III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

TÉT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”

Készítette: Pro Via’91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14.

2

Tét város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készítették:

Készítették: Pro Via’91 Kft. Terra Stúdió Kft. IGNIS Kft. BME Környezetgazdaságtan Tanszék

Pro Via’91 Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

Közreműködtek: Egyházi Ferenc, projektvezető dr. Kukely György, megyei koordinátor Dr. Csete Mária, felelős tervező Berényi Mária, településtervező Buzási Attila, társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési szakértő Bíró Attila, közmű szakági tervező Hanczár Emőke, közmű szakági tervező Csima Péter, zöldfelületi és tájtervező Könczey Gábor, közlekedési szakági tervező Mezőfi Szilvia, közlekedési szakági tervező Rácz Andrea, társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési szakértő Csizmady Adrienne, antiszegregációs szakértő

3

Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................................. 5 1

A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI .................................................................................. 7

2

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI .............................................................................. 11 2.1

Tét város jövőképe ................................................................................................................ 12

2.1.1

Tét város jövőképe ........................................................................................................ 12

2.1.2

Átfogó célok................................................................................................................... 12

2.2

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ......................................................................... 15

2.2.1 3

Tematikus célok ............................................................................................................. 15

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ......................................................................... 25 3.1

A stratégiai célok és projektek összefüggései ....................................................................... 26

3.2

Kulcsprojektek ....................................................................................................................... 28

3.3

Hálózatos projektek............................................................................................................... 29

3.4

Akcióterületi projektek .......................................................................................................... 31

3.4.1

Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával .............................. 31

3.5 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz ...................................................................... 31

4

3.6

A fejlesztések ütemezése ...................................................................................................... 33

3.7

A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve .................................... 33

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ................................................................................................... 41 4.1

Bevezetés............................................................................................................................... 42

4.2

A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása 43

4.3

A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések .................................. 44

4.4

A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések .............................. 46

4.5 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ...................................................................................................................................... 47 5

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................................................................... 49 5.1

Külső összefüggések .............................................................................................................. 50

5.1.1

A stratégia és a rendezési tervek összhangja ................................................................ 51

5.1.2

A stratégia és a fejlesztési tervek összhangja ................................................................ 52

5.1.2.1 A stratégia illeszkedése az Európai unió fejlesztéspolitikájához (Európa2020 Stratégiája) ................................................................................................................................ 52 5.1.2.2

A stratégia illeszkedése az OFTK-hoz......................................................................... 55

TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata | III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

4

5.1.2.3 A stratégia illeszkedése Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához.............................................................................................. 57 5.1.2.4

A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz.................................... 59

5.1.3

A stratégia illeszkedése a társadalmat érintő ágazati tervekhez .................................. 60

5.1.4

A stratégia illeszkedése a gazdaságot érintő ágazati tervekhez.................................... 61

5.1.5

A stratégia illeszkedése a közlekedést érintő ágazati tervekhez................................... 61

5.1.6

A stratégia illeszkedése a környezetvédelmet érintő ágazati tervekhez ...................... 61

5.2

Belső összefüggések .............................................................................................................. 63

5.2.1

A célok logikai összefüggései ......................................................................................... 63

5.2.2

A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák......................................... 64

5.2.3 A stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása................................................................................... 65 6

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ................................................... 68

7

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ................................................................... 74 7.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ................................................................................................................................... 75 7.1.1

Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) ................................................................. 75

7.1.2

Fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) .................................................................. 75

7.1.3

Helyi klímastratégia ....................................................................................................... 76

7.1.4 A város közterületeinek közösségi használata és a helyi identitástudat növelése – a boldog város .................................................................................................................................. 76 7.1.5

Szabályozási tevékenységek, eszközök.......................................................................... 77

7.2 Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása .................................................................................................................................. 78 7.3

Partnerség biztosítása az ITS tervezése és megvalósítása során .......................................... 79

7.4

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .............................. 81

7.5

Monitoring rendszer kialakítása ............................................................................................ 81

7.5.1 7.5.1.1

Módszertan................................................................................................................ 81

7.5.1.2

A monitoring tevékenység szervezeti háttere és folyamata ..................................... 81

7.5.2

8

A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása ..................... 81

Indikátorok meghatározása ........................................................................................... 83

7.5.2.1

Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények............................................ 83

7.5.2.2

A stratégia indikátorai ............................................................................................... 87

MELLÉKLETEK................................................................................................................................. 97


5

BEVEZETÉS


6

Tét Város középtávú fejlődési pályájának meghatározásához Integrált Településfejlesztési Stratégia meghatározása szükséges. Tét Város Integrált Településfejlesztési Stratégia a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján, annak 2. mellékletében meghatározott tartalom szerint került kidolgozásra. Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 30. § (4) bekezdésének megfelelően Tét Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 54/2015. (III. 26.) sz. határozatával döntött arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. E határozatban a Képviselő-testület döntött a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról is. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 3. § (5) szerint a stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. 6. § (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. A városvezetés a koncepcionális és stratégiai munka módszerének meghatározásakor partnerségi tervet fogadott el, amely mentén került sor a fejlesztésben érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő részvételére, bevonására, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítására. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Tét Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történik. A munka alapvető célkitűzése, hogy Tét város megfelelően pozícionálja magát hazai és nemzetközi szinten, beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. Az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) meghatározásra kerültek a legfontosabb célkitűzések, kimondva, hogy a városok és térségeik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében meghatározó szerepet játszanak. Az OFTK-hoz illeszkedve elkészült a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési koncepció és program, melyek keretet adnak a településfejlesztési elképzeléseknek. Ezekhez illeszkedve készült el Tét Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája. Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia alapvető célkitűzése, hogy felvázolja a város hosszú távú céljait elérni kívánó tervezői és stratégiai alapokat, irányokat. A stratégia tehát szerkezetét tekintve a megfogalmazott középtávú célkitűzéseken keresztül a hosszú távú célok elérése irányába hat, mellyel a várost egy olyan pályára állítja, mely fenntartható és tartamos gazdálkodás mentén, folyamatos növekedést elérve kielégíti a hosszú távú célok elérésének kritériumait.


7

1 A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI


8

A megalapozó vizsgálat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott tartalom szerint készült, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A vizsgálat a város térségére is kitekint. A helyzetfeltárás, a helyzetelemzés és helyzetértékelés eredményeként a koncepció és stratégia elkészítéséhez kulcsfontosságú területek legfontosabb tendenciái kerültek bemutatásra, szakterületenként áttekintve a város és térsége esetében a jelenlegi helyzetképet, kiemelve az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, a fejlesztési szükségleteket és a konfliktusterületeket. Tét városának településhálózati szerepét elsődlegesen Győr közelsége határozza meg. Ez egyben a megyeszékhely kiterjedt agglomerációs hatásain érződik, vagyis a városból szép számmal dolgoznak Győrben, illetve ennek hozományaként a megyeszékhelyen munkát vállalók gyakran a gyermekeiket is ugyanoda íratják iskolába. Ezáltal Tétnek egy olyan térségben kell helyt állnia, mely alapvetően aprófalvas szerkezetű, vagyis igazgatási szempontból a legfontosabb funkciók hosszú távon biztosítottak a város számára, ugyanakkor Győr közelsége szinte lehetetlenné teszi a saját lábon állást és nagyban kiszolgáltatott a társadalmi és gazdasági tendenciákon keresztül a város fizikai környezete is a megyeszékhely éppen aktuális helyzetétől. A nagyobb városokhoz képest Tét tehát funkcióhiányos városnak tekinthető, azonban a járáson belül betöltött szerepe predesztinálja ezen funkciók bővítésére, melyben a környező településekkel való együttműködés erősíti a kohéziós törekvéseket, valamint az egyes szolgáltatások ésszerű és gazdaságos optimalizálását is maga után vonja, melynek következtében a város településhálózatban betöltött szerepe erősödhet. Tét város társadalmi tendenciáinak egyik legfontosabb mércéje a népességszám folyamatos csökkenése, melynek fő mozgatórugója a negatív népességszaporulat, vagyis a halálozások száma konstans meghaladja az élveszületések számát. Ezt a negatív tendenciát még a vándorlási egyenleg nagyságrendileg semleges mivolta sem képes ellensúlyozni. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a városban 2001-ben 89% volt az öregedési index, azaz a 0-14 éves korúak száma meghaladta a 65 év felettiek számát. 2012-re 117%-kal ez az arány megfordult, vagyis Téten egy erősen elöregedő társadalommal kell a jövőben tervezni annak minden hátrányával és előnyével együtt. További probléma az alacsony képzettségűek magas aránya a munkavállaló korúakon belül, ugyanis a többségnek 8 általános iskolai elvégzett éve, vagy szakmunkás érettségije van, miközben a városban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya harmada az országos átlagnak. Mindemellett az álláskeresők döntő része fizikai foglalkozású vagy általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagyis a jövőbeni fejlesztési döntéseknél és vállalkozás-ösztönző rendszerek kialakításánál figyelemmel kell lenni a város társadalmi sajátosságaira. A város gazdasági életében meghatározó szerepet tölt be a SOKORÓ Kft., mint Tét legnagyobb munkáltatója. A munkavállalók lakhelyei egyben kijelölik Tét vonzáskörzetét is, mely az elemzések alapján túlmutat a járás határain, mivel a rendelkezésre álló információk szerint több mint 60 településről közel 600 munkavállaló napi rendszerességgel jár be a munkáltatóhoz zömében az általa biztosított külön buszokkal. A vállalat kiemelt hatása, hogy Téten az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték meghaladja az országos átlagot is. Mindemellett Téten az országos és megyei átlagnál is alacsonyabb a vállalkozói kedv, amely nyilvánvalóan a társadalom alacsonyabb képzettségi szintjével van kapcsolatban. A vállalkozói kedv


9

mellett a turisztikai ipar is jelentős kihívásokkal szembesül, mivel a városban mindössze egyetlen szálláshely található, holott Tét környezete megszabhatná az ökoturizmusra is alapuló, jól prosperáló városi gazdaság kialakításának kereteit. Téten kevés városi szintű közpark található, azonban a temető és a sportpálya, mint a két legnagyobb kiterjedésű egybefüggő zöldfelület nem tudja elfoglalni helyét a társadalom széles rétegeinek napi rekreációs tevékenységének kielégítésében a funkciójuknál fogva. A városban az egy főre jutó zöldterület jóval az átlag feletti, illetve a környező területek zöldfelületei képesek ellensúlyozni a város belső területein esetleg fellépő zöldfelületi hiányt. A tervezett fejlesztések során potenciális konfliktus gócok alakulhatnak ki a zöldmezős beruházások profitigénye és a terület zöldfelületeinek hasznosítása között, ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A város táji és természeti adottságai olyan potenciált jelentenek a városnak, melyek kihasználása az ökoturizmus bevételteremtő jellemzője mellett folyamatos növekedést és prosperitást adhat. Ez a hosszú távú célkitűzés mindenképpen a körülvevő környezetre is kell, hogy épüljön, mivel a FertőHanság Nemzeti Park, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, illetve a Rábaköz és a Bakony mind-mind olyan lehetőségeket hordoz magában, amelyek Tét hosszú távú virágzását és vonzó mivoltát erősíthetik. Tét településszerkezetének kialakulását, jelenlegi arculatát az évszázadok során inkább a spontán mint a tervszerű fejlődés jellemezte mindig, meghatározó volt járási, körzetközponti ill. kistérségi szerepe. Az országos főút és a rá merőleges országos mellékutak - melyek mentén hosszú telkes jellemzően mezőgazdasági tevékenységet tükröző lakóépületek épültek - nem egy pontban találkoznak. Így nem tudott kialakulni egy klasszikus, a fő utak kereszteződésében meghatározó településközpont, hanem jellemzően a Fő utca lakótelkein létesültek a település intézményei. Az OTÉK besorolása szerint Téten a falusias lakóövezeti besorolás a jellemző, maximum két szintes épületmagasságokkal. A város épületei közül hiányzik egy funkcióbővítő központi közösségi központ, mely a társadalmi kohézió, valamint a városi jelleg erősödését is maga után vonhatja akár már a közeljövőben. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy Téten az ingatlanok négyzetméter árai kifejezetten alacsonyak, ezt kihasználva az első hullámos beköltözők számára vonzóvá tehető a város. A közlekedési infrastruktúra és elérhetőségi vizsgálatok után kijelenthető, hogy Tét elérhetősége mind Győrből, mint Budapestről indulva elégségesnek és jól megoldottnak értékelhető. A járás úthálózatán keresztül gépjárművel az összes település 30 percen belül elérhető, ugyanakkor ezen megállapítás a közösségi közlekedési helyzetre nem mondható el maradéktalanul. Ugyan busszal 50 perc alatt a járás összes települését elérhetjük, a vonat csak jelentős időráfordítással érhető el és csak négy település irányában. Összefoglalva tehát a település fő közösségi közlekedése az autóbuszos közlekedés, mivel a vasúti megálló túl messze helyezkedik el a központtól és a megközelíthetősége is nehéz, csak személygépjárművel lehetséges. A város egyik legnagyobb belső közlekedési problémája a megfelelő számú parkoló hiánya, mely megnehezíti a városba érkezők közlekedését és bizonyos mértékben hátráltató tényező is lehet a beruházási források allokálásának szakaszában. A város fő közlekedési útvonala a 83-as főút, amely Győr és Pápa között teremti meg a kapcsolatot, azonban az itt jelentkező forgalom erősen megterheli a várost környezetvédelmi szempontból. A tervek szerint 2020-ig egy kétszer két sávos elkerülő út épül Tét déli határán, mely jelentős hatással lesz a város szerkezetére, valamint a jövőbeni fejlesztési elképzelésekre. Téten az egyik legnagyobb infrastrukturális deficit a meglévő lakásállomány csatornázottságában mutatkozik, mivel átlagban 300 olyan lakás található a városban, melyek nincsenek a közcsatornahálózatra kötve. Ez a jelenség kifejezetten káros lehet a város jövőjére nézve, mivel egy jól működő,


10

virágzó város egyik alapköve a megfelelő infrastrukturális ellátottság. Hiába található tehát a városban egy nagy vállalkozó, aki majdnem ezre nagyságrendben foglalkoztat munkavállalókat, hiába érhető el busszal viszonylag könnyen az összes járási település, ha a betelepülni szándékozók olyan lakásokat tudnak csak megvásárolni, melyek nem csatlakoznak a csatornarendszerhez. Ezen állapot módosítása mindenféleképpen az egyik prioritás kell, hogy legyen az elkövetkező években annak érdekében, hogy Tétet egy kifejezetten vonzó lehetőségként lássák a potenciálisan beköltözni vágyók. Ennek eredményeként az alacsony ingatlanárak meg fognak emelkedni, azonban még ez a megemelt összeg is alacsonyabb lesz a többi járásközponthoz viszonyítva, ráadásul Győr közelsége és a megfelelő közlekedési kapcsolatok képesek ellensúlyozni a közművesítés kiszélesítéséből adódó áremelkedést. Összefoglalva a megismertetett folyamatokat, az alábbi kockázatok állítják a legnagyobb kihívás elé Tét városát az elkövetkező évtizedekben:         

Az elérhetőséget javító fejlesztések elmaradnak Csökkenő népesség, elöregedő lakosság Nagyvállalat piacvesztése További turisztikai fejlesztések a közeli településeken rontják a város versenyképességét az ágazatban Autóbusz közlekedés romlása (járatsűrűség csökkenés) Tranzitforgalom miatt növekvő zaj- és rezgésterhelés Újabb illegális hulladéklerakók megjelenése Ipari tevékenység okozta talaj- és légszennyezés Szegregáció.


11

2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI


12

2.1 TÉT VÁROS JÖVŐKÉPE Az integrált településfejlesztési stratégia - a településfejlesztési koncepcióval és az Európa 2020 stratégiával összhangban - Tét város 2023-ig elérni kívánt fejlesztési céljait határozza meg. A célrendszer meghatározásánál a funkcionális várostérség-központi szerepkörből adódó problémák, lehetőségek és feladatok feltárása megtörtént, a kialakított célrendszer egyaránt szolgálja a város és vonzáskörzete integrált fejlesztését, részben az ehhez kapcsolódó közös beavatkozások megvalósításával, valamint a városban megvalósítandó, de térségi hatású intézkedések révén. Az együttműködés tekintetében meghatározásra kerültek azon kiemelt területek, ahol közös fellépéssel lehet térségi szinten hatékony és fenntartható, a várostérség (ill. járás) egésze szempontjából előremutató eredményeket elérni, mind a társadalmi, mind a gazdasági, mind a környezeti, mind az intézményi területeken. Mindez az egész térség népességmegtartó erejének javítását, a funkcionális kapcsolatok erősödését és a gazdasági versenyképesség, kooperáció javulását segítheti térségi szinten és az egyes települések esetében egyaránt

2.1.1 Tét város jövőképe „Tét olyan várossá kíván válni, amely képes tartós térségi központi szerepet betölteni a folyamatosan erősödő városi jellegének és az ehhez kapcsolódó társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztéseknek köszönhetően. Tét városa a természeti környezettel összhangban végzett ipari, mezőgazdasági, turisztikai és intézményi beavatkozások mentén megállítja a folyamatosan csökkenő lakosságszám, illetve a leszakadó rétegek elszigetelődése okozta társadalmi problémákat. Mindezt egy olyan javuló képzettségi szintű városi térben, ahol a lakosság identitástudata és közösségi ereje garanciát jelent a hosszú távú biztos építkezéshez. Mindemellett a jövő városfejlesztési beruházásai és tervei a fenntartható fejlődés elvrendszere mellett kerülnek kidolgozásra.” Tét jövőképét alapvetően meghatározzák a jelen stratégia első kötetének számító megalapozó tanulmány megállapításai a társadalmi, gazdasági, környezeti, valamint térségi szerepkörre vonatkozóan. A város egyik legnagyobb megoldandó kihívása a folyamatosan elöregedő, kevésbé képzett és csökkenő létszámú lakosság, mely tendenciához a negatív természetes szaporodási ráta mellett az elvándorlások és a nem elégséges tanulási lehetőségek is hozzájárulnak. Gazdasági oldalról a városban székhellyel rendelkező nagyvállalat több száz főt képes foglalkoztatni, azonban ennek csak kisebb része helyi lakos, míg a többi a környékbéli településekről jár be. Ezt az egy lábon állást szándékozik a város csökkenteni a mezőgazdasági és szolgáltatói szektor erősítésével, mely alkalmazkodik a jelenlegi képzettségi szinthez és épít a megerősített szakoktatási potenciálra. A természeti környezet nyújtotta lehetőségek összekapcsolódnak a terület táji értékeivel, vagyis a cél egy olyan turisztikai bázis kialakítása, mely lehetőséget teremt Tét számára a bevételeit, illetve ismertségét növelni. Az épített környezet tekintetében kiemelten fontos a csatornahálózat, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer teljes körű kiépítése és a rendelkezésre álló infrastruktúra felújítása, mivel ezen a területen a városnak komoly lemaradásai vannak.

2.1.2 Átfogó célok A jövőkép elérés érdekében Tét város településfejlesztési koncepciója öt átfogó fejlesztési célt jelöl ki:


13

I.

A lakosságszám csökkenésének megállítása, illetve a város területén található, KSH által lehatárolt szegregátumok megszűntetése, valamint a leszakadó társadalmi rétegek életkörülményeinek javítása gazdaság-, és társadalomfejlesztési eszközökkel. Az országos trendekkel megegyezően Tét város lakossága folyamatosan elöregedik, illetve az átlagon felüli elvándorlás és képzettségi szint is hozzájárul a népességszám csökkenéséhez. Ezen, a városra rendkívül káros tendencia megállításához egy olyan erős és patrióta közösség kialakítására van szükség, melynek tagjai magukénak érzik a várost, ott munka-, és fejlődési lehetőséghez jutnak. Mindezen lehetőségeket a társadalom minél szélesebb rétegei számára biztosítani kell, egyben kiemelt cél a jelenleg leszakadt rétegek újraintegrálása a társadalomba.

II.

Hosszú távon is életképes és prosperáló ipari, mezőgazdasági és turisztikai szerkezet kialakítása. Ahogy a megalapozó vizsgálat során is többször megállapításra került, Téten egy igazán nagy és a térségben is kiemelkedő munkáltató, a SOKORÓ Kft. foglalkoztatja a legtöbb embert. A gazdasági szerkezete a városnak tehát kifejezetten egypólusú, amely a jelenlegi foglalkoztatási szint mellett is igen sérülékennyé teszi a települést. A képzettségbeli elmaradás és a magas munkanélküliségi szint csökkentése érdekében a mezőgazdasági, valamint a szolgáltatói szektor erősítése a kívánatos. Mindezzel párhuzamosan szükséges az első átfogó cél érvényesülése is, így növelve a munkavállalók képzettségi potenciálját, ami fokozatosan a tudásigényes, fokozottan versenyképes iparágak felé billentené a mérleg nyelvét a jelenlegi, munkaerő igényes szektorokról. Közép távon azonban az elsődleges cél a magas munkanélküliségi ráta csökkentése és egy olyan turisztikai portfólió kialakítása, amelynél Tét játszaná a térségi központi szerepet és minél szélesebb körben kihasználná a környék természeti értékekben gazdag jellegét.

III.

A természeti környezet értekeinek védelme; fenntartható erőforrás-gazdálkodás kialakítása és meghonosítása; a változó környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése. Tét és környéke országos szinten is egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, azonban ennek kiaknázása, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás még várat magára, részint infrastrukturális, részint szolgáltatói oldalról. A természeti értékek védelme és hangsúlyozása nem csak a döntéshozók körében kell, hogy kiemelt szerepet kapjon, hanem nagyon fontos a gyermekek környezet-központú nevelése is, melynek eredményeként Tétnek a jövőben nem lenne szükséges az illegális hulladéklerakók felszámolására költeni. A változó környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése a jelenkor városainak egy olyan versenytényezője, mely még nem teljesen hangsúlyozott, azonban a jelenség terjedése rohamos, így a következő generációs vállalatok városba vonzásánál szempontnak kell lennie az alkalmazkodó képes városi szerkezet kialakításának.

IV.

Az épített környezet értékeinek védelme, valamint a meglévő infrastrukturális elemek fejlesztése és bővítése annak érdekében, hogy a város képes legyen alkalmazkodni a megváltozott emberi és természeti eredetű terhelésnek.


14

Az épített környezeti értékek védelme, illetve ezzel párhuzamosan futó infrastrukturális elemek fejlesztése egy olyan sarokköve Tét városának, melynek segítségével nem csak vonzóbbá, hanem élhetőbbé és fenntarthatóbbá is válik a város egésze. Az infrastruktúra fejlesztése alatt főként a csatornahálózat teljes körű kiépítését, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer felújítását és szintén teljes körű kiépítését kell érteni. További sürgősen megoldandó feladatot jelent az illegális hulladéklerakók megnyugtató kezelése, mely igény környezeti szempontból is kiemelkedően releváns a város számára.


15

V.

Térségi központi szerep erősítése és hosszú távú megőrzése. Tét számára a térségi központi szerep megőrzése és erősítése hosszú távú fennmaradásának kulcsa és mozgatórugója. Mivel a városból hiányzik egy klasszikus értelemben vett városközpont, ahol az egyes szolgáltatások elérése olyan komparatív előnnyé válik, mely a környék lakosságát is Tétre vonzza. A térségi központi szerep értelmezése nem hagyatkozhat csupán az igazgatási vagy szolgáltatási központra, szerepelnie kell benne a közlekedési vagy éppen az ipari központi szerep meglétének is.

2.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Tét város 2023-ig elérendő, középtávú stratégiai célkitűzései egyrészt városi szintű tematikus célokat, másrészt városrészi szintű területi célokat foglalnak magukban.

2.2.1 Tematikus célok A tematikus célok a középtávú városfejlesztési célok mentén kerültek meghatározásra, amelyek főbb beavatkozási területei a társadalom, a gazdaság, az épített és természeti környezet, valamint a központi térségi szerepkör. A tematikus célok rendszerét az alábbi táblázat foglalja össze:

TC1 TC2 TC3 TC4 TC5 TC6 TC7 TC8 TC9 TC10 TC11 TC12

1. Társadalom: A lakosságszám csökkenésének megállítása, illetve a város területén található, KSH által lehatárolt szegregátumok megszűntetése, valamint a leszakadó társadalmi rétegek életkörülményeinek javítása gazdaság-, és társadalomfejlesztési eszközökkel. A lakosságszám csökkenésének megállítása Szegregátumok megszűntetése A lakosság átlagos képzettségi szintjének emelése Minőségi oktatás bevezetése Identitástudat növelése Helyi hagyományok, kulturális értékek előtérbe helyezése Egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztése Közösségi terek kialakítása Intenzív vállalkozásösztönzés Munkaerő igényes ipar-, és szolgáltatási ágak számának növelése Szociális szakellátás kialakítása A munkahelyre történő biztonságos közlekedés biztosítása

TC13 TC14 TC15 TC16 TC17 TC18 TC19 TC20 TC21

2. Gazdaság: Hosszú távon is életképes és prosperáló ipari, mezőgazdasági és turisztikai szerkezet kialakítása Ipari területek elérhetőségének javítása Mezőgazdasági termelő és feldolgozóipar fejlesztése Gazdaságfejlesztést támogató közlekedésfejlesztés kialakítása Turisztikai desztináció menedzsment kialakítása Turisztikai vonzerők fejlesztése, szálláshelyek számának emelése Aktív együttműködés a térség egyéb turisztikai attrakciót nyújtó településeivel Helyi márkák kialakítása és menedzselése Szolgáltató szektor erősítése Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása


16

TC22 TC23 TC24 TC25 TC26

3. Természeti környezet: A természeti környezet értekeinek védelme; fenntartható erőforrás-gazdálkodás kialakítása és meghonosítása; a változó környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése. Megújuló energiaforrások fokozott térnyerése Fenntartható mezőgazdasági szerkezet kialakítása Ökoturisztikai kínálat növelése partnerségben a járási településekkel A klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségekre való felkészülés Környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése az alapfokú oktatásban

TC27 TC28 TC29 TC30 TC31

4. Épített környezet: Az épített környezet értékeinek védelme, valamint a meglévő infrastrukturális elemek fejlesztése és bővítése annak érdekében, hogy a város képes legyen alkalmazkodni a megváltozott emberi és természeti eredetű terhelésnek. A város épített környezeti értékeinek fokozott védelme Csatornahálózat teljessé tétele Csapadékvíz elvezető rendszer bővítése Illegális hulladéklerakók felszámolása A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése

TC32 TC33 TC34 TC35 TC36 TC37 TC38

5. Központi szerep: Térségi központi szerep erősítése és hosszú távú megőrzése. Városközpont kialakítása és folyamatos fejlesztése Kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása Közösségi közlekedés fejlesztése Térségi mezőgazdasági és kereskedelmi központi szerep betöltése Ipari központi szerep erősítése Igazgatási szerep erősítése Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása

TC1: A lakosságszám csökkenésének megállítása Olyan fejlesztések kijelölése és támogatása, melyek megakadályozzák közép, majd pedig hosszú távon is tartósan a város lakosságszámának csökkenését, melyhez mind gazdaságpolitikai, mind társadalompolitikai beavatkozások szükségesek. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Közösségi tér rehabilitáció



Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése



Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása



Városközpont kialakítása



Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása

TC2: Szegregátumok megszűntetése A szegregátumok megszűntetése kiemelt cél Tét számára, melyen belül nem csak a KSH által lehatárolt területet, hanem a szegregációval veszélyeztetett településrészeket is érteni kell. A társadalmi kirekesztés és leszakadás megállítása céljából a legfontosabb az érintett lakossággal való


17

együttműködés szorosabbá tétele, ezáltal az információáramlás is könnyebbé és gördülékenyebbé válik. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: 

Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés

TC3: A lakosság átlagos képzettségi szintjének emelése A képzettségi szint emelése a lehető legszélesebb társadalmi rétegeknél hozzájárul a város versenyképességének javításához, ezért olyan beavatkozások szükségesek, melyek a fent definiált cél elérése értekében hatnak. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: 





TC4: Minőségi oktatás bevezetése Az előző tematikus célhoz hasonlóan a lakosság képzettségi szintjének, illetve az oktatás minőségének növelése szükséges a versenyképes vállalatok Tétre vonzásához, ezért kiemelt szerepet kap a humán infrastruktúra fejlesztése. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 





TC5: Identitástudat növelése Tét imidzsének növelése, valamit a lakosságszám csökkenésének megállítása érdekében olyan erős identitástudattal rendelkező közösséget kell kialakítani, mely büszke a városra és nem tervezi az elvándorlást egy pozitívabb képpel rendelkező település felé. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban







TC6: Helyi hagyományok, kulturális értékek előtérbe helyezése A helyi hagyományok és kulturális értékek megőrzése, propagálása és széles körben való gyakorlása hozzájárul a város népességmegtartó erejének növeléséhez. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 



18

TC7: Egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztése A városban működő egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, mind eszköz, mind pedig portfólió oldalról Tét központi szerepének erősítése, illetve vonzerejének és népességmegtartó erejének növeléséhez szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Háziorvosi ellátás fejlesztése



Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása

TC8: Közösségi terek kialakítása Téten jelenleg hiányoznak azok a közösségi terek, melyek működése és működtetése a helyi identitás kialakulása és ápolása céljából egyaránt fontosak. Mindezek mellett gazdasági előnyök is származhatnak a terek kialakításából, egyfajta modern agoraként szolgálva a várost. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 







Önkormányzati épületek akadálymentesítése

TC9: Intenzív vállalkozásösztönzés Tét gazdasági értelemben jelen pillanatban egy lábon áll, illetve szolgáltatói oldalról a portfólió szélesítése szükséges. Ezen cél elérése érdekében vállalkozásösztönző beavatkozások támogatandók. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Kisvállalkozói központ kialakítása




TC10: Munkaerő igényes ipar-, és szolgáltatási ágak számának növelése A város potenciális munkavállalóinak képzettségi szintje és a magas munkanélküliségi ráta együttes hatása, hogy a munkához jutás feltételeként jelenleg túlzottan magas belépési szinteket nem érdemes megszabni. Ehelyett a munkaerő igényes ipar-, és szolgáltatói szektorok előtérbe helyezésével rövid távon is jövedelemhez lehet juttatni a rászoruló és alacsony képzettségük okán rendkívül kiszolgáltatott embereket. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 







Járási hűtőház téti központtal

TC11: Szociális szakellátás kialakítása A szociális szakellátás hiánya megnehezíti Tét városában a rászoruló emberek ellátását, akiknek ezáltal gyakran Győrbe kell utazniuk a megfelelő szolgáltatásért. Ezen állapoton nagyban javítana, egyben a város központi szerepét is erősítené a szociális szakellátás kialakítása a városban.


19

A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:   

Meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése Szociális szakellátó kialakítása Bentlakásos szociális intézmény megépítése

TC12: A munkahelyre történő biztonságos közlekedés biztosítása Tét esetében a meglévő közlekedési infrastruktúra felújítása és a biztonság előtérbe helyezése hozzájárul azon rétegek biztonságos munkába jutásához, akik jelen pillanatban nem engedhetik meg maguknak gépjármű birtoklását. Továbbá a cél teljesülése hozzájárul a fenntartható városi közlekedés elterjedéséhez is. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása



Kerékpárút építés



A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése

TC13: Ipari területek elérhetőségének javítása Ahogy a korábbi tematikus célok is megfogalmazták, Téten a foglalkoztatás bővítése kiemelt feladat a közeljövőben, amelynek részeként javítani kell az ipari területek elérhetőségét, akár nem-motorizált közlekedési eszközöknek is. A cél elérésével tehát javul a munkavállalók lehetősége, így a foglalkoztatás is bővül. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 


TC14: Mezőgazdasági termelő és feldolgozóipar fejlesztése Ahogy a megalapozó vizsgálatban és jelen dokumentumban is megfogalmazásra került, Téten a magas munkanélküliségi ráta, illetve az alacsony képzettség okán olyan munkahelyekre van szükség, amelyek nagy tömegben, akár képzetlen munkaerőt is képesek alkalmazni. Ezen cél elérése érdekében szükséges a mezőgazdasági termelő és feldolgozóipar fejlesztése. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 




Járási hűtőház téti központtal

TC15: Gazdaságfejlesztést támogató közlekedésfejlesztés támogatása A 13-as tematikus céllal párhuzamosan nem csak az ipari parkok elérhetőségének, hanem az összes munkahelyre való eljutási lehetőségek javítására egyaránt szükség van a városban. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés:   

Kerékpárút építés Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása


20

TC16: Turisztikai desztináció menedzsment kialakítása Tét jelenleg nem használja ki a természeti és épített környezete által nyújtott lehetőségeket, így a turisztikai ipar elmaradottnak tekinthető. A fejlesztési potenciál első lépéseként TDM kialakítása szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing



Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén

TC17: Turisztikai vonzerők fejlesztése, szálláshelyek számának emelése Az előző tematikus céllal összhangban a TDM kialakításával párhuzamosan a város turisztikai vonzerejének fejlesztése, illetve a szálláshelyek számának emelése hozzájárul a turisztikai iparból befolyó bevételek növeléséhez. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:  

Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén Turisztikai központ, infopont kialakítása

TC18: Aktív együttműködés a térség egyéb turisztikai attrakciót nyújtó településével Tét kihasználhatja a természete nyújtotta lehetőségeket, ha egy összevont turisztikai szolgáltatást képes nyújtani a városba és környékére érkezőknek, melyhez elengedhetetlen a térség egyéb, turisztikai attrakciót nyújtó településével való aktív együttműködés. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Turisztikai központ, infopont kialakítása



A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing

TC19: Helyi márkák kialakítása és menedzselése A város vonzerejének és ismertségének növelése érdekében elengedhetetlen egy olyan termék portfólió kialakítása, mely egyértelműen a városhoz és a szűk térséghez rendelhető. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal

TC20: Szolgáltató szektor erősítése Tét gazdasági szerkezete jelen pillanatban túlzottan egy lábon áll, ezért az ipari szerep mellett szükséges a szolgáltatói oldal erősítése is. Ezen fejlesztések a jövőben hozzájárulhatnak a város gazdasági autonómiájának erősítéséhez, ezáltal Tét kevésbé lesz sérülékeny a külső negatív gazdasági hatásokkal szemben. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:   

Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal Városközpont kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása


21

TC21: Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása Téten kiemelt hangsúllyal kezelik a megváltozott munkaképességűek helyzetét, ezért összhangban az általános céllal, miszerint a társadalom minél szélesebb rétegeit be kell vonni a foglalkoztatásba, a megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása hozzájárul a minél teljesebb foglalkoztatáshoz. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Megváltozott munkaképességűek részfoglalkoztatásának támogatása



Távmunka támogatása a megváltozott munkaképességűek számára



Megváltozott munkaképességűek képzésének és munkába járásának segítése, támogatása



Önkormányzati épületek akadálymentesítése

TC22: Megújuló energiák fokozott térnyerése A megújuló energiaforrások fokozott térnyerése összhangban áll az EU-s célokkal, egyben hozzájárul a város energetikai függetlenségéhez is a nyilvánvaló pozitív környezeti hatások mellett. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása



Nap-elempark kiépítése a közvilágítás kiváltására

TC23: Fenntartható mezőgazdasági szerkezet kialakítása A mezőgazdasági szektor, mint jelentős munkaerő-felvevő ágazat fejlesztése mellett szükséges annak fenntartható alapelvek mellett történő szerkezeti átalakítása, a tradicionálisan helyi termékek termelése és az erőforrásokkal való tartamos gazdálkodás. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 


TC24: Ökoturisztikai kínálat növelése partnerségben a járási településekkel Az ökoturisztika utóbbi években történő térnyerése ráirányította a figyelmet azokra a térségekre, amelyek kiemelkedő táji értékekkel bírnak, így ezen új jelenség kihasználása Tétet és térségét úttörő pozícióba helyezheti. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:  

Turisztikai központ, infopont kialakítása Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén

TC25: A klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségekre való felkészülés A klímaváltozás okozta extrém időjárási körülmények következtében bekövetkező károk világszerte óriási gazdasági, társadalmi és környezeti nyomást helyeznek a városokra. A jövőben bekövetkező károk elkerülése érdekében kiemelten fontos ezen negatív hatásokra való felkészülés. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén


22



Vízelvezető árkok kialakítása

TC26: Környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése az alapfokú oktatásban A fenntartható fejlődés, illetve a környezet tiszteletének és védelmének kérdésével célszerű már az alapfokú oktatás keretein belül megismertetni a gyerekeket. Ezért a környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése hozzájárul egy környezettudatosabb generáció kialakulásához. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása

TC27: A város épített környezeti értékeinek fokozott védelme Tét épített környezeti értékeinek védelme és az ezzel kapcsolatos intézkedések a város vonzerejének növekedéséhez és a helyi lakosság nagyobb elégedettség érzéséhez vezet. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:  

Önkormányzati épületek szigetelése Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása

TC28: Csatornahálózat teljessé tétele Tét számára a csatornahálózat teljessé tétele, a mintegy 300 közcsatorna hálózattal nem ellátott ingatlan szempontjából kiemelten fontos. A környezeti előnyök mellett a város vonzerejének növelése is elérhető, illetve a potenciálisan városba költözők aránya is növelhető. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Csatornahálózat ellátottságának javítása

TC29: Csapadékvíz elvezető rendszer bővítése A város területén a csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott, ezért összhangban a klímaváltozás okozta negatív hatásokra való felkészüléssel, szükséges a rendszer teljes körű kiépítése a jövőbeli károk minimalizálásának érdekében. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Vízelvezető árkok kialakítása

TC30: Illegális hulladéklerakók felszámolása Az illegális hulladéklerakók kérdése Tét városa számára kifejezetten égető, ugyanis évek óta nem sikerül a helyzetet megnyugtatóan és hosszú távra megoldani. Ezért szükséges a hulladékgyűjtési infrastruktúra javítása és fejlesztése. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: 

Hulladékudvar kialakítása

TC31: A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése Olyan intézkedéseket foglal magába, amely segíti, hogy a településen biztonságosabb legyen a közlekedés, mint például gyalogátkelők elhelyezésével.


23

A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: 


TC32: Városközpont kialakítása és folyamatos fejlesztése Téten jelenleg nem található klasszikus értelemben vett városközpont, ezért ennek kialakítása gazdasági és társadalmi szempontból is elengedhetetlen, továbbá a város térségi központi szerepét is erősíti és hosszú távú megtartásához is hozzájárul. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 


TC33: Kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása Ahogy a korábbiakban említésre került, a gazdasági diverzitás elérése érdekében a mezőgazdasági és szolgáltató szektor fejlesztése is előtérbe kerül. Ehhez a kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása is hozzátartozik, mely továbbá enyhíti a város szolgáltatáshiányos jellegét. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 


TC34: Közösségi közlekedés fejlesztése Szükséges a településen a közösségi közlekedés fejlesztése, ami magába foglalja a kerékpáros hálózat fejlesztését illetve az autóbusz megállók fejlesztését. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:  

Kerékpárút építés Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása

TC35: Térségi mezőgazdasági és kereskedelmi központi szerep betöltése Tét számára a térségi központi szerep erősítése és megőrzése kulcsfontosságú a város vonzerejének növelése, így a lakosságszám csökkenés megállítása szempontjából. Ezen cél elérése érdekében a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorokban is központi szerepre kell törekedni. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:    

Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal Járási hűtőház téti központtal

TC36: Ipari központi szerep erősítése Tét a környező települések közül kiemelkedik ipari szerepe okán, azonban a város hosszú távú prosperitásának igénye okán ezen szerep erősítése és megtartása szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:  

Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása


24

TC37: Igazgatási szerep erősítése Az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási központi szerep betöltésén túl igazgatási szempontból is Tét kíván a térség origója lenni, melyhez a már meglévő funkciók esetleges bővítése és a szolgáltatás minőségének javítása szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés:  

Önkormányzati épületek akadálymentesítése Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása

TC38: Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása A meglévő úthálózat fejlesztése, a Gyömöre-Tét településeket összekötő út fejlesztése. Szükséges lenne új parkolók kialakítása. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: 

Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása


25

3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK


26

3.1 A STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PROJEKTEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az ITS, mint operatív jellegű stratégia, tartalmazza azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (projektek illetve programok) indikatív listáját, amelyek a célok eléréséhez szükségesek. Az ITS operatív jellege nem jelenti ugyanakkor azt, hogy annak kidolgozottan és részletekbe menően vagy akár, hogy teljes körűen kellene tartalmaznia a kitűzött céljai elérése érdekében megvalósítandó projekteket. Fontos azonban annak szem előtt tartása, hogy a stratégia céljaihoz kapcsolódóan a megvalósítás fázisában reális lehetőség legyen konkrét projektek megvalósítására és hogy az előkészítettség különböző fázisaiban levő projektelképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban szolgálják a stratégia céljainak elérését. Az ITS során az alábbi projekttípusokat azonosítottuk: 







A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, célszerű azonban, ha a kulcsprojekthez további, projektek kapcsolódnak. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, valamint a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, más‐más megvalósítójuk van. Az akcióterületi projektek egymással szinergikus hatást fejtenek ki az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen. Az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. A projektek az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, és volumenük, valamint várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen. Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó, egyéb tervezett fejlesztések, amelyek egy adott városrész vagy a város egésze számára lényegesek.

(Amennyiben egy projektcsomag vagy projekt több célhoz is kapcsolódik, abban az esetben minden érintett célnál megjelenítésre került a projekt.)

Javasolt intézkedés

Érintett tematikus cél

Közösségi tér rehabilitáció TC1, TC6, TC5, TC8 Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó TC2 infrastruktúra fejlesztés Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya TC1, TC3, TC4 építése

Szakképzési és felnőttoktatási központ TC1, TC3, TC4 létrehozása Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban TC5 Városközpont kialakítása TC1, TC5, TC8, TC20, TC32


27

Háziorvosi ellátás fejlesztése Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása Önkormányzati épületek akadálymentesítése Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Szociális szakellátó kialakítása A meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése Bentlakásos szociális intézmény megépítése A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése Járási hűtőház téti központtal A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal Turisztikai központ, infopont kialakítása Megváltozott munkaképességűek részfoglalkoztatásának támogatása Távmunka támogatása a megváltozott munkaképességűek számára Megváltozott munkaképességűek képzésének és munkába járásának segítése, támogatása Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása Nap-elempark kiépítése a közvilágítás kiváltására Vízelvezető árkok kialakítása Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása Önkormányzati épületek szigetelése Csatornahálózat ellátottságának javítása Hulladékudvar kialakítása Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén Kerékpárút építés Közösségi közlekedési központ kialakítása Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása

TC7 TC7 TC8, TC21, TC36 TC9, TC10, TC33, TC35, TC36 TC1, TC9, TC10, TC13, TC14, TC20, TC35, TC36 TC11 TC11 TC11 TC12, TC31 TC10, TC14, TC35 TC16, TC18

TC19, TC20, TC23, TC35 TC17, TC18, TC24 TC21 TC21 TC21 TC22, TC27, TC37 TC22 TC25, TC29 TC26

TC27 TC28 TC30 TC16, TC17, TC24, TC25 TC12, TC15, TC34 TC15; TC32; TC38 TC15, TC34 TC15, TC34, TC38


28

3.2 KULCSPROJEKTEK Tét város 2014-2023 közötti időszakra vonatkozó kulcsprojektjei több típusú beavatkozást tartalmaznak és több tematikus célhoz is illeszkednek. Kulcsprojekt1: Közösségi tér rehabilitáció A projekt célja a meglévő művelődési ház felújítása és egy olyan központ kialakítása, melyben értékes kulturális események kerülnek megvalósításra. Ahogy a fenti fejezetekben is több ízben deklarálásra került, Tét egyik legfőbb célja a népességszám fogyásának megállítása, mely cél eléréséhez elengedhetetlen egy olyan erős és pezsgő társadalmi élet, mely vonzóvá teszi a várost a beköltözők és az ott élők számára. Elérni kívánt eredmény: a város vonzerejének és népességmegtartó erejének növelése. Kulcsprojekt2: Városközpont kialakítása A beruházás célja egy jelenleg Téten hiányzó valódi városközpont kialakítása, mely hozzájárulna a városi címmel járó feladatok ellátásához és a városképet is alapjaiban határozná meg. A projekt keretében infrastruktúra és településrész rehabilitáció valósulna meg, mely a következőkből állna: a használaton kívüli iskola helyén, illetve annak környékén közpark kialakítása, a környező épületek felújítása, új szolgáltatási helyszínek (üzlethelyiségek) létrehozása. Elérni kívánt eredmény: városi jelleg erősítése. Kulcsprojekt3: Napelem-park kiépítése a közvilágítás kiváltására A projekt célja a téti járásban lévő településeik közvilágításában a megújuló energiaforrás bevezetése napelem-park kiépítésével párhuzamosan. A fejlesztés hozzájárul a fenntartható energiagazdálkodáshoz, vagyis teljes egészében párhuzamba állítható a jelenlegi EU-s törekvésekkel is. A beruházás során Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét települések közterületein a meglévő közvilágítási technológia fejlesztése történne napelemek elhelyezésével. Elérni kívánt eredmény: a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, arányuk növelése. Kulcsprojekt4: Hulladékudvar kialakítása A projekt célja az illegális hulladéklerakók felszámolása, melyek főleg a Téglavető környékén alakultak ki és a nyilvánvaló környezeti veszélyeztetettségen kívül a közelben lakók életminőségét is nagyban rontják. A projekt keretében hulladékudvar kerül kialakításra, ezzel pótolva azt a hulladék-elhelyezési kínálati rést, amely ma a várost jellemzi. Elérni kívánt eredmény: illegális hulladéklerakók felszámolása. Kulcsprojekt5: Közösségi közlekedési központ kialakítása A közösségi közlekedési központ kialakítását célzó kulcsprojekt célja betölteni azt a közlekedésszervezési űrt, amely napjainkban Tétet jellemzi. Holott szinte az összes környező településről elérhető a város autóbusszal, jelenleg nem létezik egy olyan nagyobb terület, amely a járatok fogadására, illetve a vezetők szüneteiben a tárolásukra szolgálna, ezért a járművek a főút mentén várakoznak. A megépítendő közlekedési központ erre a megfogalmazott lakossági igényre adna választ. Elérni kívánt eredmény: a közösségi közlekedés komfortosabbá tétele.


29

Kulcsprojekt6: Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása Téten a közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése mellett kiemelkedő igény van az úthálózat fejlesztésére, különösképpen parkolók kialakítására. Az említett két projektelem egyszerre emeli a helyben élők komfortfokozatát, teszik vonzóbbá a várost a turisták és a jövőben beköltözők számára. A parkolóhelyek számának növelése elengedhetetlen a biztonságos közlekedési rend kialakításához, egyben a városba érkezők számára is kényelmes szolgáltatást biztosít.

3.3 HÁLÓZATOS PROJEKTEK Tét város 2014-2023 közötti időszakra vonatkozó hálózatos projektjei – amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, hasonló jellegű projektelemből állnak, és a város jelentős részére kiterjednek – az alábbiak: Hálózatos projekt1: Önkormányzati épületek akadálymentesítése A projekt célja A Téti járásban lévő önkormányzati épületek akadálymentesítésével javítani a helyi közösségi közszolgáltatások színvonalát, valamint erősíteni a társadalmi együttműködés a helyi a közösségen belül. A beruházás keretein belül Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny és Tét önkormányzati épületei kerülnének felújításra. Elérni kívánt eredmény: akadálymentes önkormányzati épületek az említett településeken. Hálózatos projekt2: A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing A projekt célja a természeti és épített környezet értékeinek feltárása, majd széles körben való propagálásával a térség vonzerejének növelése. A projekt tovagyűrűző hatásaként közösségépítő szerepet is kap, mely térség marketing elemekkel kibővülve a turisztikai ipar fellendülését hozza, valamint vonzóvá teszi a várost az oda költözni szándékozók körében. Elérni kívánt eredmény: a térség vonzerejének növelése. Hálózatos projekt3: Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban A projekt célja a téti járásban lévő településein élők helyi, valamint járási szintű közösségeinek erősítése, támogatása, különösen a civil szervezetek működésének, együttműködéseinek támogatása, ösztönzése. A projekt keretein belül a helyi identitás és kohézió erősítése valamint közösség építő tevékenységek támogatása valósulna meg. Elérni kívánt eredmény: helyi identitás erősítése. Hálózatos projekt4: A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése A projekt célja a városon belüli közlekedési útvonalak biztonságosabbá tétele, főként gyalogos átkelőhelyek és járdák építésével, felújításával. Téten az egyik legnagyobb közlekedési problémát a járdák hiánya és a meglévők állapota adja, ezért az ezen a területen elvégzett beavatkozások a város teljes területén éreztetik hatásukat. Elérni kívánt eredmény: járdák és gyalogos átkelőhelyek kialakítása és felújítása. Hálózatos projekt5: Önkormányzati épületek energiahatékonyságát célzó felújítás A projekt célja a téti járásban lévő önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása, a helyi közösség fejlesztése a szolgáltatások terén, hozzájárulva a fenntartható energiagazdálkodáshoz. A megvalósítás során a meglévő önkormányzati épületek önkormányzati épületek


30

energiahatékonyságának növelése történne: ablakcsere, hőszigetelés, födémszigetelés, napelemek elhelyezésével. Elérni kívánt eredmény: primer energia felhasználás csökkentése. Hálózatos projekt6: Vízelvezető árkok kialakítása A klímaváltozás negatív következményeire való felkészülés egyik fontos lépcsőfoka a városi területeken a hirtelen lezúduló csapadékmennyiséghez való alkalmazkodás. A városokra jellemző felszínborítottság okán a lefolyó felületek aránya jóval magasabb, mint a vidéki területeken, ezért a vízelvezető árkok kialakítása és folyamatos karbantartása kiemelten fontos beavatkozás. Elérni kívánt eredmény: vízelvezető árkok kialakítása a város területén. Hálózatos projekt7: Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása A fenntartható fejlődés és az ezzel kapcsolatos környezeti attitűd kialakítása a záloga nem csak Tét, hanem a világ összes városának a hosszú távú fennmaradáshoz. A környezeti nevelés alapfokú képzésben való megjelenése hangsúlyos célként kell, hogy megjelenjen, melynek következtében a legfiatalabb generációk is használható és gyakorlati tudást szerezhetnek a témában. Elérni kívánt eredmény: környezeti nevelésben részt vevő tanulók számának emelkedése. Hálózatos projekt8: Önkormányzati épületek szigetelése A projekt célja a téti járásban lévő önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása, fenntartható energiagazdálkodás kialakítása a közösségi színtereken. A projekt során a meglévő önkormányzati épületek önkormányzati épületek energiahatékonyságának növelése történik: utólagos homlokzati szigeteléssel, vízszintes sávszigeteléssel, stb. Elérni kívánt eredmény: önkormányzati épületek energiahatékonyságának javulása. Hálózatos projekt9: Csatornahálózat ellátottságának javítása. Téten mintegy 300 olyan ingatlan található, amelyek nem rendelkeznek közvetlen csatlakozással a közcsatorna hálózatra. Ezen helyzet megoldására a csatornahálózati ellátottság bővítése szükséges, mivel az így kialakított összkomfortos ingatlanok magasabb értéken adhatók el a potenciális városba költözőknek, illetve javítanak a települési képen is. Elérni kívánt eredmény: a város teljes csatornázottsága. Hálózatos projekt10: Kerékpárút építés A projekt célja a településen élők életminőségének és közlekedés-biztonságának javítása, a munkaerő, a lakossági mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés a településen belüli kerékpárút kiépítésével. A projekt keretében a Fő u. – Széchenyi u. útvonalon kerékpárút építése valósulna meg. Elérni kívánt eredmény: kerékpárutak hosszának növelése. Hálózatos projekt11: Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása A közösségi közlekedés infrastrukturális hátterének javítása elengedhetetlen a szolgáltatások minőségének fenntartásához vagy javításához, amely hozzájárul a fenntartható közlekedési módok elterjedéséhez. A projekt keretében a meglévő autóbusz megállók felújítása, valamint újabb megállók kialakítása valósulna meg. Elérni kívánt eredmény: a közösségi közlekedés infrastrukturális hátterének fejlesztése.


31

3.4 AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK 3.4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Téten a város méretei és adottságai, valamint a projektjavaslatok korai fázisa okán nem releváns akcióterületeket kijelölni. Hasonló logika alapján 2012-ben a KSH sem javasolt városrészi lehatárolásokat, így lényegében a teljes várost egy összefüggő akcióterületnek lehet nyilvánítani.

3.5 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIA CÉLJAIHOZ A kulcsprojektek, hálózatos, illetve akcióterületi projekteken kívül azonosításra kerültek egyéb, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között az infrastrukturális és beruházási jellegű beavatkozások mellett soft elemek is szerepelnek. Egyéb projekt1: Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása A 83-as főút elkerülő szakaszának tervezett megvalósításával párhuzamosan Tét város önkormányzata fel kíván készülni a megváltozott körülményekre, ezért az elkerülő út közelében ipari parkot és kereskedelmi központot kíván létrehozni. Az előnyös közlekedési elhelyezkedés és a potenciális munkahely-források száma alapján a város életében jelentős változást hozna a beruházás megvalósítása. Elérni kívánt eredmény: munkanélküliségi ráta csökkenése. Egyéb projekt2: Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés A szegregátumok felszámolásához nagy segítséget jelentene a tanyagondnoki szolgálat visszaállítása, illetve olyan helyszíni infrastruktúra kiépítése, amely lehetővé teszi a folyamatos és minőségi szociális munkát az érintett területeken. Tét esetében a szegregátumok kérdése élénken foglalkoztatja a városban élőket, ezért a projekt végrehajtása kiemelten fontos. Elérni kívánt eredmény: szegregátumok felszámolása. Egyéb projekt3: Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése A minőségi oktatás megteremtése és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése erősítheti Tét központi szerepét oktatási oldalról is, illetve hozzájárulhat a helyi gyermekek helyben tanulásához is. Sok esetben Győrbe járnak az általános iskolai korúak, akik ennél fogva jobban kötődnek a megyeszékelyhez és növelik a potenciálisan elköltözők számát. Ellenkező oldalról a minőségi oktatás megléte elősegíti a beköltözők számának növekedését is, ami kiemelt városi cél. Elérni kívánt eredmény: minőségi oktatás létrejötte, Egyéb projekt4: Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása A középfokú oktatás hiánya veszélyezteti Tét fenntartható jövőjét, egyben szignifikáns oka a helyi lakosság képzettségbeli lemaradásának. Egy szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása segíthet a lakosság képzettségi szintjének emelését, valamit hozzájárul az érintett társadalmi rétegek jobb elhelyezkedési lehetőségeiben is. Elérni kívánt eredmény: a lakosság képzettségi szintjének növelése. Egyéb projekt5: Háziorvosi ellátás fejlesztése A háziorvosi ellátás fejlesztése Tét egészségügyi központi szerepét erősítheti, valamint hatékony választ adhat a jelenleg fennálló szolgáltatáshiányos területre. Az ellátó személyek bővülése és az


32

eszközpark modernizálása az egészséges városi lakosság alappillére. Elérni kívánt eredmény: ellátó helyek számának növelése. Egyéb projekt6: Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása Téten jelenleg nem érhető el gyógypedagógiai szolgáltatás az egyértelmű társadalmi igény ellenére sem. A betegeknek az ellátásért Győrig kell utazniuk, így a gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása nagyban megkönnyítené a dolgukat, egyben egy való társadalmi igényre lenne hatékony válasz. Elérni kívánt eredmény: gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása. Egyéb projekt7: Kisvállalkozói központ kialakítása A helyi kisvállalkozók támogatása a város gazdasági fenntarthatóságának egy alapegysége, ugyanis hozzájárul Tét népességmegtartó erejének a növeléséhez. A projekt célja egy olyan központ kialakítása, amely támogatja a kisvállalkozások elindulását, egyfajta inkubátorházként üzemelve. Elérni kívánt eredmény: támogatásban részesülő kisvállalkozások számának növekedése Egyéb projekt8: Szociális szakellátó kialakítása A 6-os számú projekthez hasonló társadalmi igény kielégítésére a projekt célja szociális szakellátó kialakítása Téten, ezzel helyben ellátást biztosítani a rászorulók számára. Elérni kívánt eredmény: szakellátó megépítése. Egyéb projekt9: Meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése A projekt célja Téten a meglévő létesítményt mind műszaki, mind humán oldalról korszerűsíteni, melynek segítségével a térség idős embereinek ellátása helyben biztosított, ezzel olyan szolgáltatási központként megjelenítve a várost, mely szolgáltatást legközelebb csak Győrben kapna meg a lakosság. A műszaki felújítás az épület állapotát kívánja fejleszteni, míg a humán jellegű beavatkozások a szakemberhiányt hivatott kezelni. Elérni kívánt eredmény: idősek otthonának felújítása. Egyéb projekt10: Bentlakásos szociális intézmény megépítése A szociális ellátási kör bővítését eredményező intézkedések közül a bentlakásos szociális intézmény megépítése is a térségben hiányszolgáltatásként definiált szociális szolgáltatást kíván a helyi lakosság számára biztosítani. Elérni kívánt eredmény: az intézmény megépítése. Egyéb projekt11: Járási hűtőház téti központtal A mezőgazdasági szektoron belüli központi szerep erősítése a város gazdaságának több lábon állását biztosítja, egyben olyan társadalmi rétegek munkába állását is elősegíti, melyeknek hiányzik a megfelelő képzettsége. Ezért a projekt célja egy hűtőház építése Téten, mely a térség mezőgazdasági termékeit is képes tárolni. Elérni kívánt eredmény: hűtőház megépítése. Egyéb projekt12: Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal A mezőgazdasági és kereskedelmi szektorok összekapcsolása révén a projekt célja egy olyan rendszeresen üzemelő termelői piac létrehozása Téten, ahol első sorban a térség mezőgazdasági termelőinek a termékét lehet megvásárolni. A projekt tovagyűrűző hatása a vállalkozásösztönzés és a foglalkoztatottság bővítése. Elérni kívánt eredmény: állandó piac kialakítása.


33

Egyéb projekt13: Turisztikai központ, infopont kialakítása A turisztikai központ kialakításán keresztül Téten kaphatnak tájékoztatást az ide látogató turisták a térség attrakcióiról, szálláshelyeiről, időtöltési lehetőségeiről. A központ kialakítása hozzájárul a város vonzerejének növeléséhez. Elérni kívánt eredmény: városba érkező turisták számának növelése. Egyéb projekt14: Megváltozott munkaképességűek részfoglalkoztatásának támogatása A projekt célja a megváltozott munkaképességűek álláshoz jutásának elősegítése, jellemzően soft módszerekkel és azon cégek és vállalkozások felkutatása, majd pedig helyzetbe hozatala, amelyek a fent említett társadalmi rétegek foglalkoztatásában érdekeltek. Elérni kívánt eredmény: megváltozott munkaképességűek közötti munkanélküliség csökkentése. Egyéb projekt15: Távmunka támogatása a megváltozott munkaképességűek számára Az előző projekthez hasonló célkitűzéssel és háttérrel a távmunkához való jutás biztosítása és támogatása a megváltozott munkaképességűek számára. Elérni kívánt eredmény: megváltozott munkaképességűek közötti munkanélküliség csökkentése. Egyéb projekt16: Megváltozott munkaképességűek képzésének és munkába járásnak támogatása, segítése A projekt célja a megváltozott munkaképességűek számára képzéseket indítani és ezek keresésében segédkezés annak érdekében, hogy a rászoruló társadalmi csoportok javítani tudjanak képzettségi szintjükön, így nagyobb eséllyel indulhassanak az álláskeresés területén. Elérni kívánt eredmény: támogató és képzési központ kialakítása Egyéb projekt17: Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén A projekt célja egy olyan multifunkcionális élménypark kialakítása, mely a turisztikai szektoron kívül a klímaváltozás okozta negatív hatások mérséklésében is aktív szerepet vállal a záportározói minőségében. Így a beruházás nemcsak gazdasági, hanem környezeti hasznokkal és előnyökkel is jár, egyben a város vonzerejét is növeli. Elérni kívánt eredmény: a város vonzerejének növelése és éghajlati sérülékenységének csökkentése.

3.6 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE A tervezett fejlesztések 2014-2020 között kerülnek megvalósításra. Az ütemezés a fejlesztések egymásra épülése alapján került kialakításra. A tervezett beavatkozások között számos olyan található, amelynek ütemezése a teljes tervezési időszakot felöleli, ilyenek például a hálózatos projektek, valamint a kulcsprojektek. A tervezett beavatkozások indikatív ütemezését a következő alfejezet összefoglaló táblázata tartalmazza.

3.7 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE A stratégia alapját az európai uniós forrásokra épülő operatív programok céljai meghatározzák, ugyanakkor a stratégiakészítés idején még nem ismertek, hogy mikor és milyen pályázati források válnak elérhetővé, mely kedvezményezetteknek, s milyen kritériumrendszernek kell megfelelni. Így csak azon projektek költségbecslése adott, ahol az előkészítés már előrehaladott stádiumban van, a többi projektnél a pályázati felhívások megjelenését követően kerülhet meghatározásra a pontos projekttartalom és költségvetés. A stratégia kitér a magán befektetőkkel való szervezett és


34

strukturált együttműködés lehetőségeire, de esetükben még inkább bizonytalan a források és kritériumok ismerete nélkül a várható beruházások ütemezése és volumene. 2014-2020 között a városfejlesztési beavatkozások finanszírozása elsősorban az európai uniós területi és ágazati operatív programokon keresztül valósulhat meg. A tervezett fejlesztések megvalósítása 2015-2023 között történhet meg. Az ütemezés a fejlesztések egymásra épülése, az önkormányzat forrásainak várható rendelkezésre állása alapján lett kialakítva. A 2014-2020 közötti EU-s támogatási időszakban a város szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel a TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program) források új eljárás szerinti felhasználása, melynek értelmében a 272/2014 (XI.05.) Korm. rendeletben meghatározott területi kiválasztási eljárásrend szerint a megyék Integrált Területi Programjuk (ITP) alapján történik a források lehívása a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozatban rögzített forráskeret felhasználásával. (A 2014-2020 közötti programozási időszakban a Terület és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programokhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörében utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII.3) Korm. határozat). A Kormányhatározat értelmében Győr-Moson-Sopron 20142020 között 23,35 milliárd forintot használhat fel, amelynek prioritásait és intézkedésenkénti megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze:

Prioritás

Intézkedés

Megyei forráskeret

Megyei forráskeret

(milliárd Ft)

(%)

1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra 3,343 fejlesztése (ERFA)

14,32

1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható 2,085 turizmusfejlesztés (ERFA)

8,93

1. Térségi gazdasági 1.3 A gazdaságfejlesztési és környezet fejlesztése a munkaerő-mobilitás ösztönzését 1,495 közlekedésfejlesztés foglalkoztatás elősegítésére szolgáló (ERFA)

6,40

1.4 Foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát munkába állást segítő 1,802 intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével (ERFA)

7,72

2. Vállalkozásbarát, 2.1 Gazdaságélénkítő népességmegtartó népességmegtartó településfejlesztés településfejlesztés (ERFA)

és 4,321

Fenntartható települési 3. Alacsony szén-dioxid 3.1 2,201 kibocsátású gazdaságra közlekedésfejlesztés (ERFA) való áttérés kiemelten a 3.2 Önkormányzatok 3,675 városi területeken energiahatékonyságának és a


18,51

9,43 15,74

35

megújuló energia felhasználás arányának növelése (ERFA) 4.1 Egészségügyi alapellátás 0,629 infrastrukturális fejlesztése (ERFA) 4. A helyi közösségi 4.2 A szociális alapszolgáltatások szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrájának bővítése, 0,500 a társadalmi fejlesztése (ERFA) együttműködés erősítése 4.3 Leromlott városi területek 0,677 rehabilitációja (ERFA) 5.1 Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi együttműködések 1,937 (paktumok) – (ESZA)

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, 5.2 A társadalmi együttműködés foglalkoztatás-ösztönzés és erősítését szolgáló helyi szintű 0,252 társadalmi együttműködés komplex programok (ESZA) 5.3 Helyi közösségi programok 0,433 megvalósítása (ESZA) Mindösszesen

23,350

2,69

2,14

2,90

8,30

1,08

1,85 100

Az előző tervezési ciklusban a Térképtér adatai alapján (http://terkepter.palyazat.gov.hu/ ) Téten közel 2 milliárd forint értékben ítéltek meg támogatást, amelynek nagyobb részét a vállalkozások realizálták. A város célja a 2007–13 időszakban megszerzett források mennyiségének meghaladása. A 2014-2020 között megvalósítani tervezett projektek jelenleg ismert forrásigénye több mint 8 milliárd Ft, amelyből mintegy 6,6 milliárd forint önkormányzati projekt tartozhat a Terület és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) fókuszába. A tervezett fejlesztések, projektek ismeretében Tét a TOP forrásain túl a következő operatív programok bevonását, forrásfelhasználását tervezi: 

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektor fókuszált fejlesztése.



A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.



Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai


36

iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. Mindezeken túlmenően a város további operatív programokat (pl. Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program; Magyar Halászati Operatív Program; Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program stb.), illetve EU-s és nemzetközi támogatásokat (pl. bilaterális programok) is bevonhat a fejlesztési elképzeléseik megvalósításába. Mivel az elérhető források összetétele nem ismert még pontosan, az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi.


Fejlesztés megnevezése Közösségi tér rehabilitáció Városközpont kialakítása

Projektelemek

Célcsoport

Projektköltség, (indikatív összeg, Ft)

Finanszírozás lehetséges forrása

Indikatív ütemezés

művelődési ház felújítás

Tét teljes lakossága

125.000.000

TOP 4.3

2016-2017

közpark kialakítása; épület felújítás

A település, valamint a téti járásban élő lakosság

590.000.000

TOP 2.1 TOP4.3

2016-2017

Napelem-park kiépítése a közvilágítás kiváltására

napelem-park kialakítása; tároló erőmű kialakítása; közvilágítás felújítása

A téti járásban élő lakosság

180.000.000

KEHOP 5.

2016-2017

Hulladékudvar kialakítása

hulladékudvar kialakítása

Tét lakossága

500.000.000

KEHOP 3.

2016-2017

buszparkoló kialakítása; várakozóhely kialakítása


500.000.000

TOP 3.1

2018-2019

úthálózat fejlesztése; parkolók építése


250.000.000

TOP 1.3 TOP 3.1

2017-2019

akadálymentesítés

A téti járásban élő lakosság és a településre látogatók

200.000.000

EFOP 2.

2016-2019

helyi termékek meghatározása; marketing tevékenység; weboldal


25.000.000

GINOP 7. TOP 1.2

2016-2019

civil szervezetek támogatása


10.000.000

TOP 5.2

2015-2019

Közösségi közlekedési központ kialakítása Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása Önkormányzati épületek akadálymentesítése A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban

38

A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása Vízelvezető árkok kialakítása Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása

útfelújítás


250.000.000

TOP 3.1

2015-2017

ablakcsere; hőszigetelés; födémszigetelés; napelemek


180.000.000

KEHOP 5. TOP 3.2

2017-2019

árkok kialakítása

Tét lakossága

200.000.000

KEHOP 2.

2016-2017

gyakorlókert építés; erdei iskola építése; oktatás; képzés

Tét lakossága

300.000.000

KEHOP 3.

2016-2018

Önkormányzati épületek szigetelése

utólagos homlokzati szigetelés; vízszintes sávszigetelés


50.000.000

KEHOP 5. TOP 3.2

2016-2019

Csatornahálózat ellátottságának javítása

csatornaépítés

Tét lakossága

350.000.000

KEHOP 2.

2017-2019

Kerékpárút építés

kerékpárút építés


100.000.000

TOP 3.1

2016-2017

Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása

megállók kialakítása; felújítás


10.000.000

TOP 3.1

2018-2019


ipari park kialakítása; kereskedelmi központ kialakítása

1.900.000.000

GINOP 1. GINOP 2. TOP 1.1 TOP 2.1

2017-2019



39

Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása Háziorvosi ellátás fejlesztése Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása Kisvállalkozói központ kialakítása Szociális szakellátó kialakítása Meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése Bentlakásos szociális intézmény megépítése Járási hűtőház téti központtal

tanyagondnoki szolgálat megalapítása; infrastruktúra fejlesztés

Szegregátumban, illetve szegregációval veszélyeztetett területen élők

15.000.000

EFOP 2. TOP 4.3

2016-2017

tanuszoda építés; sportpálya építés


500.000.000

Hazai források

2016-2017

oktatási központ létrehozása

Nem megfelelő végzettséggel rendelkezők

25.000.000

EFOP 3. EFOP 4. GINOP 5.

2016-2019

eszközfejlesztés


10.000.000

EFOP 2.

2015-2017

gyógyped. szolgáltatás meghonosítása


10.000.000

EFOP 2.

2016-2018

GINOP 1. TOP 1.1 TOP 2.1 EFOP 2. TOP 4.2

központ kialakítása; támogató szolgáltatások

Téti járás kisvállalkozói

250.000.000

szakellátás kialakítása


50.000.000

otthon felújítása; szakellátás


75.000.000

EFOP 2. TOP 4.2

2017-2019

intézmény építés; szakellátás


75.000.000

EFOP 2. TOP 4.2

2017-2019

hűtőház megépítése; szállítási infrastruktúra fejlesztése


200.000.000

TOP 1.1

2018-2019


2017-2019 2018-2019

40

Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal Turisztikai központ, infopont kialakítása Megváltozott munkaképességűek részfoglalkoztatásának támogatása Távmunka támogatása a megváltozott munkaképességűek számára Megváltozott munkaképességűek képzésének és munkába járásának segítése, támogatása Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén

piac kialakítása


10.000.000

központ kialakítása

A településre látogatók

50.000.000

álláshoz jutás támogatása

A városban és környékén élő rászorulók

15.000.000

álláshoz jutás támogatása


15.000.000

oktatás; képzés


záportározó kialakítása; élménypark

A település lakossága, valamint a Téti járásban élők.


GINOP 1. TOP 1.1 TOP 2.1 TOP 5.3 GINOP 7. TOP 1.2 EFOP 1. GINOP 5. TOP 1.4 TOP 5.2 EFOP 1. GINOP 5. TOP 1.4 TOP 5.2

2016-2019

2017-2019

2018-2019

2017-2019

50.000.000

EFOP 1. GINOP 5. TOP 1.4 TOP 5.2

2016-2019

1.000.000.000

GINOP 7. KEHOP 1. TOP 1.2

2018-2019

4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

42

4.1 BEVEZETÉS Az Anti‐szegregációs Terv a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol:  

a szegregációnak már jelei mutatkoznak, illetve a népesség egy része szegregáltan él.

A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A lehatárolás során a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása történik meg, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. Azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Mivel Tét járásszékhely, a következő szegregációs mutatók érvényesek rá:  

Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke: nagyobb egyenlő, mint 35% Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke: nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35%

A kormányrendelet azt is meghatározta, hogy szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet különböző típusú antiszegregációs intézkedéseket különböztet meg: 1. a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések, 2. a fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések, 3. a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések.


43

4.2 A

TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT

TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA Az Anti-szegregációs Intézkedési Terv készítése során Tét Város felmérte azokat a területeket, melyeken a szegregáció előrehaladott, illetve ahol a szegregátumok kialakulásának veszélye jelentős, e mellett kidolgozta a szegregáció oldásához, és újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozásához szükséges programok irányelveit. Az Anti-szegregációs Terv készítése során a helyzetfeltárás megállapításaira támaszkodva csak azok a szegregációval veszélyeztetett területek kerültek figyelembe vételre, ahol a problémák jelentősebb számú lakosságot érintenek. A Megalapozó vizsgálat helyzetértékelés részében (3.3.2. fejezet) a KSH 2011-es népszámlálásra támaszkodó adatszolgáltatása alapján került sor a szegregációval veszélyeztetett területek, illetve a szegregátumok beazonosítására és lehatárolására. E szerint Tét városban a szegregációs mutató (a 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság aránya az aktív korúakon belüli) értéke alapján egy városszövetbe ágyazott (1-es jelű) és egy külterületen elhelyezkedő szegregációval veszélyeztetett (2-es jelű) terület található. Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában (HEP, 2013) csak egy szegregált területnek tekinthető településrész szerepel: az Ürgehegy.

1. számú szegregációval veszélyeztetett terület (a Bartók Béla utca keleti oldal, a Kodály Zoltán utcától északra terjedő tömb) A 2011-re kiszámolt szegregációt jelző mutató1 értéke a határérték feletti, 33,8% volt. A szegregációval veszélyeztetett területen és annak közvetlen környeztében élők tehát a tágabb környezetben élőknél sokkal rosszabb helyzetben vannak.

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 1


44

A terület a városszövetbe integrált, 27 lakásos rész. Ez a város egyik olyan területe, ahol a lakásállokmány összetétel a legkedvezőtlenebb. A lakások egyharmad (33,3%) alacsony komfort fokozatú. A lakott lakásokon belül a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 30,8%. A területen 2011-ben 111 fő élt. Az itt élő népesség nagyon alacsony iskolázottságú. Az adatok szerint nincs olyan lakó, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezne. Az aktív korúak 58,4% legfeljebb alapfokú végzettségű, ami 2,7-szer magasabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottság szintje ugyan 10%-kal kisebb a városi átlagnál, de más településeken található szegregátumokhoz képest inkább magasnak mondható. A foglalkoztatottak 61%-a alacsony presztízsű munkát végzett. A munkanélküliségi ráta 24,1%, a tartós munkanélküliek aránya 18,5% volt, ami 2,3-szor, illetve 2,8-szor magasabb a városi átlagnál). 2. számú szegregációval veszélyeztetett terület a külterületen elhelyezkedő Ürgehegy. A területen 2011-ben 43 lakás volt, melynek – a városi területhez képest kisebb része – 14%-a tartozik az alacsony komfortfokozatúak közé. Hasonló arányú a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya is. A területen 75 fő élt. A HEP szerint az itt élők száma évről-évre növekszik. A város részéről a lakosok összetételét eddig senki sem mérte fel. (HEP, 2013) Az itt élők iskolázottsági mutatói kicsivel jobbak, mint a város szövethez kapcsolódó szegregációval veszélyeztetett területen élőké, mivel itt 10%-nyi diplomás is lakik. A HEP szerint a lakók között magas arányú a szenvedélybetegek, illetve a pszichiátriai gondozottak aránya. (HEP, 2013) A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb, mint a másik veszélyeztetett területen élők között (59,5%). A foglalkoztatottak kicsivel több mint fele (54,2%) végzett alacsony presztízsű munkát. A munkanélküliségi ráta kiugróan magas (33,3%), a tartós munkanélküliek aránya 27,8% volt, ami 1,4-szer, illetve 1,5-ször magasabb a városi szegregátumban tapasztaltnál.

4.3 A SZEGREGÁCIÓ MÉRSÉKLÉSÉT VAGY MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK A szegregációval veszélyeztetett területeken területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, amelyek eszközei közé az alacsony státuszú népesség koncentrációjának csökkentése, a társadalmi integráció erősítése, a munkaerő-piac, oktatás, szociális, társadalmi kirekesztettség mértékének csökkentése tartoznak. I.

Lakhatási problémák kezelése

A szegregációval veszélyeztetett területek gyakori jellemzője a kedvezőtlen összetételű lakásállomány (leromlott fizikai állapotú, alacsony komfortfokozatú, gyakran egészségre veszélyes házak koncentrált megjelenése). A helyzetet azért kell kezelni, hogy a koncentráció mértéke ne emelkedjen és ne vezessen szegregátum kialakulásához. A lakásállomány összetételén komfortosítással, esetleg bontással és új lakás építésével lehet változtatni. A cél a rossz minőségű lakásállomány felszámolása, illetve a jobb minőségű lakások esetében azok komfortosítása, korszerűsítésének elősegítése, melynek eredményeként a területen élők lakhatási körülményei közelebb kerülnek a városi átlaghoz. A leromlott területeken lévő lakások rehabilitációjának elméletben három útja lehet:  

az ott élők támogatások, pályázatok és önerő segítségével rendbe hozzák házaikat. az önkormányzat kivásárolja az ott élők egy részét, akik a város más részein lakást vásárolnak maguknak. Ehhez az önkormányzat segítséget nyújt, koordinál, és igyekszik megakadályozni, hogy a város más részén lévő leromlott területen koncentrálódjanak újra a szegregátumból kiköltözők. Majd a terület rehabilitációja előtt vagy után értékesíti a telkeket/lakásokat.


45



az önkormányzat a magántulajdonú lakásért cserébe jobb állapotú és/vagy magasabb komfortfokozatú önkormányzati bérlakást ajánl fel a város más területén (megfelelő lakbér elengedéssel, készpénzbeli kompenzációval). Az így tulajdonába került ingatlant felújítja, vagy elbontja, esetleg újat épít helyette. Majd azt önkormányzati bérlakásként piaci alapon adja bérbe, esetleg értékesíti. Ez természetesen függ az ingatlan nagyságától és fizikai állapotától.

Tét város esetében ez utóbbi megoldás nem járható, mivel a városnak csak 2 bérlakása van, és ezek sem szociális alapon kerülnek kiadásra. E miatt leginkább az első megoldás választható, melyben az önkormányzatra koordináló szerep hárul. II.

Integrált környezetbe költözés

A szegregációval veszélyeztetett területek esetében egyik fontos cél a hátrányos helyzetű családok koncentrációjának csökkentése. Ennek egyik eszköze az ún. mobilizációs program lehet, melynek keretében a mobilizálható, költözni hajlandó családok integrált környezetbe, legalább komfortos lakásokba költözhetnek. A program végrehajtásánál külön figyelmet kell fordítani egyrészt arra, hogy a területről elköltöző családok helyére újabb – akár más környező vagy távolabbi településekről érkező családok – ne költözhessenek be (vagyis a koncentráció ne nőjön ismét). Másrészt arra, hogy az elköltöző családok integrált környezetbe kerüljenek, és ne alakuljon ki a város más területén szegregációval veszélyeztetett lakókörnyezet. Az Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában vállalta, hogy a 2. számú szegregációval veszélyeztetett területen élők körében felmérés készít a helyzet feltárására, az ott élők motivációinak megismerésére. Ugyanezen felmérés elvégzése javasolt az 1.számú szegregációval veszélyeztetett terület esetében is. A felmérés tartalma: a szegregátumok kiterjedtsége, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezeti-egészségügyi jellemzői, stb.). III.

A munkaerőpiaci integráció

A foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek és képességek kialakítása, fejlesztése, a munkaerőpiaci integráció a szegregációval veszélyeztetett területen élők helyzetének javításához kapcsolódó egyik kulcskérdés. Az itt élő – főként roma népesség – munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére, elsősorban szakképzéssel és új munkahelyek teremtésével van mód. Az elhelyezkedés elősegítéséhez olyan információkra van szükség, melyek a tartósan munkanélküliekhez általában nem jutnak el. Az információ áramlást a Foglalkoztatási Információs Pont (FIP) szolgálhatja. Az információs ponton mindenképpen legalább egy olyan szociális területen járatos tanácsadót javasolt tartósan alkalmazni, aki ismeri a szegregátumban élőket, és kapcsolatot tart velük, tájékoztatja őket a lehetőségekről. E mellett személyre szabott konzultációval segíti elő az elhelyezkedést, ha szükséges a képzések kiválasztását, a tanulmányok megkezdését. A fiatalok közül igen sokan válnak ún. pályakezdő munkanélkülivé. Az ő számukra, már az iskolai tanulmányaik befejezésének évében karriertervezést javasolt biztosítani. Ehhez az FIP munkatársai személyre szabottan az iskolákba kitelepülve nyújthatnak segítséget. A munkaerőpiacra történő visszavezetésnek egyik első lépése lehet a városrehabilitáció folyamata során a munkanélküliek, illetve a szegregátumokban élők aktív bevonása. Az Önkormányzat vállalja, hogy a jövőbeni fejlesztések eseté törekszik arra, hogy a jelenleg alacsony státusú területen lakók


46

minél nagyobb részben vonódjanak be a városban zajló fejlesztési programok megvalósításában (különös tekintettel az építési, felújítási munkákra). Ebbe a munkába bevonják az érintett civil szervezeteket és a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Ezen cél megvalósítása érdekében az Önkormányzat vállalja, hogy a pályázatok kiírásában szerepelteti azt a feltételt, hogy azon pályázók előnyben részesülnek, akik a megvalósítás során a városban lakó alacsony státuszú lakosságot bevonják a kivitelezési munkák végrehajtásába. Az önkormányzat mellett a szükség van más foglalkoztatók - a helyi befektetők és civil szervezetek munkahelyteremtésének ösztönzésére is. Egyik lehetséges út, az új vállalkozások adókedvezménnyel történő segítése. A másik olyan koordináló szerep, mely a pályázati lehetőségek koordinálásán keresztül vonja be a szervezeteket a programba. Az önkormányzatnak tehát ezen a területen főleg koordináló, szervező szerep jutna. IV.

Oktatási és képzési programok indítása

A munkaerőpiai integráció egyik jelentős gátja az alacsony képzettségi szint. A képzési programok kialakításánál figyelembe kell venni a munkanélküliek, a szegregátumban és környékén élők jelenlegi iskolázottsági színvonalát és tanulási potenciálját. Első lépésként meg kell ismerni, hogy milyen tudásszinttel, munkatapasztalattal és tanulási kedvvel, érdeklődéssel rendelkeznek a szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területén élők. Az előzetes tapasztalatok szerint a felnőttképzés területén különböző szintű képzéseket szükséges indítani. Az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők esetében támogatni kell az alapfokú végzettség megszerzését, az olvasás-írás, számítógép használat elsajátítását. Az alapfokú végzettségűek esetében a környék hiányszakmáinak kitanulását érdemes támogatni. Javasolt olyan szakképzési programok indítása, melyek Téten és környékén nagy munkaerőigénnyel rendelkeznek, vagy hiányszakmaként jelentkeznek. Ehhez az önkormányzat felmérést készíttet a helyi vállalkozók bevonásával a járásban jelentkező hiányszakmákról. Felméri továbbá, hogy ezek oktatásához milyen kapacitások (szellemi, infrastrukturális) állnak rendelkezésre. Tervet készít a szükséges szervezeti átalakításokhoz, hogy a hiányszakmákat az iskolarendszerű oktatásban, és pl. a tanoda program keretében eltérő konstrukciókban is lehessen oktatni

4.4 A FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Tét város elkötelezett a szegregáció mérséklésének irányában, ezért arra törekszik, hogy a tervezési időszak fejlesztései semmiképpen ne erősítsék a szegregációt. Ezen cél elérése érdekében a településen zajló rehabilitációs programo(ka)t úgy kell kidolgozni, hogy a szegregált területek lakóinak aktív bevonását elősegítse. Fel kell mérni a hátrányos helyzetben élők képzettségét és gyakorlatát, és személyes tervet kell készíteni bevonhatóságuk szintjére és mértékére, melyben a Családsegítő Szolgálat és a CKÖ munatársainak aktív részvételére van szükség. Arra kell törekedni, hogy az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések lehetőség szerint minél nagyobb arányban jelenjenek meg a tervezett feljesztésekben. Akár anti-szegregációs tartalmú projektek-elemek kidolgozásával, akár nagyobb volumenű akcióterületi vagy tematikus projektként. A projektek előkészítésénél hangsúlyt kell fektetni a társadalmi párbeszédre, a partnerség kialakítására és megerősítésére. Fontos, hogy a partnerség túllépjen a szokásos formákon, és valóban aktív együtt-gondolkodás jöjjön létre (ezáltal megakadályozható a vélt vagy valós társadalmi konfliktusok manifesztálódása);


47

4.5 A

SZEGREGÁCIÓT

OKOZÓ

FOLYAMATOK

MEGVÁLTOZTATÁSÁRA,

HATÁSUK

MÉRSÉKLÉSÉRE TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK A leszakadást olyan külső társadalmi-gazdasági folyamatok erősíthetik, melyek esetében a város mozgásterülete korlátozott lehet. Ilyen például a gazdasági válság, mely a hátrányos helyzetben élőket érintette a legerősebben. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a szegregátumokban élők, akik alacsony iskolai végzettségük miatt egyre nehezebben találnak munkát. Ezt a helyzetet a város célzott célzott munkaerő-piaci beavatkozásokkal oldhatja. A válsághoz köthető, az utóbbi időben növekvő forráshiány jelentős mértékben az oktatást, a szociális és egészségügyi ellátást érintette. Ezek azok a területek, melyeken meghozott intézkedéseknek igen jelentős szerepe lehetne a szegregáció mérséklésében. Mindezek miatt az önkormányzatnak lehetőségein belül igyekeznie kell a feladatok elvégzéséhez szükséges külső (pl. pályázati források) felderítésére és becsatornázására. A külső folyamatok mellett a város belső folyamatai is elindíthatják vagy éppen megállíthatják a szegregáció terjedését. A városrészek fizikai állapotának változása, egyes területek hirtelen romlása fokozhatja a szegregációval veszélyeztetett területek kialakulását. Ennek elkerülésére az önkormányzat monitoringgal és szükség esetén kisebb beavatkozásokkal vagy azok elősegítésével akadályozhatja meg a helyzet további romlását. Spontán folyamat eredményeként megjelenhetnek szolgáltatáshiányos városrészek. Ha ennek fennáll az veszélye, akkor az önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy mely helyben elérhető közszolgáltatásokra van igény a lakosság körében, illetve hogy esetlegesen milyen támogatásokkal tudja helyben tartani a vállalkozásokat. A város egyes területeire (városon kívüli részekre, más települések felül a városba) irányuló migráció átalakíthatja a térbeni-társadalmi szerkezetet. Az önkormányzat tudatos várospolitikával, a fejlesztések megtervezésével, hatásainak térbeli elemzésével ellene hathat a meglévő szegregátumok területi növekedésének, új szegregációval veszélyeztetett területek kialakulásának.


48

Problémák

Szegregált lakókörnyezet

Szegregált lakókörnyezet

Alacsony fokú munkaerőpiaci integráltság

Kevés, a szegregátumban élők képzettségi szintjének megfelelő számú munkahely

Munkaerőpiaci pozíció erősítésének szükségessége

Tervezett fejlesztés, beavatkozás, eszköz Külső források feltérképezése mobilizációs program kidolgozásához Szegregáció oldása a lakásgazdálkodás eszközeivel Közmunka programok keretében évi legalább 20-30 fő alacsony státuszú lakos részére munkalehetőség biztosítása A városban induló rehabilitációk esetében a szegregátumban élők számára munkalehetőség biztosítása ESZA támogatott képzési és közösségi programok elő készítése, pályázati lehetőségek felmérése, pályázatok benyújtása


Várható hatások

Bevonandó partnerek, felelősök

Lazuló szegregáció

Tét Önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Lazuló szegregáció

Tét Önkormányzat

Javuló munkaerőpiaci integráltság

Városüzemeltetési Osztály vezetője

Javuló képzettségi szint

Tét Önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Javuló munkaerőpiaci integráltság

Tét Önkormányzat

49

5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI


5.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK

5-1. táblázat: A stratégia helye a fejlesztési és rendezési tervek rendszerében

5.1.1 A stratégia és a rendezési tervek összhangja A város az OTrT-ben nem képvisel kiemelkedő célterületet, elhelyezkedésénél fogva a következőképpen jelenik meg a dokumentumban; a település a 83-mas főút mentén helyezkedik el így érintett a főút fejlesztési terveiben. A tervben a településelkerülő szakaszok kiépítése kapcsán jelenik meg, Takácsi, Gyarmat és Győrszemere mellett. Emellett a dokumentum jelzi a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek meglétét -(Románia) - országhatár - Nagylak Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony - Székesfehérvár - Mór – Tét vonalon. Tét a megyei TrT szerinti övezeti besorolásából fakadóan a következő kiemelt jellemzőkkel bír területrendezési szempontból: • • • • • • • • •

kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ökológiai folyosó övezete pufferterület övezete erdőtelepítésre alkalmas terület övezete nagyvízi meder övezete vízeróziónak kitett terület övezete széleróziónak kitett terület övezete.

A felsorolt övezeti besorolásokkal számos célkitűzés és beavatkozási javaslat is összhangban van, ahogy a város hosszú távú jövőképében is utalás található a természeti és épített környezeti értékekre, illetve a tematikus célok között is megjelennek a fent felsorolt jellemzők. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi besorolás a fenntartható és jól prosperáló mezőgazdasági szerkezet és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar elérése esetében lehet kulcsfontosságú; az ökológiai folyosók és magterületi besorolás többek között a csatornázottság kiépítésénél, a természeti adottságokra való fókuszálásnál, illetve a minden körülmények között alapvetésnek számító fenntartható városnövekedésnél, mint átfogó célnál jelentek meg. A hatályos településrendezési terv célja szerint „biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, az egészséges lakó-és munkakörülményeket, a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségleteinek kielégítését, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségét.” Ezen átfogó célkitűzés szinte teljes egészében átfed jelen stratégia és a korábban megfogalmazásra került településfejlesztési koncepció célrendszerével. Az érvényben lévő településrendezési terv a kitűzött célokkal összhangban tartalmazza azoknak a területeknek a kijelölését is, melyek a jövőben hozzájárulhatnak a város fenntartható és életképes növekedéséhez. A megyei szintű közlekedésfejlesztési elképzelések, mint például a 83-mas főút elkerülő szakaszának megépítése a közeljövőben alapjaiban változtathatja meg Tét lehetőségeit, ennél fogva jelentős változások várhatók a településrendezési tervrendszerben is az elkerülő út nyomvonalának részletes ismerete után.

52

5.1.2 A stratégia és a fejlesztési tervek összhangja 5.1.2.1

A stratégia illeszkedése az Európai unió fejlesztéspolitikájához (Európa2020 Stratégiája)

Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU stratégiához, illetve az egyes alapok célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében minden egyes európai strukturális és beruházási alap a következő tematikus célkitűzéseket támogatja: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célrendszer illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez az alábbi táblázatok foglalják össze. A táblázat jobb áttekinthetősége érdekében a tematikus célokat rövidítések jelzik, melyek az első táblázatnál TC1-től TC20-ig, a második táblázatnál TC21-től TC38-ig terjed. Ugyancsak a könnyebb áttekinthetőség kedvéért az első kettő, illetve a második három átfogó célon belüli tematikus célok kapcsolódási rendszere két külön táblázatban került megállapításra. A táblázatok kétféle jelölést használ, melyek megkülönböztetik az egyes tematikus célok és az átfogó célok közötti koherenciát, így: erős kapcsolódás közepes kapcsolódás


53

Tét célrendszerének illeszkedése az EU tematikus céljaihoz

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása 3. A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése 4. Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása 6. A környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében


TC20

TC19

TC18

TC17

TC16

TC15

TC14

TC13

TC12

TC11

TC10

TC9

TC8

TC7

TC6

TC5

TC4

TC3

TC2

Tét részcélok TC1

EU tematikus célok

54

11. A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

Tét célrendszerének illeszkedése az EU tematikus céljaihoz (folytatás)

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása 3. A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése 4. Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása 6. A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem


TC38

TC37

TC36

TC35

TC34

TC33

TC32

TC31

TC30

TC29

TC28

TC27

TC26

TC25

TC24

TC23

TC22


EU tematikus célok

55

10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 11. A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

Tét város településfejlesztési koncepciójának célrendszere összhangban áll a tematikus célkitűzésekkel. 5.1.2.2

A stratégia illeszkedése az OFTK-hoz

Az OFTK a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 2014-2020 között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030-ban Kelet-KözépEurópa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg. A településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célrendszer illeszkedését az OFTK átfogó célkitűzésekhez az alábbi táblázatok foglalják össze, ahol a tematikus célok rövidítése az előző táblázatokhoz hasonló, azonban a kapcsolat itt csak egy fázisú, így: koherencia Tét célrendszerének illeszkedése az OFTK célkitűzéseihez

Szakpolitikai Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés , és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom,


TC20

TC19

TC18

TC17

TC16

TC15

TC14

TC13

TC12

TC11

TC10

TC9

TC8

TC7

TC6

TC5

TC4

TC3

TC2


OFTK specifikus célok

56

piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme

Területi Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása


57

Tét célrendszerének illeszkedése az OFTK célkitűzéseihez (folytatás)

TC38

TC37

TC36

TC35

TC34

TC33

TC32

TC31

TC30

TC29

TC28

TC27

TC26

TC25

TC24

TC23

TC22

TC21

Tét részcélok OFTK specifikus célok

Szakpolitikai Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés, és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme

Területi Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

Tét város településfejlesztési koncepciójának célrendszere összhangban áll az OFTK célrendszerével 5.1.2.3

A stratégia illeszkedése Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

A megye jövőképében a 2030-ig tartó időszakig azt kívánja elérni, hogy az országos, sőt középeurópai dimenzióban is számottevő gazdaságát megerősítse, annak domináns szektorait (járműipar, gépipar, élelmiszeripar, turizmus) fejleszteni tudja, ezen ágazatokhoz folyamatosan kiépüljenek és megújuljanak a beszállítói közép- és kisvállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű,


58

innovációban egyre teljesebb termék és szolgáltatás skálát tudjanak előállítani, s ezzel a megye versenyképessége növekedjék. A koncepció a megye fejlesztését három kiemelt fontosságú átfogó célban jelöli meg: 1.

átfogó cél: A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humánerőforrás fejlesztés,

2. átfogó cél: A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával 3.

átfogó cél: A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése

A településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célrendszer illeszkedését a megyei átfogó célkitűzésekhez az alábbi táblázat foglalja össze, ahol a tematikus célok rövidítése az előző táblázatokhoz hasonlóan egy fázisú, így: koherencia Megyei területfejlesztési koncepció céljai Tét TK tematikus céljai

A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humánerőforrás fejlesztés

TC1 TC2 TC3 TC4 TC5 TC6 TC7 TC8 TC9 TC10 TC11 TC12 TC13 TC14 TC15 TC16 TC17 TC18 TC19 TC20 TC21 TC22 TC23 TC24 TC25 TC26 TC27 TC28 TC29


A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával

A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése

59

TC30 TC31 TC32 TC33 TC34 TC35 TC36 TC37 TC38 5.1.2.4

A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz

A stratégia célkitűzései teljes egészében illeszkednek a településfejlesztési koncepcióhoz, mivel a két dokumentum egymással párhuzamosan készült


60

5.1.3 A stratégia illeszkedése a társadalmat érintő ágazati tervekhez Tét városa 2007 óta rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval. E dokumentum keretein belül kerültek meghatározásra a szociális gondoskodással összefüggő alapelvek, úgymint a hátrányos megkülönböztetés tiltása, a szociális jogok érvényülésének lehetősége, a lakosság jólétének biztosítása, az egyén és a család középpontba helyezése, az egyenlőtlenségek mérséklésére való törekvés, illetve a szorosabb együttműködés a nem állami szervekkel. Az emberi gondoskodás, az egyenlőtlenségek mérséklése és a lakosság jólétének növelése mind olyan alapelvek, melyek jelen ITS keretein belül is hangsúlyozottan megjelennek, így biztosítva a koherenciát a két dokumentum között. A város 2009-ben Közfoglalkoztatási tervet dolgozott ki. A terv célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. Fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen. Kiemelt jelentőségű, hogy a közfoglalkoztatás szervezése a településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodjon. A kidolgozott ITS célrendszerében az első átfogó célon belüli tematikus célok között több is a fenti célkitűzésekkel összhangban áll, egymást kiegészítik. Tét városa 2013-ban dolgozta ki Helyi Esélyegyenlőségi programját, melynek egyik átfogó célja az esélyegyenlőség biztosítása nemtől, kortól, származástól és anyagi helyzettől függetlenül. Az átfogó célok közé tartozik az egyenlő bánásmód mellett a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvének érvényesítése, a diszkrimináció és szegregációmentesség biztosítása. A város alapvető célja, hogy olyan település legyen, ahol érvényesül az alapelv, miszerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. A kitűzött átfogó célok teljes egészében összhangban vannak jelen stratégiai dokumentum célrendszerével, ahol az első átfogó cél deklarálja a társadalmi felzárkózás, illetve a szegregációmentesség igényét a város részéről. Végezetül Tét a 2009-2014-es időszakra rendelkezett sportkoncepcióval is, mely stratégiai céljai igen szerteágazók, az életminőség javításától az egészséges település megteremtésén és a sport és a tudástársadalom, valamint közösségi kohézió fejlesztésén át egészen az esélyegyenlőségig terjed. A társadalmi szektor számos területére kiterjedő koncepcionális célrendszer szinte teljes átfedésben van jelen ITS céljaival, illetve egyes esetekben projekttervek és beavatkozások kerültek megfogalmazásra azok teljesülése érdekében. A társadalmat érintő ágazati tervek célkitűzéseihez illeszkedő tematikus célok: TC1: A lakosságszám csökkenésének megállítása TC2: Szegregátumok megszűntetése TC3: A lakosság átlagos képzettségi szintjének emelése TC4: Minőségi oktatás bevezetése TC5: Identitástudat növelése TC6: Helyi hagyományok, kulturális értékek előtérbe helyezése TC7: Egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztése TC10: Munkaerő igényes ipar-, és szolgáltatási ágak számának növelése


61

TC11: Szociális szakellátás kialakítása TC21: Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása

5.1.4 A stratégia illeszkedése a gazdaságot érintő ágazati tervekhez Tét Önkormányzata a 2011-2014-es időszakra rendelkezik Gazdasági Programmal, melynek felülvizsgálata folyamatban van. A program céljai között a város lakhatóbbá tétele és szerepkörének megfelelő intézményi ellátottsága emelendő ki. Ezen átfogó célok eléréséhez megkülönböztetett figyelem irányul a fejlesztések méretezésére, melynél figyelembe kell venni, hogy azok megfeleljenek a központi szerepkörnek is. Jelen dokumentumban és korábban a Településfejlesztési Koncepció keretein belül bemutatott tematikus célok közül az ötödik teljes egészében a központi szerepkör erősítését célozza, vagyis teljes az összhang a gazdasági program és az ITS célkitűzései között. A gazdaságot érintő ágazati tervek célkitűzéseihez illeszkedő tematikus célok: TC32: Városközpont kialakítása és folyamatos fejlesztése TC33: Kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása TC35: Térségi mezőgazdasági és kereskedelmi központi szerep betöltése TC36: Ipari központi szerep erősítése TC37: Igazgatási szerep erősítése

5.1.5 A stratégia illeszkedése a közlekedést érintő ágazati tervekhez Tét városa 2002-ben készíttette el településszerkezeti tervét, melynek egy igen hangsúlyos része a közlekedésfejlesztési fejezet. Ezen tervdokumentációban szerepelnek mindazon fejlesztési elképzelések, amelyek jelen ITS-ben is megjelennek, úgymint a közösségi közlekedési központ kialakítása; parkolóhely bővítés; útfelújítás; autóbusz megállóhelyek számának bővítése; és kerékpárút építése, vagyis kijelenthető, hogy maximális a kapcsolódás a két stratégiai terv között. Egyben megállapítható, hogy az utóbbi években jelentős közlekedésfejlesztési elképzelései közül szinte semmi nem valósult meg, így az ezekkel kapcsolatban álló projektek támogatása és megvalósítása egy hosszú ideje húzódó városi igényt elégítene ki. A közlekedést érintő ágazati tervek célkitűzéseihez illeszkedő tematikus célok: TC12: A munkahelyre történő biztonságos közlekedés biztosítása TC13: Ipari területek elérhetőségének javítása TC15: Gazdaságfejlesztést támogató közlekedésfejlesztés támogatása TC31: A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése TC34: Közösségi közlekedés fejlesztése TC38: Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása

5.1.6 A stratégia illeszkedése a környezetvédelmet érintő ágazati tervekhez A Sokoróaljai Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás környezetvédelmi programjának kidolgozása 2002-ig nyúlik vissza, melynek 2005-ben történt utoljára felülvizsgálata. Az eredeti dokumentum a talaj- és talajvízvédelem, hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás és -elhelyezés, levegőminőség javítása, energiagazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, a természeti környezet megőrzése és a


62

szemléletformálás területén határozott meg szerteágazó célokat, melyeket összefog a fenntartható fejlődés, valamint a környezeti értékek védelmének prioritása. A kitűzött célok között több olyan is található (tiszta, illegális hulladéklerakóktól közel mentes kistérség megteremtése; szelektív hulladékgyűjtés megszervezése; csapadékvíz-elvezetés kérdése; csatornázottság teljes körűvé tétele; energiahatékonyság), mely mind a mai napig aktuális és jelen stratégiai dokumentumban is szerepel. A koherenciát tovább erősíti a tény, hogy a természeti környezet értékeinek védelme és ezzel összefüggésben a klímaváltozás negatív hatásaira való felkészülés kiemelt, átfogó célként jelenik meg az ITS-ben. A környezetvédelmet érintő ágazati tervek célkitűzéseihez illeszkedő tematikus célok: TC22: Megújuló energiák fokozott térnyerése TC24: Ökoturisztikai kínálat növelése partnerségben a járási településekkel TC25: A klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségekre való felkészülés TC26: Környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése az alapfokú oktatásban TC28: Csatornahálózat teljessé tétele TC29: Csapadékvíz elvezető rendszer bővítése TC30: Illegális hulladéklerakók felszámolása TC34: Közösségi közlekedés fejlesztése


63

5.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK 5.2.1 A célok logikai összefüggései A jövőkép, az átfogó célok és a kapcsolódó tematikus célok alkotta rendszert az alábbi táblázat hivatott összefoglalni, egyben összefűzni a korábban meghatározott területfejlesztési alapelvekkel.

JÖVŐKÉP Tét olyan várossá kíván válni, amely képes tartós térségi központi szerepet betölteni a folyamatosan erősödő városi jellegének és az ehhez kapcsolódó társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztéseknek köszönhetően. Tét városa a természeti környezettel összhangban végzett ipari, mezőgazdasági, turisztikai és intézményi beavatkozások mentén megállítja a folyamatosan csökkenő lakosságszám, illetve a leszakadó rétegek elszigetelődése okozta társadalmi problémákat. Mindezt egy olyan javuló képzettségi szintű városi térben, ahol a lakosság identitástudata és közösségi ereje garanciát jelent a hosszú távú biztos építkezéshez. Mindemellett a jövő városfejlesztési beruházásai és tervei a fenntartható fejlődés elvrendszere mellett kerülnek kidolgozásra.

Integrált megközelítés Fenntartható városfejlesztés Hatékony fejlesztések Közösségi szemlélet

ÁTFOGÓ CÉLOK A lakosságszám csökkenésének megállítása, illetve a város területén található, KSH által lehatárolt szegregátumok megszűntetése, valamint a leszakadó társadalmi rétegek életkörülményein ek javítása gazdaság-, és társadalomfejlesztési eszközökkel.

Hosszú távon is életképes és prosperáló ipari, mezőgazdasági és turisztikai szerkezet kialakítása.

A természeti környezet értekeinek védelme; fenntartható erőforrásgazdálkodás kialakítása és meghonosítás a a változó környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése.

Az épített környezet értékeinek védelme, valamint a meglévő infrastrukturális elemek fejlesztése és bővítése annak érdekében, hogy a város képes legyen alkalmazkodni a megváltozott emberi és természeti eredetű terhelésnek.

Térségi központi szerep erősítése és hosszú távú megőrzése.

TEMATIKUS CÉLOK A lakosságszám csökkenésének megállítása

Ipari területek elérhetőségének javítása

Megújuló energiaforrások fokozott térnyerése

Szegregátumok megszűntetése

Mezőgazdasági termelő és feldolgozóipar fejlesztése

Fenntartható mezőgazdasági szerkezet kialakítása

A város épített környezeti értékeinek fokozott védelme Csatornahálózat teljessé tétele

Városközpont kialakítása és folyamatos fejlesztése Kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása


64

A lakosság átlagos képzettségi szintjének emelése

Minőségi oktatás bevezetése

Identitástudat növelése

Helyi hagyományok, kulturális értékek előtérbe helyezése

Gazdaságfejlesztést támogató közlekedésfejlesztés kialakítása

Turisztikai desztináció menedzsment kialakítása

Turisztikai vonzerők fejlesztése, szálláshelyek számának emelése Aktív együttműködés a térség egyéb turisztikai attrakciót nyújtó településeivel

Egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztése

Helyi márkák kialakítása és menedzselése

Közösségi terek kialakítása

Szolgáltató szektor erősítése Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása

Intenzív vállalkozásösztönzés

Ökoturisztikai kínálat növelése partnerségben a járási településekkel

Csapadékvíz elvezető rendszer bővítése

Közösségi közlekedés fejlesztése

A klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségekre való felkészülés

Illegális hulladéklerakók felszámolása

Térségi mezőgazdasági és kereskedelmi központi szerep betöltése

Környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése az alapfokú oktatásban


Ipari központi szerep erősítése

Igazgatási szerep erősítése Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása

Munkaerőigényes ipar-, és szolgáltatási ágak számának növelése Szociális szakellátás kialakítása A munkahelyre történő biztonságos közlekedés biztosítása

5.2.2 A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia alapját képező Megalapozó Vizsgálat tartalmaz egy ún. érték-, és problématérképet, melyen a legfontosabb beazonosított problémák szerepelnek a város


65

térképén elhelyezve. Hat meghatározó probléma került külön kiemelésre, melyekre a következő tematikus célok kívánnak választ adni: 1. Szegregátummal veszélyeztetett területek: TC2, TC3, TC4, TC8, TC10, TC11, TC12 2. Hiányzó városközpont: TC8, TC32 3. Illegális hulladéklerakók: TC26, TC30 4. Csökkenő diákszám az általános iskolában: TC3, TC4, TC26 5. Közművesítés hiánya: TC28 6. Jelentős zaj-, és rezgésterhelés a 83-as főút mellett: TC12, TC13, TC27, TC31, TC34, TC38 Levonható tehát az összefoglaló következtetés, hogy a megalapozó tanulmányban megfogalmazott legfőbb problémákra, öt esetben több tematikus cél is vonatkozik az egyes problémákra, a közművesítés kérdése, illetve részben a hiányzó városközpont és az illegális hulladéklerakók felszámolása (két-két tematikus céllal) olyan specifikus kihívások, amelyekre egy vagy két specifikus tematikus cél is képes választ adni.

5.2.3 A stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása A következő oldalon található táblázat bemutatja az egyes tervezett projektek egymásra gyakorolt hatásait, ennek eredményeként kiszűrhetők és definiálhatók az esetleges kockázatok, vagy ellenkező esetben az egymást felerősítő hatások (++ erős pozitív hatás; - negatív hatás, 0: semleges). A könnyebb érthetőség kedvéért az alábbiakban a projektek sorszáma és elnevezése látható. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Közösségi tér rehabilitáció Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya Szakképzési és felnőttoktatási központ Helyi identitás és kohézió erősítése Városközpont kialakítása Háziorvosi ellátás fejlesztése Gyógypedagógiai szolgáltatás kiépítése Önk. épületek akadálymentesítése Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kial. Szociális szakellátó kialakítása Meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése Bentlakásos szociális intézmény megépítése Biztonságos városi közlekedés feltételei Járási hűtőház téti központtal A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing

18 19

Helyi termelői piac járási szinten Turisztikai központ, infopont kialakítása

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Megvált. munkakép. részfoglalkoztatása Távmunka támogatása Megvált. munkakép. képzése, tanácsadás Önk. épületek energiahat. célzó felújítása Napelem-park a közvilágítás kiváltására Vízelvezető árkok kialakítása Gyakorlókert; erdei iskola; szel. hull.gyűjt. Önkormányzati épületek szigetelése Csatornahálózat ellátottságának javítása Hulladékudvar kialakítása Záportározóval egybekötött élménypark

31 32 33 34

Kerékpárút építés Közösségi közlekedési központ kialakítása Új autóbusz megállók, a meglévők felújítása Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása


66


67

A mátrixra pillantva összefoglalóan levonható a következtetés, hogy a meghatározott 34 különböző tervezett projekt egymásra hatásából egyetlen esetben sem származik negatív tovagyűrűző hatás, vagyis ebben az esetben nem kell projekt szinten érdekellentéttel számolni a megvalósítás során. A különböző beavatkozások egymásra hatásának vizsgálatakor világossá váltak azok a kapcsolatok, amelyek az egyes projekttípusok között teremtenek összeköttetést, illetve az egy ágazathoz tartozó projektek kiemelten pozitív hatást gyakorolhatnak egymásra. Ilyen összefüggést lehet megfigyelni az infrastrukturális jellegű beavatkozások és a szociális célú projektek között. Általánosságban elmondható, hogy a megfelelő infrastrukturális háttér és szociális, illetve oktatási szolgáltatások a követelményei a pozitív városképnek, amely vonzerő-növekedést eredményezhet a turisták és a potenciális beköltözők körében. Ha egy rendezett és rendszeresen karbantartott közterületekkel és úthálózattal rendelkező város a beruházásokkal párhuzamosan képes bővíteni turisztikai attrakcióinak számát, egyben gondoskodik a Téten és a járás településein a megfelelő szociális infrastruktúráról, akkor ez a két projekttípus egymást kölcsönösen erősíti, egyben növeli is a városba érkező tőke mennyiségét. A szociális ellátásra, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó oktatási és foglalkoztatást elősegítő projektek között egyértelmű és erős kapcsolat fedezhető fel, mely a város egyik legnagyobb problémájára, az alacsony képzettségűek foglalkoztatására jelenthet megoldást. Hasonló kapcsolatokat vázol fel a mátrix az igazgatási szférában, ahol az önkormányzati épületekben végbement újítások jótékony hatással vannak többek között a vállalkozói kedv növelésére, amellyel szorosan összefüggenek a város-specifikus termékek termelése és eladása, vagy az igazgatási központi szerep erősítése. A harmadik fő kapcsolódási pont a közlekedési célú projekteknél volt megfigyelhető. Ebben az esetben a város és lakossága felől érkező jogos igény következtében megfogalmazott projekttervek egymást erősítő hatása kiemelkedő, egyben egyértelmű kapcsolat fedezhető fel nem csak a közösségi közlekedést, hanem többek között a parkolási problémákat orvosló beruházástervek között is.


68

6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI


69

A megvalósíthatóság kockázatainak elemzésénél először a főbb kockázatokat kell számba venni azok valószínűsíthető bekövetkeztével és a városra gyakorolt hatásának mértékével. Ezek után a rájuk adható válaszok felkutatása, majd ezek várható pozitív és negatív kimenetelét szükséges elemezni. A táblázatos felsorolás segíti mindezek áttekintését. A célok megvalósításához a fejlesztésekkel elért eredmények fenntartása különösen fontos. Az ezekhez tartozó kockázatok külön kiemelésre kerültek. Belső tényezők

Valósz. (1-10)

Társadalmi tényezők Társadalom egyes csoportjai közötti 5 ellentmondás a település fejlesztési irányait illetően

Társadalom egyes kiszorulnak a fejlődésből

csoportjai 5

A lakosság elvándorlása elöregedése tovább folytatódik

és 8

Hatás (1-10)

Kockázat kezelésének módja

8

A város jövőképének meghatározása és a fejlesztések is a lakossággal való folyamatos egyeztetések során alakulnak ki, a társadalmi igényekkel teljes konszenzusban kerülnek kijelölésre a települési célok. Különösen az alacsonyabb státusú lakosság számára jelent kockázatot, hogy a város egyes részein beindulhat a dzsentrifikáció, illetve a külterületeken a szolgáltatásokhoz való hozzáférés gyengébb, így kiszorulhatnak a társadalomból ezek a csoportok. A város szociális hálózata azonban kiemelten kezeli e csoportokat, valamint a településfejlesztési stratégia megvalósítása során a negatív társadalmi folyamatok ellen különböző soft tevékenységek is megvalósításra kerülnek. Társadalmi szempontból negatív összkép alakul ki. A helyben maradók – magas elvándorlás esetén – várhatóan a kevésbé képzettek, illetve testi, szellemi hátránnyal rendelkezők közül kerülnek ki, így a város lakossága deprimált, a város általános légköre letargikussá válhat. Az elvándorlás ellen számos soft programmal, illetve oktatási programmal, valamint városmarketinggel veszi fel a város a harcot, hogy egy a saját lakossága és a kívülről érkezők számára is vonzó, kellemes város lehessen. Az elöregedés folytatódása, illetve felgyorsulása, amennyiben ehhez nem kapcsolódik megfelelő idős-gazdaság a fiatalabb generációk helyben maradása ellen hathat. Fontosak ebben az esetben is a soft programok,

8

10


70

A lakosság érdektelenné válik a 7 település közös jövőképének, fejlesztésének meghatározását és megvalósítását illetően

Gazdasági tényezők Valós városközpont, központi tér 8 hiányában nincs gazdasági centruma a városnak, mely a lakossági igényeknek megfelelő szolgáltatásoknak adna helyet

Az elvándorlás miatt tovább csökken a 8 város lakosságának átlagos képzettségi színvonala

Környezeti veszélyek Megújuló közterületek lakosság általi 5 nem rendeltetésszerű használata Közterületek megújítása elmarad a 5 városban


9

10

10

7

9

mellyel az idősek és a fiatalabbak közti ellentétek csökkenthetők. A város számos kulturális, sport és egyéb programmal vonja be a lakosságot a település mindennapjaiba. A helyi identitás kialakítására és fenntartására, valamint a külső imázs meghatározására nagy hangsúlyt fektet. Ez nem csak anyagi támogatásban, leginkább soft tevékenységek keretében történik. A 2020-ig definiált jövőkép segítségével a város jövőképe hosszútávra is előre látható, így a helyi vállalkozók láthatják, mely területeken, milyen beavatkozásokat tervez a város, így ezeknek megfelelően alakíthatják gazdasági tevékenységüket, céljaikat. A képzettségi színvonal csökkenésével a befektetők – érkezzenek kívülről, vagy legyenek helyi vállalkozók – alacsonyabb színvonalú munkalehetőségeket teremtenek, melyhez alacsonyabb bérszínvonal is társul, így az elvándorlás nem áll meg. Annak érdekében, hogy a város ne kerülhessen ebbe a negatív spirálba a lakosságának megtartását, illetve kívülről érkező magasan kvalifikált beköltözőket színes kulturális élettel, soft programokkal, vonzó települési környezettel tartja meg. Társadalmi probléma, melyet a folyamatos karbantartás és a figyelemfelkeltés tud csökkenteni. Amennyiben a közterületek megújítása elmaradna, azzal a város lemaradna a városversenyben, mivel nem csak a turisták számára fontos, hogy vonzó környezetben tölthessék szabadidejüket, hanem a helyben élők számára is. A város közterületeinek a leromlása, levándorláshoz, illetve hosszabb távon a beruházások elmaradásához és a gazdasági versenyképesség csökkenéséhez is vezethet.

71

Lakások komfortfokozata, színvonala romlik

Külső tényezők Szabályozási környezet Változó támogatási rendszer

műszaki 7

8

7

10

Az egyes közszolgáltatások állami 8 támogatása csökken, a normatíva rendszerből származó bevételei csökkennek a városnak

10

Gazdasági változások A város gazdasági növekedése 6 elmarad, esetleg negatív irányba vált

9

A város vezetése ennek csökkentésére számos, egymásra épülő közterület rehabilitációs tervet dolgozott, és dolgoztat ki. Továbbá a lakókörnyezet megújításába a helyi lakosságot is aktívan be kívánja vonni. Amennyiben a lakosság anyagi javai tovább csökkennek, a lakingatlanok karbantartása elmaradhat, mely a lakóingatlan állomány műszaki degradációjához vezethet. Ezt megelőzendő a város a munkanélküliség elkerülése mellett érdekelt. Ennek érdekében szorosan együttműködik a helyi vállalkozásokkal azok céljainak megvalósításában, illetve a közmunka programot is támogatja. Így a lakosság anyagi javainak csökkenése elkerülhetővé válik.

A város fejlesztései során nem csupán a támogatásokra épít, hanem a vállalkozásokkal való együttműködés széles skálájára is. Amennyiben a támogatási rendszer negatív irányba hatna a város számára, akkor a gazdasági szereplőkkel együttműködve képes lesz külső források bevonására céljai elérése érdekében. A város intézményhálózatát igényeinek megfelelően alakítja ki, azt nem méretezi túl, illetve alul. Az ingatlanok fenntartását csökkenti energetikai célú felújításokkal. Mindezekkel a kiadások féken tarthatók, tervezhetők maradnak. Jelen stratégiában a város meghatározta az elérendő közép és hosszú távú céljait. Ezekez reálisan mérte fel, összhangban a magasabb területi szintű tervekkel és törekvésekkel. A város emellett gazdasági programjának megvalósítása mellett teljesen elkötelezett, illetve a marketingstratégiájában számos gazdaságfejlesztési elem is található


72

Magyarország gazdasága lemarad a 6 környezetétől, mely a városra is általánosan negatívan hat

Társadalmi változások A gazdasági válság okozta társadalmi 6 válság miatt átalakuló igények

9

8

Általánosan elöregedő társadalom – 8 növekvő terhek

9

A városversenyben való lemaradás 7 okozta munkahelyteremtés elmaradása, illetve munkahelyek megszűnése, munkanélküliség emelkedése

9

Az elért eredmények fenntartáshoz kapcsolódó veszélyek

Hatás (1-10)

Valósz. (1-10)

Társadalmi tényezők A soft projektekkel bevont lakosság a 6 projektek elmaradása esetén nem alakít ki saját közösségi programokat


9

Emellett a helyi vállalkozásokkal szorosan együttműködve a településés gazdaságfejlesztési célokat is közösen valósítják meg. A város fejlődéséhez nem kizárólag a külső tényezőkre épít. Helyette leginkább saját erősségeit igyekszik kihasználni, mely függetleníteni tudja valamelyest az országos trendektől. Így hazánk fejlődésénél gyorsabb, nagyobb mértékű fejlődésre válik képessé a település. A gazdasági válság társadalomra kifejtett hatása mára egyre ismertebb. Ez a várost is jelentékenyen érintette, így a helyi döntéshozók, társadalmi élet aktív szervezői is e tapasztalatok birtokában képesek alakítani a város társadalmát. Ehhez különböző soft tevékenységekre nyílik lehetőség. Évente kerülnek ezek meghatározásra, így rugalmasan, a változó igényekhez képes alkalmazkodni a város. A város lakossága, az országos tendenciákhoz hasonlóan öregszik. Ezt megelőzni próbálja a város azzal, hogy attraktív településképpel, prosperáló gazdasággal, széleskörű kulturális élettel fiatalabb korosztályt vonz a településre. A problémát pedig az idősgazdaság, valamint a szociális ellátórendszer fejlesztésével igyekszik kezelni. Ahhoz, hogy a település a városversenyben a legjobbak közt szerepelhessen városmarketing stratégiát alakít ki, illetve a gazdasági élet szereplőit partnerként kezeli, hogy minden érdekelt fél a lehető legnagyobb hasznot élvezze az együttműködésből. Kockázat kezelésének módja

Annak érdekében, hogy hosszútávon is sikeres legyen a lakosság bevonása a város életébe a város az egyes soft projektelemek megvalósítását követően is számos eseményt szervez, illetve támogatja ezek szervezését.

73

Az oktatási és társadalmi integrációs 7 programokban résztvevők elhagyják a várost, illetve hosszú távú integrációjuk a település életébe sikertelen lesz

Gazdasági tényezők Az önkormányzat likviditása veszélybe 6 kerül a fejlesztések miatt

A vállalkozások a vártnál kisebb 7 bevételt realizálnak és elhagyják a várost, vagy csökkentik a termelésüket

10

Az oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések a helyi vállalkozói igényeknek megfelelően kerül kialakításra, így a fenntartás során is várható, hogy aki ilyen képzésben vesz részt, az helyben helyezkedik el, majd hosszabb távon is itt dolgozik. Folyamatos nyomonkövetés zajlik a társadalmi integráció terén, így, amennyiben beavatkozás szükséges, egyes elmaradó személyek, csoportok esetében, azt idejében meg lehet tenni.

8

A fejlesztések egymásutániságának tervezésével, egymásra épülésével mindez elkerülhető, mivel a város csak a pénzügyi keretének megfelelően vállalja a beruházások önrészét. Ezenfelül a beruházások során a város kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövedelemtermelő fejlesztéseket hajtson végre. Amennyiben ez történne, annak jelentős hatása lenne a város társadalmára, illetve a város gazdálkodására is. Ennek érdekében a város és a helyi vállalkozások között széleskörű kooperáció zajlik, hogy az igények és a célok között összhang legyen mind a két fél részéről

10

Környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tényezők A fejlesztések során a természeti 6 9 környezet sérül, melynek mértéke a tolerálható szintnél magasabb és a természet ezt nem képes helyreállítani

A turisztikai fejlesztések során a természet „kapacitásait” figyelembe veszi a város, valamint az idegenforgalmi adó bevételeinek egy részét a környezeti károkozások enyhítésére fordítja. A beruházások során az engedélyek kiadása, és az ellenőrzések során a környezeti szempontok kiemelt szempontot képviselnek.


74

7 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE


75

7.1 A

CÉLOK

ELÉRÉSÉT

SZOLGÁLÓ

FEJLESZTÉSI

ÉS

NEM

BERUHÁZÁSI

JELLEGŰ

ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK A fejezet azon önkormányzat által végzett tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják az integrált településfejlesztési stratégiában, valamint más, stratégiai jellegű dokumentumokban megjelölt fejlesztési célok elérését. A város biztosíthatja ezt a megfelelő keretek előteremtésével, valami szabályozó, rendeletalkotó tevékenységével. Ideális esetben ez a két típusú tevékenység együtt jelenik meg és az elérni kívánt célok irányába egyszerre hatnak.

7.1.1 Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben mintegy 40 százalékkal csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlatváltozási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit. A szakértői vizsgálatok szerint az ipar és a mezőgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetőség mutatkozik Magyarországon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére. Az önkormányzatok döntő szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az energiafogyasztás és a CO2-kibocsátás 80%-a városi tevékenységhez kapcsolódik. Az Európai Unió klíma- és energiacsomagjának 2008-ban történt elfogadását követően az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Szövetsége támogatja a helyi önkormányzatok fenntartható energiapolitika megvalósítása során tett erőfeszítéseit és a helyi és regionális szereplőket az uniós célkitűzések teljesítése érdekében mozgósítja. A Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) kulcsfontosságú konkrét intézkedéseket és projekteket tartalmaz. Az energia-megtakarításon kívül a SEAP egyéb eredményeket eléréséhez is hozzájárul, mint például:   

helyváltoztatást nem igénylő szakmunkák és stabil munkahelyek létrehozása; egészségesebb környezet és életminőség; jobb gazdasági versenyképesség és az energiától való nagyobb függetlenség.

A SEAP lehetőséget biztosít az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazásával az ipar, az állattenyésztési ágazatok és az ahhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére is. A SEAP-okban a helyi önkormányzatok önkéntesen kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítására azért, hogy Magyarország összességében elérje az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2-kibocsátás csökkentését. A SEAP alapján a TOP támogatást biztosít az önkormányzati tulajdonú épületállomány energiahatékonyság központú rehabilitációjára és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiamenedzsmentet pedig önkormányzati kedvezményezett esetén a TOP támogatja.

7.1.2 Fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) A fenntartható városi mobilitási terv olyan új koncepció, amely alapvetően az EU által meghatározott klímavédelmi és energiahatékonysági célokat segíti. Az újdonságot a korábbi közlekedéstervezési gyakorlathoz képest az jelenti, hogy: •

nagyobb hangsúlyt helyez a lakosság és a különböző érdekcsoportok bevonására,


76

•

•

a különböző szakpolitikai területek összehangolására (pl. közlekedés, területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, környezetvédelem, szociális ügyek, egészségvédelem, közbiztonság, energetika, stb.), valamint a térségi/agglomerációs kooperációra.

A városi mobilitási terv legfontosabb hozzáadott értéke a költségmegtakarítás az önkormányzat és a városi szereplők számára, a személyre szabott közlekedési megoldások a várost használó csoportok számára, valamint a jobb, élhetőbb városi környezet. A fenntartható városi mobilitástervezés során mód van akár egyének (iskolások, mozgáskorlátozottak, idősek, stb.), akár vállalkozások számára a multimodális, ajtótól ajtóig való közlekedési megoldások kidolgozására. A mobilitástervezés a közúti infrastruktúra fejlesztése helyett olyan kiegyensúlyozott intézkedéscsomagban gondolkodik, amelyben jelentős szerepet kapnak a mérsékelt költségvonzatú közlekedésszervezési intézkedések. Az integrált tervezési megközelítés segíti a környezetbarát ágak, megoldások felé való átrendeződést, ami azért is fontos, mert a városnak sokszor egymásnak versengő jogi kötelezettségnek kell megfelelniük (pl. levegőminőség javításával, zajterhelés csökkentésével, stb. kapcsolatos országos és EU-s elvárások.) A Fenntartható Városi Mobilitási Terv funkcionális városban gondolkodik, a tervezés az együttműködésre alapoz.

7.1.3 Helyi klímastratégia Magyarország kitettsége és sérülékenysége az éghajlatváltozás várható hatásainak szempontjából globális és európai mércével mérve is jelentős. Vizsgálatok támasztják alá, hogy az országon belüli, a klímaváltozás hatásaival szembeni térségi sérülékenység is igen nagy eltéréseket mutat. A klímaváltozás kiváltó okainak megfékezése, csökkentése globális összefogást kíván, ugyanakkor a várható negatív hatásokra való hatékony felkészülés – lokális tervezést és helyi megoldásokat kíván. Ezért fontos az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést és az alkalmazkodást elősegítő a települési szintű klímastratégiák és programok kidolgozása

7.1.4 A város közterületeinek közösségi használata és a helyi identitástudat növelése – a boldog város A jól működő városok felé elvárás, hogy az aktív és kulturált pihenéshez, szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz, művelődéshez szoroson kötődő szolgáltatásokat is nyújtson, amelyek nemcsak a lakosság igényeit elégítik ki, hanem kiemelkedő szerepet játszhatnak az új (gazdasági, szolgáltatási, innovációs) fejlesztések megtelepedésében is. E feladat magában foglalja a városi parkok és zöldterületek karbantartását, a vendéglátás, művelődési intézmények eltérő lakossági-, és turista-igényekhez igazodó összehangolt és ötletes fejlesztését, támogatását is. Kiemelten érdemes támogatni a szabadidő értékes eltöltésével, a sporttal, az egészségtudatra neveléssel összefüggő piaci és civil kezdeményezéseket. Ehhez kapcsolódik a helyi identitás és a lokálpatriotizmus erősítése is. A kultúra és tudás ma már a modern gazdaság és társadalomfejlesztés alapvető támogatója. A közösséghez és a lakóhelyhez kötődés, az identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint a társadalmi szolidaritás megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célrendszere szükséges, mivel e nélkül nem lehet növelni az itt élők életminőségét és együttműködési készségüket sem. Ennek érdekében az identitást erősítő események mellett további lehetőség a sajátos meghatározottságú városrészek (telepek), civil – városszépítő (építő, ápoló) szervezeteinek támogatása, illetve újabbak létrehozásának támogatása. A tudásalapú és akár a modern korral lépést tartó „digitális


77

városprogram” elindításával feladatot is erősítheti a városról szóló információk, tudásanyagok internetes oldalakon való megjelenítése.

7.1.5 Szabályozási tevékenységek, eszközök 

 

 

A „tervalku” (Településfejlesztési Megállapodás/Szerződés), amely lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a település területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés kötessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír; Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor; Városmarketing célú tevékenységek: a város az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokkal, valamint azok eszközrendszerével összhangban, az ebben szereplő célok elérése érdekében hajtja végre marketingtevékenységét. Ehhez kapcsolódik a marketingkommunikáció, mint eszköz a magánbefektetők bevonására, a lehetséges, kölcsönösen eredményes partneri együttműködések kialakítására, valamint a létesítmények kihasználtságának növelésére. Mindez a fejlesztési eredmények ismertebbé tételét, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerejének kialakítását szolgálja; Helyi adó- és illetékkedvezményekkel bizonyos esetekben a magántőke mobilizálható, amelyet a Tervalkuban / településrendezési szerződésben rögzíthetnek a felek; Ingatlangazdálkodási koncepció, melynek keretében a város saját tulajdonú ingatlanait felméri, azok hasznosíthatóságát számba veszi.

Az aktív városfejlesztési stratégia elsődleges eszköze az önkormányzat számára a kijelölt városfejlesztési akcióterületeken tervezett városfejlesztési akciók végrehajtása a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködése.


78

7.2 AZ

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI

KERETEINEK MAGHATÁROZÁSA

STRATÉGIAI SZINT Tét Város Önkormányzata Polgármester Képviselőtestület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság Szociális Bizottság Ügyrendi Bizottság PARTNERSÉG Helyi lakosság Civil szervezetek Egyesületek Oktatási, szociális intézmények

KÜLSŐ SZAKÉRTŐK Generál tervező

Téti Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport Irányító Csoport Csoportvezető Köztisztviselők Ügyintézők

(Helyi) vállalkozások

Szakági tervező(k) Kommunikációs szakértő Műszaki ellenőr Közbeszerzési szakértő Könyvvizsgáló

Hatóságok OPERATÍV SZINT

Szállítók

Operatív menedzsment szervezet Projektmenedzser Pénzügyi menedzser Műszaki menedzser

Az önkormányzat az ITS megvalósítását program- és projektszinten is a Polgármesteri Hivatal jelenlegi szervezeti rendszerére, valamint az önkormányzat gazdasági társaságaira (pl. ) támaszkodva, a meglévő hatáskörökbe integrálva kívánja biztosítani. Az önkormányzat településfejlesztési intézményrendszere a korábbi időszak tapasztalatai alapján alkalmas az ITS-ben foglaltak megvalósítására, a 2015-2020/2023 közötti támogatási időszakra tervezett fejlesztések szervezeti rendszerének biztosítására. Önálló Városfejlesztő Társaság létrehozását a város továbbra sem tervezi. A projektszinten felmerülő speciális szakértői kapacitásokat külső szakértők bevonásával biztosítja. A rendelkezésre álló források ismeretében külsős pályázatíró kapacitás bevonása is szükséges, amelynek a tevékenysége a pályázatfigyelésen és –íráson túl a projektmenedzsmentre és projektelszámolásra is kiterjed. Az ITS megvalósítása során a döntéshozói szintet a város képviselő-testülete jelenti. Az önkormányzat szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A döntés előkészítési feladatokat tématerülettől függően a Polgármesteri Hivatal adott szervezeti egységei végzik. A stratégiai menedzsment feladatokat tulajdonképpen az ITS készítés során felállított Irányító Csoport tagjai viszik tovább, végzik a megvalósítás során is.A stratégiai menedzsmentet a polgármester, a képviselőtestület és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság alkotja. Fontosabb feladatuk:


79

 

Az ITS megvalósításának nyomonkövetése, elvárt eredmények, hatások értékelése. Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése.

Az ITS megvalósításával kapcsolatos döntéselőkészítő feladatokat a Téti Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Osztálya végzi, szervezeti egységei bevonásával.    

A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS-be. A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kisérése, a célokra gyakorolt hatások elemzése. ITS partnerségi egyeztetések szakmai irányítása, felügyelete Szakmai stratégiai szinten a településközi koordináció biztosítása.

Az ITS-ben körvonalazott fejlesztések megvalósításának menedzsmentje az operatív menedzsment szervezet feladata.   

ITS partnerségi egyeztetések anyagainak előkészítése, előterjesztése döntés-előkészítésre. A döntéshozók részére éves jelentés készítése az ITS megvalósításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról. ITS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információk összeállítása, évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is.

7.3 PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS TERVEZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelőn a partnerségi egyeztetés, együttműködés nem csak része, hanem kerete a tervező munkának. Az előkészítés és a teljes tervezési munka, majd a követés során biztosított a tervezés, majd a megvalósítás folyamatának, tartalmának nyilvánossága, a helyi társadalom és gazdaság szereplőinek partnerként történő bevonása. A partnerség, mint horizontális alapelv érvényesítése elengedhetetlen 

 

a települések jövőbeni társadalmi, gazdasági, kulturális fejlesztéseit, térszerkezetük alakulását, a tervezett fejlesztési programok irányait, a projektszintű forrásbevonást, a pályázatok tárgyát, volumenét és szinergiáját meghatározó, megalapozó stratégia, a tervezési dokumentumok tervezési folyamatában, a megvalósítása folyamán, a felülvizsgálat és értékelés, a szükséges korrekciók meghatározása során.

A partnerségi egyeztetési módszerek, eszközök és célcsoportok kiválasztása során meghatározó szempont volt, hogy a társadalom- és gazdaságfejlesztés hatékony és fenntartható módon való formálása csak a helyi közösség bevonásával, széles körű elköteleződésével, helyi értékek és problémák feltárására alapozottan képzelhető el. A tervkészítés folyamatába a társadalmi folyamatokban meghatározó, vagy a stratégia megvalósításában kulcsszerepet betöltő szervezetek és azok képviselői mind bevonásra kerülnek. Ezáltal a szervezetek tevékenységének jövőbeni eredményeit és elképzeléseit már a tervezés során meg lehet határozni és a stratégiai célok vagy a kulcsprojektek közé beépíteni.


80

Tét az egyes beavatkozások meghatározásakor a stratégiai célok minél hatékonyabb elérését tűzte ki. Ehhez a település a fejlesztéseket úgy határozta meg, hogy azokat saját maga hajtsa végre, mivel így vált könnyebben tervezhető azok sikeres megvalósítása. Ehhez elsősorban külső – állami és európai uniós, valamint egyéb pályázati – támogatásokat is nagymértékben igénybe kíván venni. Minden egyes beruházás, különösen a komplex városrehabilitációs, illetve közterületi és gazdasági fejlesztések esetében a város külső piaci szereplők bevonását is tervezi a projektekbe. A város a piaci szereplőket már az ITS tervezési fázisában bevonták a partnerségi egyeztetések keretében. A város a stratégiai dokumentumokat elektronikus formában folyamatosan elérhetővé teszi, és tájékoztatja erről a helyi gazdasági szereplőket, felhívva az együttműködés lehetőségére is a figyelmet. A város minden jelentősebb beruházás előtt elektronikus formában felkeresi az erre nyitott vállalkozásokat, s honlapján is közzéteszi, milyen formában számít a vállalkozások együttműködésére. Az önkormányzat a külső tőke vonzása mellett nem vonatkoztathat el a helyi szintű együttműködésektől. Az önkormányzat a szervezett és strukturált együttműködés lehetőségeit meg kívánja teremteni, folyamatos konzultációt biztosítva a gazdasági szereplőknek. Ennek elsődleges formája a negyedévente megtartandó gazdasági workshop. A cél egy irányított beszélgetés kialakítása a helyi vállalkozók által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokról, beruházási lehetőségekről, problémákról, vállalati célokról, amelyekben számítanak az önkormányzat támogatására. Ehhez kapcsolódóan az önkormányzat folyamatosan tájékoztatja a vállalkozókat a pályázati lehetőségekről is, amelyet nem csak az egyeztetésekre korlátoz, hanem honlapján is naprakész információt szolgáltat. Ahhoz, hogy a vállalkozások ezekkel a lehetőségekkel minél inkább tudjanak élni, középtávon pályázati tanácsadást is elérhetővé tesz a KKV-k számára. Indokolt esetben a támogatási lehetőségeket is megvizsgálja az önkormányzat. Ennek formái a gazdasági workshopokon felmerültek alapján kerülnek meghatározásra. Tét városa a megvalósítás, illetve a fenntartás során sem engedi el a helyi KKV-k kezét, amennyiben igénylik ezt. A gazdasági worshop komoly előny a vállalkozások bevonzásában, hiszen a releváns információk nyújtása jelentős telephelyválasztási tényező az információs társadalom korában, ahol az együttműködések és a közösségi forrásbevonások jelentősége egyre inkább növekszik. Ahhoz, hogy az önkormányzat kommunikációja igazán hiteles legyen a gazdaság szereplői felé, az egyes projektek megvalósítását követően a monitoringban is partnerként kíván együttműködni velük. Az ITS elsősorban az önkormányzati beruházásokat emeli ki, azonban a célok megvalósításába, valamint egyes beruházásokba a magánfektetőket jelentékeny mértékben be kívánja vonni, ehhez számos már meglévő csatornát felhasznál, illetve új lehetőségeket is kíván teremteni A partnerségi egyeztetés folyamata: 2015.01.09. Kapcsolatfelvétel, a partnerségi folyamat meghatározása 2015.01.28. Közmeghallgatás, ITS polgármesteri tájékoztató 2015.02.03. Előzetes SWOT-vizsgálat egyeztetése 2015.02.12. ITS megalapozó vizsgálat workshop 2015.03.16. Településfejlesztési Koncepció workshop 2015.03.25. Nyilvános testületi ülés, a megalapozó vizsgálat és a TK fejlesztési irányainak elfogadása 2015.04.14. ITS workshop


81

Az egyes személyes találkozókról készült jegyzőkönyvek és jelenléti ívek jelen stratégiai dokumentum mellékletében találhatók.

7.4 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK Az önkormányzat a város térségi szerepköréhez igazodva folyamatosan elvégzi az ITS végrehajtása során a térségi egyeztetéseket, amelyek biztosítják, hogy a város stratégiai fejlesztési irányai és az ehhez illeszkedő fő beavatkozások összhangban legyenek a környezet főbb szereplőinek stratégiáival és projektjeivel. A település járásközponti szerepéből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a nagyobb térségi hatással bíró projektek esetében az érintett településekkel való kooperációt. Ez az előkészítéstől a megvalósításon keresztül a fenntartásig a teljes folyamatot felölelik. Ennek jelentőségét emeli, hogy a város fejlesztései nemcsak a várost, hanem járásának települését is érinti, mivel a térség lakói a városban veszik igénybe a szolgáltatások többségét, sokan itt dolgoznak, kötődnek a városhoz. Természetesen mindez fordítva is működik, amennyiben egy járási település projektje a járásközpontot, vagy a járás több települését is érinti, a város is részt kíván venni az előkészítés, megvalósítás és fenntartás folyamatában is. A város céljait a fentiek alapján is szükséges összehangolni nemcsak középtávon, hanem hosszú távon is a járás településeinek céljaival. A város vezetése különböző információs csatornákon keresztül tudatosítja a térség településeivel, illetve együttműködik velük a célok alakításában. Elsősorban a térség településeit is érintő intézményhálózat fejlesztés, és munkahelyteremtés kap prioritást kiegészítve a kapcsolódó közszolgáltatásokkal, melyeket a város és térsége igénybe vesz. A város a jövőben is fenn kívánja tartani együttműködéseit, illetve azokat a céljainak megvalósítása érdekében bővíteni tervezi.

7.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA 7.5.1 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása 7.5.1.1

Módszertan

A 2007 – 2013 közötti programozási időszak egyik fontos tapasztalata volt, hogy a célok megvalósulásának méréséhez szükséges adatok nem vagy csak korlátozottan voltak elérhetők, így a stratégia menedzselésének egy fontos eszköze nem állt a települések rendelkezésére. Mivel a 2014 – 2020 közötti időszakban az eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért az ITS indikátorai úgy kerültek kialakításra, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. A kialakítandó monitoring rendszer egyértelműen definiált adatbázisra épült, melynek adatgyűjtési módszertana ismert és bemutatott. 7.5.1.2

A monitoring tevékenység szervezeti háttere és folyamata

Az eredményes monitoring tevékenység feltétele, hogy az nyomon követés rendszerének kialakítása az előkészítés és a megvalósítás integráns részét képezze, meghatározva a folyamatokat, határidőket és felelősöket. A monitoring folyamata az alábbi lépésekből áll:


82

1. Egyértelmű célkitűzéseket megfogalmazó, világos beavatkozási logikára épülő településfejlesztési koncepció kialakítása. 2. Konkrét beavatkozásokat és részben projekteket, illetve a kapcsolódó finanszírozási forrásokat meghatározó ITS kidolgozása. 3. A monitoring és értékelési tevékenység alapját jelentő indikátorkészlet összeállítása – jelen fejezet összefoglalja az átfogó, tematikus és területi célokhoz kapcsolódó javasolt monitoringmutatókat, míg a projektszintű indikátorok az egyes projektek konkrét kidolgozásakor kerülnek meghatározásra. 4. A monitoring és értékelési tevékenység megalapozásához és eredményes végrehajtásához szükséges információk összegyűjtése 5. Az indikátorok teljesülésének nyomonkövetése a megvalósítás során. A monitoring tevékenység alapvetően belső feladat, azaz a településfejlesztési koncepció és az ITS végrehajtásáért felelős szervezet felelősségi körébe tartozik. Célszerű kijelölni egy személyt, aki felelős a monitoring és értékelési tevékenység koordinációjáért és végrehajtásáért. A monitoringhoz kapcsolódó legfontosabb feladatok:   



a monitoringrendszer kereteinek kialakítása előre elkészített és folyamatosan frissítendő adatbázis megalkotásával; az indikátorok aktuális értékének – a terv szerinti gyakorisággal történő – összegyűjtése, rögzítése a monitoring rendszerben; rendszeres kapcsolattartás a projektek megvalósításért felelős személyekkel az indikátorok elérését nagymértékben befolyásoló kulcs-, hálózatos és akcióterületi projektek nyomon követése érdekében; éves monitoring jelentés készítése, amely tartalmazza a szükségesnek tartott beavatkozásokat a program végrehajtásába (a jelentést a menedzsmentért felelős döntéshozó testületnek kell jóváhagynia).

A monitoring tevékenységet ellátó szervezetek, szervezeti egységek meghatározásra kerültek. A monitoring tevékenység szervezeti hátterét az operatív menedzsment szervezet biztosítja, amely koordinálja a megvalósuló városfejlesztési beavatkozásokat, rendszeresen figyeli, gyűjti és rendszerezi azok indikátorainak alakulását. Minderről előterjesztést készül, amelyet az érintett Bizottságok tárgyalnak, és a Képviselő-testület hagy jóvá. A monitoring tevékenység eredményeinek hozzáférhetősége a stratégia kialakításában részt vevő partnerek számára biztosított, az értékelési jellegű tevékenységekbe a város legfontosabb stratégiai partnerei bevonásra kerülnek. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia végrehajtását és eredményeit a város Képviselő-testülete évenként áttekinti és értékeli. A beszámoló az alábbi témaköröket tartalmazza:    

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtásának állapota, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információi (projekt költségvetése, források összetétele), városrészenként és tematikus célonkénti áttekintés a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladás (az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltüntetésével).


83

Az ITS későbbi felülvizsgálata, illetve megvalósítása során mindenképpen folytatni szükséges a megkezdett partnerségi-konzultációs folyamatokat. Az egyes munkacsoportok bevonása az integrált településfejlesztési stratégia majdani felülvizsgálatának, monitorozásának folyamatába kötelező, így hatékony működésüket rendszer szinten szükséges biztosítani. E tekintetben jó alapot szolgáltat a Partnerségi Terv, amelynek továbbfejlesztése, aktualizálása a monitorozás, végrehajtás szempontjából is szükséges. A monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról.

7.5.2 Indikátorok meghatározása 7.5.2.1

Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények

A monitoringrendszer hatékony működésének egyik alapja a szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása, illetve a megfelelő bázis- és célértékek kijelölése. A tervezési folyamat jelen szakaszában a rendelkezésre álló adatok és ismeretek tekintetében ez kifejezetten nehézkes, illetve nagyban megnöveli a téves célértékek meghatározásának veszélyét. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. Jelen dokumentumban ezért az értékek várható növekedése vagy csökkenése került definiálásra, így elkerülendő a későbbi hibás értékekből fakadó nem hatékony, fenntarthatatlan fejlesztési döntések meghozatalát. Ezeket a hiányzó értékeket azonban az ITS monitorozása, vagyis az éves felülvizsgálat során mindenképpen pótolni szükséges. Az alkalmazott mutatókkal szembeni alapvető kritériumok az alábbiak:     

Specifikus – az indikátor arra a célkitűzésre vonatkozik, aminek az eredményét, hatását méri; Mérhető – az indikátor számszerűen (mértékegységgel) kifejezhető; Elérhető – az indikátor bázis- és célértékét viszonylag gyorsan, könnyen és költséghatékony módon meg kell tudni határozni; Reális – a valós helyzetből és tervezett beavatkozások várható eredményeiből kiindulva kell egy ténylegesen elérhető célértéket kitűzni; Aktuális – az indikátornak az adott eredmény vagy output aktuális állapotára kell vonatkoznia, és alkalmasnak kell lennie időbeli nyomonkövetésre.

7.5.3 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása A stratégia eredményességének méréséhez elengedhetetlen, hogy a felállított célokhoz indikátorok – a célok elérését jelző mutatók – kerüljenek hozzárendelésre. Az eredményorientáltság erősítése a 2014-2020 közötti időszak EU kohéziós politikájának egyik kiemelt célja, így az eredmények mérése az előző időszakénál hangsúlyosabban jelenik meg a politika végrehajtásának minden területén. Az alkalmazott indikátorok fajtái: 

Hatásindikátorok: Ezen indikátorok teljes mértékben egyediek, az adott település sajátosságaihoz illeszkednek. Egy középtávú célhoz – annak összetettsége függvényében – 1‐


84





2 db indikátor kapcsolódik. Ezen indikátorok tekintetében a mérhetőség követelménye nem minden esetben teljesíthető. Tekintettel azonban arra, hogy a tematikus célokhoz kapcsolódó indikátorokat mérhető módon kell kialakítani, ezért a hatásindikátorok természetükből adódóan leginkább összetett mutatók és értékeik lehetnek leíró jellegűek is. Eredményindikátor: Ezeket az indikátorokat a tematikus célok eredményeinek meghatározásához használtuk és az operatív programok eredményindikátorait vettük alapul. Az egyes operatív programok Egyedi Célkitűzéseket fogalmaznak meg és ezen célkitűzésekhez kapcsolódnak az OP eredményindikátorai. Kimeneti/output indikátor: Az indikátorokat az integrált projektek méréséhez használtuk. Az egyes operatív programokban prioritástengelyenként kerültek meghatározásra az output jellegű mutatók. A tervezés során ezeket a mutatókat – amennyiben ezek illeszkedtek a megvalósításra tervezet beavatkozások (projektek) jellegéhez – a lehető legszélesebb körben beépítettük a monitoring mutatók közé.

A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be. Fontos, tehát a stratégiában kijelölni a program monitoring 

felelősét



kivitelezőjét



gyakoriságát



formai elvárásait



a visszacsatolás módját

A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7 éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring folyamatát az alábbi ábra összegzi:

Stratégia: célok és beavatkozások

Stratégia beavatkozásai - előkészítés Pro Via’91 Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

Megvalósítás szervezete

Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása

Monitoring jelentés

85

A monitoring folyamat szervezete: A képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket. A szakmai bizottságok javaslatot tesznek a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra. A Monitoring Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán. A monitoring bizottság tagjai: 

Polgármester



A testületi bizottsági elnökök



Főépítész



A településen működő civil szakmai támogató csoport vezetője



Egyéb civil szervezetek



Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet

A stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezetnek (monitoring felelős) a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a Monitoring Bizottság vezetője felé továbbítja. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért az operatív végrehajtó testület felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: o

A beavatkozások előkészítő feladatainak előrehaladására,

o

A beavatkozások megvalósításának előrehaladására,

o

A stratégia megvalósításának előrehaladására; célok megvalósulása,

o

A különböző folyamatokkal kapcsolatos problémák, esetleges szűk keresztmetszetek azonosítására,

o

Javaslatok megfogalmazására, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is.

o

A megvalósítás szervezeti keretei


86

o

A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése

o

A megvalósítás folyamatainak javítása érdekében foganatosított intézkedések leírása és értékelése

o

A stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok

o

A megvalósításra fordított pénzügyi források

o

A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is

o

A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása.


87

7.5.3.1

A stratégia indikátorai

Cél

Javasolt indikátor

Indikátor típusa

Mértékegység

Célérték

Adatforrás

Mérés gyakorisága

Átfogó célok A lakosságszám csökkenésének megállítása, illetve a város területén található, KSH által lehatárolt szegregátumok megszűntetése, valamint a leszakadó társadalmi rétegek életkörülményeinek javítása gazdaság-, és társadalom-fejlesztési eszközökkel. Hosszú távon is életképes és prosperáló ipari, mezőgazdasági és turisztikai szerkezet kialakítása. A természeti környezet értekeinek védelme; fenntartható erőforrásgazdálkodás kialakítása és meghonosítása a változó környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése.

Hatásindikátor

m2

csökkenés

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

Szolgáltatások Hatásindikátor minőségének és elérhetőségének javulása

%

növekedés


évente

A települési környezet minőségével való elégedettség változása

%

növekedés


évente

Szegregátum vagy szegregátummal veszélyeztetett terület nagysága

Hatásindikátor


88

Az épített környezet értékeinek védelme, valamint a meglévő infrastrukturális elemek fejlesztése és bővítése annak érdekében, hogy a város képes legyen alkalmazkodni a megváltozott emberi és természeti eredetű terhelésnek. Térségi központi szerep erősítése és hosszú távú megőrzése.

Cél

A települési környezet Hatásindikátor minőségével való elégedettség változása

Központi szerep erősödése

Javasolt indikátor

%

növekedés


évente

vonzott települések száma

növekedés


évente

Mértékegység

Célérték

Adatforrás

Hatásindikátor

Indikátor típusa


Tematikus célok A lakosságszám Szociális csökkenésének városrehabilitációs megállítása programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma Szegregátumok A fejlesztett megszűntetése közszolgáltatásokat igénybevevők száma A lakosság átlagos Az egész életen át tartó képzettségi szintjének tanulásban részt vett emelése felnőtt tanulók aránya Minőségi oktatás A fejlesztett bevezetése közszolgáltatásokat igénybevevők száma


Eredményindikátor

fő

növekedés

Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás

Eredményindikátor

fő

növekedés

Kedvezményezetti kétévente adatszolgáltatás

Eredményindikátor

%

növekedés


Eredményindikátor

fő

növekedés


89

Identitástudat növelése

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Helyi hagyományok, Helyi társadalmi akciókban kulturális értékek résztvevők száma előtérbe helyezése Egészségügyi A fejlesztett alapszolgáltatások közszolgáltatásokat fejlesztése igénybevevők száma Közösségi terek Szociális kialakítása városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma Intenzív Vállalkozási aktivitás vállalkozásösztönzés Munkaerő igényes ipar- A vállalkozások 3 éves és szolgáltatási ágak túlélési rátája számának növelése Szociális szakellátás A fejlesztett kialakítása közszolgáltatásokat igénybevevők száma A munkahelyre történő Napi utazások esetén fő biztonságos közlekedés közlekedési eszközként biztosítása gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Ipari területek Napi utazások esetén fő elérhetőségének közlekedési eszközként javítása gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

Eredményindikátor Eredményindikátor

fő

növekedés

fő

növekedés

Eredményindikátor

fő

növekedés


Eredményindikátor

fő

növekedés



%

növekedés

%

növekedés

Kedvezményezetti kétévente adatszolgáltatás Kedvezményezetti háromévente adatszolgáltatás

Eredményindikátor

fő

növekedés


Eredményindikátor

%

növekedés


Eredményindikátor

%

növekedés



Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás

90

Mezőgazdasági termelő A KMR és a kevésbé fejlett és feldolgozóipar régiók közszféra adatai fejlesztése nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége Gazdaságfejlesztést Napi utazások esetén fő támogató közlekedési eszközként közlekedésfejlesztés gyalogos, kerékpáros vagy kialakítása közösségi közlekedési módot választók részaránya Turisztikai desztináció Külföldi és belföldi turisták menedzsment költése kialakítása Turisztikai vonzerők Vendégéjszakák száma fejlesztése, szálláshelyek számának emelése Aktív együttműködés a Külföldi és belföldi turisták térség egyéb turisztikai költése attrakciót nyújtó településeivel Helyi márkák kialakítása Helyi társadalmi akciókban és menedzselése résztvevők száma Szolgáltató szektor Vállalkozási aktivitás a erősítése fejlesztett területen Megváltozott A foglalkoztatási paktumok munkaképességűek keretében álláshoz jutók helyzetének javítása száma Megújuló A megújuló energiaenergiaforrások forrásból előállított fokozott térnyerése energiamennyiség teljes bruttó energiafogyasztáson


Eredményindikátor

%

csökkenés


Eredményindikátor

%

növekedés


Eredményindikátor

HUF

növekedés


Eredményindikátor

db

növekedés


Eredményindikátor

HUF

növekedés


Eredményindikátor Eredményindikátor Eredményindikátor

fő

növekedés

%

növekedés

fő

növekedés

Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás Kedvezményezetti kétévente adatszolgáltatás

Eredményindikátor

%

növekedés


91

Fenntartható mezőgazdasági szerkezet kialakítása Ökoturisztikai kínálat növelése partnerségben a járási településekkel A klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségekre való felkészülés Környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése az alapfokú oktatásban A város épített környezeti értékeinek fokozott védelme Csatornahálózat teljessé tétele Csapadékvíz elvezető rendszer bővítése Illegális hulladéklerakók felszámolása A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése

belül Vállalkozási aktivitás

Eredményindikátor

%

növekedés


Külföldi és belföldi turisták Eredményköltése indikátor

HUF

növekedés


Elégedettség a települési Eredménykörnyezet minőségével indikátor

%

növekedés


Elkülönítetten gyűjtött Eredménytelepülési hulladék aránya indikátor a teljes települési hulladék mennyiségéhez képest Primer energia felhasználás Eredményindikátor

%

növekedés


%

csökkenés


Elégedettség a települési környezet minőségével Elégedettség a települési környezet minőségével Összes potenciálisan szennyezett terület Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

%

növekedés

%

növekedés

m2

csökkenés

%

növekedés

Kedvezményezetti adatszolgáltatás Kedvezményezetti adatszolgáltatás Kedvezményezetti adatszolgáltatás Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Eredményindikátor Eredményindikátor Eredményindikátor Eredményindikátor


évente évente kétévente évente

92

Városközpont kialakítása és folyamatos fejlesztése Kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása Közösségi közlekedés fejlesztése

Vállalkozási aktivitás fejlesztett területen

a Eredményindikátor

A vállalkozások 3 éves túlélési rátája Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Térségi mezőgazdasági Vállalkozási aktivitás és kereskedelmi központi szerep betöltése Ipari központi szerep Stratégiai K+I erősítése együttműködések száma Igazgatási szerep A fejlesztett erősítése közszolgáltatásokat igénybe vevők száma Közlekedési úthálózat Úthálózattal való fejlesztése, parkolók elégedettség kialakítása


%

növekedés



%

növekedés

%

növekedés

Kedvezményezetti háromévente adatszolgáltatás Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás

Eredményindikátor

%

növekedés



db

növekedés

fő

növekedés

Kedvezményezetti kétévente adatszolgáltatás Kedvezményezetti kétévente adatszolgáltatás

Eredményindikátor

%

növekedés


93

Beavatkozás

Javasolt indikátor

Indikátor típusa

Mértékegység

Célérték

Adatforrás


Kulcsprojektek Közösségi tér rehabilitáció Városközpont kialakítása Napelem-park kiépítése a közvilágítás kiváltására Hulladékudvar kialakítása Közösségi közlekedési központ kialakítása Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított terek Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése Összes kármentesített terület

Kimeneti indikátor

m2

növekedés


Kimeneti indikátor

m2

növekedés


%

csökkenés

m2

növekedés

db

növekedés

db

növekedés


Kimeneti indikátor Kimeneti indikátor Kialakított megállóhelyek Kimeneti száma indikátor Újonnan épített parkolók Kimeneti száma indikátor

évente évente kétévente kétévente

Hálózatos projektek Önkormányzati épületek akadálymentesítése A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban

Akadálymentesített épületek száma A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

Kimeneti indikátor Kimeneti indikátor

db

növekedés

db

növekedés

Kimeneti indikátor

fő

növekedés


Kedvezményezetti kétévente adatszolgáltatás Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás


94

A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása Vízelvezető árkok kialakítása Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása Önkormányzati épületek szigetelése Csatornahálózat ellátottságának javítása Kerékpárút építés Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása

Kialakított kerékpárforgalmi Kimeneti létesítmények hossza indikátor

m

növekedés


A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkentése Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza Hulladék-gazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma

Kimeneti indikátor

%

csökkenés



m

növekedés

fő

növekedés

Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése Javított szennyvíz-kezelésben részesülő további lakosság Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza Kialakított és felújított megállóhelyek száma

Kimeneti indikátor Kimeneti indikátor Kimeneti indikátor Kimeneti indikátor

%

csökkenés

fő

növekedés

m

növekedés

db

növekedés


évente évente évente kétévente

Egyéb projektek Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés

Támogatásban részesülő Kimeneti vállalkozások száma indikátor

db

növekedés


Fejlesztett szociális, Kimeneti egészségügyi és felzárkózási indikátor infrastruktúra férőhely kapacitás

fő

növekedés



95

Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása Háziorvosi ellátás fejlesztése Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása Kisvállalkozói központ kialakítása Szociális szakellátó kialakítása Meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése Bentlakásos szociális intézmény megépítése Járási hűtőház téti központtal

Fejlesztett szociális, egészségügyi és felzárkózási infrastruktúra férőhely kapacitás Képzési programokban résztvevők száma

Kimeneti indikátor

fő

növekedés


Kimeneti indikátor

fő

növekedés


Fejlesztett szociális, egészségügyi és felzárkózási infrastruktúra férőhely kapacitás Fejlesztett szociális, egészségügyi és felzárkózási infrastruktúra férőhely kapacitás Támogatásban részesülő vállalkozások száma Fejlesztett szociális, egészségügyi és felzárkózási infrastruktúra férőhely kapacitás Fejlesztett szociális, egészségügyi és felzárkózási infrastruktúra férőhely kapacitás Fejlesztett szociális, egészségügyi és felzárkózási infrastruktúra férőhely kapacitás Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

Kimeneti indikátor

fő

növekedés


Kimeneti indikátor

fő

növekedés



db

növekedés

fő

növekedés

Kedvezményezetti évente adatszolgáltatás Kedvezményezetti kétévente adatszolgáltatás

Kimeneti indikátor

fő

növekedés


Kimeneti indikátor

fő

növekedés


Kimeneti indikátor

db

növekedés



96


Turisztikai központ, infopont kialakítása

Megváltozott munkaképességűek részfoglalkoztatásának támogatása Távmunka támogatása a megváltozott munkaképességűek számára Megváltozott munkaképességűek képzésének és munkába járásának segítése, támogatása Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma Támogatott szociális vállalatok száma

Kimeneti indikátor

fő

növekedés


Kimeneti indikátor

db

növekedés


Kimeneti indikátor

fő

növekedés


Kimeneti indikátor

db

növekedés


Munkába járási Kimeneti támogatásban részesülő indikátor kedvezményezettek száma

fő

növekedés


Vízgazdálkodási fejlesztéssel Kimeneti érintett területek nagysága indikátor

m2

növekedés



97

8 MELLÉKLETEK


98


99


100


101


102


103


104


105


106


107


108


109


110


III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents