Iváncsa Község Önkormányzata AquaFil projekt „Vizek Háza” központ
Civil szervezetek környezetvédelmi fóruma Iváncsa, 2005 október 8 Elemzés és összefoglalás A fórum megrendezése érdekében az Adonyi Kistérség 8 településének 28 civil szervezetét kerestük meg kérdőívvel és jelentkezési lappal. A rendezvény iránt érdeklődést mutatott a kistérség 5 településén (Adony, Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa és Kulcs) működő 9 civil szervezet 11 tagja. Végül is a találkozón 7 civil szervezet (Adony, Beloiannisz, Iváncsa és Kulcs) 8, Iváncsa önkormányzatának 3 (Iváncsa község polgármester, önkormányzati szervező asszisztens és Aquafil projektvezető), a sajtó (Fejér Megyei Hírlap) 1 képviselője vett részt. A fenti adatokat a következő összefoglaló táblázatban szemléltetjük: Település
Civil szervezetek Megkeresett Jelentkezett Részvevő száma Civil szervezetek Civil szervezetek Civil szervezetek Száma száma Száma Adony 10 6 2 2 Beloiannisz 6 1 1 1 Besnyő 3 2 1 0 Iváncsa 12 5 2 2 Kulcs 8 4 3 2 Perkáta 13 4 0 0 Pusztaszabolcs 13 4 0 0 Szabadegyháza 5 2 0 0 Összesen 70 28 9 7 • Adatforrás – kistérségi civil szféra – kistérségi projekt tervezési képzés tájékozató anyagából. A résztvevő civil szervezetek tevékenységi területei: társadalom = 3; oktatás = 1; szabadidő = 3. A résztvevők nemek szerinti elosztása: nő = 6; férfi = 6 A fórumon a következő témák voltak bemutatva a résztvevőknek: • Aquafil projekt ismertetése • Vízügyi Keretdirektívák Európában és Magyarországon • Egy „Folyó Szerződés” példája • Energiagazdálkodás, megújuló energiaforrások és környezetvédelem • A kistérség környezetvédelmi programja • Cikola – Nemzetek Völgye kistérségi projekt A bemutatókat a résztvevők kerek asztal megbeszélései követték.
Kerek asztal megbeszélések összefoglalója: 1. Dr. Szász Károly – Adony és környéke Horgászegyesület elnöke: A horgászegyesület a Duna holtágának 47 hektáros vízfelületén tevékenykedik, és ennek ¼ részén végez el rendszeresen iszapkotrást, mivel a rendelkezésükre álló források szűkösek, többre lenne szükségük, ezért több – kevesebb sikerrel próbálják a pályázatok adta lehetőségeket kihasználni. A keretdirektívák által előírt „jó állapot” elérésének határidejét túl hosszúnak tartja, jobb lenne ezt minél hamarabb elérni a környezetünkhöz tartozó vizeknél is. Rendkívül fontosnak tartják az egyesületnél, azt hogy a Duna holtágat szükséges élővé tenni a jövőben. E cél elérése érdekében néhány tevékenységet is javasolt mint: • A felszíni és talajvíz minőségének javítása és megőrzése • A partok kialakítása, rendbetétele és fenntartásuk • A szemét és az illegális hulladék lerakók felszámolása • Az élővilág megóvása (zajkeltő tevékenységek kitiltása a területről – például: motoros sportok űzése vagy tűzijáték rendezése (lovas napok – 2004)) • A rendkívül értékes vizes élőhely védelem alá helyezése. • Pihenőhelyek kialakítását a területen és ezek fenntartását. • Horgászvizek területének növelése, a terület gazdálkodásának és struktúráinak létrehozása és fejlesztése. Ezek megvalósításának érdekében a hatóságok, tulajdonosi kör bevonásán kívül igen fontosnak tartják a társadalmi szervezetek és oktatási intézmények bevonását is, mert a Duna adonyi holtága a kistérség összes településének közös értékes természetes környezetének kell felfogni és ennek megőrzése és környezetkímélő értékesítése a kistérség lakosainak érdekét is, szolgálja. Az energiagazdálkodás és megújuló energiaforrások kérdését is fontosnak tartja a kistérség mezőgazdasága és környezetvédelme számára, a bemutatott példa is nagyon jó, hiszen mint sertéstelep vezető is szembesül a kérdéssel, példaként elmondta, hogy biogáz telepet üzemeltető társaság megkereste őket, hogy átveszik a telep híg és szilárd trágyáját ingyen csak a szállítását, kell kifizetniük, és most látja a példát, hogy ebből Európa más részén bevétel keletkezik és nem kiadás. A Cikola – Nemzetek Völgye projektet értékesnek tartja, bár azt jelezte, hogy a sertéstelep a tervezett helyszínhez közel található és körültekintően kell a beruházásokat megvalósítani, viszont a szarvasmarha telep megszűnt. Érdeklődött a holtág közelében folyó kavicsbányászat környezeti hatásairól (vízbázisra, felszíni vizekre, élővilágra) és arról hogy miként tervezik a tevékenység után értékesíteni a megmaradt bányagödröt, helyreállítani a tájat, mert azt nem tartaná jónak, ha összekötnék a holtágat a gödörrel és a nagy Dunával, mivel ez vízminőség romlásához vezetne. Másrészt viszont egy zajos motoros turizmus bevezetése a területen óhatatlanul az élővilág megzavarásához és a terület szennyezéséhez vezetne. Hasonló rendezvényeket hasznosnak tart a jövőben is és bármilyen környezetet érintő kezdeményezésekben részt vesznek és együttműködnek.
2. Percsi Tibor: Adónyiak Baráti körének elnöke; Duna-Tér kistérségi közéleti híradó felelős szerkesztője: Szervezetük tevékenységi köre nem kimondottan a környezetvédelemhez kapcsolódik, de természetesen a tagok nagyon érdekeltek a településük és a kistérség környezetének állapotának javításában és annak megfelelő fenntartásában is. Minden környezetvédelemmel foglalkozó kezdeményezést nagyon fontosnak tartanak, szívesen részt vesznek benne és közreműködnek a célok megvalósításában. Nagyon jó és szemléletesnek tartja az Iváncsán rendezett Aquafil projekt partnereinek féléves közgyűlését, amely jó alkalmat adott, arra hogy meg lehessen ismerni Európa más térségeinek, kistérségeinek környezetvédelmi tevékenységeinek kezdeményezéseiről, tevékenységeiről és tapasztalatairól. Ezt a rendezvényt is nagyon jónak és szükségesnek tartja . Teljesen egyetért, azzal hogy a Duna holtága a kistérségnek olyan természetes vizes környezete, amelynek állapotát érdemes javítani, értékeit környezet kímélően értékesíteni, védelem alá helyezni, és megfelelően fenntartani. E célok megvalósítása érdekében egyetért, azzal hogy az összefogás az érdekelt helyi hatóságok, gazdasági szereplők, társadalmi és oktatási szervezetek között szükséges. Az Adonyiak Baráti köre foglalkozik a környezet javításának és kulturális örökségének értékesítésével, olyannal is, amely a vízhez kapcsolódik: így például a szervezet 128 fős tagsága volt az, amely sokat tett a kastélyparkban található szökőkút építése érdekében anyagiakkal és társadalmi munkával is. Környezetvédelem területén fontosnak tartja a térség fejlesztését, munkahelyek teremtését, a helyben lakás növelését, mert azok a lakosok, akik a napjuk egészét a településen töltik inkább érzékenyek a környezet állapotára, mint akik nem. A baráti kör vízhez kötődő terve, pedig az hogy szeretnék elvégezni a kastélypark tavának rehabilitációját, mivel a város rendelkezik a csapadékvíz elvezetési rendszer kialakításához szükséges, pályázati úton elnyert forrásokkal. 3. Kovácsné Kocsmár Teréz: Beloiannisz Közoktatásáért Alapítvány elnöknője: Alapítványuk főleg a településük közoktatásának támogatásában tevékenykedik, de ez nem zárja ki, azt hogy a település életének más kérdéseivel foglalkozzanak, így a környezetvédelemben is érdekeltek, nem csak helyi, hanem kistérségi szinten is, ezért tartották fontosnak a rendezvényen való részvételt. Az a meggyőződésük hogy a település és a kistérség környezetvédelme fontos feladat, amelynek megvalósításához szükséges az oktatás célirányos fejlesztése mellett, az érdekelt szereplők (állami, helyi hatóságok, intézmények, tulajdonosi és gazdálkodói körök, társadalmi szervezetek) összefogása és csapatmunkája valamint jelentős pénzforrások megléte is. Nagy szerepet tulajdonítanak a környezetvédelem területén a nevelő, érzékenyítő, tájékoztató és mozgósító tevékenységeknek, mint az a bemutatott példák is tükrözték, és ezekben tudnak hatásosan tevékenykedni, és szívesen segítenek ebben akár településük, de a kistérség szintjén is, mert ennek Beloiannisz lakossága is hasznát láthatja a jövőben.
3. Nagy Imréné : Iváncsai Nagycsaládosok Egyesületének elnöknője; óvónő: Az iváncsai Nagycsaládosok Egyesülete, amely tagja a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, sokoldalú tevékenységek, végez a tagjai részvételével, melyek között egyik legfontosabb a szabadidős programok szervezése (közös kirándulások, nyaralások, hétvégék…). Ezek során mivel általában természetes környezetben kerülnek lebonyolításra, megkerülhetetlenül szembesülnek a környezet és védelmének kérdéseivel és ezért tartották célszerűnek a részvételt e rendezvényen. Nem csak az egyesület rendezvényein, amelyeken szülők és gyerekek vesznek részt szép számban, hanem az óvodai oktatás idején is, azt igyekeznek elérni a résztvevők körében, hogy, mennyire igaz, az hogy az a jelmondat hogy „mi, a víz, az élővilág és a környezet” mennyire helyénvaló. A rendezvényeken, kirándulásokon például mindig beleveszik a védett nővények felismerését azokban a természetes környezetekben, ahol megfordulnak, helyben és országos szinten is. A tanulság minden tevékenység után, az hogy nagyon fontos dolog a környezetvédelemben a szemléletformálás, a mozgósítás és a lakosság tájékoztatása és ebben mindig készek partnerek lenni. 4. Lengyel Zoltán: Kulcsi Horgászegyesület elnöke: Gratulált a rendezvény megszervezéséért és rendkívül fontosnak tartja az ilyen vagy hasonló találkozók rendezését a kistérségben. Elmondta a maga és szervezete tagjai nevében, hogy bármilyen alkalmat megragadnak, azért hogy szervezetük tagjai részére támogatást, anyagit és erkölcsit is egyaránt megszerezzenek. Jelezte, hogy már a szervezet 5 évvel ezelőtti bejegyzésénél is nehézségekbe ütköztek, a Kormorán nevet nem fogadták el, ezért végül is a szervezet neve Kulcsi Horgász egyesület lett. Az Európai Vízügyi Keretdirektívák célkitűzéseit jónak tartja és az a véleménye, hogy ezeket feltétlenül meg kell valósítani úgy az ország területén, mint a kistérségben, és egyetértve dr. Szásszal, ha lehetséges, akkor még a 2015-ös határidő előtt. Ennek érdekében hasznosnak tartja a civil szervezetek bevonását a véleménynyilvánításba és a céltevékenységek lebonyolításába, ahogy ezt a keretdirektívák is javasolják. A horgászegyesület tagjai elkötelezettek a környezet védelme felé és főleg a vízminőség javítása valamint a vizes élőhelyek állat és növény világának megóvása iránt. A véleménye azonban az, és megragadja ezt az alkalmat, hogy elmondhassa, hogy sokkal többet tudnának tenni az ügy érdekében, ha az egyesület érdekelté lenne téve egy vízfelület és környezetének gazdálkodásában. A Kulcsi Horgászegyesület, amelynek 165 tagja van, jelen pillanatban nem rendelkezik saját kezelésében lévő vízfelülettel, ezért bevételei csak a tagdíjakra korlátozódnak, pályázati forrásokra esélyük sincsen, a tagok ott horgásznak, ahol éppen lehet. Ez a tény, amellett hogy konfliktushoz vezet a halászokkal, kevésbé érzékenyíti az egyesület tagjait a szűkebb vízi környezetük problémái iránt. A helyzet, az hogy a kulcsi Duna szakaszon létezik egy megfelelő 800X200 m-es kb. 16 hektárnyi vízterület, amelyet az egyesület szeretne használatba megkapni, de erre irányuló kéréseik rendszerint elutasításra kerülnek a vízhasználati jogot gyakorló szervezetek részéről (Kukucska és Szilágyi urak). Ha lenne erre a területre használati joguk, akkor az egyesület képbe kerülne, a fenntartást pedig az biztosítaná, hogy a terület a kulcsi üdülőövezet mellett a kőgát és az Afrika Skanzen közelében található és így a tagok nagyon érdekeltek válnának e környezet védelmében és gazdálkodásában. Az elnök úr ehhez kér mindig segítséget és megígérte, hogy a rendezvényről tájékoztatja a kulcsi Apróvadas társaság elnökét is, Kiss Csabát, aki szintén érdeklődött a rendezvény iránt.
5. Deák Ibolya: Kulcsi Baráti Kör titkára, kistérségi megbízott: Sajnálatát fejezte ki, hogy a társaság elnöke, Korondi Csaba végül is nem tudott részt venni a rendezvényen elfoglaltsága miatt valamint azt is, hogy a Carpe Diem Egyesület képviselői (Dóka Mariann és Czere József) sem vehettek részt betegség miatt, hiszen mindhárman a környezet kérdései iránt elkötelezett személyek és a szervezeteik is azok, de tájékoztatni fogja őket és a jövőben biztosan, lehet rájuk számítani. A saját, de a baráti kör véleménye, az hogy a Duna kulcsi szakaszának környezetvédelmi feladatainak megvalósítása túl nagy feladat egy civil szervezet számára, erre megvannak a megfelelő állami és helyi hatóságok és szervezetek, de a civil szervezetek is segíthetnek kisebb feladatok elvégzésében (illegális hulladéklerakók felszámolása például), lakosság és gyerekek együttes érzékenyítése és mozgósítása a környezet problémái iránt, a környezettudatos magatartás kialakításában a felnőtt lakosság köreiben. Ezekre a kulcsi társadalmi szervezetek de a közoktatási intézmények is, jelenleg is odafigyelnek és a jövőben is mindig segítőkész partnerek, lesznek. Az a véleményük a kistérség Duna partjáról hogy értékes környezet amelyet érdemes megóvni, értékeit környezetkímélő módon hasznosítani elsősorban a kistérség lakosságának és főleg óvodás és iskolás gyerekei számára (erdei iskola, tanösvény, kerékpárút például), ezért e cél érdekében a kistérség és főleg a 3 település (Adony, Iváncsa és Kulcs) összefogása is szükséges, bevonva ebbe az érintett területek tulajdonosait, a területen gazdálkodókat, a helyi és állami hatóságokat és szerveket. Ebben a kulcsi érdekelt civil szervezetek mindig szívesen részt fognak venni. Tudni kell azt, azonban hogy ilyen feladatok megvalósításához csak pályázati utón lehet forrásokhoz jutni, ehhez szükséges a célfeladatok meghatározása, a kapcsolódó projektek tervezése és a széles társadalmi összefogás, azért hogy a pályázatírás sikeres legyen. Úgy gondolja, hogy a kistérségben ezek a struktúrák vagy már működnek vagy még kiépülő félben vannak. A kistérségi civil szervezetekkel kapcsolatosan elmondta, azt hogy most látott napvilágot egy kezdeményezés, amely a kistérségi civil szervezetek szövetségének létrehozását célozza meg. Elsődleges feladata lenne éppen a civil szervezetek pályázati hatékonyságának növelése és a civil szervezetek közötti összefogás erősítése. A kezdeményezés részletei, még át kell beszélni ugyan, jelenleg 4 szervezet jelezte tagsági szándékát, a kezdeti lelkesedés után sajnos egy elkényelmesedés tapasztalható a kistérség civil szervezetei körében a kezdeményezés iránt. A szövetség tervei között a kistérségi civil szervezetek fórumának rendszeres megszervezése valamint egy kistérségi rendszeres újság kiadása is szerepel. Végezetül, a mai rendezvényt hasznosnak tartotta, és reményét fejezte ki, arra hogy lesz a következő időszakokban is hasonló jellegű rendezvény a környezet témakörében és javasolta, hogy a projekt tartson hasonló tájékoztató és mozgósító rendezvényeket a kistérség minden településén, mivel akkor több résztvevőre lehetne számítani, és feltétlenül nem kell figyelmen kívül hagyni a nyugdíjas civil szervezeteket sem.
