (L) 














































































Figyelmeztetés A Kibocsátó befektetési jegyeinek jegyzése / vásárlása csak akkor érvényes, ha az a legfrissebb tájékoztatónak és a kapcsolódó legfrissebb éves jelentésnek, vagy ha a legutolsó féléves jelentés ennél későbbi, akkor annak megfelelően történik. Egyik fél sem szolgáltathat más információt, mint a jelen tájékoztatóban vagy a tájékoztatóban hivatkozott, nyilvánosan rendelkezésre állóként megjelölt dokumentumokban található információkat. A jelen tájékoztató a Részalapokra általánosan vonatkozó keretszabályokat mutatja be részletesen, ezért ezt az egyes Részalapokra vonatkozó egyedi tájékoztatókkal együtt kell értelmezni. Ezen egyedi tájékoztatók az egyes Részalapok kibocsátásával egy időben jelennek meg, és a tájékoztató szerves részét képezik. Felkérjük a potenciális befektetőket, hogy befektetés előtt olvassák el az egyedi tájékoztatókat is. A tájékoztató a fontosabb változásokkal rendszeresen kiegészítésre kerül. A befektetőknek azt tanácsoljuk, hogy a Kibocsátóval egyeztessék, hogy a legfrissebb kibocsátási tájékoztató áll-e rendelkezésükre, amely letölthető a www.ingim.com honlapról. Emellett a Kibocsátó a Befektetésijegy-tulajdonosok, illetve potenciális befektetők kérésére térítésmentesen rendelkezésükre bocsátja a tájékoztató legfrissebb változatát. A Kibocsátó Luxembourg városában bejegyzett társaság, amely a szükséges engedélyeket az illetékes luxembourgi hatóságtól szerezte meg. Ez semmiképp sem értelmezhető úgy, hogy az illetékes luxembourgi hatóság jóváhagyta volna a jelen tájékoztató tartalmát, a Kibocsátó Befektetési jegyeinek minőségét, vagy a mögöttük álló befektetések minőségét. A Kibocsátó működése az illetékes luxembourgi hatóság prudenciális felügyelete alatt áll. A Kibocsátó az Amerikai Egyesült Államok befektetési társaságokról szóló 1940. évi törvényének módosítása (a „befektetési társasági törvény”) értelmében nem került bejegyzésre. A Kibocsátó Befektetési jegyei az Egyesült Államok értékpapírokról szóló 1933. évi törvényének módosítása (az „Értékpapírtörvény”), illetve az Amerikai Egyesült Államok bármely államának értékpapírokról szóló törvényei értelmében nem kerültek bejegyzésre, és e részvényeket csak az Értékpapírtörvénynek, valamint az állami és egyéb, értékpapírokról szóló törvényeknek megfelelően lehet jegyzésre felkínálni, értékesíteni vagy egyéb módon átruházni. A Kibocsátó Befektetési jegyei nem kínálhatók fel és nem értékesíthetők az Egyesült Államokon belül, vagy az Értékpapírtörvény S szabályzatának 902. szabályában meghatározott bármely USA-beli személy számára vagy számlájára. A kérelmezőnek esetlegesen nyilatkoznia kell, hogy nem USA-beli személy, és a Befektetési jegyeket nem USA-beli személyek számára vagy számlájára, illetve nem azzal a szándékkal jegyzi, hogy azokat USA-beli személyeknek adja el. A Kibocsátó Befektetési jegyei azonban felajánlhatók olyan befektetőknek, akik nem minősülnek a külföldön vezetett számlák adóügyi megfeleléséről szóló amerikai törvényben („FATCA”) meghatározottak szerinti USA-beli személynek azzal a feltétellel, hogy az ilyen befektetők nem minősülnek az Értékpapírtörvény S szabályzatának 902. szabályában meghatározott USA-beli személynek. A befektetőknek javasoljuk, hogy tájékozódjanak azzal kapcsolatban, milyen jogszabályok és szabályzatok (különös tekintettel az adózásra és devizakorlátozásokra vonatkozó rendelkezésekre) vonatkoznak származási országuk, lakhelyük, illetve székhelyük szerint a Kibocsátó által kibocsátott befektetési jegyekbe történő befektetésekre. A befektetőknek javasoljuk, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakról egyeztessenek saját pénzügyi, jogi vagy számviteli tanácsadójukkal. A Kibocsátó tanúsítja, hogy megfelel a pénzmosás- és a terrorizmus finanszírozásának megelőzését szolgáló minden luxemburgi jogi és felügyeleti előírásnak. A Kibocsátó Igazgatóság a jelen tájékoztatóban közölt információk pontosságáért annak megjelenési időpontjára vonatkozóan felelősséget vállal. A tőle elvárható tájékozottságnak megfelelően a Kibocsátó Igazgatóság tanúsítja, hogy a tájékoztatóban szereplő információk helyesen és pontosan kerültek bemutatásra, és hogy nem hallgat el olyan információt, amely megjelenése esetén a dokumentumban foglaltak tartalmát jelentősen befolyásolta volna. A




















































































Kibocsátó Befektetetési jegyeinek értéke számos tényezőtől függően ingadozhat. Minden hozamra vonatkozó becslés vagy a korábbi időszakok teljesítményére történő utalás csupán tájékoztatási célokat szolgál, és semmiképpen sem minősül biztosítéknak a jövőbeni teljesítményekre vonatkozóan. Ennek megfelelően a Kibocsátó Igazgatóság felhívja a befektetők figyelmét, hogy szokásos körülmények között, és tekintettel arra, hogy a portfólióban tartott értékpapírok árfolyama ingadozhat, a befektetési jegyek visszaváltási árfolyama a vételi árfolyamnál magasabb vagy alacsonyabb is lehet. A tájékoztató hivatalos nyelve az angol, Ugyanakkor más nyelveken is készülhetnek fordítások. A tájékoztató angol és egyéb nyelven kiadott változatai közti eltérés esetén az angol nyelvű változat az irányadó, kivéve (és kizárólag abban az esetben) ha azon ország jogszabályai, ahol a befektetési jegyek nyilvános forgalmazásra kerülnek, ettől eltérően rendelkeznek. Mindazonáltal a tájékoztatót ebben az esetben is a luxemburgi jog alapján kell értelmezni. A Kibocsátó értékpapírjaiba történő befektetésekkel kapcsolatos jogviták vagy vitás esetek rendezése szintén a luxemburgi jog alapján történik. EZ A TÁJÉKOZTATÓ SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT SEM MINŐSÜL NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTELNEK VAGY FELHÍVÁSNAK OLYAN JOGHATÓSÁGOKBAN, AMELYEKBEN JOGELLENES AZ ILYEN NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL VAGY FELHÍVÁS. EZ A TÁJÉKOZTATÓ SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT SEM KÉPEZ OLYAN SZEMÉLYNEK SZÓLÓ AJÁNLATTÉTELT VAGY FELHÍVÁST, AKIHEZ JOGELLENES ILYEN AJÁNLATOT VAGY FELHÍVÁST CÍMEZNI.











ING (L) 
































































































































































Fogalommeghatározások Alapító Okirat: A Kibocsátó időről időre módosított társasági

szerződése.

Benchmark: A benchmark egy referencia pont, amelyhez képest

egy Részalap teljesítménye mérhető, amennyiben más meghatározás nem áll rendelkezésre. Egy Részalap különböző Befektetésijegyosztályokat és ezekhez tartozó referencia-indexeket tartalmazhat, amelyek időről időre változhatnak. Az illető Befektetésijegy-osztályokra vonatkozó további információ a www.ingim.com honlapon olvasható. A benchmark emellett útmutatás is lehet a megcélzott mögöttes vállalatok piaci kapitalizációjára vonatkozóan, és adott esetben ez szerepel az adott Részalap befektetési céljában és politikájában. A korreláció mértéke a benchmarkkal Részalaponként változhat olyan tényezők függvényében, mint a Részalap kockázati profilja, befektetési céljai és befektetési korlátai, valamint a benchmark alkotóelemeinek koncentrációja.

Kiemelt Befektetői Információkat tartalmazó Dokumentum: A 2010. december 17-i törvény szerinti standardizált dokumentum, amely a Befektetők számára összegzi a kiemelt információkat.

Alapkezelő: A 2010. december 17-i törvény értelmében a Kibocsátó kijelölt Alapkezelőjeként működő társaság, amelynek feladata a befektetések kezelése, adminisztrációja és a marketing tevékenység ellátása. Legkisebb jegyezhető és tartható összeg: Az első jegyzés legalacsonyabb összege, valamint a legkisebb tartható összeg.

Tagállam: Az Európai Unió tagállama.

Munkanap: Minden hétköznap (hétfőtől péntekig), kivéve az újév

Pénzpiaci eszközök: Olyan eszközök, amelyekkel rendszerint a

első napja (január 1.), nagypéntek, húsvét hétfő, karácsony (december 25.) és karácsony másnapja (december 26.).

pénzpiacokon kereskednek, likvidek, és amelyek értéke bármikor pontosan meghatározható.

CDSC: Feltételes halasztott fizetésű értékesítési díj.

Befektetési Jegyenkénti Nettó Eszközérték: Bármely Befektetésijegy-osztály bármely Befektetési jegyére vonatkozóan a III. Rész X. „Nettó Eszközérték” c. fejezetében meghatározott vonatkozó előírások szerint megállapított befektetési jegyenkénti nettó eszközérték.

CET: Közép-európai idő. Kibocsátó: Az ING (L), ideértve valamennyi meglévő és jövőbeli Részalapját

Kijelölt forgalmazási helyek: Bármely Forgalmazó, aki saját

CSSF: Commission de Surveillance du Secteur Financier, amely

nevében jegyez Befektetési tulajdonosuk javára tartja.

jegyeket,

azonban

azokat

jogos

Luxemburgban a Kibocsátó szabályozó és felügyeleti hatósága.

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Letétkezelő: A Kibocsátó eszközeit a Brown Brothers Harriman (Luxembourg) S.C.A. tartja ellenőrzése és felügyelete alatt.

Kifizetőhely: A Kibocsátó által megjelölt Kifizetőhelyek.

Ügyletkötési határidő: Jegyzési, visszaváltási és átváltási

Fizetési

megbízások befogadásának határideje: Minden Értékelési napon 15:30 CET előtt, amennyiben az adott Részalap egyedi tájékoztatójában a „kiegészítő információk” alatt más időpont nem szerepel.

Osztalék:

Valamely Részalap Befektetésijegy-osztályának tulajdonítható nettó bevételek, tőkenyereség és/vagy tőke szétosztása részben vagy egészben.

Forgalmazó: A Kibocsátó által kijelölt minden egyes forgalmazó, amely a Befektetési jegyek forgalmazásával vagy forgalmazásának megszervezésével foglalkozik. Múltbeli

teljesítmény: Az egyes Részalapok múltbeli teljesítményére vonatkozó információt a Kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum tartalmazza. A múltbeli teljesítmény nem tekintendő a Részalap jövőbeni teljesítményére vonatkozó utalásnak és semmiképp sem nyújt garanciát a jövőbeni hozamok tekintetében.

Intézményi befektetők: A 2010. évi december 17-i luxemburgi

törvény 174. (II) Cikkelyében meghatározott befektetők (jelenleg a biztosítótársaságok, nyugdíjalapok, hitelintézetek és a pénzügyi befektetői szektor egyéb professzionális szereplői tartoznak ezen kategóriába), akik saját nevükben vagy a jelen meghatározás értelmében illetve a kezelési jogok alapján szintén befektetőnek minősülő ügyfeleik nevében végeznek befektetéseket, valamint a luxemburgi vagy külföldi kollektív befektetési vállalatok vagy minősített holdingtársaságok.

Portfóliókezelő: A Kibocsátó vagy az Alapkezelő által a Kibocsátó nevében kinevezett egyes portfóliókezelők.


határidő: Rendszerint három Munkanap az alkalmazandó Értékelési napot követően, amennyiben az adott Részalap egyedi tájékoztatójában eltérő meghatározás nem szerepel. Ez az időszak az Alapkezelő jóváhagyásával meghosszabbítható.

Teljesítményarányos

jutalék: A Részalap portfoliókezelőnek fizetendő, teljesítményhez kötött jutalék.

Referenciadeviza: Az a pénznem, amely a teljesítményének mérését és könyvelési célokat szolgál.

által

a

Részalap

Nyilvántartási és transzferügynök: A Kibocsátó által megjelölt Nyilvántartási- és transzferügynökök.

Szabályozott piac: Az Európai Parlament és Tanács pénzügyi piacokról szóló 2004/39/EK (2004. április 21.) irányelve 4. Cikkelyének 14. pontjában meghatározott piac, valamint a követelményeket kielégítő államok bármely más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piaca.

Befektetési jegyek: Minden Részalap befektetési jegyei névre szóló formában vásárolhatók, kivéve, ha az Igazgatóság erről másképp határoz. Az összes Befektetési jegyet teljes egészében ki kell fizetni, töredék befektetési jegyek legfeljebb 3 tizedes jegyig kerülnek kibocsátásra. Befektetésijegy-osztály: Valamely részalap egy, néhány vagy valamennyi Befektetésijegy-osztálya, amelynek eszközei más Befektetésijegy-osztályok eszközeivel együtt kerülnek befektetésre, azonban saját díjszerkezettel, Minimális jegyzési előírással és Minimálisan tartandó összegre vonatkozó előírással, osztalékpolitikával, Referenciadevizával vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik.











ING (L) 














































































Befektetésijegy-tulajdonos: Valamely Részalap Befektetési jegyeit birtokló személy vagy szervezet.

Részalap: Az esernyőalap egyetlen önálló jogi személy, amely egy vagy több Részalapot foglal magába. Minden egyes Részalap saját befektetési céllal és politikával, illetve aktívák és passzívák saját jellegzetes portfóliójával rendelkezik.

Részportfólió-kezelő: Minden egyes részportfólió-kezelő, akit a Portfóliókezelő részben vagy egészben megbízott az adott portfólió befektetéseinek kezelésével.

Felügyeleti hatóság: A Commission de Surveillance du Secteur Financier Luxemburgban, vagy a vonatkozó felügyeleti hatóság minden olyan jogrendszerben, ahol a Kibocsátót nyilvános forgalmazásra bejegyezték. ÁÉKBV: Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás az Európai Parlament irányelvének értelmezése szerint.

és

a

Tanács

2009/65/EK

Értékelési nap: Minden luxemburgi munkanap, amennyiben az adott részalap egyedi tájékoztatójában más nem szerepel.






























































































ING (L) 






































                                                                                                     









































I. RÉSZ: A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK I.

A Kibocsátó rövid bemutatása -

Az alapítás helye, formája és időpontja A társaságot Luxembourgban, a Luxemburgi Nagyhercegségben alapították, több Részalappal rendelkező, átruházható értékpapírokba fektető, változó tőkéjű, nyílt végű kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) formájában, 1993. szeptember 6-án.

Székhelye

ING Investment Management Advisors B.V. 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia -

ING Investment Management Asia Pacific (Singapore) Ltd MBFC Tower 2 # 31-01, 10 Marina Boulevard 018983 Szingapúr

-

ING Investment Management International LLC 230 Park Avenue, Suite 1800 New York, NY 10169, Egyesült Államok

-

ING Investment Management Co. LLC 230 Park Avenue, 14 emelet New York, NY 10169, Egyesült Államok

-

ING Mutual Funds Management Company (Japan) Ltd The New Otani Garden Court 19F, 4-1 Kioicho, Chiyoda-Ku, Tokyo, Japan, 102-0094

-

Nomura Asset Management Co. Ltd. 1-12-1 Nihonbashi, Chuo-Ku, Tokió 103-8260, Japán

-

UBS Global Asset Management (Hong Kong) Limited 52/F Two International Finance Centre, 8 Finance Street, Central, Hong Kong

3, rue Jean Piret – L-2350 Luxembourg

Kereskedelmi és cégnyilvántartás No. B 44.873

Felügyeleti hatóság Commission de Surveillance du Secteur Financier (CSSF) – [Pénzügyi Szektort Felügyelő Bizottság]

Igazgatóság Elnök:

TÁJÉKOZTATÓ

-

A. A. M. van den Heuvel Elnök Chief Marketing & Sales Officer ING Investment Management („a Csoport”) 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia

Igazgatósági tagok:

LU

(nem kizárólagos) Globális Forgalmazó

-

D. Buggenhout Chief Operating Officer ING Investment Management („a Csoport”) 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia

-

J. W. F. Stoter Chief Investment Officer ING Investment Management („a Csoport”) 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia

-

ING Investment Management (Middle East) Ltd 20, Al Attar Business Tower Sheikh Zayed Road Dubai UAE Centre

ING Asset Management B.V., 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia

Központi adminisztratív ügynök ING Investment Management Luxembourg S.A. 3, rue Jean Piret – L-2350 Luxembourg

Letétkezelő, Nyilvántartási- és Transzferügynök, Kifizetőhely

B. de Belder Head of Fund and Risk Engineering ING Investment Management („a Csoport”) 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia

Brown Brothers Harriman (Luxembourg) S.C.A. 2-8 avenue Charles de Gaulle, L-1653 Luxembourg

Független könyvvizsgálók

Alapító

Ernst & Young S.A.

ING Investment Management (Europe) B.V.

7, Rue Gabriel Lippmann, Parc d'Activité Syrdall 2, L-5365 Munsbach

65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia

Alapkezelő

Jegyzések, visszaváltások és átváltások

ING Investment Management Luxembourg S.A.

A jegyzési, visszaváltási és átváltási kérelmeket a Kibocsátó Alapkezelőjén, Nyilvántartási- és transzferügynökén, Forgalmazóin és Kifizetőhelyein keresztül lehet benyújtani.

3, rue Jean Piret – L-2350 Luxembourg

(Rész)portfóliókezelő -

-

CBRE Clarion Securities LLC 201 King of Prussia Road, Pennsylvania, Egyesült Államok

Pénzügyi év Suite 600,

ING Asset Management B.V., 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia


Radnor,

19087

Október 1-jétől szeptember 30-ig











ING (L) 














































































Éves rendes közgyűlés időpontja Január negyedik csütörtökén, közép-európai idő szerint 14:00 órakor. Amennyiben ez a nap nem Munkanapra esik, a közgyűlést a Kibocsátó a következő napon tartja.

További információért, vagy panasz esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeken: ING Investment Management P.O. Box 90470 2509 LL The Hague Hollandia Tel. +31 70 378 1800 e-mail: [email protected] vagy látogasson el a www.ingim.com honlapra






























































































ING (L) 














































































II. Befektetésekre vonatkozó tájékoztatás Általános információk A Kibocsátó kizárólagos célja a rendelkezésére álló tőke átruházható értékpapírokba és/vagy a 2010. december 17-i törvény 41 (1) cikkében foglalt egyéb likvid pénzügyi eszközökbe történő befektetése annak érdekében, hogy a befektetők részesedjenek a portfoliókezelésből származó eredményből. A Kibocsátó köteles betartani a 2010. december 17-i törvény I. részében foglalt befektetési korlátokat. A Kibocsátó egyetlen önálló jogi személy. Célkitűzéseinek megvalósításához a Kibocsátó kínálhat többféle, külön kezelt és külön nyilvántartott Részalapból álló választékot. A különböző Részalapok befektetési célja és politikája az egyes Részalapokra vonatkozó egyedi tájékoztatóban található. A Befektetésijegy-tulajdonosok szempontjából minden egyes Részalap külön szervezetként kezelendő. A Luxemburgi Polgári Törvénykönyv 2093. Cikkelyétől eltérően egy adott Részalap eszközei csak az adott Részalap kintlevőségeit és kötelezettségeit fedezik, ideértve azokat is, amelyek harmadik felekkel szemben állnak fenn. A Kibocsátó Igazgatósága az egyes Részalapokon belül egy vagy több Befektetésijegy-osztály kibocsátásáról is dönthet. Az egyes Befektetésijegy-osztályok különbözhetnek egymástól költségszerkezetükben, az előírt Minimális induló befektetés mértékében, Minimálisan tartandó összeg, a Nettó eszközérték meghatározására alkalmazott referencia devizanemben, fedezési politikájukban, valamint a jegyzésre jogosult befektetői kategóriák tekintetében. Az egyes Befektetésijegy-osztályok más elemek vonatkozásban is eltérhetnek egymástól a Kibocsátó Igazgatóság döntésének megfelelően. A Kibocsátó az ING Csoport „védelmi politikáját“ alkalmazza, és minden esetben – amennyiben ez jogilag megengedett és önállóan érvényesíthető – arra törekszik, hogy ne fektessen be vitatott fegyverek gyártásához és/vagy forgalmazásához közvetlenül kapcsolódó vállalatokba. Az ING Csoport „védelmi politikája” megtekinthető a www.ingim.com weboldalon.

Az egyes Részalapokra vonatkozó részletes információk Az egyes Részalapok befektetési célkitűzéseit és politikáját az egyes Részalapokhoz tartozó egyedi tájékoztató tartalmazza.

III. Jegyzések, visszaváltások és átváltások Befektetési jegyeket a Kibocsátó Alapkezelőjén, Nyilvántartási- és transzferügynökén, Forgalmazóin és Kifizetőhelyein keresztül lehet jegyezni, visszaváltani vagy átváltani. A jegyzéssel, visszaváltással és átváltással kapcsolatos költségek és jutalékok az egyes Részalapokra vonatkozó egyedi tájékoztatóban kerültek feltüntetésre. A Befektetési jegyek névre szóló formában és részvénytanúsítvány nélkül kerülnek kibocsátásra, kivéve, ha a Kibocsátó Igazgatósága erről másképp határoz. A befektetési jegyek a klíring rendszerben vezetett számlákon tarthatók, és azokon keresztül átutalhatók. A jelen tájékoztató időpontjában kibocsátott, bemutatóra szóló fizikai részjegyek cseréje elvesztésük vagy megrongálódásuk esetén nem lehetséges, azonban azokat részvénytanúsítvány nélküli névre szóló Befektetési jegyekre cseréljük. Befektetési jegyek fizikai formában többé nem kerülnek kibocsátásra. A Kibocsátónál tartott dematerializált, csak elektronikus regiszterben megjelenő, látra szóló Befektetési jegyek törlésre kerülnek, és az ilyen Befektetési jegyeket tartó befektetők bekerülnek a Kibocsátó részvényesi jegyzékébe. Azonban a Kibocsátó Igazgatósága határozhat úgy, hogy bizonyos piacokon vagy forgalmazási csatornákon keresztül folytatja a bemutatóra szóló Befektetési jegyek kibocsátását. A jegyzéssel, visszaváltással és átváltással kapcsolatban fizetendő adókat, díjakat és illetékeket a jegyzési, visszaváltási és átváltási árfolyam nem tartalmazza. Valamennyi jegyzés, visszaváltás és átváltás úgy történik, hogy a Részalap vagy Befektetésijegy-osztály Nettó Eszközértéke a jegyzés, visszaváltás vagy átváltás időpontjában nem ismert vagy még nem került meghatározásra.




















































































Ha egy olyan országban, ahol a befektetési jegyek forgalomban vannak, a helyi törvények vagy gyakorlat megkövetelik, hogy a jegyzési, visszaváltási és/vagy átváltási megbízásokat és a vonatkozó pénzmozgásokat helyi Kifizetőhelyeken keresztül kell lebonyolítani, előfordulhat, hogy az ilyen kifizetőhelyek a befektetőknek további ügyleti költségeket számítanak fel az egyes megbízásokért, valamint a kiegészítő ügyintézési szolgáltatásokért és a befektetési jegyek átadásáért. Egyes olyan országokban, ahol a befektetési jegyek forgalomban vannak, engedélyezettek lehetnek a Megtakarítási programok. E Megtakarítási programok jellemzői (minimális összeg, időtartam, stb.) és a költségekre vonatkozó adatok kérésre a társaság székhelyén beszerezhetők, vagy megtalálhatók az arra az országra érvényes hivatalos forgalomba hozatali tájékoztatóban, ahol a Megtakarítási program forgalmazása történik. A Nettó eszközérték kiszámításának és/vagy a jegyzési/visszaváltási és átváltási megbízások teljesítésének felfüggesztése esetén a beérkezett megbízások a felfüggesztés időtartamának lejárata után először alkalmazandó Nettó eszközértéken kerülnek végrehajtásra. A Kibocsátó minden szükséges intézkedést megtesz a kései ügyletkötés (late trading) elkerülésére azáltal, hogy biztosítja, a jegyzési, visszaváltási és átváltási megbízások befogadásának tilalmát a jelen tájékoztatóban az ilyen megbízások beérkezésére meghatározott határidőt követően. A Kibocsátó nem engedélyez a piaci időzítéssel összefüggő gyakorlatot, ami nem más, mint egy arbitrázs módszer, amely révén a befektető ugyanannak a Részalapnak a Befektetési jegyeit rövid időn belül szisztematikusan jegyzi és vissza- vagy átváltja, ezáltal kihasználva az időbeni eltérések kínálta lehetőségeket és/vagy a nettó eszközérték meghatározásának hiányosságait vagy hibáit. A Kibocsátó fenntartja a jogot minden olyan befektető jegyzési és átváltási megbízásának visszautasítására, akiről feltételezi, hogy ilyen módszereket alkalmaz, valamint adott esetben jogosult arra, hogy a Kibocsátó és más befektetők érdekeinek védelmében megtegye a szükséges intézkedéseket.

Jegyzések Amennyiben a Részalap egyedi tájékoztatója másként nem rendelkezik, a Kibocsátó minden Értékelési napon elfogad jegyzési megbízást az adott Részalap egyedi tájékoztatójában meghatározott ügyletkötési határidőre vonatkozó szabályoknak megfelelően. A Befektetési jegyek kibocsátása a szerződés szerinti elszámolási napon történik. Jegyzés esetén a Befektetési jegyek kibocsátása a jegyzési kérelem befogadásától számított három Munkanapon belül megtörténik, kivéve, ha az adott Részalap egyedi tájékoztatójában más szerepel. Ez az időszak az Alapkezelő jóváhagyásával meghosszabbítható. A fizetendő összeget terhelheti az adott Részalapnak és/vagy a Forgalmazónak fizetendő jegyzési díj, amelyet részletesebben az egyedi tájékoztató ismertet. Ha egy Befektetésijegy-tulajdonos egy adott Forgalmazón keresztül jegyez Befektetési jegyeket, a Forgalmazó a saját nevében is nyithat számlát, és a befektető névleges képviselőjeként vagy nevében eljárva a Befektetési jegyeket kizárólag saját nevére is jegyezheti. Abban az esetben, ha a Forgalmazó névleges képviselőként jár el, az összes későbbi jegyzési, visszaváltási vagy átváltási kérelmet, illetve egyéb megbízást az adott Forgalmazón keresztül kell benyújtani. A jegyzési összeget az érintett Befektetésijegy-osztály Referenciadevizájában kell megfizetni. A befizetést más devizanemben teljesíteni kívánó befektetőknek meg kell fizetniük a devizaátváltással kapcsolatos költségeket. A devizaátváltás feldolgozása az összeg illető Részalaphoz történő továbbítása előtt megtörténik. A jegyzési összeget a szójegyzékben vagy az egyes Részalapok egyedi tájékoztatójában szereplő határidőn belül kell megfizetni. A Kibocsátó Igazgatósága jogosult a Befektetési jegyek kibocsátását bármikor felfüggeszteni. Ezt az intézkedését korlátozhatja meghatározott országokra, Részalapokra vagy Befektetésijegyosztályokra. A Kibocsátó korlátozhatja vagy megtilthatja Befektetési jegyeinek valamely természetes vagy jogi személy általi megszerzését.











ING (L) 














































































Visszaváltások A Befektetésijegy-tulajdonosok bármikor kérvényezhetik valamely Részalapban tartott Befektetési jegyeik visszaváltását részben vagy egészben. A Kibocsátó minden Munkanapon elfogad visszaváltási megbízást, amennyiben a Részalap egyedi tájékoztatója másként nem rendelkezik. A fizetendő összeget terhelheti az adott Részalapnak és/vagy a Forgalmazónak fizetendő visszaváltási díj, amelyet részletesebben az egyedi tájékoztató ismertet. A hozamfizető befektetési jegyek visszaváltásának kérelmezésekor, amennyiben rendelkezésre áll, a Befektetésijegy-tulajdonosoknak be kell szolgáltatniuk a befektetési részjegyet az összes még nem esedékes kuponszelvénnyel együtt. A szokásos adókat, díjakat és Befektetésijegy-tulajdonos viseli.

adminisztratív

költségeket

a

A visszaváltási összeget az érintett Befektetésijegy-osztály Referenciadevizájában kell megfizetni. A visszaváltási összeg kifizetését más devizanemben igénylő befektetők viselik a devizaátváltással kapcsolatos költségeket. A devizaátváltás feldolgozása az összeg illető Befektetésijegy-tulajdonosnak történő továbbítása előtt megtörténik. Sem a Kibocsátó Igazgatóság, sem a Letétkezelő nem felelős a kifizetés esetleges elmaradásáért, ha az az említettek hatáskörén kívül álló olyan devizakorlátozás vagy egyéb körülmény miatt következik be, ami korlátozhatja vagy megakadályozhatja a Befektetési jegyek visszaváltásából származó bevétel külföldre történő utalását. Amennyiben a visszaváltási és átváltási kérelmek (a visszaváltási arányuk szempontjából) egy adott Munkanap alatt meghaladják az adott Részalap teljes értékének 10%-át, a Kibocsátó Igazgatósága határozhat a visszaváltási és átváltási kérelmek teljes felfüggesztéséről mindaddig, ameddig e kérelmek teljesítéséhez megfelelő likviditás nem keletkezik; a kérelmek felfüggesztése nem tarthat tovább tíz Értékelési Napnál. A felfüggesztési időszakot követő Értékelési Napon ezek a visszaváltási és átváltási kérelmek elsőbbséget élveznek, és a felfüggesztési időszak után beérkező kérelmek előtt kerülnek teljesítésre. A visszaváltási megbízást annak benyújtását követően nem lehet visszavonni, kivéve a Nettó eszközérték kiszámításának felfüggesztése vagy a visszaváltásnak a III. rész: Kiegészítő információk, „A nettó eszközérték kiszámításának átmeneti felfüggesztése és a kereskedés ebből következő felfüggesztése” című XI. fejezetében meghatározottak szerinti felfüggesztése esetén, a felfüggesztés időtartama alatt. A „J” vagy „Y” osztályú Befektetési jegyek visszaváltásakor a Befektetési jegyek visszaváltása a FIFO (elsőként megvásárolt kerül először értékesítésre, „FIFO”) elv alapján történik úgy, hogy a Részalapnak azon „J” vagy „Y” osztályú Befektetési jegyei kerülnek elsőként visszaváltásra, amelyeket az adott visszaváltó Befektetésijegy-tulajdonos a leghosszabb ideig tartott. A Kibocsátó intézkedhet a tulajdonában álló összes Befektetési jegy kötelező visszaváltásáról, ha valószínűsíthető, hogy a Kibocsátó Befektetési jegyei olyan személy kizárólagos vagy más személyekkel közös tulajdonában vannak, aki nem jogosult a Kibocsátó Befektetési jegyei tulajdonának megszerzésére, valamint intézkedhet a Befektetési jegyek egy részének kötelező visszaváltásáról, ha a Kibocsátó azt valószínűsíti, hogy egy vagy több személy a Kibocsátó Befektetési jegyeinek olyan hányadát szerezte meg, amelynek következtében a Kibocsátó a Luxemburgi Nagyhercegségtől eltérő joghatóság adójogszabályainak hatálya alá kerülhet.

















































































Az átváltáshoz kapcsolódóan visszaváltási és jegyzési költségek számíthatók fel a Befektetésijegy-tulajdonosnak, amint ezt az egyes részalapok egyedi tájékoztatói jelzik. Az átváltási megbízás benyújtásának időpontjában a Befektetésijegytulajdonos köteles átadni a bemutatóra szóló Befektetési jegyeket (nyomdai úton előállított részvénytanúsítványokat), hozamfizető Befektetési jegyek esetén a még nem lejárt hozamszelvényekkel együtt. A Befektetési jegyek átváltására vonatkozó kérelmeket azok befogadása után már nem lehet visszavonni, kivéve, ha a Nettó Eszközérték kiszámítása felfüggesztésre került. Amennyiben a megszerzendő Befektetési jegyek Nettó Eszközértékének kiszámítását felfüggesztik azután, hogy az átváltandó Befektetési jegyeket már visszaváltották, a felfüggesztés alatt az átváltásnak csak a Befektetési jegyek megszerzésére irányuló elemét lehet visszavonni. Az „Y” Befektetésijegy-osztályokból nem „Y” Befektetésijegyosztályokba, valamint az "X" Befektetésijegy-osztályokból a „W” Befektetésijegy-osztályokba történő átváltás nem megengedett, és az ilyen kérelmeket úgy tekintjük, mintha a befektető visszaváltás után jegyzési kérelmet nyújtott volna be. Egy „Y” Befektetésijegy-osztályból egy másik Részalap „Y” Befektetésijegy-osztályába történő átváltás a FIFO (elsőként megvásárolt kerül először értékesítésre, „egyszerű FIFO”) elv alapján történik úgy, hogy a Részalapnak azon Befektetési jegyei kerülnek elsőként átváltásra, amelyeket a legkorábban bocsátották ki. A „J” Befektetésijegy-osztályokból és -osztályokba történő átváltás nem megengedett, és az ilyen kérelmeket úgy tekintjük, mintha a befektető visszaváltás után jegyzési kérelmet nyújtott volna be.

Természetbeni jegyzés és visszaváltás A Kibocsátó a Befektetésijegy-tulajdonos kérésére engedélyezheti a Kibocsátó befektetési jegyeinek megfelelő eszközökkel történő természetbeni fizetés ellenében való kibocsátását, amennyiben az ilyen tranzakció megfelel a luxemburgi jogszabályoknak, és különösen a Kibocsátóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségnek. A Kibocsátó Igazgatóság eseti alapon határozza meg az elfogadható eszközök jellegét és típusát, feltéve, hogy az értékpapírok megfelelnek az adott Részalap befektetési célkitűzéseinek és politikájának. A természetbeni fizetéssel teljesített jegyzéshez kapcsolódó költségeket az ilyen módon befektetési jegyet jegyezni kívánó Befektető viseli. A Kibocsátó Igazgatóság döntésétől függően a Kibocsátó jogosult bármely befektetőnek természetben teljesíteni a visszaváltási árat úgy, hogy a befektetőnek befektetéseket ad át az ilyen Befektetésijegyosztállyal vagy -osztályokkal kapcsolatban létrehozott alapokból, legfeljebb a visszaváltandó befektetési jegyek értékéig (azon az értékelési napon számítva, amikor a visszaváltási ár kiszámításra került). A nem készpénzben teljesített visszaváltásokról a Kibocsátó független könyvvizsgálója jelentést készít. Nem készpénzben történő visszaváltás csak akkor lehetséges, ha (i.) az összes Befektetésijegytulajdonos számára biztosítják az egyenlő elbánás elvét, ha (ii.) az érintett Befektetésijegy-tulajdonosok ehhez hozzájárulnak, és ha (iii.) az átadandó eszközök jellegét és típusát méltányos és ésszerű módon, valamint az érintett befektetésijegy-osztály vagy -osztályok más Befektetésijegy-tulajdonosai érdekeinek sérelme nélkül határozták meg. Ebben az esetben a természetben teljesített visszaváltások költségeit az érintett befektetésijegy-osztályt vagy osztályokat tartalmazó alap viseli.

IV. Költségek, jutalékok és adózás

Átváltások

A KIBOCSÁTÓ ÁLTAL FIZETENDŐ KÖLTSÉGEK

A Befektetésijegy-tulajdonosok kérhetik Befektetési jegyeik más Részalap azonos típusú Befektetésijegy-osztályának, vagy azonos/más Részalap más típusú Befektetésijegy-osztályának Befektetési jegyeire történő átváltását, feltéve, hogy megfelelnek az átváltás célját képező Befektetésijegy-osztályra vonatkozó feltételeknek (ideértve a Legkisebb jegyezhető összeget). Az átváltás az eredeti Befektetésijegy-osztály árfolyama alapján történik, amely a másik Befektetésijegy-osztály azonos napi Nettó eszközértékére kerül átváltásra.

Az alkalmazott díjstruktúra a következő:




Az ING Investment Management Luxembourg S.A-t. mint kijelölt Alapkezelőt az általa nyújtott szolgáltatásokért az egyes Részalapok egyedi tájékoztatóiban és a Kibocsátó, valamint az Alapkezelő között létrejött kollektív portfoliókezelési megállapodásban meghatározott mértékű alapkezelési díj illeti. A befektetőknek felszámított maximális alapkezelési díjat a Részalapok egyedi tájékoztatói tartalmazzák. Átváltható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásba, vagy más kollektív befektetési célvállalkozásba történő











ING (L) 














































































befektetés esetén, amennyiben az Alapkezelő vagy a Portfoliókezelő olyan alapkezelési díjban részesül, amelyet közvetlenül ezen átváltható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás vagy más kollektív befektetési vállalkozás eszközeire terhelnek, az ilyen kifizetések összegét le kell vonni az Alapkezelő vagy a Portfoliókezelő részére fizetendő díjazásból. A Részalap egyedi tájékoztatójának ellenkező rendelkezései hiányában az alapkezelési díjon, és adott esetben a Teljesítménydíjon felül minden egyes Befektetésijegy-osztályt fix összegű szolgáltatási díj („fix szolgáltatási díj”) terheli az eszközök adminisztrációs, letétkezelési és egyéb folyó működési és adminisztratív költségeinek fedezésére, az adott Részalap egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint. 1. A Fix szolgáltatási díj az egyes Részalapok Befektetésijegyosztályainak szintjén kerül terhelésre. A fix szolgáltatási díj az adott Részalap egyedi tájékoztatójában meghatározott százalékos értéken kerül elhatárolásra a Nettó eszközérték minden egyes kiszámítása alkalmával, és az Alapkezelő részére havonta utólag fizetendő. A fix szolgáltatási díj olyan értelemben rögzített, hogy a Befektetésijegy-osztályra terhelt, ilyen fix szolgáltatási díjat meghaladó, ténylegesen felmerülő költségeket az Alapkezelő viseli. Fordítva, az Alapkezelő jogosult visszatartani a Befektetésijegy-osztályra terhelt szolgáltatási díjnak az adott Befektetésijegy-osztálynál egy hosszabb időszak alatt felmerült tényleges költségeket meghaladó összegét. a. A Fix szolgáltatási díj a következőket fedezi: i.

ii.

iii.

Az Alapkezelőtől eltérő, olyan szolgáltatók által a Kibocsátó részére nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket és ráfordításokat, amelyeknek az Alapkezelő a részalapok napi Nettó eszközértékének kiszámításával és egyéb számviteli és adminisztratív szolgáltatásokkal kapcsolatban feladatokat adott át, a nyilvántartási- és transzferügynöki feladatok költségeit, a Részalap hozamfelosztásával és a Részalapok külföldi joghatóságokban történő nyilvános forgalomba hozatal céljából végzett nyilvántartásba vételével kapcsolatos költségeket, ideértve az ilyen joghatóságokban a felügyeleti hatóságok által kivetett illetéket; A közvetlenül a Kibocsátó által kijelölt ügynökökkel és szolgáltatókkal kapcsolatos díjakat és költségeket, ideértve a Letétkezelő bank, a fő vagy a helyi Kifizetőhelyek, a jegyző ügynök és a tőzsdei jegyzés költségeit, a könyvvizsgálók és jogi tanácsadók költségeit, az igazgatók díját és a Kibocsátó igazgatóinak indokolt, személyesen rendezett kiadásait; Egyéb díjakat, ideértve az alapítás költségeit, új Részalap létrehozásával összefüggő költségeket, a Befektetési jegyek kibocsátásával és visszaváltásával, valamint az osztalékfizetéssel (ha van ilyen) összefüggő költségeket, biztosítási költségeket, minősítési költségeket – adott körülményektől függően – a befektetési jegyek árfolyamának közzétételi költségeit, nyomtatási, jelentéstételi és közzétételi költségeket, beleértve a tájékoztatók és egyéb időszakos jelentések vagy bejegyzési kimutatások elkészítésének, nyomtatásának és terjesztésének költségeit, továbbá valamennyi egyéb működési költséget, beleértve a posta-, telefon-, telex- és faxköltségeket.

b. A fix szolgáltatási díj nem tartalmazza a következőket: i.

Befektetési értékpapírok és pénzügyi eszközök vásárlásának és eladásának költségeit és ráfordításait;

ii.

Brókeri jutalékokat;

iii.

nem a letétkezeléssel költségeket;

iv

kamatokat és banki díjakat, valamint egyéb tranzakciós költségeket;

összefüggő


tranzakciós



















































































v

rendkívüli ráfordításokat (az alábbi meghatározás szerint); és

vi

a luxemburgi „taxe d’abonnement” adótétel megfizetését.

Abban az esetben, ha a Kibocsátó Részalapjai a Kibocsátó egy vagy több másik Részalapja, vagy az Alapkezelő által kezelt ÁÉKBV egy vagy több Részalapja által kibocsátott Befektetési jegyekbe fektet, a Fix szolgáltatási díj felszámításra kerülhet a befektető Részalap és a cél Részalap tekintetében egyaránt. A Fix Szolgáltatási díj mértékének meghatározásakor az általános versenyképesség a folyamatos költségek és/vagy teljes költséghányados tekintetében hasonló befektetési termékekkel összehasonlítva kerül figyelembevételre. 2. Az Alapkezelő Teljesítménydíjra jogosult, amely az adott Befektetésijegy-osztály eszközeiből fizetendő. Az egyes Részalapok egyedi tájékoztatója tartalmazza, hogy melyik Befektetésijegy-osztályok esetében kerül alkalmazásra a Teljesítménydíj, mekkora a Teljesítménydíj százalékos mértéke és az alkalmazandó Teljesítési célérték. Ha egy Befektetésijegy-osztály más devizanemben meghatározott vagy speciális fedezeti technikákat alkalmaz, a Teljesítési célérték ennek megfelelő korrigálására kerülhet sor. Egy meghatározott Befektetésijegy-osztály Teljesítménydíjának elhatárolása minden egyes Értékelési napon („t”) megtörténik, és értéke vagy minden pénzügyi év végén meghatározásra és kifizetésre kerül, vagy amennyiben a Befektetési jegyeket a pénzügyi év alatt visszaváltják, a Sikerdíj értéke meghatározásra kerül, azonban kifizetésére az adott pénzügyi év végéig nem kerül sor, amennyiben a Részalap adott Befektetésijegy-osztályának teljesítménye meghaladja a Teljesítési célérték és vonatkozó magas referenciaszint (high water mark) közül a magasabb értéket. A pénzügyi év során jegyzett Befektetési jegyek nem járulnak hozzá a jegyzés előtti időszak során megtermelt Teljesítménydíjhoz. A Teljesítménydíj kiszámítása a minden idők legmagasabb referenciaszint elve alapján történik, ami azt jelenti, hogy Teljesítménydíj akkor kerül kiszámításra, ha az adott Befektetésijegy-osztály Befektetési jegyenkénti Nettó eszközértéke magasabb, mint azon korábbi pénzügyi évek végén, amikor Teljesítménydíj meghatározásra került. Amennyiben Teljesítménydíj nem került meghatározásra, a magas referenciaszint megegyezik az adott Befektetésijegyosztály induláskori árfolyammal, vagy változatlan marad, amennyiben az előző pénzügyi években Teljesítménydíj meghatározásra került. Az adott Befektetésijegy-osztály semmilyen körülmények között sem fog negatív Teljesítménydíjat elhatárolni, hogy ezzel kompenzálja az értékcsökkenést vagy a teljesítmény elmaradását. A Kibocsátó a Befektetésijegy-tulajdonosok szintjén a Teljesítménydíj kiszámításának vonatkozásában nem alkalmaz árkiegyenlítést. Az Igazgatóság beszüntetheti egy Teljesítménydíjt alkalmazó Befektetésijegy-osztály jegyzését, miközben továbbra is engedélyezi annak visszaváltását. Ebben az esetben az új jegyzések számára egy olyan új Befektetésijegy-osztályt bocsáthat rendelkezésre, amelynél a magas referenciaszint értéke megegyezik az adott új Befektetésijegy-osztály induláskori árfolyamával. A Teljesítménydíj kiszámítása A Teljesítménydíj kiszámítása a következő képlet alapján történik: Teljesítménydíj = Befektetési jegyek(t) x díjtétel(t) x [alap nettó eszközérték(t) Befektetési jegyek(t): A „Befektetési jegyek” jelentése az adott Befektetésijegy-osztály Értékelési napon (t) forgalomban lévő Befektetési jegyeinek száma.











ING (L) 














































































Díjtétel(t): A „Díjtétel” a Befektetésijegy-osztály tekintetében alkalmazandó Teljesítménydíjnak az alap egyedi tájékoztatójában meghatározott százalékos mértéke. Alap Nettó eszközérték(t): Az „Alap nettó eszközérték” az adott Befektetésijegy-osztály Befektetési jegyenkénti nettó eszközértéke valamennyi díj és adó (kivéve teljesítménydíj) levonása után, de a Teljesítménydíj elhatárolása és bármely vállalati művelet, mint például osztalékfizetés előtt, az Értékelési napon (t). RH(t): Az adott Befektetésijegy-osztály „Referencia hozama” az Értékelési napon (t) a Teljesítési célérték és Magas referenciaszint közül a magasabb érték. Magas referenciaszint (High Water Mark (HWM)): A Magas referenciaszint az adott Befektetésijegy-osztály indulása óta a legmagasabb Befektetési jegyenkénti Nettó eszközérték, amelyre az előző pénzügyi évek végén Teljesítménydíjat határoztak meg; amennyiben Teljesítménydíj nem került meghatározásra, a Magas referenciaszint megegyezik az adott Befektetésijegy-osztály induláskori árfolyammal, vagy változatlan marad, amennyiben az előző pénzügyi években Teljesítménydíj meghatározásra került. A HWM korrigálásra kerül, hogy tükrözze az olyan vállalati műveleteket, mint például az osztalékfizetés. Teljesítési célérték(t): A Teljesítési célérték a Részalap egyedi tájékoztatójában meghatározott benchmark vagy minimális megtérülési arány az Értékelési napon (t). Ha egy Befektetésijegy-osztály más devizanemben meghatározott vagy speciális fedezeti technikákat alkalmaz, a Teljesítési célérték ennek megfelelő korrigálására kerül sor. A Teljesítési célérték minden pénzügyi év elején az adott Befektetésijegy-osztály Befektetési jegyenkénti Nettó eszközértékének szintjére kerül visszaállításra, és oly módon kerül korrigálásra, hogy tükrözze az vállalati műveleteket, például az osztalékfizetést. Példaszámítás: 1. példa

2. példa

20%

20%

Alap NEÉ

50 USD

40 USD

HWM

40 USD

40 USD

Teljesítési célérték

45 USD

45 USD

RH (a HWM és Teljesítési célérték közül a magasabb)

45 USD

45 USD

Forgalomban lévőBefektetési jegyek

100

100

Teljesítménydíj összesen

100 USD

0 USD

Egy Befektetési jegyre jutó teljesítménydíj

1 USD

0 USD

Teljesítménydíj mértéke



















































































A Kibocsátó díja közvetlenül a vonatkozó Részalap eszközeiből kerül kifizetésre. Minden egyes Részalapnak viselnie kell saját rendkívüli ráfordításait („rendkívüli ráfordítások”), korlátozás nélkül ideértve a jogi eljárások költségeit és a taxe d’abonnement adótételen kívül a Részalapokra vagy azok eszközeire kivetett minden olyan adó, adójellegű költség, illeték, vagy egyéb hasonló költség teljes összegét, amely nem minősül szokásos ráfordításnak. A rendkívüli ráfordítások elszámolása, felmerülésüket és leszámlázásukat követően készpénz alapon történik, a hozzájuk köthető Részalap nettó eszközeiből. A konkrét Részalaphoz nem köthető rendkívüli ráfordítások valamennyi hozzájuk köthető Részalap között, azok nettó eszközértéke arányában, méltányossági alapon kerülnek szétosztásra.

EGYÉB DÍJAK 1. Figyelemmel a legjobb teljesítés alapelvére, a körülményektől függően az Alapkezelő és/vagy a Portfólió-kezelők brókeri jutalékot fizethetnek a Kibocsátónak a portfolió tranzakciókért, a számukra nyújtott kutatással kapcsolatos szolgáltatások, valamint a megbízások teljesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások ellentételezéseként. Ide tartozhatnak a Jutalékmegosztási megállapodások. Jutalékmegosztási megállapodások alkalmazásakor a Kibocsátó előre megállapodik a brókerrel arról, hogy a befektetési kutatással összefüggő költségeket különválasztják a megbízások végrehajtásával összefüggő költségektől. A Kibocsátó ezután engedélyezi a bróker számára, hogy meghatározott szakosodott, a befektetési kutatások terén megfelelő tapasztalatokkal rendelkező kutatási szolgáltatóktól befektetési kutatási szolgáltatást vásároljon. A Kibocsátó ezután engedélyezi a bróker számára, hogy meghatározott szakosodott, a befektetési kutatások terén megfelelő tapasztalatokkal rendelkező kutatási szolgáltatóktól befektetési kutatási szolgáltatást vásároljon. 2. A luxemburgi törvényeknek megfelelően az értékesítésben résztvevő partnereknek az Alapkezelési díjból értékesítési jutalék, valamint követő jutalék fizethető, és a befektetőknek visszatérítés adható. 3. A befektetési politika keretében jellemzően értékpapírok vásárlási és eladási ügyleteire (más néven a portfólió „forgalmazására”) kerül sor. Az ezekhez az ügyletekhez kapcsolódó költségek közé többek között a brókeri jutalékok, nyilvántartási költségek és adók tartoznak. A magasabb portfólió forgalmazási hányad magasabb ügyleti költségeket jelezhet. Ezek a költségek befolyásolhatják a Részalap teljesítményét, és nem részei a folyamatos költségeknek és/vagy a teljes költséghányadosnak. Ha egy Részalap forgalmazási hányada magasnak tekinthető, akkor erről az adott Részalap egyedi tájékoztatójában a „kiegészítő információk” tájékoztat. A Portfólió forgalmazási hányadát a Kibocsátó éves jelentése tartalmazza.

A BEFEKTETŐK ÁLTAL FIZETENDŐ JUTALÉKOK ÉS KÖLTSÉGEK Adott esetben és a Részalapra vonatkozó egyedi tájékozató rendelkezéseitől függően a befektetőknek felszámíthatók a kibocsátással, visszaváltással vagy átváltással kapcsolatos jutalékok és költségek. Az ilyen díjak a Részalapnak és/vagy a forgalmazónak fizetendők, az adott Részalap egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint.

ADÓZÁS

A „W” és az „Y” Befektetésijegy-osztály esetében az Alapkezelő az adott Részalap egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint forgalmazási díjra lehet jogosult. Az Alapkezelő a kapott forgalmazási díjat részben vagy egészben továbbíthatja azoknak a forgalmazóknak, akik az Alapkezelővel a „W” és az „Y” Befektetésijegy-osztály forgalmazására vonatkozóan speciális forgalmazási megállapodást kötöttek.


A következő összefoglalás a hatályos luxemburgi jogszabályokon és szokásjogon alapul és később változhat. A befektetők feladata, hogy felmérjék saját adóügyi helyzetüket és javasoljuk, hogy szakembertől kérjenek tanácsot a származási országuk, lakóhelyük, illetve székhelyük szerint alkalmazandó törvényekre és szabályozásokra vonatkozóan, különös tekintettel a Befektetési jegyek jegyzésére, vásárlására, birtoklására (különösen többek között az olyan vállalati eseményekre, mint a Részalapok fúziója vagy felszámolása) és eladására.











ING (L) 














































































1. A Kibocsátó adózása Luxemburgban

















•

A Befektetési jegyek Kibocsátó általi kibocsátásakor Luxemburgban nem fizetendő semmilyen illeték vagy egyéb adó, a Kibocsátó bejegyzésekor fizetendő, a tőkeemelést fedező rögzített illeték kivételével. Az alapítás időpontjában ez az illeték 1.250 EUR volt A Kibocsátót évi 0,05%-os taxe d'abonnement (jegyzési adó) terheli az egyes Befektetésijegy-osztályoknak tulajdonított nettó eszközérték után. A jegyzési adó negyedévente fizetendő az egyes Befektetésijegy-osztályoknak az adott naptári negyedév végén fennálló nettó eszközértéke után. Az adó mértéke viszont a nettó eszközérték évi 0,01%-ára csökken a pénzpiaci Részalapok esetében, valamint a 2010. december 17-i törvény 174. (II) cikkelye szerinti, kizárólag Intézményi befektetők számára fenntartott Részalapok és/vagy Befektetésijegy-osztályok esetében. Az ilyen adó fizetésére kötelezett más luxemburgi kollektív befektetési társaságba történő befektetésekre nem vonatkozik ez az adótétel. Bizonyos feltételek mellett egyes, kizárólag intézményi befektetők számára fenntartott részalapok és/vagy Befektetésijegy-osztályok teljesen mentesülhetnek a taxe d'abonnement alól, amennyiben ezek a részalapok pénzpiaci eszközökbe és hitelintézeteknél elhelyezett betétekbe fektetnek be. A Kibocsátót az osztalékok, kamatok és tőkenyereség után változó mértékű forrásadó terhelheti, az ilyen jövedelmek származási helye szerinti országokban alkalmazandó adótörvényeknek megfelelően. A Kibocsátó bizonyos esetekben profitálhat a Luxemburg és más országok között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokban foglalt kedvezményes adókulcsokból. A Kibocsátó hozzáadottérték-adó adóalanynak minősül.

(ÁFA)

szempontjából

2. Befektetésijegy-tulajdonosok megadóztatása Luxemburgban A Befektetők (kivéve az adózási szempontból luxemburgi illetőségű vagy az ott állandó telephellyel rendelkező Befektetőket) luxemburgi jövedelmére általában nem vonatkozik semmilyen, a Befektetési jegyekkel kapcsolatban realizált vagy nem realizált tőkenyereséget, a vállalati Befektetési jegyek átruházását vagy megszűnéskori jövedelem-felosztást terhelő adófizetési kötelezettség. A luxemburgi jogba a 2005. június 21-i törvénnyel átültetett, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelv alapján a devizakülföldi természetes személy befektetők kamatjövedelmét 2005. július 1-jétől forrásadólevonás terhelheti, függetlenül attól, hogy ez a jövedelem a Kibocsátó általi osztalékfizetésből vagy a Kibocsátó befektetési jegyeinek eladása, visszafizetése vagy visszaváltása során realizált jövedelemből ered. Az alkalmazandó forrásadó mértéke jelenleg 35%. Forrásadó azonban nem kerül levonásra, ha (i) az adott nem devizabelföldi természetes személy kifejezetten felhatalmazza a kifizetőhelyet, hogy az illetősége szerinti ország adóhatóságának információkat küldjön, vagy (ii) ha az adott nem devizabelföldi természetes személy a kifizetőhelynek benyújtja az illetősége szerinti ország adóhatósága által a 2005. június 21-i törvény előírásai szerint kiállított igazolást a forrásadó le nem vonhatóságáról. A 2003/48/EK irányelv hatálya alá tartozó Részalapok listája ingyenesen beszerezhető a Kibocsátó székhelyén. 3. A külföldön vezetett számlák adóügyi megfeleléséről szóló amerikai törvény („FATCA”) E bekezdés alkalmazásában a „bejegyzés tulajdonosa” kifejezés alatt azon személyek és szervezetek értendők, akik a Kibocsátó Transzferügynök által kezelt befektetői nyilvántartásában bejegyzett befektetésijegy-tulajdonosként jelennek meg. A Kibocsátó megfelel a FATCA törvénynek, valamint adott esetben a kapcsolódó és hatályos luxemburgi jogszabályoknak és szabályoknak. A FATCA hatályba léptetésének célja az volt, hogy minimálisra csökkentse az USA-beli személyek adóelkerülését. Következésképpen a Kibocsátó vagy megbízottja feladata a következők elvégzése:


•

•



































































Minden bejegyzés tulajdonosra vonatkozóan átvilágítást kell végezni az adott személy vagy szervezet FATCA státuszának meghatározására, és ahol szükséges további adatokat (például név, lakcím, születési hely, cégbejegyzés helye, adóazonosító szám stb.) vagy az illető bejegyzés tulajdonosra vonatozó dokumentációt (például a W-8BEN, W-8IMY, W-9 nyomtatványokat stb.) kell bekérnie. A Kibocsátó jogosult azon bejegyzés tulajdonosok által tartott Befektetési jegyeket visszaváltani, akik nem nyújtják be határidőben a kért dokumentációt vagy akik másmódon nem felelnek meg az FATCA törvénynek. A Kibocsátó saját belátása alapján határozhat úgy, hogy a vizsgálatnál mellőz bizonyos bejegyzés tulajdonosokat, akiknek a befektetése nem haladja meg az 50 000 $-t (magánszemélyek esetében) vagy a 250 000 $-t (szervezetek esetében). Adatszolgáltatás azon bejegyzés tulajdonosokra vonatkozóan, akik (a FATCA definíciója szerinti) USA-beli személynek minősülnek és bizonyos egyéb befektetői kategóriákra vonatkozóan vagy a luxemburgi adóhatóságnak, amely ezeket az adatokat továbbítja az USA adóhatóságainak, vagy közvetlenül az USA adóhatóságainak. A Kibocsátó (vagy nevében tett) bizonyos személyek felé irányuló bizonyos kifizetései tekintetében a forrásadó levonása. Ennek adókulcsa a jelen tájékoztató időpontjában 30%.

Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy a FATCA törvénynek való meg nem felelésnek kedvezőtlen adókövetkezményei lehetnek az olyan közvetítőknél, akik nem állnak a Kibocsátó ellenőrzése alatt, például a(z) (Al-)letétkezelők, Forgalmazók, Kijelölt forgalmazási helyek, Kifizetőhelyek stb. Az adózási szempontból nem luxemburgi illetőségű befektetőknek vagy a nem luxemburgi közvetítőkön keresztül befektető befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a FATCA helyi előírásainak hatálya alá tartozhatnak, amelyek eltérhetnek a fent ismertetettektől. Ezért azt javasoljuk befektetőinknek, hogy ilyen harmadik felek esetében ellenőrizzék azok FATCA törvények való megfelelési szándékát.

V. Kockázati tényezők A potenciális befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az egyes Részalapok befektetései szokásos és rendkívüli piaci ingadozásoknak, valamint az egyes Részalapokhoz tartozó egyedi tájékoztatóban bemutatott, a befektetésekre jellemző egyéb kockázatoknak kitettek. A befektetések értéke, valamint az azokból realizált hozam egyaránt csökkenhet és emelkedhet, és az is előfordulhat, hogy a befektetők az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Különösképpen felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy amennyiben a Részalapok célkitűzése a hosszú távú tőkenövekmény elérése, akkor a befektetési univerzumtól függően az olyan tényezők, mint például a devizaárfolyamok, a feltörekvő piacokon történő befektetések, a hozamgörbe alakulása, a kibocsátók hitelkockázati besorolásának változásai, származékos eszközök alkalmazása, vállalatokba vagy a befektetői szektorba történő befektetések a volatilitást oly módon befolyásolhatják, hogy a teljes kockázat jelentősen megnövekedhet, és/vagy a befektetések értékének emelkedését vagy csökkenését idézhetik elő. Az egyes Részalapokhoz tartozó egyedi tájékoztatóban hivatkozott kockázatok részletes ismertetése a jelen tájékoztatóban található. Felhívjuk a befektetőink figyelmét arra is, hogy a befektetésekre vonatkozó korlátok és korlátozások figyelembe vétele mellett a portfoliókezelő az adott portfolió készpénzarányának növelésével ideiglenesen defenzívebb befektetési politikát folytathat, ha véleménye szerint azokban az országokban, ahol a Részalap befektet, a piacokon vagy a gazdaságban túlzott mértékű ingadozás, tartós általános hanyatlás vagy kedvezőtlen feltételek tapasztalhatók. Ilyen körülmények között előfordulhat, hogy az érintett Részalap nem tudja megvalósítani a befektetési célját, amely teljesítményére is hatással lehet.











ING (L) 














































































VI. A nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk és dokumentumok 1. Információk Az egyes Befektetésijegy-osztályok nettó eszközértéke a Nettó eszközérték kiszámítását követő első banki munkanaptól nyilvánosan hozzáférhető a Kibocsátó székhelyén, a letétkezelő bankban és a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó egyéb intézményeknél. Azokban az országokban, ahol a Befektetési jegyek nyílt piaci forgalomban vannak, a Kibocsátó Igazgatósága emellett legalább havonta kétszer és a kiszámítással egyező gyakorisággal közzéteszi a nyilvánosság számára a Nettó eszközértéket az általa megfelelőnek ítélt összes módon.




















































































2. Dokumentumok A tájékoztató, A Kiemelt Befektetői Információkat tartalmazó Dokumentum, az éves jelentés, féléves jelentés valamint a Kibocsátó alapító okirata a befektető kérésére a Kibocsátó befektetési jegyeinek jegyzését megelőzően vagy azt követően a Letétkezelő bank fiókjaiban vagy az általa kijelölt egyéb intézményeknél, valamint a Kibocsátó székhelyén térítésmentesen átvehető.











ING (L) 
































































































































































II. RÉSZ: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI Befektetésijegy-osztályok A Kibocsátó Igazgatóság dönthet úgy, hogy az egyes részalapokon belül különböző Befektetésijegy-osztályokat hoz létre, amelyek eszközeit közösen fekteti be az adott részalap sajátos befektetési célkitűzéseinek és politikájának megfelelően. Ezekre a következő jellemzők bármely kombinációja érvényes lehet: -

Minden egyes Részalapban lehetnek A, C, D, Danske I, I, J, K, N, P, S, U, V, W, X, Y és Z Befektetésijegy-osztályok, amelyek a Minimális jegyzési összeg, a legkisebb birtokolható összeg, jogosultsági feltételek, illetve alkalmazandó díjak és költségek tekintetében az adott Részalap leírása szerint egymástól eltérhetnek.

-

Minden egyes befektetésijegy-osztály kínálható az adott részalap referencia devizájában, vagy az jegyezhető bármely pénznemben, és a jegyzés pénzneme utótagként megjelenik a befektetésijegyosztály nevében.

-

Minden befektetésijegy-osztály lehet fedezett (lásd a következőkben a „Fedezett befektetésijegy-osztály” definícióját), vagy fedezetlen. A fedezett befektetésijegy-osztályokat a „(fedezett)” utótaggal jelöljük.

-

Minden egyes Befektetésijegy-osztály rendelkezhet csökkentett durációval (lásd lentebb a „Duráció fedezett befektetésijegyosztály” meghatározását). A csökkentett durációval rendelkező Befektetésijegy-osztályokat a „(duráció)” utótaggal jelöljük.

-

Minden befektetésijegy-osztály lehet felülíró (lásd a következőkben a „Felülíró befektetésijegy-osztály” definícióját) vagy nem felülíró. A Felülírt befektetésijegy-osztályokat a („felülírt”) utótaggal jelöljük.

-

Minden egyes Befektetésijegy-osztály különböző osztalékpolitikával rendelkezhet a Kibocsátási tájékoztató III. részének „Osztalékfizetés” című XIV. fejezetében ismertetettek szerint. Hozamfizető és hozamtőkésítő befektetésijegy-osztályok forgalmazhatók. A hozamfizető Befektetésijegy-osztályok esetében a Kibocsátó Igazgatóság határozhat arról, hogy osztalékot havonta, negyedévente, félévente vagy évente fizessen-e. Az adott Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan az osztalék fizethető készpénzben vagy részvény formájában.

-

Minden egyes Befektetésijegy-osztály kínálható Teljesítménydíjjal vagy anélkül, attól függően, hogy az adott Részalap egyedi tájékoztatója említést tesz-e egy adott teljesítményszintről.

„Danske I”: A „Danske Bank A/S” és/vagy leányvállalatainak intézményi befektetői számára fenntartott Befektetésijegyosztály. „I”:

Intézményi befektetők számára fenntartott Befektetésijegyosztály. Az „I” Befektetésijegy-osztály kizárólag olyan befektetők számára kerül kibocsátásra, akik a jegyzési adatlapot a 2010. december 17-i törvény 174. cikkében foglalt Intézményi befektetői státuszukból eredő kötelezettségeknek, képviseleti követelményeknek és garanciáknak megfelelően töltötték ki. Az „I” Befektetésijegy-osztályra vonatkozó minden jegyzési megbízás elfogadása halasztásra kerül mindaddig, amíg az összes szükséges dokumentum és alátámasztó okirat megfelelően kitöltésre és benyújtásra nem került.

„J”:

Olyan Japán intézményi befektetők számára fenntartott Befektetésijegy-osztály, akik – az Alapkezelő döntése alapján – egy külön „J/K befektetésijegy-szerződést” kötöttek az Alapkezelővel, amely részletezi a forgalmazási díjat, a Feltételes halasztott fizetésű értékesítési díjat („CDSC”), az alapkezelési díjat és valamennyi egyéb díjat, amelyet a Befektetésijegy-osztálynál felszámolnak. Ha egy ilyen „J” Befektetésijegy-osztályt egy japán forgalmazón keresztül vásárolnak meg, akkor a Befektetésijegy-osztály egyedi nevet kap. A „J” Befektetésijegy-osztály maximális alapkezelési díja és fix szolgáltatási díja megegyezik az „I” Befektetésijegy-osztály vonatkozó díjszintenkénti díjaival, az adott Részalapok egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint. Azonban a „J” Befektetésijegyosztály az „I” Befektetésijegy-osztálytól annyiban különbözik, hogy ennél további forgalmazási díj kerül felszámításra. A forgalmazási díj havonta utólag fizetendő az adott „J” Befektetésijegy-osztály napi átlagos Nettó eszközértéke alapján. A „J” Befektetésijegy-osztályba történő jegyzésekre jegyzési díj nem kerül felszámításra. A Feltételes halasztott fizetésű értékesítési díj a visszaváltási díjból kerül levonásra, ha a Befektetési jegyeket az első jegyzési megbízás dátumától számított legfeljebb 10 éven belül visszaváltják. A Feltételes halasztott fizetésű értékesítési díj mértéke a visszaváltásra kerülő Befektetési jegyek tartási időtartamának függvényében csökken, és az eredeti jegyzési árfolyam, a visszaváltási árfolyam vagy az adott Befektetési jegyek eredeti jegyzési árfolyama, illetve visszaváltási árfolyama szorozva a visszaváltandó Befektetési jegyek számával eredménye közül az alacsonyabb tekintetében kerül felszámolásra. A „J/K befektetésijegy-szerződés” részletesen ismerteti, hogy a Feltételes halasztott fizetésű értékesítési díj mértékét mi alapján állapítják meg. A „J” Befektetési-jegy osztály Befektetési jegyei a Feltételes halasztott fizetésű értékesítési díjra meghatározott időszak letelte után automatikusan ugyanazon Részalap „K” Befektetésijegyosztályába kerülnek díjmentesen átváltásra.

„K”:

Olyan Japán intézményi befektetők számára fenntartott Befektetésijegy-osztály, akik – az Alapkezelő döntése alapján – egy külön „J/K befektetésijegy-szerződést” kötöttek az Alapkezelővel. A maximális alapkezelési díj és a fix szolgáltatási díj megegyezik az „I” Befektetésijegyosztály vonatkozó díjszintenkénti díjaival, az adott Részalapok egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint. Ha egy ilyen „K” Befektetésijegy-osztályt egy japán forgalmazón keresztül vásárolnak meg, akkor a Befektetésijegy-osztály egyedi nevet kap. Ezen Befektetésijegy-osztályban jegyzési és átváltási díj nem kerül felszámításra.

„N”:

Olyan közönséges Befektetésijegy-osztály, amely nem fizet rabattot, és a Holland piacon egyéni befektetőknek

A forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályok teljes listája az ING Investment Management Luxembourg S.A. alábbi honlapján található: http://www.ingim.com/EU/InvestmentServices/Institutionalclients/Lux embourgrangefundnews/Existingshareclasses/index.htm „A”: Befektetésijegy-osztály az ázsiai-csendes-óceáni térség befektetői számára „C”:

Szlovák befektetőknek szánt befektetésijegy-osztály. Ebben a Befektetésijegy-osztályban nem alkalmazunk teljesítménydíjat.

„C fedezett”: Cseh befektetőknek szánt befektetésijegy-osztály. Ebben a Befektetésijegy-osztályban nem alkalmazunk teljesítménydíjat. „D”:

A hollandiai egyéni befektetők számára fenntartott, közönséges Befektetésijegy-osztály. Ezen Befektetésijegyosztályban jegyzési és átváltási díj nem kerül felszámításra.












ING (L) 
































































































































































van fenntartva. Az „N” Befektetésijegy-osztály maximális alapkezelési díja alacsonyabb a „P” Befektetésijegy-osztály vonatkozó díjszintenkénti maximális alapkezelési díjainál az adott Részalapok egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint. Az „N” Befektetésijegy-osztály fix szolgáltatási díja megegyezik a „P” Befektetésijegy-osztály vonatkozó díjszintenkénti díjaival, az adott Részalapok egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint. Ezen Befektetésijegy-osztályban jegyzési és átváltási díj nem kerül felszámításra.

visszaváltási árfolyama szorozva a visszaváltandó Befektetési jegyek számával eredménye közül az alacsonyabb tekintetében kerül felszámolásra:

„P”:

Egyéni befektetők számára Befektetésijegy-osztály.

„S”:

A Befektetésijegy-osztály vállalati ügyfeleknek fenntartott, 1 000 000 euró Legkisebb jegyzési összeggel, amelyet a nettó eszközérték 0,05%-ának megfelelő éves jegyzési adó terhel.

Az „Y” Befektetési-jegy osztály Befektetési jegyei három éves tartási időszak után automatikusan ugyanazon Részalap „X" Befektetésijegy-osztályába kerülnek díjmentesen átváltásra.

„U”:

Olyan rabattot nem fizető és válogatott intézményi befektetőknek fenntartott Befektetésijegy-osztály, akiknek a székhelye a kezelési jogok céljából Svájcban található és akik – az Alapkezelő döntése alapján – az Alapkezelőben tartott befektetéseikre egy külön U Befektetésijegy-osztály szerződést kötöttek az Alapkezelővel. Az „U” Befektetésijegy-osztály maximális alapkezelési díja, adott esetben teljesítményarányos jutaléka és Fix szolgáltatási díja nem magasabb, mint az „I” Befektetésijegy-osztály maximális alapkezelési díja, adott esetben teljesítményarányos jutaléka és Fix szolgáltatási díja az adott Részalapok egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint. Ezen Befektetésijegy-osztályban jegyzési és átváltási díj nem kerül felszámításra.

„V”:

Intézményi befektetőknek fenntartott Befektetésijegyosztály, amely abban különbözik az „I” Befektetésijegyosztálytól, hogy alapkezelési díja magasabb.

„W”:

Az olasz piac befektetőinek szánt Befektetésijegy-osztály. A „W” Befektetésijegy-osztály maximális alapkezelési díja és fix szolgáltatási díja megegyezik az „X” Befektetésijegyosztály vonatkozó díjszintenkénti díjaival, az adott Részalapok egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint. Azonban a „W” Befektetésijegy-osztály az „X” Befektetésijegy-osztálytól annyiban különbözik, hogy esetében további maximum 0,50 %-os forgalmazási díj kerül felszámításra. E Befektetésijegy-osztálynál jegyzési díj nem alkalmazandó.

„X”:

Egyéni befektetők számára fenntartott közönséges Befektetésijegy-osztály, amely abban különbözik a „P” Befektetésijegy-osztálytól, hogy alapkezelési díja magasabb, és olyan országokban kerül forgalmazásra, amelyek piaci feltételei magasabb jutalékszint alkalmazását teszik szükségessé.

„Y”:

fenntartott

közönséges

Olyan egyéni befektetőknek szánt befektetésijegy-osztály, akik az Alapkezelővel a Feltételes fizetésű értékesítési díj „CSDC” hatálya alá tartozó speciális forgalmazási megállapodást kötött forgalmazók ügyfelei. Az „Y” Befektetésijegy-osztály maximális alapkezelési díja és fix szolgáltatási díja megegyezik az „X” Befektetésijegyosztály vonatkozó díjszintenkénti díjaival, az adott Részalapok egyedi tájékoztatójában meghatározottak szerint. Azonban az „Y” Befektetésijegy-osztály az „X” Befektetésojegy-osztálytól annyiban különbözik, hogy ennél további 1%-os forgalmazási díj kerül felszámításra. A forgalmazási díj havonta utólag fizetendő az adott „Y” Befektetésijegy-osztály napi átlagos Nettó eszközértéke alapján. Az „Y” Befektetésijegy-osztályba történő jegyzésekre jegyzési díj nem kerül felszámításra. A CDSC díj a visszaváltási díjból kerül levonásra, ha a Befektetési jegyeket az első jegyzési megbízás dátumától számított három éven belüli visszaváltják. A CDSC díj mértéke a visszaváltásra kerülő Befektetési jegyek tartási időtartamának függvényében csökken, és az adott Befektetési jegyek eredeti jegyzési árfolyama illetve


„Z”:

Legfeljebb egy év:

3,00%

Egy éven túli, de legfeljebb 2 év:

2,00%

Két éven túli, de legfeljebb három év:

1,00%

Három éven túl:

0%

Olyan Intézményi befektetőknek fenntartott Befektetésijegy-osztály, akik – az Alapkezelő döntése alapján – az Alapban tartott befektetéseikre vonatkozó jegyzési megállapodás mellett az Alapkezelővel egy külön alapkezelési szerződést (“Külön Szerződés”) is kötöttek. E Befektetésijegy-osztály esetében alapkezelői díj nem kerül felszámításra. Ehelyett az Alapkezelő társaság egy speciális alapkezelési díjat számít fel és szed be közvetlenül a Befektetésijegy-tulajdonostól a Külön Szerződésben meghatározottak szerint. Az ilyen speciális alapkezelési díj eltérő lehet a Befektetésijegy-osztály egyes befektetői között. A speciális alapkezelési díj számítási módja és fizetési gyakorisága az egyes Külön Szerződésekben kerül meghatározásra, és ezért csak az érintett szerződő felek számára érhető el. Erre a Befektetésijegy-osztályra szolgáltatási díj („Szolgáltatási díj”) kerül felszámításra az eszközök adminisztrációjával és őrzésével összefüggésben felmerült vagy egyéb működési költségek fedezése érdekében. A Szolgáltatási díj a jelen tájékoztató Fix szolgáltatási díjra meghatározott azonos elemekre vonatkozik, ill. azonos elemeket zár ki. Az Alapkezelő jogosult megtartani a Befektetésijegy-osztályra terhelt szolgáltatási díjnak azon részét, amely meghaladja az adott Befektetésijegy-osztálynál ténylegesen felmerült költségeket. Ebben a Befektetésijegy-osztályban a legkisebb jegyzhető összeg 5 000 000 euró vagy ennek megfelelő összeg más devizanemben. Amennyiben a visszaváltási, átutalási vagy átváltási megbízás teljesítését követően a befektetés összege a legkisebb tartható összeg alá csökken, az Alapkezelő felszólíthatja az adott Befektetésijegy-tulajdonost, hogy a legkisebb tartható összeg elérése érdekében további Befektetési jegyeket jegyezzen. Amennyiben a Befektetésijegy-tulajdonos erre a felhívásra nem reagál, az Alapkezelő jogosult azadott Befektetésijegy-tulajdonos által tartott összes Befektetési jegyet visszaváltani.

Árfolyam fedezett befektetésijegy-osztályok Ha a Befektetésijegy-osztály megjelölése árfolyam fedezett („Árfolyam fedezett befektetésijegy-osztály”), a Kibocsátó szándéka vagy a Részalap Referenciadevizájában kifejezett nettó eszközérték teljes vagy részleges fedezése a fedezett Befektetésijegy-osztály Referenciadevizájával, vagy a vonatkozó Részalap bizonyos (de nem feltétlenül összes) eszközei devizakitettségének fedezése a Árfolyam fedezett befektetésijegy-osztály Referenciadevizájával vagy egy alternatív devizával. Általában a szándék az, hogy az ilyen fedezeti ügyletek különböző származékos pénzügyi eszközök alkalmazásával valósuljanak meg, beleértve többek között a tőzsdén kívüli („OTC”) határidős devizaügyleteket és deviza swap ügyleteket. Az ilyen fedezeti ügyletekkel összefüggő nyereségeket és veszteséget a vonatkozó Árfolyam fedezett befektetésijegy-osztályhoz vagy -osztályokhoz rendeljük. A Befektetésijegy-osztály fedezésére használt technikák a következők lehetnek: i.

Fedezeti ügyletek a Befektetésijegy-osztály devizájának és az adott Részalap Referenicavalutájának árfolyammozgásai hatásának csökkentése érdekében („Alap Deviza Fedezése”);











ING (L) 














































































ii.

Fedezeti ügyletek azon devizaárfolyamok változásaiból eredő hatások csökkentése érdekében, amelynek az adott Részalap portfóliója kitett, illetve amelyben a Befektetésijegy-osztály denominált („Portfólió fedezés Befektetésijegy-osztály szinten”);

iii.

Fedezeti ügyletek azon devizaárfolyamok változásaiból eredő hatások csökkentése érdekében, amelynek az adott Benchmark portfóliója kitett, illetve amelyben a Befektetésijegy-osztály denominált („Benchmark fedezés Befektetésijegy-osztály szinten”);

iv.

Fedezeti ügyletek azon devizaárfolyamok változásaiból eredő hatások csökkentése érdekében, amelyek az adott Részalap portfóliójában szereplő devizák korrelációján, illetve a Befektetésijegy-osztály devizáján alapulnak („Proxy fedezés Befektetésijegy-osztály szinten”);

A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a devizafedezeti ügylet nem feltétlenül eredményez tökéletes fedezést, és akár további kockázattal is járhat a III. rész „A befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezetében leírtak szerint. Nincs biztosíték arra, és nem garantálható, hogy a fedezés eredménnyel fog járni. Továbbá előfordulhat, hogy a fedezést követően a Árfolyam fedezett befektetésijegy-osztályokba befektetők kitettsége fennmarad a fedezett Befektetésijegy-osztály devizájától eltérő devizákkal szemben.A befektetők legyenek tisztában azzal, hogy a Befektetésijegy-osztály szintjén történő fedezés eltér azoktól a fedezési stratégiáktól, amelyeket a Portfóliókezelő a portfólió szintjén alkalmaz.



















































































korrigált hozamokat biztosíthatnak, azonban e cél elérése nem garantált. A Befektetőknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy a Felülíró befektetésijegy-osztályok várhatóan részlegesen tartózkodnak majd teljesítőképességük felső tartományában a nem Felülíró befektetésijegy-osztályokhoz viszonyítva. Ha egy Felülíró befektetésijegy-osztály értéke 10 000 000 EUR alá csökken, a Kibocsátó Igazgatósága dönthet az adott Befektetésijegyosztály lezárásáról a III. rész, „Részalapok vagy befektetésijegyosztályok felszámolása, összevonása vagy átadása” című XV. fejezetben részletesen leírtaknak megfelelően. A forgalomban lévő Felülíró befektetésijegy-osztályok listája a www.ingim.com oldalon érhető el.

Legkisebb jegyezhető és tartható összeg Az Igazgatóság, kivéve, ha az adott Részalap egyedi tájékoztatójában más szerepel, Befektetésijegy-osztályonként Legkisebb Jegyezhető és Tartható Összegeket határozott meg az alábbiak szerint.

Befektetésijegyosztály

Legkisebb jegyezhető összeg:

Legkisebb tartható összeg

A

-

-

C

-

-

C fedezett

-

-

D

-

-

Danske I

250 000 EUR, amely a Kibocsátó Részalapjai között megosztható


I



J

5 000 000 EUR

5 000 000 EUR

K

5 000 000 EUR

5 000 000 EUR

N

-

-

P

-

-

S

1 000 000 EUR

1 000 000 EUR

U

5 000 000 EUR

5 000 000 EUR

V

-

-

W

-

-

X

-

-

Felülíró befektetésijegy-osztályok

Y

-

-

Amikor egy Befektetésijegy-osztály megjelölése felülíró („Felülíró befektetésijegy-osztály”), a Kibocsátó szándéka a jövedelemtermelés és alacsonyabb szintű általános portfólió volatilitás elérése főként olyan opciók eladása („kiírása”) révén, amelyek a portfólióval (annak egyedi instrumentumaival), a referenciaindexszel vagy a Részalap korreláló kosarával szemben a Befektetésijegy-osztálynak tulajdoníthatóan fedezettek. Általában a szándék az, hogy az ilyen felülíró ügyletek különböző származékos pénzügyi eszközök alkalmazásával valósuljanak meg, beleértve többek között a tőzsdei és tőzsdén kívüli (vételi) opciókat és határidős ügyleteket. Az ilyen fedezeti ügyletekkel összefüggő nyereségeket és veszteséget a vonatkozó Felülíró befektetésijegyosztályhoz vagy -osztályokhoz rendeljük. A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ugyan a Felülíró befektetésijegy-osztályok jövedelmet és/vagy vonzó kockázattal

Z

5 000 000 EUR

5 000 000 EUR

A forgalomban lévő Árfolyam fedezett befektetésijegy-osztályok listája a www.ingim.com oldalon érhető el.

Duráció fedezett befektetésijegy-osztályok Amikor egy Befektetésijegy-osztály megjelölése duráció fedezett („Duráció fedezett befektetésijegy-osztály”), a Kibocsátó szándéka a kamatláb-érzékenység minimalizálása a Részalap adott Befektetésijegy-osztálya durációjának (hátralevő átlagos futamidő) közel nullára csökkentése révén. Általában a szándék az, hogy az ilyen fedezeti ügyletek különböző származékos pénzügyi eszközök alkalmazásával valósuljanak meg, beleértve többek között a határidős ügyleteket, tőzsdén kívüli („OTC”) határidős ügyleteket és a kamatláb swap ügyleteket. Az ilyen fedezeti ügyletekkel összefüggő nyereségeket és veszteséget a vonatkozó Duráció fedezett befektetésijegy-osztályhoz vagy -osztályokhoz rendeljük. A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a duráció fedezése nem feltétlenül eredményez tökéletes fedezést, és nem is minden esetben cél a teljes fedezés. A fedezést követően a Duráció fedezett befektetésijegy-osztályba befektetők olyan futamidővel fognak rendelkezni, amely eltér az adott Részalap fő Befektetésijegyosztályának futamidejétől. Ha egy Duráció fedezett befektetésijegy-osztály értéke 10 000 000 EUR alá csökken, a Kibocsátó Igazgatósága dönthet az adott Befektetésijegy-osztály lezárásáról a III. rész, „Részalapok vagy befektetésijegy-osztályok felszámolása, összevonása vagy átadása” című XV. fejezetben részletesen leírtaknak megfelelően. A forgalomban lévő Duráció fedezett befektetésijegy-osztályok listája a www.ingim.com oldalon érhető el.


Az Alapkezelő saját belátása alapján időről időre eltekinthet az alkalmazandó Legkisebb jegyezhető vagy tartható összegtől vagy csökkentheti annak mértékét. Az Alapkezelő bármikor határozhat úgy, hogy bármely Befektetésijegytulajdonostól kötelező jelleggel visszavásárolja az összes Befektetési jegyet, ha az adott Befektetésijegy-tulajdonos által tartott Befektetési jegyek összessége nem éri el a fentiekben meghatározott Legkisebb tartható összeget (ha van ilyen), vagy ha a Befektetésijegy-tulajdonos nem teljesíti a jelen Tájékoztatóban meghatározott egyéb vonatkozó jogosultsági feltételeket. Az ilyen esetekben az adott Befektetésijegytulajdonos erről egy hónappal korábban értesítést kap, hogy legyen ideje növelni befektetéseit vagy teljesíteni a jogosultsági követelményeket. Ugyanilyen esetekben az Alapkezelő jogosult











ING (L) 














































































átváltani egy Befektetésijegy-osztályba tartozó Befektetési jegyeket azonos Részalapon belül hasonló jellemzőkkel, azonban magasabb díjakkal és költségekkel rendelkező mási Befektetésijegy-osztály Befektetési jegyeire.

Befektetői ajánlás Az Alapkezelő a befektető befektetési horizontjának és a Részalapok várható volatilitásának ismertetése kapcsán a következő három kategóriát határozta meg: Defenzív, Semleges és Dinamikus.

Kategóriák

Definíciók

Defenzív

A Defenzív kategóriába tartozó Részalapok jellemzően rövid befektetési horizonttal rendelkező befektetők számára alkalmasak. Ezeket a Részalapokat olyan alapbefektetésnek szánjuk, amelynél kismértékben várható tőkeveszteség, és a jövedelmi szintek várhatóan rendszeresek és stabilak lesznek.

Semleges

A Semleges kategóriába tartozó Részalapok jellemzően legalább közepes befektetési horizonttal rendelkező befektetők számára alkalmasak. Ezeket a Részalapokat olyan alapbefektetésnek szánjuk, amely a Részalapok egyedi befektetési politikájában meghatározottak szerinti rögzített kamatozású értékpapírpiacoknak kitett, és amelynél a befektetés elsősorban mérsékelt volatilitásnak kitett piacokon történik.

Dinamikus

A Dinamikus kategóriába tartozó Részalapok jellemzően hosszú befektetési horizonttal rendelkező befektetők számára alkalmasak. Ezeknek a Részalapoknak a célja, hogy a tapasztaltabb befektetők számára pótlólagos kitettséget biztosítsanak, ahol az eszközök nagy arányát a befektetésre ajánlott besorolásnál gyengébb minősítésű részvényekbe vagy részvényekhez kapcsolódó értékpapírokba vagy kötvényekbe fektetik olyan piacokon, amelyek nagy volatilitásnak lehetnek kitettek.

A fenti kategóriákban meghatározott leírások csak jelzésértékűnek tekintendők, és nem jelzik a várható hozamok nagyságát. Csak a Kibocsátó egyéb Részalapjaival való összehasonlításra használandók. Az egyes Részalapok befektetési ajánlása az adott Részalap egyedi tájékoztatójában a „Befektetői ajánlás” pontban található. A befektetőket arra bíztatjuk, hogy a Kibocsátó Részalapjaiba történő befektetés előtt kérjék ki pénzügyi tanácsadójuk tanácsát.






























































































ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Absolute Return Bond (ING (L) Abszolút Hozam Kötvényalap) Bevezető

-

Piaci ingadozásokhoz kötött származékos pénzügyi eszközöket, mint például a vételi és eladási opciók, csereügyletek és határidős értékpapírügyletek, indexek, értékpapírkosarak vagy egyéb pénzügyi eszközök;

-

Mindenféle devizaárfolyamhoz vagy árfolyam-ingadozáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök, mint például a határidős devizakontraktusok vagy a devizavételi és –eladási opciók, a deviza-csereügyletek, a határidős devizaügyletek és a fiktív kockázatfedezés, amelynek keretében a Részalap saját referenciadevizájában bonyolít le egy fedezeti ügyletet (indexre vagy referenciadevizára) egyetlen devizával szembeni kitettségre, oly módon, hogy egy másik, a saját referenciadevizájához szorosan kapcsolódó devizát ad el vagy vesz meg.

-

A kamatlábkockázatokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a kamatlábakra vonatkozó vételi és eladási opciók, a kamatláb-csereügyletek, a határidős kamatlábügyletek, a swaption-ügyletek (swap-opció), amelyek során a partner díjat kap azért cserébe, hogy egy előzőleg megállapodott kamatláb szerint határidős csereügyletet hoz létre, arra az esetre, ha egy bizonyos, függőben lévő esemény bekövetkezne, például, amikor a határidős kamatlábakat egy referenciaindexhez, felső és alsó értékekhez (caps and floors) viszonyítva határozzák meg, és amelyeknél az eladó, az előre fizetett felár fejében beleegyezik, hogy a vevőt kártalanítsa, ha a kamatlábak a megállapodott szint fölé vagy alá mennek, bizonyos, előre megadott időpontokban, a megállapodás élettartama alatt.

-

Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, amelyek célja az adott referencia kamathoz kapcsolódó hitelkockázat izolálása illetve átadása, mint például a kamatfelár derivátumok, hitel bedőlési swapok (CDS), amelyeknél az ügyleti partner (a védelem megvásárlója) időszakos díjat fizet a védelem eladójának feltételes fizetéséért, miután a referencia kibocsátó hitelképességi problémával szembesült. A védelem megvásárlójának vagy a referencia kibocsátó által kibocsátott bizonyos kötvényeket kell névértéken (vagy másik referencia értéken, vagy egy meghatározott kötési árfolyamon) eladnia a hitelképességi probléma felmerülésekor, vagy készpénzben jut a piaci árfolyam és a referencia árfolyam alapján számított kifizetéshez. A hitelképességi probléma rendszerint a hitelminősítő ügynökségek által adott minősítés lerontását, csődöt, fizetésképtelenséget, kényszer vagyonkezelést (végrehajtást), adósság-átütemezést vagy nemfizetést jelent. A hitel bedőlési swapok magasabb kockázattal járhatnak, mint közvetlenül a kötvényekbe történő befektetések. A hitel bedőlési swapok a kötvénypiacokhoz képest piaca néha kevésbé likvid.

A Részalap az Igazgatóság döntésétől függően indul.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy az EURIBOR-nál magasabb hozamokat érjen az 1 hónapos EURIBOR referenciaindexnél magasabb hozam elérése azáltal, hogy abszolút teljesítmény szempontjából a legjobb rögzített kamatozású befektetési lehetőségeket válogatja ki, miközben továbbra is ellenőrzött kockázati környezetben marad, és árfolyamesés esetén veszteségi kockázatkezelést végez. A Részalap eszközeinek minimum 2/3-át mindenféle rögzített kamatozású értékpapírba, és/vagy származékos pénzügyi eszközökbe, strukturált termékekbe, mögöttes rögzített kamatozású értékpapírokkal rendelkező átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és/vagy más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe fekteti be. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe történő befektetések részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. A Részalap nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben befektethet eszközalapú értékpapírokba (asset-backed securities (ABS)) és jelzálog fedezetű értékpapírokba (mortgagebacked securities (MBS)) is, amelyek többsége a vásárláskor befektetésre javasolt minősítésű, azonban a tartási időszak alatt a minősítés a befektetésre javasolt minősítés alá romolhat, amely esetben az Portfóliókezelő belátása alapján az értékpapírok eladásra vagy további tartásra kerülnek. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok olyan értékpapírok, amelyek a mögöttes biztosítékból származó cash flowra vonatkozó követelést testesítenek meg. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok biztosítéka, amelybe a Részalap befektet, elsősorban kölcsönökből áll, mint a lakásvásárlási és kereskedelmi jelzáloghitelek, gépjárműkölcsönök és hitelkártya kölcsönök. Ezeket az értékpapírokat szabályozott piacokon forgalmazzák és fedezésük céljára olyan származékos eszközöket használhatnak fel, mint a deviza és kamatláb csereügyletek. A befektetésre javasolt minősítésű eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint likvidek. A likviditás azonban romolhat, ha például az értékpapírt leminősítik, vagy csökken a kibocsátás mértéke. Ennek eredményeképp a Portfóliókezelőnek nehéz lehet az értékpapírok értékesítése, vagy akár arra is kényszerülhet, hogy a piaci árhoz képest jelentősen alacsonyabb áron adja el azokat. A likviditási kockázat rendszerint magasabb a ritkábban forgalmazott értékpapírok, mint például az alacsonyabb minősítésű értékpapírok, egy kismértékű kibocsátásból származó értékpapírok vagy az olyan értékpapírok esetében, amelyek hitelminősítését a közelmúltban lerontották. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint közvetlenül a kibocsátásukat követő időszakban a leglikvidebbek, amikor a legmagasabb forgalmazási volumenből profitálnak. A Részalap eszközeinek legfeljebb 1/3-ig befektethet olyan eszközökbe, mint a részvények, warrantok, egyéb strukturált termékek, egyéb származékos pénzügyi eszközök és átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások vagy más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be. A jelen tájékoztató III. része „Technikák és eszközök” című IV. fejezetének rendelkezéseitől eltérően a Részalap használhat származékos pénzügyi eszközöket fedezési céllal a hatékony portfóliókezelés biztosítása, és a Részalap céljainak elérése érdekében. A Részalap továbbá igénybe vehet bármilyen, a luxemburgi jogszabályok alapján engedélyezett származékos pénzügyi eszközöket is, korlátozás nélkül ideértve a következőket:


Értékpapír-kölcsönzési és -visszavásárlási megállapodások (opérations a réméré) A Részalap részt vehet értékpapír-kölcsönzési és visszavásárlási megállapodásokban is.

A kockázattal kapcsolatos fogalom-meghatározások és megfontolások A rögzített kamatozású értékpapírok közé tartoznak többek között a kötvények, havi kamatozású jelzáloglevelek, CMO-k (jelzálogpapírral fedezett kötelezvények), jelzálogfedezetű értékpapírok, lebegő kamatozású kötvények, eszközalapú értékpapírok és a TBA-k. A TBAkat rendszerint a jelzálogfedezetű értékpapírok piacán használják, és értékpapírok jelzálog pool-ból (Ginnie Mae, Fannie Mae vagy Freddie Mac) történő megvásárlását jelentik egy adott rögzített áron és jövőbeni időpontban. Az értékpapírok vásárlásakor az értékpapír pontos természete nem ismert, csak fő tulajdonságai adottak. Noha az ár megállapítása a vásárlás időpontjában történik, a fő érték nem kerül meghatározásra. A TBA vásárlása a veszteség kockázatával jár, ha az értékpapír értéke a fizetési határidőt megelőzően esik. Kockázat akkor











ING (L) 














































































is jelentkezik, ha az ügyleti partnerek nincsenek abban a helyzetben, hogy szerződéses kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Noha TBA vásárlási kötelezettség létesítésekor a Részalap célja, hogy megszerezze az értékpapírokat, a Részalap a fizetés előtt értékesítési kötelezettséget is vállalhat, ha adott helyzetben ez tűnik megfelelőnek. A TBA-ból származó bevételek a szerződés szerinti fizetési határidő előtt nem kerülnek kifizetésre. A TBA értékesítési kötelezettség időtartamára a tranzakció fedezése a kötelezettséggel egyenértékű leszállítható értékpapírokkal, vagy kiegyenlítő TBA vételi kötelezettséggel (amely az értékesítési kötelezettség határidején vagy az előtt teljesítendő) történik. Ha a TBA értékesítési kötelezettség egy kiegyenlítő eladási kötelezettség megszerzésével teljesedik ki, a Részalap a kötelezettségen nyereséget vagy veszteséget fog realizálni függetlenül a mögöttes értékpapír nem realizált nyereségétől vagy veszteségétől. Ha a Részalap kötelezettsége részeként értékpapírokat szállít le, a Részalap az értékpapírok értékesítéséből származó nyereséget vagy veszteséget fog realizálni, amelynek alapját a megállapodás aláírásának napján meghatározott árfolyam fogja képezni. Valamely tőzsdén jegyzett rögzített kamatozású átruházható értékpapír minősítésének visszavonása, kedvezőtlen publicitás vagy a befektetők kedvezőtlen megítélése, különösen lanyha piacokon csökkentheti az értékpapír értékét és likviditását. A nem befektetésre ajánlott minősítésű rögzített kamatozású értékpapírok nagymértékű tőkeáttételi hatással rendelkezhetnek, és jelentős nem-teljesítési kockázatot hordozhatnak. A Részalapot érinthetik az aktuális kamatláb és a hitelkockázathoz kapcsolódó megítélés változásai. Általában elmondható, hogy a kamatláb piaci trendek annyiban befolyásolják a Részalap eszközeit, amennyiben a rögzített kamatozású átruházható értékpapírok árfolyama emelkedik a kamatlábak csökkenésekor, és csökken a kamatlábak emelkedésekor. Általában véve a rövid futamidejű értékpapírok a hosszú futamidejű értékpapírokhoz képest kevésbé érzékenyek a kamatlábak változására. A gazdasági recesszió kedvezőtlenül befolyásolhatja a kibocsátók pénzügyi helyzetét, és az ilyen kibocsátók által kibocsátott magas hozamú rögzített kamatozású átruházható értékpapírok piaci értékét. A kibocsátók képességét kötelezettségeik teljesítésére vonatkozóan kedvezőtlenül befolyásolhatják a kibocsátó-specifikus fejlemények, az, hogy nem tudnak megfelelni a várakozásoknak, illetve a pótlólagos finanszírozás hiánya. A kibocsátó fizetésképtelensége esetén a Részalap veszteséget szenvedhet el, és előfordulhat, hogy bizonyos költségeket kell viselnie. Emellett a nem befektetésre ajánlott minősítésű értékpapírok rendszerint volatilisebbek, mint a kiváló minősítésű rögzített kamatozású értékpapírok. Következésképpen, a kedvezőtlen fejlemények nagyobb hatást gyakorolhatnak a nem befektetésre ajánlott minősítésű, rögzített kamatozású átruházható értékpapírok árfolyamára, mint a kiváló minősítésű rögzített kamatozású értékpapírok esetében. A bajba jutott értékpapírok olyan értékpapírok, amelyeket fizetésképtelenség, vagy a fizetésképtelenség nagyfokú kockázata miatt bajban levő vállalat bocsátott ki, és ezek magas kockázatú értékpapíroknak minősülnek. Az ilyen típusú befektetésre csak akkor kerül sor, ha az alapkezelő úgy ítéli meg, hogy ezen értékpapírok kibocsátója valószínűleg értékpapírcserére fog ajánlatot tenni, vagy gazdasági helyreállításon (szerkezetátalakításon) fog keresztülmenni. Azonban nincs garancia egy ilyen értékpapírcserére vagy szerkezetátalakításra, sem arra, hogy az értékpapírcsere vagy szerkezetátalakítási terv részeként kapott értékpapírok vagy eszközök értéke vagy hozam potenciálja nem lesz alacsonyabb a befektetés időpontjában várt értéknél. Emellett bizonyos idő eltelhet a bajba jutott értékpapírokba történő befektetés és az értékpapírcserére tett ajánlat, vagy a szerkezetátalakítási terv kidolgozása között. Ezen időszak alatt nem valószínű, hogy az adott értékpapírok kamatot fognak fizetni, és nincs garancia arra, hogy egyáltalán tesznek-e ajánlatot értékpapírcserére, vagy lesz-e szerkezetátalakítás. A Részalapnak saját érdekeinek védelmével összefüggésben még bizonyos költségei is keletkezhetnek az értékpapírcserére vagy szerkezetátalakítási programra vonatkozó tárgyalások során. Továbbá, az ilyen tárgyalásokon való részvétel idejére előfordulhat, hogy az értékpapírcsere ajánlattól, vagy a szerkezetátalakítási tervtől, illetve a bajbajutott értékpapír kibocsátójától függően a Részalapot eltiltják a nevezett értékpapírok értékesítésétől. Ezenkívül a bajba jutott értékpapírokkal kapcsolatos döntésekre és befektetési jegyekre




















































































vonatkozó bizonyos korlátozások adómegfontolások miatt befolyásolhatják ezen értékpapírokból származó hozamot. A bajba jutott értékpapírok egyéb, tőzsdén nem jegyzett értékpapírokkal együttesen nem képviselhetnek a Részalap eszközeinek 10%-át meghaladó részarányt. A Részalap különböző pénzügyi- vagy hozamproblémákkal küzdő kibocsátók különböző típusú speciális kockázatot jelentő értékpapírjaiba fektethet be. Az ilyen problémákkal küzdő vállalatok vagy szervezetek befektetési jegyeibe vagy rögzített kamatozású átruházható értékpapírjaiba történő befektetések különösen a nagy tőkeszükségletű vagy negatív eszközértékű kibocsátókkal, illetve jelenleg, korábban vagy a jövőben várhatóan gazdasági átalakításon áteső, fizetésképtelen vagy csődbe ment kibocsátókkal lehetnek kapcsolatosak. A kis kapitalizációjú vállalatok által kibocsátott értékpapírok likviditása időről időre megszűnhet, rövidtávon volatilisebbek lehetnek és a vételi és eladási árfolyam közötti különbség bessz hangulatú piaci időszakok esetén nagyobb lehet. A kis kapitalizációjú vállalatokba történő befektetések a nagy kapitalizációjú vállalatokba történő befektetésekhez képest magasabb kockázattal járhatnak. A kis kapitalizációjú értékpapírokat jobban befolyásolják a váratlan és nem prognosztizálható piaci trendek, mint a nagyobb, biztosabb alapokkal rendelkező vállalatokat, vagy a nagy piaci átlagot. Ezek a vállalatok korlátozott termékskálával, piacokkal és erőforrásokkal rendelkeznek, vagy célcsoportjuk viszonylag korlátozott. E vállalatok teljeskörű fejlődése hosszú időt vesz igénybe. Továbbá sok kisvállalat kevésbé gyakran és kisebb mennyiségben kereskedik saját értékpapírjaival, és ezért jobban kitett lehet a kiszámíthatatlan árfolyam trendeknek, mint a megbízható alapokkal rendelkező vállalatok. A kis kapitalizációjú vállalatok által kibocsátott értékpapírok a nagy kapitalizációjú vállalatok által kibocsátott értékpapírokhoz képest érzékenyebbek lehetnek a piaci trendekre. Ezek a tényezők megmagyarázzák e Részalapban lévő befektetési jegyek Nettó eszközértékének átlagon felüli ingadozását. A következő megfontolások különösen fontosak bizonyos piaci szegmensek vagy egyes feltörekvő piacok számára. Előfordulhat, hogy a Részalap bizonyos, a szegényebb vagy kevésbé fejlett, alacsony gazdasági fejlettségű és/vagy alacsony tőkéjű piacokkal és magas részvényárfolyamokkal, és pénzügyi volatilitással rendelkező országokra jellemző piaci szegmensekbe vagy feltörekvő piacokba fektet be. E piacok gazdasági fejlődésére vonatkozó kilátások sok esetben jelentősek, és akár annak lehetőségét is magukban hordozhatják, hogy emelkedő tendencia esetén felülmúlják a fejlett országok piacainak növekedését. Mindazonáltal az árakkal és devizákkal összefüggő volatilitás a feltörekvő piacokon általában magasabb. Néhány kormányzat jelentős befolyást tud gyakorolni a magán gazdasági szektorokra és e fejlődő országokban a politikai és társadalmi bizonytalanság számos formája is jelen lehet. Ezen országok legtöbbjére jellemző az a másik gyakori kockázat, hogy gazdaságaik rendkívül exportorientáltak, ezáltal nagymértékben függnek a nemzetközi kereskedelemtől. A túlterhelt infrastruktúrák és elavult pénzügyi rendszerek szintén kockázatot jelentenek bizonyos országok számára, és egyben környezeti problémákat is okozhatnak. Némely gazdaság ráadásul függ az áruexporttól és ezért a nyersanyagárak ingadozása által több tényező miatt is sebezhető. Bizonyos kedvezőtlen társadalmi és politikai környezetekben a kormányok kisajátításhoz és államosításhoz folyamodtak, elkobozták a vagyont, beavatkoztak a pénzügyi piacokba és a kereskedelmi fizetésekbe, korlátozásokat vezettek be a külföldi befektetőkre vonatkozóan és ellenőrzés alá vonták a tőzsdéket. Hasonló beavatkozás a jövőben ismét megtörténhet. Némely feltörekvő piac emellett a befektetésből származó jövedelmek forrásadóján túl különböző mértékű tőkenyereség-adóval sújthatja a külföldi befektetőket. Általában elmondható, hogy a feltörekvő piacokon használt számviteli, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási módszerek jelentős mértékben eltérnek a fejlett piaci módszerektől. A fejlett piacokhoz képest némely feltörekvő piac csekély mértékben szabályozza vagy ellenőrzi a befektetői tevékenységet. A fejlődő országok pénzügyi piacai nem olyan nagyok, mint a fejlett országoké, emellett sokkal alacsonyabb tranzakciós volument kínálnak, ami nagy árfolyam-ingadozást és a likviditás hiányát eredményezheti. Előfordulhat, hogy a pénzügyi kapitalizáció és a tranzakciós volumen nagymértékben korlátozott számú iparágat képviselő, korlátozott számú kibocsátóra koncentrálódik.











ING (L) 














































































A befektetők és pénzügyi közvetítők is nagymértékben koncentráltak lehetnek. Ezek a tényezők kedvezőtlenül befolyásolhatják a Részalapba történő befektetések időrendiségét, értékelését vagy értékesítését. Az értékpapír-tranzakciók szabályozásához kapcsolódó gyakorlatok a feltörekvő piacokon a fejlett piacokhoz képest nagyobb kockázattal járhatnak, különösen azért, mert a Részalap kevésbé tőkésített brókereket és ügyleti partnereket kényszerül igénybe venni. Ezenkívül a eszközök megőrzése és nyilvántartása gyakran megbízhatatlan. A fizetési határidők arra késztethetik a Részalapot, hogy befektetési lehetőségekről lemondjon, ha a Részalap nincs abban a helyzetben, hogy értékpapírjait megszerezze vagy értékesítse. A letétkezelő bank az összes érintett piacon felelős a levelezőbankok megfelelő kiválasztásáért és monitorálásáért, a luxemburgi törvények szerint alkalmazandó szabályozásoknak és jogszabályoknak megfelelően. Bizonyos feltörekvő piacokon a részvénykönyvek nem tartoznak hatékony állami monitoring alá, és nem minden esetben függetlenek a kibocsátóktól. Fennáll a csalás, hanyagság, kibocsátói befolyás és a vagyon letagadásának kockázata. Egyéb tényezőkkel kombinálva ezek a részvénynyilvántartás teljes megsemmisülését eredményezhetik. A Részalap ebben az esetben képtelen lenne érvényesíteni a befektetők kárpótláshoz való jogát. Míg a fentebb ismertetett tényezők az egyedi piaci szegmens és a kérdéses feltörekvő piac függvényében nagyobb kockázatot idézhetnek elő, ezeket a kockázatokat csökkenteni lehet e piacok tevékenységei közötti korreláció csökkentésével és/vagy a Részalapon belüli befektetések diverzifikálásával. Az első nyilvános tőzsdei bevezetésbe, vagy új hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések esetén az első nyilvános tőzsdei bevezetésben résztvevő értékpapírok, vagy az új hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyama egyéb értékpapírok árfolyamához képest nagy és nem prognosztizálható árfolyamingadozásoknak lehet kitett. A strukturált termékek olyan átruházható értékpapírok, amelyeket kizárólag bizonyos más befektetések (mögöttes befektetés) befektetési jellemzőinek átrendezése miatt állítanak össze, kibocsátójuk pedig egy első osztályú pénzintézet. Ezek az intézetek olyan átruházható értékpapírokat (strukturált termékeket) bocsátanak ki, amelyek fedezetét a mögöttes befektetés biztosítja, vagy amelyek a mögöttes befektetés érdekeihez kapcsolódnak. A Részalap bármilyen strukturált termékbe befektethet, korlátozás nélkül ideértve különösen a strukturált részvény termékeket, strukturált termékeket tőkevédelemmel, és strukturált termékeket többek között az ING Csoport által ajánlott vállalatok által kibocsátott mögöttes befektetésekkel. A mögöttes befektetéseknek meg kell felelniük a Részalap előzőekben kifejtett befektetési céljainak, és azokat a jelen tájékoztató III. része „Befektetési korlátok” c. III. fejezetben ismertetett befektetési korlátok meghatározásánál figyelembe kell venni. A strukturált termékek a mögöttes befektetésekhez kapcsolódó kockázatoknak kitettek, és ezeket nagyobb mértékű volatilitás jellemzi, mint a mögöttes eszközökbe történő közvetlen befektetéseket.

A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.




















































































Befektetői ajánlás A Részalap különösen a II. Részben meghatározott dinamikus befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI.

Az alap típusa Rögzített kamatozású eszközökbe történő befektetések

Referenciadeviza Euró (EUR)

Portfóliókezelő ING Asset Management B.V.











ING (L) 
































































































































































Az ING (L) Invest Absolute Return Bond részalap Befektetésijegy-osztályai

A Részalap egyes Befektetésijegy-osztályaira vonatkozó információk

Fizetési határidő

Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után.

A D és N Befektetésijegy-osztályok kereskedelmi megnevezése „ING Opportunity Obligatie Fonds”. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com oldalon érhető el.

Kiegészítő információk

Az Alapkezelő Teljesítménydíjra jogosult. A Teljesítési célérték az 1 havi EURIBOR plusz 3,00% (bruttó).


Maximális szolgáltatási díj

Maximális alapkezelési díj

Fix szolgáltatási díj

Maximális jegyzési díj

Maximális átváltási díj

D

-

0,75%

0,20%

-

I

-

0,50%

0,14%

N

-

0,40%

P

-

S

-

X

-


Maximális visszaváltási díj

Teljesítményarányos jutalék

-

-

-

2%

-

-

10%

0,20%

-

-

-

10%

0,20%

3%

3% Belgiumban, és 1% máshol

-

0,75%

0,50%

0,14%

2%

-

-

10%

-

10%

5%


1,25%

0,20%











ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Alternative Beta (ING (L) Alternatív Béta Befektetési Alap) Bevezető

az egyik fél egy megállapított – akár fix, akár változó – kamatláb szerint teljesít fizetéseket, miközben a másik fél az alapul szolgáló – az általa létrehozott jövedelmet és az esetleges tőkenyereséget egyaránt tartalmazó – eszköz hozama alapján teljesít fizetéseket.

A Részalap 2008. június 9-én indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap a fedezeti alapok indexének hozamát kívánja biztosítani, hagyományos és likvid piacok korlátozott számú, magas bétájú termékeinek vegyítése, kifinomult modellezési technikák alkalmazása és az allokáció dinamikus kezelése révén. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az HFRX Global Hedge Fund Index referenciaindex teljesítményét. E célból a vonatkozó piacoknak való kitettség kialakítása főként (vagyis legalább a nettó eszközök 2/3-ának megfelelő mértékben) az indexek széles köre alapján történik, mind lineáris instrumentumokba (pl. teljes hozamcserék, szabványosított határidős termékek, határidős ügyletek), mind nem lineáris instrumentumokba (pl. opciókba), prompt értékpapírokba, rögzített kamatozású pénzügyi eszközökbe (pl. készpénzeszközökbe, pénzpiaci instrumentumokba, kötvényekbe, betétekbe) való befektetések révén. Minden mögöttes eszköz elfogadható befektetés a többször módosított 2009/65/EGK irányelv értelmében, amelyről részletesebb ismertetést a jelen tájékoztató III. részében a III. fejezet A. szakasza ad. A Részalap semmi körülmények között nem fektet be fedezeti alapokba. A Részalapnak kitettsége lehet az eszközosztályok széles skálájával és olyan kockázati tényezőkkel szemben, mint a részvények, a deviza, a rögzített kamatozású biztosító értékpapírok, a tőzsdei áruk és a volatilitás (a felsorolás nem teljes körű). A befektetési döntéseket főként modellek vezérlik, kezelésük pedig dinamikus. Az itt használt modellt arra alakították ki, hogy meghatározza a vonatkozó piaci tényezők azon optimális együttesét és kombinációját, amely magyarázatul szolgálhat a befektetés tárgyát nem képezhető fedezeti alapok indexének („HFRI”) korábbi hozamaira, emellett képes legyen előretekintő magyarázat biztosítására is. A befektetés tárgyát nem képezhető fedezeti alapok indexe nemcsak olyan fedezeti alapokat tartalmaz, amelyekbe még be lehet fektetni, hanem olyan fedezeti alapokat is, amelyeket a befektetések számára már lezártak, ami azt jelenti, hogy hozamaik nem hozzáférhetőek. Ennél a terméknél az alapkezelési döntéseket a modell kimenetei vezérlik, erőteljesen összpontosítva a hatékony megvalósításra. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének 10%-áig és az átváltható kötvényeket), pénzpiaci értékpapírokba, betétekbe és devizákba, ÁÉKBV-k és más kollektív befektetési vállalatok befektetési jegyeibe. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A Részalap fedezési célból, a hatékony portfoliókezelés érdekében és/vagy a részalap befektetési stratégiájának részeként folyamodhat pénzügyi származékos termékekhez. A Részalap ezért befektethet a luxemburgi törvények szerint engedélyezett összes származékos pénzügyi eszközbe, ideértve (kizárólagosság nélkül) a következőket: -

A piac ingadozásaihoz kötődő származékos pénzügyi eszközöket, amilyenek a vételi és eladási opciók, csereügyletek és határidős értékpapír-kontraktusok, indexek, értékpapír-kosarak vagy más pénzügyi eszközök, a különbözeti kontraktusok („Contracts for Differences”, „CFD”), amelyek egy szabványosított határidős szerződésben foglalt megállapodáshoz kapcsolódnak, amely szerint az elszámoláskor a különbözeteket – a fizikai értékpapírok átadása helyett – készpénz fizetésével rendezik, valamint a teljes hozamcserék, amelyek csereügylethez kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök, amelyek keretében


-

A devizaárfolyamokhoz vagy mindenféle árfolyam-ingadozáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök, mint például a határidős devizakontraktusok vagy a devizavételi és –eladási opciók, a deviza-csereügyletek, a határidős devizaügyletek és a képzetes (proxy) kockázatfedezés, amelynek keretében a Részalap saját Referenciadevizájában lebonyolít egy fedezeti ügyletet (indexre vagy Referenciadevizára) egyetlen devizával szembeni kitettségre, oly módon, hogy egy másik, a saját Referenciadevizájához kapcsolódó devizát ad el vagy vesz meg.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.


Az alap típusa Vegyes pénzügyi eszközökből álló portfolióba történő befektetések

Referenciadeviza Amerikai dollár (USD)












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Alternative Beta részalapjának Befektetésijegy-osztályai





A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com. oldalon érhető el.






I

-

0,50%

0,20%

2%

-

N

-

0,50%

0,30%

-

-

P

-

1,00%

0,30%

3%


S

-

0,50%

0,20%

2%

-

X

-

1,30%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-















ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Asia ex Japan (ING (L) Ázsiai (kivéve Japán) befektetési alap) (2014. április 1-jétől: ING (L) Invest Asia ex Japan High Dividend (ING (L) Ázsiai (kivéve Japán) magas osztalékot fizető befektetési alap) Bevezető A részalap 2001. december 10-i hatállyal indult ING (L) Invest New Asia néven, miután az ING International ÁÉKBV 1994. május 24-én indult „New Asia Equity” Részvényalapja eszközeinek átadását követően 2003. május 16-án magába olvasztotta a következő Részalapokat: ING (L) Invest Philippines (1999. június 21-én indult), ING (L) Invest Korea (1998. március 16-án indult), ING (L) Invest Indonesia (1997. június 16-án indult) és ING (L) Invest Singapore & Malaysia (1997. augusztus 11-én indult). Az ING (L) Invest New Asia 2003. május 23-án magába olvasztotta az (1996. december 9-én indult) ING (L) Invest India Részalapot, valamint 2003. szeptember 22én a BBL Invest, BBL Invest Asian Growth és BBL Invest Thailand Részalapokat.

Befektetési célok és befektetési politika A részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) az ázsiai térségben (kivéve Japánt és Ausztráliát) alapított, illetve e tőzsdéken jegyzett vagy forgalmazott vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a befektetési alap nettó eszközértékének maximum 10%áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI All Country Asia Ex-Japan (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -

átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre vonatkozó opciók és tőzsdei határidős ügyletek

-

határidős index-ügyletek és -opciók

-

határidős kamatlábkötések, opciók és swapok

-

értéknövelő cserügyletek

-

határidős devizakontraktusok és devizaopciók.

A származékos pénzügyi eszközök ilyen, nem fedezési céllal történő felhasználásának kockázatait a jelen tájékoztató III. részének A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása c. II. fejezete ismerteti.



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.


Az alap típusa Részvényekbe történő befektetés


Portfóliókezelő ING Investment Management Advisors B.V.











ING (L) 
































































































































































Az ING (L) Invest Asia ex Japan részalap Befektetésijegy-osztályai (2014. április 1-jétől: ING (L) Invest Asia ex Japan High Dividend (ING (L) Ázsiai (kivéve Japán) magas osztalékot fizető befektetési alap)









A




1,50%

0,35%

5,50%

1%

D

-

1,40%

0,35%

-

-

I

-

0,60%

0,25%

2%

-

N

-

0,65%

0,35%

-

-

P

-

1,50%

0,35%

3%


S

-

0,60%

0,25%

2%

-

X

-

2%

0,35%

5%


Z

0,25%

-

-

-

-












ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Banking & Insurance (ING (L) Bankok és Biztosítók Részvényalap) Bevezető A Részalap 1997. augusztus 25-én indult. 2011. április 8-án a Részalap magába olvasztotta az (1998. május 25-én indított) ING (L) Invest European Banking & Insurance alapot.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) a pénzügyi szektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: bankok, fogyasztói finanszírozás, befektetési banki és brókeri tevékenységek, vagyonkezelés és biztosítás. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Financials (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


A származékos ügyletekhez kötődő, nem fedezeti célzattal kötött tranzakciók kockázatának leírása a Tájékoztató III. részének A „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása” c. II. fejezete ismerteti.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek


többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Banking & Insurance részalap Befektetésijegy-osztályai











A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-















ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Commodity Enhanced (ING (L) Kiemelt Árutőzsdei Alap) Bevezető

pénzügyi eszközöket is, korlátozás nélkül ideértve a következőket:

A Részalap 2010. július 27-én indult.

- átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre vonatkozó opciók és tőzsdei határidős ügyletek;

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy hatékony kitettséget érjen el egy diverzifikált áruportfolióval szemben, és túlszárnyalja a DJ-UBS Commodity (TR) referenciaindex teljesítményét. A Részalap e célját a következőkbe történő befektetés révén kívánja elérni: (1)

Az ING Investment Management által támogatott e célra kijelölt indexbe, amely az UBS ING Commodity Enhanced Excess Return Index, azaz UBS ING továbbfejlesztett árupiaci index (UBSINGCE). Az UBSINGCE egy diverzifikált árupiaci index, amelynek célja, hogy felülteljesítse a Dow Jones UBS Commodity Index Excess Returnt, azaz a Dow Jones UBS továbbfejlesztett árupiaci indexet (DJUBSCIER). Az UBSINGCE az index felülteljesítését úgy kívánja elérni, hogy árupiaci kitettségét a határidős árutőzsdei ügyletek görbéjén az index szponzora által kialakított és karbantartott saját algoritmusának megfelelően különböző pontokon pozícionálja. Az indexbe történő befektetést index csereügyletekkel valósítja meg, kiváló minősítéssel rendelkező ügyletei partnerek részvételével. Ezek a csereügyletek (swapok) a részalapnak lehetőséget teremtenek arra, hogy egy fix díj megfizetése fejében megkapja az UBSINGCE hozamát. A swap ügyletekből eredő partnerkockázat korlátozott azáltal, hogy a swap két lábát havonta visszaállítják (a swap piaci értékét nullára viszik). A Részalapnak továbbá lehetősége van bármikor lezárnia a nyitott pozíciókat (closeout). Célkitűzése elérése érdekében a Részalap a DJUBSCIER indexre kötött tőzsdei határidős ügyleteket és swapokat is igénybe vehet. A származékos ügyletekhez kötődő, nem fedezeti célzattal kötött tranzakciók kockázatának leírása a Tájékoztató III. részének A „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása” c. II. fejezete ismerteti. A Részalap nem vásárol közvetlenül fizikai árukat és nem használhat tőkeáttételt, vagy nem bocsátkozhat fedezetlen eladásokba a teljesítmény fokozása érdekében.

(2)

A Nettó eszközérték több mint 35%-ában az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírokból és/vagy pénzpiaci eszközökből álló portfolió, feltéve, hogy ez a kitettség összhangban van a 2010. évi törvény 45. Cikkelyének (1) bekezdésében leírt kockázatmegosztás elvével. Az befektetési célok elérése érdekében a Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének 10%-áig és az átváltható kötvényeket), pénzpiaci értékpapírokba, betétekbe és devizákba, ÁÉKBV-k és más kollektív befektetési vállalatok befektetési jegyeibe. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A Részalap továbbá igénybe vehet származékos


- határidős index-ügyletek és -opciók; - határidős kamatlábkötések, opciók és swapok; - értéknövelő csereügyletek; - határidős devizakontraktusok és devizaopciók.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősíthető. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.


Az alap típusa Vegyes pénzügyi eszközökből álló portfolióba történő befektetések.













ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Commodity Enhanced részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,50%

0,20%

2%

-

N

-

0,50%

0,30%

-

-

P

-

1%

0,30%

3%


S

-

0,50%

0,20%

2%

-

X

-

1,30%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Consumer Goods (ING (L) Fogyasztási Javak Részvényalap) Bevezető

„Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása” c. II. fejezete ismerteti.

Az 1997. november 20-án ING (L) Invest Shopping/ING (L) Vásárlás Részvényalap néven indult Részalap 2003. május 9-én magába olvasztotta az (1999. június 21-én indult) ING (L) Invest Free Time/ING (L) Szabadidő Részalapot.

Értékpapír-kölcsönzési és -visszavásárlási megállapodások (opérations a réméré)

Befektetési célok és befektetési politika

A Részalap részt vehet értékpapír-kölcsönzési és visszavásárlási megállapodásokban is.

A Részalap célja, hogy olyan portfólió kialakításával érjen el tőkenövekményt, amely vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) a fogyasztási javak szektorában működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: -

autók & autóalkatrészek,

-

tartós fogyasztási cikkek és ruházati cikkek (tartós fogyasztási cikkek, szabadidős felszerelések és termékek, textíliák és ruházat),

-

szállodák, éttermek, szabadidő-ágazat,

-

média,

-

forgalmazók (nagykereskedők, interneten és katalógusból történő kiskereskedelem, vegyes kiskereskedelem, szakosodott kiskereskedelem).

Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Consumer Discretionary (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


A származékos ügyletekhez kötődő, nem fedezeti célzattal kötött tranzakciók kockázatának leírása a Tájékoztató III. részének A


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Consumer Goods részalap Befektetésijegy-osztályai












A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Emerging Europe (ING (L) Feltörekvő Európa Részvényalap) Bevezető A Részalap 2001. december 10-i hatállyal indult, az ING International ÁÉKBV 2000. március 21-i kibocsátású „Emerging Europe Equity” (Feltörekvő Európa Részvényalap) Részalapja eszközeinek átadását követően. 2003. szeptember 22-én a Részalap magába olvasztotta a BBL Invest Emerging Europe Részalapot. 2011. április 8-án az ING (L) Invest Emerging Europe magába olvasztotta a (2008. január 21-én indított) ING (L) Invest Balkan alapot.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) olyan részvényekből és/vagy más átruházható értékpapírokból (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantokból – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvényekből) álló diverzifikált portfólióba fekteti be, amelyeket valamely feltörekvő európai országban alapított, ezek tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott vállalatok bocsátottak ki. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI EM Europe 10-40 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba.

többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. Figyelmeztetés Felhívjuk befektetőink figyelmét arra, hogy a Részalap Befektetési jegyeibe történő befektetés nagyobb kockázattal jár, mint a NyugatEurópa, Észak-Amerika és más fejlett országok legtöbb piacán általában tapasztalható kockázat. Ezek a kockázatok a következőket foglalják magukban: -

politikai kockázat: vagyis a politikai környezet és helyzet instabilitása és volatilitása;

-

gazdasági kockázat: vagyis a magas inflációs ráták, a nemrégiben privatizált vállalatokba történő befektetésekkel, a monetáris leértékelődéssel, a pénzügyi piacok kismértékű mozgásával kapcsolatos kockázatok;

-

jogi kockázat: bizonytalanság a törvények betartásával kapcsolatban, illetve a jogszabályok elismertetésével és/vagy elfogadtatásával kapcsolatos általános nehézségek;

-

adózási kockázat: a fentiekben említett államok közül néhány esetében az adók nagyon magasak is lehetnek, és semmiféle garancia nincs arra, hogy a jogszabályokat egységesen és következetesen fogják értelmezni. A helyhatóságok gyakran rendelkeznek döntési jogkörrel új adók létrehozására, amelyek néha visszamenőlegesen is alkalmazhatók.

A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-






Fennáll az olyan veszteség kockázata is, amelyet az értékpapírok átadására, értékelésére, elszámolására és számvitelére vonatkozó megfelelő rendszerek, valamint az értékpapír-nyilvántartás, az értékpapírok őrzésének és az ügyletek elszámolásának hiányossága okoz, míg az ilyen kockázatok kevésbé elterjedtek Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és más fejlett országokban. Megjegyzendő, hogy a levelező bank nem mindig visel jogi felelősséget azért, vagy van olyan helyzetben, hogy a képviselői vagy alkalmazottai által tett lépésekből vagy elkövetett mulasztásokból eredő károkért kártérítést fizessen. A fentiekben kifejtett kockázatok eredményeként a befektetéseknél a volatilitás és a likviditáshiány sokkal nagyobb mértékű, amennyiben ezekben az államokban a piaci tőkeérték kisebb, mint a fejlett piacokon. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Emerging Europe részalap Befektetésijegy-osztályai












A

-

1,50%

0,35%

5,50%

1%

I

-

0,65%

0,25%

2%

-

P

-

1,50%

0,35%

3%


S

-

0,65%

0,25%

2%

-

X

-

2%

0,35%

5%


Z

0,25%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Emerging Markets High Dividend (ING (L) Feltörekvő Piacok Magas Hozamú Részvényalap) Bevezető A Részalap 2007. május 15-én ING (L) Invest Asia Pacific High Dividend részvényalap néven indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: ING (L) Invest Emerging Markets (ING (L) Feltörekvő Piacok Részvényalap) (2012. november 19.)

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (a Részalap nettó eszközértékének minimum 2/3-ig) olyan részvényekből vagy más átruházható értékpapírokból (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantokból – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvényekből), vagy mindkettőből álló diverzifikált portfólióba fekteti be, amelyeket Latin-Amerika (ideértve a Karib-szigeteket), Ázsia (Japán kivételével), Kelet-Európa, a Közel-Kelet és Afrika fejlődő országaiban alapított, ezek tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott vállalatok bocsátottak ki. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI (EM) Emerging Markets (Net) referencia index teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba, mint például amerikai forgatható letéti igazolások (ADR) és globális forgatható letéti igazolások. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144 A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként (legfeljebb a Részalap nettó eszközeinek 1/3-át) befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint olyan betétekbe, amelyek kapcsolódhatnak, vagy nem kapcsolódhatnak a Részalap nettó eszközeinek fent hivatkozott minimum 2/3-ához. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az


egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. Figyelmeztetés Felhívjuk befektetőink figyelmét arra, hogy a Részalap befektetési jegyeibe történő befektetés nagyobb kockázattal jár, mint a NyugatEurópa, Észak-Amerika és más fejlett országok legtöbb piacán általában tapasztalható kockázat. Ezek a kockázatok a következőket foglalják magukban: politikai kockázat: vagyis a politikai környezet és helyzet instabilitása és volatilitása környezet és helyzet; gazdasági kockázat: vagyis a magas inflációs ráták, a nemrégiben privatizált vállalatokba történő befektetésekkel, a monetáris leértékelődéssel, a pénzügyi piacok kismértékű mozgásával kapcsolatos kockázatok; jogi kockázat: bizonytalanság a törvények betartásával kapcsolatban, illetve a jogszabályok elismertetésével és/vagy elfogadtatásával kapcsolatos általános nehézségek; adózási kockázat: a fentiekben említett államok közül néhány esetében az adók nagyon magasak is lehetnek, és semmiféle garancia nincs arra, hogy a jogszabályokat egységesen és következetesen fogják értelmezni. A helyhatóságok gyakran rendelkeznek döntési jogkörrel új adók létrehozására, amelyek néha visszamenőlegesen is alkalmazhatók. Fennáll az olyan veszteség kockázata is, amelyet az értékpapírok átadására, értékelésére, elszámolására és számvitelére vonatkozó megfelelő rendszerek, valamint az értékpapír-nyilvántartás, az értékpapírok őrzésének és az ügyletek elszámolásának hiányossága okoz, míg az ilyen kockázatok kevésbé elterjedtek Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és más fejlett országokban. Megjegyzendő, hogy a levelező bank nem mindig visel jogi felelősséget azért, vagy van olyan helyzetben, hogy a képviselői vagy alkalmazottai által tett lépésekből vagy elkövetett mulasztásokból eredő károkért kártérítést fizessen. A fentiekben kifejtett kockázatok eredményeként a befektetéseknél a volatilitás és a likviditáshiány sokkal nagyobb mértékű, amennyiben ezekben az államokban a piaci tőkeérték kisebb, mint a fejlett piacokon. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Emerging Markets High Dividend részalap Befektetésijegy-osztályai












A

-

1,50%

0,35%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,25%

2%

-

N

-

0,65%

0,35%

-

-

P

-

1,50%

0,35%

3%


S

-

0,60%

0,25%

2%

-

X

-

2%

0,35%

5%


Z

0,25%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Energy (ING (L) Energia Részvényalap) Bevezető A befektetési alap 1997. november 20-án indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) az energia szektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: -

olaj és gáz (kutatás, kitermelés, finomítás és/vagy olaj- és gázszállítás);

-

energetikai berendezések és szolgáltatások (fúróberendezések és más, energetikával kapcsolatos berendezések gyártása és szállítása, illetve kapcsolódó szolgáltatások)

Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Energy 10/40 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-



pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.

Figyelmeztetés Felhívjuk befektetőink figyelmét arra, hogy a Részalap Befektetési jegyeibe történő befektetés nagyobb kockázattal jár, mint a NyugatEurópa, Észak-Amerika és más fejlett országok legtöbb piacán általában tapasztalható kockázat. Ezek a kockázatok a következőket foglalják magukban: -


-


-


-


Fennáll az olyan veszteség kockázata is, amelyet az értékpapírok átadására, értékelésére, elszámolására és számvitelére vonatkozó megfelelő rendszerek, valamint az értékpapír-nyilvántartás, az értékpapírok őrzésének és az ügyletek elszámolásának hiányossága okoz, míg az ilyen kockázatok kevésbé elterjedtek Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és más fejlett országokban. Megjegyzendő, hogy a levelező bank nem mindig visel jogi felelősséget azért, vagy van olyan helyzetben, hogy a képviselői vagy alkalmazottai által tett lépésekből vagy elkövetett mulasztásokból eredő károkért kártérítést fizessen. A fentiekben kifejtett kockázatok eredményeként a befektetéseknél a volatilitás és a likviditáshiány sokkal nagyobb mértékű, amennyiben ezekben az államokban a piaci tőkeérték kisebb, mint a fejlett piacokon.



Az alap típusa


Referenciadeviza

A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e


Részvényekbe történő befektetés

Amerikai dollár (USD)












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Energy részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. Az Y Befektetésijegy-osztályban további 1%-os forgalmazási díj kerül felszámításra. Az Y Befektetésijegy-osztály Befektetési jegyeire vonatkozó visszaváltási kérelmek esetében a Befektetési jegyek visszaváltása a FIFO (az elsőként megvásárolt kerül először értékesítésre) elv alapján történik, amelyet részletesen az I. rész: A Kibocsátóra vonatkozó alapvető információk; III. Jegyzések, visszaváltások és átváltások című szakasz ismerteti.


A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com. oldalon érhető el.







A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Y

-

2%

0,30%

-

1%

Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest EURO Equity (ING (L) EURÓ Részvényalap) Bevezető A Részalap 2001. december 20-án indult. A Részalap a következő Részalapokat olvasztotta magába: ING (L) Invest Portugal (2003. április 11.), ING (L) Invest Greece (2003. április 11.), ING (L) Invest Top 30 Euro (2003. április 11.), ING (L) Invest Spanish Equity (2003. április 11.), BBL Invest Italy (2003. szeptember 29.), BBL Invest Spain (2003. szeptember 29.) and ING (L) Invest Dutch Equity (2011. április 8.).

érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.


E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.

A Részalap célja, hogy olyan portfólió kialakításával érjen el tőkenövekményt, amely vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) az eurózóna tőzsdéin jegyzett vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI EMU (Net) referenciaindex teljesítményét.

Befektetői ajánlás

A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be.


A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által


A Részalap különösen a II. Részben meghatározott dinamikus befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI.

Az alap típusa













ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest EURO Equity részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,48%

0,20%

2%

-

P

-

1,30%

0,30%

3%


S

-

0,48%

0,20%

2%

-

V

-

1,30%

0,20%

-

-

X

-

1,80%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Euro High Dividend (ING (L) Euro Magas Osztalékú Részvényekbe Fektető Alap) Bevezető A Részalap 1999. március 8-án indult, „Euro High Yield” (Euró Magas Hozam) néven.

Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika

A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket:

A határozatlan időtartamra létrejött Részalap célja a befektetett tőke növelése elsősorban úgy, hogy az euróövezet piaci átlagánál magasabb megtérülést ígérő európai részvényekbe fektet be. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI EMU (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközértékének legalább 75%-át tartósan az euróövezet piaci átlagánál magasabb megtérülést ígérő európai (ideértve Izlandot és Norvégiát is) részvényekbe fekteti. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-



2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja a befektetett tőke növelése elsősorban úgy, hogy az euróövezet országainak tőzsdéin jegyzett részvényekbe fektet be. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI EMU (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközértékének legalább 75%-át tartósan az euróövezet piaci átlagánál magasabb megtérülést ígérő európai (ideértve Izlandot és Norvégiát is) részvényekbe fekteti. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a


-


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Euro High Dividend részalap Befektetésijegy-osztályai












A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

N

-

0,60%

0,30%

-

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

V

-

1,50%

0,20%

-

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Euro Income (ING (L) Euróövezeti Részvényalap) Bevezető A Részalap 2005. szeptember 1-jén indult.

E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.



A Részalap elsődleges célkitűzése, hogy a befektetők számára magas szintű hozamot biztosítson. A tőkeérték növelése a Részalap másodlagos befektetési célkitűzése. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI EMU (Net) referenciaindex teljesítményét.


A Részalap befektetési célkitűzését úgy kívánja elérni, hogy eszközeit legalább kétharmad részben az euróövezet országaiban alapított, illetve e tőzsdéken jegyzett vagy forgalmazott vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti.


A Részalap a hozamot a portfólióban tartott vállalati törzsrészvényekre fizetett osztalékokból, továbbá részvényekre, illetve indexekre – így különösen Eurstoxx 50, DAX, CAC 40, AEX, Milan MIB30 Index és IBEX 35 – kiírt fedezett opciók díjbevételéből célozza meg elérni. A részvénypiaci árfolyamesések kockázatának mérsékelésére emellett származékos eszközök (derivatívák) alkalmazására is sor kerül. A származékos pénzügyi eszközök ilyen, nem fedezési céllal történő felhasználásának kockázatait a jelen tájékoztató III. részének A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.


Az alap típusa













ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Euro Income részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Europe High Dividend (ING (L) Magas Osztalékú Európai Részvényekbe Fektető Alap) Bevezető

A Részalap 2004. december 1-jén indult.

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika Ennek a határozatlan időre létrehozott Részalapnak a célja, hogy a befektetett tőke értékét elsődlegesen (legalább 2/3 részben) vonzó osztalékhozamot kínáló európai részvényekbe történő befektetések révén növelje. Ezeket a részvényeket olyan vállalatok bocsátják ki, amelyeket, a kelet-európai országokat kivéve, valamelyik európai országban alapítottak, ezek tőzsdéin jegyeznek vagy forgalmaznak. A kibocsátók olyan vállalatok, amelyek központi irodája vagy tevékenységük fő központja Európában van, kivéve a a kelet-európai országokat. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Europe (Net) referenciaindex teljesítményét. E Részalap nettó eszközeinek legalább kétharmadát a fentieknek megfelelő kibocsátók által kibocsátott olyan európai részvényekbe fekteti be, amelyek európai országokban vonzó osztalékhányadot kínálnak. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre vonatkozó opciók és tőzsdei határidős ügyletek -


-


-


-



2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy a befektetett tőke értékét elsődlegesen (legalább 2/3 részben) vonzó osztalékhozamot kínáló európai részvényekbe történő befektetések révén növelje. Ezeket a részvényeket olyan vállalatok bocsátják ki, amelyeket, a kelet-európai országokat kivéve, valamelyik európai országban alapítottak, ezek tőzsdéin jegyeznek vagy forgalmaznak. A kibocsátók olyan vállalatok, amelyek központi irodája vagy tevékenységük fő központja Európában van, kivéve a a kelet-európai országokat. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Europe (Net) referenciaindex teljesítményét.


E Részalap nettó eszközeinek legalább kétharmadát a fentieknek megfelelő kibocsátók által kibocsátott olyan európai részvényekbe fekteti be, amelyek európai országokban vonzó osztalékhányadot kínálnak. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre vonatkozó opciók és tőzsdei határidős ügyletek -


-


-


-
















ING (L) 




































































































































Az alap típusa

Portfóliókezelő


ING Investment Management Advisors B.V.




























Az ING (L) Invest Europe High Dividend részalap Befektetésijegy-osztályai












A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

N

-

0,60%

0,30%

-

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

V

-

1,50%

0,20%

-

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Europe Opportunities (ING (L) Európai Lehetőségek Részvényalap) Bevezető A Részalap 2006. július 31-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: ING (L) Invest European Small Caps (2011. június 17.)

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja olyan diverzifikált portfolió kialakítása, amely vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) Európa országaiban alapított, e tőzsdéken jegyzett vagy forgalmazott vállalatok részvényeibe fekteti. A részvények kibocsátói olyan vállalatok, amelyek székhelye Európában található vagy itt végzik fő üzleti tevékenységüket.

többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.

A Részalap célja hosszú távú tőkenövekmény elérése az európai részvényuniverzum részvényei közül történő válogatás révén. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Europe (Net) referenciaindex teljesítményét.


A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba.


A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, kérjük vegye figyelembe, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap az eredeti átruházható értékpapírokba fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Europe Opportunities részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com oldalon érhető el.


Az e Részalap befektetési céljaira és politikájára jellemző portfólió forgalmazási hányad magasnak tekinthető.







I

-

0,60%

0,20%

2%

-

N

-

0,65%

0,30%

-

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Europe Sustainable Equity (ING (L) Fenntarthatósági elveket követő európai részvényalap) Bevezető A Részalap 2013. december 19-én indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban olyan vállalatok által kibocsátott részvények és/vagy más átruházható értékpapírok (átruházható értékpapírokra vonatkozó opciós utalványok – a Részalap nettó vagyonának maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti, amelyek a fenntartható fejlődés elvét követve működnek, továbbá a társadalmi elvek (emberi jogok, diszkriminációtilalom, gyermekmunka elleni küzdelem) és a környezetvédelmi elvek egyidejű tiszteletben tartása mellett jelentős pénzügyi teljesítményt érnek el. A „maga nemében a legjobb” szempont alapján a kiválasztás azokra a társaságokra alapul, amelyek ezeknek a kritériumoknak a leginkább megfelelnek. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Europe (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik.


Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 
































































































































































Az ING (L) Invest Europe Sustainable Equity (ING (L) Fenntarthatósági elveket követő európai részvényalap) Részalap Befektetésijegy-osztályai

A Részalap egyes Befektetésijegy-osztályaira vonatkozó információk Fizetési határidő

Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra.









I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


Z

0,20%

-

-

-

-












ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest European Equity (ING (L) Európai Részvényalap) Bevezető A Részalap az ING International ÁÉKBV 1997. október 17-én létrehozott „European Equity” (Európai Részvényalap) eszközeinek átadásával, illetve az ING (L) Invest Europe (Európa Alap) Részalappal 2001. december 20-án történő egyesüléssel jött létre. Az alap ezenkívül a következő alapokat olvasztotta magába 2003. szeptember 29-én: BBL Invest Scandinavia, BBL Invest United Kingdom és BBL Invest Switzerland. Továbbá 2011. április 8-án: az (1999. április 19-én alapított) ING (L) Invest European Sector Allocation részalap.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) olyan részvényekből és/vagy más átruházható értékpapírokból (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantokból – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvényekből) álló diverzifikált portfólióba fekteti be, amelyeket bármely iparosodott európai országban alapított, ezek tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott vállalatok bocsátottak ki. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Europe (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba.

A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.



Az alap típusa

A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.


A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-

















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest European Equity részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,48%

0,20%

2%

-

N

-

0,65%

0,30%

-

-

P

-

1,30%

0,30%

3%


S

-

0,48%

0,20%

2%

-

V

-

1,30%

0,20%

-

-

X

-

1,80%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest European Real Estate (ING (L) Európai Ingatlanvállalatok Részvényalap) Bevezető A Részalap 1993. december 20-án indult ING (L) Invest Europa Immo néven (korábban Europa Fund Immo). Az új név 2003. május 23-tól hatályos.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) Európa valamely országában alapított, tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott, az ingatlanszektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az 10/40 GPR 250 Europe 20% UK (Net) referenciaindex teljesítményét.

érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen és tárgykörben eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen és tárgykörben eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.







Referenciadeviza



-


-


-


-






Az alap típusa

Euró (EUR)












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest European Real Estate részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,60%

0,20%

2%

-

N

-

0,65%

0,30%

-

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest First Class Multi Asset Bevezető A Részalap az Igazgatóság döntésétől függően indul.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy bármilyen piaci körülmények között vonzó hozamot érjen el az alábbi eszközosztályokba történő befektetés révén. A Részalap elsősorban mindig befektetésre javasolt minősítésű adósságok, készpénz-helyettesítő eszközök és rövid lejáratú adósságok kombinációjába fektet be. A Részalap kiegészítő jelleggel szintén befektethet az alább meghatározott egyéb eszközosztályokba (eszközalapú és jelzálogfedezetű értékpapírokba a Részalap nettő eszközeinek maximum 20%-a erejéig).

Választható befektetések

teljesítményére. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.

Befektetői ajánlás A Részalap különösen a II. Részben meghatározott semleges befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI.

Az alap típusa Befektetések vegyes instrumentumokba

A Részalap befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig), kötvényekbe, részvényekbe, pénzpiaci eszközökbe, a 144A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a teljes tájékoztató III. része a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A. szakaszában leírtaknak megfelelően. Azonban az eszközalapú értékpapírokba történő befektetések a részalap nettó eszközeinek 20%-ra korlátozódnak. Amikor a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet, az alap Nettó eszközértéke jobban ingadozhat, mintha az alap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok árfolyamingadozása (volatilitása) nagyobb. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-

kamatláb-csereügyletek, határidős kötések és opciók,

-


-

hitelkockázati csereügyletek

-


A származékos pénzügyi eszközök ilyen, nem fedezési céllal történő felhasználásának kockázatait a jelen tájékoztató III. részének A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célkitűzések elérésére használt pénzügyi eszközökhöz társuló teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamok ingadozása hatással lehet a Részalap














ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest First Class Class Multi Asset részalap Befektetésijegy-osztályai










A forgalmazó(k)nak fizetendő maximum jegyzési díj


I

0,60%

-

0,15%

2%

-

P

1,20%

-

0,25%

3%


S

0,60%

-

0,15%

2%

-

X

2,00%

-

0,25%

5%


Z

-

0,15%

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest First Class Multi Asset Premium (ING (L) Első osztályú több eszközös prémium befektetési alap) Bevezető A Részalap az Igazgatóság döntésétől függően indul.

Befektetési célok és befektetési politika A stratégia rugalmas befektetési megközelítést alkalmaz, amelynek célja, hogy reagáljon a gyorsan változó piaci környezetre. A Portfóliókezelő a portfólió diverzifikálása érdekében befektethet hagyományos eszközökbe (például részvényekbe, kötvényekbe és készpénzbe), valamint kifinomultabb befektetési stratégiákba (pl. származékos technikák igénybevételével). A befektetési cél eléréséhez más eszközosztályok és instrumentumok is igénybe vehetők. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. A Részalap céljainak elérése érdekében long és short pozíciókat is kialakíthat származékos eszközök segítségével. A Részalap célja, hogy pozitív befektetési hozamokat biztosítson, és egy teljes piaci ciklus alatt túlteljesítse az egy hónapos EURIBOR referenciaindexet. A Részalap befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig), kötvényekbe, részvényekbe, pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a III. rész a „Befektetési korlátozások” című III. fejezetének „Választható befektetések” című A. szakaszában leírtaknak megfelelően. Amikor a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet, az alap Nettó eszközértéke jobban ingadozhat, mintha az alap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok árfolyamingadozása (volatilitása) nagyobb. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -

gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. Ez a stratégia magas szintű tőkeáttételt eredményezhet. A jelen tájékoztató kiadásának időpontjában a tőkeáttétel szintje a Részalap Nettó eszközértékének 0% és 500% között lehet. A Rendelet előírásának megfelelően megjegyzendő, hogy a tőkeáttétel mértékének kiszámítása a felhasznált származékos eszközök elvi értékeinek összegzésével történik – figyelmen kívül hagyva a részalapoknál esetleg fennálló nettósítási és fedezeti megállapodásokat, noha ezek a megállapodások alkalmazásra kerülnek a kockázat csökkentésére. Tájékoztatás céljából a 10-788 ESMA Iránymutatásban részletezett Kötelezettségátváltási módszerből származó várható tőkeáttételi szint is kiszámításra kerül. A jelen tájékoztató kiadásának időpontjában a Kötelezettségátváltási módszerrel elérhető tőkeáttétel szintje várhatóan a Részalap Nettó eszközértékének 100%. Az előző módszerrel ellentétben a Kötelezettségátváltási módszer – bizonyos körülmények között – lehetővé teszi a nettósítási és fedezeti ügyletek figyelembevételét. Ebből adódóan az Alapkezelő társaság úgy véli, hogy a kötelezettség alapú megközelítéssel a tőkeáttétel szintje jobban tükrözi és jeleníti meg a Részalap piaci kockázatának szintjét. A tőkeáttétellel kapcsolatban további információkat a tájékoztató III. részének IV. fejezetében talál. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.



A Részalap különösen a II. Részben meghatározott semleges befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI.

Az alap típusa

-


-

kamatláb-csereügyletek, határidős kötések és opciók,

-


Befektetések vegyes instrumentumokba

-

hitelkockázati csereügyletek határidős devizakontraktusok és devizaopciók.

Referenciadeviza

-

A származékos pénzügyi eszközök ilyen, nem fedezési céllal történő felhasználásának kockázatait a jelen tájékoztató III. részének A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak


Euró (EUR)












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest First Class Multi Asset Premium részalap Befektetésijegy-osztályai











I

-

0,60%

0,15%

2%

-

P

-

1,20%

0,25%

3%


S

-

0,60%

0,15%

2%

-

X

-

2,00%

0,25%

5%


Z

0,15%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest First Class Protection (ING (L) Első osztályú védelmet biztosító befektetési alap) Bevezető

A Részalap kockázati jellemzői

A Részalap 2011. május 27-én indult, ING (L) Index Linked Fund Continuous Click Fund Euro (ING (L) Indexkövető Alap Folyamatos Elektronikus Euró Alap) néven. A Részalap a következő Részalapokat olvasztotta magába: Continuous Click Euro (2011. május 27.) az ING Index Linked Fund ÁÉKBV Részalapja, ING (L) Index Linked Fund Protected Mix 70 (2012. december 14.), ING (L) Index Linked Fund Protected Mix 80 (2012. december 14.) és ING (L) Index Linked Protected Mix 90 (2012. december 14.).

A befektetési célkitűzések elérésére használt pénzügyi eszközökhöz társuló teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy részlegesen részt vegyen egy jól ismert európai részvényindex teljesítőképességének növekedésében, miközben átruházható és rögzített kamatozású értékpapírokba történő dinamikus befektetés révén igyekszik napi szinten fenntartani az előző 365 naptári nap során elért legmagasabb Nettó eszközérték 90%-ának megfelelő védelmi szintet. Ez azt jelenti, hogy elvben a Részalapba befektetők számíthatnak arra, hogy a Nettó eszközérték bármely adott 365 naptári napból álló időszak alatt nem fog 10%-ot meghaladó mértékben csökkenni. Ez a „védelmi szint” minden egyes Értékelési napon a www.ingim.com weboldalon kerül közzétételre. Ez azonban nem jelent garanciát a tőke megőrzésére. A védelmi szint kiszámításakor a 2012. november 1-je előtti időszakban számolt Nettó eszközértékek nem kerülnek figyelembevételre. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok alatt olyan részvényeket értünk, amelyek egy viszonylag magas piaci kapitalizáció és közkézhányad által jellemzett európai vállalatokat tartalmazó, jól ismert európai index részét képezik, így biztosítva a könnyű értékesíthetőséget és a likviditást. Ehelyett használhatók az adott indexre vonatkozó határidős ügyletek, opciók és warrantok, tőzsdén kívüli („OTC”) opciók, swap szerződések és határidős kötések a jelen kibocsátási tájékoztató III. része „Technikák és eszközök” című 4. fejezetének első bekezdésében ismertetett korlátokon belül. Rögzített kamatozású értékpapírok alatt minden olyan rögzített kamatozású értékpapírt értünk, amely megfelel a 2010. december 17-i luxemburgi törvény 41. Cikkelyének, például a kormányok, önkormányzatok, nemzetek feletti szervezetek vagy az EU vagy OECD tagállamokban székhellyel rendelkező vállalatok által közvetlenül és/vagy befektetési alapok, visszavásárlási ügyletek, illetve fordított visszavásárlási ügyletek révén kibocsátott és saját valutájukban jegyzett rögzített vagy lebegő kamatozású kötvényeket vagy középlejáratú kötelezvényeket, a jelen kibocsátási tájékoztató III. részének „Befektetési korlátozások” című III. és „Technikák és eszközök” című IV. fejezete szerint, továbbá a pénzpiaci eszközöket, pl. letéti jegyeket („CD-k”), kereskedelmi váltókat („CP-k”), valamint a lekötött betéteket. A védelmi szint fenntartását a részvények és rögzített kamatozású értékpapírok közötti allokációnak a részvény- és tőkepiaci események által kiváltott szisztematikus kiigazítása biztosítja. Noha a védelem érdekében a részalap minden megfelelő intézkedést megtesz, nincs garancia arra, hogy befektetési célját eléri. Szokatlanul kedvezőtlen piaci körülmények (például elhúzódó kedvezőtlen piaci mozgások) esetén az Igazgatóság fenntartja a jogot a Részalap portfóliójában található befektetések módosítására (ami a védelmi szint kiszámításához használt Nettó eszközérték visszaállításával járhat), amennyiben azt a befektetési célok elérése és a befektetők érdekeinek megóvása érdekében szükségesnek ítéli meg. A Részalap betartja a III. rész „Befektetési korlátozások” című III. fejezetében ismertetett korlátozásokat.





Az alap típusa A portfolió emelkedésének optimalizálása a részvények és rögzített kamatozású értékpapírok közötti dinamikus allokációval az árfolyamcsökkenés elleni védelem biztosítása mellett.













ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest First Class Protection Részalap Befektetésijegy-osztályai









N

-

0,36%

P

-

0,72%


Fix szolgáltatási díj 0,20% 0,20%



-

-

5%

0,5% fizetendő a forgalmazónak, és 0,5% fizetendő a Kibocsátónak













ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Food & Beverages (ING (L) Élelmiszeripari Részvényalap) Bevezető A Részalap 1996. augusztus 19-án indult. 2011. április 8-án az ING (L) Invest Food & Beverages magába olvasztotta az (1998. március 23-án indított) ING (L) Invest European Food & Beverages részalapot.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy olyan portfólió kialakításával érjen el tőkenövekményt, amely vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) a fő fogyasztási javak szektorában működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: -

élelmiszerek, italok és dohányáruk gyártói, illetve forgalmazói,

-

háztartási cikkek, illetve higiéniai cikkek gyártói,

-

élelmiszerek és gyógyszeripari termékek forgalmazói.

Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Consumer Staples (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Food & Beverages részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. Az Y Befektetésijegy-osztályban további 1%-os forgalmazási díj kerül felszámításra. Az Y Befektetésijegy-osztály Befektetési jegyeire vonatkozó visszaváltási kérelmek esetében a Befektetési jegyek visszaváltása a FIFO (az elsőként megvásárolt kerül először értékesítésre) elv alapján történik, amelyet részletesen az I. rész: A Kibocsátóra vonatkozó alapvető információk; III. Jegyzések, visszaváltások és átváltások; Visszaváltások című szakasz ismerteti.









A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Y

-

2%

0,30%

-

1%

Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Global High Dividend (ING (L) Globális Magas Osztalékú Részvényekbe Fektető Alap) Bevezető A Részalap 2002. április 15-én indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) a világ bármely országában alapított, tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott és vonzó osztalékhozamot kínáló vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba.

amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.




Referenciadeviza


Euró (EUR)



-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg,













ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Global High Dividend részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A W Befektetésijegy-osztályban további 0,50%-os forgalmazási díj kerül felszámításra.






A




1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

W

-

2,00%

0,30%

-

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Global Opportunities Bevezető A Részalap 2006. április 18-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: ING (L) Invest Europe Growth (2012. január 13.).


amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.

A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) a világ bármely országában telephellyel rendelkező, bármely tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott vállalatok által kibocsátott részvényeket és átruházható értékpapírokat (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantokat – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvényeket) tartalmazó diverzifikált portfolióba fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI AC World (Net) referenciaindex teljesítményét.



Az alap típusa

A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Global Opportunities részalap Befektetésijegy-osztályai









A




1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

N

-

0,65%

0,30%

-

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Global Real Estate (ING (L) Globális Ingatlan Részvényalap) Bevezető A Részalap 2006. május 2-án indult.

Befektetési cél és befektetési politika 2013. március 31ig A Részalap vagyonát a világ bármely országában alapított, tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, és az ingatlanszektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a (Net Return) referencia index teljesítményét. A portfóliókezelő olyan vállalatok közül választ, amelyek fő bevételi forrása vagy fő tevékenysége az ingatlanokhoz, ingatlankezeléshez és/vagy ingatlanfejlesztéshez kötődik. A portfoliókezelő legalább 3 különböző országban fektet be, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is. A befektetések kiválasztásakor a portfoliókezelő szigorú portfoliókialakítási eljárást követ, amelynek két fő lépése a következő: (1) Először a portfoliókezelő a befektetési szektorok és a befektetési régiók közül választ, és a nyilvános valamint zártkörű ingatlanpiaci tendenciák és feltételek szisztematikus elemzésével meghatározza e szektorok és régiók arányát a portfólióban. (2) Másodszor a portfoliókezelő az ING által kifejlesztett értékelési folyamat alapján meghatározza azon befektetéseket, amelyek aktuálisan átlag feletti hozamot termelnek és átlag feletti növekedési potenciállal rendelkeznek. Ez az értékelési folyamat különböző tényezőket vizsgál: (i) a vállalkozás értékét és vagyonát, (ii) a vállalat tőkeszerkezetét, (iii) a vállalatvezetést és a vállalati stratégiát. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokba és más kollektív befektetési vállalkozásokba történő befektetések azonban nem haladhatják meg a nettó eszközérték 10%át. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-



warrantokat a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


A származékos pénzügyi eszközök ilyen, nem fedezési céllal történő felhasználásának kockázatait a jelen tájékoztató III. részének A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása című II. fejezete ismerteti


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.

Befektetési cél és befektetési politika 2013. április 1jétől


A Részalap vagyonát a világ bármely országában alapított, ott tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, és az ingatlanszektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti. A Portfóliókezelő olyan vállalatok közül választ, amelyek fő bevételi forrása vagy fő tevékenysége az ingatlanokhoz, ingatlankezeléshez és/vagy ingatlanfejlesztéshez kötődik. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a 10/40 GPR 250 Global Net referenciaindex teljesítményét.


A Részalap értékpapírokba

kiegészítésként befektethet más átruházható (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló















ING (L) 




















































































































Portfóliókezelő

2014. április 1-től:

2014. március 31-ig:

ING Asset Management B.V.











































CBRE Clarion Securities LLC

Az ING (L) Invest Global Real Estate részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Greater China (ING (L) Nagy-Kína Részvényalap) Bevezető A Részalap 1999. augusztus 30-án indult ING (L) Invest Taiwan (Tajvan részvényalap) néven. Az új név 2003. május 23-tól hatályos. 2003. szeptember 22-én a Részalap magába olvasztotta a BBL Invest Hong Kong & China Részalapot.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) olyan részvényekből és/vagy más átruházható értékpapírokból (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantokból – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvényekből) álló diverzifikált portfólióba fekteti be, amelyeket a következő feltörekvő országok valamelyikében alapított, tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott vállalatok bocsátottak ki: Kínai Népköztársaság, Hongkong és Tajvan. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Golden Dragon (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik.


Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.




Portfóliókezelő UBS Global Asset Management (Hong Kong) Limited











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Greater China részalap Befektetésijegy-osztályai









A




1,50%

0,35%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,25%

2%

-

N

-

0,65%

0,35%

-

-

P

-

1,50%

0,35%

3%


S

-

0,60%

0,25%

2%

-

X

-

2,00%

0,35%

5%


Y

-

2,00%

0,35%

-

1%

Z

0,25%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Health Care (ING (L) Egészségügyi Részvényalap) Bevezető A Részalap 1996. június 10-i hatállyal indult. A Részalap a következő Részalapokat olvasztotta magába: ING (L) Invest European Health Care (2011. április 8.) és ING (L) Invest Biotechnology (2011. július 18.).

A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) az egészségügyi szektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: egészségügyi berendezések és szolgáltatások egészségügyi berendezések és fogyóeszközök egészségügyi termékek forgalmazóit, az alapvető szolgáltatásokat biztosító cégeket, illetve az létesítmények tulajdonosait és üzemeltetőit);

-

gyógyszerek illetve biotechnológiai fejlesztése, előállítása és értékesítése.

(ideértve az gyártóit, az egészségügyi egészségügyi

termékek

kutatása,

Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Health Care (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-







-


A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Health Care részalap Befektetésijegy-osztályai





A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com oldalon érhető el.




A




1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2,00%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Industrials (ING (L) Ipari Részvényalap) Bevezető A Részalap 2002. augusztus 26-án indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) az ipari szektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: -

tőkejavak gyártása és forgalmazása (ideértve a repüléstechnikát és a védelmi ipart, építőanyagokat, az építőipart és a gépészetet, a villamos berendezéseket, az ipari konglomerátumokat, a gépgyártást, a kereskedelmi vállalatokat és forgalmazókat);

-

kereskedelmi szolgáltatások nyújtása (ideértve a nyomdaipart, az adatfeldolgozást, a foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatásokat, a környezetvédelmi szolgáltatásokat, valamint az irodai szolgáltatásokat és fogyóeszközöket);

-

szállítási szolgáltatások nyújtása (ideértve a légitársaságokat, futárszolgálatokat, a tengeri hajózást, a közúti és vasúti szállítást és a szállítmányozás infrastruktúráját).

Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Industrials 10/40 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Industrials részalap Befektetésijegy-osztályai









A




1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Computer Technology (ING (L) Számítástechnika Részvényalap) Bevezető A Részalap 1998. január 12-i hatállyal indult ING (L) Information Technology néven. A Részalap a következő Részalapokat olvasztotta magába: ING (L) Invest Internet (2003. május 9.), ING (L) Invest Nasdaq (2006. szeptember 13.), ING (L) Invest IT (2006. szeptember 13.) és ING (L) Invest New Technology Leaders (2011. április 8.).

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) olyan részvényekből és/vagy más átruházható értékpapírokból (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantokból – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvényekből) álló diverzifikált portfólióba fekteti be, amelyeket az információtechnológia ágazatában működő vállalatok bocsátottak ki, és amelyek hasznot fognak húzni a technológia fejlesztéséből, továbbfejlesztéséből és felhasználásából. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: -

technológiai szoftver és szolgáltatások, ideértve azokat a vállalatokat, amelyek a különféle területek, pl. az internet, az alkalmazásszoftverek, az informatikai rendszerek és/vagy az adatbázis-kezelés számára fejlesztenek szoftvereket, és azokat, amelyek információtechnológiai tanácsadást és szolgáltatásokat nyújtanak.

-

technológiai hardverek és berendezések, ideértve a kommunikációs berendezések, a számítógépek és perifériák, a félvezetők és a kapcsolódó termékek gyártásához felhasznált elektronikus berendezések és műszerek gyártóit és forgalmazóit.

Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Information Technology10/40 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be (a jelen tájékoztató 1. oldalán meghatározottak szerint). A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Information Technology részalap Befektetésijegy-osztályai









A




1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Japan (ING (L) Japán Részvényalap) Bevezető A Részalap 2001. december 17-i hatállyal indult, az 1997. október 17-i kibocsátású ING International ÁÉKBV „Japanese Equity” (Japán Részvényalap) Részalap eszközeinek átadását követően. A Részalap 2003. szeptember 22-én magába olvasztotta a BBL Invest Japan részvényalapot.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) a Japánban alapított, japán tőzsdéken jegyzett vagy forgalmazott vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Japan (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló


befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.



Referenciadeviza Japán yen (JPY)

Portfóliókezelő Nomura Asset Management Co. Ltd.











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Japan részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,30%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

V

-

1,30%

0,20%

-

-

X

-

1,80%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Latin America (ING (L) Latin-Amerikai Részvényalap) Bevezető A Részalap 2001. december 10-i hatállyal indult, az 1994. május 24-én indult ING International ÁÉKBV „Latin America Equity” (Latin-amerikai Részvényalap) Részalap eszközeinek átadását követően. A Részalap 2003. április 17-én magába olvasztotta az ING (L) Invest Brazil részvényalapot (indult 2000. január 17-én), továbbá 2003. szeptember 22-én a BBL Invest Latin America részalapot.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) LatinAmerikában (beleértve a Karib-szigeteket) alapított, ottani tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI EM Latin America 10/40 (Net) referenciaindex teljesítményét.

amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.


Az alap típusa




Referenciadeviza



-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg,



Portfóliókezelő ING Investment Management International LLC.











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Latin America részalap Befektetésijegy-osztályai









A




1,50%

0,35%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,25%

2%

-

N

-

0,65%

0,35%

-

-

P

-

1,50%

0,35%

3%


S

-

0,60%

0,25%

2%

-

X

-

2%

0,35%

5%


Y

-

2%

0,35%

-

1%

Z

0,25%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Materials (ING (L) Alapanyagok Részvényalap)


Bevezető

A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.

Az 1997. november 20-án ING (L) Invest Chemicals néven indított Részalap 2003. május 23-án magába olvasztotta az (1994. február 7én indított) ING (L) Invest Metals and Mining – fémipari és bányászati – Részalapot. 2011. április 8-án az ING (L) Invest Materials magába olvasztotta a (2000. szeptember 4-én indult) ING (L) Invest European Materials, korábbi nevén ING (L) Invest European Cyclicals Részalapot.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) az anyagszektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: vegyi anyagok, építőanyagok, konténerek és csomagolás, fémek és bányászat (ideértve az acélt), papír és erdészeti termékek. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Materials (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-





















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Materials részalap Befektetésijegy-osztályai









A




1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Y

-

2%

0,30%

-

1%

Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Middle East & North Africa (ING (L) KözelKeleti és Észak-Afrikai Részvényalap) Bevezető A Részalap 2008. december 3-án indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) ÉszakAfrikában és Közel-Keleten (Izraelen kívül) székhellyel rendelkező, vagy gazdasági tevékenységük túlnyomó részét ezeken a területeken folytató vállalatok, vagy – holdingtársaságok esetében – az ezeken a területeken székhellyel rendelkező vállalatokban meghatározó részesedéssel rendelkező társaságok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak diverzifikált portfoliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a S&P Pan Arab Composite Large Mid Cap Index (Net) referenciaindex teljesítményét. A referencia index a kockázat kezelésének és teljesítmény mérésének referenciájaként használatos, nem pedig a portfólió összeállításának alapjaként. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének 40%-áig és az átváltható kötvényeket), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe és bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-

határidős, opciós és csereügyletek (swapok)

-

teljes hozamcserék, amelyek egy olyan csere-megállapodáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi instrumentumok, amelynek keretében a felek egyike egy megadott – fix vagy változó – kamatláb alapján teljesít fizetéseket, egy mögöttes eszköz (alaptermék) hozamától függően, amely hozam magában foglalja mind az abból származó jövedelmeket, mind az esetleges tőkenyereségeket.



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak


minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. A warrantokba történő befektetések révén a befektetők ki vannak téve az ilyen instrumentumokkal összefüggő partnerkockázatnak. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.




Portfóliókezelő ING Investment Management (Middle East) Limited











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Middle East & North Africa részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. Értékelési nap hétfőtől csütörtökig minden Munkanap.






A




1,50%

0,35%

5,50%

1%

I

-

0,85%

0,25%

2%

-

N

-

0,65%

0,35%

-

-

P

-

1,50%

0,35%

3%


S

-

0,85%

0,25%

2%

-

X

-

2%

0,35%

5%


Z

0,25%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Prestige & Luxe (ING (L) Presztízs- és Luxusjavak Részvényalap) Bevezető A Részalap 1998. január 12-én indult. 2011. április 8-án az ING (L) Invest Prestige & Luxe magába olvasztotta az (1998. június 2-án indított) ING (L) Invest Global Brands alapot, ez utóbbi 2003. április 17-én magába olvasztotta az ING (L) Invest Futuris alapot.

megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.



A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) olyan részvényekből és/vagy más átruházható értékpapírokból (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantokból – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – átváltható kötvényekből) álló diverzifikált portfolióba fekteti, amelyeket a nemzetközi piacon szilárd helyet elfoglaló, megbecsült és luxus márkanevekhez kapcsolódó vállalatok bocsátanak ki.





Referenciadeviza



-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben



Az alap típusa

Euró (EUR)












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Prestige & Luxe részalap Befektetésijegy-osztályai









A




1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Sustainable Equity (ING (L) Fenntartható Részvényalap) Bevezető A Részalap 2000. június 19-én indult ING (L) Invest Sustainable Growth néven.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) olyan vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó vagyonának maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti, amelyek a fenntartható fejlődés elvét követve működnek, továbbá a társadalmi elvek (emberi jogok, diszkriminációtilalom, gyermekmunka elleni küzdelem) és a környezetvédelmi elvek egyidejű tiszteletben tartása mellett jelentős pénzügyi teljesítményt érnek el. A „maga nemében a legjobb” szempont alapján a kiválasztás azokra a társaságokra alapul, amelyek ezeknek a kritériumoknak a leginkább megfelelnek. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-





amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Sustainable Equity részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra.






D




1,40%

0,30%

-

-

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

N

-

0,65%

0,30%

-

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,20%

2%

-

V

-

1,50%

0,20%

-

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Telecom (ING (L) Telekommunikációs Részvényalap) Bevezető A Részalap 1995. november 6-én indult. A Részalap a következő Részalapokat olvasztotta magába: ING (L) Invest Mobile Telecom (2003. május 23.) és ING (L) Invest European Telecom (2011. április 8.).

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát nagyrészt (legalább 2/3 részben) a telekommunikációs szektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. Kifejezetten a vonalas-, drótnélküliés mobil telekommunikációs szolgáltatásokat, üvegszálas kábelhálózatokat és/vagy szélessávú kommunikációs szolgáltatásokat kínáló vállalatok részvényei érintettetek. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Telecommunication Services 10/40 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Telecom részalap Befektetésijegy-osztályai









A




1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest US (Enhanced Core Concentrated) (ING (L) USA (Koncentrált Kibővített Alaptevékenység) Részvényalap) Bevezető A Részalap 1997. október 17-én indult az ING International ÁÉKBV North American Equity Részalap (a korábbi ING (L) Invest North America) eszközeinek átadását követően. Az új név 2003. május 23-tól hatályos. 2003. szeptember 22-én a Részalap magába olvasztotta a BBL Invest America Részalapot.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) az Amerikai Egyesült Államokban alapított, annak tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfoliójába fekteti. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI S&P 500 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az


egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.




Portfóliókezelő ING Investment Management Co. LLC











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest US (Enhanced Core Concentrated) részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,48%

0,20%

2%

-

P

-

1,30%

0,30%

3%


S

-

0,48%

0,20%

2%

-

V

-

1,30%

0,20%

-

-

X

-

1,80%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest US (Enhanced Core Large Cap) (ING (L) USA (Nagy kapitalizációjú Kibővített Alaptevékenység) Részvényalap) Bevezető A Részalap 2011. december 16-án, az ING (L) Selected Strategies SICAV „US Enhanced Core Large Cap” Részalapjának összeolvadását követően indult.

2014. április 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy hosszú távú tőkenövekedést érjen el elsősorban valamennyi gazdasági szektor nagy kapitalizációjú amerikai részvényeinek diverzifikált portfoliójába történő befektetés révén, miközben az S&P 500 indexhez hasonló piaci kockázati szintet és portfolió jellemzőket tart fenn. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI S&P 500 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap aktív alapkezelést alkalmaz, amelynek kifejezett célja, hogy felülteljesítse ezt a magas kapitalizációjú amerikai indexet, amely nagyon hasonló kockázati és portfolió jellemzőkkel rendelkezik. A kvantitatív rangsorolási modellek az index minden egyes részvényét szisztematikusan rangsorolják a részvények teljesítményét előre jelző és racionális fundamentális alappal rendelkező tényezők felhasználásával. Ezáltal olyan vállalatokat lehet azonosítani, amelyek valószínűleg felül- vagy alul fogják teljesíteni az indexet; a rangsorban a legjobb helyen szereplő részvényeket a portfoliókezelő túlsúlyozza, míg a rosszabb helyen szereplőket alulsúlyozza, teljesen elkerüli, vagy kiveszi a portfolióból. A kockázat szabályozása ágazati és kibocsátói diverzifikáció révén történik, piaci időzítés és makrogazdasági előrejelzés nélkül. Az Részalap nagymértékben diverzifikált. Származékos eszközök csak fedezési célra használhatók. A Részalapnak mindenkor be kell tartania a jelen tájékoztató III. Részének „Technikák és eszközök” című 4. fejezetében meghatározott limiteket és korlátozásokat. A Részalap tartalmazhat kiegészítő likvid eszközöket. Ha a piaci feltételek szükségessé teszik, a Részalap ideiglenesen nettó eszközeinek nagyobb részét likvid eszközökben tarthatja. A befektetők figyelmét a jelen tájékoztató III. részének „A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” c. 2. fejezetében. A Részalapba történő befektetések befektetési kockázata átlagos. E Részalapba történő befektetést minden befektető megfontolhatja.

2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy hosszú távú tőkenövekedést érjen el elsősorban valamennyi gazdasági szektor nagy kapitalizációjú amerikai részvényeinek diverzifikált portfoliójába történő befektetés révén, miközben az S&P 500 indexhez hasonló piaci kockázati szintet és portfolió jellemzőket tart fenn. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI S&P 500 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap aktív alapkezelést alkalmaz, amelynek kifejezett célja, hogy felülteljesítse ezt a magas kapitalizációjú amerikai indexet, amely nagyon hasonló kockázati és portfolió jellemzőkkel rendelkezik. A kvantitatív rangsorolási modellek az index minden egyes részvényét szisztematikusan rangsorolják a részvények teljesítményét előre jelző és racionális fundamentális alappal rendelkező tényezők felhasználásával. Ezáltal olyan vállalatokat lehet azonosítani, amelyek valószínűleg felül- vagy alul fogják teljesíteni az indexet; a rangsorban


a legjobb helyen szereplő részvényeket a portfoliókezelő túlsúlyozza, míg a rosszabb helyen szereplőket alulsúlyozza, teljesen elkerüli, vagy kiveszi a portfolióból. A kockázat szabályozása ágazati és kibocsátói diverzifikáció révén történik, piaci időzítés és makrogazdasági előrejelzés nélkül. Az Részalap nagymértékben diverzifikált. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


A származékos ügyletekhez kötődő, nem fedezeti célzattal kötött tranzakciók kockázatait a Tájékoztató III. részének A „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.













ING (L) 















































































































Referenciadeviza




















































Az alap típusa Amerikai nagy kapitalizációjú részvényalap

Az ING (L) Invest US Enhanced Core Large Cap részalap Befektetésijegy-osztályai











P

-

1%

0,20%

3%


I

-

0,48%

0,20%

2%

-

S

-

0,48%

0,20%

2%

-

V

-

1,30%

0,20%

-

-

X

-

1,50%

0,20%

5%

3% Belgiumban és máshol

Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest US Growth (ING (L) USA Növekedési Részvényalap) Bevezető A Részalap 2006. október 20-án indult.

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja az amerikai nagy kapitalizációjú részvények és az amerikai részvénypiaci referencia-indexek felülteljesítése. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Russell 1000 Growth (TR) referenciaindex teljesítményét. A Részalap vagyonát legalább 2/3 részben az USA-ban székhellyel rendelkező, illetve üzleti tevékenysége meghatározó részét az USAban végző vállalatok részvényeibe fekteti. A Részalap célja, hogy bármely piaci környezetben a vállalt magas kockázati szinthez mérten versenyképes hozamot érjen el. Az alkalmazott „bottom-up” stratégia egy szigorú elemzési folyamat eredményeként választja ki az egyes értékpapírokat. 1000 blue chip vállalat közül kerülnek ki a befektetésre érdemes részvények, amely befektetési univerzum első szűkítése egy kvantitatív elemzés által történik – a mutatószámokat a portfóliókezelő határozza meg. A portfoliókezelő elvégzi a legjobbként rangsorolt részvények további fundamentális elemzését is. A vételi és az eladási döntések a portfoliókezelő kvalitatív döntései alapján történnek. A befektetési folyamatot mindkét szakaszban a piaci lendület, a piaci várakozások és az értékelés alakítja. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-



2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja az amerikai nagy kapitalizációjú részvények és az amerikai részvénypiaci referencia-indexek felülteljesítése. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI Russell 1000 Growth (TR) referenciaindex teljesítményét.


A Részalap vagyonát legalább 2/3 részben az USA-ban székhellyel rendelkező, illetve üzleti tevékenysége meghatározó részét az USAban végző vállalatok részvényeibe fekteti. A Részalap célja, hogy bármely piaci környezetben a vállalt magas kockázati szinthez mérten versenyképes hozamot érjen el. Az alkalmazott „bottom-up” stratégia egy szigorú elemzési folyamat eredményeként választja ki az egyes értékpapírokat. 1000 blue chip vállalat közül kerülnek ki a befektetésre érdemes részvények, amely befektetési univerzum első szűkítése egy kvantitatív elemzés által történik – a mutatószámokat a portfóliókezelő határozza meg. A portfoliókezelő elvégzi a legjobbként rangsorolt részvények további fundamentális elemzését is. A vételi és az eladási döntések a portfoliókezelő kvalitatív döntései alapján történnek. A befektetési folyamatot mindkét szakaszban a piaci lendület, a piaci várakozások és az értékelés alakítja. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló











ING (L) 














































































befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.


































































































ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest US Growth részalap Befektetésijegy-osztályai












A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest US High Dividend (ING (L) USA Magas Osztalékú Részvényekbe Fektető Alap) Bevezető A Részalap 2005. március 14-én indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap eszközeinek minimum kétharmadát az Amerikai Egyesült Államokban alapított, illetve annak tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott, vonzó osztalékhányadot kínáló vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fekteti. A részvények kibocsátói olyan vállalatok, amelyek vállalati központja vagy fő tevékenysége az Egyesült Államokban található. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI S&P 500 (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak,


mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.

Befektetői ajánlás A Részalap különösen a II. Részben meghatározott dinamikus befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI



Portfóliókezelő 2014. március 31-ig: ING Investment Management International LLC. 2014. április 1-től: ING Investment Management Advisors B.V.











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest US High Dividend részalap Befektetésijegy-osztályai












A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

N

-

0,60%

0,30%

-

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Y

-

2%

0,30%

-

1%

Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest Utilities (ING (L) Közművek Részvényalap) Bevezető A Részalap 1999. január 11-én indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap elsősorban (legalább 2/3 részben) a közműszektorban működő vállalatok részvényeinek és/vagy más átruházható értékpapírjainak (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig –, valamint átváltható kötvények) diverzifikált portfóliójába fektet be. Különösen a következő iparágakban tevékenységet folytató vállalatok részvényei érintettek: -

áram-, gáz- vagy vízszolgáltatók;

-

diverzifikált közmű-szolgáltatók és független áramtermelők (a villamos energia független előállítói és/vagy forgalmazói).

Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World Utilities (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – forgalmazott részvényekbe, és más tulajdonosi jogokat megtestesítő papírokba. A Részalap fenntartja a jogot, hogy nettó eszközértékének maximum 20%-áig „144A szabályozású értékpapírokba” fektessen be. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-



érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra. Figyelmeztetés Felhívjuk befektetőink figyelmét arra, hogy a Részalap Befektetési jegyeibe történő befektetés nagyobb kockázattal jár, mint a NyugatEurópa, Észak-Amerika és más fejlett országok legtöbb piacán általában tapasztalható kockázat. Ezek a kockázatok a következőket foglalják magukban: -


-


-


-


Fennáll az olyan veszteség kockázata is, amelyet az értékpapírok átadására, értékelésére, elszámolására és számvitelére vonatkozó megfelelő rendszerek, valamint az értékpapír-nyilvántartás, az értékpapírok őrzésének és az ügyletek elszámolásának hiányossága okoz, míg az ilyen kockázatok kevésbé elterjedtek Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és más fejlett országokban. Megjegyzendő, hogy a levelező bank nem mindig visel jogi felelősséget azért, vagy van olyan helyzetben, hogy a képviselői vagy alkalmazottai által tett lépésekből vagy elkövetett mulasztásokból eredő károkért kártérítést fizessen. A fentiekben kifejtett kockázatok eredményeként a befektetéseknél a volatilitás és a likviditáshiány sokkal nagyobb mértékű, amennyiben ezekben az államokban a piaci tőkeérték kisebb, mint a fejlett piacokon.



Az alap típusa


Referenciadeviza
















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Utilities részalap Befektetésijegy-osztályai












A

-

1,50%

0,30%

5,50%

1%

I

-

0,60%

0,20%

2%

-

P

-

1,50%

0,30%

3%


S

-

0,60%

0,20%

2%

-

X

-

2%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Invest World (ING (L) Világméretű Részvényalap Bevezető A Részalap 1993. december 20-án indult (az ING International ÁÉKBV „Global Equity” (Globális Részvényalap) Részalapjának beolvasztását követően). 2003. április 17-én a Részalap magába olvasztotta az ING (L) Invest Top 30 World Részalapot (indult: 2000. május 22).

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap vagyonát elsősorban (legalább 2/3 részben) olyan részvényekből és/vagy más átruházható értékpapírokból (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantokból – a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig – és átváltható kötvényekből) álló diverzifikált portfólióba fekteti be, amelyeket a világ tetszőleges országban alapított, ezek tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott vállalatok bocsátottak ki. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az MSCI World (Net) referenciaindex teljesítményét.

kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.



Az alap típusa


Euró (EUR)

A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-ig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe is a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-




A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt részvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A Részalap likviditási



Referenciadeviza Portfóliókezelő ING Asset Management B.V.











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest World részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,48%

0,20%

2%

-

P

-

1,30%

0,30%

3%


S

-

0,48%

0,20%

2%

-

V

-

1,30%

0,20%

-

-

X

-

1,80%

0,30%

5%


Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Patrimonial EMD Opportunities (ING (L) Örökíthető Feltörekvő Piaci Lehetőségek Alap) Bevezető

saját referenciadevizájában bonyolít le egy fedezeti ügyletet (indexre vagy referenciadevizára) egyetlen devizával szembeni kitettségre, oly módon, hogy egy másik, a saját referenciadevizájához szorosan kapcsolódó devizát ad el vagy vesz meg.

A Részalap az Igazgatóság döntésétől függően indul.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap a feltörekvő piacokra összpontosít. A Részalap portfólióját elsősorban feltörekvő piaci adósságpapírokba fekteti be átruházható értékpapírok révén közvetlenül és/vagy alapok, illetve tőzsdén forgalmazott alapok („ETF”) révén közvetetten.

-


-

Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, amelyek célja az adott referencia kamathoz kapcsolódó hitelkockázat izolálása illetve átadása, mint például a kamatfelár derivátumok, hitel bedőlési swapok (CDS), amelyeknél az ügyleti partner (a védelem megvásárlója) időszakos díjat fizet a védelem eladójának feltételes fizetéséért, miután a referencia kibocsátó hitelképességi problémával szembesült. A védelem megvásárlójának vagy a referencia kibocsátó által kibocsátott bizonyos kötvényeket kell névértéken (vagy másik referencia értéken, vagy egy meghatározott kötési árfolyamon) eladnia a hitelképességi probléma felmerülésekor, vagy készpénzben jut a piaci árfolyam és a referencia árfolyam alapján számított kifizetéshez. A hitelképességi probléma rendszerint a hitelminősítő ügynökségek által adott minősítés lerontását, csődöt, fizetésképtelenséget, kényszer vagyonkezelést (végrehajtást), adósság-átütemezést vagy nemfizetést jelent. A hitel bedőlési swapok magasabb kockázattal járhatnak, mint közvetlenül a kötvényekbe történő befektetések. A hitel bedőlési swapok a kötvénypiacokhoz képest piaca néha kevésbé likvid.

Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a következő indexekből álló Benchmark teljesítményét. 25% JP Morgan EMBI Global Diversified, 15% JP Morgan Corporate EMBI Diversified, 25% JP Morgan ELMI Plus, 35% JP Morgan GBI-EM Global Diversified. Ezt taktikai eszköz-allokáció egészíti ki, a hosszú távú eszközallokációtól való rövid távú eltérések kiaknázása érdekében. A feltörekvő piaci adósságpapírokat kormányzati szervek és/vagy olyan vállalatok bocsátják ki, amelyek székhelye feltörekvő piaci országban található, vagy amelyek tevékenységük túlnyomó részét feltörekvő piacokon fejtik ki. A feltörekvő piacok közé tartozik Dél- és Közép-Amerika (beleértve a Karib térséget is), Közép-Európa, Kelet-Európa, Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet. A Részalap kiegészítésképp nem feltörekvő piaci eszközosztályokba is befektethet. A Részalap többségében az alább választható befektetésekbe fektet:

meghatározott

világszerte

A Részalap befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a jelen tájékoztató III. része a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A. szakaszában leírtaknak megfelelően. Amikor a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet, az alap Nettó eszközértéke jobban ingadozhat, mintha az alap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok árfolyamingadozása (volatilitása) nagyobb. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be. A jelen tájékoztató III. része „Pénzügyi technikák és eszközök” című IV. fejezetének rendelkezéseitől eltérően a Részalap használhat származékos pénzügyi eszközöket fedezési céllal a hatékony portfoliókezelés biztosítása, és a Részalap céljainak elérése érdekében. A Részalap továbbá igénybe vehet bármilyen, a luxemburgi jogszabályok alapján engedélyezett származékos pénzügyi eszközöket is, korlátozás nélkül ideértve a következőket: -

A piaci ingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a vételi és eladási opciók, a csereügyletek (swap) és a határidős értékpapír-kontraktusok, indexek, áruindexek, értékpapírokból képzett kosarak vagy bármely más pénzügyi eszköz, valamint a teljes hozamcserék, amelyek egy olyan csere-megállapodáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök, amelynek keretében a felek egyike egy megadott – fix vagy változó – kamatláb alapján teljesít fizetéseket, egy mögöttes eszköz (alaptermék) hozamától függően, amely hozam magában foglalja mind az abból származó jövedelmeket, mind az esetleges tőkenyereségeket;

-

Mindenféle devizaárfolyamhoz vagy árfolyam-ingadozáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök, mint például a határidős devizakontraktusok vagy a devizavételi és –eladási opciók, a deviza-csereügyletek, a határidős devizaügyletek és a fiktív (proxy) kockázatfedezés, amelynek keretében a Részalap


A származékos pénzügyi eszközök ilyen, nem fedezési céllal történő felhasználásának kockázatait a jelen tájékoztató III. részének A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása c. II. fejezete ismerteti.

Értékpapír-kölcsönzési és –visszavásárlási megállapodások (opérations à réméré) A Részalap részt vehet értékpapír-kölcsönzési és visszavásárlási megállapodásokban is.

A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.











ING (L) 
















































































Az alap típusa Rögzített kamatozású eszközosztályokba történő befektetések.



Részportfólió-kezelő A Részportfolió-kezelőként eljáró ING Asset Management B.V. társaság a portfólió ázsiai-csendes-óceáni részének vagyonkezelésével az ING Investment Management Asia Pacific (Singapore) Ltd. társaságot bízza meg. Az ING Asset Management B.V. társaság a portfólió vagyonkezelésével részlegesen a Részportfólió-kezelőként eljáró ING Investment Management International LLC. társaságot bízza meg. A megbízás korlátozás nélkül kiterjed a portfóliókezelési folyamat egyes elemeire a különböző időzónák és helyi piacok megfelelő kezelésének céljából.






























































































ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Invest Patrimonial EMD Opportunities részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,72%

0,15%

2%

-

N

-

0,60%

0,30%

-

-

P

-

1,20%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

X

-

1,50%

0,30%

5%















ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund AAA ABS (ING (L) Renta AAA ABS Alap) Bevezető A Részalap 2013. október 4-én indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy elsősorban AAA/Aaa/AAA minősítésű (sorrendben a Standard & Poors, Moody’s és Fitch minősítése alapján) eszközalapú értékpapírokba (ABS) fektessen be. Az ABS olyan rögzített kamatozású értékpapír, amelynél a kamatra és biztosítékra való jogot a mögöttes biztosíték vagy annak bevételei fedezik. A biztosíték gazdasági kockázatait és előnyeit értékpapírosítási program segítségével egy vállalkozás, pénzintézet vagy más szervezet közvetlenül vagy közvetve a kibocsátó félnek adja át. A biztosíték, vagy a biztosítékból származó bevételek köthetők lakóépületre szóló jelzálogokhoz, hitelkártya-kölcsönökhöz, diákhitelekhez és lízingszerződésekhez, azonban nem korlátozhatók ezekre. A biztosíték minősítése az értékpapír megvásárlásakor történik. A minősítésben legalább egy AAA/Aaa/AAA minősítésnek (sorrendben a Standard & Poors, Moody’s és Fitch minősítése alapján) kell szerepelnie. Az ABS eszközök kockázatoknak kitettek, mint például a hitelkockázat és a likviditási kockázat, amelyek a kapcsolt biztosíték minőségéből származnak; illetve az összetett műveletekre vonatkozó jogi kockázat. E kockázatok jelentkezésekor előfordulhat a nettó eszközérték lefelé vagy felfelé történő korrigálása. Ezen eszközök jellegzetességei miatt a Részalap csak intézményi befektetők számára elérhető. A befektetéseket globális piacokon kell végrehajtani. Azonban a devizakockázat korlátozása érdekében az alap referenciadevizájától (euro) eltérő devizában tartott értékpapírokból eredő összes devizakockázatot az alap – elvben –az euróval szemben fedezi. Ez megvalósulhat az euróval szembeni devizakockázat fedezésével az eurótól eltérő devizákban jegyzett eszközöknél, a III. rész „Technikák és eszközök” című IV. fejezetében ismertetett technikák és pénzügyi eszközök felhasználásával. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


értéktőzsdei indexekre vonatkozó határidős és opciós ügyletek -


-


-

tőzsdén kívüli határidős devizakötések, tőzsdei határidős devizakötések és tranzakciók, deviza vételi és eladási opciók, deviza swapok

-

hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak


-



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célkitűzések elérésére használt pénzügyi eszközökhöz társuló teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.



Referenciadeviza EURÓ (EUR)












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund AAA ABS részalap Befektetésijegy-osztályai



Maximum három banki munkanappal a vonatkozó értékelési nap után. A részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája hetente elérhető a www.ingim.com oldalon.



Az alább feltüntetett fix szolgáltatási díjak a nem fedezett Befektetésijegy-osztályokra vonatkoznak. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra.


Maximális éves alapkezelési díj




I

-

0,36%

0,14%

2%


P

-

0,65%

0,20%

3%


Z

0,14

-

-

-















ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Asian Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta Ázsia Adósságpapírjai (Kemény valuta) Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én ING (L) Renta Fund Asian Debt néven indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Asian Debt (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy egy elsődlegesen (legalább 2/3 részben) ázsiai kibocsátók (pl. Szingapúr, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Dél-Korea, Tajvan, a Fülöp-szigetek, India, Hongkong és Kína) által kibocsátott és főként (legalább 2/3 részben) USA dollárban jegyzett kötvényekből és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív kezelésével érjen el hozamokat. Más országok ugyanebben a földrajzi körzetben akkor jöhetnek szóba, ha kötvény- és pénzpiacaik éretté váltak. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan JACI referenciaindex teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, kérjük vegye figyelembe, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap az eredeti átruházható értékpapírokba fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-

értéktőzsdei indexekre vonatkozó határidős és opciós ügyletek

-


-


-


Ez a Részalap olyan, jól tájékozott befektetőknek van szánva, akik portfoliójuk egy részét a növekedésben lévő, vonzó hosszú távú befektetési lehetőségeket kínáló ázsiai piacokon kívánják befektetni. Ezeken a piacokon azonban a kockázat mértéke az átlagosnál nagyobb.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az


egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamok ingadozása hatással lehet a Részalap teljesítményére. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.




Portfóliókezelő ING Investment Management Asia Pacific (Singapore) Ltd











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Asian Debt (Hard Currency) részalap Befektetésijegy-osztályai




Jegyzési, visszaváltási és átváltási megbízások határideje

Minden Értékelési napon közép-európai idő szerint 11:00 óra A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra. Az Y Befektetésijegy-osztályban további 1%-os forgalmazási díj kerül felszámításra.


Az Y Befektetésijegy-osztály Befektetési jegyeire vonatkozó visszaváltási kérelmek esetében a Befektetési jegyek visszaváltása a FIFO (az elsőként megvásárolt kerül először értékesítésre) elv alapján történik, amelyet részletesen az I. rész: A Kibocsátóra vonatkozó alapvető információk; III. Jegyzések, visszaváltások és átváltások című szakasz ismerteti. A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com. oldalon érhető el.







I

-

0,72%

0,15%

2%

-

N

-

0,50%

0,30%

-

-

P

-

1,00%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

X

-

1,50%

0,30%

5%


Y

-

1,50%

0,30%

-

1%

Z

0,15%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Asian Debt (Local Bond) ING (L) Renta Fund Ázsiai Adósságpapírok (helyi kötvény) Alap) Bevezető A Részalap 2012. február 10-én indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy többségében ázsiai kibocsátók által kibocsátott, és/vagy az ázsiai országok (korlátozás nélkül ideértve Szingapúrt, Malajziát, Thaiföldet, Indonéziát, Dél-Koreát, Tajvant, a Fülöp-szigeteket, Indiát, Hongkongot és Kínát) valutáiban jegyzett, vagy azoknak kitett, rögzített kamatozású értékpapírokból, pénzpiaci eszközökből, származékos eszközökből és betétekből álló diverzifikált portfolióba történő befektetés révén érje el. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja az HSBC ALBI ex China ex India (Net) referenciaindex teljesítményét. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be. Továbbá a Részalap nettó eszközeit befektetheti olyan rögzített kamatozású átruházható értékpapírokba, származékos eszközökbe és pénzpiaci eszközökbe, amelyek vagy kemény valutákban (pl. euróban, USA dollárban) jegyzettek, vagy azoknak kitettek. Emellett, az alap befektethet strukturált termékekbe, vagyis a 2010. december 17-i törvény 41. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átruházható értékpapírokba, annak érdekében, hogy bizonyos konkrét piacokra belépjen és az adózással és letétkezeléssel kapcsolatos, a fejlődő országok piacain történő befektetések kapcsán felmerülő problémákat elkerülje. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig), eszközalapú értékpapírokba, legfeljebb a Részalap nettó eszközeinek 20%-áig, a 144 A szabály szerinti átruházható értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a teljes tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezetében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A Részalap fedezési célból, a hatékony portfoliókezelés érdekében és/vagy a részalap befektetési stratégiájának részeként folyamodhat pénzügyi származékos termékekhez. A Részalap ezért befektethet a luxemburgi törvények szerint engedélyezett összes származékos pénzügyi eszközbe, ideértve (kizárólagosság nélkül) a következőket: a. A piaci ingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a vételi és eladási opciók, a csereügyletek (swap) és a határidős értékpapír-kontraktusok, indexek, értékpapírokból képzett kosarak vagy bármely más pénzügyi eszköz, valamint a teljes hozamcserék, amelyek egy olyan csere-megállapodáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök, amelynek keretében a felek egyike egy megadott – fix vagy változó – kamatláb alapján teljesít fizetéseket, egy mögöttes eszköz (alaptermék) hozamától függően, amely hozam magában foglalja mind az abból származó jövedelmeket, mind az esetleges tőkenyereségeket.

ügyletet bonyolít le egy bizonyos devizával szembeni kitettség ellenében, oly módon, hogy egy másik, a Referenciadevizájához szorosan kapcsolódó másik devizát ad el vagy vásárol. c. A kamatlábkockázatokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a kamatlábakra vonatkozó vételi és eladási opciók, a kamatláb-csereügyletek, a határidős kamatláb-ügyletek, a swaption-ügyletek (swap-opció), amelyek során a partner díjat kap azért cserébe, hogy egy előzőleg megállapodott kamatláb szerint határidős csereügyletet hoz létre, arra az esetre, ha egy bizonyos, függőben lévő esemény bekövetkezne, például, amikor a határidős kamatlábakat egy referenciaindexhez, felső és alsó értékekhez (caps and floors) viszonyítva határozzák meg, és amelyeknél az eladó, az előre fizetett felár fejében beleegyezik, hogy a vevőt kártalanítsa, ha a kamatlábak a megállapodott szint fölé vagy alá mennek, bizonyos, előre megadott időpontokban, a megállapodás élettartama alatt. d. Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap’ teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel kerül meghatározásra.




b. Az árfolyamokhoz vagy a különféle valutaingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a határidős devizaszerződések vagy a devizára szóló vételi és eladási opciók, a határidős devizaszerződések és a proxy hedging, amelynek révén a Részalap Referenciadevizájára (egy indexre vagy Referenciadevizára) fedezetet biztosító













ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Asian Debt (Local Bond) részalap Befektetésijegy-osztályai





Minden Értékelési napon közép-európai idő szerint 11:00 óra A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra.









I

-

0,72%

0,15%

2%

-

P

-

1,00%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

X

-

1,50%

0,30%

5%


Z

0,15%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Asian High Yield (ING (L) Renta Ázsiai Magas Hozamú Alap) Bevezető A Részalap az Igazgatóság döntésétől függően indul.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap elsődlegesen (legalább 2/3 arányban) az Ázsiában, Japán kivételével, kibocsátott magas hozamú kötvényekbe vagy olyan vállalatok kötvényeibe fektet be, amelyek üzleti kitettségének túlnyomó része Ázsiában, kivéve Japánt keletkezik. Ezek a kötvények abban különböznek a hagyományos „befektetési fokozatú” kötvényektől, hogy kibocsátóik olyan vállalatok, amelyek kötelezettségvállalásaik maradéktalan betartására való képességük szempontjából magasabb kockázatot képviselnek, ami egyben a magas hozam magyarázata is. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a BofA Merrill Lynch Asian Dollar High Yield Corporate Constrained Index (20% Cap per Sector (Level 4)) referenciaindex teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-

hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak.

Figyelmeztetés: A minősítéseket neves hitelminősítő ügynökségek adják az olyan fix jövedelmet biztosító eszközökre, amelyekkel a piacon kereskedni lehet. Ezek a minősítések valós képet adnak a kibocsátó gazdálkodó egységekhez kapcsolódó hitelkockázatról: minél alacsonyabb a minősítés, annál magasabb a hitelkockázat. A kockázat ellensúlyozására azonban az a vállalat, amelynek ilyen a minősítése, magasabb hozamú kötvényeket fog kínálni. A minősítő ügynökségek által adott minősítések AAA (szinte nincs kockázat) és CCC (a bedőlés nagyon magas kockázata) között vannak. A magas hozamú piacokon a minősítések BB+ és CCC között vannak. Ezt szem előtt tartva a Részalap olyan, jól tájékozott befektetők számára alkalmas, akik tisztában vannak a választott befektetésekhez kapcsolódó kockázat mértékével.



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Asian High Yield részalap Befektetésijegy-osztályai




Minden Értékelési napon közép-európai idő szerint 11:00 óra A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra.









I

-

0,72%

0,15%

2%

-

P

-

1,00%

0,30%

3%















ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Belgian Government Euro (ING (L) Renta Belga Euró Államkötvények Alap) Bevezető A Részalap 2011. június 17-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Belgium Government Euro (2011. június 17.) az ING (L) Renta Fund II ÁÉKBV részalapja.

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap korlátlan időtartamra jött létre. A Részalap célja hozam elérése belga államkötvényekbe történő befektetések révén. A portfolió átlagos futamideje meghaladja a három évet. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan GBI Belgium (Traded) referenciaindex teljesítményét. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-


2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika



-


-


-


-


-



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata alacsony. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.


A Részalap célja hozam elérése belga államkötvényekbe történő befektetések révén. A portfolió átlagos futamideje meghaladja a három évet. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan GBI Belgium (Traded) referenciaindex teljesítményét.

Az alap típusa

A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.

Referenciadeviza


Rögzített kamatozású eszközökbe történő befektetések

Euró (EUR)












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Belgian Government Euro részalap Befektetésijegy-osztályai





A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra. A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com. oldalon érhető el.







I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Dollar (ING (L) Renta Dollár Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Dollar (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy elsődlegesen (legalább 2/3 részben) USA dollárban jegyzett kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe történő befektetés révén kötvényekből és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív kezelésével érjen el hozamot. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays US Aggregate referencia index teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, kérjük vegye figyelembe, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap az eredeti átruházható értékpapírokba fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-


A Részalap nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben befektethet eszközalapú értékpapírokba (asset-backed securities (ABS)) és jelzálog fedezetű értékpapírokba (mortgage-backed securities (MBS)) is, amelyek többsége a vásárláskor befektetésre javasolt minősítésű, azonban a tartási időszak alatt a minősítés a befektetésre javasolt minősítés alá romolhat, amely esetben a Portfóliókezelő belátása alapján az értékpapírok eladásra vagy további tartásra kerülnek. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok olyan értékpapírok, amelyek a mögöttes biztosítékból származó cash flowra vonatkozó követelést testesítenek meg. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok biztosítéka, amelybe a Részalap befektet, elsősorban kölcsönökből áll, mint a lakásvásárlási és kereskedelmi jelzáloghitelek, gépjárműkölcsönök és hitelkártya kölcsönök. Ezeket az értékpapírokat szabályozott piacokon forgalmazzák és fedezésük céljára olyan származékos eszközöket használhatnak fel, mint a deviza és kamatláb csereügyletek. A befektetésre javasolt minősítésű eszközalapú és jelzálog fedezetű


értékpapírok rendszerint likvidek. A likviditás azonban romolhat, ha például az értékpapírt leminősítik, vagy csökken a kibocsátás mértéke. Ennek eredményeképp a Portfóliókezelőnek nehéz lehet az értékpapírok értékesítése, vagy akár arra is kényszerülhet, hogy a piaci árhoz képest jelentősen alacsonyabb áron adja el azokat. A likviditási kockázat rendszerint magasabb a ritkábban forgalmazott értékpapírok, mint például az alacsonyabb minősítésű értékpapírok, egy kismértékű kibocsátásból származó értékpapírok vagy az olyan értékpapírok esetében, amelyek hitelminősítését a közelmúltban lerontották. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint közvetlenül a kibocsátásukat követő időszakban a leglikvidebbek, amikor a legmagasabb forgalmazási volumenből profitálnak.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.





Részportfólió-kezelő Az ING Asset Management B.V. társaság a portfólió US Credits részének vagyonkezelésével a Részportfolió-kezelőként eljáró ING Investment Management International LLC. társaságot bízza meg.











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Dollar részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Emerging Markets Corporate Debt (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Vállalati Kötvényalap) Bevezető A Részalap 2011. február 1-jén indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy kitettséget hozzon létre a feltörekvő piaci vállalati kötvényekkel szemben olyan diverzifikált portfolióba történő befektetés révén, amely többségében rögzített kamatozású átváltható értékpapírokat, 144A szabályozású értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket, származékos eszközöket és betéteket tartalmaz. A rögzített kamatozású értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket többségében Dél- és Közép-Amerika (beleértve a Karib-szigeteket), Közép-Európa, Kelet-Európa, Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet fejlődő országainak („feltörekvő piacok”) állami vagy magán kibocsátói bocsátják ki. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan CEMBI Diversified referenciaindex teljesítményét.

amelynek keretében a felek egyike egy megadott – fix vagy változó – kamatláb alapján teljesít fizetéseket, egy mögöttes eszköz (alaptermék) hozamától függően, amely hozam magában foglalja mind az abból származó jövedelmeket, mind az esetleges tőkenyereségeket. - Az árfolyamokhoz vagy a különféle valutaingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a határidős devizaszerződések vagy a devizára szóló vételi és eladási opciók, a határidős devizaszerződések és a proxy hedging, amelynek révén a Részalap Referenciadevizájára (egy indexre vagy Referenciadevizára) fedezetet biztosító ügyletet bonyolít le egy bizonyos devizával szembeni kitettség ellenében, oly módon, hogy egy másik, a Referenciadevizájához szorosan kapcsolódó másik devizát ad el vagy vásárol.

A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be.

- A kamatlábkockázatokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a kamatlábakra vonatkozó vételi és eladási opciók, a kamatláb-csereügyletek, a határidős kamatláb-ügyletek, a swaption-ügyletek (swap-opció), amelyek során a partner díjat kap azért cserébe, hogy egy előzőleg megállapodott kamatláb szerint határidős csereügyletet hozzon létre, arra az esetre, ha egy bizonyos, függőben lévő esemény bekövetkezne, például, amikor a határidős kamatlábakat egy referenciaindexhez kötik.

Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni.

- Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak.

A köz- és/vagy magánszektor által kibocsátott átruházható értékpapírok elsődlegesen a rögzített kamatozású kötvényeket, a változó kamatozású kötvényeket, a warrantokkal ellátott kötvényeket és az átváltható kötvényeket, a szindikált hitelek átütemezéséből származó kötvényeket és az alárendelt kötvényeket jelentik. A „pénzpiaci eszközök” kifejezés főként – de nem kizárólagosan – a betétekbe, kereskedelmi papírokba, rövid lejáratú kötvényekbe, kincstárjegyekbe és értékpapírosított kötvényekbe történő befektetéseket tartalmazzák. A Részalap közvetlenül, legfeljebb nettó eszközeinek 25%-áig, befektethet az oroszországi piacokon – Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – kereskedett értékpapírokba, valamint közvetve olyan orosz értékpapírokba és eurókötvényekbe, amelyekkel a jelen tájékoztató III. részében a III. fejezetben meghatározott szabályozott piacokon kereskednek. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a III. rész, a „Befektetési korlátozások” című III. fejezet A) „Választható befektetések” bekezdésében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A Részalap fedezési célból, a hatékony portfoliókezelés érdekében és/vagy a részalap befektetési stratégiájának részeként folyamodhat pénzügyi származékos termékekhez. A Részalap ezért befektethet a luxemburgi törvények szerint engedélyezett összes származékos pénzügyi eszközbe, ideértve (de nem kizárólag) a következőket: - A piaci ingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a vételi és eladási opciók, a csereügyletek (swap) és a határidős értékpapír-kontraktusok, indexek, értékpapírokból képzett kosarak vagy bármely más pénzügyi eszköz, valamint a teljes hozamcserék, amelyek egy olyan cseremegállapodáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök,



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamok ingadozása hatással lehet a Részalap teljesítményére. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel kerül meghatározásra.














ING (L) 














































































Portfóliókezelő





















































































Részportfólió-kezelő A Részportfolió-kezelőként eljáró ING Asset Management B.V. társaság a portfólió ázsiai-csendes-óceáni részének vagyonkezelésével az ING Investment Management Asia Pacific (Singapore) Ltd. társaságot bízza meg.

Az ING Asset Management B.V. társaság a portfólió vagyonkezelésével részlegesen a Részportfólió-kezelőként eljáró ING Investment Management International LLC. társaságot bízza meg. A megbízás korlátozás nélkül kiterjed a portfóliókezelési folyamat egyes elemeire a különböző időzónák és helyi piacok megfelelő kezelésének céljából.

Az ING (L) Renta Fund Emerging Markets Corporate Debt részalap Befektetésijegy-osztályai











I

-

0,72%

0,15%

2%

-

N

-

0,60%

0,30%

-

-

P

-

1,20%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

X

-

1,50%

0,30%

5%


Z

0,15%

-

-

-

-












ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Kemény valuta) Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Emerging Markets Debt (Hard Currency) (az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja, 2011. április 29én) és az ING (L) Flex Emerging Markets Debt (US Dollar) (az ING (L) Flex ÁÉKBV részalapja, 2011. szeptember 23-án).

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy diverzifikált befektetéseket hajtson végre, főként (a portfolió legalább 2/3 részében) a köz- és a magánszféra kibocsátói által alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkező fejlődő országokban kibocsátott átruházható értékpapírokba és rögzített kamatozású pénzpiaci eszközökbe történő befektetések révén. Ezeket az országokat gyakran „feltörekvő piacokként” emlegetik. A befektetések többségének Dél- és Közép-Amerikában (ezen belül a Karib térségben), Közép-Európában, Kelet-Európában, Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten kell megvalósulnia. Konkrétabban fogalmazva a befektetésekre olyan országokban kerül sor, ahol az alapkezelő fel tudja mérni a konkrét politikai és gazdasági kockázatokat, valamint olyan országokban, amelyek felvállaltak bizonyos gazdasági reformokat és elértek bizonyos növekedési célkitűzéseket. A Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan EMBI Global Diversified referencia index teljesítményét.

befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a III. rész, a „Befektetési korlátozások” című III. fejezet „Választható befektetések” című A) bekezdésében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni.

-


A köz- és/vagy magánszektor által kibocsátott átruházható értékpapírok elsődlegesen a rögzített kamatozású kötvényeket, a változó kamatozású kötvényeket, a warrantokkal ellátott kötvényeket és az átváltható kötvényeket, a szindikált hitelek átütemezéséből származó kötvényeket (pl. „Brady”-kötvények) és az alárendelt kötvényeket jelentik. A „pénzpiaci eszközök” kifejezés főként – de nem kizárólagosan – a betétekbe, kereskedelmi papírokba, rövid lejáratú kötvényekbe, kincstárjegyekbe és értékpapírosított kötvényekbe történő befektetéseket tartalmazzák. A felsorolás nem teljes körű.

Mivel ezek a befektetések specifikus tényezőktől függnek, a főbb iparosodott országokban eszközölt befektetésekkel nem hasonlíthatók össze. Régebben egyes fejlődő országok felfüggesztették, illetve szüneteltették külső adósságaik kifizetését – beleértve a tőkét és a kamatot is – az állami és a magánszektor kibocsátói tekintetében.

A Részalap nem fektet be olyan orosz részvényekbe, kötvényekbe vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyek elszámolása/teljesítése csak oroszországi rendszeren keresztül végezhető. A Részalap azonban befektethet olyan orosz kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe, amelyeknél az elszámolás/teljesítés a Clearstream vagy az Euroclear rendszeren keresztül is elvégezhető. Befektetések csak az OECD tagországainak valutáiban lehetségesek. Az alapkezelő azonban elvben fedezheti e befektetésekkel járó árfolyamkockázatot. Ez megvalósulhat a referenciadevizával szembeni devizakockázat fedezésével a referenciadevizától eltérő devizákban jegyzett eszközöknél, a III. rész „Technikák és eszközök” című IV. fejezetében ismertetett technikák és pénzügyi eszközök felhasználásával. A befektetők legyenek tisztában azzal, hogy a devizafedezési ügyletek nem feltétlenül eredményeznek pontos fedezést. Továbbá nincs garancia arra, hogy a fedezés tökéletesen eredményes lesz. Előfordulhat, hogy a fedezett befektetésijegyosztályokba befektetők a fedezett befektetésijegy-osztály devizájától eltérő devizákkal szemben lesznek kitettek. A „Kemény valuta” a Részalap befektetési pénznemeire utal. Azok az eszközök, amelyekbe a Részalap befektet, gazdaságilag fejlett és politikailag stabil országok – az OECD tagállamainak – pénznemeiben jegyzettek. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144A szabály szerinti átruházható értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások


E tényezők azt is eredményezhetik, hogy a Részalap pozíciója kevésbé likviddé, vagy akár illikviddé válhat. Csak a kockázatokat felmérni képes megfontolniuk a befektetést e Részalapba.

befektetőknek

érdemes













ING (L) 

















































































Részportfólió-kezelő A Részportfolió-kezelőként eljáró ING Asset Management B.V. társaság a portfólió ázsiai-csendes-óceáni részének vagyonkezelésével az ING Investment Management Asia Pacific (Singapore) Ltd. társaságot bízza meg. 2014. április 1-től: Az ING Asset Management B.V. társaság a portfólió vagyonkezelésével részlegesen a Részportfólió-kezelőként eljáró ING Investment Management International LLC. társaságot bízza meg. A megbízás korlátozás nélkül kiterjed a portfóliókezelési folyamat egyes elemeire a különböző időzónák és helyi piacok megfelelő kezelésének céljából.






























































































ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Hard Currency) részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra. Az Y Befektetésijegy-osztály további 1%-os forgalmazási díjat, a W Befektetésijegy-osztály pedig további 0,5%-os forgalmazási díjat számol fel.









I

-

0,72%

0,15%

2%

-

N

-

0,60%

0,30%

-

-

P

-

1,20%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

W

-

1,50%

0,30%

-

-

X

-

1,50%

0,30%

5%


Y

-

1,50%

0,30%

-

1%

Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Local Bond) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Helyi kötvény) Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Emerging Markets Debt (helyi kötvény) (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

pénzügyi származékos termékekhez. A Részalap ezért befektethet a luxemburgi törvények szerint engedélyezett összes származékos pénzügyi eszközbe, ideértve (kizárólagosság nélkül) a következőket: -

A piaci ingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a vételi és eladási opciók, a csereügyletek (swap) és a határidős értékpapír-kontraktusok, indexek, értékpapírokból képzett kosarak vagy bármely más pénzügyi eszköz, valamint a teljes hozamcserék, amelyek egy olyan csere-megállapodáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök, amelynek keretében a felek egyike egy megadott – fix vagy változó – kamatláb alapján teljesít fizetéseket, egy mögöttes eszköz (alaptermék) hozamától függően, amely hozam magában foglalja mind az abból származó jövedelmeket, mind az esetleges tőkenyereségeket.

-

Az árfolyamokhoz vagy a különféle valutaingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a határidős devizaszerződések vagy a devizára szóló vételi és eladási opciók, a határidős devizaszerződések és a proxy hedging, amelynek révén a Részalap Referenciadevizájára (egy indexre vagy Referenciadevizára) fedezetet biztosító ügyletet bonyolít le egy bizonyos devizával szembeni kitettség ellenében, oly módon, hogy egy másik, a Referenciadevizájához szorosan kapcsolódó másik devizát ad el vagy vásárol.

-


-

Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitel bedőlési derivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy egy diverzifikált portfolióba fektessen be, amely (legalább 2/3 részben) rögzített kamatozású értékpapírokból, pénzpiaci eszközökből, származékos termékekből és betétekből áll, és stratégiai jelentőséget tulajdonít a feltörekvő piacok kamatlábainak való kitettségnek és/vagy a feltörekvő piacok devizakockázatának való kitettségnek. A rögzített kamatozású értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket főként Latin-Amerika, Ázsia, Közép-Európa, Kelet-Európa és Afrika fejlődő országainak („feltörekvő piacok”) pénznemeiben bocsátják ki és/vagy jegyzik, vagy azokkal szembeni kitettséggel rendelkeznek. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan GBI-EM Global Diversified referencia index teljesítményét. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. Továbbá a Részalap nettó eszközeinek legfeljebb 1/3-a fektethető be más országokban, ezen belül OECD-tagállamokban kibocsátott, rögzített kamatozású átruházható értékpapírokba, származékos termékekbe és pénzpiaci eszközökbe. Az ilyen befektetések kemény valutákban (pl. euróban, USA dollárban) jegyzettek, és azokkal szemben van kitettségük. A Részalap közvetlenül, legfeljebb nettó eszközeinek 25%-áig, befektethet az oroszországi piacokon – Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – kereskedett értékpapírokba, valamint közvetve olyan orosz értékpapírokba és eurókötvényekbe, amelyekkel a jelen tájékoztató III. részében a III. fejezetben meghatározott szabályozott piacokon kereskednek. Továbbá, az alap befektethet strukturált termékekbe, vagyis a 2010. december 17-i törvény 41. cikkének (1) bekezdésében definiált átruházható értékpapírokba, annak érdekében, hogy bizonyos konkrét piacokra belépjen és az adózással és letétkezeléssel kapcsolatos, a fejlődő országok piacain történő befektetések kapcsán felmerülő problémákat elkerülje. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig), eszközalapú értékpapírokba, legfeljebb a Részalap nettó eszközeinek 20%-áig, a 144 A szabály szerinti átruházható értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a teljes tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezetében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A Részalap fedezési célból, a hatékony portfoliókezelés érdekében és/vagy a részalap befektetési stratégiájának részeként folyamodhat



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel











ING (L) 














































































kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.



































































































ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Local Bond) részalap Befektetésijegy-osztályai












Danske I

-

0,72%

0,15%

2%

-

I

-

0,72%

0,15%

2%

-

N

-

0,50%

0,30%

-

-

P

-

1,00%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

X

-

1,50%

0,30%

5%


Z

0,15%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Local Currency) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Helyi valuta) Alap) Bevezető

ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.

A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Emerging Markets Debt (helyi valuta) (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

A Részalap fedezési célból, a hatékony portfoliókezelés érdekében és/vagy a részalap befektetési stratégiájának részeként folyamodhat pénzügyi származékos termékekhez. A Részalap ezért befektethet a luxemburgi törvények szerint engedélyezett összes származékos pénzügyi eszközbe, ideértve (kizárólagosság nélkül) a következőket:

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy olyan rögzített kamatozású átruházható értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe, származékos termékekbe és bankbetétekbe történő diverzifikált befektetéseket valósítson meg, amelyek főként Latin-Amerika, Ázsia, Közép-Európa, Kelet-Európa és Afrika alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező fejlődő országainak („feltörekvő piacok”) pénznemeiben jegyzettek vagy (legalább 2/3 részben) azokkal szembeni kitettséggel rendelkeznek. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan ELMI Plus referencia index teljesítményét. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be.

-

A piaci ingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a vételi és eladási opciók, a csereügyletek (swap) és a határidős értékpapír-kontraktusok, indexek, értékpapírokból képzett kosarak vagy bármely más pénzügyi eszköz, valamint a teljes hozamcserék, amelyek egy olyan csere-megállapodáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközök, amelynek keretében a felek egyike egy megadott – fix vagy változó – kamatláb alapján teljesít fizetéseket, egy mögöttes eszköz (alaptermék) hozamától függően, amely hozam magában foglalja mind az abból származó jövedelmeket, mind az esetleges tőkenyereségeket.

-

Az árfolyamokhoz vagy a különféle valutaingadozásokhoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket, mint például a határidős devizaszerződések vagy a devizára szóló vételi és eladási opciók, a határidős devizaszerződések és a proxy hedging, amelynek révén a Részalap Referenciadevizájára (egy indexre vagy Referenciadevizára) fedezetet biztosító ügyletet bonyolít le egy bizonyos devizával szembeni kitettség ellenében, oly módon, hogy egy másik, a Referenciadevizájához szorosan kapcsolódó másik devizát ad el vagy vásárol.

-


-

Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitel bedőlési derivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak.

Továbbá a nettó eszközök legfeljebb 1/3-át a Részalap befektetheti rögzített kamatozású átruházható értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe, származékos termékekbe és betétekbe, amelyek vagy kemény valutákban (pl. euróban, USA dollárban) jegyzettek, vagy azoknak kitettek. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap közvetlenül, legfeljebb nettó eszközeinek 25%-áig, befektethet az oroszországi piacokon – „Russian Trading System Stock Exchange” (RTS Stock Exchange) és „Moscow Interbank Currency Exchange” (MICEX) piacain – kereskedett értékpapírokba, valamint közvetve olyan orosz értékpapírokba és eurókötvényekbe, amelyekkel a III. rész „Befektetési korlátozások” című III. fejezetében meghatározott szabályozott piacokon kereskednek. A „rögzített kamatozású átruházható értékpapírok” kifejezés főként, de nem kizárólagosan, a rögzített kamatozású kötvényeket, a változó kamatozású kötvényeket, a warrantokkal ellátott kötvényeket, az átváltható kötvényeket és az alárendelt kötvényeket foglalja magában. A „pénzpiaci eszközök” kifejezés főként – de nem kizárólagosan – a kereskedelmi papírokba, rövid lejáratú kötvényekbe, kincstárjegyekbe és értékpapírosított kötvényekbe történő befektetéseket tartalmazza. Továbbá, az alap befektethet strukturált termékekbe, vagyis a 2010. december 17-i törvény 41. cikkének (1) bekezdésében definiált átruházható értékpapírokba, annak érdekében, hogy bizonyos konkrét piacokra belépjen és az adózással és letétkezeléssel kapcsolatos, a fejlődő országok piacain történő befektetések kapcsán felmerülő problémákat elkerülje. Az alap tarthat készpénzt és hasonló eszközöket, kiegészítésképpen. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig), eszközalapú értékpapírokba, legfeljebb a Részalap nettó eszközeinek 20%-áig, a 144A szabály szerinti átruházható értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a III. részben a „Befektetési korlátozások” című III. fejezet A) „Választható befektetések” szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben


Mivel a feltörekvő piacokon történő befektetésekre sajátos tényezők hatnak, a nagyobb iparosodott országokban történt befektetésekkel ezek nem hasonlíthatók össze. Régebben egyes fejlődő országok felfüggesztették, illetve szüneteltették külső adósságaik kifizetését – beleértve a tőkét és a kamatot is – az állami és a magánszektor kibocsátói tekintetében. E tényezők azt is eredményezhetik, hogy a Részalap pozíciója kevésbé likviddé, vagy akár illikviddé válhat. Csak a kockázatokat felmérni képes megfontolniuk a befektetést e Részalapba.

befektetőknek

érdemes












ING (L) 














































































A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.



































































































ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Local Currency) részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,72%

0,15%

2%

-

N

-

0,50%

0,30%

-

-

P

-

1,00%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

X

-

1,50%

0,30%

5%


Z

0,15%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Euro (ING (L) Renta Euró Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Euro (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy elsődlegesen (legalább 2/3 részben) euróban jegyzett kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe történő befektetés révén kötvényekből és pénzpiaci eszközökből álló portfólió aktív kezelésével érjen el hozamot, és több éves időtávon mérve túlszárnyalja a Barclays Euro Aggregate referencia index teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt


befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Euro részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

N

-

0,35%

0,20%

-

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

V

-

0,65%

0,14%

-

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Euro Government Bond (ING (L) Renta Euró Fedezett kötvények Alap) Bevezető A Részalap 2012. március 19-én indult.

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy elsősorban euróban jegyzett fedezett kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe történő befektetés révén érjen el hozamot. A fedezett kötvények rendszerint bankok biztosítékkal fedezett, elsőbbségi adósságlevelei, amelyek a befektetőknek visszkereseti jogot biztosítanak mind a kibocsátó, mind pedig a mögöttes dinamikus biztosítéki portfólió tekintetében. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays EuroAggregate Securitized Covered Bond referencia index teljesítményét. A befektetések kiválasztása során a Portfóliókezelő az ING Csoport által elvégzett értékelések alapján elemzi, karbantartja és frissíti a jövőbeli befektetések hitelminősítéseit, és gondoskodik arról, hogy a portfólió átlagos minősítése BBB- vagy annál jobb legyen. A Portfóliókezelő mindenkor figyelembe veszi a kibocsátók és az ágazatok minőségét és diverzifikáltságát, a lejárati időpontokkal együtt. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: - átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre vonatkozó opciók és tőzsdei határidős ügyletek - értéktőzsdei indexekre vonatkozó határidős és opciós ügyletek - határidős kamatlábkötések, opciók és swapok - értéknövelő csereügyletek - tőzsdén kívüli határidős devizakötések, tőzsdei határidős devizakötések és tranzakciók, deviza vételi és eladási opciók, deviza swapok - Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak.

2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy elsősorban euróban jegyzett fedezett kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe történő befektetés révén érjen el hozamot. A fedezett kötvények rendszerint bankok biztosítékkal fedezett, elsőbbségi adósságlevelei, amelyek a befektetőknek visszkereseti jogot biztosítanak mind a kibocsátó, mind pedig a mögöttes dinamikus biztosítéki portfólió tekintetében. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays EuroAggregate Securitized Covered Bond referencia index teljesítményét.


A befektetések kiválasztásakor a Portfóliókezelő elemzi, karbantartja és frissíti a jövőbeli befektetések hitelminősítéseit, és gondoskodik arról, hogy a portfolió átlagos minősítése BBB- vagy annál jobb legyen. A Portfóliókezelő mindenkor figyelembe veszi a kibocsátók és az ágazatok minőségét és diverzifikáltságát, a lejárati időpontokkal együtt. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: - átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre vonatkozó opciók és tőzsdei határidős ügyletek - értéktőzsdei indexekre vonatkozó határidős és opciós ügyletek - határidős kamatlábkötések, opciók és swapok - értéknövelő csereügyletek - tőzsdén kívüli határidős devizakötések, tőzsdei határidős devizakötések és tranzakciók, deviza vételi és eladási opciók, deviza swapok - Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.











ING (L) 





















































































































Referenciadeviza


Euró (EUR)

Az alap típusa












































Portfóliókezelő


Az ING (L) Renta Fund Euro Covered Bonds részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

N

-

0,25%

0,20%

-

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Euro Credit Sustainable (ING (L) Renta Fenntartható Euró Hitel Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én ING (L) Renta Fund Sustainable Fixed Income néven indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Sustainable Fixed Income (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy elsősorban vállalatok által kibocsátott adósságpapírokból és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív kezelésével érjen el hozamot. Az alap elsősorban olyan kibocsátók euróban jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba és pénzügyi eszközeibe fektet be, amelyek a fenntartható fejlődés elvét követve működnek, valamint tiszteletben tartják a társadalmi és környezeti elveket. A befektetések kiválasztásakor a Portfóliókezelő elemzi, karbantartja és frissíti a jövőbeli befektetések hitelminősítéseit, és gondoskodik arról, hogy a portfolió átlagos minősítése BBB- vagy annál jobb legyen. A portfoliókezelő mindenkor figyelembe veszi a kibocsátók és az ágazatok minőségét és diverzifikáltságát, a lejárati időpontokkal együtt. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays Euro Aggregate Corporate ex Financials referencia index teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket e limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének 10%-áig), 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek


többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Euro Credit Sustainable részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

N

-

0,35%

0,20%

-

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Euro Liquidity (ING (L) Renta Euró Likviditási Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Euro Liquidity (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja. A Részalap az európai pénzpiaci alapok közös meghatározásáról szóló, 2010. május 19-én kibocsátott Iránymutatás alapján. (CESR/10049) „rövid futamidejű pénzpiaci alapnak” minősül. A Részalap nevezetesen:

e

minősítés

minden

követelményének

megfelel,

- a súlyozott átlagos élettartam vagy WAL (a pénzügyi eszközök kifutásáig hátralevő súlyozott átlagos élettartam) legfeljebb 120 nap; - a súlyozott átlagos lejárat vagy WAM (a futamidő végig hátralevő súlyozott átlagos lejárat) legfeljebb 60 nap; - az értékpapír-befektetéseket a Részalap azon értékpapírokra korlátozza, amelyek lejáratig fennmaradó futamideje a Részalap általi jegyzésük napján nem haladja meg a 397 napot. - a Részalap olyan pénzpiaci eszközöket vagy betéteket választ ki, amelyek egy vagy több hitelminősítő ügynökség egy vagy kettő legmagasabb rövid távú minősítésével rendelkeznek a Moody’s és/vagy Standard & Poor’s hitelminősítő ügynökség minősítése szerint, vagy ha ezek az adott pénzpiaci eszközökre vagy betétekre vonatkozóan ilyen minősítést nem adnak meg, az alapkezelő által meghatározott, minőségében egyenértékű belső minősítés.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap befektetési célja vonzó hozam elérése az euró pénzpiaci kamatlábához képest, oly módon, hogy pénzpiaci eszközökbe és hitelintézeti betétekbe fektet be az alábbiak szerint, valamint hogy a France T Bills 1 Month Intraday referencia index hozamának megfelelő hozamot érjen el. A likviditás fenntartása és a befektetett tőke védelme érdekében az ajánlott befektetési időtartam legalább két hónap. E célkitűzés elérése érdekében a Részalap a következőkbe fektethet be: -

-

a pénzpiaci eszközök összes típusa, függetlenül attól, hogy átruházható értékpapírokként sorolták-e be azokat, ideértve az olyan, a S&P vagy a Moody’s által a vásárlás időpontjában befektetési fokozatúnak minősített változó kamatozású letéti jegyeket, a rövid lejáratú kötvényeket és pénzpiaci eszközöket, amelyeket euróban és/vagy egy vagy több más pénznemben bocsátottak ki, és amelyek eredeti vagy fennmaradó futamideje, az összes mögöttes eszközt figyelembe véve, a vásárlás időpontjában a tizenkét hónapot nem haladja meg, vagy amelyek kamatlába – az ilyen értékpapírokra vonatkozó kibocsátási feltételekből adódóan – évente legalább egyszer módosul, a piaci feltételek függvényében; euróban és/vagy egy vagy több más pénznemben meghatározott betétek, a III. részben, a „Befektetési korlátozások” című III. fejezet A. szakaszának 1. g pontjában rögzített előírásoknak megfelelően;

-

szabályozott eszközfedezetű értékpapírok (ABS-papírok), amelyek fennmaradó futamideje 397 nap vagy annál kevesebb és eszközfedezettel rendelkező kereskedelmi papírok (ABCPpapírok), a nettó eszközök legfeljebb 20%-áig;

-

olyan ÁÉKBV-k és más luxemburgi KBV-k, amelyek a fenti eszközökbe (vagyis pénzpiaci eszközökbe és betétekbe) fektetnek be, a nettó eszközök legfeljebb 10%-áig;

-

származékos pénzügyi termékek, a devizakockázat, valamint a kamatlábkockázat, illetve az ilyen kockázatnak a hozamgörbe mentén bekövetkező ingadozásának hatékony kezelésére;

E Részalap kiegészítésképpen pénzeszközöket is tarthat.


A befektetők figyelmét felhívjuk az ilyen befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra, és különösen a kötvényekbe, pénzpiaci eszközökbe, betétekbe, ÁÉKBV-kba és más kollektív befektetési vállalatokba, származékos termékekbe és pénzeszközökbe történő befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra. A felmerülő kockázatot részletesen a teljes tájékoztató III. részének „A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” c. II. fejezete ismerteti. A Részalap olyan befektetőknek alkalmas, akik alacsony kockázatú befektetést keresnek. Mindazonáltal a Részalap piachoz viszonyított (marked-to-market) értékelése azt jelenti, hogy a Nettó eszközérték a pénzpiaci görbe elmozdulásaival és a kibocsátók hitelminőségének esetleges változásaival összhangban fog ingadozni. Ezért tőkegarancia nincs és a befektetők nem feltétlenül kapják vissza az eredetileg befektetett összeget.

A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célkitűzések elérésére használt pénzpiaci eszközökhöz társuló teljes piaci kockázat alacsonynak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata alacsony. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap teljes kitettsége a kötelezettség alapú módszerrel kerül meghatározásra.

Befektetői ajánlás A Részalap különösen a II. Részben meghatározott defenzív befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI.

Az alap típusa Rövid futamidejű pénzpiaci befektetések.













ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Euro Liquidity részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,20%

0,14%

2%

-

N

-

0,20%

0,20%

-

-

P

-

0,40%

0,20%

3%


S

-

0,20%

0,14%

2%

-

X

-

0,60%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Euro Long Duration (ING (L) Renta Euró Hosszú Futamidejű Kötvényalap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Euro Long Duration (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

Befektetési célok és befektetési politika E Részalap célja, hogy hozamot termeljen egy euróban jegyzett, elsősorban (legalább 2/3-os arányban) hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazó portfolió aktív kezelésén keresztül, és hogy több éves időtávon mérve túlszárnyalja a Barclays Euro Aggregate (10+ year) referencia index teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-

Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása


nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Euro Long Duration részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

N

-

0,20%

0,20%

-

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Euro Short Duration (ING (L) Renta Euró Rövid Kötvényalap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Euro Short Duration (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.




-


-


A Részalap korlátlan időtartamra jött létre.

-


-


-


A Részalap célja hozam elérése euróban jegyzett államkötvényekbe történő befektetések révén. A portfolió átlagos futamideje nem haladja meg a három évet. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan EMU Investment Grade 1-3 Year referenciaindex teljesítményét. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-


2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika




A Részalap célja hozam elérése euróban jegyzett államkötvényekbe történő befektetések révén. A portfolió átlagos futamideje nem haladja meg a három évet. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan EMU Investment Grade 1-3 Year referenciaindex teljesítményét.

Az alap típusa

A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a Részalap nettó eszközértékének maximum 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, a jelen tájékoztató III. részében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.

Euró (EUR)



Referenciadeviza












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Euro Short Duration részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Eurocredit (ING (L) Renta Euróhitel Alap) (2014. április 1-jétől: ING (L) Renta Fund Euro Credit (ING (L) Renta Euró Hitel Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Eurocredit (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy legalább 2/3 részben euróban jegyzett kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe történő befektetés révén, főként pénzügyi intézmények és vállalatok által kibocsátott kötvényekből és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív kezelésével érjen el hozamot. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays Euro Aggregate Credit - Corporate referencia index teljesítményét. A befektetések kiválasztása során a Portfóliókezelő az ING Csoport által elvégzett értékelések alapján elemzi, karbantartja és frissíti a jövőbeli befektetések hitelminősítéseit, és gondoskodik arról, hogy a portfólió átlagos minősítése BBB- vagy annál jobb legyen. Az alapkezelő mindenkor figyelembe veszi a kibocsátók és az ágazatok minőségét és diverzifikáltságát, a lejárati időpontokkal együtt. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.

2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy legalább 2/3 részben euróban jegyzett kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe történő befektetés révén, főként pénzügyi intézmények és vállalatok által kibocsátott kötvényekből és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív kezelésével érjen el hozamot. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays Euro Aggregate Credit - Corporate referencia index teljesítményét. A befektetések kiválasztásakor a Portfóliókezelő elemzi, karbantartja és frissíti a jövőbeli befektetések hitelminősítéseit, és gondoskodik arról, hogy a portfolió átlagos minősítése BBB- vagy annál jobb legyen. Az alapkezelő mindenkor figyelembe veszi a kibocsátók és az ágazatok minőségét és diverzifikáltságát, a lejárati időpontokkal együtt. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -



-


-


-


-


-


-

-



-


-

-



-


A lehetséges befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a Részalap által megvalósított befektetések viszonylag nagyobb kockázati szintet jelentenek, mint a hasonló, államkötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe fektető Részalapokba történő befektetések.


A lehetséges befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a Részalap által megvalósított befektetések viszonylag nagyobb kockázati szintet jelentenek, mint a hasonló, államkötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe fektető Részalapokba történő befektetések.











ING (L) 















































































A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.


































































































ING (L) 
































































































































































Az ING (L) Renta Fund Eurocredit részalap Befektetésijegy-osztályai (2014. április 1-jétől: ING (L) Renta Fund Euro Credit (ING (L) Renta Euró Hitel Alap)












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,75%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

V

-

0,75%

0,14%

-

-

X

-

1,00%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-












ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Euromix Bond (ING (L) Renta Vegyes Euró Kötvényalap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Euromix Bond (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy elsődlegesen (legalább 2/3 részben) az Európai Unió országaiban alakult kibocsátók által kibocsátott és euróban jegyzett kötvényekből álló portfolió aktív vagyonkezelésével érjen el hozamot. Ezek az országok szigorúan az Európai Unió euróövezethez tartozó tagállamait foglalják magukban. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays Euro Aggregate Treasury AAA 1-10 Year referencia index teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados (2/3) limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-


A Részalap az ING Csoport „védelmi politikáját” alkalmazza és nem fog befektetni olyan társaságokba, amelyek közvetlenül kapcsolódnak vitatható fegyverekhez (taposóaknák, repeszbombák, szegényített uránbetétes lőszerek, a biológiai, vegyi és nukleáris fegyverek, stb.). A Védelmi politika a www.ingim.com weboldalon olvasható.



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata alacsony. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamok ingadozása hatással lehet a Részalap teljesítményére. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Euromix Bond részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra.


A W Befektetésijegy-osztályban további 0,40%-os forgalmazási díj kerül felszámításra. A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com. oldalon érhető el.







I

-

0,36%

0,14%

2%

-

N

-

0,25%

0,20%

-

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

V

-

0,65%

0,14%

-

-

W

-

0,75%

0,20%

-

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Europe High Yield (ING (L) Renta Európa Magas Hozamú Alap) Bevezető


A Részalap 2010. augusztus 6-án indult.

A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott földrajzi területen eszközölt befektetések koncentráltabbak, mint a több földrajzi területen eszközölt befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap elsősorban európai valutákban jegyzett magas hozamú kötvényekbe fektet be. Ezek a kötvények abban különböznek a hagyományos „befektetési fokozatú” kötvényektől, hogy kibocsátóik olyan vállalatok i, amelyek pénzügyi kötelezettségvállalásaik maradéktalan betartására való képességük szempontjából magasabb kockázatot képviselnek, ami egyben a magas hozam magyarázata is. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a BofA Merrill European Currency High Yield Constrained x Sub Financials referenciaindex teljesítményét. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-

hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak és devizaopciók.

Figyelmeztetés: A minősítéseket neves hitelminősítő ügynökségek adják az olyan fix jövedelmet biztosító eszközökre, amelyekkel a piacon kereskedni lehet. Ezek a minősítések valós képet adnak a kibocsátó gazdálkodó egységekhez kapcsolódó hitelkockázatról: minél alacsonyabb a minősítés, annál magasabb a hitelkockázat. A kockázat ellensúlyozására azonban az a vállalat, amelynek ilyen a minősítése, magasabb hozamú kötvényeket fog kínálni. A minősítő ügynökségek által adott minősítések AAA-tól (legmagasabb minősítés) CCC-ig (nagyon magas bedőlési kockázat) terjednek. A magas hozamú piacokon a minősítések BB+ és CCC között vannak. Ezt szem előtt tartva a Részalap olyan, jól tájékozott befektetők számára alkalmas, akik tisztában vannak a választott befektetésekhez kapcsolódó kockázat mértékével.

Értékpapír-kölcsönzési és –visszavásárlási megállapodások A Részalap részt vehet értékpapír-kölcsönzési és visszavásárlási megállapodásokban is.


E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel kerül meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Europe High Yield részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,72%

0,15%

2%

-

N

-

0,50%

0,30%

-

-

P

-

1,00%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

X

-

1,50%

0,30%

5%


Z

0,15%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund First Class Bond Fund (ING (L) Renta Első Osztályú Kötvényalap) Bevezető A Részalap az Igazgatóság döntésétől függően indul.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy túlnyomórészt elsősorban euróban denominált kötvények széles skálájába történő befektetések révén érjen el hozamot. E kötvények elsősorban kiváló minőségű (AAA-tól BBBminősítésű) államkötvények és vállalati kötvények. Pénzügyi stratégiájának megvalósítása érdekében a Részalap egyéb pénzügyi eszközökbe vagy ÁÉKBV-ba és egyéb kollektív befektetési vállalatba is befektethet. Kiegészítő jelleggel a Részalap államkötvényekbe és magasabb kockázatú (BBB--nál gyengébb minősítésű) vállalati kötvényekbe is befektethet. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a 84%-ban a Barclays Euro Aggregate indexből, 8%-ban a JP Morgan Emerging Local Market Index Plus indexből, 4%-ban a JP Morgan Emerging Market Bond Index Global Diversified indexből, 2,8%-ban a Barclays US Corporate High Yield indexből és 1,2%-ban a Barclays Pan-European High Yield indexből álló referencia index teljesítményét. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: - átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre vonatkozó opciók és tőzsdei határidős ügyletek - határidős kamatlábkötések, opciók és swapok - értéknövelő csereügyletek - (tőzsdén kívüli) határidős devizakötések, tőzsdei határidős devizakötések és tranzakciók, deviza vételi és eladási opciók, deviza swapok - Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak. A Részalap nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben befektethet eszközalapú értékpapírokba (asset-backed securities (ABS)) és jelzálog fedezetű értékpapírokba (mortgage-backed securities (MBS)) is, amelyek többsége a vásárláskor befektetésre javasolt minősítésű, azonban a tartási időszak alatt a minősítés a befektetésre javasolt minősítés alá romolhat, amely esetben a Portfóliókezelő belátása alapján az értékpapírok eladásra vagy további tartásra kerülnek. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok olyan értékpapírok, amelyek a mögöttes biztosítékból származó cash flowra vonatkozó követelést testesítenek meg. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok biztosítéka, amelybe a Részalap befektet, elsősorban kölcsönökből áll, mint a lakásvásárlási és kereskedelmi jelzáloghitelek, gépjárműkölcsönök és hitelkártya kölcsönök. Ezeket az értékpapírokat szabályozott piacokon forgalmazzák és fedezésük céljára olyan származékos eszközöket használhatnak fel, mint a deviza és kamatláb csereügyletek. A


befektetésre javasolt minősítésű eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint likvidek. A likviditás azonban romolhat, ha például az értékpapírt leminősítik, vagy csökken a kibocsátás mértéke. Ennek eredményeképp a Portfóliókezelőnek nehéz lehet az értékpapírok értékesítése, vagy akár arra is kényszerülhet, hogy a piaci árhoz képest jelentősen alacsonyabb áron adja el azokat. A likviditási kockázat rendszerint magasabb a ritkábban forgalmazott értékpapírok, mint például az alacsonyabb minősítésű értékpapírok, egy kismértékű kibocsátásból származó értékpapírok vagy az olyan értékpapírok esetében, amelyek hitelminősítését a közelmúltban lerontották. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint közvetlenül a kibocsátásukat követő időszakban a leglikvidebbek, amikor a legmagasabb forgalmazási volumenből profitálnak.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund First Class Bond részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund First Class Yield Opportunities (ING (L) Renta Első Osztályú Hozamlehetőségek) Bevezető

A Részalap 2013. július 9-én indult.

figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.



Ez a Részalap elsősorban kötvények széles skálájába fektet be, korlátozás nélkül ideértve a feltörekvő piacok adósságpapírjait, a magas hozamú adósságpapírokat, a befektetési fokozatú vállalati kötvényeket, a fedezett kötvényeket, az államkötvényeket és az eszközalapú értékpapírokat. A lehetőségeknek megfelelően, a kockázatok tekintetében szigorúan ellenőrzött környezetben allokálhat a kötvények különféle eszközosztályaihoz. A Részalap célja, hogy több éves időtartam alatt a Barclays Euro Treasury 1-3 Yr AAA indexet meghaladó hozamokat érjen el.

-

A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-


2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika Ez a Részalap elsősorban kötvények széles skálájába fektet be, korlátozás nélkül ideértve a feltörekvő piacok adósságpapírjait, a magas hozamú adósságpapírokat, a befektetési fokozatú vállalati kötvényeket, a fedezett kötvényeket, az államkötvényeket és az eszközalapú értékpapírokat. A lehetőségeknek megfelelően, a kockázatok tekintetében szigorúan ellenőrzött környezetben allokálhat a kötvények különféle eszközosztályaihoz. A Részalap célja, hogy több éves időtávon mérve az 1 hónapos EURIBOR indexet meghaladó hozamokat érjen el. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos



-


-


-


-


-



A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.





Részportfólió-kezelő A Részportfolió-kezelőként eljáró ING Asset Management B.V. társaság a portfólió ázsiai-csendes-óceáni részének vagyonkezelésével az ING Investment Management Asia Pacific (Singapore) Ltd. társaságot bízza meg. 2014. április 1-től: Az ING Asset Management B.V. társaság a portfólió vagyonkezelésével részlegesen a Részportfólió-kezelőként eljáró ING Investment Management International LLC. társaságot bízza meg. A megbízás korlátozás nélkül kiterjed a portfóliókezelési folyamat egyes elemeire a különböző időzónák és helyi piacok megfelelő kezelésének céljából











ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund First Class Yield Opportunities Részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,60%

0,15%

2%

-

N

-

0,50%

0,25%

-

-

P

-

0,90%

0,25%

3%


S

-

0,60%

0,15%

2%

-

X

-

1,20%

0,25%

5%


Z

0,15%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Frontier Markets Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta határzóna piacok adósságpapírjai (kemény valuta)) Bevezető A Részalap 2013. december 9-én indult.

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy diverzifikált befektetéseket hajtson végre, főként a köz- és a magánszféra kibocsátói által alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkező fejlődő országokban kibocsátott átruházható értékpapírokba és rögzített kamatozású pénzpiaci eszközökbe történő befektetések révén. Ezeket az országokat gyakran „feltörekvő határzóna hitelpiacokként” emlegetik. A határzóna gazdaságai jellemzően a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, és várhatóan gyorsabban növekednek, mint a feltörekvő vagy fejlett gazdaságok. A határzóna piacai jellemzően alacsonyabb piaci kapitalizációval és minősítéssel rendelkeznek, mint a feltörekvő piacok. A befektetések többsége Dél- és Közép-Amerikában (ezen belül a Karib-térségben), Közép-Európában, Kelet-Európában, Ázsiában, Afrikában és a KözelKeleten valósul meg. Nevezetesen a befektetésekre olyan országokban kerül sor, ahol a portfóliókezelő fel tudja mérni a konkrét politikai és gazdasági kockázatokat, valamint olyan országokban, amelyek felvállaltak bizonyos gazdasági reformokat és elértek bizonyos növekedési célkitűzéseket. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan Next Generation Markets Index (NEXGEM) referenciaindex teljesítményét. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be. A köz- és/vagy magánszektor által kibocsátott átruházható értékpapírok elsődlegesen a rögzített kamatozású kötvényeket, a változó kamatozású kötvényeket, a warrantokkal ellátott kötvényeket és az átváltható kötvényeket, a szindikált hitelek átütemezéséből származó kötvényeket (pl. „Brady”-kötvények) és az alárendelt kötvényeket jelentik. A „pénzpiaci eszközök” kifejezés főként – de nem kizárólagosan – a betétekbe, kereskedelmi papírokba, rövid lejáratú kötvényekbe, kincstárjegyekbe és értékpapírosított kötvényekbe történő befektetéseket tartalmazzák. A felsorolás nem teljes körű. A Részalap nem fektet be olyan orosz részvényekbe, kötvényekbe vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyek elszámolása/teljesítése csak oroszországi rendszeren keresztül végezhető. A Részalap azonban befektethet olyan orosz kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe, amelyeknél az elszámolás/teljesítés a Clearstream vagy az Euroclear rendszeren keresztül is elvégezhető. Befektetések csak az OECD tagországainak valutáiban lehetségesek. A portfóliókezelő azonban elvben fedezheti e befektetésekkel járó árfolyamkockázatokat. Ez megvalósulhat a referenciadevizával szembeni devizakockázat fedezésével a referenciadevizától eltérő devizákban jegyzett eszközöknél, a jelen tájékoztató III. részének IV. fejezetében ismertetett technikák és pénzügyi eszközök felhasználásával. A befektetők legyenek tisztában azzal, hogy a devizafedezési ügyletek nem feltétlenül eredményeznek pontos fedezést. Továbbá nincs garancia arra, hogy a fedezés tökéletesen eredményes lesz. Előfordulhat, hogy a Fedezett befektetésijegyosztályokba befektetők a Fedezett befektetésijegy-osztály devizájától eltérő devizákkal szemben lesznek kitettek. A „Kemény valuta” a Részalap befektetési pénznemeire utal. Azok az eszközök, amelyekbe a Részalap befektet, gazdaságilag fejlett és politikailag stabil országok – az OECD tagállamainak – pénznemeiben jegyzettek. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló


warrantokat a Részalap nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144A szabály szerinti átruházható értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a III. rész, a „Befektetési korlátozások” című III. fejezet „Választható befektetések” című A. bekezdésében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, korlátozás nélkül beleértve a következőket: -


-


-


-


-


-


Mivel ezekre a befektetésekre specifikus tényezők hatnak, nem hasonlíthatók össze a főbb iparosodott országokban megvalósított befektetésekkel. Régebben egyes fejlődő országok felfüggesztették, illetve szüneteltették külső adósságaik kifizetését – beleértve a tőkét és a kamatot is – az állami és a magánszektor kibocsátói tekintetében. E tényezők azt is eredményezhetik, hogy a Részalap pozíciója kevésbé likviddé, vagy akár illikviddé válhat. Csak a kockázatokat felmérni képes befektetőknek érdemes megfontolniuk a befektetést e Részalapba.

2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy diverzifikált befektetéseket hajtson végre, főként a köz- és a magánszféra kibocsátói által alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkező fejlődő országokban kibocsátott átruházható értékpapírokba és rögzített kamatozású pénzpiaci eszközökbe történő befektetések révén. Ezeket az országokat gyakran „feltörekvő határzóna hitelpiacokként” emlegetik. A határzóna gazdaságai jellemzően a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, és várhatóan gyorsabban növekednek, mint a feltörekvő vagy fejlett gazdaságok. A határzóna piacai jellemzően alacsonyabb piaci kapitalizációval és minősítéssel rendelkeznek, mint a feltörekvő piacok. A befektetések többsége Dél- és Közép-Amerikában (ezen belül a Karib-térségben), Közép-Európában, Kelet-Európában, Ázsiában, Afrikában és a KözelKeleten valósul meg. Nevezetesen a befektetésekre olyan országokban kerül sor, ahol a portfóliókezelő fel tudja mérni a konkrét politikai és gazdasági kockázatokat, valamint olyan országokban, amelyek felvállaltak bizonyos gazdasági reformokat és elértek bizonyos növekedési célkitűzéseket. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a JP Morgan Next Generation











ING (L) 














































































Markets Index (NEXGEM) referenciaindex teljesítményét. A Részalap különféle árfolyamkockázatoknak lehet kitett abból adódóan, hogy a Részalap pénznemétől eltérő pénznemekben jegyzett értékpapírokba vagy árfolyamokon és valutákon alapuló származékos eszközökbe fektet be. A köz- és/vagy magánszektor által kibocsátott átruházható értékpapírok elsődlegesen a rögzített kamatozású kötvényeket, a változó kamatozású kötvényeket, a warrantokkal ellátott kötvényeket és az átváltható kötvényeket, a szindikált hitelek átütemezéséből származó kötvényeket (pl. „Brady”-kötvények) és az alárendelt kötvényeket jelentik. A „pénzpiaci eszközök” kifejezés főként – de nem kizárólagosan – a betétekbe, kereskedelmi papírokba, rövid lejáratú kötvényekbe, kincstárjegyekbe és értékpapírosított kötvényekbe történő befektetéseket tartalmazzák. A felsorolás nem teljes körű. A Részalap nem fektet be olyan orosz részvényekbe, kötvényekbe vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyek elszámolása/teljesítése csak oroszországi rendszeren keresztül végezhető. A Részalap azonban befektethet olyan orosz kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe, amelyeknél az elszámolás/teljesítés a Clearstream vagy az Euroclear rendszeren keresztül is elvégezhető. Befektetések elsősorban az OECD tagországainak valutáiban lehetségesek. A Portfóliókezelő azonban elvben fedezheti az OECD tagországainak valutáiban denominált befektetésekkel járó árfolyamkockázatokat. Ez megvalósulhat a referenciadevizával szembeni devizakockázat fedezésével a referenciadevizától eltérő devizákban jegyzett eszközöknél, a jelen tájékoztató III. részének IV. fejezetében ismertetett technikák és pénzügyi eszközök felhasználásával. A befektetők legyenek tisztában azzal, hogy a devizafedezési ügyletek nem feltétlenül eredményeznek pontos fedezést. Továbbá nincs garancia arra, hogy a fedezés tökéletesen eredményes lesz. Előfordulhat, hogy a Fedezett befektetésijegyosztályokba befektetők a Fedezett befektetésijegy-osztály devizájától eltérő devizákkal szemben lesznek kitettek. A „Kemény valuta” a Részalap befektetési pénznemeire utal. Azok az eszközök, amelyekbe a Részalap elsősorban befektet, gazdaságilag fejlett és politikailag stabil országok – az OECD tagállamainak – pénznemeiben jegyzettek. A Részalap kiegészítő jelleggel befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló opciós utalványokat a Részalap nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144A szabály szerinti átruházható értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet A) „Választható befektetések” bekezdésében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, korlátozás nélkül beleértve a következőket: -


-


-


-


-













-










































































Mivel ezekre a befektetésekre specifikus tényezők hatnak, nem hasonlíthatók össze a főbb iparosodott országokban megvalósított befektetésekkel. Régebben egyes fejlődő országok felfüggesztették, illetve szüneteltették külső adósságaik kifizetését – beleértve a tőkét és a kamatot is – az állami és a magánszektor kibocsátói tekintetében. E tényezők azt is eredményezhetik, hogy a Részalap pozíciója kevésbé likviddé, vagy akár illikviddé válhat. Csak a kockázatokat felmérni képes befektetőknek érdemes megfontolniuk a befektetést e Részalapba.

















ING (L) 
































































































































































Az ING (L) Renta Fund Frontiers Markets Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta határzóna piacok adósságpapírjai (kemény valuta)) Részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,72%

0,15%

2%

-

P

-

1,20%

0,30%

3%


Z

0,15%

-

-

-

-












ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Global Fixed Income (ING (L) Renta Fund Globális Kötvényalap) Bevezető A Részalap az Igazgatóság döntésétől függően indul.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy többnyire a fejlett országok pénznemében jegyzett, rögzített kamatozású értékpapírokba történő befektetések révén érjen el hozamot. Ebben az értelemben fejlett országnak minősül az az ország, amely államkötvényeinek hosszú távú hitelminősítése legalább Baa3 (Moody's) vagy BBB-(S&P). A Részalap célja, hogy befektetéseit diverzifikálja többek között a devizák, országok, kibocsátók, kamatláb piacok, a rögzített kamatozású pénzügyi eszközök (korlátozás nélkül ideértve a kötvényeket, középlejáratú banki kötvényeket, betéteket, pénzpiaci eszközöket) és a duráció szempontjából. A Részalap nem fektet be a vásárlás időpontjában BBB- (Standard & Poor’s) vagy Baa3 (Moody’s) minősítésnél gyengébb hitelminősítésű rögzített kamatozású értékpapírokba.. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: - átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre vonatkozó opciók és tőzsdei határidős ügyletek - határidős kamatlábkötések, opciók és swapok - értéknövelő csereügyletek - (tőzsdén kívüli) határidős devizakötések, tőzsdei határidős devizakötések és tranzakciók, deviza vételi és eladási opciók, deviza swapok - Hitelkockázatokhoz kötött származékos pénzügyi eszközök, nevezetesen hitelderivátumok, mint például a hitel bedőlési swapok (CDS), indexek és értékpapírkosarak. A Részalap nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben befektethet eszközalapú értékpapírokba (asset-backed securities (ABS)) és jelzálog fedezetű értékpapírokba (mortgage-backed securities (MBS)) is, amelyek többsége a vásárláskor befektetésre javasolt minősítésű, azonban a tartási időszak alatt a minősítés a befektetésre javasolt minősítés alá romolhat, amely esetben a Portfóliókezelő belátása alapján az értékpapírok eladásra vagy további tartásra kerülnek. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok olyan értékpapírok, amelyek a mögöttes biztosítékból származó cash flowra vonatkozó követelést testesítenek meg. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok biztosítéka, amelybe a Részalap befektet, elsősorban kölcsönökből áll, mint a lakásvásárlási és kereskedelmi jelzáloghitelek, gépjárműkölcsönök és hitelkártya kölcsönök. Ezeket az értékpapírokat szabályozott piacokon forgalmazzák és fedezésük céljára olyan származékos eszközöket


használhatnak fel, mint a deviza és kamatláb csereügyletek. A befektetésre javasolt minősítésű eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint likvidek. A likviditás azonban romolhat, ha például az értékpapírt leminősítik, vagy csökken a kibocsátás mértéke. Ennek eredményeképp a Portfóliókezelőnek nehéz lehet az értékpapírok értékesítése, vagy akár arra is kényszerülhet, hogy a piaci árhoz képest jelentősen alacsonyabb áron adja el azokat. A likviditási kockázat rendszerint magasabb a ritkábban forgalmazott értékpapírok, mint például az alacsonyabb minősítésű értékpapírok, egy kismértékű kibocsátásból származó értékpapírok vagy az olyan értékpapírok esetében, amelyek hitelminősítését a közelmúltban lerontották. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint közvetlenül a kibocsátásukat követő időszakban a leglikvidebbek, amikor a legmagasabb forgalmazási volumenből profitálnak.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalaphoz kapcsolódó kockázatok felmérése és nyomon követése a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel történik.















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Global Fixed Income részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Global High Yield (ING (L) Renta Globális Magas Hozamú Alap) Bevezető

tisztában vannak a választott befektetésekhez kapcsolódó kockázat mértékével.

A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Global High Yield (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.


Befektetési célok és befektetési politika A Részalap elsődlegesen (legalább 2/3 arányban) a világ bármely országában kibocsátott magas hozamú kötvényekbe fektet be. Ezek a kötvények abban különböznek a hagyományos „befektetési fokozatú” kötvényektől, hogy kibocsátóik olyan vállalatok, amelyek kötelezettségvállalásaik maradéktalan betartására való képességük szempontjából kockázatot képviselnek, ami egyben a magas hozam magyarázata is. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a 70% Barclays US High Yield, 30% Barclays PanEuropean High Yield, valamint 2% Issuers Capped Hedged Ex Financial Subordinates referencia index teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata magas szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az egy adott tárgykörben megvalósuló befektetések koncentráltabbak, mint a több tárgykörben megvalósuló befektetések. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.



Az alap típusa

-


Referenciadeviza

-


Euró (EUR)

-


Portfóliókezelő

-



-


-


Figyelmeztetés: A minősítéseket neves hitelminősítő ügynökségek adják az olyan fix jövedelmet biztosító eszközökre, amelyekkel a piacon kereskedni lehet. Ezek a minősítések valós képet adnak a kibocsátó gazdálkodó egységekhez kapcsolódó hitelkockázatról: minél alacsonyabb a minősítés, annál magasabb a hitelkockázat. A kockázat ellensúlyozására azonban az a vállalat, amelynek ilyen a minősítése, magasabb hozamú kötvényeket fog kínálni. A minősítő ügynökségek által adott minősítések AAA (szinte nincs kockázat) és CCC (a bedőlés nagyon magas kockázata) között vannak. A magas hozamú piacokon a minősítések BB+ és CCC között vannak. Ezt szem előtt tartva a Részalap olyan, jól tájékozott befektetők számára alkalmas, akik














ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Global High Yield részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra. Az Y Befektetésijegy-osztály további 1%-os forgalmazási díjat, a W Befektetésijegy-osztály pedig további 0,40%-os forgalmazási díjat számol fel.









I

-

0,72%

0,15%

2%

-

N

-

0,50%

0,30%

-

-

P

-

1,00%

0,30%

3%


S

-

0,72%

0,15%

2%

-

W

-

1,50%

0,30%

-

-

X

-

1,50%

0,30%

5%


Y

-

1,50%

0,30%

-

1%

Z

0,20%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Global Inflation Linked (ING (L) Renta Globális Inflációkövető Alap) Bevezető


A Részalap 2011. április 29-én indult, ING (L) Renta Fund Euro Inflation Linked (ING (L) Renta Fund Euró Inflációkövető alap) néven. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Euro Inflation Linked (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja. 2012. november 30-i hatállyal a Részalap megnevezése ING (L) Renta Fund Global Inflation Linked-re változik, és a Részalap befeltetési célja, valamint kockázati profilja is módosul.

A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti.

Befektetési célok és befektetési politika A részalap célja, hogy olyan nagyrészt befektetésre ajánlott minősítésű inflációkövető kötvényekből és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív kezelésével érjen el hozamot, amelyek névleges értéke általában igazodik az inflációs rátához, ezáltal nyújtva védelmet az inflációval kapcsolatos mozgások ellen. Pontosabban meghatározva, a portfólió OECD-országok helyhatóságai, egy vagy több EU tagállam részvételével működő nemzetközi közjogi szervezetek, illetve egy vagy több, OECD-országban működő vállalat vagy pénzügyi intézmény által kibocsátott kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe fektet be. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays World Government Inflation-Linked referencia index teljesítményét. Elsősorban az OECD tagállamok kormányai vagy helyi önkormányzatai, vagy nemzetközi testületek által kibocsátott kötvények és pénzpiaci eszközök a Részalap Nettó Eszközértékének több mint 35%-át képviselhetik. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. 3. fejezet „Választható befektetések” c. A bekezdésében leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-


Értékpapír-kölcsönzési és -visszavásárlási megállapodások (opérations a réméré) A Részalap részt vehet értékpapír-kölcsönzési és -visszavásárlási megállapodásokban is.

















ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Global Inflation Linked Részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

N

-

0,35%

0,20%

-

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund Global Investment Grade Credits (ING (L) Renta Fund Globális Befektetési Minősítésű Hitelek) Bevezető A Részalap 2012. május 14-én indult.

Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy főként pénzügyi intézmények és vállalatok által kibocsátott és az OECD tagállamok valutáiban jegyzett, elsősorban hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív vagyonkezelésével érjen el hozamot. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket e limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni.

mögöttes befektetés kibocsátójának csődkockázata közepes. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap’ teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a III. rész a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása” című II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.

A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a nettó eszközérték erősebben ingadozhat, mint akkor, ha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb.




-

A Részportfolió-kezelőként eljáró ING Asset Management B.V. társaság a portfólió ázsiai-csendes-óceáni részének vagyonkezelésével az ING Investment Management Asia Pacific (Singapore) Ltd. társaságot bízza meg.





Portfóliókezelő

Részportfólió-kezelő

-


-


-



-

(tőzsdén kívüli) határidős devizakötések, tőzsdei határidős devizakötések és tranzakciók, deviza vételi és eladási opciók, deviza swapok

-


Az ING Asset Management B.V. társaság a portfólió vagyonkezelésével részlegesen a Részportfólió-kezelőként eljáró ING Investment Management International LLC. társaságot bízza meg. A megbízás korlátozás nélkül kiterjed a portfóliókezelési folyamat egyes elemeire a különböző időzónák és helyi piacok megfelelő kezelésének céljából.

A lehetséges befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a Részalap által eszközölt befektetések viszonylag nagyobb kockázati szintet jelentenek, mint a hasonló, államkötvényekbe fektető Részalapokba történő befektetések.


A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a












ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund Global Investment Grade Credits részalap Befektetésijegy-osztályai












I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund US Credit (ING (L) Renta USA Hitelek Alap) Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapot olvasztotta magába: Corporate USD (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja.

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy főként pénzügyi intézmények és cégek által kibocsátott, elsődlegesen (legalább 2/3 részben) USA dollárban jegyzett adósságpapírokból és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív vagyonkezelésével érjen el hozamot. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays US Aggregate Credit Corporate - Investment Grade referencia index teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, kérjük vegye figyelembe, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap az eredeti átruházható értékpapírokba fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetések kiválasztása során a Portfóliókezelő az ING Csoport által elvégzett értékelések alapján elemzi, karbantartja és frissíti a jövőbeli befektetések hitelminősítéseit, és gondoskodik arról, hogy a portfolió átlagos minősítése BBB- vagy annál jobb legyen. Az alapkezelő mindenkor figyelembe veszi a kibocsátók és az ágazatok minőségét és diverzifikáltságát, a lejárati időpontokkal együtt.

2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja, hogy főként pénzügyi intézmények és cégek által kibocsátott, elsődlegesen (legalább 2/3 részben) USA dollárban jegyzett adósságpapírokból és pénzpiaci eszközökből álló portfolió aktív vagyonkezelésével érjen el hozamot. Több éves időtávon mérve a Részalap célja, hogy túlszárnyalja a Barclays US Aggregate Credit Corporate - Investment Grade referencia index teljesítményét. Előírás, hogy a kiegészítésképpen tartott likvid eszközöket a fent említett kétharmados limit kiszámítása során nem kell figyelembe venni. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, kérjük vegye figyelembe, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap az eredeti átruházható értékpapírokba fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetések kiválasztásakor a Portfóliókezelő elemzi, karbantartja és frissíti a jövőbeli befektetések hitelminősítéseit, és gondoskodik arról, hogy a portfolió átlagos minősítése BBB- vagy annál jobb legyen. Az alapkezelő mindenkor figyelembe veszi a kibocsátók és az ágazatok minőségét és diverzifikáltságát, a lejárati időpontokkal együtt. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -



-


-


-


-


-


-

-



-


-

-



-
















ING (L) 















































































Befektetői ajánlás: A Részalap különösen a II. Részben meghatározott semleges befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI.

































































































ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund US Credit részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra. Az Y Befektetésijegy-osztályban további 1%-os forgalmazási díj kerül felszámításra. Az Y Befektetésijegy-osztály Befektetési jegyeire vonatkozó visszaváltási kérelmek esetében a Befektetési jegyek visszaváltása a FIFO (az elsőként megvásárolt kerül először értékesítésre) elv alapján történik, amelyet részletesen az I. rész: A Kibocsátóra vonatkozó alapvető információk; III. Jegyzések, visszaváltások és átváltások című szakasz ismerteti.


A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com oldalon érhető el. Az e Részalap befektetési céljaira és politikájára jellemző portfólió forgalmazási hányad magasnak tekinthető.







I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,75%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

X

-

1,00%

0,20%

5%


Y

-

1,00%

0,20%

-

1%

Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































ING (L) Renta Fund World Bevezető A Részalap 2011. április 29-én indult. A Részalap a következő Részalapokat olvasztotta magába: World (2011. április 29.) az ING (L) Renta Fund ÁÉKBV részalapja, valamint ING (L) Renta Fund Australian Dollar (2012. január 13.).

2014. március 31-ig: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja hozamtermelés a világ minden tájáról származó, különféle devizákban jegyzett, nemzetközi kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe történő befektetések diverzifikálásával. Az alap célja, hogy nemzetközi szinten jelentős pénzügyi diverzifikációt kínáljon és túlszárnyalja a Barclays Global Aggregate referencia index teljesítményét. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-


A Részalap közvetlenül vagy közvetett módon befektethet a „feltörekvő piacok” néven ismert, alacsony vagy közepes jövedelmű fejlődő országok által kibocsátott átruházható értékpapírokba, illetve eszközökbe. Mivel ezek a befektetések specifikus tényezőktől függnek, a főbb iparosodott országokban eszközölt befektetésekkel nem hasonlíthatók össze. Régebben egyes fejlődő országok felfüggesztették, illetve szüneteltették külső adósságaik kifizetését – beleértve a tőkét és a kamatot is – az állami és a magánszektor kibocsátói tekintetében. E tényezők azt is eredményezhetik, hogy a Részalap pozíciója kevésbé likviddé, vagy akár illikviddé válhat. Csak a kockázatokat felmérni képes megfontolniuk a befektetést e Részalapba.

befektetőknek

érdemes

A Részalap nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben befektethet eszközalapú értékpapírokba (asset-backed securities (ABS)) és jelzálog fedezetű értékpapírokba (mortgage-backed securities (MBS)) is, amelyek többsége a vásárláskor befektetésre javasolt minősítésű, azonban a tartási időszak alatt a minősítés a


befektetésre javasolt minősítés alá romolhat, amely esetben a Portfóliókezelő belátása alapján az értékpapírok eladásra vagy további tartásra kerülnek. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok olyan értékpapírok, amelyek a mögöttes biztosítékból származó cash flowra vonatkozó követelést testesítenek meg. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok biztosítéka, amelybe a Részalap befektet, elsősorban kölcsönökből áll, mint a lakásvásárlási és kereskedelmi jelzáloghitelek, gépjárműkölcsönök és hitelkártya kölcsönök. Ezeket az értékpapírokat szabályozott piacokon forgalmazzák és fedezésük céljára olyan származékos eszközöket használhatnak fel, mint a deviza és kamatláb csereügyletek. A befektetésre javasolt minősítésű eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint likvidek. A likviditás azonban romolhat, ha például az értékpapírt leminősítik, vagy csökken a kibocsátás mértéke. Ennek eredményeképp a Portfóliókezelőnek nehéz lehet az értékpapírok értékesítése, vagy akár arra is kényszerülhet, hogy a piaci árhoz képest jelentősen alacsonyabb áron adja el azokat. A likviditási kockázat rendszerint magasabb a ritkábban forgalmazott értékpapírok, mint például az alacsonyabb minősítésű értékpapírok, egy kismértékű kibocsátásból származó értékpapírok vagy az olyan értékpapírok esetében, amelyek hitelminősítését a közelmúltban lerontották. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint közvetlenül a kibocsátásukat követő időszakban a leglikvidebbek, amikor a legmagasabb forgalmazási volumenből profitálnak.

2014. április 1-től: Befektetési célok és befektetési politika A Részalap célja hozamtermelés a világ minden tájáról származó, különféle devizákban jegyzett, nemzetközi kötvényekbe – beleértve többek között az államkötvényeket, magas hozamú kötvényeket és a feltörekvő piaci adósságpapírokat – és pénzpiaci eszközökbe történő befektetések diverzifikálásával. Az alap célja, hogy nemzetközi szinten jelentős pénzügyi diverzifikációt kínáljon és túlszárnyalja a Barclays Global Aggregate referencia index teljesítményét. A Részalap kiegészítésként befektethet más átruházható értékpapírokba is (beleértve az átruházható értékpapírokra szóló warrantokat a részalap nettó eszközértékének 10%-áig), pénzpiaci eszközökbe, a 144 A szabály szerinti értékpapírokba, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe, valamint bankbetétekbe, a jelen tájékoztató III. részében, a „Befektetési korlátozások” c. III. fejezet „Választható befektetések” c. A szakaszában leírtaknak megfelelően. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és más kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek részaránya azonban nem haladhatja meg a nettó eszközérték 10%-át. Amennyiben a Részalap átruházható értékpapírokra szóló warrantokba fektet be, fontos figyelembe venni, hogy a Nettó Eszközérték erősebben ingadozhat, mintha a Részalap a mögöttes eszközökbe fektetett volna be, mivel a warrantok értékének ingadozása nagyobb. A befektetési célok megvalósítása érdekében a Részalap igénybe vehet származékos pénzügyi eszközöket is, beleértve például a következőket: -


-


-


-


-


-












ING (L) 














































































A Részalap közvetlenül vagy közvetett módon befektethet a „feltörekvő piacok” néven ismert, alacsony vagy közepes jövedelmű fejlődő országok által kibocsátott átruházható értékpapírokba, illetve eszközökbe. Mivel ezek a befektetések specifikus tényezőktől függnek, a főbb iparosodott országokban eszközölt befektetésekkel nem hasonlíthatók össze. Régebben egyes fejlődő országok felfüggesztették, illetve szüneteltették külső adósságaik kifizetését – beleértve a tőkét és a kamatot is – az állami és a magánszektor kibocsátói tekintetében. E tényezők azt is eredményezhetik, hogy a Részalap pozíciója kevésbé likviddé, vagy akár illikviddé válhat. Csak a kockázatokat felmérni képes megfontolniuk a befektetést e Részalapba.

befektetőknek

érdemes

A Részalap nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben befektethet eszközalapú értékpapírokba (asset-backed securities (ABS)) és jelzálog fedezetű értékpapírokba (mortgage-backed securities (MBS)) is, amelyek többsége a vásárláskor befektetésre javasolt minősítésű, azonban a tartási időszak alatt a minősítés a befektetésre javasolt minősítés alá romolhat, amely esetben a Portfóliókezelő belátása alapján az értékpapírok eladásra vagy további tartásra kerülnek. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok olyan értékpapírok, amelyek a mögöttes biztosítékból származó cash flowra vonatkozó követelést testesítenek meg. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok biztosítéka, amelybe a Részalap befektet, elsősorban kölcsönökből áll, mint a lakásvásárlási és kereskedelmi jelzáloghitelek, gépjárműkölcsönök és hitelkártya kölcsönök. Ezeket az értékpapírokat szabályozott piacokon forgalmazzák és fedezésük céljára olyan származékos eszközöket használhatnak fel, mint a deviza és kamatláb csereügyletek. A befektetésre javasolt minősítésű eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint likvidek. A likviditás azonban romolhat, ha például az értékpapírt leminősítik, vagy csökken a kibocsátás mértéke. Ennek eredményeképp a Portfóliókezelőnek nehéz lehet az értékpapírok értékesítése, vagy akár arra is kényszerülhet, hogy a piaci árhoz képest jelentősen alacsonyabb áron adja el azokat. A likviditási kockázat rendszerint magasabb a ritkábban forgalmazott értékpapírok, mint például az alacsonyabb minősítésű értékpapírok, egy kismértékű kibocsátásból származó értékpapírok vagy az olyan értékpapírok esetében, amelyek hitelminősítését a közelmúltban lerontották. Az eszközalapú és jelzálog fedezetű értékpapírok rendszerint közvetlenül a kibocsátásukat követő időszakban a leglikvidebbek, amikor a legmagasabb forgalmazási volumenből profitálnak.


2014. március 31-ig: A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat közepesnek minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a teljes tájékoztató III. részének a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása c. II. fejezete ismerteti. E Részalap globális kitettsége a III. Rész IV. fejezet Technikák és eszközök, A: Általános rendelkezések pontban részletesen ismertetett VaR módszerrel került meghatározásra.




















































































2014. április 1-től: A Részalap kockázati jellemzői A befektetési célok eléréséhez használt kötvényekhez és más pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó teljes piaci kockázat magasnak minősül. Ezekre a pénzügyi eszközökre számos tényező hat. Ezek többek között az alábbiak: a pénzügyi piac fejlettsége, illetve e pénzügyi eszközöknek az általános világgazdasági helyzet és az egyes országokban érvényesülő gazdasági és politikai feltételek által érintett kibocsátóinak gazdasági fejlettsége. A várható hitelkockázat, a mögöttes befektetések kibocsátóinak csődkockázata magas. A Részalap likviditási kockázata közepes szintű. Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott mögöttes befektetés eladása nehézségbe ütközik. Ezen túlmenően az árfolyamingadozások nagymértékben befolyásolhatják a Részalap teljesítményét. Az induló befektetés megtérülésére nincs garancia. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot részletesen a teljes tájékoztató III. részének a „Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: a kockázatok részletes bemutatása című II. fejezete ismerteti.

2014. március 31-ig: Befektetői ajánlás A Részalap különösen a II. Részben meghatározott semleges befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI.

2014. április 1-től: Befektetői ajánlás A Részalap különösen a II. Részben meghatározott dinamikus befektetőket célozza meg: A RÉSZALAPOK EGYEDI TÁJÉKOZTATÓI.














ING (L) 






























































































































































Az ING (L) Renta Fund World részalap Befektetésijegy-osztályai



Három Munkanappal a vonatkozó Értékelési nap után. A fedezett Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan végzett fedezeti devizaügyletekkel összefüggő valamennyi nyereség, veszteség és költség kizárólag a fedezett Befektetésijegy-osztályra kerül kiutalásra. A duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok esetében további maximum 0,05%-os Fix szolgáltatási díj kerül felszámításra.


A Részalap forgalomban lévő Befektetésijegy-osztályainak listája a www.ingim.com oldalon érhető el. Az e Részalap befektetési céljaira és politikájára jellemző portfólió forgalmazási hányad magasnak tekinthető.







I

-

0,36%

0,14%

2%

-

P

-

0,65%

0,20%

3%


S

-

0,36%

0,14%

2%

-

V

-

0,65%

0,14%

-

-

X

-

0,75%

0,20%

5%


Z

0,14%

-

-

-

-














ING (L) 
































































































































































III. RÉSZ: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK I.

A Kibocsátó

A Kibocsátó esernyő alap, így a befektetőknek Részalapok széles skálájába történő befektetés lehetőségét kínálja. Minden egyes Részalap saját jellegzetes befektetési céllal és -politikával, valamint önálló eszközportfolióval rendelkezik. A Kibocsátó Luxemburgban ÁÉKBV-ként alapított, változó részvénytőkéjű nyíltvégű befektetési társaság, és a kereskedelmi vállalatokról szóló, 1915. augusztus 10-i luxemburgi törvény, valamint a 2010. december 17-i törvény rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. A Kibocsátót 1993. szeptember 6-án alapították, a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 1988. március 30-i törvény alapján. A Kibocsátó alapító okiratát („Alapító Okirat”) utoljára 2012. február 20-án módosították. Az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat a luxemburgi Kereskedelmi és Cégjegyzékben került nyilvántartásba vételre, ahol az okirat megtekinthető. Az Alapító Okirat másolati példánya kérésre a Kibocsátó székhelyén térítésmentesen beszerezhető. A Kibocsátó alaptőkéje mindenkor a Részalapok nettó eszközeinek összesített értékével egyenlő. Az alaptőkét teljesen befizetett, névérték nélküli, bemutatóra vagy névre szóló Befektetési jegyek képviselik. Az alaptőke változtatásai teljesen jogszerűek és nincs olyan rendelkezés, amely megkövetelné az ilyen változás nyilvánosságra hozatalát vagy annak kereskedelmi és cégjegyzékbe történő bejegyzését, szemben a nyilvánosan működő részvénytársaságokra (sociétés anonymes) az alaptőke emelésekor vagy leszállításakor érvényes előírással. A Kibocsátó bármikor jogosult további Befektetési jegyeket kibocsátani a „Befektetési jegyek” című IX. fejezet rendelkezéseinek megfelelően meghatározott árfolyamon anélkül, hogy a már meglévő Befektetők számára elsőbbségi jogot kellene biztosítania. Az alaptőke minimális szintjét a 2010. december 17-i luxemburgi törvény határozza meg. Amennyiben a Kibocsátó egy vagy több Részalapja olyan Részjegyekkel rendelkezik, amelyeket a Kibocsátó egy vagy több Részalapja bocsátott ki, azok értékét a Kibocsátó nettó eszközeinek a fent említett minimális tőke meghatározása céljából történő kiszámításakor nem veszi figyelembe. A Kibocsátó konszolidációs pénzneme az euró.

II. A Befektetésekkel kapcsolatos kockázatok: A kockázatok részletes bemutatása A kockázatokra vonatkozó általános megállapítások A Kibocsátó Befektetési jegyeibe történő befektetések bizonyos kockázatnak vannak kitéve. E kockázatok magukba foglalják a részvényekkel, kötvényekkel, devizával, kamatlábbal, volatilitással kapcsolatos kockázatokat, valamint a politikai kockázatot, illetve az ezekhez kapcsolódó kockázatokat. A felsorolt kockázatok bármelyike más kockázatokkal együtt is felmerülhet. E kockázati tényezők közül az alábbiakban néhányat röviden bemutatunk. A Befektetőknek tapasztalattal kell rendelkezniük a bemutatott befektetési politikával összefüggésben alkalmazott eszközökbe történő befektetésekre vonatkozóan. A befektetőknek továbbá teljes körűen tisztában kell lenniük a Kibocsátó Befektetési jegyeibe történő befektetések kockázatával, és a befektetési döntés meghozatala előtt nem szabad elmulasztaniuk jogi, adózási és pénzügyi tanácsadóik, könyvvizsgálójuk, valamint egyéb tanácsadójuk szakvéleményének kikérését (i) arról, hogy személyes pénzügyi és adózási helyzetükben és egyedi körülményeik figyelembe vételével megfelelő-e számukra a tulajdonosi részesedésekbe történő befektetés, (ii) a jelen tájékoztatóban szereplő információkról és (iii) a részalapok (egyes részalapokhoz tartozó egyedi tájékoztatóban bemutatott) befektetési politikájáról. Fontos figyelembe venni azt, hogy a tőzsdei tevékenységen realizált lehetséges nyereség mellett a Kibocsátó befektetési jegyeibe történő befektetés a tőzsdei tevékenységek veszteségének kockázatát is


magában hordozza. A Kibocsátó befektetési jegyei olyan értékpapírok, amelyek értékét a Kibocsátó tulajdonában álló, átruházható értékpapírok árfolyamának ingadozása határozza meg. Ezért a Befektetési jegyek értéke az eredeti értékükhöz viszonyítva egyaránt növekedhet vagy csökkenhet. A Kibocsátó nem vállal garanciát arra, hogy a befektetési politika célkitűzései megvalósulnak.

Piaci kockázat Általános jellegű kockázat, amely minden típusú befektetésre hatással van. Az átruházható értékpapírok árfolyamváltozását jellemzően a pénzügyi piacok alakulása, valamint a kibocsátók gazdasági helyzetének változása határozza meg, akikre viszont hatással van a világgazdaság általános helyzete, illetve az adott országra jellemző gazdasági és politikai körülmények (piaci kockázat).

Kamatkockázat A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a Kibocsátó Befektetési jegyeibe történő befektetés kamatkockázattal járhat. Ezek a kockázatok az egyes átruházható értékpapírok vagy a Kibocsátó meghatározó pénznemeire vonatkozó kamatszintek ingadozásakor merülnek fel.

Devizakockázat A befektetések értékére olyan Részalapok esetében lehet hatással a devizaárfolyamok ingadozása, amelyeknél lehetőség van a Részalap Referenciadevizájától eltérő pénznemben történő befektetésre.

Hitelezési kockázat A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések hitelezési kockázattal járhatnak. A kötvények és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kifejezetten magukban hordozzák a kibocsátójuk hitelezési kockázatát. Ezeket a kockázatokat a kibocsátó hitelminősítési besorolásával lehet felmérni. Az alacsony hitelminősítési besorolásban lévő társaságok által kibocsátott kötvényekhez és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz általában magasabb hitelezési kockázat és a fizetésképtelenség nagyobb valószínűsége társul, mint a magasabb hitelminősítéssel rendelkező kibocsátók esetében. Ha a kötvények vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója pénzügyileg vagy gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül, az kihatással lehet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a kötvények értékére (amelyek értéküket teljes mértékben el is veszíthetik). A pénzügyi piacokra jellemző általános tendenciák mellett a különböző kibocsátókkal kapcsolatban egyedileg jelentkező változások is hatással lehetnek a befektetés értékére. Még az átruházható értékpapírok körültekintő kiválasztása sem zárhatja ki például a kibocsátók eszközeinek értékvesztése miatt bekövetkező veszteség kockázatát. Az OTC származékos hiteleszközök használata, amennyiben az szerepel a Részalap befektetési politikájában, hitelkockázat vállalásával járhat.

A kibocsátó részéről a nem fizetés kockázata A pénzügyi piacokra jellemző általános tendenciák mellett a különböző kibocsátókkal kapcsolatban egyedileg jelentkező változások is hatással lehetnek a befektetés értékére. Még az átruházható értékpapírok körültekintő kiválasztása sem zárhatja ki például a kibocsátók eszközeinek értékvesztése miatt bekövetkező veszteség kockázatát.

Likviditási kockázat Likviditási kockázat akkor jelenik meg, amikor egy adott értékpapír eladása nehézségbe ütközik. Elvben a befektetési alapok olyan értékpapírokat vásárolnak, amelyeket bármikor értékesíteni lehet. Ennek ellenére, bizonyos átruházható értékpapírokat nehéz lehet a befektető által kiválasztott időpontban eladni, ha ez az időpont valamilyen szempontból különleges időszakra esik, vagy ha az értékpapírokat meghatározott tőzsdei piacon kívánják értékesíteni. Végezetül











ING (L) 
































































































































































megemlítendő annak a kockázata, hogy a szűk piacon forgalmazott átruházható értékpapírok árfolyamának ingadozása (volatilitása) erős.

A feltörekvő piacokon történő befektetéssel kapcsolatos kockázatok

2014. március 31-ig: Az ügyleti partnerrel kapcsolatos kockázat

A fejlődő országokban a kifizetések felfüggesztése több tényező hatására is előfordulhat, mint például a politikai bizonytalanság, gyenge gazdasági irányítás, a devizatartalékok hiánya, az országból történő tőkekiáramlás, belső konfliktusok vagy a korábbról fennálló tartozások rendezésére vonatkozó politikai akarat hiánya.

Amikor OTC ügyletet köt, akkor a Kibocsátó az ügyletkötésben részt vevő másik fél fizetőképességével, valamint annak a szerződés feltételeinek betartására való képességével kapcsolatban is kockázatot vállal. Így például a Kibocsátó tőzsdén kívüli határidős ügyleteket, opciókat és swap-szerződéseket is köthet, illetve egyéb hasonló derivatív módszereket alkalmazhat, amelyek mindegyike magában hordozza annak a kockázatát, hogy a szerződésben résztvevő másik fél nem teljesíti szerződéses kötelezettségét. A fedezett vagy duráció fedezett Befektetésijegy-osztályokhoz kapcsolódó ügyleti partneri kockázatot kizárólag az adott fedezett vagy duráció fedezett Befektetésijegy-osztályok Befektetői viselik.

2014. április 1-től: Az ügyleti partnerrel kapcsolatos kockázat Amikor OTC ügyletet köt, akkor a Kibocsátó az ügyletkötésben részt vevő másik fél fizetőképességével, valamint annak a szerződés feltételeinek betartására való képességével kapcsolatban is kockázatot vállal. Így például a Kibocsátó tőzsdén kívüli határidős ügyleteket, opciókat és swap-szerződéseket is köthet, illetve egyéb hasonló derivatív módszereket alkalmazhat, amelyek mindegyike magában hordozza annak a kockázatát, hogy a szerződésben résztvevő másik fél nem teljesíti szerződéses kötelezettségét. A Részalap bármely Befektetésijegy-osztályához kapcsolódó ügyleti partneri kockázatát teljes egészében a Részalap viseli.

Az értékpapír-kölcsönzésből és visszavásárlási ügyletekből eredő kockázatok Az értékpapír-kölcsönzési és -visszavásárlási ügyletek bizonyos kockázatokkal járnak. Nincs garancia arra, hogy a Részalap eléri azt a célt, amely érdekében részt vesz egy tranzakcióban. Előfordulhat, hogy az ügyleti partner nemteljesítése vagy működési nehézségek miatt az értékpapír kölcsönök visszafizetése késedelmesen és csak részben történik meg, ami korlátozhatja a Részalap azon képességét, hogy teljesítse az értékpapírok értékesítését vagy eleget tegyen a visszaváltási kérelmeknek. A Részalap ügyleti partnerének való kitettségét mérsékeli az a tény, hogy az ügyleti partner elveszíti biztosítékát, ha nem teljesíti a tranzakcióból eredő kötelezettségeit. Ha a biztosíték formája értékpapír, fennáll annak kockázata, hogy értékesítésekor nem realizálható elegendő készpénz az ügyleti partner Részalap felé fennálló adósságainak rendezésére vagy új értékpapírok vásárlásához az ügyleti partnernek kölcsönzött értékpapírok pótlására. Abban az esetben, ha a Részalap a pénzbeli biztosítékot újra befekteti, fennáll annak kockázata, hogy a befektetés hozama kevesebb lesz, mint az adott pénzbeli biztosíték fejében az ügyleti partnernek fizetendő kamat, és hogy a befektetés után az eredetileg befektetett pénzbeli biztosítéknál kisebb összeg térül meg. Annak kockázata is fennáll, hogy a befektetés illikviddé válik, ami korlátozza a Részalap azon képességét, hogy visszakapja kölcsönbe adott értékpapírjait, ez pedig korlátozhatja a Részalap képességét, hogy teljesítse az értékpapírok értékesítését vagy eleget tegyen a visszaváltási kérelmeknek.

A 144A értékpapírokkal kapcsolatos kockázatok A „144A értékpapírok” kategóriába tartozó értékpapírokat a SEC (US Securities Exchange Commission – az Amerikai Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete) nem veszi nyilvántartásba a Code of Federal Regulations (Szövetségi Törvénykönyv) 177. fejezete 230. bekezdése 144A paragrafusának előírásai értelmében. A „144A szabály szerinti átruházható értékpapírok” újonnan kibocsátott átruházható értékpapírnak minősülnek (lásd a III. rész „Befektetési korlátozások” című III. fejezet „Választható befektetések” című A) szakaszának 1 e) alpontját), így azokat kizárólag az arra jogosult intézményi befektetők vásárolhatják meg.


Ugyanezek a tényezők hatással lehetnek arra is, hogy a magánszektorba tartozó kibocsátók mennyire tudják kötelezettségeiket teljesíteni. Továbbá az ilyen kibocsátóknak meg kell felelniük az adott ország kormányzati hatóságai által hozott rendelkezéseknek, jogszabályoknak és szabályozásoknak. Erre példa lehet a devizakorlátozás módosítása, valamint a jogi- és szabályozói rendszer megváltoztatása, kisajátítás és államosítás, valamint adók – például forrásadó – bevezetése vagy emelése. További döntő tényező a bizonytalan jogi helyzet, illetve a végleges és jogszerű tulajdonviszonyok kialakítására való képtelenség. Ezekhez hozzáadódik az említett országokban a megbízható információforrások hiánya, a helyi számviteli szabályok eltérése a nemzetközi szabványoktól, valamint a megfelelő pénzügyi és kereskedelmi ellenőrzés hiánya.

Az Oroszországban történő befektetésekből eredő kockázat Felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy az oroszországi befektetések jelenleg fokozottan kockázatosak az átruházható értékpapírok tulajdonjogának és biztonságos őrzésének tekintetében: e befektetések nyilvántartására vonatkozó szokásos piaci gyakorlat szerint azokat olyan orosz pénzintézeteknél helyezik letétbe, amelyek a náluk letétbe helyezett értékpapírok tekintetében lopás, megsemmisülés vagy elvesztés esetére nem minden esetben rendelkeznek a szükséges biztosítási fedezettel.

Az eszközalapú (ABS) és a jelzálogfedezetű (MBS) értékpapírokból eredő kockázat Az eszközalapú értékpapírok tartalmazhatnak hitelkártya-kölcsönben résztvevő eszközkészleteket, lakásvásárlási vagy kereskedelmi jelzáloghiteleket, fedezett ingatlanjelzálog-kötelezettséget és fedezett kötelezvényeket, nem magánjelzáloggal fedezett havi kamatot fizető zálogleveleket és fedezett kötvényeket. Ezek az értékpapírok nagyobb hitel-, likviditási- és kamatláb kockázatnak lehetnek kitettek más rögzített kamatozású értékpapírokhoz, mint pl. a vállalati kötvényekhez képest. Az ABS és MBS birtokosaikat olyan kifizetésekre teszik jogosulttá, amelyek elsődlegesen a pénzügyi eszközök sajátos készletéből származó cash flowtól függenek. Az ABS és MBS termékek gyakran kitettek a futamidő hosszabbítási és előtörlesztési kockázatnak, amely adott esetben további jelentős hatást gyakorolhat az értékpapírok által fizetett cash flow-k időzítésére és nagyságára, és negatívan befolyásolhatja az értékpapírok hozamát.

Származékos eszközök Az egyes Részalapok egyedi tájékoztatóiban közzétett befektetési politika részeként a Kibocsátó jogosult származékos (derivatív) pénzügyi eszközök, beleértve többek között Teljes hozamcserék, valamint hasonló jellemzőkkel rendelkező származékos pénzügyi eszközök alkalmazására. Ezeket a termékeket nem csak fedezeti céllal veheti igénybe, hanem – a hozamok optimalizálásának céljából – a befektetési stratégia szerves részeként is. Kizárólag olyan ügyleti partnerek választhatók ki és bízhatók meg, akik folyamatos felügyelet alatt állnak, tőkeerősek és rendelkeznek a Részalap számára nyújtandó szolgáltatásokhoz szükséges megfelelő szervezeti felépítéssel. A Teljes hozamcserék és hasonló jellemzőkkel rendelkező származékos pénzügyi eszközök esetében az alapul szolgáló stratégiával, az alapul szolgáló termékekkel és ügyleti partnerrel/partnerekkel kapcsolatos információkat az Éves beszámoló tartalmazza, amely a Kibocsátó székhelyén ingyenesen hozzáférhető. A származékos pénzügyi eszközök alkalmazását korlátozhatják a piaci feltételek és a vonatkozó szabályok, valamint miattuk az érintett Részalapnál olyan kockázatok és költségek merülhetnek fel, amelyek egyébként nem jelentek volna meg. Az opciókat, külföldi devizában kötött swap-ügyleteket és tőzsdei











ING (L) 














































































határidős (futures) ügyleteket, valamint opciókat alkalmazó részalapoknál a következő kockázatok merülhetnek fel: (a) az a tény, hogy az ügyletek sikere attól függ, hogy a Portfóliókezelő(k) mennyire pontosan jósolja(/-ák) meg a kamatlábak, a devizapiacok, valamint az átruházható értékpapírok és/vagy pénzpiaci eszközök árfolyamainak mozgásait; (b) az opciók árfolyama, a tőzsdei (futures) határidős ügyletek árfolyama és az ezeket az árfolyamokat befolyásoló opciók közötti bármilyen eltérés, valamint az átruházható értékpapírok, pénzpiaci instrumentumok vagy a fedezett devizák árfolyamának változásai; (c) az a tény, hogy a származékos pénzügyi eszközök alkalmazásához más szakismeretekre van szükség, mint egy portfólió értékpapírjainak kiválasztásához; (d) annak lehetősége, hogy a másodlagos piac egy adott instrumentumra és egy adott időpontra vonatkozóan elveszíti likviditását; és (e) annak kockázata, hogy egy Részalap nem képes kedvező időpontban megvásárolni vagy eladni portfóliójának egy adott értékpapírját, vagy olyan helyzetbe kerül, hogy a portfóliójában levő valamely értékpapírt kedvezőtlen időszakban kényszerül értékesíteni. Amikor egy Részalap swap-ügyletet köt, az ügyletben résztvevő másik féllel kapcsolatos partnerkockázatnak is kitetté válik. A származékos pénzügyi eszközök alkalmazása tőkeáttételi kockázattal is jár. A tőkeáttétel hatása akkor jelentkezik, amikor az ügylet mögöttes eszközeik közvetlen megszerzésének költségéhez képes viszonylag alacsony a származékos pénzügyi eszközök megvételébe fektetett összeg. Minél nagyobb a tőkeáttétel, az ügylet mögöttes eszközeinek árfolyam-ingadozása esetén annál nagyobb lesz a származékos pénzügyi eszköz árfolyamának változása (a származékos pénzügyi eszközre vonatkozó feltételekben meghatározott jegyzési árfolyamhoz hasonlítva). Ezen eszközök lehetséges hozama és a velük kapcsolatos kockázatok a tőkeáttétel növekedésével együtt emelkednek. Végezetül nem biztosítható, hogy a származékos pénzügyi eszközök alkalmazása eléri célkitűzését. A valamely adott Részalapba történő befektetéssel kapcsolatos kockázat(ok) részletes ismertetése az érintett Részalap egyedi tájékoztatójában található.













fedezett

és


































































Bármely Befektetésijegy-osztály Befektetésijegy-tulajdonosainak a joga, hogy részesüljenek a Részalap eszközeiből az adott Részalap eszközeire korlátozódik, és egy Részalapban lévő összes eszköz rendelkezésre áll az adott Részalap összes kötelezettségének teljesítésére, függetlenül az egyes Befektetésijegy-osztályokra fizetendő különböző összegektől. Bár a Kibocsátó köthet egy meghatározott Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan származékos ügyletet, az ilyen származékos ügyletből eredő kötelezettségek a Részalap egészét és a Befektetésijegy-tulajdonosok összességét érinti, ideértve a nem Árfolyam fedezett, nem Duráció fedezett és nem Felülíró Befektetésijegy-osztályokat is. A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ennek eredményeképpen a Részalap nagyobb készpénzegyenleget tarthat, mint amekkorát az ilyen aktív Befektetésijegy-osztályok nélkül tartana.

III. Befektetési korlátozások A Befektetők érdekében, valamint a széleskörű kockázatmegosztást biztosítandó, a Kibocsátó vállalja az alábbi szabályok betartását:

A.

Választható befektetések

1. Az egyes Részalapok eszközeit a Kibocsátó az alábbiakba fektetheti: a.

olyan átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Parlament és Tanács 2004. április 21-i, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv értelmében vett szabályozott piacon jegyeznek, vagy amelyekkel ilyen piacon kereskednek;

b.

olyan átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió egy másik tagállamának olyan piacán forgalmaznak, amely szabályozott, rendszeresen működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott;

c.

olyan átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely, az Európai Unió tagállamaitól eltérő ország tőzsdéjén hivatalosan jegyeznek, vagy amelyeket valamely, az Európai Unió tagállamaitól eltérő ország szabályozott, rendszeresen működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott egyéb piacán forgalmaznak, azzal a kikötéssel, hogy a tőzsdének vagy piacnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagországában, illetve Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia vagy Óceánia valamely egyéb országában kell lennie;

d.

új kibocsátású átruházható eszközökbe, feltéve, hogy:

e.

értékpapírokba

és

pénzpiaci

i.

a kibocsátási feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a kibocsátó kérni fogja az adott eszköz tőzsdén vagy elismert, rendszeresen működő és a nyilvánosság számára nyitott egyéb piacon az értékpapír jegyzését vagy bevezetését, azzal a kikötéssel, hogy a kiválasztott tőzsdének vagy piacnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagországában, illetve Európa, Észak-Amerika, DélAmerika, Afrika, Ázsia vagy Óceánia valamely egyéb országában kell lennie;

ii.

a fent említett jegyzés vagy bevezetés legkésőbb a kibocsátás megkezdését követő egy éven belül megvalósul;

Felülíró

Az Árfolyam fedezett, Duráció fedezett és Felülíró befektetésijegyosztályok származékos pénzügyi eszközöket használnak az adott Befektetésijegy-osztály meghatározott céljainak elérése érdekében és különbséget teszünk Árfolyam fedezett, Duráció fedezett és Felülíró befektetésijegy-osztályok között. Az ilyen Fedezett befektetésijegyosztályokba befektetők az adott Részalap fő Befektetésijegyosztályához képest a végrehajtott fedezeti vagy felülíró ügylet szintjétől függően további kockázatoknak, például a piaci kockázatnak lehetnek



Keresztkötelezettségekből eredő kockázat az összes Befektetésijegy-osztályra vonatkozóan (Standard, Árfolyam fedezett, Duráció fedezett, Felülírt)

Hitelkockázati csereügyletek

Árfolyam fedezett, Duráció befektetésijegy-osztályok



kitéve. Emellett e Befektetésijegy-osztályok Nettó eszközértékének változásai nem feltétlenül korrelálnak a Részalap fő Befektetésijegyosztályával.

A fenti felsorolás a leggyakoribb kockázatokra terjed ki, és nem mutatja be teljes körűen az összes lehetséges kockázatot.

A hitel bedőlési csereügyletek használata magasabb kockázattal járhat, mint a közvetlenül kötvényekbe történő befektetések. A hitel bedőlési csereügyletek lehetővé teszik a bedőlési kockázat áthárítását. Ez lehetővé teszi a Részalap számára, hogy hatékonyan vásároljon biztosítást az általa tartott kötvényre (a befektetés fedezése) vagy védelmet vásároljon egy olyan kötvényre, amely fizikailag nincs a tulajdonában, amikor a befektetési vélekedés szerint a szükséges kamatszelvény-fizetés mértéke a hitelminőség romlása miatt alacsonyabb lesz a kapott kifizetésnél. Fordítva pedig, amikor a befektetési vélekedés szerint a hitelminőség romlása miatt a kifizetések alacsonyabbak lesznek a kamatszelvény-kifizetésnél, a védelmet hitel bedőlési csereügylet kötése révén eladja. Ennek megfelelően, az egyik fél, a védelem megvásárlója a védelem eladója felé kifizetéseket teljesít, a kifizetés pedig a vevő felé „hitelesemény” (hitelminőség romlása, amelyet a szerződés előre meghatároz) bekövetkeztekor esedékes. Ha a hitelesemény nem következik be, a vevő az összes előírt díjat megfizeti és a csereügylet lejáratkor további fizetés nélkül megszűnik. Ezért a vevő kockázata a kifizetett díjak értékére korlátozódik. A hitel bedőlési csereügyletek piaca a kötvénypiacokhoz képest néha kevésbé likvid. A hitel bedőlési csereügyleteket kötő Részalapnak mindenkor képesnek kell lennie a visszaváltási kérelmek teljesítésére. A hitel bedőlési csereügyleteket a Kibocsátó könyvvizsgálója által ellenőrzött igazolható és átlátható módszerekkel rendszeresen értékelik.



az amerikai Code of Federal Regulations 17. fejezete 230. paragrafusa 144A cikke rendelkezéseinek szerint „144A értékpapírnak” minősülő átruházható értékpapírokba, azzal a feltétellel, hogy:











ING (L) 








































































ii.

az értékpapírokra az értékpapírokról szóló 1933. évi törvény (Securities Act) értelmében nyilvántartásba vett átváltási nyilatkozat vonatkozik, ami a „144A értékpapírok” olyan hasonló, nyilvántartásba vett értékpapírokra való átváltását biztosítja, amelyek az amerikai, tőzsdén kívüli kötvénypiacon vannak forgalomban;













abban az esetben, ha az értékpapírok átváltására vonatkozó nyilatkozatot a megszerzésüket követő egy éven belül nem erősítik meg, az értékpapírokra az alábbi 2a. pontban foglalt korlátozás vonatkozik;

a 2009/65/EK tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) értékpapírjaiba és/vagy az Irányelv 1. cikkely 2. bek. a) pontja szerinti más kollektív befektetési vállalkozások értékpapírjaiba, függetlenül attól, hogy azok valamely tagállam területén találhatók vagy sem, azzal a feltétellel, hogy:

ii.

h.



a cserét megelőzően a 144A szabály szerinti átruházható értékpapírokkal az USA-ban a rögzített kamatozású papírok tőzsdén kívüli piacán kereskedtek;

i.

g.



i.

iii.

f.



i.

az ilyen kollektív befektetési vállalkozások engedélyezése olyan jogszabályok szerint történt, amelyek számukra olyan felügyeleti ellenőrzését írnak elő, amelyet a luxemburgi pénzügyi felügyeleti hatóság (Commission de Surveillance du Secteur Financier – CSSF) az EUjogszabályokban előírt ellenőrzéssel egyenértékűnek ítél, illetve, hogy kellő módon garantált a hatóságok közötti együttműködés; a kollektív befektetési vállalkozások értékpapírjaiba befektetőkre vonatkozó védelem szintje megegyezik azokéval, akik átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásba (ÁÉKBV) fektetnek, és ezen belül különösen, hogy az eszközök különválasztására, hitelfelvételre, hitelnyújtásra és az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci instrumentumok fedezet nélküli értékesítésére (short selling) vonatkozó szabályok megfelelnek a 2009/65/EK irányelv előírásainak;

iii.

a féléves és az éves jelentések a kollektív befektetési vállalkozás üzleti tevékenységére vonatkozó információ közzétételével lehetővé teszik a vállalkozás eszközeinek és kötelezettségeinek, eredményének és működésének a beszámolási időszakra vonatkozó értékelését;

iv.

az ilyen átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások vagy más kollektív befektetési vállalkozások megszerzendő eszközeinek összesen legfeljebb 10%-a lehet befektetve – ezek alapkezelési szabályainak vagy alapszabályának megfelelően – más, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokban vagy kollektív befektetési vállalkozásokban.

a hitelintézeteknél elhelyezett olyan betétekbe, amelyek kérésre visszafizetendők, vagy amelyek visszavonhatók, valamint amelyek futamideje 12 hónapnál nem hosszabb, azzal a feltétellel, hogy a hitelintézet székhelyének az Európai Unió valamely tagállamában kell lennie, vagy ha a hitelintézet székhelye nem az Európai Unió valamelyik tagállamban országban van, akkor a betétekre olyan prudenciális szabályoknak kell vonatkozniuk, amelyeket a luxemburgi pénzügyi felügyeleti hatóság az Európai Közösségi jogban lefektetett szabályokkal egyenértékűnek ítél; olyan származékos (derivatív) pénzügyi eszközökbe, ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénzes rendezést igénylő eszközöket, amelyek a fenti a), b) és c) pontban meghatározott szabályozott piacokon vannak forgalomban; és/vagy a tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származékos pénzügyi eszközökbe („OTC származékos termékek”), azzal a feltétellel, hogy:


j.







































































i.

a mögöttes ügyletet olyan, az 1. pontban ismertetett eszközök, pénzügyi indexek, kamatlábak, illetve devizavagy valutaárfolyamok alkotják, amelyekbe az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetetési vállalkozás (ÁÉKBV) a befektetési célkitűzéseinek érelmében befektethet;

ii.

az OTC származékos ügyletekben részt vevő egyéb felek ilyen jellegű tevékenységgel foglalkozó, első osztályú pénzintézetek, azzal a feltétellel, hogy megfelelő prudenciális felügyelet alatt is állnak, és

iii.

az OTC származékos ügyletekről megbízható és ellenőrizhető, napi rendszerességgel készített értékelés áll rendelkezésre, és azokat a Kibocsátó kezdeményezésére egy elszámolási ügylettel bármely időpontban valós értékükön el lehet adni, meg lehet szüntetni, vagy le lehet zárni.

olyan pénzpiaci eszközökbe, amelyek nem szabályozott piacokon vannak forgalomban, azonban likvidek és bármely időpontban pontosan meghatározható értékkel rendelkeznek, azzal a feltétellel, hogy az ilyen instrumentumok kibocsátásai vagy azok kibocsátói a befektetők és a befektetések védelmét biztosító szabályozás hatálya alatt állnak, valamint azzal a feltétellel, hogy: i.

azokat valamely központi, regionális vagy helyi hatóság, az Európai Unió valamely tagállamának központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Befektetési Bank, egy nem EU-tagállam vagy – szövetségi állam esetében – a szövetség egyik tagja, illetve az Európai Unió egy vagy több tagállama részvételével működő, nemzetközi közjogi testület bocsátotta ki, vagy amelyek kibocsátását az említettek valamelyike garantálta, vagy

ii.

azokat egy olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek értékpapírjai a fenti a), b) és c) pontban ismertetett, szabályozott piacokon vannak forgalomban, vagy

iii.

azokat olyan intézmény bocsátotta ki, vagy azok kibocsátását olyan intézmény garantálta, amely az Európai Közösségi jogban meghatározott feltételek értelmében prudenciális felügyelet alatt áll; vagy olyan intézmény, amely olyan prudenciális szabályok hatálya alatt áll és felel meg azoknak, amelyek a luxemburgi pénzügyi felügyeleti hatóság megítélése szerint legalább olyan szigorúak, mint az uniós jogszabályokban előírt szabályok; vagy

iv.

azokat egyéb, a luxemburgi pénzügyi felügyeleti hatóság által elfogadott kategóriába tartozó intézmény bocsátotta ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen instrumentumokba történő befektetések a fenti felsorolásban (i., ii. és iii. pontban) leírtakkal egyenértékű befektető-védelemben részesülnek, valamint, hogy a kibocsátó olyan vállalkozás, amely legalább 10 millió euró (10.000.000 euró) tőkével és tőketartalékkal rendelkezik, és amely éves beszámolóját a 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv szerint készíti el és teszi közzé, vagy egy olyan, egy vagy több tőzsdei céget is tartalmazó csoport tagja, amelynek alaptevékenysége a csoport finanszírozása, vagy olyan vállalkozás, amelyet azért hoztak létre, hogy finanszírozza a banki finanszírozással támogatott értékpapírosítási céltársaságokat.

A Kibocsátó egy vagy több másik Részalapja által kibocsátott Befektetési jegyekbe azzal a feltétellel, hogy: i. a cél Részalap viszont nem fektet be az ebbe a cél Részalapba befektető Részalapba; ii. a megszerezni tervezett cél Részalap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be befektetési célkitűzései alapján a Kibocsátó egyéb cél Részalapjainak Befektetési jegyeibe; iii. az adott Befektetési jegyekhez kapcsolódó szavazati jogok felfüggesztésre kerülnek arra az időre, ameddig azok a befektető Részalap portfóliójában vannak, ami nem érinti azt,











ING (L) 
































































































































































egy vagy több tagállam részvételével működő nemzetközi közjogi testület bocsátotta ki, vagy azok kibocsátását az említettek valamelyike garantálta.

hogy ezek megfelelő módon kimutatásra kerüljenek a beszámolókban és időszakos jelentésekben; iv. amíg a cél Részalap Befektetési jegyei a befektető Részalap portfóliójában vannak, azok értéke nem vehető figyelembe a Kibocsátó nettó eszközeinek kiszámításakor a nettó eszközérték tekintetében a 2010. december 17-i törvény által előírt minimális küszöbérték megállapítása céljából;

d.

A fenti 1a. pontban meghatározott 10%-os határérték maximum 25%-ra emelhető olyan kötvények esetében, amelyeket olyan hitelintézet bocsátott ki, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van, és amely jogszabály erejénél fogva az adott országban a kötvénytulajdonosok védelmét biztosító, külön hatósági felügyelet alatt áll. Az ilyen kötvények kibocsátásából származó összegeket a jogszabálynak megfelelően különösen olyan eszközökbe kell fektetni, melyek a kötvény teljes futamideje alatt megfelelően lefedik a kibocsátásból származó pénzügyi kötelezettségeket, és elsőbbségi jogokat biztosítanak a tőke és a felhalmozott kamatok kifizetése tekintetében a kibocsátó fizetésképtelensége esetére. Ha a Kibocsátó eszközeinek több mint 5%-át a jelen bekezdésben bemutatott és egyazon kibocsátótól származó kötvényekbe fekteti, az ilyen befektetések összértéke nem haladhatja meg a Kibocsátó adott Részalapja eszközértékének 80%-át;

nemesfémekre

e.

3. A Kibocsátó az egyes Részalapokban kiegészítő jelleggel tarthat készpénzt.

A 3a. pontban említett 40%-os befektetési limit számításánál nem kell figyelembe venni a 3c. és d. pontban meghatározott átruházható értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket;

f.

A fenti 1. és 2. pontban, valamint a 3. a., b., c. és d. pontban meghatározott limitek nem vonhatók össze. Ennek következtében, egyazon kibocsátó átruházható értékpapírjaiba vagy pénzpiaci eszközeibe, betétekbe, vagy származékos eszközökbe a fenti 1. és 2. pontnak, valamint a fenti 3.a., b., c. és d. pontnak megfelelően történő befektetés összességében nem haladhatja meg a Kibocsátó megfelelő Részalapja nettó eszközértékének 35%-át.

v. a cél Részalapba befektető Részalap és a cél Részalap alapkezelési, jegyzési illetve visszaváltási díjai nem kerülnek kétszeresen felszámításra; k.

„master” ÁÉKBV illetve egy ilyen Részalapjának befektetési jegyeibe.

ÁÉKBV

„master”

2. Ugyanakkor a Kibocsátó: a.

az egyes részalapok nettó eszközértékének maximum 10%-áig befektethet a fenti 1. pontban megjelöltektől eltérő, átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe;

b.

nem fektethet be nemesfémekbe vonatkozó részjegyekbe;

B.

vagy

Befektetési korlátok

1. A Kibocsátó: a.

nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközértékének 10%-át meghaladó mértékben egyazon kibocsátótól származó átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe;

b.

nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközértékének 20%-át meghaladó mértékben egyazon jogalanynál elhelyezett betétekbe.

2. A Kibocsátó OTC származékos eszközök alkalmazásával járó tranzakciói esetében az ügyletben résztvevő másik féllel kapcsolatos kockázatok nem haladhatják meg az egyes érintett Részalapok nettó eszközértékének 10%-át, amennyiben a másik fél a III. rész „Befektetési korlátozások” című III. fejezet „Választható befektetések” című A) szakaszának 1 g) alpontjában foglalt hitelintézet, egyéb esetekben ez az arány a nettó eszközérték 5%-ánál nem lehet nagyobb.

4. Azokat a társaságokat, amelyek az 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelv vagy elismert nemzetközi számviteli szabályok értelmében konszolidált pénzügyi beszámolóik elkészítése tekintetében egy cégcsoporthoz tartoznak, a fenti limitek számításakor egyetlen kibocsátóként kell kezelni. 5. A Kibocsátó minden Részalapja számára engedélyezett egy cégcsoport értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe összesítve az adott részalap nettó eszközértékének 20%-os limitjéig történő befektetés. 6. a.

3. a.

b.

Egy adott Részalap nettó eszközértékének 40%-át nem haladhatja meg a kibocsátók olyan átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekbe a Részalap nettó eszközértékének (kibocsátónként) több mint 5%-a van befektetve. Ez a korlátozás nem vonatkozik a prudenciális felügyelet alatt álló pénzintézeteknél elhelyezett betétekre, illetve az ilyen intézmények részvételével megvalósított, OTC származékos eszközök alkalmazásával járó tranzakciókra.

i.

az index összetételében kockázatmegosztás elve;

A fenti 1. és 2. pontban meghatározott egyedi limitek ellenére a Kibocsátó nem vonhatja össze az alábbiakat:

ii.

az index saját piacán reprezentatív referencia indexnek minősül;

i.

iii.

az indexet megfelelően közzétették.

egyazon kibocsátótól származó átruházható értékpapírokban vagy pénzpiaci instrumentumokban levő befektetések,

ii.

egyazon jogalanynál elhelyezett betétek, és/vagy

iii.

egyazon jogalannyal megvalósított OTC származékos instrumentumok alkalmazásával járó tranzakciókból eredő kockázatok,

amennyiben ezek meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközértékének 20%-át. c.

A fenti limitektől eltérően és az alábbi 9. pontban foglalt limitekkel összhangban az 1-től 5-ig terjedő pontokban foglalt limitek legfeljebb 20%-ra emelhetők az egyazon kibocsátó által kibocsátott részvényekbe és/vagy kötvényekbe történő befektetésre vonatkozóan, ha befektetési politikájának megfelelően a Részalap célja egy meghatározott, a luxemburgi pénzügyi felügyeleti hatóság által elismert részvényindex vagy kötvényindex összetételének összeállítása, az alábbi szempontok alapján:

A fenti 1a. pontban meghatározott 10%-os határérték maximum 35%-ra emelhető, ha az átruházható értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket az Európai Unió valamely tagállama, annak helyi hatóságai, egy nem EU tagállam, vagy


b.

megfelelően

érvényesül

a

A fenti limit 35%-ra módosul, amennyiben ezt kivételes piaci feltételek indokolják, különösen az olyan szabályozott piacok esetében, amelyeken bizonyos átruházható értékpapírok vagy bizonyos pénzpiaci eszközök túlsúlyban vannak. Ez a befektetési limit kizárólag egyetlen kibocsátó esetében alkalmazható.

7. a fenti 1-5. pontban meghatározott limitektől eltérően – a kockázatmegosztás elvét követve – a Kibocsátó jogosult egy Részalap nettó eszközeinek akár 100%-át olyan átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe fektetni, amelyek kibocsátója az Európai Unió, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagállama, vagy az Európai Unió valamely tagállamának helyi hatósága, vagy olyan nemzetközi közjogi szervezet, amelynek tagja az Európai Unió











ING (L) 
























































































egy vagy több tagállama, vagy amelynek kibocsátását az említettek valamelyike garantálta, azzal a feltétellel, hogy ezen átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetéseket legalább 6 különböző kibocsátásra osztja szét, és az egy kibocsátás körébe tartozó átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök nem haladják meg az adott részalap nettó eszközértékének 30%-át.









b.

c.

A Kibocsátó minden egyes Részalap esetében jogosult a III. rész „Befektetési korlátozások” című III. fejezet „Választható befektetések” című A) szakaszának 1 f) alpontjában említett ÁÉKBV és/vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeit megvásárolni, feltéve, hogy az egyazon ÁÉKBV vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozásba történő befektetés nem haladja meg az adott Részalap nettó eszközértékének 20%-át. Ezen befektetési limit alkalmazásakor egy több Részalapból álló kollektív befektetési vállalkozás minden egyes Részalapját külön kibocsátónak kell tekinteni, feltéve, hogy biztosítva van a különböző Részalapok harmadik személyek irányába fennálló felelősségének különválasztása. A nem ÁÉKBV kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe történő befektetések nem haladhatják meg az egyes Részalapok nettó eszközértékének 30%-át. Amennyiben a Kibocsátó ÁÉKBV és/vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeit megszerzi, az érintett ÁÉKBV vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozás eszközei nem kerülnek összevonásra a fenti 1., 2., 3., 4. és 5. pontban meghatározott limitek szempontjából. Amennyiben a részalap olyan egyéb ÁÉKBV és/vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe fektet be, amely befektetési alapokat közvetlenül vagy megbízás alapján ugyanazon Alapkezelő kezeli vagy más olyan társaság, amely közös vezetőség, ellenőrzés, vagy jelentős közvetlen vagy közvetett részesedés révén kapcsolódik az alapkezelőhöz, sem az említett Alapkezelő, sem az adott kapcsolódó társaság nem számíthat fel az ezen ÁÉKBV és vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeinek forgalmazásért vagy visszaváltásáért jutalékot a Kibocsátóval szemben.

nem szerezhet meg olyan, szavazásra jogosító részvényeket, amelyek révén jelentős befolyáshoz jutna azok kibocsátójának vezetése felett;

b.

valamint, a Kibocsátó nem szerezheti meg: i.

ugyanazon kibocsátó szavazásra nem részvényeinek 10%-ot meghaladó részét;

ii.

ugyanazon kibocsátó kötvényeinek 10%-ot meghaladó részét;

iii.

ugyanazon ÁÉKBV és/vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeinek 25%-ot meghaladó részét;

iv.

ugyanazon kibocsátó pénzpiaci eszközeinek 10%-ot meghaladó részét.

olyan átruházható értékpapírokra és pénzpiaci instrumentumokra, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama, illetve annak regionális önkormányzata bocsátott ki, vagy azok kibocsátását az említettek valamelyike garantálta;


























































olyan átruházható értékpapírokra és pénzpiaci instrumentumokra, amelyeket nem az Európai Unió tagállama bocsátott ki, vagy azok kibocsátását ilyen állam garantálta;

iii.

olyan átruházható értékpapírokra és pénzpiaci instrumentumokra, amelyeket az Európai Unió egy vagy több tagállamának részvételével működő, nemzetközi közjogi testület bocsátott ki, vagy azok kibocsátását ilyen testület garantálta;

iv.

a Kibocsátó tulajdonában lévő olyan befektetési jegyekre, amelyek nem az Európai Unió tagállamában lévő olyan kibocsátó tőkéjébe vannak befektetve, amely eszközeit jellemzően az ebben az országban működő kibocsátók értékpapírjaiba fekteti, abban az esetben, ha az adott ország jogszabályaiból eredően az adott ország kibocsátóinak értékpapírjaiba kizárólag ilyen részesedés útján lehet befektetni. Ez a mentesítés azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha a nem az Európai Unió tagállamában lévő kibocsátó befektetési politikájában figyelembe veszi a B. szakasz rendelkezései által meghatározott limiteket, a 6. és 7. pont kivételével. Amennyiben a 6., 7. és 9. pont kivételével a B. szakaszban meghatározott limitek túllépésre kerülnek, a 2010. december 17-i törvény 49. cikkelyének megfelelő pontjait kell alkalmazni;

v.

egy vagy több befektetési vállalkozás tulajdonában lévő, olyan leányvállalatokban részesedést biztosító részvényekre, amelyek saját országukban kizárólag az említett befektetési vállalkozások részére végeznek alapkezelési, tanácsadási és forgalmazási tevékenységeket a befektetési jegyek tulajdonosai kérésére történő visszaváltás tekintetében.

Ha a fenti limiteket a Kibocsátó az ellenőrzésén kívüli okból lépi túl, vagy ha a túllépés valamely jegyzési jog gyakorlásából fakad, a Kibocsátó elsődleges céljának kell tekintenie a kialakult helyzet eladási tranzakciókon keresztül történő rendezését, a Befektetők érdekeinek szem előtt tartása mellett. Amennyiben valamely kibocsátó olyan, több Részalappal rendelkező jogi személy, amelyben a Részalapok eszközei kizárólag a befektetők Részalaphoz fűződő jogainak, illetve a hitelezők Részalap létrehozásából, működéséből vagy felszámolásából adódó követeléseinek fedezetéül szolgálnak, a jelen B. szakaszban foglaltaknak – a 7. és 9. pont kivételével – megfelelően, akkor a kockázatmegosztásra vonatkozó szabályok alkalmazásának szempontjából az egyes Részalapokat külön kibocsátónak kell tekinteni. A fenti befektetési limitek általánosan irányadóak annyiban, amennyiben a Részalapok egyedi tájékoztatói szigorúbb szabályokat nem írnak elő.

A fenti ii., iii. és iv. felsoroláspontban megállapított limiteket figyelmen kívül lehet hagyni, ha a megszerzés időpontjában nem lehet kiszámítani a kötvények és pénzpiaci eszközök bruttó mennyiségét, vagy a kibocsátott értékpapírok nettó mennyiségét.

i.



A Kibocsátónak nem kell betartania a fenti befektetési limiteket, amikor olyan átruházható értékpapírokkal vagy pénzpiaci eszközökkel kapcsolatban gyakorolja jegyzési jogát, amelyek a Részalapjaiba tartozó eszközök részét képezik.

jogosító

A fenti a. és b. pontban meghatározott korlátozások nem vonatkoznak az alábbiakra:



10. A származékos eszközökre vonatkozó tranzakciók esetében, a Kibocsátó köteles figyelembe venni a III. rész „Technikák és eszközök” című IV. fejezetében meghatározott limiteket és korlátozásokat.

9. Az összes Részalapra vonatkozóan a Kibocsátó: a.



ii.

8. a.



Szigorúbb szabályok előírása esetén ezeket a szabályokat a Részalap felszámolása vagy fúziója előtti utolsó hónapban nem kötelező betartani.

C.

Hitelfelvétel, kölcsönnyújtás és garanciák

1. A Kibocsátó nem vehet fel hitelt. Kivételes esetben a Kibocsátó nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig vehet fel hitelt, feltéve, hogy a hitelfelvétel ideiglenes jellegű. 2. Mindazonáltal a Kibocsátó vásárolhat viszonossági devizát kölcsön megállapodás (back-to-back) révén az egyes Részalapok számára.











ING (L) 














































































3. A Kibocsátó nem adhat el olyan átruházható értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket vagy más, a III. rész „Befektetési korlátozások” című III. fejezet „Választható befektetések” című A) szakaszának 1 f), g) és h) pontjában meghatározott pénzügyi eszközöket, amelyek nincsenek a tulajdonában. 4. A Kibocsátó nem nyújthat kölcsönt és harmadik személyért nem vállalhat garanciát. Ez a korlátozás nem gátolja olyan átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy más, a III. rész „Befektetési korlátozások” című III. fejezet „Választható befektetések” című A) szakaszának 1 j), h) és i) pontjában említett olyan pénzügyi eszközöknek az érintett vállalkozások általi megszerzését, amelyek még nem kerültek teljes egészében befizetésre.

IV. Technikák és eszközök A.

Általános rendelkezések

1. A hatékony portfoliókezelés és/vagy eszközeik és kötelezettségeik védelme érdekében az adott esettől függően a Kibocsátó, az Alapkezelő vagy a Portfóliókezelő intézkedhet arról, hogy a Részalapok az átruházható értékpapírokhoz és pénzpiaci eszközökhöz kapcsolódóan különböző technikákat és eszközöket alkalmazzanak. a.

A pénzügyi származékos eszközökbe történő befektetések esetében a mögöttes eszközök teljes kockázata nem haladhatja meg a fenti „Befektetési korlátok” című részben meghatározott befektetési limiteket. Az index alapú származékos eszközökbe történő befektetéseket a fenti III. fejezet B „Befektetési korlátok” című bekezdésének 1, 2, 3, 4 és 5 pontjaiban meghatározott befektetési limitek számításakor nem kell figyelembe venni.

b.

Amennyiben valamely átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz egy származékos eszközt is tartalmaz, ez utóbbit figyelembe kell venni e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során.

A kockázat kiszámítása a 2010. december 17-i törvényben és a CSSF kapcsolódó szabályzataiban és körleveleiben meghatározott irányelvek szerint történik. A pénzügyi származékos eszközökre vonatkozó teljes kitettség meghatározása a kockázatott érték („VAR”) módszerrel vagy a kötelezettség alapú (commitment approach) megközelítéssel történik.















































































A Szabályzat (CSSF Sajtóközlemény 12/29) előírásának megfelelően a tőkeáttétel várható szintjének kiszámítása a használt származékos eszközök elvi abszolút értéke összegének felhasználásával történik. Mivel a befektetések elvi értéke azok piaci értékétől jelentős mértékben eltér, a kapott tőkeáttételi szintek rendszerint magasak. Emellett kiemelendő, hogy a módszer nem veszi figyelembe azokat a nettósítási és fedezeti megállapodásokat, amelyekkel a Részalap rendelkezhet, noha ezek a megállapodások alkalmazásra kerülnek a kockázat csökkentésére. Tájékoztatás céljából a kötelezettségátváltási módszerből (a 10-788 ESMA Irányelvekben részletezettek szerint) származó várható tőkeáttételi szint is közzétételre kerül. A fent említett módszerrel szemben a kötelezettség alapú megközelítés figyelembe veszi a származékos pénzügyi eszköz mögöttes eszközében lévő egyenértékű pozíció piaci értékét, vagy adott esetben a származékos pénzügyi eszköz elvi értékét. Továbbá bizonyos körülmények között és a 10-788 ESMA Irányelveknek megfelelően lehetővé teszi (i) bizonyos típusú, tőkeáttétellel nem rendelkező csereügyletek vagy bizonyos kockázatmentes vagy tőkeáttételmentes tranzakciók kizárását, és (ii) a nettósítási, valamint fedezeti ügyletek figyelembevételét. Függetlenül az alkalmazott módszertől, a tőkeáttétel várható szintje egy mutató, nem pedig egy szabályozási korlát. Egy részalap tőkeáttételének szintje a vártnál magasabb is lehet, feltéve, hogy összhangban marad a részalap kockázati profiljával és megfelel annak VaR limitének. A tőkeáttétel várható szintje a piaci mozgásoktól függően az idő során változhat. 3. A származékos eszközök vagy egyéb technikák és pénzügyi eszközök alkalmazása semmilyen körülmények között sem eredményezheti azt, hogy az adott esettől függően a Kibocsátó, az Alapkezelő vagy a Portfólió-kezelő eltérjen az egyes Részalapok jelen tájékoztatójában meghatározott befektetési politikájától.

(A VaR megközelítést alkalmazó) Részalapok megnevezése

VaR megközelítés

A tőkeáttétel várható szintje (Kötelezettség átváltás)

ING (L) Invest Alternative Beta (ING (L) Alternatív Béta Befektetési Alap) ING (L) Invest Commodity Enhanced (ING (L) Kiemelt Árutőzsdei Alap) ING (L) Invest Euro Income (ING (L) Euróövezeti Részvényalap)

Abszolút VaR

0-25%

Abszolút VaR

0-25%

0-300%

-

Relatív VaR

0-25%

0-200%

MSCI EMU

Relatív VaR

0-50%

0-100%

S&P Pan Arab Composite Large Mid Cap Index (Net)

Abszolút VaR

N/A

N/A

-

1)




2. Az Alapkezelő minden egyes Részalap teljes kitettségét a CSSF által kiadott 11/512 körlevélben foglaltaknak megfelelően számítja ki. Az Alapkezelő minden egyes Részalap esetében vagy a kötelezettség alapú, vagy a relatív kockáztatott érték (VaR), vagy pedig az abszolút kockáztatott érték megközelítést alkalmazza. Azon Részalapok esetében, amelyeknél a relatív kockáztatott érték, vagy az abszolút kockáztatott érték megközelítés kerül alkalmazásra, a tőkeáttétel várható szintjét az alábbi táblázat ismerteti. Azon Részalapok esetében, amelyeknél a relatív kockáztatott érték megközelítés kerül alkalmazásra a vonatkozó referencia portfolió szintén alább található.

A tőkeáttétel várható szintje (Az elvi értékek összege) 0-300%

ING (L) Invest Middle East & North Africa (ING (L) Közel-Keleti és Észak-Afrikai Részvényalap) ING (L) Patrimonial EMD Opportunities (ING (L) Örökíthető Feltörekvő Piaci Lehetőségek Alap)



Referencia portfolió

-











ING (L) 






























































































































































ING (L) Invest First Class Multi Asset (ING (L) Első osztályú több eszközös 1) befektetési alap) ING (L) Invest First Class Multi Asset Pemium (ING (L) Első osztályú több eszközös prémium befektetési 1) alap) ING (L) Patrimonial Absolute Return Bond (ING (L) Örökíthető Abszolút 1) Hozam Kötvényalap) ING (L) Renta Fund Asian Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta Ázsia Adósságpapírjai (Kemény valuta) Alap) ING (L) Renta Fund Asian Debt (Local Bond) ING (L) Renta Fund Ázsiai Adósságpapírok (helyi kötvény) Alap) ING (L) Renta Fund Asian High Yield (ING (L) Renta Ázsiai Magas 1) Hozamú Alap)

Abszolút VaR

N/A

N/A

-

Abszolút VaR

100%

0-500%

-

Abszolút VaR

N/A

N/A

-

Relatív VaR

0-25%

0-100%

JP Morgan Asia Credit Composite

Relatív VaR

0-50%

0-200%

HSBC ALBI ex China, India

Relatív VaR

0-25%

0-200%

ING (L) Renta Fund Dollar (ING (L) Renta Dollár Alap) ING (L) Renta Fund Emerging Markets Corporate Debt (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Vállalati Kötvényalap) ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Kemény valuta) Alap) ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Local Bond) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Helyi kötvény) Alap) ING (L) Renta Fund Emerging Markets Debt (Local Currency) (ING (L) Renta Feltörekvő Piacok Adósságpapírjai (Helyi valuta) Alap) ING (L) Renta Fund Euro (ING (L) Renta Euró Alap) ING (L) Renta Fund Euro Government Bond (ING (L) Renta Euró Fedezett kötvények Alap) ING (L) Renta Fund Euro Credit Sustainable (ING (L) Renta Fenntartható Euró Hitel Alap) ING (L) Renta Fund Global Inflation Linked (ING (L) Renta Globális Inflációkövető Alap) ING (L) Renta Fund Euro Long Duration (ING (L) Renta Euró Hosszú Futamidejű Kötvényalap) ING (L) Renta Fund Euro Short

Relatív VaR

0-100%

0-200%

BofA Merrill Lynch Asian Dollar High Yield Corporate Constrained Index (20% Cap per Sector (Level 4)) Barclays US Aggregate

Relatív VaR

0-25%

0-200%

JPM CEMBI (Corporate Emerging Market Bond Index) Diversified GR USD

Relatív VaR

0-25%

0-200%

JP Morgan EMBI Global Diversified

Relatív VaR

0-100%

0-200%

JP Morgan GBI EM Global Diversified

Abszolút VaR

0-100%

0-200%

-

Relatív VaR

0-100%

0-200%

Barclays Euro Aggregate

Relatív VaR

0-25%

0-100%

Relatív VaR

0-25%

0-100%

Barclays Euro-Aggregate Securitized Covered Bond Index Barclays Euro Aggregate Corporate ex financials (TR)

Relatív VaR

0-50%

0-100%

Barclays Euro Government Inflation Linked

Relatív VaR

0-50%

0-100%

Barclays Euro Aggregate 10+ Y

Relatív VaR

0-25%

0-100%

JP Morgan EMU 1-3Y














ING (L) 
























































Duration (ING (L) Renta Euró Rövid Kötvényalap) ING (L) Renta Fund Eurocredit (ING (L) Renta Euróhitel Alap) (2014. április 1-jétől: ING (L) Renta Fund Euro Credit (ING (L) Renta Euró Hitel Alap) ING (L) Renta Fund Euromix Bond (ING (L) Renta Vegyes Euró Kötvényalap) ING (L) Renta Fund Europe High Yield (ING (L) Renta Európa Magas Hozamú Alap) ING (L) Renta Fund First Class Bond Fund (ING (L) Renta Első Osztályú 1) Kötvényalap) ING (L) Renta Fund First Class Yield Opportunities (ING (L) Renta Első Osztályú Hozamlehetőségek) ING (L) Renta Fund Frontier Markets Debt (Hard Currency) (ING (L) Renta határzóna piacok adósságpapírjai (kemény valuta)) ING (L) Renta Fund Global Fixed Income (ING (L) Renta Fund 1) Globális Kötvényalap) ING (L) Renta Fund Global High Yield (ING (L) Renta Globális Magas Hozamú Alap)

ING (L) Renta Fund Global Investment Grade Credits (ING (L) Renta Fund Globális Befektetési Minősítésű Hitelek) ING (L) Renta Fund US Credit (ING (L) Renta USA Hitelek Alap) ING (L) Renta Fund World 1)







































































































Relatív VaR

0-100%

0-200%

Barclays Euro Corporate

Relatív VaR

0-50%

0-100%

Barclays Euro Treasury AAA 1-10y

Relatív VaR

0-25%

0-200%

Abszolút VaR

N/A

N/A

Merrill Lynch EUR High Yield Constrained Index ex Sub Financials -

Abszolút VaR

0-100%

0-200%

-

Relatív VaR

0-25%

0-200%

JP Morgan Next Generation Markets Index

Abszolút VaR

N/A

N/A

-

Relatív VaR

0-25%

0-200%

Relatív VaR

0-50%

0-200%

70% Barclays US High Yield 2% Issuer Capped, 30% Barclays Pan-European High Yield 2% Issuer Capped Ex. Sub Financial Barclays Global Aggregate Corporate Index

Relatív VaR

0-50%

0-200%

Relatív VaR

0-200%

0-500%



Barclays US Aggregate Corporate Barclays Global Aggregate

Az Igazgatóság döntésétől függően induló részalapok.

A. Értékpapír-kölcsönzési ügyletek A Kibocsátó, az Alapkezelő vagy a Portfóliókezelő – értelemszerűen, és az egyes részalapok eszközeinek vonatkozásában – részt vehet értékpapír-kölcsönzésben (beleértve az értékpapírok kölcsönadását, értékesítését a visszavásárlási jog fenntartása mellett, és a visszavásárlási és fordított visszavásárlási megállapodásokat), feltéve, hogy ezek az ügyletek megfelelnek azoknak a szabályozásoknak, amelyeket a kollektív befektetési vállalkozások által az átruházható értékpapírokkal és pénzpiaci eszközökkel kapcsolatos egyes technikák és eszközök használatakor alkalmazandó szabályokról szóló, időről időre módosított 08/356. sz. körlevél nevesít, valamint a Commission de Surveillance du Secteur Financier (a „CSSF”) által kibocsátott, az ESMA tőzsdén forgalmazott alapokhoz (ETF) és más ÁÉKBV témákhoz kapcsolódó irányelveinek átültetéséről szóló 13/559. számú körlevelének. Abban az esetben, ha a Kibocsátó, az Alapkezelő vagy a Portfóliókezelő értékpapír-kölcsönzési ügyletet köt, biztosítani kell, hogy mindenkor visszahívható legyen a készpénz teljes összege vagy kölcsönbe adott értékpapír, és a megkötött értékpapír-kölcsönzési megállapodás megszüntethető legyen.


Az értékpapír-kölcsönzési ügyletek pozitív és negatív hatást egyaránt gyakorolhatnak az egyes Részalapok teljesítményére. Az értékpapírkölcsönzési ügyletek használata az illető Részalap számára plusz jövedelmet eredményezhet a kölcsönzési díj adott ügyleti partner általi megfizetése révén. Azonban az értékpapír-kölcsönzési ügyletek bizonyos kockázatot is magukban hordoznak az illető Részalap számára, ami a Részalapnak veszteséget is okozhat, például az értékpapír-kölcsönzési ügyletben résztvevő másik fél nemteljesítése esetén. A hatékony portfóliókezelési technikákból származó összes bevétel, a közvetlen és közvetett működési költségek/díjak levonása után visszakerül a résztvevő Részalaphoz. A működési költségek/díjak tartalmazzák az Alapkezelőnek a program felügyeletéért, valamint az értékpapír-kölcsönzési ügynökként eljáró Goldman Sachs International Banknak fizetett díjazást. Goldman Sachs International Bank sem az Alapkezelőnek, sem pedig a Letétkezelőnek nem kapcsolt vállalkozása. Mindegyik Részalap adhat kölcsönbe portfoliójában szereplő értékpapírokat, akár közvetlenül a kölcsönvevőnek, akár egy olyan











ING (L) 














































































szabványosított kölcsönzési rendszeren keresztül, amelyet egy elismert klíringintézmény szervezett meg, vagy egy olyan kölcsönzési rendszeren keresztül, amelyet a CSSF által a közösségi jogban előírttal egyenértékűnek tekintett prudenciális felügyeleti szabályok hatálya alá tartozó és az ilyen típusú ügyletekre szakosodott pénzügyi intézmény szervezett meg. Az értékpapír-kölcsönzési megállapodásban szereplő másik félnek (vagyis a kölcsönvevőnek) minden ilyen esetben a CSSF által a közösségi jogban előírttal egyenértékűnek tekintett prudenciális felügyeleti szabályok hatálya alá kell tartoznia. Amennyiben az előbb említett pénzügyi intézmény saját számlájára jár el, akkor az értékpapír-kölcsönzési megállapodásban a másik félnek kell tekinteni.

B.

Visszavásárlási ügyletek (opérations à réméré)

A Kibocsátó végezhet olyan visszavásárlási (opérations à réméré – repo) ügyleteket, amelyek során olyan értékpapír adásvétel valósul meg, amelyben a szerződés az eladó számára jogot biztosít arra, hogy a megvásárolt illetve eladott értékpapírokat a felek által a szerződéskötéskor megállapított árfolyamon és feltételekkel vásárolhassa vissza. A Kibocsátó visszavásárlási ügyletekben vevőként és eladóként egyaránt részt vehet. Részvételére mindazonáltal az alábbi szabályok vonatkoznak: 1. A Kibocsátó kizárólag akkor vásárolhat vagy adhat el értékpapírokat visszavásárlási szerződés keretében, ha az ügyletben részt vevő másik fél ilyen ügyletekre szakosodott, első osztályú pénzügyi intézmény. 2. A visszavásárlási szerződés futamideje alatt a Kibocsátó nem adhatja el a szerződés tárgyát képező értékpapírokat azt megelőzően, hogy az ügyletben részt vevő másik fél él visszavásárlási jogával vagy a visszavásárlási határidő lejárt. 3. Amennyiben a Kibocsátó engedélyezi a visszaváltást, a visszavásárlási megállapodások számát olyan szinten kell tartania, hogy minden időben képes legyen eleget tenni visszaváltási kötelezettségeinek. A Kibocsátó rendszeresen részt vehet visszavásárlási ügyletekben.

C.

A biztosíték felhasználása

A Kibocsátó Részalapjainak az ügyletben részt vevő másik féllel kapcsolatos kockázatainak csökkentésére a Kibocsátó a másik fél adott eszközei tekintetében garanciarendszert („biztosítékot”) vezethet be. A Kibocsátónak a kapott garanciát naponta kell értékelnie. A garanciának alapvetően a következő formákat kell öltenie: 1. likvid eszközök, amelyek közé nem csak pénzeszközök és rövid lejáratú banki letéti jegyek, hanem pénzpiaci eszközök is tartoznak. 2. kiváló minősítéssel rendelkező ország által kibocsátott vagy garantált kötvények; 3. az európai pénzpiaci alapok közös meghatározásáról szóló iránymutatásban meghatározott pénzpiaci kollektív befektetési vállalkozások által kibocsátott részvények vagy részjegyek; 4. főként az alábbi 5. és 6. pontban említett kötvényekbe/ részvényekbe befektető ÁÉKBV-k által kibocsátott részvények vagy részjegyek; 5. megfelelő likviditást kínáló első osztályú kibocsátott vagy garantált kötvények; vagy

kibocsátók

által

6. valamely kiváló minősítéssel rendelkező ország szabályozott piacára bevezetett vagy ott forgalmazott részvények, azzal a feltétellel, hogy ezek a részvények valamelyik fontos indexben szerepelnek. Minden egyes Részalapnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a garanciával kapcsolatos jogainak érvényt tud szerezni, ha olyan esemény következik be, amely a garancia érvényesítését követeli meg. Ezért a garanciának mindenkor rendelkezésre kell állnia, akár közvetlenül, akár egy első osztályú pénzügyi intézmény vagy egy ilyen intézmény kizárólagos leányvállalatának közvetítésével, oly módon, hogy a Részalap haladéktalanul képes legyen a garanciaként adott




















































































eszközök tulajdonának megszerzésére vagy azok realizálására, amennyiben a másik fél az értékpapírok visszaadására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti. A megállapodás időtartama alatt a garancia nem adható el vagy használható fel biztosítékként vagy zálogként. A Kibocsátó köteles biztosítani az alábbi feltételek teljesülését: 1. a biztosítékként felajánlott eszközök értékelése piaci árfolyamon történik. Azon kockázat csökkentése érdekében, hogy a Részalap által tartott biztosíték értéke az ügyleti partnerrel szembeni kitettség alá csökken, minden releváns tényezőt, többek között a biztosíték hitelminőségét, likviditását és futamidejét számításba vevő prudens értékpapír-értékelési politikát kell alkalmazni. Ez az értékpapír-értékelési (haircut) politika egyaránt vonatkozik a (i) származékos OTC ügyletek során és (ii) az értékpapír-kölcsönzési és visszavásárlási ügyletek során kapott biztosítékokra; 2. A származékos OTC ügyleteknél és a hatékony portfóliókezelési technikáknál előírt biztosítéknak megfelelően likvidnek kell lennie (pl. első osztályú államkötvény vagy készpénz) ahhoz, hogy gyorsan értékesíteni lehessen az értékesítés előtti értékeléséhez közelítő áron; 3. a biztosítékként felajánlott eszközöket olyan független letétkezelőnél (vagyis az ügyletben részt vevő másik féltől és a biztosítékot adó féltől eltérő jogi személynél) helyezik el, amely jogi védelem alatt áll valamely fél nem teljesítésének következményeivel szemben; 4. a biztosítékként felajánlott eszközöket a Kibocsátó bármikor teljes egészében mobilizálhatja. A Biztosítékként kapott készpénz a III. rész, „Befektetési korlátozások” című III. fejezetében meghatározott diverzifikációs szabályoknak megfelelően fektethető be újra, kizárólag megfelelő kockázatmentes eszközökbe. Az Alapkezelő a biztosítékként kapott összes eszközosztály tekintetében konzervatív haircut politikát alkalmazott. A haircut a biztosítéki eszköz értékére alkalmazott diszkont, amelynek célja, hogy elnyelje a biztosíték értékéknek volatilitását két fedezetkiegészítési felhívás (margin call) között vagy a biztosíték likvidálásához szükséges idő alatt. A lejáratig hátralevő futamidő szempontjából egy beágyazott likviditási elemet, az értékpapír minősítése szempontjából pedig egy hitelminőségi elemet tartalmaz. A haircut politika figyelembe veszi az adott eszközosztály jellemzőit, ideértve a biztosíték kibocsátójának hitelképességét, a biztosíték árának volatilitását és az esetleges deviza eltéréseket. A készpénz esetében alkalmazott haircut korrekciós tényező jellemzően 1–10%, , kiváló minőségű államkötvényeknél 1–15%, vállalati kötvényeknél 1–15%, míg részvényeknél 20–25%. Kivételes piaci körülmények esetén ettől eltérő mértékű haircut korrekciós tényező is alkalmazható. A vonatkozó ügyleti partnerrel kötött érvényben lévő megállapodások értelmében, amely vagy tartalmaz, vagy nem tartalmaz minimálisan átruházható összeget, a szándék az, hogy minden kapott biztosíték a haircut politikával korrigált értékkel rendelkezzen, amely adott esetben vagy egyenlő az illető partner kitettségével, vagy nagyobb annál.

D.

Összevont eszközkezelés

A hatékony portfoliókezelés érdekében, amennyiben adott Részalap befektetési politikája erre lehetőséget ad, az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a Kibocsátón belül vagy kívül kettő vagy több Részalap eszközeit részben vagy egészben együttesen kezelje. Ilyen esetekben a más Részalapok eszközeinek kezelése közösen történik. A közös kezelés alatt álló eszközöket „közös alapnak” nevezzük, azonban ilyen közös alapok kizárólag belső kezelési céllal kerülnek alkalmazásra. Ezek az eszközösszevonási intézkedések adminisztratív eszközök, amelyek célja a működési és egyéb költségek csökkentése, miközben lehetővé teszik a befektetések szélesebb körű diverzifikálását. Az eszközösszevonási intézkedések nem módosítják a Befektetésijegytulajdonos törvényes jogait és kötelezettségeit. A közös alapok nem képeznek külön jogi személyt és befektetők számára közvetlenül nem érhetők el. Minden egyes közös kezelés alatt álló Részalap továbbra is jogosult marad annak speciális eszközeire. Amennyiben egynél több részalap eszközei kerülnek összevonásra, az egyes résztvevő Részalapoknak tulajdonítható eszközöket először annak az adott











ING (L) 














































































közös alapba történő kezdeti eszközfelosztása alapján kell meghatározni. Ezt követően az eszközök összetétele a további eszközjuttatások vagy -kivonások alapján változik. Minden egyes Részalap eszközei egyértelműen azonosíthatók és el vannak különítve oly módon, hogy egy Részalap felszámolása esetén az ilyen eszközök értéke meghatározható legyen. Minden egyes részvevő Részalap jogosultsága a közös kezelés alatt álló eszközökre az ilyen közös alapban lévő egyes eszközökre vonatkozóan áll fenn. A közös kezelés alatt álló Részalapok nevében történő további befektetéseket az ilyen Részalapokhoz kell kiutalni azok saját jogosultsága alapján, míg az értékesített eszközöket is hasonló módon, az egyes résztvevő Részalapnak tulajdonítható eszközökből kell elvonni. Váltakozó egységes árazást (Swinging Single Pricing) kell alkalmazni – a III. Rész: Kiegészítő információk: IX. Nettó eszközérték c. fejezet rendelkezései szerint. A Kibocsátó igazgatósága a közös alap használatáról határozni fog, és meg fogja állapítani annak korlátait.

V. A Kibocsátó irányítása A.

Alapkezelő kijelölése

A Kibocsátó az ING Investment Management Luxembourg S.A. társaságot jelölte ki, hogy a 2010. december 17-i törvény szerint Alapkezelőként járjon el. Az Alapkezelő felelősségi körébe tartozik korlátozás nélkül a Kibocsátó napi működése és a Kibocsátó eszközeinek kollektív portfolió-kezelése. Az ING Investment Management Luxembourg S.A. társaságot nyilvánosan működő részvénytársasági (société anonyme) formában alapították a kereskedelmi vállalkozásokról szóló, 1915. augusztus 10-i törvénynek megfelelően. Az ING Investment Management Luxembourg S.A.-t 2004. február 4-én közjegyzői okirattal határozatlan időre hozták létre, a társaság megalakulásáról a közlemény a „Mémorial C” hivatalos közlönyben jelent meg, 2004. február 25-én. A társaság székhelye: 3 rue Jean Piret, L-2350 Luxembourg. A társaság a Luxemburgi Kerületi Bíróság Kereskedelmi és Cégjegyzékében B 98 977 számon került nyilvántartásba vételre. 2011. december 31-én a teljes egészében befizetett jegyzett tőke 6 500 000 euró volt; a jegyzett tőke teljes egészében be van fizetve. Az Alapkezelő igazgatóságának tagjai: Marten Nijkamp Az Igazgatóság elnöke Head of Business Strategy ING Investment Management („a Csoport”) 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia Erno Berkhout Head of Finance ING Investment Management Luxembourg S.A. 3, rue Jean Piret – L2350 Luxembourg Corine Gerardy Chief Operating Officer ING Investment Management Luxembourg S.A. 3, rue Jean Piret – L2350 Luxembourg -

-

Marc Vink Head of Legal & Compliance ING Investment Management („a Csoport”) 65 Schenkkade, 2595 AS, Hága, Hollandia Georges Wolff Country Manager ING Investment Management Luxembourg S.A. 3, rue Jean Piret – L2350 Luxembourg

Az Alapkezelő igazgatósága az alábbi személyeket nevezte ki a Kibocsátó vezető tisztségviselőnek: -

Corine Gerardy Chief Operating Officer ING Investment Management Luxembourg S.A.




















































































3, rue Jean Piret – L2350 Luxembourg -

Georges Wolff Country Manager ING Investment Management Luxembourg S.A. 3, rue Jean Piret – L2350 Luxembourg

Az ING Investment Management Luxembourg S.A. célja a módosított 2009/65/EK tanácsi irányelvnek megfelelő luxemburgi és/vagy külföldi ÁÉKBV-k kollektív portfoliókezelése, valamint egyéb, az említett irányelv hatálya alá nem tartozó luxemburgi és/vagy külföldi kollektív befektetési vállalkozások portfoliókezelése, míg a társaság saját eszközeinek vagyonkezelését csak kiegészítő jelleggel végzi. Az ÁÉKBV-k és a kollektív befektetési vállalkozások kollektív portfoliókezelése az alábbi tevékenységeket tartalmazza: 1. Portfoliókezelés: ennek keretében az ING Investment Management Luxembourg S.A. az általa kezelt ÁÉKBV-k és/vagy kollektív befektetési vállalkozások nevében adhat befektetési tanácsot vagy javaslatot, köthet szerződést, vásárolhat, eladhat, átválthat vagy átadhat bármilyen átruházható értékpapírt és bármilyen egyéb eszközt, valamint az általa kezelt ÁÉKBV-k vagy kollektív befektetési vállalkozások nevében gyakorolhat bármely, az ÁÉKBV és/vagy kollektív befektetési vállalkozások eszközeit alkotó átruházható értékpapírokhoz tartozó szavazati jogot. Ez a felsorolás nem teljes körű, inkább csak példákat említ. A szavazati jog gyakorlása tekintetében az Alapkezelő szavazási irányelvet fogadott el, amely a befektető kérésére térítésmentesen beszerezhető az Alapkezelő székhelyén, vagy megtekinthető a következő honlapon: http://www.ingim.com/eu/AboutINGIM/CorporateGovernance/INGI MEuropesvotingpolicy/index.htm 2. Az ÁÉKBV-k és kollektív befektetési vállalkozások központi ügyintézése: ez a tevékenység tartalmazza a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2010. december 17-i törvény II. sz. mellékletében foglalt összes feladatot, beleértve a portfoliók értékelését és az ÁÉKBV-k és kollektív befektetési vállalkozások Befektetési jegyei és/vagy értékpapírjai értékének meghatározását, az ÁÉKBV és kollektív befektetési vállalkozás Befektetési jegyeinek és/vagy értékpapírjainak kibocsátását és visszaváltását, az ÁÉKBV és kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei nyilvántartásának vezetését, valamint az ügyletek nyilvántartását. Ez a felsorolás nem teljes körű, inkább csak példákat említ. 3. Az ÁÉKBV és kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeinek/értékpapírjainak forgalmazása Luxemburgban vagy külföldön. A hatályos törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően, és a Kibocsátó igazgatóságának jóváhagyásával az Alapkezelő feladatainak elvégzésével részben vagy egészben más, általa erre alkalmasnak tartott vállalatokat bízhat meg, azzal a feltétellel, hogy az Alapkezelő továbbra is úgy tartozik felelősséggel e megbízottak tevékenységéért és mulasztásaiért a rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatban, mintha ezeket a feladatokat maga az Alapkezelő végezte volna el. A feladatok fent említett átruházásakor jelen kibocsátási tájékoztató módosításra kerül. Ha egy adott feladatátadás nem kerül közlésre a jelen tájékoztató III. részében, akkor arról az egyes Részalapok egyedi tájékoztatóiban külön hivatkozást kell tenni. Az Alapkezelő jelenleg a következő közös alapot (FCP) kezeli: - ING (L) intézményi. Emellett az Alapkezelő jelenleg változó tőkéjű befektetési társaságokat is kezel (ÁÉKBV).

B.

Alapkezelési díj/Fix szolgáltatási díj

1. A Kibocsátó által adott, az ING Investment Management Luxembourg S.A.-ra vonatkozó alapkezelői kinevezés értelmében a Kibocsátó az ING Investment Management Luxembourg S.A. számára éves alapkezelési díjat fizet a Részalapok átlagos nettó eszközértéke alapján, az egyes Részalapok egyedi tájékoztatójában közzétett feltételeknek megfelelően. Ez a díj minden hónap végén fizetendő.











ING (L) 














































































2. Az I. rész „Költségek, jutalékok és adózás” című IV. fejezet „A Kibocsátó által fizetendő költségek” című A szakaszában meghatározottak szerint egy fix szolgáltatási díjstruktúra lett bevezetve.

VI. (Rész)portfólió-kezelők A hatékonyság biztosítása céljából az ING Investment Management Luxembourg S.A. a felelősség, ellenőrzés és koordinációs feladatok megtartása mellett, saját költségére a különböző Részalapok portfóliókezelési tevékenységével harmadik feleket („Portfóliókezelő”) bízhat meg. A Portfóliókezelő feladata, hogy az adott Részalapok befektetési céljainak és politikájának megfelelően folytassa a befektetési politikát, irányítsa a portfólió napi ügyvitelét (az ING Investment Management Luxembourg S.A. felügyelete, ellenőrzése és felelősségvállalása mellett) és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtson. A Portfóliókezelők mindenkor kötelesek betartani az egyes Részalapok Tájékoztatójában meghatározott befektetési célokban és politikában foglaltakat, a befektetési korlátozásokat, a Kibocsátó társasági szerződésének rendelkezéseit és egyéb alkalmazandó törvényi korlátozásokat. A Portfóliókezelő az adott Részalap eszközei felett a befektetések tekintetében teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A Portfóliókezelő saját választása szerint alkalmazhat, illetve választhat ki brókereket a tranzakciók lebonyolítására, és saját költségére és felelősségére harmadik felektől szakvéleményt kérhet, vagy azokra feladatokat bízhat. Elvben a Portfóliókezelő visel a Részalapnak nyújtott szolgáltatással összefüggésben felmerült minden költséget. Amennyiben a Részalap portfóliókezelési tevékenységét vagy a Portfóliókezelő feladatait egy vagy több Részportfólió-kezelőnek adja át, az illető Részportfólió-kezelő(k) nevét az adott Részalap egyedi tájékoztatója tartalmazza. A Részportfólió-kezelő(k) teljes nevének felsorolása megtalálható itt: I. Rész: A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK.

VII. Letétkezelő bank, kifizető hely, nyilvántartási és transzferügynök, és központi adminisztratív ügynök A.

Letétkezelő bank és kifizető hely

A Brown Brothers Harriman (Luxembourg) S.C.A. hitelintézetet 1998. február 9-én hitelintézetet határozatlan időre alapították részvénytársaság (société en commandite par actions) formában, székhelye: 2-8 avenue Charles de Gaulle, L-1653 Luxembourg. A letétkezelői szerződésből eredően a Brown Brothers Harriman (Luxembourg) S.C.A. a Kibocsátó minden egyes Részalapjától díjazásban részesül, az I. részben a „Díjak, jutalékok és adózás” című IV. fejezet „A Kibocsátó által fizetendő költségek” című A. szakaszában foglaltaknak megfelelően. Letétkezelő banki minőségében a Brown Brothers Harriman (Luxembourg) S.C.A a készpénz, átruházható értékpapírok és a Kibocsátó egyéb eszközeinek letétkezelésével kapcsolatos szokásos kötelezettségeket és feladatokat látja el. A Letétkezelő bank ellátja a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló, 2010. december 17-i törvény 33. cikkében foglalt feladatokat is. A Letétkezelő bank, saját felelősségére, jogosult a nála elhelyezett eszközök egy részét vagy egészét egyéb banknak vagy pénzügyi szolgáltatónak alletétkezelésre átadni. A Letétkezelő banknak kifejezetten biztosítania kell, hogy: 1. a befektetési jegyeknek a Kibocsátó által vagy nevében történő értékesítése, kibocsátása, visszaváltása vagy törlése a törvényeknek és alapszabályának megfelelően történik; 2. a Kibocsátó eszközeit érintő ügyletekben a bevételeket a szokásos határidőkön belül kerül átutalásra; és




















































































3. A Kibocsátó eredményét az Alapszabálynak megfelelően kerül felosztásra. A Kibocsátó tulajdonában lévő összes értékpapírt és likvid eszközt a Letétkezelő bank őrzi. A szokásos banki gyakorlattal összhangban a Letétkezelő bank, saját felelősségére, jogosult a Kibocsátó eszközeinek egy részét alletétkezelő bankoknál letétbe helyezni. A Kibocsátó eszközeinek eladásával kapcsolatos összes tranzakciót a Letétkezelő bank végzi, a Kibocsátótól kapott utasításoknak megfelelően. Fizető ügynöki minőségében a Brown Brothers Harriman (Luxembourg) S.C.A felelős a hozamok és az osztalék Befektetők számára történő felosztásáért. A befektető tudomásul veszi és elfogadja, hogy adatait Brown Brothers Harriman & Co csoport kezeli, és azokat határon átnyúlóan és a csoporton belüli különféle szervezetekkel is megosztja, annak érdekében, hogy azok a szükséges szolgáltatásokat nyújtani tudják. A befektető adatainak határon átnyúló feldolgozására adott hozzájárulása kiterjedhet az adatok olyan Európai Gazdasági Térségen kívüli országokban működő szervezetek általi adatfeldolgozásra is, amelyek nem rendelkeznek a Luxemburgi Nagyhercegségben érvényes adatvédelmi törvénnyel azonos törvénnyel. Az adatok előbb említett szervezetek általi feldolgozása során az adatok olyan országokon mehetnek keresztül, és/vagy feldolgozásuk olyan országokban történhet, amelyek nem rendelkeznek olyan adatvédelmi előírásokkal, amelyek az Európai Gazdasági Térségben érvényesekkel egyenértékűnek minősülnek.

B.

Nyilvántartási- és transzferügynök

A Brown Brothers Harriman (Luxembourg) S.C.A, mint Nyilvántartásiés transzferügynök, mindenekelőtt a Kibocsátó befektetési jegyeinek kibocsátásáért és forgalmazásáért, a befektetői nyilvántartások vezetéséért, illetve a Kibocsátó befektetési jegyeinek a Befektetők, ügynökök és harmadik személyek számára történő átadásáért felel.

C.

Központi adminisztratív ügynök

A Kibocsátó Központi Adminisztratív ügynöknek az Alapkezelőt nevezte ki. E minőségében az Alapkezelő felelős a luxemburgi törvények által előírt valamennyi adminisztratív feladat ellátásáért, különösen a Kibocsátó nyilvántartásba vételéért, a dokumentáció elkészítéséért, a hozamfizetési értesítők megfogalmazásáért, a Kibocsátási tájékoztató és a Kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum elkészítéséért és kiküldéséért, a pénzügyi beszámolók és a befektetőkkel kapcsolatos egyéb dokumentumok elkészítéséért, kapcsolattartásért a közigazgatási hatóságokkal, befektetőkkel, valamint minden egyéb érintett féllel. Az Alapkezelő felelősségi körébe e tekintetben beletartozik a könyvelés és a Kibocsátó Befektetési jegyeire vonatkozó Nettó eszközérték kiszámítása, a jegyzési, visszaváltási és átváltási kérelmek feldolgozása, fizetések befogadása, a Kibocsátó részvénykönyvének megőrzése, valamint a kimutatások, jelentések, közlemények és a Befektetésijegy-tulajdonosoknak szánt egyéb dokumentumok előkészítése, és postázásuk felügyelete is. Az Alapkezelő, a Kibocsátó Letétkezelői feladatainak ellátása mellet a Brown Brothers Harriman (Luxembourg) S.C.A. társasághoz szervezte ki a központi adminisztráció alapvető feladatait és egyéb feladatokat is, különösen az alap könyvelését, a Nettó eszközérték kiszámítását, valamint a befektetési limitek és korlátozások utólagos nyomon követését is.

VIII. Forgalmazók A Kibocsátó világszerte megállapodásokat köthet forgalmazókkal minden egyes Részalap Befektetési jegyeinek értékesítésére és piacra vitelére, az olyan országok kivételével, ahol tiltott az ilyen tevékenység. A Kibocsátó és a Forgalmazók kötelesek gondoskodni a pénzmosás elleni törvények, jogszabályok és irányelvek által rájuk szabott összes kötelezettség betartásáról, és a lehetőségekhez mérten lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ezeket a kötelezettségeket betartsák.











ING (L) 














































































IX. Befektetési jegyek A Kibocsátó alaptőkéje mindenkor a Kibocsátó egyes részalapjaiban kiadott befektetési jegyek által képviselt eszközök együttes értékével egyenlő. A Kibocsátó Befektetési jegyeihez bármely magánszemély vagy jogi személy az I. rész „Jegyzések, visszaváltások és átváltások” című III. fejezetének rendelkezései szerint juthat hozzá. A Befektetési jegyek kibocsátása névérték nélkül történik, és azokat a jegyzéskor teljes egészükben ki kell fizetni. Új Befektetési jegyek kibocsátásakor a korábbi Befektetésijegy-tulajdonosok nem élveznek a jegyzésre vonatkozóan elsőbbségi jogokat. A Kibocsátó Igazgatósága jogosult az egyes Részalapokon belül egy vagy több Befektetésijegy-osztály kibocsátására. Ezek a Befektetésijegy-osztályok bizonyos befektetői csoportok számára lehetnek kizárólagosan fenntartva, mint például egy meghatározott ország vagy régió befektetői, illetve Intézményi befektetők javára. Az egyes Befektetésijegy-osztályok különbözhetnek egymástól költségszerkezetükben, az előírt minimális befektetés mértékében, a Nettó eszközérték meghatározására alkalmazott referencia devizanemben, valamint bármely más jellemző tekintetében, a II. rész: Befektetésijegy-osztályok rendelkezéseinek megfelelően. A Kibocsátó Igazgatóság bizonyos Befektetésijegy-osztályokba, meghatározott Részalapokba vagy a Kibocsátóba történő befektetések tekintetében jogosult az első befektetésre vonatkozó kötelezettségek előírására. A Kibocsátó Igazgatóság más Befektetésijegy-osztályokat is létrehozhat, amelyek elnevezését és jellemzőit is meghatározza. E Befektetésijegy-osztályok az ilyen új osztályokkal érintett Részalapok egyedi tájékoztatójában kerülnek részletesen ismertetésre. A Referenciadeviza a Részalap (vagy adott esetben annak Befektetésijegy-osztályának) referenciadevizája, amely azonban nem feltétlenül egyezik meg azzal a devizával, amelybe a Részalap nettó eszközei bármely időpontban befektetésre kerülnek. Ha a Részalap nevében szerepel a deviza megnevezése, az pusztán a Részalap Referenciadevizájára utal, és nem jelzi, hogy a portfolión belül mely devizák vannak túlsúlyban. Az egyedi Befektetésijegy-osztályok eltérő deviza megjelöléssel rendelkezhetnek, amely arra a devizára utal, amelyben a befektetési jegyenkénti Nettó eszközérték kifejezésre kerül. Ezek eltérnek a fedezett Befektetésijegy-osztályoktól. A hozamfizető Befektetési jegyek utáni minden egyes osztalékfizetést követően a Befektetésijegy-osztály nettó eszközértékének azt a részét, amelyet az összes hozamfizető Befektetési jegyhez kell hozzárendelni, csökkenteni kell a felosztott osztalék összegével, ennek eredményeképpen az összes hozamfizető befektetési jegyhez hozzárendelt nettó eszközérték százalékos aránya csökken, míg a nettó eszközértéknek az összes hozamtőkésítő Befektetési jegyhez hozzárendelt része változatlan marad. Minden hozamfizetés növeli a Befektetési jegyek összértékének az érintett Befektetésijegy-osztály és Részalap hozamtőkésítő hozamfizető Befektetési jegyeinek összértékével szembeni arányát. Ezt az arányt nevezzük paritásnak. Egy adott Részalapban az összes Befektetési jegy egyenlő jogokkal rendelkezik az osztalékok, valamint az alap felszámolásából és a visszaváltásból befolyó bevétel tekintetében (a hozamfizető illetve a hozamtőkésítő befektetési jegyek egyedi jogaitól függően, az aktuális paritás figyelembe vételével). A Kibocsátó jogosult töredék Befektetési jegyek kibocsátására. Az ilyen töredék Befektetési jegyek nem biztosítanak tulajdonosuknak szavazati jogot, de lehetővé teszik számukra, hogy arányosan részesedjenek a Kibocsátó nettó eszközértékéből. Szavazati jogot kizárólag az egész Befektetési jegyek biztosítanak, függetlenül azok értékétől. Bemutatóra szóló Befektetési jegyek kibocsátásakor kizárólag az egész darab Befektetési jegyekre szóló igazolás bocsátható ki. A Kibocsátó felhívja a Befektetésijegy-tulajdonosok figyelmét, hogy a Befektetésijegy-tulajdonosok csak akkor tudják teljes mértékben gyakorolni jogaikat a Kibocsátóval szemben, különösen a közgyűlésen való részvétel jogát, ha a befektető saját nevén regisztrálja magát a Kibocsátó részvényesi jegyzékébe. Abban az esetben, ha a befektető a Kibocsátóba a Kibocsátóba saját nevén és nem a befektető nevében befektető közvetítőn keresztül fektet be, akkor nem minden esetben lehetséges a Befektetésijegy-tulajdonos számára, hogy bizonyos




















































































részvényesi jogokat közvetlenül gyakorolhasson a Kibocsátóval szemben. Javasoljuk, hogy a befektetők kérjenek tanácsot jogaikkal kapcsolatban. A befektetési jegyek névre szóló formában és részvénytanúsítvány nélkül kerülnek kibocsátásra. A befektetési jegyek a klíring rendszerben vezetett számlákon tarthatók, és azokon keresztül átutalhatók. A jelen tájékoztató időpontjában kibocsátott, bemutatóra szóló fizikai részjegyek cseréje elvesztésük vagy megrongálódásuk esetén nem lehetséges, azonban azokat részvénytanúsítvány nélküli névre szóló Befektetési jegyekre cseréljük. A Kibocsátó egy befektetési-jegy osztályában sem kerülnek befektetési jegyek fizikai formában kibocsátásra.

X. Nettó eszközérték A Kibocsátó egyes Részalapjainak Befektetésijegy-osztályaiba tartozó Befektetési jegyek Nettó eszközértéke a Kibocsátó Igazgatóság által meghatározott pénznem(ek)ben kerül kifejezésre. Elvben a Nettó eszközértéket legalább havonta kétszer kell kiszámítani. A Kibocsátó Igazgatósága határozza meg az Értékelési napokat és a Nettó eszközérték nyilvános közzétételének módját, a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A Kibocsátó nem szándékozik egy Részalap Nettó eszközértékét olyan napokon kiszámítani, amikor az adott Részalap mögöttes eszközei jelentős részének árfolyamát nem lehet pontosan megállapítani a kereskedés korlátozása vagy berekesztése miatt egy vagy több vonatkozó piacon. Az értékelési napok jegyzékét az alapkezelő társaság kérésre rendelkezésre bocsátja. 1.

A Kibocsátó eszközei közé tartoznak: a.

minden készpénz és betét, beleértve a már felhalmozott, de még ki nem fizetett kamatokat;

b.

minden esedékes és fizetendő váltó és fizetési ígérvény, ideértve az értékpapír értékesítésből származó, még meg nem kapott bevételeket;

c.

minden értékpapír, részvény, kötvény, váltó, elsőbbségi részvény, opciók vagy jegyzési jogok, jegyzési igazolások, pénzpiaci eszközök, valamint a Kibocsátó bármilyen egyéb befektetése és átruházható értékpapírja;

d.

minden osztalék és egyéb formában történő nyereségfelosztás, amely a Kibocsátónak akár készpénzben, akár részvényben vagy befektetési jegyben jár (a Kibocsátó mindazonáltal korrigálhatja ezek értékét az átruházható értékpapírok például osztalékfizetésből, vagy az értékpapírokhoz fűződő jogok érvényesítéséből eredő eltérések miatti piaci árfolyam-ingadozásának figyelembevétele okán);

e.

a Kibocsátó tulajdonában lévő bármilyen kamatozó értékpapírhoz tartozó felhalmozott, de még ki nem fizetett kamatok, kivéve, ha ezt az értékpapírok névértéke tartalmazza;

f.

a Kibocsátó alapítási költségei, a még nem leírt mértékben;

g.

minden egyéb eszköz, függetlenül azok jellegétől, beleértve a swap-ügyletek bevételeit és az előlegeket.

2. A Kibocsátó kötelezettségei közé tartoznak: a.

minden kölcsönfelvétel, esedékes váltó és könyv szerinti tartozás;

b.

minden ismert kötelezettség, függetlenül azok esedékességének idejétől, beleértve minden szerződésből eredő és lejárt, készpénzben vagy egyéb eszközzel fizetendő kötelezettséget, beleértve a Kibocsátó által már bejelentett, de még ki nem fizetett osztalékot;

c.

az értékelési napig a tőke- és egyéb jövedelemmel kapcsolatban adózásra képzett minden céltartalék, valamint minden egyéb, az Igazgatóság által engedélyezett vagy jóváhagyott céltartalék.

d.

a Kibocsátó bármilyen egyéb kötelezettsége, függetlenül azok jellegétől, kivéve a Kibocsátó befektetési jegyeiben











ING (L) 














































































megtestesülő kötelezettségeket. E kötelezettségek értékének meghatározásakor a Kibocsátónak az általa fizetendő valamennyi költséget figyelembe kell vennie. Ebbe a körbe tartozhatnak az alapítási költségek, az Alapkezelőknek fizetendő díjazás, a Portfólió-kezelőknek vagy tanácsadóknak, a könyvelőknek, a Letétkezelő banknak és az alletétkezelőknek, a központi adminisztratív ügynöknek, a nyilvántartási ügynöknek, a transzfer ügynöknek és Kifizetőhelyeknek, továbbá azon országokban működő forgalmazóknak és állandó képviselőknek fizetendő díjak, ahol a Kibocsátó bejegyzett cég, továbbá bármely, a Kibocsátó által megbízott közreműködőnek fizetendő díjak, valamint a jogtanácsadási és könyvvizsgálói szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak, a reklámköltségek, nyomdai, beszámolási és közzétételi költségek, beleértve a tájékoztatók, kiemelt befektetői információk, magyarázó feljegyzések, regisztrációs nyilatkozatok és az éves, illetve féléves jelentések reklám-, előállítási- és nyomtatási költségeit, az adók vagy egyéb illetékek, továbbá minden, működéssel kapcsolatos költség, beleértve az eszközök adásvételének költségeit, kamatokat, banki és közvetítői jutalékokat, postai, telefon- és telexköltségeket, kivéve ha azokat a fix szolgáltatási díj már tartalmazza. A Kibocsátó jogosult az adminisztratív, valamint az egyéb rendszeres és visszatérő jellegű költségeket becsült éves szinten vagy más időszakra vonatkozóan előre kiszámítani, és ezek arányos részét az időszak során egyenletes elhatárolás alapján elszámolni. 3. Az eszközérték meghatározása az alábbiaknak megfelelően történik: a.

minden készpénz és betét, leszámítolásra benyújtott váltó, váltó és bemutatáskor fizetendő váltó, kintlévőségek, előre fizetett költségek, már megállapított, illetve felhalmozott, de még nem kifizetett, készpénzben fizetendő osztalék és kamat értékét ezek teljes összegében kell figyelembe venni, kivéve, ha ezek teljes kifizetése vagy átvétele valószínűtlen, amely esetben értéküket a Kibocsátó Igazgatóság belátásának megfelelően úgy kell csökkenteni, hogy az új érték az eszköz valós értékét tükrözze;

b.

a Kibocsátó tulajdonát képező, hivatalos tőzsdén vagy egyéb szabályozott piacon forgalomban lévő átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök vagy származékos ügyletek formájában meglévő eszközök értékelésének alapja az ilyen értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy származékos ügyletek elsődleges piacán érvényes utolsó piaci ár a Kibocsátó Igazgatóság által elfogadott árjegyzést biztosító szolgáltatás árait figyelembe véve. Ha az ilyen módon megállapított árfolyam nem reprezentatív a méltányos érték vonatkozásában, akkor az adott átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy származékos ügyletek, valamint bármilyen egyéb elfogadott eszköz értékelése a Kibocsátó Igazgatóság jóhiszemű megítélése szerint várható eladási áruk alapján történik;

c.

d.

az egyetlen szabályozott piacon sem jegyzett vagy forgalmazott értékpapírok és pénzpiaci eszközök értékét a legutolsó elérhető árfolyamuk alapján kell értékelni, kivéve, ha az ilyen árfolyam valós értékük tekintetében nem reprezentatív, amely esetben értékelésük a Kibocsátó Igazgatóság jóhiszemű megítélése szerint várható eladási árfolyamuk alapján történik; a Kibocsátó bizonyos részalapjainak esetében alkalmazható az átruházható, rövid lejáratú értékpapírok amortizált bekerülési értéken történő értékelése. E módszer során az értékpapír bekerülési költségéből kell kiindulni, majd azt egy diszkontvagy feláralapú, állandó amortizációs rátával annak lejáratára vonatkozóan korrigálni kell. Ezt a rátát az értékpapír piaci értékét befolyásoló kamatingadozástól függetlenül kell alkalmazni. Bár ez a módszer növeli az értékelés megbízhatóságát, előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy időszak során az amortizált bekerülési érték magasabb vagy alacsonyabb, mint az az összeg, amelyet a Részalap az értékpapír eladásából realizálhatna. Bizonyos átruházható, rövid lejáratú értékpapírok hozama kis mértékben különbözhet attól a hozamtól, amit a Befektető olyan hasonló Részalapban




















































































érhetne el, amely a portfóliójában szereplő értékpapírok piaci értékét napi rendszerességgel határozza meg. e.

a befektetési alapokban meglévő részesedések értékét a legutolsó rendelkezésre álló értékelés alapján kell megállapítani. Általánosságban a befektetési alapokban meglévő részesedések értékét az adott befektetési alapot képező eszközökre vonatkozó értékelési módszerekkel összhangban kell meghatározni. Ezeket az értékelési módszereket rendszerint az alapkezelő vagy a befektetési alap értékelésért felelős ügynöke biztosítja. Az egyes Részalapokon belüli egységes értékelés érdekében, ha egy befektetési alap értékelése olyan időpontban történik, amely nem esik egybe a kérdéses Részalap értékelési napjával, és ha az ilyen értékelés a kiszámítás óta jelentősen változott, a nettó eszközértéket ezen változások figyelembe vételével korrigálni lehet a Kibocsátó Igazgatóság által jóhiszeműen meghatározott értéknek megfelelően.

f.

a swap-ügyletek értékelése azok piaci értéke alapján történik, a piaci érték azonban önmagában is több tényezőtől függ (például az ügylet alapját képező eszköz árszintje és volatilitása, a piaci kamatok, a swap-ügylet hátralévő időtartama). A kibocsátások és visszaváltások eredményeképpen szükségessé váló minden korrekció a swap-ügyletek növelésével vagy csökkentésével történik, azok piaci értékén történő kereskedés mellett.

g.

A tőzsdén kívüli OTC származékos ügyletek, mint például a tőzsdén vagy egyéb szabályozott piacon nem forgalmazott határidős (futures és forward) ügyletek vagy opciós szerződések értékét azok nettó felszámolási értéke alapján kell kiszámítani, amit a Kibocsátó Igazgatóság által meghatározott szabályok szerint, azonos módszert alkalmazva minden egyes szerződéstípusra. Egy származékos pozíció nettó felszámolási értéke megfelel az adott pozíció nem realizált nettó nyereségének/veszteségének. Ezt az értékelést elismert és a piaci gyakorlatban elfogadott modell alapján, vagy az adott modellszámítás által ellenőrzötten kell elvégezni.

h.

egyéb eszközök értékét a Kibocsátó Igazgatóság az óvatosság elvének figyelembevételével és jóhiszeműen állapítja meg, az általánosan elfogadott értékelési alapelveknek és folyamatoknak megfelelően.

A Kibocsátó Igazgatóság saját hatáskörében engedélyezheti egyéb értékelési módszerek alkalmazását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott módszer jobban tükrözi a Kibocsátó eszközeinek valós értékét. A Kibocsátó külföldi devizában kifejezett eszközeinek és kötelezettségeinek értékelését az adott Részalap referenciadevizájában kell elvégezni, a legfrissebb rendelkezésre álló árfolyamok alkalmazásával. Az értékelésekkel kapcsolatban minden szabályt és meghatározást az általánosan elfogadott számviteli irányelveknek megfelelően kell értelmezni és alkalmazni. A Kibocsátó minden egyes Részalapjának felmerült költségeire egyenként megfelelő tartalékot kell kialakítani, a mérlegen kívüli kötelezettségeket pedig az óvatosság elvének megfelelő és méltányos módon kell elszámolni. Minden egyes Részalapban, és ezen belül minden egyes Befektetésijegy-osztályban az egy befektetési jegyre jutó Nettó eszközérték az adott Befektetésijegy-osztály Nettó eszközértékének kiszámításához használt devizában kerül meghatározásra. A számítást az Értékelési napon úgy végzik el, hogy az adott Befektetésijegy-osztály – annak eszközértéke és a hozzá kapcsolható kötelezettségek különbségeként előálló – Nettó eszközértékét elosztják az adott Befektetésijegy-osztály kibocsátott és forgalomban lévő Befektetési jegyeinek számával. Ha egy adott Részalapban több Befektetésijegy-osztály is van, az egy befektetési jegyre jutó Nettó eszközértéknek mindig meg kell egyeznie azzal az értékkel, amit úgy kapunk, hogy az adott Befektetésijegyosztály Nettó eszközeinek az adott időpontban az ehhez a Befektetésijegy-osztályhoz kapcsolható részét elosztjuk az ebben az osztályban lévő összes, az adott időpontban kibocsátott és forgalomban lévő Befektetési jegy számával.











ING (L) 














































































Hasonlóan, egy adott Befektetésijegy-osztályban lévő hozamtőkésítő Befektetési jegyek esetén az egy jegyre jutó Nettó eszközértéknek mindig meg kell egyeznie azzal az értékkel, amit úgy kapunk, hogy az adott Befektetésijegy-osztály Nettó eszközeinek az adott időpontban az összes hozamtőkésítő befektetési jegyhez kapcsolható részét elosztjuk az ebben az osztályban lévő összes, az adott időben kibocsátott és forgalomban lévő hozamtőkésítő Befektetési jegy számával. Bármely olyan befektetési jegyet, amely a tájékoztató („A kibocsátóra vonatkozó alapvető információk” című) I. részének „Jegyzések, visszaváltások és átváltások” című II. fejezete értelmében visszaváltás alatt áll, olyan befektetési jegynek kell tekinteni, amely kibocsátásra került és az adott befektetési jegy visszaváltásához tartozó értékelési nap zárásáig létezik, és ettől az időponttól a kifizetés időpontjáig az ilyen befektetési jegyet a Kibocsátó kötelezettségei között kell figyelembe venni. A beérkezett jegyzési kérelmeknek megfelelően a Kibocsátó által kibocsátandó Befektetési jegyet annak az értékelési napnak a zárásától kell kibocsátottként kezelni, amely napon azok kibocsátási árfolyamát meghatározták, és ezt az értéket a Kibocsátónak járó követelésként kell kezelni addig, amíg az összeg a Kibocsátónak megfizetésre kerül. Amennyiben ez lehetséges, a Kibocsátó által megkötött, átruházható értékpapírokra vonatkozó vételi vagy eladási szerződéseket az Értékelési napon kell feldolgozni. A Részalap beérkezéseit és kihelyezéseit érintő ügyletek, ideértve a természetbeli ügyleteket, a Részalap eszközeinek „felhígulását” eredményezhetik, mivel az az árfolyam, amelyen a befektető egy Részalap befektetési jegyeit jegyzi vagy visszaváltja, lehet, hogy nem tükrözi teljes mértékben azokat a forgalmazási és egyéb költségeket, amelyek akkor merülnek fel, amikor a Portfólió kezelőjének a beérkező vagy kiáramló pénzeszközök összeegyeztetése miatt értékpapírokat kell eladnia és vennie. E hatás mérséklése és a meglévő Befektetésijegy-tulajdonosok védelmének fokozása érdekében az Igazgatóság belátása szerint a Kibocsátó minden egyes Részalapja tekintetében alkalmazható a „swinging single pricing” (SSP (váltakozó egységes árazás)) mechanizmus. Az SSP-mechanizmus alkalmazásakor a vonatkozó Részalap Nettó eszközértékét egy összeggel („Kiigazítási tényező”) korrigálhatják, hogy ezzel ellensúlyozzák a beérkező és kimenő pénzeszközök különbségéből (a „Nettó tőkemozgás”) várhatóan adódó tranzakciós költségeket. Nettó tőkebeáramlás esetén a vonatkozó Részalap Nettó eszközértékéhez hozzáadásra kerül a Kiigazítási tényező, hogy az tükrözze a jegyzéseket, míg Nettó tőkekiáramlás esetén a Kiigazítási tényező a vonatkozó Részalap Nettó eszközértékéből levonásra kerül a kért visszaváltások tükrözése érdekében. Mindkét esetben ugyanaz a Nettó eszközérték vonatkozik minden, egy adott időpontban jegyző vagy visszaváltó befektetőre. Elvben a Kiigazítási tényező nem haladja meg az illető Részalap Nettó Eszközértékének 1,50%-át, kivéve a rögzített kamatozású eszközökbe fektető Részalapok esetében, amelyek a Kiigazítási tényező maximális, 3%-os mértékét alkalmazhatják. Minden egyes Részalap eltérő Kiigazítási tényezőt alkalmazhat a fent meghatározott maximális Kiigazítási tényezőtől, valamint a küszöbértéktől függően. Amennyiben a Nettó tőkebeáramlás meghaladja a Részalap Nettó eszközértékének előre meghatározott százalékát (a „Küszöbérték”), az automatikusan beindítja az SSP mechanizmust. A küszöbértékek szintjéről, amennyiben ilyen meghatározásra került, bizonyos paraméterek alapján döntenek, amelyek többek között a következők lehetnek: az illető Részalap befektetésének tárgyát képező mögöttes piac likviditása, az illető Részalap készpénzgazdálkodása vagy a Nettó tőkebeáramlás/tőkekiáramlás kezelésére használt eszközök. A Kiigazítási tényező többek között azoknak a pénzügyi eszközöknek a tranzakciós költségein alapul, amelyekbe az illető Részalap befektethet. A küszöbértékek és Kiigazítási tényezők különböző szintjei rendszeresen felülvizsgálatra és adott esetben korrigálására kerülnek. Az egyes Részalapok esetében alkalmazandó küszöbérték azt jelentheti, hogy a SSP nem vagy csak ritkán kerül alkalmazásra. Az ING (L) Renta Fund Euro Liquidity alap kivételével az összes Részalap alkalmazza az SSP mechanizmust.. A Kibocsátó összesített nettó eszközértékének elvben meg kell egyeznie az egyes Részalapok nettó eszközértékeinek összegével,




















































































amelyeket – szükség esetén – a legutolsó ismert devizaárfolyamon át kell váltani a Kibocsátó konszolidációs pénznemére. A rosszhiszeműség, súlyos gondatlanság vagy nyilvánvaló hiba eseteinek kivételével a Kibocsátó Igazgatóság, illetve bármely, a Kibocsátó Igazgatóság által a Nettó eszközérték kiszámításával megbízott bank, társaság vagy egyéb szervezet Nettó eszközérték kiszámítására vonatkozó minden döntése a Kibocsátóra, valamint a jelenlegi, múltbeli és jövőbeli Befektetőkre nézve végleges és kötelező érvényű.

XI. A Nettó Eszközérték kiszámításának átmeneti felfüggesztése, és ennek eredményeképp a kereskedés felfüggesztése Az alábbi esetekben az Igazgatóság jogosult ideiglenes jelleggel felfüggeszteni a Kibocsátó egy vagy több Részalapjának Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértékének kiszámítását, illetve a Befektetési jegyek kibocsátását, visszaváltását és átváltását: 1.

amennyiben valamely olyan tőzsde vagy egyéb szabályozott és elismert, rendszeresen és a nyilvánosság számára nyitott módon működő piac, amely egy vagy több Részalap eszközeinek jelentős részére vonatkozóan az árfolyamjegyzést biztosítja, a rendes munkaszüneti napoktól eltérő napokon zárva tart; vagy abban az esetben, ha ilyen tőzsdén vagy piacon a kereskedés szünetel, korlátozás alá esik, vagy a kívánt mennyiségben az ügyletek nem valósíthatók meg;

2. a Kibocsátó befektetései értékének vagy bármely befektetései piaci értékének meghatározásához használt szokásos kommunikációs csatornák leállása esetén, vagy ha valamely okból kifolyólag az adott befektetések értéke nem határozható meg azonnal és pontosan; 3. amennyiben a devizavagy tőkeátutalásokra vonatkozó korlátozások következtében egy vagy több Részalap ügyletei teljesíthetetlenné válnak, vagy a részalapok adásvételi ügyletei a szokásos árfolyamok mellett nem teljesíthetők; 4. amennyiben a Kibocsátó ellenőrzésén, felelősségi körén és irányítási képességén kívül eső, egyebek között politikai, gazdasági, katonai vagy monetáris jellegű tényezők a Kibocsátót meggátolják az eszközei feletti rendelkezésben, valamint azok Nettó eszközértékének szokásos és ésszerű módon történő meghatározásában; 5. a Kibocsátó egy, több vagy összes megszüntetésére vonatkozó döntést követően;

Részalapjának

6. amennyiben egy olyan deviza piaca, amelyben egy vagy több Részalap eszközeinek jelentős részét jegyzik, a rendes munkaszüneti napoktól eltérő időszakokban zárva tart, vagy ha ilyen piacon a kereskedést felfüggesztik vagy korlátozzák; 7. egyesítés, eszközátadás, szétválás vagy bármely, a Kibocsátó egy vagy több részalapjában bekövetkező vagy általa végrehajtott szerkezetátalakítás összefüggéseiben az árfolyamparitás megteremtése céljából; 8. egy Részalap a Kibocsátó vagy más ÁÉKBV másik Részalapjával vagy más kollektív befektetési vállalattal (vagy annak Részalapjával) történő összeolvadása esetén, feltéve, hogy az ilyen felfüggesztés a befektetésijegy-tulajdonosok érdekét szolgálja; 9. a Kibocsátó egy feeder-részalapjának esetében, ha a masterrészalap vagy a master-ÁÉKBV nettó eszközértékének kiszámítását felfüggesztették. Ezeken felül a már nem aktuális piaci ár alapján történő Nettó eszközérték számításból eredő piaci időzítés lehetőségének elkerülése érdekében az Igazgatótanács jogosult egy vagy több Részalap Befektetési jegyeinek kibocsátását, visszaváltását és átváltását ideiglenesen felfüggeszteni, amennyiben zárva tartanak azok a tőzsdék vagy szabályozott piacok, amelyek az említett egy vagy több Részalap eszközeire vonatkozóan az árak túlnyomó részét szolgáltatják.











ING (L) 














































































Az összes fent említett esetben a benyújtott megbízások a felfüggesztés megszüntetése után első alkalommal kiszámított Nettó eszközértéken kerülnek végrehajtásra. Olyan kivételes körülmények esetén, amelyek a Befektetők érdekeit károsan befolyásolhatják, jelentős mennyiségű jegyzési, visszaváltási vagy átváltási megbízás érkezése esetén, valamint ha a piacok likviditása alacsony, a Kibocsátó Igazgatóság fenntartja annak jogát, hogy a Kibocsátó Befektetési jegyeinek Nettó eszközértékét csak a szükséges értékpapírok Kibocsátó nevében történő megvásárlását és eladását követően állapítsa meg. (A visszaváltások esetében a „jelentős mennyiség” azt jelenti, hogy az adott Értékelési napon benyújtott visszaváltási kérelmekben érintett Befektetési jegyek összértéke meghaladja az egyazon Értékelési napon kibocsátásra kerülő Befektetési jegyek nettó eszközértékének 10%-át.) Ilyen esetben az egyidejűleg függőben lévő jegyzések, visszaváltások és átváltások egyazon közös Nettó eszközérték alapján kerülnek végrehajtásra. A Nettó eszközérték kiszámításának átmeneti felfüggesztése és egy vagy több Részalap Befektetési jegyei kereskedésének ebből eredő felfüggesztése az összes alkalmas módon, különösen a sajtóban kerül közzétételre, kivéve, ha a Kibocsátó Igazgatóság véleménye alapján a közzététel a felfüggesztés rövid időtartamára való tekintettel nem célszerű. A felfüggesztésekre vonatkozó ilyen döntésről a Befektetési jegyek jegyzését, visszaváltását vagy átváltását kérő Befektetők értesítést kapnak.

XII.

Időszakos jelentések

A számviteli adatokat tartalmazó éves jelentéseket Könyvvizsgáló hitelesíti. Az éves és féléves jelentések a Befektetők számára a Kibocsátó székhelyén hozzáférhetők. Az éves jelentéseket a pénzügyi év végét követően legkésőbb négy hónapon belül kell közzétenni. A féléves jelentéseket az adott félév végét követően legkésőbb két hónapon belül kell közzétenni. Ezek az időszakos jelentések tartalmazzák a Kibocsátó egyes Részalapjaira vonatkozó összes pénzügyi információt, azok eszközeinek összetételét, valamint az azokban végbement változásokat, illetve az összes Részalap konszolidált pénzügyi helyzetét, euróban kifejezve.

XIII. Közgyűlések A részvényesek éves közgyűlésére Luxemburgban kerül sor a Kibocsátó székhelyén, vagy a közgyűlést összehívó értesítésben meghatározott egyéb luxemburgi helyszínen, minden naptári év januárjának negyedik csütörtökén, közép-európai idő szerint délután 2 órakor. Amennyiben ez a nap nem Munkanapra esik, a közgyűlést a Kibocsátó a következő Munkanapon tartja. További, egy vagy több Részalapot érintő közgyűlést a közgyűlést összehívó értesítőben megjelölt időben és helyen lehet tartani. A rendes éves és rendkívüli közgyűlések összehívásáról a Befektetők a Kibocsátó Igazgatósága által megfelelőnek tartott módon kapnak értesítést. Azokban az országokban, ahol a Befektetési jegyek nyilvános forgalomban vannak és ahol ezt jogszabály írja elő, a közgyűlésekkel kapcsolatos értesítőt közzé kell tenni. Luxemburgban, a rendes éves közgyűlés értesítőjét a Mémorial-ban, valamint egy napilapban teszik közzé, míg a rendkívüli közgyűlések értesítőjét a Mémorial-ban és egy napilapban (az első közgyűlésre vonatkozóan), vagy pedig két napilapban (az első közgyűlés határozatképtelensége esetében) teszik közzé. A meghívókat a névre szóló Befektetési jegyek tulajdonosainak legalább nyolc nappal a közgyűlés előtt kell kiküldeni. A kézbesítés megtörténtét nem kell igazolni. Ha az összes Befektetési jegy névre szóló, a meghívókat csak ajánlott küldemény formájában lehet kiküldeni. Minden közgyűlési napirendjét.

meghívónak

tartalmaznia kell

a közgyűlés

Amennyiben a Kibocsátó egy Részalapja a Kibocsátó egy vagy több másik Részalapja által kibocsátott befektetési jegyekbe fektet be, a vonatkozó Befektetési jegyekhez tartozó szavazati jogok mindaddig felfüggesztésre kerülnek, ameddig azok a befektető Részalap




















































































portfóliójában vannak, ami nem érinti azt, hogy ezek megfelelő módon kimutatásra kerüljenek a beszámolókban és időszakos jelentésekben. A részvétel szabályait, a közgyűlésre vonatkozó határozatképességi és szavazattöbbségi követelményt az 1915. augusztus 10-i luxemburgi törvény 67. és 67-1. cikke, valamint a Kibocsátó Alapszabálya tartalmazza. A közgyűlés tartható külföldön, amennyiben a Kibocsátó Igazgatóság megítélése szerint ezt kivételes körülmények szükségessé teszik.

XIV. Osztalékfizetés A Kibocsátó Igazgatóság előterjesztése alapján a kifizetendő osztalék összegét a közgyűlés határozza meg a jogszabályok és az alapszabály által előírt kereteken belül, és az is elfogadott, hogy a Kibocsátó Igazgatóság időközi osztalékfizetést is teljesíthet. Döntés születhet (1) a realizált tőkenyereség és egyéb bevételek, (2) a nem realizált tőkenyereség és (3) a tőke felosztásáról, a Törvény 31. cikkének megfelelően. Felosztásra semmiképpen nem kerülhet sor, amennyiben ez azt eredményezné, hogy a Kibocsátó Részalapjainak nettó eszközértéke a törvény által megkövetelt minimális tőke, 1 250 000 EUR alá csökken. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az Igazgatóság határozza meg az osztalékfizetés időpontjait és helyszíneit, valamint a kifizetés befektetők számára történő közzétételének módját. Ha a Fizetési határidőtől számított öt éven belül az osztalékot nem veszik fel, az igény elévül, és az osztalék újbóli befektetésre kerül a Kibocsátó megfelelő Részalapjába. A Kibocsátó által bejelentett és általa a kedvezményezett rendelkezésére tartott osztalék után kamat nem jár. Ha valamely „Y” Befektetésijegy-osztály által fizetett osztalék újra befektetésre kerül, az adott Befektetésijegy-tulajdonos további, a halasztott befektetésijegy-eladási díjtól mentes Befektetési jegyeket kap. Ezeket a további Befektetési jegyeket visszaváltás esetén nem veszik figyelembe a Feltételhez kötött, halasztott befektetési jegy eladási díj kiszámításakor.

XV.

Részalapok vagy Befektetésijegy-osztályok felszámolása, összevonása vagy átadása

Ha bármely Részalap vagy Befektetésijegy-osztály eszközeinek összértéke a Kibocsátó Igazgatóság által az adott Részalapra vagy Befektetésijegy-osztályra megállapított, a gazdaságilag hatékony működéshez szükséges minimum szintre csökkent vagy nem érte el azt, illetve a politikai, gazdasági vagy monetáris helyzet jelentős változása esetében, vagy gazdasági megszorító intézkedések következtében a Kibocsátó Igazgatóság dönthet úgy, hogy az adott Befektetésijegy-osztály vagy -osztályok összes befektetési jegyét az egy befektetési jegyre jutó, a döntés meghozatalához tartozó értékelési napon kiszámított Nettó eszközérték szerint kötelező jelleggel visszaváltja (a befektetések eladási árfolyamának és költségeinek figyelembe vételével). Ilyen esetben a Befektetésijegytulajdonosokat az Igazgatóság által meghatározott újságokban közzétett visszaváltási értesítés útján értesítik a Luxemburgi törvényeknek megfelelően és/vagy írásban, legkésőbb 15 nappal a kötelező visszaváltás előtt. A befektetők érdekében vagy a befektetők egyenlő elbírálásának biztosítása céljából hozott döntés hiányában az érintett Részalap vagy Befektetésijegy-osztály Befektetői a kötelező visszaváltás határnapját megelőzően továbbra is jogosultak befektetési jegyeik költségmentes visszaváltását igényelni (a befektetések eladásából realizálható árak és költségek figyelembevétele mellett). Az előző bekezdés által a Kibocsátó Igazgatóságára ruházott hatásköröktől függetlenül bármely Részalap által kibocsátott bármely vagy összes Befektetési jegy tulajdonosának közgyűlése jogosult – minden körülmények között és a Kibocsátó Igazgatósága javaslatára – az adott osztály vagy osztályok összes Befektetési jegyének visszaváltására és a Befektetők számára befektetési jegyeik Nettó eszközértékének visszafizetésére (a befektetések eladási árának és az azokra vonatkozó költségek figyelembe vételével), a döntés meghozatalához tartozó Értékelési napon számított értéken. Az ilyen közgyűlések esetében a határozatképességre vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni, a döntést a közgyűlésen jelenlévő











ING (L) 














































































Befektetők vagy meghatalmazottjaik egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. Az olyan eszközök, amelyeket a visszaváltáskor nem lehet a kedvezményezetteknek kifizetni, többek között azért, mert a befektető nyilvántartásba vett lakcímén nem elérhető, vagy rossz bankszámla adatokat adott meg, visszaváltáskor a kedvezményezettek rendeletére a Caisse des Consignations-nál kerülnek letétbe helyezésre, amely az ilyen összegeket a törvényben meghatározott ideig tartja rendelkezésükre. Ezen idő elteltét követően az egyenleg a luxemburgi államra száll át. Az első bekezdésében leírt körülmények esetén és a 2010. december 17-i törvény rendelkezései, valamint az alkalmazandó luxemburgi jogszabályok alapján az Igazgatóság dönthet úgy, hogy valamely Részalap eszközeit (a „beolvadó Részalap”) összevonja (1) a Kibocsátó egy másik Részalapjának eszközeivel vagy (2) a módosított 2009/65/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelő másik kollektív befektetési vállalkozással (az „átvevő Részalap”), és az illető Befektetésijegy-oszály vagy osztályok Befektetési jegyeit az átvevő Részalap Befektetési jegyeiként jelöli meg (azok esetlegesen szükséges szétválasztását vagy konszolidációját, illetve a befektetők számára a töredék Befektetési jegyekre vonatkozó összegek kifizetését követően). A beolvadó, valamint az átvevő Részalapok Befektetésijegy-tulajdonosait az összevonásra vonatkozó döntésről a 2010. december 17-i törvény rendelkezései, valamint az alkalmazandó luxemburgi jogszabályoknak megfelelően a díjmentes visszaváltási, vagy adott esetben átváltási megbízások benyújtásának végső határideje előtt legalább harminc nappal kiértesítjük. Azok a befektetők, akik nem igényelték a Befektetési jegyeiknek visszaváltását, jogszerűen átkerülnek az új Részalap befektetői közé. Az olyan összeolvadásról, amelynek eredményeképp a Kibocsátó megszűnik, a részvényesek közgyűlésén kell döntést hozni. Az ilyen közgyűlések esetében a határozatképességre vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni, a döntést a közgyűlésen jelenlévő Befektetők vagy meghatalmazottjaik egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.

XVI.

A Kibocsátó megszűnése

A Kibocsátó a közgyűlésen elfogadott, az alapszabály módosításával megegyezően rendelkező határozattal a jogszabályi előírások szerint megszüntethető. A Kibocsátó megszüntetésére vonatkozó döntést, valamint a felszámolási eljárás feltételeit közzé kell tenni a „Mémorial”-ban és két, megfelelően széles körben terjesztett újságban, amelyek közül legalább egynek luxemburgi napilapnak kell lennie. A közgyűlés által a Kibocsátó megszűnéséről hozott döntéstől fogva a Befektetési jegyek kibocsátása, visszaváltása és átváltása tilos és minden ilyen tranzakció érvénytelen. Amennyiben az alaptőke a törvényi minimum kétharmada alá csökken, a Kibocsátó Igazgatóság a Kibocsátó megszűnését indítványozó közgyűlést hív össze, amit az e tény kiderülését követő negyven napon belül meg kell tartani. A közgyűlés, amely tekintetében határozatképességre vonatkozó előírások nincsenek, a képviselt Befektetési jegyek egyszerű többségével hozza meg döntését. Amennyiben az alaptőke a minimum tőkekövetelmény egynegyede alá csökken, az Igazgatóság ugyanilyen határidőn belül köteles indítványt tenni a közgyűlésnek a Kibocsátó megszüntetésére. Ilyen esetben a közgyűlésnek az indítványt határozatképességre vonatkozó előírások nélkül kell mérlegelnie, és a megszűnésről a közgyűlésen képviselt Befektetési jegyek egynegyedének támogató szavazata mellett lehet dönteni. A Kibocsátó megszüntetése esetén a felszámolást egy vagy több felszámoló végzi, akik lehetnek természetes vagy jogi személyek, és akiket a közgyűlés jelöl ki. A felszámolók hatásköréről és javadalmazásáról szintén a közgyűlés dönt. A felszámolás a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló, 2010. december 17-i törvénynek megfelelően történik, amely a felszámolásból befolyó, a felszámolás költségeivel csökkentett nettó felszámolási bevételnek a Befektetők közötti felosztását a következőképpen szabályozza: a felszámolásból befolyó bevételt a Befektetők között azok jogainak arányában kell felosztani, a paritások megfelelő figyelembe vétele mellett.




















































































A Kibocsátó felszámolásának befejeztével a Befektetők által nem igényelt összegeket e Caisse des Consignations-hoz kell befizetni.

XVII.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen folytatott harc részeként a Kibocsátó és/vagy az Alapkezelő köteles biztosítani a vonatkozó luxemburgi törvények betartását, valamint azt, hogy a befektetési jegyek jegyzőinek személyazonossága a hatályos rendelkezéseknek megfelelően Luxemburgban azonosításra kerüljön az alábbi esetekben: 1. a Kibocsátónál közvetlenül történő jegyzés esetében; 2. olyan pénzügyi tanácsadón keresztül történő jegyzés esetében, akinek székhelye olyan országban van, amelyben a luxemburgi szabályokkal nem egyenértékű követelményeket alkalmaznak a személyazonosság igazolására a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben tekintetében; 3. olyan leányvállalaton vagy értékesítési irodán keresztül történő jegyzés esetében, amelynek anyavállalatára a személyazonosság igazolásának terén a luxemburgi törvények által előírt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, ha az érvényes jogi szabályozás az anyavállalatot nem kötelezi az említett rendelkezéseknek az értékesítési irodák és a leányvállalatok által történő betartásának ellenőrzésére. Továbbá a Kibocsátó köteles azonosítani a befektetett összegek eredetét, ha azok olyan pénzintézetektől származnak, amelyekre nem vonatkoznak a luxemburgi törvények által a személyazonosság igazolására vonatkozó követelményekkel egyenértékű előírások. A jegyzés a befektetett összegek eredetének igazolásáig ideiglenesen zárolható. Általánosságban elfogadott, hogy az olyan pénzügyi tanácsadókra, akiknek székhelye az FATF-jelentés következtetéseit betartó (Groupe d'Action Financière sur le blanchiment de capitaux, Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akció Munkacsoport) országban található, a luxemburgi törvények által a személyazonosság igazolására vonatkozó követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.

XVIII.

Összeférhetetlenség

Az Alapkezelő, a Portfolió-kezelők és bármely befektetési tanácsadó, a Letétkezelő bank, a Kifizetőhely, a Központi adminisztratív ügynök, a Nyilvántartási ügynök és a Transzfer ügynök, valamint ezek leányvállalatai, ügyvezetői, alapkezelői, igazgatói vagy Részvényesei (együttesen a „Felek”) érintettek vagy érintettek lehetnek olyan szakmai vagy pénzügyi tevékenységekben, amelyek összeférhetetlenek a Kibocsátó számára végzett alapkezelési és adminisztrációs feladatokkal. Ide tartozik más alapok kezelése, értékpapírok adásvétele, brókeri tevékenység, az értékpapírok letéti megőrzése, valamint igazgatói, alapkezelői, tanácsadói vagy képviselői feladat ellátása egyéb olyan alapnál vagy kibocsátónál, amelybe a Kibocsátó befektethet. A Felek vállalják annak biztosítását, hogy ilyen érintettség ne veszélyeztesse a Kibocsátó irányában vállalt kötelezettségeik teljesítését. Amennyiben az összeférhetetlenség nyilvánvalóvá válik, az igazgatók és az érintett fél a kialakult helyzetet méltányos módon, ésszerű határidőn belül és a Befektetők érdekeinek figyelembe vételével kötelesek megoldani. A Kibocsátó az Alapkezelő Összeférhetetlenségi irányelveit alkalmazza, amely a www.ingim.com weboldalon olvasható.

XIX.

Kijelölt forgalmazási helyek

Az Alapkezelő jogosult a Kibocsátó Befektetési jegyeinek értékesítésére forgalmazási helyeket kijelölni olyan országokban, amelyekben a befektetési jegyek forgalmazásra kerülnek. Előfordulhat, hogy bizonyos kijelölt forgalmazási helyek nem foglalkoznak az összes Részalappal vagy befektetési jeggyel, illetve, hogy ügyfeleik számára nem biztosítanak jegyzési és visszaváltási lehetőséget az összes devizanemben. További információért kérjük, hogy az érintett ügyfelek vegyék fel a kapcsolatot az adott kijelölt forgalmazási hellyel.











ING (L) 














































































Amennyiben névre szóló Befektetési jegyek kibocsáthatók, illetve amennyiben a kijelölt forgalmazási hely szerepe a marketingstratégia szerves részét képezi, a Kibocsátó, az Alapkezelő, a kijelölt forgalmazási hely, a Brown Brothers Harriman (Luxemburg) S.C.A. és a befektetők közötti kapcsolatot szerződésben kell szabályozni, amelyben az érintett felek kötelezettségei részletesen meghatározásra kerülnek. A Kibocsátó és az Alapkezelő köteles biztosítani, hogy az általuk kiválasztott kijelölt forgalmazási helyek megfelelő garanciával rendelkezzenek a szolgáltatásaikat igénybe vevő befektetők felé fennálló kötelezettségeik teljesítésére. A kijelölt forgalmazási hely tevékenységének emellett az alábbi feltéteknek is meg kell felelnie: 1. a befektetők számára biztosítani kell az általuk kiválasztott Részalapba történő közvetlen, a kijelölt forgalmazási hely igénybevétele nélküli befektetés lehetőségét; 2. a kijelölt forgalmazási hely és a befektetők közötti szerződésnek tartalmaznia kell egy felmondási záradékot, amely a befektetők számára lehetővé teszi, hogy a kijelölt forgalmazási helyen keresztül jegyzett értékpapírok felett azonnali hatállyal közvetlen tulajdonjogot szerezhessenek. A fenti 1. és 2. pontban foglalt feltételek nem alkalmazandók abban az esetben, ha a kijelölt forgalmazási hely szolgáltatásainak igénybevétele jogi, szabályozási vagy korlátozó gyakorlati okból feltétlenül szükséges, vagy kifejezetten kötelező. Kijelölt forgalmazási hely kijelölése esetében az köteles alkalmazni a fenti XVII. fejezetben ismertetett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére vonatkozó eljárásokat. A kijelölt forgalmazási hely nem jogosult feladatait és jogkörét részben vagy egészben más személynek átadni.

XX.

A befektetési jegyek tőzsdei jegyzése

A Kibocsátó Igazgatósága engedélyezheti a Kibocsátó bármely Részalapja Befektetési jegyeinek a Luxemburgi Értéktőzsdén vagy bármely más tőzsdén történő jegyzését a befektetési jegyek szervezett piacokon való forgalmazása érdekében. Azonban a Kibocsátó tisztában van azzal, hogy jelen Tájékoztató nyomtatásakor egyes részalapjainak befektetési jegyei – jóváhagyása nélkül – bizonyos piacokon már forgalomban vannak. Nem zárható ki, hogy az ilyen kereskedést rövid időn belül felfüggesztik, vagy hogy a részalap befektetési jegyeit más piacokra is bevezetik, vagy azokkal már most kereskednek az adott piacon. A tőzsdén vagy más piacokon forgalmazott befektetési jegyek piaci értékét nem kizárólag a részalap eszközeinek értéke határozza meg; az árfolyam a kereslet és kínálat viszonyától is függ. Ezért a piaci árfolyam eltérhet az adott Befektetési jegy tekintetében az egy befektetési jegyre meghatározott árfolyamtól.




























































































ING (L) Nyílt végű befektetési társaság változó tőkével (ÁÉKBV) TÁJÉKOZTATÓ INVESTMENT MANAGEMENT. LUXEMBOURG március

Recommend Documents