INFORMATIKAI TANANYAG
(Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat)
IMPRESSZUM
E könyv készítése során a Szerzők és a Kiadó a legnagyobb gondossággal jártak el. Ennek ellenére hibák előfordulása nem kizárható. Ezek esetleges következményeiért sem a Kiadó, sem a Szerzők felelősséget nem vállalnak.
A könyvben előforduló cég és termékmegnevezések, legyenek akár bejegyzett védjegyek vagy sem, kizárólag az egyértelmű hivatkozás, vagy magyarázat céljából kerültek feltüntetésre. A Szerzőknek és a Kiadónak nem állt szándékában azok kisajátítása, illetve jogtalan felhasználása. Szándékuk szerint, ilyen esetekben a jogos tulajdonos érdekinek szem előtt tartásával jártak el.
A program a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.
E kiadvány a számítástechnikai tanfolyamok támogatására hivatott. E kiadvány tartalma nem szükségszerűen tükrözi az Európai Unió álláspontját.
Kiadja a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Copyright (C) 2010 Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (GNU Free Documentation License). 2
TARTALOM 1. A számítógép és alkotóelemei.................................................................................................... 7 1.1. Egy PC felépítése................................................................................................................. 7 1.1.1. Hardverek...................................................................................................................... 8 1.1.1.1. Monitor .................................................................................................................. 8 1.1.1.2. Billentyűzet és egér ............................................................................................... 9 1.1.1.3. Nyomtató ............................................................................................................. 10 1.1.1.4. Háttértárolók........................................................................................................ 11 1.1.1.5. RAM .................................................................................................................... 15 1.1.1.6. Hangkártya .......................................................................................................... 16 1.1.1.7. Videokártya ......................................................................................................... 16 1.1.1.8. Ház ....................................................................................................................... 17 1.1.1.9. Alaplap ................................................................................................................. 18 1.1.1.10. Processzor.......................................................................................................... 19 1.1.1.11. UPS .................................................................................................................... 20 1.2. Laptopok, notebookok....................................................................................................... 20 1.3 Szoftverek ........................................................................................................................... 22 1.3.1. Operációs rendszerek (OS) ........................................................................................ 22 1.3.2. Rendszerközeli szoftverek ......................................................................................... 23 1.3.3. Alkalmazói szoftverek ............................................................................................... 23 1.3.4. Fájlok, mappák ........................................................................................................... 24 1.3.5. Fájlrendszer................................................................................................................. 24 1.3.6. Mappa.......................................................................................................................... 25 1.4. Indítás, leállítás .................................................................................................................. 25 1.5. Vásárlási szempontok........................................................................................................ 25 1.6. Linktár ................................................................................................................................ 26 2. Hálózatok és internet ................................................................................................................ 27 2.1. Alapfogalmak..................................................................................................................... 27 2.1.1. Hálózati kártya............................................................................................................ 27 2.1.2. Hálózati eszközök ...................................................................................................... 27 2.1.3. Protokoll, IP-cím, TCP/IP.......................................................................................... 28 2.1.4. Domain-név ................................................................................................................ 28 2.1.5. Kliens-Szerver architektúra ....................................................................................... 29 2.1.5. LAN............................................................................................................................. 29 2.1.6. Wi-Fi ........................................................................................................................... 30 2.1.7. WWW, HTTP, HTTPS .............................................................................................. 30 2.1.7. URI/URL/URN........................................................................................................... 30 2.1.8. FTP .............................................................................................................................. 31 2.1.9. E-mail .......................................................................................................................... 31 2.2. Csatlakozás az internethez ................................................................................................ 31 2.3. Böngészők .......................................................................................................................... 33 2.4. Weboldalak ........................................................................................................................ 34 2.4.1. Linkek ......................................................................................................................... 34 2.4.2. Letöltés ........................................................................................................................ 35 3
2.4.3. Export-import ............................................................................................................. 35 2.4.4. Konvertálás ................................................................................................................. 35 2.4.5. Vágólap ....................................................................................................................... 35 2.4.6. Billentyűkombinációk ................................................................................................ 36 2.4.7. Dinamikus weboldalak............................................................................................... 36 2.4.8. Gy.I.K. (F.A.Q.) ......................................................................................................... 37 2.4.9. Egyszerű weblapok, profi weblapok ......................................................................... 37 2.4.10. Hírlevelek ................................................................................................................. 38 2.4.11. Fórumok.................................................................................................................... 38 2.4.12 Webshop .................................................................................................................... 39 2.5. Keresés ............................................................................................................................... 39 2.5.1 Összetett keresés.......................................................................................................... 40 2.5.2. Tematikus keresők...................................................................................................... 41 2.5.3. Wikipedia .................................................................................................................... 42 2.5.4. Veszélyes weblapok, vírusok .................................................................................... 42 2.6. E-mail ................................................................................................................................. 42 2.6.1. Az e-mail cím ............................................................................................................. 43 2.6.2. Egy üzenet................................................................................................................... 43 2.6.3. Az e-mail fiók ............................................................................................................. 43 2.6.4. Mellékletek ................................................................................................................. 44 2.6.5. Levelezőlista ............................................................................................................... 44 2.6.6. Körlevelek, SPAM ..................................................................................................... 44 2.6.7. E-mail fiókunk védelme............................................................................................. 45 2.6.8. Vállalati e-mail ........................................................................................................... 45 2.7. E-alapfogalmak .................................................................................................................. 46 2.7.1. e-ügyintézés ................................................................................................................ 46 2.7.2. e-dokumentum ............................................................................................................ 46 2.7.3. Elektronikus út............................................................................................................ 46 2.7.4. Internetes ügyfélszolgálat .......................................................................................... 46 2.7.5. e-kormányzat .............................................................................................................. 47 2.7.6. Elektronikus űrlap szabványok.................................................................................. 47 2.7.7. PDF.............................................................................................................................. 48 2.8 Az elektronikus ügyintézés feltételei................................................................................. 48 2.8.1. Mit kell tudni az elektronikus aláírásról ................................................................... 49 2.8.2. Hol intézhetjük ügyeinket elektronikusan ................................................................ 50 2.8.3. Az elektronikus tájékoztatás szintjei ......................................................................... 50 2.8.4. Az Ügyfélkapu............................................................................................................ 51 2.8.5. Tanúsítványok ............................................................................................................ 52 2.8.6. Digitális tartalmak védelme ....................................................................................... 52 2.8.7. Jelszavak ..................................................................................................................... 52 2.8.8. Online szerződések..................................................................................................... 53 2.8.9. Megbízhatóság............................................................................................................ 53 2.8.10. Licitálás ..................................................................................................................... 53 2.8.11. PayPal........................................................................................................................ 54 4
2.8.12. Online banking ......................................................................................................... 54 2.8.13. Legális – illegális?.................................................................................................... 55 2.9. Kapcsolattartás ................................................................................................................... 56 2.10. Irodai alkalmazások......................................................................................................... 57 2.10.1. Olcsó irodai, ingyenes szoftver ............................................................................... 57 2.10.2. Fizetős szoftverek..................................................................................................... 58 2.10.3. Hordozhatóság.......................................................................................................... 59 2.10.4. Hardverkulcs............................................................................................................. 59 2.10.5. Biztonsági mentés .................................................................................................... 59 3. Szabad szoftverek ..................................................................................................................... 60 3.1. GUI, X ................................................................................................................................ 60 3.1.1. X.org kiszolgáló ......................................................................................................... 61 3.1.2. Az X.org beállítása ..................................................................................................... 61 3.1.3 Az xorg.conf ájl ........................................................................................................... 63 3.2. Gnome ................................................................................................................................ 65 3.3. Fájl műveletek.................................................................................................................... 67 3.3.1. A Nautilus fájlkezelő.................................................................................................. 67 3.3.2. A Kuka ........................................................................................................................ 70 3.4. Nyomtatás .......................................................................................................................... 71 3.5. Az OpenOffice ................................................................................................................... 74 3.5.1. OpenOffice.org ........................................................................................................... 74 3.5.2. Az OpenOffice.org csomag ....................................................................................... 75 3.6. Szövegszerkesztés ............................................................................................................. 76 3.6.1. Alapfogalmak ............................................................................................................. 77 3.6.2. A WRITER felépítése ................................................................................................ 77 3.6.3. Dokumentum megnyitása és mentése ....................................................................... 78 3.7. Szöveges dokumentum...................................................................................................... 79 3.7.1. Karakterformázás ....................................................................................................... 79 3.7.2. Bekezdés formázása ................................................................................................... 81 3.7.3. Oldalbeállítás .............................................................................................................. 85 3.8. Számolótábla ...................................................................................................................... 87 3.8.1. A CALC felhasználó felülete .................................................................................... 87 3.8.2. Munkafüzet megnyitása, mentése ............................................................................. 88 3.8.3. Adatbevitel ...................................................................................................................... 89 3.8.4. Hivatkozások .............................................................................................................. 89 3.9. Táblázatkezelés .................................................................................................................. 90 3.9.1. Cellaformázás ............................................................................................................. 90 3.9.2. Számítási műveletek................................................................................................... 94 3.9.3. Függvények................................................................................................................. 95 3.10. Adatbáziskezelés ............................................................................................................. 96 3.10.1. Adatbázis tervezés .................................................................................................... 97 3.10.2. Munka a BASE-zel .................................................................................................. 97 3.10.3. Táblák........................................................................................................................ 99 3.10.4. Kapcsolatok ............................................................................................................ 100 5
3.10.5. Adatbevitel és manipuláció ................................................................................... 101 3.11. Lekérdezések adatbázisból............................................................................................ 102 3.11.1. Lekérdezés .............................................................................................................. 102 3.11.2. Űrlap........................................................................................................................ 103 3.11.3. Jelentés .................................................................................................................... 106 3.12. Prezentáció ..................................................................................................................... 108 3.12.1. Bemutató-készítés .................................................................................................. 109 3.12.2. A mintadia .............................................................................................................. 109 3.12.3. Diaszerkesztés ........................................................................................................ 110 3.12.4. Vetítés ..................................................................................................................... 112 3.13. Rajz készítése................................................................................................................. 114 3.13.1. GIMP....................................................................................................................... 114 3.13.2. LOGO készítése GIMP-pel ................................................................................... 115 3.14. Webböngésző................................................................................................................. 118 3.14.1. URL ......................................................................................................................... 119 3.14.2. A Mozilla Firefox ................................................................................................... 120 3.14.3. Beállítások .............................................................................................................. 120 3.14.4. Könyvjelzők............................................................................................................ 121 3.14.5. Biztonság ................................................................................................................ 121 3.14.6. Plugin-ok................................................................................................................. 122 3.15. Levelezés ........................................................................................................................ 123 3.15.1. Levelezés feltételei ................................................................................................. 123 3.16. Voip ................................................................................................................................ 130 3.16.1. Skype....................................................................................................................... 130 3.16.2. Skype hívás ............................................................................................................. 132 3.17. Multimédia ..................................................................................................................... 134 3.17.1. Totem ...................................................................................................................... 134 3.17.2. MPlayer ................................................................................................................... 135 3.17.3. További lejátszók ................................................................................................... 135 3.18. CD/DVD írása ............................................................................................................... 136 3.18.1. Szakkifejezések ...................................................................................................... 136 3.18.2. Nautilus ................................................................................................................... 137 3.18.3. Brasero .................................................................................................................... 138 3.19. Digitáslis fényképezőgép és lapolvasó......................................................................... 139 3.19.1 Fényképezőgép csatlakoztatása .............................................................................. 139 3.19.2. Képek letöltése a fényképezőgépről ..................................................................... 140 3.19.3. Lapolvasó csatlakoztatása ...................................................................................... 141 3.19.4. XASane ................................................................................................................... 141
6
1. A számítógép és alkotóelemei A World Wide Web, magyar nevén a világháló manapság már szerves része a mindennapjainknak, sokan mégis idegenkednek tőle, vagy nem volt eddig lehetőségük megismerni. Gyakran nem a lehetőség, hanem az ismeret hiánya vezet ahhoz a misztikus képhez, ami kialakul a felhasználójelöltben a világhálóról. Ezen kiadvány arra hivatott, hogy az alapvető ismeretbeli hiányosságokat befoltozza. Ebben a részben a számítógép felépítéséről igyekszünk minden olyan témát érinteni, melyeknek alapfogalmi ismerete elengedhetetlen a mindennapi számítógép használat során. A kiadvány ezen része alapvető ismeretet ad mindazok számára, akik most ismerik meg a számítógépet, de természetesen azok számára is segítséget nyújthat, akik akár napi szinten használják a számítógépüket, viszont nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy is működik, és mire lehet még alkalmazni. Természetesen meg kell említenünk, hogy az itt leírtak javarészt csak általánosságban foglalkoznak az egyes témákkal. Ezek önmagukban is nagy-nagy témakörök, így amennyiben Önnek szüksége lenne ezek pontosabb megismerésére, kérjük figyelmesen olvasson utánuk.
1.1. Egy PC felépítése A számítógép tágabb értelmezésben olyan eszköz, amely információkat fogad (ezeket nevezzük bemeneti, vagy input adatoknak), majd ezeket az adatokat különböző, előre programozott módon feldolgozza, majd eredményként kimeneti (vagy output) adatokat ad. Ez az output adat közvetlenül érthető a felhasználó számára, vagy más programok, folyamatok, vagy gépek vezérlésére használható. Adott input hatására mindig ugyanazon outputot adja. Egy szűkebb értelmezés szerint a számítógép egy olyan elektronikus információ-feldolgozó gép, amely az információ tárolására képes memóriával rendelkezik, programokkal dolgozza fel az adatokat, a saját működését pedig programozottan vezérli. A számítógép már jelentős történelemmel rendelkezik, többféle működési elvű, felépítésű, és rendeltetésű számítógépről olvashatunk. Fontos megjegyezni, hogy amikor számítógépről beszélünk, akkor nem csak a személyi számítógépekre kell gondolni, mivel a személyi számítógép (PC) csak egy fajtája a számítógépeknek. PC-t találunk otthon, amivel a gyerekek interneten böngésznek, „chat”-elnek, játszanak, az irodában ahol dolgoznak rajta, sőt sok esetben gyártórendszerek vezérlő elemeként is. Speciális számítógépeket találhatunk a gépkocsikban, az üdítő automatákban, repülőgépekben, háztartási gépekben, és számtalan más helyen. A továbbiakban a számítógép alatt a PC-t értjük, ha nem erről lesz szó, azt külön megemlítjük. Egy számítógép hardverekből és szoftverekből áll. Az egyszerűbb megértés miatt egy szemléletes példa: 7
„A hardver az amibe bele lehet rúgni, a szoftver az amibe nem.” Hardverek a fizikai, megfogható eszközök, úgy mint a monitor, az egér, a billentyűzet, a nyomtató, alaplap, háttértárak, processzor, memória stb. Szoftverek a számítógépen lévő operációs rendszerek, programok. A hardverek együttesét nevezzük konfigurációnak. Ez önmagában egy átlagos felhasználó számára használhatatlan, a működtetéséhez szoftverekre van szükség. Legfontosabb szoftver maga az operációs rendszer, amely a számítógép vezérléséhez, használatához szükséges programok, vezérlési eljárások gyűjteménye.
1.1.1. Hardverek 1.1.1.1. Monitor Ez a kijelző, vagy a képernyő. Többféle technika létezik napjainkban, a régi televíziók elvén működő katód-sugár csöves (CRT), a folyadékkristályos (LCD)(ennek egy fajtája a TFT), a plazma kijelző. Legfontosabb paramétereik a képátmérő, a képarány, a felbontás, a kontraszt, a látószög, a válaszidő, a fényerő, a színmélység, a képfrissítés. Sokféle képátmérővel készülnek, amit colban adnak meg általában (leggyakrabban 12” – 22’’, 1 col = 2,54 cm). Sokféle felbontásra képesek, vagyis, hogy a képet hány pixelen ábrázolják. A megadása: szélesség X magasság. (leggyakrabban 640x480 – 1600x1200). A képarány általában 4:3, de egyre több a 16:9 is. A képfrissítés a CRT esetében lényeges leginkább, mivel minél magasabb, annál kevésbé zavarja a szemet. (Ha a képernyő mellé nézünk pár centivel, akkor észrevehetjük, hogy vibrál, 60 Hz-en vagy alatta, ilyenkor érdemes magasabbra állítani a képfrissítést ha lehet, pl. 75 – 80 Hz-re). LCD/TFT esetében ez nem gond, mert más elven működnek. Továbbá az LCD/TFT monitorok szemkímélőbbek mivel nincs bennük katódsugárcső ami a szemünket elektronokkal bombázná. A megjeleníthető színek száma általában 16,2 millió. A válaszidő az LCD esetében lényeges, milliszekundumban mérik. Azt jelenti, hogy a kijelző milyen gyorsan képes a képpont színét megváltoztatni. Ha lassabb a válaszidő, akkor zavaró lehet, ha egy gyors mozgást kell megjeleníteni. (8 ms alatt a monitor már alkalmas mozgó képek megjelenítésére) A látószög a CRT esetében nem lényeges, a képet minden szögben nagyjából ugyanúgy látjuk, azonban LCD esetében más-más helyről másképpen látható. Két adattal adják meg, a szélességi (horizontális), és a magassági (vertikális) szöggel (pl. H:160°/V:150°).
Fontos különbség, hogy a CRT élethűbb, jóval teltebb színeket ad, mint az LCD/TFT.
8
Egyre több helyen találkozhatunk kivetítőkkel (projektorokkal) is, ezeket előadások bemutatására, de már házi mozizásra is sokan használják.
A legolcsóbb a CRT, a legdrágább természetesen a projektor. Az LCD/TFT monitorok vékonyak, ezáltal jóval helytakarékosabbak is. A monitorok vezérlését a videokártyák végzik, amik szintén sokfélék, más-más teljesítménnyel, és árral. Játékra a nagy teljesítményű, drágább kártyák a megfelelőek, míg irodai alkalmazásra egy szerényebb képességű, olcsó kártya is elegendő. Sok konfigurációban integrált videokártya található, ami azt jelenti, hogy az alaplapon gyárilag beépített videovezérlő van, ezekhez nem szükséges külön videokártya. Ez játékra a legtöbb esetben csak korlátozottan alkalmas. Hibalehetőségek: gyártásból fakadó pixelhibák, „kiégés”, de okozhat hibát egy rossz, megtört kábel, vagy egy hibás, tönkrement videokártya, fizikai behatások, magas elektromágneses sugárzás, por, pára, egyéb folyadékok.
1.1.1.2. Billentyűzet és egér Sokféle nyelvű, karakterkiosztású billentyűzet létezik, sok-sok formában, minőségben. Csatlakoztatása manapság PS/2-n, illetve USB-n keresztül történik.
Az egér a mutató eszköz. Ebből is sokféle létezik: kétgombos, több gombos, jobbkezes, balkezes, görgős, optikai, lézeres, sőt van 9
„kifordított” egér is vagyis trackball. Csatlakoztatása szintén PS/2-n, vagy USB-n történhet. 1.1.1.3. Nyomtató Mátrixnyomtatók, amik a képet olyan • pontokból rakják össze, amiket apró tűk ütnek a papírra, az írógép működésének elvén. A papír és a tűk között tintával átitatott szalag helyezkedik el. Elsősorban karakteres nyomtatásra használható, grafikusra nem igazán. Manapság pénztárgépekben találkozhatunk leggyakrabban ilyenekkel. Valamint lényeges, hogy indigós papírra is tud nyomtatni, így könyvelők előszeretettel használják. Kép nyomtatására nem alkalmas.
Tintasugaras nyomtatók, amik tintapöttyöket „lőnek” a felületre, ezek építik fel a képet, illetve a szöveget. Van buboréknyomtató változata is, amik hasonló módon működnek csak a tinta adagolása más elvű. Előnye, hogy nem melegíti fel a felületet, így tud pl. CD-re nyomtatni. Cserélhető festékpatronok tárolják a festéket benne. Vagy kettő (fekete és színes), vagy négy parton (fekete, kék, sárga, piros) van bennük. Lézernyomtatók, amik a fénymásolókhoz hasonló elven működnek. Egy lézersugár égeti a szöveget vagy képet egy fényérzékeny hengerre, amire elektrosztatikus úton festék kerül, majd ez a henger nyomtat. Festéktoner van bennük, ami jóval több festéket tartalmaz, mint a festékpatron. Leggyakrabban fekete-fehér lézernyomtatóval találkozhatunk, a színesek ugyanis jóval drágábbak, a működési elve miatt.
10
Otthoni használatra a tintasugaras nyomtató elegendő, szép képeket nyomtat, aránylag olcsó, a fenntartása is olcsó. Azonban lassabban nyomtat, mint egy lézernyomtató, és jóval kevesebb oldalt is tud nyomtatni egy patronnal. Irodai használatra, nagy mennyiségű, gyors nyomtatásra a lézernyomtató a jobb, valamint gazdaságosabb is, a magasabb fenntartási költség ellenére is. Egyre gyakoribb az ún. Multifunkciós készülék, ami több készülék ötvözése révén született meg. Nyomtathat tintasugaras vagy lézeres elven is. Egyre ésszerűbb választás irodai használatra, mivel képes nyomtatásra, képolvasásra (szkennelésre), fénymásolásra, valamint esetenként faxként is szolgál. Fénymásolásra többnyire a számítógép bekapcsolása nélkül is képes, ahogyan digitális fényképezőről is képes közvetlenül nyomtatni. Egy ilyen gép ára már nem sokkal több, mint egy átlagos nyomtatóé.
1.1.1.4. Háttértárolók Tisztázni kell néhány fogalmat, ezek pedig a méretek. A digitális számítógépek 2-es számrendszert használnak. Ebben kétféle érték létezik, a 0, és az 1. A méreteknél az alapegység a bit , jele: b , értéke vagy 0, vagy 1. 8 bit alkot egy byte -ot (bájt), jele: B A következő egység a kilobyte (kilobájt), jele: kB, 1 kB = 1024 B (a váltószám a 2-es számrendszer miatt nem 1000, hanem 1024). MB (megabyte) 1 MB = 1024 kB, GB (gigabyte) 1 GB = 1024 MB, TB (terabyte) 1 TB = 1024 GB, PB (petabyte) 1 PB = 1024 TB. Fontos megjegyezni, hogy ezek a jelölések gondot okoznak több helyen a informatika világában, ugyanis a hivatalos SI előtagok (kilo-, mega-, stb.) váltószáma 1000. Főként a merevlemezek esetében lényeges, hogy a gyártók a hivatalos (SI) mértékegységet használják. A telekommunikációban, és a gyártóknál 1 GB = 1.000.000.000 byte, az informatikai elméletben 1 GB = 1.073.741.824 byte. Emiatt fordul elő az, hogy a merevlemez névleges és tényleges kapacitása nem ugyanaz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 160 GB-os merevlemez tényleges kapacitása körülbelül 149 GB.
Többféle háttértároló eszközt különböztetünk meg, feladatuk azonban minden esetben ugyanaz. Ez pedig, az információ tartós tárolása. Ez azt jelenti, hogy a számítógép kikapcsolása után is megtartják az adatokat. Ma már az adattárolók mindegyike digitális, a tárolandó információt számokká alakítva tárolják el. A tárolási elv többféle, lehet mágneses, optikai, töltéscsatolt, vagy akár mechanikai is.
11
Mechanikus elvű tárolók a lyukkártyák, ezek papírkártyák voltak. Szalagos elven működnek a mágnesszalagok és lyukszalagok. Ma is használják még néhány helyen a mágneses elvű streamereket nagy mennyiségű adat archiválására. A lemeztárolók az adatokat körkörösen forgó lemezeken, korongokon tárolják. ide tartozik a merevlemez, a floppy, és az optikai lemez. Floppyt manapság egyre kevesebb helyen használnak, mivel kiszorítják őket a rohamosan terjedő USB-s tárolók. Leggyakoribb típusa a 3,5’’-s „kislemez”. Kapacitása mai szemmel már meglehetősen kicsi, 1,44 MB általában. Fontos megjegyezni, hogy az állami szervek előszeretettel használják, és kérnek „kislemezen” dokumentumokat, adatokat. (például.: ONYF – NYENYI) Ez akkor jelenthet problémát, ha laptopot használunk, és nincs benne floppymeghajtó.
• CD-k, DVD-k, Blu-Ray, MiniDisc-ek. Ezek az optikai lemezek, melyekre lézernyaláb segítségével égeti a felületre az író az adatot. Megkülönböztetünk egyszer írható, és újraírható lemezeket.
Figyeljünk a nyelvi helyességre, ugyanis a CD rövidítés a Compact Disc-et takarja, ami már magában foglalja, hogy ez egy lemez. Így meglehetősen furcsa, ha valaki CD lemezrő l beszél. DVD esetében is ugyanez a helyzet. Sajnos ma már általánosan használják, pedig helytelen. Olyat sem mondunk, hogy „női hölgy”.
12
Különböző megnevezésekkel találkozhatunk, CD-R, CD-ROM, CD-RW, CD-DA. Itt a rövidítések a következőket jelentik: DA: Digital Audio, hanglemez R: írható ROM: csak olvasható, (ezek többnyire gyárilag préselt lemezek) RW: újraírható, ezekről az adat „törölhető”
Általában 700 MB adat tárolására képes, korábban csak 650 MB. A CD-t kezdetben a hanglemezek felváltására szánták, de később kitűnő adattárolónak bizonyult. Létezik kisebb átmérőjű típusa is, kisebb kapacitással (210 MB). DVD-k esetében kicsit más a helyzet, itt ugyanis többféle jelölés létezik. A DVD-t eleinte video tárolásra használták, de nagy kapacitása miatt adattárolásra is kitűnő (megnevezése is megváltozott, kezdetben Digital Video Disc volt, majd ez változott, Digital Versatile Disc lett, ami digitális sokoldalú lemezt jelent). Jelölések: DVD-Video, DVD-Audio: video i -- lletve hang tárolására -- DVD-ROM: gyári, préselt, nem írható lemez, -- DVD-RAM: (véletlen elérésű) egy kicsit másabb, mint a többi, ugyanis ez többször írható, oldalanként 4,7 GB kapacitású, viszont másféle olvasó eszköz kell hozzá, mint a többihez. A lemez megismerhető a felületi rácsos mintázatáról. Ezt a típust ritkán használják számítógépekben , viszont sok videokamerába ilyet lehet csak használni. -- DVD–R, DVD+R: egyszer írható lemezek, általában 4,7 GB kapacitással DVD–RW, DVD+RW: újraírható lemezek, 4,7 GB kapacitással --Fontos megjegyezni, hogy számít az, hogy egy lemez „plusszos” vagy „mínuszos”. Ez két, kissé eltérő technika. Ügyelni kell arra, hogy a megfelelő íróhoz a megfelelő lemezt használjuk. Ma már nem nagyon okoz gondot, de régebbi lejátszóknál, olvasóknál viszont igen. Vannak kétrétegű lemezek, (Dual-Layer, DL) amire két rétegben írhatunk, ezek kapacitása nagyjából 8,5 GB Vannak kétoldalas lemezek, amiknek mindkét oldala írható. Különböző típusszámozásuk is létezik, úgymint: -- DVD–5 egyrétegű egyoldalas lemez, 4,7 GB kapacitással -- DVD–10 egyrétegű kétoldalas lemez 4,7x2, azaz 9,4 GB kapacitással -- DVD–9 kétrétegű egyoldalas lemez 8,5 GB kapacitással -- DVD–18 kétrétegű kétoldalas lemez, 8,8 GBx2, azaz 17 GB kapacitással. Léteznek úgynevezett régiókódok. Ezeket a filmipar igényei miatt hozták létre, nagyobb régiónként más-más számmal. Az egyes lejátszók, házimozirendszerek csak a saját régiókódjának megfelelő lemezt játssza le, más kódú nem játszható le. Így fordulhat elő, hogy egy pl. Oroszországban vásárolt lemezt Európában vásárolt lejátszó nem fog lejátszani. Ma már sok DVD – 0 kódú, vagyis bármilyen lejátszóban játszható film van a piacon, illetve kevésbé „márkás” lejátszók gond nélkül játszanak bármilyen filmet.
A lemezek árában helyenként igen nagy különbségek lehetnek. A sima egyrétegű egyoldalas DVD–R/+R esetén nincs nagy különbség. Kicsit drágábbak az újraírhatóak. A többrétegű, többoldalas lemezek viszont jóval drágábbak, mint egy sima lemez. Az egyik legújabb technika a Blu-Ray lemez (nagyrészt egyes játékkonzoloknak köszönhetően). Ez jóval nagyobb kapacitású, mint a DVD, különbség az írási technikában is van, ezt ugyanis kék lézerrel írják. Ennek, és a kapacitásnak is fizikai magyarázata van. Képes akár 15 – 50 GB adat tárolására. Minden lemez olvasásához és írásához szükség van egy meghajtóra. Ezeket nevezzük CD/DVD olvasónak vagy írónak.
13
Fontos tudni, hogy a CD-olvasó, (szokták CD-ROM Drive- ként említeni) csak CD olvasásra képes. A CD-RW Drive írásra és olvasásra is alkalmas, számokkal jelzik, hogy milyen maximális olvasási, írási, és újraírási sebességre képes (pl. 32x 12x 8x). DVD-t nem olvasnak. A DVD olvasók a DVD-k olvasása mellett CD-t is olvasnak. Vannak úgynevezett DVD/CD-RW Combo meghajtók, ami azt jelenti, hogy DVD-t csak olvasni tud, CD-t viszont írni és olvasni is. A DVD-írók DVD-t és CD-t is tud írni, olvasni, újraírni. Egy jó minőségű DVD-író ma már nem drága, azonban egy Blu-Ray írónak ezekhez képest még csillagászati ára van. Léteznek Slot-In meghajtók, amiknél nincs lemeztartó tálca, hanem a lemezt egy nyílásba kell helyezni. Ilyeneket leginkább autóhifiberendezésekben, kis méretű eszközökben találunk. Ezek hátránya, hogy ebben nem tudunk kis (8 cm) átmérőjű lemezeket használni. Léteznek vékony, vagy Slim meghajtók, amiket laptopokban használnak leginkább. Egy jó minőségű optikai lemez, ha megfelelően tároljuk, akkor akár 10 évig is tökéletesen tárolhat. Mielőtt DVD írásba kezdenénk meg kell győződni arról, hogy képes-e arra, amire használni akarjuk, tudja-e azt a típusú lemezt kezelni, amivel használni akarjuk.
Merevlemez, vagy más néven winchester, HDD Ez belső háttértároló, a számítógépben beépítve található, az alaplaphoz, vagy egy vezérlőhöz csatlakoztatva. Egy vagy több mágneskorong található benne. Sokféle kapacitású létezik. Napjainkban 40 GB-tól 1000 GB-ig található a boltokban. Többféle csatlakozós létezik, ATA, SATA, SATA2, SCSI, SAS. Vásárláskor figyelni kell arra, hogy a számítógépbe csatlakoztatható-e. Különböző fordulatszámokat tudnak (5400, 7200, 10.000, 15.000 RPM). Jelölni szokták még hogy mekkora gyorsítótárat (cache) tettek rá (2 – 32 MB), ami az írási és olvasási sebességet növelheti. A winchesteren tárolódnak a felhasználói programok és az (egy vagy több) operációs rendszer. Többféle méretben létezik, 2,5’’ illetve 3,5’’-osban. A 2,5’’- os vékonyabb is, és könnyebb is, kevesebbet fogyaszt, és kevesebbet is forog, ezeket használják laptopokban. Lehet winchestert is használni hordozható tárként. Ezt úgy hívják, hogy mobilrack. Ez egy keretbe szerelt merevlemez, ami kihúzható a számítógépből. Egy másik megoldás, hogy egy külön kis házban, külön tápegységgel és elektronikával valamilyen portra csatlakoztatható a winchester (legtöbbször USB-s).
Nagy számban találhatóak meg napjainkban a flash memóriák/ memória kártyák , amik félvezetőselven tárolnak. 14
Leggyakrabban a digitális fényképezőkben, telefonokban, GPS-ekben használják őket, valamint az USB-kulcsban, vagy más néven pendrive-okban. Különböző méretű és kapacitású kártyák és pendrive-ok léteznek, nagyrészt a gyártók versenyének köszönhetően.
A CompactFlash (CF) korábbi típus, több méretben létezik. Általánosan használatos a Secure Digital (SD) kártya, valamint a MultiMediaCard (MMC). Az MMC az SD előtt született, egy kicsivel vékonyabb annál, viszont az SD olvasókba az MMC kártyák is használhatóak. Gyakoriak a MiniSD, illetve MicroSD változtok is. A Sony szabványa a MemoryStick, ez is kapható mini és mikró formában. A Fuji és Olympus szabványa az xD. Ezek teljesítményben, méretben és árban is eltérnek egymástól. Ennek is leginkább üzleti okai vannak.
Napjaink egyik legáltalánosabb hordozható adattárolója a pendrive, vagy USB-kulcs. Ez gyakorlatilag egy tokba szerelt, univerzális csatlakozóval ellátott memória. Az USBcsatlakozó miatt ma már gyakorlatilag bármilyen számítógépbe bedugható. Egyre több eszközt lehet hordozható adattárolóként használni, sok telefonoktól kezdve az mp3 lejátszókig.
1.1.1.5. RAM (Véletlen elérésű memória) Általánosan ezt nevezzük a gép memóriájának. Feladata többnyire az, hogy a processzor számára szükséges feldolgozásra váró adatokat, és az elvégzendő folyamatokat tárolja. Fontos azonban, hogy csak addig tárol, amíg a gép be van kapcsolva. Kikapcsoláskor a memória kiürül. 15
Modulokban szerelhetőek a gépbe, több csatlakozó fajta létezik, memória fajtától, és alaplaptól függően. Napjainkban általában 256 MB-től 2 GB-ig kapható. Régebbi gépekben találhatunk SD-RAM-ot, manapság DDR és DDR2-t használnak. Más-más órajellel (MHz) működnek. Hibája okozhatja a gép, és a rendszer hibás működését.
1.1.1.6. Hangkártya Manapság a legtöbb alaplapon integrált hangkártya van, ez azonban többnyire nem ad olyan minőségű hangot, amilyet egy komoly hangkártya képes. Hangkártya segítségével csatlakoztatható a géphez hangfalrendszer, mikrofon, vonalbemenet, de digitális kimenet is van rajta. Valamint az esetek többségében MIDI-port is található rajta, amire szintetizátor, billentyűzet társítható, valamint ez a port játékportként is szolgál, régebbi fajta botkormány (joystick) is ide dugható.
1.1.1.7. Videokártya Korábban említettük, a monitor vezérlésére szolgál. Ez a képalkotó eszköz. Régebbi kártyákon csak VGA (D-Sub, tűs csatlakozótípus) kimenet található, amire hagyományos monitort köthetünk. Egyes kártyákon található S-Video, amin keresztül a számítógép akár TV-re is köthető. Úgyszintén gyakori a DVI (Digital Visual Interface) csatlakozó, ami a kártya és a monitor közötti analóg/digitális jelátvitel szabványa lett. Nagyon sok eszköz rendelkezik már digitális képi információ fogadására alkalmas DVI-csatlakozóval (elsősorban LCD-kijelzők, projektorok, de már DVD-lejátszók is). Az S-Video, és a komponens összetett analógjelet fogad. 16
A DVI-csatlakozón keresztül pedig nincs szükség átalakításra, így a képminőség sokkal jobb. Ötféle változata létezik, így figyelni kell a vásárláskor, hogy megfelelő eszközt vásároljunk hozzá, ugyanis úgy vannak tervezve, hogy csak egyféleképpen dugható bele a kábel, és csak a csatlakozónak megfelelő kábel. Bár a DVI-I csatlakozóra analóg és digitális kijelző is csatlakoztatható. A DVI-D-re csak digitális, a DVI-A-ra csak analóg köthető. (Mindenképpen tájékozódni kell ezekről a vásárláskor.)
1.1.1.8. Ház A számítógép háza tulajdonképpen a „doboz”. A házba szerelik bele az alaplapot, a tápegységet, a különböző belső perifériákat (CD/DVD-meghajtók, floppy, merevlemez). Létezik álló és fekvő formában. Tulajdonképpen csak egy lemeztok, a csatlakozók az alaplapon és a kártyákon vannak, és ezek „lógnak ki” a házból. Újabb házakon vannak már előlapi USB-csatlakozók is, a kényelmesebb használat érdekében. Sokféle stílusban és színben léteznek, akár egyedi igényeknek megfelelően is lehet rendelni. Szerverek esetén igen magas is lehet (szervertoronynak is hívják) sok merevlemezt képes fogadni.
17
A ház fontos tulajdonsága, hogy önmagában nem árulkodik arról, hogy mit rejt a belsejében. A háznál nem fontos mindig a méret, vannak ugyanis miniszámítógépek, amik meglehetősen kis méretűek, de igen nagy teljesítményűek.
(A MAC-mini például alig 16x16 cm széles, és 5 cm magas.) Amiket eddig említettünk, tágabb értelemben tekinthetjük perifériáknak. (Vannak még természetesen, de ezek a legáltalánosabbak)
1.1.1.9. Alaplap Az alaplap az egész számítógép alapja. Ez egy nyák-lap, amin rengeteg áramkör fut. Minden egyes elem összekapcsolását ezek az áramkörök végzik. Minden periféria, csatlakozó kapcsolódik hozzá, vagy ezen van elhelyezve. Sokféle portja van, soros, PS/2, LPT, PCI, AGP, USB, régebben ISA stb. A soros és párhuzamos (PS/2) portokra egeret és billentyűzetet lehet kötni.
Az LPT a nyomtatóport, gyakran erre lehet lapolvasót is kötni. Az USB-port egy univerzális port, ebből több is található az alaplapon, 2 – 8, vagy akár több is. Ennek előnye, hogy manapság szinte bármilyen eszközt kaphatunk USB-csatlakozóval, sőt, egyre inkább ilyenekkel találkozhatunk.
18
Az USB 2.0 jóval nagyobb átviteli sebességre képes, mint elődjei (1.0, 1.1). Az AGP a grafikai port, ebbe videokártya dugható, napjainkban már eltűnőben van, helyét a PCI-E (Express) vette át. A PCI portból is több van, ezekbe dughatók egyéb kártyák.
A legfőbb elemeket – a memóriát, és a processzort – közvetlenül ezen helyezik el. Gyakran a hangkártyát, videokártyát és hálózati kártyát beépítve, integrálva tartalmazza. Egy alaplapra több memóriamodul is rakható. Személyi számítógépekbe általában egy processzort tehetünk. Nagyon lényeges, hogy milyen a processzorfoglalat, ugyanis nem tehetünk bármilyen alaplapba bármilyen processzort. Vásárláskor, fejlesztéskor a legtöbb esetben a processzort és alaplapot egyszerre, együtt kell megvenni, mivel nagyon függenek egymástól. Áruk igen változó, teljesítményük, a gyártó, és minőségük függvényében.
1.1.1.10. Processzor A processzor, vagy más néven CPU a számítógép agya. Az összes műveletet, adatfeldolgozást ez vezérli. Az egész egy szilícium lapka, amire több tízmillió tranzisztort integráltak. A bemeneti eszközöktől kapott információt dolgozza fel, az eredményt pedig továbbítja a kimeneti eszközök felé. Különböző generációi vannak, hatalmas fejlődésen esett át. Mára nagyon nagy sebességeket értek el. Többféle tokozású mikroprocesszor létezik. Napjainkban két nagy gyártó verseng, az AMD és az Intel. Ezek különböző generációi az Intel esetében pl. x86, Pentium (I, II, III, IV, C, M, D, Dual Core), Core(2), az AMD esetében pl.: K6, Duron, Sempron, Athlon. Napjainkban már sok kétmagos processzor létezik, sőt már terjednek a négymagosak is. Az Intel és az AMD más módon adja meg a sebességértéket.
Érdemes megjegyezni, hogy egy irodai gépben bőségesen elegendő egy Celeron, vagy egy Sempron processzoros gép is. A teljesítmény, amit ezek nyújtanak ahhoz is elég, hogy kényelmesen használhassuk az internetet.
19
A processzorok ára technikától, és teljesítménytől függően igen változó. Érdemes tisztában lennünk az egyes alkatrészek értékével, nem árt tudni, hogy egy számítógépben nem az a drága amit látunk, hanem az, ami a házon belül van. A billentyűzet, az egér „filléres” dolgok, ha bajuk esik könnyen, olcsón pótolhatóak. Ha viszont egy áramkör sérül az alaplapon az akár más alkatrészeket is tönkretehet, több tízezres kárt okozva.
1.1.1.11. UPS Egy hasznos kiegészítő lehet a szünetmentes tápegység (UPS). Ezeket azért fejlesztették ki, hogy az elektromos hálózatból származó, az áramszolgáltatásban meglévő hibákra (pl. feszültségesések, rövid ideig tartó áramszakadások vagy hosszabb áramkimaradások stb.) érzékeny fontos eszközöket megvédhessük ezeknek a hatásaitól. A szünetmentes tápot a gép és az elektromos hálózat közé és a kommunikációs csatornák közé kapcsoljuk. Teljesítményüket VA (voltamper)-ben adják meg. Fontos gondosan megválasztani a megfelelő teljesítményű UPS-t, hiszen gond esetén elegendő áramot kell biztosítani eszközeink számára, azonban ha gyengét válaszunk, akkor nem fogja tudni ellátni a feladatát.
1.2. Laptopok, notebookok Manapság egyre elérhetőbbek a noteszgépek (laptop vagy notebook), számuk rohamosan nő. Sokukat ugyanúgy lehet használni, mint egy asztali gépet, hiszen az általános csatlakozók ezeken is megtalálhatóak. Nagy előnyük az asztali gépekkel szemben, hogy egyszerűen, könnyen hordozhatóak, mivel egy egységet képeznek, hiszen az alapgép és a kijelző egybe van építve. Többféle méretben készülnek, elsősorban a kijelző mérete miatt. 20
Nagyjából ugyanazokat a funkciókat tudja, mint egy asztali gép, de jóval kisebb, ezáltal könnyebb is. Az alkatrészek is sokkal kisebb méretűek, ezért drágábbak is. Sok gépben beépítve találunk hangszórókat, webkamerát, Wi-Fi adaptert, de akár Bluetooth adaptert és IrDA (infra) portot is. Általában több kijelző is csatlakoztatható rá a meglévőn kívül, mivel szokott lenni rajtuk SVideo, mini-VGA, és akár DVI-kimenet is.
A billentyűzete kicsit más kiosztású, mint egy asztali gépé, más a méretük, és nyomáspontjuk is. Találunk rajta olyan billentyűket, amik csak az adott géptípusra jellemző. Egyedi eszközük a touchpad, ami az egér szerepét tölti be. Ez egy mutatóeszköz, amin az ujjunkkal mozgatjuk a kurzort, kattintunk, és más egérműveleteket végzünk.
Sok gépben található 4 – 5-féle kártya fogadására alkalmas kártyaolvasó, és másféle csatlakozónyílás is (PCMCIA). Különböző akkumulátorokkal készülnek, amik 2 – 5 órán át képesek ellátni általában egy laptopot a kellő energiával. Hálózati adapterrel természetesen állandóan használhatóak. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a hűtésük megfelelő legyen, mivel ezeknél a gépeknél ez kulcskérdés. Különbséget kell tennünk a notebook és a laptop között. Ez a kettő ugyanis nem ugyanaz a géptípus. Egy laptoppal teljesen felválthatjuk az asztali gépünket, míg a notebookot a könnyű hordozhatóságra fejlesztették ki. A notebook sajátosságai a következőek általában: ultrakönnyű, 4 – 5 órás készenlét, kis fogyasztás, 12 – 14’’-os kijelző, vékony kivitel, alapvető grafikai teljesítmény, funkcionális billentyűzet (a legalapvetőbb billentyűk), a régebbieknél nincs beépített „ kislemez”, és nincs beépített CD/DVD olvasó sem. Ezzel szemben egy laptop tulajdonságai a következők: 14 – 17’’-os kijelző, különálló, nem integrált nagy teljesítményű videokártya, beépített DVDíró/olvasó, teljes billentyűzet, 3 óra fölötti készenléti idő, beépített
21
csatlakozók, Wi-Fi, Bluetooth, jó minőségű hangeszköz, és hangszórók, nagy teljesítményű processzor, és ami fontos, hogy bővíthető. Manapság már összemosódnak ezek a fogalmak, de a gépek között sincs ilyen éles különbség, mivel egyre többféle jelenik meg. Növekszik a gyártók száma is, akik általában egyedi konstrukciókat nyújtanak. Néhány új fogalom: Subnotebook: ugyanazokat a funkciókat tudja általában, mint egy laptop, csak sokkal kisebb méretben. Netbook: egyre több ilyen géppel találkozhatunk, amik kis méretűek, a kijelzőjük többnyire 7 – 10’’-os, a könnyebbek is mint egy notebook, és a készenléti idejük is több. Azonban ezeket elsősorban böngészésre, és szövegszerkesztésre, filmek és zenék lejátszására és hasonló „alapvető” feladatok elvégzésére tervezték. Teljesítményüket, felszereltségüket is ehhez igazították. Nem található bennük optikai meghajtó.
1.3 Szoftverek 1.3.1. Operációs rendszerek (OS) Az operációs rendszer legfontosabb feladata a számítógép „irányítása”. Olyan, mint az autóban a kormány. A felhasználó az operációs rendszer segítségével tudja használni a gépét. Az operációs rendszer kezeli a hardvereket, egységes felületet biztosít a programok, eljárások számára. A legtöbb operációs rendszer grafikus felületet biztosít a felhasználó számára. Ezen felül sok szolgáltatást nyújt a kényelmes használat érdekében. A kezdetektől sokféle OS koncepció született, most a 3 legjelentősebbet említjük, a Windows-t, a MAC-et, és Linux-ot. A Windows a Microsoft cég operációs rendszere, a MAC OS (X) pedig az Apple rendszere, míg a Linux (UNIX) nem egyetlen operációs rendszer, hanem tulajdonképpen egy alaprendszer, aminek sok disztribúciója létezik. A disztribúció terjesztést jelent, ezek az alap rendszermagon túl bizonyos szempontok szerinti plusz szolgáltatásokat, programcsomagokat nyújtanak.
Egy hasonlító példa: teherautók. Egy gyártónak van egy alváza, ami alapdolgokat tartalmaz, úgymint futómű, motor, vezetőfülke. Erre az alvázra sokféle felépítmény kerülhet, amik különböznek egymástól, a célfeladattól függően. Linux: A Linux a UNIX operációs rendszerek leszármazottja. A Linux filozófia egyik vezérelve a nyíltság. A Linuxnak sok disztribúciója létezik. A nyílt forráskód azt jelenti, hogy a Linux-os szoftverek szabadon terjeszthetőek, másolhatóak, módosíthatóak. A szabad szoftverek gyártó-függetlenek, korlátozás nélkül használhatóak. Óriási ütemben terjednek a szabad szoftverek, a világháló „mozgatását” is nagy részben szabad szoftverek végzik. Az, hogy szabad az nem jelenti feltétlenül azt, hogy ingyenes is. Meglehetősen robusztus, stabil rendszer, nagyon sok területen használják a szerverektől kezdve a DVD-játszókon, zenegépeken át a pénztárgépekig. A webszervereken nagyrészt Linux rendszert alkalmaznak. Asztali számítógépeken, laptopokon is egyre elterjedtebb, a felhasználóbarát disztribúciói miatt. Nagymértékben testre szabhatóak, rengeteg csomag létezik hozzájuk, amik a legkülönfélébb funkciókat adhatják a rendszerhez. Az egyik dolog, ami miatt az otthoni gépek többségén Windows-t találunk azaz, hogy a számítógépes üzleti és játékszoftverek szinte kizárólag Windows-ra íródnak.
22
De megoldható a Windows-os szoftverek telepítése Linux-os gépekre is. A Linux disztribúciók között mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelőt. Irodai alkalmazása rohamosan terjed. (Hollandia közigazgatása pár éven belül teljesen Linux-alapú lesz, Hamburg városa pedig már közel 5 éve az.) Néhány jelentősebb disztribúciója: Debian, Red Hat, Ubuntu, SuSE, UHU, Mandriva, Fedora. Több magyar fejlesztés is létezik, pl. UHU, Blackware, Frugalware. Ajánlott az Ubuntu használata, mivel ingyenes, jó alapokon nyugszik, mégis jelenleg a legfelhasználóbarátabb disztribúció. A hátterében Mark Shuttleworth áll. MAC: A MAC OS a Steve Jobs neve által fémjelzett Apple cég operációs rendszere, amely a saját számítógépeikhez készült. Az Apple nem csak szoftvergyártó cég. Jelenleg a tizedik generációnál tartanak (MAC OS X), amely a korábbiakkal ellentétben új alapokon nyugszik. Ezzel az OS-el az Apple gépein találkozhatunk, más gépeken nem nagyon. Egy modern, általános felhasználású felhasználóbarát operációs rendszer. Sok LINUX-os program is elérhető erre a rendszerre. Windows : A Windows a Bill Gates vezette Microsoft cég szoftvercsaládja. Sok generációja jelent meg, manapság a Vista, Xp a legelterjedtebb. Futnak még 98SE, és 2000 verziók is, de az Xp a leggyakoribb. A Windows fizetős szoftver. A legtöbb játék, és számos alkalmazói szoftver Windowsra készült. Ezek között találunk ingyeneseket is, de többségük ugyanúgy fizetős. Jó pár megjelent már Linux-ra, MAC-re is. Alapvetően más elvek szerint készült, mint vetélytársai. A felhasználók igényeit figyelembe véve fejlesztik. Számos biztonsági rést, hibát találtak a különböző verziókban (régebben részben kiforratlanság miatt), de ezeket biztonsági frissítésekkel orvosolják általában. Fontos megjegyezni, hogy egy rendszer hibájáért, összeomlásáért általában maga a felhasználó a hibás, mégpedig a rendszer helytelen használata miatt.
1.3.2. Rendszerközeli szoftverek Meghajtóprogramok (driverek): Ezek a programok az egyes eszközökhöz szükségesek. Arra szolgálnak, hogy az operációs rendszer helyesen tudjon kommunikálni a perifériáival. Ha a driver nem megfelelő, akkor az eszköz akár helytelenül is működhet.
1.3.3. Alkalmazói szoftverek Segédprogramok: Sokféle segédprogram fut a rendszerben, amik segítségével például fájlkezelés vagy tömörítés valósítható meg. Az alkalmazói szoftverek közé tartoznak az irodai programcsomagok, üzleti alkalmazások, tervezőrendszerek, grafikai, multimédia, kommunikációs, hálózati, biztonsági alkalmazások, valamint a játékszoftverek is. Az irodai csomagok szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket, prezentációkészítőket, kiadványszerkesztőket, esetenként adatbázis-kezelőket és egyéb segédprogramokat tartalmaznak. Az üzleti alkalmazások közé tartoznak a számlázó, könyvelő szoftverek, adatbázis-kezelők, és az igen jelentős vállalatirányító rendszerek. Kommunikációs szoftverek például a csevegő programok, levelezőrendszerek. Hálózati alkalmazások például a manapság népszerű fájlcserélő szoftverek, és a webböngészők.
23
Biztonsági rendszerek nagyon fontos részét képezik egy mai számítógépes rendszernek. A tűzfalak, víruskeresők, kémprogram-ellenőrzők tartoznak ide.
A szoftverek egy része ingyenes, szabadon felhasználható. Vannak azonban fizetős vagy kereskedelmi szoftverek, amelynek felhasználhatósága korlátozott, licenc szerződésben lefektetett szabályok érvényesek rá. Jó részük szerzői jogvédelem alatt áll, valamint többféle jogi konvenció érvényes rájuk. Fizetős szoftverek illegális használata, terjesztése büntethető (lásd legalitási fejezet). Vannak azonban olyan fizetős szoftverek, amelyek bizonyos esetekben, vagy bizonyos feltételek mellett ingyenesen használhatóak. Leggyakrabban ez azt jelenti, hogy otthoni, magán használatra ingyenesen használható, de kereskedelmi célokra már nem, ahhoz kereskedelmi licenc szükséges. A shareware programok ilyenek. Ezek a programok egy bizonyos ideig (általában 30 – 90 napig) működnek, ezután csak a megvásárolt kóddal vagy szériaszámmal működnek tovább. De van olyan eset is, amikor egyes funkciók csak a megvásárolt kereskedelmi verzióban működnek, de a program mutatja ezeknek a lehetőségét, ezzel csábítva a felhasználót a teljes szoftver megvásárlására. Ezt nevezzük trail, vagy próbaverziónak. A freeware szoftverek ingyenesek, szabadon használhatóak, terjeszthetőek. A freeware és shareware programok sajnos gyakran hoznak magukkal adware és spyware programokat is. (Ezekről később.)
1.3.4. Fájlok, mappák Fájl: egy tárolón egyetlen közös név alatt tárolt összetartozó információk halmaza. Egy dokumentumként vagy programként jelenik meg. Többféle jellemzője van, pl. neve, mérete, attribútumai, kiterjesztése. A kiterjesztésből, ha van, általában megtudhatjuk, hogy milyen típusú a fájl. (Általában a fájlnév végén, ponttal elválasztva találjuk a kiterjesztést.) Képfájlok: .jpg, .bmp, .gif, .png, .tif, stb. Videofájlok: .avi, .mov, .mpg, .wmv stb. Audiofájlok: .wma, .wav, .mp3, .au, .ogg stb. Szöveges állományok: .txt, .doc, .rtf, .wri, .odt, .pdf stb. Tömörített állományok: .zip, .tgz, .arj, .rar, .lha Végrehajtható állományok: .com, .exe, .bat
1.3.5. Fájlrendszer A háttértárolón a fájlok (és hozzá tartozó információk, pl.: méret, utolsó módosítás) tárolására szolgáló terület. Strukturált, az operációs rendszer által kezelt adathalmaz.
24
1.3.6. Mappa Szokták könyvtárnak is hívni, (illetve jegyzéknek, sajnos a „könyvtár” fordítás nem túl sikeres, mert nem tükrözi a valódi jelentését) a fájlrendszeren belül ezek tartalmazzák a fájlokat, alkönyvtárakat. Leginkább strukturálásra, csoportosításra szolgál.
1.4. Indítás, leállítás Egy számítógép bekapcsolása után először lefut pár ellenőrző rutin, majd ha nincs hiba, akkor a megfelelő eszközről indul az operációs rendszer. A felhasználónak nincs semmi „dolga” ilyenkor, automatikusan halad a folyamat. Az operációs rendszeren grafikus felületen általában megjelenik a bejelentkező képernyő. Ezen a képernyőn választhatunk a felhasználók között, vagy kattintással, vagy a felhasználó név beírásával. Ha jelszóval védett a felhasználónév, akkor a jelszót is be kell írni. Ezután ha nincs hiba, akkor megjelenik az „asztal” és kis idő múlva a rendszer használatra kész (a gép teljesítményétől függően). A gép kikapcsolása az operációs rendszerből általában egyszerűen, menüből kiválasztva történik. Ilyenkor automatikusan kikapcsolódik a gép. A modern gépek esetén a leállítás történhet úgy is, hogy röviden megnyomjuk a gépházon a kikapcsoló gombot. Ebben az esetben is normálisan kikapcsolódik a gép, adatvesztés nélkül. Rendszer összeomlás, lefagyás után az újraindítás, vagy resetelés segít (a reset gomb segítségével, ha van), vagy ha erre nincs lehetőség, akkor a kikapcsológomb nyomva tartásával oldható meg. Egy program indítása grafikus felületen az ikonjára duplán kattintva, vagy menüből kiválasztva történik. Leállítani „ablakos” futás esetén a jobb felső sarokban lévő X gombra kattintva lehet, vagy pedig menüből kiválasztva.
1.5. Vásárlási szempontok Számítógép vásárlása előtt mérlegelni kell, hogy mire szeretnénk használni. Otthoni, vagy irodai munkára, szórakozásra, tanulásra, szeretnénk-e az internetre csatlakozni vele, illetve hogy milyen igényű alkalmazásokat kívánunk rajta futtatni. Elegendő-e egy asztali számítógép, vagy hordozható gépre van esetleg szükségünk. El kell döntenünk, hogy összeállíttatunk egy konfigurációt valamelyik cégnél, egyéni kívánságainknak megfelelően, vagy inkább egy már előre összeállított gépet veszünk. Hordozható gépek esetén is többféle teljesítmény, méret, típus és minőség között választhatunk. Az Apple-termékek esetén egy összehangolt hardver-szoftver párost kapunk. Az egyes perifériák vásárlásánál meg kell fontolni, hogy mennyi ideig akarjuk használni, és megéri-e egy esetleg drága termék megvásárlása. 25
Azzal is tisztában kell lenni, hogy a Mac-gépek átlagos felhasználói használatra kellemesebbek, azonban egy átlag PC-nél jóval drágább. Dolgozni nem minden esetben alkalmas, mivel az operációs rendszerek közötti eltérés egyik fontos jelensége, hogy a szoftverek a rendszerek között legtöbb esetben nem hordozhatók! Pár alkalmazás esetében a különböző rendszerekre külön kínálják azt, illetve egyes esetekben rendszerfüggetlen megoldásokkal is találkozhatunk. Fontos tudni, hogy egy asztali gép vásárlása és fenntartása kisebb költséget jelent, mint egy laptop vásárlása. A laptop-alkatrészek drágábbak, mint a hagyományosak. Az egyedi és különlegesebb gépek igen drágák is lehetnek (pl.: Apple-gépek). Irodai környezetben elég lehet egy szerényebb képességű számítógép is. Szórakozásra érdemes minél jobb minőségű és teljesítményű, könnyen bővíthető gépet beszerezni.
1.6. Linktár Néhány hasznos link (melyek egy részét említettük a tananyagban is), a teljesség igénye nélkül: Keresők Böngészők http://www.google.hu http://www.mozilla.com http://www.altavista.com http://www.opera.com http://www.yahoo.com http://www.google.com/chrome Portálok Rendszerek http://www.yahoo.com http://www.ubuntu.com http://www.origo.hu http://www.microsoft.com http://www.index.hu http://www.apple.com Enciklopédiák Linkgyűjtemények http://www.wikipedia.com http://www.startlap.hu http://www.enc.hu http://www.britannica.com Szótárak Egyéb hasznos linkek http://szotar.sztaki.hu http://www.nfgm.gov.hu http://www.startlap.hu http://www.mva.hu http://dictionary.reference.com http://www.apeh.hu http://www.magyarorszag.hu
26
2. Hálózatok és internet 2.1. Alapfogalmak 2.1.1. Hálózati kártya Ez az a hardver, amely segítségével a számítógépet a hálózatba köthetjük. A legtöbb mai gépben a hálókártyát az alaplapra integrálva találhatjuk meg.
2.1.2. Hálózati eszközök Egy hálózat létrehozásához, építéséhez, ahhoz való kapcsolódáshoz szükséges hardverek. (switch, router stb.)
27
2.1.3. Protokoll, IP-cím, TCP/IP Hardverek, szoftverek közötti kommunikáció szabályrendszere, (milyen kérések és milyen válaszok érkezhetnek) Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati számsor, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek és hálózati eszközök egymás azonosítására használnak. Egy IP-cím jelenthet egyetlen gépet, de akár egy hálózatot is. Egy LAN-on belül minden egyes gépnek egyedi címe van, de a hálózat egy címen jelenik meg kifelé. Ilyenkor egy hálózati eszköz – a router – oldja meg a címfordítást, címkiosztást. Magából az IP címből sok információ kiolvasható, például mi a szolgáltató, az esetleges ügyfél. Megkülönböztetünk statikus és dinamikus IP címeket. A lakossági internetszolgáltatók többnyire dinamikus IP címet adnak. Ez azért előnyös, mert az operációs rendszerek automatikusan támogatják a dinamikus címeket, és a beállítások is automatikusak (ami az átlagfelhasználónak jóval egyszerűbb). A dinamikus IP cím minden újracsatlakozáskor megváltozik. Statikus IP esetén állandó IPcímet kap az ügyfél. A statikus IP-címért azonban fizetni kell, külön szolgáltatásnak minősül. Tudni kell, hogy a dinamikus IP-cím bár változik, de a szolgáltatónál visszakereshető, hogy mikor kié volt egy adott cím. A szolgáltató bűncselekmény gyanúja esetén bírói határozatra kiadhatja az IP-cím tulajdonosának az adatait. Szintén alapprotokoll, lehetővé teszi, hogy két számítógép kapcsolatot létesítsen, és információt cseréljen egymás között. A TCP azt is biztosítja, hogy a csomagok ugyanabban a sorrendben legyenek elküldve, mint ahogyan fel lettek adva.
2.1.4. Domain-név Tartománynév, a nehezebben megjegyezhető IP-címek helyett domain-t használnak. Egy domain név egy vagy több IP-címet jelent. Több tagból áll, ezek ponttal vannak elválasztva egymástól. A név legvégén található a legfőbb tartomány (TLD), pl.: .hu, .com, .eu stb. Ez előtt van a második szintű tartomány (SLD), ami pl. a cégnevet jelenti. Ez előtt lehet több alnév vagy állomásnév is (aldomain), ami jelentheti pl. egy cég webáruházát (illetve az azt működtető gépet). A névfeloldást a DNS (Domain Name System) szerver végzi. A beírt név alapján a megfelelő IP-címet hívja meg. (Úgy kell elképzelni, mint egy mobiltelefon telefonkönyvét, oda sem számokat írunk csak, hanem nevet is. A név alapján a telefon hívja a megadott számot)
28
2.1.5. Kliens-Szerver architektúra A kommunikációban a két fél nem egyenrangú, a kliens kezdeményezi a kapcsolatot valamilyen művelet vagy lekérdezés céljából. Ezt a kérést a szervernek továbbítja, ami feldolgozza a kérést, majd az eredményt válaszként továbbítja a kliensnek. Csak a kliens kérhet, a szerver nem. Szerver Kiszolgáló, általában nagyon nagy teljesítményű gépek, nagy sávszélességgel, nagy kapacitással, azért, hogy ki tudjon szolgálni egyszerre több klienset (akár több milliót is). Célzottan felépített gépek, egyedileg konfigurált operációs rendszerrel.
Kliens A feldolgozási kérést adó fél, bármilyen gép lehet (általában a számítógépünk).
2.1.5. LAN Helyi hálózat, több egymás közelében (pár kilométeren belül) lévő számítógép, munkaállomás, szerver hálózatba kötve. Nyomtatók is köthetőek rá, hálózati nyomtatóként, ilyenkor bármelyik gép nyomtathat a távoli nyomtatón. A LAN általában egy helyiségben (akár egy asztalon) lévő gépek összekapcsolása, de előfordul, hogy szobák, irodák, de már lakóközösségek között is gyakran építenek ki helyi hálózatot. Többféle elrendezési formában csatlakozhatnak a gépek a gerincre. A LAN alapból nem csatlakozik az internethez. A LAN-ok összekötésével elérhetőek nagyobb hálózatok (MAN), vagy nagy távolságú hálózatba is köthetők (WAN).
29
2.1.6. Wi-Fi Vezeték nélküli, mikrohullámú kommunikáció (WLAN), WLAN adapter vagy kártya szükséges hozzá. (Később bővebben!)
2.1.7. WWW, HTTP, HTTPS World Wide Web (magyarul: világháló, más elnevezésben Web), nem azonos az internettel (!!!) hanem annak egyik leggyakoribb alkalmazása. Alapprotokollja a http, a weboldalak alap leírónyelve a HTML. A Web az Interneten keresztül elérhető, szövegből és médiaállományokból felépülő HTML segítségével megjelenített dokumentumokból álló oldalak összessége. Ezek az oldalak linkekkel kapcsolódnak egymáshoz. Gyakran W3-ként is emlegetik, vagy egyszerűen web-ként. (De a köznyelvben internetként említik.) A weboldalak megjelenítésére böngészőket használunk. A web alapprotokollja, ami lehetővé teszi az eltérő helyen tárolt, eltérő formátumú dokumentumok elérését, és interneten való átvitelét, valamint magát a web használatát. TCP/IP protokollt használ, alapportja a 80-as. A http biztonságos verziója, a biztonságot az SSL protokoll nyújtja, TCP/IP protokollt használ, alapportja a 443-as. Bankok, védett online alkalmazások, weboldalak használják az adatok lehallgatás elleni védelem biztosítására.
2.1.7. URI/URL/URN Az URI egy webes erőforrás azonosítására szolgáló karaktersorozat. Az azonosítás kétféle formában történhet, elérési útvonal szerint (URL), vagy név szerint (URN). Az URL egy weben található fájl pontos elérési útvonalát megadó szabványos karakterlánc. Tartalmazza a protokollt, a domain nevet, portot, valamint a kívánt dokumentum pontos elérési helyét is. Pl.: http://www.mimi.hu/informatika/document.html Az URN egy név (azonosító) alapján azonosít, anélkül, hogy ismernénk annak a pontos helyét a weben. Az azonosító lehet például 30
ISBN, ISSN, OID szám, és több más azonosító is. Pl: urn:isbn:0-395-36341-1 Itt egy könyvet azonosítunk az ISBN száma alapján.
2.1.8. FTP Az internet fájlátviteli protokollja, amely két gép között kétoldalú kapcsolatot létesít a hálózaton keresztül, és állományok átvitelét teszi lehetővé.
2.1.9. E-mail Számítógépes hálózaton továbbított üzenet, levél (emailként is írható, de helyesen e-mail, viszont mindkettő elfogadott forma már). (Későbbiekben bővebben tárgyaljuk!) SMTP Az interneten az elektronikus levelek elküldésére és továbbítására használt kommunikációs protokoll POP3/IMAP Az Interneten az e-maileket tároló postafiókok elérésére, a levelek a számítógépre letöltésére használt protokoll. Az IMAP és a POP3 némiképp különbözik egymástól, szolgáltatásaikban elsősorban, de mindkettőt használják.
2.2. Csatlakozás az internethez Ahhoz, hogy csatlakozhassunk az internethez, ahhoz erre alkalmas gépre van szükségünk. Valamint kell egy internetszolgáltató, ami a kapcsolatot biztosítja számunkra. Egy ilyen cégtől vásárolhatunk internetelérési lehetőséget, megadott feltételek és szabályok mellett. Különböző sávszélességet és elérési időt, valamint forgalmi határokat választhatunk. A sávszélesség a csatornán egységnyi idő alatt átvihető adat mennyisége és az idő hányadosa. Megadása többféleképpen is történhet. Fontos megjegyezni, hogy általában bit/s formában adják meg, (kbit/s, Mbit/s) nem pedig byte/s formában. Így például az 1 Mbit-es kapcsolaton másodpercenként 128 kB adat tölthető le. Egyes előfizetői szerződésekben rögzítik, hogy az ügyfél a havidíj fejében mennyi időt tölthet az interneten böngészve, illetve hogy mekkora adatforgalmat bonyolíthat.
Különböző típusú kapcsolat létezik, leggyakrabban DSL/ADSL, kábelos, vagy műholdas kapcsolattal találkozhatunk. Régebben sokan használtak telefonos és ISDN-vonalat. A hagyományos telefonvonalas lassú kapcsolat, kis sávszélességgel (max. 56 kbit/s), valamint foglalta magát a vonalat is. (Fax)Modem kellett a kapcsolat létesítéséhez (digitális/analóg jelátalakítás miatt, MOdulátorDEModulátor).
31
Az ISDN- vonalon már digitális a jel. Egyszerre 2 kommunikáció folyhatott rajta, tehát a telefon mellett internetes forgalom is működhetett. Nem volt sokkal gyorsabb, mint a telefonos (64 kbit/s) Az ADSL már teljesen felváltotta ezt a megoldást. Az ADSL az internet eléréséhez leggyakrabban használt vonal. Digitális az átvitt jel, szélessávú internetelérést tesz lehetővé, nem zavarja a telefonvonalat. A kapcsolat létesítéséhez az ügyfélnél szükséges egy DSL modem, ami más elven működik, mint a telefonmodem. Aszimmetrikus a vonal, a felhasználói viselkedést figyelembe véve a letöltési sebesség többszöröse a feltöltési sebességnek. (A feltöltési sebesség jelenti azt hogy mennyi adatot tud a gépünk az internetre küldeni másodpercenként.) Manapság 1 Mbps/ 128 kbps sebességű alapcsomagot vehetünk szinte mindenhol. Másik gyakori megoldás a kábeles internet-hozzáférés, ami zárt láncú kábeltelevíziós hálózaton működő internetkapcsolat (koaxkábel). Kábelmodem szükséges a kapcsolat felépítéséhez, aminek a sebessége hasonló a DSL modem sebességéhez (ez sem igazi modem, inkább hálózati eszköz). Egyes helyeken UTP-kábellal (végén ethernet csatlakozó) oldják meg a hálózat kiépítését. Ilyenkor a lakásba, irodába behúzzák a kábelt, kimérik, hogy mennyi kábelre van szükség, dugót tesznek a végére, és kész is. Nincs semmilyen modem, vagy más eszköz, csak egy bejövő kábel. Szintén aránylag gyakori a rádiós mikrohullámú internetkapcsolat. A Wi-Fi is ilyen. Ehhez szükség van egy WLAN adapterre, kártyára. Ennek segítségével kapcsolódhatunk egy közeli (100 – 200 méter) WLAN hálózathoz. Az ilyen hálózatok is kapcsolódhatnak az internetre. Felhasználása irodai, vagy otthoni környezetben gyakori, azonban szükség van még egy eszközre, ami összeköti a WLAN hálózatunkat a globális hálózattal, ez pedig a WiFi router. A router teljesítményétől függ, hogy mekkora távolságban lesz fogható a jel. Sok laptopban beépített Wi-Fi adapter van. Otthoni környezetben szinte a lakás egész területén használhatjuk az internetet mindenféle kábel nélkül. Sok helyen, köztéren, parkban, kávézóban elérhető WLAN hálózat, azonban ezekhez a legtöbb esetben kell kód, vagy esetleg a fogyasztás fejében használhatóak egy ideig. Publikus nyílt hálózathoz bárki csatlakozhat. Vannak még úgynevezett HotSpot -ok, ahol előfizetési díj fejében kapott jelszó segítségével kapcsolódhatunk a hálózatra. A Wi-Fi kapcsolatoknál fontos, hogy nem elég csak fogni a jelet, hanem a gépnek megfelelő erővel kell tudnia jelet adni. Egyre több mobilinternet szolgáltatás is elérhető. Ezeknél éppúgy fontos a lefedettség, mint a mobiltelefonok esetén. Különböző megoldások léteznek, különböző sebességekkel. Egy lényeges dolog minden mobilinternetelőfizetés esetében az adatmennyiség. Ugyanis itt nem a sebességért fizetünk, hanem a letöltött adatmennyiségért. A nagyobb sebesség nem jelent pluszköltséget, mindig az elérhető legjobb sebességgel működnek. GSM: (1G) hagyományos mobilkommunikáció, lassú GPRS : (2G) szinte mindenhol elérhető szolgáltatás, csak a legkisebb településeken okozhat gondot, sebessége nagyjából egy betárcsázós modeméhez hasonló. EDGE: (2.5G) elég széles körben elterjedt szolgáltatás (legtöbb településen), ez már elég sebességet nyújt ahhoz, hogy internetet használhassunk vele, de Skype telefon használatához, vagy videóhívásra nem alkalmas. 3G: (UMTS) meglehetősen nagy sebesség elérésére képes (akár 3.6 Mbit/s), videóhívásra alkalmas, egyre több városban, településen érhető el, de a lefedettsége még így is elég ritkás. HSDPA: nagy sebességű (minimum 2 Mbit/s) mobil szélessávú kapcsolat, ami korábbi szabványok továbbfejlesztése (pl. UMTS) Sajnos még csak kevés helyen érhető el, főleg nagyvárosokban. Szokták 3.5G-nek is hívni. Sok mobiltelefon használható modemként, amivel elérhetőek ezek a kapcsolatok, de sokféle formában kaphatóak modemek (stick, PCMCIA-kártya).
A különböző modemek, hálózati eszközök legtöbb esetben ethernetkábellal csatlakoznak a géphez. Ez rövid távú hálózatoknál közel ideális. Megfelelő adat-átbocsátó képessége is van, és elég olcsó is. A hálókártyákon ritkább esetben nem csak ethernetcsatlakozó van, hanem másféle is. Az integrált hálókártyákon csak ethernetcsatlakozót helyeztek el. Az internet eléréséhez bizonyos szolgáltatások esetén egy kapcsolódást segítő szoftvert kell használni. Itt a szolgáltatótól kapott felhasználónév és jelszó beírása után épülhet fel a kapcsolat. 32
Amennyiben router-t is kapcsolunk a gép és a modem közé, akkor állandó kapcsolatot tudunk létesíteni, ugyanis az eszköz megoldja a kapcsolódást is.
2.3. Böngészők Ahhoz hogy a weben meg tudjunk valamit nézni, ahhoz webböngészőre van szükségünk. A webböngésző segítségével vehetünk igénybe egyes szolgáltatásokat. A mai modern böngészők sok-sok hasznos kiegészítő funkciót vonultatnak fel, kényelmessé téve a használatukat. A legismertebb webböngészők: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera. Az Internet Explorer a Windows böngészője, 6-os (Xp), 7-es (Vista), 8-as verzióját egyaránt használják. Jellemzően Windows-rendszereken elérhető, de van MAC-es változata is, bár azt nem fejlesztették tovább. A böngészőjük nem távolítható el a Windows-rendszerekből. Egyes oldalaik pl. nem jelennek meg más böngészőkben. Vagy pl. a Microsoft-os webszerkesztőkkel készült lapok helytelenül jelentek meg más böngészőkben. A Mozilla böngészője a Firefox , amely sokféle platformra letölthető, nyílt forráskódú szoftver. Nagyon sok egyedi kiegészítőt tölthetünk le hozzá, amellyel teljesen testre szabható. Letöltésvezérlőket, reklámblokkolókat, képnézegetőket, egyedi felületeket, de akár időjárás-jelentőt is adhatunk hozzá. Szabványkövetőbb, mint az Explorer, pontosabban is jeleníti meg az oldalakat, de vannak olyan oldalak, amiket Explorerre terveztek, azokat nem jeleníti meg a Firefox (más sem), pl.: Windows Update weboldal. A Firefox jelenleg a 3.5-as verziónál tart, amely sokféle nyelven elérhető. Az Opera a harmadik leginkább használt böngésző, ami ugyan a legkisebb méretű, de sok-sok funkcióval rendelkezik. A leggyorsabb, és legbiztonságosabb is, ezen felül rendkívül szabványkövető. Megjelent mobiltelefonra írt verziója is, amely Java-t is támogat. Beépített hangvezérléssel is rendelkezik, amivel vakok és gyengén látók internethasználatát könnyíti meg. Fontos tulajdonsága, hogy képes illeszteni a weboldalt a képernyőhöz, vagyis nem lóg ki a képből a tartalom. Arányosan nagyítja-zsugorítja a tartalmat. Számos minialkalmazás (widget) is található benne.
Minden böngészőben megtalálható a címsor, illetve a fontosabb eszköztárak. A címsorba írhatjuk a webcímeket. A fontosabb eszköztárak általában a böngészést, navigációt segítő gombokat tartalmazzák a címsorral együtt, valamint a „könyvjelzőket”. A gombok között általában az előre és visszalépő, újratöltő, leállító és kezdőlap gomb található, de sok mást is kitehetünk általában. A kezdőlap az az előre beállított internetoldal, ami a böngésző indulásakor azonnal indul. Egyszerre több böngészőlap is futhat (a lapfüleseknél), ezek bezárása a lapfülön oldható meg. A böngészőkhöz ma már szükség van kiegészítők letöltésére, telepítésre. Egyre több weboldalon van olyan tartalom, amihez kell Java, Flash stb. környezet, vagy feldolgozó, ezek különféle programnyelven írt kis programok. Szinte mindegyik böngésző támogatja valamelyik szkript nyelvet, leginkább JavaScript-et. Fontos kérdés, amit mindenképpen meg kell említeni, a böngészők kompatibilitási problémái. Ez azt jelenti, hogy könnyen előfordulhat, hogy egy adott weblapot különböző böngészők különbözőek jelenítenek meg. Valamint az is megtörténhet, hogy egyes oldalakat csak egy bizonyos böngésző képes megnyitni. Erre különös figyelmet kell fordítani, főleg abban az esetben, ha hivatalos ügyet intézünk, vagy egy on-line rendszert használunk. Ha esetleg hibás működést észlelünk, vagy 33
nem megfelelően működik egy adott weboldal, akkor meg kell nézni egy másfajta böngészőben is, az esetleges hibák kiszűrése érdekében.
2.4. Weboldalak A weblap és a weboldal nem teljesen ugyanaz. Eléggé keverednek azok a kifejezések mint weblap, weboldal, honlap, de gyakran hallható website („vebszájt”) kifejezés is. Sajnos az értelmezésben is keveredés van. Mi is az a „ szörfözés ”? Tulajdonképpen olvasgatás, böngészés, „nézelődés” a weben. Weblap Szűkebb értelemben a weblap (webpage) az egy világhálón lévő (X)HTML dokumentum, ami tartalmazhat hivatkozásokat, képeket, letölthető fájlokat, hangot, videót, egyebeket. Weboldal A weboldal (website) a világhálón lévő sok egymáshoz kapcsolódó weblapból áll, amik egy közös domain néven érhetőek el. (A legnagyobbaknak akár több millió weblapja is lehet.) Honlap A honlap (homepage) a weboldal első oldala (kezdőlap, főoldal), amit a felhasználó az oldal betöltésekor meglát. Általában tartalomjegyzékként szolgál, és sok link található rajta a weboldal adott részeire hivatkozva. Webportál A portálok olyan weboldalak, melyek nagy mennyiségű információt tartalmaznak, több esetben aktív szolgáltatásokat is tartalmaznak (hírlevél, keresés, webshop stb.) Az egyik legnagyobb webportál a Yahoo! (www.yahoo.com), magyar portálok közül sokan használják az index.hu-t vagy az origo.hu-t. Fontos tisztában lenni a különbségekkel, leginkább akkor, ha valaki a cégével meg akar jelenni a weben. A költségvonzatuk is jelentősen különbözik, mivel egy weboldal pár tízezres, míg egy portál akár milliós megbízás is lehet, ami a komplexitása, és hatványozottan nagyobb terjedelme miatt van.
2.4.1. Linkek A linkre, vagy más néven hivatkozásra kattintva, vagy azt kiválasztva a weblap egy másik részére (megadott cikkhez, elejére, végére stb.) vagy egy teljesen más weblapra, weboldalra juthatunk el . Tulajdonképpen a linkek miatt „háló” a World Wide Web. Egy weboldalon a linkek általában valamilyen módon kiemelt szövegrészek, de lehetnek gombokhoz, vagy képekhez is kapcsolva. Az alapértelmezett jelölésében a szöveg aláhúzott, és a betű színe kék. Általában a már látogatott link színe más lesz. A modernebb lapok többnyire egyéni stílusúak, így a linkek is másképp néznek ki, még akkor is, amikor az egérmutatót a linkre visszük.
34
2.4.2. Letöltés A letöltés azt jelenti, hogy a weben található képet, dokumentumot, fájlt stb. a saját gépünkre elmentjük. Ez akár hosszabb időbe is telhet, a fájl méretétől függően. A letöltés megszakadhat, vagy becsúszhatnak hibák is, ilyenkor a lementett fájl könnyen válhat sérültté, vagy használhatatlanná. A fájl lehet eleve sérült is, ez rajtunk kívülálló hiba, újbóli letöltése nem oldja meg a problémát.
2.4.3. Export-import Ezzel a két fogalommal gyakran találkozhatunk a számítógépünk használatakor is. Mivel egy átlagos felhasználó is soksok fájltípust használ, szüksége lehet egy adott formátumból egy másik formátum készítésére, illetve átalakítására. Az exportálás adatok kimentését jelenti, amit megtekinthetünk, feldolgozhatunk függetlenül a forrásállománytól. Az exportálás azt is jelentheti, hogy egy weboldalról lementjük az ott lévő adatokat a saját számítógépünkre. Ez nem azonos az oldal mentésével, hanem pl. táblázat, vagy egyéb formában kerül elmentésre. Az importálás pedig egy adatállomány betöltése az általunk használt szoftverbe. Ez lehet egy táblázat, vagy sokminden más is (szoftverfüggő). Bizonyos esetekben egyes weboldalak lehetőséget adnak arra, hogy korábban lementett (exportált) esetleg közben módosított adathalmazokat feltöltsünk.
2.4.4. Konvertálás Általában szövegek, táblázatok, esetleg képek felhasználásához lehet szükség átalakításra, amit egy adott szerkesztőprogram végez, ez a konverzió. A legtöbb esetben egy program vagy weboldal egy adott formátumot támogat. Ebben az esetben át kell alakítanunk - konvertálnunk - állományunkat. Sok program esetében van lehetőség más, az alapértelmezett formátumtól eltérőként menteni adatainkat, fájlunkat.
2.4.5. Vágólap A vágólap egy átmeneti tároló, amelynek lényege, hogy annak felülírásáig, vagy a gép kikapcsolásáig megőrzi az oda helyezett adatokat. Gyakran használjuk anélkül, hogy tudnánk róla. Gyakorlatilag bármilyen szövegrészt, címet kimásolunk (CTRL+C, CTRL+X) egy 35
weboldalról, dokumentumból, az ide fog kerülni. De csak addig amíg egy újabb másolás felül nem írja.
2.4.6. Billentyűkombinációk Említést kell tenni néhány billentyűkombinációról. Minden programban, szoftverben, böngészőben vannak különféle parancsok, amit gyorsan néhány billentyűvel el lehet érni. Általában a legfontosabbak megegyeznek szinte minden rendszerben (de nem minden esetben!). Nézzünk néhányat ezek közül: A kiválasztott terület átemelése a vágólapra (cut) A kiválasztott terület átmásolása a vágólapra (copy) A kiválasztott terület törlése (delete) A teljes fókuszált rész vagy ablak kiválasztása A vágólap (clipboard) tartalmának beszúrása ott, ahola kurzor van (paste) Megismétlés (redo) (a legutóbbi műveleté) Mutasd a segítséget (help) Visszavonás (undo) (a legutóbbi műveleté) Fájlok Új dokumentum (Create a new document) Dokumentum megnyitása (Open a document) Dokumentum mentése (Save the current document) Dokumentum kinyomtatása (Print) Frissítés (Reload the current document) Böngészők Kedvencek menü (Bookmarks menu) A lap hozzáadása a kedvencekhez (Add a bookmark) Kedvencek rendezése (Manage bookmarks) Frissítés (Reload page from cache) Újratöltés Új lapfül Köv/Előző tab Ablakkezelés Aktív ablak váltása (Switch focused window) Aktív ablak váltása (Switch focus to the next window) Ablak menü (Pop up window menu) Aktív ablak bezárása (Close the focused window) Minden ablak lekicsinyítése (Minimize all) Minden ablak lekicsinyítésének visszavonása Teljes képernyő (Switch fullscreen/normal size)
Ctrl+X Ctrl+C Del Ctrl+A Ctrl+V Ctrl+Y F1 Ctrl+Z Ctrl+N Ctrl+O Ctrl+S Ctrl+P F5, Ctrl+R Alt+B Ctrl+D Ctrl+B F5 Ctrl+F5 Ctrl-T Ctrl-Tab Alt+Tab Alt+Esc Alt+Space Alt+F4 Win+M Win+Shift+M F11
2.4.7. Dinamikus weboldalak A dinamikus weboldal azt jelenti, hogy a tartalma a meghíváskor, kérések érkezésekor generálódik egy program által. Így lehet megoldani például a bejelentkezéseket, ügyfélkaput, 36
a felhasználó kezelést (más-más felhasználónál másképp jelenik meg az oldal stb.), illetve a véletlenszerű reklámokat. Leggyakoribb technológiák a JSP, ASP, PHP. A JSP egy Java alapú technológia, az ASP.NET a Microsoft két korábbi technikájának ötvözése, a PHP pedig egy nyílt forráskódú szkriptnyelv. Fontos tudni, hogy egy weboldal címében a fájl „kiterjesztésétől” független a tartalma, tehát a php, asp, jsp végződések is html oldalak. (Ez más fájltípusoknál is igaz lehet, pl.: generált xls) AJAX Az AJAX egy interaktív webalkalmazások készítésére használt technológia. A weblap gyakran kis mennyiségű adatot cserél a szerverrel a háttérben. Ez akkor történik általában, amikor a felhasználó módosít valamit. Az AJAX segítségével anélkül folyhat a kommunikáció, hogy az aktuális lapot újra kellene tölteni. (pl. interaktív listák) Az AJAX szó láttán nem kell attól tartani, hogy a Flash‑hez hasonlóan segédprogramra lenne szükség, egyszerűen annyit jelent, hogy „kényelmesebb” a felhasználói felület. Java A Java a Sun Microsystems fejlesztése. Egy objektum orientált programozási nyelv, és egy platform (előnye, hogy gépfüggetlen, szinte minden gépen használható). Java nyelvű kis programok a weboldalba ágyazhatóak, megjelenítésükhöz JVM (Java Virtual Machine) szükséges, ami egyszerűen, ingyenesen telepíthető a legtöbb számítógépre és rendszerre. Rengeteg játéklapon találkozunk Java-ban írt kis játékokkal. (pl. jojatek.hu) Flash A Flash egy Adobe (korábban Macromedia) szoftver, ami vektoralapú grafikus animációkat, alkalmazásokat képes megjeleníteni a weboldalon, kis méretben, nagy felbontásban is. Lejátszásához szükség van lejátszó modulra, melynek beszerzését a legtöbb böngésző automatikusan végzi.
2.4.8. Gy.I.K. (F.A.Q.) Gyakran ismételt kérdések, ezek olyan általában egyértelmű, gyakori kérdések, nem egyedi problémabejelentések, amikre a válasz is többnyire ugyanaz, ezért ezeket külön ki szokták emelni, egy külön helyre a weboldalon, amivel mindkét fél munkáját megkönnyítik. Ha valamilyen problémával szembesülünk, akkor mielőtt feltennénk egy kérdést egy fórumban, vagy hibajelentőnél mindenképpen olvassunk bele a korábbi kérdésekbe és válaszokba, mivel valószínűleg nem mi vagyunk az elsők, akik az adott problémával találkoznak. (Sok esetben az is segít, ha valaki elolvassa a Felhasználói Kézikönyvet, ha a termékhez, szoftverhez van olyan.) Ezenfelül ha valamilyen hibaüzenetet kapunk, akkor azt értelmezni kell, nem pedig megijedni, mivel lehet, hogy a hibát magunk is el tudjuk hárítani.
2.4.9. Egyszerű weblapok, profi weblapok Lényeges különbségek vannak a weboldalak között. Különbséget kell tenni egyszerű, és kezdetleges között. Egy kezdetleges lapot egy kis utánaolvasással szinte bárki meg tud 37
csinálni akár egy órán belül. Egy profin elkészített weboldal is lehet egyszerű. Ezek a lapok általában nem tartalmaznak olyan elemeket, amik a böngészőktől valamilyen kiegészítőt kívánnának meg. A különbség egy profi és egy kezdetleges lap között szemmel látható. Találkozhatunk sok látványos elemet felvonultató, érdekes grafikai megoldást tartalmazó, stílusos lappal. Egy látványos honlap bizony megfoghatja az ügyfelet, felkeltheti az érdeklődését. Ha weboldalt készítünk, akkor ügyelni kell arra, hogy az oldalunk ne legyen áttekinthetetlen, ne legyen nagyon erőforrás igényes. Ha túl bonyolult az oldal, és sok mindent tölt be, akkor egy gyengébb gépen lassabban jelenhet meg az oldal, ami akár el is riaszthatja a potenciális ügyfelet. Ha honlapot készíttetünk, akkor azt bízzuk a profikra, fogadjuk meg a tanácsaikat! Egy jól kivitelezett weboldal a cég hírnevét, megítélését igencsak befolyásolhatja. Napjainkban az internet szinte mindenki számára elérhető közelségbe került. Az első dolog, amit egy ügyfél megnéz, vagy megnézet az az, hogy van-e a cégnek weblapja. Ha van, akkor milyen minőségű, mennyire naprakész, mennyire informatív. Egy jó weboldal többet ér, mint egy jó reklám. Érdemes fokozott figyelmet szentelni rá. Egy weblapot remekül be lehet illeszteni egy cég arculatába.
Egy céges weboldalon gyakran találhatunk bemutatkozó szöveget, céginformációkat, elérhetőségeket, képtárat (galériát), táblázatokat, árlistákat, grafikonokat, akciókat. Egyre több oldalon találunk hírlevelet, fórumot, webshopot.
2.4.10. Hírlevelek Tulajdonképpen egy körlevél, amit regisztráció alapján kapunk meg. Hírlevélben általában új hírekről, termékekről, szolgáltatásokról, akciókról tájékoztatnak.
2.4.11. Fórumok Ezek egy részét vendégkönyvként, észrevételek írására használják. A lényege, hogy nyílt, szabadon hozzá lehet szólni, a korábbi üzeneteket látja más is. Egy-egy üzenet fejlécébe belekerül a hozzászóló felhasználóneve, a hozzászólás dátuma, illetve a hozzászólás sorszáma is. Gyakran itt is kapcsolatba lehet lépni az oldal üzemeltetőivel, illetve kérdéseket lehet feltenni. Bonyolultabb fórumok már külön fórummotorokat használnak. Ezekre regisztrálni kell, valamint be kell tartani a fórum szabályzatát. Az ilyen fórumokon nagyon sok funkció található meg. Külön témakörökben, különböző „topic”-okba írhatunk, ahol a profilunkba személyes üzenetet, fényképet, aláírást menthetünk. Belső levelezést lehet folytatni a fórum tagjaival. Be lehet állítani témakövetést, így ha az adott témában új hozzászólást tesznek, akkor arról kaphatunk email értesítőt. 38
Sok esetben moderátorok dolgoznak a fórumokon, akik kitörlik, szerkesztik stb. az oda nem illő megnyilvánulásokat, esetleg kitiltják a felhasználót.
2.4.12 Webshop Manapság egyre hasznosabb funkció egy oldalon a webshop. Itt interneten keresztül lehet vásárolni egy adott cégtől (általában). A webshop sok esetben csak a regisztrált ügyfelek számára érhető el. A termékek pontos nevét, cikkszámát, árát, és egyéb információkat is megtudhatunk általában. Az áru kiválasztása vagy egyesével történik, vagy pedig „kosárba helyezéssel”. A rendelés előtt megkapjuk a pontos listát, részletes ismertetéssel, összesítéssel. Választhatunk a fizetés és a kiszállítás módjai között. Gyakran fizethetünk banki átutalással, vagy lehet a webshopban is egy előre befizetett összegről egyenlegünk. De postai úton is fizethetünk, vagy akár a kiszállító futárnak is az áruátvételkor. Azonban a webshop nem egyszerűen egy bolt, egy terméklista vagy egy termékkatalógus, általa nem feltétlenül csak egy vásárlási lehetőséget adunk a látogatók kezébe, hanem egy döntést támogató rendszert. Egy intelligens webshop jelezheti a vásárlónak, hogy az egyes termékek, illetve pl. alkatrészek hogyan függenek egymástól. Ily módon elkerülhető, hogy az ügyfél pl. olyan számítógép-alkatrészeket rendeljen, amelyek nem illeszkednek egymáshoz. Egy intelligens webshop kiválthatja azon eladóinkat, akik feladata a tájékoztatás, mivel a vásárlás során tájékoztat sok fontos részletről, és segít a pontos kiválasztásban is. Fontos, hogy minden adatra ügyeljünk, pontosan írjunk mindent, valamint ilyen helyekre érdemes normális e-mail címmel regisztrálni.
2.5. Keresés A böngészés leginkább keresésből áll, keresünk valamilyen szolgáltatást, valamiről információt. Sokféle keresőlap áll rendelkezésünkre a weben, pl. a yahoo.com, a google.com, delicious.com stb. A keresőoldalakon minden esetben találunk egy keresősávot, és egy gombot, amivel a keresés elindítható. Többféle módon kereshetünk a weben, apróbb trükköket, taktikákat bevetve. Leggyakrabban szövegre, szövegrészletre tudunk keresni az úgynevezett „szabad-szöveges” keresőkben. (Zenéhez, videóhoz speciális keresők kellenek, de ezeket nem tárgyaljuk.) A jó keresés feltétele a keresőszó minél jobb megválasztása. Egyszerű keresésnél beírjuk a keresőszót a sávba, majd a keresést indító gombra kattintunk (vagy enter-t nyomunk). Összetett keresésnél különböző finomítási lehetőségek állnak rendelkezésünkre (ezekről később). Fontos tudni, hogy a fontosabb keresők többnyire csak a látható web egy részén keresnek, az úgynevezett láthatatlanon nem. (Ez lehet hibából kifolyóan láthatatlan vagy védett terület) Azonban a legtöbb esetben megtaláljuk a keresett információt, weblapot, adatot. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar nyelv nem túl gyakori, így sokkal több 39
találatot érhetünk el pl. angol vagy német nyelven, mint ahogyan azt is, hogy a kereső nem találja ki helyettünk, hogy mit is akarunk. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az egyes keresők másképpen keresnek, más adatbázisokkal dolgoznak, így ugyanarra a kifejezésre más eredményeket kaphatunk, így érdemes többféle keresőt is használni, ha szükséges.
2.5.1 Összetett keresés Összetett keresésnél alkalmazhatjuk a +, – és a # jeleket, és más elveket az alábbi módon: A + jel esetén: Ha a keresőszó (vagy keresőszavak) elé teszünk szóköz nélkül egy + jelet (több esetén pl: +internet +üzlet), akkor az eredményben legalább egyszer szerepel a megadott szó (szavak). A – jel esetén: Ha a keresőszó (vagy keresőszavak) elé teszünk szóköz nélkül egy – jelet, akkor az eredményben a szó nem szerepelhet. Lehet kombinálva használni ezeket, ilyenkor ha az egyik keresőszó elé + jelet, a másik elé pedig – jelet teszünk, akkor az egyik szerepel benne mindenképpen, de kizárja azokat, ahol a másik szó megtalálható. A # jel esetén: Ha a keresőszó elé egy # jelet teszünk, akkor ezt a szót előnyben részesítjük a keresés során, de nem feltétel, hogy megtalálható legyen az oldalon Pontos kifejezésekre is kereshetünk, ilyenkor idézőjelbe kell tenni a megadott szavakat ( ” ” ). Ilyenkor csak pontos egyezés esetén, a szavak megadott sorrendjében előforduló találatokat adja eredményül a kereső. A nagyobb keresőkben van képkeresési funkció, amely a megadott keresőszó alapján képeket keres a weben található képcímekben (ha a keresőszó csak egy része a címnek akkor is). A találatokat kis előnézeti képeken jeleníti meg, amelyek megnyithatóak, kinagyíthatóak. A következők elsősorban a Google keresőre érvényes, de máshol is működnek. Korlátozhatjuk a keresést e -- gy megadott oldalra, a site: segítségével. A site: után egy weboldal címét (URL) kell írni (lehet rövid formában is), elé tehetünk más keresőszavakat is. Összekapcsolhatjuk a már említett módosító karakterekkel is. -- Kereshetünk egy megadott fájlformátumra is a filetype: segítségével, ilyenkor csak a mögé írt típusra keres rá (pl. doc, pdf, jpg, …). -- Kereshetünk hivatkozásokat is egy oldalra, ilyenkor a link: után megadott URL-re mutató lapokat adja eredményül. -- Hasznos funkció a Google-ben az értelmező szótár, amit a define: használatával érhetünk el. Ilyenkor az adott szóra keres definíciókat. -- Segítséget nyújthat a related: ha egy adott laphoz tartalomban, logikailag kapcsolódó oldalakat szeretnénk keresni.
A Google esetében elmondható, hogy nem túlzsúfolt a kezdőlapja, aminek főként terheléselosztási okai vannak. Azonban pár kattintással megtalálható sok hasznos kiegészítő lehetőség, amivel számos egyéb keresési módot használhatunk. Néhány hasznos funkció ezek közül: könyvkereső, szinonima kereső - térképek: egy település térképét lehet megnézni, de nem csak rajzos formában, hanem műholdképen is akár, van nagyítási lehetőség (esetenként igen nagymértékű is), megjeleníthetőek különböző intézmények, bankok,
40
középületek stb., jelzi, hogy az egyirányú utcákon merre folyik a közlekedés, útvonaltervezésre is használható (pontos távolságokkal, útirányokkal) , sőt akár útvonal tervezést is lehet végezni - valutakonverter: egy adott pénznemből egy másikba váltja át a megadott mennyiséget (ügyelni kell rá, hogy banki középárfolyamot használ számoláshoz!) - időkereső: a pontos időt adja meg a keresett városban - mértékegységátváltó: megadott mennyiséget konvertál át egyik mértékegységből egy másikba - tőzsdei információk: a világ több tőzsdéjét lehet nyomon követni (nem friss, esetenként pár órás késéssel) - csomagkövető: a csomagunk azonosítási száma alapján lehet nyomon követni a hollétét (UPS és Fed Ex csomagok esetén)
A keresés sikertelen is lehet, amikor is semmiféle találatot nem kapunk. Ebben az esetben ellenőrizni kell, hogy jól írtuk-e be a keresőszót, nem vétettünk-e hibát a gépelés során. Ha helyes a kifejezés, akkor az is lehet, hogy egyszerűen tényleg nincs megfelelő találat. A keresett információt gyakran nem a legelső találat fogja megadni, lehet, hogy több oldalt kell átnéznünk, mire megtaláljuk a számunkra megfelelő eredményt. Figyelni kell arra is, hogy egyes keresők a szponzorált linkeket adják első helyen, amelyek bizonyos cégek fizetett hirdetései. Ezek a linkek is a témához kapcsolódnak általában, egy céget, szolgáltatást, terméket reklámoznak. Könnyen és egyszerűen tehetünk közzé hirdetést saját cégünkről is, ebben segítséget nyújt a Google. Ez az online marketing részének tekinthető. Továbbá fontos tudni, hogy a keresésünket egy átmeneti tárból szolgálja ki a kereső, így megtörténhet hogy a találatok között lesz olyan is, amely már nem létező oldalra mutat, illetve egy fórumra, melyben a kulcsszó esetleg egy régebbi bejegyzéseket tartalmazó lapon található. Előfordulhat, hogy egy olyan kifejezésre keresünk rá, ami több különböző értelemben fordul elő. Például egy márkanév, és egy ritka állat neve egyezik. Ilyenkor könnyen lehet, hogy az egyikre csak nehezen tudunk ráakadni. Az egyes keresőkben részletes, vagy bővített keresésre is van lehetőség, ahol többféle szempont alapján állíthatjuk be a keresési feltételeket. A keresésnek vannak más formái is, amikor nem keresőszavak alapján szeretnénk valamit megtalálni, vagy nem tudjuk pontosan, hogy mire is kérdezzünk rá.
2.5.2. Tematikus keresők Sok tematikusan felépített weboldal, linkgyűjtemény, katalógus áll rendelkezésünkre, vagy olyan közösségi webhelyek is, mint pl. a http://www.wikipedia.hu Lényeges különbség, hogy míg a keresőoldalak esetén egy keresőrobot állítja össze a találatokat, a link gyűjteményeket élő emberek, felhasználók állítják össze. Magyarországon a legnagyobb szervezett ilyen oldal a startlap.hu . Rengeteg témájú gyűjtőlap tartozik hozzá, amik felismerhetőek a címükről, és szerkezetükről is. A lapokon hivatkozásokat találunk különböző, témába vágó weboldalakra. A címük a következő formátumú: valami.lap.hu
41
2.5.3. Wikipedia A Wikipedia egy online enciklopédia, amely rengeteg nyelven elérhető. Mindenképpen említést érdemel, hiszen sok-sok hasznos információt nyerhetünk ki ezekről a lapokról. Beépített keresőjével kereshetünk a lapjai között. A Wikipedia egy nyílt, szabadon szerkeszthető tudásbázis. Szerkesztését önkéntes csoportok, felhasználók végzik. Magyar nyelven is elérhető, sok magyar lapja van, de számuk meg sem közelíti az angol nyelvűeket. Fontos megjegyezni, hogy mivel nyílt, és önkéntes alapon fejlesztik, ezért óvatosan kell bánni az itt található adatokkal, információkkal. Előfordulnak tárgyi tévedések az egyes témákban, mivel a lektorálás is önkéntes alapon folyik, a lektorok kapacitása pedig véges. Sok cikk csonk formában található még meg, vagyis még befejezetlen bejegyzés.
2.5.4. Veszélyes weblapok, vírusok A weben sajnos elég sok veszélyes weblap érhető el. Néhány weboldalon kérhetnek tőlünk különböző személyes adatokat, számlaszámokat. Az ilyen oldalakon nagyon körültekintően járjunk el, és csak akkor adjuk meg a kért adatokat, ha megbízhatónak tekintjük a weboldalt. Figyeljünk, nehogy adatlopás áldozataivá váljunk. Az egyes felnőtt tartalmú weboldalakról, vagy illegális tartalmakat letöltésre kínáló oldalakról gyakran szedhetünk le vírust, vagy kémprogramot. Ezeket úgy kapjuk meg, hogy nem is tudunk róla. Megfelelő vírusirtó szoftver nélkül láthatatlanok is maradhatnak, ami akár a rendszer teljes összeomlását is eredményezheti. Megnyithatnak olyan „kapukat” a gépünkön, amin keresztül a világból valaki átveheti az irányítást a gépünk fölött. Vannak úgynevezett reklámszoftverek, vagy adware -ek, amik reklámokat jelenítenek meg, többnyire kéretlenül érkeznek a gépünkre, egy vírusfertőzés következtében. De települhetnek kereskedelmi szoftverek kísérőjeként is. Az adware-ek gyakran társulnak spyware-ekhez a vagy kémprogramokhoz. Ezek a gépen feltűnés nélkül dolgoznak a felhasználó tudta nélkül, és információkat szivárogtatnak ki a rendszerről. Gyakran biztonsági réseket nyitnak, amiken keresztül illetéktelenek férhetnek az adatainkhoz, erőforrásainkhoz.
2.6. E-mail Az e-mail az elektronikus levél. Az elv hasonló a hagyományos levélküldéshez. Megírjuk a levelet, megcímezzük, majd elküldjük. A levelezőrendszer a megfelelő protokollok segítségével továbbítja a levelet a címzett postafiókjába. Ahhoz, hogy levelezni tudjunk szükségünk van egy e-mail címre, amit kaphatunk akár az internetszolgáltatónktól az előfizetésünkhöz. Céges rendszerben is lehet fiókunk. De sok ingyenes levelező oldalon is regisztrálhatunk. Ilyenek pl. a freemail.hu, mailbox.hu, gmail.com. 42
Az ilyen oldalakon egyszerű, pár lépésből álló regisztráció után használatba is vehetjük a postafiókunkat. A regisztráció során vannak adatok, amelyeket kötelező megadni, míg más adatokat nem. Választanunk kell egy felhasználó nevet. Erre ügyeljünk, mivel a későbbiekben nem módosítható. Egyedi címet kell választanunk, esetleges ütközés esetén a rendszer közli, hogy a név már foglalt. A jelszóválasztáskor is gondosan kell eljárni, minél bonyolultabb, nehezen kitalálható jelszót érdemes választani.
2.6.1. Az e-mail cím Egy e-mail cím formátuma:
[email protected] A felhasználó a választott nevünk, a @ (kukac, angolul „at”) a felhasználónév, és a számítógépnév elválasztására szolgál, a @ után a szolgáltató neve szerepel. Egy levelező oldalon általában hasonló elrendezéssel találkozunk. Levélírás, beérkezett levelek, elküldött levelek, piszkozatok, törölt levelek. Ezek a funkciók mindenhol megtalálhatóak más-más neveken.
2.6.2. Egy üzenet Egy e-mail részei: a fejléc, és a levéltörzs. A fejléc tartalmazza a címzett címét, a feladó címét, az üzenet tárgyát, dátumát, és egyéb információkat a levélről. A levéltörzs maga az üzenet. A végére automatikus, előre beállított aláírás (esetleg kapcsolati információ) tehető. Lehetőség van több címre is elküldeni ugyanazt a levelet. Illetve másolatot is lehet küldeni más címekre.
2.6.3. Az e-mail fiók A korábban elküldött leveleket megtekinthetjük az elküldött levelek mappájában. A beérkezett üzeneteket többféle jelzéssel látják el a különböző levelezőrendszerek. Az új, olvasatlan leveleket kiemelik valamilyen formában. Lehetnek sürgősséget jelző ikonok, megjegyzések, esetleg fontosságot jelző ikonok is. A törölt levelek általában nem törlődnek le azonnal, először még csak a kukába kerül, ahonnan még visszaállítható. A kukából egyenként, vagy egyszerre is törölhető, onnan már véglegesen. Figyelni kell arra, hogy az egyes fiókok mérete bizony véges, ha sok levelet tárolunk, akkor betelhet a fiók, ilyenkor újabbakat nem tudunk addig fogadni, amíg nem szabadítunk fel helyet. Manapság már ez nem akkora gond, mivel a fiókoknak már nagy tárhelyet biztosítanak egyes szolgáltatók, pl. a google mail (gmail), de a freemail és a mailbox.hu is. 43
2.6.4. Mellékletek Az üzeneteinkhez hozzá lehet fűzni mellékleteket. Ezek a mellékletek, vagy csatolmányok lehetnek dokumentumok, képek, csomagolt állományok, akár hang, vagy videofájlok is. Azonban figyelembe kell venni, hogy az egyes levélszerverek bizonyos méretek fölött nem kezelik ezeket, a levelet pedig kézbesítetlenül visszadobja a feladónak. Ha a méretet nem lépik túl, akkor sok fájlt lehet csatolni egy levélhez. Ezek a fogadónál általában megtekinthetőek, letölthetőek. Van lehetőségünk nagy méretű csatolmányok elküldésére is, erre több szolgáltató nyújt lehetőséget, óriáslevelek formájában. Ezeket a normálistól kissé eltérő módon lehet megtekinteni, letölteni.
2.6.5. Levelezőlista A levelezőlistán egy csoport tagja egy közös e-mail címen keresztül üzenetet küldhet a csoport minden tagjának. Az ilyen listákra fel kell iratkozni. Többnyire zárt csoportok szoktak használni levelezőlistát, de vannak nyílt listák is, amelyekre a feliratkozáshoz nem kell engedélyt kérni a csoport többi tagjától, vagy a levelezőlista adminisztrátorától.
2.6.6. Körlevelek, SPAM A körlevél egy több (akár több száz) címzettnek elküldött üzenet. Sok esetben ez hasznos lehet, pl. egy vállalati levelezőrendszerben, ha pl. megbeszélést akarunk összehívni. Azonban sok rendszer és szolgáltató figyeli ezeket a leveleket, és bizonyos mennyiségű címzett után (pl. 100 címzett fölött) gyakran azt kéretlen levélnek tekinti, és azt értesítés nélkül eldobja. Ha körlevelet kell használnunk, akkor körültekintően járjunk el. A spam is körlevélnek tekinthető. Azonban a spam kéretlen reklámlevél, amelyre a felhasználó nem adott engedélyt. Az ilyen üzenetek könnyen eláraszthatják a postafiókunkat, ha nem védekezünk ellene. A legtöbb rendszerben van spamszűrő, amit tetszés szerint állíthatunk. Feketelistát is készíthetünk, ahol rendszer a rajta szereplő címekről nem fogad üzenetet. Több országban a spammelést törvény tiltja. Körültekintően kell eljárni a spam-szűrő beállításakor, mert előfordulhat, hogy tévedésből egy fontos levelet is spamnek néz, és azt a spam mappába helyezi. Vigyázni kell a saját levelünk elküldésekor, mert a mi levelünk is járhat így, ha például nem írunk semmit a levél tárgyához.
44
Léteznek úgynevezett hoax -ok, amik valóságalap nélküli, széles körben terjedő hírek, legendák. Időnkét elterjednek ilyen jellegű levelek is, amik nem létező vírusokról, különleges akciókról szólnak. Gyakoriak az úgynevezett „továbbküldős” levelek, amik arra hívnak fel, hogy ugyanazt az üzenetet küldjük tovább sok címre, mert akkor azzal megmenthető egy beteg gyerek élete, vagy hirtelen ránk talál a nagy szerelem, vagy akkor nem törölnek a rendszerből. Ezek a levelek a levelezőrendszert terhelik, ráadásul fölöslegesen, így kerüljük ezek használatát, továbbküldését.
2.6.7. E-mail fiókunk védelme Az e-mail fiókunk elsődleges védelme egy nehezen kitalálható jelszó. Figyelni kell arra is, hogy a böngészők el tudják tárolni a felhasználó neveket és a jelszavakat is. A jelszót nem mutatja természetesen, de eltárolja. Ez gyakran kényelmes, ha csak mi használjuk a gépet, mivel így nem kell mindig beírni az adatokat. De ha más felhasználó is hozzáfér a géphez, akkor óvatosan kell bánni a jelszótárolással. A böngészők minden esetben rákérdeznek arra, hogy megtehetik-e. Másképp is védhetjük e-mail fiókunkat. Ez nem beállítás, vagy program, hanem egy elv. Ha regisztrálunk egyes weboldalakon, akkor előfordulhat, hogy az e-mail címünk felkerül egy levelezési listára, ahonnan aztán sorra érkeznek különböző levelek, gyakran spam-ek is. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a regisztrációnk biztonságos, akkor érdemes alternatív e-mail címet megadni. Érdemes több címet is fenntartani, akár nem valós névvel, vagy valamilyen becenévvel, amiből nem lehet következtetni a tulajdonos valódi kilétére. Ezt a fiókot használjuk csak erre a célra, fontos, magánlevelezést ne folytassunk rajta. Így az első számú címünkről kényelmesen folytathatjuk a magánlevelezést, sokkal kisebb eséllyel kapunk kéretlen levélszemetet.
Vigyázni kell arra, hogy milyen levelet nyitunk meg. Ha gyanús levelet kapunk, ismeretlen címzettől, és a levél tárgya is gyanús, akkor ne nyissuk meg, ne töltsük le, mert könnyen előfordulhat, hogy vírust tartalmaz, és megfertőzi a gépünket.
2.6.8. Vállalati e-mail Amennyiben a cégünknek saját weboldalt készíttetünk, akkor sok esetben kapunk hozzá céges e-mail címet is, az egyes tárhelyek általában 5 darabot adnak, de kérhetünk többet is. A vállalati e-mail jóval elegánsabb, egyúttal komoly cég benyomását keltheti az ügyfelekben. Ilyenkor a cím a következőképpen néz ki:
[email protected] , ahol a cég honlapja a www.sajatcegem.hu Egy névjegykártyán, vagy egy reklámanyagon is sokkal jobban mutat egy saját céges cím, mint egy valamilyen ingyenes levelezőnél regisztrált cím.
45
2.7. E-alapfogalmak Nagyon fontos megbízhatósági kérdés az üzleti világban a titkosítás. Ha titkosítatlan csatornán keresztül küldünk adatokat, akkor az elfogható, lehallgatható.
2.7.1. e-ügyintézés Az e-ügyintézés során bizonyos hatósági ügyeket elektronikus úton intézhetünk el. Az ilymódon intézhető ügyek körét az adott önkormányzat, illetve hivatal határozza meg – bizonyos jogszabályban foglalt keretek között. Az e-ügyintézés az ügyfél személyes jelenléte nélkül, elektronikus eszközök segítségével, biztonságos és zárt informatikai rendszeren történik.
2.7.2. e-dokumentum Az e-dokumentum elektronikus aláírással ellátott elektronikus eszközzel értelmezhető állomány, amely lehet szöveg, kép, hang, tervrajz, stb.
2.7.3. Elektronikus út Elektronikus úton nyújtjuk be kérelmeinket, dokumentumainkat, ha vezetékes vagy rádiótechnikai, optikai, vagy más elektromágnesen eszköz segítségével tesszük azt (tehát emailben, CD-n, interneten keresztül, stb. )
2.7.4. Internetes ügyfélszolgálat Internetes ügyfélszolgálat egy nyilvános webes felület, amelyen keresztül tájékozódhatunk az ügyfelekre vonatkozó szolgáltatásokról, lehetőségekről. Központi elektronikus szolgáltató rendszer Együttesen magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyféltájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu létesítésének lehetőségét. Elektronikus üzenet és dokumentumkezelő rendszer 46
Az ilyen rendszerek fogadják, és biztonságosan megőrzik a beérkező kérelmeket. Biztosítják a tartalmi és formai egyezőséget, rögzítik a fogadás időpontját, valamint egyedi azonosítókat hoznak létre az egyes ügyekhez. Ezek a rendszerek iktatják és hosszú távra archiválják az elektronikus kérelmeket, valamint nyomonkövetik a dokumentumok belső mozgását.
2.7.5. e-kormányzat Az e-kormányzat kifejezésre a világban számos szinonimát is használnak: ezek pl. a digitális kormányzat (digital Government), online kormányzat (online Government), eGov, stb. Az e-kormányzat előnyei: -- az ügyfél az ügyintézésben nincs a hivatali órákhoz kötve -- az ügyfélnek nem kell a bürokratákkal foglalkoznia -- a jól szervezett webhelyen könnyebb megtalálni az információt -- az ügyfelet interaktív eszközök segítik a döntések meghozatalában -- a megszerzett információ sokkal teljesebb -- az információ nem minden esetben érhető el offline Az e-kormányzat szóba jöhető hátrányai: -- Elvész a személyes kapcsolat az ügyfelek és az ügyintézők között. Az emberek egy része ezt fontosnak tartja. -- Az információkat néha nehéz megtalálni. Fontos a portálok felépítésekor a jó, áttekinthető szervezés. Az e-kormányzat fázisai -- Az első fázisban a helyi önkormányzat nyilvános webhelyet állít fel. -- A második fázisban a helyi önkormányzat e-mailen vagy egy véleménynyilvánító-oldalon keresztül kapcsolatban áll a felhasználókkal. Ezen kívül a webhelyen nagy mennyiségű kormányzati információt tesznek közzé. -- A harmadik fázisban a felhasználók már éjjel-nappal lebonyolíthatnak tranzakciókat a helyi önkormányzattal. Például a helyi lakosok befizethetik a vízszámlájukat online módon, az ide készülő látogatók megkereshetik a helyi kempingeket és online kérhetnek engedélyt. Az üzletemberek online tölthetik ki és küldhetik be az építési engedély kérelmüket. -- Az utolsó, negyedik fázisban a helyi önkormányzatok átalakítják működési folyamataikat. Például a helyi önkormányzatok lecsökkenthetik a nyitvatartási idejüket, kevesebb alkalmazottat kell foglalkoztatniuk, viszont az ügyfeleiknek több szolgáltatást tudnak nyújtani, de csak online módon. Néhány helyi önkormányzat már elkezdte átalakítani a működési folyamatait.
2.7.6. Elektronikus űrlap szabványok Ahhoz, hogy az ügyfél elektronikusan intézhesse ügyeit, a hatóságnak lehetővé kell tenni, hogy az ügy indításához és az eljárás lefolytatásához szükséges nyomtatványok, adatlapok, 47
űrlapok stb. elektronikus formában letölthetők és kitölthetők legyenek. Ehhez minden elektronikusan is intézhető ügyhöz kötődő valamennyi bizonylatot elektronikus formában is el kell készíteni, s azok folyamatos aktualizálását - például egy jogszabály változása miatt biztosítani kell az informatikai rendszerben.
2.7.7. PDF (Portable Document Format) Hordozható dokumentumformátum, előnye, hogy univerzális, így egy pdf fájl minden rendszerben ugyanúgy fog megjelenni. A dokumentum nem szerkeszthető, csak a megfelelő programmal. Megoldható a dokumentum jelszavas védelme is, ami a megtekintéséhez használható. Valamint van lehetőség az anyag védelmére, ilyenkor nem lehet a szöveget másolni a dokumentumból. Egy pdf fájl megtekintéséhez Acrobat Reader szükséges, ami egy ingyenesen letölthető PDFnéző szoftver. Napjainkban ez a legáltalánosabban alkalmazott dokumentumformátum. Szinte biztosan ilyen formátumban fogjuk megtalálni a hivatali honlapokon a számunkra fontos iratot, űrlapot.
2.8 Az elektronikus ügyintézés feltételei Jogi, igazgatási feltételek Az elektronikusan intézhető ügyek körét törvény határozza meg, illetve azt is, hogy törvényi rendelkezés hiányában milyen ügyekre nem alkalmazható elektronikus út. Az egyes hivatalokat alkalmassá kell tenni az elektronikus ügyintézésre, és biztosítani kell az előírt szolgáltatások e-ügyintézésének lehetőségét. Technikai, informatikai feltételek Az e-ügyintézés működésének másik alapvető feltétele a megfelelő infrastruktúra kialakítása és működtetése. Ehhez korszerű számítástechnikai eszközállomány, magas üzemeltetési biztonsági szint és gyors adatátvitel lehetőségét biztosító hálózati infrastruktúra megléte és működtetése szükséges. Az e-ügyintézés interaktív szolgáltatásait biztosító szoftvereket hitelesíttetni kell a jogszabályban erre feljogosított szervezettel. Az ügyfelek részéről megkívánt feltételek Magyarországon a lakosság kb. 70%-a jelenleg nem rendelkezik internet kapcsolattal sem otthonában, sem a munkahelyén. Így lehetőség nyílt az „eMagyarország Pontok kialakításával közintézményekben, oktatási intézményekben, polgármesteri hivatalokban, múzeumokban, könyvtárakban, postákon, civil szervezetek székhelyein (teleházak, telefaluk, közösségi házak), művelődési házakban, színházakban stb. széles sávú internet elérésére az olyan rétegek számára, akik anyagi helyzetük, távoli lakóhelyük vagy más ok miatt nem tudják elérni az e-szolgáltatásokat, s ügyfélként nincs lehetőségük ily módon kapcsolatba lépni a hatóságokkal. 48
Fontos a bizalom mind az ügyfél mind a hivatal részéről, valamint a megbízható azonosítás, hiszen az ügyfél nem jelenik meg személyesen a hivatalban. Erre szolgál az elektronikus aláírás. Ez alapfeltétele az ügyfél illetve a hivatal közötti kommunikációnak. A Kormányzati Portálon üzemelő Ügyfélkapu biztosítja azt a lehetőséget, hogy az itt regisztrált ügyfelek elektronikus aláírás megléte nélkül is használhassák a különböző közigazgatási szervek nyújtotta e-szolgáltatásokat.
2.8.1. Mit kell tudni az elektronikus aláírásról Az elektronikus aláírás az elektronikusan aláírt e-dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt digitális jelsorozat, amely a dokumentum tartalmából és az aláíró kizárólagos tulajdonában lévő, egyedi kulcsból (ez is digitális kód) állítható elő. Az elektronikus aláírás során a hitelesítő személy a dokumentumot tanúsítja, hogy az tőle származik. Az elektronikus aláírás hasonló, mint a hagyományos, kézi aláírás. Fontos, hogy csak egyetlen személy tudja létrehozni a rá jellemző aláírást, így az nem hamisítható és letagadhatatlan, valamint könnyen létrehozható és ellenőrizhető. Az elektronikus aláírás olyan módon kapcsolódik az aláírt dokumentumhoz, hogy az az aláírást követően már nem módosítható észrevétlenül. Az elektronikus aláírás fajtái - Egyszerű elektronikus aláírás: Ebben az esetben az aláíró egy elektronikus szöveg végére odaírja a nevét vagy más azonosítóját, egyszerűen úgy; mintha pl. egy kézzel írott beadványt aláírna. Ez nyilvánvalóan semmiféle titkosítást, biztonsági technológiát nem alkalmaz, így könnyen hamisítható, lévén bárki leírhat bármit bárki más nevében. - Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: Ez alkalmas az aláíró azonosítására és kizárólag hozzá köthető. Olyan eszközzel hozzák létre (pl. intelligens kártya, USB token), amelyet kizárólag az aláíró használhat (az egyedi kulcs az eszközben jön létre, s az a digitális aláírás készítése, a titkosítás dekódolása közben sem hagyja el az eszközt, onnan kimásolni semmilyen módon sem lehet). Az e-dokumentum tartalmához technikailag oly módon kapcsolódik, hogy az aláírás elhelyezését követően az iraton, illetve dokumentumon tett minden módosítás érzékelhető. -Minősített elektronikus aláírás: Ez olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amely biztonságos aláíró eszközzel készült és amelyet minősített „hitelesítés-szolgáltató” által kiadott tanúsítvány hitelesít. Minősített tanúsítványt kizárólag azok a szolgáltatók bocsáthatnak ki, amelyeket a Nemzeti Hírközlési Hatóság minősített szolgáltatóként vett nyilvántartásba. A Nemzeti Hírközlési Hatóság a minősített tanúsítványokat kibocsátó szolgáltatókról nyilvános jegyzéket tesz közzé honlapján. www.nhh.hu - Időbélyegző: Az időbélyeg azt igazolja, hogy a dokumentum egy adott időpillanatban már biztosan létezett. Maga az időbélyegzés egy tranzakciós folyamat. Az első üzenetet az időbélyegzést kérelmező 49
küldi az időbélyegzést végző szolgáltatónak: ez az üzenet az időbélyegzés-kérelem. A második üzenet az időbélyegzés szolgáltató válasza a kérelemre: ez maga az időbélyeg. A minősített időbélyeggel ellátott elektronikus okirat a teljes bizonyító erejű magánokirat súlyával igazolja, hogy az adott e-dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában, az adott tartalommal jött létre. Az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt időbélyegző lehetővé teszi például a késedelmes teljesítés megállapítását (ha a fellebbezés benyújtásának határideje lejárt, pályázati határidő lejárt stb.).
2.8.2. Hol intézhetjük ügyeinket elektronikusan A hatóság, a központi szolgáltató rendszeren keresztül, vagy - ha az informatikai rendszerrel szemben támasztott szakmai és biztonsági követelmények megfelelőek és rendszere hitelesített - saját információs felületén is kapcsolatba léphet az ügyféllel. Amennyiben az ügyfélnek nincs fokozott biztonságú elektronikus aláírása, akkor a Kormányzati Portálon www.magyarorszag.hu - az Ügyfélkapu biztosítja az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét. Az e-ügyintézésnél nem jelzett ügyek esetében is az állampolgár letöltheti a rendelkezésre álló űrlapokat. Tájékoztatás Az elektronikus tájékoztató szolgáltatások jelentik az e-ügyintézés alapját. Az ügyfélnek először is tájékozódnia kell arról, hogy milyen módon intézheti ügyét, kihez kell fordulnia, milyen teendői vannak. Ezeket az információkat az ügyintézés előtt el kellett juttatni az ügyfelekhez. A hivatal gyakran felhasználja a média, a hirdetőtábla, a szóbeli tájékoztatók stb. adta lehetőségeket. Napjainkban a közérdekű információk közzétételének legkézenfekvőbb módja a hivatal saját honlapján történő megjelenítés.
2.8.3. Az elektronikus tájékoztatás szintjei Az egyszerű tájékoztató szolgáltatás Egyszerű információközlés, amely nem igényel ügyfél-azonosítást, a szolgáltatást bárki igénybe veheti. Lehetővé teszi, hogy az ügyfél megismerje a hatósági ügytípusokat, a hivatal illetékességi körét, a hivatal címét, telefonszámait, telefax elérését, e-mail címét; továbbá azt, hogy ügyét melyik szervezeti egységnél intézik; ki az ügyintéző és milyen elérési lehetőségei vannak; mikor van a hivatalban ügyfélfogadási idő; tájékozódhat ügyének elintézési módjáról; megtudhatja, hogy milyen okiratokat, dokumentumokat szükséges bemutatni, esetleg másolatban csatolni; milyen illetékkötelezettség terheli az üggyel kapcsolatban, s azt milyen formában tudja teljesíteni; milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az ügymenet során, linkcentrum áll rendelkezésére, amelyben a elérési címeinek közlésével segíti az ügyfelek tájékozódását stb.
50
Interaktív tájékoztató szolgáltatás Gyakorlatilag on-line ügyfélszolgálat, amely nem igényel ügyfél-azonosítást. Az egyszerű tájékoztatási funkción túlmenően itt az ügyfél nyomon követheti az ügyintézési folyamat részletes leírását, megismerheti és letöltheti a vonatkozó hatályos jogszabályokat. Lehetősége van bizonyos eljárások távoli kezdeményezésére, elektronikus ügyindításra (például rendelkezésére állnak elektronikusan kitölthető és visszaküldhető nyomtatványok, adatlapok), előzetesen ügyfélfogadási időpontot tud foglalni a neki legalkalmasabb dátumot és időpontot kiválasztva, az interaktív fórumon keresztül kérdést tehet fel és választ kap ügyének intézésével kapcsolatosan. A tényleges ügyintézéshez azonban az ügyfél személyes megjelenése szükséges! Ügyiratforgalom az ügyfél és a hatóság között Ebben a formában megvalósul az ügyfél és a hivatal közötti kizárólagos elektronikus ügyiratkapcsolat. Olyan szolgáltatás, amely hitelesítéshez kötött, ügyfél azonosítást igényel! Feltételei: Zárt informatikai rendszer, hatóságok közötti elektronikus információcsere, biztonságos környezetben működő szoftver(ek) amely(ek) ellátják az ügyfél-azonosítás, az elektronikus ügyirat érkeztetés, visszaigazolás, az e-dokumentum kezelés, a szolgáltatás, az archiválás, a biztonságos tárolás és visszakeresés, az elektronikus díjfizetési lehetőség stb. funkcióit. Csak olyan rendszer működhet, amelynek minden eleme hitelesített (megfelelősége biztonsági szempontból is tanúsított). A jogszabályból fakadó következmények közül a leglényegesebb, hogy minősített elektronikus aláírással ellátott bármely elektronikus okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül akkor, ha a hitelesség ellenőrzéséhez szükséges tanúsítványt minősített hitelesítés-szolgáltató bocsátotta ki. Tiszában kell lennünk azzal is, hogy az elektronikus üzletelés jogi szabályozása eléggé laza, és folyamatosan változik.
2.8.4. Az Ügyfélkapu Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy az ügyfél - egyedi azonosítás után - kapcsolatba léphessen a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel. Közvetlenül az Ügyfélkapun ma már több mint 400 szolgáltatás vehető igénybe. Az Ügyfélkapu használatához előzetesen mindenkinek létre kell hoznia az úgynevezett személyes ügyfélkapuját. A személyes ügyfélkapu létesítése az okmányirodai, illetve az internetes regisztrációt jelenti. A regisztrációt bármely okmányirodában lehet kezdeményezni, amelynek feltétele a személyes megjelenés és a személyazonosság igazolása. Abban az esetben, ha az ügyfél fokozott biztonságú elektronikus aláírással (tanúsítvánnyal) rendelkezik, elektronikus úton - on-line módon - is regisztrálhat az Ügyfélkapun. Az Ügyfélkapu azoknak az aláírás-szolgáltatóknak a tanúsítványát fogadja el, amelyek a tanúsítvány kiadásakor garantálják a személyes megjelenést, azaz a személyazonosság igazolását. 51
Ez esetben az „ügyfélkapu rendszer” az elektronikus aláírás tanúsítványának érvényességét ellenőrzi. Ez a folyamat 24 óra alatt lezajlik, erre az időtartamra az igénylő ideiglenes felhasználói jogosultságot kap. Amennyiben tanúsítványa érvényes, a regisztrációról a kérelmező elektronikus levélben visszaigazolást kap az általa megadott címre. Ha a tanúsítvány nem érvényes, akkor az automatikus regisztráció nem történik meg.
2.8.5. Tanúsítványok A kibocsátó (tanúsító) cég által digitálisan aláírt elektronikus dokumentum, mely megbonthatatlanul tartalmazza a tanúsított forrás azonosítására szolgáló adatokat (pl. neve) és a tulajdonos nyilvános kódkulcsát. A digitális aláírások ellenőrzésekor használjuk őket. Sok esetben a tanúsítványt nem egy külső szervezet, hanem maga a cég állítja ki, ezt akkor alkalmazzák mikor csak a titkosított, biztonságos csatornák használata szükséges az azonosítás nem.
2.8.6. Digitális tartalmak védelme A digitális védelem legfontosabb eleme a titkosítás,ami egy olyan matematikai eljárás (DES), melynek során egy üzenetet oly módon változtatunk meg, hogy abból az eredeti üzenet csak valamilyen, kizárólag a küldő és a címzett által ismert kulcs segítségével fejthető vissza. Ezt a kulcsot a rendszer egy másik lassabb ám egyoldalúan visszafejthetetlen matematikai eljárás (RSA) által védve cseréli ki a kiszolgálóval. A cserefolyamat maga a tanúsítvány-ellenőrzés része.
2.8.7. Jelszavak A legalapvetőbb biztonsági elemek a jelszavak. Lényeges a védelmük, és a körültekintő megválasztásuk, különösen pénzügyi tranzakciók esetén. Minél változatosabb jelszavakat célszerű választani, amelyekben kis- és nagybetűk, számok, és egyéb megengedett karakterek felváltva szerepelnek. NE használjunk személyes adatokat (születési időt, gyerekek nevét stb.) mivel azok könnyedén kitalálhatóak. Manapság minden hetedik jelszó egyetlen perc alatt megfejthető. A jelszavainkat soha ne tároljuk a számítógépen lementve, mert ha illetéktelenek kezébe kerül a gép, akkor megtalálhatják ezeket. Figyeljünk arra, hogy nyilvános helyen ne engedjük a böngészőnek, hogy eltárolja a jelszavakat!
52
2.8.8. Online szerződések Az online szerződések jogilag nagyjából olyanok, mint egy hagyományos szerződés, csak elektronikus úton, interneten köthetjük meg. Kiemelt figyelmet fordítanak egyes szervezetek, mint pl. a Fogyasztóvédelem az internetes üzletelésre, a csalások, megkárosítások kivédése érdekében. Fontos megjegyezni, hogy hitelesített tanúsítvánnyal rendelkező weboldalakon a szerződéskötés törvényileg, míg egyéb esetekben feltételesen hiteles. Egy elég bőséges tájékoztatót olvashatunk ezen az oldalon: http://www.fogyasztovedok.hu/index.php?cid=e_ker
2.8.9. Megbízhatóság Fontos kérdés a weboldalak kapcsán a megbízhatóság, különösen üzleti szempontból. Sok weboldalon találunk számszerű adatokat, kimutatásokat, esetleg értékeléseket. Sajnos a weben megjelenő adatok sok esetben pontatlanok, nem naprakészek, de akár súlyos tévedéseket is mutathatnak. A keresésnél ügyelni kell arra, hogy a talált adat mennyire naprakész, illetve hogy visszakereshető-e az eredete. Érdemes megnézni, hogy mikor volt utoljára frissítve az oldal, és a rajta szereplő információ, mivel találhatunk hónapokkal, évekkel lemaradt lapokkal is. Sok esetben komoly gondokat kerülhetünk el azzal, hogyha több helyen is utánanézünk az adott adatoknak a teljes bizonyosság érdekében. Sok esetben akadhatunk olyan információkra, amelyek tévesek, nem hitelesek, esetleg nem valósak, vagy akár szándékosan félrevezetőek. Nem szabad mindent elhinni, amit olvasunk. Hivatalos helyekről, köztudottan hiteles weboldalakról tájékozódjunk, ha van rá lehetőség, de ezek sem feltétlenül megbízhatóak sajnos. Ez főleg jogi és adó kérdésekben lehet probléma, mivel egy-egy tévedés komoly következményekkel járhat. Egy másik kérdés a hely megbízhatósága, ahol internetet használunk. Óvatosan kell bánni a nyilvános helyekkel, idegen, közösen használt irodai esetleg otthoni gépekkel, mivel ha vírussal, féreggel, vagy spyware programmal fertőzött gépről végzünk banki átutalásokat, műveleteket, akkor illetéktelenek hozzáférhetnek a legfontosabb adatainkhoz, amit a pénzünk bánhat.
2.8.10. Licitálás Az internetes árverések egyre népszerűbbek, és sokan vesznek részt egy-egy aukción. A licitálások regisztráció után lehetségesek, viszont bárki számára elérhető. Gyakorlatilag a világon szinte bármit meg lehet találni egy-egy ilyen licitálós oldalon. Komoly szabályzatokkal működnek, legtöbb esetben a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó
53
jogszabályait (ugyanis vannak) alkalmazzák. A legjelentősebb az eBay, Magyarországon pedig a Vatera.
2.8.11. PayPal Magyarországon is egyre többen vásárolnak interneten keresztül. Ilyenkor az egyik legbiztonságosabb megoldás, ha PayPal-en keresztül fizetünk. A PayPal számla nyitása ingyenes, érdemes létrehozni egy ilyet, mert ezen keresztül, a vásárlásokon kívül, nagyon kedvező költségekkel és nagyon gyorsan tudunk pénzt utalni a világ minden pontjára. Bankkártyával is lehet fizetni PayPal-en keresztül, nem kell feltétlenül pénzt feltölteni. Biztonságos a rendszer, és ami lényeges, hogy megvédi személyes adatainkat is. Amire szükségünk van egy PayPal számlához az egy dombornyomott bankkártya és internetkapcsolat.
2.8.12. Online banking Az Internet Banking a legtöbb bank rendszerében megtalálható. Elsődleges célja az ügyfelek kényelme, hiszen egyszerűen, biztonságosan, a nap 24 órájában a világ bármely pontjáról a saját számítógépről intézhetőek egyes pénzügyek. Néhány jellemző alapfunkció: aktuális számlaegyenlegek aktuális pénzmozgás a számlákon az igénybevétel korlátozása számlakivonatok belföldi forgalom – egyszeri, állandó és inkasszómegbízás külföldi forgalom belső banki megbízás idegen pénznemben átutalási megbízások áttekintése a leggyakoribb üzleti partnerek címlistájának kialakítása bankkártyák áttekintése és megrendelése, napi limit beállításával POS bankkártyalimitek áttekintése mobilegyenleg-feltöltés. Sok esetben többnyelvű kezelőfelületet találunk.
Másik hasznos funkció a mobiltelefonos banki szolgáltatás. Megfelelő mobiltelefonról ugyanúgy el lehet érni a banki rendszert. Nagyon fontos a biztonság, a megfelelő védelem, mivel pénzügyekről van szó. Léteznek úgynevezett keyloggerek, trojanok (programok), amik sajnos ellophatják bejelentkezési információinkat. A biztonságos bejelentkezéshez és azonosításhoz használják az úgynevezett Tokeneket. A Token egy kódgenerátor, amely egyszer felhasználható számsort generál a belépéshez és 54
tranzakciók megerősítéséhez (azonosító eszközként), illetve megbízás indításához (aláíró eszközként). Ezzel a kóddal lehet aláírni, engedélyezni tranzakciókat.
2.8.13. Legális – illegális? Fizetős szoftverek esetén beszélhetünk általában illegális használatról. A szoftverek napjainkban nagy értéket képviselnek, egyszerű másolhatóságuk miatt viszont gyakoriak a hamisítások. Nemcsak otthoni környezetben, de iskolákban, a kereskedelemben, de még állami szervezeteknél is előfordulnak hamis szoftverek. A hamisítás elméletileg akkor is károsítja a gyártót, és a kiesett, esetleges későbbi fejlesztésekre szánt pénz miatt magát a felhasználót is, hogyha csak a barátjának másol egy példányt a szoftverből. Az egyes szoftverek szerzői jogvédelem alatt állnak. A telepítés előtt el kell fogadnunk egy licencszerződést, ami a program telepítésével hivatalosnak tekinthető, a benne leírtak érvénybe léptek. A szoftver bármilyen, a licencszerződésnek ellentmondó másolása, sokszorosítása jogilag tilos és büntetőjogi vagy polgári peres következményekkel jár. A szabálysértőket a törvények által megszabott legmagasabb büntetés terheli. A másoláshoz, sokszorosításhoz a szerző beleegyezése szükséges. A számítógépek számának növekedésével és az internet használatának elterjedésével az illegális szoftver használata is egyre nagyobb teret kap. A felhasználónál illegális szoftverhasználat akkor fordul elő, ha egy cég alkalmazottja a szoftverről másolatokat készít engedély nélkül, vagy megszegi a licencszerződés szabályait. A végfelhasználói illegális szoftverhasználat formái: - egy licenc telepítése több számítógépre - lemezek másolása a telepítéshez és szétosztáshoz - frissítés használata az új verzió legális megvásárlása nélkül tanulmányi célú, korlátozott feltételekhez kötött, vagy kereskedelmi forgalomba nem hozható licenc használata kereskedelmi célra lemezek csereberéje a munkahelyen vagy azon kívül. Viszonteladói illegális szoftverhasználat során egy viszonteladó előre telepíti a szoftvert a számítógép merevlemezére engedély nélkül, vagy korlátozott feltételekhez kötött szoftvert árusít arra nem jogosult ügyfeleknek (frissítés jogosulatlan ügyfélnek, diákverzió kereskedelmi célú eladása stb.) Illegális szoftverhasználat az interneten akkor fordul elő, amikor a szoftvert az internetről töltik le. Az internetes vásárlásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos vásárlásra. - Az internetes illegális szoftverhasználat formái: - olyan weboldalon kalózkodni, ahonnan a feltöltött programok ingyen, vagy más programokért cserébe letölthetők - aukciós weboldal, ahol hamisított, feltört szoftvereket ajánlanak - helyi hálózaton (LAN) keresztül történő szoftvermásolás A szoftverhamisítás kalózkodás, a jogvédett szoftver illegális sokszorosítása és forgalmazása. A szoftvercsomagban általában hamisított CD-másolatok, kézikönyv, licencszerződés, regisztrációs kártya találhatók.
Sajnos több esetben is előfordult már, hogy az amerikai, Microsoft által bevezetett gyakorlatra hivatkozva Magyarországon is szabtak ki büntetéseket biztonsági másolatok miatt. 55
Hivatalosan egy másolt CD tartása is szoftverhamisításnak minősül, ha a tulajdonos nem tudja felmutatni az eredeti példányt. Két szervezetet meg kell említenünk, az egyik a „szoftverrendőrség”, a másik pedig a BSA, a két fogalom nem ugyanaz. A BSA egy nemzetközi szervezet, ami elsődlegesen ajánlást tesz arra, hogyan tehető legálissá az esetleges illegális rendszer. Ha azonban a későbbiek folyamán nem történik változás, akkor bizony az APEH munkatársai is bekapcsolódnak az ügybe, a szoftverrendőrség szerepét ugyanis ők vették át. A szabad szoftverek esetében más a gyakorlat, másak a felhasználási szabályok. Érdemes tájékozódni ezek használata előtt is, hogy milyen feltételek mellett használhatóak kereskedelmi célokra. Van olyan eset, amikor valaki egyéb módon használja illegálisan az internetet. Akkor beszélhetünk erről, mikor valaki egy magán Wi-Fi hálózatra csatlakozik jogtalanul. Ez azonban a Wi-Fi router tulajdonosának figyelmetlensége miatt történhet, mivel nyitottan hagyta a hálózatát. Ilyenkor megfelelő jel esetén egy másik ember által előfizetett internetkapcsolatot használhatunk.
2.9. Kapcsolattartás Messaging Az internetet sokan használják arra, hogy rokonaikkal, barátaikkal, de akár ügyfeleikkel is tartsák a kapcsolatot. Nemcsak levelezéssel lehet kapcsolatot tartani, hanem sok más módon is. Nagyon népszerűek az üzenetküldő (messaging) rendszerek, mint pl. MSN (Windows Live Messenger), Yahoo! Messenger, AIM (AOL Instant Messenger), ICQ stb. Ezek lényege, hogy valós idejű kommunikáció folyhat a partnerek között, akik valamilyen azonosító alapján (többnyire e-mail cím) léphetnek egymással kapcsolatba. Az üzenetváltás gépelt szövegek segítségével történik. Mindkét fél üzenetei megjelennek, és folyamatosan, listaszerűen követik egymást. A kommunikáció nemcsak egy partnerrel folyhat, hanem csoporttal is. A modernebb szoftvereknél már sok-sok kiegészítő funkció megtalálható. Egyedileg testre szabható küllem, betűtípusok, színek, hangulatikonok („smiley”) mind-mind fokozzák a felhasználói élményt. Ezektől lényegesebb, hogy képesek hanghívásra, videohívásra, fájlcserére, és alkalmazás megosztásra is, valamint közös játékra is. Folyamatosan jelenik meg valamilyen újdonság, amivel kiegészülnek ezek a szoftverek. Többféle kapcsolódási állapot jelölhető be, az elérhető, elfoglalt, illetve géptől távoli állapot mindenhol megtalálható valamilyen formában. Fontos megjegyezni, hogy több programban van naplózás, ami azt jelenti, hogy szöveges fájlban eltárolják az egyes partnerekkel történt beszélgetéseket, dátumozással, időbélyegzőkkel. Így egyes üzenetek, mondatok visszakereshetőek. Ez a funkció kikapcsolható, sok más egyébhez hasonlóan. VoIP VoIP-s (internet-alapú hangátvitel) kapcsolat segítségével minden korábbinál tisztább, és jobb hangminőségen beszélhetünk partnereinkkel. Ezen technológia legismertebb képviselője a 56
Skype. Ez is használható üzenetküldésre, méghozzá egész jól, de sokkal jelentősebb funkciója a telefonálás. Peer-to-peer (P2P), vagyis a neten két végpont kommunikál egymással, nincs közöttük semmilyen központi csomópont. Üzenetváltásra akár 100 partner is képes egyszerre. Lényeges, hogy konferenciabeszélgetésre is alkalmas, éppúgy, ahogy videokonferenciára is, ezeknek a létrehozása pedig egyszerűen megoldható. Létezik magyar nyelven is. Manapság nagyon sok cég használja, vezetékes telefonjuk mellett a Skype-ot, mint ingyenes „telefont”. Az alapszoftver ingyenesen letölthető, használható, több platformra elérhető. Vannak olyan funkciói, amelyek azonban fizetősek, melyek esetenként igencsak jó befektetésnek bizonyulhatnak. Közösségi portálok Egyre többen regisztrálnak különböző közösségi portálokra. Magyarországon a legismertebb az iWiW.hu, és a myVip.hu oldalak. Ezekre az oldalakra meghívás útján lehet bekerülni. Minden tagnak személyes lapja van, ahová kiteheti fényképeit, megadhatja személyes adatait, elérhetőségeit, sőt bemutatkozó szöveget is írhat. A tagok közül többféleképpen kereshet ismerősöket, akiket „meghívhat” az ismerősei körébe. Egy új kapcsolat akkor alakul ki, ha a meghívott fél beleegyezik, illetve elismeri a kapcsolatot. Megtekinthetőek az ismerős adatai, képei, videói. Az ilyen oldalakon belső levelezésre is van lehetőség, sok más funkció mellett. Üzemelnek fórumok, klubok is, de apróhirdetések is feladhatóak, működnek üzenőfalak, valamint különböző játékok is. Sokan használják társkeresésre, ismerkedésre is. Fontos megjegyezni, hogy vigyázni kell, hogy az adatainkat idegenek is könnyen láthatják, így csak óvatosan adjunk meg bizalmas, személyes adatokat. Viszont fel lehet használni ezeket az oldalakat információszerzésre, gyakorlatilag kémkedésre is.
2.10. Irodai alkalmazások 2.10.1. Olcsó irodai, ingyenes szoftver Az alapvető irodai munkákhoz általában szövegszerkesztőre, táblázatkezelőre, előadásszerkesztőre van alapvetően szükségünk. Jó szolgálatot tehet egy levélkezelő rendszer is, esetleg egy fejlett naptárprogram is. Ha nincs szükségünk különleges, mindenképpen Windows-t igénylő programra, akkor egy irodai gépet ingyenesen tehetünk hasznos munkaeszközzé. Amire ehhez szükségünk van, az egy Ubuntu operációs rendszer, egy OpenOffice irodai programcsomag, egy Mozilla Thunderbird levelezőrendszer, ennek kiegészítései (Lightning, és Enigmail), valamint jól jöhet egy Skype telefon és üzenetküldő szoftver is. Mindezek teljesen ingyenesen beszerezhetőek, használhatóak, másolhatóak. Letölthetőek az alábbi weboldalakról: Ubuntu: http://www.ubuntu.com , http://www.ubuntu.hu OpenOffice: http://www.openoffice.org, http://www.openoffice.hu Thunderbird: http://www.mozilla.com (a Lightning ugyanitt, a kiegészítők között található meg) Skype: http://www.skype.hu
57
Az Ubuntu egy Debian alapú szabad, nyílt forrású operációs rendszer, aminek fejlesztői elsősorban a felhasználók igényeit és a használhatóságot tartják szem előtt. Az Ubuntu Linux félévente új kiadással jelentkezik, az egyes kiadásokat pedig 18 hónapig ellátja biztonsági frissítésekkel. Jelenleg az Ubuntu a GNOME grafikus rendszerrel érkezik, de létezik KDE-s változata, a Kubuntu, valamint egyéb változatai is. A telepítő csupán egy CD-ből áll, amelyet a weboldalon mindenki megtalálhat, de más módon is beszerezhető. Az OpenOffice.org szabad irodai szoftvercsomag Windows, Linux és egyéb operációs rendszerekre. A Windowson a Microsoft Office remek alternatívája, mivel nemcsak hogy igen hasonló a tudása, és a kinézete (2003-as verzióig) is, de ismeri a saját OpenDocument formátumokon kívül az összes Microsoftos típust, ezenfelül pedig közvetlenül készíthető a dokumentumokból PDF, de akár Flash is. A programcsomag részei: Writer – szövegszerkesztő, Calc – táblázatkezelő (rendelkezik néhány olyan funkcióval, ami a Microsoft Excelben nem található meg) Impress – prezentációkészítő program. (A prezentációkat tudja Adobe Flash formátumba exportálni, ezzel lehetővé téve, hogy bármilyen számítógépen, ahol telepítve van Flash Player le lehessen vetíteni azokat) Base – adatbázis-kezelő Draw – egyszerű képszerkesztő program (alkalmas folyamatábrák rajzolására) Math – matematikai képletek készítésére és szerkesztésére szolgáló eszköz
A Thunderbird a Mozilla ingyenes levelező kliense, a Microsoft Outlook Express alternatívája. Olyan hasznos kiegészítései vannak, mint a Lightning, ami egy jól használható naptár. A másik az Enigmail, amivel digitális aláírást és titkosítást is beállíthatunk. (A Lightning egy kiegészítő, de külön alkalmazásként is létezik SunBird néven)
2.10.2. Fizetős szoftverek Az irodai alapalkalmazások piacvezető terméke a Microsoft Office. Hasonló a tudása az OpenOffice.org-hoz (kicsit fejlettebb), csak meglehetősen borsos áron érhető el. Felülete a legutóbbi változatban már eltér a korábbiakhoz képest. Ügyelni kell, hogy a dokumentum formátumai is változtak kissé, ami kompatibilitási gondokat okozhat. Ha nem találunk megfelelő szoftvert, akkor készíttethetünk, rendelhetünk egyéni igényeinknek megfelelően. Ezek ára nagyságrendekkel különbözhet egymástól.
58
2.10.3. Hordozhatóság A hordozhatóság azt jelenti, hogy egy szoftver egy másik rendszerbe átvihető, ott is működőképes lesz. Ez azonban sokesetben nincs így. Néhány program pl. csak adott processzor- típussal képes együtt dolgozni. Gyakran egy operációs rendszer különböző verziói között sem hordozhatóak, de még akár rendszerfrissítéstől is függhet.
2.10.4. Hardverkulcs Olyan speciális eszköz, amelynek feladata a számítógépen futó alkalmazások működésének korlátozása, másolásvédelmi vagy licencelési célokból. Olyan speciális információkat tartalmaz, amelyek nélkül a szoftver nem hajlandó vagy nem is képes működni. A szoftver csak akkor működik, miután kommunikál a számítógép megfelelő portjára kapcsolt eszközzel, és ha azt valódinak, hitelesnek ítélte. Mivel a hardverkulcs egy fizikai eszköz, azt sokszorosítani könnyen és nagy mennyiségben elég nehézkes, ráadásul egyedi sorszámmal vannak ellátva, bennük pedig le lehet tárolni egyedi információkat, így a másolásvédelem megvalósításának kedvelt módja értékesebb szoftverek esetén.
2.10.5. Biztonsági mentés Meg kell említeni a biztonsági mentést, mint az adataink védelmének egy formáját. Előfordulhat, hogy valamilyen rendszerhiba, vagy fizikai behatás következtében számítógépünk (és a rajta lévő adatok) sérülnek, vagy elvesznek. Ez ellen lehet védekezni azzal, ha bizonyos időközönként biztonsági mentést csinálunk a rendszerünk fontos adatairól. Ezt érdemes egy különálló eszközre (pl. DVD-re, másik winchesterre) megtenni, ami nincs állandóan a rendszerben. Így tartósan tárolhatjukk rendszerünk egy korábbi állapotát. Ha rendszerhiba lépne föl, akkor ezt a korábbi állapotot vissza lehet állítani a biztonsági mentésből. Fontos, hogy a biztonsági mentéseinket ugyanolyan biztonságban tudjuk, mint számítógépünket, mivel ez is tartalmazhat személyes, titkos információkat (jelszavak, szerződések stb.)
59
3. Szabad szoftverek 3.1. GUI, X Ez az eredetileg az un. “Athena project” nevű fejlesztés hozta létre 1984-ben ezt a szabványos UNIX GUI alapot. 1988-tól “X Consortium”. Az X specifikáció szabadon hozzáférhető. Az Xfree86 és az X.org az X Linux-os implementációja. Felépítése klies-szerver rendszerű: •
X server: Az övé a konzol, fogadja a felhasználói igényeket, továbbítja a megfelelő kliensnek és megjeleníti a kliens válaszait.
•
X kliens: Maga az alkalmazás, amit X környezetben futtatunk. Futhat egy másik gépen is. Az ott futó kliens a hálózaton a TCP/IP felett futó X protokoll segítségével kommunikál a szerverrel.
Az X definiál egy Xlib nevű függvénygyűjtemény könyvtárat. A kliens, annak érdekében, hogy egy adott outputot elérjen egy Xlib-függvény hívást küld az X szervernek. Viszonylag kevés adat megy át, tehát hálózatban is gyors a módszer. •
Window Manager: speciális X kliens, ami a képernyő-felületet kezeli. Ugyanis sem az X alkalmazást, sem a kiszolgálót nem érdekli, hogy mi és hol jelenik meg.
•
Toolkit: Egy adott kliens-alkalmazás fejlesztése során hamar kiderül, hogy az Xlib meglehetősen minimalista és nem tartalmaz használható kontrol elemeket. Ezért hozták létre az un: widget library-t. Ez az API tartalmaz gombokat, és egyéb kontrolokat. Megvalósítások: o Athena widget library o Motif o Gtk (Gimp) o Qt (KDE) o LessTif
•
Desktop Environment: Megpróbál standardizálni a toolkitek sokfélesége felett, ad egy egységes kezelőfelületet fájlkezelővel és kontrol panellel.
A X –nek tehát két elterjedt megvalósítása is versenyben van Linux környezetben. A Debian jelenlegi verziója az X.org-ot javasolja telepítésre.
60
3.1.1. X.org kiszolgáló The X.Org Server (officially the X.Org Foundation Open Source Public Implementation of X11) is the X server in the official reference implementation of the X Window System. The current stable release is 1.5.0, which is part of X11R7.4, which was released on 10 September 2008[1]. It is both open source and free software.
3.1.2. Az X.org beállítása dpkg-recofigure xserver-xorg Kérdések sorozata jelenik meg:
1. kérdés: legyen-e automatikus hardverfelismerés?
A megfelelő illesztőprogram kiválasztása 61
Videovezérlő hardver azonosítása
A hardver helye
62
Képernyőmemória mennyisége Ezek után néhány kérdés az egérrel és a billentyűzettel kapcsolatban, majd kérhetjük a kész konfiguráció mentését. Az X kiszolgáló verziószámától függően előfordulhat, hogy a képernyővel kapcsolatban tesz fel még néhány kényelmetlenül nehéz kérdést, ezért jó tisztában lennünk, mit is tud a monitorunk. A jelenlegi „érdekes” monitorfelbontások mellett és mivel a Debian „testing” még nem olyan kiforrott ezen a téren, elkerülhetetlen elehet a konfigurációs állomány kézi szerkesztése.
3.1.3 Az xorg.conf ájl Az Xorg konfigurásiós állománya az xorg.conf, ami az /etc/X11 mappában van. Telapítéskor már tartalmaz egy alapértelmezett beállítást és gazdagon van tűzdelve megjegyzésekkel is. Tartalma elkészíthető: # Xorg -configure
Az új fájlt tesztelhetjük: 63
# X -config /root/xorg.conf.new
Ha elindult egy fekete fehér tarka felületet látunk, amin egeret használhatunk. Kilépés: CtrlAlt-Backspace. Félautomata beállítás: # xorgconfig
Miután véglegesítettük a beállításokat startx-szel indítható a grafikus felület. Ez egy parancsfájl, ami az x kiszolgálót és grafikus alkalmazásokat is indít az alábbi rendben: • Ha létezik a felhasználó könyvtárában .xinitrc fájl, végrehajtódódnak a benne levő parancsok. • Az XSESSION változó tartalmának megfelelő /etc/X11/Sessions/ -beli munkamenetet hajtja végre. (Az XSESSION beállítható /etc/rc.conf –ban, hogy alapértelmezést kapjon valamennyi, a rendszert használó felhasználó). A képernyőfelbontás beállítását a fájl „Screen” vagy „Monitor” szekciójából határozza meg a szerver. Az Xorg a HorizSync és VertRefresh értéket nézi a „Monitor” szekcióban és ebből találja ki a felbontást. Ehhez csak akkor nyúljunk, ha a „Screen” módosítása nem segít. Egyébiránt a monitorokhoz adott felhasználói útmutató mindig segít a beállításban. (Ne kísérletezgessünk, ha csak nem akarjuk megnézni, mekkorát durran a monitorunk egy rossz beállítással!!!) Egy példa: Section "Screen" Identifier "Default Screen" Device "S3 Inc. ProSavage KN133 [Twister K]" Monitor "Generic Monitor" DefaultDepth 24 # Skipping some text to improve readability SubSection "Display" Depth 24 Modes "1024x768" EndSubSection EndSection
A billentyűzet és az egér kisebb gond, a menüvezérelt beállítással rendszerint megoldható:
64
Section "InputDevice" Identifier "Generic Keyboard" Driver "keyboard" Option "CoreKeyboard" Option "XkbRules" "xorg" Option "XkbModel" "pc105" Option "XkbLayout" "hu" EndSection Section "InputDevice" Identifier "TouchPad Mouse" Driver "mouse" Option "CorePointer" Option "Device" "/dev/input/mouse0" Option "Protocol" "IMPS/2" Option "ZAxisMapping" "4 5" EndSection
Gyakorlat: 1. Telepítsünk a rendszerünkre X.Org kiszolgálót és optimalizáljuk a gépünkhöz!
3.2. Gnome A Gnome egy kényelmes és roppant felhasználóbarát grafikus felhasználói munkakörnyezet. Szabad szoftver és az erőforrásigénye sem nagy. Indításakor az alapértelmezett indítóképernyő jelenik meg panelekkel, ablakokkal és különféle ikonokkal.
Gnome munkaasztal
65
A Gnome munkaasztal legfőbb összetevői a következők: Asztal A környezet összetevői mögött található. Más elemeket lehet helyezni rá, pl indítóhivatkozásokat, fájlokat. Panelek A panelek alapesetben a képernyő alján és tetején helyezkednek el. Testre szabhatóak, de induláskor a felsőn a főmenü, a dátum és idő és néhány alkalmazás indítóikonja található. Az alsó a futó futó alkalmazásokat mutatja és munkaterületek közötti átkapcsolásra ad lehetőséget. A programok jellemzően ablakokban futnak, ezeken keresztül kommunikálnak. Az ablakok átméretezhetők és mozgathatók a munkaterület jobb kihasználása érdekében. Tetejükön található címsorral és sarkukban vezérlőkkel rendelkeznek, melynek segítségével az ablak minimalizálható, maximalizálható és bezárható. Munkaterületek A munkaasztal eleinte 4 példányban él. Az ablakok egy munkaterülethez tartoznak. A munkaterület az ablak lekicsinyítésén, vagy háttérbe helyezésén túl egy új eszköz annak meghatározására, hogy mit lássunk a képernyőn. Tulajdonképp virtuális munkaasztalokról van szó. melyek azonos menüket és paneleket tartalmaznak. Az alkalmazások elhelyezkedését megjegyzik a munkaterületek.
Munkaterület váltó Fájlkezelő A Gnome beépített fájlkezelője a Nautilus. Hozzáférést biztosít a fájlokhoz, mappákhoz és alkalmazásokhoz. Menük A felső panelen menük találhatóak. A programok indításához az Alkalmazások, a számítógépen vagy a hálózaton lévő helyek megnyitásához a Helyek, a számítógép testreszabásához, a GNOME-mal kapcsolatos segítséghez valamint a GNOME-ból való kijelentkezéshez és a számítógép leállításához használjuk a Rendszer menüt.
Menük Az Alkalmazások menü almenük rendszeréből áll, melyekből elindíthatók a számítógépre telepített alkalmazások. Az egyes almenük kategóriákat jeleznek. Így a Hang és videó almenüben CD-lejátszó és hangfelvevő programokat talál. Alkalmazás elindításához tegye a következőket: 1. Kattintson az Alkalmazások menüre. 2. Mozgassa az egeret a megnyitni kívánt alkalmazás kategóriáját jelző menüre. Az almenük sorra megnyílnak, ahogy az egérrel a kategóriák nevei fölött elhalad. 3. Kattintson az alkalmazáshoz tartozó menüelemre.
66
Új alkalmazás telepítésekor az automatikusan bekerül az Alkalmazások menü megfelelő kategóriájába. Ha például azonnali üzenetküldő vagy VoIP programot, esetleg FTP-klienst telepít, azt az Internet almenüben találhatja majd meg.
Forrás: Gnome - Súgó A Helyek menüből gyorsan érheti el a különböző, a számítógépen vagy a helyi hálózaton lévő fájlokat és mappákat. A Helyek menüből a következők érhetők el: * A felhasználó Saját mappája * Az Asztal könyvtár, melynek tartalma megjelenik a munkaasztalon. * A Nautilus fájlkezelőben beállított könyvjelzők. További információkat a 6.6.18. szakasz ― Using Bookmarks For Your Favorite Locations fejezetben talál. * A Számítógép hely, ahonnan elérhető az összes meghajtó. * A Nautilus CD/DVD-készítő mappája. További információkat a 6.10. szakasz ― Writing CDs or DVDs fejezetben talál. * A helyi hálózat.
Forrás: Gnome - Súgó A helyek menü utolsó 3 eleme speciális alkalmazást indít hálózati kiszolgálóhoz történő kapcsolódás, fájlkeresés, illetve legutóbb megnyitott dokumentumok listájának megjelenítése céljából. A rendszer menü testreszabási, beállítási lehetőségeket tartalmaz. Itt a Súgó, a kijelentkezés, a leállítás és hasonló funkciók menüje is. Gyakorlat: 1. Indítsunk az első munkaterületen számológépet, a másodikon webböngészőt! 2. Adjunk egyedi hátereret munkaasztlunknak!
3.3. Fájl műveletek 3.3.1. A Nautilus fájlkezelő A Nautilus fájlkezelő egyszerű és integrált lehetőséget ad a fájlok és alkalmazások kezelésére. A fájlkezelő az alábbiakra használható: • Dokumentumok és mappák létrehozása • Fájlok és mappák megjelenítése • Fájlok keresése és kezelése • Parancsfájlok és alkalmazások futtatása • A fájlok és mappák megjelenésének testreszabása • A számítógép speciális helyeinek megnyitása • Adatok írása CD-re vagy DVD-re • Betűkészletek telepítése és eltávolítása
Forrás: Gnome - Súgó
67
A Nautilus fájlkezelő Segítségével áttekinthetjük az elérhető mappaszerkezet felépítését és az egyes mappákban található fájlok listáját. Feladata, hogy vizuálissá tegye, fogd és húzd technikával segítse a fájlok mappákba rendezését. A Nautilus egy keretrendszer, ami a munkasztalt is alkalmassá teszi fájlkezelésre. A Nautilus mindig fut a GNOME használata során. Egy új Nautilus ablak indításához kattintson duplán a munkaasztal egy megfelelő ikonjára, ilyen például a Saját mappa vagy a Számítógép, vagy válasszon egy elemet a Helyek menüből a felső panelen. A Nautilus részei: A Nautilus menüje
A Nautilus eszköztára 68
A Nautilus helyek menüje
A Nautilus faszerkezet böngészője
A Nautilus fájllistája
A Nautilus állapotsora
Objektum tulajdonságainak megjelenítése a Nautilusban
69
3.3.2. A Kuka
A kuka egy mappa, ahová törölt fájlok átmenetileg áthelyeződnek. Meggondolatlan vagy véletlen törlés után innét visszaszerezhetőek. Végleg eltávolíthatóak a „Kuka ürítése” gombbal.
A kuka
Gyakorlat: 1. Végezzük el az alábbi fájl és mappaműveleteket! • • • • • • •
Új mappa létrehozása; Új szöveges dokumentum készítése; Fájl áthelyezése; Fájl átnevezése; Fájl másolása; Fájl törlése; Kuka ürítése;
70
3.4. Nyomtatás Rendszerünk nem lehet komplett munkaállomás nyomtató telepítése nélkül. A CUPS (Common Unix Printing System) nyomtató-rendszer fejlett megoldást biztosít a mai, korszerű nyomtatók használatához. A Gnome pedig jól illeszkedve a CUPS-hoz kényelmessé teszi a nyomtatókezelést. Ha SaMBa is megfelelően konfigurálva működik a gépünkön, akár MS Windows által használt távoli nyomtatóra is küldhetünk nyomtatási feladatot. A rendszer menüben megtaláljuk a telepített nyomtatók listáját:
Nyomtatók
Nyomtató hozzáadása 71
Gyártó kiválasztása
Modell kiválasztása 72
Nyomtató nevének megadása
Egy nyomtatót kiválasztva menedzselhetjük a ráküldött nyomtatási feladatokat:
Nyomtató állapota Gyakorlat: 1. Telepítsünk egy hálózatban elérhető nyomtatót a rendszerünkhöz! 73
3.5. Az OpenOffice 3.5.1. OpenOffice.org Az OpenOffice.org egy Open Source (Nyílt Forráskódú) közösségi projekt, amely egy új generációs irodai alkalmazáson dolgozik. Ugyanakkor az OpenOffice.org jelenti magát az irodai csomagot, ami szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő, rajzoló és egyéb alkalmazásokat tartalmaz. Az alkalmazásokhoz számos szűrő áll rendelkezésre, melyekkel a legtöbb irodai csomaggal készült állományok olvashatóak, mint például az elterjedt Microsoft Office csomag által készített Word, Excel, PowerPoint fájlok. Létezik FreeBSD, Linux, Macintosh, Microsoft Windows és Solaris operációs rendszeren futó verziója is. A csomagot folyamatosan fejlesztik és készül belőle angol és MAGYAR változat is. A programcsomag minden verziója szabadszoftver, tehát teljesen INGYENESEN használható akár otthon, akár az irodában, tetszőleges számú számítógépen. (forrás: http://www.openoffice.hu/)
Forrás: http://www.openoffice.hu/ 74
Az OpenOffice indítása Fejlesztését a StarDivision kezdte, majd őket a Sun vásárolta fel. A projektet támogatja, de engedi szabadon fejlődni és nem teszi kereskedelmi szoftverré. A szoftver a 2.4.1 –es magyar nyelvű verziónál jár e kiadvány készítésekor. Magyar fordítása teljes. Teljes, magyar nyelvű dokumentáció érhető el itt: http://hu.openoffice.org/about-documentation.html
3.5.2. Az OpenOffice.org csomag A WRITER az OpenOffice.org szövegszerkesztője. Gyakorlatilag általánosan használható, korszerű szövegszerkesztő, ami alkalmas egyszerű levelek gépelésén túl akár ekkora terjedelmű és beágyazott képeket, ábrákat, táblázatokat tartalomjegyzéket, tárgymutatót , stb. tartalmazó teljes könyv készítésére. Írás közben a helyesírás-ellenőrzés folyamatosan működik. A piaci termékek igazi ellenlábasa. A CALC táblázatkezelő program. Számokat és képleteket, függvényeket megadva összetett kalkulációt, nyilvántartást, kimutatást készíthetünk vele. Az adatokat diagramon ábrázolhatjuk, ízlésesen tálalhatjuk. Multimédia prezentációk készítésére alkalmas eszköz az IMPRESS. A bemutató izgalmas vetítési effektusokkal gazdagítható. A DRAW egy egyszerűen használható rajzeszköz. Illusztráció, folyamatábra, diagram készíthető vele. Felhasználóbarát adatbázis-kezelő a BASE. Adatbázis készítését, meglevő adatbázishoz kapcsolódva az adattartalom manipulálását teszi lehetővé. Készíthetünk vagy módosíthatunk vele táblákat, űrlapokat, lekérdezéseket és jelentéseket. 75
Gyakorlat: 1. Telepítsük az OpenOffice csomagot! 2. Másoljunk a gépünkre egy más irodai csomagban készült dokumentumot és próbáljuk megnyitni!
3.6. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztők segítségével formázott, szöveges dokumentum készítésére van lehetőségünk. Manapság a legegyszerűbb szövegszerkesztővel szemben is elvárás, hogy az anyagot betű, bekezdés és oldal szinten is mindenféle tipográfiai és egyéb díszítő elemmel tudja gazdagítani. Ugyanakkor átjárhatóságot kell biztosítania más szoftverek felé, alkalmasnak kell lennie különféle objektumok befogadására, úgymint: képek, ábrák, táblázatok. Nélkülözhetetlen, hogy a kvázi piacvezető termék formátumát megbízhatóan olvassa és írja. Mint a mai szövegszerkesztők, a WRITER is beépített nyelvi funkciókkal rendelkezik, ami lehetőséget nyújtanak az elkészített dokumentum nyelvtani ellenőrzésére. Ezek az eszközök lehetőséget nyújtanak az elválasztás, a helyesírás-ellenőrzés megkönnyítésére.
Az OpenOffice WRITER 76
3.6.1. Alapfogalmak Az alábbiakban a szövegszerkesztésben használt alapfogalmakat tisztázzuk: - a karakter a szöveg legkisebb egysége, alfanumerikus szimbólum, - a bekezdés logikai egység, egy paragrafus, a szöveg két újsor-kocsi-vissza [ENTER] közötti része; az eszköztáron található gomb bekapcsolásával egyértelműbben követhetőek az alapesetben nem látható karakterek, amik jellemzően a szöveg formáját befolyásolják, így ezáltal érthetőbbé válik a dokumentum felépítése; itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az [ENTER] billentyűt nem új sor létrehozására használjuk ó és semmiképp sem a margót elérve kérünk új sort, hiszen ezt automatikusan kapjuk; csakis bekezdést definiálunk vele. - a margó az oldal tetején, alján és a lap két szélén, a szövegen kívül eső terület, - a szakasz a dokumentum tagolásának nagyobb egysége; egy szakaszt a dokumentum többi részétől eltérő oldalbeállítással, szövegképpel lehet formázni, - a hasáb egy szövegből képzett oszlop. A különféle formázási beállításokat mindig a nyers szöveg begépelése után ajánlott megtenni. A szakaszok és bekezdések helyét előre próbáljuk kitalálni. Nem lehet elégszer említeni a jó tanácsot, hogy készítsünk gyakori mentést a munkánkról, áramszünet vagy más hiba bármikor bekövetkezhet.
3.6.2. A WRITER felépítése
Menü Vonalzó
Eszköztárak
Munkaterület a szerkesztés alatt álló dokumentummal
Állapotsor
Az OpenOffice WRITER felépítése 77
Az eszköztárakon található gombokkal a WRITER menüből is hozzáférhető, de jellemzően gyakran használt parancsait érhetjük el. Az eszköztárak szabadon be és kikapcsolhatóak, igény szerint felépíthetőek és helyezhetőek el a képernyőn bárhol. Hasznos segédeszköz a vonalzó, ami a dokumentum fölött és mellett is megtalálható.
3.6.3. Dokumentum megnyitása és mentése
Új dokumentum megnyitása
Dokumentum mentése más formátumban 78
3.7. Szöveges dokumentum 3.7.1. Karakterformázás Karakterek formázásakor a művelet mindig a kijelölt részre vonatkozik. Itt is igaz, hogy egyébként a „Formátum/Karakter” menüpontban elérhető funkciók közül sok gyakran használt beállítás az eszköztáron is megtalálható.
Betütípus és méter megadása
Izgalmas hatások: színek, aláhúzás, térbeliség….
79
Felső és alsó index, valamint szövegorientáció
Hiperhivatkozás beállítása, hátha webet szerkesztünk 80
A szövegnek egyedi hátteret adhatunk.
3.7.2. Bekezdés formázása Bekezdés formázásakor legyünk figyelemmel az [ENTER] jelek elhelyezésére. Ugyanakkor elegendő a bekezdésen belül állnunk a szövegkurzorral, a formázás a teljes bekezdésre fog vonatkozni. Kijelölhetünk persze hosszabb, több bekezdésből álló szövegrészt is.
Legfontosabb a bekezdés határainak definiálása. Ez a vonalzón is megtörténhet. 81
A szöveg elrendezése, amit inkább eszköztárra kattintva adunk meg.
A szöveg elválasztására vonatkozó beállítások 82
A bekezdések egymás után, automatikusan megszámozhatóak
Tabulátorpozíciókat adhatunk meg. A tabulátor karakter eddig a pozícióig fog tartani. 83
A bekezdés első karaktere / szava, mint iniciálé jelenhet meg.
A bekezdés szegélyezésére és árnyékolására van lehetőség. 84
A bekezdésnek egyedi háttér adható.
3.7.3. Oldalbeállítás A dokumentum adott lapméretben fog megjelenni a képernyőn, de az oldalbeállítás meghatározása még fontosabb a majdani nyomtatás érdekében.
Legfontosabb a lapméret, laptájolás és a margók méretének megadása 85
Az is itt adható meg, hogy a dokumentum hány hasábos legyen alapértelmezés szerint
Az oldalstílus részeként adható meg, hogy élőfejet és élőlábat kívánunk-e megjeleníteni a lapokon. 86
3.8. Számolótábla A szövegszerkesztés mellett a számítógépet gyakran használjuk nyilvántartások vezetésére, számítások elvégzésére. Az irodai programcsomagok rendszerint két hasonlónak tűnő megoldást is szállítanak és nehéz eldönteni, hogy agy probléma megoldását melyikkel érdemes kezdeni. A megoldást a reláció fogalmának megértése segíti. Táblázatkezelésnél az adathalmaz általában a valóság egyféle objektumának több entitásából áll és az előre meghatározott számolási eljárások kerülnek előtérbe, amit az adataikon kell elvégezni. Táblázatkezelővel így a CALC-Kal is a rögzített számokkal képletek segítségével műveleteket végezhetünk. Beépített függvényeket is igénybe vehetünk a számításainkhoz. A számunkra érdekes adattartalmat grafikonon ábrázolhatjuk. Ha nyilvántartást vezethetünk, különféle szempontok szerint sorba rendezhetjük, feltételtől függően válogathatunk közülük.
3.8.1. A CALC felhasználó felülete Menü
Eszköztárak
Képlet eszköztár Cella
Munkaterület
Gördítősáv
Munkalapok Állapotsor
OpenOffice.org CALC 87
A dokumentum egy munkafüzet, ami munkalapokból, azaz táblázatokból áll. A táblázat oszlopokból és sorokból áll. Az oszlopokat az ABC betűivel, a sorokat pedig számokkal azonosítjuk. A metszéspontokban vannak a cellák, melyeket az oszlop és sorazonosítóval határozunk meg. A cella a legkisebb beviteli egység. Tartalma lehet szöveg, szám, stb. Ez lehet beírt konstans, vagy számított érték, olyan módon, hogy a cella nem adatot, hanem számítást / képletet tartalmaz. Nagyobb egység a cellatartomány. Ezt a bal felső és a jobb alsó sarok megadásával azonosítjuk.
3.8.2. Munkafüzet megnyitása, mentése
OpenOffice.org CALC Munkafüzet megnyitása a WRITER-nél megadott módon történik. Mentés lehetséges más elterjedt táblázatkezelőnek megfelelő formátumban.
88
3.8.3. Adatbevitel Első lépésként ki kell választanunk, melyik cellába szeretnénk írni. Az adatbevitel a képlet eszköztáron történik: OpenOffice.org CALC szerkesztőléce, a képlet eszköztár Balról jobbra haladva a képlet eszköztár elemei a névdoboz, ami megjeleníti a jelenlegi cellára, a kijelölt cellatartományra vagy a terület nevére mutató hivatkozást. Megnyitja a Függvénytündért, ami a képletek szerkesztését segíti. Mégsem. Használhatunk ESC billentyűt. Bevitel elfogadása és a cella tartalmába írása. Használhatjuk az ENTER billentyűt. Ezeket követi a beviteli sor. A cellatartalom a cella újbóli kiválasztásával ugyanitt módosítható. Tartalma a DELETE billentyűvel törölhető.
3.8.4. Hivatkozások Ha nem konkrét konstansokat írunk a táblázatba, hanem számításokat végzünk más beírt adatokkal, azokra nyilván hivatkoznunk kell a képletekben. A hivatkozás lehet: - relatív, ilyenkor a táblázatkezelő figyelembe veszi a cellák egymáshoz viszonyított helyzetét (ez az alapértelmezés); másoláskor, ha ilyen hivatkozást tartalmazó cellát mozgatunk, az új helyen a hivatkozások tartalma is elmozdul, - abszolút, ami mindenképp egy adott cellára mutat, - vegyes, ami a fenti két típus kombinációja, vagyis az oszlop és sorazonosító hivatkozásának típusa eltérő. Az OpenOffice.org képes az aktuális hivatkozást, amelyen a kurzor jelenleg az adatbeviteli sorban áll, relatívból abszolútba, illetve visszafelé konvertálni a Shift+F4 billentyűkombináció segítségével. Ha relatív címzéssel indul (például: A1), akkor a billentyűkombináció első megnyomását követően a sor, illetve az oszlop egyaránt abszolút hivatkozásra módosul ($A$1). A második alkalommal csak a sor (A$1), a harmadik alkalommal pedig csak az oszlop ($A1) hivatkozástípusa módosul. Ha a billentyűkombinációt újra megnyomja, akkor mind a sor-, mind pedig az oszlophivatkozások visszaváltanak relatív címzésre (A1). Forrás: OpenOffice.org Súgó
89
Gyakorlat: 1. Készítsük el az alábbi egyszerű táblázatot! gyümölcs Alma Körte Barack
egységár 120 134 167
mennyiség 54 56 72
2. Írjuk be az Euro árfolyamát az F1 cellába
3.9. Táblázatkezelés
3.9.1. Cellaformázás A Formátum menü az adatok gazdagon díszített tálalását teszi lehetővé:
Cella adattípusának megadás 90
A cellákba beírt adatok megjelenési formáját befolyásolhatjuk a megfelelő kategória és formátum megadásával. A kategóriák: - összes: Itt valamennyi formátumdefiníció megjelenik, - egyéni: Egyéni számformátumok alakíthatóak ki, ha nincs megfelelő az előre definiáltak között, szám: Általános számformátum. Ezen belül adható meg a tizedeshelyek, bevezető nullák száma, - százalék: Százalékban megadott adat esetén használjuk, - pénznem: Szám után a pénznem kijelzése is megtalálható, - dátum: Dátum tárolására alkalmas formátum. Számos formáját kérhetjük a dátum prezentálásának, idő: Idő tárolására alkalmas formátum; számos formáját kérhetjük az idő prezentálásának, - tudományos: A normál forma használatával leírt szám, azaz 10 hatványaként írunk le mindent, - szöveg: Tetszőleges karakterfüzér. -
Cellába írt karakterek jellemzői
91
Izgalmas hatások: színek, aláhúzás, térbeliség….
Szöveg igazítása a cellán belül, szövegorientáció és tördelés
92
Szegélyek, árnyékok
Cella egyedi háttere
93
Cella tartalma védhető a véletlen vagy avatatlan módosítás ellen
3.9.2. Számítási műveletek A táblázatokat jellemzően nem statikus tartalommal hozzuk létre. Fő alkalmazási területük a számítási műveletek nagy adathalmazon történő elvégzése. Ehhez képletekre van szükségünk. A képlet egy számokat, műveleti jeleket, zárójeleket, cellahivatkozásokat, függvényeket és logikai kifejezéseket azaz operátorokat és operandusokat tartalmazó dinamikus műveletsor. Az alábbiakban egy kivonat következik a CALC súgójából: Aritmetikai operátorok: (Ezek az operátorok számszerű eredményeket adnak.) Operátor + (Plusz) - (Mínusz) - (Mínusz) * (csillag) / (Osztásjel) % (Százalék) ^ (Hiányjel)
Név Összeadás Kivonás Negáció Szorzás Osztás Százalék Hatványozás
Példa 1+1 2-1 -5 2*2 9/3 15% 3^2
94
Összehasonlító operátorok (Ezek az operátorok igaz vagy hamis eredményt adnak vissza.) Operátor = (egyenlőségjel) > (Nagyobb mint) < (Kisebb mint) >= (Nagyobb vagy egyenlő) <= (Kisebb vagy egyenlő) <> (Egyenlőtlenség)
Név Egyenlő Nagyobb mint Kisebb mint Nagyobb vagy egyenlő Kisebb vagy egyenlő Egyenlőtlenség
Példa A1=B1 A1>B1 A1
=B1 A1<=B1 A1<>B1
Szöveges operátorok (Az operátor különálló szövegeket egyesít egyetlen szöveggé.) Operátor & (és)
Név szövegösszefűzés AND
Példa "Hét" & "fő" eredménye "Hétfő"
Hivatkozásoperátorok (Ezek az operátorok cellatartományokat egyesítenek.) Operátor Név Példa : (Kettőspont) Tartomány A1:C108 ! (Felkiáltójel) Metszet SUM(A1:B6!B5:C12) A metszet összes cellájának összegét számolja ki, ebben a példában a B5-ös és B6-os cella összege a kapott eredmény.
Forrás: OpenOffice.org Súgó Minden képlet egyenlőség jellel (=) kezdődik. Összeállításuknál a matematikában szükséges precedencia sorrendet kell figyelembe venni.
3.9.3. Függvények A függvény matematikai fogalom szerint változó bemeneti adatokból, mennyiségekből meghatározott kimenetet generál. A számítástechnikai fogalmak szerint eljárás, ami egy adott feladatot végrehajt. A CALC minden függvénye egy adott feladat megoldására alkalmas. A képlet eszköztáron a megnyomásával a Függvénytündért indíthatjuk, ami segít a szükséges függvény megtalálásában és a megfelelő paraméterek, argumentumok megadásában.
Függvénytündér
95
A Függvénytündérben a függvények kategóriákba vannak sorolva: - adatbázis: Akkor használhatók, amikor az adatok olyan sorokba vannak szervezve, melyek egy típus egy entitását tartalmaznak. - dátum és idő: dátumok és időpontok beszúrására, valamint átalakítására alkalmasak. pénzügyi: Pénzügyi számításoknál használt függvények. - információ: A kategória az információs függvényeket tartalmazza. - logikai: Bool algebra függvények. - matematikai: Matematikai számításokból ismert függvények. - tömb: Adattömbökön és mátrixokon dolgozó függvények. - statisztikai: Statisztikai számításoknál használt függvények. - munkafüzet: munkafüzet-kezelő függvények. - szöveg: Karakterfüzéreken dolgozó függvények. A függvény általános alakja: függvénynév(paraméterek….) Gyakorlat: 1. Készítsünk el egy teljes (10-es) szorzótáblát (vegyes hivatkozásokkal)! 2. Egészítsük ki korábbi táblázatunkat érték és érték Euro-ban oszlopokkal! gyümölcs Alma Körte Barack
egységár 120 134 167
mennyiség 54 56 72
Érték
Érték (Euro)
3.10. Adatbáziskezelés A BASE az OpenOffice.org adatbáziskezelője. Relációs adatbázis-kezelő rendszer, mely több platformon is elérhető. Használatára jellemzően olyankor van szükség, ha több típusú objektum előfordulásait, illetve ezek tulajdonságait szeretnénk kezelni és ezek az objektumok valamilyen kapcsolatban is állnak egymással. Ennek a kapcsolatnak a kezelése az, ami meghaladja a táblázatkezelő feladatkörét. Az adatok tárolásának szervezettsége alapvetően meghatározza az adatbázis-műveletek hatékonyságát. Mára kidolgozott szabályrendszer van érvényben, amit normalizálásnak neveznek. E módszertan ismertetése meghaladja ennek a jegyzetnek a lehetőségeit. Akkor lehet hatékonysági és konzisztencia követelményeknek megfelelni, ha az egymással szemantikailag összefüggő adatokat együtt tartják, a függetleneket pedig elkülönítik. Ugyanakkor elkerülik ugyanazon információ többszörös tárolását. Az egy egyedtípushoz tartozó egyedelőfordulásokról egy-egy táblában tároljuk a rájuk jellemző tulajdonságtípusok tulajdonságelőfordulásait. Az egyedtípust táblának, az egyedelőfordulást a tábla egy sorának, a tulajdonságtípust mezőnek, a tulajdonság előfordulást a mező adattartalmának feleltetjük meg. 96
3.10.1. Adatbázis tervezés - meghatározzuk az adatbázis célját; - kitaláljuk, milyen táblák szükségesek; - meghatározzuk a szükséges mezőket; - kapcsolatokat állapítunk meg; - a tervet finomítjuk, normalizálunk. Kulcs és index A kulcs egy-egy sor / entitás egyedi azonosításához szükséges. Emellett definiálhatunk indexeket, melyek egy sor, vagy csoport kikeresését gyorsítják meg. Gyorsítjuk a keresést és a rendezést, a lekérdezéseket és a csoportosításokat. Kapcsolatok: Az adatbáziskezelés fontos eleme a reláció vagyis a kapcsolat tartása bizonyos egyedtípus előfordulásai és más egyedtípus előfordulásai között. Lerágott csont a kutya és a gazda. Hiszen különböző táblában a helyük és könnyen belátható, hogy egy gazdának több kutyája is lehet. Ezt a problémát a kapcsolat fokával írjuk le.
3.10.2. Munka a BASE-zel
Indulás az Adatbázistündérrel
97
Új adatbázis
Az ablak bal oldalán láthatjuk az adatbázis kezeléséhez és a prezentálásához szükséges lehetőségeink listáját. Ezeket létrehozhatjuk és módosíthatjuk manuálisan és tündérrel is. Az SQL nyelv ismerete esetén lehetőségünk van annak szintjén is beavatkozni.
Adatbázis mentése 98
3.10.3. Táblák
Tábla létrehozása
Mezők adattípusának meghatározása
A példa kedvéért egy másik táblában az ügyfél látogatásait regisztráljuk 99
A gyors keresés érdekében ügyfélszámra, esetleg névre is indexelünk
3.10.4. Kapcsolatok
Eszközök – relációk
Reláció tulajdonságai 100
Hivatkozási integritás megtartásának nevezzük a problémakört, hogy mit is kell tenni, ha két kapcsolódó egyedelőfordulás közül az egyiket módosítják vagy törlik. Az olyan kapcsolódó entitások esetében, amelyekben a hivatkozási integritás érvényes, megadhatjuk, hogy automatikusan kaszkádolt frissítés vagy kaszkádolt törlés történjen. Azaz összefüggően frissülnek vagy törlődnek adatok a táblákban.
3.10.5. Adatbevitel és manipuláció
Adatbevitel
Sorba rendezés
Keresés 101
Adatok szűrése egy vagy több feltételnek megfelelően Gyakorlat: 1. Készítsünk el a fenti adatbázist! 2. Készítsünk egy kutyák és gazdáik nyilvántartására szolgálóadatbázist!
3.11. Lekérdezések adatbázisból 3.11.1. Lekérdezés A lekérdezés egy olyan szűrés, aminek a kimenete egy vagy több tábla bizonyos sorainak, illetve azok mezőinek a feltétel szerint leválogatott listája.
Lekérdezés a 2008. február 28 előtti ügyféllátogatásokról 102
3.11.2. Űrlap Az űrlap egy felhasználóbarát panel, amin keresztül táblák vagy lekérdezések adatait láthatjuk, vagy akár módosíthatjuk.
A készülő űrlap adatforrása a fenti lekérdezés legyen!
Jelenjen-e meg fennálló relációnak megfelelő alűrlap, azaz láthatjuk egyszerre egy ügyfél törzsadatait és a hozzá tartozó látogatások adatait is.
103
Tálalás
Mire legyen használható az űrlap?
104
Milyen színű? Ezek után az elnevezés és a mentés következik. Az űrlap használható.
Űrlap 105
3.11.3. Jelentés A jelentés egy képernyőre vagy nyomtatóra tálalt kimeneti lista, ami rendszerint lekérdezésből készül. Különbség az űrlaphoz képest, hogy itt rendezhetünk, csoportosíthatunk is adatokat.
A Jelentéstündér kíváncsi, mi legyen a lista adatforrása.
A Csoportosítást adhatunk meg. Nevenként bontva szeretnénk látni a dátumokat.
106
Rendezés
Jelentés Gyakorlat: 1. Készítsünk el a fenti lekérdezést a kutya és gazda adatbázisra is! 107
3.12. Prezentáció Az OpenOffice.org Impress program segítségével előadásokat, cég- és termékismertetőket, bemutatókat, prezentációkat készíthetünk. A bemutatóinkat jellemzően diaképekből állíthatjuk össze. Az így elkészített dokumentumot projektor segítségével kivetíthetjük, bemutathatjuk képernyőről, de nyomtatott formában is megjeleníthetjük. A diaképek tartalmát a WRITER-ben tanult módszerrel szerkeszthetjük és formázhatjuk. A statikus diaképeken túlmenően lehetőségünk van diagramok, képek, hanghatások és animációk alkalmazására, amellyel bemutatónkat látványosabbá és színesebbé tehetjük. Címsor: Az ablak címsorában a készülő bemutató nevét láthatjuk. Menü: Az ablak címsora alatti menüben a parancsokat találjuk kategóriák szerint csoportosítva. Eszköztárak: leggyakoribb parancsok, illetve formátumok gombjait találjuk. Teljes dokumentum a diák sorrendjével
Aktuális dia
Rajz eszköztár
Állapotsor
Az IMPRESS A munkaablak a legfontosabb parancsok kiadását gyorsítja és könnyíti meg. Ez az elem a Nézet menü Munkaablak parancsával kapcsolható ki vagy be. Tartalma az éppen végzett munkánktól függ, de a használni kívánt funkciókat a munkaablak További munkaablakok gombjára kattintva megjelenő menüben is kiválaszthatjuk.
108
3.12.1. Bemutató-készítés A bemutató-készítés esetén célszerű az alábbi lépéseket tartani: 1. Tervezés és anyaggyűjtés: Forrásadatok, szövegek összegyűjtése a témakörnek megfelelően. 2. Stílus és formátum: A diák formájának megszerkesztése. 3. Sorrend: Eldöntjük, hogy hány dia lesz, és azok milyen sorrendben lesznek. 4. Diaszerkesztés Az összes dia szövegét begépeljük és megformázzuk. 5. Vetítés és animációk szerkesztése. A diák egymás utáni áttűnését és a szövegek megjelenését állítjuk be. A diákhoz jegyzeteket mellékelünk és elpróbáljuk az előadásukat. 6. Próbavetítés Kipróbáljuk a teljes előadást és szükség esetén módosítunk.
3.12.2. A mintadia
A Mintadia A Minta nézet valamennyi diára érvényes tartalom és formázás meghatározására ad lehetőséget. Itt adjunk egyedi hátteret és alakítsunk ki stílust a bemutató számára. 109
3.12.3. Diaszerkesztés
Dia szerkesztés alatt Új dokumentum készítése kezdeményezhető teljesen üres dokumentumból, sablonból vagy tündér segítségével. Gyorsan hozható létre új bemutató a Bemutatótündér segítségével. Lépésről-lépésre vezet végig a forma és tartalom meghatározásán egy teljes bemutató összeállításáig.
Bemutatótündér 110
Bemutatótündér: formátum kialakítása
Bemutatótündér: vetítés
Bemutatótündér: tartalom vázlata 111
A diarendező nézet jó áttekintést ad a teljes bemutatóról:
Diarendező
3.12.4. Vetítés
Vetítési beállítások a diavetítés menüben. 112
Izgalmas hatású egyéni animációt rendelhetünk a teljes prezentációhoz vagy akár diánként külön megadva. Hanghatás és időzítés is egyenként rendelhető minden képhez. A diák egy-egy eleméhez a többitől eltérő, testre szabott animációs hatást is lehet rendelni, illetve az elemek animálásának sorrendjét meghatározni. Ezt nevezzük egyéni animációnak. Egy dia egy vagy több kijelölt eleméhez – azok kijelölése után – az Egyéni animáció munkaablakban rendelhetünk animációs hatást. Az Egyéni animáció munkaablak megjelenítéséhez kattintsunk a Diavetítés menü vagy a gyorsmenü Egyéni animáció parancsára. Az elem megjelenésekor alkalmazott animációs hatásokat a Bevezető a megjelenéskori a Hangsúlyozás. Ezek után az elem el is tűnhet a „Kilépés” szerinti animálással. Izgalmas Mozgási útvonala is lehet minden objektumnak, amit bejár a képernyőn vagy vásznon. Szöveg esetén meghatározhatjuk, hogy a feliratok betűnként, szavanként vagy egyszerre jelenjenek meg.
Diaátmenet Egyéni animáció 113
3.13. Rajz készítése 3.13.1. GIMP A GIMP (GNU Image Manipulation Program) egy hatékony és nem utolsó sorban szabad képszerkesztő program. Támogatja a rétegeket és az átlátszóságot és részben a vektorgrafikus objektumokat. Tudása vetekszik a fizetős vetélytársakéval. A fejlesztést Spencer Kimball és Peter Mattis kezdte 1995 nyarán a Berkeley Egyetemen. A GIMP főablakában menüket és eszköztárakat találunk: • négyzet kijelölése • ellipszis kijelölése • szabadkézi kijelölés • egybefüggõ területek kijelölése • kijelölés Bezier-görbével • intelligens kijelölés a terület körülhatárolásával • mozgatás • nagyítás • kivágás • átalakítás (forgatás, méretezés, torzítás, perspektivikus torzítás) • tükrözés • szöveg • szín beállítása képrõl (pipetta) • kitöltés (színnel, mintával) • színátmenet • ceruza, toll • ecset • radír • festékszóró • képrészlettel, mintával kitöltés • elmosás, élesítés • világosítás, sötétítés • elkenés, maszatolás • mérőeszköz.
GIMP
114
Alatta megtaláljuk az előtér és háttér színét, az ecset méretét, illetve típusát, a kitöltőmintát és a színátmenet beállítását. Gyakran használt dialógusablakok igény szerint is elhelyezhetőek a „Rétegek, csatornák, útvonalak” dokkolóablakban.
Dock
3.13.2. LOGO készítése GIMP-pel Mivel e tananyag lehetőségeit meghaladja a GIMP részletes bemutatása, egy hasznosnak ítélt példán keresztül világítunk rá a használatában rejlő lehetőségekre. Egy egyszerű, de látványos feliratot készítünk el. Fehér képpel indítunk a fájl menü „Új” menüpontját hívva. Bannernek megfelelő képméretet kérünk.
Új kép
115
A főablakból választott szöveg eszközzel gépeljük be a tartalmat, majd a mozgatás eszközzel tegyük a helyére:
A kép szövege Komolyabb grafika létrehozásakor kénytelenek leszünk rétegekben gondolkodni. A kép első rétege tehát fekete szöveg fehér háttéren. Kicsit izgalmasabbá tehetjük, ha invertáljuk és elmossuk. (A kép saját menüjéből válasszuk a színeket, majd az invertálást. A szűrők közül az elmosást, majd a Gauss elmosást). A vizuális élményt egy második, nagyon színes réteg fokozza, aminek hozzáadását a Réteg menüből, de a dokkról is kérhetjük. Színezzük ki egyszerűen egy szűrő segítségével. (Szűrők->Megjelenítés->Felhők->Plazma)
Egy színes és egy feliratos rétegünk van. A két réteget, hogy 3D hatást érjünk el bump mapping eljárással egyesítjük. A bump mapping nevű eljárás során egy számítógépes 3D-s modell egy egyenetlenebb felületet kap az egyenletes felület helyett. A bump mapping eljárás során úgy kapunk egyenetlenebb felületet, hogy a modell normál-vektorainak irányait szabadon módosítjuk, s így egy bonyolultabb, egyenetlenebb felület illúzióját kelthetjük.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Az eljárás a színes réteget felfeszíti a felirat feketéből fehérbe emelkedő domborzatára. A hatás már-már lenyűgöző:
Bucka leképezés után Rétegmaszkot adunk a plazma réteghez, hogy átlátszóságot szabályozhassuk.
az
116
Válasszuk ismét a szöveg rétegét, tegyük a vágólapra (Szerkesztés->Másolás), aztán illesszük is be, de a plazma maszkjára. (Szerkesztés->Beillesztés). Ettől egy új réteg lesz belőle:
A réteg menüvel horgonyozzuk le az új réteget az előzőhöz, ami jó esetben a plazma. A lyukon a szövegnek kell majd átlátszani. Tegyük színes háttérre, ami lehet akár egy kép is. Ehhez megint egy új réteg kell.
Jónak mondható részeredmény Még a vetett árnyék hiányzik, ami a réteg megkettőzésével („Réteg kétszerezése”) majd a „Rétegmaszk alkalmazása” menüponttal készül. Jelöljük be a „Zárolás”-t majd ecsettel kenjük feketére az árnyékot. Nyugodtan mázolhatunk, nem kell finomkodnunk hiszen az árnyékon dolgozunk csak és a zárolás az átlátszóság megtartására vonatkozik.
A zárolást megszűntetve tegyük az árnyékot, az árnyékoktól elvárhatóan kissé le és jobbra a mozgatás eszközzel. Kissé mossuk is el szűrővel, aztán tegyük 50%-ban átlátszóvá ezt a réteget. A kép most teljes:
Ide jutottunk Gyakorlat: 1. Távolítsunk el „vörös szem hatás”-t fényképről! 2. Készítsünk a képből mozaikot!
117
3.14. Webböngésző A World Wide Web ( WWW, Web, W3, Világot átszövõ pókháló ) az információforrások közötti még hatékonyabb eligazodás igénye alapján jött létre. Ez a multimédiás számítógép kínálta szolgáltatásokat legjobban kihasználó internet szolgáltatás. Kiemelkedő hatékonyságát, annak köszönheti, hogy a dokumentumok között kapcsolatok létrehozását tette lehetővé. A web nem új keletű gondolat. Theodor Holm Nelson 1965-ben írta le a web dokumentumainak alapját képező hipertext nevet és határozta meg a fogalmát: “Írott vagy képi anyagok olyan komplex összeköttetése, amit papíron nem lehet kényelmesen megalkotni. Összefoglalókat és térképeket tartalmazhat a benne szereplő anyagokról és ezek egymáshoz való viszonyáról; és tartalmazhatja az anyaggal foglalkozó tudósok megjegyzéseit és lábjegyzeteit is.“ Nelson elkezdte Xanadu nevű, hálózati hipertextrendszerének tervezését. A Xanadu név Samuel Taylor Coleridge egyik költeményéből származik: az “irodalmi emlékezet mágikus helyét” jelöli, ahol minden megőrződik. Bár a projekt (AutoDesk Company) nem valósult meg, mérföldkőnek tekinthető a számítástechnika fejlődéstörténetében. 1989-ben, Svájcban az Európai Részecskefizikai Laboratóriumban (CERN) dolgozó Tim Berners-Lee javasolta a World Wide Web tervét a Xanadu indíttatására. Berners-Lee nem gazdagodott meg találmányából, mivel a szabadalmat nem védette le és önzetlen módon csak a tudományos közösség számára akart olyan eszközt létre hozni, mellyel a hipertextes közleményeket lehet megjeleníteni és olvasni az Interneten. Az internet óriásira nőtt. A rajta, azaz a különféle kiszolgálókon megtalálható dokumentumok mennyisége mára minden képzeletet felülmúl. A web, pontosabban a word wide web, azaz a világméretű pókháló kifejezés képletesen nevezi el ez a földet behálózó szöveges, hangos, képes anyagokból szőtt hálót. Életképességének szempontjából a legfontosabb tényezők egyike a könnyed használati mód. Használata intuitív, nem igényel számítástechnikai ismeretet. A felhasználók egy egérkattintással áttérhetnek az egyik dokumentumból a másikba, és nem számít, hogy a választott anyag, egy a föld túloldalán levő számítógépen van. •
Ügyfél oldali programja az un.: webböngésző (browser). A web világhódító útjára 1993-ban indult a Mosaic nevû böngészõ program megjelenésével, mely szintén a kliens/szerver elvre épül.
A Mozilla Firefox és benne egy dokumentum 118
•
Kiszolgáló szoftvere a webkiszolgáló, melyek között meglepő módon a legnépszerűbb és legelterjedtebb egy ingyenes megoldás az Apache.
•
Dokumentuma a HTML nyelven megírt hypertext dokumentum, mely interaktív és multimédia elemeket tartalmazhat. A HTML weben megjelenő dokumentumok alapjait leíró, szöveges nem programozási, hanem un. leírónyelv, amely definiálja a dokumentumok közötti kapcsolatot jelentő hyperlinkek működését is. A HTML „parancsokat” (tag) használ bizonyos elemek, például szöveg, vagy kép megjelölésére egy dokumentumban, annak jelzésére, hogy a webböngészőnek hogyan kell megjelenítenie ezeket az elemeket, és azt, hogy hogyan kell reagálnia a felhasználó ezekkel kapcsolatos tevékenységeire, például ha az egérrel rákattint ezek valamelyikére.
•
Mozgatórugója a hyperhivatkozás. Ez egy olyan része a dokumentumnak, ami ugyanennek vagy egy másik dokumentumnak egy bizonyos részére mutat. Ezek a hyperlink hivatkozások az Internet hálózaton bárhol elhelyezkedő, tetszőleges típusú dokumentumra vonatkozhatnak.
•
Átviteli protokollja a HTTP.
•
Ami miatt a legtöbb elektronikus kereskedelmi megoldás létfontosságú komponense, az a könnyű kezelhetőség, felhasználóbarát megjelenés. Ugyanakkor mára a web alkalmassá vált arra, hogy közvetítésével program futása váltódjon ki akár az ügyfél, akár a kiszolgáló számítógépen. Ezek a szoftverek fogják megvalósítani az adott megoldás lényegét, vagyis bonyolítják a vásárlás, rendelés, regisztráció, marketing adminisztrációját.
3.14.1. URL A WEB információs halmazában minden dokumentumot vagy más objektumot egy ún. URL (Universal Resource Locator) vagy URI (Universal Resource Identifier), univerzális erőforrás-azonosító jelöl. Ennek felépítése a következő: http://www.cnn.com/WORLD/europe/index.html protokoll:
http://, https://, ftp://, gopher://, mailto://, wais://, news://, telnet:// (láthatjuk, hogy a Web más szolgáltatásokat is integrál)
kiszolgáló:
www.cnn.com (a bevezető fejezetben leírt módon képzett gépnév) vagy IP-cím
nyilvános könyvtár(ak):
/WORLD/europe/
fájlnév:
index.html, kep1.gif, kep2.jpg, video.avi, hang.wav, stb.
119
3.14.2. A Mozilla Firefox
menü
lapok
Eszköztárak
Az URL helye
Keresés a weben
Dokumentum
Állapotsor
Mozilla Firefox
3.14.3. Beállítások
A beállítások a szerkesztés menüben találhatóak 120
3.14.4. Könyvjelzők A könyvjelzők szerepe, hogy számunkra fontos webhelyek elérhetőségét mentsük egy szervezett listába:
A könyvjelzők szervezője
3.14.5. Biztonság Bizonyos webhelyek jelszavas bejelentkezést igényelnek. Mások titkosítják az adatátvitelt, a publikus kulcsú infrastruktúra eszközeivel.
Nem biztos, hogy jó ötlet…
A webhely titkosít
121
Tanusítványkezelő
3.14.6. Plugin-ok A böngésző néhány szolgáltatás tekintetében bővíthető, azaz nem saját erőből nyújtja azokat, hanem speciális programmodulok beépülését teszi lehetővé. Legelterjedtebb plugin az Adobe Flash (korábban Shockwave Flash és Macromedia Flash), ami egy multimédia kiegészítő.
Plugin kezelő
122
3.15. Levelezés Az elektronikus levelezés (e-mail, RFC 780) az egyik leggyakrabban használt szolgáltatása az Internetnek, mely egyszersmind a felhasználók közötti kapcsolattartásnak legegyszerűbb módját jelenti. A hagyományos postai funkciókat valósítja meg azzal a különbséggel, hogy itt a levél többnyire másodperceken belül eljut a címzetthez. A rendszer minden használója, általában az Internet szolgáltatójának egy kiszolgáló számítógépében rendelkezik egy postaládával, ahol, akár egy iktatóban, tárolódnak a levelek. A címzett innét hívhatja le saját számítógépére a neki szóló üzeneteket. Az üzenet elsősorban szöveges, de lehet bármilyen digitalizált tartalom (Pl.: kép, hang, film stb.) Összehasonlítva a hagyományos postai levélfeladással, kézbesítéssel kiderülnek előnyei és néhány hátránya. A valódi postaládához hasonlóan az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik a rendszerbe, hogy megszerezze őket. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett elolvassa a leveleit, a legtöbb levelezőprogrammal módunkban áll visszaigazolást kérni a postai tértivevényhez hasonlóan. Az elektronikus levél sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet. A hagyományos e-mail azonban nem megbízhatóbb a nyílt levelezőlapnál. A levelezéshez használt szoftverek általában moduláris felépítésűek, azaz több program működik együtt a kívánt cél érdekében. Az eszközök két kategóriába tartozhatnak: MUA (Mail User Agent), azaz Felhasználói Levelező Ágens. Ezekkel a programokkal tud a felhasználó levelet írni, küldeni, fogadni és olvasni. MTA (Mail/Message Transport/Transfer Agent), azaz Levéltovábbító Ágens. Ezek a programok levelek továbbítják a leveleket a feladó MUA-tól a címzett postaládájába. Maga az elektronikus levél két részre osztható: a fejlécben szerepel a feladó és a címzett címe, a feladás dátuma és ideje, a levél témája, illetve az, hogy ki kapjon másolatot a levélből. A levél másik része tartalmazza magát az üzenet szövegét, mely csatolásként tartalmazhat bármilyen számítógépes formátumú mellékletet.
3.15.1. Levelezés feltételei Fogjunk egy számítógépet és egy levelet, persze csak elméletben, amit szeretnénk elpostázni valakinek, aki feltehetőleg szintén rendelkezik a megnézéséhez szükséges eszközökkel. A levelet levelező programmal (MUA) készítjük. Az e-mail, mint az Internet legrégebbi szolgáltatása, nem sokat változott az idők folyamán. Maguk a levélírást és olvasgatást lehetővé tevő levelező úgynevezett kliensprogramok viszont rengeteget fejlődtek. A lényeg azonban ugyanaz maradt: bárki számára küldhetek levelet az Interneten, akinek ismerem az e-mail címét, illetve bárki számára elérhető vagyok, aki tudja az enyémet. A levelező program (MUA) tehát részben iktató és postázó eszköz, részben pedig szövegszerkesztő, amiben a levél törzsét, mondanivalónkat megkomponálhatjuk. 123
A legegyszerűbb levelező program a beszédes mail névre hallgat. Nem tartom valószínűnek, hogy ennek, használatára kell bárkinek kényszerülnie, de az alapvető funkciókat ez is tudja. Többnyire nem grafikus kezelőfelülettel rendelkező rendszerekkel, dolgozók használják, ha ennél barátságosabb eszköz nincs a kezük ügyében. Napjaink számítógép-felhasználóját azonban elkényeztetik a jobbnál jobb grafikus felülettel kommunikáló operációs rendszerek, ahol csak kattintgatunk az egérrel az ikonokon, és már csak épp a levelünk tartalmát nem írja meg helyettünk a gép. A Debian a Gnome-hoz az Evolution levelezőprogramot telepíti. Menü
Eszköztár A levelek helye. Itt láthatóak, az aktuális iktatómappában levő levelek fejlécei.
A fenti listából választott levél tartalma.
Mappák, ahová a leveleket iktatja a program, vagy a felhasználó.
Címjegyzék
Evolution Ahhoz, hogy levelezőprogramunk kapcsolatba léphessen az Internet szolgáltatónál, vagy máshol az Interneten található postafiókunkkal, és képletesen el tudjon szaladni a postára ha kell, néhány fontos információra lesz szüksége, melyeket, az „Szerkesztés” menü „Beállítások” pontjában adhatunk meg. Az Internet postafiók beállítások itt érhetőek el 124
Fiókunkhoz meg kell adnunk nevünket és e-mail címünket. E-mail címet, a hozzá tartozó postafiókkal együtt, valószínűleg a választott szolgáltató biztosít számunkra. Ha nem, akkor válasszunk az ingyenesen rendelkezésre állók közük, amit megtehetünk például a www.freemail.hu -n, a www.gyalogló.hu –n vagy a www.hotmail.com –on is. Ez lesz az elektronikus levelezéshez használt címünk, ami, mint egy postai cím, vagy postai postafiók, a mienk, hozzánk tartozik. Az e-mail cím formátuma: felhasználóinév@tartomány.csúcstartomány . Az Internet számítógépeinek egyedi IP címen túl, egyedi nevük is van, melyet a DNS fordít le oda-vissza, ha valaki, vagy valamelyik program megkéri. Az emberek praktikusan nem [email protected] címre szeretnek levelet küldeni, hanem, bár ez ugyan az a gép, a [email protected] –ra. Az ilyen és hasonló igényesség miatt jött létre a DNS (Domain Name System), azaz a Tartománynevek Rendszere. A tartománynév, mint látható hierarchikusan felépített, részben a könnyebb megjegyezhetőség és áttekinthetőség, főleg pedig az egyszerű adminisztráció miatt. Az értelmezést mindig hátulról kell kezdeni. Látható, hogy ezt a címzettet az Internet Magyarország nevű tartományában (hu) , azon belül is a kva tartományban kell keresni, méghozzá azon a számítógépen lesz a postafiókja aki a kva tartomány leveleiért felel. Ennek a gépnek az IP címét a már említett Domain Name Server (DNS), azaz Tartománynév Szolgáltató megkérdezésével lehet megtudni. Ő egy speciális számítógép, aki neveket IP számokká, a számokat pedíg tartománynevekké fordítja. A postafiókokat tartalmazó, szolgáltató, több-felhasználós számítógépeken minden egyes felhasználónak külön neve (felhasználói azonosítója) van, ami általában a „@” (kukac) előtti postaládanévvel egyezik meg. Magát a “@” szimbólumot, mely minden e-mail címben benne van Ray Tomlison, a Bolt Beranek and Newman (a csomagkapcsolás hőskorának egyik úttörő cége) munkatársa vette használatba 1973-ban. Egy módszer kidolgozásán fáradozott, hogy üzeneteket küldjön az APRPANET-en keresztül. Szüksége volt egy jelre, ami elválasztja a felhasználói nevet a számítógép nevétől, ránézett termináljának billentyűzetére és lőn. További levelezőprogram, illetve fiók -beállítás a postahivatalként funkcionáló szolgáltató számítógépek és az azokhoz való hozzáférésre jogosító adatok megadása: • A beérkező levelek kiszolgálójának típusa. Általában POP3, de lehetne IMAP protokoll. • A beérkező levelek kiszolgálója. Azt a gépet kell megjelölnöm, aki a postafiókomat tartalmazza, és kérésre odaadja belőle a leveleket. • A kimenő levelek kiszolgálója. Ez az a gép, akinek a gondjaira bízom a megírt leveleket, vagyis ő a postaláda, amibe bedobom őket. Gyakran megegyezik a beérkező levelek kiszolgálójával. • Bejelentkezési nevünk és jelszavunk. Ez kulcs, ami postafiókunkat nyitja. Általában, de nem feltétlenül, telefonos hozzáférés esetén, ugyan ezzel a névvel és jelszóval tudunk saját számítógépünkkel az Internet szolgáltató gépéhez kapcsolódni és az Internet részévé válni. És többnyire, de nem feltétlenül, ugyan ez a név az e-mail címünk „@” előtti része.
125
Ahogy fentebb említettem a fiók beállításához szükséges adatokat, azaz az E-mail címet, a hozzá tartozó postafiókkal együtt, valószínűleg a választott szolgáltató biztosít számunkra. Ha nem, akkor válasszunk az ingyenesen rendelkezésre állók közül, és generáljunk egyet például a www.freemail.hu-n. Elöljáróban mindjárt leszögezzük, hogy majdnem minden internetes ingyenes szolgáltatásnak vannak felhasználási kritériumai, melyeket feltétlenül ismerjünk meg, mivel általában tartalmaznak különböző megkötéseket a felhasználásukat illetően. Általában véve is igaz, hogy manapság már „nem divat” csak úgy egy program telepítése során a tovább gombra kattintgatni, hanem előtte „illik” az adott termék licensz-feltételeit elolvasni és megérteni. Ez megóv minket a további felhasználás során esetleg felmerülő jogi problémáktól. Amennyiben nem rendelkezünk még saját postafiókkal, úgy létrehozhatjuk azt egy böngészőprogram segítségével. Itt most az egyik legelterjedtebb megoldáson keresztül mutatjuk be ennek menetét. Írjuk be böngészőnk címsorába a www.freemail.hu szöveget. Az alábbi illusztráción a REGISZTRÁCIÓ gombra kell kattintanunk. Ezek után elkezdődik postafiókunk létrehozásának menete. • Az űrlapon a kívánt azonosító rovatba írjuk be a használni kívánt e-mail cím @ karakter előtti részét. Amennyiben már létező megnevezést írunk be, a rendszer figyelmeztet. Csak akkor tudunk továbblépni, ha azonosítónk egyedi. • Előfordulhat, hogy az azonosítót már elhappolta valaki. Amennyiben nem szerepel a rendszerben a megadott azonosító, úgy a következő lépésben meg kell adnunk a postafiókunk eléréséhez szükséges jelszót, mint azt az alábbi ábra is mutatja. • Jelszavunk lehetőség szerint tartalmazzon kis- és nagybetűket, valamint számokat, és ne legyen túl rövid, illetve publikus. Ez szükséges az esetleges visszaélések elkerülése miatt. Ezek után opcionálisan megadható adatokra kérdez a rendszer. Ha visszatértünk a Freemail bejelentkező képernyőjéhez, azonnal használatba vehetjük a rendszert. Belépésünk után WEB-es felületről tudunk leveleket küldeni, illetve a nekünk küldött üzeneteket elolvasni. Itt most nem térünk ki ennek a felületnek a kezelésére, mert az eléggé beszédes és nyilvánvaló. A továbbiakban inkább bemutatjuk, hogy a fenti módszerrel létrehozott postafiókunkat hogyan tudjuk beállítani az Evolution programon belül. Az első indítás után Internet-csatlakozás varázsló indul, melynek segítségével megfelelően paraméterezhetjük a levelezőkliens programunkat. Az alábbi ablak jelenik meg, ahová azt a nevet kell beírnunk, ami majd a címzett oldalán mint feladó jelenik meg. Következő lépésben e-mail címünk megadása a feladat.
Fiókunkhoz meg kell adnunk nevünket. 126
A soron következő feladat postafiókunk elérésének definiálása. Az itt megadandó adatokat általában Internetszolgáltatónk vagy rendszergazdánk fogja tudni megadni, amennyiben azok nem lennének ismertek. Jellemzően a POP3 lehetőséget kell választanunk. A következő lépésben a küldési kiszolgálót adjuk meg általában ez SMTP protokoll.
Levélfogadás kiszolgáló
A fenti adatok megadása, és korábban az Internethez kapcsolódás feltételeiként megadott kritériumok kielégítése után, elvileg készen állunk levelek fogadására, illetve küldésére. Van tehát gépünk, kapcsolatunk, Internet előfizetésünk, működő levelező kliens programunk és a cimboránk címe: [email protected]
3.15.2. Levélírás Az e-mail, mint az Internet legrégebbi szolgáltatása, nem sokat változott az idők folyamán. Maguk a levélírást és olvasgatást lehetővé tevő levelező úgynevezett kliensprogramok viszont rengeteget fejlődtek. A lényeg azonban ugyanaz maradt: bárki számára küldhetek levelet az Interneten, akinek ismerem az e-mail címét, illetve bárki számára elérhető vagyok, aki tudja az enyémet. A levelező program (MUA) tehát részben iktató és postázó eszköz, részben pedig szövegszerkesztő, amiben a levél törzsét, mondanivalónkat megkomponálhatjuk. A működés feltételeként megadott paraméterek beállítása után, és korábban az Internethez kapcsolódás feltételeiként megadott kritériumok kielégítése után, elvileg készen állunk levelek fogadására, illetve küldésére. Kattintsunk tehát a levél létrehozása gombra: 127
Új üzenet fogalmazásába kezdünk. Mindjárt kapunk is egy üres levélpapírt:
Az üres levélpapír. Meg kell adnunk a címzett, vagy címzettek e-mail címét, vagy a címjegyzékükből kell kiválasztanunk a neveket. Lejjebb megadhatjuk azoknak a személyeknek a címét, akik másolatot kapnak erről a levélről. A felsorolásoknál vesszőt használjunk elválasztásra. Mielőtt nekilátnánk, hogy karakterek formájában ontsuk magunkból a mondanivalót, gépeljük be a következő mezőbe a levél témájának megfelelő tárgyat. Ezt nagyon illetlen dolog üresen hagyni! És jöhet a szöveg. Ha elégedetlenek vagyunk a billentyűzet adta lehetőségekkel, első körben, még a legszűkebb, minden levelezőprogrammal olvasható keretek között maradva, használhatunk úgynevezett „smiley”-kat, ami nagyjából mosolygóst jelent. Ezek a jelek alkalmasak arra, hogy érzékletesen és tömören fejezzék ki a levélíró érzelmeit. Néhány példa: :-) :-( ;-) :-O
„Ez poén volt!” „Hát ez szomorú!” Kacsintás Meglepődés 128
Ha ez sem elég, jöhet a gazdagon formázott szöveg, leginkább a HTML (Hyper Text Markup Language) lehetőségeivel. Ez a „hyper-szöveg” nyelv, olyan esztétikus anyagok elkészítését teszi lehetővé, mint egy korszerű szövegszerkesztő dokumentuma, vagy az Interneten megtalálható szintén HTML nyelvű web-es dokumentumok. Szóval a szöveg lehet kicsi, nagy, sovány, kövér, színes, szagos, stb. Formázott szöveg. További igényként szokott felmerülni, hogy milyen remek dolog is lenne a borítékba mindenféle egyéb dolgot (képeket, hangfelvételt, filmet, egy másik szövegszerkesztőben elkészített dokumentumot, stb.) belegyömöszölni. Természetesen okos emberek ennek a módját is remekül kitalálták. Elég ráböknünk a gombra, és egy ablakban össze is válogathatjuk, a levél mellé csatolandó anyagot. Meg kell jegyeznem, hogy ez a művelet technikailag mutat némi rokon vonást a formázott szöveg küldésével. Alapvetően az eredeti email nem alkalmas a formázott szöveg küldésére, sőt még magyar ékezetes betűk átvitelére sem. Bár azt gondolom, a kínaiak nagyobb gondban lehettek… A nagy találmány neve: MIME (Multipurpose Internet Mail Extension). Ez a „Sokcélú Internetes Levél Bővítmény” az eredet e-mail 1992-ben bevezetett kiterjesztése, amely lehetővé tette multimédiás anyagok elektronikus levélben történő elküldését. Részletes leírását az RFC 2045, RFC 2046, RFC 2047, RFC 2048, RFC 2049 tartalmazzák. Levelünk tehát összeállt és útra kész.
Katt!
Gyakorlat: 1. Készítsünk valamely ingyenes szolgáltatónál postafiókot! 2. Állítsuk be levelezőprogramunkat, hogy POP3 protokollal töltse le a levelelket ebből a postaládából! 3. Töltsünk le egy levelet, mentsük el és vizsgáljuk meg a mentett fájl tartalmát szövegszerkesztővel. 129
3.16. Voip Régóta folytak próbálkozások beszédet, képet és egyéb real-time médiafolyamokat szállító internetes protokollok kifejlesztésére. Az IP segítségével történő beszédátvitel, azaz a VoIP (Voice over IP) a távközlés egy olyan formája, ahol a vivőjelek nem a hagyományos telefonhálózaton, hanem IP-alapú hálózaton folyik. Az egyik legrégebbi szabvány az 1973ban leírt Network Voice Protocol. Csomagkapcsolt hálózatban persze számos problémát kell áthidalni, hiszen az IP nem garantálja a csomagok megérkezésének sorrendjét, sem más szolgáltatásminőségi kritériumot. Gyakorlati probléma, hogy a csomagoknak tűzfalakon vagy címfordítókon is keresztül kell jutnia, hisz egy ideális világban mindenki ilyen mögül számítógépezik.
3.16.1. Skype A Skype-ot 2003-ban Niklas Zennström és Janus Friis fejlesztette ki. Eleinte egy kis programocska volt, aminek a felhasználói egymással beszélgethettek, bárhol a világon internetkapcsolat segítségével. A Skype mára 28 nyelvi változatban számos operációs rendszerre áll rendelkezésre. Mára kényelmi szolgáltatásokkal is gazdagon felszerelték és terjeszkedik a vezetékes vagy mobil szolgáltatók hálózata irányába is.
A Skype webhelye 130
A programot le kell töltenünk a webhelyéről, mivel nem része a Debian disztribúciónak és mivel zárt szabványú protokollt használ nem is lehet az. Indítás után be kell jelentkeznünk. Ha nincs fiókunk nevet kell regisztrálnunk magunknak.
Skype regisztráció
Bejelentkezett felhasználó
Partnereink listája
131
3.16.2. Skype hívás
Skype hívást a partner kiválasztása után a azonban figyelembe a partner státuszát is.
gombbal kezdeményezhetünk. Vegyük
A partnerek között van egy „Test Call” nevű. A beállításokat tesztelhetjük, ha felhívjuk.
Ha szöveges üzenetet szeretnénk küldeni egy partnernek, válasszuk a
gombot.
Fájlt küldhetünk közvetlenül. Csevegő-partnerünk adatlapja Itt az üzenetváltás naplója látható.
Smiley-k! Saját adatlapunk
Saját adatlapunk testre szabható!
Itt fogalmazzuk az üzenetet.
Egy chat ablak 132
Skype beállítások
Skype webkamera támogatás Gyakorlat: 1. Készítsünk Skype accountot magunknak és telepítsük a Skype-ot! 133
3.17. Multimédia A médialejátszás problémái Debian esetében is a számos különféle kódolási formátumból erednek. A Linux fejlődési sajátosságaiból kifolyólag ezekre több párhuzamos megoldás is született. Ugyanezen sajátosságok tehetőek felelőssé azért, hogy nem alakul ki szabványos médiakezelő alrendszer szabványos, minden felhasználói program által közösen használható kodekekkel. Ilyen kezdeményezés a GStreamer keretrendszer. A kódek (angolul codec) a „coder/decoder” (kódóló/dekódoló) kifejezésre utaló, dupla értelemmel bíró szó, amely egy adat- vagy jelfolyam átalakítására szolgáló eszközt vagy programot fed. Egy kódek átalakíthat egy adat- vagy jelfolyamot egy kódolt formátummá (gyakran átviteli, tárolási, vagy rejtjelezési célból), ugyanakkor képes dekódolni is azt a formátumot, egy akár megtekintésre, akár kezelésre jobban alkalmas formátummá. Gyakran használnak kódekeket videókonferenciás és streaming média megoldásokhoz. Példának okáért számos multimédiás adatfolyam kell, hogy tartalmazzon együtt hangot és képet, de gyakran még a kettő szinkronizálására szolgáló „metaadat”-ot is. E három adathalmaz mindegyikét kezelhetik egymástól független programok, eljárások, vagy hardware eszközök; de a multimédiás folyamatos adatátvitel szemszögéből előnyösebb, ha ezek egyetlen egységbe vannak zárva. A hang vagy videó adatok nyers kódolt formáját nevezik esszenciának ("essence"), megkülönböztetésként a metadata információs tartalomtól, amellyel együttesen alkotják magának a "stream"-nek az információs tartalmát. Ehhez a csoprtosításhoz még egy ún. "wrapper" (csomagoló) is járulhat, ami elősegíti a stream-hez való hozzáférést és annak robusztosságát. A kódek nem keverendő össze a videófájl-formátummal, ami a kódek által kódolt hang/kép információ tárolására szolgál. A leggyakoribb hang/kép fájlformátumok, mint például ".ogg", ".mpg", ".avi", ".mov" stb. egy, de akár több különböző kódekkel kódolt információt is tárolhat. (Például ".avi" lehet DivX, de akár XviD is.)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
3.17.1. Totem A Totem a Gnome hivatalos médialejátszója. A legtöbb hangformátumot (MP3, WMA, RealAudio, Vorbis, Musepack, AAC, AC3, APE, FLAC, ALAC, SHN, WV) és képformátumot (MPEG-1, MPEG-2, MPEG-4 ASP (MPEG-4 Part 2), MPEG-4 AVC (H.264) (MPEG-4 Part 10), WMV, RealVideo, Theora) támogatja. Kezelőfelülete egyszerű és a Gnome-ba integrált.
Totem
134
3.17.2. MPlayer Az MPlayer egy multimédia-lejátszó program, amit a magyar Gereöffy Árpád kezdett el fejleszteni. Később több fejlesztő is csatlakozott a projekthez. Árpi nem talált magának semmilyen kielégítő médialejátszó alkalmazást Linuxra, ezért 2000-ben elkezdte fejleszteni a projektet. Az első verzió mpg12play v0.1 néven látott napvilágot, fél óra alatt készült, a libmpeg3 felhasználásával a http://www.heroinewarrior.com/ -ról. Azmpg12play v0.95pre5 után a programkódot összeolvasztották egy AVI lejátszóval, ami Win32 DLL-eket használt. Így jött létre az MPlayer v0.3 2000 novemberében. Eleinte a legtöbb fejlesztő magyar volt, de jelenleg a világ minden tájáról fejlesztik programozók.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
MPlayer
3.17.3. További lejátszók • • • •
Az MPlayerhez hasonlóan teljes körű és nem csak Linux-on futó megoldás a VLC. Beépítve tartalmaz számos szabad forrású kodeket és tudása meghaladja a média lejátszást. Igényes és sokcélú eszköz a Banshee Player, ami szintén a GStreamer keretrendszerre épít. Robusztus és talán ezért elterjedt zenelejátszó az Amarok. A Debian még rengeteg zenével kapcsolatos eszközt tartalmaz…. 135
3.18. CD/DVD írása Bár a wodim nevű parancssori program konzolról is használható CD/DVD írásához enné egyszerűbb grafikus felületű alkalmazást használni. Az adatokat tartalmazó CD megírása egy image elkészítését feltételezi, ami a fájlokat, fájlrendszert tartalmazza tipikusan ISO-9660 CD szabványnak megfelelően. Ezt követően a lemez DAO (Disk At Once) or TAO (Track At Once) módban felírható. Az egyetlen ok DAO mód használatára, ha nem szeretnénk, hogy a zeneCD-n a számok közé 2 másodperces szünetek kerüljenek.
3.18.1. Szakkifejezések kifejezés
leírás
CD-R
CD-Recordable. Egyszer írható lemez.
CD-RW
CD-Rewritable. Törölhető és többször írható lemez.
ISO-9660
DOS kompatibilis rendszer (8.3 fájlnevekkel). Csak bővítéssel használható Linux-hoz. Pl.: "Rock Ridge".
Rock Ridge
ISO-9660 rendszer hosszú fájlneveket megengedő kiterjesztése, (tárol jogokat és symlinket, a Windows is olvassa.
Joliet
ISO-9660 Microsoft -féle kiterjesztése (64 karakterig).
Romeo
ISO-9660 kiterjesztése (128 karakterig)
El Torito
ISO-9660 kiterjesztés a bootolhatóság érdekében.
UDF
Universal Disk Format ISO/IEC 13346 szabvány az ISO-9660 felváltására
Multisession
Megengedi, hogy fájlokat írjunk hozzá a meglevőekhez (CD-R esetén is).
DAO
Egy menetben történik a lemez felírása.
TAO
Track-enként (sáv) íródik fel a lemezre az adat (zeneszámok).
136
3.18.2. Nautilus Az ugrás menüben a CD/DVD készítőt választjuk, vagy a burn:/// url-t látogatjuk meg:
Megszokott módon másolunk bele tartalmat
Ha kész az összeállítás megnyomjuk a lemezre írás gombot, nevet adunk a munkának és mehet is a felírás a kiválasztott céleszközre.
137
3.18.3. Brasero A Brasero kényelmes eszköz kezdő felhasználók számára is.
Mit szeretnénk tenni?
Jobb oldalon készíthető el a CD/DVD Gyakorlat: 1. Másoljunk CD-t: cat /dev/scd0 > cd.iso (Ez nem másol MBR-t) 2. Másoljunk CD-t: dd if=/dev/scd0 of=/tmp/cd.iso 3. Másoljunk CD-t: mkisofs -r -R -J -l -L -o /tmp/cd.iso /mnt/cdrom 4. Ellenőrizzük az image-t: mount -t iso9660 -o loop /home/user1/ cd.iso /mnt/iso-1
138
3.19. Digitáslis fényképezőgép és lapolvasó 3.19.1 Fényképezőgép csatlakoztatása A digitális fényképezőgépek jellemzően kétféleképpen viselkednek a számítógéppel való komunikáció során. Az újabbak USB Mass Storage eszközként jellennek meg akár egy pendrive a régebbiekhez valamilyen saját illesztőprogram is szükséges. Kernel fordításkor mindkét esetben fordítsuk le az usb-storage modult, a scsi_mod-ot (SCSI device support) és az sg modult (SCSI generic support). A hotplug csomag telepítése azért szükséges, mert ez saját adatbázisa alapján az eszköznek megfelelő modulokat automatikusan betölti. Miután az eszközt csatlakoztattuk a számítógéphez és bekapcsoltuk a fényképezőt SCSI emuláción keresztül látjuk az eszközt. Ha így nem megy van egy remek esköz a KDE-hez, ami a GNOME alá is feltelepül:
KDE Control Module
Hozzáadjuk a fényképezőt 139
3.19.2. Képek letöltése a fényképezőgépről
Bedugtuk a fényképezőt Egy ablakban a fényképező tartalma jelenik meg. Válogathatunk, rendezgethetünk és elkezdhetjük a letöltést. Ezt követően a gThumb képnézegető, képrendező program indul el.
Fényképek importálása
gThumb
140
A gThumb web-album generátora
3.19.3. Lapolvasó csatlakoztatása Lapolvasót (scannert) jellemzően háromféle módon csatlakoztathatunk a számítógéphez: párhuzamos porton, SCSI-vezérlõkártyán vagy USB -n keresztül. A mai lapolvasók inkább az USB-t részesítik előnyben. Ez megfelelően gyors, egyszerű csatlakoztatni és nem utolsó sorban hotplug. Az SCSI az asztali PC-n kihalóban van. Alapszabály, hogy mielőtt magával a scannerrel foglalkoznánk a csatlakozási felület, azaz az USB vagy az SCSI kártya támogatását kell biztosítanunk. Akkor léphetünk tovább, ha lapolvasónk a /dev/sg0, /dev/usb/scanner0 vagy /dev/parport alatt látható, mint fájl. (És legyen jogunk is a megnyitásához.).
3.19.4. XASane Ha az eszköz látszik az lsusb, az lsscsi vagy lspci kimenetén, jó eséllyel indíthatunk valami felhasználóbarát felületet. Általánosan elfogadott megoldás az XSane: Az XSane a háttérként működő és parancssori megoldásokat adó SANE Projekttel együtt fejlõdött. GTK+ alapú, és Gimp beépülõ modullal is ellátták, azaz a Gimp-ből közvetlenül is lehet scannelni. Indítás után az XSane több ablakot is megnyit: A kép felbontását, színmélységét, formátumát a központi munkaablakban állíthatjuk be. Ezt tovább cizellálhatjuk a beállítások és a hisztogram ablakban. Az Elõnézet ablakban látjuk, hogy mivel is dolgozunk. Az olvasási terület kézzel is kijelölhetõ. Erőssége az alkalmazásnak, hogy a lapolvasás célja lehet mentés, másolás, több oldalas olvasás, fax vagy email. A kép néhány tulajdonságát szerkeszthetjük is vele, de erre javasolt Gimp-et használni. 141
XSane
Gyakorlat: 1. Digitális fényképező csatlakoztatása; 2. Lapolvasó csatlakoztatása;
142
