A civil szervezetek szerepe a vállalatok tevékenységének fenntarthatóbbá válásában Műhelytanulmány
Harangozó Gábor, PhD. Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék
Témavezető: Zilahy Gyula, Phd. Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék
Budapest, 2011
1
Tartalom TARTALOM............................................................................................................................................................ 2 ÁBRÁK JEGYZÉKE............................................................................................................................................... 4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE.................................................................................................................................. 5 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE............................................................................................................................... 5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ................................................................................................................................. 6 BEVEZETÉS ÉS A TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE .............................................................................................. 14 A CIVIL SZERVEZETEK ÉS A VÁLLALATOK KAPCSOLATA AZ ÉRINTETT ELMÉLET TÜKRÉBEN 18 „HAGYOMÁNYOS” CIVIL STRATÉGIÁK ....................................................................................................... 23 A CIVIL SZERVEZETEK ÉS A VÁLLALATOK KÖZÖTTI PARTNERSÉGET CÉLZÓ STRATÉGIÁK .... 26
Előnyök és kockázatok a civil szektor számára ......................................................................... 27 Előnyök és lehetőségek a civil szektor szemszögéből nézve ................................................. 27 Kockázatok a civil szektor számára ...................................................................................... 29 Előnyök és kockázatok az üzleti szereplők számára .................................................................. 30 Előnyök és lehetőségek a vállalatok és egyéb üzleti szereplők szempontjából....................... 30 A civilekkel való együttműködés lehetséges veszélyei a vállalatok számára ......................... 30 Az együttműködés sikertényezői és buktatói ............................................................................ 31 A SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉS LÉPÉSEI ...................................................................................................... 34
Tervezés/Előkészítés ................................................................................................................ 34 Kompetenciák és lehetséges területek lehatárolása................................................................ 34 Projektpartner kiválasztása ................................................................................................... 37 Szükséges szellemi és anyagi erőforrásigény felmérése ........................................................ 40 Megvalósítás ............................................................................................................................ 43 A projektcsapat kialakítása ................................................................................................... 43 Teljesítményértékelés ........................................................................................................... 47 Kommunikáció ..................................................................................................................... 53 További együttműködés megalapozása/Újabb partneri kapcsolatok kialakítása......................... 57 Kapcsolat fenntartása ........................................................................................................... 57 Az eredmények szélesebb körű hasznosításának megalapozása............................................. 58 A CIVIL SZERVEZETEK MUNKÁJÁNAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI ........................................... 60
Kérdőíves felmérés a kis- és közepes vállalkozások körében .................................................... 60 2
A kutatás háttere................................................................................................................... 60 A minta jellemzői ................................................................................................................. 61 Az elemzés eredményei ........................................................................................................ 65 Kérdőíves felmérés a civil szervezetek körében ........................................................................ 76 A kutatás háttere................................................................................................................... 76 A minta jellemzői ................................................................................................................. 77 Az elemzés eredményei ........................................................................................................ 77 A vállalatok és a civil szervezetek kérdőíveinek összehasonlítása ......................................... 91 Workshop civil és vállalati szakemberek részvételével ............................................................. 94 A civil szervezetek szerepe a vállalatok zöldülésében – a gyakorlati tapasztalatok összegzése .. 95 FORRÁSOK .......................................................................................................................................................... 98 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................ 104
3
Ábrák jegyzéke 1. ábra: A civil szektor hatása a vállalatok környezetvédelmi magatartására (saját szerkesztés). ... 33 2. ábra: A válaszadó vállalatok megoszlása a foglalkoztatottak számának alapján (%-ban). .......... 62 3. ábra: A válaszadó vállalatok megoszlása a termékeik/szolgáltatásaik elsődleges vásárlói alapján (%-ban). ....................................................................................................................................... 62 4. ábra: A vállalkozások megoszlása a termékeik/szolgáltatásaik elsődleges piaca szerint (%-ban). .................................................................................................................................................... 63 5. ábra: A válaszadók megoszlása az utolsó 3 év eladásainak alakulása szerint (%-ban). .............. 63 6. ábra: A válaszadók megoszlása az utolsó 3 év üzleti eredményeinek alakulása szerint (%-ban).64 7. ábra: A válaszadó vállalatok lehetséges negatív környezeti hatásai az egyes területeken (%-ban). .................................................................................................................................................... 65 8.-9.-10.-11.-12.-13. ábrák: Mennyire járulhat hozzá a civil szektor a vállalatok környezettudatosabbá válásához a különböző területeken, illetve összességében? (Válaszok megoszlása %-ban). ..................................................................................................................... 67 14.-15.-16.-17.-18.-19. ábrák: Mennyire járul hozzá a civil szektora A MAGYARORSZÁGI GYAKORLATBAN a vállalatok környezettudatosabbá válásához a különböző területeken, illetve összességében? (Válaszok megoszlása %-ban). ............................................................................ 69 20. ábra: A civil szektor elvi és gyakorlati szerepének összehasonlítása a vállalatok környezettudatosabbá válásában – a válaszadó vállalatok szerint. ................................................. 70 21. ábra: Az egyes érintett csoportok befolyása a válaszadók környezetvédelmi magatartására (%ban).............................................................................................................................................. 71 22. ábra: A civil szervezetek eredményeinek megítélése a környezetvédelmi szervezetektől érzékelt nyomás alapján. ........................................................................................................................... 73 23. ábra: A válaszadók személyes tapasztalatai különböző területeken. (N=302). ......................... 74 24-25-26-27-28-29.ábrák: A civil szféra lehetséges szerepe a vállalatok környezettudatosabbá válásában különböző területeken és összességében – a civil szervezetek szerint. .......................... 78 30-31-32-33-34-35.ábrák: A civil szféra MAGYARORSZÁGI GYAKORLATBAN betöltött szerepe a vállalatok környezettudatosabbá válásában különböző területeken és összességében – a civil szervezetek szerint. .............................................................................................................. 80 36. ábra: A civil szféra hozzájárulása a vállalatok működésének környezettudatosabbá válásához – a civil szervezetek szerint. ............................................................................................................ 81 4
37. ábra: Az együttműködés lehetséges előnyei a civil szervezetek számára. ................................ 83 38. ábra: Az együttműködés előnyei a civil szervezetek számára – a különböző lehetőségeket a közepesnél erősebbnek ítélő válaszok aránya. .............................................................................. 83 39. ábra: Az együttműködés veszélyei a civil szervezetek számára. .............................................. 84 40. ábra: Az együttműködés veszélyei a civil szervezetek számára – a különböző kockázatokat a közepesnél erősebbnek ítélő válaszok aránya. .............................................................................. 85 41. ábra: A civil szervezetek saját tapasztalatai a vállalatokkal való együttműködésben illetve konfrontációban (N=54). .............................................................................................................. 86 42-43-44-45.-46.-47. ábrák: A civil szektor szerepe a vállalatok környezettudatosságának javításában – a magyarországi gyakorlatban. ................................................................................ 93 48. ábra: A civil szektor lehetőségei a vállalatok környezettudatosságának javításában a magyarországi gyakorlatban. A kkv-k és a civil szektor kérdőíveinek átlagértékei alapján. .......... 94
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A legfontosabb érintettek környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásai (saját szerkesztés). ................................................................................................................................. 19 2. táblázat. Az érintettek sorrendje a vállalatok környezetvédelmi tevékenységére kifejtett nyomásuk erőssége alapján. ......................................................................................................... 21 3. táblázat. Az együttműködés környezeti előnyeinek mérése. ...................................................... 50 4. táblázat. Az együttműködés üzleti előnyeinek mérése............................................................... 51 5. táblázat. A különböző érintett csoportok összesített befolyása a válaszadók környezetvédelmi gyakorlatára. ................................................................................................................................ 72 6. táblázat. A civil szervezetek gyakorlatából származó vállalati együttműködések áttekintése. .... 87
Mellékletek jegyzéke 1. melléklet: A kis- és közepes vállalatok körében végzett kutatás során használt kérdőív. ......... 104 2. melléklet. A civil szervezetek (és vállalatok) körében lekérdezett kérdőív. ............................. 116 3. melléklet. A workshop programja. .......................................................................................... 121 4. melléklet. A civil szervezeteknek kiküldött meghívó. ............................................................. 122 5. melléklet. A vállalatoknak küldött meghívó............................................................................ 123
5
Vezetői összefoglaló A tanulmány célja, hogy áttekintse és értékelje a civil szektor szerepét a vállalati szféra tevékenységének fenntarthatóbbá tételében. Az ENSZ által rendezett 1992-es Föld Csúcson (Környezet és Fejlődés Konferencia, Rio de Janeiro) elhangzottak, illetve az ezt követően kiadott Agenda 21 akcióterv alapján látható, hogy a civil szervezeteknek a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben betöltött, illetve betöltendő helyét a nemzetközi környezetpolitika is felismerte. A civil szféra fontossága az európai környezetpolitikában is hangsúlyosan megjelenik, lásd például az EU 2002-ben elfogadott 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját.
Először is felvázoljuk, milyen hatásmechanizmuson keresztül hatnak a civil kezdeményezések a vállalatok magatartására. Ezt követően áttekintjük a civil szektor által alkalmazható legfontosabb eszközöket, bemutatva azok legfontosabb előnyeit és hátrányait. Végül pedig gyakorlati útmutatót kínálunk egy még kevésbé elterjedt terület, a vállalati-civil partnerség eredményes kialakításához.
Az érintett elmélet tükrében – akárcsak az összes többi vállalati döntést – a környezetvédelemmel, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati magatartást is a különböző vállalati érintettek (stakeholderek) elvárásainak eredője határozza meg. Természetesen az érintettek elvárásai nem feltétlenül azonos súlyúak, ugyanakkor vannak olyan érintettek, amelyek rendkívül aktív szerepet játszanak a vállalatok környezetvédelmi magatartásának befolyásolásában. Ilyenek például a hatóságok mellett adott esetben a fogyasztók, illetve a tágabb értelemben vett közvélemény, ugyanakkor a civil szervezetek, más néven NGO-k szerepe is egyre jelentősebbé válik.
A civil szervezetek szerepe a vállalati zöldülési folyamatban többféle is lehet. Egyik lehetőség a közvetlen befolyásolás, ami jelenthet együttműködést a vállalatokkal, de történhet éppenséggel különböző fenyegetések révén is. A civilek azonban nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is jelentős hatást gyakorolhatnak a vállalatok környezetvédelmi magatartására, azáltal, hogy más érintetteket (jogszabályalkotók, vevők/fogyasztók, alkalmazottak, média, közvélemény stb.) befolyásolva próbálják a vállalati döntéseket az általuk kívánatosnak tartott irányba terelgetni.
A civil szektor szerepét a vállalatok tevékenységének környezetkímélőbbé válásában sokan sokféleképpen látják. A különböző nézetek többé-kevésbé besorolhatók az alábbi két csoportba:
6
1. Konfrontatív (kívülről változtató) stratégiák. Az ide tartozó nézetek szerint a vállalati profitérdekeltség és a környezetvédelem egymás ellenében hatnak, a vállalatok tevékenysége a környezet állapotának romlásához vezet, a szabadpiac fenntarthatatlan vállalati és fogyasztói magatartásminták kialakulásához vezet. Az ide tartozók szerint tehát a civil szervezetek szerepe annak elősegítése, hogy a vállalati működést külső nyomás révén megfelelő mederben tartva megakadályozhassuk a környezet állapotának romlását. Ez a külső nyomás jelenthet jogszabályokat, bírósági ítéleteket, fogyasztói bojkottokat vagy egyszerűen a közvélemény általi ráhatást. Ebben az esetben tehát a civilek feladata az adott érintettek megfelelő irányú befolyásolása, szükség esetén a vállalatokkal történő konfrontáció.
Ha ezt a megközelítést követjük, nagyjából a következő lehetőségek állnak a civil szektor rendelkezésére:
Felhívni a szabályozók figyelmét a kontrollálatlan vállalati tevékenység negatív környezeti és társadalmi hatásaira.
Lobbizni a nemzeti hatóságoknál és különféle nemzetközi szakmai és kereskedelmi szervezeteknél olyan jogi és egyéb szabályozásért, ami a szabályozatlan piaci tevékenység negatív környezeti és társadalmi hatásait enyhítheti.
Bojkottokat és egyéb vevői tiltakozást szervezni a felelőtlen vállalatok ellen, amelyek a vállalat, illetve termékei hírnevének rombolását célozzák.
Kampányokkal hitelteleníteni a felelőtlen vállalatokat a befektetőik szemében, ezáltal rontva a finanszírozási lehetőségeiket.
Az érintett helyi közösségek figyelmét felhívni a vállalati tevékenység káros hatásaira, és érdekérvényesítő képességüket erősíteni.
A konfrontatívnak tekintett civil stratégiák mellett szóló érvek:
A környezeti és társadalmi problémákat a gyökereknél kell kezelni: nagy részük a piaci liberalizáció, a szabályozatlan piacgazdaság és a felelőtlen vállalati magatartás következményeként jelentkezik. Ezek orvoslása érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, nyomást kell gyakorolni egyrészt a vállalatokra, másrészt a szabályokat meghozó szervezetekre, leginkább a hatóságokra.
7
Ha a civil szervezetek valóban befolyásolni akarják a vállalati döntéseket, olyan eszközöket és nyelvet kell használni, amiből a vállalatok tényleg értenek.
A civilek és a vállalatok értékrendje, céljai és eszközei között sokszor akkora a szakadék, hogy a párbeszéd és az együttműködés lehetőségei minimálisak.
A kormányzatok felelőssége, hogy úgy szabályozzák a magánszektort, hogy annak működéséből ne csak a tulajdonosok, hanem a társadalom is profitáljon. Amennyiben ez nem működik megfelelően, a civil szektor szerepe, hogy erre különböző eszközökkel rávegyék a kormányzatokat, illetve a hatóságokat.
A konfrontációval szemben felhozható érvek:
A konfrontációval csak tiszavirág életű változások érhetők el a vállalati magatartásban. Hosszan tartó és alapvető változásra csak kölcsönös érdekek alapján végbemenő párbeszéd és kooperáció eredményeként lehet számítani.
A konfrontációs stratégiák támogatói a vállalatokban csak a környezeti problémák okozóit látják. Azzal nem foglalkoznak, hogy a munkahelyteremtés, adó- és egyéb járulékfizetés eredményeként forrásokat is teremthetnek más problémák megoldására.
A konfrontációval az NGO-k sokszor azok érdekeit veszélyeztetik, akiknek az érdekeit képviselni szeretnék. Ha például egy fejlődő országban termelő multinacionális céget támadnak, előfordulhat, hogy ennek hátrányait az elbocsátott helyi munkások, illetve a helyi környezet szenvedi meg.
Nagyon fontos a kritikus üzenetek megfogalmazása és képviselete, de vigyázni kell, nehogy közben a civilek elszalasszák a vállalatokkal való esetleges együttműködési lehetőségeket, hiszen a vállalatoknak sokkal több erőforrásuk áll rendelkezésre a problémák megoldására és adott esetben még az elhatározásuk is meglehet rá.
2. Kooperatív (belülről változtató, partnerségre törekvő) stratégiák. Az ide tartozó nézetek szerint a kívülről való változtatás nem feltétlenül vezet sikerre. Egyrészt a vállalatokat megfelelően szabályozó jól működő társadalmi-jogszabályi környezet kialakítása rendkívül nagy ráfordítást igénylő és főleg hosszú távú folyamat, másrészt az elért eredmények sokszor csekélyek és kifejezetten rövid távúak. Például a civil tiltakozás átmenetileg késleltethet egy nemkívánatos nagyberuházást, de megakadályozni sokszor nem tudja. Egy fogyasztói bojkottra való felhívás csak rövid távú, és egy globális piacon tevékenykedő vállalat számára amúgy is jelentéktelen 8
bevételkiesést okoz stb. Sokkal hatékonyabb lehet tehát a vállalatokkal együttműködve javítani azok környezeti teljesítményét. Ez egyrészt erőforrás kímélőbb is a civilek számára, és így egyszerre több projektet is vihetnek, másfelől egy meghatározó vállalatnál lezajló sikeres projekt pozitív hatásai az egész iparágban tovagyűrűzhetnek.
A kooperáció vagy együttműködés mind a civil, mind a vállalati partnerek számára jelentős előnyökkel járhat, ugyanakkor ügyelni kell a lehetséges buktatókra is.
Az együttműködés legfontosabb előnyei a civil szervezetek részére:
az alaptevékenység finanszírozása;
menedzsment és egyéb szakismeretekhez való hozzáférés;
a vállalatok működési mechanizmusainak jobb megismerése;
lehetőség teljes iparágak megváltoztatására;
új megoldások kipróbálása.
hitelesség javulása.
A kooperáció lehetséges veszélyei a civilek számára:
többletmunka, illetve az erőforrások pazarlása;
kooptáció, betagozódás;
hitelesség csökkenése;
„zöldrefestés” és vállalati érdektelenség;
megosztódás;
puffer-szerep;
bürokratizálódás;
szervezeti kultúra negatív irányú változása.
Az együttműködés lehetőségei a vállalati partnerek számára:
civil támadások kivédése;
márkaépítés;
javuló médiakapcsolatok; 9
pénzügyi és piaci előnyök;
kapcsolatépítés;
hitelesség javulása.
Veszélyek és lehetséges buktatók a vállalatok számára:
rossz partnerválasztás;
idő- és erőforrás pazarlás, pénzügyi veszteség;
információ kiszivárgás;
a média negatív hírigénye.
Melyik tábornak van vajon igaza? Kívülről VAGY belülről van nagyobb esély a vállalati szektor tevékenységének fenntarthatóbbá tételére? Erre a kérdésre vérmérséklettől függően többféle válasz is adható. Véleményünk szerint azonban a szembeállítás nem helyes, sokkal szerencsésebb a civil szektor szerepét mint kívülről ÉS belülről történő zöldítést meghatározni. A vállalatokkal való együttműködés nem jelenti az egyéb irányú tevékenység feladását. Épp ellenkezőleg, a több lábon állás felé haladva erősítheti is a civil szektor pozícióját. A vállalati együttműködés a civil szféra számára óriási fejlődési lehetőséget kínál, jobban megismerhetik magukat a vállalatokat (akik ellen sokszor azért küzdenek eredménytelenül, mert nem helyesen vagy pontatlanul mérik fel a vállalatok működési mechanizmusait). Emellett nem utolsósorban a vállalati együttműködés a civil szervezetek forrásszükségletét is segít fedezni, ami a korántsem véges állami, illetve nemzetközi szervezetektől származó források mellett jól jöhet a sokszor alulfinanszírozott civileknek. Természetesen a partneri viszony kialakításához számos kérdést kell tisztázni (civil szervezetek függetlenségének megőrzése, vállalati partnerség és az NGO-k profiljának viszonya stb.)
A tanulmány célja tehát az, hogy áttekintse a civil szektor szerepét a vállalatok fenntarthatóbbá tételében, és felvázolja a civilek által követhető lehetőségeket. A legjobb gyakorlatot (best practice) jelentő rövid esettanulmányok mellett igyekszünk a gyakran elkövetett hibákra is felhívni a figyelmet.
Mindazonáltal a különböző civil stratégiák és gyakorlatok bemutatása nem egyforma mélységben történik. Meglátásunk szerint a civil szektor képviselői a „hagyományos” területeken (szabályozás befolyásolása, közvélemény-formáló kampányok, fogyasztói tudatformálás stb.) sokkal nagyobb 10
gyakorlattal és átfogóbb tapasztalatokkal rendelkeznek, így ezeken a területeken egy rövid bemutatás után inkább csak a leggyakoribb hibákra hívjuk fel a figyelmet.
A vállalati szektorral kialakítandó partneri kapcsolatok terén ugyanakkor a legtöbb hazai civil szervezet még nem rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal, így ezt a területet sokkal részletesebben tekintjük át, igyekezve minél több konkrét tippet, tanácsot adni a hatékony partneri kapcsolat kialakításához és fenntartásához.
Az együttműködés mikéntjének jobb megismeréséhez összeállítottunk egy gyakorlati útmutatót, amely lépésről lépésre haladva mutatja be a sikeres civil-vállalati partnerség megvalósításának lehetőségét. Az útmutató szerkezete a következő:
Tervezés/Előkészítés: o kompetenciák és lehetséges területek lehatárolása; o projektpartner kiválasztása; o szükséges szellemi és anyagi erőforrásigény felmérése.
Megvalósítás: o a projektcsapat kialakítása; o teljesítményértékelés; o kommunikáció.
További együttműködés megalapozása/újabb partneri kapcsolatok kialakítása: o kapcsolat fenntartása; o az eredmények szélesebb körű hasznosításának megalapozása.
A nemzetközi és hazai esettanulmányokkal kiegészített útmutató nemcsak a civil szervezetek, de az együttműködés iránt nyitott vállalatok számára is hasznos kapaszkodó lehet.
A magyarországi kis- és közepes vállalatok, illetve a civil szervezetek körében elvégzett kérdőíves felmérések és a megrendezett műhelyfoglalkozás során azt vizsgáltuk, hogyan járulhat hozzá a civil szféra a vállalatok tevékenységének környezettudatosabbá válásához, illetve milyen lehetőségei vannak a civil-vállalati együttműködésnek.
11
Az eredmények azt mutatják, hogy mind a kis- és középvállalatok képviselői, mind a megkérdezett civil szervezetek nagyrészt egyetértenek abban, hogy a civil szférának jelentős szerepe lehet a vállalatok zöldülésében. A vizsgált eszközök közül a leginkább pozitív megítélést a fogyasztói tudatformálás kapta, de a válaszadók a többi vizsgált területet is optimistán – a közepesnél jóval nagyobb lehetőségeket látva – ítélték meg. Ide tartoznak a civil szervezetek lehetséges eszközei közül a jogszabályok előkészítésében való részvétel, illetve a felelőtlen vállalatok elleni bojkottok szervezése. Fontos kiemelni, hogy a válaszadók nemcsak a „hagyományos” civil eszköztár elemeit értékelték nagyra, – amelynek keretében a civilek közvetve díjazzák a vállalatok jó környezeti teljesítményét, míg büntetik a rosszat – hanem a vállalatokkal való közvetlen együttműködés lehetőségét is. Ez utóbbira példa a vállalatokkal közösen kivitelezett környezetvédelmi projektek vagy a vállalati szakemberek továbbképzése. A civil szektor lehetőségeit összességében is nagyra értékelte mindkét válaszadó csoport.
A vállalati zöldülési folyamatban a civil szervezetek magyarországi gyakorlatban betöltött szerepét ugyanakkor sokkal kevésbé optimistán látták a válaszadók. Bár itt is a fogyasztói tudatformálás kapta a legmagasabb értékelést, de a válaszadók szerint ezen a területen is épphogy csak közepes teljesítményt nyújtanak a magyarországi civil szervezetek. A többi vizsgált területet pedig a közepesnél gyengébbnek ítélte meg mindkét válaszadó csoport. Míg a civil szféra elvi lehetőségeinek vizsgálata során nem volt ilyen különbség, most elkülönült egymástól a kis- és közepes vállalatok, illetve a civil szervezetek értékelése: a civilek valamivel jobbnak látták a saját teljesítményüket, mint a vállalati szakemberek.
A kutatás egyik központi kérdése volt, hogyan ítélik meg a felek a civil-vállalati környezetvédelmi témájú együttműködés lehetőségeit, veszélyeit.
Az együttműködés előnyei/lehetőségei közül a civilek számára a legjelentősebbnek a hitelesség, javuló külső megítélés tűnt, a vállalatokkal adott esetben együttműködő civil szervezetek sokkal konstruktívabbnak tűnhetnek a társadalom számára, mint akik mindig csak kritizálják őket. A civilek számára fontos előny még a forrásbevonás lehetősége, hiszen ezáltal a saját erőforrásaikkal sokkal jelentősebb teljesítményt érhetnek el, illetve a partnerség révén a szervezési, menedzsment szakismeretekhez való jobb hozzáférés, amit aztán más projektjeik során eredményesen hasznosíthatnak. A közepesnél szintén valamivel jelentősebb előnynek értékelték még a civilek a vállalati működés jobb megismerését, megértését, illetve a tevékenységi körük, profiljuk 12
kiszélesítésének
lehetőségét,
aminek
segítségével
az
alapvető
céljaikat
hatékonyabban
valósíthatják meg.
A vállalatokkal való együttműködés azonban csapdát is jelenthet a civil szervezetek részére, bár ezek a felmérés tanulságai alapján nem voltak olyan jelentősek, mint a remélt előnyök. A válaszadó civilek leginkább a függetlenségük csökkenésétől tartanak. A vállalati együttműködés kapcsán ezen túl közepes mértékben tartanak a hitelesség csökkenésétől is, amit nem megfelelő partnerválasztás esetén az „ellenséggel való lepaktálás” jelenthet, illetve a tevékenységük bürokratikusabbá válásától. Ha nem is túl jelentős veszélyként, jelen van az erőforrásaik elpazarlásától, illetve a szervezeti kultúra negatív irányú változásától való félelem is.
A válaszadó kis- és közepes vállalkozások több, mint negyedének, a válaszadó civilek túlnyomó többségének volt már konkrét együttműködési tapasztalata másik féllel. A vállalatok szemszögéből ez sok esetben azt jelentette, hogy pénzzel, munkával esetleg szakértelemmel támogatták a civileket. Számos olyan eset is előfordult azonban, amikor a civil partnerrel való együttműködés kézzelfogható előnyökkel járt a vállalatok számára: közös projektet hajtottak végre, melyben felhasználták a civil szervezetek helyismeretét/szaktudását, nőttek a bevételeik vagy értékes szolgáltatást kaptak a forrásokért cserébe.
A válaszadó vállalatok, illetve civil szervezetek csak kis hányadának volt már a gyakorlatban jelentős konfliktusa a másik féllel. Ezek közül a legtöbb esetben a másik felet hibáztatták annak tisztességtelen, illetve destruktív magatartása miatt.
13
Bevezetés és a tanulmány felépítése A tanulmány célja, hogy áttekintse és értékelje a civil szektor szerepét a vállalati szféra tevékenységének fenntarthatóbbá tételében. Az ENSZ által rendezett 1992-es Föld Csúcson (Környezet és Fejlődés Konferencia, Rio de Janeiro) elhangzottak, illetve az ezt követően kiadott Agenda 21 akcióterv alapján látható, hogy a civil szervezeteknek a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben betöltött, illetve betöltendő helyét a nemzetközi környezetpolitika is felismerte. A civil szféra fontossága az európai környezetpolitikában is hangsúlyosan megjelenik, lásd például az EU 2002-ben elfogadott 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját.
A tanulmány során először is felvázoljuk, milyen hatásmechanizmuson keresztül hatnak a civil kezdeményezések a vállalatok magatartására. Ezt követően áttekintjük a civil szektor által alkalmazható legfontosabb eszközöket, bemutatva azok legfontosabb előnyeit és hátrányait, Ezt követően gyakorlati útmutatót kínálunk egy még kevésbé elterjedt terület, a vállalati-civil partnerség eredményes kialakításához. Végezetül pedig a bemutatjuk a kérdőíves felméréseink eredményeit, amelynek során a civil szektor vállalati zöldülésben betöltött szerepét vizsgáltuk.
Az érintett elmélet tükrében – akárcsak az összes többi vállalati döntést – a környezetvédelemmel, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati magatartást is a különböző vállalati érintettek (stakeholderek) elvárásainak eredője határozza meg. Természetesen az érintettek elvárásai nem feltétlenül azonos súlyúak, ugyanakkor vannak olyan érintettek, amelyek rendkívül aktív szerepet játszanak a vállalatok környezetvédelmi magatartásának befolyásolásában. Ilyenek például a hatóságok mellett adott esetben a fogyasztók, illetve a tágabb értelemben vett közvélemény, ugyanakkor a civil szervezetek, más néven NGO-k szerepe is egyre jelentősebbé válik.
A civil szervezetek szerepe a vállalati zöldülési folyamatban többféle is lehet. Egyik lehetőség a közvetlen befolyásolás, ami jelenthet együttműködést a vállalatokkal, de történhet éppenséggel különböző fenyegetések révén is. A civilek azonban nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is jelentős hatást gyakorolhatnak a vállalatok környezetvédelmi magatartására, azáltal, hogy más érintetteket (jogszabályalkotók, vevők/fogyasztók, alkalmazottak, média, közvélemény stb.) befolyásolva próbálják a vállalati döntéseket az általuk kívánatosnak tartott irányba terelgetni.
14
A tanulmány célja tehát az, hogy áttekintse a civil szektor szerepét a vállalatok fenntarthatóbbá tételében, és felvázolja a civilek által követhető lehetőségeket. A legjobb gyakorlatot (best practice) bemutató rövid esettanulmányok mellett igyekszünk a gyakran elkövetett hibákra is felhívni a figyelmet.
Mindazonáltal a különböző civil stratégiák és gyakorlatok bemutatása nem egyforma mélységben történik. Meglátásunk szerint a civil szektor képviselői a „hagyományos” területeken (szabályozás befolyásolása, közvélemény-formáló kampányok, fogyasztói tudatformálás stb.) sokkal nagyobb gyakorlattal és átfogóbb tapasztalatokkal rendelkeznek, így ezeken a területeken egy rövid bemutatás után inkább csak a leggyakoribb hibákra hívjuk fel a figyelmet.
A vállalati szektorral kialakítandó partneri kapcsolatok terén ugyanakkor a legtöbb hazai civil szervezet még nem rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal, így ezt a területet sokkal részletesebben tekintjük át, igyekezve minél több konkrét tippet, tanácsot adni a hatékony partneri kapcsolat kialakításához és fenntartásához. Az együttműködés mikéntjének jobb megismeréséhez összeállítottunk egy gyakorlati útmutatót, amely lépésről lépésre haladva mutatja be a sikeres civilvállalati partnerség megvalósításának lehetőségét.
A nemzetközi és hazai esettanulmányokkal kiegészített útmutató nemcsak a civil szervezetek, de az együttműködés iránt nyitott vállalatok számára is hasznos kapaszkodó lehet.
A civil szektornak a vállalatok zöldülési folyamatában betöltött szerepét több kérdőíves felmérés, esettanulmány és egy – civil és vállalati szakemberek – részére szervezett műhelyfoglalkozás segítségével a gyakorlatban is megvizsgáltuk. Az elemzések eredményeit a tanulmány utolsó fejezete tartalmazza.
A tanulmány szerkezeti felépítése a következő:
Az civil szervezetek és a vállalatok kapcsolata az érintett (stakeholder) elmélet tükrében
Az érintett- (stakeholder-) elmélet rövid bemutatása (vállalat és érintettjei)
A különböző érintettek környezetvédelemmel (fenntarthatósággal) kapcsolatos elvárásainak azonosítása 15
A vállalatok zöldülési folyamatában a civil szféra lehetséges szerepének felvázolása a stakeholder-elmélet tükrében: o Közvetlen o Közvetett: más érintettek (pl. hatóságok, jogalkotók, fogyasztók stb.) befolyásolásán keresztül
A „Hagyományos” civil stratégiák áttekintése
Részvétel jogszabályalkotásban o Tervezetek véleményezése o Lobbi tevékenység o Önálló jogszabálytervezetek kidolgozása
Konfrontációs stratégiák o Tüntetések o Bojkottok szervezése o Bírósági ügyek
Fogyasztói tudatformálás
A civil szervezetek és a vállalatok közötti partnerséget célzó stratégiák
A partnerség lehetséges típusainak bemutatása: o Közös projekt o Szaktanácsadás o Képzés o Kutatás (piackutatás) o Szabványok, önkéntes eszközök kialakításában részvétel o Stb.
Érvek és ellenérvek a partnerséggel kapcsolatban o A civil szervezetek szemszögéből o A vállalatok szemszögéből
16
Hogyan csináljuk? – Lépésről lépésre: A jól működő partneri kapcsolat kialakítása és menedzselése o Tervezés/Előkészítés
Kompetenciák és lehetséges területek lehatárolása
Projektpartner kiválasztása
Szükséges szellemi és anyagi erőforrásigény felmérése
o Megvalósítás
A projektcsapat kialakítása
Teljesítményértékelés
Kommunikáció
o További együttműködés megalapozása/Újabb partneri kapcsolatok kialakítása
Kapcsolat fenntartása
Az eredmények szélesebb körű hasznosításának megalapozása
A vállalati partnerség illeszkedése az egyes civil szervezetek profiljába
Gyakori hibák, melléfogások
A civil szervezetek munkájának gyakorlati tapasztalatai
Kérdőíves felmérés a kis- és közepes vállalkozások körében o A kutatás háttere o A minta jellemzői o Az elemzés eredményei
Kérdőíves felmérés a civil szervezetek körében o A kutatás háttere o A minta jellemzői o Az elemzés eredményei
A vállalatok és a civil szervezetek kérdőíveinek összehasonlítása
Workshop civil és vállalati szakemberek részvételével
A civil szervezetek szerepe a vállalatok zöldülésében – a gyakorlati tapasztalatok összegzése
17
A civil szervezetek és a vállalatok kapcsolata az érintett elmélet tükrében Az érintett elmélet tükrében (Freeman és Ried [1983]) a vállalatok tevékenységére számos érintett (stakeholder) van hatással, döntéseiket az érintettek nyomásának eredője határozza meg. Ebben a megközelítésben a vállalatok hosszú távú fennmaradásának záloga, hogy megfelelő válaszokat adjanak az érintettek elvárásaira. Az érintettek a vállalat szempontjából sokféleképpen csoportosíthatók hatásuk erőssége, vállalathoz való viszonyuk alapján (lásd például Clarkson [1995], Henriques és Sadorsky [1999], Murillo-Luna et al. [2008]).
Az érintettek elvárásainak figyelembe vétele értékelhető morálisan is (például Saravanamuthu [2006] vagy Vazquez-Brust et al. [2010]), miszerint a vállalatoknak a profitkötelezettség mellett társadalmi (és környezeti) felelősségük is van. Az érintett menedzsment ugyanakkor szemlélhető amorálisan, teljesen pragmatikusan is, miszerint a vállalat hosszú távú profitérdekeit szolgálja, ha a meghatározó érintettjeivel jó a kapcsolata. Ez utóbbi nem mond ellent Friedman [1970] nézeteinek sem.
Az érintett megközelítés a vállalatok környezetvédelmi tevékenységét illetően is alkalmazható (Kovács [2000], Blum-Kusterer és Hussain [2001], Downey [2002]). A szakirodalomban nem újdonság az egyes érintett csoportok, ezen belül is a civil szektor fontosságának vizsgálata a vállalati környezetvédelmi tevékenységre gyakorolt nyomásgyakorlása szempontjából (Pataki és Radácsi [1997], Kerekes és szerzőtársai [2000] és [2004], Welford [2004], Bonnafous-Boucher és Porcher [2010]). Az érintett menedzsment több ponton kapcsolódik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásához, illetve a fenntartható vállalatirányításhoz (Toshihiro [2004], Huijstee és Glasbergen [2008], Welford et al. [2007]).
Egyes szerzők, például Chikán [1997] a természeti környezetet külön érintettnek tekintik. A természeti környezet önmagában viszont nem képes érdekei képviseletére a vállalatokkal szemben, így gyakorlati szempontból inkább azt a megközelítést követjük, hogy a természeti környezet nem külön érintettként, hanem az egyes érintettek – környezetvédelemmel kapcsolatos – elvárásain keresztül jelenik meg a vállalat felé. Az érintett elmélet tükrében ezen elvárások összessége (súlyozva a különböző érintettek fontosságával a vállalat számára) határozza meg a vállalatok által követendő környezetvédelmi magatartást. 18
A következőkben a legfontosabb vállalati érintettek környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásait tekintjük át röviden (az egyes csoportok természetesen tovább bonthatók, illetve egyéb csoportok is azonosíthatók):
1. táblázat. A legfontosabb érintettek környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásai (saját szerkesztés).
Érintett csoport
Környezetvédelemmel kapcsolatos Reakció nem megfelelő vállalati fókuszok gyakorlat esetén
Tulajdonosok
Vállalatvezetők
Alkalmazottak
Fogyasztók
Intézményi vevők
környezetvédelmi tevékenység hatása a vállalat jövedelmezőségére, értékére nem megfelelő környezetvédelmi gyakorlat okozta jelentősebb balesetek, büntetések, botrányok elkerülése
nyomás a vállalatvezetésre (esetleg vállalatvezetők leváltása) tulajdonrész eladása, tőke kivonása
környezetvédelmi tevékenység hatása a stratégiai célok megvalósulására környezeti tevékenység pénzügyi vonatkozásai (árbevétel, költségek) környezetvédelmi teljesítmény hatása egyéb vállalati mutatókra (piaci részesedés, hírnév stb.)
csökkenő motiváltság tiltakozás kilépés
munkakörülmények (környezeti és baleseti kockázatok, szennyezés a termelés során stb.) a vállalat egyéb területeken is jó példát mutat-e (környezettudatosabb munkavállalók)
romló munkateljesítmény csökkenő motiváltság tiltakozás kilépés
a termék/szolgáltatás használata jelentkező negatív környezeti hatások (például a termék veszélyes anyag tartalma stb.) a többi életciklus során (termelés, szállítás, hulladékká válás) jelentkező negatív környezeti hatások
eltekintés a vásárlástól vállalat termékeinek bojkottálása
a vállalat környezetvédelmi tevékenységének hatása termékei és szolgáltatásai minőségére a vállalat környezetvédelmi tevékenységének hatása saját és partnerei hírnevére
árengedmény/kártérítés kérése együttműködés megszakítása
kedvezőtlenebb finanszírozási feltételek magasabb biztosítási díjak együttműködés megszakítása/megtagadása
Hitelezők/bankok/ biztosítók
környezetvédelmi gyakorlat hatása a vállalat eredményességére környezetvédelmi kockázatok hatása a vállalat fizetőképességére, likviditására, túlélési esélyeire
Szabályozó
jogszabályi előírások (határértékek)
bírságok/büntetések
19
hatóságok
termékek/szolgáltatások környezetvédelmi paraméterei tevékenység környezeti hatásai környezet állapota a vállalat környékén vállalat környezeti felelőssége
tevékenység környezeti hatásai környezet állapota a vállalat környékén
(Környezetvédelmi profilú) civil szervezetek Környékbeli lakosság
betartása környezet állapota
működési engedély felfüggesztése/megtagadása
tiltakozó megmozdulások egyéb érintettek (és a szélesebb közvélemény) befolyásolása
lakossági bejelentések tiltakozó megmozdulások kártérítés követelése
A táblázat alapján is látható, hogy a különböző érintetteknek lényegesen eltérőek az elvárásaik a vállalat környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatban. Mint ahogyan Veser [2004] is rámutat, ezen túl még a civil szektor elvárásai sem egységesek, nagy szerepe van a helyi sajátosságoknak, illetve jelentős eltérések lehetnek a helyi és nemzetközi szervezetek prioritásai között. A vállalat döntései kialakításakor mérlegeli az egyes csoportok fontosságát, illetve az adott csoport felől érzékelhető nyomás erősségét. Az egyes érintettek súlya alapján Clarkson [1995] elsődleges és másodlagos érintetteket különböztet meg. Előbbiek nélkül (pl. menedzserek, alkalmazottak, vevők) a vállalat tevékenysége lehetetlenné válik, utóbbiak (ide tartoznak például a civil szervezetek vagy a környéken élők is) befolyással bírnak a vállalatok tevékenységére, de nem tőlük függ a fennmaradásuk. A civil szektor képviselői a legtöbb esetben a második csoportba tartoznak, ugyanakkor növelhetik súlyukat, ha koalícióba lépnek elsődleges érintettekkel, vagy pedig közvetve (például a médián, vagy a szélesebb közvéleményen keresztül) próbálnak hatást kifejteni a vállalatokra (Henriques and Sharma [2005], Reuter et al. [2010]). Az NGO-k fontosságát az is növelheti, ha a vállalat stratégiájában fontos szerepet kap a szennyezés megelőzés, vagy a környezetvédelemben vezető szerepre törekszik (Buysse és Verbeke [2003]).
A vállalatok adott esetben megpróbálhatnak olyan válaszokat adni, melyek révén egyidejűleg minél több csoport elvárásainak is megfelelnek („good across the board”) (Murillo-Luna et al. [2008], Vazquez-Brust et al. [2010]). A hatékony érintett menedzsment feltétele az érintettekkel folytatott kétoldalú kommunikáció (Perret [2003], Andersen [2003], Huijstee és Glasbergen [2008], Heerdenn és Bosson [2009], Herzig és Godemann [2010]), ami mellesleg hasznos tanulási lehetőséget is kínál a vállalat részére (Payne és Calton [2004]), a dialógus azonban önmagában még kevés a sikerhez.
A különböző érintettek felől érkező nyomás erősségét több nemzetközi és hazai kutatás során 20
vizsgálták. A 2. táblázat hat különböző – vállalatvezetők körében elvégzett – felmérés eredményeit tekinti át vázlatosan.
2. táblázat. Az érintettek sorrendje a vállalatok környezetvédelmi tevékenységére kifejtett nyomásuk erőssége alapján. Szerző
Kutatás éve Minta nagysága Minta jellege
Belz et al. [1997]
Kestemont and Ytterhus (eds.) [1997]
Kerekes et al. [2000]
Blum-Kusterer and Hussain [2001]
Kerekes et al. [2003]
Vazquez et al. [2010]
1995
1997
1999
1999
2003
2005-2006
több száz vállalat
2920
152
32
466
505
feldolgozóipar, európai
feldolgozóipar, európai
feldolgozóipar, magyar
gyógyszeripar, brit és német
feldolgozóipar, magyar
„környezetterhelő” iparágak, argentin
nemzeti hatóságok
nemzeti hatóságok
Erős hatás:
nemzetközi szabályozó mechanizmusok
vállalati vezetők
jogszabályalkotók , hatóságok
tulajdonosok
nemzetközi szabályozók
Érintettek csökkenő fontossági sorrendben
vevők/fogyasztók
vevők/fogyasztók
tulajdonosok
munkavállalók és az őket képviselő szakszervezetek
alkalmazottak
környezetvédelmi szervezetek
környezetvédelmi szervezetek
helyi civil szervezetek
sajtó/média
sajtó/média fogyasztói érdekképviseletek versenytársak kutatóintézetek és egyéb tudományos intézmények szállítók nagykereskedők pénzügyi intézmények
helyi lakosság
versenytársak
nemzeti és EU-s szabályozók
szabályozó hatóságok
fogyasztók
vállalati központ
vállalati vezetők
alkalmazottak
tulajdonosok
intézményi vevők (hazai)
menedzsment alkalmazottak
Közepes hatás: helyi önkormányzat környezetvédelm i szervezetek Gyenge hatás: sajtó, média
intézményi vevők (nemzetközi) tulajdonosok
kereskedelmi vevők részvényesek és befektetők
vállalatvezetők szabályozó hatóságok vevők/ügyfelek helyi lakosság környezetvédelmi szervezetek vállalati környezetvédelmi szakemberek
versenytársak (hazai)
környékbeli közösségi csoportok
nemzetközi szabályozók
környezetvédő szervezetek
bíróságok
biztosítók
alkalmazottak
biztosító társaságok
fogyasztói érdekvédelmi szervezetek
biztosítók
szállítók
tulajdonosok
kereskedők
szakszervezetek
fogyasztók
helyi közösségek
fogyasztók (háztartások)
iparági szervezetek
fogyasztói szervezetek
versenytársak
versenytársak (nemzetközi)
nemmenedzsment alkalmazottak
vállalati marketing/PR szakemberek
bankok és más hitelezők
vállalati központ
nagykereskedők tudományos intézmények
alkalmazottak a vállalat közelében lakók
beszállítók
tudományos intézmények
bankok
ipari szövetségek széles nyilvánosság
civil szervezetek iparági szervezetek beszállítók pénzügyi intézmények
ipari/kereskedelmi szövetségek szakszervezetek
jogászok beszállítók bankok kereskedők
bankok, biztosító társaságok
A különböző felmérések során részben eltérő érintett csoportokat vizsgáltak1, illetve a méréshez 1
illetve némely esetben személytelen tényezőket is vizsgáltak (pl. technológia, szervezeti változások); ezeket a tényezőket nem szerepeltettük a táblázatban
21
részben különböző skálákat használtak, így nincs lehetőség az egyes érintett csoportok által kifejtett hatások pontos értékét összehasonlítgatni. A táblázat alapján ugyanakkor annyit mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a civil szektor képviselői – a legtöbb esetben környezetvédelmi szervezetek, illetve helyi lakossági csoportok – valahol a középmezőnyben helyezkednek el. A vizsgálati eredmények tehát azt mutatják, hogy ha a civilek nem is a legjelentősebbek a vállalatok környezetvédelmi tevékenységének meghatározása szempontjából, semmiképpen sem elhanyagolható a fontosságuk. A korábbiakkal összhangban súlyukat tovább növelheti, hogy nemcsak közvetlenül, hanem számos kulcsfontosságú érintett (fogyasztók, szabályozó hatóságok, versenytársak, szélesebb közvélemény stb.) elvárásainak befolyásolásán keresztül közvetve is hatást gyakorolhatnak a vállalatok környezetvédelmi tevékenységére.
22
„Hagyományos” civil stratégiák Korábban, illetve sokszor jelenleg is arra épül a civil szervezetek stratégiája, hogy a piacgazdaság, illetve a haszonmaximalizáló vállalati magatartás visszásságait ellensúlyozni próbálják (Scholte [2000]). Abból indulnak ki, hogy a globalizáció eredményeként a vállalati szektor – különösen a multinacionális vállalatok – rendkívül megerősödtek, és akár a piacgazdaság kereteit kijelölő jogszabályokat is a saját érdekeik szerint tudják alakítani. Ebben a megközelítésben a vállalati értékek egyértelműen és kizárólag a profitmaximalizálást szolgálják, és ezekre az értékekre a társadalom többi részének, ezen belül a civil szektornak egyáltalán nincs ráhatása. A „hagyományos” civil stratégiák a vállalatokat jellemzően ellenérdekelt felekként, valamiféle javíthatatlan negatív szervezetekként tekintik, akiket legtöbbször csak külső kényszer révén lehet jobb belátásra bírni (Unerman és O’Dwyer [2006], Valor és Merino de Diego [2009]).
Ebben az esetben a civil szektor egyetlen lehetősége, hogy tisztességes és fair játékszabályokat próbáljon meg kialakítani, illetve kikényszeríteni (Kong et al. [2002]). Ez történhet a vállalatokra gyakorolt közvetlen nyomással (például tüntetések, bírósági ügyek), illetve közvetett módon. Ez utóbbi jelentheti a jogszabályalkotásban való részvételt (jogszabály tervezetek véleményezése, önálló tervezetek kidolgozása, lobbizás, egyéb szakértői tevékenység), illetve a fogyasztók, a szélesebb közvélemény, illetve egyéb érintettek befolyásolását (bojkottok, egyéb kampányok stb.) Ha ezt a megközelítést követjük, a CCIC [2001] tanulmánya szerint a következő lehetőségek állnak a civil szektor rendelkezésére:
Felhívni a szabályozók figyelmét a kontrollálatlan vállalati tevékenység negatív környezeti és társadalmi hatásaira.
Lobbizni a nemzeti hatóságoknál és különféle nemzetközi szakmai és kereskedelmi szervezeteknél olyan jogi és egyéb szabályozásért, ami a szabályozatlan piaci tevékenység negatív környezeti és társadalmi hatásait enyhítheti.
Bojkottokat és egyéb vevői tiltakozást szervezni a felelőtlen vállalatok ellen, amelyek a vállalat, illetve termékei hírnevének rombolását célozzák.
Kampányokkal hitelteleníteni a felelőtlen vállalatokat a befektetőik szemében, ezáltal rontva a finanszírozási lehetőségeiket. 23
Az érintett helyi közösségek figyelmét felhívni a vállalati tevékenység káros hatásaira, és érdekérvényesítő képességüket erősíteni.
A konfrontatív civil stratégiák mellett szóló érveket a következők szerint foglalhatjuk össze:
Alapvető problémákat a gyökereknél kell kezelni: a környezeti és társadalmi problémák – melyek nagyrészt a piaci liberalizáció, a szabályozatlan piacgazdaság és a felelőtlen vállalati magatartás következményeként jelentkeznek – orvoslása érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, nyomást kell gyakorolni egyrészt a vállalatokra, másrészt a többi külső érintettre.
Erélyes fellépésre van szükség: ha a civil szervezetek valóban befolyásolni akarják a vállalati döntéseket, olyan eszközöket és nyelvet kell használni, amiből a vállalatok tényleg értenek. A konfrontáció segíthet a szélesebb nyilvánosság és egyben a vállalatok figyelmének megragadásában. Sokkal hatásosabb és így sikeresebb lehet a párbeszéd egy NGO és egy vállalat között a civil szektor szempontjából, ha B-tervként a háttérben ott lebeg egy – a vállalat szempontjából igencsak kellemetlen – lejárató kampány lehetősége.
Összeegyeztethetetlen értékrendek: a civil szervezetek és a vállalatok értékrendje, céljai és eszközei között akkora a szakadék, hogy a párbeszéd és az együttműködés lehetőségei minimálisak. Így csakis a konfrontáció lehet eredményes a civil szektor céljai elérésére.
Szabályozók kontrollja: A kormányzatok felelőssége, hogy úgy szabályozzák a magánszektort, hogy annak működéséből ne csak a tulajdonosok, hanem a társadalom is profitáljon. Amennyiben ez nem működik megfelelően, a civil szektor szerepe, hogy erre különböző eszközökkel rávegyék a kormányzatokat, illetve a hatóságokat.
A konfrontatív magatartással szemben felhozható érvek:
Csak rövid távon eredményes: a konfrontációval csak tiszavirág életű változások érhetők el a vállalati magatartásban. Hosszan tartó és alapvető változásra csak kölcsönös érdekek alapján végbemenő párbeszéd és kooperáció eredményeként lehet számítani.
Fekete-fehér világkép: a konfrontációs stratégiák támogatói a vállalatokban csak a környezeti problémák okozóit látják. Azzal nem foglalkoznak, hogy a munkahelyteremtés, adó- és egyéb járulékfizetés eredményeként forrásokat is teremthetnek más problémák megoldására. 24
Nem szándékolt hatások: a konfrontációval az NGO-k sokszor azok érdekeit veszélyeztetik, akiknek az érdekeit képviselni szeretnék. Ha például egy fejlődő országban termelő multinacionális céget támadnak, előfordulhat, hogy ennek hátrányait az elbocsátott helyi munkások, illetve a helyi környezet szenvedi meg. Ha a civilek a nyugati sztenderdeknek megfelelő környezeti és társadalmi felelősségvállalást várnak el a vállalatoktól, az adott országok esetleg pont a legfontosabb versenyelőnyüket veszítik el, és a súlyosbodó társadalmi problémák tovább nehezítik a környezeti problémák megoldását.
Elszalasztott lehetőségek: nagyon fontos a kritikus üzenetek megfogalmazása és képviselete, de vigyázni kell, nehogy közben a civilek elszalasszák a vállalatokkal való esetleges együttműködési lehetőségeket, hiszen a vállalatoknak sokkal több erőforrásuk áll rendelkezésre a problémák megoldására és adott esetben még az elhatározásuk is meglehet rá.
A hagyományos civil stratégiák eszköztára tehát a következőképpen összegezhető:
Részvétel jogszabályalkotásban o Tervezetek véleményezése o Lobbi tevékenység o Önálló jogszabálytervezetek kidolgozása
Konfrontációs stratégiák o Tüntetések o Bojkottok szervezése o Bírósági ügyek
Fogyasztói tudatformálás
A konfrontációra épülő civil stratégiák nagyon fontosak, és akár meg is alapozhatják a civil szektor súlyát, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják (például Kong et al. [2002]), hogy kizárólag a konfrontáció csak korlátozott mértékben vezet sikerre. Éppen ezért érdemes minél alaposabban megvizsgálni a vállalatokkal való együttműködésben rejlő lehetőségeket.
25
A civil szervezetek és a vállalatok közötti partnerséget célzó stratégiák A hagyományos konfrontáció kiegészítőjeként vagy alternatívájaként egyre gyakoribb a vállalatok és a civil szervezetek között megvalósuló együttműködés, partnerség. Ebben a megközelítésben a civil szervezetek és a vállalatok eltérő, de egymást kiegészítő kompetenciái és erőforrásai jelenthetik a megoldást a gazdasági tevékenységgel járó negatív környezeti és társadalmi hatások mérséklésére, illetve semlegesítésére (Jamali és Keshishian [2009]).
A vállalati szektor alapvető fontosságú a társadalom számára szükséges pénzügyi erőforrások kitermelése szempontjából, ugyanakkor mivel nem tartozik az alaptevékenységéhez, esetleg hiányzik
a
környezeti
lábnyomának
minimalizálásához
szükséges
szakértelme.
A
környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek viszont rendelkezésére állhat ez az eszköztár és szakismeret, amivel ha nem is iktathatóak ki a vállalati tevékenységgel járó negatív környezeti hatások, de lényegesen csökkenthetők, illetve kézben tarthatók. Kaptein és van Tulder [2003] arra mutatnak rá, hogy a partnerség révén viszonylag kis energia befektetéssel jelentős hozzáadott érték teremthető. A vállalatok sokszor a megszokott sémákban gondolkodnak, és esetleg nem érzékelik, ha közvetlen vásárlóik, vagy a végső fogyasztók tudatosabbá válásával nőnek a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásaik is. Ha a civil szektor hitelesen tud fellépni, jelentős és sikeres tudatformáló tevékenységet folytathat, hogyan lehet a környezettudatos működést összhangba hozni a profitszempontokkal.
A mainstream vállalatfelfogáshoz képest a civil-vállalati együttműködések alternatív – a fenntartható fejlődés elveit megvalósító – fejlődési modelleket kínálhatnak (lásd például Reed és Reed [2009], Wadham [2009], Dahan et al. [2010]), melyek segítségével olyan problémákat lehet megoldani – a fejlett és a fejlődő világban egyaránt – amire a meglevő jogszabályi környezet nem képes (Kennedy [1998]). A British American Tobacco sikeresnek tartott civil együttműködéseit tanulmányozva (lásd például Payne [2006]) ugyanakkor joggal merül fel az olvasóban a gyanú, hogy az együttműködés esetenként a fenntarthatóság helyett a társadalmi/környezeti szempontból erősen vitatott tevékenységet folytató vállalatok legitimációját is szolgálhatja.
Az együttműködés főbb irányai a civil szektor részéről a következők lehetnek (lásd például: GEMI-EDF [2008], CCIC [2001] vagy Schiller [2005]): 26
Projekt alapú együttműködés vállalatokkal, amelyek a vállalati folyamatok öko-hatékony átalakítását tűzik ki célul.
Kölcsönös érdekeken alapuló tudás- és információtranszfer (például képzés vagy szaktanácsadás) a civil és a vállalati szektor képviselői között.
Tervezetett vállalati beruházások esetén környezeti, illetve társadalmi hatásvizsgálat végzése, illetve a helyi közösségekkel való kommunikáció koordinálása.
Olyan eszközök kifejlesztése és terjesztése, amelyek segítségével a vállalatok mérni tudják környezetvédelmi tevékenységük hatását és eredményességét stratégiai céljaik elérése szempontjából.
Vállalati és iparági szervezetekkel való együttműködés önkéntes környezetvédelmi szabványok, útmutatók, ajánlások, kézikönyvek kidolgozásában. Így meghatározó szerepük lesz abban, mit fognak az adott szektorban „környezettudatos” vagy „felelős” magatartásnak tartani.
A privát szektorból begyűjtött pénzügyi erőforrásokból környezetvédelmi programok, illetve projektek szervezése/finanszírozása.
Az civil-vállalati együttműködésekre nemcsak külföldi példákat láthatunk. Például a WWF Magyarország különböző programjaiban vagy az IFKA (Iparfejlesztési Közalapítvány) által menedzselt Carbon Disclosure Project-ben több magyarországi vállalat is részt vesz.
Előnyök és kockázatok a civil szektor számára A partnerség adott esetben mind a civil szervezetek, mind a vállalatok számára hasznos stratégia lehet, ugyanakkor mindkét félnek gondosan mérlegelni kell a lehetőségeket és a kockázatokat egyaránt. Az együttműködésben rejlő lehetőségeiket és buktatókat a szakirodalom alaposan vizsgálja (lásd például CCIC [2001], Schiller [2005], Jonker és Nilhof [2006], GEMI-EDF [2008], Jamali és Keshishian [2009], Seitanidi és Crane [2009], Dahan et al. [2010] és Kourula [2010]). Előnyök és lehetőségek a civil szektor szemszögéből nézve Az együttműködés a következő előnyöket kínálhatja a civil szervezetek részére (a fentieken túl lásd még Oliver [1990], Fowler [1998] és Peterson [2010]): 27
Tevékenység finanszírozása: a civil szektor hagyományos finanszírozási forrásai (kormányzati támogatás, alapítványok, egyéni támogatók) általában szűkösek, ugyanakkor egy-egy nagyobb program erőforrásigénye jelentős lehet. Amennyiben olyan vállalati együttműködést sikerül kialakítani, amely egybeesik a civil szervezet céljaival, akkor a vállalat erőforrásai révén a civilek alapvető céljai költség-hatékonyabban érhetők el; amúgy szűkös pénzügyi erőforrásaikat pedig más célra is felhasználhatják.
Menedzsment
és
egyéb
szakismeretekhez
való
hozzáférés:
a
vállalatok
szervezetirányítás számos területen (például pénzügyi menedzsment, hosszú távú tervezés, projektmenedzsment stb.) általában nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek, mint a legtöbb civil szervezet. Az együttműködés során a civilek olyan ismeretekhez juthatnak, amelyekkel amúgy nem rendelkeznek. Ezeket elsajátítva az adott programon túl is hatékonyabban és sikeresebben működhetnek.
A vállalatok működési mechanizmusainak jobb megismerése: a vállalati szektorban használt nyelvezet és működési logika jobb megismerése révén a civilek jobban megérthetik a vállalatok működését. Ez jelentős segítséget adhat a vállalatokkal kapcsolatos tevékenységeik finomhangolásához, emellett reálisabban fogalmazhatnak meg bizonyos megoldási javaslatokat, ami növeli egyrészt a hitelességüket, másrészt elképzeléseik elfogadásának/alkalmazásának esélyét.
Lehetőség teljes iparágak megváltoztatására: amennyiben egy iparág egy meghatározó vállalatánál sikerül valamilyen előremutató változást elérni, könnyen lehet, hogy ez az iparág többi szereplője számára is pozitív, illetve követendő példa lesz. Nem mellesleg jó esetben a civil szervezet jelentős ingyen reklámhoz is juthat, amiből későbbi tevékenysége során is profitálhat.
Lehetőség új megoldások kipróbálására: sok civil szervezetnél a kormányzattal és a hatóságokkal való együttműködés sikertelensége miatt is új megoldásokat, illetve csatornákat keresnek. A vállalatokkal való együttműködés jó lehetőség lehet erre.
Hitelesség javulása: a partnerség javíthatja a civil szervezetek szavahihetőségét a kormányzat, az üzleti szféra képviselői, illetve a széles közvélemény előtt is. Sokszor hitelesebbnek tartanak egy olyan civil szervezetet, amely másokkal együttműködve keresi a megoldást a környezeti problémákra, mintsem egy olyat, amely mindig csak kritizál és a hibákat keresi.
28
Kockázatok a civil szektor számára Az együttműködés esetenként veszélyekkel is rejthet magában a civil szervezetek számára. Ilyenek például:
Többletmunka, illetve az erőforrások pazarlása: sok esetben a vállalatoknak a jogszabályi minimumon túl nincs túl sok motivációjuk környezeti teljesítményük javítására. Egy nem túl sikeres együttműködés adott esetben olyan erőforrásokat köt le a civil szervezetek részéről is, amelyeket a hagyományos működési területeiken (kampányok szervezése, fogyasztói tudatformálás stb.) sokkal hatékonyabban tudnának felhasználni.
Hitelesség csökkenése: a civil szervezetek egyik legnagyobb erőssége a függetlenségük, illetve a szavahihetőségük. Amennyiben nem megfelelő partnerrel működnek együtt, fennáll a veszélye, hogy esetleg elveszíthetik a hitelességüket a többi NGO, a közvélemény vagy éppen a támogatóik szemében.
„Zöldrefestés” és vállalati érdektelenség: bizonyos vállalatok csak azért keresik az együttműködést, hogy így a közvélemény szemében környezettudatosnak vagy etikusnak tűnjenek. A vállalatok másik része pedig egyáltalán nem nyitott az együttműködésre, az ő esetükben nagyon korlátozottak a civil szektor együttműködési kezdeményezései. A civil szervezetek nem várhatják, hogy a vállalatok az egyik napról a másikra megváltozzanak, érdemesebb lehet az erőforrásaikat a hagyományos eszközeikre koncentrálni.
Megosztódás: az aktivisták önkéntes munkájára támaszkodó, lazán összefogott civil szervezeteknél az aktivisták egy része nem nézi jó szemmel az együttműködést, ez belső elégedetlenséghez, illetve akár a szervezet szakadásához is vezethet.
Kooptáció, betagozódás, puffer-szerep: A vállalatokkal való együttműködés legitimációt adhat azok tevékenységének, így esetleg lanyhulhat a helyi közösségek figyelme az őket érintő vállalati döntésekkel szemben. A vállalatok a helyi közösségek ellenállásának lecsillapítására használhatják fel a civil szervezeteket, ennek különösen nagy a veszélye a fejlődő világban.
Bürokratizálódás: a vállalati partnerség eredményeként megnőhet a szervezeten belül adminisztrációs feladatok súlya, ami erőforrásokat von el az alaptevékenységtől.
Szervezeti kultúra változása: az együttműködés bizonytalan hatással van a civilek szervezeti kultúrájára.
29
Előnyök és kockázatok az üzleti szereplők számára Előnyök és lehetőségek a vállalatok és egyéb üzleti szereplők szempontjából Az együttműködési megállapodásokban részt vevő vállalatok részére a következő lehetséges előnyök fogalmazhatók meg (a korábbiakon túl lásd még Kong et al. [2002], Kaptein és van Tulder [2003], Lafrance és Lehmann [2005] és Mantel et al. [2007]):
Környezeti problémák kezeléséhez szükséges szakismeretekhez való hozzáférés: a civil szervezetek tapasztalatai, szaktudása (például az energiahatékonyság, hulladékgazdálkodás vagy éppen az érintett menedzsment területén) hozzájárulhat a vállalati értékteremtéshez.
Márkaépítés: az együttműködés már önmagában a javuló vállalati hírnév miatt megtérülhet a vállalatok számára.
Javuló médiakapcsolatok: a média könnyen felkaphatja az együttműködést, ezáltal jelentős ingyen reklámot biztosítva a vállalat számára. A vállalat számára hízelgő információk és történetek kommunikálása javíthatja a vállalat megítélését.
Pénzügyi és piaci előnyök: az egyre növekvő számú tudatos vásárló, illetve etikus befektető előnyben részesítheti az adott vállalatot a versenytársakkal szemben.
Civil támadások leszerelése: a civilekkel való együttműködés tompíthatja, illetve megszűntetheti a civil szektor egyéb képviselői részéről a vállalatot érő támadásokat.
Kapcsolatépítés: sikeres együttműködés esetén a vállalatok is részesülhetnek a civil szervezetek – adott esetben jelentős – kapcsolati tőkéjének előnyeiből, ez különösen jelentős lehet egy fejlődő országban, illetve ha a vállalat új belépő az adott piacon.
Hitelesség javulása: az együttműködő civil partner hitelesebbé teheti az elért környezetvédelmi, illetve társadalmi haszon kommunikációját. Hasonlóképpen, a társadalmi szervezetekkel való együttműködést az alkalmazottak is általában pozitívan ítélik meg, ami erősítheti a lojalitásukat.
A civilekkel való együttműködés lehetséges veszélyei a vállalatok számára A civil szervezetekkel megvalósított partnerség lehetséges buktatói közül az alábbiak a legjelentősebbek:
30
Rossz partnerválasztás: nagyon nehéz előre tudni, melyik partnerrel lehet érdemes együtt dolgozni. Elképzelhető, hogy a remények ellenére a kiválasztott partnernek még sincs meg a remélt szakértelme, vagy egyéb okok miatt hiúsul meg az együttműködés.
Idő- és erőforrás pazarlás, pénzügyi veszteség: az együttműködésre pazarolt jelentős erőforrások ellenére esetleg nagyon szerény eredményt sikerül csak elérni; érdemesebb lehet ezeket az erőforrásokat más módon felhasználni.
Információ kiszivárgás: a hatékony együttműködéshez szükségszerű, hogy a vállalat a működésével kapcsolatban belső információkat osszon meg az együttműködő partnerekkel, ez azonban nem teljesen kockázatmentes. A bizalmas információkkal akár egy rosszul megválasztott civil partner is visszaélhet, de a kiszivárgott információkat a média is felkaphatja.
A média negatív hírigénye: a médiában gyakran a negatív hír az igazi hír. Mielőtt valódi eredménnyel járna az együttműködés, könnyen elképzelhető, hogy különböző találgatások, spekulációk jelennek meg a vállalatról. A negatív felhang csak erősödhet, ha a partnerség esetleg nem hozza az elvárt eredményt.
Az együttműködés sikertényezői és buktatói A sikeres civil-vállalati együttműködés feltételei Samii és szerzőtársai [2002] szerint:
Kölcsönös függőség egymás erőforrásaitól (a felek külön-külön nem tudják elérni, amit együtt képesek).
Elkötelezettség (a felek kölcsönösen hajlandók legyenek erőforrásaikat rendelkezésre bocsátani).
Közös célok (az együttműködés minden fél számára egyértelműen megfogható előnyökkel járjon).
Intenzív kommunikáció (rendszeres, több csatornán folyó, többoldalú kommunikáció).
Kölcsönös tanulási képesség (az együttműködés során jelentkező nehézségek leküzdése szempontjából elengedhetetlen).
Összeegyeztethető szervezeti kultúra (ha nem is egyező, de ne legyen annyira különböző, ami kizárja a közös munkát).
31
A szakirodalom számos útmutatást ad arról, hogyan lehet előkészíteni, megvalósítani és fenntartani a jól működő civil-vállalati együttműködéseket. A GEMI-EDF [2008] útmutató számos konkrét esettanulmányt is bemutat, nagyon hasznos háttéranyag még: Buchanan [2001], CCIC [2001], Damlanian [2006], Flores és Pavia [2008], Schiller [2005].
A jól működő partneri kapcsolat kialakításához és menedzseléséhez az alábbi lépések megfelelő szintű végrehajtására van szükség:
Tervezés/előkészítés o Kompetenciák és lehetséges területek lehatárolása o Projektpartner kiválasztása o Szükséges szellemi és anyagi erőforrásigény felmérése
Megvalósítás o A projektcsapat kialakítása o Teljesítményértékelés o Kommunikáció
További együttműködés megalapozása/Újabb partneri kapcsolatok kialakítása o Kapcsolat fenntartása o Az eredmények szélesebb körű hasznosításának megalapozása
Az együttműködési kísérletek számos buktatóval is járhatnak. Ezek jelentős részben a bizalomhiányra vezethetők vissza (egyrészt a résztvevő felek, másrészt a külvilág részéről). Ha egy vállalat kitartó hosszan tartó konfrontáció és elzárkózás után hirtelen nyitni próbál a civil szféra felé, ezt az érintettek sokszor egyszerű PR-fogásnak tekintik és gyanakodva fogadják, mint ahogy az a brit nukleáris energia ipar (Perrett [2003]) vagy a banántermelő multinacionális Chiquita (Wicki és van der Kaaij [2007]) balul sikerült próbálkozásai kapcsán történt. Utóbbi szerzők óvnak a hirtelen irányváltásoktól, arra hivatkozva, hogy a meglevő és a megcélzott vállalati identitás közötti „hitelességi rés” még őszinte szándék esetén is bizalmatlanságot szülhet. Fowler [1998] a minden oldalról jelentkező szervezeti ellenállás leküzdésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az eddigiek során áttekintettük, hogy az érintett elmélet tükrében a civil szektor hogyan gyakorolhat hatást a vállalatok környezetvédelmi magatartására, illetve felvázoltuk a lehetséges 32
követendő stratégiákat, bemutatva azok előnyeit és veszélyeit. Mindezt a következő ábra foglalja össze tömören.
1. ábra: A civil szektor hatása a vállalatok környezetvédelmi magatartására (saját szerkesztés).
33
A sikeres együttműködés lépései Tervezés/Előkészítés A tervezés és az előkészítési fázis nagyon fontos mindkét fél számára, hiszen itt dől el, hogy milyen tevékenységbe, milyen partnerrel vágnak bele a felek és mire fognak a következő hónapokban vagy akár években jelentős erőforrásokat lekötni.
Kompetenciák és lehetséges területek lehatárolása Az együttműködés által érintett terület meghatározásához az alábbi szempontokat érdemes mérlegelnie egy civil szervezetnek:
1. beleillik-e a tervezett tevékenység a szervezet stratégiájába; 2. van-e hasonló területen a szervezetnek tapasztalata vagy gyakorlata; 3. nem veszélyezteti-e a tervezett projekt a szervezet arculatát; 4. megfogalmazhatók-e olyan konkrét és reális célok, amelyek az összes résztvevő számára kellően vonzóak és ambiciózusak.
1.
Nagyon fontos, hogy a felek pontosan lehatárolják, hogy milyen típusú együttműködést
képzelnek el, illetve ennek során milyen jellegű fő célok elérését tűzik ki. A legtöbb civil szervezet rendelkezik valamilyen írott misszióval, vízióval, alapelvek gyűjteményével, stratégiával, de legalábbis meg tudja fogalmazni a legfontosabb követendő értékeit. Mindez jobb esetben kijelöli a lehetséges együttműködés irányait is. 2.
Végig kell gondolni, hogy a tervezett területen van-e, illetve milyen szintű gyakorlata a
szervezetnek. Megvannak-e, illetve legalábbis elvileg elérhetők-e a szükséges kompetenciák? Itt még nem azt kell mérlegelni, hogy pontosan ki és milyen formában lenne alkalmas a szervezetnél a projektben való részvételre, hanem hogy egyáltalán volt/van-e bármilyen hasonló jellegű tapasztalata a szervezetnek. Szintén nem az a fő kérdés, hogy van-e a szervezetnek a vállalatokkal vagy iparági szervezetekkel való együttműködésben gyakorlata, hanem hogy a konkrét szakterületen rendelkezik-e megfelelő kompetenciákkal. Például ha egy környezetvédő szervezet 34
egy ipari jellegű terület maradék biológiai sokféleségét, illetve azon belül néhány értékes és helyi szinten veszélyeztetett faj élőhelyét szeretné megóvni, akkor könnyen lehet, hogy az ott tevékenykedő vállalatok(kal) való együttműködés lehet a legjobb megoldás. Ebben az esetben hasznos, de nem alapfeltétel, hogy a szervezetnek legyen a vállalati együttműködésben tapasztalata, de ennél sokkal fontosabb, hogy természetvédelmi, élőhely megőrzéssel kapcsolatos projektekben legyen gyakorlata, illetve elérhető erőforrása. 3.
Az együttműködéshez kapcsolódó előnyök, illetve veszélyek kapcsán említettük, hogy sok
civil szervezet azért idegenkedik a vállalati együttműködéstől, mert attól tart, hogy az „ellenséggel való lepaktálás” elhitelteleníti a szervezet tevékenységét. Ez adott esetben valóban veszélyforrás lehet, de a fő kérdés nem az, hogy a szervezet együttműködik-e EGY vállalattal, hanem az hogy KIVEL (lásd következő alfejezetet: „Projektpartner kiválasztása”). Talán meglepően hangzik, de a legtöbb cél esetében elképzelhető eredményes együttműködés kialakítása vállalati partnerekkel. Természetesen azt is értékelni kell, hogy a vállalati partnerség hogyan kapcsolható össze az egyes szervezetek alaptevékenységével, arculatával. 4.
Az együttműködés során elérni kívánt fő célok meghatározása mindenképpen meg kell,
hogy előzze a lehetséges partner(ek) kiválasztását, hiszen részben ezeken a célokon is múlik, hogy milyen irányban érdemes indulni. Fontos, hogy egyértelműen lássuk, hogy az együttműködéstől milyen előnyöket remélhetünk. Még fontosabb, hogy megpróbáljuk a lehetséges partnerünk fejével is gondolkodni. Milyen előnye származhat NEKI az együttműködésből? Miért akarna velünk együttműködni? Hogyan illeszthető a tervezett együttműködés az ő célrendszerébe? Itt érdemes kiemelni fő területet, amelyekre nem árt, ha választ tudunk adni, mielőtt jelentős energiákat fektetünk az előkészítésbe:
Saját szervezet számára elérhető előnyök: Elérhető-e valódi javulás valamilyen környezeti mutatóban? Az eredmények a projekt lezárulta után is megmaradnak? A javulás csak helyi szinten jelentkezik, vagy tágabb kontextusban is? (például a vállalat termelésének tisztábbá válása csak annyit jelent, hogy a legszennyezőbben előállítható alapanyagokat a cég máshonnan szerzi be, és így helyben valóban „tisztább” lesz, de összességében csak a szennyezés helye változik meg, nem a nagysága stb.) Mérhetőek az eredmények? Ne feledjük, mind az eredmények kommunikációja, mind a forrásgyűjtés esetén elengedhetetlen, ha a korábbi eredményeket meggyőzően tudjuk bemutatni, ehhez elengedhetetlenek a konkrét adatok.
35
Együttműködő szervezetek által elérhető előnyök: Ezt nem nekünk kell pontosan meghatározni, ám nem árt, ha néhány konkrét területet azért meg tudunk említeni. Hírnévjavulás? Ismertség növelése? Nyersanyag/energia megtakarítás? Akkor van esélyünk érdemben együttműködni, ha legalább egy-két szempontot meg tudunk említeni.
Az eredmények általánosíthatósága: A projekt során megszerzett tapasztalatokat, ismertséget esetleg más partnerekkel való együttműködés során is hasznosíthatjuk? Felhasználhatók-e az eredmények például oktatási célra? Az együttműködő partner nagysága, földrajzi jelenléte alapján várható-e, hogy az eredmények máshol is jelentkeznek? Hasznosíthatják-e az eredményeket más civil vagy kormányzati szervezetek is stb.? Amennyiben igen, akkor egy-egy ilyen „pilot-project érzetű” együttműködésbe akár érdemes lehet nagyobb energiákat is befektetni, mint amekkora rövid távú haszonra számítunk. Kaphat-e a projekt siker esetén olyan médiavisszhangot, ami a továbbiak során is a hasznunkra válhat? Ne feledjük, a jó és kompetens partneri hírnévért alaposan meg kell dolgozni, és nem árt, ha sikereinkről a tágabb közvélemény, illetve jövőbeli lehetséges partnereink is tudomást szereznek.
Példa: Lehetséges együttműködési területek megtalálása Természeti és kulturális örökség feltérképezése Nyugat-Kínában Résztvevő felek: The Nature Conservancy (nemzetközi természetvédő szervezet), Eastman Kodak Company (fényképezőgép gyártás, fotóipar) A Nature Conservancy természetvédő szervezet egy projektjében az elmaradottabb nyugat-kínai régiókban szerette volna felhívni a helyi hatóságok és a lakosság figyelmét a még meglevő biológiai sokféleség és kulturális örökség jelentette értékre. Jelentős nehézséget okozott ugyanakkor, hogy a természeti és kulturális érték csak kis részben volt feltérképezve, illetve dokumentálva, ennek egyik fő oka a technikai eszközökkel való ellátottság hiánya volt. Az Eastman Kodak épp ebben az időben kezdett el terjeszkedni a régióban, és a piaci jelenlétének elősegítéséhez együttműködő partnert keresett. Mivel a Nature Conservancy és a Kodak korábban más projektekben már sikeresen együttműködött egymással, itt is adódott a lehetőség, hogy a kölcsönös együttműködés mindkét szervezet számára kölcsönösen előnyös lehet. Az együttműködés keretében a Kodak a Nature Conservancy fényképezőgépeket és filmet, valamint technikai segítséget biztosított a helyiek számára, akiknek az volt a feladatuk, hogy megörökítsék mindazt, amit a környezetükben értékesnek tartanak. Mindez nagyon hasznos volt a Nature Conservancy számára, hiszen egyrészt elősegítette, hogy a helyiekben tudatosodjon az őket körülvevő biológiai sokféleség és kulturális örökség értéke, 36
másrészt pedig a hatóságokkal folytatott kommunikációhoz értékes dokumentációs anyagra tett szert. A Kodak számára jelentkező előnyök is könnyen érthetőek. A kiosztott fényképezőgépek révén a jövőbeli piacát tudta tesztelni. Gyorsan kiderült, hogy az eredetileg tervezett célcsoportok (férfiak, nők, fiatal felnőttek) a nők voltak a legnagyobb felhasználók, így az ő igényeikre érdemes a legjobban odafigyelni. A jövőbeli termékekkel kapcsolatos fogyasztói elvárásokat is tesztelni tudták. Például kiderült, hogy a fényképek nyomtatott formában történő megosztására nagy igény van (még ha a képeket digitálisan rögzítik is), így bizonyos modellekbe érdemes olyan funkciót is beépíteni, hogy gombnyomásra kinyomtassa a megadott képet. Forrás: GEMI, EDF [2008], www.kodak.com, www.nature.org
Projektpartner kiválasztása Nem az a fő kérdés tehát, hogy együttműködjünk-e vagy sem, hanem az hogy kivel, illetve kivel ne. Ennek megválaszolásához érdemes néhány szempontot mérlegelni a lehetséges együttműködő partnerrel kapcsolatban:
1. Hitelesség, környezetvédelemhez való hozzáállás, mozgatórugók 2. Korábbi részvétel környezetvédelmi projektekben 3. Rugalmasság, nyitottság 4. Kompetenciák, szakértelem
1.
Választ kell tudnunk adni arra a kérdésre: hogyan viszonyul a lehetséges együttműködő
partner a környezetvédelemhez, társadalmi kérdésekhez? Vajon csak a korábbi botrányai során megtépázott hírnevét szeretné „zöldre festeni” és ehhez a mi szervezetünk nevét szeretné felhasználni vagy valóban előremutató környezeti tevékenységet végez versenytársaihoz képest? Természetesen előfordulhat, hogy egy vállalat érzékeli fenntarthatatlan tevékenységét és érdemben változtatni szeretne, amihez együttműködő partnerre van szüksége (lásd például az észak-amerikai vegyipar részben valóban előremutató „Felelős Gondoskodás” kezdeményezését az 1980-as években, amelynek előzménye a korábbi számos baleset és egyéb botrány okozta negatív hírnév állt). Ugyanakkor ilyen esetben alaposan mérlegelni kell a kockázatokat: mit nyerhetünk és mit veszíthetünk. Számos egyéb kérdés megválaszolása segíthet a lehetséges partner előzetes értékelésében. Mi áll a vállalat környezeti céljainak hátterében? Milyen a vállalat környezeti tevékenysége? Mennyire transzparens, átlátható a környezeti tevékenysége? Elérhető-e a 37
honlapján vagy egyéb kiadvány formájában érdemi információ a környezeti teljesítményéről? Más forrásból találunk-e a vállalat környezetvédelmi tevékenységéről információt? Vajon a lehetséges partner környezetvédelmi kiválóságra törekszik? Milyen a vállalat megítélése alkalmazottai, illetve egyéb érintettjei körében? 2.
Segíthet a lehetséges partner megismerésében, ha van információ arról, hogy korábban már
részt vett civil szervezetekkel való együttműködésben, illetve egyéb hasonló projektben. Milyen projektben vett részt a vállalat? Mi volt a célja? Mik voltak a fő eredmények? Mennyire volt aktív a vállalat? Érdemes megpróbálni felvenni a kapcsolatot a korábbi partnerekkel. 3.
Meg kell tudni fogalmaznunk az előkészítés tapasztalatai alapján, hogy a lehetséges
partnerek álláspontja mennyire rugalmas. Mennyire sarkos az álláspontjuk a vállalat tevékenysége és a környezet állapotának kapcsolatáról? Nyitottnak tűnnek új, illetve alternatív megoldásokra? Azt hangoztatják, hogy ők mindent megtesznek a környezetvédelemért és mindenben tökéletesek, vagy keresik a fejlődési lehetőséget? Elfogadják, hogy a jó környezeti tevékenység javíthatja a vállalati tevékenységet, vagy inkább pénzkidobást látnak a környezetvédelemben? 4.
Fontos előzetesen feltérképeznünk, hogy a lehetséges partner milyen szakmai és
menedzsment háttérrel rendelkezik. Van-e a vállalatnál környezetvédelmi felelős vagy olyan szakember, aki aktívan, a konkrét együttműködéstől függetlenül is a környezetvédelemmel foglalkozik? Van-e környezetvédelmi osztály vagy hasonló csoport? Hol helyezkedik el a szervezeti struktúrában a környezetvédelemért felelős vezető? Hol helyezkedik el a szervezeti struktúrában az aktuális projekt felelőse/kapcsolattartója? Hogyan viszonyul a vállalatvezetés a tervezett együttműködéshez? Nem biztos, hogy minden kérdésre már ebben a szakaszban egyértelmű válasz adható, ugyanakkor mégis fontos, hogy valamilyen benyomásunk kialakuljon arról, hogy várhatóan hogyan oszlanának meg a feladatok, ha valódi együttműködésre kerülne a sor. Adott esetben nem baj feltétlenül, ha a vállalatnál nincs megfelelő környezetvédelmi szakértelem (például egy oktatási együttműködés esetében), ugyanakkor más esetekben egy megfelelően tapasztalt vállalat jobb együttműködő partner lehet, hiszen a vállalati környezetvédelmisek hatékony összekötő kapocsként működhetnek közre szervezetünk és a vállalatvezetés között (például egy környezetvédelmi átvilágítás esetén).
Példa: Megfelelő partner kiválasztása Olajkitermelés a kolumbiai La Cira olajmezőn Résztvevő felek: International Alert (nemzetközi civil szervezet), Fundación Ideas Para la Paz (helyi civil szervezet), Occidental Petroleum (olajvállalat) és Ecopetrol (olajvállalat) 38
A 2000-es évtized közepére a londoni székhelyű International Alert (nemzetközi non-profit szervezet, melynek fő profilja a konfliktuskezelés és a béketeremtés) egy új eszközt, illetve hozzá kapcsolódó útmutatót fejlesztett ki „Konfliktus-érzékeny üzleti gyakorlat: útmutató kitermelő vállalatok számára” címmel. Az eszköztár és az útmutató hatékonyságának teszteléséhez szükségesnek látszott, hogy a szervezett korábbi tapasztalatai alapján összeállított útmutatót élesben, a gyakorlatban is kipróbálják. Ehhez kapóra jött, hogy éppen 2005-ben az amerikai illetőségű Occidental Petroleum, és a kolumbiai állami olajvállalat, az Ecopetrol közös olajkitermelési projektbe kezdett a La Cira-i olajmezőn. Ez Kolumbia legrégebbi művelésű olajkitermelő helye, ugyanakkor az olajkitermelés a múltban számos helyi konfliktus forrásává vált, illetve a helyi gazdasági környezet is romló tendenciát mutatott. A két vállalat így elhatározta, hogy a projektet a helyi érintettek maximális bevonásával, és az érintettek szociális és környezeti igényeinek figyelembe vételével kívánják megvalósítani. Mindkét fél számára előnyösnek kínálkozott az együttműködés: az International Alert számára lehetőség nyílt kipróbálni az általa kifejlesztett eszközt viszonylag hiteles vállalatoknál, a két olajvállalat számára pedig megfelelő szakmai hátteret kínált egy tapasztalt nemzetközi szervezet bevonása. Mivel egy kifejezetten kényes iparágról van szó, mindkét fél számára fontos volt: 1) a függetlenség megőrzése (különösen a civil szervezet számára), 2) a hitelesség és a folyamat átláthatóságának biztosítása, 3) a titoktartás (az olajvállalatoknak számos bizalmas információt kellett megosztani az International Alert-tel, és viszont, hiszen a konfliktuskezelő rendszer még nem volt nyilvános) 4) a megfelelő külső kommunikáció Az International Alert ugyan rendelkezett a szükséges szakmai kompetenciákkal, de a régióban viszonylag kevés tapasztalata volt. Így célszerűnek látszott egy helyi, a konkrét mintaterületet és viszonyokat jól ismerő civil szervezet bevonása, így lett együttműködő partner a Fundación Ideas Para la Paz. Mindkét fél tisztában volt a másik komoly múltjával, de a rengeteg bizalmas információ kicserélésével járt az együttműködés, jobbnak láttak egy 6 hónapos előkészítő szakaszt közbeiktatni, mielőtt sor került volna az összesen két éves projektre. Az együttműködés mindkét fél számára sikeresnek bizonyult, az itt szerzett tapasztalatokat azóta több más kolumbiai projektnél is felhasználták. Forrás: GEMI, EDF [2008], www.oxy.com, www.ecopetrol.com, www.alert.org
39
Példa: Projektpartner kiválasztása Tájidegen növények energetikai célú hasznosítása a Tisza mentén Résztvevő felek: WWF Magyarország, AES Tisza Erőmű Kft., Tiszatarján önkormányzata és lakossága A WWF négy évvel ezelőtt elindított egy programot a Tisza mentén, melynek keretében egy újfajta megoldással, a gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolásával próbálja helyreállítani a Tisza árterének elveszett értékeit. A Tisza térsége az ország egyik legszebb, ám gazdaságilag legelmaradottabb vidéke. Évtizedekkel ezelőtt ártéri erdők és vizes élőhelyek uralták a tájat, amelyek ma már csak foltokban találhatóak a művelés alá vont földek árnyékában. Az állattartás visszaszorulásával a régi legelőket, vizes területeket tájidegen gyomnövények foglalták el, melyek teljesen átalakították a tájat. A WWF megoldást keresve együttműködési megállapodást kötött a közelben üzemelő AES Tisza Erőmű Kft.-vel, amely a legnagyobb hazai zöldenergia-termelő, és amely főként az erdőkből származó tüzelőanyag elégetésével állítja elő a biomassza-energiát. Az együttműködés keretében az energiatermeléshez olyan alapanyagokat kerestek, amelyek tüzelőanyagként használhatók, ám a lehető legkisebb mértékben károsítják az értékes élőhelyeket. A korábban elhanyagolt ártéri területeken agresszívan terjeszkedő özönnövény, a gyalogakác (Amorpha fruticosa) betakarítása nemcsak természetvédelmi, de gazdasági szempontból is különösen nagy jelentőségű. A gyalogakác a felmérések szerint ugyanis kiváló biomasszaalapanyagnak bizonyult, így a közeli erőműbe szállítás után energia állítható elő belőle. A helyi lakosok betakarítják az ártéren található gyalogakácot, és beszállítják az AES közelben található, tiszaújvárosi hőerőműjébe. Így egyszerre szabadulunk meg a hazai őshonos növényeket kiszorító jövevény gyalogakáctól, és jutnak bevételhez a helyiek. Ezzel párhuzamosan az AES jó minőségű, helyi alapanyaghoz jut, kedvező áron. A gyalogakác betakarítása és az erőműben való hasznosítása a település számára bevételt jelent, növeli a foglalkoztatottságot, miközben a kitermelt gyalogakác helyére a WWF előírásainak megfelelően hazai fafajokból álló energiaültetvények kerülnek, melyek az erőmű hosszú távú ellátását biztosítják. Az energianövényekből származó bevétel egy részét a legelők és vizes élőhelyek fenntartására fordítják, karbantartásukról pedig a WWF a későbbiekben vízi bivaly és a szürke marha legeltetésével gondoskodik. A szervezet célja, hogy a példaértékű együttműködést elterjessze, és a tapasztalatokat más településekkel, gazdasági szereplőkkel is megossza. Forrás: WWF Magyarország, www.wwf.hu, www.tiszatarjan.hu
Szükséges szellemi és anyagi erőforrásigény felmérése Azon túl, hogy megvizsgáljuk, beleillik-e az adott együttműködési forma szervezetünk profiljába, illetve szervezeti szinten rendelkezésre állnak-e a megfelelő kompetenciák, arra is választ kell tudni adni, hogy valóban kivitelezni tudjuk-e a lehetséges megállapodásban ránk háruló 40
feladatokat. Az erőforrásigény alapvetően két területen jelentkezik, bár ezek egymással szorosan összefüggenek:
1. Szaktudás, humán erőforrás 2. Anyagi erőforrás
1.
A szellemi erőforrásokat illetően számos kérdés merül fel. Pontosan milyen területen és
hány szakértőre lesz szükség? Egy közös projekt esetében az adott tématerülettől függően sokféle szaktudásra lehet szükség, de ami biztos nem hiányozhat, hogy legyen valaki, akinek van vállalati együttműködési vagy akár munkatapasztalata. Ez nagyon fontos, hogy a felek értsék egymás nyelvét. Ha valamilyen szaktudás nem áll szervezeten belül rendelkezésre, milyen forrásból tudnánk pótolni? Nem ritka, hogy éppen a szükséges szakértelem miatt több civil szervezet együttesen vág bele egy együttműködési projektbe vagy külső, akár független szakértőt kérnek fel (vállalati tanácsadó, egyetemi kutató stb.) aki rendelkezik a hiányzó szaktudással vagy az adott területen megfelelő tapasztalattal. Milyen időtávon lesz szükség a beazonosított szaktudásra? Milyen hosszú ideig tart a projekt és milyen lenne az ütemezése? A befejezés után szükség van-e valamilyen utókövetésre? Gyakran elkövetett hiba, hogy a szervezet csak az „érdemi” munkára koncentrál és nem fordít kellő figyelmet az eredmények kommunikálására, pedig lehet, hogy az együttműködési projekt közvetett hatása (máshol is belekezdenek hasonlóba, tudatformálás stb.) akár nagyobb is lehet a közvetlen hatásnál. Fontos tehát, hogy rendelkezzünk megfelelő kommunikációs szakemberrel is. 2.
Egy komolyabb együttműködési projekt jelentős forrásigényt teremt, ezzel kapcsolatban is
számos kérdést kell tisztáznunk már az előkészítési szakaszban. Ki finanszírozza a projektet? A vállalati partner? A mi szervezetünk? Közösen? Mindegyik verzió működőképes lehet és meglehetnek a saját előnyei. Egy tőkeerős vállalattal történő együttműködés révén úgy érhetjük el a saját céljainkat, hogy közben az anyagi erőforrásainkat más tevékenységre összpontosítjuk. Ez esetben ugyanakkor nagyon oda kell figyelni arra is, nehogy kicsússzon a kezünkből a kontroll, és észrevétlenül kiszolgáló pozícióba kerüljünk. Saját finanszírozás esetén jobban megőrizhetjük a függetlenségünket, illetve nagyobb lehetőség nyílhat a saját kezdeményezésre, olyan eszközök, új megoldások kipróbálására egy pilot project keretében, amelynek tapasztalatait aztán a későbbiekben is hasznosíthatjuk. Saját finanszírozás esetén viszont elő kell teremteni a szükséges forrásokat. Mennyi pénzre van szükség, milyen ütemezésben? Rendelkezésünkre áll-e a szükséges 41
anyagi erőforrás? A rendelkezésünkre álló pénzforrások felhasználhatók-e a konkrét projekt finanszírozására? Elérhető-e a projektre külső finanszírozás (pályázat, adomány stb.)?
Példa: Erőforrások felmérése Lakossági környezeti nevelés az USÁ-ban Résztvevő felek: Keep America Beautiful (civil szervezet), The Scotts Miracle-Gro Company (kertépítő vállalat) A Keep America Beautiful nevű civil szervezet egészen 2004-ig főleg a lakott területek hulladékmentesítésével és az ezzel kapcsolatos szemléletformálással foglalkozott (szemétgyűjtési akciókat szerveztek, előadásokat tartottak a hulladék képződés megelőzéséről stb.). Mivel rengeteg amerikai részére a gondozott gyepfelületek és a kertek jelentik a természeti környezettel való első számú kapcsolatot, szerették volna profiljukat szélesíteni, de ehhez nem álltak rendelkezésre a szükséges erőforrások. Hiányzott a gyepfelületek létesítéséhez szükséges anyagi erőforrások mellett a megfelelő szakértelem és szakmai tapasztalat is. Egészen addig, amíg együttműködési megállapodást nem kötöttek egy kertépítéssel foglalkozó nagyvállalattal, a The Scotts Miracle-Gro Company-val. A közös projekt két lépcsőben valósult meg. Egyrészt gyepfelületeket alakítottak ki országszerte a lakóterületeken, különös tekintettel azokra a környékekre, ahol nagyon kevés volt a zöldfelület. Másodsorban pedig a háztulajdonosoknak próbáltak meg egyszerű kertgondozási praktikákat tanítani. A Scotts Miracle-Gro nemcsak anyagilag és természetben járult hozzá a projekthez, hanem a kertészeti szakértelmével is, a cég munkatársai látták el a szaktanácsadási feladatokat is. A felek egymásra találása és a projekt előkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy mindkét fél tisztázza a meglevő erősségeit, és azokat a területeket, ahol nincsenek megfelelő kapacitásai. A civileknek jelentős tapasztalatai voltak közösségi partnerségi projektekben, de hiányzott a kertépítéshez szükséges anyagi és szakmai hátterük. A Scotts Miracle-Gro-nek pont fordítva, ők viszont éppen a lakossággal, mint egyik legnagyobb piacukkal szerették volna szorosabbra fűzni a kapcsolatukat, amihez a civilekkel való együttműködés kiváló lehetőséget kínált. Az eredmények megfelelő kommunikálása a projekt tovagyűrűző hatásait erősítette: több millió amerikaihoz juttatták el az egyszerű kertápolási ötleteiket tartalmazó kiadványukat, és számos iskolában a tananyagba is bekerült a kertápolás. Forrás: GEMI, EDF [2008], www.scotts.com, www.kab.org
42
Megvalósítás
A projektcsapat kialakítása Ha a korábbiak során úgy ítéltük meg, hogy elviekben rendelkezésünkre állnak a megfelelő erőforrások és belevágunk az együttműködésbe, akkor a következő lényeges lépés a projektcsapat kialakítása.
1. Projektvezető kiválasztása 2. Saját projektcsapat összeállítása 3. Az együttműködő fél projektcsapata
1.
Civil részről a projekt motorja általában a projektvezető, így mindenképpen fontos, hogy a
megfelelő embert válasszuk erre a feladatra. A szóba jöhető jelöltek kapcsán érdemes feltenni néhány kérdést: Rendelkezik-e az illető a szükséges szaktudással? Töltött-e már be hasonló funkciót vagy részt vett-e hasonló projektekben? A jó szakmai felkészültség nagyon lényeges, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden egyes részkérdésben neki kell megadni a választ. Megfelelően motivált-e a lehetséges projektvezető? Képes-e motiválni a csapat többi tagját? Rendelkezik-e a szükséges együttműködési készséggel/szándékkal? Más szervezetekhez képest a civil szférában általában kevésbé szokott gondot jelenteni a téma iránti belső motiváció hiánya, különösen akkor, ha a szervezet számára fontos kérdésről van szó. A civil szervezetek munkatársainak sokszor erőt ad, hogy a „jó ügyet” képviselik. Projektalapon működő civil szervezeteknél az is gyakran előfordul, hogy megadott feladatra vesznek fel munkatársat, ez esetben a személyes motiváció is fontos szempont lehet. A téma iránti elkötelezettség mellett ugyanakkor fontos az együttműködési hajlandóság is, hiszen a projektvezető feladata nemcsak a projekttel kapcsolatos napi szintű ügyintézés, hanem a projektpartnerrel való kapcsolattartás és a saját csapat tagjainak folyamatos ösztönzése, lelkesítése is. További kérdések, amelyeket a projektvezető kiválasztása kapcsán mindenképp fel kell tennünk: Rendelkezik-e a kiszemelt projektvezető a szükséges (időbeli) kapacitásokkal? Egyéb, a szervezetben betöltött feladatai lehetővé teszik-e, hogy ezt a funkciót is eredményesen ellássa? Természetesen itt nem lehet általános receptet adni, de mindenképpen végig kell gondolni, hogy az adott funkció milyen feladatokkal fog járni. Az adott projekt vezetése teljes embert kíván vagy végezhető egyéb feladatok mellett is? Vajon a lehetséges projektvezető a projekt teljes időtartama alatt elérhető lesz erre a 43
feladatra, vagy már most látható, hogy menet közben új embert kell találnunk? Számos esetben előfordul, hogy egy munkatárs csak meghatározott ideig van a szervezetnél vagy például egy hat hónapos terhes kismama meghatározott ideig biztos nem lesz… Bizonyos projektek esetében ez gondot jelenthet, másoknál nem. 2.
A projekt jellegétől, nagyságától függ, hogy mekkora csapatra, illetve milyen
háttéremberekre van szükségünk. Ezzel kapcsolatban már több kérdés felmerült korábban, az erőforrásigény előzetes felmérése résznél, de néhány további kérdést itt is meg kell válaszolnunk. A projektcsapat tagjai közül kiknek van konkrét feladatuk, és kik azok, akik inkább valamilyen „belső tanácsadóként” működnek közre, részt vesznek az ötletelésekben, visszacsatolást adnak stb.? Mely feladatok esetén körülbelül milyen leterheltséggel kell számolni? Fontos, hogy minden kapcsolódó feladatot igyekezzünk végiggondolni. Például egy nagyobb projekt, különösen, ha több külső szakértőt is foglalkoztatunk, jelentős adminisztrációs, könyvelési stb. feladatokkal jár. A projekt eredményességét növeli, ha nemcsak a végén, hanem a részeredményeket, előrehaladást kifelé is folyamatosan kommunikáljuk. Szükség van-e új munkatársak felvételére vagy a meglevő csapat el tudja-e látni a felmerülő feladatokat? Külső erőforrásigény esetén kit vonjunk be? Néhány lehetőség: egyéb civil szervezetek munkatársai, egyetemi/tudományos szféra szakemberei, független vagy vállalati tanácsadók stb. A konkrét választásnál fontos szerepet kaphatnak a személyes kapcsolatok, korábbi tapasztalatok stb. 3.
Az együttműködő fél (adott esetben egy vállalat) projektcsapatának kialakítása nem a mi
feladatunk, mégis, ha nyitottak vagyunk rá, apró jelzésekből fontos információkat nyerhetünk arról, mennyire veszi komolyan az együttműködést a másik fél, milyen reményeket támaszthatunk a közös projekttel szemben. Ki a projektvezető? Mik a céljai? Mennyire tűnik elkötelezettnek? A projektvezetőnek a szervezetben betöltött helye fontos információ lehet. Természetesen nem elvárás, hogy feltétlenül valamilyen magas rangú vezető legyen (az esetek többségében nem is az), de mindenképpen élvezze a vezetés támogatását, illetve az együttműködésben érintett területen dolgozzon. Például egy energiahatékonysági projekt esetén elengedhetetlen, hogy a projektvezető jól ismerje a termelési folyamatokat, illetve a létesítmények műszaki adottságait, vagy egy továbbképzési együttműködés esetén szerencsés, ha a projektvezető a humán erőforrások területén dolgozik. Viszonylag hamar ki fog derülni számunkra, hogy az illetőt valamiféle belső motiváció is hajtja vagy egyszerűen csak „rálőcsölték” ezt a feladatot. Kik a projektcsapat tagjai? Mennyire reprezentatívan képviselik a szervezetet? Bizakodásra adhat okot, ha több különböző (a projekt szempontjából érdekes) terület képviselői is részt vesznek a csapatban, míg inkább gyanakvást keltő, ha például főleg kommunikációs, illetve PR-munkatársak kapnak helyet benne. Informális 44
csatornákon keresztül (ez lehet akár az első találkozáskor való bemutatkozások, vagy egyéb beszélgetések alkalmával) hasznos információkat gyűjthetünk arról, hogy a projektcsapat tagjai mennyire motiváltak, van-e bármilyen, akár személyes érdekeltségük a projekttel kapcsolatban. Előfordulhat, hogy egyik vagy másik résztvevő kifejezetten motivált, hogy nemes cél érdekében működhet közre. Milyen mértékben érzékelhető a másik fél részéről a felső vezetés támogatása? Sokat elárul, hogy a partner részéről ki írja alá az együttműködési megállapodást. A felső vezetés valószínűleg nem fog részt venni az operatív projektmunkában, de érdeklődését, támogatását kifejezésre juttathatja. Ilyen lehet például, ha a vezérigazgató vagy más vállalati vezető részt vesz a nyitó megbeszélésen, vagy esetleg a közbülső megbeszélések némelyikén, személyesen meghallgatja a részeredményeket stb.
Példa: Projektcsapat kialakítása Felelős nanotechnológia Résztvevő felek: Environmental Defense Fund (környezetvédő civil szervezet), DuPont (iparvállalat) A nanotechnológia fejlődése számos lehetőséggel kecsegteti az emberiséget, ugyanakkor a környezeti és egészségügyi kockázatok nincsenek teljes körűen felmérve és leírva. Ezen kockázatok jobb feltárása volt a célja az Environmental Defense Fund környezetvédő szervezet és az óriás iparvállalat, a DuPont 2005-ben kezdődött együttműködésének. Az Environmental Defense Fund szakértői hamar belátták, hogy az általuk kialakítani kívánt elemzési keret akkor lehet csak teljes értékű, ha a nanotechnológiában jártas, jelentős K+F tapasztalatokkal rendelkező szereplővel tudnak együttműködni. A DuPont nemcsak az iparági vezető szerepe, tapasztalatai és erőforrás ellátottsága miatt kínálkozott ideális együttműködő partnernek, hanem azért is, mert maga is elkötelezettnek tűnt a nanotechnológia kockázatainak jobb megértését illetően, valamint az Environmental Defense Fund-dal már több, mint 20 éve működött együtt különböző egyéb projektekben. A téma összetettsége miatt a projektcsapat mindkét oldalról számos szakértő bevonásával járt: részt vettek különböző tudományterületek képviselői, jogászok, gazdasági szakemberek. A két szervezet szakértői mellett a projektcsapatot számos külső szakemberrel is kiegészítették, illetve több információforrást is igénybe vettek. Ilyenek voltak az ellátási láncban szereplő kis-, illetve nagyobb vállalatok, kormányzati szervezetek, egyetemek, egyéb érdekcsoportok. Az együttműködés eredményeként 2007-re készült el a „Nano Risk Framework”, a különböző anyagok egészségügyi és környezeti kockázatainak értékelésére szolgáló keret. A DuPont és az iparág egyéb vállalatai számára ez hasznos eszköznek bizonyult, ugyanakkor alkalmazása a környezeti és társadalmi kockázatok jobb megértését, pontosabb értékelését is lehetővé teszi. Forrás: GEMI, EDF [2008], www.dupont.com, www.edf.org 45
Példa: Projektcsapat kialakítása, illetve az eredmények szélesebb körű felhasználhatóságát lehetővé tevő együttműködési modell kialakítása A mohácsi Szabadság-sziget és Duna-mellékág helyreállítása Résztvevő felek: WWF Magyarország, Coca-Cola Magyarország Kft., Mohács Város Önkormányzata, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Dunántúli Regionális Vízmű. Magyarország legnagyobb, az ország vízellátása szempontjából is kulcsfontosságú folyójának kétszáz éve tartó pusztulása elsősorban nem az ipari szennyezés következménye. A Dunában egykor élő halfajok döntő része számára a folyó számtalan kissodrású mellékága biztosított szaporodásra alkalmas élőhelyet, ám ezek áldozatul estek a folyó túlszabályozásának, illetve egyéb beavatkozásoknak. Ezen vizes élőhelyek hiánya jelenleg a legnagyobb veszély az élővilágra. A sziget megmentésével a WWF célja, hogy egy máshová is átültethető mintaprogramot valósítson meg. A mohácsi Szabadság-sziget és az érintett Duna-mellékág helyreállítása egy 5 éves munkafolyamat, melynek megvalósításához számos résztvevő partner együttműködésére van szükség. Az együttműködési megállapodásról 2009-ben írt alá szerződést a WWF Magyarország, a Coca-Cola Magyarország, Mohács Város Önkormányzata, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű. A megállapodás részeként a Szabadság-sziget megvásárlásához a Coca-Cola Magyarország Kft. csaknem 40 millió forint támogatást nyújtott, amellyel a WWF megvásárolhatta, és nemzeti parki kezelésbe adva örök időkre védetté tette a területet. A programhoz a WWF elnyerte az Európai Unió LIFE keretének támogatását is, így a 450 milliós beruházásban valójában a vállalati támogatók minden egyes forintjához a WWF 5 forintot tesz hozzá saját és uniós forrásból. A komoly terepi munkálatok során, melyek 2011 februárban kezdődtek, a WWF lehetőséget biztosít arra, hogy vállalati támogatói a helyszínen is megnézzék a tevékenységet, nem csupán egy kirándulás, hanem akár az ott végzett önkéntes munka keretében is. A Coca-Cola (a WWF egy másik partneréhez, az OBI-hoz hasonlóan) ugyancsak díjazottja volt a Magyar PR Szövetségnek, ahol ezt az együttműködést is a legjobb magyarországi CSR gyakorlatok között ismerték el. A vállalati partner bevonásában jelentős szerepet játszott a következő üzenetek sikeres közvetítése a Coca-Cola felé: • a projekt kapcsolódik a vállalat saját tevékenységéhez; • a Szabadság-sziget program esetén bizalmat keltett, hogy ezzel a WWF meg tudott nyerni egy uniós pályázatot, azaz volt hozzá az elképzelésen túl komoly természetvédelmi, műszaki, gazdasági terve; • bizalmat keltett, hogy a WWF hozzá tudott tenni más forrásból is, illetve fel tudott mutatni a civil szervezet más támogatókat is; • a program hozadékát a vállalatok nyelvén is megfogalmazták, a Sziget CSR üzenetei pl. a következők voltak: 46
Visszaadjuk „a Dunának a Szabadság-szigetet”, „az ártéri erdőknek az élőhelyet”, „a halaknak az ívóhelyet”, „a helyieknek a kedvelt evezős edzőpályájukat”, „a régió lakosainak pedig megőrizzük a tiszta, egészséges ivóvizet”; • a projekt lehetőséget kínál a vállalat számára a munkatársai bevonására, hisz annál elkötelezettebbek lesznek, minél többen ismerik és szeretik náluk a támogatott projektet és szervezetet. Forrás: WWF Magyarország, www.szabadsagsziget.hu, www.wwf.hu, www.coca-cola.hu
Teljesítményértékelés Mind a célkitűzések meghatározása, mind az előrehaladás folyamatos nyomon követhetősége, mind pedig az eredmények értékelése szempontjából elengedhetetlen fontosságú a mérhetőség. A különböző mutatók, indikátorok alapvetően két szempontból fontosak:
1. Környezeti javulás mérése. 2. Üzleti hasznok mérése
1.
Szervezetünk számára a fő cél, ami miatt egy közös projektben részt veszünk
leggyakrabban az, hogy közvetlenül (például a korábbi energiahatékonyság javulást célzó projekt) vagy közvetve (például részvétel egy vállalati szakemberek számára tartott továbbképzésben) aktív szerepet játsszunk a környezet állapotának javulásában. Akár az adott projekt eredményeinek mérése, akár jövőbeli hasonló projektek megalapozása szempontjából elengedhetetlen, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk a projekt környezeti hozadékáról. 2.
Első nekifutásra gondolkodhatunk úgy, hogy az üzleti hasznok mérésével, mérhetőségével
kapcsolatban fájjon inkább a partnerünk feje, hiszen ebből neki származik haszna, mi inkább csak a környezeti hasznokra koncentrálnánk. Ez a hozzáállás csak részben jogos, hiszen nekünk is messzemenő érdekünk, hogy ki tudjuk mutatni, hogy a projekt a partner számára is jelentős hozadékokkal jár, hiszen ez meggyőző érv lehet a megállapodás létrejötte, a megkezdett projekt sikeres befejezése, sőt a jövőbeli együttműködések megalapozása szempontjából is. A korábbiak 47
során láttuk, hogy a partner számára számos előnyt jelenthet egy közös projekt: költségcsökkenés, piaci pozíciók erősödése, hírnévjavulás, kockázatcsökkentés stb. Talán közhelynek számít, de csak azt tudjuk érdemben befolyásolni, amit mérni is tudunk. Ambiciózus és egyben elérhető célokat akkor tudunk kitűzni, ha a kiinduló állapotot pontosan ismerjük. Képzeljünk el egy civil szervezet és egy nagyvállalat közti együttműködési projektet, ahol az adott civil szervezet a vállalat irodai berendezéseinek energiahatékonysági átvilágításában és energiahatékonyságának javításában működik közre. Kiindulásként persze megfogalmazható olyan cél, hogy javuljon az energiahatékonyság, ambiciózus és ugyanakkor reális célokat viszont akkor tudunk kitűzni, ha egy kezdeti átvilágítás keretében megismertük az egyes berendezések, illetve
a
teljes
cég
energiafelhasználási
mutatóit,
az
egyes
eszközök,
fogyasztók
energiahatékonysági paramétereit stb. Egész mások a reális előrelépési lehetőségek egy alapvetően energiatakarékos, illetve elavult irodai eszközökkel rendelkező vállalatnál. Ennek eldöntéséhez viszont elkerülhetetlen az átvilágítás és néhány mutató kiindulási értékének a megismerése. Hasonlóképpen, az előrehaladás nyomon követése, a részeredmények mérhetősége is feltételezi, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő mutatók. Nemcsak a végső eredményekkel kapcsolatosan érdemes számszerűsíthető mutatókat megfogalmazni, hanem célszerű ezeket lebontani közbülső állomások, mérföldkövek szintjére is. Amellett, hogy például a projekt két éves futamidejének végére az irodai berendezések energiahatékonyságának 30%-os javulását tűzzük ki célul, hasznos részcél lehet például, hogy 6 hónapon belül fejeződjön be az eszközök energetikai átvilágítása, és a leginkább energiapazarlók esetében szülessen javaslat a lehetséges beavatkozásra. Ez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy minél hamarabb fény derüljön arra, ha valami nem a tervek szerint alakul, hiszen a részcélok eredményes teljesítése lelkesítően hat az egész projektcsapatra és így megnöveli a végső siker valószínűségét is. Addicionalitás. Akkor járunk el helyesen, ha a projekt hozzáadott értékét próbáljuk meg mérni, tehát a kiinduló állapot és a cél mellett azt is számszerűsítjük, hogy mi történne beavatkozás nélkül („business as usual” eset). Az előbbi példa esetében bármiféle intézkedés nélkül is várható, hogy a fajlagos energiafelhasználás javulni fog. Törvényszerű, hogy régi fénymásolók, nyomtatók tönkremennek, helyettük újakat vesznek, amelyek korszerűbbek, takarékosabbak. Ha ez önmagában csak csekély mértékben, 5-10%-kal javítja az energiahatékonyságot, egész máshogy viszonyulunk a 30%-os célhoz, mintha ez már nagyjából a „business as usual” esetben is teljesülne. Lehetséges indikátorok. Számos különböző szempont alapján választhatunk mutatószámokat, a teljesség igénye nélkül néhány szempont: 48
Természetes
mértékegységben
mért
vs.
forintosított
mutatók:
a
megtakarított
energiamennyiség (kWh), az így megelőzött CO2-kibocsátás (kg vagy tonna) vs. a realizált energiaköltség-megtakarítás (eFt).
Abszolút vagy relatív mutatószámok: Abszolút mutató például az összes megtakarított energia mennyisége (kWh vagy Ft), ez azonban olyan esetekben nem túl informatív, amikor a vállalati tevékenység jelentősen megváltozik (például egy versenytárs felvásárlásának eredményeként megduplázódik a vállalat mérete), ilyenkor érdemes lehet relatív mutatókat használni, mint például termékegységre jutó energiafelhasználás (kWh/db), vagy árbevétel arányos energiaköltségek (eFt/MFt) stb.
Kvantitatív vs. kvalitatív mutatók: az eddigi példák számszerűsített, kvantitatív mutatókat fogtak át, ugyanakkor a számszerűsíthetőség nem minden esetben lehetséges, amikor szükség van a mérésre. Ilyenkor a minőségi, kvalitatív indikátorok hasznos kiegészítői lehetnek
a
mennyiségi
mutatóknak.
Példa
lehet
erre
az
alkalmazottak
környezettudatosságának mérése, a termékek környezetvédelmi paraméterei, a vállalat egészének környezetvédelmi szempontú külső és belső megítélése stb.
Eredményindikátorok vs. folyamatindikátorok: az eredményindikátorok valamilyen távlati mérce alapján fogalmazhatók meg, például a megtakarított energia mennyisége (kWh); míg a folyamatindikátorok az ennek érdekében tett lépéseket követik nyomon, például átvizsgált irodai eszközök száma (db), arányuk az összeshez képest (%) stb.
A vállalati termelésre vagy a vállalati termékek/szolgáltatások életciklusának egyéb elemeire vonatkozó indikátorok: egy vállalat környezeti hatásai kapcsán sokszor csak a termelési folyamatokra koncentrálunk, például veszélyes hulladék mennyisége (tonna), pedig a hatások jelentős része lehet, hogy nem is itt keletkezik. Egy autógyár esetében valószínűleg sokkal fontosabb a gyártás környezetvédelmi paramétereinél a legyártott autók (mint termék) környezeti hatásai, például CO2-kibocsátás (g/km), vagy az elhasználódás után a hulladék kezelése, például újra nem hasznosított alkatrészek aránya (% vagy tömeg% stb.)
A vállalat alaptevékenységére vagy kiegészítő tevékenységére vonatkozó mutatók: az eddigi, a vállalati alaptevékenységre fókuszáló mutatók mellett szerepelhetnek egyéb, kiegészítő tevékenységet mérő indikátorok (például egy vállalati forrásból finanszírozott közösségi projekt eredményeként hogyan változott a helyi lakók környezeti tudatossága, hány tonna hulladékot gyűjtöttek össze egy megadott területről stb.).
49
A leginkább megfelelő mutatók minden esetben mások, a következőkben néhány lehetséges területet tekintünk át, amelyek ötletet adhatnak az egyes projektek környezetvédelmi és üzleti hasznainak méréséhez.
3. táblázat. Az együttműködés környezeti előnyeinek mérése. Környezeti hatás
Mit érdemes mérni? (néhány példa)
Káros kibocsátások, hulladékok Üvegházhatású gázok kibocsátása a különböző folyamatok, illetve életciklus fázisok során (nyersanyag kitermelés, beszerzés, gyártás, használat, hulladékká válás), pl. CO2Üvegházhatású gázok egyenértékben Tevékenység, termékek karbon lábnyoma Összes kibocsátott hulladék mennyisége Veszélyes/nem veszélyes hulladék mennyisége
Hulladékok
Hulladék kibocsátás az egyes folyamatok szintjén Hulladékok kezelése (az egyes kezelési módok, például újrahasznosítás, energetikai hasznosítás stb. részaránya) Csomagolóanyagok használata Hulladékok egészségügyi, élővilágra gyakorolt és esztétikai hatásai
Egyéb emissziók (levegőbe, vízbe, talajba)
Emissziók nagysága Veszélyes vagy valamilyen egyéb szempontból kiemelt kibocsátások nagysága Legfontosabb emissziók az egyes folyamatok, illetve életciklus fázisok (nyersanyag kitermelés, beszerzés, gyártás, használat, hulladékká válás) szintjén Emissziók egészségügyi, élővilágra gyakorolt és esztétikai hatásai
Természeti erőforrások felhasználása Összes felhasznált nyersanyag mennyisége Folyamatok anyag hatékonyságának (beszerzés, gyártás, szállítás stb.) Nyersanyagok
Termék anyagintenzitása Anyagtakarékos eljárások, tisztább technológiák alkalmazása
Fel nem használt nyersanyagok aránya/Selejtarány Összes felhasznált energia mennyisége Energia
Folyamatok energiahatékonyságának (beszerzés, gyártás, szállítás stb.) Termék energiahatékonysága
50
Környezeti hatás
Mit érdemes mérni? (néhány példa) Energiatakarékos megoldások alkalmazása
Veszélyes anyagok felhasználása az egyes életciklus fázisokban (nyersanyag kitermelés, gyártás) Veszélyes anyagok
Felhasznált veszélyes anyagféleségek száma Veszélyes anyagok kiváltása
Veszélyes anyagokat tartalmazó termékek egészségügyi hatásai Közvetett környezeti hatások Beszállítók, szerződéses partnerek környezeti teljesítményének javulása (például a megnövekedett vállalati elvárások eredményeként) Versenytársak környezetvédelmi gyakorlatának változása, jó környezeti gyakorlatok terjedése az iparágban Tovagyűrűző hatások az érintettek körében
Munkatársak környezettudatosságának változása Fogyasztók által generált környezeti hatások Helyi közösség tagjainak környezettudatossága, környezetvédelmi aktivitásuk Szélesebb körű közvélemény (például egy-egy nagyobb szabású kezdeményezés eredményeként) környezettudatossága
4. táblázat. Az együttműködés üzleti előnyeinek mérése. Üzleti előny
Mit érdemes mérni? (néhány példa)
Költségek
Nyersanyagok
Felhasznált anyagok költsége Megvásárolt, de fel nem használt anyagok költsége, selejttel kapcsolatos költségek Szállítási költségek Felhasznált energia költsége
Energia
Energia költség energiaféleségenként, illetve tevékenységenként Energiahordozókkal kapcsolatos adók/díjak
Hulladékok, emissziók
Tőkeköltségek, biztosítási díjak
Hulladékkezelési költségek Szennyvízkezelés, illetve egyéb kibocsátások ártalmatlanításának költségei CO2-kvóta vásárlásának költsége Környezetvédelmi adók/díjak (pl. környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj stb.) Forráshoz jutás költsége (csökkenő kockázatok miatt kedvezőbb lehet, illetve tudatos befektetők érdeklődését felkeltheti) 51
Üzleti előny
Adminisztráció
Mit érdemes mérni? (néhány példa) Biztosítási díjak (csökkenthetnek a jobb környezeti teljesítmény következtében) Környezetvédelmi engedélyek megszerzésének költsége Veszélyes anyagok nyilvántartásával, adminisztrációjával kapcsolatos közvetlen költségek Környezetvédelemmel kapcsolatos adminisztráció miatt kieső munkaidő költsége, engedélyeztetés miatt kieső idő költsége Egyéb adminisztrációs költség
Bevételek Meglevő termékek árbevétele Eladások
Új, esetleg „zöld” termékek árbevétele CO2-kvóták eladásából származó árbevétel Piaci részesedés a főbb piacokon
Piaci pozíció
Új termékek száma Új piacokra való belépések száma
Hírnév Fogyasztói megítélés Munkatársak általi megítélés Vállalati image
Díjak, médiabeli szereplés Beszállítókkal való kapcsolat Helyi közösségek általi megítélés
Termék
Márkaérték (brand value) Termék fogyasztói, illetve egyéb minősítő szervezetek általi megítélése Termékkel kapcsolatos média figyelem
Kockázatok Kártérítések várható értéke Jövőbeli költségek
Kármentesítési költségek várható értéke Bírságok, büntetések várható értéke
Kockázatmenedzsment
Baleseti kockázat nagysága Termékkel kapcsolatos kockázatok (pl. visszahívási kötelezettség)
Példa: Környezeti innovációk teljesítményértékelése Hibridhajtású teherautók kifejlesztése Résztvevő felek: Environmental Defense Fund (környezetvédő civil szervezet), FedEx Express (szállítmányozó vállalat) 52
Az áruszállításban a közúti szállítás szinte egyeduralkodóvá válása számos negatív környezeti hatással jár. Különösen igaz ez a városi árufuvarozásra, ahol a kis szállítási távolságok miatt a teherautók dízelmotorainak gyakori leállítása és újraindítása tovább rontja a fajlagos légszennyezési mutatókat. Az Environmental Defense Fund és a FedEx Express 2000-ben induló együttműködési megállapodása az árufuvarozás környezeti hatásainak csökkentését tűzte ki célul. A közúti fuvarozás során olyan meghajtási módok gyakorlati alkalmazását kívánták megvalósítani, amely jelentős mértékben csökkenti a károsanyag-kibocsátást, ugyanakkor javítja az üzemanyag felhasználás hatékonyságot. A környezetvédő szervezet fő célja az volt, hogy egyrészt egy fuvarozó nagyvállalat környezetszennyezése csökkenjen, másrészt az így szerzett tapasztalatokat a teljes iparágban fel lehessen használni. A választás a dízel-elektromos hibridhajtás tesztelésére esett. Mivel ez egy meglehetősen kiforratlan technológia, nemcsak beszerezni kellett a teherautókat, hanem jelentős fejlesztési feladatokat is meg kellett oldani. A gyártók felé jelentős motivációt jelentett, hogy a FedEx Express-nek csak a kiszemelt közepes méretű teherautó kategóriában 30.000 járműve van, amelyeket siker esetén középtávon dízel-hibridekre cserélne. Az Environmental Defense Fund fő feladata volt a környezeti teljesítmény értékelésére vonatkozó keret kidolgozása, amellyel az egymással versengő gyártók ajánlatait össze tudta hasonlítani a FedEx. Végül az Eaton Corporation-t választották, hogy legyártsa az első 20 dízel-elektromos hibrid hajtásláncot. Azonos menetteljesítmény mellett az új teherautók üzemanyag-hatékonysága 30%-kal javult (CO2-kibocsátása ugyanolyan mértékben csökkent), a szmog kialakulását okozó szennyezőanyagok kibocsátása átlagosan 65%-kal, a koromkibocsátás 90%-kal csökkent. Mivel azonban a dízel és a hibridtechnológia külön-külön is drága, az előállítási költségeket még nem sikerült a kívánt szintre szorítani. A kísérleti felhasználás ugyanakkor hozzájárulhat a fejlesztések folytatásához. Forrás: GEMI, EDF [2008], www.fedex.com, www.edf.org
Kommunikáció A megfelelő kommunikáció fontosságát sokszor alábecsülik, pedig az egyik legfontosabb motorja az elvárt eredmény elérésének. Az együttműködés sikere szempontjából két szintjét különböztethetjük meg:
1. Együttműködő felek közötti kommunikáció a projekt során 2. Eredmények kommunikálása a külvilág felé
53
1.
Már rögtön a projekt elején elengedhetetlen, hogy minden együttműködő fél egyértelműen
megfogalmazza a partnerek (és saját maga) számára, hogy mit szeretne elérni. Ez egyrészt pontosan kijelöli az együttműködés kereteit, másfelől a többi fél számára is segítséget nyújt, hogy egymás fejével is tudjunk gondolkodni. Projektenként és partnerenként eltérő, hogy milyen kommunikációs csatornákat használnak, de a kezdeti elvárásokat mindenképpen érdemes írásban is rögzíteni (ez lehet az együttműködési megállapodás része vagy történhet egyéb feljegyzés formájában). Néhány kérdés, amire választ kell tudnunk adni: A partnerek számára nyilvánvalóvá tettük a legfontosabb céljainkat? Tudomásukra hoztuk-e, hogy melyek azok, amelyek elérése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a projektet sikeresnek tekintsük? Maradt-e ennek valamilyen írásos nyoma? Az együttműködésnek lehetnek olyan szakaszai, amikor a felek napi szinten együtt dolgoznak (például egy vállalati továbbképzés oktatási időszakában), más esetben inkább önálló háttérmunka folyik (tananyagfejlesztés, egyéb háttéranyagok készítése). Ez utóbbi szakaszban is mindenképpen ajánlott rendszeres időközönként munkamegbeszéléseket tartani (ez történhet személyesen, vagy egyéb telekommunikációs csatornán keresztül). A folyamatos kapcsolattartás lehetőséget ad, hogy a felek gyakori visszacsatolást adjanak egymásnak a munka menetével kapcsolatban, az esetleges eltérő vélemények, félreértések hamar napvilágra kerüljenek, amikor még könnyű korrigálni. A személyes találkozás fontosságát sokszor alábecsülik: amennyiben megoldható, néhány hetente érdemes a projektcsapatoknak személyesen is megvitatni a projekt állását. A megbeszélésekről érdemes feljegyzéseket készíteni, és ezt a résztvevők között köröztetni: gyakran előfordul, hogy szóban mindenki egyetért, de aztán később mindenki máshogy emlékszik. A megbeszélt határidőket, feladatokat, felelősöket mindenképp szerepeltetni kell a feljegyzésekben. 2.
Egy együttműködési projekt sikerének alapvető feltétele, hogy az eredmények eljussanak a
megfelelő érintettekhez. Ez nemcsak a projekt lezárulta után fontos, hanem menet közben, illetve az egyes mérföldkövek kapcsán is. Az eredmények kommunikálásának néhány lehetséges formája: 3.
sajtóközlemények (kezdésről, fontosabb mérföldkövekről, végeredményekről);
konferenciák, workshopok szervezése, ahova a média képviselőit is meghívják;
nyomtatott kiadványok, útmutatók, műhelytanulmányok, brosúrák;
az együttműködő felek honlapján projektismertető, előrehaladás nyomon követése, esettanulmányok, videók stb.;
54
jelentések a szponzorok, illetve egyéb, forrást biztosító szervezetek vagy személyek felé (különösen, ha a felhasznált források egy részét szervezetünk biztosította);
a projekt jellegétől függően különböző érintett csoportok megszólítása (vállalati alkalmazottak, helyi lakóközösségek, lehetséges jövőbeli együttműködő partnerek stb.);
vállalati partner ösztönzése, minél több kommunikációs csatorna igénybe vételére (felsoroltakon túl környezeti jelentések, társadalmi beszámolók stb.).
Érdemes lehet már az együttműködés kezdeti szakaszában létrehozni egy tervet az eredmények kommunikálására (disszeminációs terv).
A jó kommunikáció jellemzői:
hiteles/őszinte,
megalapozott
(megfelelő
adatokkal,
információkkal
alátámasztott
(lásd.
a
Teljesítményértékelésről szóló részt),
könnyen érthető (nem szakemberek számára is),
kiegyensúlyozott (nemcsak a sikerekre, hanem az esetleges nehézségekre, további teendőkre is kitér).
Példa: Kommunikáció Zöld villamosenergia piac kialakítása Résztvevő felek: World Resources Institute (környezetvédelmi civil szervezet), vezető amerikai és európai vállalatok A World Resources Institute környezetvédő szervezet és a résztvevő vállalati partnerek közös célja, hogy a nagy energiafelhasználó vállalatok energiabeszerzési tapasztalatait és politikáját összehangolva piacot teremtsen a zöld villamos energia számára. Résztvevő vállalatok például a Dow Chemicals, Johnson & Johnson és a Starbucks. A résztvevők 2010-re 1000 MW-os kapacitásnak kívánnak piacot biztosítani. A World Resources Institute (WRI) koordinátor szerepet lát el, megpróbálja összekötni a zöld energiapiac kínálati oldalát a nagy felhasználókkal. Ehhez folyamatos piacelemzést végez, minél több olyan megoldást próbál felkutatni, amely akár helyszíni előállítás révén, akár a villamosenergia hálózaton keresztül alkalmas lehet ipari, illetve kereskedelmi felhasználásra. 55
A projekt sikerével kapcsolatban a WRI részéről kiemelt fontosságú a projektpartnerek közötti folyamatos kommunikáció. A vállalati partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás mellett rendszeresen publikálják a Corporate Guide to Green Power Markets (zöld villamosenergia-piaci vállalati útmutató) sorozatot, amelyben a legújabb elérhető innovatív megoldásokról adnak hírt. Emellett nagy súlyt helyeznek a hatóságokkal és egyéb energiapolitikai döntéshozókkal való kapcsolattartásra, ami hozzájárulhat a vállalatok nagyobb arányú zöld villamosenergia felhasználásához. Forrás: GEMI, EDF [2008], www.thegreenpowergroup.org
Példa: Kommunikáció, illetve az eredmények szélesebb körű hasznosításának megalapozása Az együttműködés egy mélyebb dimenziója – ipari szimbiózis Résztvevő felek: International Synergies Ltd. (Egyesült Királyság), Iparfejlesztési Közalapítvány, számos nemzetközi és több hazai nagyvállalat, valamint kis- és középvállalkozások „Ami hulladék vagy ki nem használt erőforrás az egyik szervezetnek, az bemeneti nyersanyagforrás lehet egy másiknak.” Ez a Nemzeti Ipari Szimbiózis Program (National Industrial Symbiosis Programme – NISP) mottója, mely a fenntartható termelés egyik úttörő szemléletű megvalósulása. A NISP egy olyan innovatív üzleti modell, mely gazdasági előnyökkel jár tagjai részére, és ezzel egyidejűleg pozitív hatású a környezetre és a társadalomra. Az ipari szimbiózis elméletének és gyakorlatának élvonalában működve a program segíti a cégeket abban, hogy más szemmel tekintsenek a felhasznált erőforrásokra. A projektet Magyarországon az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) koordinálja, és több tucat vállalkozással vette fel a kapcsolatot, hogy aktívan vegyenek részt a projektben és regisztráljanak a projekt adatbázisába. Az adatbázis a regisztrált cégek azon adatait tartalmazza, milyen erőforrások jelennek meg a bementi és a kimeneti oldalon. Ezek alapján a koordinátor az együttműködés kezdeményezőjeként – és a pártatlanság garanciájaként – kapcsolatba hozza egymással a szinergia potenciális résztvevőit. A NISP előnyei: – a káros környezeti hatások jelentős csökkenése érhető el, – a partnerségben (szimbiózisban) részt vevő vállalatok csökkenthetik a költségeiket, mind a ki vagy fel nem használt erőforrásokat felajánló, mind a felhasználói oldalon. Kiemelendő hatás még a vállalatok és kutatóintézetek közötti potenciális fejlesztési, innovációs együttműködés, melynek célja az erőforrások hatékonyabb felhasználása. Forrás: www.nisp.hu, www.ifka.hu, www.nisp.org.uk
56
További együttműködés megalapozása/Újabb partneri kapcsolatok kialakítása A projekt lezárásának nem feltétlenül kell az együttműködés végét is jelenteni. Éppen ellenkezőleg, egy sikeres közös projekt még számos jövőbeli lehetőséget tartogat az együttműködő felek számára.
Kapcsolat fenntartása Ha az együttműködés mindkét fél számára pozitív eredménnyel zárul, érdemes keresni a további együttműködési lehetőségeket. Ez akár történhet úgy is, hogy a projekt végeztével a felek együtt áttekintik, milyen irányban lehetne folytatni az együttműködést (például egy sikeres energiahatékonysági átvilágítás után logikus irány lehet a nyersanyag felhasználás áttekintése, vagy az energiafelhasználás auditjának kiterjesztése a vállalat egyéb telephelyeire vagy akár az ellátási lánc más tagjaira, például a beszállítókra). A legtöbb esetben ugyanakkor nincs lehetőség az azonnali folytatásra (pénz, idő vagy egyéb erőforrások hiánya miatt), de attól még érdemes tartani a kapcsolatot. Erre több lehetőség is kínálkozik: meghívhatjuk például korábbi partnerünket szervezetünk éves konferenciájára, vagy a témába vágó egyéb rendezvényünkre. Amellett, hogy sokkal hitelesebb, ha ő számol be az együttműködés eredményeiről, mintha saját magunk tennénk, korábbi együttműködő partnerünkben erősíti azt a tudatot, hogy számon tartjuk, és bízunk benne, hogy ő is számít ránk a jövőben. Apró pozitív gesztus lehet, ha bármilyen későbbi kiadványunkat, amiben megemlítjük a közös projektet (vagy ha eljut hozzánk bármilyen kiadvány, amiben szerepel az adott projekt), korábbi partnerünknek is mellékeljük.
Példa: Kapcsolat fenntartása Eurázsiai hód visszatelepítése Magyarországon Résztvevő felek: WWF Magyarország és az OBI Hungary Kft. A barkácsáruház korábbi logójában szereplő hód megmentése mindkét fél számára elismert sikertörténet. A WWF Magyarország az OBI támogatásával 1996-ban indította el Magyarország első sikeres emlős-visszatelepítési programját. A visszatelepítések célja az volt, hogy az eurázsiai hód, amely a 19. században több mint egy évszázadra eltűnt Magyarországról, ismét része legyen a hazai, ártéri élővilágnak Az OBI elkötelezett támogatása keretében tíz év alatt csaknem 100 millió forintot fordított a programra. Ennek a segítségnek, valamint a hazai szaporulatnak és a környező 57
országokból történő természetes bevándorlásnak köszönhetően jelenleg több mint 500 hód él Magyarországon. Az OBI és a WWF együttműködésének része, hogy az OBI áruházakban tartott hódismereti órák keretében az általános iskolai diákokat is megismertetik a hódok életmódjával, ezen keresztül pedig a vizes élőhelyek és a természetvédelem fontosságával. Az órák a környezeti nevelési célon túl lehetőséget adnak a vállalatnak, hogy minden városban bemutathassa társadalmi elkötelezettségét, hisz több mint 20 településen az évek során körülbelül 15.000 diák vett részt a hódórákon. Az együttműködés sikerét jól példázza, hogy az OBI azóta is részt vesz a programban, hogy a hód már nem szerepel a logójában. Az OBI a hódprogram támogatásával a hazai vállalati-civil együttműködések között kiemelkedő módon, hosszú távú elkötelezettséget vállalt, amiért elnyerte a Magyar PR Szövetség CSR Best Practice díját. Forrás: WWF Magyarország, www.wwf.hu, www.obi.hu
Az eredmények szélesebb körű hasznosításának megalapozása A korábbi partnerrel való ismételt együttműködésen túl számos lehetőség van arra, hogy az elért eredményeket szélesebb körben is hasznosíthassuk. Néhány lehetőség a teljesség igénye nélkül:
Hasonló projekt megismétlése más szervezettel való együttműködés keretében. Itt nemcsak „mechanikusan”, referenciaként használhatjuk fel az előző projektünket (bár ez már önmagában is hasznos lehet), hanem ténylegesen hasznosíthatjuk az ottani tapasztalatainkat (ha esetleg ott új módszertant próbáltunk ki, némileg új szervezeti kultúrát, döntéshozatali mechanizmust stb. ismertünk meg).
Korábbi vállalati együttműködéseink tapasztalatait felhasználva oktatási anyagokat dolgozhatunk ki, amelyeket konferenciákon, workshopokon, vállalati tréningeken vagy továbbképzéseken is felhasználhatunk. Természetesen az ilyen irányú felhasználási lehetőséget korábbi partnerünkkel egyeztetni kell, de megfelelő előkészítéssel jó lehetőség van erre. Ne feledjük, hogy sok esetben partnerünk is érdekelt a minél nagyobb nyilvánosságban, képviselői akár még meghívott előadóként vagy egyéb közreműködőként is közreműködhetnek a jövőben.
Példa: Az eredmények szélesebb körű hasznosításának megalapozása, illetve kommunikáció Klímaváltozással kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala 58
Résztvevő felek: Carbon Disclosure Project titkárság (Egyesült Királyság), Iparfejlesztési Közalapítvány, számos nemzetközi és több hazai nagyvállalat (például: MOL Nyrt., Magyar Telekom Nyrt., Richter Gedeon Nyrt.) A 2000 óta futó Carbon Disclosure Project alapcélja, hogy minél szélesebb körű tudásbázist építsen ki a klímaváltozás üzleti szférára gyakorolt hatásairól, különös tekintettel az üzleti kockázatokra és lehetőségekre. Cél emellett egy minél szélesebb adatbázis létrehozása, amely a fejlett világ nagyvállalatainak az üvegházhatású gázkibocsátásait, és így a klímaváltozáshoz való hozzájárulását tartalmazza. Az adatbázis elsősorban a résztvevő szervezetek, illetve a befektetők számára kínál viszonyítási alapot (benchmarkot), de a program és az összegyűjtött információ/tudásanyag több eleme a szélesebb nyilvánosság részére is hozzáférhető. 2010-ben a fejlett világ 60 országából több, mint 3000 nagyvállalat szolgáltatott információt az üvegházgáz kibocsátásáról és a klímastratégiájáról. A Carbon Disclosure Project-et a Közép-Kelet-Európai régióban az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) koordinálja, melynek eredményeként összesen 100 régióbeli nagyvállalattal vették fel a kapcsolatot. A magyarországi együttműködő partnerek például a MOL Nyrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. A projekt hozadéka a befektetők számára, hogy pontosabb információt kapnak a résztvevő vállalatok környezeti teljesítményéről. A vállalatok számára a más vállalatokkal, illetve az iparági átlaggal való összehasonlíthatóság jó viszonyítási pontot kínál, illetve hasznosítható információkhoz jutnak, melyet a stratégiai tervezésben használhatnak fel. Emellett a projektben való részvételt és a környezetért vállalt elkötelezettséget a marketing stratégiájukban is felhasználhatják. A CDP és egyéb hasonló programok nyilvánosságra kerülő információi eredményeként a klímaváltozás hatásai, veszélyei és lehetőségei egyre jobban beépülnek a vállalati és a társadalmi közgondolkodásba. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a jó környezeti teljesítmény, illetve a klímaváltozás megfelelő vállalati kezelése egyre inkább vállalati versenytényező legyenek, amit a befektetők és a piac díjaznak, elmaradásuk esetén pedig büntetnek. Forrás: www.cdproject.net, www.ifka.hu
59
A civil szervezetek munkájának gyakorlati tapasztalatai A projekt során nemzetközi és hazai gyakorlati példák bemutatásán kívül igyekeztünk feltérképezni, hogy az érintett felek – elsősorban a civil szervezetek és a vállalkozások – képviselői hogyan értékelik a civil-vállalati együttműködés lehetőségeit.
Gyakorlati vizsgálataink során összesen három pillérre támaszkodtunk:
1. kérdőíves felmérés a hazai kis- és közepes vállalatok körében, 2. kérdőíves felmérés a hazai civil szervezetek körében, 3. workshop és vitafórum szervezése civil, vállalati és akadémiai szakemberek részvételével.
Kérdőíves felmérés a kis- és közepes vállalkozások körében A kutatás háttere A kis- és közepes vállalatok körében végzett kérdőíves felmérés egy nagyobb kutatás része volt, amelynek célja a vállalkozások társadalomban betöltött szerepének, társadalmi és környezeti felelősségének feltérképezése volt.
A kérdőív az alábbi területekre vonatkozóan tartalmazott kérdéscsoportokat:
a vállalkozások állásfoglalása a társadalomban betöltött szerepükről, felelősségéről;
a vállalkozások környezetvédelmi gyakorlata, alkalmazott környezetirányítási eszközök;
a vállalkozások környezetvédelmi intézkedései, innovációi és környezeti teljesítménye;
a vállalkozásoknak a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos attitűdje, illetve az ezen a területen alkalmazott eszközeik;
általános vállalati jellemzők, háttér-információk.
A kérdőív az interneten került lekérdezésre, 2010 nyarán a magyarországi és az Egyesült Államokbeli kis- és közepes vállalatok körében (a kutatás ez utóbbi része a Rochester Institute of Technology-val történő együttműködés keretében történt). Az USA-beli minta is hasonló 60
kérdéseket tartalmazott, de az adatok, illetve az eredmények a tanulmány elkészítésének időpontjában sajnos még nem álltak rendelkezésre.
A kérdőív szöveges változata az 1. mellékletben található meg. A kérdőív egy nagyobb témát ölelt fel, így a civil-vállalati együttműködés vizsgálata során csak az ide vonatkozó információkat fogjuk bemutatni. A kérdőív nagyobb részének feldolgozása egyéb tanulmányainkban található meg.
A minta jellemzői Az internetes adatfelvétel során a kérdőívet összesen 10000 magyarországi, nagyrészt kis- és közepes vállalathoz juttattuk el 2010 nyarán A mintavétel véletlen módon történt (a 2009-ben legalább 100000 Ft-os árbevételt elérők körében). A válaszadás önkéntesen történt az interneten, a Survey Monkey szoftver segítségével.
A résztvevő vállalkozásoktól összesen 302 értékelhető módón kitöltött kérdőívet kaptunk vissza.
A válaszadó vállalkozások létszám szerinti megoszlását a 2. ábra szemlélteti. Látható, hogy a válaszadók körében a mikro- és kisvállalatok voltak többségben (összesen a válaszadók mintegy 80%-a), ugyanakkor a valóságban ezeknek a csoportoknak még nagyobb az aránya, így relatív módon a mintában alulreprezentáltak.
61
40
30
20
10
létszám
0 1-10
11-50
51-100
101-250
251-500
501-
2. ábra: A válaszadó vállalatok megoszlása a foglalkoztatottak számának alapján (%-ban).
70 60
59,2 %
50 40 30
24,6 % 16,2 %
20 10
egyéb termelő vállalat
kereskedelem
háztartások
3. ábra: A válaszadó vállalatok megoszlása a termékeik/szolgáltatásaik elsődleges vásárlói alapján (%-ban).
A 3. ábra alapján látható, hogy a válaszadók jelentős része (mintegy 60%-a) egyéb termelő vállalkozások számára értékesít. A mintában szereplő vállalatok körülbelül hatoda elsősorban kereskedelmi vállalkozásoknak, mintegy negyede pedig főként háztartásoknak adja tovább termékeit/szolgáltatásait.
62
70 59,7 %
60 50 40 30 20
15,9 %
15,0 % 9,4 %
10
helyi
hazai
regionális
globális
4. ábra: A vállalkozások megoszlása a termékeik/szolgáltatásaik elsődleges piaca szerint (%ban).
A 4. ábra alapján az látszik, hogy a válaszadók kisebb része (16%-a) leginkább a helyi piacokon van jelen. Jelentős részük (60%) főleg a magyarországi piacon értékesít. Összesen negyedük koncentrál a külföldi piacokra, kisebb részük a hazai piac mellett a környező országokra (9%-uk), nagyobb részük (15%) pedig a globális piacra.
Az 5. ábraés a 6. ábra a válaszadók piaci eredményének alakulásáról adnak áttekintést.
37,7 %
40 35 30 25 20
21,2 %
21,2 %
16,0 %
15 10 3,9 %
5
Jelentősen csökkentek
Csökkentek
Nem változtak
Nőttek
Jelentősen nőttek
5. ábra: A válaszadók megoszlása az utolsó 3 év eladásainak alakulása szerint (%-ban).
63
Az adatokat szemlélve szembetűnőek a legutóbbi évek kedvezőtlen makrogazdasági fejleményei. Az utóbbi három évben (tehát 2007 és 2010 között) a válaszadók több, mint felénél (összesen 54%ánál) csökkentek az eladások. 21 %-uknál nem változtak az eladások, míg összesen 25%-uknál sikerült azokat általában kismértékben, néhány esetben pedig jelentősen növelni.
60 48,7 %
50 40 30 19,8 %
20 10
15,1 % 9,5 %
6,9 %
Jelentős veszteség
Veszteség
Nullszaldó
Alacsony profit Jelentős profit
6. ábra: A válaszadók megoszlása az utolsó 3 év üzleti eredményeinek alakulása szerint (%ban).
A vállalkozások nyereségességét illetően szintén tetten érhetők az utolsó évek kedvezőtlenebb gazdasági fejleményei, ha nem is akkora mértékben. A legutolsó három év átlagában a válaszadók 22%-a volt valamilyen mértékben veszteséges, további 20%-uknál a bevételek éppen hogy csak fedezni tudták a kiadásokat. Körülbelül a felük ért el kisebb, további 10%-uk pedig jelentős nyereséget.
A 7. ábra azt foglalja össze, hogy a válaszadó vállalkozások hogyan értékelték tevékenységük negatív környezeti hatásait. A válaszok alapján elmondható, hogy a vállalkozások, talán a méretükből fakadóan, a legtöbb esetben és a legtöbb környezeti elemet illetően jelentéktelen vagy maximum mérsékelt hatást tulajdonítanak a tevékenységüknek. Mérsékelt hatásokat is leginkább a természeti erőforrások felhasználása (nyersanyagok, energia, víz stb.), illetve a szilárd hulladékok keletkezése jelent, az esetek 53, illetve 57%-ában. A többi környezeti elem esetén a válaszadóknak csupán negyede-harmada lát bármilyen lehetséges negatív hatást. A vizsgált környezeti elemektől függetlenül a jelentősnek tekintett hatások részaránya nagyon alacsony, még a baleseti kockázatok esetében is csak 6,6%-os. 64
0%
20%
Természeti erőforrások használata
40%
60%
41,8
Szilárd hulladékok
80% 53,2
38,3
100% 5,0
56,9
4,8
Szennyvíz
71,5
25,8
2,7
Helyi légszennyezés
70,6
27,1
2,3
Globális légzennyezés
71,6
26,8
1,6
Talajszennyezés
89,6
Komoly baleseti kockázat
nincs
58,6 mérsékelt
8,2 2,2 34,8
6,6
jelentős
7. ábra: A válaszadó vállalatok lehetséges negatív környezeti hatásai az egyes területeken (%ban).
Az elemzés eredményei A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a válaszadók szerint milyen szerepet tölthetnek be a civil szervezetek a vállalati szféra zöldülési, környezettudatosabbá válási folyamatában általában, illetve milyen a súlyuk a magyarországi gyakorlatban. A vizsgált öt különböző területből három „hagyományos” civil tevékenységi kört jelent, amelyeken keresztül közvetve – más érintett csoportra hatva – próbálják díjazni a jó környezeti teljesítményt, a rosszat pedig büntetni. Ezek a területek:
felelőtlen, szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása,
részvétel a jogszabályalkotásban,
fogyasztói tudatosság növelése.
Emellett két olyan területet is megvizsgáltunk, ahol a civil szervezetek közvetlenül, a vállalatokkal való együttműködés keretében fejthetnek ki hatást. Ez esetben úgy érhető el javulás a vállalatok környezeti tevékenységében, hogy abból nekik is közvetlen előnyük származik:
65
vállalatokkal közös környezetvédelmi projektek,
vállalati szakemberek képzése.
Az egyes részterületek mellett a civil szféra összesített hatásának megítélésére is rákérdeztünk. A következő diagramok a vállalati válaszok megoszlását mutatják be.
66
Felelőtlen, szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása, (N=246)
% 60
% 48,0
50
Vállalatokkal közös projektek (N=246)
60 50
40
40
30 20 10
8,1
10,6
1
2
14,6
30
18,7
0
26,7
3
4
28,4
14,0
20 10
27,2
3,7
0 3
4
semennyire
5
1
nagyon
semennyire
Részvétel a jogszabályalkotásban (N=241)
%
%
60
60
50
50
40 30
23,7
20
29,0
28,2
Vállalati szakemberek képzése (N=243)
40 20
12,9
10
0
5 nagyon
30
6,2
10
2
28,0
29,2
29,6
3
4
5
9,9 3,3
0
1
2
3
4
semennyire semennyire
5
Fogyasztói tudatosság növelése (N=245)
%
1
2
nagyon
% 60,8
60
Civil szektor munkája összességében (N=243)
60 50
50
40
40 25,3
30 20
30 20
10,6
10
1,2
2,0
1
2
29,2
10
33,3 24,3
11,9 1,2
0
0 semennyire
3
4
5 nagyon
1 semennyire
2
3
4
5 nagyon
8.-9.-10.-11.-12.-13. ábrák: Mennyire járulhat hozzá a civil szektor a vállalatok környezettudatosabbá válásához a különböző területeken, illetve összességében? (Válaszok megoszlása %-ban).
A civil szektor lehetséges szerepét a válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhették (1 – az adott területen a civil szervezetek semmilyen hatást nem gyakorolnak; 5 – a civilek hatása nagyon erős lehet).
67
A válaszok alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalatok képviselői az összes vizsgált területen pozitívan ítélték meg a civilek lehetséges szerepét. A legnagyobb lehetőséget a fogyasztói tudatformálásban („nagyon - 5” válaszok aránya 61%, a közepesnél kisebb lehetőségekre utaló, azaz 1 v. 2-es választ adók aránya összesen csak 3,2%), illetve a szennyező, felelőtlen vállalatok elmarasztalásában, bojkottálásában („nagyon - 5” válaszok aránya 48%, a közepesnél kisebb lehetőségekre utaló 1 v. 2-es választ adók aránya 18,7%) betöltött szerepüknek tulajdonítanak. Mivel talán a civil szektor munkáját illetően talán ez a két legismertebb terület a köztudatban, ezek lehetőségeinek pozitív megítélése előrevetíti a civilek össztevékenységében rejlő potenciál pozitív megítélését is.
A válaszadók a civilek szerepét a vállalatok tevékenységének zöldítésében a többi részterületen is pozitívan ítélik meg. Az pozitív (4-es, 5-ös) válaszok aránya 55 és 60%, míg a negatív (1-es vagy 2-es) válaszok aránya 10 és 20% között mozog. Fontos kiemelni, hogy a pozitív értékelés a civilvállalati együttműködés különböző formáira (közös projektek, illetve a civilek részvétele a vállalati szakemberek továbbképzésében) is érvényes.
A civilek magyarországi gyakorlatban betöltött szerepének értékelését a következő ábrák foglalják össze:
%
Felelőtlen, szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása, (N=241)
%
60
60
50
40 24,5
46,3
50
39,4
40 30
Részvétel a jogszabályalkotásban (N=240)
30
21,6
20
8,7
10
27,9 16,3
20 5,8
0
7,5
10
2,1
0 1 semennyire
2
3
4
5
1
nagyon
semennyire semennyire
2
3
4
5 nagyon
68
%
Fogyasztói tudatosság növelése (N=237)
%
60
60
50
50 36,7
40
36,3
40
30
30
20
20
10,1
10,1
10
6,8
0 1
34,7 22,5 11,4
10
2
3
4
2,5
5
1
nagyon
semennyire
Vállalatokkal közös projektek (N=238)
%
60
60
50
50
40
28,8
0 semennyire
%
Vállalati szakemberek képzése (N=236)
34,9
39,1
30
3
4
5 nagyon
Civil szektor munkája összességében (N=233) 53,2
40
6,3
10
25,8
30
17,2
20
2
20 2,5
0
12,0 5,2
10
3,9
0 1 semennyire
2
3
4
5 nagyon
1
2
3
semennyire
4
5 nagyon
14.-15.-16.-17.-18.-19. ábrák: Mennyire járul hozzá a civil szektora A MAGYARORSZÁGI GYAKORLATBAN a vállalatok környezettudatosabbá válásához a különböző területeken, illetve összességében? (Válaszok megoszlása %-ban).
Az ábrák alapján a magyarországi gyakorlat megítélése jelentősen eltér az elvi lehetőségektől, a civilek szerepét a vállalatok e tekintetben meglehetősen negatívnak ítélik meg.
A legtöbb részterületet illetően a vállalatok 65-75%-a szerint a civil szektor a közepesnél gyengébb eredményt ér el (25-35%-uk szerint pedig tevékenységük semennyire nem járul hozzá a vállalatok környezettudatosabbá válásához). Egyedül a civilek fogyasztói tudatformálásban betöltött szerepét ítélik meg kicsit kevésbé negatívan (46%, illetve 10%). A civilek teljesítményét a válaszadók mindössze 9-17%-a gondolja közepesnél erősebbnek a különböző részterületeken.
Ezek alapján nem meglepő, hogy a civil szektor munkáját összességében is viszonylag negatívnak értékelik a válaszadók: a civil szektor szerepe a vállalatok zöldülésében 65%-uk szerint a közepesnél gyengébb és csak mindössze 9%-uk szerint erősebb.
69
A 20. ábra a két kérdéscsoportra adott válaszok átlagértékeinek összehasonlítását tartalmazza.
5 4 3
4,4 3,9
2,3
3,7
3,6
3,6
3,7
2,7 2,1
2,0
2,2
2,4 Elvi hozzájárulás
2
Civil szektor összességében
Vállalati szakemberek képzése
Vállalatokkal közös projektek
Fogyasztói tudatformálás
Részvétel a jogszabályalkotásban
Felelőtlen vállalatok bojkottja
1
Magyarországi gyakorlat
20. ábra: A civil szektor elvi és gyakorlati szerepének összehasonlítása a vállalatok környezettudatosabbá válásában – a válaszadó vállalatok szerint.
Az eddig leírtak alapján nem meglepőek a 20. ábra látható eredmények. A civil szektor lehetőségeit minden részterületen és összességében is pozitívan (a fogyasztói tudatformálás esetén kifejezetten pozitívan) ítélik meg a válaszadók. Ezzel szemben az egyes részterületeken a magyarországi gyakorlatban betöltött szerepük a közepesnél gyengébb megítélést kapott. Ez a kapcsolat tendenciaszerűen fennáll, azokon a területeken, ahol elvi lehetőségek megítélése jobb értékelést kapott, általában a magyarországi gyakorlat megítélése is jobb egy kicsivel.
Világosan kirajzolódik tehát, hogy – a kis- és közepes vállalatok szerint – a vállalatok zöldítésében a civil szféra előtt jelentős lehetőségek állnak, ugyanakkor a jelenlegi gyakorlatban még nem tudják kihasználni ezt a lehetőséget. A tanulmány későbbi részében mindezt a civil szervezetek nézőpontjából is megvizsgáljuk majd, mindenesetre formálódik a kérdés, hogyan lehetne ezt a rést betömni, a civil szektor hogyan élhetne jobban a lehetőségekkel.
A következő ábra és táblázat azt mutatja, hogy a válaszadó vállalatok mekkora nyomást érzékelnek a különböző érintettjeik (és ezen belül a civil szervezetek) részéről a környezetvédelmi tevékenységüket illetően.
70
0% Szabályozó hatóságok
20%
6
26
Nem-menedzsment alkalmazottak
32
18 23
jelentéktelen
34
51
27 62
19 27
22 23
33
15
48 46
26
68
Ipari/kereskedelmi szövetségek
Helyi közösségi csoportok
43 42
Szakszervezetek
Környezetvédők és szervezeteik
33
39
Bankok/hitelezők
100%
44
35
Részvényesek/befektetők
Menedzsment alkalmazottak
80% 66
31
Fogyasztók (háztartások)
Beszállítók
60%
28
Vállalati központ
Kereskedelmi vevők
40%
25
41 27 22
41 44 48
közepes
7 17 29
30
nagyon erős
21. ábra: Az egyes érintett csoportok befolyása a válaszadók környezetvédelmi magatartására (%-ban).
Mind a 21. ábra által szemléltetett megoszlások, mind az 5. táblázatban szereplő átlagértékek azt mutatják, hogy más, korábbi felmérésekhez hasonlóan (lásd 2. táblázat) a vállalkozások környezetvédelmi gyakorlatát legerősebben befolyásoló érintettek a szabályozó hatóságok, illetve a vállalatvezetés (esetleg vállalati központ, ahol van), illetve a nagyobb vevők. A válaszok ugyanakkor azt mutatják, hogy a környezetvédő, és egyéb helyi civil szervezetek a vizsgált érintettek között a középmezőnyben foglalnak helyet, és a közepesnél némileg erősebb hatással vannak a vállalatok környezetvédelmi döntéseire.
71
5. táblázat. A különböző érintett csoportok összesített befolyása a válaszadók környezetvédelmi gyakorlatára. Átlag
Szórás
N
Szabályozó hatóságok
2,59
0,607
192
Menedzsment alkalmazottak
2,29
0,765
150
Kereskedelmi vevők
2,25
0,744
166
Vállalati központ
2,13
0,857
98
Beszállítók
2,11
0,754
175
Helyi közösségi csoportok
2,08
0,721
149
Környezetvédők és szervezeteik
2,03
0,749
147
Nem-menedzsment alkalmazottak
1,99
0,734
142
Fogyasztók (háztartások)
1,98
0,831
111
Ipari/kereskedelmi szövetségek
1,76
0,730
116
Részvényesek/befektetők
1,71
0,809
82
Bankok/hitelezők
1,53
0,745
100
Szakszervezetek
1,39
0,618
72
A korábban leírtak alapján láttuk, hogy a válaszadók a civil szektor magyarországi szerepét a vállalatok zöldítésében viszonylag jelentéktelennek látták. Felmerülhet a kérdés, hogy ezt a jó példák ismeretének hiánya (esetleg alacsony száma), vagy pedig az esetleges negatív tapasztalatok alapján gondolják így.
A 22. ábra: A civil szervezetek eredményeinek megítélése a környezetvédelmi szervezetektől érzékelt nyomás alapján. segítségével azt vizsgáltuk meg, hogy azok a vállalkozások, akik érdemi kapcsolatba kerültek környezetvédelmi civil szervezetekkel (azaz a civilek jelentős befolyással bírnak a vállalat környezetvédelmi tevékenységére) vajon máshogy látják-e a civilek munkáját, mint azok, ahol ez a hatás nem jelentős.
72
100%
5%
8% 21%
80%
33%
24% 24%
60%
40% 62%
A civil szféra hozzájárulása a vállalatok környezettudatosabbá válásához számottevő
68% 55%
közepes
20%
alacsony
0% jelentéktelen
közepes
nagyon erős
A környezetvédelmi szervezetek nyomása
22. ábra: A civil szervezetek eredményeinek megítélése a környezetvédelmi szervezetektől érzékelt nyomás alapján.
A válaszok alapján az látható, hogy ugyan a környezetvédő civil szervezetek munkáját azok a vállalatok sem értékelik egyöntetűen sikeresnek a vállalatok környezettudatosabbá válása szempontjából, amelyek környezetvédelmi tevékenységére jelentős befolyással bírnak a civilek, de esetükben sokkal magasabb azoknak az aránya, akik ezt így gondolják (21%, szemben 5%-kal, illetve 8%-kal – azokban az esetekben, ahol a zöld civilek befolyása jelentéktelen vagy közepes. Egyszerűbben fogalmazva azok a vállalatok sem gondolják egyöntetűen, hogy a civilek a magyarországi gyakorlatban számottevő mértékben járulnak hozzá a vállalatok zöldítéséhez, akik környezetvédelmi döntéseik során erősen számolnak a civilekkel, ugyanakkor sokkal nagyobb arányban gondolják így, mint a többi vállalat.
A 23. ábra azt foglalja össze, hogy az egyes válaszadóknak milyen arányban volt/van személyes tapasztalata a civilekkel való együttműködés területén, illetve volt-e már konfliktusuk.
73
180
165
160 131
129 126
140
123 126
120 100
igen
80 60
53
47
nem nincs válasz
40 20
6
0 Együttműködés civil szervezetekkel
Konfrontáció civil szervezetekkel
Részvétel helyi kezdeményezésben
23. ábra: A válaszadók személyes tapasztalatai különböző területeken. (N=302).
Összesen 47 vállalat (az érvényes választ adók több, mint negyede) működött már együtt civilekkel. Az együttműködések nagyobb részében a vállalkozások – ellenszolgáltatás nélkül – erőforrásokat biztosítottak a civil szervezeteknek, így támogatva azok munkáját. Leggyakoribb formái:
anyagi támogatás (szponzoráció),
önkéntes munka biztosítása,
közös rendezvények szervezése, civilek tevékenységének szakmai támogatása.
Kétségtelen, hogy ezekben az esetekben együttműködésről van szó, amelynek eredményeként akár javulhat is az adott vállalkozás (helyi) ismertsége, elismertsége. Az esetek egy részében azonban nem is feltétlenül a jobb megítélés reményében támogatják a vállalkozások a civil szféra tevékenységét: sokszor inkább a vállalkozás, vagy annak vezetőjének személyes elköteleződése a megadott tevékenység iránt.
A fentieket kiegészítendő, az együttműködésre adott példák másik részében a résztvevő vállalkozások számára közvetlen előnyök is azonosíthatók. Néhány példa:
közös kommunikációs kampány a civilekkel együttműködve (vasút mint környezetbarát közlekedési mód előnyeinek hangsúlyozása), 74
közös (helyi) fejlesztési célok kijelölése a civil szervezetekkel,
szaktanácsadás a vállalat részére (építőipari cégnél a városképet érintő kivitelezési munkáknál a civilek véleményezik a terveket, illetve a kivitelezést),
„cserekereskedelem” (infrastrukturális támogatás a helyi TV egyesületnek, cserébe ingyen hirdetési felületet kap a vállalkozás),
megrendelések (jó megítélésű tevékenység esetén a civil szervezetek megrendelőket hoznak a vállalkozás számára).
Ez utóbbi példák arra világítanak rá, hogy a civil szervezetekkel való együttműködés hátterében nemcsak az értékalapú vállalatvezetés, vagy felebaráti szeretet állhat, hanem rövid távon jelentkező, sokszor pénzben is számszerűsíthető előnyöket is hozhat a résztvevő vállalkozások számára.
Annak hátterében, hogy a vállalatok nagyobb része nem működik vagy működött együtt civil szervezetekkel, több oka is lehet. A teljesség igény nélkül néhány példa a beérkezett válaszok alapján:
(főleg mikro vállalkozásoknál) hiányoznak a szükséges erőforrások (anyagi és emberi),
anyagi gondjaik vannak, a túlélésre törekszenek,
ha befektetésként tekintik, nem térül meg,
civil szervezetek munkájának negatív megítélése („Hál’ istennek nem működünk együtt velük.”),
megpróbálták, de a civilek nem voltak rugalmasak.
A 23. ábra alapján az is látszik, hogy a válaszadó vállalatok csak kis számban (a válaszok alapján összesen 6 esetben) kerültek konfliktusba civil szervezetekkel. A válaszok alapján néhány gyakorlati példa:
beruházás meghiúsítása (egy – a vállalkozás szerint környezetkímélő – beruházási projekt azért nem valósulhatott meg, mert a civilek környezetszennyezőnek tartották és a lakossági fórumon keresztül megakadályozták),
túlzott igények megfogalmazása (túl gyakran és túl erőszakosan kérnek a civil szervezetek támogatást, olyankor is, amikor a válaszadó szerint nincs is igazán szükségük rá), 75
indokolatlannak vélt lejáratás (válaszadók szerint nem szolgáltak rá, a civilek mégis negatív képet festenek róluk),
szakértelem hiánya a civil szervezetek és a hatóságok részéről.
Lényeges azonban, hogy a konfrontációról beszámoló válaszok aránya elenyésző. Ennek több oka is lehet. A mintában szereplő kis- és közepes vállalatok méretükből kifolyólag sokszor nem érik el a civilek „ingerküszöbét”, illetve a mélyebb helyi beágyazottságuk sokszor felelősebb magatartásra ösztönzi őket. Végül az sem zárható ki, hogy néhány vállalkozás ezeket az információkat túl bizalmasnak tartotta ahhoz, hogy egy kérdőívben megossza velünk.
A
válaszadó
vállalkozások
viszonylag
nagy
számban
vesznek/
vettek
részt
helyi
kezdeményezésekben is (53 esetben, az érvényes válaszok 30%-ában). Ezek formái nagyrészt átfednek a civil szervezetek támogatásánál már érintett tevékenységekkel (szponzoráció, önkéntes munka stb.). Néhány különösen gyakran előforduló terület:
sport-, kulturális és egyéb események támogatása,
iskolák támogatása,
település képének javulását célzó munkálatokban való részvétel, illetve azok támogatása (fásítás, parkosítás, tanösvény létesítés stb.),
önkormányzat munkájának anyagi és szakmai támogatása.
Kérdőíves felmérés a civil szervezetek körében
A kutatás háttere A kérdőíves kutatás másik részét a civil szervezetek körében végeztük el. Ez a kérdőív a következő kérdéscsoportokat tartalmazta:
a civil szektor vállalatok zöldülési folyamatában betöltött szerepének értékelése (elvi szinten, illetve a magyarországi gyakorlatban),
a civil-vállalati együttműködés előnyeinek és veszélyeinek értékelése,
saját együttműködési tapasztalatok feltérképezése, 76
a
civil-vállalati
együttműködéssel
kapcsolatos
gyakorlati
útmutató
tervezetének
véleményezésére vonatkozó kérdések (ez nem minden esetben került lekérdezésre).
A kérdőív megtalálható a 2. mellékletben. A civil szervezetet vizsgáló kérdőívvel párhuzamosan egy vállalati kérdőív is készült, amelyben ugyanazok a kérdéscsoportok szerepeltek – a vállalatok szempontjából megfogalmazva.
A minta jellemzői A kérdőív lekérdezése 2010. november és 2011. március között zajlott.
A lehetséges válaszadó civil szervezetek megkereséshez először egy adatbázist hoztunk létre, amely összesen 190 civil szervezetet tartalmazott. Az adatbázist a Budapesti Corvinus Egyetem Környezeti Menedzsment szakirányos hallgatói segítségével állítottuk össze, amely korántsem tekinthető teljes körűnek, de igyekeztünk minél több olyan magyarországi, környezetvédelemmel (is) foglalkozó civil szervezetet összegyűjteni, amelyek tevékenységi körük alapján érdeklődést mutathatnak a kutatásban való részvételre. Az egyes szervezeteket – szintén a hallgatók segítségével – telefonon kerestük meg, kérve a kérdőív kitöltését. Egyben meghívtuk őket a későbbiekben bemutatott műhelyfoglalkozásra is („Fókuszban az együttműködés – A civil szektor szerepe a vállalatok zöldítésében”). A kitöltött kérdőívek másik csoportját egy országos civil találkozó során töltötték ki a résztvevők.
A megkeresések eredményeként összesen 54 civil szervezet (és 8 vállalat) töltötte ki a kérdőívet. Az elemszámból kifolyólag a minta csak korlátozottan alkalmas általános érvényű statisztikai következtetések levonására, ebben a tekintetben az eredményeket óvatosan kell kezelni. A kitöltött kérdőívek ugyanakkor fontos információt szolgáltatnak; a vélemények, gyakorlati tapasztalatok számba vétele révén lehetőség nyíljon a civil szervezetek szempontjainak pontosabb megértésére.
Az elemzés eredményei A kis- és közepes vállalatok válaszainak értékeléséhez hasonlóan először a civil szervezetek esetében áttekintjük, hogyan értékelik (jelen esetben saját) hozzájárulásukat a vállalati szektor
77
környezettudatosabbá válásával kapcsolatban elvi lehetőségeiket, illetve a magyarországi gyakorlatot.
%
Felelőtlen, szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása, (N=53)
%
60
60
50
50 34,0
40 24,5
30
13,2 3,8
25,9
20 5,6
10 0
1
2
3
4
semennyire
5
2
nagyon
Részvétel a jogszabályalkotásban (N=54) %
50
60
40
31,5
30
25,9
31,5
Vállalati szakemberek képzése (N=54)
50
10
20
0
10
4
semennyire
5
40,7 25,9
1,9
24,1
7,4
0 1
nagyon
2
3
4
semennyire
%
Fogyasztói tudatosság növelése (N=53) 56,6
60
% 50
40
40
17,0
20 10
48,1 29,6
30
18,9
16,7
20
7,5
10
0
5 nagyon
Civil szektor munkája összességében (N=54)
60
50 30
5 nagyon
30
3
4
40
11,1
2
3
semennyire
60
20
25,9
30
0
%
42,6
40
24,5
20 10
Vállalatokkal közös projektek (N=54)
5,6
0
2 semennyire
3
4
5 nagyon
2 semennyire
3
4
5 nagyon
24-25-26-27-28-29.ábrák: A civil szféra lehetséges szerepe a vállalatok környezettudatosabbá válásában különböző területeken és összességében – a civil szervezetek szerint.
A válaszok alapján az látszik, hogy – a vállalati szakemberek válaszaihoz hasonlóan – a civilek a saját elvi lehetőségeiket rendkívül pozitívan ítélik meg. A legtöbb területen (szabályozási folyamatban való részvétel, fogyasztói tudatformálás, együttműködés a vállalatokkal közös 78
projektek vagy a vállalati szakemberek továbbképzése révén) a válaszadók 57-75%-a értékelte a közepesnél nagyobbra (4-es vagy 5-ös válasz) a civil szféra lehetőségeit. A közepesnél gyengébb lehetőségekre utaló értékelést (1-es v. 2-es) mindössze az esetek 5-10%-ában kaptunk (1-es válasz szinte nem is fordult elő).
Egyedüli kivétel ez alól a felelőtlen vállalatok lejáratával, bojkottjával kapcsolatos lehetőségek ellentmondásos megítélése. Ezen a területen nem figyelhető meg a fentiekhez hasonló tendencia, a közepesnél nagyobbnak a válaszadók 38%-a, míg gyengébbnek 28%-a értékelte a civil szervezetek lehetőségeit.
Ez is alátámasztja a – később bemutatott – workshopon kirajzolódó álláspontokat, miszerint a civil szervezetek egy jelentős része, amennyiben lehet, szeretné elkerülni a konfliktusokat a vállalatokkal, és inkább az együttműködésben látja a vállalatok környezettudatosabbá tételének lehetőségét. Másik részük ugyanakkor – még ha fontosnak és perspektivikusnak tartja is az együttműködést – azt gondolja, hogy adott esetekben az elfogadhatatlan vállalati magatartással szemben határozottan fel kell lépni, és ennek részeként időnként elkerülhetetlenek a negatív kampányok, bojkottok stb. (Természetesen létezik egy harmadik megközelítés is: a civil szervezetek egy része úgy gondolja, hogy a vállalatokkal való együttműködés, „lepaktálás” az ő pártatlanságukat és így hitelességüket ássa alá. Az így gondolkodó szervezetek a társadalmi kontrollt kívánnak gyakorolni a vállalatok felett, aminek eszközeként a közvetett beavatkozást, így például a bojkottokat, jogszabályi előkészítésben való részvételt, fogyasztói tudatformálást stb. preferálják az együttműködéssel szemben).
A civil szektor lehetőségeit összességében a válaszadó civilek a kis- és közepes vállalatokhoz hasonlóan pozitívan ítélik meg, a közepesnél nagyobb lehetőségeket a válaszadók 46%-a, míg annál gyengébbeket csak kevesebb, mint 6%-a lát.
79
%
Felelőtlen, szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása, (N=54)
%
60
60
50
50 35,2
40
30
20,4
20
11,1
10
3,7
0 2
3
4
semennyire
1
nagyon
semennyire
Részvétel a jogszabályalkotásban (N=54)
%
3,7 3
4
5 nagyon
Vállalati szakemberek képzése (N=53)
50
37,0
40
2
60
44,4
50
34,0
40
30
34,0
30
20
9,3
10
9,3
20
17,0
13,2
10
0
1,9
0
1
2
3
4
semennyire
1
Fogyasztói tudatosság növelése (N=54)
% 60
50
50
40
33,3
30
13,0
3,7
4
32,7 15,4
20 10
5 nagyon
46,2
30
20,4
20
3
Civil szektor munkája összességében (N=52)
40
29,6
2
semennyire
nagyon
60
10
11,1
7,4
5
60
%
10 0
1
%
42,6 35,2
40
29,6
30 20
Vállalatokkal közös projektek (N=54)
1,9
3,8
0
0 1 semennyire
2
3
4
5
1
nagyon
semennyire
2
3
4
5 nagyon
30-31-32-33-34-35.ábrák: A civil szféra MAGYARORSZÁGI GYAKORLATBAN betöltött szerepe a vállalatok környezettudatosabbá válásában különböző területeken és összességében – a civil szervezetek szerint.
Az elvi lehetőségek pozitív megítélésével ellentétben saját gyakorlati teljesítményüket illetően a megkérdezett magyarországi civil szervezetek is negatívabban, illetve ellentmondásosabban értékelik. Ha nem is mindig jelentős mértékben, de a közepesnél (3-as válasz) gyengébb értékelések gyakorisága általában nagyobb, mint a közepesnél jobbaké. Kivételt egyedül a
80
fogyasztói tudatosság növelése képez, itt a válaszadó civilek 24%-a vélte úgy, hogy a civil szervezetek a közepesnél gyengébb hatást érnek el, míg 43%-uk szerint a közepesnél jelentősebbet.
A civil szektor összesített megítélése szintén inkább negatívabb a közepesnél: a válaszok 34%-a szerint a közepesnél gyengébb, és csak 19% szerint jobb annál.
5
4,2
4
3,8
3,6
3,3
3,2 3
3,9
3,8 2,7
2,7
2,5
2,6
2,9 Elvi hozzájárulás
2
Civil szektor összességében
Vállalati szakemberek képzése
Vállalatokkal közös projektek
Fogyasztói tudatformálás
Részvétel a jogszabályalkotásban
Felelőtlen vállalatok bojkottja
1
Magyarországi gyakorlat
36. ábra: A civil szféra hozzájárulása a vállalatok működésének környezettudatosabbá válásához – a civil szervezetek szerint.
A leírtakat jól összegzi a 36. ábra. (A mintaelemszám miatt itt a válaszok átlagértékeit óvatosan kell kezelni, általános következtetéseket az ábra alapján nem szabad levonni.) A civil szektor magyarországi teljesítménye a civil szervezetek válaszai alapján mindenhol elmarad a lehetőségektől, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol ennek ellenére nem olyan nagy a rés a lehetőségek és a gyakorlat között. Ilyen például a felelőtlen vállalatok bojkottja (ahol a civilek nem látnak sokkal nagyobb lehetőséget a megvalósult gyakorlatnál) vagy pedig a fogyasztói tudatformálás (ahol a kiváló lehetőségek mellett a jelenlegi gyakorlat megítélése is viszonylag kedvező). A civil szektor munkájának összesített megítélése is éppen csak kisebb a közepesnél, így nem marad el nagyon az megítélt elvi lehetőségektől.
Láthattuk, hogy a civil szakemberek a vállalatokkal való együttműködésben (mint például a közös projektek vagy a vállalati szakemberek képzése) jelentős potenciált látnak. A következőkben az ilyen jellegű együttműködések kínálta előnyöket és veszélyeket tekintjük át a civil szervezetek szemszögéből. 81
Korábban, a szakirodalom áttekintése során láthattuk, hogy a civil-vállalati együttműködés számos előnnyel járhat mindkét fél számára. A civilek részére elérhető előnyök közül a kérdőív révén az alábbiakat próbáltuk meg értékelni:
Külső források bevonása, illetve az alaptevékenység finanszírozása. (Az együttműködés keretében olyan tevékenység valósulhat meg, ami a civil szervezet céljai szempontjából kívánatos. Ebben az esetben úgy érhető el környezeti előny, hogy a civil szervezet saját erőforrásait másra fordíthatja, vagy pedig olyan célt érhet el, ami az együttműködés nélkül nem lenne lehetséges.
Menedzsment és egyéb szakismeretekhez való hozzáférés. A vállalatokkal való együttműködés révén a civil szervezet munkatársai olyan szervezési, projektirányítási gyakorlatot szerezhetnek, amelyek később, más esetekben is eredményesen használhatók.
A vállalatok működési mechanizmusainak jobb megismerése/megértése. A vállalatokkal végzett közös munka során a civil szakemberek jobban átláthatják, megismerhetik a vállalati döntéshozatali folyamatot, pontosabb képet kaphatnak az egyes cselekedetek okairól, mögöttes motivációiról. Ezen tapasztalatokkal felvértezve a jövőben jobban megérthetik a vállalatok magatartását.
Szervezet céljainak hatékonyabb elérése a tevékenységi kör kiszélesítésével. Az együttműködés adta lehetőségek révén olyan esetben is megvalósulhatnak a civil szervezetek célkitűzései, amelyek konfrontálódással (negatív kampány, tiltakozás stb.) nem.
Ismertség/hitelesség javulása. A civil szervezetek az eredményes vállalati partnerség révén növelhetik ismertségüket, és bizonyos társadalmi szereplők szemében kitörhetnek abból a skatulyából, hogy ők mindig csak elégedetlenek, illetve hiányzik belőlük a kellő konstruktivitás.
82
0
10
Külső források bevonása/Alaptevékenység finanszírozása
3 5
Menedzsment és egyéb szakismeretekhez való hozzáférés
3
A vállalatok működési mechanizmusainak jobb megismerése
2
Szervezet céljainak hatékonyabb elérése a tevékenységi kör kiszélesítésével Ismertség/hitelesség javulása
20 14
12 9
40
14 9
18
2
7
14
2
3
50 18
17
13
18
2 5
1 semennyire
30
21 19
9
21 4
3
8
5 nagyon
37. ábra: Az együttműködés lehetséges előnyei a civil szervezetek számára.
0%
20%
40%
60%
Külső források bevonása/Alaptevékenység finanszírozása
59,2%
Menedzsment és egyéb szakismeretekhez való hozzáférés A vállalatok működési mechanizmusainak jobb megismerése Szervezet céljainak hatékonyabb elérése a tevékenységi kör kiszélesítésével
80%
55,6% 45,3% 52,8%
Ismertség/hitelesség javulása
55,8%
38. ábra: Az együttműködés előnyei a civil szervezetek számára – a különböző lehetőségeket a közepesnél erősebbnek ítélő válaszok aránya.
A 37. ábra a 38. ábra alapján elmondható, hogy a válaszadók több, mint fele (53-59%-a) a vizsgált előnyöket a közepesnél erősebbnek értékeli. Kivételt ez alól csak a vállalatok működési mechanizmusainak jobb megismerése jelent, de még itt is 45% a közepesnél jobb értékelést adók aránya. Mindössze a válaszadók 20-25%-a gondolja azt, hogy az egyes felsorolt lehetőségek a közepesnél kisebb mértékben jelentkeznek az együttműködés során.
A korábbiak során azt is láthattuk, hogy a civil-vállalati együttműködés a lehetséges előnyök mellett a veszélyeket, kockázatokat is rejthet magában a civil szervezetek számára. A kérdőívben ezek közül a következők értékelésére kértük a válaszadókat: 83
Erőforrások elvesztegetése. Az együttműködési folyamat a civil szervezetek részéről is befektetéssel jár (anyagi és humán erőforrások). Egy kevéssé sikeres projekt így esetleg más, perspektivikusabb projektek elől vonja el azokat.
Szervezet függetlenségének csökkenése. Felmerülhet, hogy ha egy civil szervezet a vállalatoktól jut forrásokhoz, akkor azok nem törekszenek-e bizonyos mértékig a tevékenységi terület számukra megfelelő mederben tartására.
Szervezeti kultúra negatív irányú változása. A civil szervezetek munkatársai az esetek nagy részében önkéntesek, akik szabadidejüket áldozzák a számukra fontos cél érdekében. Előfordulhat, hogy ezek a munkatársak nehezen viselik, ha a tevékenységüket túlságosan szabályozott mederbe akarják terelni.
Túlzott bürokratizálódás. A vállalati feladatok jelentős szervezési és adminisztrációs háttértevékenységet igényelnek. Felmerülhet a veszélye, hogy mindez az „érdemi” területekről vonja el a kapacitásokat.
Hitelesség elvesztése. Fennállhat a veszélye, hogy a civil szervezetek nem megfelelő együttműködő partner választása esetén maguk is elhiteltelenedhetnek a társadalom szemében.
A 39. ábraés a 40. ábra a felsorolt veszélyforrásoknak a megkérdezett civil szakemberek által történő értékelését foglalják össze.
0
10
Erőforrások elvesztegetése Függetlenség csökkenése
7
Túlzott bürokratizálódás
7
4
13
16 16
14
11 3
50 6
19
12
2
40 13
12
9
Hitelesség elvesztése 1 1 semennyire
30
20
3
Szervezeti kultúra negatív irányú változása
20
12 7
4
15 10
4
7
6 17
5 nagyon
39. ábra: Az együttműködés veszélyei a civil szervezetek számára. 84
0%
20%
Erőforrások elvesztegetése
40%
Túlzott bürokratizálódás Hitelesség elvesztése
80%
24,5%
Függetlenség csökkenése Szervezeti kultúra negatív irányú változása
60%
58,4% 22,5% 39,6% 51,0%
40. ábra: Az együttműködés veszélyei a civil szervezetek számára – a különböző kockázatokat a közepesnél erősebbnek ítélő válaszok aránya.
Az ábrák alapján az látható, hogy a civil-vállalati együttműködések különböző lehetséges veszélyeit a válaszadók nagyon eltérően ítélik meg.
Legfontosabb veszélyforrásnak a függetlenség csökkenését, illetve a hitelesség elvesztését gondolják a válaszadók (58%-uk, ill. 51%-uk szerint a jelentenek a közepesnél nagyobb veszélyt). A hitelesség kérdése egyrészt megosztja a civil szervezeteket (sokan gondolják úgy, hogy együttműködő partnerként hitelesebbnek tűnhetnek a közvélemény felé, de sokan pont a hitelesség elvesztése miatti félelemből idegenkednek a vállalatokkal való együttműködéstől). Az erőforrások elpazarlásáról, illetve a szervezeti kultúra negatív irányba történő változásától csak a megkérdezettek körülbelül 20-25%-a gondolta, hogy komoly veszélyt jelenthet.
A 41. ábra azt foglalja össze, hogy a mintában szereplő civil szervezetek milyen természetű saját vállalati tapasztalatai voltak a vállalatokkal való együttműködés, illetve konfrontáció területén.
85
35
31
30
25
25
20
21
20
igen
15 8
10 3
5
nem nincs válasz
0 Együttműködés vállalatokkal
Konfrontáció vállalatokkal
41. ábra: A civil szervezetek saját tapasztalatai a vállalatokkal való együttműködésben illetve konfrontációban (N=54).
A mintában szereplő 54 civil szervezet közül a többség (31) már együttműködött vállalatokkal. A kis- és közepes vállalatokhoz képest sokkal nagyobb arány önmagában nem meglepő, hiszen a mintában szereplő szervezetek (zöld civil szervezetek) alaptevékenységük megvalósítása szempontjából az együttműködés fontosabb lehet, mint a vállalatok esetében. Szintén az együttműködési tapasztalatokkal rendelkezők nagy aránya mellett szól, hogy a civil-vállalati együttműködésre fókuszáló kutatásba sokkal nagyobb eséllyel kapcsolódtak be azok a szervezetek, akik kifejezetten érdeklődnek az együttműködés iránt, így nem meglepő, hogy ők már a múltban is kooperáltak.
Megkeresésünk során a civil szervezetek közül sokan (erre a legnagyobb és legismertebb zöld civil szervezetek között is akadt példa) éppen arra hivatkozva utasították el a kutatásban való részvételt, hogy őket nem érdekli az együttműködés vagy éppen nem hisznek benne.
Éppen ezért a mintabeli válaszok alapján sokkal inkább érdekes az, hogy milyen típusú együttműködések valósultak meg, mindez milyen előnyökkel járt a résztvevő felek számára. A kisés közepes vállalatok gyakorlatával ellentétben itt a 31 – együttműködési tapasztalattal rendelkező – civil szervezet közül összesen egy olyan volt, ahol az együttműködést abban merült ki, hogy a civil szervezet anyagi vagy egyéb támogatást kapott volna a vállalati partnertől. A felvázolt példák többségéből azonban úgy látszik, hogy az együttműködés a vállalati partnerek számára is közvetlen előnnyel járt.
86
Az alábbiakban leegyszerűsítve és a résztvevő partnerek nevei nélkül vázlatosan bemutatjuk azokat a példákat, ahol az együttműködés jellege mellett kiderültek a résztvevők számára jelentkező előnyök is.
6. táblázat. A civil szervezetek gyakorlatából származó vállalati együttműködések áttekintése. Együttműködés vázlatos leírása
Civil szervezet számára jelentkező előny
Vállalati partner számára jelentkező előny
Zöld játszóház szervezése egy hipermarket számára.
növekvő ismertség
A programok száma bővült.
Szaktanácsadás egy pláza részére, hogy mikor és milyen módszerekkel kotorja ki az előtte lévő tavat. A kotrás során a civil szervezet a mocsári teknősök mentésében való aktív segítségét is felajánlotta.
növekvő ismertség
A természet és a környezet „érdekei” nem csorbulnak a beavatkozás miatt.
Egyesületünk a gazdaság szereplői, hulladékkezelő és -hasznosító vállalatok által alapított érdekképviseleti szervezet. Sajátos helyzetünkből adódóan nap mint kapcsolatban vagyunk a vállalatokkal, együttműködésünk folyamatos velük és más civil szervezetekkel is.
Szakmaiság, ami által az elismertségünk és érdekérvényesítő képességünk nőtt.
Információ, amelyet egyesületünk nyújt tagvállalatai számára, illetve a sikeresen elért jogszabályváltozások pozitív hatásai.
Törökbálint hulladékkezelő szolgáltatójával a szelektív hulladékgyűjtés kidolgozása terén.
Szakmai, pénzügyi, munkaerő
Szakértelem, helyismeret, problémaismeret, élő munka
Az I. és II. Magyarországi Klímacsúcs megszervezése kapcsán a szervezet számos vállalati partnerrel dolgozott együtt.
Tapasztalatcsere, támogatottság növekedése, szakmai ismeretek bővülése
nagyobb megjelenés, civilekkel való viszony erősítése, szakmai párbeszéd elősegítése
Lakossági használt elemek és gépkocsi akkumulátorok begyűjtésének lehetővé tétele
Környezet szennyeződésének csökkentése a veszélyes anyagok begyűjtésével, a
uaz, illetve bevételi lehetőség, ismertség javulása 87
Együttműködés vázlatos leírása
Civil szervezet számára jelentkező előny
egy kft-vel együttműködve.
lakosság megnyerése az akkumulátorok begyűjtésére.
Vállalati partner számára jelentkező előny
Több esetben szponzoráció, közös projekt, oktatás, jó példák kommunikálása a vállalatok felé (a szervezet alapításának ez volt a fő célja).
tapasztalat, tudás, kapcsolatok, anyagi források
új információk, gyakorlat, díjak, kommunikációs előny
"Bringázz a munkába" program, melybe 800 vállalat kapcsolódott be
célok megvalósítása, ismertség, kompetencia
külső megítélés és dolgozók véleménye javul a vállalatról
Sztráda tervezőkkel konzultáció a nyomvonal természeti értékeket figyelembe vevő kialakítása céljából
tapasztalatszerzés, elismertség növekedése
megoldás környezetvédelmi problémákra, jó szándékú terveik helyes irányba terelése
Hatásvizsgálatok végzése, szaktanácsadás mezőgazdasági termelők részére a szennyezések megelőzése és eltávolítása céljából.
pénzügyi bevétel, ismertség javulása
megoldás környezetvédelmi problémákra, jó szándékú terveik helyes irányba terelése
Tömblakóházi hulladékgazdálkodási modell kidolgozása. Ennek keretében a mintatelepeken összegyűjtött hulladékok elszállítására együttműködési megállapodást kötött papír-, műanyag- és fémszállító vállalatokkal. A mintatelepeken dolgozó közhasznú munkásokat a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Khtvel kötött szerződés alapján alkalmazta.
Alaptevékenységbe illeszkedő tevékenység sikeres végzése, mintaterületeken a szemétdíj csökkenése, hulladék megfelelő feldolgozása, ismertség javulása.
Másodnyersanyaghoz jutottak, ennek mennyisége főleg a papír esetében volt jelentős. Az egyesület sokat szerepelt a médiában, így a szállító vállalatok ismertsége is javult.
Bizonyítottan környezetvédelemmel foglalkozó vállalattal, illetve közösségi házzal való együttműködés.
tevékenység finanszírozása, marketing
marketing, palettabővítés
Szaktanácsadás az Eurovelo
A Zemplén térségében több
Jobb minőségű, az érintettek 88
Együttműködés vázlatos leírása
Civil szervezet számára jelentkező előny
Vállalati partner számára jelentkező előny
Nemzetközi Kerékpáros útvonalhálózat magyarországi nyomvonalát tervező cégnek. A véleményünket figyelembe vették és módosították javaslatunkra több helyen a tervezetet.
település került be a nyomvonalba és ezáltal megnőtt az esélye a térség turisztikai fejlődésének.
által elfogadott szakmai anyag készítése.
előadás/továbbképzés, tudatformálás a fair trade-del kapcsolatban vállalatoknál
ismertebbé válás, anyagi forrásokhoz való hozzájutás
környezettudatosabb munkavállalók
szaktanácsadás, továbbképzések vállalatok számára
pénzforrás, befolyásolási lehetőség, tudásgyarapítás
kommunikáció, hitelesítés, értékesítés-támogatás
Egy alternatív energiaforrások kihasználására alakult cég felkérte a szervezetet a létesítendő szélerőmű parkkal kapcsolatos környezeti hatástanulmányok elvégésére
anyagi forrásokhoz való hozzáférés, referencia, növekvő ismertség
a civil szervezet alapos helyés szakismerete eredményeként jó minőségű szolgáltatást kapott a vállalat
Egy termelő vállalat alapítványán keresztül laptopok vásárlása és azoknak civil szervezetek részére történő átadása használatra.
erőforrásokhoz való hozzáférés reklám, adományozás
MÁV - vasúti közlekedést elősegítő kampány
anyagi forrás, szinergikus hatások,
civil támogatás - jobb lakossági elfogadottság, anyagi haszon
zöld iroda tanácsadás
szemléletformálás, forrásteremtés
PR-érték, szervezeti kultúra fejlődése
utazási irodákkal közös rendezvények szervezése
a támogató neve fajsúlyos és hiteles
olcsó reklámlehetőség
A civil szervezetek gyakorlatából származó példák áttekintése alapján az látszik, hogy az egyik leggyakoribb előny az anyagi erőforrásokhoz való hozzáférés, hiszen így saját erőforrásaikat kiegészítve, illetve kímélve tudnak az alapvető céljaiknak megfelelő tevékenységet végezni. Az ismertség növekedése szintén fontos előny, ez fontos feltétele annak, hogy a jövőben még hatékonyabban tudják végezni a tevékenységüket. Mindez alátámasztja a 38. ábra alapján látható 89
eredményeket is, ugyanakkor a civil szervezetek saját tapasztalatai alapján nem látható egyértelműen, hogy törekednének a vállalatok működési mechanizmusainak jobb megismerésére.
A 41. ábra alapján az is látható, hogy a mintában szereplő civil szervezetek jelentős része került már konfliktusba különböző vállalatokkal. A teljesség igénye nélkül néhány ok, ami miatt ezek a konfliktusok a civilek szerint kialakultak:
természeti értékeket hátrányosan érintő vállalati (önkormányzati) beruházások,
környezetvédelmi jogszabályt sértő vállalati tevékenység,
közérdekű adatszolgáltatás elmulasztása a vállalatok részéről,
a civil szervezetekéhez hasonló tevékenységet végző, de profitorientáltan működő cég a civil szervezetek rossz hírét keltik.
Ezekben az esetekben a civilek többféleképpen reagáltak. Bizonyos esetekben közvetetten (csatlakozás petíciókhoz egyéb tiltakozó megmozdulásokhoz) vagy akár közvetlenül (bírósági feljelentés) próbáltak fellépni érdekeik megvédése céljából.
A civil szervezeteket vizsgálatára készült kérdőívet (pontosabban annak vállalatok részére megfogalmazott változatát) összesen 8 vállalat is kitöltötte. Az alacsony mintaelem szám miatt itt a zárt kérdésekre adott válaszok statisztikai vagy egyéb kiértékelésének nem volt értelme, ugyanakkor- feltáró jelleggel – röviden áttekintjük az általunk megfogalmazott véleményeket, gyakorlati tapasztalatokat.
A 8 vállalatból 6-nak volt korábbi együttműködési tapasztalata civilekkel. Egyrészt a civil szervezetek programjait támogatták, illetve maguk nyújtottak térítésmentesen szolgáltatást részükre. Másrészt a civil szervezetektől kértek szaktanácsadást, illetve különböző szakmai anyagaikat véleményeztették velük.
A vállalati szakemberek szerint a vállalataik részére a következő előnyökkel járt az együttműködés:
hitelesség növelése, pozitív hírérték,
profitlehetőség a növekvő ismertség révén 90
új szemlélet a vállalatnál,
társadalom és a jövőbeli vállalati szakemberek részére tudatformálás,
jó kapcsolatok kialakítása, jövőbeli perek elkerülése
A civil partnerek számára jelentkező előnyök a válaszok alapján:
forrásokhoz való hozzájutás,
szakmai ismeretekhez való hozzáférés,
vállalati tapasztalatok, működési logika jobb megértése,
hiteles információkhoz való hozzájutás,
kapcsolatépítés
A 8 válaszadó közül 4-nek volt már konfliktusa civilekkel. Az ellentétek hátterében a vállalatok szerint a következő okok álltak:
rémhírkeltés a civilek részéről, a vállalatok tevékenységét a valósnál rosszabbnak akarták beállítani,
a civilek nem vállalták a párbeszédet
szakismeretek hiánya a civilek részéről,
adatszolgáltatási ellentétek.
Fontosnak tartjuk ismételten hangsúlyozni, hogy a válaszok alacsony száma alapján a nem szabad általánosítani, ugyanakkor az itt felsorolt szempontok segítséget nyújtanak a vállalatok álláspontjának jobb megértéséhez a civilekkel való együttműködés lehetőségeinek vizsgálata során.
A vállalatok és a civil szervezetek kérdőíveinek összehasonlítása A civil szférának a vállalatok zöldülésében betöltött szerepére vonatkozó néhány kérdés esetében lehetőség nyílott a kis- és közepes vállalatok, illetve a civil szervezetek képviselői által kitöltött kérdőívek alapján a két minta összehasonlítására. A következőkben ezek eredményeit mutatjuk be röviden.
91
A civil szektornak a vállalatok környezettudatosabbá válásában betöltött lehetséges szerepének megítélésében nem volt jelentős eltérés a kkv-k és a civilek által adott értékelések között, mindkét csoport jelentős lehetőséget lát benne.
A civilek magyarországi teljesítményét azonban részben eltérően értékelte a két csoport (szignifikancia szintek három tizedesre kerekítve rendre: 0,021; 0,002; 0; 0; 0,025; 0), ezt szemlélteti a következő néhány ábra.
11
KKV-k
NGO-k
Felelőtlen/szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása 35
24
0%
30
20
39
20% 1 semennyire
22
40%
60% 3
2
4
4
9
6
80% 5 nagyon
100%
KKV-k
NGO-k
Részvétel a jogszabályalkotásban
0%
9
37
44
28
46
20% 1 semennyire
40% 2
9
16
60% 3
4
80% 5 nagyon
8
2
100%
92
4
KKV-k
NGO-k
Fogyasztói tudatformálás 20
33
10
30
37
0%
13
36
20%
40%
1 semennyire
10
60% 2
3
7
80% 4
100%
5 nagyon
NGO-k
Vállalatokkal közös projektek 35
KKV-k
7
43
35
0%
11
39
20% 1 semennyire
40% 2
4
17
60% 3
6
80% 5 nagyon
4
3
100%
NGO-k
Vállalati szakemberek képzése
KKV-k
13
34
34
29
0%
17
35
20%
22
40%
1 semennyire
60% 2
3
2
11
80% 4
3
100%
5 nagyon
2
KKV-k
NGO-k
Civil szektor munkája összességében
0%
33
12
46
15
53
20% 1 semennyire
26
40%
60% 2
3
4
80% 5 nagyon
4
5
4
100%
42-43-44-45.-46.-47. ábrák: A civil szektor szerepe a vállalatok környezettudatosságának javításában – a magyarországi gyakorlatban. 93
A fenti ábrák, illetve a következő 48. ábra alapján az látszik, hogy a civil szervezeteket képviselő válaszadók az összes esetben némileg jobbnak látják a civil szféra teljesítményét, mint a kis- és közepes vállalatok válaszadói, még ha a civil szektor valós teljesítménye mindkét csoport szerint el is marad az elvileg lehetségestől (lásd. korábban).
4 3,3 3
2,7 2,3
2,5
2,7
2,7
2,1
2,0
2,6 2,2
2,9 2,4
2 KKVk
1
Civil szektor összességében
Vállalati szakemberek képzése
Vállalatokkal közös projektek
Fogyasztói tudatformálás
Részvétel a jogszabályalkotásban
Felelőtlen vállalatok bojkottja
NGOk
48. ábra: A civil szektor lehetőségei a vállalatok környezettudatosságának javításában a magyarországi gyakorlatban. A kkv-k és a civil szektor kérdőíveinek átlagértékei alapján.
Workshop civil és vállalati szakemberek részvételével A projekt keretében a kérdőíves felmérések és a civil-vállalati együttműködéssel kapcsolatos gyakorlati útmutató mellett egy workshopot is szerveztünk „Fókuszban az együttműködés A civil szektor szerepe a vállalatok zöldítésében” címmel, melynek célja kettős volt:
1. lehetőséget biztosítani a civil, vállalati és akadémiai szakemberek részére az együttműködések előnyeinek, kockázatainak, gyakorlatának jobb megismerésére, illetve a többoldalú párbeszédre,
2. a rendezvény során a készülő útmutatóval kapcsolatban is szerettünk volna visszacsatolást kapni (illetve a résztvevők körében kérdőíves felmérést végezni).
A workshopon összesen mintegy 60 civil, vállalati és akadémiai szakember vett részt. A rendezvény délelőtti részében egy rövid elméleti alapvetés után civil és vállalati előadók számoltak 94
be a környezetvédelmi együttműködésben szerzett gyakorlati tapasztalataikról. A nap második felében pedig a résztvevők panelbeszélgetések keretében vitathatták meg a civil-vállalati együttműködés előnyeit és lehetséges buktatóit. A szakmai nap programját a 3. melléklet tartalmazza.
A rendezvénnyel kapcsolatos információkat a kérdőíves kutatás során megkeresett civil szervezeteknek, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéke, illetve a Tisztább Termelés Magyarországi Központja által korábban szervezett rendezvényein résztvevő vállalatoknak, illetve néhány egyéb szakmai szervezetnek juttattuk el. A megkeresésben igyekeztük a civil szervezetek, illetve a vállalatok számára röviden bemutatni a civil-vállalati környezetvédelmi együttműködések előnyeit. A civil szervezeteknek, illetve vállalatoknak eljuttatott meghívóleveleket a 4. mellékletés 5. melléklet tartalmazza.
A civil szervezetek szerepe a vállalatok zöldülésében – a gyakorlati tapasztalatok összegzése A magyarországi kis- és közepes vállalatok, illetve a civil szervezetek körében elvégzett kérdőíves felmérések és a megrendezett műhelyfoglalkozás során azt vizsgáltuk, hogyan járulhat hozzá a civil szféra a vállalatok tevékenységének környezettudatosabbá válásához, illetve milyen lehetőségei vannak a civil-vállalati együttműködésnek.
Az eredmények azt mutatják, hogy mind a kis- és középvállalatok képviselői, mind a megkérdezett civil szervezetek nagyrészt egyetértenek abban, hogy a civil szférának jelentős szerepe lehet a vállalatok zöldülésében. A vizsgált eszközök közül a leginkább pozitív megítélést a fogyasztói tudatformálás kapta, de a válaszadók a többi vizsgált területet is optimistán – a közepesnél jóval nagyobb lehetőségeket látva – ítélték meg. Ide tartoznak a civil szervezetek lehetséges eszközei közül a jogszabályok előkészítésében való részvétel, illetve a felelőtlen vállalatok elleni bojkottok szervezése. Fontos kiemelni, hogy a válaszadók nemcsak a „hagyományos” civil eszköztár elemeit értékelték nagyra, – amelynek keretében a civilek közvetve díjazzák a vállalatok jó környezeti teljesítményét, míg büntetik a rosszat – hanem a vállalatokkal való közvetlen együttműködés lehetőségét is. Ez utóbbira példa a vállalatokkal közösen kivitelezett környezetvédelmi projektek vagy a vállalati szakemberek továbbképzése. A civil szektor lehetőségeit összességében is nagyra értékelte mindkét válaszadó csoport. 95
A vállalati zöldülési folyamatban a civil szervezetek magyarországi gyakorlatban betöltött szerepét ugyanakkor sokkal kevésbé optimistán látták a válaszadók. Bár itt is a fogyasztói tudatformálás kapta a legmagasabb értékelést, de a válaszadók szerint ezen a területen is épphogy csak közepes teljesítményt nyújtanak a magyarországi civil szervezetek. A többi vizsgált területet pedig a közepesnél gyengébbnek ítélte meg mindkét válaszadó csoport. Míg a civil szféra elvi lehetőségeinek vizsgálata során nem volt ilyen különbség, most elkülönült egymástól a kis- és közepes vállalatok, illetve a civil szervezetek értékelése: a civilek valamivel jobbnak látták a saját teljesítményüket, mint a vállalati szakemberek.
A kutatás egyik központi kérdése volt, hogyan ítélik meg a felek a civil-vállalati környezetvédelmi témájú együttműködés lehetőségeit, veszélyeit.
A civilek számára fontos előny a forrásbevonás lehetősége, hiszen ezáltal a saját erőforrásaikkal sokkal jelentősebb teljesítményt érhetnek el, illetve a partnerség révén a szervezési, menedzsment szakismeretekhez való jobb hozzáférés, amit aztán más projektjeik során eredményesen hasznosíthatnak. Az együttműködés előnyei/lehetőségei közül a civilek szintén jelentősnek ítélték a hitelesség, illetve külső megítélés javulását; a vállalatokkal adott esetben együttműködő civil szervezetek sokkal konstruktívabbnak tűnhetnek a társadalom számára, mint akik mindig csak kritizálják őket. A közepesnél szintén valamivel jelentősebb előnynek értékelték még a civilek a tevékenységi körük, profiljuk kiszélesítésének lehetőségét, aminek segítségével az alapvető céljaikat hatékonyabban valósíthatják meg.
A vállalatokkal való együttműködés azonban csapdát is jelenthet a civil szervezetek részére, bár ezek a felmérés tanulságai a legtöbb esetben nem voltak olyan jelentősek, mint a remélt előnyök. A válaszadó civilek leginkább a függetlenségük csökkenésétől és a hitelességük romlásától tartanak. Ez utóbbi arra mutat rá, hogy a hitelesség megőrzése érdekében a civil szervezetek borotvaélen táncolnak, egy jól sikerült együttműködéssel nyerhetnek, míg egy kevésbé sikeres szövetség esetén az „ellenséggel való lepaktálás” következtében csökkenhet a hitelességük. Ha nem is túl jelentős veszélyként, jelen van az erőforrásaik elpazarlásától, illetve a szervezeti kultúra negatív irányú változásától való félelem is.
96
A válaszadó kis- és közepes vállalkozások több, mint negyedének, a válaszadó civilek több, mint felének volt már konkrét együttműködési tapasztalata másik féllel. A vállalatok szemszögéből ez sok esetben azt jelentette, hogy pénzzel, munkával esetleg szakértelemmel támogatták a civileket. Számos olyan eset is előfordult azonban, amikor a civil partnerrel való együttműködés kézzelfogható előnyökkel járt a vállalatok számára: közös projektet hajtottak végre, melyben felhasználták a civil szervezetek helyismeretét/szaktudását, nőttek a bevételeik vagy értékes szolgáltatást kaptak a forrásokért cserébe.
A válaszadó vállalatok, illetve civil szervezetek csak kis hányadának volt már a gyakorlatban jelentős konfliktusa a másik féllel. Ezek közül a legtöbb esetben a másik felet hibáztatták annak tisztességtelen, illetve destruktív magatartása miatt.
97
Források 1. Andersen, O. [2003]: Environmental reporting and transport - the case of a public transport company. Business Strategy and the Environment, Nov-Dec 2003, Vol. 12., p. 386-399. 2. Belz, F.; Strannegard, L. (eds.) [1997]: International
Business
Environmental Barometer.
Cappelen Akademisk Forlag. 3. Blum-Kusterer, M.; Hussain, S. [2001]: Innovation
and
corporate
sustainability:
An
investigation into the process of change in the pharmaceutical industry. Business Strategy and the Environment, 2001 Sep-Oct., Vol. 10, p. 300-316. 4. Bonnafous-Boucher, M.; Porcher, S. [2010]: Towards a stakeholder society: Stakeholder theory vs theory of civil society. European Management Review, 2010, Vol. 7., p. 205–216. 5. Buchanan, Anne [2001]: Asking the C.Y.A. Questions. Due Diligence in our Engagements with the Private Sector. Canadian Council for International Co-operation (CCIC). 6. Buysse, K.; Verbeke, A. [2003]: Proactive
Environmental
Strategies:
A
Stakeholder
Management Perspective. Strategic Management Journal, 2003, Vol. 24., p. 453-470. 7. CCIC (Canadian Council for International Co-operation) [2001]: Bridges or Walls? - Making Our Choices on Private Sector Engagement. A Deliberation Guide For Action Against Poverty. Ottawa. 8. Chikán, Attila [1997]: Vállalatgazdaságtan. Aula kiadó, Budapest. 9. Clarkson, M. [1995]: A stakeholder framework for analyzing and evaluating corporate social performance. Academy of Management Review, 1995, Vol. 20. No. 1., p. 92-117. Academy of Management. 10. Dahan, N., M.; Doh, J. P.; Oetzel, J.; Yaziji, M. [2010]: Corporate-NGO Collaboration: Cocreating New Business Models for Developing Markets. Long Range Planning, 2010, Vol. 43. p. 326-342. 11. Damlamian, C. [2006]: Corporate-NGO Partnerships for Sustainable Development. University of Pennsylvania. 12. Downey, P. R. [2002]: The essential stakeholder dialogue. Corporate Social - Responsibility and Environmental Management. Mar 2002, Vol. 9, p. 37-45. 98
13. EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja [2002]: Decision No. 1600/2002/EC of the European Parliament
and
of
the
Council
22
July
2002.
lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002D1600:EN:HTML,
http://eurletöltve:
2011.03.31. 14. Flores, Reinero; Pavia, Cristina [2008]: Guidebook on the Basics of NGO Governance. Philippine Council for NGO Certification. Manila. 15. Fowler, P., Heap, S. [1998]: Learning from the Marine Stewardship Council: A Business-NGO Partnership for Sustainable Marine Fisheries. Greener Management International, Winter 1998, Vol. 24., p. 77-90. 16. Freeman, R. E.; Reed, D. L. [1983]: Stockholders and Stakeholders: A New Perspective on Corporate Governance. California Management Review. Vol XXV, No. 3, Spring 1983, p. 88106. 17. Friedman, M. [1970]: The Social Responsibility of Business is to Increase its Profits. The New York Times Magazine, September 13, 1970. The New York Times Company. 18. GEMI (Global Environmental Management Initiative) and EDF (Environmental Defense Fund) [2008]: Guide to Successful Corporate-NGO Partnerships. Washington, New York, 2008. 19. Heerdenn, A.; Bosson, S. [2009]: Private Actors and Public Goods - A new role for the Multinational Enterprises in the global supply chain. Revue Management & Avenir. Apr 2009, Issue 23, p. 36-46. 20. Henriques, I.; Sadorsky, [1999]: The Relationship Between Environmental Commitment and Managerial Peceptions of Stakeholder Importance. Academy of Management Journal. 1999, Vol. 42. No. 1. p. 87-99. 21. Henriques, I.; Sharma, S. [2005]: Pathways of Stakeholder Influence in the Canadian Forestry Industry. Business Strategy and the Environment, 2005, Vol. 14., p. 384–398. 22. Herzig, C.; Godemann, J. [2010]: Internet-supported sustainability reporting: developments in Germany. Management Research Review, Vol. 33, p. 1064-1082. 23. Huijstee, M.; Glasbergen, P. [2008]: The Practice of Stakeholder Dialogue between Multinationals and NGOs. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 2008, Vol. 15., p. 298–310.
99
24. Jamali, D.; Keshishian, T. [2009]: Uneasy Alliances: Lessons Learned from Partnerships Between Businesses and NGOs in the context of CSR. Journal of Business Ethics, 2009, Vol. 84., p. 277–295. 25. Jonker, J.; Nijhof, A. [2006]: Looking Through the Eyes of Others: Assessing mutual expectations and experiences in order to shape dialogue and collaboration between business and NGOs with respect to CSR. Corporate Governance, Sep 2006, Vol. 14., p. 456-466. 26. Kaptein, M.; Tulder, R. [2003]: Toward Effective Stakeholder Dialogue. Business and Society Review, 2003, Vol. 108., p. 203-224. 27. Kennedy, E. et al. [1998]: The New Gemeinschaft: Individual Initiative and Business-NGOUniversity Partnerships. Greener Management International, Winter 1998, Vol. 24., p. 32-47. 28. Kerekes Sándor, Baranyi Árpád, Csutora Mária, Kovács Eszter, Nemcsicsné Zsóka Ágnes, Zilahy Gyula [2000]: A hazai vállalatok környezeti teljesítményének értékelése. Magyarország az ezredfordulón, MTA Stratégiai Kutatások, Zöld Belépő, EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata, 91. kötet. 29. Kerekes, S.; Harangozó, G.; Nemcsicsné, Zs. Á. [2004]: A civil társadalom szerepe a transznacionális
vállalatok
működésének
környezetbarát
irányú
megváltoztatásában.
Műhelytanulmány. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest. 30. Kerekes, Sándor; Harangozó, Gábor; Németh, Patrícia; Nemcsicsné Zsóka, Ágnes [2003]: Environmental Policy Tools and Firm-level Management Practices. OECD National Report: Hungary. Budapest University of Economic Sciences and Public Administration (BUESPA). http://www.oecd.org/dataoecd/26/0/31686250.pdf, letöltve: 2011. 03.12. 31. Kestemont, M. and Ytterhus, B. (eds.) [1997]: The International Business Environmental Barometer 1997: Environmental Management in Europe and some Asian Issues. http://www.centre-entreprise-environnement.be/cese/article.php3?id_article=20, letöltve: 2011. 03.17. 32. Kong, N.; Salzmann, O.; Steger, U.; Ionescu-Somers, A. [2002]: Moving Business/Industry Towards Sustainable Consumption: The Role of NGOs. European Management Journal, 2002, Vol. 20, No. 2, p. 109–127. 33. Kourula, A. [2010]: Corporate engagement with non-governmental organizations in different institutional contexts – A case study of a forest products company. Journal of World Business, 2010, Vol. 45, p. 395-404. 100
34. Kovács Eszter [2000]: A szervezetelméletek formálódása a társadalmi és az ökológiai értékek beépülése során. Kovász, IV. évfolyam, 1–4. szám, 2000. Tavasz–Tél, p. 53–88. 35. Lafrance, J.; Lehmann, M. [2005]: Corporate Awakening – Why (Some) Corporations Embrace Public–Private Partnerships. Business Strategy and the Environment 2005, Vol. 14., p. 216–229. 36. Mantel, Sukhmani; Cheung, Dennis; Welford, Richard; Hills, Peter [2007]: Cooperation
for
Environmental Reform, Business–NGO Partnerships in Hong Kong. Journal of Corporate Citizenship, Autumn 2007, Iss. 27., p. 91-106. 37. Murillo-Luna, J.;
Garces-Ayerbe, C.; Rivera-Torres, P. [2008]: What do patterns of
environmental response differ? A stakeholders' pressure approach. Strategic Management Journal, 2008, Vol. 29. p. 1225-1240. 38. Oliver, C. [1990]: Determinants of Interorganizational Relationships: Integration and Future Directions. Academy of Management Review, 1990, Vol. 15, No. 2, p. 241-265. 39. Pataki György és Radácsi László [1997]: A magyar iparvállalatok környezeti orientációja. Magyarország az ezredfordulón, MTA Stratégiai Kutatások, Zöld Belépő, EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata, 3. kötet. 40. Payne, A. [2006]: Corporate social responsibility and sustainable development. Journal of Public Affairs, 2006, Vol. 6., p. 286-297. 41. Payne, S. L.; Calton, J. M. [2004]: Exploring Research Potentials and Applications for Multistakeholder Learning Dialogues. Journal of Business Ethics , 2004, Vol. 55, p. 71–78. 42. Perret, A. [2003]: BNFL National Stakeholder Dialogue: A case study in public affairs. Journal of Public Affairs, Vol. 3., No. 4., p. 383-391. 43. Peterson, D., K. [2010]: Agency Perspectives on NGO Governance. Journal of Management Research, 2010, Vol. 2, No. 2., p. 1-11. 44. Reed, A. M.; Reed D. [2009]: Partnerships for Development: Four Models of Business Involvement. Journal of Business Ethics, 2009, Vol. 90., p. 3-37. 45. Reuter, C.; Foerstl, K.; Hartmann, E.; Blome, C. [2010]: Sustainable global supplier management: The role of dynamic capabilities in achieving competitive advantage. Journal of Supply Chain Management, Apr 2010, Vol. 46., p. 45-63.
101
46. Samii, N.; Wassenhove, L. N.; Shantanu, B. [2002]: An Innovative Public–Private Partnership: New Approach to Development. World Development, 2002, Vol. 30, No. 6., p. 991–1008. 47. Saravanamuthu, K. [2006]: Emancipatory Accounting and Sustainable Development: A Gandhian–Vedic Theorization of Experimenting with Truth. Sustainable Development, 2006, Vol 14., p. 234–244. 48. Schiller, Ben [2005]: Ethical Corporation Report. Business-NGO Partnerships. 49. Scholte, J. A. [2000]: Cautionary Reflections on Seattle. Millennium – Journal of International Studies. January 2000, Vol. 29, p. 115-121. 50. Seitanidi, M., M.; Crane, A. [2009]: Implementing CSR Through Partnerships: Understanding the Selection, Design and Institutionalisation of Nonprofit-Business Partnerships. Journal of Business Ethics, 2009, Vol. 85, p. 413–429. 51. Toshihiro, U. [2004]: Voluntary approaches to environmental protection. Georgia State University. 52. Unerman, J.; O’Dwyer, B. [2006]: Theorising Accountability for NGO Advocacy. Accounting. Auditing and Accountability Journal, Vol. 19, No. 3, 2006, p. 349-376. 53. United Nations Conference on Environment & Development [1992]: Agenda
21.
Rio
de
Janeiro. http://www.unep.org, letöltve: 2011.03.31. 54. Valor, Carmen; Merino de Diego, Amparo [2009]: Relationship of Business and NGOs: An Empirical Analysis of Strategies and Mediators of Their Private Relationship. Business Ethics: A European Review. Apr 2009, Vol. 18, Issue 2, p. 110-126. 55. Vazquez-Brust, D. A.; Liston-Heyes, C.; Plaza-Ubeda, J. A.; Burgos-Jimenez, J. [2010]: Stakeholders Pressures and Strategic Prioritisation: An Empirical Analysis of Environmental Responses in Argentinean Firms. Journal of Business Ethics, 2010, Vol 91, p. 171–192. 56. Veser, M. [2004]: The Influence of Culture on Stakeholder Management: Social Policy Implementation in Multinational Corporations. Business and Society, Dec 2004, Vol. 43, p. 426-436. 57. Wadham, H. [2009]: Talking across Boundaries: Business and NGO Perspectives on CSR, Sustainable Development and Partnership. The Journal of Corporate Citizenship, Summer 2009, Vol. 34., p. 57-68.
102
58. Welford, R. [2004]: Corporate Social Responsibility in Europe and Asia: Critical Elements and Best Practice. The Journal of Corporate Citizenship, Spring 2004, Vol. 13, p. 31-47. 59. Welford, R.; Chan, C.; Man, M. [2007]: Priorities for Corporate Social Responsibility: a Survey of Businesses and their Stakeholders. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, Vol. 15., p. 52–62. 60. Wicki, S.; Kaaij, J. [2007]: Is it True Love Between the Octopus and the Frog? How to Avoid the Authenticity Gap. Corporate Reputation Review, 2007, Vol. 10., No. 4., p. 312-318.
103
Mellékletek 1. melléklet: A kis- és közepes vállalatok körében végzett kutatás során használt kérdőív.
1. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Ez a rész az Ön általános állásfoglalását térképezi fel a vállalatoknak a társadalomban betöltött szerepéről és felelősségéről 1.1 Mi jut eszébe, amikor a vállalkozások társadalmi felelősségéről hall? 1.2 Végez-e az Önök vállalkozása valamilyen társadalmilag felelős tevékenységeket? Ha igen, akkor milyet? 1.3 Mit gondol, jelent-e valamilyen előnyöket Ön cége számára saját társadalmi felelősségvállalásuk? Ha igen, milye(neke)t? 1.4 Egyetért-e azzal, hogy a nagyobb vállalatok társadalmi felelősségvállalás gyakorlata hatással van az Ön vállalatára is? Igen
Nem
1
0
Ha igen, kérjük fejtse ki, milyen hatásokra gondol: 1.5 Értékelje, milyen mértékben igazak a következő állítások saját vállalatával kapcsolatban!
A társadalmi felelősségvállalás…
a) stratégiailag fontos a vállalatom számára b) lehetőséget jelent új piacok megszerzésére/a
egyáltalán teljes nem mértékben 1 2 3 4
jelenlegi piacok kibővítésére c) előnyös az alkalmazottak megtartása, motiválása szempontjából d) lehetőséget teremt, hogy megkülönböztessük vállalatunkat a versenytársaktól e) ‘a helyes dolog’ az alkalmazottakkal és a társadalommal szemben f) többe kerül, mint amennyi hasznot hoz g) nagyrészt kommunikációs, PR kérdés
1.6 Milyen tényezők motiválják az Ön vállalkozását a társadalmi felelősség módszereinek alkalmazására? 1.7 Milyen tényezők nehezítik az Ön vállalkozásának társadalmilag felelős tevékenységét? 104
2. RÉSZ: KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATOK
Ez a rész az Önök létesítményének általános menedzsment rendszerével és eszközeivel kapcsolatos kérdéseket tartalma, valamint olyanokat amelyek környezetvédelemi vonatkozásúak. 2.1 Van-e az önök létesítményénél legalább egy személy, aki kifejezetten a környezetvédelmi ügyekért felelős? Igen Nem
1 0
Ha nincs ilyen személy, akkor ugorjon az 2.8. kérdéshez.
2.2 Az alábbiak közül melyik írja le legjobban ennek a személynek az elhelyezkedését az Önök szervezeti rendszerében? (Kérjük csak egy négyzetet jelöljön meg!) Felső vezetés Termelő tevékenység Pénzügy/számvitel Szakosított környezetvédelmi osztály (vagy ennek megfelelő) Külső/média kapcsolatok
1 2 3 4 5
Marketing/Értékesítés Beszerzés
6 7
Emberi erőforrás Termékfejlesztés Egyéb osztály, éspedig: ____________
8 9
10
2.3 Van az Önök cégénél környezetvédelmi osztály vagy egyéb részleg? Igen Nem
1 0
2.4 Kérjük jelezze, mennyire erős a következő csoportok vagy szervezetek befolyása, az Önök vállalatának környezetvédelmi gyakorlatára? (Kérjük, minden sorban egy négyzetet jelöljön meg.) Egyáltalán Közepes Nagyon nem fontos fontos
1 Szabályozó hatóságok (állam, helyi önkormányzat) Vállalati központ Fogyasztók (háztartások) Kereskedelmi vevők Termék és szolgáltatás szállítók Részvényesek és befektetők Bankok és egyéb kölcsönzők Menedzsment alkalmazottak Nem-menedzsment alkalmazottak Szakszervezetek
2
3
Nem alkalmazható
4 105
Ipari/kereskedelmi szövetségek Környezetvédők és szervezeteik Környékbeli vagy közösségi csoportok Egyéb csoportok vagy szervezetek, éspedig______________________
2.5 Mennyire tartja fontosnak az alábbi motivációkat az Önök vállalatának környezetvédelmi gyakorlata szempontjából? (Kérjük jelöljön meg minden sorban egy négyzetet!) Egyáltalán Közepes Nagyon nem fontos fontos
1 Megelőzni vagy kézben tartani a környezeti baleseteket Megfelelni a környezetvédelmi jogszabályoknak Vállalati hírnév Költség megtakarítás Új technológiai fejlődés Új termékfejlesztés Más hozzánk hasonló cégek hasonló gyakorlatot követnek Más oka van, éspedig: ___________________
Nem alkalmazható
2
3
4
2.6 Milyen gyakorlatot alakítottak ki az Ön vállalatánál a környezeti menedzsment alkalmazása érdekében? (Kérjük, minden sorban egy négyzetet jelöljön meg.) Igen Nem 1 0 -írott környezetvédelmi politikával rendelkeznek -környezetvédelmi kritériumokat alkalmaznak a munkavállalók értékelésében/bérezésében -rendelkeznek környezetvédelmi képzési programmal alkalmazottaik számára -külső környezetvédelmi audit-ot végeztetnek -belső környezetvédelmi audit-ot végeznek -összehasonlító elemzést végeznek a környezetvédelmi teljesítményt illetően -környezetvédelmi számvitelt alkalmaznak -önkéntes környezetvédelmi jelentést készítenek (nyilvánosan elérhetőt, nem a hatóságok számára kötelezően készülőt) -környezetvédelmi teljesítmény indikátorokat/célokat alkalmaznak Igen Folyamatban Nem, de tervezzük, Nem is tervezzük -környezeti irányítási rendszert alkalmaznak -egyéb gyakorlat, éspedig:______________________________________
2.7 Milyen tényezők nehezítik/nehezítették a fenti tevékenységek meghonosítását az Önök vállalatánál? 106
______________________________________ 2.8 A termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése során az Ön intézménye figyelembe veszi a következő lehetőségeket? (Kérjük, minden sorban egy négyzetet jelöljön meg.) Igen Nem 1 0 A szállítók környezetvédelmi magatartásának értékelése Környezetvédelmi intézkedések meglétének a megkövetelése a szállítóktól A vásárlók tájékoztatása, arról hogyan csökkenthetik a környezetre gyakorolt hatásukat
2.9 Az önök vállalatánál milyen mértékben vannak jelen a környezetvédelmi szempontok az alábbi területeken? (Kérjük, minden sorban egy négyzetet jelöljön meg.) Egyáltalán nem Kicsit
Beszerzés Szállítás Raktározás Termelés Marketing/Értékesítés Kutatás-fejlesztés/Terméktervezés Kommunikáció Szolgáltatások nyújtása Egyéb (éspedig)_____________
Nagyon
Teljesen
1
2
3
4
Nem értelmezhető 0
3. RÉSZ: KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK, INNOVÁCIÓ ÉS TELJESÍTMÉNY Ebben a részben az a célunk, hogy teljes képet kapjunk arról, hogy az Ön létesítménye hogyan értékeli termelési tevékenységei környezeti hatásait, illetve a káros környezeti hatások elkerülése érdekében milyen műszaki intézkedéseket és innovációt alkalmaz. 3.1.A következő lehetséges negatív környezeti hatásokhoz mennyire tartja fontosnak az Önök vállalata létesítménye termelési folyamatainak, termékeinek és szolgáltatásainak a hozzájárulását? (Kérjük, minden sorban egy négyzetet jelöljön meg.) Nincs Negatív Hatás
Mérsékelten Negatív Hatások
Rendkívül Negatív Hatások
Nem alkalmazható
3
4
1
2
Természeti erőforrások használata (energia, víz, stb.)
Szilárd hulladékok képződése
107
Szennyvíz kibocsátás
Helyi és regionális légszennyező anyagok kibocsátása Globális szennyezés (Pl. Üvegházhatású gázok) Talajszennyezés Komoly baleseti kockázat Egyéb negatív környezeti hatás, éspedig:___________________
3.2. A fenti negatív környezeti hatásokat feltételezve, az alábbi környezetvédelmi teljesítmény jellemzők közül az Ön létesítménye vállalata melyiket ellenőrzi rendszeresen? (Kérjük, minden sorban egy négyzetet jelöljön meg.)
Természeti erőforrások használata (energia, víz, stb.) Szilárd hulladékok képződése Szennyvíz kibocsátás Helyi és regionális légszennyező anyagok kibocsátása Globális szennyezés (Pl. Üvegházhatású gázok) Talajszennyezés Komoly baleseti kockázat Egyéb környezetvédelmi teljesítmény mérés, éspedig: ____________________ 3.3.
Igen 1
Nem 0
Nem alkalmazható 2
Az Önök létesítménye végrehajtott-e konkrét intézkedéseket a következő negatív környezeti hatások mérséklése érdekében? (Kérjük, minden sorban egy négyzetet jelöljön meg.) Igen
Nem
Nem
1
0
alkalmazható Természeti erőforrások használata (energia, víz, stb.) Szilárd hulladékok képződése Szennyvíz kibocsátás Helyi és regionális légszennyező anyagok kibocsátása Globális szennyezés (Pl. Üvegházhatású gázok) Talajszennyezés Komoly baleseti kockázat Egyéb környezetvédelmi hatás, éspedig: ____________________
2
108
3.4. Az elmúlt három évben az Ön létesítménye a termékeik és a termelési folyamatok területén eszközölt-e változásokat az egységnyi termékkibocsátásra jutó környezeti hatásokat illetően (Minden sorban egy négyzetet jelöljön meg.) Csökkent Nem változott
Természeti erőforrások használata (energia, víz, stb.) Szilárd hulladékok képződése Szennyvíz kibocsátás Helyi és regionális légszennyező anyagok kibocsátása Globális szennyezés (Pl. Üvegházhatású gázok) Talajszennyezés Komoly baleseti kockázat Egyéb környezetvédelmi hatás, éspedig:________________________
Nőtt
Nem értelmezhető
1
2
3
4
3.5. Ha az Önök vállalatánál jelentős környezetvédelmi intézkedéseket foganatosítottak, kérjük jellemezze ezeket a beavatkozásokat (Kérjük soronként csak egy négyzetet jelöljön meg!) Igen
Nem
1
0
Olyan technológiai változtatás, ami a forrás helyén megelőzi a szennyezéskibocsátást, illetve csökkenti az erőforrásfelhasználást Csővégi technológiák (pl. szennyvíztisztítás, vagy szűrő a kéményben) amelyek csökkentik a szennyezőanyag emissziót A terméket (szolgáltatást) érintő változtatások
109
4. RÉSZ: A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS GYAKORLATOK Ebben a részben egyrészt az Ön véleményére vagyunk kíváncsiak a vállalatok társadalmi felelősségével kapcsolatban, másrészt arra, hogy milyen különféle eszközöket használnak az Önök vállalatánál 4.1 Kérjük válassza ki a következő lehetőségek közül azokat, amelyek leginkább hozzájárulhatnak A) az Önök vállalatának nyereségességéhez; B) az Önök vállalatának felelős működéséhez; (Mindkét esetben maximum 6-ot jelöljön meg): A B 1
Az alkalmazottak rendszeres tájékoztatása a vállalat tevékenységéről és a fontos döntésekről Külön juttatások az alkalmazottak számára (pl. kedvezményes munkavállalói hitelek, rugalmas munkaidő) Munkavállalói továbbképzések szervezése Munkavállalói díjak Adományozás és szponzoráció a helyi közösségek részére Önkéntes részvétel a helyi közösségi kezdeményezésekben Etikai kódex megléte Társadalmi beszámoló publikálása Esélyegyenlőség biztosítása (nők, kisebbségek, sérültek vagy idősebbek) Korrupció elkerülése Összes vonatkozó jogszabály betartása Méltányos bérezés és munkaidő biztosítása a munkavállalóknak Környezetvédelmi intézkedések Korszerű technológiai megoldások a környezeti hatások csökkentésére
2
4.2 A következő gyakorlatok közül melyeket alkalmazza ténylegesen az Ön vállalata?: Az alkalmazottak rendszeres tájékoztatása a vállalat tevékenységéről és a fontos döntésekről Külön juttatások az alkalmazottak számára (pl. kedvezményes munkavállalói hitelek, rugalmas munkaidő) Munkavállalói továbbképzések szervezése Munkavállalói díjak
Szponzoráció, adományozás Ha igen: Havonta 1
Ritkábban, mint havonta
2 Évente 3 Még ritkábban 4
Önkéntes részvétel a helyi közösségi kezdeményezésekben 110
Etikai kódex megléte Korrupció elkerülése Összes vonatkozó jogszabály betartása Méltányos bérezés és munkaidő biztosítása a munkavállalóknak 4.3. Van Önöknek írott vállalati politikájuk, amely társadalmi témákat is tartalmaz? Igen
Nem 1
0
4.4. Ha létezik ilyen politika, tartalmaz utalást az esélyegyenlőségre az alábbi területeken? Kisebbségek 1 Nők 2 Sérültek 3 Idősebbek 4 4.5. Fizettek bírságot az utóbbi 3 évben munkavállalói ügyek miatt? Igen
Nem 1
0
4.6. Van olyan ügyfelük, aki meg akar győződni arról, hogy a Vállalat megfelelő irányelveket/szabványokat használ az alábbi területeken: Yes
No 1
0
Környezetvédelem Társadalmi ügyek (foglalkoztatási, munkavállalói ügyek stb.)
4.7. Jelölje meg (ha van ilyen), hogy az alábbi eszközök közül melyek segítenék az Ön vállalatának társadalmi felelősségvállalását:
Anyagi támogatás a különböző intézkedések bevezetésére Információ a társadalmi felelősségvállalási gyakorlatokról (pl. legjobb példák gyűjteménye különböző iparágakból stb.) Állami programok (pl. képzések, terepszemlék) Iparági testületektől kapott segítség Helyi közösségekkel és egyéb érintettekkel kialakított kapcsolat Az ellátási lánc többi tagjától kapott segítség (pl. információ/képzés nagyobb vevőktől stb.)
4.8. Az Ön véleménye szerint a civil szféra az alábbi eszközök alkalmazásával mennyiben tud(na) hozzájárulni a vállalati szektor felelősebbé és környezettudatosabbá válásához? Semennyire
Felelőtlen/szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása Részvétel a jogszabályalkotásban Fogyasztói tudatosság növelése
Nagyon
1
2
3
4
5
111
Vállalatokkal közösen megvalósított, előremutató projektek Vállalati szakemberek továbbképzése Összességében a civil szektor munkája
4.9. Az Ön véleménye szerint a magyarországi gyakorlatban mennyiben járul hozzá a civil szektor az alábbi eszközök révén a vállalatok felelősebb és környezettudatosabb működéséhez? Semennyire
Felelőtlen/szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása Részvétel a jogszabályalkotásban Fogyasztói tudatosság növelése Vállalatokkal közösen megvalósított, előremutató projektek Vállalati szakemberek továbbképzése Összességében a civil szektor munkája
Nagyon
1
2
3
4
5
4.10. Volt-e már arra eset, hogy az Önök vállalatával egy civil szervezet együttműködött? Ha igen, kérjük írja le röviden! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4.11. Volt-e már arra eset, hogy az Önök vállalatával egy civil szervezet konfrontálódott? Ha igen, kérjük írja le röviden! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4.12. Részt vesz-e az Önök vállalata olyan kezdeményezésben, amely a helyi közösséghez kapcsolódik? Ha igen, kérjük írja le röviden! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
112
5. RÉSZ: VÁLLALATI JELLEMZŐK Ez a rész abban segít nekünk, hogy egy általános képet kapjunk az Ön vállalatáról mint egészről.. 5.1. Hova sorolná be, általánosan, vállalata termékeinek elsődleges fogyasztóit? (Kérjük, csak egy négyzetet jelöljön meg.) Egyéb termelő vállalatok Nagykereskedők vagy kiskereskedők Háztartások
1 2 3
5.2. Mi jellemzi legjobban vállalata piacát? (Kérjük, csak egy négyzetet jelöljön meg.) Helyi Nemzeti (hazai) Regionális (szomszéd országok) Globális (világ-)
1 2 3 4
5.3. Átlagosan hány főt foglalkoztattak teljes munkaidőben az Ön vállalatánál az elmúlt három év során? 1-10 1 11-50 2 51-100 3 101-250 4 251-500 5 501- 6
5.4.Mekkora
volt
vállalat
éves
átlagos
bevétele
az
elmúlt három évben? ________________Ft
5.5.Hogyan változtak vállalata eladásai az elmúlt három évben? (Kérjük csak egy négyzetet jelöljön meg!) Jelentősen csökkentek Csökkentek Nem változtak Nőttek Jelentősen nőttek
1 2 3 4 5
5.6. Hogyan értékelné vállalata általános üzleti teljesítményét az elmúlt három évre vonatkozóan (Kérjük csak egy négyzetet jelöljön meg!) Alacsony bevételek, nagy veszteségek A bevétel nem teljesen fedezte a költségeket
1 2
113
A bevétel segített fedezni a rezsit A bevétel lehetővé tett egy alacsony profitot A bevétel jócskán meghaladta a költségeket
3 4 5
5.7. Kérjük jelölje meg, melyik szektorba helyezné el vállalata fő tevékenységét. (Kérjük, csak egy négyzetet jelöljön meg.) A - MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT B - BÁNYÁSZAT, KŐFEJTÉS C – FELDOLGOZÓIPAR D - VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS E - VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS F – ÉPÍTŐIPAR G - KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS H - SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS I - SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS J - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ K - PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG L - INGATLANÜGYLETEK M - SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG N - ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉG O - KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS P – OKTATÁS Q - HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS R - MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABAD IDŐ S - EGYÉB SZOLGÁLTATÁS Ha vállalata tevékenysége a feldolgózóiparba tartozik, ezen belül: C 10 C 11 C 12 C 13 C 14 C 15 C 16 C 17 C 18 C 19 C 20 C 21 C 22 C 23 C 24 C 25 C 26 C 27 C 28 C 29 C 30
Élelmiszergyártás Italgyártás Dohánytermék gyártása Textília gyártása Ruházati termék gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása Papír, papírtermék gyártása Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Közúti jármű gyártása Egyéb jármű gyártása
114
C 31 Bútorgyártás C 32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység C 33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása
Kérjük, töltse ki az adatait:
Név és beosztás -- Köszönjük segítségét és együttműködését! Vállalat neve -Cím -Irányítószám -Email -Kérjük, jellemezze felelősségi körét. (Kérjük, csak egy négyzetet jelöljön meg.) Felsővezetés Termelés/operatív tevékenység Pénzügy/könyvvitel Szakosított környezetvédelmi osztály (vagy ennek megfelelő) Külső/média kapcsolatok
1 2 3 4 5
Marketing/Értékesítés Beszerzés
6 7
Emberi erőforrás Termékfejlesztés Egyéb, éspedig:_______________________
8 9 10
Ha bármilyen észrevétele vagy véleménye van a kérdőív témáival kapcsolatban, kérjük, fejtse ki a rendelkezésre álló helyen:
115
2. melléklet. A civil szervezetek (és vállalatok) körében lekérdezett kérdőív. A duplikáció elkerülése érdekében a két kérdőívet egyesítve mutatjuk be. A megjegyzés nélküli kérdések mindkét kérdőívben egységesen szerepeltek. Külön feltüntettük, mely kérdések szerepeltek csak az egyik vagy másik kérdőívben. A civil szektor szerepe a vállalatok zöldítésében Kérdőív
I. A civil szektor és a vállalatok közötti együttműködési lehetőségek általános megítélése
1. Az Ön véleménye szerint a civil szféra az alábbi eszközök alkalmazásával mennyiben tud(na) hozzájárulni a vállalati szektor felelősebbé és környezettudatosabbá válásához? Semennyire
Felelőtlen/szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása Részvétel a jogszabályalkotásban Fogyasztói tudatosság növelése Vállalatokkal közösen megvalósított, előremutató projektek Vállalati szakemberek továbbképzése Összességében a civil szektor munkája
Nagyon
1
2
3
4
5
2. Az Ön véleménye szerint a magyarországi gyakorlatban mennyiben járul hozzá a civil szektor az alábbi eszközök révén a vállalatok felelősebb és környezettudatosabb működéséhez? Semennyire
Felelőtlen/szennyező vállalatok lejáratása, bojkottálása Részvétel a jogszabályalkotásban Fogyasztói tudatosság növelése Vállalatokkal közösen megvalósított, előremutató projektek Vállalati szakemberek továbbképzése Összességében a civil szektor munkája
Nagyon
1
2
3
4
5
3. A civilek és a vállalatok együttműködése számos előnnyel járhat. Ön hogyan értékeli a következő lehetséges előnyöket: Jelentéktelen 1
Nagyon fontos 2
3
4
5
116
Külső források bevonása/ Alaptevékenység finanszírozása Menedzsment és egyéb szakismeretekhez való hozzáférés A vállalatok működési mechanizmusainak jobb megismerése Szervezet céljainak hatékonyabb elérése a tevékenységi kör kiszélesítésével Ismertség/hitelesség javulása
A fentieken kívül egyéb előny:…………… …………………………………..………….
4. A együttműködések adott esélyben veszéllyel is járhatnak. Ön mennyire tartja komolynak az alábbi veszélyforrásokat? Semennyire
Nagyon
1
2
3
4
Erőforrások elvesztegetése Függetlenség csökkenése Szervezeti kultúra negatív irányú változása Túlzott bürokratizálódás Hitelesség elvesztése
5
A fentieken kívül egyéb veszély..………… …………………………………..………….
(CSAK A CIVILEKNEK SZÓLÓ KÉRDŐÍVBEN SZEREPELT) 5(civil). Volt-e már arra eset, hogy az Önök szervezete vállalatokkal vagy egyéb gazdasági szervezetekkel együttműködött? Ha igen, kérjük írja le röviden! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Melyek voltak a legfontosabb előnyök? - az Önök szervezete számára:…………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… - a partner vállalat(ok) számára: …………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6(civil). Volt-e már arra eset, hogy az Önök szervezete vállalatokkal vagy egyéb gazdasági szervezetekkel konfrontálódott? Ha igen, kérjük írja le röviden! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
117
(CSAK A VÁLLALATOKNAK SZÓLÓ KÉRDŐÍVBEN SZEREPELT) 5 (vállalat). Volt-e már arra eset, hogy az Önök szervezete civil szervezetekkel együttműködött? Ha igen, kérjük írja le röviden! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Melyek voltak a legfontosabb előnyök? - az Önök szervezete számára:…………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… - a partner civilek számára: …………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6(vállalat). Volt-e már arra eset, hogy az Önök vállalata civil szervezetekkel konfrontálódott? Ha igen, kérjük írja le röviden! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
II. „A civil szektor szerepe a vállalatok zöldítésében” útmutató tervezetének értékelése (Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy az útmutató tervezetet minél több hazai vonatkozású példával egészítsük ki. Kérjük, mielőtt ezt a részt kitölti, alaposan nézze át a csatolt – egyelőre belső használatra kiküldött – tervezetet. Minden észrevétel nagyon értékes számunkra, hozzájárulását előre is köszönjük. ) 1. Kérjük – az útmutató tervezet felépítését követve – röviden foglalja össze, ha szervezetének van olyan vállalatokkal/civilekkel (A KÉRDŐÍVEKBEN MINDIG AZ AKTUÁLIS SZEREPELT) való együttműködési tapasztalata, amelyet az alábbi területeken sikeresnek tart: (Ha olyan példára hivatkozna, amelyről kiadvány is megjelent, kérjük adja meg az elérhetőségét.)
1.a. Tervezés/Előkészítés (Együttműködés lehetséges területének lehatárolása/Projektpartner kiválasztása/Erőforrásigény felmérése): ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 1.b. Megvalósítás (Projektcsapat kialakítása/Előrehaladás nyomon követése, mérése/Külső és belső kommunikáció):
118
………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 1.c. Eredmények további hasznosítása (Kapcsolat fenntartása/Eredmények szélesebb körű hasznosításának megalapozása) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 1.d. Egyéb részterülethez kapcsolható gyakorlati tapasztalat ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… (CSAK A CIVILEKNEK SZÓLÓ KÉRDŐÍVBEN SZEREPELT) 2 (civil). Az együttműködések során sokféle hibát lehet elkövetni. Ha az Önök gyakorlatában is előfordultak hasonlók, kérjük említsen meg néhányat: A civilek (Önök) által elkövetett legfontosabb hibák: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Hogyan oldották meg ezeket? Hogyan lehetett volna ezeket a hibákat elkerülni? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. A vállalatok által elkövetett hibák: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Önök szerint hogyan lehetett volna ezeket a hibákat elkerülni? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. (CSAK A VÁLLALATOKNAK SZÓLÓ KÉRDŐÍVBEN SZEREPELT)
2 (vállalat). Az együttműködések során sokféle hibát lehet elkövetni. Ha az Önök gyakorlatában is előfordultak hasonlók, kérjük említsen meg néhányat: A civilek által elkövetett legfontosabb hibák: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Hogyan lehetett volna ezeket a hibákat elkerülni? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….
119
A vállalatok (Önök) által elkövetett hibák: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Hogyan oldották meg ezeket, illetve Önök szerint hogyan lehetett volna ezeket a hibákat elkerülni? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….
3. Mi az, ami az útmutatóban fejlesztésre szorulna (tartalom, súlypontok, felépítés stb.)? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
4. Van-e bármilyen egyéb észrevétele, amit a témával kapcsolatban szívesen megosztana velünk? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
III. A szervezetre vonatkozó adatok (Ezekre azért van szükségünk, hogy adott esetben – további együttműködést ajánlva , pl. egyegy példa alapján esettanulmány készítése stb. – felvehessük Önökkel a kapcsolatot. Az adatokat bizalmasan kezeljük, kizárólag kutatási célokra használjuk, és harmadik fél számára nem adjuk ki.) 1. Szervezet neve:……………………………………………………………………………. 2. Kérdőívet kitöltő személy neve: …………………………………………………………..
3. Kérdőívet kitöltő személy elérhetősége: - Telefon:………………………………………. - E-mail:………………………………………… 4. Jelölje be, ha az útmutató végső változatát szeretné megkapni:
□
Köszönjük munkáját!
120
3. melléklet. A workshop programja. „Fókuszban az együttműködés A civil szektor szerepe a vállalatok zöldítésében” műhelyfoglalkozás Időpont: 2010. nov. 4., 10-15 óráig Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, 1093 Fővám tér 8., 3005-ös konferenciaterem
9:30-10:00
Regisztráció
10:00-10:10
Köszöntő dr. Zilahy Gyula (BCE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék) A civil-vállalati együttműködés lehetőségei és lépései dr. Harangozó Gábor (BCE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék)
10:10-10:30
10:30-11:20
Az együttműködés civil és vállalati tapasztalatai. Szomolányi Katalin (Magyar Telekom Nyrt.) Márta Kriszta (WWF Magyarország) Mucska Péter (Coca Cola Magyarország Kft.)
11:20-11:40
(Fair trade) kávészünet
11:40-12:40
Az együttműködés civil és vállalati tapasztalatai (folyt.). Vadovics Kristóf (GreenDependent) Újszászi Györgyi (Védegylet) Madarászné Kajdacsy Ágnes (BCE, korábban Nitrokémia ill. Fűzfői Papírgyár)
12:40-13:10
Ebédszünet
13:10-14:40
A civil-vállalati együttműködés feltételei, előnyei és buktatói (Szekcióülések és kerekasztal beszélgetés a civil szervezetek és a vállalatok szakembereinek részvételével)
14:40-15:10
Plenáris vita - Eredmények és javaslatok összegzése – Zárszó
121
4. melléklet. A civil szervezeteknek kiküldött meghívó. Kedves Civil Szervezetek! Korábbi kutatásaink rendre azt mutatják, hogy az állami szerepvállalás önmagában nem elégséges a gazdaság fenntartható pályára állításához. Ezzel párhuzamosan az látszik, hogy a civil szektor szerepe egyre nagyobb, és a civilek aktív munkája révén egyre jelentősebb eredményeket is érnek el a környezetvédelem területén. A magyarországi civil szférában az utóbbi évtizedekben jelentős szakértelem és tapasztalat halmozódott fel a „hagyományosan” a civilek által használt eszközök területén (fogyasztói tudatformálás, környezetkárosító vállalatok elleni bojkottok, tüntetések szervezése, helyi és országos jogszabályok előkészítésében való részvétel stb.) Közös ezekben az eszközökben, hogy ha kimondatlanul is, de a legtöbb esetben ellenfélnek vagy legalábbis ellenérdekelt feleknek tekintjük a vállalatokat. Természetesen ez gyakran nem ok nélküli, és a „kemény” eszközökre bizonyos esetekben egyszerűen szükség van. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy számos esetben a civil szféra és a vállalatok együttműködése új lehetőségeket nyithat a vállalati szféra negatív környezeti hatásainak mérséklésében. Jelenlegi kutatásunk során az ilyen együttműködések feltételeit, sikertényezőit és lehetséges buktatóit kívánjuk feltárni. A program részeként egy műhelyfoglalkozást szervezünk, amelynek célja, hogy civil és vállalati szakemberek előadásai, illetve kiscsoportos és kerekasztal beszélgetés keretében áttekintsük az együttműködés legfontosabb sikertényezőit és lépéseit. A műhelyfoglalkozásra ezennel szeretettel meghívjuk Önöket. A műhelyfoglalkozáson való részvétel díjmentes, de előzetes regisztációhoz kötött. Ha szívesen részt vennének, kérjük a részvételi szándékot mihamarabb, de legkésőbb november 2-ig jelezzék a
[email protected] címre. A kutatás részeként egy útmutató kiadását is tervezzük a témában még kevesebb gyakorlattal rendelkező szervezetek számára az eredményes civil/vállalati együttműködés lehetőségeiről és lépéseiről. Az útmutató elkészítése során igyekeztünk minél több példát is bemutatni, de természetesen nem rendelkezünk a civil szektor egészének tapasztalatával. A végső változat elkészítéséhez így az Önök segítségét szeretnénk kérni, hogy észrevételeikkel, gyakorlati tapasztalataik megosztásával járuljanak hozzá ahhoz, hogy a kiadvány a gyakorlati szakemberek számára minél hasznosabb lehessen. Ennek reményében elküldjük Önöknek az útmutató előzetes, belső változatát. Kérjük a csatolt kérdőív kitöltésével véleményezzék az útmutató tervezetet. A sikeres együttműködés reményében tisztelettel, dr. Harangozó Gábor egy. adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék
122
5. melléklet. A vállalatoknak küldött meghívó. Kedves Vállalati Szakemberek! Korábbi kutatásaink rendre azt mutatják, hogy az állami szerepvállalás önmagában nem elégséges a gazdaság fenntartható pályára állításához. A vállalatok számos önkéntes eszköz révén vehetnek és vesznek részt környezeti hatásaik kézben tartásában. Ezzel párhuzamosan az látszik, hogy a civil szektor is egyre nagyobb szaktudást halmoz fel a környezetvédelem területén. A „hagyományos” civil eszközök (fogyasztói tudatformálás, helyi és országos jogszabályok előkészítésében való részvétel, környezetkárosító vállalatok elleni bojkottok stb.) adott esetben hasznosak lehetnek, de közös ezekben az eszközökben, hogy ha kimondatlanul is, de a legtöbb esetben ellenfélnek vagy legalábbis ellenérdekelt feleknek tekintik a vállalatokat. Felmerül a kérdés, hogy a ráfordított energiát együttműködésre felhasználva nem lehet-e – mindkét fél szempontjából – több eredményt elérni (mint hogy adott esetben a civil szervezet pénzhez, a vállalat ingyen reklámhoz jut)? A gyakorlat azt mutatja, hogy számos esetben a civil szféra és a vállalatok együttműködése új lehetőségeket nyithat a vállalati szféra környezeti kockázatainak mérséklésében. Jelenlegi kutatásunk során az ilyen együttműködések feltételeit, sikertényezőit és lehetséges buktatóit kívánjuk feltárni. A program részeként egy műhelyfoglalkozást szervezünk, amelynek célja, hogy civil és vállalati szakemberek előadásai, illetve kiscsoportos és kerekasztal beszélgetés keretében áttekintsük az együttműködés legfontosabb sikertényezőit és lépéseit. A műhelyfoglalkozásra ezennel szeretettel meghívjuk Önöket. A műhelyfoglalkozáson való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Ha szívesen részt vennének, kérjük jelezzék mihamarabb, de legkésőbb november 2-ig a
[email protected] címre. A kutatás részeként egy útmutató kiadását is tervezzük az eredményes civil/vállalati együttműködés lehetőségeiről és lépéseiről. Ez elsősorban a civil szervezeteknek szól, de reményeink szerint a vállalati szakemberek is meríthetnek ötleteket belőle. A sikeres együttműködés reményében tisztelettel,
dr. Harangozó Gábor
Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék
egy. adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem,
123
