III. HELYTÖRTÉNETI KONFERENCIÁRA

KEMECSEI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET LAPJA

Kemecsei Helytörténeti Krónika MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE

2007. III. évfolyam 1. szám

Kemecse Város Önkormányzata, Kemecsei Városvédő Egyesület Sz.-Sz.-B. Megyei Honismereti Egyesület Tisztelettel meghívja a Répássy Mihály honvédtábornok emlékére rendezett

III. HELYTÖRTÉNETI KONFERENCIÁRA Ideje: 2007. február 24. (szombat) 1000 - 1300 Helye: Arany János Általános Iskola. 4501 Kemecse, Móricz Zsigmond u. 47.

Program 930 – 1000 Gyülekező, regisztráció 1000 – 1040 Lucza János főszervező - Köszöntő, helytörténeti, kutató munkánk eredményei Dr. Szabó Géza történész, a Sz.-Sz.-B. Megyei Honismereti Egyesület elnöke - Honismeret – Patriotizmus Smid Józsefné, Kulturális- Oktatási és Sport Bizottság elnöke - ’48-as hagyományápolás Kemecsén Lipők Sándor Kemecse Város Polgármestere - Répássy Mihály emléke és a Kegyeleti Park 1040 – 1100 Tóth Sándor ny. ezredes helytörténész - Honvédek és nemzetőrök a szabadságharcban 1100 – 1200 Kedves Gyula hadtörténész - Répássy Mihály életútja Dr. Bene János történész - Krasznay Péter és a ’48-as hagyományok 1200 – 1300 Állófogadás, népies ételkóstoló

Kemecsei

2.

Helytörténeti Krónika

2007. 1. szám

Répássy Mihály 1848/49-es honvédtábornok 1800.01.26 Kemecse – 1849.07.29 Szeged Az ér el igazi sikereket, aki... különb világot hagyott maga után, mint amelyet ő talált születésekor, aki mindenben a legjobbat adta önmagából... Arisztotelész Kemecsének nevet adó Kemechey család leszármazottja, Megyery Dorottya unokája, a Mikeczek, Bodók, Fejérek, Kristonok, Krasznayak rokona kiváló katona, jeles 1848/49-es tábornok, nemzeti hős. 1800 január 26-án született a Szabolcs vármegyei Kemecsén. Édesapja Répássy József a Mária Terézia testőrségének volt tagja, édesanyja Olasz Mária. A református szellemben nevelt Répássy Mihály Sárospatakon és Késmárkon tanult. Sárospatakon joghallgatóként Kövy Sándor professzor volt a tanára, akinél Kossuth Lajos, Tompa Mihály, Szemere Bertalan is tanult. Katonai szolgálatba 1817-ben Knézevich dragonyosezred kadétjaként állt be. 1820-ban tizedesi, 1821-ben őrmesteri, 1822-ben alhadnagyi, 1828-ban főhadnagyi rangot szerzett. 1834-ben alkapitánnyá, 1838-ban kapitánnyá, 1844-ben pedig őrnaggyá léptették elő. 1839-1846-ig a magyar királyi nemesi testőrség tanára volt, a császári-királyi testőrgárda tagja. 1846 további fontos állomás Répássy Mihály életében. 1846-1848 között a galiciai Württemberg lovasezred osztályparancsnoka volt, a híres Lenkeyszázad-Württemberg legenda főhősévé vált. Az 1848 május 29-én Nadwora községben utolért Lenkey-század elindult hazafelé, Magyarország felé. A „magyarrá vált huszárokat” a Württemberg huszárezredet Répásy Mihály őrnagy, a későbbi honvédtábornok vezényelte haza. Vele tartott a szabadságharc sok későbbi hőse: Hertelendy Miklós kapitány, Hodászy Sándor és Károlyi Miksa alkapitányok, Mándy Ignác, Arany Károly, Körner Adolf főhadnagyok és mások. Valamennyien Haynau törvényszékének áldozataivá váltak. A győztes pákozdi csatában (1848. szeptember 29.) alezredesként szolgált, a 6. huszárezredet irányította a balszárnyon.

1848. október 12.-én ezredessé nevezték ki, s az október 30.-i schwechati csatában szintén a balszárny parancsnokaként vett részt. A Honvédelmi Bizottmány 1848 év végi személyi döntései fontosak, helyesek és eredményesek voltak. Tábornokká léptették elő Kiss Ernőt, gróf szárhegyi Lázár Györgyöt, Bakonyi Sándor ezredest és 1848. december 1.-jén Répássy Mihály huszárezredest. Így a Hadügyminisztérium pótlovazási és újoncozási osztályának vezetője lett. Az egész szabadságharc egyik legdöntőbb, legmeghatározóbb területét irányította. A Pestről menekülni kényszerülő kormányt követte Debrecenbe, majd Szegedre, ahol térparancsnok is volt. 1849. május 1. és 31.-e között hadügyminiszter helyettesként aktívan tevékenykedett. Emberi jellemvonásait jól tükrözi, hogy Görgei Tiszafüredi puccskísérletéhez, Dembinszki leváltásához nem asszisztált. 1849 júliusának elején érkezett Szegedre Kossuth kíséretének tagjaként. A délvidékről behurcolt kolera pusztított, e pusztító járványnak esett áldozatul a legendás huszártábornok. Szegeden a belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetési szertartásán az egész kormány, a városban tartózkodó Asbóth ezredes vezette szegedi tartalék sereg, Monti ezredes parancsnoksága alatt álló olasz légió, a Bocskai huszár osztály parancsnokságának képviselői Schveidl tábornok vezényletével alkották a díszőrséget, a gyászmenet tagjait. Sírjánál Kossuth Lajos mondott beszédet. Vele együtt temették Szőllősy Gáspár hadügyi titkárt és Tóth János tüzér főhadnagyot. 1861-ben a Csongrád Megyei Honvédsegélyező Egylet síremléket állított. Utca viseli nevét Szegeden, Budapesten, intézmény Kemecsén. Répássy Mihály tábornok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc példateremtő hőse.

Szülővárosa nevében a Kemecsei Polgármesteri Hivatal kezdeményezte és a Nemzeti Kegyeleti Bizottság támogatta Répássy Mihály hamvainak hazahozatalát, Kegyeleti Park kialakítását, melynek elkészítése folyamatos.

Kemecsei

3.


2007. 1. szám

Névhasználat A Répássy tábornok nevének írása két elv alapján történt születésétől fogva. Az első, ahogy a kemecsei református egyház anyakönyvében 1800. január 26-án szerepel „ssy-nal” édesapja Répássy József neve. Az 1849. július 30.-i temetése után készült szegedi síremléke is „ssy-t” használ. A másik elv, ahogy a tulajdonosa használta, ahogy a kortársak rendszeresen írták. Ez a reformkorban és a szabadságharc idején „sy-nal” történő írásmód volt. A katonai parancsok, hadijelentések, a korabeli leírások szinte kivétel nélkül a nevét Répásy Mihályként említette. Maga Mészáros Lázár hadügyminiszter is leveleiben „sy-t” írt mindig. Hadtörténeti, katonatörténeti feldolgozások a szakirodalom így szintén a Répásy Mihály nevet közli. Kemecsén a róla elnevezett intézmény is ezt az írásmódot használja. Nemeskürthy István forrásközlő munkájában mind két írás módot felváltva használta, az adott forrástól függően.

Másolat a Kemecsei Református Egyház 1800.01.26.-i anyakönyvi bejegyzéséből

Pozsony, 1848. november 4. Görgei előléptetési tervezete Kossuth Lajosnak, az OHB elnökének Előléptetési tervezet Répásy Mihály Württemberg-huszár ezredeshonvéd lovas tábornokká és minden magyar honvéd huszár zászlóaljnak, továbbá a tüzér és egyéb szekerészi karok kiegészítésére, valamint a hadi szolgálatokra szükséges alkalmatos lovak beszerzése feletti főfelügyelővé. Ábrahámy Vilmos-huszár őrnagy számfeletti ezredessé Répásy Mihály tábornok mellé. Beretvás Miklós-huszár alezredes[sé,] mint ilyen, Répásy Mihály tábornok mellé. Közben, a légió ifjúsága nevében Keményfi József 1849. január 20-án folyamodvánnyal fordult a hadügyminisztériumhoz, hogy az altiszti rangra mindenkor alkalmas ifjak önkéntes pesti egyetemi légiója legalább "Budapest visszafoglalásáig" fennmaradjon, ne oszlassák szét és tagjait ne osszák be egyenként zászlóaljakba. Kéri, hogy "kegyeskedjenek a haditudományokat hallgatott, de csak félig bevégzett ezen fiatalságot azontul is együtt és egymássali társas, a kitüzött czél felé való működésben továbbra is meghagyni, és megengedni,

hogy hadtudományaikat és gyakorlataikat ezentúl is folytathassák és tarthassák, mert amint a közülük nehány kilépettek már is különféle zászlóaljaknál tiszti rangra alkalmaztattak és folyvást alkalmaztatnak, úgy a folytatva képezendőket még inkább fognak arra képesekké tétetni, amire a haza seregeinek kétségkívül nagy szüksége vagyon - és méltoztassanak egyszersmind megengedni, miként nevezett Legio ezentúl is önajánlkozású csapatként bármelly bátor és merész honvédelmezési feladatra együtt maradhasson." Mivel "eredeti czéljuk az volt, hogy tiszteket képző oskolát tegyenek, és ezen czélhoz most az is járul még, hogy mindig csatakész csapatot képeznének", erre és a tanulásra a légió szervezetében "jelenleg is" alkalmuk van. A pesti egyetemi légió kérelmét "az egyetemi hadtanuló ifjúságnak nevében Keményfi Jósef honvéd százados, az egyetemi Legio parancsnoka" írta alá, de nyomatékul az iraton még ez áll: "látta és pártolja Répásy Mihály tábornok." Forrás: Hermann Róbert: Görgei és Kossuth levelezésének kiadatlan darabjai

Kemecsei

4.


2007. 1. szám

Hadi jelentések, katonai parancsok Jenei Károly: A pákozdi csata. 1848. szeptember 29. Fejér Megyei Szemle. 1966. 5-27. Közvetlenül csatlakozott hozzá a balszárny, melynek parancsnoka Répásy Mihály őrnagy volt. A centrumban és a balszárnyon elhelyezett erők együttes létszáma meghaladta a 8500 főt és a tüzérség harmadfél üteget tett ki. A tartalékot Velencén helyezték el, a 4500 főből álló hadosztály és két üteg parancsnokává Teleki tábornokot nevezték ki. Perczel Mór ezredes közel 4000 fős egysége a Velencei-tótól délre Agárdot és térségét szállta meg azzal a feladattal, hogy egy esetleges átkaroló hadműveletet hiúsítson meg. Tokaj, 1849. január 14. Klapka György honvéd ezredes értesíti Görgei Artúr, Perczel Mór és Répásy Mihály honvéd tábornokokat, hogy a 6000 főből álló északi mozgó hadsereg parancsnokságát 13-án átvette Mészáros Lázártól, és a főhadiszállást - a kormány székhelyének fedezése céljából - Tokajra tette át. Támadólag nem léphet fel, az ellenség előrenyomulását azonban meg tudja akadályozni. Abban az esetben, ha Görgei egy dandárt küldene Losonc, Torna és Szepes felé, Schliket két irányból lehetne megtámadni. Tájékoztatást kér nevezett tábornokok hadseregeinek állásáról. HL 1848/49: 9/164. Debrecen, 1849. január 31. Mészáros Lázár hadügyminiszter utasítása Répásy Mihály tábornoknak a Tisza Szeged és Szolnok közötti őrzésére, a jobb part felderítésére, valamint a 6., a 7. és a 8. hadosztály összetételére, parancsnokaira és feladataira. Nem engedélyezik a hadtest Erdélybe vonulását. HL 1848/49: 11/310. Tiszafüred, 1849. február 23. Dembiński Henrik honvéd altábornagy levele Répásy Mihály honvéd tábornoknak, melyben megmagyarázza, mi idézte elő, hogy a február 17-i és 19-i parancsai nincsenek egymással összhangban. Hogy a jövőben ne kételkedjék tervei helyességében, szokásától eltérően, ismerteti a kápolnai csatát megelőző hadműveleti terveit és a csapatösszevonásokat. HL 1848/49: 14/473. Tiszafüred, 1849. március 2. este 1/2 10 óra Dembiński Henrik honvéd altábornagy leirata Répásy Mihály tábornoknak Poroszló feltétlen megtartásáról. HL 1848/49: 15/503. Tiszafüred, 1849. március 5. Mészáros Lázár leirata Görgei Artúr honvéd tábornoknak. A fővezérségről lemondott Dembiński altábornagy helyett vegye át a saját hadosztályán túl a Klapka György és a Répásy Mihály parancsa alatt álló hadosztályok parancsnokságát. HL 1848/59: 16/115.

Kemecsei Helytörténeti Krónika

5.

2007. 1. szám

Haynau egyházi áldozatai – Répássy Mihály szabadságszeretete Az 1848-as forradalmi hullám és az ennek következtében felgyorsuló polgári átalakulás ellenérzéseket keltett a többségében idegen ajkú mezőhegyesi tisztikar körében. A császárhű legénység 1849 januárjától kezdve panaszkodott a helyi lelkész magatartására. Gonzeczky 1848 decemberének végén elhagyta a misék végéről a császárért való imádkozást, és azt egy hazafias imádsággal pótolta, majd 1849 márciusának közepétől kifejezetten a magyar hadsereg győzelméért fohászkodott. 1849. január elején felolvasta a szószékről Kossuth december 22-én kelt, Magyarország népeit általános népfelkelésre felszólító kiáltványát. Februárban egy Répásy Mihály tábornok jelenlétében tartott szentmisén úgy nyilatkozott, hogy „átkozott legyen az, aki az osztrák dinasztiának engedelmeskedik”. A szentmisét követő ebéden Répásy tréfásan meg is jegyezte, hogy ezt a prédikációt Windisch-Grätznek nem lenne szabad meghallgatnia. 1849. március 31-én beküldte a magyar hadügyminisztériumba szokásos évnegyedi jelentését, de ennek tartalmát nem ismerjük, az illetékes tisztviselő (Vidasics Ede tábori főlelkész) viszont helyeslően tudomásul vette azt. Vádlott társai közül Gonzeczky ellen vallott Johann Wárady főhadnagy is 1849. szeptember 14én. Mint mondta, Gonzeczky tábori lelkész prédikációiban a magyarok mellett nyilatkozott. Ô is felidézte az ominózus Répásy jelenlétében tartott februári mise néhány felségsértő gondolatát. Kiemelte, hogy a pap rendkívül indulatosan beszélt,

s arra is rámutatott, hogy a vádlott újságokból is olvasott fel kiáltványokat, ugyanakkor elismerte, hogy ezt csak hallomásból tudta. Gonzeczky másik vádlott társa, dr. David Wachtel főorvos viszont nem veszítette el lélekjelenlétét. Ő szeptember 15-én azt vallotta, hogy Gonzeczkyvel, akivel szolgálaton kívül csak ritkán találkozott, nem állt közelebbi kapcsolatban. Foglalkozása nem engedte meg a templom meglátogatását, és így a lelkész prédikációi sem ismeretesek számára. E napon került sor a vádlott pap első kihallgatására is. Gonzeczky előadta, hogy 1849. július elején (a kihallgatás időpontjában már halott) Répásy tábornok parancsára misét mondott, és utasításának megfelelően a szabadságról prédikált. Prédikációjában a szabadságot úgy értelmezte, hogy megszűnt a földesuraknak való alávetettség, de – vallomása szerint – a dinasztiát egy szóval sem említette. Elismerte, hogy február elején is prédikált, de azt állította, hogy a „Felséges Dinasztiáról” akkor sem tett említést. Kossuth december 22-i kiáltványa felolvasásának tényét elismerte, de azzal mentegetőzött, hogy Pándy parancsára cselekedett, a Horváth Mihály-féle rendeletek részbeni teljesítését is elismerte, de hangoztatta, hogy eltért az előírásoktól, és Horváth forradalmi imáját sem imádkozta el. Azt is megemlítette, hogy a proklamációkat olyan gyorsan olvasta fel, amilyen gyorsan csak tudta, hogy minél hamarabb végezzen velük. Forrás: Zakar Péter: Haynau Egyházi áldozatai

Történelmi szakirodalom Répássy Mihály honvédtábornokról - Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985 - Kozma Sándor: Kemecse, Kemecse 1997 - Szabolcsi Honvédek a szabadságharcban (1848-1849), Nyíregyháza 1998 szerk. Bene János - „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak...” Néprajzi Múzeum Budapest, 1998 - Nemeskürty István: 1848-49 – „Kik érted haltak szent világszabadság”, LAP-ICS Könyvkiadó – 1998 - Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg felső vezetői (Rubicon 1999/4) - Miklós Péter: Kétszáz éve született Répásy Mihály honvédtábornok (Honismeret 2000/6) - Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004 - Keleti Panteon Nyíregyháza Kelet Press Kiadó 2006, szerk. Kopka János


6.

2007. 1. szám

Répássy Mihály halotti látlelete

Hadtörténeti Levéltár irat száma 41/16

K. Johanna nővér, az áldozatkész ápoló A híres emberbarát ápolónő, nőegyleti alapító K. Johanna, (Pollák) 1808-ban Szegeden született és 1888. december 30-án halt meg. Férje K. Ábrahám (1770-1853. április 21.) a szegedi izraelita hitközség kiemelkedő egyénisége volt. Johanna nővér mint az izraelita nőegylet alapítója és elnöke, azt 54 évig önfeláldozó buzgalommal, valamennyi felekezetre kiterjedő, ritka jótékony szellemben vezette. Már a szabadságharc alatt is, mint önkéntes ápoló hajlékában ápolta a sebesülteket. Jótékonysága és áldozatkészsége a szegény intézmények iránt kiapadhatatlan volt nevéhez számos alapítvány fűződik. Reizner „A régi Szeged” című művében olvashatjuk, hogy ő volt az, aki lezárta az elhunyt Répássy Mihály huszártábornok szemeit.

Répássy Mihály intézmény és utca nevek Szegeden (Móravároson) utcát neveztek el róla, amelynek érdekes történetét Péter László írta meg. Az utca a szegedi nagy árvíz (1879) utáni újjáépítéskor kapta a honvéd tábornok nevét; ekkor azonban hibásan Répásinak írták. Később az i végződés lekopott, s a névadó alakja elhomályosult (mai neve: Répás utca). *** Budapesten a XIV kerületben is található Répásy Mihály út. *** A Honvédelmi Minisztérium Hadik Hoteljében található a Répásy Mihály-terem, ahol ünnepségeket konferenciákat is tartanak. *** Kemecsén az Összevont Intézmény Egészségügyi Központ, Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Otthon viseli Répásy Mihály nevét.


7.

2007. 1. szám

Répássy Mihály tábornok síremléke Szegeden Szegeden a belvárosi temetőben található Répássy Mihály síremléke. A Fonógyár úti temető 12-es tábla második sorában látható az a homokkő síremlék melyet a Szegedi Honvédegylet 1861-ben állított a hős tábornok tiszteletére. Közös sírba helyezték Szöllösy Gáspár hadügyi titkár és Tóth János tüzér főhadnagy hamvaival. Nemeskürty István így emlékezik meg róla: „...az egyetlen tábornok aki nem érte meg a vereséget”. Lipők Sándor polgármester vezetésével 2006 év elején Enyedi Sándor, Bacsó Lajos, Lucza János felkeresték a síremléket és megkezdődött az exhumálás és Kemecsén a Kegyeleti Park kialakításának megszervezése. E folyamatot nagyon sokan segítették szakmai támogatással, erkölcsi bíztatással. Közülük is kiemelkedett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Dr. Holló József főigazgató úr vezetésével, az MH5 Bocskai István Könnyű Lövészdandár Szűcs András dandártábornok úr irányításával. Kiemelkedett a Nemzeti Kegyeleti Bizottság aktív támogató közreműködése és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint az 1848/49. Szabadságharc Szegedi 3-as Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület. A Kegyeleti Emlékpark kialakításában, a park tervének szakmai előkészítésében, a műtárgyak pontos leírásában, az elkészítendő obeliszk formájának és tartalmi elemeinek részletes meghatározásában Dr. Bene János a Jósa András Múzeum osztályvezetőjének meghatározó szerepe volt. Polgármester Úrral együtt kiemelkedő szerepe volt az újratemetés előkészítésében és megszervezésében is.

Répássy Mihály a ’48-as hős tábornok hamvainak exhumálása Ismeretes, hogy a szegedi Belvárosi temetőben olyan jeles személyiségek síremlékei vannak, akik

tevékenységükkel, hazafiasságukkal, valamint az emberiség általános boldogulásának érdekében hasznos munkát fejtettek ki. Közöttük van Répásy Mihály, az 1848/49-es szabadságharc hős tábornoka is. A neves katonaemberről tudni kell, hogy 1800. június 26-án született a Szabolcs megyei Kemecsén. Apja, aki egyébként Mária Terézia testőrségének a tagja volt, nem akarta, hogy fia katonai pályára lépjen. A fiatal Répásy a sárospataki református jogakadémia elvégzése után (ahol egyébként Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Tompa Mihály is tanult), mégis katonaként folytatta életét és pályafutását. Az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban Répásy kitűnt bátorságával és a hadvezetésben megnyilvánult páratlan képességeivel. A hadműveleteket tábornoki rangban fejezte be. Nemsokára ezután, még 1849-ben, a kolerajárvány őt is elérte és 1849. július 30-án Szegeden elhunyt. Temetésén, a Belvárosi temetőben, hatalmas tömeg búcsúztatta. A minden élők utolsó útjára elkísérte őt az akkori magyar kormány, élén Kossuth Lajossal. Répásy Mihálynak szülőhelye, Kemecse, méltó módon kívánt emléket állítani és szerette volna, ha hős fia hamvai ezen a Szabolcs megyei településen nyerne végső elhelyezést. A megfelelő hatósági eljárások lefolytatása után a közelmúltban a sírt felnyitották, elvégezték az exhumálást és Répásy Mihály hamvait szülőhelyére szállították, ahol egy későbbi időpontban megfelelő katonai és polgári szertartás mellett helyezik végső nyugvóhelyére. Forrás: www.testamentum.hu 2006.10.30


8.

2007. 1. szám

Répássy Mihály honvéd tábornok és a z 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kemecsei hőseinek tiszteletére készült obeliszk

A makett a Kegyeleti Parkban felállítandó 4 m magas obeliszk méretarányos, kicsinyített változata. Készítette: Bíró Lajos szobrászművész, Mátészalka Felelős szerkesztő: Lucza János E-mail: [email protected] Letölthető: www.kemecse.eu Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Kiadja: Kemecsei Városvédő Egyesület Nyomdai munka: Sz-Sz-B Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet nyomdája

III. HELYTÖRTÉNETI KONFERENCIÁRA

Recommend Documents