CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG V

CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE

TANANYAG V. Civil szervezetekkel kapcsolatos monitoring, indikátorképzési, statisztikai módszertani ismeretek

Írta: Nagy Renáta Major Anikó

Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Konzultáció Főosztálya megbízásából a „Civil szervezetek működési környezetének javítása” kiemelt projekt keretében.

2013. december 31.

Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Báthory utca 10. Telefon: +36 (1) 795-6186 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.kormany.hu

V. modul: Civil szervezetekkel kapcsolatos monitoring, indikátorképzési, statisztikai módszertani ismeretek

Tartalom IV/1. Civil szervezetekkel kapcsolatos monitoring, indikátorképzési, ismeretek ........................ 3 I. A monitoring és a pályázati monitoring általában ........................................................................ 3 II. Indikátor és indikátorképzés ...................................................................................................... 20 III. Civil szervezetek támogatásainak nemzetgazdasági nyomonkövetése, egységesítési irányvonal....................................................................................................................................... 31

IV/2. Civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai módszertani ismeretek ................................ 40 I. A civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása ........................ 40 II. A civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszerek, osztályozások ........................... 49 III. A civil szektor bemutatása statisztikai adatok segítségével, az adatok közzétételi formái ...... 58

Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

2


IV/1. Civil szervezetekkel kapcsolatos monitoring, indikátorképzési, ismeretek A civil szervezetekkel kapcsolatos monitoring, indikátorképzési – támogatáskezelőknek szóló módszertani tananyag elsősorban hazai és európai uniós – elsődlegesen a civil szféra részére történő - forráselosztást követő, a közpénzfelhasználás nyomonkövetését célzó tematikával került összeállításra. Segítséget kíván nyújtani a kormányzati támogatáskezelésben részt vevő munkatársak feladatvégzéséhez, de támpont lehet a pályázati programokat, projekteket megvalósítók

számára

is. A tananyag

kitér

a

fogalmak

tisztázására,

magyarázatára,

folyamatelemzésre, és gyakorlati kérdésekre is.

I. A monitoring és a pályázati monitoring általában a. A monitoring tevékenység fogalmi megközelítése A tapasztalat alapján nem elég egy pályázatot elnyerni, a projektet meg is kell valósítani. Szükséges, hogy azok átgondolt és komoly tervezésre, előkészítő munkára épüljenek. A megvalósítás azonban sokszor nem azt eredményezi, ami a program- és költségvetési tervekben lefektetésre került. Külső és belső tényezők (személyi, pénzügyi, stb.), a pályázati rendszer és folyamatok

átfutási

időintervallumai, a megvalósítandó

célok

és

indikátorok

egyaránt

befolyásolhatják még egy jól előkészített projekt megvalósítását is. Előfordul az is, hogy a programbonyolító vagy a projekt-team motiváltsága lanyhul vagy a személyek és stábok cserélődnek, illetve a tervezett program megvalósítása során merül fel- akár előre nem látható akut probléma, vagy megoldandó kérdés. A monitoring tevékenység általában segít a program megvalósítása során, valamint a fenntartási időszakban és a zárási folyamatokban egyaránt a szabályszerűség, az eredményesség és a hatékonyság elérésében. A jó és tervezett monitoring tevékenység elősegítheti egyben a pályázati programok, projektek hatékonyabb végrehajtását, az eredmények és a kimeneti indikátorok adatainak maximalizálását. Igyekszik fenntartani a megvalósító motivációját, segíteni tudja a pályázó eredeti és időközben változó céljainak megvalósulását úgy, hogy ezt közben folyamatosan összhangba igyekszik hozni a pályázatot támogató (forrásbiztosító) szervezet elvárásaival, valamint a támogatási szerződés, támogatói okirat, pályázati útmutatók és egyéb dokumentumok előírásaival.


3


A monitoring és a kapcsolódó adminisztrációs folyamatok megvalósítása során eredendő cél, hogy a szerződéses kötelezettségek időben és megfelelő módon történő teljesítése is megtörténjen (elszámoltathatóság és elszámolhatóság összhangja). Monitoring adatszolgáltatásra nem csak a támogatás folyósítása utáni időszakban, hanem már a pályázati program vagy projekt megvalósítása alatt is sor kerülhet, ez támogatási programonként, keretenként változhat. A vizsgálatokat és monitoring folyamatokat lefolytathatja a pályázati forrást biztosító szerv, illetve támogatáskezelő szerv, valamint maga a megvalósító is.

(Előtanulmány, vagy megvalósíthatósági tanulmány a

pályázat beadásához vagy a döntéshozatalhoz.)

A monitoring fogalmi megközelítése a fentiek tükrében, valamint a szakirodalom alapján igen sokrétű. Egy támogatáskezelő esetében a monitoring és a monitoring tevékenységek összessége a pályázat odaítélésének folyamatától a szakmai program és a költségvetés elemzésig, a megvalósulási folyamat közbenső ellenőrzésétől az utólagos nyomonkövetésig, valamint az elszámolási folyamatok teljes tartalmában beleértendő. A tananyag egy adott szakirodalmi fogalom és annak egyedi kiválasztásával mutatja be a monitoring tevékenység komplexitását. Monitoring fogalma: „a források felhasználásának (pénzügyi monitoring), az eredményeknek és teljesítményeknek (szakmai monitoring) mindenre kiterjedő többek között szabályossági, hatékonysági és célszerűségi vizsgálata rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten”.1 A fogalmi megközelítés alapján látható, hogy a pályázati monitoring igen sokrétű mind tevékenységében, mint időbeniségében. Ahhoz azonban, hogy a fogalmat értelmezni és alkalmazni tudjuk, szükséges a monitoring tevékenység céljait is megállapítani.

b. A monitoring tevékenység céljai 1. Időszerű és releváns információk biztosítása a programok megvalósíthatóságáról, megvalósításáról, és eredményeiről; 2. A pályázati program vagy projekt célkitűzéseinek és megvalósulásának folyamatos nyomon követése; 3. A projektcélokat veszélyeztető problémák időben történő feltárása és esetleges beavatkozás; 1

102/2006. (IV. 28.) Korm.rendelet 1. § g.) az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes

nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működtetéséről


4


4. Átláthatóság és elszámoltathatóság* biztosítása, elsősorban a közpénzfelhasználásra vonatkozóan;2 5. Szabálytalan pénzfelhasználás megakadályozása, szabálytalanságok feltárása, csalások megállapítása; 6. Mintaprojektek, jó gyakorlatok feltárása és nyilvánossá tétele; 7. A programcélok elérésének nyomon követése, támogatása; 8. Korrekciós lépések tervezése és ajánlása, szerződésmódosítás lehetősége; 9. Információk gyűjtése monitoring és statisztikai eredmény kimutatáshoz, nyilvántartáshoz, összefoglaló jelentések készítéséhez; 10. Támogatási politikák pozitív irányba történő befolyásolása, további pályázati rendszerkeret és forráselosztás elősegítése, bírálati szempontrendszer kialakítása; 11. Nyilvánosság, disszemináció alkalmazása. Fentiek alapján látható, hogy a monitoring tevékenység milyen célt szolgál a nyomonkövetés és a pályázatkezelés rendszerében. Szükségszerű azonosítani, hogy milyen módszerekkel érdemes és lehet dolgozni a monitoring folyamatok kapcsán. A nyomonkövetési, ellenőrzési rendszer kidolgozásához és alkalmazásához a monitoring tevékenység típusait is át kell áttekinteni.

c. Monitoring tevékenység típusai (az elvégzett folyamatszakasz tevékenysége és időhatára alapján) A monitoring tevékenység többféleképpen csoportosítható, osztályozható. Egyik csoportosítási módja a program vagy projekt végrehajtási folyamatainak szempontjából történhet a szerint, hogy a vizsgálati folyamat szakaszai a programmegvalósítás kapcsán milyen szakaszban és formában kerülnek lefolytatásra: c.1 előzetes monitoring folyamat Az előzetes monitoring vizsgálat megegyezhet a projektvégrehajtás kockázati tényezőinek elemzésével, illetve egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásához szükséges felmérések elvégzésével. A kockázat annak a lehetősége, hogy valami kedvezőtlen, előre nem látható esemény történik a

*Az elszámoltathatóság Edwards–Hulme (1996) definíciója szerint „az egyének és szervezetek azon beszámolási eszközei az általuk elismert hatóság számára, amelyekkel felelősségre vonhatók a tevékenységeik végzésével kapcsolatban.” 2

2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról Letölthető: http://www.mtatk.hu/pdf/uvegtorv.pdf


5


projekt vagy program megvalósítása során. Minden projektben vannak kockázatok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, illetve előre kész kockázatkelezési tervek összeállítását is lehetővé teszi az előzetes monitoring folyamata. A kockázatelemzés célja, hogy a projekt pénzügyi forrásaiból, környezetéből és végrehajtásából eredő veszélyeket a minimálisra illetve a tudatosan vállalt szintre csökkentse. A rizikófaktorelemzés eredménye lehet, hogy lehetővé teszi a projekt számára, hogy biztosítsa a végrehajtás minél tervszerűbb voltát, időt, pénzt, erőforrást takarítson meg, időben felismerje a változásokat, amikre felkészülten tud reagálni és ezáltal elkerülje a válsághelyzeteket. A kockázat olyan jövőbeni feltételekre vagy körülményekre is vonatkozik, amelyek a projektmenedzsment ellenőrzésén kívül esnek, és akár kedvezőtlen hatással vannak a projektre, ha bekövetkeznek. Kockázatok típusai a projekt vagy programvégrehajtás tekintetében befolyásoló szereppel bírnak, hiszen a különféle projekteknek más és más kockázata van. A kockázatok kezelése döntő szerepet játszik a pályázati program vagy projekt sikerében, és ehhez olyan szervezeti és szakmai keretekre van szükség, amelyben a külső körülményekből és a belső működésből adódó együttes bizonytalanságokat azonosítani, felmérni, értékelni lehet. -

Projekt vagy programkockázat, ha a kockázat következményei a projekt ütemezésére vagy pénzügyi és szakmai erőforrás-kihasználására lehetnek hatással (pl.: kifizetés ütemezés). A program megvalósító ráhatással bír a kockázati tényezők kiküszöbölésére.

-

Külső kockázat, ha a kockázati tényező nem a projekten belül áll elő (pl.: jogszabályváltozás). A külső kockázati tényező esetében a megvalósítótól független tényező merül fel.

-

Vis major kockázat az előre fel nem mérhető – kockázati tényező esetén (pl.: tűzeset).3

Az előzetes monitoring a pályázat összeállításában illetve a támogatói döntéshozatalban is szükségszerű segítséget nyújthat. c.2 folyamatba épített monitoring A folyamatba épített monitoring olyan – akár rutinszerűen végzett – tevékenységek összessége, amelyek során:

3

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasert-felelosallamtitkarsag/hirek/belso-kontoll-kezikonyv


6


-

a figyelemmel kísérés és az értékelés az operatív szakmai és pénzügyi megvalósítás folyamatában történik,

-

a megvalósítási folyamat során az észlelés és a hibajelentés vagy korrigálás között aránylag rövid idő telik el,

-

a monitoringot végző személy maga is részt vesz az adott munkafolyamatban, vagy az elszámoltatásban, nyomonkövetési folyamatban

-

a megvalósítási vagy ellenőrzési munkafolyamatért felelős vezető kapja az adatokat, így lehetősége van a kapott információk alapján a megvalósítási folyamatba beavatkozni.

A folyamatba épített monitoring az alábbi formákban valósulhat meg a projekt vagy program végrehajtása során, azaz a megvalósítási időszakban:

-

rendszeresen végzett szakmai és pénzügyi vezetői felülvizsgálat, elszámoltatási és ellenőrzési tevékenységek,

-

egyéb szervezetekkel, szervezeti egységekkel való összehasonlítás, napi statisztikai elemzések készítése, mérési mutatók kidolgozása,

-

szakmai szemle, helyszíni ellenőrzés beépítése, monitoring tanácsadói feladat ellátása,

-

automatizált monitoring folyamatok, elektronikus pályázatkezelés során szűrhető adatok rendszeres figyelemmel kísérése.4

A folyamatba épített monitoring eredményeképp a projekt vagy program megvalósítás során adódó problémák, hiányosságok azonosítása és felszámolása még akkor megtörténhet, mielőtt azok jelentős kárt okoznának a pályázati program megvalósítása során, vagy lehetetlenné válna a szakmai megvalósítás, illetve a támogatási forrással történő elszámolás. A folyamatba épített monitoring folyamatok tekintetében a kapott adatok és információk mind a támogatottnak, mind a támogatónak lehetőséget biztosítanak a szakmai és pénzügyi megvalósítás során a beavatkozásra, illetve az esetleges módosítások beépítésére. c.3 utólagos monitoring folyamat Az utólagos monitoring tevékenység és a visszacsatolás mind a támogató, mind a támogatott részéről fontos tevékenység lehet. Az utólagos monitoring folyamatokat megkülönböztetjük a szerint, hogy a pályázati forrás felhasználását és a szakmai programok megvalósítását ellenőrzik és 4

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasert-felelosallamtitkarsag/hirek/belso-kontoll-kezikonyv


7


követik, vagy kérik számon, illetve a további fenntartás, következő pályázati tervezési folyamatokhoz történő előkészítés alapján folytatják le a monitoring vizsgálatot. Az utólagos vizsgálati folyamatok az alábbi csoportokba oszthatók: 1. elszámoltatás 2. helyszíni ellenőrzés 3. nyomon követés, folyamatosság és ráépülés kontroll 4. önértékelés, visszacsatolás a) elszámoltatás Az elszámoltatás során az esetek többségében dokumentumalapú ellenőrzés történik. Szükséges a projekt vagy a program megvalósítását követően a pályázati dokumentáció alapján összekészíteni és továbbítani illetve megőrizni a szakmai és pénzügyi háttéranyagot akár papír alapon, akár elektronikus felületen. A pályázati programhoz kapcsolódó iratok támpontot nyújtanak az elszámoltathatósághoz

és

az

elszámolhatósághoz

egyaránt.

Az

elszámoltatás

alapvető

dokumentumai a pályázati program pályázati dokumentációja, útmutatók és a hatályban levőkapcsolódó jogszabályok együttesen. Az elszámoltatási folyamat eredménye csak akkor elfogadható és érvényes, ha mind a pénzügyi, mind a szakmai ellenőrzés együttesen pozitív eredményt hoz.5 b) helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés az eredeti pályázati dokumentáció eredeti példánya ellenőrzésének, valamint a helyszínen történő szakmai és pénzügyi felmérés-monitorozás együttesét jelenti a pályázati és a környezeti tényezők figyelembe vételével. A helyszíni ellenőrzés fajtái a monitoring vizsgálat tartalma szempontjából az alábbiak lehetnek:

5

-

megvalósíthatósági felmérés

-

pénzügyi ellenőrzés

-

szakmai szemle

-

szakmai és pénzügyi együttes ellenőrzés

-

fenntarthatósági vizsgálat

-

elégedettségmérés.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény


8


Monitoring folyamat megvalósulása helyszíni ellenőrzéssel a pályázati szakaszok tekintetében ELŐ

KÖZBENSŐ

UTÓ




szakmai és pénzügyi ellenőrzés

szakmai szemle szakmai és pénzügyi ellenőrzés

szakmai és pénzügyi ellenőrzés

megvalósíthatósági felmérés

fenntarthatósági vizsgálat

fenntarthatósági vizsgálat elégedettségmérés

elégedettségmérés

A megvalósíthatósági felmérés a pályázati dokumentáció, valamint az esetleges kockázatelemzés és a megvalósíthatósági adatok alapján áttekinti a program vagy projekt lehetséges kimeneti eredményeinek valószínűségét. Javaslatot tesz a döntéshozás és a szerződéskötés vagy támogatói okirat tartalmára vonatkozóan. A pénzügyi ellenőrzés elsősorban a pályázati program megvalósítását, valamint a pályázati forrás elköltését követően célszerű alkalmazni. A pénzügyi és adójogszabályok előírásai, valamint a támogatási szerződéshez és a pályázati dokumentációhoz kapcsolódó szabályzatok által meghatározott teljes pénzügyi anyag áttekintése szükséges. A szakmai szemle elsősorban a szakmai megvalósításra összpontosít. A valós szakmai tevékenység közben szükséges a szemlét vagy vizsgálatot lefolytatni, az utólagos rekonstrukció már csak a közvetett indikátorok alkalmazásával lehetséges. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés együttesen vizsgálja a pénzügyi dokumentumok és a szakmai megvalósulás összhangját, a fentiekben leírtak

(lsd. szakmai szemle és pénzügyi ellenőrzés)

együttes

elvégzésével. A pályázati program vagy projekt megvalósítását követően mind hazai mind európai uniós támogatás esetén elvárható a programra és a beszerzésekre, folyamatokra épített szakmai fenntarthatóság. Amennyiben azt a döntéshozó előírja, és a támogatott részéről vállalás történik, szükségszerű ellenőrizni és nyomonkövetni, főként ha ez esetlegesen alapja egy másik pályázati programcsomag ráépülő rendszerének. Ezekben az esetekben szükséges fenntarthatósági vizsgálatot végrehajtani. Elégedettségmérés történhet a támogatást felhasználó oldalán is, de elsősorban a támogatáskezelő végezheti el kapcsolódóan egy másik ellenőrzési formához. Ez általában nem önállóan végzett felmérés, akár interjús, akár kérdőíves formában történik. A támogatáskezelő és a döntéshozó


9


részére visszacsatolás lehet a jó elégedettségmérés a támogatás tartalmára, a pályázati és elszámolási folyamatokra, útmutatókra, szabályzatokra, esetlegesen a pályázati formákra, elektronikus felületre, adatlapra, stb. vonatkozó mérések. A helyszíni ellenőrzés több fázisát vagy típusát a program vagy projekt megvalósításának több szakaszában is el lehet vagy kell végezni. A helyszíni ellenőrzés a végrehajtás időbeli besorolása alapján lehet:

-

előzetes – megvalósítást megelőzően

-

a közbenső - a megvalósítási szakasz alatt

-

utólagos – a megvalósítási szakaszt követően

-

fenntarthatósági- a megvalósítást követően, a fenntartási időszak alatt.

c) nyomonkövetés, folyamatosság és ráépülés A monitoring további feladatai alapján lehetőség van nyomonkövetésre, hatékonyságvizsgálatra, statisztikai elemzések elvégzésére is a megvalósítást követően. d) önértékelés, visszacsatolás A folyamatos monitorozás lehetőséget biztosít a visszacsatolásra is egyidejűleg elősegítve a további szakmai tevékenységet, döntéshozatalt.

d. A monitoring típusai a megvalósító szempontjából A monitoring folyamatok mind a támogatási forrás felhasználója, mind a támogatási forrás biztosítója részéről lefolytatható. A tananyag által megfogalmazott módszertani célkitűzések alapján a monitoring típusai csoportosíthatók abból a szempontból is, hogy ki végzi el a monitoring vizsgálatot. A pályázati program vagy projekt megvalósítása során, valamint a nyomon követés alapján lehetősége van a támogatónak vagy döntéshozónak vizsgálnia a pályázati kiírásban, a támogatási szerződésben, szabályzatokban, útmutatókban, kapcsolódó jogszabályokban, valamint a pályázati dokumentációban foglaltaknak megfelelő adatokat és tevékenységeket vizsgálnia. Lehetősége van azonban a támogatottnak vagy pályázat beadójának vizsgálnia a saját megvalósításának megfelelőségét szintén a pályázati időszaktól egészen a fenntartási időszakig. A monitoring tevékenység a megvalósító alapján lehet: -

külső monitoring tevékenység


10


-

belső monitoring tevékenység d.1 Belső monitoring tevékenység folyamatai:

A belső monitoring folyamatokat maga a pályázati programot vagy projektet megvalósító végzi. A projekt megfelelő szakmai tartalmának és elszámolhatóságának belső ellenőrzése szükségszerű lehetősége a támogatottnak. A belső monitoring tevékenység csomópontjai magukban foglalhatják a belső ellenőrzést, a humánteljesítmény értékelését, a szabályossági és törvényességi ellenőrzést, és a pályázati megvalósításhoz kapcsolódó szakmai és pénzügyi nyomonkövetést és felügyeletet is, amelynek elemei az alábbiak: 1. Kockázatértékelés, elemzés; 2. Szakmai vagy pénzügyi, esetleg szabályszerűségi kulcspontok kijelölése; 3. Információszerzés, adathalmaz előállítás, adatgyűjtés; 4. Monitoring tevékenység típusának megválasztása; 5. Monitoring szint kiválasztása (önértékelés, független vizsgálat (pl.: könyvvizsgálat), egyéni teljesítményértékelés, stb.); 6. Visszacsatolás, eredmény kimutatás és összesítés; 7. Értékelés és beavatkozás; 8. Kontroll, esetlegesen nyilvánosság biztosítása. A támogatáskezelő részéről ellenőrizhetők és akár kötelezően előírhatók a folyamatos belső monitoring tevékenységek szabályozása és lefolytatása. A támogatáskezelő vagy döntéshozó részéről azonban a hazai6 és európai uniós jogszabályozás7 alapján legalább a minimálisan előírt arányban szükséges ellenőrzési és monitoring feladatot ellátni. d.2 Külső monitoring tevékenység folyamatai A külső monitoring folyamatok nem csak a támogató részéről történhetnek, hanem maga a döntéshozó (pl. szakminisztérium, központi hivatal, kormányhivatal), de a törvényességi felügyeletet ellátó, illetve egyéb központi szervek 6

(pl. ÁSZ, KEHI, Ügyészség)

is végrehajthatják a jogosultsági kör alapján. A

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

102/2006. (IV. 28.) Korm.rendelet 1. § g.) az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működtetéséről 7


11


támogatónál történő külső és belső ellenőrzés is magában foglalhatja egy harmadik szerv külső monitoring tevékenységének lehetőségét. A külső monitoring folyamatok a pályázatkezelés szempontjából az alábbiak lehetnek: a) A monitoring vizsgálatok, hatástanulmányok, összefoglalók céljának kitűzése; b) Vizsgálati alapelvek meghatározása pályázati illetve projekt dokumentáció alapján; c) Vizsgálatok menetének, lépéseinek meghatározása; d) Indikátorképzés kidolgozása, hatásvizsgálati szempontok, számszerűsítés; e) Adatgyűjtés, monitoring vizsgálati módszerválasztás, mintacsoport kijelölés; f) Monitoring tevékenység típusának kiválasztása a pályázati szakasz alapján; g) Monitoring vizsgálat lefolytatása; h) Monitoring jelentés elkészítése, önellenőrzés; i) Nyilvánosságra hozatal, kommunikáció. A támogatáskezelő részéről a külső monitoring folyamatok a pályázati szakaszok (pl.: elő, utó, megvalósítási, stb.) alapján több esetben

(eltérő időpontokban)

is elvégezhetőek, de a vizsgálatoknak

kapcsolódniuk kell egymáshoz, vagy egymásra kell hogy épüljenek. A külső és belső monitoring vizsgálatoknak megfelelő tervezés és végrehajtás esetében, illetve az egyéb ellenőrzési folyamatoknak

(FEUVE,

ÁSZ,

KEHI,

Ügyészség,

minőségbiztosítás,

stb.)

és azok

eredményeinek fedniük kell egymást: azonos eredményt kell hozniuk az azonos vizsgálati szempontok szerint.


12


*A tananyag nem tér ki a FEUVE, a belső ellenőrzés rendje, valamint az intézményi minőségbiztosítás kérdésköreire. 8

e. A monitoring vizsgálat tárgya A monitoring a vizsgálat tárgya alapján is csoportosítható. A vizsgálati indikátorok meghatározásán kívül vannak olyan szempontok, amelyek általánosságban fogalmazzák meg a pályázati programokhoz vagy projektekhez kapcsolódó elvárásokat és azok teljesülését: a) jogszerűségi, szabályszerűségi b) megfelelőségi, eredményességi c) sikerességi, hatékonysági. sikeresség, hatékonyság megfelelőség, eredményesség jogszerűség, szabályszerűség

A monitoring vizsgálat egyik célja az, hogy felmérje, a program vagy projekt megvalósítása során betartásra kerültek-e azok az alapelvek, amelyeket az általános jogszabályi előírások, valamint a pályázati programhoz vagy projekthez kapcsolódó szabályzatok, útmutatók, előírások, valamint a támogatási szerződés passzusai tartalmaznak. A monitoring tárgya szerinti vizsgálatok célja lehet az is, hogy kimutassuk, vajon a pályázati program vagy projekt elérte e azt a kívánt szakmai eredményt, valamint azokat az előírásokat, amit maga a

támogatott pályázati program tartalmazott, azokat a vállalt és előírt indikátorokat,

amelyeket a pályázat tartalmazott. Az előbbieket vizsgálja a jogszerűségi, szabályszerűségi monitoring tevékenység. A pályázati program vagy projekt megvalósítása akkor megfelelő és eredményes, ha a tervezett program adott időben és térben szakmai és pénzügyi tartalmának megvalósítása megtörtént az elszámolás és ellenőrzés fázisáig. A monitoring vizsgálatok elvégzésekor nem mehetünk el amellett, hogy vizsgálni szükséges a szabályszerű és eredményes megvalósításon túl a hatékonysági mutatókat is. A monitoring vizsgálatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a pályázati program vagy projekt kapcsán elérni kívánt szakmai, társadalmi, gazdasági hatásokat is elemezhessük. A jól meghatározott hatásindikátorok megfelelő támpontot és adathalmazt adnak a hatékonysági mérés elvégzéséhez. 8

Major Anikó szerk.: Minőségirányítási Kézikönyv, Bp, WSA, 2012 Letölthető: www.kih.gov.hu


13


Egy megvalósított pályázati program akkor „jó”, ha egyben szabályszerűen történik a megvalósítás, eredményesen megvalósítja a pályázatban vállaltakat, és mindemellett hatékonynak vagy sikeresnek is minősül a célkitűzés megvalósulása során.

f. Monitoring vizsgálat lezárása, eredmény-kimutatás A monitoring vizsgálatok lefolytatását követően a pályázati folyamatok lezárása, az összefoglalások és jelentések összeállítása szükséges. A monitoring jelentéseknek minden – a pályázatkezelés során gyűjtött - adatot és elemzést tartalmaznia kell. A pontos tartalmi elemek a következők: a) mérés-értékelés módszerei, mintacsoportok megnevezése, b) monitoring összefoglaló jelentés és elemzés, c) elégedettségmérés, közvélemény kutatás módszerei, mintacsoport megnevezése, d) szakmai vizsgálatok, kutatási eredmények, e) statisztikák, jelentések, adatbázisok összeállítása. a) A mérés - értékelés a pályázatban megfogalmazott célok és az eredmények általában mintacsoport vétel alapján történő összevetése, az eredmények vizsgálata abból a szempontból, hogy a célkitűzés szerint minek kellett megvalósulnia, és mi valósult meg a pályázati programok során. Az értékelés lehetőséget nyújt visszacsatolásra. A mérés-értékelés feladatfolyamati tartalmazzák a tervezést, a pontos célkitűzést, a módszer megválasztását, a mintacsoport kijelölését, az adatgyűjtés formáját és menetét, valamint időkeretét, az elemzési szempontokat, az összefoglaló elemzést, és következtetést. Az értékelés szintjei a civil pályázati programok megvalósulása szempontjából: Makro: a kormányzati célok megvalósulásának szempontjai, valamint a döntéshozói szándék megvalósulása szempontjából értékel. Mezo: a támogatáskezelő részére történő értékelés a megvalósult programok szakmai és pénzügyi arányszámairól. Mikro: a támogatott számára mutat adatokat és elemzéseket a közvetlen megvalósításról. A monitoring és a mérés-értékelés egymás melletti, egymáshoz kapcsolódó munkafolyamat. A mérés-értékelés és a monitoring a támogatáskezelői rendszerek alapvető részeivé váltak nemzetközi szinten is.


14


Mérés, elemzés, értékelés

Tervezés, stratégia építés

Megvalósítás

Eredmény, hatás, kimenet

b) A monitoring folyamat a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően jelentéstétellel zárul. A jelentésnek tartalmaznia kell az esetlegesen feltárt hiányosságokat, de egyben a pozitívumokat, eredményeket is. Az összefoglaló monitoring jelentés választ kell találjon az eredményességre és hatékonyságra vonatkozóan is. A jelentés címzettje változhat, kaphatja közvetlen megvalósító, támogatást közvetítő, vagy a támogatást odaítélő és döntéshozó is. A monitoring jelentés feladata a tényadatok rögzítése, valamint következtetések levonása, valamint esetleges további – a pályázatkezelésre és a pályázati folyamatokra vonatkozó javaslattétel. c) A folyamatok és a szakmai megvalósítás egyik legmeghatározóbb mutatószáma a célcsoport általi elégedettség mérése. Elsődleges feladat meghatározni az elégedettség mérés célját, és annak felmérési

folyamatának

állomásait.

Az

elégedettségmérés

fontos

eszköze

lehet

a

szervezetfejlesztésnek, a szakmai tevékenység eredményének, hatékonyságának megállapítására, a mérési célt e szerint szükséges meghatározni. Az ügyfél elégedettség elemeinek meghatározása függ a projekt vagy program szakmai tartalmától, a résztvevők körétől, a kiinduló állapot meghatározásától, a pontos elvárásoktól, valamint az elvárt teljesítménytől. A pontos adatok eléréséhez mérési modelleket és mérési elemeket szükséges használni.9 d) A pályázati programok kapcsán elvégzett felmérések, kutatások a tudományos megközelítés alapján az alkalmazott kutatás témakörébe tartoznak: a civil pályázati folyamatok mentén elvégzett alkalmazott kutatás olyan új tudásanyag megszerzésére irányuló tevékenység, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen, illetve civil programok kapcsán jelentős javulást eredményezzen a szolgáltatásokban, eljárásokban. A kutatások eredményei lehetnek nyilvánosak és belső felhasználásúak is. e) A monitoring vizsgálatokat követően a szervezetnek az arra alkalmas adatokat meg kell határoznia, össze kell gyűjtenie és elemeznie kell, statisztikai adatgyűjtést és elemzést kell lefolytatnia a döntéshozó, a támogatáskezelő, valamint a támogatott munkájának ellenőrzésére és segítésére. Az adatgyűjtést követően adatbázis kiépítése, dokumentumtár létrehozása történik, 9



15


valamint esetleges vagy kötelező nyilvánosságra hozatal (pl.: Civil Információs Portál).

g. Lehetséges beavatkozási pontok, illetve szankcionálás a monitoring folyamatok elvégzését követően Szabályos pályázati megvalósítás fogalmának behatárolása: a szervezet, szervezeti egység a pályázati program vagy projekt valósítása során eleget tesz a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak, valamint a támogatási szerződésben foglaltaknak.10 Amennyiben a támogatott nem tesz eleget a monitoring tárgya szerinti hármas bontás első két kritériumának, tehát nem jogszerűen és nem megfelelően valósítja meg a pályázati programot, úgy támogatáskezelői vagy támogatói beavatkozás szükséges. Orvosolható szabálytalanság vagy „nemmegfelelőség” esetén a megvalósítás vagy elszámolás során van lehetőség módosításra, azonban nem orvosolható szerződésszegés, vagy nem elszámolható megvalósítás esetén támogatáskezelői szabálytalanság kezelés szükséges. g.1 Szabálytalanságok kezelésének menete a támogatáskezelő részéről:

-

a szabálytalanság definiálása, útmutató, tájékoztató kiadása,

-

a szabálytalanság bekövetkezése esetén szükséges eljárásrend meghatározása,

-

a szándékos és nem szándékos szabálytalanság elkülönítése (a szabálytalanság nem feltétlenül bűncselekményt, szándékos károkozást vagy szabályszegést jelent), esetleges méltányosság jogszabályi kereteinek alkalmazása,

-

a rendkívüli esemény fogalmának meghatározása, a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén szükséges intézkedések eljárásrendje, vis maior kategória,

-

a szabálytalanságok nyilvántartása, EMIR, EPER, NAV, MÁK,

(lsd. fogalomtár)

stb.

nyilvántartás összehangolása, -

a szabálytalanságok kivizsgálása, kezelése, intézkedések végrehajtása.

Ha a „nem-megfelelőséget”, a támogatási szerződés megszegését azonosítja a támogatáskezelő a monitoring tevékenységek során, és a támogatott részéről a hiba orvosolható és azt kijavítják, akkor azt ismételten igazolni kell a követelményeknek való megfelelőség bizonyítására lehetősége).

10

(hiánypótlás

A”nem-megfelelőségek” jellegéről és minden megtett további intézkedésekről, beleértve a

1992. évi XXXVIII. törvény Az államháztartásról illetve 2011. évi CXCV törvény Az államháztartásról


16


kapott engedélyeket, módosítási dokumentumokat, továbbá az elvégzett javításokról és azok visszaellenőrzéséről

írásos

dokumentáció

készül. A „nem-megfelelőségek”

kezelésének

folyamatára vonatkozó követelmények külön szabályzatban is helyet kaphatnak. g.2 A támogatási összeg visszavonása, visszatartása Lehetőség van a támogatáskezelő részéről megismételt eljárás engedélyezésére, új ellenőrzés lefolytatására, méltányosság gyakorlására, vagy egyedi elbírálásra. 11 A támogatáskezelő részéről szükséges intézkedés a „nem-megfelelőség” kezelésére a támogatási összeg rész- vagy teljes összegű visszatartása utófinanszírozás12 esetén, illetve támogatási összeg rész- vagy teljes összegű visszavonása előfinanszírozás13 esetében. Az államháztartási rendszerből finanszírozott támogatások esetében lehetőség van a visszavonás adók módjára történő behajtására. A támogatási szerződés megszegése kiterjed az önrész elszámolására is, és ebben az esetben teljes összeg megvonás az általános joggyakorlat. g.3 Eltiltás a további közpénzforrás pályázati rendszeréből Amennyiben a támogatási szerződés megszegése esetén a szankciókat nem teljesíti a program vagy projekt megvalósítója, úgy a további támogatási források pályázati, normatív támogatási rendszeréből teljes vagy részleges eltiltásban részesülhet akár több évre is, vagy ameddig nem teljesíti a kiszabott szankció előírásait.14 A következőkben a támogatáskezelői monitoring tevékenységek konkrét civil példákkal szemléltetjük a gyakorlati megvalósítás elősegítésére.

h. A monitoring tevékenységek kapcsán felmerülhető civil megfelelőségek a támogatáskezelők részéről - példafolyamat -

Pályázati vagy projekt kiírás előkészítése, szabályzatok és útmutatók megalkotása pályázat beadása előtt. Kockázatelemzés, megvalósíthatósági mérések elvégzése, döntés előkészítés. A projektdokumentáció kidolgozásának elősegítése, tanácsadás, kockázatelemzési felmérés

11

2011. évi CXCV törvény Az államháztartásról

12

2011.évi CXCV törvény Az államháztartásról

13

.2011. évi CXCV törvény Az államháztartásról

14

2011. évi CXCV törvény Az államháztartásról


17


és értékelés, megvalósíthatósági tanulmány elemzése, pályázati program szakmai és költségvetési terveinek értékelés, pályázat összegző formai és szakmai eredmény kimutatása.

-

A projekt előrehaladásának felmérése, mennyire éri el célkitűzéseit a megvalósítandó szakmai

program,

tartható-e

a

költségvetés

likviditása,

önellenőrzés

segítése,

megvalósíthatóság kontrollálása és nyomonkövetése, eredményindikátorok meghatározása.

-

Vállalt indikátorok értelmezhetőségi és vállalhatósági vizsgálata, ha szükséges módosítani a projektet, ahol szükséges (valóságos előrehaladás alapján), szakmai módosítási javaslat, folyamatos tanácsadás, kapcsolattartás, szerződésmódosítás.

-

Megítélni a projekt intézkedéseinek pénzügyi vonzatait, javaslat és átvezetés a módosítási kérelem pénzügyi – költségvetési – likviditási - ütemezési tartalmára, folyamatos tanácsadás, kapcsolattartás, szerződésmódosítás.

-

Pénzügyi források átcsoportosításának javaslata és elfogadása, költségvetés és likviditás adminisztráció és ellenőrzés, elszámolás és elszámoltathatóság lehetősége, összhangba hozása, költségnem besorolás-átsorolás (elszámolási tételek, sorok, záradék, elkülönített könyvelés, stb.), útmutatók értelmezése, tanácsadás.

-

A projekt menedzsmentjének megítélése, szükség esetén felkészültség ellenőrzése, tanácsadás, alkalmasság és szakmai kompetencia értékelése, megvalósíthatóság elősegítése, közbenső helyszíni ellenőrzés beépítése.

-

Pénzügyi és szakmai elszámoltatás, helyszíni ellenőrzés bonyolítása, utólagos önértékelés segítése, következő és ráépülő pályázati szakaszok kidolgozása, tervezés, visszacsatolás, pályázati folyamatok, elszámolás és helyszíni ellenőrzések összefoglaló jelentése, indikátorok elemzése.

-

Projektek szakmai-pénzügyi megvalósításának utólagos igazolása – hatékonyság vizsgálat, elszámolhatóság és eredmény kimutatás, ütemterv elemzése, statisztikák összeállítása.


18


-

Hatások és kimeneti indikátorok elemzése, értékelése, felmérések, kutatások és összefoglalók elkészítése, célkimutatás, közpénz és forrásvédelem szem előtt tartása, átfogó állami

és

projektcél

megvalósítása,

feltételezés

igazolása,

kérdőíves

felmérés

mintacsoporttal – elégedettségmérés.

-

Tapasztalatcsere, jó gyakorlatok megosztása, Civil Portál alkalmazása, fórumok megtartása, Civil Információs Centrumokkal való együttműködés, stratégiai megállapodások megkötése, tananyagok és útmutatók kidolgozása, képzések, fórumok, konferenciák megtartása, disszemináció.

-

Korábbi értékelések eredményének elemzése, monitorozás, nyomonkövetés, további pályázati rendszerbe való beépítés, döntéshozatali mechanizmus elősegítése. Erősségek és gyenge pontok elemzése mind a pályázati folyamatokban, mind a pályázói civil körben. Kormányzati és civil célkitűzések megvalósulása, valamint a célmegvalósulás kapcsolatának elemzése, hatáselemzés, gazdasági indikátorok meghatározása.

-

A kialakított stratégia megítélése, részletes visszacsatolás, monitoring adatok felhasználása, fenntarthatóság és más forrás bevonásának lehetőségei, új célkitűzések mennyiségi és minőségi meghatározása, következő pályázati kiírások, állami ráfordítás a civil szektorra, kötelező indikátorok tervezése a megvalósításra, fejlődéskényszer.


19


II. Indikátor és indikátorképzés

A XXI. század irányvonala az indikátorok rendszere elsősorban az infokommunkációs technológiai lehetőségek terjedésével az elektronikus adatkezelés, illetve az Európai Unió és a nemzetközi elvárások mentén halad. Elsődleges szempont a visszacsatolás és az egyszerűsítés.

a. Az indikátor fogalma Az indikátor fogalma a legegyszerűbb megközelítésben maga a ’jelzőszám’ vagy adat. Tágabb értelemben nem csak statisztikai adat, vagy adathalmaz, hanem összehasonlító mérőszám, adathalmaz iránymutató, összehasonlítást segítő-közvetítő modul egyben. A KSH által használt indikátor fogalom talán a legösszefoglalóbb: Indikátor fogalma: „Az indikátor olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt vagy leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, a környezet vagy a terület állapotáról, helyzetéről.”15 A támogatáskezelő monitoring tevékenységének részét képezi az indikátorrendszer kialakítása egy adott pályázati programra vonatkozóan. Az indikátor akkor jó, és használható, ha hosszútávon alkalmazható az összehasonlíthatóság és nyomonkövetés miatt, de egyben könnyen alkalmazkodik a változásokhoz. Az indikátorképzés alapfázisa a célkitűzés, és a rendelkezésre álló és felmérni szükséges információk számbavétele, amelyek alkalmazhatók a mérési folyamatok során. Az információ etikus és erkölcsileg megfelelő (pl.: etnikum, kisebbségi hovatartozás, hátrányos helyzet, vallási hovatartozás, stb.) bekérésére, tárolására és felhasználására vonatkozó indikátorok kidolgozása nem egyszerű feladat. Az alábbiakban a támogatáskezelő részéről feladatként előírt indikátorképzéshez szükséges információk kerültek összefoglalásra.

b. Indikátorképzés A támogatáskezelés során meg kell határozni azokat a bemeneti és kimeneti elvárásokat, amelyek alapján a döntéshozatal, valamint az elszámoltathatóság megvalósulhat. Ennek egyik alappillére a monitoring tevékenység keretén belül és mellett az indikátorok meghatározása és számonkérése. Az indikátorokkal és képzésükkel kapcsolatos módszertani alapelvárások a következők:

15

-

pályázati program vagy projekt specifikus

-

mérhető adatkérést fogalmaz meg

Havasi Éva: Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei, In Statisztikai Szemel, 85.évf.,8.sz.


20


-

elérhető és pontos adatra támaszkodik

-

időegységre és folyamatra bontható

-

adatredukció alkalmazása.

Az indikátor képzése során meg kell határozzuk azokat a kereteket, amik között az indikátorok mérése, értékelése, összesítése, összehasonlítása és az eredmény visszacsatolása is megtörténhet. A jelenleg legnépszerűbb indikátorképzési térkép a SMART indikátor - képző rendszer, amely nevéhez mérten egyben gyors és okos is:

specifikus / specific

S

M mérhető / measurable A

megvalósítható / available

R

releváns / relevant

T

hozzáférhető / time

Amennyiben ’jó indikátort’ akarunk képezni, és alkalmazni, az alábbi szempontokat még figyelembe kell vegyük: -

releváns információkra vonatkozzon

-

témaspecifikus legyen

-

alátámasztható

-

megbízható adatállományra épülő

-

könnyen értelmezhető és érthető

-

lehetőség szerint egymásra épülő, egymáshoz kapcsolható

-

Európai Uniós (nemzetközi) és egyben hazai adatkiszolgálás megtörténjen, mérhető és összehasonlítható legyen

-

visszacsatolásra alkalmas, értékelhető eredményt adjon

-

többszöri mérésre, használatra is alkalmas legyen, ezzel szemben naprakész is legyen

-

elősegítse a döntéshozatalt

-

legyen valamilyen „kényszerítő” ereje, vagy motiváló legyen, de egyben könnyen kivitelezhető, vállalható és megvalósítható legyen.

A jó indikátor képzése egy alkotó folyamat eredménye. Meg kell határozzuk, hogy mit akarunk mérni, milyen célt kívánunk elérni, mit akarunk alátámasztani, és hogyan akarunk mérni, milyen módszerrel? Ha megvan a cél, és megvan a módszer, akkor már csak az indikátor típusát kell meghatározzuk.


21


c. Az indikátor típusok Az indikátor típusok az alkalmazási területek sokszínűsége alapján alakultak ki a programok megvalósításának ellenőrizhetőségére, valamint a hazai és nemzetközi összehasonlíthatóság segítésére. A felhasználás célkitűzése, valamint a mérni és értékelni kívánt adatok figyelembe vételével többféle osztályozást tudunk elkülöníteni. Az alábbiakban a Havasi Éva által összegyűjtött KSH szakirodalmi anyagból,16valamint az UNESCO és az EU jelenlegi mérési módszereiből mazsolázunk a teljesség igénye nélkül egy kvázi indikátor katalógus összeállításával: adathalmaz alapján: -

egyszerű indikátor – egy adat, egy mutató alapján mér

-

összetett indikátor – több összetevő együttese, bontható adathalmaz felhasználása

tematika alapján: -

tematikus indikátor – egy adott témára összpontosít

-

témavezető vagy kulcsindikátor – összefüggések mérésére alkalmazható

területi behatárolás alapján: -

területi indikátor – adott régió, vagy terület adatait hasonlítja össze

-

nemzeti indikátor – egy adott ország vagy nemzet adatait prezentálja

-

nemzetközi indikátor – jelen tananyag esetében az EU adatait méri és értékeli

output lehetőségek alapján: -

hatás indikátor – átfogó kimeneti adatok értékelésére alkalmas

-

kimeneti indikátor – tevékenység alapján történő adatelemzéssel dolgozik

-

eredmény indikátor – a kezdeti és a záró eredmény közötti változást méri

össztársadalmi mérőszámok alapján: -

gazdasági indikátor – számszerűsíthető gazdaságot befolyásoló adatot állít elő

-

hatékonysági indikátor – számszerűsíthető összehasonlító adatot mutat

-

eredmény indikátor – számszerűsíthető változásadatot méri

pályázati szakaszok és folyamatok alapján:

16

-

tervezési indikátor – teljes programot veszi figyelembe a tervezési fázistól a kimenetig

-

monitoring indikátor – a program megvalósítása során a nyomonkövetésre alkalmazható

-

folyamat indikátor – stratégiailag meghatározott szempontok alapján történő követés



22


mérési lehetőség alapján: -

direkt indikátor – közvetlen mérési adattal dolgozik

-

közelítő indikátor – nincs pontos adat, vagy nem használható, ezért lehatárolással mér

-

objektív indikátor – számszerű adatok alapján

-

szubjektív indikátor – elsősorban szakmai elvonatkoztatott összehasonlítás lehetősége.

A fentiek alapján látható, hogy bőven van lehetőség az indikátortípusok között választani a szerint, hogy mire szeretnénk alkalmazni a kapott adatokat. A monitoring folyamatok alapján alkalmazott indikátorok és a mérés-értékelés folyamataira a CIPO-modell igen hatékony segítséget tud nyújtani, „ha szorít a cipő”: CIPO-modell17 C I P O

Context (összefüggés) Input (bemeneti adatok) Process (kidolgozás, megvalósítás) Output (kimeneti adatok)

A modell alkalmazása könnyebbé, átláthatóbbá teszi az indikátor képzés módszertanát, a célok szerinti alkalmazást. Lássuk a pályázatkezelési folyamatra bontott pontos szakaszok értelmezését: Pályázati szakasz

Kérdés

Civil pályázatra alkalmazhatóság

összefüggések megállapítása, Mi a célkitűzés? célkitűzés

"Jó indikátor" képzésre

bemeneti adatok, indikátorvállalás

Reális a vállalás?

Kötelezően előírt vagy önként vállalt, a pályázat elengedhetetlen részét képező indikátorok

pályázat megvalósítási folyamat

Be kell avatkozni?

Monitoring tevékenység, nyomonkövetés, kontroll

kimenetei adatok, eredmények, összegzés

Igazolható a célkitűzés?

Mérés-értékelés, statisztika, összefoglaló jelentés

A pályázati támogatáskezelők monitoring tevékenységi körhöz tartozó alapfeladata az indirekt indikátorkészlet kidolgozása is. A pályázatkezelési folyamatok során összeállított adatbázis alapján történő mérés-értékelés alkalmazása lehetőséget nyújt a közvetett indikátorképzésre. Az adatbázisok egységesítése, illetve az adatállomány és az indikátorok kidolgozása segítséget nyújthat az indirekt mellett a direkt indikátorrendszer kialakítására is, ami mind a nemzeti, mind az európai uniós 17



23


összehasonlító indikátorrendszernek a része lehet. Az indikátorok kialakításánál figyelembe kell vegyük a nemzeti célkitűzéseket, és a szükséges adathalmaz előállítását, de mindemellett az európai uniós egyszerűsítésre törekvő elképzeléseket, valamint a civil szféra teljesítőképességét is: „Jusson eszünkbe a régi bölcsesség, miszerint „nem attól hízik a disznó, ha állandóan mérjük a súlyát”.”18

d. Civil

pályázati

programok

és

projektek

megvalósításának

indikátor

szempontjai A civil pályázati programok vagy projektek akár hazai, akár európai uniós forrásból kerülnek finanszírozásra és megvalósításra, mindenképpen szükséges az elszámoltatás, a mérés, a nyomonkövetés, és ezáltal a méréshez szükséges indikátorok kialakítása. 2012 évtől a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) ad keretet a magyarországi civil támogatási rendszernek.

(Civil tv. 55. § A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) a civil önszerveződések működését és

szakmai tevékenységét, nemzeti összetartozásuk erősítését és a közjó kiteljesedésében vállalt szerepük segítését támogató finanszírozási forma. Az Alap forrását a központi költségvetésről szóló törvény a miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként tartalmazza. 53. § (2) A központi költségvetés terhére törvény eltérő rendelkezése hiányában civil szervezetnek működési támogatás csak akkor nyújtható, ha a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja a költségvetési támogatás forrását.)

A

hazai költségvetési támogatási források az Alap működési rendszerén keresztül mind működési, mind szakmai feladatok ellátására kerülnek kipályáztatásra. „Az új civil támogatási rendszer célja, hogy a korábbinál tisztább és átláthatóbb feltételeket nyújtson.”19 d.1 Nemzeti Együttműködési Alap indikátorrendszere A NEA pályázati rendszere alapján több szempontú indikátorrendszer felállítása szükséges és lehetséges. A hazai civil pályázati rendszer jelenlegi bonyolítása és nyilvántartása az EPER* felületen keresztül történik. Az adatbázisból példaként kinyerhető és feldolgozható adatok az alábbiak szerint alakulhatnak:

18

Ralph Catts és Jesus Lau : Az információs műveltség indikátorai felé, UNESCO, Párizs, 2008

Letölthető: http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/381/media/unesco_indicators.pdf 19

Civil szervezetek kézikönyve (Jogszabályok magyarázata nem csak civil szervezeteknek)/szerk. Dr. Latorcai Csaba, Szablics Bálint, Bp., EMMI,

2012 *Hátrébb kerül kifejtésre


24


EPER-ből kinyerhető statisztikai adatok

Mérési mutatók a rendszerben

eszközbeszerzések aránya

összeg

foglalkoztatás, munkahelyek száma

összeg / létszám

önkéntes munkatevékenység bevonása

összeg / létszám

önerő biztosítás és annak formája

összeg / létszám

együttműködő civil szervezetek száma

darabszám

határon túli szervezetek bevonása

darabszám

Az EPER-ből kinyerhető adatokon túl az elektronikus felület adatállománya és egyéb pályázati adatszolgáltatás igénybevételével további lehetőségeket lehet és érdemes figyelembe venni az indikátorképzés területén: Javasolt civil adatbekérés és mérési mutatók lehívása a jelenlegi rendszer / EPER adatbázis alapján: A pályázó a pályázat beadásakor a megadott alapindikátorok közül 3 indikátort kiválaszt és ehhez kapcsolódóan adatokat szolgáltat az EPER felületen EPER információs / bejelentési kötelezettségen alapuló indikátor adatok felhasználása a hazai és az EU alapindikátorok alapján Szakmai

program

esetében

a

megvalósítandó

programra

vonatkozóan

egyedi

indikátorvállalás lehetősége A Nemzeti Együttműködési Alap pályázati rendszerén túl a szakmai megvalósításra igen sok egyéb – főként európai uniós – pályázati lehetőség áll rendelkezésre. Az alábbiakban az európai uniós forrásból

megvalósítandó

projektek

monitorozásához,

méréséhez,

és

indikátor

képzési

struktúrájához nyújtunk támpontot.

d.2 Az Európai Unió 2014-20 közötti megvalósítási időszak civil pályázati programokra vetített


25


indikátorrendszere20 Európai Uniós elvárások alapján 2020-ig az indikátorképzés paramétereire vonatkozó alapelvárások a következők: -

Common indicators, azaz a közösségi jog alapján meghatározott indikátorok – rendeleti melléklet alapján21

-

ex-ante feltételek meglétének szempontjai, input indikátorok

-

output indikátorok, kimeneti szakmai szempontok

-

eredményindikátorok – mérés-értékelési kategória az új rendszerezés alapján

-

programspecifikus szakmai indikátorok

Európai Uniós elvárások hazai leképezése alapján meghatározott indikátor csomag a következő indikátor csomópontok beépülésével valósulhat meg a 2014-20-as idényben: - IKT adatbázis adatok alapján kinyerhető (pl.: FAIR, EPER, EMIR) -

programspecifikáció alapján meghatározott indikátor szempontok (pl.: civil kategória)

-

nemzeti statisztikai adatok alapulvétele alapján meghatározott indikátorok

-

rendeleti mellékletben meghatározott indikátor szempontok – partnerségi megállapodásba való beépítés lehetősége

-

8-10 bizottsági kulcsprogram alapján meghatározott alapindikátorok (pl.: EFOP 22, GINOP, stb.)

Lehetőségek a civil szféra működési támogatásának indikátoraira, amelyek a 2014-20-as akár hazai, akár európai uniós programok támogatási rendszerébe beépíthetőek: -

munkahelyteremtés vagy fenntartás

-

önkéntesek foglalkoztatásának aránya (foglalkoztatás, közreműködés)

-

bevontak – célcsoport elérése

-

állami támogatás és egyéb bevétel aránya (civil támogatottság)

-

szabályszerűség (bírósági-, gazdasági adatok, korábbi elszámolások, stb.)

A közösségi szabályozások általános elvárásai alapján meghatározott indikátorok a civil pályázati rendszerhez, amelyek közül szükséges és lehet választani a civil pályázati programok megvalósítása során: -

környezetvédelmi szempontok betartása

-

esélyegyenlőség biztosítása

II. Nemzetközi Monitoring Konferencia (2013) előadás anyaga

20

Letölthető: www.nfü.gov.hu/monitoring 21

1731/2013.(X.11.) Korm. határozat A 2014-20-as európai uniós programok lebonyolításának alapelvéről

22

www.nfu.gov.hu


26


-

hátrányos helyzetűek érintése (foglalkoztatás, célcsoport bevonás, szakmai programszervezés, állami feladat átvállalás, stb.)

-

szegénységi ráta csökkentése

-

közoktatási (korai iskolaelhagyás) és felsőoktatási (diplomások számának növelése) szempontok elérésben közreműködés

Civil szakmai programok megvalósítása kapcsán előírható indikátorok – minden esetben programspecifikáció alapján -

civil jogszabályi szempontok szerint23

-

tanácsi és kollégiumi bírálati előírások alapján24

-

pályázati kiírás szempontjai alapján kötelezően előírt25

-

pályázati kiírás szempontjai alapján önként vállalt

-

célértékek alapján meghatározott adatok (kormányzati célok)

-

civil elégedettségi mérések alapján.

A 2014-2020-as Európai Uniós tervezési időszak beépíthető indikátor mutatószámai26 Az Európai Uniós elvárások alapján a hazai pályázati rendszer indikátorszámait és mérési mutatóit konvertálni és beépíteni szükséges a pályázati folyamatokba. A nemzeti és nemzetközi indikátorok csak abban az esetben összehasonlíthatók, ha azonos szempontrendszer és mérhető mutatószámok alapján kerül kidolgozásra. Ebben segítséget nyújt a támogatáskezelői indikátor módszertani feladatokhoz az alábbi ESZA, ERFA indikátorrendszer tervezet. a.

Az ESZA

(Európai Szociális Alap) -

beruházások közös teljesítmény- és eredménymutatói,

alapindikátorai a.1 A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók beépítése a pályázati rendszerbe -

munkanélküliségi ráta és szempontok

-

oktatásból korán kiesők aránya

-

veszélyeztetett korú foglalkoztatottak (pályakezdők, nyugdíjkorhatár előtt állók) védelme

-

ISCED

(képzési kategória besorolási rendszer)

1-8 képzési szakaszok résztvevői (alsófoktól

felsőfokig) számának emelése, támogatása, nyomonkövetése 23 24 25 26

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről www.civil.info.hu/döntések tára www.emet.gov.hu II. Nemzetközi Monitoring Konferencia (2013) előadás anyaga Letölthető: www.nfü.gov.hu/monitoring


27


-

fogyatékkal élők támogatása és integrálása

-

migráns és kisebbséghez tartózók, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása.

a.2 A szervezetekre vonatkozó közös teljesítménymutatók beépítése a pályázati rendszerbe -

a szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által teljesen vagy részben végrehajtott projektek számának növelése

-

a közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatásokra irányuló projektek számának növelése, minőségi javítása

-

a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások számarányának növelése.

a.3 A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók beépítése -

munkakeresők száma, foglalkoztatottak száma

-

képzésben résztvevők száma, képzést elvégzők száma.

a.4 A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú (programok zárását követő fél év elteltével, fenntartási időszak alatti) közös eredménymutatók beépítése -

foglalkoztatásban résztvevők számának növekedése

-

önfoglalkoztatók számának emelkedése

-

munkaerő-piaci lehetőségek növelése.

b.

A beruházás jellegű (ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap) pályázati támogatásának

közös mutatói b.1 Termelői beruházás és vállalkozási pályázatok, magánberuházások aránynövelése b.2 Idegenforgalom pozíciójának erősítése, szolgáltatások minőségjavítása, látogatók bevonzása, városfejlesztési stratégiák kidolgozása b.3 Infokommunikációs technológiák fejlesztése, bővítése, hozzáférési arány növelése b.4 A tömegközlekedés és a közösségi közlekedés fejlesztése (vasút, közút, hajózás) b.5 Környezetvédelem tudatosítása, erősítése (víz, szennyvíz, hulladék, talajrehabilitáció, megelőzés) b.6 Kutatásfejlesztés, innováció támogatása b.7 Energiaszektor hatékonyságnövelése, fejlesztése (megújuló energiaforrások, üvegházhatás csökkentése) b.8 Szociális infrastruktúra szolgáltatásainak bővítése, színvonalemelés (oktatás, egészségügy, lakhatás, kultúra, gyermekgondozás)


28


e. Pályázati indikátorrendszer kialakítása A támogatáskezelő részéről egy támogatási vagy pályázati csomaghoz kapcsolódó indikátorrendszer kialakítása során törekedni kell mind az európai uniós, mind a hazai társadalmi-gazdasági követelményrendszer mérhető és mérni szükséges adatainak beépítésére. Az indikátorok kialakításának első alapvető kérdésköre azoknak a pályázati folyamatoknak az azonosítása, amelyekhez kapcsolódik monitoring folyamat vagy tevékenység, és kapcsolódik vagy kapcsolódnia kell mérhető visszacsatoló adatnak. Indikátoralkotás és módosítás figyelemmel kísérése, mérés és adatelemzés alkalmazás előtt A tervezés és megvalósítás során bekövetkező változtatásokat nyomon kell követni. A változtatásokat vizsgálni, igazolni kell, jóvá kell hagyni és a bevezetés előtt el kell fogadni. A tervezési és fejlesztési változtatásoknak magára a munkafolyamatra, munkatevékenységekre és ugyanakkor azok eredményeképpen az indikátoroknak a pályázatok megvalósítására gyakorolt hatásának a kiértékelését is. A tervezett indikátorok bevezetésének megfelelő igazolását (verifikálását) kell elvégezni, miszerint a tervezés és fejlesztés kimenő adatai teljesítették a szükséges eredményelvárást. A tervezés és fejlesztés érvényesítése, jóváhagyása (validálása), majd a tervezett intézkedéseknek megfelelő végrehajtása elengedhetetlen. Az igazolás eredményeiről és szükséges intézkedéseiről, valamint a változtatások átvizsgálásának eredményeiről és szükséges intézkedéseiről írásos dokumentáció és elemzés készül. A mérési és elemzési folyamatok alapjául vett adathalmazok a következők: - a külső felektől érkező adatok, támogatotti adatok (alapadat, panasz, ügyintézés, módosítás, stb.) - folyamatok, a tevékenységek teljesítményével kapcsolatos adatok, eltérések, intézkedések (jelentés, jegyzőkönyv, feljegyzés, önértékelési és adatelemzési eredmények,

eltérések

elemzése,

helyesbítő

és

megelőző

tevékenységek

kiértékelése), - a minőségirányítási audit eredményének adatai.27 Az előzetes és folyamatba épített nyomonkövetési feladatok alapján az indikátorok kialakítása és azok folyamatos aktualizálása, fejlesztése szükséges a fenti szempontok alapján.

27



29


Indikátorkialakítás és fejlesztés folyamata a) indikátor területek kiválasztásának folyamata b) indikátorok leírása c) indikátorok tesztelése d) kiszámítás e) külső tesztelés, véleményeztetés f) publikálás, alkalmazás g) adatbázisba, pályázati folyamatokba épülés h) továbbfejlesztés, minőségbiztosítás A folyamat ciklikus folyamat, amely újragondolás és módosítást, frissítést, felülvizsgálatot követően újraindul.

A jó indikátorrendszer kiépítésének elengedhetetlen feltétele a szükséges adatállomány rendelkezésre állása. A kormányzati célkitűzések alapján központi nyilvántartási rendszerek összekapcsolása, adatduplikáció megszüntetése, és az ügyfélközpontúság szempontjainak figyelembe vételével gördülékennyé válik az adatfelmérés, adatszolgáltatás, adattárolás feladata.


30


III.

Civil

szervezetek

nyomonkövetése,

támogatásainak

egységesítési

irányvonal

nemzetgazdasági (Civil

pályázati

nyilvántartási rendszerek: Pályázati nyilvántartások, OBH, KSH, KMR, NAV, CIP)

Az Európai Uniós monitoring vizsgálatok egyik alapszempontja a korrupció és a csalásellenesség, valamint ennek kapcsán az ellenőrizhetőség, és a duplikatív közpénz támogatási konstrukciók megelőzése. „Az Európai Unió a forrásfelhasználás pontos mechanizmusának kialakítását a tagországokra bízza, ugyanakkor elvárja, hogy a felhasználás az EU alapelvek szerint, átlátható és ellenőrizhető legyen.”28 Az elmúlt években kidolgozásra került egy korrupcióellenes stratégia a közpénzek felhasználásának átláthatósága és ellenőrzése elősegítésére, valamint kialakításra került az üvegzseb-program és az átláthatóságot biztosítja a közbeszerzési szabályok módosítása.29 Fentieken túl azonban szükséges egy olyan nyilvántartási rendszer, amely minden olyan – a civil szférára vonatkozó – támogatási konstrukciót és programot, valamint adatot összekapcsol és átláthatóvá tesz, ami akár hazai, akár európai uniós forrás kihelyezését és felhasználást nyomon követi. Jelenleg több olyan nyilvántartási rendszer működik egymás mellett, amelyek bizonyos szempontok alapján adatokat és folyamatokat rendszereznek a civil szervezetekre, és akár adományokból, akár közpénzekből történő gazdálkodásukra, akár szakmai feladatik ellátására vonatkozóan. A tananyag keretén belül nincs módunk részletes kifejtésre, de igyekszünk minden fontos nyilvántartási rendszerről és kapcsolatukról szót ejteni. Magyarország

egyik

teljes

körű

elektronikus

pályáztatási

szoftvere

az

Elektronikus

Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszert (EPER). „Az EPER alkalmas a pályázatok internetes benyújtásától a nyertes pályázatok lezárásáig a teljes folyamat nyomon követésére, a pályázattal és a pályázatot benyújtó szervezettel kapcsolatos adatok nyilvántartására. A pályázók számára ez azt jelenti, hogy egy egyszerű regisztrációval internetes pályázatot nyújthatnak be,

28

Némon Zoltán: Európai Uniós alapelvek a pályázati rendszerhez http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2003-ev/03-szeptember/tra-29.html

29

2003/XXIV. tv. A közpénzfelhasználásról, valamint a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény és a közpénzekből nyújtott támogatások

átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény


31


naprakészen

figyelhetik

pályázataik

aktuális

állapotát

(státuszát)

vagy

a

benyújtott

dokumentumokat.”30 Az EPER pályázatkezelési folyamatokhoz kapcsolódó szolgáltatási lehetőségei: -

Regisztráció

-

Pályázat benyújtása, módosítása

-

Szerződéskötés

-

Elszámoltatás

-

Indikátor nyomonkövetés

-

Helyszíni ellenőrzés

-

Statisztikák, lekérdezések, szűrések összeállítása.

Az EPER használatához akár pályázói, akár támogatáskezelői tevékenységhez segítséget nyújt a Felhasználói kézikönyv is.31 Az európai uniós támogatások gyors kezelésére egy – a döntéshozatalt, nyomonkövetést és kifizetését

biztosító

-

a

hatékony

e-ügyintézést

támogató Egységes Monitoring

Információs Rendszer (EMIR) került kialakításra, amely a pályázati e-ügyintézés teljeskörű bonyolítását végzi az uniós pályázatkezelés során.

„A Pályázati e-ügyintézés felület az ügyfeleket középpontba helyező pályázóbarát működés eszköze, amely hatékony támogatást nyújt az ügyfelek számára a pályázás és projektvégrehajtás teljes folyamatába,”32 de egyben információt biztosít a támogatáskezelőknek az ellenőrzési és monitoring folyamatok elvégzéséhez. A rendszer alkalmas rendszerinformációk tárolására, bekérésére és feldolgozására. Biztosítja: -

gyors információszolgáltatás (támogatáskezelő, fejlesztési területek, kormányzat, EB)

-

információk elérése, statisztikák, szűrések,

-

gyorsabb döntéshozatal és kifizetés-ügyintézés

-

költség-, és idő megtakarítás az elektronikus ügyintézéssel

-

közbeszerzések nyomonkövetése

-

helyszíni ellenőrzések és tanácsadás,

30

http://www.esza.hu/online_szolgaltatasok/eper http://www.emet.gov.hu 32 http://emir.nfu.hu/main/ 31


32


-

monitoring tevékenység, nyomonkövetés.

A funkciók eléréséhez és a munkafolyamatok részletes átlátásához lehetőséget biztosít a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.33 A civil szervezetek működésének és minőségbiztosítási rendszerének kialakítására az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartási rendszere ad keretet. A hatályos polgári jogszabályi keretek alapján a Bírósági Informatikai Rendszer kialakítása lehetőséget biztosít egy közhiteles nyilvántartás

létrehozására,

és

későbbiekben

összekapcsolására

további

központi

és

pályázatkezelési rendszerekkel. A nyilvántartás olyan adatokat tartalmaz, amelyek egy része a nyilvánosság számára is hozzáférhető, de személyiségi jogokat nem sért. A rendszerben nyilvántartott adatok és kapcsolódó rendszerfelületek: -

szervezetek törvényszéki nyilvántartása,34

-

országos névjegyzék,

-

elektronikus kérvényfogadási rendszer,

-

elektronikus ügyintézési rendszer,

-

elektronikus iratkezelési rendszer,

-

a bíróságok és az összekapcsolt hatóságok kapcsolattartási rendszere,

-

beszámoló felület.35

Az OBH rendszerének összekapcsolása és információs adattartalmának használata más hatóságok és kormányzati szervek által nagyban elősegíti az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkenését, a pályáztatási folyamatok átláthatóbbá és egyszerűbbé tételét. A civil szervezeteknek akár a működésükkel kapcsolatosan, akár a kapcsolódó pályázati folyamatok tekintetében adatszolgáltatási kötelezettsége van, amelyet a megfelelő jogszabályi keretek adnak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felé történő adatszolgáltatási kötelezettségről a tananyag második felében értekezünk részletesen.

A statisztikai és monitoring adatbázisok egyik legkiemelkedőbb rendszere a Magyar Államkincstár által 1990-es évek óta működtetett pénzügyi monitoring rendszer.36 A Kincstári Monitoring Rendszer (KMR) egy elektronikus adat-nyilvántartási monitoring rendszer, amely több célú 33

www.nfu.hu/eugyfelszolgalat A bírósági nyilvántartásba vétel a civil szervezetek működésének megkezdését jelenti. A nyilvántartásba vétel bejelentő mintaokirat alapján történik. 35 Civil szervezetek kézikönyve (Jogszabályok magyarázata nem csak civil szervezeteknek)/szerk. Dr. Latorcai Csaba, Szablics Bálint, Bp., EMMI, 34

2012 36

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstarrol/palyazat_kincstari_monitoring


33


feladatra jött létre: -

nyomonkövetni az államháztartás forrásaiból kapott támogatásokat, és azok kapcsán a köztartozások (kontakt a NAV adatbázissal), valamint az el nem számolt források kapcsán kizárni a további lehetőségből az adósságrendezésig a szervezeteket,

-

az európai pályázati rendszer pénzügyi monitoring elvárásait teljesíteni képes felületet biztosítson,37

-

forrás- előirányzatok regisztrációjának és lehívásának és igénylői adatgyűjtésének felülete,

-

kincstári tájékoztató és információk megjelenítésére,

-

de minimis támogatási információk gyűjtésére és értékelésére,

-

elemzési struktúrák kialakítására, szűrések, statisztikai csoportleképezések elvégzésére.

A fentieken túl a szakmai megvalósítás tekintetében is van nyilvántartási és bejelentési kötelezettsége mind a támogatottaknak, mind a szakmai tárcának. A KMR alkalmas a duplikatív támogatások kiszűrésére, a köztartozások behajtására – letiltására, és egyéb szankciók megállapítására, valamint a disszeminatív adatok kiadására, megküldésére, megjelentetésére. „A szakmai monitoring rendszerben történő rögzítés és a támogatási programok szakmai összehangolása, azonos

feladatok

párhuzamos

finanszírozásának kiszűrése érdekében a

költségvetési előirányzat kezelője előzetes jóváhagyás céljából köteles megküldeni a szükséges adatokat a miniszter számára. A fenti kötelezettségét a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter

(jelenleg a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter),

illetve a

költségvetési előirányzat kezelője a kincstár útján teljesíti. A kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben történő rögzítéssel egy időben az erre a célra rendszeresített számítógépes rendszeren keresztül küldi meg az adatokat a miniszter számára a Civil Információs Portálon történő közzététel céljából.”38 A Magyar Állam Kincstár főként az ellenőrzés és a monitoring kapcsán együttműködik a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal. A szervezetek külön nyilvántartást és adatbázist üzemeltetnek, azonban a két rendszer között adategyeztetés és adatlekérés történik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartási rendszere, valamint többszintű ellenőrzési jogköre szükségessé teszi, hogy említést tegyünk a szervezetről ebben a fejezetben. A NAV jogosultsága bizonyos paraméterek megvalósulása esetén a törvényességi ellenőrzés is, azonban a tananyag ezen része erre nem fordít figyelmet.

37

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

38

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról


34


A NAV adatbázisok igen kiterjedtek, de sok közülük hasznos információt tartalmaz a pályázatkezelési folyamatokhoz kapcsolódóan is: -

Adóalanyok lekérdezése

-

Adóhiányosok, hátralékosok, végrehajtás alattiak

-

Felfüggesztett, szankciós jelleggel törölt adószámok

-

Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók

-

Bírósági eljárási illeték utólagos elszámolása

-

Köztartozásmentes adózók

-

Nyomdai sorszámintervallumok

-

Vélelmezett kézbesítéssel érintett iratok

-

Pénztárgép, taxaméter szervizek adatai

-

Műszerészi igazolványok, plombanyomók adatai

-

Regisztrációs lapokkal kapcsolatos lekérdezés.39

A NAV honlapja és nyilvántartási rendszere, valamint az adózás rendje biztosítja a civil szervezetek számára a felajánlható személyi jövedelemadó 1%-át, ami szintén költségvetési támogatásnak minősül. A NAV rendszere szerint felajánlható: -

civil kedvezményezettek, valamint

-

egyházak, kiemelt költségvetési előirányzatok számára.

A nyilvántartás és az adatbázis alapján kiszűrhetők a kizárt civil kedvezményezettek, illetve a köztartozók és egyéb pénzügyi-adószankció alatti szervezetek egyaránt, összeérve a Kincstári, valamint a pályázatkezelési és bírósági adatbázisokkal. Az adózási kötelezettség, valamint az adómentesség, illetve a támogatási formák passzív formája – esetleges adókedvezmény – is a NAV hatáskörébe tartozik. A pályázati elszámolások kapcsán NAV normák használata és az adózási könyveléstechnikai előírások kötik mind a támogatottakat, mind a támogatáskezelő, illetve a Kincstár feldolgozási rendszerét is. Az adózási, valamint a normarendszer adatai mind a honlapon, mind a nemzeti és uniós szabályozás tekintetében tematikus információs füzetekben40 kerül kiadásra, amelyek adatait a támogatáskezelő útmutatóiban, szabályzataiban kötelező megjeleníteni. Az összeállított útmutatók, szabályzatok megjelenítésére és közzétételére nem csak a 39 40

www.nav.gov.hu/adatbázisok www.nav.gov.hu /nav/inf_fuz


35


támogatáskezelői felületek vagy adatbázisok alkalmazhatóak. „A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából akadálymentes honlapot működtet, amely a Civil Információs Portál (CIP).”41 A Civil jogszabály előírása alapján 2013 évtől működik a CIP információs felület. A honlapon olyan adatok, szabályok, útmutatók, jogszabályok, valamint határidők, stb. tárhelye található, amelyek információt nyújtanak a civil szervezetekről, és a kapcsolódó szabályozási és nyomonkövetési rendszerről. A CIP adattartalma a teljesség igénye nélkül:

-

pályázati adatok (felhívások, döntési listák, kedvezményezettek, utalások, kizárások, felhasználási beszámolók, monitoring adatok)

-

döntéshozói testületek ülései, rendezvényei, jegyzőkönyvek, beszámolók

-

támogatáskezelői adatok, hírek, rendezvények

-

önkéntesek nyilvántartása és foglalkoztatása

-

névjegyzéki adatok (beszámolók, közhasznúsági igazolások)

-

szakmai programok megvalósításának dokumentumai

-

Civil Információs Centrumok adatai, információi

-

MÁK monitoring rendszer részadatok

-

nyilvánosságot igénylő személyes adatok (pl.: döntéshozók adatai, vagyonnyilatkozat)

-

összeférhetetlenségi és érintettségi adatok.

A fenti hazai nyilvántartási rendszerek összekapcsolása és azok - a közpénzfelhasználás nyomonkövetését

biztosító

-

lehetőségei

bizonyos

minőségbiztosítási

keretet

adnak

a

pályázatkezelés területén is. A rendszerszintű minőségügyi irányelvek a következő témakörökkel foglalkoznak: -

a külső és belső ügyfelekkel fenntartott viszony,

-

az ügyfél elégedettség és problémák kezelése42,

-

a szolgáltatások és termékek mennyiségi vonatkozásai,

-

folyamatos minőségjavítás,

-

az informatikai minőséggel kapcsolatos felelősségek és fejlesztések,

41 42

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (14§) http://www. magyaryprogram.kormany.hu/Az ugyfelelegedettseg meres modszertana


36


-

a hibák elkerülése érdekében végzett szisztematikus tervezés, illetve a teljesítés felügyelete és értékelése,

-

az állami szolgáltatások minőségi javítása, a ’Jó állam’ kialakítása43

-

a minőség iránti elkötelezettség.44

A feladatok, célkitűzések, a hazai és az európai uniós források felhasználása nyomonkövethető, ellenőrizhető és átlátható a monitoring rendszerek által, a jó indikátorok és a megfelelő adatgyűjtés alapján. A tananyag II. részében az adatgyűjtésre és felhasználásra vonatkozó információk kerültek kidolgozásra.

43

2011.évi CXCIX. törvény A közszolgálati tisztviselőkről

44

Dulics Ivett, Vörös Krisztina: A minőségirányítási rendszer meglétének, fejlesztésének fontossága a közigazgatásban (A CAF rendszer kialakítása)

http://www.logincee.org/file/7209/library


37


Fogalomtár: monitoring: a források felhasználásának (pénzügyi monitoring), az eredményeknek és teljesítményeknek (szakmai monitoring) mindenre kiterjedő többek között szabályossági, hatékonysági és célszerűségi vizsgálata rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten. projektkockázat: Projekt vagy programkockázat, ha a kockázat következményei a projekt ütemezésére vagy pénzügyi és szakmai erőforrás-kihasználására lehetnek hatással (pl.: kifizetés ütemezés). külső kockázat: Külső kockázat, ha a kockázati tényező nem a projekten belül áll elő (pl.: jogszabályváltozás). vis maior kockázat: Vis major kockázat az előre fel nem mérhető – kockázati tényező esetén (pl.: tűzeset). elszámoltatás: Az elszámoltatás során az esetek többségében dokumentumalapú ellenőrzés történik. helyszíni ellenőrzés: A helyszíni ellenőrzés az eredeti pályázati dokumentáció eredeti példánya ellenőrzésének, valamint a helyszínen történő szakmai és pénzügyi felmérés-monitorozás együttesét jelenti a pályázati és a környezeti tényezők figyelembe vételével. megvalósíthatósági felmérés: A megvalósíthatósági felmérés a pályázati dokumentáció, valamint az esetleges kockázatelemzés és a megvalósíthatósági adatok alapján áttekinti a program vagy projekt lehetséges kimeneti eredményeinek valószínűségét. pénzügyi ellenőrzés: A pénzügyi ellenőrzés elsősorban a pályázati program megvalósítását, valamint a pályázati forrás elköltését követően célszerű alkalmazni. A pénzügyi és adójogszabályok előírásai, valamint a támogatási szerződéshez és a pályázati dokumentációhoz kapcsolódó szabályzatok által meghatározott teljes pénzügyi anyag áttekintése szükséges. szakmai szemle: A szakmai szemle elsősorban a szakmai megvalósításra összpontosít. A valós szakmai tevékenység közben szükséges a szemlét vagy vizsgálatot lefolytatni, az utólagos rekonstrukció már csak a közvetett indikátorok alkalmazásával lehetséges. Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

38


szakmai és pénzügyi ellenőrzés: A szakmai és pénzügyi ellenőrzés együttesen vizsgálja a pénzügyi dokumentumok és a szakmai megvalósulás összhangját, a fentiekben leírtak együttes elvégzésével. elégedettségmérés: az elégedettségmérés a támogatás tartalmára, a pályázati és elszámolási folyamatokra, útmutatókra, szabályzatokra, esetlegesen a pályázati formákra, elektronikus felületre, adatlapra, stb. vonatkozó mérések. mérés-értékelés szintjei: Az értékelés szintjei a civil pályázati programok megvalósulása szempontjából: Makro: a kormányzati célok megvalósulásának szempontjai, valamint a döntéshozói szándék megvalósulása szempontjából értékel. Mezo: a támogatáskezelő részére történő értékelés a megvalósult programok szakmai és pénzügyi arányszámairól. Mikro: a támogatott számára mutat adatokat és elemzéseket a közvetlen megvalósításról. szabályos pályázati megvalósítás: Szabályos pályázati megvalósítás fogalmának behatárolása: a szervezet, szervezeti egység a pályázati program vagy projekt valósítása során eleget tesz a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak, valamint a támogatási szerződésben foglaltaknak. indikátor: Az indikátor olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt vagy leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, a környezet vagy a terület állapotáról, helyzetéről. NEA: Nemzeti Együttműködési Alap EPER: Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer

EMIR: Egységes Monitoring Információs Rendszer OBH: Országos Bírósági Hivatal KMR: Kincstári Monitoring Rendszer, amelyet a Magyar Államkincstár üzemeltet. CIP: Civil Információs Portál


39


IV/2. Civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai módszertani ismeretek I. A civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása

1. A civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtések története a. Egyesületi statisztika a dualizmustól a rendszerváltásig 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia statisztikai bizottsága begyűjtötte az ország összes egyesületének fontosabb adatait. Az adatgyűjtés eredményei a Hunfalvy János által szerkesztett Statisztikai Közleményekben jelentek meg. A közlemény név szerint sorolja fel a hazai egyesülteket, tovább ismerteti azok székhelyét, taglétszámát és elnökeinek nevét. A későbbi adatfelvételek eredményeit áttekintve megállapítható, hogy a tudományos akadémia adatgyűjtése teljes képet nyújt az akkor civil szervezetek számáról. 45 1878-ban rendelték el az első széles körű statisztikai felmérést Magyarország egyleteiről és társulatairól. Az Országos Statisztikai hivatal az előzőeknél jóval részletesebben vizsgálja a civil szerveződéseket. A vizsgálat a következő adatokra terjed ki: az egyesület neve, székhelye, alakulási éve, célja, tagjainak száma, a tagdíj összege, a bevétel és a kiadás összege, az egyleti vagyon értéke.46 Az egyesületi statisztika kérdése 54 év után, 1932-ben szerepel újra a statisztikai hivatal munkatervében. A felvétel több célt szolgált. Egyrészt az egyesületek nyilvántartásának megteremtésére törekedett, másrészt a szervezetek személyi és anyagi forrásaira vonatkozó adatok vizsgálatával a társadalmi szervezkedés méreteit, jelentőségét és irányait akarta megvilágítani. 47 Az adatgyűjtés teljessége érdekében a kérdőív terjedelmét szűk korlátok közé kellett szorítani. Meg kellett elégedni bizonyos alapvető kérdések föltevésével, a kérdőív mindössze 19 pontot tartalmazott, amelyek közül a tagokra és a zárszámadásra vonatkozóan szerepelnek részletesebb információk. A bevallás ellenőrzése lehetővé tétele céljából a zárszámadást, költségveetést, vagyonmérleget, valamint az alapszabály és egyéb szabályzatok egy-egy példányát is be kellett

45

Dr. Dobrovits Sándor: Budapest Egyesületei, Statisztikai Közelmények, 1936, 74. kötet 3. szám, p. 11., Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala 46 Dobrovits (1936) i.m. p. 12 47 Dobrovits (1936) i.m. p. 21 Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

40


küldeni a hivatal részére.48 A megváltozott társadalmi környezet miatt a második világháborút követően a nonprofit, más megközelítésben a civil önszerveződések vizsgálata sokáig nem tartozott a hivatal profiljába. Csak 1970-től kezdődően került sor ismét a társadalmi szervezetek statisztikai megfigyelésére. A Jobb Sándor által végzett vizsgálatok 1970-ben, 1982-ben és 1989-ben jelezték, hogy a civil önszerveződések csak a politikai hatalom által megtűrt vagy éppen preferált területeken működhettek, a társadalmi szervezetek többségét a tűzoltó, valamint a szabadidős és sportszervezetek tették ki.49 b. A civil és egyéb nonprofit szervezetek statisztikai megfigyelése a rendszerváltást követően A rendszerváltással járó gazdasági átalakulás az új piaci mechanizmusok mellett a fejlett országok gazdasági információs rendszerének átvételét is jelentette. A csatlakozni kívánó országok teljesítménye így válhatott összehasonlíthatóvá a külső és belső megfigyelők számára. Ez a változás konkrétan a SNA (System of National Accounts), illetve ennek európai változata, az ESA (European System of Accounts) statisztikai szabvány átvételét jelentette. A nonprofit intézmények önálló számbavételére a szocializmus idején – többek közt elhanyagolható gazdasági súlyuk miatt – nem volt igény.50 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) civil szervezettekkel foglalkozó, rendszerváltás utáni első kiadványa a Társadalmi szervek 1991-ben Magyarországon címmel jelent meg. A rövid tájékoztató a nonprofit szektorról nem tudott megfelelő pontosságú adatokat közölni. A se nem teljes körű, se nem reprezentatív adatgyűjtés eredményeként kiderült, hogy még a szervezetek számának pontos meghatározására alkalmas nyilvántartási rendszer sem létezett. Ennek oka az volt, hogy a bíróságokon vezetett hivatalos nyilvántartási rendszer nem alkalmas a megszűnések nyomon követésére. Az 1992-ben indult nonprofit szervezetekkel kapcsolatos adatgyűjtés elsődleges célja a nonprofit szektor nemzetgazdasági hozzájárulásának felmérése volt.51 Az újrainduló információ-gyűjtést az is indokolta, hogy kevés volt a nonprofit szervezetek számára, tevékenységi szerkezetére, gazdasági erejére és gazdálkodási sajátosságaira vonatkozó empirikus ismeret. A nonprofit szektor tudományos igényű vizsgálata a fejlett országokban már a hetvenes, nyolcvanas években elkezdődött, bár az első, egyeztetett fogalomrendszert és megközelítést alkalmazó nemzetközi összehasonlító kutatásra ott is csak a kilencvenes évek elején került sor.52 48

Dobrovits (1936) i.m. p. 22 Bocz János: A nonprofit szervezetek statisztikája, Statisztikai Szemle, Budapest, 1999, 77. évf. 8. szám, p.644. 50 Balogh Bence–Mészáros Geyza–Sebestény István (2003): Módszer és gyakorlat, A nonprofit statisztika 10 éve 19922002., Nonprofit Kutatócsoport, http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/560_modszer.doc, p. 5. 51 Balogh-Mészáros-Sebestény (2003) i. m. p.5. 52 Balogh-Mészáros-Sebestény (2003) i. m. p.6. 49


41


1993-ban viszonylag rövid, kevés adathelyet tartalmazó kérdőív került lekérdezésre. Az adatszolgáltatói körben ekkor még szerepeltek biztosítópénztárak, egyházak, pártok is, amelyek idővel –mivel nem felelnek meg teljes mértékben a nonprofit szektorral kapcsolatban támasztott követelményeknek– kikerültek a statisztikai értelemben vett nonprofit körből. Ezekben a kezdeti években bizonyos mutatók csak meghatározott bevételösszeg fölött kerültek lekérdezésre. Az adatgyűjtés eredményei alapján a szervezetek alapítóiról, hatóköréről, főbb bevételi, kiadási tételeiről, illetve pályázati tevékenységéről álltak rendelkezésre információk. Az 1993 és 2013 között eltelt 20 évben a kérdőív a felhasználói igényeket figyelembe véve folyamatosan bővült. A jelenlegi adatlap részletes tartalma a későbbi fejezetekben kerül bemutatásra. Az adatszolgáltatók köre a szervezeti formák változásaihoz igazodva alakult. A Polgári Törvénykönyv 1994-es módosítása után a közalapítványok, a köztestületek és a közhasznú társaságok (2007-től nonprofit gazdasági társaságok) is bekerültek az adatszolgáltatók közé. Az eltelt időszak alatt teljeskörű, minden nonprofit szervezetre kiterjedő, valamint mintavételes adatgyűjtések és ezek kombinációja váltakozott. Ezek jellemzőit a későbbi fejezetekben részletesen is tárgyaljuk.

2. A civil szervezetekre vonatkozó statisztikai adatfelvétel jellemzői a. Az adatfelvétel célja és az adatszolgáltatók köre A Központi Statisztikai Hivatal Országos Adatgyűjtési programjában évente 40-50 olyan adatfelvétel szerepel, amelynek az adatszolgáltatói között civil szervezetek is szerepelnek. A legtöbb esetben viszonylag alacsony (1-10% közötti) a civil szervezetek aránya a teljes adatszolgáltatói körön belül. Egy olyan adatfelvétel szerepel az országos programban, ahol 90% fölötti a civil szervezetek aránya a megkérdezettek között. Ez az adatgyűjtés a „Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről” címet viseli, és kifejezetten a nonprofit, illetve civil szektor feltérképezése céljából kerül lekérdezésre. Az adatfelvétel kettős célt szolgál: 

Egyrészt Magyarország nemzeti számláinak számítása során a kérdőív mutatóiból történik a háztartásokat segítő nonprofit szektor kibocsátásának és nemzetgazdasági teljesítményének mérése.



Másrészt az adatgyűjtés feltérképezi a szektor méretét, jogi forma és tevékenység szerinti összetételét, bevételi és kiadási szerkezetét, a civil szféra foglalkoztatottsági helyzetét, az önkéntes tevékenység alakulását, valamint az infrastrukturális ellátottságot.

Az adatgyűjtés alapvető forrás a civil szférával kapcsolatos ismeretek megszerzését illetően. Az adatszolgáltatók közé tartoznak a Magyarországon bejegyzett civil szervezetek:


42


egyesületek (egyesület, szövetség, szakszervezet), alapítványok, továbbá egyéb nonprofit szervezetek: közalapítványok, köztestületek, egyesülések, pártalapítványok, érdekképviseletek, nonprofit gazdasági társaságok, szociális szövetkezetek, valamint az általuk alapított intézmények. b. Az adatfelvétel tartalma Az adatfelvétel tartalmát tekintve két részre bontható, az első részbe tartoznak a regisztertípusú információk, ezek a Központi Statisztikai Hivatal által kezelt nonprofit regiszter karbantartását szolgálják. A nyilvántartási adatok egyrészt a hivatal önálló adatgyűjtései címjegyzékének összeállításához szükségesek, másrészt a civil szervezetek körében végzett kutatásokhoz lebonyolításához is naprakész információkat nyújtanak. Ide tartoznak: 

a szervezet elérhetőségi adatai: név, hivatalos cím, telefonszám,



a szervezet hivatalos képviselőjének adatai: név, cím, telefonszám,



a szervezet levelezési címe, e-mail címe,



a szervezet jogi formája, tevékenysége



a szervezet adószáma

Az adatgyűjtés másik nagy blokkját a szervezetek működési jellemzőivel kapcsolatos információk képezik. Az alapinformációk között a civil szervezetek alapítási éve, közhasznúsági státusa, hatóköre szerepel. A szervezetek humánerőforrás-ellátottságának feltérképezése céljából a tagokkal, foglalkoztatottakkal és önkéntes segítőkkel kapcsolatos kérések szerepelnek az adatlapon. A szektor gazdasági súlyának, finanszírozási jellemzőinek megismerése céljából 30 tételből álló részletes bevételi adatokat, a legfontosabb kiadási tételeket, a lakosságnak és szervezeteknek nyújtott támogatások nagyságát, valamint a főbb mérlegtételeket tartalmazza a kérdőív. Az eszközellátottság

felmérése

céljából

az

immateriális

javak

és

tárgyi

eszközök

állománynövekedésére vonatkozó kérdések is megtalálhatók a jelentésben. A 2011-es adatgyűjtési évtől az adatlap kiegészült egy évente változó blokkal, amely kitöltése csak egy meghatározott szervezeti kör számára kötelező. Az adott csoportba tartozó szervezetek mélyebb és részletesebb elemzéséhez nyújt segítséget. Az eddigiekben a foglalkoztató, az adományosztó szervezetek mélyebb feltérképezése történt meg, a jövőben egy-egy fontosabb tevékenységcsoportra vonatkozó célvizsgálatot tervez a KSH. A regiszter típusú változók egyedi szinten nyilvánosan hozzáférhetők, a szervezetek működési jellemzői csak anonimizált módon, vagy aggregált formában adhatók ki. A két adatbázis kombinációja adatvédelmi okok miatt nem kutatható.


43


c. Az adatgyűjtés módja A „Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetekről” című adatgyűjtés évenkénti, teljeskörű, tehát az adatlap kitöltése minden civil szervezet számára kötelező. Az adatfelvétel 1993 óta többé kevésbé hasonló formában valósul meg. 2001-2002-ben költségtakarékossági szempontokat figyelembe véve mintavételes forma mellett döntött a KSH, ami azt jelenti, hogy az adatgyűjtés 20-25 ezer civil és egyéb nonprofit szervezetből álló mintán került lekérdezésre. A szektor nagyfokú heterogenitása miatt ebben a szervezeti körben kevéssé bizonyult sikeresnek a módszer. A 2008, 2009, 2010-es években kombinált volt az adatfelvétel, ami azt jelentette, hogy a regiszter adatok és a legfontosabb pénzügyi illetve humánerőforrás mutatók teljes körben, a részletesebb elsősorban a szektor GDP-hez való hozzájárulásának számításához szükséges mutatók pedig egy 20 ezres mintán kerültek lekérdezésre. Az említett szakaszok miatt az idősoros adatbázisok csak korlátozott mértékben összehasonlíthatók. 2013-ig a KSH nyilvántartásában szereplő összes civil szervezet postai úton kapott, adatokkal megszemélyesített kérdőívet, illetve a hivatal honlapjáról is letölthető és e-mailen visszaküldhető volt az adatlap. A 2014-es évtől kezdődően a KSH elektronikus adatgyűjtési rendszerén keresztül zajlik a felvétel lebonyolítása, ami annyit jelent, hogy a civil szervezetek postai úton kapnak értesítést az ELEKTRA rendszerben történő regisztrálási kötelezettségről. A rendszer használatához egyszeri regisztrálásra van szükség. Az alkalmazás alapvetően internetes, online kitöltő felülettel rendelkezik, de alkalmazható állandó internetkapcsolattal nem rendelkező számítógépes munkahelyeken is. Az új rendszerben a civil szervezetek számára is leegyszerűsödik az adatküldés. Az adatszolgáltatóknak lehetőség nyílik az adatok automatikus importálására a saját rendszereikből leválogatott adatokból, nincs szükség minden esetben a manuális adatbevitelre. A kérdőívek elektronizálása során a könnyebb kitölthetőség érdekében kényelmi funkciók is beépítésre is van lehetőség: az adatszolgáltatónak csak a számára releváns mezők kerülnek megjelenítésre, az összesítések automatikusan generálódnak, a kérdőíven belül vizsgálja és ahol lehet, javítja az összefüggéseket az alkalmazás.53

3. A civil szervezetekkel kapcsolatos adatgyűjtések feldolgozási folyamata Az éves nonprofit adatgyűjtéshez közvetlenül kapcsolódó adatfeldolgozási feladatok két részből állnak, az első szakaszban történik az adatszolgáltatók által kitöltött kérdőívekből létrehozott adatállomány utólagos javítása, az adatszolgáltatás során elkövetett hibák kiküszöbölése, ez után 53

Civil előterjesztés


44


következik a nem válaszoló szervezetek adatainak pótlása, egy speciális teljeskörűsítési eljárás segítségével. a. Az adatlapok kitöltése során elkövetett gyakori hibák és javításuk: 

Az adatbázis ellenőrzése, javítása során az állományt kiegészítésre kerül a címregiszterben szereplő, minden szervezetről rendelkezésre álló bázisadatokkal (szervezeti forma, tevékenységbesorolás,

stb.),

valamint

a

korábbi

években

válaszoló

szervezetek

ellenőrzéshez szükséges kulcs adataival (taglétszám, foglalkoztatottak száma, összes bevétel stb.). Ezek az előző évi kulcsadatok megkönnyítik az elírásból származó hibák felfedezését és korrigálását. 

Néhány esetben előfordul, hogy egy civil szervezet duplán szolgáltat adatot, azaz kétszer is beküldi a kérdőívet, ezeket a párban álló kérdőívek tételesen ellenőrizni szükséges, és azok adattartalmát „egyesítve”, egyiket megtartva, a felesleges rekordot selejtezni kell.



Ellenőrizni és adott esetben javítani kell a székhelyváltozást jelentő szervezeteknél az új székhelytelepüléseket. A kézi bevitelnél gyakran előfordulnak elírások, illetve jogilag nem önálló településrészek neveinek (pl. Zugló, Szeged-Tápé) használata. Erre azért van szükség, mert a szervezet székhelytelepüléséből származó változók (településtípus, megye stb.) feltöltésekor e változó a kulcs.



Tételesen ellenőrizzük a regiszterben szereplő adatoktól eltérő adatokat jelentő szervezetek esetében, hogy az „új” válasz elfogadható vagy a régi adat maradjon-e. Gyakran előfordul, hogy a korábbi adatoktól eltérő alakulási év, közhasznúsági fokozat szerepel a kérdőív adatai között.



Számos esetben megesik, hogy a tagsággal nem rendelkezhető szervezetek (alapítványok, közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok, intézmények) tévedésből tagsági adatokat és tagdíjbevételt is megadnak, ebben az esetben a taglétszám adatok törlésre kerülnek, illetve a tagdíjakat más bevételi forráshoz kell átcsoportosítani.



Az adatlapon szereplő pénzügyi adatokat „ezer forintban” kell közölni, nagyon gyakran elkövetik azt a hibát az adatszolgáltatók, hogy forintban adják meg az egyes tételek értékét, ezeket a túlzó adatokat szintén ki kell szűrni, ugyanis a kisebb civil szervezetek esetében ez nagymértékű túlbecslést (falusi népdalkör, nyugdíjasklub) eredményezne és aránytalanul nagyot változnának a pénzügyi adatai a korábbi évekhez képest.



Fontos megvizsgálni azt is, hogy az 1%-ot kapott szervezetek egyáltalán jogosultak-e erre a bevételre (mikor alakultak, milyen jogi formában működnek stb.). Ha nem, az ebben a


45


rovatban szereplő összeget át kell vezetni más rovatba. Leggyakrabban ez két okból adódik, egyrészt a szervezetek feltüntetik az első NAV értesítésben szereplő tájékoztató összeget akkor is, amikor később kiderül, nem jogosultak rá, illetve az adatbevitelkor az 1%-os bevétel sora alatti vagy feletti rovatba való összeg „csúszik el”. 

Sok esetben előfordul, hogy olyan szervezet (pl. vadásztársaság) közöl normatív támogatást, mely tevékenysége okán nem kaphat ilyen formában állami juttatást. Ilyen esetben a téves tételeket át kell sorolni a nem normatív támogatások közé.



Ha egy szervezetnek nincs bevétele és kiadása, ellenőrizni kell, hogy valóban így van-e, vagy adatmegtagadásról van-e szó. Utóbbi esetben a nagyobbnak becsült szervezeteknél (pl. városi közalapítvány) meg kell kísérelni az utólagos adategyeztetést, kisebbnél (pl. falusi nyugdíjasklub) adatmegtagadást kell regisztrálni.



Nagyon gyakran előfordul, hogy az „egyéb bevétel” rovatban szerepelnek nagyobb összegek, vagy a szervezet teljes bevétele. Ha van szöveges információ, az alapján át kell kódolni a megfelelő rovatba. Ha nincs, de egyéb adatokból. kideríthető a forrás, szintén átkódolható. Ha nincs kiindulópont, és jelentős összegről van szó, telefonos egyeztetésre van szükség. Ilyenkor az esetek jelentős részében nem kapunk azonnali választ, így az információ beérkezésekor tudjuk a javítást elvégezni.



Ha szervezetnek nincs tagadata, pedig kellene hogy legyen, pótolni kell a hiányt. Ha van korábbi évekből válasz, az alapján, ha nincs, hasonló méretű és tevékenységű válaszoló szervezetek átlagos válaszai alapján (pl. falusi futballklub: 20 fő). Ha nincs magánszemély tag, ellenőrizni kell, hogy valóban csak jogi személy, illetve alapszervezeti tagok vannak-e, vagy csak nem kaptunk választ. Utóbbi esetben szintén az előzőekben leírtak szerint kell eljárni.



Összhangba kell hozni a támogatási táblában szereplő (juttatás, adomány) tételeket a kiadási tábla hasonló tartalmú sorával. Ellenőrizni kell, hogy a nagy adományosztó szervezetek átvezették feltüntették-e az átfolyó támogatásokat.



Sok esetben javítani, harmonizálni kell a foglalkoztatotti táblában szereplő adatokat, a kiadási táblában megjelenő bér- és járulékösszegekkel. Előfordul, hogy csak foglalkoztatotti létszám szerepel az adatlapon a hozzá tartozó bérköltség nem, illetve fordított eset is fennállhat, ebben az esetben pótolni kell a hiányzó adatot. Ha mindkét rovat kitöltött, akkor az egy főre jutó bér kiszámítása alapján szűrni, és szükség esetén javítani kell a kiugróan magas és alacsony értékeket. Gyakran előfordul, hogy az adatszolgáltatók, a közterheket nem számolják el külön rovatban, hanem a bérköltséggel összevontan közlik csak, ezeket külön kell választani.


46




Az önkéntesek és az általuk teljesített munkaórák számának ellenőrzése és javítása hasonló módszerrel történik. Itt azonban a létszám és a munkaórák számának reális határok közötti értékét kell elsősorban figyelembe venni, ugyanis az adatközlők sok esetben túlbecslik az önkéntesek számát, vagy az általuk ledolgozott munkaóra értékét. Fokozottabban kell ügyelni a hiányzó adatok pótlására is. (pl. működő és járőröző polgárőrségnek kell, hogy legyen önkéntes munkája).



Újonnan bejegyzett alapítványoknál gyakori, hogy az alapító tőkét nem közlik az adatlapon, mivel nem lehet bevétel nélkül, ilyenkor pótolni kell az alapítótól kapott összeget. b. Az adatok teljeskörűsítése54 A szektor egészét jellemző, az adatlapok alapján előállítható statisztikai mutatókat a válaszoló

szervezetek ellenőrzött és javított tényadataiból kerülnek becslésre, azoknak a sokaság egészére vonatkozó teljes körű információknak a felhasználásával, amelyek a nonprofit szervezetek regiszteréből (NOPREG) rendelkezésre állnak. A teljeskörűsítési módszert a továbbiakban reprezentációs, vagy donorkereső módszerként fogjuk említeni. Ennek lényege az, hogy a nem válaszoló, de a regiszterből ismert jellemzőkkel rendelkező szervezetek hiányzó adatait a nyilvántartás szerint hozzájuk hasonló, de válaszoló szervezettől vesszük át. A reprezentációs módszer működési mechanizmusa a következő. A programban nyolc különböző szint, s ennek minden szintjén különböző mélységű cellastruktúrák kerültek kialakításra. A nem válaszoló szervezeteknek a program próbál a lehető legmagasabb szinten donort találni (olyan szervezetet, amely válaszolt, és ugyanabba a cellába tartozott), ha ez nem sikerül, akkor lejjebb lép. A módszer arra az előfeltevésre épült, hogy a szervezeteket jellemző módon meghatározza, hogy milyen tevékenységi területen működnek, milyen a jogi formájuk (ezen belül van-e tagságuk vagy nincs), az ország melyik részén és milyen jellegű településen (község, város, megyeszékhely, Budapest, illetve szűkítetten Budapest vagy vidék) vannak bejegyezve. A módszer szintjei prioritási sorrendben a következők voltak: 1. NSZOR-csoport (198 alcsoport), jogi forma, településtípus, megye 2. NSZOR-csoport (198 alcsoport), jogi forma, településtípus, régió 3. NSZOR-csoport (198 alcsoport), jogi forma, településtípus 4. NSZOR-csoport (18 főcsoport), jogi forma, településtípus, megye 5. NSZOR-csoport (18 főcsoport), jogi forma, településtípus, régió 54

Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2011, Adattár, Központi Statisztikai Hivatal, 2013, Módszertan, http://www.ksh.hu/apps/shop.lista?p_session_id=767318563328450&p_lang=HU&p_temakor_kod=QV Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

47


6. NSZOR-csoport (18 főcsoport), jogi forma, településtípus 7. NSZOR-csoport (198 alcsoport), tagsági forma, településtípus 8. NSZOR-csoport (18 főcsoport), tagsági forma, főváros-vidék. Az eljárás egy életszerű példa segítségével a következőképpen illusztrálható. Ha például van egy nem válaszoló szervezet, amely a regiszterinformációk szerint egy Vas megyei faluban, alapítványi formában működik, és lelkisegítség-nyújtással foglalkozik, akkor donorként az algoritmus első szintjén csak olyan szervezetet kaphat, amely ugyanezekkel a jellemzőkkel bír. Amennyiben a program nem talál neki donort az első szinten, akkor a második szinten kezd el keresni egy hasonló jellemzőkkel bíró szervezetet, azzal a különbséggel, hogy a településtípust már nem tekinti meghatározó jellemzőnek. Ha netán a szervezet eljut a nyolcas szintre anélkül, hogy megfelelő donort kapna, akkor végeredményben bármilyen egészségügyi válaszoló civil szervezet a donorja lehet. A program lefutása során a nem válaszoló szervezetek döntő hányada a legfelső három szinten kap megfelelő donort, és csak nagyon kevés szervezetnél jellemző, hogy az összekapcsolási sorrend szerint egy viszonylag távoli „reprezentáns” lesz a donorszervezet. Annak érdekében, hogy egy adott donorszervezet ne legyen sokszor felhasználva az eljárás alkalmaz egy ún. maximalizációs számot. Ennek segítségével meg lehet határozni, hogy egy szervezet hányszor szerepelhet donorként az összekapcsolás során. Az eljárásból kihagyjuk a szervezetek azon csoportját, melyet az ún. kiemelt szervezetek alkotnak, olyanok, amelyek bizonyos adatai az átlagnál lényegesen nagyobbak. Ezek körét négy mutató alapján határozzuk meg (összes bevétel > 600 millió forint és/vagy az 1%-os szja-felajánlás > 5 millió forint és/vagy a Nemzeti Együttműködési Alaptól (NEA) származó támogatás > 5 millió forint és/vagy a számított főállású foglalkoztatottak55 száma > 400 fő). Erre azért szükséges, mert ezek a szervezetek önmagukban is képesek befolyásolni a szektor legfontosabb mutatóit. Ha egy szervezet bármelyik mutató mentén átlépi a küszöbértéket, akkor bekerült a kiemelt szervezetek közé, ami azt jelenteti, hogy bár nem vesz részt donorként a pótlásban, de adatai természetesen szerepelnek a statisztikákban. A fenti módszertani elvek mentén kialakul egy olyan adatbázist, amely a válaszoló szervezetek rekordjai mellett tartalmazta a nem válaszolók adatait is, olyan formában, hogy a regiszterben szereplő adataik mellett megjelenik a reprezentáns szervezettől átvett valamennyi hiányzó információ. A reprezentációs módszer révén lehetőség nyílt arra, hogy részletesebb, a valóságot regionális, megyei szinten is jobban tükröző adatok jöjjenek létre.

55

Számított főállású foglalkoztatotti létszám: a főállású teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét. Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

48


II. A civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszerek, osztályozások

1. A civil szervezeteket nyilvántartó regiszterek jellemzői A civil szervezetek számáról több, egymástól lényegében független nyilvántartásból nyerhetők adatok. Ezek a regiszterek céljaikat, tartalmukat, működési elveiket és karbantartási szabályaikat tekintve egyaránt különböznek egymástól. a. Civil szervezetek névjegyzéke Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kezelésében levő nyilvántartás a megyei bíróságok hivatalos nyilvántartásaiból származó adatokból épül fel. A hivatalos bírósági nyilvántartásokban minden olyan, a jogi értelmezésnek megfelelő nonprofit szervezet szerepel, amelyet önálló jogi személyként bejegyeztek, és a későbbiekben hivatalosan nem szüntettek meg. Mivel a feloszlott egyesületek és vagyonukat vesztett alapítványok jelentékeny része elmulasztja a megszűnés bejelentését, ezért a nyilvántartásban nagy számban maradnak olyan szervezetek is, amelyek valójában már nem működnek. Így az ebben a nyilvántartásban szereplő szervezetszám messze meghaladja a jogi értelemben még működők számát. 56 A regiszterben jelenleg a bírósági nyilvántartási szám az egyedi azonosító. Az adatbázis civil szervezetek alapvető elérhetőségi adatait tartalmazza: 

civil szervezet neve,



székhely szerinti címe,



a képviselő neve,



a szervezet típusa, és



cél szerinti besorolása.

Az elérhetőségi adatok mellett a számviteli beszámoló is feltöltésre kerül képként, pdf formátumban.

Az

adatbázis

nyilvános,

az

OBH

honlapjáról

érhető

el:

http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke. Az adatok egyenként lekérdezhetők, exportálási lehetőség nincs. Az adatbázis statisztikai, címlista

56

Nagy, Renáta–Sebestény, István (2008): Methodological Practice and Practical Methodology: Fifteen Years in Nonprofit Statistics. Hungarian Statistical Review, 2008. Special Number 12. 112-138. pp.


49


előállítási, kutatási célú felhasználásra nem alkalmas, egyes konkrét szervezetek tárolt adatainak egyenként való megjeleníthetősége miatt elsősorban monitoring feladatokra használható. b. Gazdasági Szervezetek Regisztere57 A Gazdasági Szervezetek Regisztere

a

KSH folyamatosan karbantartott alapnyilvántartása,

amely a hazai, adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek statisztikai adatgyűjtésekhez és feldolgozásokhoz szükséges adatait tartalmazza. Ebbe a regiszterbe minden, adókapcsolatokkal és ennek megfelelően adószámmal is rendelkező civil szervezet bekerül, függetlenül attól, hogy önálló jogi személy-e vagy sem, viszont nem képezik részét azok a hivatalosan bejegyzett kisebb civil szervezetek, amelyeknek nincs adókapcsolatuk. A regiszter statisztikai és adminisztratív forrásokból vesz át adatokat. Tartalmazza a civil szervezet: 

nevét,



statisztikai azonosítóját (statisztikai számjelét: törzsszámát, főtevékenységének, gazdálkodási formájának és székhelyének megyekódját),



statisztikai csoportképző ismérveinek (létszám-kategória, árbevétel-kategória) kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat,



székhelyét és levelezési címét,



telefon és telefax számát, valamint



telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét.

A statisztikai regiszter tartalma - a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok (létszám, árbevétel) kivételével - nyilvános. A regiszter által használt és nyilvántartott osztályozások: 

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR’0858,



Statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása: GFO’1159



megyekódot



A gazdasági szervezetek létszám-kategória és árbevétel-kategória szerinti csoportosítása

A GSZR Rendszeresen átveszi az adminisztratív nyilvántartások, a cégnyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, az állami adóhatóság és a Magyar Államkincstár nyilvántartásainak adatváltozásait. A regiszter név, statisztikai számjel és székhely adatai naponta frissülnek, az egységes nyilvántartás céljából, csak adminisztratív nyilvántartásokból származó adatokkal írhatók 57

Forrás: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=710&p_ot_id=700&p_obj_id=R004_2013&p_sessio n_id=80284201 58 Az osztályozás részletes bemutatása a II.2. c fejezetben található. 59 Az osztályozás részletes bemutatása a II.2. d fejezetben található. Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

50


fölül. A létszám és árbevétel évente egyszer, a levelezési cím, telefon- és telefaxszámok pedig a változás bejelentésekor módosulnak.

c. Nonprofit Szervezetek Regisztere (NOPREG) Mindkét fenti regisztertől különbözik a KSH nyilvántartása, amelyben valamennyi Magyarországon bejegyzett adószámmal rendelkező és adószámmal nem rendelkező nonprofit szervezet szerepel. A NOPREG tartalmazza a nonprofit szervezetek  nevét,  statisztikai azonosítóját (KSH-azonosító, törzsszám),  székhely és levelezési címét,  telefonszámát, e-mailcímét  képviselőjének nevét,  képviselőjének levelezési címét, telefonszámát,  működési kódját,  tevékenységbesorolási kódját,  jogi forma kódját. A regiszter által leggyakrabban használt osztályozások a következők:     

Működési kód NSZOR (Nonprofit szervezetek osztályozási rendszere) Jogi forma Megyekód Tevékenységkód

A nyilvántartás az évenkénti kérdőíves adatfelvétel segítségével, valamint az újonnan bejegyzett szervezetek bírósági nyilvántartásából (Civil Szervezetek Névjegyzéke) és a GSZR-ből nyerhető adatainak felhasználásával rendszeresen aktualizálásra kerül. A GSZR-ből évente egyszer átvételre kerülnek az adószámmal rendelkező civil szervezetek adatai, ezek az információk név és cím alapján összekapcsolásra kerülnek az OBH-tól átvett teljes címállomány adatival, ha egyértelműen beazonosítható egy szervezet, akkor a hiányzó vagy hibás adatok a két nyilvántartás, valamint az adatfelvételekből rendelkezésre álló információk alapján feltölthetők és korrigálhatók. Az adószámmal nem rendelkező szervezetek adatai az OBH nyilvántartásából származnak. A nyilvántartás frissítése érdekében speciális regiszterek is felhasználásra kerülnek. Ilyenek a minisztériumokban a támogatott szervezetekről vezetett nyilvántartások, az ernyőszervezetek tagszervezetekre vonatkozó adatai és a helyi önkormányzatok nyilvántartásai a területükön működő és velük kapcsolatban álló nonprofit szervezetekről. Szükség esetén az egyes szervezetek hiányzó


51


vagy hibás adatai egyedi megkeresés alapján is pótolhatók, javíthatók. A kérdőíves adatfelvételen60 keresztül a civil szervezetek jelezhetik megszűnésüket, illetve azt is, ha szüneteltetik tevékenységüket. Az alap elérhetőségi adatok (székhely cím, levelezési cím, telefonszám, e-mailcím) helyességének ellenőrzésére a kérdőíveken több kontroll-kérdés is szerepel, amit az adatszolgáltatók visszaigazolnak. Információként nemcsak a hivatalos megszüntetési dokumentumokat fogadja el a KSH, hanem azt is, ha akár a címzett, akár valamely vele kapcsolatban álló személy vagy intézmény közli a szervezet megszűnését. Gyakorlatilag nem működőnek tekinthetők azok a szervezetek is, amelyek régóta felszámolt intézményekhez kötődtek, és azok felszámolása után nyomtalanul eltűntek. A szervezettel kapcsolatos változások így folyamatosan nyomon követhetőek a regiszterben. A regiszterből nemcsak a bejegyzett, hanem a ténylegesen működő és a már megszűnt nonprofit szervezetekről is képet lehet kapni. A megszűnt szervezeteket nem töröljük ki, a működési kód tartalmazza a megszűnésre, szünetelésre vonatkozó információkat. A bírósági adatbázisban duplán bejegyzett szervezeteket szintén jelöljük. d. A leggyakrabban előforduló, regiszterekkel kapcsolatos nyilvántartási hibák: A továbbiakban a fent említett nyilvántartásoknak a mindennapi gyakorlatban előforduló hibáira, hiányosságaira szeretnénk felhívni a figyelmet néhány konkrét példa bemutatásával, a tapasztalatok hasznosak lehetnek mind a nyilvántartásokat vezetők, mind a felhasználók számára. 1. Minden nyilvántartás leglényegesebb eleme az egyedi azonosító. Ez biztosítja minden regiszter

összekapcsolhatóságát

más

adatbázisokkal,

így

adatok

cseréjét,

külső

ellenőrizhetőségét. Jelenleg a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vétele és a NAV-nál történő bejelentkezés egymástól függetlenül zajlik, mindkét nyilvántartás más azonosítót használ. A GSZR-ben a szervezetek egyedi azonosítója az adószám első nyolc karakterével megegyező törzsszám, az OBH névjegyzékében a bírósági nyilvántartási szám. Az OBH jelenleg az adószámot nem tárolja. A KSH nonprofit regiszterében a hat számjegyből álló kshazonosító jelenik meg egyedi azonosítóként, de a törzsszám és a bírósági nyilvántartási szám is szerepel a jegyzékben. A NOPREG állományba tehát az OBH adatbázisból a közös bírósági azonosítójú rekordok tartalmát átvesszük, azokat külön mezőkben tároljuk. A le nem párosodott rekordokat pedig új bejegyzésűként az állományhoz fűzzük. A másik forrásként említett GSZR adatait az adószám alapján tudjuk a NOPREG adatbázishoz kapcsolni. Ennek feltétele a törzsszámok megléte. Ezekre azonban csak vagy az éves 60

1156-os számú „Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről”című adatlap.


52


adatfelvétel során az adatszolgáltató bevallása alapján, vagy karakteres – ezáltal nehézkes és sok hibára lehetőséget adó – összehasonlítgatások útján tudunk szert tenni. Az egységes és egyedi azonosításra alkalmas civil nyilvántartás kialakításának egyik legfontosabb lépése az egységes azonosító bevezetése lenne. Ha ez az azonosító valamennyi nyilvántartó rendszerben megjelenne, minden alapadat és annak változása a szervezet külön megkeresése nélkül elérhetővé válna, és átvezetésre kerülhetne a különböző nyilvántartásokban. 2. A bírósági nyilvántartást jelentő adatbázis másik problémája az információk elavultsága. A működőnek vélt sokaságnál az ún. „legkésőbbi jogerőre emelkedés évszáma” alapján – ami nem feltétlenül az alakulásnak, hanem az utolsó módosításnak az ideje –, az adatok „átlagéletkora” 8 év. A civil szervezetek sok esetben nem tesznek eleget változásbejelentési kötelezettségüknek, ezért az OBH nyilvántartása nem naprakész. 3. Szintén gyakori, hogy ugyanaz a szervezet duplán kerül bejegyzésre két külön azonosítóval, vagy valamilyen változás bejelentésekor kettőződik meg a nyilvántartásban. 4. A bejelentési kötelezettségek elmulasztása, vagy át nem vezetése miatt, évek óta életjelt nem adó szervezetek tízezres nagyságrendben szerepelnek a Civil szervezetek névjegyzékében, ezek a NOPREG-ben már megszűntként szerepelnek, miután vagy az éves adatfelvétel, során, vagy a GSZR-ből nyert információ szerint de facto nem működnek. 5. A címadatok sokszor, hiányosak pontatlanok, elavult, nem létező utcanevek szerepelnek a nyilvántartásokban, a közterület formájának azonosítója sokszor hiányzik vagy hibás. A bevitelkor semmilyen helyesírás-ellenőrzés nem történik. 6. A hiányzó adatokat eltérő karakterekkel jelölik (*,-, –, ----, n.a.). 7. Településnévként nem hivatalos településrész-nevek is előfordulnak, mivel ilyen ellenőrzés a bejegyzéskor nem történik. Sok irányítószám hiányzik, vagy pontatlan. 8. A nevekben számos esetben elütés, felesleges szóköz, rövidítés, nem odaillő karakterek (*, %, @), rövid ékezet (pl. alapitvany) a székhelytelepülés felesleges ismétlése vagy a szervezet jogi formájának, közhasznúsági státusának említése fordul elő. 9. Gyakran „megjegyzés” rovat hiányában, a névben szerepelnek egyéb – a szervezetre vagy annak állapotára vonatkozó – információk („felszámolás alatt”, „összevonva”). 10. A szervezet képviselőinek neve egy mezőben szerepel, akkor is, ha többen vannak, titulusuk feltüntetése ugyanebben a mezőben szintén nehezen kezelhető. Előfordul, hogy a bírósági nyilvántartásban sokszor feltüntetik a képviselő anyja nevét is, illetve az olyan információkat is, hogy „önállóan”, vagy „ketten írnak alá”. Az ilyen információk számára mindenképpen egy külön megjegyzés rovatot célszerű fenntartani.


53


11. A GSZR esetében szintén problémaként merül fel, az elavult, nem aktualizált osztályozások használata (GFO, TEÁOR. NSZOR). 12. Szintén a GSZR esetében nincs adat a jogi személyiségre vonatkozóan, így a származtatott jogi személy (nem önálló, de önállóan gazdálkodó, s így külön adószámmal rendelkező) szervezetek kiszűrése nem lehetséges. Ez az adatszolgáltatói kör kijelölése szempontjából fontos lenne.

2. A civil szervezetekkel kapcsolatos legfontosabb osztályozások A korábbi fejezetekben bemutatott nyilvántartások, regiszterek különböző nomenklatúrákat használnak a civil szervezetek szervezeti formájának és tevékenységének osztályozására. Ezek az osztályozások segítséget nyújtanak abban, hogy bizonyos szempontból azonos vagy hasonló jellemzőkkel bíró szervezetek adatai könnyebben leválogathatók legyenek, illetve pályázati kiírásoknál egy-egy szervezeti kört be lehessen vonni, vagy éppen ki lehessen zárni a kedvezményezettek köréből. A civil szervezetek szervezetei forma szerinti besorolására elsősorban a nonprofit szervezetek jogi formája (jogi forma), másodsorban a Gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO) használatos. A szervezetek által végzett tevékenység szerinti besorolásra a kifejezetten nonprofit szervezetekre kidolgozott Nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR), az ennek részét képező Tevékenységi főcsoportok (tevékenységkód), valamint a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) használható. A továbbiakban az osztályozások jellemzőit, elérhetőségét részletesen is bemutatjuk. a. Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR) Ez a besorolás a nemzetközi gyakorlatban használatos, a Johns Hopkins Comparative Nonprofit Sector Project által kifejlesztett osztályozási rendszer (International Classification of Nonprofit Organizations) adaptálásával készült. Módot ad arra, hogy a szervezeteket fő tevékenységük alapján csoportokba soroljuk a bejegyzéskor közölt információk felhasználásával. Ez a rendszer egyrészt az adatok részletes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas feldolgozásának könnyítését szolgálja. Másrészt lehetőséget teremt a több tevékenységi csoportot átfogó, egyéb leválogatási szempontok (pl. ifjúsági szervezetek, hátrányos helyzetű rétegekkel foglalkozó szervezetek) szerinti keresésre is. Az osztályozás 1993-ban, a nonprofit adatgyűjtések indulásakor került bevezetésre. A civil és egyéb nonprofit szervezetek alap- és közhasznú tevékenységeit osztályozza, a tevékenység következő


54


jellemzőinek figyelembe vételével: - a tevékenység jellemzői, - a tevékenység célcsoportja, - a tevékenység intézményi háttere. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 18 tevékenységi főcsoport, két számjegyű kód: 01-től 18-ig 2. szint: 62 tevékenységi csoport, két számjegyű kód: 01-től 62-ig 3. szint: 198 tevékenységi alcsoport, három-számjegyű kód: 011-től 622-ig Az osztályozást elsősorban a nonprofit regiszter és a nonprofit szakstatisztika használja, de pályázati kiírásoknál a központi államigazgatási szervek is alkalmazzák a kedvezményezetti kör meghatározására. Az NSZOR kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi,

az

aktuális

struktúra

változat

a

KSH

honlapján

(http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=0 30&p_session_id=92688990) megtalálható. b. Tevékenységi főcsoportok Szintén a civil és egyéb nonprofit szervezetek főtevékenységének osztályozására szolgál. Az NSZOR nomenklatúra részét képezi, de önállóan is használatos. Legfontosabb felhasználási területei a nonprofit regiszter, a nonprofit és civil szektorral kapcsolatos publikációkban a tevékenységcsoportok szerinti adatközlés, valamint az OBH által kezelt Civil Szervezetek Névjegyzékében a cél szerinti besorolásra használatos. Az osztályozás 1993-ban került bevezetésre, eredetileg 13 csoportot tartalmazott, 1994-től a KSH áttért a 18 csoport használatára. Az osztályozás struktúrája: Az osztályozás egyszintű, 18 tevékenységi főcsoportot tartalmaz, két számjegyű kód: 01-18-ig. A kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az aktuális nomenklatúra változat

a

KSH

honlapján

(http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=P G05&p_session_id=92688990) elérhető. c. Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 08)


55


A nomenklatúra a gazdasági tevékenységeket osztályozza, a tevékenység következő jellemzőinek figyelembe vételével: - az előállított termékek és a nyújtott szolgáltatások jellemzői, - a javak és szolgáltatások felhasználási célja, rendeltetése, - a felhasznált inputok, a termelési folyamat és a technológia. A gazdasági tevékenységeket folytató egységeket, illetve elsősorban a gazdasági szervezeteket sorolja be – főtevékenységük alapján – a TEÁOR 4-számjegyű szakágazatába. Az osztályozás elődje a TEÁOR’03, amely 2003.01.01-én lépett hatályba, 2011-ig párhuzamosan két tevékenységi osztályozás volt érvényben, a TEÁOR’03 és a TEÁOR’08. Jelenleg a TEÁOR 08 használatos. A négyjegyű kódot cégbejegyzéskor a cégkivonat tartalmazza, valamint a statisztikai számjel részét képezi, ezen belül a 9-12. számjeggyel azonos. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 21 nemzetgazdasági ág, betűjel: A-tól U-ig 2. szint: 88 ágazat, két-számjegyű kód: 01-től 99-ig 3. szint: 272 alágazat, három-számjegyű kód: 01.1-től 99.0-ig 4. szint. 615 szakágazat, négy-számjegyű kód: 01.11-től 99.00-ig. A TEÁOR nem tesz különbséget a statisztikai egység szervezeti formája szerint. Az ugyanazon gazdasági tevékenységet végző egységek a TEÁOR ugyanazon szakágazatába tartoznak, függetlenül attól, hogy társas vállalkozásról, egyéni vállalkozóról vagy civil szervezetről van-e szó. Jellemzően gazdaságstatisztikai területen használatos, de a GSZR és a NOPREG is nyilvántartja a civil szervezetek TEÁOR kódját. A kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az aktuális nomenklatúra változat

a

KSH

honlapján

(http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=0 581&p_session_id=92688990) elérhető. d. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO’12) A GFO minden olyan gazdálkodási formát tartalmaz, amelyet törvény vagy más jogszabály nevesít, valamint átmeneti és technikai kódként szerepelteti a jogszabály alapján megszűnt


56


gazdálkodási formákat. A GFO a gazdálkodási formák kódjai mellett, a hozzájuk tartozó megnevezéseket, az azokhoz tartozó tartalmi leírásokat, valamint jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazza, a statisztikai számjel részét képezi, ezen belül a 13-15. számjeggyel azonos. A GFO első új változatát 1993-ban dolgozta ki a KSH, 2008-2010 között a GFO általános felülvizsgálata zajlott, a jelenleg hatályos nomenklatúra 2012 május 1-jétől használatos. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 1-számjegyű kód: főcsoport 2. szint: 2-számjegyű kód: csoport 3. szint: 3-számjegyű kód: gazdálkodási forma kód A GFO-t többek között a statisztikai regiszterekben (GSZR, NOPREG), a statisztikai adatgyűjtések adatszolgáltatói körének kijelölésénél, valamint adminisztratív nyilvántartásokban (pl. adóalany nyilvántartás) használják leggyakrabban. e. A nonprofit szervezetek jogi formája (jogi forma) A nomenklatúra a civil és egyéb nonprofit szervezetek által választható szervezeti formákat osztályozza. A jogi forma kód mellett tartalmazza a hozzá tartozó megnevezést is. Az osztályozás 1995-ben került bevezetésre, a Központi Statisztikai Hivatal dolgozta ki és tartja karban. Főbb változásokat a közalapítványi, a közhasznú társasági (időközben megszűnt), valamint a nonprofit gazdasági társasági forma bevezetése jelentett. Az osztályozás struktúrája: Egyszintű osztályozás, a tételek száma 12. Legfontosabb felhasználási területei a nonprofit regiszterben a szervezeti formák nyilvántartása, a nonprofit és civil szektorral kapcsolatos publikációkban a jogi forma szerinti adatközlés.


57


III. A civil szektor bemutatása statisztikai adatok segítségével, az adatok közzétételi formái

1. A civil szektor legfontosabb jellemzői számokban A Civil tv. 2. § 6. pontja szerint civil szervezet61: a) a civil társaság62, b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével –, c) – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével – az alapítvány.” A Központi Statisztikai Hivatal 1993 óta a statisztikai értelemben vett nonprofit szektorra vonatkozóan hajtja végre adatfelvételét. A közölt adatok több dimenzió mentén is elérhetőek, 2003 óta alkalmazzuk a szervezeti jelleg szerinti bontást, amely lehetővé tette, hogy a klasszikus civil szektort képező alapítványok és egyesületek működéséről is képet adjunk. A civil törvény hatályba lépése óta határozott igény mutatkozik arra is, hogy a teljes szférán belüli egyik legfontosabb alszektorról, ne csak táblázatos formában, egy dimenzió mentén közöljünk adatokat, hanem erről a részhalmazról a legfontosabb információk külön is publikálásra kerüljenek. Az alábbiakban a legfontosabb mutatók alapján bemutatásra kerül a magánalapítványok és egyesületek alkotta civil szféra nonprofit szektoron belüli súlya, teljesítménye, legfontosabb jellemzői. a. A civil szektor mérete, szerkezete, tevékenysége 2011-ben a teljes nonprofit szektorban 8 szervezet közül 7 a civil szektorba tartozott, közöttük közel 22 ezer alapítvány, és 35 és fél ezer egyesület található. Az alapítványok 63 százaléka három tevékenységi területhez: az oktatáshoz (33%), a szociális ellátáshoz (16%) és a kultúrához (14%) köthető. Az egyesültek körében továbbra is a szabadidős (30%) és a sportegyesületek (19%), valamint a kulturális szervezetek (13%) aránya a legnagyobb. Közhasznúsági fokozatuk szerint csak a kiemelkedően közhasznúak aránya marad el valamelyest a 61

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása 62

Mivel a civil társaságokra nem vonatkozik az OBH által vezetett Civil Szervezetek Névjegyzékében történő nyilvántartásba vételi kötelezettség, ezért nem kerülhetnek be a statisztikai adatszolgáltatói körbe. A civil társaságkokkal kapcsolatosan statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

58


teljes szférára vonatkozó értéktől. A civil szervezetek 53 százaléka szerezte meg a közhasznú, további 4 százaléka pedig a kiemelkedően közhasznú státuszt. A teljes szektoron belül tapasztalt megoszláshoz képest a civilek körében a helyi hatókör gyakrabban (57%), az országos (19%) ritkábban fordul elő. b. A civil szektor mint foglalkoztató Humánerőforrásuk mind mennyiségben, mind formájában különbözik a szektor többi részétől. A civil szervezetek mindössze 12 százaléka tud foglalkoztatóként megjelenni a munkaerőpiacon. A fizetett munkaerőnek is csupán egynegyede dolgozik magánalapítványoknál és egyesületeknél. A szektorban foglalkoztatott közel 97 ezer főállású munkavállaló közül 25 ezer dolgozik csak a civil szervezeteknél, a nem főállású foglalkoztatási formában már nagyobb arányban (48%) jelennek meg a munkavállalók. A foglalkoztatottak 15 százaléka alapfokú végzettségű, 41 százaléka diplomás, a teljes szektorban 29 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya, tehát az értelmiségi munkaerő a civil szervezetek körében felülreprezentált. A nonprofit szektorban kifizetett teljes bértömeg (242 868 millió Ft) alig egynegyedét fizették ki civil szervezetek a munkavállalóik finanszírozására. A civil szektorban az egy főre jutó átlagbér 1 912 ezer forintot jelent éves szinten. A civil és egyéb nonprofit szektorban foglalkoztatottak, önkéntesek megoszlása % 5,7

100 80 60

51,6 73,8

80,7 94,3

40 20 0

48,4 26,2

19,3

Főállású, teljes munkaidős

Főállású, részmunkaidős

Civil szervezet

Nem főállású

Önkéntes segítők

Egyéb nonprofit szervezet

Fordított a helyzet az önkéntes munka esetében, a civil szervezetek kétharmada von be alkalmanként vagy rendszeresen önkéntes tevékenységet végző magánszemélyeket a mindennapi tevékenységébe. A szektorban tevékenykedő önkéntesek 94 százaléka ezt az alszektort segíti munkájával. A 454 ezer önkéntes segítő által éves szinten végzett közel 46 millió munkaóra, 22 ezer főállású foglalkoztatott munkáját tudja kiváltani az alapítványok és egyesületek körében, ami közel Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

59


45 milliárd Ft bérmegtakarítást jelent számukra. Ez különösen jelentős anyagi segítség a viszonylag szerényebb költségvetéssel rendelkező civil szervezetek esetében. A civil szervezeteknél nyilvántartott magánszemély tagok száma 2 millió 700 ezer fő volt, ez a teljes szektor taglétszámának háromnegyedét teszi ki, az egyesületek 97 százaléka rendelkezik magánszemély tagokkal. c. A civil szektor pénzügyi, gazdálkodási jellemzői Az

alszektor

pénzügyi

helyzetét

vizsgálva

kiderül,

hogy

bevételek

alakulásánál

az

„alulreprezentáltság” jellemző. A 88 százaléknyi civil szervezet a 2011-ben befolyó összeg csupán 36 százalékával rendelkezett, ezen belül az állami támogatások 27 százalékát tudták megszerezni. Az egy szervezetre jutó bevétel 7 millió Ft volt, szemben a 18 millió Ft-os szektorátlaggal.

A civil szektor pénzügyi súlya, 2011 SZJA 1%

98

Gazdálkodási bevétel

33

Tagdíjak

46

Magántámogatás

69

Helyi önkormányzati támogatás

33

Központi költségvetési támogatás

32

Állami támogatás

27

Összes bevétel 0

20

40

60

80

100

%

36

Az állami támogatáson belül az államháztartás két alrendszere hasonló módon vesz részt a civilek finanszírozásában. Összegében a központi költségvetés négyszer annyi forrást juttatott a civil szektorba, mint a helyi önkormányzatok, viszont az arányában szinte megegyező, 33 illetve 32%. A jórészt egyesületekből álló civil szféra vonatkozásában nem meglepő, hogy a tagdíjak szintén az átlagosnál nagyobb súllyal szerepeltek a bevételi források között, valamint az sem, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékából a teljes szektorba befolyó összegek (9 182,2 millió Ft) értelemszerűen kimagasló civil részesedést (8 954,0 millió Ft) mutattak 2011-ben is, hisz ez utóbbi lehetőség elsősorban éppen ezeknek a szervezeteknek a támogatására jött létre.


60


A civil és a teljes nonprofit szektor bevételi forrásainak megoszlása, 2011

Teljes nonprofit szektor

42,0

14,9

30,9

Civil szektor

0

20

25,3

28,7

40

17,1

23,7

60

15,9

80

100

Állami támogatás

Magántámogatás

Alaptevékenység bev.

Gazdálkodási bev.

Egyéb bev.

Összesen

A civil szektorban a támogatások összetétele jelentősen eltér az átlagtól, az állami források csak 31 százalékkal járultak hozzá bevételeikhez (a teljes nonprofit szektorban mért érték 42%), ezzel szemben a magánszférából (vállalatok, lakosság) érkezett a forrásaik 29 százaléka, míg a teljes szektorban ez a mutató csupán 15 százalék volt. A magánszemélyek, vállalkozások támogatásaik jóval nagyobb arányát adták a civileknek mint az állam. Az alap illetve gazdálkodási tevékenységük révén 105 illetve 71 milliárd Ft bevételre tettek szert. A civilek pályázati tevékenysége viszonylag sikeresnek mondható, a pályázati támogatásban részesült szervezetek aránya 30 százalék, a szektorba áramló 117 milliárd Ft pályázati forrás valamivel több mint felét sikerült megszerezniük. Az egy szervezetre jutó pályázaton nyert összeg 3,5 millió Ft, ami jelentősen eltér a szektorátlagtól (6,3 millió Ft). Esetükben sok szervezet nyert viszonylag kis összegeket. A teljes bevételen belül közel 14 százalék a pályázati úton megszerzett források aránya.


61


Az adományozó civil és egyéb nonprofit szervezetek, valamint az általuk kioszott összeg megoszlása, 2011 % 100

13,2

17,6

30,4

80

53,9

60 86,8

40

82,4

69,6

46,1

20 0

Lakosságot támogató szervezetek

Kioszott lakossági támogatás

Civil szervezet

Intézményeket támogató szerveztek

Kiosztott intézményi támogatás

Egyéb nonprofit szervezet

2011-ben több mint 7 ezer nonprofit szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt a lakosság részére. Az adományosztó szervezetek 87 százaléka a civil szektorhoz tartozott. Összességében 21,5 milliárd forint jutott el a civileken keresztül magánszemélyekhez, támogatások, ösztöndíjak formájában. Az intézményeket támogató civilek (6 662 szervezet) közel 56 milliárd forintot adományoztak kórházak, iskolák, szociális intézmények részére.

2. A civil szektorról elérhető adatok közzétételi formái A jelenlegi civil szervezetekkel kapcsolatos tájékoztatási rendszer két legfontosabb pillére, a nonprofit regiszterből és a nonprofit adatfelvételből származó mikroadatok, illetve az ezekből képzett makroadatok, amelyek megjelennek az elemzésekben, táblázatokban, lekérdező rendszerekben. Az alábbiakban ezeknek az adatoknak a tartalmát és formáját, elérhetőségét mutatjuk be részletesen.

a. Mikroadatok A korábbi fejezetekben részletesen kifejtésre került a Nonprofit regiszterben nyilvántartott adatok köre. A statisztikai törvény63 értelmében a szervezet neve, statisztikai csoportképző ismérveinek kódja, székhelye, levelezési címe, telefonszáma, képviselőjének neve (amennyiben ehhez hozzájárul) nyilvános adatnak minősül. Lehetőség van arra is, hogy a regiszteradatokhoz a 63

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §. (2) és (3) bekezdése értelmében.


62


válaszoló szervezetek esetében hozzákapcsoljunk a nonprofit adatfelvételből származó, szintén nyilvános adatokat (bevételnagyság kategória, foglalkoztatotti létszámkategória stb.) Az információk dbf, spss és excel formátumban érhetők el. A regiszter típusú adatokat önálló kérdőíves felmérések lebonyolítása, interjúk készítése céljából rendelik meg leggyakrabban. A nonprofit adatbázis szintén egyedi szinten tartalmazza a szervezetek által az éves adatszolgáltatások teljesítése folyamán közölt adatokat (alapinformációk, bevételek, kiadások, humánerőforrás, mérlegadatok stb.). Az adatvédelmi előírásokat szigorúan betartva, ezek a változók csak anonimizált, egyedi beazonosításra alkalmatlan formában, vagy bizonyos aggregált csoportokban adhatók ki. Az adatbázis szintén dbf, spss és excel formátumban áll rendelkezésre.

b. Makroadatok A regiszterből, valamint a nonprofit adatbázis elemi adataiból különböző ismérvek mentén képzett aggregátumok. Az aggregált adatok főbb megjelenési formái az elemzések, táblázatok, lekérdező alkalmazások. A használt csoportképző ismérvek: 

szervezeti típus



szervezeti jelleg



nszor kategóriák



tevékenységcsoportok



bevételi nagyságcsoportok



településtípus



megye, régió

Az idősoros adatok összekapcsolhatók (1993 és 2011 között), és a módszertani változásokat figyelembe véve korlátozott mértékben összehasonlíthatók. Homogén adatbázis64 a donorkereső65 módszer bevezetése óta (2003) érhető el. A mikor és makro adatok legfontosabb felhasználói:  a

jóléti

ellátó

rendszerek

működtetéséért

felelős

minisztériumok

és

társadalombiztosítási szervezetek (KIM, EMMI, PM, BM)

64 65

A homogén adatbázisban a változók tartalma és fomája megegyezik minden évre vonatkozóan. A módszer részletes bemutatása a I. fejezetben található.


63


 a civil szervezetek állami támogatásának ellenőrzésével megbízott Állami Számvevőszék,  a civil szervezetek támogatásában szerepet vállaló központi állami pénzalapok és közalapítványok (pl. NKA, NEA),  a civil szektorral kapcsolatos ismereteket oktató egyetemek (Corvinus Egyetem, ELTE, KLTE, JPTE) és menedzserképző intézmények,  a nonprofit csúcsszervezetek, ernyőszervezetek  kutatóintézetek  felsőfokú intézmények oktatói, kutatói  phd hallgatók, egyetemisták  a civil szférában tevékenykedő szakemberek c. Tájékoztatási formák A továbbiakban a civil szervezetek adataival kapcsolatos legfontosabb tájékoztatási formák kerülnek bemutatásra. – Papír alapú tájékoztatási formák: -

elemző kiadvány

A „Nonprofit szervezetek Magyarországon” című elemző kiadvány 1994 és 2012 között minden évben megjelent többé-kevésbé azonos szerkezetben és tartalommal. A kiadvány rövid, összefoglaló fejezeteket tartalmaz a szektor szerkezetéről, méretéről, gazdálkodásáról, humánerőforrásáról, valamint a szektorban zajló változásokról, a statisztikai mutatók alakulásának fontosabb tendenciáiról. A mellékletben szereplő módszertani fejezet ismerteti az adatfeldolgozás folyamatait, valamint a reprezentációs módszer leírását. A táblamelléklet általában 250-300 táblázatot tartalmaz, amely az adatok továbbfeldolgozására és mélyebb elemzésére is lehetőséget nyújt a felhasználók számára. A táblamelléklet 2011-ig papír alapon és CD-n is megjelent word illetve excel formátumban, a 2012-ben a táblázatok CD-n találhatók excel és pdf változatban. 2013-tól a hagyományos papír alapú kiadványt felváltotta a Központi Statisztikai Hivatal honlapján elérhető Adattár (http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=15515&p_temakor_kod=KSH&p_session_ id=809419407776924&p_lang=HU) , ami táblázatos formában tartalmazza a szektorra vonatkozó adatokat. A táblázatok excel formátumban, bárki számára hozzáférhetők és ingyenes letölthetők. – Internetes megjelenési formák:

statisztikai tükör


64


stadat táblák tájékoztatási adatbázis meta adatbázis

-

Statisztikai tükör:

A 2005-ös évvel kezdődően, minden évben a tárgyidőszakot követő év decemberében jelenik meg a civil

és

nonprofit

szektor

legfontosabb

jellemzőit

bemutató

statisztikai

tükör

(http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit11.pdf). A rövid elemzés célja, hogy a legfontosabb, és legkeresettebb mutatók rendelkezésre álljanak fél évvel a részletes adatokat tartalmazó kiadvány megjelenése előtt. A statisztikai tükör két-három oldalas összefoglalót tartalmaz a főbb témaköröket (méret, szerkezet, gazdasági háttér, humánerőforrás) illetően, valamint az elemzéshez kapcsolódó, a legfontosabb adatokat tartalmazó, 20-25 db táblázatot. A legfontosabb jellemzőket bemutató statisztikai tükör mellett tematikus elemzések is megtalálhatók ebben a formátumban. 2011-ben és 2013-ban jelent meg „A humánerőforrás alakulása a nonprofit szektorban” (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofithumanero.pdf) illetve „A nonprofit szervezetek humánerőforrása” (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit_humanero.pdf) című tematikus elemzés, ezek a több oldalról is felmerülő, foglalkoztatotti adatok iránti igény kielégítése céljából születettek. Az utóbbi részletesebb kiadvány a szektor humánerőforrás-helyzetét a munkavállalók demográfiai jellemzőinek, illetve a foglalkoztatottak speciális csoportjai munkaerő-piaci helyzetének elemzésével mutatja be. Ismerteti továbbá a bérek alakulását az egyes foglalkoztatási típusokban, valamint a bérköltség finanszírozási forrásait, a munkaerő-toborzás módját, illetve a humánerőforrás-ellátottság jellemzőit is. Ezek az elemzések a honlapon bárki számára hozzáférhetőek, de főleg az adott részterülettel foglalkozó szakemberek, államigazgatási szereplők számára fontos, hogy minél több ilyen tematikus szám jelenjen meg egy-egy speciálisabb témára vonatkozóan. A nonprofit adatfelvétel egy-egy szervezeti kört vagy speciális részterületet feltérképező adataiból a jövőben további kiadványok (adományozás, oktatás) megjelentetését tervezzük.

A

Stadat táblák Központi

Statisztikai

Hivatal

honlapjáról

letölthető

Stadat

táblázatok

(http://www.ksh.hu/stadat_eves_3_2) jelenleg a 2005 és 2011 közötti időszakra terjednek ki. A táblázatokban

településtípus,

megye-régió

(http://www.ksh.hu/stadat_eves_6_3),


65


tevékenységcsoport, jogi forma és bevétel-nagyságcsoport dimenziók szerint közlünk adatokat. A táblákban megjelenő információk a civil és egyéb nonprofit szervezetek számára, közhasznúsági fokozatára, működési jellemzőire, valamint gazdálkodási szempontból, a bevételekre, pályázati forrásokra, illetve a szervezetek által nyújtott támogatásokra vonatkoznak. A Stadat táblák köre az évek során folyamatosan bővül.

-

Tájékoztatási adatbázis:

A tájékoztatási adatbázis http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=QPG

a

KSH honlapján elérhető, külső felhasználók számára készült táblázó alkalmazás. Jelenleg a 2003 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan tartalmaz homogén adatköröket a teljeskörű adatfelvételek alapján. Az adatbázisban a legfontosabb mutatók szerepelnek, úgymint a nonprofit szervezetek száma, a szektor teljes bevétele, kiadása, a szektorban foglalkoztatottak száma, valamint az önkéntesek létszáma. Ezek az adatok jogi forma és tevékenységcsoport szerinti bontásban táblázhatók az említett nyolc éves időszakra vonatkozóan.

A

Meta adatbázis: nonprofit

és

ezen

belül

civil

szakstatisztikával

kapcsolatos

metaadatbázis

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=110&p_ot_id=100&p_obj_id=Q PG&p_session_id=28197168 tartalmazza az adatgyűjtési módok és források leírását, a leggyakrabban

használt

fogalmakat,

osztályozásokat

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=110&p_almenu_id=103&p_ot_id =100&p_obj_id=QPG&p_session_id=28197168&p_nav=Osztályozásai , valamint azok tartalmát. Ezen felül a szakstatisztika története, módszertana, illetve a minőségi jellemzők szintén elérhetők magyar és angol nyelven a felhasználók számára. A meta rendszerben található leírások nagyban elősegítik,

hogy

a

kiadványokban

közölt

adatok,valamint

a

regiszterből

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=710&p_ot_id=700&p_obj_id=R 020_2013&p_session_id=28197168 rendelkezésre bocsátott információk a felhasználók számára is közérthetővé, értelmezhetővé váljanak.


66


– Kutatószoba: A KSH Kutatószobájában http://www.ksh.hu/kutatoszoba , az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása mellett biztosítjuk az anonimizált mikroadatokhoz való hozzáférést. A kutatók, illetve a téma iránt érdeklődők – külön megállapodás szerint – kérhetik igényeinek megfelelő speciális adatállományok előállítását és a Kutatószobában történő hozzáférés biztosítását. Mivel a nonprofit adatfelvételek rekordszintű anonimizált adatállománya minden évben elkészül, ezért a szükséges adatvédelmi átalakítások után biztosítani tudjuk a teljes adatbázishoz, illetve annak egy meghatározott részéhez való hozzáférést, amennyiben a felhasználók részéről igény mutatkozik erre.


67


Felhasznált irodalom Monitoring 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § g.) az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működtetéséről 1731/2013.(X.11.) Korm. határozat a 2014-20-as európai uniós programok lebonyolításának alapelvéről 1992. évi XXXVIII. törvény Az államháztartásról 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről 2003. évi XXIV. törvény a közpénzfelhasználásról 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról Havasi Éva: Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei, In Statisztikai Szemle, 85.évf.,8.sz. Szűcs Ildikó szerk.: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, Bp., KSH, 2007 1992.évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról 2011.évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2012. évi CLXXVIII. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről Átfogó

monitoring

jelentés

Magyarország

csatlakozási

felkészüléséről

http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/81EB231E-574E-4C80-99B5EB1AF4B44355/0/MonitoringHu.doc


68


Czira Tamás – Jusztin Valéria – Sóvágó Krisztina: A társadalom és környezeti hatásértékelés szerepe a területi tervezésben http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/czira2.pdf Civil szervezetek kézikönyve (Jogszabályok magyarázata nem csak civil szervezeteknek)/szerk. Dr. Latorcai Csaba, Szablics Bálint, Bp., EMMI, 2012 Dulics Ivett, Vörös Krisztina: A minőségirányítási rendszer meglétének, fejlesztésének fontossága a közigazgatásban (A CAF rendszer kialakítása) http://www.logincee.org/file/7209/library Kiss Margit: Mérési módszerek a pedagógiai értékelésben Minőségirányítási kézikönyv/ szerk. Major Anikó, Bp., WSA, 2012 Némon Zoltán: Európai Uniós alapelvek a pályázati rendszerhez http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2003-ev/03-szeptember/tra-29.html NGM Teljesítmény-ellenőrzési módszertan /2009/ NGM Belső Ellenőrzési Kézikönyv minta /2009/ http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasertfelelosallamtitkarsag/hirek/blso-ellenorzesi-kezikonyv-minta NGM Belső Kontroll Kézikönyv /2010/ http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasertfelelosallamtitkarsag/hirek/belso-kontoll-kezikonyv Norman Marks: A Look into the Future: The Next Evolution Ralph Catts és Jesus Lau : Az információs műveltség indikátorai felé, UNESCO, Párizs, 2008 http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/381/media/unesco_indicators.pdf http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstarrol/palyazat_kincstari_monitoring http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar http://www.kormany.hu/monitoring http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasertfelelosallamtitkarsag/hirek/teljesitmeny-ellenorzesi-modszertan http://www. magyaryprogram.kormany.hu/Az ugyfelelegedettseg meres modszertana http://www.magzrt.hu/nyomtatvanyok/monitoring http://www.nfu.hu/monitoring


69


Statisztika A hazai állapotok ismeretének előmozdítására. (1862) Statisztikai Közlemények 4. kötet I. füzet. (Szerk.: Hunfalvy János) Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága, Budapest, 246–269. old. Balogh Bence–Mészáros Geyza–Sebestény István (2003): 10 Years in Nonprofit Statistics, 19922002. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Balogh Bence–Mészáros Geyza–Sebestény István (2003): Módszer és gyakorlat, A nonprofit statisztika 10 éve 1992-2002., Nonprofit Kutatócsoport, http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/560_modszer.doc Balogh Bence–Bocz János–Kuti Éva–Mészáros Geyza–Sebestény István–Telegdi László (2003): A nonprofit szektor főbb statisztikai jellemzői, 2001. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Bocz János (1992): Egyesületi statisztika Magyarországon. Statisztikai Szemle. 70. évf. 10. sz. 840852 old., Budapest Bocz János (1999): A nonprofit szervezetek statisztikája, Statisztikai Szemle, 77. évf. 8. sz. 644. old., Budapest Bocz János–Gyulavári Antal–Sebestény István–Vajda Ágnes (1994): Társadalmi szervezetek 1991ben Magyarországon. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Bocz János–Gyulavári Antal–Kuti Éva–Sebestény István–Seresné Gyűrűs Gabriella–Vajda Ágnes (1994): Alapítványok és egyesületek. A nonprofit szektor statisztikája. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Bocz János–Kuti Éva–Mészáros Geyza–Nagy Renáta–Sebestény István–Telegdi László (2004): A nonprofit szektor főbb statisztikai jellemzői, 2002. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Bocz János–Kuti Éva –Mészáros Geyza–Sebestény István (1995): Gyakorlati, módszertani és stratégiai kérdések a nonprofit szektor statisztikai megfigyelésében. Gazdaság és Statisztika, 1995. 3. sz. 51–63. old. Bocz János–Kuti Éva–Sebestény István–Seresné Gyűrűs Gabriella–Vajda Ágnes (1994): Alapítványok és egyesületek. A nonprofit szektor statisztikája. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Bocz János–Nagy Renáta–Sebestény István (2005): Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2003. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Bocz János–Géring Zsuzsanna–Kmetty Zoltán–Szabó Kriszta–Kreitl Péter (2006): Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2004. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Czakó Ágnes–Harsányi László–Kuti Éva–Vajda Ágnes (1995): Lakossági adományok és önkéntes


70


munka. Központi Statisztikai Hivatal és Nonprofit Kutatócsoport, Budapest Dobrovits Sándor (1935): Magyarország egyesületeinek statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle, 1935. 1. sz. 23–37. old. Dobrovits Sándor (1936): Budapest egyesületei. Statisztikai Közlemények, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala 74. kötet 3. szám 11-26. old. Dobrovits Sándor (1938) Társadalmi Szervezetek. Magyar Statisztikai Szemle, 16. évf. 4. sz. 414418 old. Egyesületek Magyarországon, 1970. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1972. 47 old. Egyesületek Magyarországon, 1982. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1984. 38 old. Egyesületek Magyarországon, 1989. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1990. 12 old. Hunfalvy János (szerk. 1862) Magyarország különböző egyletei, Statisztikai Közlemények, IV. köt I. füzet. Magyar Tudományos Akadémia Statistikai Bizottsága. Pest Hunfalvy János (szerk. 1862) A hazai állapotok ismeretének előmozdítására, Statisztikai Közlemények I. köt. 4. füzet. Magyar Tudományos Akadémia Statistikai Bizottsága, Pest. 246-269 old. Jobb Sándor (1972): Egyesületek Magyarországon. Statisztikai Szemle, 1972. 12. sz. 1219-1233. old. Kuti Éva (2008): Civil Európa-Civil Magyarország, Európa Ház, Budapest Nagy Renáta (2011): A humánerőforrás alakulása a nonprofit szektorban, Központi Statisztikai Hivatal, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofithumanero.pdf Nagy Renáta (2013): A nonprofit szervezetek humánerőforrása, Központi Statisztikai Hivatal, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit_humanero.pdf Nagy Renáta–Sebestény István–Szabó István (2007, 2008, 2009, 2010): Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2005, 2006, 2007, 2008. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Nagy, Renáta–Sebestény, István (2008): Methodological Practice and Practical Methodology: Fifteen Years in Nonprofit Statistics. Hungarian Statistical Review, 2008. Special Number 12. 112-138. pp. Nagy Renáta–Sebestény István (2011, 2012): Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2009, 2010. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Nagy Renáta–Sebestény István (2012) A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, Központi Statisztikai Hivatal, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit11.pdf Nonprofit szervezetek Magyarországon, 1993-2000, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2011, Adattár, Központi Statisztikai Hivatal, 2013, http://www.ksh.hu/apps/shop.lista?p_session_id=767318563328450&p_lang=HU&p_temako


71


r_kod=QV Reisz László (1988): Egyletek a dualizmuskori Magyarországon. Statisztikai Szemle, 1988. 10. sz. 930–946. old. Sebestény István (2001): A magyar nonprofit szektor nemzetközi és funkcionális megközelítésben. Statisztikai Szemle. 79. évf. 4–5. sz. 335–373. oldal Sebestény István (2003): Az egyesületek számbavételének módszertani problémái a történeti statisztikában. Statisztikai Szemle. 81. évf. 4. sz. 373–387. oldal Társadalmi szervezetek 1991-ben Magyarországon. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1993. Vargha Gyula (1880, szerk.): Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. Hivatalos Statisztikai Közlemények. Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Budapest


72

CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG V

Recommend Documents