társadalom és állam
civil szervezetek rendszere, szerepe a Magyar agráriuMban
Vasa László
bevezetés Acivilszervezetekszerepeazagráriumbantalánmégnehezebbenértékelhető,ítélhetőmeg,mintmáságazatok,illetvetevékenységiterületekesetén.Mivelamezőgazdaság – sajátos szocioökonómiai tulajdonságai és a vidéki életben betöltött speciális szerepe, beágyazottságamiatt–nemértékelhetőugyanolyanmódon,mintmásnemzetgazdasági ágazatok, illetve az agrárium szereplői és azok csoportjai meglehetősen fragmentáltnak tekinthetők,nagyonnehézdolgunkvan,amikorakohézióirányábaható,közöstársadalmi célok mentén megnyilvánuló civil kezdeményezéseket kívánjuk megvizsgálni. Ezért tartottam fontosnak egy olyan tanulmány megírását, amely megkísérli rendszerezni és elemezni a tágabban értelmezett mezőgazdasághoz kapcsolódó civil kezdeményezéseket,mozgalmakatazok(potenciális)hatásátakármikrokörnyezetiakártársadalmiszinten. A társadalom és a gazdaság térbeli fejlődését jelentős mértékben befolyásolják az egyénekésközösségeik.Avidékiemberekközösségeikkelésazokösszesjellemzőjével együttavidékitérségekmeghatározóerőforrásátjelentik.Avidékitérségekfejlődéseés afejlesztések eredményességenagymértékben függ attól, hogy milyen a helyi társadalomegyüttműködésikészsége;milyenatársadalmikohézió,azegyénekésaközösségek közöttiösszetartóerő;mennyireaktívahelyinépesség;léteznek-eműködőközösségek; azegyén,aközösségakar-etenniatelepülés,akistérségtársadalmi-gazdaságifejlődéséért;vagyhogyvan-eegyáltalánigényafejlettebbéletminőségiránt(KisésKocsis,2010).
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25
társadalom és állam A nonprofit vagy más néven harmadik szektort alkotó civil szervezetek, mint az állampolgárokönkéntesszerveződéseiaciviltársadalomfontosalkotóelemeitjelentik,és funkcióikrévénjelentősszerepetjátszanakaterületifolyamatokalakításában.Ahelyitársadalmakönszervezőképességénekmeghatározószerepevanatelepülésekéstérségek fejlődésében,különösenazagráriumáltaldetermináltmagyarvidéken.Acivilszektorvidékitársadalmonbelülijelentőségét(ésennekaténynekadöntéshozókáltalfelismert fontosságát) jól mutatja az EU-forrásokból elindított LEADER program, amelynek egyik legfőbbcéljaavidékiközösségekbenlévőkezdeményezésekfelszínrehozásaaközösségiéletfelpezsdítéseáltal. Mivelmagaazagráriumismeglehetősenösszetettágazat,eltérő,egymásnakfeszülő érdekekkel,ésmivelamezőgazdaságegyreinkábbavidékfejlesztéskontextusábanértelmezhető, teljes körű elemzésre nem vállalkozhattam. Viszont néhány példán keresztül, valamint a szféra ágazaton belüli sajátosságainak bemutatásával igyekeztem egy „pillanatfelvételt”készíteniacivilszervezetekmezőgazdaságbanbetöltött,betöltendőszerepéről. A kormányzathoz való kapcsolataik elemzése választ adhat arra kérdésre, milyen beleszólásukvanazagráriumbantevékenykedőcivilszervezeteknekatevékenységüket, környezetüket érintő politikák befolyásolására, illetve hogy a kormányzat milyen rendszerben, milyen csatornák segítségével vonja be őket a társadalmi egyeztetés folyamatába.
a civil szerveződés alapja – együttműködés, hálózatosodás és bizalom Acivilegyüttműködésilehetőségeketerőteljesenbehatároljaamagyar,illetveátmeneti országok specialitásaként megjelenő bizalomhiány. A bizalomhiány eredendően determináljamindahelyi,mindamezo-,mindamakroszintűérdekérvényesítés,illetve közösségi törekvések érvényesülését, láthatóvá válását. Bizalom hiányában nem jönnek létre azok a létfontosságú hálózatok, amelyek segítségével aztán, a reciprocitás elve mentén,ahatékonyegyüttműködésiformákkialakulhatnának.Hálózatokatáltalánosságbanazértalakítanak,mertabennerésztvevőkközösenoldanakmegproblémákat,felhasználjákegymáserőforrásait,kicseréliktapasztalataikat,jobbankoordináljáktevékenységüket (Kákai, 2009). Kákai (2010) megállapításait elfogadva, axiómának tekintem azt, hogyacivilszervezetekhálózatosodáseredményeképpenjönneklétre.EnnekmegfelelőenJordan(2006)nyomándefinitívemeghatározhatóazis,miértérdemesegyüttműködésenalapulóhálózatokat,azazcivilszervezeteketlétrehozni: •helyiközösségekneknyújtandójobbszolgáltatásokkialakítása,amelymásoktapasztalatainakfelhasználásánalapul; •ahálózategyestagjainakkülönbözőértékeit,tudásátéspotenciáljátkamatoztatnisajátmunkánkban; •közös politika és megközelítés kidolgozása a negatív társadalmi és politikai jelenségekkelszemben; •egymáskölcsönösérzelmitámogatása.
26
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2.
társadalom és állam Akapcsolatihálókszempontjábóltehátazegyének,vagycsoportoktagjaiegyezségeketkötnek,információkat,javakatszolgáltatnakegymásnak,amelybenalátenskötelék:abizalom(Kákai,2010). AbizalomindítékaitvizsgálókutatókközülkiemelkedikElster(1989)munkája,amelyben,felismerveacsupánracionáliskalkulációraalapulóbizalom-megközelítéskorlátait,kiemelte,hogyazönérdekésanormatívelköteleződés(szociálisnormák)együttesenjárulnakhozzáabizalomkialakulásához,meghatározvaazembericselekvést,amihozzájárula társadalomstabilitásáhozésakooperációhoz.Gambetta(1988)isabizalmatakooperációelőfeltételénektartja,haapartnerbizalomraméltó,akkormegfontolásrakerülavele valókooperáció.Fukuyama(1997)abizalomforrásakéntaközösértékeketésnormákat jelölimeg,szerinteezekalapjánműködikarendezett,becsületes,kooperatívmódoncselekvőkközössége.Aszerzőehhezkapcsolódóanalaposérvekkelalátámasztvakifejti,hogy agazdaságifellendülés,akonjunktúramegteremtője,alapja,fenntartójaatársadalomban abizalomképessége,annakhiányajelenősgátjátképezhetiagazdaságihatékonyságnak, fejlődésnek.Fukuyamaszerintugyanisagazdaságiéletelválaszthatatlanatársadalmikultúrától, azoktól az értékrendektől, amelyek az erkölcshöz, a közösségi szellemhez, a családhoz,avalláshozkötődnek,ésezértatúlnyomórésztérdekekkelésracionálisválasztásokkaloperálóközgazdaságtancsakkorlátozottmértékbenérvényes.A moderntársadalmaklegfőbbfeladataennélfogvaatársadalmibizalom,atársadalmitőkemagasszintjének megőrzése vagy megteremtése, mert ennek hiánya legalább olyan mértékben akadályozzaagazdaságfejlődését,mintafizikaiértelembenvetttőkeszűkössége.Sabel (1992)isaközösháttérfontosságárahívjafelafigyelmetabizalmikapcsolatokban. Normálisfeltételekmellettatársadalomszereplőiismeretlenülisbíznakegymásban, ugyanisasűrűkapcsolatihálókonkeresztülterjedőinformációkolyankiválasztódásimechanizmusokatéltetnek,amelyekrászorítjákaszereplőketakorrekt,tisztességesviselkedésre,aszabályokbetartására.Ezzelszembenazáltalánosbizalmatlanságritkakapcsolati hálóthozlétre.Ebbenaközegbenazegyüttműködésekésegybenazinformációáramlásokisnehézkesséválnak,vagykönnyenmegrekednek(Kákai,2010).Asűrűnösszekapcsoltésazatomizálttársadalomközötttermészetesenszámosátmenetlétezik.Jellemző válfajaatársadalomnak,amikorazemberekcsakaszűkcsaládikörbenvagytágabbrokonságbanbíztakmeg,ezekakapcsolatokirányítottákatársadalmihálózatkiformálódását(Fukuyama,1995).Mindebbőljólérzékelhető,hogyazokatársadalmak,amelyekben abizalmatlanságuralkodikésszétszabdaltakapcsolatháló,jelentősköltségekkelnéznek szembe azokhoz a társadalmakhoz képest, ahol mindez megvan. A kölcsönös bizalom azakötőelem,amilehetővéteszi,hogyazerőforrásokmegosztásávalazegyénekvagy szervezetek kölcsönös hasznot érjenek el, illetve költséget takarítsanak meg. A hálózatokbanrésztvevőkszámanemkorlátozott,határaitnehéz,sokszornemislehetkijelölni, végső soron a hálózatok egy-egy nemzetközi szervezeten keresztül akár globális rendszeré is összekapcsolódhatnak (Osváth, 2009). Természetesen egy személy egy időben többfélekapcsolatihálónak(családi,rokoni,szomszédsági,baráti,munkahelyi,szervezeti stb.)istagjalehet,ésmindenilyenhálózatbanvalórészvételnöveliazegyéntársadalmi tőkéjét(Susánszky,2008).
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27
társadalom és állam Anevesszociológus,Sills(1968)azemberitársadalombanazegyüttműködésöttípusát különbözteti meg: az automatikus, a hagyományos, a szerződéses, a vezérelt és a spontán.Azautomatikusegyüttműködésazérdekekközösségénekazonkülönbözőfajtáirautal,amelyekpusztánazökológiaihelyzetbőlkövetkeznek,ígyezekjellemzőenösztönös alapúak. Ez a forma alapvetően az állatvilágra jellemző, de az emberi világban is megfigyelhetőbizonyosélethelyzetekben.Ahagyományoskooperációkbanatársadalmi, szociálisnormákjelentikafőrendezőelvet,azokatnemazösztönök,vagyapusztastratégiaihelyzetszabályozza,mintazelőzőtípusnál.Amoderntársadalmakbanakooperációinkábbszerződéses,mintsemhagyományos.Ezenkooperációknálaközösviselkedés mindenrészleteszabályozvavan,ésbetartásánnem(csak)amoralitásőrködik,hanema törvényi és jogi szankciók. A szerződéses együttműködés a hagyományos társadalom felbomlásától és az individualisztikus nyitott társadalom megszületésétől fogva foglal el fontosszerepetatársadalmiberendezkedésben,olyannyira,hogyakapitalistagazdaság egyiklegfontosabbszervezőelve.Avezéreltkooperációlegtipikusabbpéldájaakatonaság,demégidesorolhatókamultinacionálisvállalatok,közigazgatásiszervekis.Végüla spontán kooperáció az együttműködések azon típusa, amelyet nem ösztön, normák, szerződések,parancsokírnakelő,hanemazszituációsjellegű.Ezolyanközösségekrejellemző, amelyekben egyetértés uralkodik, így semmi sem akadályozza az együttműködést és a közös cél felismerése is könnyebb. Könnyen észrevehető, hogy a bemutatott ötfélekooperatívviselkedésiformainkábbideáltípus,mintsemténylegesenelkülönülőtípus,hiszenazesetektöbbségébenegyiksemfordulhatelőegymagában,atöbbinélkül. Továbbáaztisfontosmegjegyezni,hogyezenkooperációstípusokjelenlétenélkülözhetetlen a társadalom, a gazdaság és a piaci folyamatok működése szempontjából (Baranyai2010). Acivilszerveződések–azelőzőmegjegyzésekfigyelembevételével–egyértelműena spontán koordináció ideáltípusba sorolhatók, különös tekintettel a mezőgazdaságban érintett szereplők kooperációjára. Ez utóbbit azonban erőteljesen befolyásolja az individuálisszintenmeglévő,arendszerváltásutánamindenfajtakooperációvalkapcsolatban –érthetően–felmerülőtávolságtartómagatartás,amelynemcsupánacivilszervezetek fragmentáltságátésbizonyosesetekbenmotivációhiányáteredményezi,hanemagazdaságihatékonyságirányábahatókezdeményezésekkelelutasításátis. Számostanulmányemeliki,hogyKözép-Kelet-Európaországaiban–ígyMagyarországonis–azáltalánosbizalomazintézményekbenésazemberekközöttiviszonyokbanalacsonyszintetérel(KoppésSkrabski,2001;Marsh,2000;Lovell,2001).Eztajelenséget általában a „szocialista rendszer” örökségének tekintik. Torsello (2004) szerint az általánosan elfogadott szociológiai modellek közül a térség országaiban a szituációt az ún. amorálisfamilizmus paradigmájamagyarázzaaleginkább.Eszemléletszerintaszocialista rendszer regnálása alatt a bizalmatlanság, a gyanú mintegy intézményi szintre emelkedett,azemberekhozzászoktakahhoz,hogyabizalmatlanságlégkörébenéljenek. Azintézményekésatársadalomirányábaérzettbizalmatlanságaszűkcsaládi,rokoniés barátiközösségbevetettbizalomkizárólagosságáteredményezte.Arendszerváltástkövetőenanyilvánosésprivátszféraközöttióriásiszakadékmegmaradt,ennekeredmé-
28
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2.
társadalom és állam nyeként a közép-kelet-európai országokban a bizalom alacsony szintet ér el, a polgári közösségi részvétel is alacsony fejlettségi szinten van, ugyanakkor általános tendencia privilegizálni a család és az egyén érdekeit a közösségével szemben. Az amorális familizmusígygátjátképeziaközösségiszintűtevékenységésszervezettségmegvalósulásának, egyik lehetséges elméleti magyarázatát adva a különböző gazdálkodói együttműködésekMagyarországontapasztaltkudarcainak.
civil szervezetek az agráriumban Az uniós vidékfejlesztési rendszer sarkalatos kérdése a helyi társadalom és a lokális társadalmakatleginkábbképviselőcivilszervezetekrészvétele.Avidékfejlesztésirendszer reformjaiakilencvenesévekelejétőlvalamelyesttükröztékisahelyitársadaloméscivilek részvételéneknövelését.AmaividékfejlesztésideológiájátadóCorkiNyilatkozatelfogadásavilágossátetteezt(KovácsT.,2003).Arendszerátláthatóvátétele,egyfajtaegyszerűsítése,akomplexitásésazalulrólépítkezéselfogadása,akörnyezetvédelemésahelyi kultúra értékeinek védelme, a nem mezőgazdasági alternatív szektorok fejlesztése egyarántaCorkiNyilatkozatkidolgozásábanaktívanrésztvevőcivilekfokozódórészvételéhezvezetett.ALEADERegymástkövetőprogramjaijogieszközökkelbiztosítjákazalulról építkezést és a civil társadalom részvételét. A civilek növekvő részvétele azonban nem feledtethetiatényt,hogyazuniósvidékfejlesztésbenmégmindigazagráriusérdekekaz uralkodóak.Acivilekintézményesérdekképviseletekevésséerőteljes,ésnövekvőrészvételükbensokaretorikaielem,amitöbbelemzőszerintinkábbszolgáljaanyíltagrártámogatások rejtett kiegészítését, mint a valóban alternatív vidékfejlesztési célokat (Kovách 2005).Valójábanazagráriummellettkétolyanszektorvan,aholacivilszervezeteknekés ahelyitársadalomnakazagráriumbankevéssévagynemközvetlenülérdekeltcsoportjai aktívabbszerepetjátszanak.Ezakétszektorafalusiésökoturizmusésakörnyezetvédelem,amelyperszeismétsokszállalkötődikamezőgazdasághoz(KovácsD.,2003). Ahelyitársadalomnakéscivilszervezeteinekelsőrendűérdekeavidékfejlesztésrefordítottuniósforrásoknagyságánakfenntartása,ugyanakkorarendszertovábbierőteljes reformja,amelybenazalulrólépítkezésnekésacivilérdekekvédelménekjogibiztosítékai vannak. A helyi civil társadalmi érdekek ezen a ponton ütközhetnek a rendszer többi szereplőjénekérdekével,azuniósbürokráciakivételével,amelynekavidékfejlesztésértfelelősügyosztályaiazunióstámogatásokváltozatlanfenntartásábanérdekeltek,ugyanakkor tudják, hogy azt tisztán agrárfinanszírozással nem érhetik el (Kovách, Kucerova és Megyesi,2005).Azunióegyiklegnagyobbstratégiaikérdése,hogyavidékfejlesztésben ilymódontalálkozócivilésuniósérdektechnikaikivitelezéseésprojektesítéseátterjed-e atöbbiuniósfejlesztésirendszerreis.Acivilszervezetekérdekeinekésavidékfejlesztésnek létezik egy másik komponense is, amely a környezettudatos életmód és a környezetvédelem utóbbi két évtizedben történő elterjedéséhez kapcsolódik. A zöld mozgalmak nagyrészt a városi társadalmak termékei, a bio-, öko-élelem iránti igény a városi fogyasztókigényeibenvaninkábbjelen.
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29
társadalom és állam Azállampolgárosodásésacivilautonómiaavidékitársadalmakbankettősséggeljellemezhető: a rendszerváltással megszűnt az államszocializmus lényegét jelentő kontroll a magánemberésamagánszférafölött,dearurálistelepüléseklakossága,vagylegalább többségük, gazdasági autonómia nélkül csak részben gyakorolhatja állampolgári jogait, amelyek a formális jog szerint a demokratikus berendezkedésű politikai rendszerekhez hasonló módon és mértékben biztosítottak, mégsem vezettek a teljes állampolgárosodáshoz.Alokáliselitekösszekapcsolódógazdaságiéspolitikaibefolyásaújhierarchiákat hozott létre, amelyet a civil társadalom, intézmények hiányában, nem tud ellensúlyozni (Pálné,2008).Avidékitársadalmakközösségáltalelfogadottértékrendjeésnormakontrollja,amelyképesvoltazegyénésahatalomhelyiképviselőiéstulajdonosaiközöttis kommunikációsközösségetfenntartanimégaszocialistaidőszakbanis,aglobalizációés arendszerváltáskövetkeztébenelvesztettehosszúideigérvényesfunkcióját.Acivilintézményekazáltalánosforráshiánymiatttovábbraisazállamiadminisztrációésapolitikai elitek függőségében maradnak, érdekeiket pedig áttételes politikai módokon tudják megjeleníteniésesetlegesenérvényesíteni(Kovách,2010). Acivilszervezetekszerepének,helyénekmeghatározása,illetveatipizálásnehezebb mintmáságazatokesetében.A„klasszikus”,egy-egytémakörészerveződőcivilkezdeményezéssel (szociális, gyógyító tevékenység, környezetvédelem, állatvédelem, emberi jogokstb.)szembenazagráriumban: •akeretrendszernehezenkörülhatárolható(azágazatkomplexitásaésavidékitársadalommalvalószorosszimbiózisamiatt); •acélokgyakranátfedikegymást; •a különböző szereplők egymással ellentétes civil kezdeményezésekben érdekeltek (vadászat versus állatvédelem /természetvédelem, intenzifikálás versus extenzifikálás azagrártermelésben,aföldhasználattársadalmiirányaistb.); •acivilkezdeményezésekmögöttgyakranpolitikaiérdekekállnak. Akilencvenesévekelsőfelében50 000körülicivilszervezetkörülbelül20százaléka működött a falvakban vagy a falvakért. A civil szervezetek 80-85 százaléka intézményi alapítású volt, mert a lokális társadalom intézményei, az iskolák, kórházak, egyesületek egyre kevesebb pénzhez jutnak a központi forrásokból, és a létrehozott alapítványok, egyesületek,társaságokelsősorbanazintézményekfinanciálisproblémáithivatottakenyhíteni.Mégsemmondhatóazonban,hogyapolgárosodásautonómintézményeilennének. A civil szektor az ezredfordulót követően sokat erősödött, de a civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben inkább csak formális. A magyar vidéki kistérségek civil szervezetekkelvaló„lefedettsége”magasabbvolt2005-ben,mintalengyelvagyacseh, dea60 000bejegyzettés47 000ténylegesenműködőkistérségicivilszervezetbőlcsak mintegy800vállaltaktívrészvételtaterületfejlesztésirendszerben(Kovách,2005). Magyarországonacivilekrészvételeavidék-ésterületfejlesztésbenátmenetiállapotot tükröz.1990utánsokcivilszervezetetalapítottak.2011-ben65 561civilszervezetvoltbejegyezve Magyarországon. A civil szervezetek leginkább szabadidős és sporttevékenységekkel, oktatással, szakmai érdekképviselettel és szociális ügyekkel foglalkoznak. A civil szervezetek valamivel több, mint 5 százalékának (3699) a fő tevékenysége a terület-,
30
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2.
társadalom és állam illetve településfejlesztés. A vonatkozó törvények lehetőséget adnak a területfejlesztési rendszerben történő szervezett civil részvételre, de a több mint 60 000 bejegyzett és 47 000ténylegesenműködőcivilszervezetközülmindösszemintegy800éltezzelalehetőséggel(Kovách,2005;Kovách–Kelemen–Kristóf,2006).Amagyarcivilszektorerőtlena régiuniósállamokéhozhasonlítva,ezértalapérdekelenneazalulrólépítkezővidékfejlesztéserőteljeskiterjesztése,amiazonbanavidékfejlesztésegyetlenmáshazaiszereplőjének semérdeke.Mígarégitagállamokbanazunióshivatalok(ésazunióspályázatokszabályai) nyújtanak segítséget és támogatást a civileknek, ez Magyarországon mindeddig hiányzik,ésavidékfejlesztésbenatöbbiszereplőcsoportérdekeiérvényesülnek.
a civil szervezetek és az agrárigazgatás kapcsolata Afentifelsorolásbóljóllátható,hogyatágabbanértelmezettagráriumcivilkezdeményezéseinek objektív megítélése nehéz. Célszerű ezért a civil szervezetek közigazgatásbanmegjelenőszintjeit(rendszerszemléletűmegközelítésben,ateljességigényenélkül) megvizsgálni. Azagrárigazgatásterületénfontosszerepetjátszanakagazdálkodókérdekeitképviselő érdekképviseletek.Főprofiljukezencivilszervezeteknekatermelőkinformációkkal, tanácsadásokkalvalóellátása.IlyencivilszervezetpéldáulaFiatalGazdákMagyarországi Szövetsége(AGRYA),aMagyarMező- ésErdőgazdaságiÉrdekképviseletiTanács(MAÉT), vagyaközéletbenmagátleggyakrabbanmegmutatóMagyarországiGazdakörökOrszágosSzövetsége(MAGOSZ).A terméktanácsok azágazatitermékpályákszereplőinekországos hatáskörű szakmai, érdekképviseleti és érdekvédelmi, nonprofit alapon működő szervezetei. A terméktanácsok egy-egy termékre vonatkozóan látnak el feladatot (pl. NyúlTerméktanács,AlmaTerméktanács).Azösszehangoltcselekvésérdekébenatermeléstőlamarketingenátafogyasztásignyomonkövetikazadotttermékéletét,derészt vesznekazágazatotérintőjogszabályokelőkészítésébenis.A vidékfejlesztőcivilszervezetek megjelenéseakísérletiLEADERprogramokignyúlnakvissza.Azonszerveződések „jogutódjaként”jötteklétreazegyediadottságokraépítőhelyikezdeményezések.Tevékenységük a vidéki életminőség javítását és a vidéki térségek népességmegtartó erejének fenntartását célozza. Ilyen szervezet például a Magyar LEADER Szövetség a Vidék Megújításáért. A magyarországi 96 önszerveződéssel megalakított LEADER Helyi Akciócsoport önkormányzatokból,vállalkozókbóléscivilszervezetekbőláll.Azakciócsoportok helyi vidékfejlesztési stratégiát készítenek a helyi adottságok figyelembevételével. A LEADERazÚMVPIV.tengelyétképezi,amelybenmintegy70milliárdforintotfordíthatnakahelyifejlesztésekmegvalósítására. Acivilszektoragráriumbanvalójelenlététa MagyarNemzetiVidékiHálózat (MNVH) fogjaössze.AzMNVHfeladataavidékfejlesztésbenérdekeltösszesszereplőegyüttműködésihálózatbaszervezése,ígyazérintettkormányzati,önkormányzatiéscivilközreműködő,gazdálkodóéstársadalmiszervezetek,szakmaitestületek,információsésegyüttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. Az Európai Unió
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31
társadalom és állam szintjén pedig az egyes tagállami hálózatokat az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EuropeanNetworkforRuralDevelopment)foglaljaegységesszervezetikeretbe.Láthatótehát aKözösségnyitottságaacivilszerepekerősítésére.AzMNVH-hozkapcsolódóanfontos kiemelnünk meg a Helyi Vidékfejlesztési Irodák szerepét. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) 2007 májusától Magyarország minden egyes statisztikai kistérségében (Budapest kivételével,jelenleg173helyen)működnek.Tevékenységükelsősorbanadatgyűjtési,illetve információadási jellegű. Szoros együttműködésben végzik munkájukat a helyi akciócsoportokkal,máscivilszervezetekkel,illetveafalugazdászhálózattal. Aköztestületek,illetveacivilszervezetekagrárgazdaságbanjátszottszerepemellett nemhagyhatjukfigyelmenkívülamezőgazdaságkülönbözőtársulásformáitsem.Akülönböző termelői csoportok, termelői és értékesítési szervezetek szintén a közös fellépésigényekéntalakulnakmeg.Céljukalapvetőenahatékonyabbfeladatellátásatermeléstőlazértékesítésig.ATÉSZ-ekamagánszektorszereplőikéntvesznekrésztamezőgazdaságiigazgatásbanajobbpiaciérdekérvényesítésérdekében.Mindazonáltalnem tekinthetőkcivilszervezetnek,hiszentevékenységükprofitorientált,méghaelsősorban atagokegyénihasznaformájábancsapódikisle,nempedigszervezetiszinten(Szilágyi, 2010). Általánosságban elmondható a civil társadalom agráriumon belüli szerveződéséről, hogy gyakorlatilag átláthatatlan; nagyszámú érdekképviselet van jelen az agrárigazgatás különböző szintjein. Sokszor a szervezetek hatáskörei nincsenek lehatárolva, gyakran egymásterületeibelépnekbe.AzEU-banegyreinkábbterethódítazafelfogás,hogya civiltársadalomerősödéselehethosszútávonazeurópaiintegrációelmélyítésénekkulcsa,merteztudjaigazánösszekapcsolniazEurópaiUnióközpolitikájátazállampolgárokkal.Hazánkbanacivilszervezetekmeglehetősengyerekcipőbenjárnak,nemértekmég elolyanszintet,amelymegtudnávalósítaniapartnerikapcsolatotazállamiszervekkel, ugyanakkoratámogatásokfeltételrendszeréülszabottformálisegyüttműködésekigazolhatók.Amagyarországiviszonyokattükrözi,hogyakülönbözőhálózatok,civilszervezetekélénpolitikusokszerepelnek,ésemiattmegjelenikapotenciálisveszélyeannak,hogy atámogatásistruktúraátpolitizálttáválik. Azadottágazatipolitikaalakításánakkülönbözőfázisaibabevontcivilszervezetekjelentőségek, a „stakeholder”-ek státusának, a szervezetek kormányzati elismertségének egyfajta indikátora az ún. lobbilista, azaz azon szervezetek listája, amelyek a különböző kormányzatitervezetekvéleményezésifolyamatábabevonásrakerülnek.Ezértfontosnak tartottam, hogy az ezen a listán található, agrárium- és vidékfejlesztés területén tevékenykedőszervezeteksajátosságaitmegvizsgáltam.
a vidékfejlesztési Minisztérium partnerlista-elemzése A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jelenleg érvényes partnerlistája 211 szervezetet tartalmaz. A minisztérium több ágazatra kiterjedő illetékességi köre miatt (mezőgazdaság,környezetvédelem,vidékfejlesztés)ahivatalospartnerszervezetekjellegemeglehető-
32
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2.
társadalom és állam sensokszínű.Azelemzéssoránnemvettemfigyelembeakamarákatésszakszervezeteket.Ígyaszűkítettlista41-gyelkevesebbszervezetet,170-ettartalmaz.AVMpartnerlistájánszereplőcivilszervezetektevékenységifókuszszerinticsoportosításátaz1.táblázat tartalmazza. 1.táblázat.AVidékfejlesztésiMinisztériumpartnerlistájánszereplőcivilszervezetek tevékenységiterületszerintimegoszlása Szervezetekszáma
Tevékenységjellege Mezőgazdasághozkapcsolódó
63
Oktatási/tudományos/szaktanácsadási
21
Környezetvédelmi
20
Érdekvédelmi
16
Vidékfejlesztési
15
Terméktanács
8
Kisebbségi
8
Turizmus
7
Önkormányzatiszövetség
5
Ifjúsági
3
Politikai
2
Gazdaságfejlesztés
1
Sport
1
Fogyasztóvédelmi
1
Összesen:
170
Forrás:www.kormany.hualapjánsajátcsoportosítás
Az1.táblázatbóljóllátszik,hogyacivilpartnerekközöttamezőgazdaságijellegűek dominálnak;hozzávéveavidékfejlesztésiszervezeteketésaterméktanácsokatazágazat államigazgatásbanmegjelenőképviseletehangsúlyosnaktűnik.Ittérdemesnéhányszót szólni a terméktanácsokról. A terméktanácsok (mint ahogyan azt fentebb is bemutattam)egyadottmezőgazdaságiágazatszereplőit(pl.baromfiágazat)képviselikmindvertikális,mindhorizontálisszempontból.Magukbafoglaljákaprofitorientáltszervezeteket éppúgy,mintacivilszférátésérdekvédelmiszereplőket.Aterméktanácsoktehátegyfajtakoncentráltérdekegyeztetésiszövetségnektekinthetőkanonprofitésaforprofitszféraszereplőivel,akikképesekazágazatszempontjait,véleményéthatékonyanmegjeleníteniazállamigazgatásbanésaszakpolitikaidöntésekben. Amennyiben a VM civil szervezeti partnereinek székhely szerinti megoszlását veszszük figyelembe, megállapítható, hogy a szervezetek nagy része, 117 budapesti, 9 Pest megyei, 44 pedig vidéki bejegyzésű. Ez természetesen részben annak is betudható, hogyalistánszereplőszervezetektúlnyomórésze,149,azegészországrakiterjedőtevékenységet végez (míg csupán 21 helyi fókuszú), így célszerű központjukat Budapestentudni.Másikfontosokazérdekérvényesítéstnyilvánmegkönnyítőfővárosijelenlét szükségessége.
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33
társadalom és állam kormányzati partnerségi megállapodások az agráriumban tevékenykedő civil szervezetekkel Egy2012.októberihírszerintstratégiaipartnerségimegállapodástkötöttaVidékfejlesztésiMinisztérium18társadalmiszervezettel: Kárpát-medenceiÖkogazdálkodókSzövetsége, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége, Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA), Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Magyar Település és Területfejlesztők Szövetsége, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Baromfi TermékTanács,EurópaiMinőségügyiSzervezetMagyarNemzetiBizottság,Élelmiszer-feldolgozókOrszágosSzövetsége,FagazdaságiOrszágosSzakmaiSzövetség (FAGOSZ), Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), Magyar Pékszövetség, Országos Magyar Vadászati Védegylet, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége, Országos Roma Önkormányzat. A stratégiai partnerszervezeti listát megvizsgálva kitűnik, hogy ez a szervezeti kör túlnyomórészt valóban elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik, viszont közülük 12 tekinthető civil szervezetnek; ezek túlnyomó része országos szakmai szövetség, „klasszikus”, alulról szerveződő civil szervezetnek csupán kettő tekinthető.
Magyar nemzeti vidék hálózat partnerek (előzetes nyilvántartásban) A mezőgazdaságban tevékenykedő civil szervezetek valós szerepének feltárásához szükségesnektartottamegy,avidékfejlesztésszervezeteiternyőszerűenösszefogóhálózat,aMagyarNemzetiVidékHálózatelőzetesnyilvántartásonalapulótaglistájátismegvizsgálni.AzMNVHhonlapjánszereplőinformációkszerintazernyőszervezetfeladataa vidékfejlesztésbenérdekeltösszesszereplőegyüttműködésihálózatbaszervezése,ígyaz érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységénekösszehangolása.Acélavidéktársadalmi-gazdaságifejlődése,afelzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása, valamint a gyakorlatorientálttérségköziésnemzetközikapcsolatokkiépítése,amagyarnemzetiérdekekés értékekeurópaiképviselete(www.mnvh.eu). AVMlistájátóleltérőenittnemcsupánnonprofitszervezetekszerepelnekazadatbázisban, hanem minden csatlakozni szándékozó, szervezeti jellegtől függetlenül. Ezért az MNVHlistamagánszemélyeket,gazdaságitársaságokat,oktatásiintézményeket,egyházi szervezeteketéppúgytartalmaz,minttérségfejlesztőegyesületeketvagymezőgazdasági orientációjúcivilszervezeteket(2.táblázat).
34
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2.
társadalom és állam 2.táblázat.AzMNVHtagszervezeteinektevékenységszerintijellege 602
Összesszervezet ebből:mezőgazdasági,terület-ésfalufejlesztő,környezetvédő ebből:mezőgazdasági
245 118
Sajátkategorizálásawww.mnvh.eulistájaalapján.
a civil szervezetek megjelenése a nemzeti vidékstratégia koncepcióban Ahazaividékfejlesztésiiránytkijelölőkulcsfontosságú,akövetkezőtízévvidékfejlesztésiirányaitmeghatározódokumentum,a„vidékalkotmánya”névvelisilletett Nemzeti VidékstratégiaiKoncepció–2020 vitaanyagaacivilszférátesannakszerveződéseitcsupánháromhelyenemlítimeg.Először(37.o.)az„erőscivilszférának”anemzetiegyüttműködés rendszerében való fontos szerepét (mint a rendszer egyik „legfőbb erejét”) hangsúlyozza.Másodszor(49–50.o.)„avidékfejlesztésbenelkötelezettcivilszerveződések” bevonását emeli ki a hátrányos, leszakadó területek felzárkóztató, fejlesztő programjainakkidolgozásába.Harmadszor(76.o.)ajövőrőlszólótársadalmipárbeszédjegyében a vidéki válság lehetséges megoldási lehetőségeinek kidolgozásában szán komoly szerepeta„helyicivilszerveződéseknek”(videkstrategia.kormany.hu/alapvetesek).Acivil szféraháttérbeszorulásakétszempontbólisfurcsa.Egyrésztakidolgozásában,atársadalmiegyeztetésbenakomplexterülethezkapcsolódó,abbantevékenykedőcivilszervezetek is részt vettek, másrészt a hasonló jellegű fejlesztési stratégiai dokumentumok nagymértékbenépítenekacivilszféraaktívközreműködésére,legyenszóakárEU-tagállamról,akárfejlődőországról.
következtetések és tanulságok Azelőzőekbenbemutatott„pillanatfelvétel”-bőlkitűnik,hogyamezőgazdaságterületéntevékenykedőcivilszervezetekértékelése,egyáltalánafelmérésükrendkívülnehéz. Ennektöbbokaisvan: 1.célokkeveredése,azazazadottcivilszervezetazagrárjellegűcélokonkívülmáscélok menténistevékenykedik(pl.vidékfejlesztés); 2. abizalomhiánymiattacivilszervezetekelterjedésénekésaktivitásánakszintjealacsonyabbmáságazatokhozéstársadalmiszférákhozképest; 3. amezőgazdaságot,amezőgazdaságfejlesztésétegyreinkábbkomplexen,egésztermékpályára kiterjedően (mind horizontálisan, mind vertikálisan), a vidékfejlesztési keretrendszerbeágyazvaértelmezzük;emiattacivilszervezetekjellemzőentöbbfókuszúak; 4.ebbőlkövetkezőenacivilszervezetektevékenységikörében,fókuszábanisérvényesül a mezőgazdaság EU-modell mentén érvényesülő multifunkcionális megközelítése
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35
társadalom és állam (azaz a „hagyományos” mezőgazdaság eszme- és szokásrendszere egyszerre szorul háttérbeéskerülújrabeaköztudatbapl.ahagyományőrzőegyesületeksegítségével); 5. gyakran forprofit gazdasági aktorok alkotnak egyesületeket, szövetségeket jól felfogottgazdaságiérdekeikérvényesítéseérdekében; 6. egyesszervezetekazérdekvédelemésapolitikamezsgyéjénlavíroznak,ezértnehéz acivilszervezetijellegükegyértelműmeghatározása(lásdpl.akormánymunkájában szövetségeskéntrésztvevőgazdálkodóiérdekvédelmiszervezetet). A hazai agrárigazgatás egyeztetési rendszerében megjelenő civil szervezetek köre széles,mélyebbelemzésalapjánazonbanmegállapítható,hogyazokegyrésztjellemzően profitorientált ágazati szereplők által létrehozott civil szervezetek, másrészt az általános vidékfejlesztésimegközelítés(amelyamezőgazdaságotcsupánegyszegmensnektekinti asokközül)miattaszervezetekegyjelentősrészenemcsupánahagyományosmezőgazdaságiérdekeketképviselik. A jelenlegi statisztikai felmérések sok tekintetben precíz helyzetképet adnak a civil szférahelyzetéről,erőforrásairól,gazdálkodásáról,jelentősazonbanazinformációhiánya vidékenműködő,mezőgazdasági,illetvevidékfejlesztési(terület- vagytérségfejlesztési)civil szervezetekről. Ezért a civil szféra ezen speciális szegmensének további, mélyreható vizsgálatamindenképpenindokolt.
irodalom Baranyai Zs. (2010): Az együttmőködés elméleti és gyakorlati kérdései a magyar mezőgazdasági géphasználatban. Doktoridisszertáció.SzentIstvánEgyetem,Gazdálkodás- ésSzervezéstudományokDoktoriIskola. Elster,J.(1989):Thecementofsociety.CambridgeUniversityPress,Cambridge.In:TóthL.(2004):Abizalomszerepea helyigazdaságikapcsolatokban. SzociológiaiSzemle,2004 /4.,95 –128. Gambetta,D.(1988):Trust.Makingandbreakingcooperativerelations.NewYork–Oxford:BasilBlackwell.In:TóthL. (2004):Abizalomszerepeahelyigazdaságikapcsolatokban.SzociológiaiSzemle,2004 /4.,95 –128. Fukuyama,F.(1997):Bizalom.Budapest:Európa.In:TóthL.(2004): Abizalomszerepeahelyigazdaságikapcsolatokban. SzociológiaiSzemle,2004 /4.,95 –128. Fukuyama,F.(1995)Trust:Thesocialvirtuesandthecreationofprosperity. NewYork:TheFreePress. Jordan,P.(2006):Hálózatokfejlődéseésfejlesztése.CivilSzemle,1.sz.119 –138. Kákai,L.(2009):Kikisvagyunkmi?CivilszervezetekMagyarországon. Pécs:PublikonKiadó. KákaiL.(2010):Lokálisszervezetekhálózatosodásaésazönkormányzatok.Deiurisprudentiaetiurepublico(DIEIP), 4.,2010 /3–4.,http://www.dieip.hu/2010_3_06.pdf KisK.–Kocsis-NagyZs.(2010):Civilaktivitáséstársadalmirészvétel–AHódmezővásárhelyikistérségnonprofitszektoránakvizsgálatamegyei,regionálisésországoskitekintéssel.TerületiStatisztika,2010 /5.,530–550. KoppM.–SkrabskiÁ.(2001):TársadalmitőkeMagyarországon. MagyarSzemle,43.,2–3.,77–85. KováchI.(szerk.)(2005 /1):Civilszervezetekazeurópaiterületfejlesztésben.Acivilszervezetekésaterületfejlesztési politika.Budapest,MTAPolitikaiTudományokIntézete,Műhelytanulmányok,DigitálisArchívum. KováchI.–Kucerová,E.–MegyesiB.(2005):CivilszervezetekazEurópaiterületfejlesztésben.InKováchI.(szerk.):Acivil szervezetek és a területfejlesztési politika. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, Műhelytanulmányok, DigitálisArchívum,4.,109 –139. Kovách,I.–Kelemen,E.–Kristóf,L.(2006):DemographicsandCivilSocietyinHungary.InKovách,I.–Majerova,V.(eds): CivilSocietyandDemographyinRuralCentralEurope:TheCzech,HungarianandPolishcases.Budapest:Institute forPoliticalScienceHAS,E–books,WorkingPapers(6)2006 /4.,43–65. KovácsD.(2003):FalusivendéglátásMagyarországon.Budapest:AgroinformKiadó.
36
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2.
társadalom és állam KovácsT.(2003):Vidékfejlesztésipolitika.Budapest–Pécs:DialógCampusKiadó. Lovell,D.W.(2001):Trustandthepoliticsofpostcommunism.CommunistandPostcommunistStudies.34.,27–38.In: Torsello,D.(2004): Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban.FórumTársadalomtudományiSzemle,6.,103 –119. Marsh, C. (2000): Making Russian democracy work. Social capital, economic development and democratization. StudiesinRussianHistory.Lewiston:TheEdwinMellenPress.In:Torsello,D.(2004):Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban. FórumTársadalomtudományiSzemle,6.,103 –119. Osváth,L.(2009):Acivilszférahálózataiésatársadalmifejlődés.CivilFórum,X.évf.2.,16 –19. Sabel,C.(1992):StudiedTrust:BuildingNewFormsofCooperationinaVolatileEconomy.In:Pyke,F.–Sengenberger, W.(eds):IndustrialDistrictsandLocalEconomicRegeneration.Genf.In:TóthL.(2004):Abizalomszerepeahelyi gazdaságikapcsolatokban.SzociológiaiSzemle,2004 /4.,95 –128. Sills,D.L.(1968):Internationalencyclopediaofthesocialsciences.NewYork:Macmillan.In:PeteK.–KériR.(2008): Együttműködés.Elektronikusanyag: http://ktnye.akti.hu/index.php/Egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s. Susánszky,A.(2008):Aszomszédságikapcsolatokszerepeatársadalmibeilleszkedésben.In:Kopp,M.(2008):Magyar lelkiállapot2008.Esélyerősítéséséletminőségamaimagyartársadalomban.Budapest:SemmelweisKiadó,53– 162. SzilágyiB.(2010): Amezőgazdasághagyományosigazgatásiésmenedzserieszközei.GlossaIuridica–Alkotmányés KözigazgatásII /1.,28–31. Torsello,D.(2004): Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban.FórumTársadalomtudományiSzemle,6.,103 –119.
internetes hivatkozások http: //www.kormany.hu /download /0 /54 /50000 /partnerlista_20110913.doc#!DocumentBrowse http: //www.mnvh.eu /elozetes-nyilvantartasba-vett-lehetseges-partnerek
CIvIl SzEmlE ■ 2013/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37
