III. Földmérő Találkozó

III. Földmérő Találkozó

Kiadó Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvár, 2002

Kiadó Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Felelős kiadó Égly János Nyomdai előkészítés Prokop Zoltán Nyomtatás Incitató nyomda – Kolozsvár Felelős vezető: Biró Á. Attila A kiadvány megjelenését támogatta Illyés Közalapítvány – Budapest

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a Românei FÖLDMÉRŐ TALÁLKOZÓ (3 ; Şumuleu-Ciuc ; 2002) III. Földmérő Találkozó : Şumuleu-Ciuc, 2002. Kolozsvár [Cluj-Napoca] : Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, 2002 p. ; cm. ISBN 973-85809-9-4 528(063)

Beköszöntő

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya nevében nagy szeretettel köszöntök minden kedves résztvevőt, az anyaországi és az erdélyi földmérőket. III. Földmérő Találkozónkat a Székelyföld keleti részén, a Hargita szomszédságában, Csíksomlyón rendezzük. E vidék rendkívüli, közösségünk történelmében évszázados rezonanciával töltött megtartó ereje rendezvényünknek kiváló hátteret biztosít. Az elmúlt évben Székelyudvarhelyen rendezett találkozón felvetett, Romániában szakmánkra váró nehéz feladatok újakkal szaporodtak, melyeknek technikai és jogi megoldásai számunkra még most is nagyon nehezen körvonalazódnak. Ilyen körülmények között találkozónk rendkívüli lehetőségeket teremthet a jelenlegi, komplex feladatok és feltételek rendszerében szakembereink helyes irányválasztásaiban, ami megélhetésüket és az őket megillető társadalmi helyek elfoglalását biztosítja számukra. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a naprakész szakmai tájékozottság, felkészültség, a konkrét feladatoknak, a kor igényeinek megfelelő operatív megoldása. Ezen kérdések tisztázásában és megoldásaiban nyújthat segítséget találkozónk, amelyről remélem ismereteinkben gazdagodva távozunk. Találkozónk fő témája: a földmérés helyzete és lehetőségei, feladatainak időszerű megoldásai, amit a szombati nap folyamán elhangzó előadások és az azokat követő viták tesznek érdekessé és remélem, hasznossá is. Érdekes útvonalat követő kirándulással nyitjuk rendezvényünket, amelyen megpróbálunk közvetlen, baráti hangulatot teremteni, mely, remélem jellemezni fogja az eseményekben gazdag következő napot is. Bízom benne, hogy a hagyományos csíksomlyói megtartó erővel feltöltődve, találkozónk végén elmondhatjuk, hogy ismét léptünk egyet a szakmai előrehaladás útján, összekötve a kellemest a hasznossal. Szakosztályunk és jómagam nevében minden kedves résztvevőnek kellemes és tartalmas hétvégét kívánok! Dr. Ferencz József az EMT Földmérő Szakosztályának elnöke

EMT

3

Szervező Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya

Tudományos szervezőbizottság Dr. Ferencz József – EMT Földmérő Szakosztály – elnök Dr. Köllő Gábor – EMT tudományos elnökhelyettes

Szervezőbizottság Brem Walter Horváth Erika Matekovits Hajnalka Pap Tünde Prokop Zoltán Szakács Dalma

Támogatók Illyés Közalapítvány – Budapest Master Cad Kft. – Nagyvárad Geotop Kft. – Székelyudvarhely Pro Technica Alapítvány – Kolozsvár A konferencia helyszíne Csíksomlyó Jakab Antal Tanulmányi Ház 4100 Csíkszereda (Miercurea Ciuc), Szék u. 147. Tel.: +40-266-172145; E-mail: [email protected]

4


A konferencia programja III. Földmérő Találkozó órarend

július 11. csütörtök

július 12. péntek

július 13. szombat

július 14. vasárnap

07.30

Reggeli

Reggeli

Reggeli

09.00

Kirándulás

Regisztráció

Elutazás

10.00

Megnyitó, köszöntők

10.20

Előadások

11.20

Kávészünet

12.00

Előadások Ebéd a szárhegyi Kastély étteremben

13.00

Ebéd

15.00

Előadások

16.20

Kávészünet

17.00

Regisztráció, elszállásolás Kerekasztal megbeszélések

18.00 20.00

EMT

Vacsora

Vacsora

Állófogadás

5

Előadások Ülésvezető: Dr. Detrekői Ákos 1020

A függőleges felszínmozgások vizsgálata a Kisköre-Békési-medence, illetőleg a Kisalföld térségében Dr. Joó István, Gyenes Róbert, Balázsik Valéria NYME Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár

1040

Földkéregmozgási hálózatok kiegyenlítése Hazay módszerének továbbfejlesztésével Dr. Lőrinczi Gyula, Román Akadémia Geodinamikai Kutatóintézete, Bukarest

1100

A térinformatika és a földmérés Dr. Detrekői Ákos, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

1120 – 1150 kávészünet 1150

Újdonságok a GEOTOP szoftverek területén Bokor Zoltán, Geotop Kft., Székelyudvarhely

1210

Toposys v4.0 a gyakorlatban Márton Hajnal, Geotop Kft., Székelyudvarhely

1230

Egységes adatbank megvalósítása Székelyudvarhelyen és Segesváron Dr. Márton Gyárfás, Geotop Kft., Székelyudvarhely

1300 – 1500 ebéd

6


Ülésvezető: Dr. Ferencz József 1500

Temesvár térinformatikai rendszere a gyakorlatban Márton Huba, Geotop Kft., Székelyudvarhely

1520

Temesvár közlekedési kataszter – TIMSIG Nagy István, Geotop Kft., Székelyudvarhely

1540

Digitális kataszteri térképek Magyarországon Ponicsán Gábor, Nemzeti Kataszteri Program KHT, Budapest Szabó József, GeoNet 2000 Kft., Mindszent

1600

Magyarország digitális ortofotó programja Winkler Péter, Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest

1620 – 1650 kávészünet 1650

Virtuális felmérés, avagy tahimetrálás az irodában Bartha Csaba, Geopro Kft. Budapest

1710

3D-s terepmodell virtuális valóságban Máté Szilárd, Sapientia EMTE, Csíkszereda

1730

Integrált pontmeghatározási technológia a gyakorlatban Dr. Ferencz József, Master Cad Kft., Nagyvárad

1800

Kerekasztal megbeszélések

EMT

7

A kirándulásról Útvonal:

Csíksomlyó – Madéfalva – Gyergyószentmiklós – Gyergyóditró – Gyergyószárhegy – Gyilkos-tó – Békás-szoros – Marosfő – Csíksomlyó

Idegenvezetők: Zsigmond Enikő tanár, Csíkszereda Zajzon Samu tanár, Csíkszereda A Maros felső folyásánál elterülő magas fekvésű Gyergyói-medence a környező hegyekkel Románia egyik sajátos néprajzi tája, ahol széles lehetőség nyílik az ember és környezete viszonyának megtapasztalására. Gyergyó a székelység településeinek egyik legzártabb, földrajzilag egyik legelkülönültebb része, mely mindig megfelelő védettséget biztosított az itt élő embereknek. Gyergyó nevét sokféleképpen származtatják, vannak akik Georgiától, vagyis e tájról jött őseink visszaemlékeztetésétől eredeztetik. Pray szerint Szent György latin nevéből ered, Losteiner szerint pedig onnan, hogy az első odatelepülőket vezető székely őst Györgynek hívták, s midőn tanyát és telephelyet kereső népe a Gréces tetőről meglátta a havasok kebelében rejtőzködő szép helyet, meglepetten kiáltott fel: „György, jó” vagy, „gyer, jó”. A Csíki krónika feljegyzései szerint Gyergyó legrégibb neve Hegyalja volt. Számos régészeti lelet bizonyítja azt, hogy a Gyergyói-medence ősidőktől fogva lakott terület volt. A csíki és gyergyói székelyekről már 1285ben említést tettek a tatárokkal szembeni tarkói ütközettel kapcsolatosan. Gyergyóról az első írásos említés az 1332-i pápai jegyzékben található. Az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékek három, Gyergyónak nevezett településről szólnak: Szentmiklósról, Alfaluról és Szárhegyről. Az erdő nagymértékben hatott a vidék fejlődésére. Gyergyó lakosságának fő kereseti forrása a fakitermelés, deszkametszés, tutajozás, az állattenyésztés és földművelés volt. A gyergyóiak történelmének jellegzetes tulajdonsága volt mindig a szabadságért való küzdelem. Gyergyó lakossága részt vett a kuruc mozgalmakban, a tatárok elleni harcokban, ahonnan a Tatárhágó elnevezés származik, II. Rákoczi Ferenc fejedelem vezette felkelésben. Gyergyó lakossága kitűnt az 1848-as forradalomban, katonai erejére Bem tábornok is számított. Gyergyó történelme szerves részét képezi a magyar nép, pontosabban a székelység történelmének.

8


Madéfalva Csíkszeredától északra fekszik, egy községet alkot Csicsóval. A „csíki Szent Bertalan-éj” – a SICULICIDIUM vagy a madéfalvi veszedelem színhelye. A Habsburg elnyomás ellen tiltakozó székelység mártírjainak közös sírhelyén ma az 1899-ben közadakozásból felépített emlékmű áll. Gyergyószentmiklós A város a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti peremén fekszik. A város az írásos dokumentumok szerint 1332-ben már állt. A XV. században utcás-soros település volt, ahol a két házsort a Békénypatak és a mellette végighúzódó út határozta meg. Az 1562-es nagy székely felkelés után Gyergyószentmiklós lakosainak jó része a Lázár grófok jobbágya lesz, így szerepel 1567-ben 10 szabad székely telek mellett 78 jobbágycsalád, amely csak 1599-ben válthatta meg magát. 1661-ben Ali basa dúlja fel a települést; 1668-ban a Moldvából áttelepült örmények erősítik a helység kereskedelmét és indítják el annak városiasodását. 1685-ben a Gyergyóban és Csíkban élő örmények, saját szertartásaik megőrzésével egyesültek a római katolikus egyházzal. A város barokk stílusú római katolikus temploma a XVIII. század közepén épült. 1730-1734 között épült fel az örmény katolikus templom és védőfala. A XIX. században Gyergyószentmiklós a térség egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált. A város központjában, a piac helyén alakult ki a mai főtér. A főtéri parkban látható a közelmúltban készült Szent Miklós-szobor, Burján Emil alkotása. Számos barokk lakóház is épült a városban, például a régi római katolikus plébánia épülete, az örmény plébánia, a Lázár család háza, a Romfeld-ház. A valamikori barompiac hatalmas területén épült fel a város gimnáziuma, amely 1908-ban nyílt meg. A gimnázium mai neve Salamon Ernő Líceum és az oktatás magyar nyelven folyik. Előtte található a költő mellszobra, amely Izsák Márton szobrászművész alkotása. Az iskolával szemben levő kis parkban Balogh Péter szép térplasztikája található. A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton, neves néprajzkutató, muzeológus volt. A múzeum ma az ő nevét viseli, és a gyűjtemény az ő szervezőmunkája során állt össze A város érdkessége a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el. A kert nevét alapítójáról, dr. Csíky Dénesről kapta, aki a fákat úgy válogatta össze, hogy lombhulláskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták.

EMT

9

Gyergyóditró A Gyergyói-medence legészakibb települése, a mellette fekvő Gyergyószárhegyből vált ki a XV. század végén. A községközpontban két templomot találhatunk, egy régit és egy újat. A régi a Katalin-templom, amely 1759-ben készült el, és a bejárati kapu fölött Nepomuki Szent János szobra áll. Az új templom 1908-1913 között épült, hossza 56 m, szélessége 23 m, toronymagassága 73 m és 5000 ember befogadására alkalmas. Ezt a monumentális építményt Tankó János főesperes szervezésével a község építtette közadakozásból. A község előnyös fekvése miatt a XIX. században a medence legfejlettebb települései közé tartozott. Vámszer Géza figyelt fel a falu Hétkapu nevű részének érdekes településformájára. A legyezőszerűen zárt félkörvagy egész kör alakú házcsoport valójában egy zsákutca, amely minden bizonnyal egy régi települési szokást őriz. Kiváló védekezési forma, hiszen csak a kapu felől nyit támadási felületet. A határmenti székelyeknek pedig gyakran kellett védekezésre gondolniuk. A falu határában kékes színárnyalatú, gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el az itt élő emberek. Gyergyószárhegy „A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlően márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival.” (Orbán Balázs) Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre, észak felé, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik. Kialakulását a XII-XIII. századra teszik. Nevét valószínűleg a hegyről kapta, azt hívták eredetileg Szár(=tar)-hegynek. A település élete összefonódott a Lázár család történetével. A falu egyik látnivalója a Lázár-kastély, melynek építése a XV. század végén kezdődött. A kastély Erdély, Moldova és Havasalföld kapcsolatainak fontos helye volt. Itt nevelkedett Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastélyt több alkalommal is felégették, és 1842-ben dőlt végleg romba, szintén egy tűzvész miatt. A kastély restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, végső cél, hogy a kastély újra régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb építménye. A belső udvarba belépve rögtön a tatarozott lovagterem és az Asszonyok-háza látható. Az udvar közepén levő négyszögű építmény az egykori várbörtön. A kastély emeleti termében képzőművészeti kiállítás tekinthető meg. 10


Az 1600-as években Szárhegy a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjának számított. Az erdélyi fejedelmek is többnyire Szárhegyen szálltak meg, ha a Székelyfölre jöttek. A falut többször is megtámadták és felégették a törökök és a tatárok. 1658-ban kozák-tatár sereg tört be Moldva felől. A gyergyóiak megütköztek a támadókkal és le is győzték őket. A legenda szerint a gyergyóiak közül mindössze tizenöten pusztultak el, de az ellenségből több mint ötszázan. Az elesetteket a községen alul egy halomba temették el, amit ma is Tatárdombnak hívnak. Lázár István 1665-ben egy darab területet a Ferenc-rendi szerzeteseknek adott és kápolnát is építtetett nekik. 1669-ben Kájoni János új épületet emeltetett. A Ferenc-rendi kolostor 1875-ben nyerte el végleges alakját. A faluban működő művésztelepet 1974-ben létesítették. Minden év augusztusában az ország minden tájáról és külföldről érkező képzőművészek dolgoznak és találkoznak itt. Ősszel pedig a népművészek találkoznak az alkotótáborban, és az itt készült alkotásukat valamennyien a községnek ajándékozzák. A római katolikus templomot a sok átalakítás egészen kivetkőztette eredeti gót stílusából. A szentélyen fel lehet ismerni a hajdani csúcsívek emlékeit. Ezt a kort idézi a torony alatti két csúcsíves ajtókeret is. Gyilkos-tó Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekszik Erdély egyik legszebb torlasztava, 983 m tengerszint feletti magasságban. Kerülete 3090 m, átlagos mélysége 5,46 m. A benne élő állatok közül leghíresebb a tavi pisztráng, amelynek óriás (7-8 kg, 85 cm hosszú) példányát is fogták már ki. A tó 1837 nyarán keletkezett a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül. A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vizét, innen a tó másik neve, a Veres-tó. A tó eredetiségét és varázsát a fenyőcsonkokkal teletűzdelt vízfelület adja. A vízből kilátszó csonkok a völgyet eredetileg borító fenyőerdő maradványai. A tó szépségét tovább emelik a fölé hajló mészkősziklák, melyek a következők: Gyilkos-hegy (1381 m), Kis-Cohárd (1352 m), NagyCohárd (1507 m), Likas-csúcs (1676 m). Mérések alapján a tó évente 4,88 cm vastagságú hordalékkal töltődik fel, és ha emberi beavatkozás nem történik, akkor 2080-ra a tó teljesen eltűnik, azaz feltöltődik. Békás-szoros A Gyilkos-tavat elhagyva érünk be a Békás-patak völgyébe, a Békásszorosba. Ez a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5 km). A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol EMT

11

tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas, függőleges sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, magas falat alkotva. A környező hegycsúcsok átlag 1300 m magasak – Kis-Cohárd (1352 m), Csíki bükk (1267 m), Szurdok-tető (1250 m). A szoros legzordabb része a „Pokol tornáca". Az Oltárkő (1154 m) a Békásszoros legszembetűnőbb szikla-alakulata. Jól elkülönül környezetétől, és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1935ben, ma három alpinista-útvonal vezet a csúcsra A varázslatos szépségű szurdokvölgy úgy keletkezett, hogy a víz fentről lefelé mosta ki a mészkövet. A sziklafalak tele vannak repedésekkel, barlangjáratokkal. Egyetlen ismert nagyobb barlangjárata a Hóvirág-barlang. A Gyilkos-tó és a Békás-szoros 1996-ban nemzeti park rangra emelkedett. Az itteni növényritkaságok közé tartozik a tiszafa, a különféle kővirágok és a nehezen hozzáférhető helyeken a havasi gyopár.

12


Az előadások kivonatai*

*

Az előadáskivonatok a szerzők szerinti betűrendi sorrendben találhatók.

EMT

13

Virtuális felmérés, avagy tahimetrálás az irodában Bartha Csaba Geopro Kft., Budapest

Cyra Technologies Inc. a Leica Geosystems egyik új leányvállalata a 3D Lézerscannerek kifejlesztésére és gyártására specializálódott. Ezzel a műszerrel nagy, és komplex objektumok, bonyolult struktúrák gyors bemérése vált lehetővé. A „virtuális-realitás” bevonul a földmérésbe! A műszer kombinálja a modern impulzus-lézer technológiát és optikát, amely egy látható, zöldfényű lézerrel (laserclass II) nagy sebességgel letapogatja a mérendő objektumokat, percek alatt több százezer pontot mérve háromdimenzionálisan. A Leica Cyra2500 Lézer-Scanner a pontbemérésnél két fontos előnyt kínál, az úgynevezett 3D lézerscanner technológiával: − geometriai felületek egyszerű, gyors bemérését − nagymennyiségű, és jó minőségű mérési eredmények A Cyrax lézerscanner lehetővé teszi a 3D-felületek gyors, prizmanélküli bemérését, néhány perc alatt. Ez az eljárás, szó szerint ezerszer nagyobb pontsűrűséget biztosít, mint a hagyományos mérési eljárások. FOTOGRAMMETRIA+TAHIMETRIA=CYRA Minden mért pontnak a pontossága ±6mm kb. 50m-es távolságig. A maximális hatótáv 100-150m. Másodpercenként 1000 pont 3D mérését végzi el a műszer. A Cyrax, a mért pontokat egy Laptop képernyőjén azonnal ábrázolja, ahol az objektum tetszés szerint forgatható, így minden perspektívából megtekinthető. A Cyclon szoftverrel ezen a képen azonnal méréseket lehet végezni és az automatikus modellkészítést is segíti. Ezen felül a forma elemek (cső, könyök stb.) is behelyezhetők a modellbe. Azonos pontok segítségével a szoftver több álláspontról történő mérést egy modellé állít össze, ill. egy koordinátarendszerbe helyez. Az eredmények exportálhatók CAD-rendszerekbe, ezen kívül a CloudWorx szoftver segítségével lehetővé válik a mért pontok millióinak a kezelése AutoCad és MicroStation programokban, ahol a további vonal öszekötések, tervezések, méretezések elvégezhetők. 14


Másik előny, hogy ezek a képek mint „hátter” szolgálhatnak a tervezésnél, tehát a munka a „virtuális valóságban” történik. A mérések elvégezhetők anélkül, hogy ez az objektumon folyó munkálatokat (pl. autóforgalom egy hídon) befolyásolná. Felhasználási területek: út-, ipari létesítmények (kémiai, petrokémiai, erőművek, stb.) hidak bemérése, műemléki épületek és archeológiai feltárások dokumentálása, a 3D mérnöki építmények, és a modern telekommunikáció infrasrukturális elemeinek, (pl. parabolaantennák, GSM-adóantennák) felmérése. Ez a technológia alkalmas arra is, hogy egy tereprészletről készült pontfelhőből 3D terepmodellt készítsünk, majd ezen a terepmodellen a kívánalmaknak megfelelő szintvonalakat szerkesszen a szoftver. A technológia geodéziai felmérésre is alkalmas. A több álláspontból mért, és összekapcsolt terepmodellen, a mérendő pontra, objektumra mutatva, annak koordinátája tárolható, pontkód rendelhető hozzá, számozható. Az így bemért, és exportált koordináta halmaz tetszés szerinti helyi, vagy országos koordináta rendszerbe transzformálható. Külön érdekessége az eljárásnak, hogy a mérendő terepi objektumok geometriai középpontja modellezhető, és ezután regisztrálható. Érdekességképpen megjegyzem, hogy ezzel a felmérési technológiával készült a Harry Potter és a Matrix című filmek néhány részlete, valamint nagy sikerrel alkalmazzák video játékok készítői is. A Leica Geosystems magyarországi képviselete, a GEOPRO Kft. képviseli ezen új technológiát a hazai piacon, ahol további információkkal szolgálunk Önöknek. Geopro Kft. 1149 Budapest, Bosnyák tér 5, Tel: +36-1-4600530 email: [email protected] További iformációk az Interneten: www.geopro.hu; www.cyra.com

EMT

15

Újdonságok a GEOTOP szoftverek területén Bokor Zoltán Geotop Kft., Székelyudvarhely

A 2002-es év szoftver-fejlesztéseinek áttekintése kerül rövid bemutatásra. Ezek a megvalósítások részben lefedik az adatgyűjtés, ellenőrzés, relácionális adatstruktúrák léthozását és adatbank alkalmazásokat. A következők kerülnek bemutatásra: − TopoSys 4.0, Windows változat – geodéziai és topográfiai számításokat végző alkalmazás − MapSys 5.0 – térinformatikai alkalmazás − Egységes kataszteri adatbank alkalmazás − Közlekedési nyilvántartási alkalmazás.

16


A térinformatika és a földmérés Dr. Detrekői Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

Az előadás három, a címhez kapcsolódó témával: a térinformatika fejlődési tendenciáival, a térinformatika és a földmérés kapcsolatával, valamint ennek a kapcsolatnak a földmérés szempontjából történő elemzésével foglakozik. A térinformatika fejlődési tendenciái közül kiemeli a gyors növekedést, az Internet terjedésének jelentőségét, az informatika egyéb területeihez való közeledést, a térinformatikai adatoknak árúvá válását, a szabványosítás jelentőségét, továbbá azt a tényt, hogy az Európai Unió kiemelt fontosságú területként kezeli a térinformatikát. Bemutatja a földmérésnek a térinformatika területén játszott hármas szerepét. A földmérés általános feladata a minden térinformációs rendszer létrehozásakor szükséges referencia rendszer szolgáltatása. Ezen kívül a földmérés adatokat biztosít számos térinformációs rendszerhez. Végül a földmérés feladata bizonyos rendszerek (kataszteri, topográfiai) létrehozása. Az előadás az utolsó részében az un. SWOT analízis felhasználásával elemzi a kapcsolatból adódó a földméréssel kapcsolatos erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és fenyegetéseket.

EMT

17

Integrált pontmeghatározási technológia a gyakorlatban Dr. Ferencz József Master Cad Kft., Nagyvárad

A pontmeghatározás a földmérés egyik alapvető feladata, amely biztosítja az alkalmazandó referenciarendszerbe való beilleszkedést, megfelelő ismert hálózati pontok útján, valamint a különböző feladatok megoldásához szükséges részletpontokat. Ily módon a pontmeghatározás mindig kiinduló fázisa az elvégzendő földmérési feladatoknak, amelyet két, alapvetően különböző, de egymáshoz szervesen illeszkedő összetevő alkalmazásával oldhatunk meg: adatgyűjtéssel (nagyjából terepi munka) és adatfeldolgozással (általában irodai munka). Az alkalmazott adatgyűjtési és adatfeldolgozási módszereket az emberiséget adott időben jellemző műszaki-tudományos színvonal határozza meg, ami szakmai történelmünkben nyomon követhető. Az ezredfordulóra jellemző alapvető pontmeghatározási módszerek közül kettőt kísértünk megkülönböztetett figyelemmel: a Föld felszínén lévő pontok közt fennálló kapcsolatokon alapuló (hagyományos), valamint a Föld felszínén lévő pontok és a Föld körül keringő, speciális mesterséges holdak közti kapcsolaton alapuló (globális helymeghatározási) módszereket. E két módszer gyakorlati alkalmazása megfelelő logikai és fizikai összetevőket igényel. Az említett két módszer és az azokra épülő technológiák nem zárják ki, hanem kölcsönösen kiegészítik egymást. A gyakorlati pontmeghatározásban olyan megoldandó feladatokkal találkozunk, amelyek a két módszer összefonódott, integrált alkalmazását igénylik. A két, alapvetően különböző elvre épülő módszeren alapuló pontmeghatározási technológiát integrált technológiaként ismerjük, és alkalmazása a mostani körülmények között gyakorlati valóságként kezelhető. Az alapponthálózat-sűrítési program keretén belül a 2001. év folyamán a Bihar megyei Kataszteri, Geodéziai és Kartográfiai Hivatal megrendelésére a „MASTER CAD” Kft. Nagyvárad környékén végzett integrált technológiával pontmeghatározást. A megrendelő által megfogalmazott téma szerint a meghatározott zónában a meglévő geodéziai alappontokra támaszkodó sűrítési hálózatot kellett megvalósítani, ami kötelező módon, a megfelelő helyen szabvány szerinti kővel állandósított pontok mellett, a meglévő és geodéziaitopográfiai célokra felhasználható magas építményeket is tartalmazza.

18


A feladat megoldására alkalmaztuk az említett integrált technológiát. A sűrítési hálózat terepen szabvány szerinti kővel állandósított 110 pontját, valamint 11 geodéziai pontot statikus relatív GPS módszerrel határoztuk meg. A további 58 magas építmény meghatározására a hagyományos előmetszést alkalmaztuk. Az előbb említett, GPS módszerrel meghatározott 110 pont közül megfelelő módon kiválasztott 11 álláspontokból mért irányokkal előmetszéssel határoztunk meg 58 pontot. A mért irányok tájékozásának meghatározása érdekében a hagyományos méréseket kiegészítettük GPS mérésekkel. Minden állásponthoz 3 GPS mérést biztosítottunk a következő módon: − A terepen az álláspontból megfelelő módon választott 2 jól látható pontot fémkaróval állandósítottunk; − Az álláspontokból a magas építményekre, hagyományos módszerekkel végzett iránymérések után irány- és távolságmérést végeztünk a fent említett 2 pont felé; − A hagyományos mérések befejezése után, az álláspontra és az említett 2 pontra kényszerközpontosítással állított GPS vevőkkel végeztünk 10-15 perces időtartamú méréseket, amelyek biztosították a 2 említett pont meghatározását, ami a mért irányok tájékozásának meghatározását is jelenti. Az említett módszerekkel gyűjtött adatokat – méréseket – azoknak megfelelő módszerekkel dolgoztuk fel, a következőképpen: − A GPS módszerrel mért adatokat a következő sorrendben dolgoztuk fel: − mérésfeldolgozás a WGS84 rendszerben: − bázisok számítása a 11geodéziai, 110 kővel és 22 fémkaróval állandósított pont között; − közelítő koordináták számítása és minőségellenőrzés; − a ponthálózat létrehozása, térbeli kiegyenlítés; − a hivatalos rendszerbe való átszámítás előkészítése; − mérésfeldolgozás a hivatalos rendszerben; − hétparaméteres térbeli hasonlósági transzformáció alkalmazása, amelynek eredményeként a mért 144 pont koordinátái a hivatalos rendszerben meghatározottak. − A hagyományos módszerrel mért adatok feldolgozásában a következő sorrendet követtük: − a mért adatok előfeldolgozása, minőségellenőrzés; − a közelítő koordináták számítása előmetszéssel; − a mérések kiegyenlítése, a GPS módszerrel meghatározott fix pontokkal. Az adatfeldolgozások eredményeit a mellékletekben szemléltetjük. Az alkalmazott és a fentiekben röviden leírt integrált technológia egy megoldási lehetőség a geodéziában és topográfiában ismert pontként alkalmazható magas építmények meghatározására. EMT

19

A függőleges felszínmozgások vizsgálata a Kisköre-Békési-medence, illetőleg a Kisalföld térségében Dr. Joó István, Gyenes Róbert, Balázsik Valéria NYME Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár

A magyarországi függőleges felszínmozgások viszonylag részletes leírása már több kiadványban megjelent (térképek, tanulmányok, előadások). Ezek közül a mostani tanulmány szempontjából különösen a következők érdemelnek hangsúlyos figyelmet. Az egyik Magyarország függőleges irányú mozgásainak digitális térképe, amelynek 1:500 000 m.a. realizálása már 1995-ben megjelent. Ez a mozgások részletes leírását adja 0,5 mm/év értékközzel (Joó,1995). A térkép részletes bemutatása a Geodézia és Kartográfia 1996/4. számában található (Joó 1996). E térképművel kapcsolatosan megállapítható, hogy Magyarország tekintetében ez jelenleg is a legrészletesebb (és legfrissebb) forrásmű. Ugyancsak kiemelést érdemel még az a térképmű és a hozzá tartozó leírás, amely a Kárpát-Balkán régió (KBR) vertikális mozgásai (vonal menti) horizontális gradienseit mutatja (m.a.: 1:1 millió, a dőlésszög élessége 0,001”/év). A térkép 1991-ben jelent meg, Joó I. főszerkesztésével és dr. Hörömpő János kartográfiai szerkesztésével. A térkép szerkesztésének magyar bizottsága a következőkből állt: Joó I.–Czobor Á.–Gazsó M. és Németh Zs. Ez utóbbi különösen azért érdemel figyelmet, mert ennek során kiterjedt földtani-morfológiai adatgyűjtésre, részletes helyszíni bejárásra (közel 4000 km!), földtani szelvények szerkesztésére, továbbá 1500 oldalas kutatási jelentés összeállítására került sor. Az eddig leírtak a földfelszín függőleges irányú mozgásai feltárását és azok minél részletesebb bemutatását célozták. A vizsgálat második szakaszában már a mozgásjelenségek földtani (geofizikai) összefüggései és modellezése került előtérbe. Ezen a területen ugyancsak kiterjedt elemzések történtek. Ezek érzékeltetésére az irodalmi források bemutatása szolgál. A vizsgálat ide vonatkozó bemutatása már több alkalommal megtörtént. Így azok újbóli részletes bemutatásától eltekintünk. Ehelyett csupán utalunk arra, hogy e vizsgálatok során a mozgássebességek és így a földtani/geofizikai jellemzők feltételezett kapcsolatának elemzésénél, regresszióskorrelációs analízist alkalmaztunk, illetőleg – egyes tipikus térségeknél

20


vagy vonalak mentén – modellezését végeztük ((1+3), vagy (1+4) változós lineáris modellek.) Ezen újabb vizsgálatokat a PGT4 szeizmikus mélyszondázási vonalon (Szeged-Békési-medence) végeztük. Ennek során előbb a vertikális mozgások és alapkőzet-mélység közötti kapcsolatot vizsgáltuk és modelleztük, majd ugyanott (1+3) változós regressziós-korrelációs analízist végeztünk és modellt vezettünk le, igen kedvező eredménnyel. Ezeket a Geodézia és Kartográfia 2000/5 és 2000/10. számában publikáltuk. Mivel az ismételt geodéziai mérésekből levezetett függőleges irányú mozgások sebességei és a tárgyalt földtani jellemzők kapcsolata meglehetősen bonyolult, ezért az ilyen modellek értelmezésénél nagy körültekintéssel kell eljárni és a vizsgálatokat indokolt különböző területeken (más vonalak mentén) is elvégezni. Ennek megfelelően: a mostani összeállításban két újabb vizsgálati vonalon végzett vizsgálatok eredményeit és az ott levezetett modellek használhatóságát mutatjuk be. Ezek közül az egyik vonal (PGT1) Kiskörétől fut D-Ki irányban egészen a Békési-medence északi részéig, a másik pedig Lövőtől (Győr-Sopron Megye) a Győri-medencén keresztül Kisbérig. A PGT1-vonal Kisköre környékén metszi a Tisza vonalát, majd a Nagykunságot, a Körös-vidéket és a Békési-medence É-K-i részén végződik. A Kisalföld elnevezésű (tört) vizsgálati vonal a Kelet-Alpok lábainál indul (Lövő), átszeli a Hanságot, aztán Győr környékén Kelet-délkelet irányban halad egészen Kisbérig (Bársonyos). Az újabb vizsgálatok módszere és főbb lépései megegyeznek a PGT4vonal vizsgálatánál alkalmazottakkal, amelyeket pedig a Geodézia és Kartográfia 2000/10. számában (bár tömörítve, de) közreadtunk. Így ezek ismételt tárgyalásától eltekintünk. Ehelyett felsoroljuk a módszer főbb jellemzőit és lépéseit. A vizsgálatnál tehát a függőleges irányú felszíni mozgások sebessége, továbbá a pretercier alapkőzet mélysége (másként fogalmazva a sedimens vastagsága), a Bouguer-féle nehézségi anomáliák-, és a földi hőáramok közötti kapcsolatot vizsgáltuk. Ennek keretében számítottuk a páronkénti regressziókat és korrelációs együtthatókat. Az (1+3) változós lineáris modell A, B, C paramétereinek számításához a V kiegyenlítési csoport alkalmazására kerül sor úgy, hogy minden adat kapott javítást. Itt számítani kellett a kovarianciákat, de számítottuk még a kiegyenlítés utáni korrelációs együtthatókat, a paraméterek korrelációját és a szórásokat is. Végül mindegyik vonalon vizsgáltuk a modell illeszkedését. Ezzel öszszefüggésben bemutatjuk a maradék ellentmondásokat (azok átlagát, terjedelmét és szórását) is. EMT

21

1. A PGT1-vonal (Kisköre-Békési-medence) vizsgálata A 135 km hosszú vizsgálati vonalon 3 km-ként vettünk adatokat a saját adatbázisunkból kialakított felületmodellekből (S, K, ∆g és Hő). Így minden változóra 46 adat állt rendelkezésre. Ezek főbb jellemzőit (átlag, terjedelem, szórás) az I. táblázat tartalmazza. Kiinduló adatok S (mm/év) K (km) ∆g (mGal) Hő (mW/m2)

I. táblázat Átlagérték -1,83 3,54 6,74 86,40

Terjedelem -3,52 → 0,88 2,30 → 6,60 -2,2 → 13,9 76,6 → 92,0

Szórás 0,70 1,06 2,72 5,16

A kiinduló adatok vonal menti alakulását az 1. ábra szemlélteti, ahol az első grafikon a sebességeket (S), a második az alapkőzet-mélységeket (K), a harmadik a Bouguer-féle nehézségi anomáliákat (∆g), a negyedik pedig a földi hőáramok (Hő) értékeinek alakulását mutatja. A korrelációs együtthatók értékeinek átlagát (kiegyenlítés előtt-, és után) a II. táblázat mutatja. A táblázat első sorában a kiegyenlítés előtti (páronkénti) korrelációs együtthatók átlaga, a második sorban pedig a kiegyenlítés utáni értékek láthatók. Korrelációs együtthatók átlagai Kiegyenlítés előtt Kiegyenlítés után

S/K -0,85 -0,87

II. táblázat S/∆g -0,42 -0,44

S/Hő 0,45 0,48

A korrelációk vonal menti alakulását a 2. ábra három grafikonja szemlélteti. A II. táblázat és a 2. ábra alapján a következő megállapításokat tehetjük. a) Az eddigi tapasztalatnak megfelelően a legerősebb kapcsolat itt is a sebesség és alapkőzet-mélység között mutatkozik r = -0,87. b) A kiegyenlítés előtt-, és után számított korrelációs együtthatók csak kismértékben különböznek egymástól. c) A korrelációk vonal menti értékei ugyancsak kis mértékben változnak. Az S függő változó, továbbá a K, ∆g és Hő független változók regresszióját, ezen kívül a regressziós egyenleteket és r2=R értékeket a 3. ábra mutatja. Itt a legnyugodtabb képet az S/K-reláció mutatja. Sokkal zavartabb a kép S/∆g-nél és S/Hő-nél. 22


A korábban már bemutatott modell, (S-S0)=A·K+B·∆g+C·Hő, ahol S0 az átlagos sebesség) kiegyenlített A, B és C paramétereit a III. táblázat mutatja, ahol K a kőzetmélységhez, B a ∆g-hez, C pedig a földi hőáramhoz kapcsolódik. A paraméterek értékei A B C

III. táblázat -0,3973 -0,0035 0,0184

0,0131 0,0048 0,0006

A paraméterek szórásai alapján a B-paraméter mutat nagyobb bizonytalanságot, ami összecseng az r = -0,44 értékkel, továbbá a 3. ábra második grafikonja által mutatott eléggé zavart regresszióval. Végül szóljunk a maradék ellentmondásokról is. A modell illeszkedését a maradék ellentmondások(∆) reálisan reprezentálják. Ezeket esetünkben a következőkkel lehet jellemezni. ∆ átlag: 0,35 mm/év Terjedelem: -1,35 →0,66 mm/év Szórás: 0,35 mm/év Megállapítható, hogy a PGT1 vonalra levezetett modell használható, de már kevésbé olyan hatékony, mint a PGT4 vonalra levezetett, ahol ∆átlag = 0,21 mm/év, a szórás pedig 0,24 mm/év volt (Joó I. 2001). Ez azonban természetes is, ha figyelembe vesszük PGT4-nél a nagyobb alapkőzet-mélységet és azt a felismerést, hogy a sebesség legerősebben a kőzetmélységtől függ. 2. A Kisalföld-vonal (Lövő-Győr-Kisbér) vizsgálata A 120 km hosszú vizsgálati vonal Lövőtől kiindulva Győr közelében megtörik és így éri el Kisbért; amely a Dunántúli-középhegység nyugati részén a Bársonyos-nevű dombvidéken található. A vonal választásával azt kívántuk megtudni, hogy miképpen alakul a modell egy olyan vonal mentén, ahol a kezdőpont (Lövő) még a Keleti-alpok lábánál található, majd ezt követően áthalad a Hanság jellegzetes térségén, majd (Győr térségében) eléri a Kisalföld magyarországi részének legvastagabb fedőrétegét (5,6 km), aztán pedig belemetsz a Középhegység nyugati-északnyugati részébe. A vizsgálati vonalhoz tartozó kiinduló adatokat a IV. táblázat tartalmazza. Kiinduló adatok S (mm/év) K (km) ∆g (mGal) Hő (mW/m2)

EMT

IV. táblázat Átlagérték -1,26 2,6 -4,1 70,0

Terjedelem -2,26→0,18 0,00→5,60 -12,7→11,9 66,9→ 80,3

Szórás 0,70 1,06 0,73 5,16

23

Ugyanezen adatok vonal menti alakulását a 4. ábra szemlélteti. Ennek első grafikonja jól mutatja, hogy a Keleti-alpok ismert emelkedő trendje még Lövőnél is kimutatható, mintegy (0,2-0,3) mm/év értékkel, aztán Győrig fokozatosan erősödik a süllyedés sebessége, ahol a szélső érték már –2,2 mm. Ezt követően (Kisbérig) a sebesség fokozatosan mérséklődik. Ennek a grafikonnak közel a fordítottja a második grafikon (K), ami már előre vetíti a korrelációs együtthatók (rS/K) várható magas értékét. A 4. ábra harmadik grafikonja szerint ∆g még mutat bizonyos kapcsolatot S-sel, illetőleg a K-értékekkel, a hőáramok görbéje azonban eléggé monoton. A korrelációs együtthatók átlagértékeit (kiegyenlítés előtt-, és után) az V. táblázatban adjuk meg. Eszerint határozott kapcsolat az S/K viszonylatban adódott. Korrelációs együtthatók átlagai Kiegyenlítés előtt Kiegyenlítés után

S/K -0,75 -0,87

V. táblázat S/∆g -0,58 -0,36

S/Hő 0,80 0,38

A korrelációk vonal menti alakulását az 5. ábra mutatja. Az V. táblázat és az 5. ábra alapján az alábbi megállapításokat tehetjük. Ennél a vonalnál is az S/K reláció dominál (a sebesség és az alapkőzetmélység közötti kapcsolat a legerősebb). A kiegyenlítés révén az rS/Hő értéke erősen csökkent (0,80-ról 0,38-ra). Az ok valószínűleg abban keresendő, hogy a vonal földtani értelemben eltérő körzeteket szel át, amely különösen igaz a földi hőáramokra. (Ez egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a vizsgált mennyiségek közötti valóságos kölcsönhatás kimutathatóságát erősen befolyásolja a vonal kijelölése.) b) A másik ok abban keresendő, hogy Lövő térségében a földi hőáram értékei még magasak (80,0 mW/m2), amely a Kisalföldön 69,0 mW/ m2-re csökken. c) Az 5. ábrát szemlélve még az emelhető ki, hogy a Hanságnál mindhárom korrelációs együttható magasabb, a vonal többi részénél találhatóknál, az r-értékek pedig közel állandóak (kis szórást mutatnak). A 6. ábrán a regressziók alakulása látható. Megállapítható, hogy a regressziók eléggé zavartak, különösen az S/∆g és az S/Hő viszonylatban. Mivel a Kisalföld-vonalnál a modell és feldolgozás módja megegyezik az előző fejezetben leírtakkal, ezért ezekkel itt külön nem foglalkozunk. a)

24


Ehelyett a VI. táblázatban bemutatjuk az A, B, és C paraméterek értékeit és azok szórását. A paraméterek értékei

VI. táblázat Érték -0,2677 -0,0028 0,0103

A B C

Szórás 0,0150 0,0040 0,0010

Megállapítható, hogy az erre a vonalra kapott paraméterek hasonló mértékűek (és előjelűek) mint a PGT1-nél láttuk (III. táblázat) és hasonlóak a szórások és az eredeti értékek aránya is; azaz itt is a B paraméter a kevésbé határozott. Ez azt jelenti, hogy a modell teljesítményét mindkét vonalnál gyengíti az S/∆g-reláció és (ennek révén) a B paraméter hektikus jellege. A modell hatékonyságát ugyancsak kifejező maradék ellentmondások (∆) jellemzői a következők. ∆átlag: 0,03 mm/év Terjedelem: -0,78→0,52mm/év Szórás: 0,41 mm/év. Érzékelhetjük, hogy az eltérések terjedelme meglehetősen nagy; ezek szórása pedig (a PGT1-hez képest) tovább növekedett. Ugyanakkor nem téveszthet meg bennünket a ∆átlag=0,03 mm/év érték, mert ez előjelhelyes átlag! Ha például a PGT4-nél kimutatott ∆átlag=0,21 mm/évvel akarjuk a mostanit összevetni, akkor ennél a vonalnál is az eltérések abszolút értékeinek átlagát kell számolni, amely

∆

átlag=

∑∆ n

= 0,35 mm/év

lesz, ennek szórása pedig 0,41 mm/év. Ez ugyanazt jelenti, mint amit az előzőkben már megfogalmaztunk. A vizsgálat főbb eredményeinek összefoglalása A PGT4 szeizmikus mélyszondázási vonalon végzett sikeres vizsgálatok és modell-alkotás tapasztalataira támaszkodva két újabb vonalon (PGT1 és Kisalföld) végeztünk hasonló elemzéseket és modelleztük a mozgássebességek, továbbá a felhasznált földtani/geofizikai jellemzők közötti kvantitatív kapcsolatot. A két új vonalon végzett vizsgálatok eredményei a következőket mutatják. a) A PGT4-nél alkalmazott metodika más területeken is használható, de a modell hatékonysága érezhetően mérséklődik (az alapkőzet-mélység csökkenésével arányosan).

EMT

25

b) A B paraméter és az ahhoz tartozó szórás közel azonos értéke arra utal, hogy a két vonalra jellemző adottságok mellett a nehézségi anomáliák hatása nem erősíti a modell konzisztenciáját c) A további vizsgálati vonalak kialakításánál törekedni kell arra, hogy az hasonló földtani adottságú területeket érintsen. d) A vizsgálatokat célszerű további tipikus körzetekben folytatni. Végül tájékoztatjuk az olvasókat, hogy a munkálatok egyes fázisaiban közreműködött még Molnár Krisztián és Mogyorósi Péter (III. éves hallgatók). Továbbá a vizsgálatok pénzügyi feltételeit az OTKA biztosította (T30453).

26


Sebességek (S)

Sebesség (mm/év)

0

20

40

60

80

100

120

140

100

120

140

-0,5 -1,0 -1,5 -2,0 -2,5 -3,0 -3,5 -4,0 Szelvény (km )

Alapkőzetmélységek (K)

Alapkőzetmélység (km)

7 6 5 4 3 2 0

20

40

60

80

Szelvény (km)

17 12 )

Bouguer-anomália (mGal

Bouguer-anomáliák (∆ ∆ g)

7 2 -3 0

20

40

60

80

100

120

140

120

140

Szelvény (km )

Hőáram (mW/m2)

Földi hőáramok (hő) 95,0 90,0 85,0 80,0 75,0 0

20

40

60

80

100

Szelvény (km )

1. ábra A PGT-1 vonal kiinduló adatai

EMT

27

Sebesség/alapkőzetmélység

Korrelációs együttható

0

20

40

60

80

100

120

140

100

120

140

-0,867 -0,868 -0,869 -0,870 -0,871 -0,872 Szelvény (km)

Sebesség/ ∆g


0

20

40

60

80

-0,431 -0,432 -0,432 -0,433 -0,433 -0,434 -0,434 -0,435 -0,435 -0,436 Szelvény (km)


Sebesség/hőáramok 0,484 0,482 0,480 0,478 0,476 0,474 0,472 0

20

40

60

80

100

120

140

160

Szelvény (km)

2. ábra Korrelációk

28


Sebesség/alapkőzetmélység (S/K) 2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

5,5

6,0

6,5

7,0

10,0

12,0

14,0

16,0

Sebesség (mm/év)

-0,50 -1,00 -1,50 -2,00 -2,50 -3,00 -3,50 -4,00 S = -0,4773K - 0,0218 r2 = 0,73


∆ g) Sebesség/anomália (S/∆

Sebesség (mm/év)

-0,50 -1,00 -1,50 -2,00 -2,50 -3,00 -3,50 -4,00 -4,0 -2,0 0,0 S = -0,0933G - 1,1417 2 r = 0,18

2,0

4,0

6,0

8,0

Bouguer-anomália (mGal)

Sebesség/hőáramok (hő) 75

80

85

90

95

Sebesség (mm/év)

-0,50 -1,00 -1,50 -2,00 -2,50 -3,00 -3,50 -4,00 S = 0,0604H - 6,9 r2 = 0,20

Hőáram (mW/m2)

3. ábra Regressziók

EMT

29

Sebességek (S)

Sebesség (mm/év)

0 0 0 -0 -0 -0 -0 -0

10

20

30

40

50

60

70

80

90 100 110 120

1 0 1 1 2 2 3 Szelvény (km)


Alapkőzetmélységek (K) 6 4 2 0 -2 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 110 120

Szelvény (km)

Bouguer anomália (mGal)

Bougouer-anom áliák (∆ ∆g) 20 10 0 -10 -20 0

10

20

30

40

50

60

70 80

90 100 110 120

Szelvény (km )

Hőáram (mW/m2)

Földi hőáramok (hő)

85 80 75 70 65 0

20

40

60

80

100

120

Szelvény (km)

4. ábra A Kisalföld-vonal kiiduló adatai

30


Sebesség/alapkőzetmélység


0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 110 120

80

90

100

110

120

80

90

100

110

120

-0,75 -0,80 -0,85 -0,90 -0,95 Szelvény (km)


Sebesség/∆ ∆g 0,37

0,36

0,35

0,34 0

10

20

30

40

50

60

70

Szelvény (km)


Sebesség/hőáramok 0,39

0,38

0,37 0

10

20

30

40

50

60

70

Szelvény (km)

5. ábra Korrelációk

EMT

31

Sebesség/alapkőzetmélység (S/K)

Sebesség (mm/év)

0

1

2

3

4

5

6

10

15

0,50 0,00 -0,50 -1,00 -1,50 -2,00 -2,50 S = -0,2575K - 0,5626 r2 = 0,56


Sebesség/anomália (S/∆ ∆g) -15

-10

-5

0

5

Sebesség (mm/év)

0,50 0,00 -0,50 -1,00 -1,50 -2,00 -2,50 S = 0,0526G - 1,0419 Bouguer anomália (mGal) r2 = 0,34

Sebesség/hőáramok (S/hő) 65

70

75

80

85

Sebesség (mm/év)

0,50 0,00 -0,50 -1,00 -1,50 -2,00 -2,50 S = 0,1627H - 12,929 r2 = 0,63

Hőáram (m W/m2)

6. ábra Regressziók

32


Irodalom [1.] Kilényi, E.- Rumpler, J. (1984): Basement Countur map of Hungary (ELGI), scale 1:1 million [2.] ELGI: Bouguer anomália átlagértékek (10x10 km) [3.] Joó, I. (1990): Preliminary Correlation Analysis of Recent Vertical Movements in Hungary with some Geological Characteristics (19 p) Symp.on Deformation Processes and the Sturcture of Lithosphere May 3-10. 1990. Potsdam, Holzau) [4.] Detrekői, A. (1991): Kiegyenlítő számítások (Tankönyvkiadó, Bp., 1991, 685 oldal) [5.] Joó, I. (1991): The Recent Vertical Movements und some Geological Pecularities of the Pannonian Basin (Internat. Symp. on Geodynamic Evolution of the Pannonian Basin, 18-20 Oct. 1990. Beograd); Serbian Academy of Sciences and Arts, Vol LXII, Dept. Of Natural and Math. Sciences Vol 4. 1991, Beograd; pp 143-159). [6.] Joó, I. (1991): Recent Vertical Crustal Movements in the Little Hungarian Plain and their Connection with Geologic Parameters (Symposium on Physical Processes in the Deformation of the Lithospere; XX. Gen. Ass. of IUGG, Wien 1991. aug.) [7.] Joó, I. (1991): Map of horizontal gradients of velocities of recent vetical movements in the Carpatho-Balkan Region is based on measured data, scale 1:1 million, Cartographia, Budapest, 1991. (editor-in-chief). [8.] Joó, I. (1992): The Investigation of presumed connection of Rec. Vert. Movements with some geological characteristics using multivariable correlation analysis; IAG Reg. Symp. on Rec. Crustal Movements in Europa, August 31- September 4, 1992. Székesfehérvár (p 18) [9.] Joó, I. – Szőcs, H. (1993): The investigation of a presumed connection on RVM with geological characteristics by multivariate correlation analysis (Journal of Geodynamics, vol. 18, Number 1-4. pp 135-145) [10.] Joó, I. – Monhor, D. (1994): 4-dimensional, Least Squares Regression Hyperplane for the Connection Between Recent Vertical Crustal Movements and Certain Geological Characteristics in the Area of West-Hungary (Proceedings of The Eighth Internat Symp. on RCVM, Kobe, Japan, December 6-11. 1993. (pp 113-116) [11.] Joó, I. (1995): The National Map of Vertical Movements of Hungary (SE FFFK, Székesfehérvár, scale 1:500 000 (editor). [12.] Joó, I. (1996): A földfelszín magassági irányú mozgásai Magyarországon; (Geodézia és Kartográfia 1996/4; 6-12.old.) [13.] Joó, I. – Balázsik, V. – Gyenes, R. (2000): A jelenkori függőleges felszínmozgások és a DK-Magyarországon végzett szeizmikus mélyszondázási adatok összehasonlítása (Geod. és Kart. 2000/5, 12-19. old.) [14.] Joó, I. – Gyenes, R. – Balázsik, V. (2000): Szeged – Békéscsaba térségben a függőleges felszínmozgások és földtani jellemzők többváltozós együttes elemzése (Geod. és Kart. 2000/10, 15-21.o.) [15.] Joó, I .(2001): Függőleges felszínmozgási modell hatékonyságainak vizsgálata (Geod. és Kart. 2001/3, 10-12. old.)

EMT

33

Földkéregmozgási hálózatok kiegyenlítése Hazay módszerének továbbfejlesztésével Dr. Lőrinczi Gyula Román Akadémia Geodinamikai Kutatóintézete, Bukarest

Vertikális földkéregmozgások ismételt szabatos szintezéssel végzett vizsgálatánál lényeges elvi követelmény, hogy a hálózat szintezési vonalain végzett mérések lehetőleg egyidőben történjenek. Ez a követelmény a jelenlegi mérnöki gyakorlatban igen nehezen elégíthető ki. Hazay javasolt egy kiegyenlítési módszert [2] arra az esetre, amikor a hálózat szintezési vonalain végzett mérések időpontja vonalanként különböző, de a vizsgálatra vonatkozó időintervallumban a vonalakon végzett szintezések száma azonos. Ebben a dolgozatban javasolunk egy eljárást Hazay módszerének a kiterjesztésére arra az esetre is, amikor a földkéregmozgási vizsgálatra vonatkozó időintervallumban a végzett szintezések ismétlési száma vonalanként különböző. Tekintsük egy önálló szintezési hálózat gráfját, p ismeretlen magassági ponttal és n szintezési vonallal. Amennyiben minden szintezési vonalra csak egy-egy mérési eredménnyel rendelkezünk, akkor – csak mért mennyiségeket tartalmazó feltételi egyenletekkel történő kiegyenlítés esetében – a képezhető lineárisan független, zárt szintezési poligonok számát az f=n-p+1

képlettel határozhatjuk meg [1], feltéve, hogy a hálózat valamennyi vonalán mért magasságkülönbségeket egy közös T' mérési időponthoz tartozóknak tekinthetjük. Ekkor a legkisebb négyzetek módszere szerinti kiegyenlítés elvégezhető a képezett f lineáris egyenletekből álló, kompatibilis egyenletrendszer segítségével. Ha a hálózat szintezési vonalain ugyanazokat a magasság-különbségeket egy későbbi T" időpontban ismét megmérik, ugyanannyi f számú feltételi egyenletünk lesz, mint az előző T' időponti mérések esetében. Csupán a megfelelő feltételi egyenletek szabad tagjai és a mérési eredmények súlyai között lehetnek eltérések. A két kiegyenlítésből minden vonalra két-két kiegyenlített értéket kapunk és így lehetőség van a szintezési vonalakhoz tartozó magasságkülönbségek (T', T") időintervallumra vonatkozó valószínű változásának a számítására és a változások sebességének a becslésére.

34


Amennyiben a tekintett szintezési hálózat T' és T" (T" > T') időpontokra vonatkozó mérési eredményeit kiegyenlítettük és egy tetszőleges szintezési vonal l' és l" mért értékeihez meghatároztuk a legvalószínűbb v' és v" javításokat, akkor az illető szintezési vonalon a magasságkülönbség valószínű változási sebessége s = (l" + v" - l' - v')/( T" - T'),

(1)

ami geofizikai vizsgálatok szempontjából egy fontos mennyiség. Az olyan hálózatok esetében, amelyeknél a szintezési vonalakon végzett mérési eredmények nem tekinthetők egy és ugyanazon T mérési időponthoz tartozóknak, a feltételi egyenletrendszer a fent említett módon nem írható fel, mert a szabad tagok kiszámításához nem rendelkezünk azonos időpontokra vonatkozó mérési adatokkal. Az ilyen hálózatok kiegyenlítése végett dolgozta ki Hazay a módszerét [2], feltéve, hogy az ismétlések száma a hálózat minden vonalára nézve ugyanaz. A módszer alapgondolata a következő: egy tetszőleges zárt poligon szintezési vonalaihoz tartozó, különböző időpontokra vonatkozó mérési eredményeket egy közös t0 időpontra redukálják, és a redukált adatokkal képezhető a feltételi egyenlet, mert a poligont képező vonalak szintezési eredményei mind a t0 időpontra vonatkoznak és így a szabad tag számítható. Ha a poligon egy tetszőleges szintezési vonalához tartozó l' és l" értékeket T' illetve T" időpontokban mérték (T" > T'), akkor az elsőnek tekintett szintezés l' eredményét egy konvencionálisan választott t'0 időpontra, a másodiknak tekintett szintezés l" eredményét egy t"0 időpontra redukálhatjuk. A segédidőpontokra redukált kiegyenlített magasságkülönbségi értékek a következő képpen fejezhetők ki : h' (t'0) = l' + v' + (t'0 - T')*s

(2)

h"(t"0)= l" + v" +(t"0 - T")*s

Itt „s" az (1) képlettel megadott sebesség értékét jelenti. Így minden zárt poligon vonalaira felírhatók a (2) kifejezések, az elsőnek tekintett szintezés minden vonalára nézve a t'0 érték ugyanaz, ugyanazokon a vonalakon a másodiknak tekintett szintezés mérési eredményeire pedig a t"0 érték ugyanaz. Amennyiben a hálózat minden szintezési vonalán a mérési ismétlések száma, N, ugyanaz, (N ≥ 2), akkor a kiegyenlítéshez felírandó feltételi egyenletek száma: F = 2*(N - 1)*(n - p + 1).

(3)

A Hazay dolgozatában [2] ismertetett számpélda esetében N=2, n=6, p=4, és így F=2*(2-1)*(6 - 4 + 1) = 2*1*3 = 6 feltételi egyenlet írandó fel. EMT

35

A (2) összefüggés az (1) figyelembe vételével így írható: h'(t'0) = {(T " - t'0 )/(T " - T ')}*v' + {(t'0 - T ')/(T " - T ')}*v" + r ', h"(t"0) = {( T "- t"0)/(T "- T ') }*v' + {(t"0- T ')/(T " - T ')}*v "+ r",

(4)

r ' = {(T " - t '0)/(T " - T ')}*l' + {(t '0 - T ')/( T " - T ')}*l ", r "= {(T "- t "0)/(T " - T ')}* l' +{(t"0 - T ')/( T " - T ')}* l".

(5)

ahol

A (4) és (5) -ben h'(t'0) és r' az első szintezésre, h"(t"0) és r" a második szintezésre vonatkozik. összeadva a poligon összetevő oldalaira a h '(t'0) és h "(t "0) kiegyenlített magasságkülönbségeket, megkapjuk a poligonhoz rendelt két feltételi egyenletet az első illetve a második szintezésre:

∑

h '(t '0) = 0 ;

∑

h "(t "0) = 0.

(6)

Ezeknek az egyenleteknek a szabad tagjai : t'=

∑

r '; t " =

∑

r".

(7)

Amennyiben a hálózat minden szintezési vonalán a mérési ismétlések száma N, akkor a feltételi egyenletek számát a (3)-as képlet fejezi ki. A gyakorlatban előfordulnak olyan esetek is, amikor a szintezési hálózat vonalain különböző Ni (i=1,2,...,n) számú ismételt mérésekkel rendelkezünk és ezekkel az adatokkal kell a kiegyenlítést elvégeznünk. A Hazay által megállapított (6) és (7) képletek érvényesek ezekben az esetekben is, ilyenkor egyes mérési eredmények szükségszerűen több poligon egyenleteinek a felírásakor is szerepelhetnek más-más t0 segédidők használatával. A feltételi egyenletek számát az egész hálózatra nézve, ilyen esetekben, az F = 2*(M - 1)*( n - p + 1)

(3')

képlettel számíthatjuk, ahol M = max{ N1, N2, ..., Nn }. Ilyen szükség esetek állhatnak elő a hosszú ideig elhúzódó geofizikai vizsgálatok kapcsán, amikor még nem sikerült a hálózat minden vonalán elvégezni az előirányzott N számú ismételt szintezést, de meg kell határozni a földkéreg függőleges mozgási amplitúdóját az adott ideig elvégzett mérések alapján, figyelembe véve minden elvégzett mérés adta információt.

36


Megjegyzések 10. Egy tetszőleges szintezési vonalra érvényes (4)-es összefüggésben a v' és v" ismeretlenek együtthatóinak összege mindig 1, amint az könnyen belátható. Ez a tulajdonság felhasználható a feltételi egyenletek képzésének az ellenőrzésére, ugyanis a poligonra vonatkozó egyenletek együtthatóinak összege egyenlő kell, hogy legyen a poligon körüljárási irányába mutató szintezési vonalak számával, mínusz az ellentétes irányba mutató vonalak számával. 20. Egy tetszőleges szintezési vonal (5)-ös számú szabadtag összetevőiben az l' és l" mért magasságkülönbségek együtthatói ugyanazok, mint a (4)-es összefüggésben a v' és a v" ismeretlenek együtthatói. Ez a sajátosság a (7)-es képlettel megadott t' és t" szabad tagok számítását könnyíti meg, ugyanis a t' egyenlő az első egyenlet együtthatóiból álló vektor és a nekik megfelelő mért magasságkülönbségek vektorának a skaláris szorzatával. Ugyanez a helyzet a t" számításával is, azaz a második egyenlet együtthatóiból álló vektor skaláris szorzata a nekik megfelelő mért magasságkülönbségek vektorának a skaláris szorzatával egyenlő. Az 10 és 20 tulajdonságokat nem kell minden poligonra vonatkozó egyenletpár képzésekor külön-külön alkalmazni, mert a hálózat kiegyenlítésénél a mért magasságkülönbségek vektora ugyanaz az egész hálózat egyenletrendszerére nézve és így az [m,n] dimenziójú A együtthatómátrix szorzata az [n,1] dimenziójú L mért mennyiségek mátrixával az [m,1] dimenziójú T szabadtag vektort eredményezi, tehát a hálózathoz tartozó feltételi egyenletrendszer szabadtagjainak vektora : T = A*L

(8)

A vranceai szeizmikus zóna szabad szintezési hálózata esetében a vonalankénti szintezések ismétlési száma általában nem ugyanaz minden vonalra nézve. Ezért a feltételi egyenletek képzéséhez szükséges volt a t0' és a t0" segédidőpontok használatára is. Hazay véleménye szerint [2] ezek értékét a (4)-es egyenletek felírásához tetszőlegesen választhatjuk. Erre alapozva, a következő képpen jártunk el: bármely zárt poligon első illetve második szintezési feltételi egyenletének a felírásához képeztük a t0' = min{ T1', T2', ..., Tz' }

(9)

t0"= max{T1", T2", ..., Tz"}

értékeket, ahol "z" az illető zárt poligon szintezési vonalainak a száma. A kiegyenlítés végrehajtásához szükséges lépések: 10. A szintezési hálózat ábrájának (multigráfjának) az összeállítása, a szintezési vonalakon végzett mérésenként egy-egy vonallal összekötjük a szomszédos magassági pontokat, feltüntetve minden megrajzolt vonalon a EMT

37

hozzátartozó mérés Ti időpontját konvencionális időegységben kifejezve (pl. hónapokban vagy más időegységben) és a megmért magasságkülönbség li sorszámát az egységes megszámozás szerint (i=1,2, ..., n; ahol "n" a hálózatban megmért összes magasságkülönbségek száma). A hálózat magassági pontjainak a számát jelöljük "p"-vel. 20. A hálózat feltételi egyenleteinek az összeállítása a (3'), (4), (6), (8) és (9)-es képletek figyelembe vételével történik: A*V + T = O.

(10)

A (10)-es mátrixegyenletben A = [aij] a (6)-os képletek alkalmazásával képezett feltételi egyenletrendszer együtthatóinak a mátrixa, ahol i=1,2 ..., m (m = a hálózat feltételi egyenleteinek a száma); j= 1,2, ..., n ( n = a hálózatban mért ismételt mérések száma). A szintezési hálózathoz rendelt (10)es egyenlet-rendszerre nézve minden esetben m < n. Ez azt jelenti, hogy (10)-nek végtelen sok megoldása van. Ezek között található a kiegyenlítésből adódó optimális V = [ vj ] javítások vektora is (j = 1, 2, ..., n); T = [ ti ] a feltételi egyenletek szabad tagjainak a (8)-as képlettel számítható vektora, T=A*L, ahol L a mért magasságkülönbségi értékek vektora: L=[lj], (i = 1,2,..., m; j=1,2,...,n). L-hez társul még a mérési eredmények súlyának a diagonális mátrixa: P = . Az A, V, T, L és P mátrixok ismeretében rátérhetünk a kiegyenlítésre. 30. A kiegyenlítés alapkövetelménye, hogy a feltételi egyenletrendszer kompatibilis legyen, azaz, ha az A mátrix rangja, F, megegyezik a szabadtag T vektorával bővített mátrix rangjával [3, 4] : F = rang(A) = rang (A T).

(11)

A (11) egyenlőség teljesülése a (10)-es egyenletrendszer kompatibilitását igazolja. Ellenkező esetben át kell vizsgálni a feltételi egyenleteket és a hibát el kell hárítani. A gyakorlatban két eset lehetséges: a) F=m. Ekkor a (10)-es egyenletrendszerrel elvégezhető a kiegyenlítés a szakirodalomból ismert módon [1]. b) F<m. Ebben az esetben a (10)-es feltételi egyenletrendszerben létezik d=m-F lineárisan összefüggő feltételi egyenlet. A kiegyenlítés előtt ezeket el kell különíteni a feltételi egyenletrendszerből. Az elkülönítést Gauss-Jordan módszerével valósítjuk meg [4, 5, 6]. Az algoritmus ismertetése érdekében rendeljünk a (10)-es egyenlethez egy lineáris formát a következőképpen: Y = A*V + T,

(12)

ahol Y = [yi] (i = 1, 2, ..., m) egy a V független változó vektortól függő vektor. 38


Ha (12)-ben a függő változó Y vektor egy yk komponense helyet cserélhet a független változó V vektorának egy vl komponensével, ez azt jelenti, hogy az átvitt yk függő komponens függetlenné, a vele helyet cserélő vl független komponens függő komponenssé válik. A helycserét Gauss-Jordan algoritmusának az alkalmazásával végezzük el. Elvégezve az algoritmus által megengedett összes lehetséges helycseréket, az Y vektor függetlennek tekinthető komponensei átkerülnek a jobb oldalra a V független vektor komponensei közé. Az átvitt yi komponenseknek megfelelő feltételi egyenletek képezik a b) esetben a keresett lineárisan független egyenletrendszert, melyeknek száma F = m - d. Ezekkel elvégezhető a kiegyenlítés az ismert módon [1]. Megjegyezzük, hogy a (11)-es kompatibilitási követelmény teljesülése következtében a kiegyenlítés előtt elkülönített lineárisan összefüggő feltételi egyenleteket is kielégítik a lineárisan független feltételi egyenletekkel kapott optimális vj (j = 1, 2, ..., n) javítások értékei, tehát a kapott megoldás optimális az eredeti (10)-es egyenletrendszerre is. 40. A lineárisan független feltételi egyenleteket kiválasztó algoritmus a következő: Tegyük fel, hogy a (12)-es lineáris formában az A matrixban találtunk egy nullától különböző g = akl elemet. Ennek a felhasználásával az Y vektor yk komponense helyet cserél a V vektor vl komponensével, ha elvégezzük a következő transzformációkat:

(aij ⋅ g − ail ⋅ a kj ) / g  aij = aij / g  −aij / g

ha (i ≠ k ) ∧ ( j ≠ l ) ha (i ≠ k ) ∧ ( j = l )

(13)

ha (i = k ) ∧ ( j ≠ l )

(t i ⋅ g − a il ⋅ t k ) / g  ti =  − t / g  i

ha i ≠ k (14)

ha i = k

ahol g = akl és i = 1, 2, ..., m ; j = 1, 2, ..., n.

EMT

39

Idézett irodalom [1.] Detrekői Ákos: Kiegyenlítő számítás, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 180 - 202. old. [2.] Hazay István : A vertikális kéregmozgási hálózatok kiegyenlítése, Geodézia és Kartográfia, 5. szám, 321-324. old. [3.] Szele Tibor : Bevezetés az algebrába, Debrecen, Tankönyvkiadó, 1957, 147 - 155. old. [4.] Obádovics J. Gyula - Szarka Zoltán: Felsőbb matematika, Budapest, Scolar Kiadó,1999, 379-380; 385-387. old. [5.] Stiefel, Eduard : Bevezetés a numerikus matematikába, Budapest, Műszaki Könyvkiadó,1973, 9-28. old. [6.] Zuhovickij,S.I., Avdeeva, L.I.: Linejnoe i vüpukloe programmirovanie, Moszkva, 1967, 460 old.

40


Egységes adatbank megvalósítása Székelyudvarhelyen és Segesváron Dr. Márton Gyárfás Geotop Kft., Székelyudvarhely

Az előadásban bemutatásra kerül Székelyudvarhely és Segesvár egységes adatbankjának a terve és a megvalósítás stádiuma. Külön kitérünk egy új adatbázis struktúrára ami a kataszteri és telekkönyvi és grafikus adatok együttes tárolására szolgál a különböző hivataloknak megfelelő standard formátuma szerinti nyomtatási kép előállítására. Az adatokat ORACLE vagy ACCESS adatbázisokban lehet tárolni és lehetőség van a két adatbázis típus közötti adatcserére

EMT

41

Toposys v4.0 a gyakorlatban Márton Hajnal Geotop Kft., Székelyudvarhely

A mai terepmérési gyakorlatban a globális helymeghatározó rendszer (GPS) és az elektronikus mérőállomások eredményeit kell együttesen feldolgozni és a román Dátum rendszerbe transzformálni. Jelenleg három GPS mérési módszert alkalmazunk: − statikus − fél kinematikus (stop and go) − valós kinematikus (real-teme kinematic). A statikus és fél kinematikus méréseinket a Sokkia Stratus vevőkkel és valós kinematikus a GEOTRACER saját rádió adó és vevő állomással ellátott műszerekkel végezzük. Mind a három mérési módszerrel a műszerek által megadott pontosságot lehet elérni, ha a mérési feltételek biztosítva vannak, nyílt terep és mérési időtartam betartásával. Az elektronikus mérőállomások mérési pontossága megegyezik a GPS vevők pontosságával legalább is nagyságrendben. Az előadásomban szeretném bemutatni Székelykeresztúr helyi hálózatánál végzett mérési eredményeinek a feldolgozását és kiértékelését.

1. ábra (a 44 pont)

42


Az első méréseket 2001 decemberében végeztük valós kinematikus mérési módszerrel 44 kővel jelzett pontban. A választást kényszer megoldásnak tekintettük, mert a szerződést csak december 10-én írtuk alá és a leadási dátum december 15 volt. Base pontként, egy hátrametszéssel meghatározott pontot használtunk, közelítő magassággal. Utólag ellenőrzés céljából viszszaálltunk egy új pontban és négy pontot újra meghatároztunk. A következő koordináta különbségeket kaptuk: Nrp. 1 6 4 24 3 11

Dx -0.018 0.014 -0.019 0.027 0.143 -0.021

Dy 0.040 -0.053 -0.012 -0.053 0.052 -0.001

Dz -0.014 -0.014 -0.009 -0.012 0.025 -0.012

Ennél a módszernél a terepen kapjuk a végleges koordinátákat, a mérőszemélynek nincs lehetősége semmilyen beavatkozásra. A második mérésnél négy ismert alappont és négy új valós kinematikus módszerrel meghatározott pontban végeztünk statikus mérést. Ezeknek a méréseknek az a célja, hogy a 44 valós kinematikus módszerrel meghatározott pontokat áttranszformáljunk az országos Dátum rendszerbe.

2. ábra (a 8 pont)

EMT

43

Distanţe măsurate şi compensate Nps

Npv

74 74 74 95 95 95 95 96 97 97 16 16 16 6 6 1

Dist.mas[m] 95 96 97 16 6 96 97 97 16 6 1 24 6 1 24 24

Dist.comp[m]

4754.790 8131.155 7756.195 4880.409 6044.404 8483.195 11032.324 6011.488 6928.242 5365.162 1857.711 4619.019 3806.757 2615.145 2849.811 4551.888

4754.781 8131.155 7756.193 4880.409 6044.397 8483.212 11032.316 6011.500 6928.237 5365.156 1857.712 4619.017 3806.758 2615.148 2849.813 4551.890

v[cm] -0.927 0.014 -0.164 0.053 -0.674 1.703 -0.816 1.223 -0.515 -0.623 0.168 -0.239 0.100 0.294 0.147 0.249

A pontok magasságának a meghatározására két ismert magasság állott a rendelkezésünkre, egy pont Keresztúron és egy Újszékelyen. A 44 pont geometriai magasságot kapott. Az Újszékelyi pontot statikus GPS méréssel kapcsoltuk a keresztúri pontokhoz ellenőrzés céljából, inkább érdekességből.

3. ábra (4 pont)

A kiengyenlítés után a következő magasság különbségeket kaptuk: Nps 1 1 1 24

44

Npv 124 49 8 49

DifN. mas 12.6237 -8.4449 7.0821 -21.0689

DifN. Comp 12.6410 -8.4411 7.0900 -21.0821

v[mm] 17.3044 3.7293 7.8687 -13.2624


Nps 24 49 8 8 8 124 49 49

Npv

DifN. mas

8 8 1 24 49 1 1 24

DifN. Comp

-5.5311 15.5209 -7.0827 5.5324 -15.5350 -12.6238 8.4394 21.0996

-5.5510 15.5311 -7.0900 5.5510 -15.5311 -12.6410 8.4411 21.0821

v[mm] -19.9291 10.2636 -7.2627 18.6492 3.8417 -17.1527 1.7926 -17.4528

Végül a 44 GPS ponthálózatot mérőállomással végzett sokszögeléssel sűrítettük. A sokszögelést kényszer kiegyenlítéssel két változatban végeztük el. Az első esetben a 44 GPS pont koordinátáit a négy alappontra transzformáltuk 7 paraméteres térbeli transzformáció segítségével, tehát a méretarányt is változtattuk. Ebben az esetben a távolságok a kiegyenlítés után a következő javításokat kapták: Diferenţe de coordonate în punctele comune Nrp 74 95 96 97

dX[m] -0.027 0.120 -0.079 -0.014

dY[m] -0.052 0.008 0.145 -0.101

dZ[m] -0.077 0.066 -0.044 0.055

Eroarea medie a coordonatelor [mX ] 0.085

[mY] 0.106

[mZ] 0.071

Distanţe măsurate şi compensate

EMT

Nps

Npv

Dist.mas[m]

Dist.comp[m]

v[cm]

24 23 23 23 38 21 9 42 43 26

23 24 22 38 23 39 34 43 42 25

645.306 645.305 284.036 878.213 878.213 521.925 677.596 136.337 136.338 262.692

645.291 645.291 284.012 878.178 878.178 521.884 677.560 136.339 136.339 262.680

-1.508 -1.435 -2.383 -3.540 -3.570 -4.086 -3.620 0.219 0.119 -1.249

45

Nps

Npv

Dist.mas[m]

Dist.comp[m]

v[cm]

25 3 1 1 2 39 40 6 44 10 33 11 11 11 12 12 32 13

26 1 3 2 1 21 5 5 10 44 11 12 33 32 11 13 11 12

262.705 746.369 746.370 385.766 385.770 521.927 841.069 759.446 240.533 240.528 85.765 484.835 85.767 577.718 484.820 510.783 577.717 510.758

262.680 746.315 746.315 385.772 385.772 521.884 841.037 759.425 240.502 240.502 85.770 484.801 85.770 577.696 484.801 510.737 577.696 510.737

-2.490 -5.385 -5.505 0.637 0.205 -4.291 -3.131 -2.071 -3.013 -2.513 0.506 -3.391 0.371 -2.198 -1.885 -4.550 -2.075 -2.060

A második esetben a 44 GPS pont koordinátáit a négy alappontra transzformáltuk 6 paraméteres térbeli transzformáció segítségével, tehát a méretarányt nem változtattuk. Ebben az esetben a távolságok a kiegyenlítés után a következő javításokat kapták: Diferenţe de coordonate în punctele comune Nrp

dX[m]

dY[m]

dZ[m]

74 95 96 97

-0.224 -0.069 0.156 0.137

-0.077 0.239 0.199 -0.361

-0.081 0.071 -0.043 0.053

Eroarea medie a coordonatelor mX mY 0.181 0.279

46

mZ 0.074


Distanţe măsurate şi compensate

EMT

Nps

Npv

Dist.mas[m]

Dist.comp[m]

v[cm]

24 24 23 23 23 23 23 105 105 106 106 106 107 107 38 38 38 108 108 111 111 111 21 21 21 112 112 113 113 113 45 45 45 45 116 116 8 8 8 8 104 104 104 101

23 105 106 24 22 107 38 24 106 105 24 23 23 108 108 23 111 107 38 38 21 112 111 39 124 111 113 112 45 116 113 116 8 104 45 113 45 61 100 127 103 61 45 118

645.306 306.618 134.286 645.306 284.036 203.972 878.214 306.623 204.823 204.824 511.184 134.288 203.977 352.541 321.728 878.214 76.157 352.539 321.725 76.161 122.712 83.814 122.710 521.905 271.307 83.816 237.893 237.896 203.241 160.357 203.245 42.892 269.300 60.261 42.895 160.357 269.295 185.689 51.583 185.732 257.163 23.791 60.260 119.003

645.313 306.621 134.290 645.313 284.023 203.969 878.209 306.621 204.824 204.824 511.187 134.290 203.969 352.535 321.721 878.209 76.156 352.535 321.721 76.156 122.709 83.812 122.709 521.903 271.291 83.812 237.892 237.892 203.241 160.356 203.241 42.893 269.295 60.260 42.893 160.356 269.295 185.688 51.578 185.724 257.163 23.791 60.260 118.996

0.710 0.329 0.357 0.783 1.343 -0.252 -0.509 -0.162 0.128 0.036 0.342 0.152 -0.813 -0.615 -0.695 -0.539 -0.118 -0.464 -0.380 0.522 -0.321 -0.161 -0.118 -0.230 -1.605 -0.404 -0.139 -0.446 -0.048 -0.071 -0.433 0.086 -0.518 -0.061 -0.228 -0.053 -0.019 -0.092 -0.551 -0.790 0.030 0.033 -0.023 -0.693

47

48

Nps

Npv

Dist.mas[m]

Dist.comp[m]

v[cm]

101 101 118 118 46 46 9 9 9 61 61 100 100 127 127 42 42 43 43 43 119 119 120 120 26 26 25 25 122 122 3 3 3 1 1 133 133 2 2 39 39 39 124 124 125 125

46 9 101 42 100 101 34 102 101 8 104 8 46 8 41 118 43 42 119 120 43 44 26 43 120 25 122 26 25 3 122 1 133 3 2 3 2 133 1 124 125 21 21 39 39 41

158.727 212.285 119.007 210.822 131.120 158.735 677.597 117.002 212.279 185.689 23.793 51.585 131.118 185.732 98.267 210.822 136.337 136.338 218.348 125.857 218.355 20.056 103.657 125.862 103.659 262.693 103.874 262.705 103.890 424.386 424.385 746.370 225.332 746.371 385.766 225.324 135.783 135.783 385.771 250.676 140.862 521.907 271.307 250.674 140.865 200.076

158.724 212.285 118.996 210.813 131.112 158.724 677.584 117.002 212.285 185.688 23.791 51.578 131.112 185.724 98.262 210.813 136.345 136.345 218.343 125.839 218.343 20.044 103.638 125.839 103.638 262.689 103.899 262.689 103.899 424.403 424.403 746.342 225.318 746.342 385.760 225.318 135.774 135.774 385.760 250.659 140.864 521.903 271.291 250.659 140.864 200.076

-0.295 -0.017 -1.070 -0.877 -0.769 -1.009 -1.244 -0.061 0.536 -0.101 -0.205 -0.699 -0.532 -0.767 -0.579 -0.905 0.715 0.614 -0.518 -1.756 -1.214 -1.234 -1.881 -2.286 -2.136 -0.347 2.512 -1.588 0.870 1.697 1.808 -2.746 -1.351 -2.867 -0.672 -0.553 -0.948 -0.938 -1.105 -1.712 0.155 -0.435 -1.658 -1.547 -0.137 0.021


Nps

Npv

Dist.mas[m]

Dist.comp[m]

v[cm]

41 41 41 128 128 129 129 40 40 40 130 130 130 6 6 44 44 10 10 131 131 33 33 11 11 11 12 12 32 13 102 102 103 103 103

125 127 128 41 129 128 40 130 129 5 5 6 40 5 130 10 119 44 131 10 33 131 11 12 33 32 11 13 11 12 9 103 102 34 104

200.076 98.272 172.243 172.239 75.201 75.199 95.557 37.869 95.556 841.069 808.201 428.931 37.866 759.447 428.927 240.533 20.049 240.528 153.064 153.062 193.267 193.266 85.765 484.836 85.767 577.719 484.821 510.783 577.718 510.759 117.011 317.629 317.627 243.087 257.164

200.076 98.262 172.236 172.236 75.195 75.195 95.552 37.860 95.552 841.067 808.196 428.922 37.860 759.453 428.922 240.510 20.044 240.510 153.063 153.063 193.265 193.265 85.774 484.819 85.774 577.717 484.819 510.756 577.717 510.756 117.002 317.623 317.623 243.075 257.163

-0.010 -0.984 -0.742 -0.261 -0.606 -0.384 -0.506 -0.904 -0.409 -0.207 -0.524 -0.847 -0.575 0.611 -0.425 -2.262 -0.490 -1.762 -0.121 0.095 -0.206 -0.055 0.831 -1.708 0.696 -0.173 -0.202 -2.785 -0.050 -0.296 -0.947 -0.629 -0.418 -1.134 -0.049

Konklúzió A GPS módszerrel megmért városhálózatok méretarányát, a geodéziai rendszerbe való belehelyezéskor nem szabad megváltoztatni. A transzformációt tehát forgatással és eltolással kell elvégezni, így megtartható az eredeti mérések pontossága.

EMT

49

Temesvár térinformatikai rendszere a gyakorlatban Márton Huba Geotop. Kft., Székelyudvarhely

A múlt évben bemutatott térinformatikai rendszer adatfeltöltés és fejlesztés alatt volt, ezért nem lehetett működés közben bemutatni. Azóta a Temesvár Adminisztrációs Rendszere projekt leadásra és mindennapi felhasználásra került a megrendelőnél, és ebben az állapotában kerül bemutatásra, valós adatállományokkal. A bemutató főbb fejezetei: − Alapösszetevők

− −

50

Hardver-szoftver konfiguráció Analóg információs alap


EMT

− − − − −

Adatmodell Adatgyűjtés és georeferencia Adatbázis szegmensek és adatforrások Szoftver komponensek Szoftver kapcsolatok

− − −

Szoftver kommunikációs felületek A központi térinformatikai alkalmazás bemutatása Adatok aktualizálása

−

Lekérdezés Sicad Internet Suite alkalmzással

51

3D-s terepmodell virtuális valóságban Máté Szilárd Sapientia EMTE, Csíkszereda

1. Bevezető A számítógépes 3D-s domborzatábrázolás rég foglalkoztatja a szakembereket és a 80-as években már születtek eredmények ezen a téren, rengeteg interplolálási algoritmust alkottak meg és megjelentek az ezeket felhasználó szoftverek is, pl. Surfer. Ezekkel a programokkal jó minőségű 3D-s terepmodellek készíthetők. Célom nem az volt, hogy egy új algoritmust írjak vagy egy új megjelenítő programot, hiszen ezek léteznek már és szinte maximálisan optimizálva is vannak, hanem egy olyan technológia keresése, amely lehetővé teszi egy 3D-s terepmodell Interneten való interaktív megjelenítését. Ez nehéz problémának tűnik, abból kifolyólag, hogy az ilyen terepmodelleknél rengeteg adatról van szó, s noha rohamosan fejlődik az Interneten az adatátvitel sebessége, még nem tartunk ott, hogy ekkora mennyiségű adatot gyorsan le lehessen tölteni és valós idejű interaktivitást lehessen megvalósítani. (pl. forgatás, repülés a terep fölött, stb.) Létezik azonban egy technológia, a VRML (Virtual Reality Modelling Language-Virtuális Valóság Leíró Nyelv), amit nem kimondottan erre fejlesztettek ki, viszont tökéletesen lehet használni erre a célra is. Előadásom első részében a VRML nyelvet és lehetőségeit szeretném röviden bemutatni, majd a második részben - egy konkrét példán keresztül egy általam kidolgozott eljárást, amely segítségével egy szintvonalas térképlapból kiindulva egy olyan 3d-s terep jeleníthető meg az Interneten a VRML segítségével, amely magas fokú interaktivitást biztosít: forgatni lehet, be lehet járni, repülni lehet felette és tetszőlegesen el lehet helyezni rajta 3D-s objektumokat, melyekkel pl. épületeket, fákat stb. lehet modellezni. 2. A VRML nyelv Virtual Reality Modelling Language (Virtuális Valóság Modellező Nyelv) − Segítségével háromdimenziós virtuális (képzeletbeli) világokat hozhatunk létre az Interneten. − VRML-ben világnak (world) nevezzük a létrehozott alakzatok összességét és egy .wrl kiterjesztésű szövegállományban tároljuk 52


A browser (webböngésző) egy plugin (segédprogram) segítségével a VRML állományban tárolt kódot értelmezni tudja és megjeleníti a világot. A VRML lehetővé teszi interaktív, dinamikus világok létrehozását, ahol:Mozoghatunk, repülhetünk, foroghatunk, stb. a világban az alakzatok között. − Az alakzatokat is lehet mozgatni, forgatni stb., animálhatjuk a világ objektumait. − Audio- és videofileokat lehet lejátszani a világban. − Interaktív módon mozoghatunk, részt vehetünk a világ eseményeiben. −

2.1. Mi kell hozzá ? − − −

Egy browser (webböngésző): pl. Internet Explorer vagy Netscape Egy plug-in amit egyszer kell letölteni és installálni: pl. Blaxxun Contact vagy Cosmo Player vagy Intervista World View Egy szövegszerkesztő, ahol létrehozzuk a .wrl kiterjesztésű állományt

2.2. A VRML file felépítése: − − − −

Fejléc Prototípusok Alakzatok, interpolátorok, szenzorok, scriptek Útvonalak

2.3. Alakzatok Léteznek beépített alakzatok: hasáb, gömb, kúp, henger. Az alakzatokat csomópontok segítségével írjuk le. Minden alakzatnak 2 része van: − Geometria: megadja az alakzat 3D-beli kiterjedését, leírását. − Megjelenés: leírja az alakzat megjelenését: színek, mintázat Minden csomópontnak vannak mezői: #VRML V2.0 utf8 Shape { geometry Box { size 3 3 3} }

EMT

53

A fenti példában a Shape csomópontnak a geometry mezőjének értéke a Box csomópont és ennek a size mezőjének értéke a 3 3 3. Minden csomópontnak van neve, ez nagy betűvel kezdődik, majd kapcsos zárójelek között következnek a mezők és ezek értékei. Az alakzatokat lehet csoportosítani (s így egy objektumként kezelni pl. egyszerre mozgatni stb.) a Group csomópont segítségével. A Group csomópont lesz a szülő (parent) és az általa összefogott, csoportosított alakzatok a gyerek objektumok (children) #VRML V2.0 utf8 Group { children [ Shape { geometry Box {} } Shape { geometry Cone { bottomRadius 2 height 1.5 } } ] } 2.4. A VRML tér

y

x 0, 0, 0 z Ha nem alkalmazunk Transzformációt, minden alakzat középpontja a 0, 0, 0 koordinátájú pontban lesz − A Transform csomópont egy csoportosító csomópont (tehát lehetnek gyerek alakzatai) és segítségével egy új koordinátarendszer adható meg.

54


A translation mezőben adjuk meg a kezdőpont eltolását: Pl. translation 2 3 8 – a Transformban levő objektumok középpontjai az X tengelyen 2 egységgel, az Y-n 3-al a Z-n pedig 8-al lesznek eltolva. − A rotation mező segítségével bármelyik tengely körül tetszőleges szöggel forgathatjuk az alakzatokat: rotation 1 0 0 0.524 – az X tengely mentén 30°-os elforgatás (0.524 radián = 30°)A scale mezővel átméretezhetjük a koordinátarendszert: scale 3 1 0.5 – az X tengelyen 3-szoros nagyítást alkalmaztunk, az Y-on nincs átméretezés, a Z-n pedig felére van csökkentve az egység 2.5. Interpolátorok −

Az interpolátorok segítségével tudjuk megvalósítani az animációt. Az animáció szempontjából a 2 legfontosabb interpolátor a: − PositionInterpolator − OrientationInterpolator A megadott időértékek és az ezekhez tartozó koordináták ill. irányok közötti átmenetet lineáris interpolációval valósítják meg 2.6. Útvonalak VRML-ben útvonalak alatt olyan kapcsolatokat értünk a kül. csomópontok között, amelyek segítségével a csomópontok egymásnak üzeneteket küldhetnek ill. fogadhatnak. Egy-egy ilyen kapcsolat több csomópontot érinthet, ezáltal egy hálózat, egy útvonal jöhet létre. A csomópontoknak vannak eseményt (üzenetet) küldő és fogadó mezői 2.7. Szenzorok Olyan csomópontok, amelyek a nézők cselekedeteit érzékelik: érintés, mozgás, közeledés, stb. Ezek bizonyos eseményeket váltanak ki, amit a szenzorok az útvonalakon keresztül tovább küldenek más csomópontoknak. 2.8. Prototípusok, Scriptek Új csomópontok létrehozására, viselkedésének leírására szolgálnak, programozói ismereteket igényel. 2.9. Az ElevationGrid (kiemelő rács) csomópont A VRML világokban a terep (domborzat) megjelenítésére szolgál.

EMT

55

Az ElevationGrid létrehozza a terep összetevő síkidomait egy rács segítségével. A rács sorainak és oszlopainak számát, a köztük levő távolságot és a rács pontjainak magasságát mi adjuk meg. 2.10. Extrudálás – Az Extrusion csomópont Segítségével változatos alakzatokat tudunk létrehozni. Az alakzatok kialakításánál meg kell adnunk: 1.Az extrudáláshoz használt keresztmetszetet 2.A haladási utat meghatározó gerincet 3.A keresztmetszet méretét a gerinc kül. pontjaiban 4.A keresztmetszet elforgatási irányát (tájolását) a gerinc kül. pontjaiban Pl. Egy váza létrehozása, kör alakú keresztmetszetből kiindulva, a gerinc egy felfele haladó szakasz, a keresztmetszet mérete változik a gerinc kül. pontjain.

3. A Szent Anna tó környékének modellezése. Az elkészítés lépéseinek a bemutatása. Egy, a Szent Anna tóról megjelent turisztikai könyvben levő szintvonalas térkép egy részét vettem alapul. Ezt beSCAN-eltem és a Mapsys program segítségével digitalizáltam a szintvonalakat. Az így nyert pontokból a Surfer program segítségével létrehoztam egy 146x142-es rácsot amely egyenletesen lefedi ezt a területet, és minden pontjának van magassága is. Egy általam írt segédprogrammal az XYZ ponthalmazt behelyeztem egy VRML állományba az ElevationGrid csomópont segítségével. Ez a program általánosítva van olyan szempontból, hogy elvégzi az átalakítást tetszőleges méretű rácsra is, és meg lehet adni a torzítási arányokat is, hiszen a magasságot más egységekben szokás megadni, hogy élvezhető térhatást kapjunk. Az így kapott VRML kódhoz a nyelv parancsainak segítségével, különböző automatikus mozgásokat lehet hozzáadni, de lehet használni a browserbe épített navigáló gombokat is.

56


A terepmodellre rá lehet húzni tetszőleges képállományokat is, de tekintsük meg egyelőre „csupaszon”:

Most pedig tekintsük meg az eredeti térkép scannelt részét ráterítve a modellre:

Mivel egy ilyen térképlap túl sok információt tartalmaz, célszerű egy egyszerűbb képet összeállítani, ami pl. csak a domborzatszínezést, a tó felszínét, a települést és a főbb utakat tartalmazza:

EMT

57

Mint az előadás első részében is láthattuk, VRML-ben viszonylag könnyen hozhatunk létre más 3D-s objektumokat. Érdekességképpen modelleztem egy telket is kerítéssel, az épületekkel és fákkal.

Jelenleg azon dolgozom, hogy ezt automatizáljam, vagyis egy DXF-be elmentett helyszínrajz alapján, a kerítéseket, épületeket, fákat és más objektumokat, egy konvertáló program segítségével automatikusan létrehozzam és elhelyezzem a terepmodellen. Remélem hogy jövőben sikerül bemutatni ezt Önöknek. Köszönöm szépen a figyelmet!

58


Temesvár közlekedési kataszter – TIMSIG Nagy István Geotop Kft., Székelyudvarhely

− − − − − − −

A projekt A fő entitások Adatok Adatok tárolása A TIMSIR alkalmazás bemutatása Grafikai rész Ajánlott hardver, alkalmazott szoftverek

1. A projekt A projekt feladata: Az egy városon belül levő közlekedés, úthálózat és azok alkotó elemeinek (útszakasz, kereszteződés, útsáv, járda, forgalmi-táblák, útfestések, villanyrendőrök) nyilvántartása, változtatásainak dokumentálása. A projekt megvalósítására elkészített alkalmazás felhasználja a TIMSIG projekt keretein belül elkészített kataszteri térképet. Ezt a térképet alapul véve az alkalmazás egy teljes közlekedés-kataszteri rendszer és adatbank létrehozását teszi lehetővé. A projekt időtartama: 2 év A projekt résztvevői: − −

EMT

Temesvári polgármesteri hivatal GEOTOP

59

2. A fő entitások Kataszteri elemek − − − − −

Közlekedési elemek

Út Útszakasz Útkereszteződés Útsáv Járda

− − − −

Tartóoszlop Közlekedési tábla Útfestés Villanyrendőr

3. Adatok a) típusok Forrás Alfanumerikus adatok Grafikából átvett adatok Egyéb adatok

−

− −

Formátum

Pontosság

Adatgyűjtés terepen

papír

becslés

TIMSIG projekt + terepmérések Adatgyűjtés terepen + egyéb források

elektronikus adat egyéb

a forrásnak megfelelő egyéb

Kapcsolatokat leíró adatok (entitásazonosítók, összefüggéseket meghatározó adatok, származási azonosítók) Tulajdonságokat meghatározó adatok (állapot, anyag, méret, típus) Informatív adatok (megjegyzések, beazonosítást meghatározó adatok)

b) adatmodell

60


c) tulajdonságok Út − Típus − Név − Közlekedési név − Megjegyzés Útkereszteződés − Kataszteri szám − Burkolattípus − Burkolatminőség − Megjegyzés Útszakasz − Kataszteri szám − Útkód − Postaszámok − Viszonyítás − Irány − Megjegyzés Útsáv − Kataszteri szám − Kapcsolat − Szélesség − Irány − Burkolattípus − Burkolatminőség − Megjegyzés Járda − Kataszteri szám − Kapcsolat − Szélesség − Oldal − Burkolattípus − Burkolatminőség − Megjegyzés

EMT

Tartóoszlop − Kataszteri szám − Kapcsolat − Típus − Állapot − Hely − Megjegyzés Villanyrendőr − Kataszteri szám − Ciklus idő − Darabszám − Típus − Állapot − Tartóoszlop − Lámpatest típus − Vezérlő típus − Működési terv − Rendszer − Megjegyzés Útfestés − Kataszteri szám − Típus − Állapot − Elhelyezés − Hely − Folytonos − Egyszerű − Festéktípus − Megjegyzés Közlekedési tábla − Kataszteri szám − Típus − Anyag − Állapot − Tartóoszlop − Magasság − Megjegyzés

61

4. Adatok tárolása Az adatok tárolása relációs Access vagy Oracle adatbázisban történik, külön az entitások és külön a tulajdonságaik. Erre azért van szükség, mert ugyanazt az adatot, csak egyszer kell meghatározni, utána csak a kódjával kell hivatkozni rá. Ennek struktúrailag és tárhely szempontjából is jelentősége van. 5. A TIMSIR alkalmazás bemutatása a. Operációk − − − −

Létrehozás Törlés Átnevezés Módosítás

b. A TIMSIR alkalmazás bemutatása - lekérdezések

62

−

Közlekedési jelek, elhelyezés szerint − Út − Útszakasz − Útsáv − Járda − Útkereszteződés

−

Közlekedési jelek, tulajdonság alapján − Típus − Állapot − Funkció − Specifikus tulajdonságok

− − − −

Utak kereszteződései Útkeresés Operációk Időbeli módosítások


6. Grafikai rész a. Az alapmunka: −

Kataszteri alaptérkép (TIMSIG)

b. Megjelenítés: − − − − − − − − −

Út Útszakasz Útkereszteződés Útsáv Járda Tartóoszlop Közlekedési tábla Útfestés Villanyrendőr

poligon poligon poligon poligon poligon pont pont+szimbólum pont+szimbólum pont+szimbólum

c. Kapcsolat: −

EMT

Alfanumerikus azonosítókon keresztül

63

Digitális kataszteri térképek Magyarországon Ponicsán Gábor1, Szabó József2 1

Nemzeti Kataszteri Program KHT, Budapest 2 GeoNet 2000 Kft., Mindszent

1996. évben indult be a Magyar Kormány által támogatott Nemzeti Kataszteri Program, melynek egyik fő célkitűzése az egész ország területét lefedő digitális földmérési alaptérkép előállíttatása, s ezen belül az állampolgári tulajdoni jog megerősítése. Magyarországon az MSZ 7772-1 DAT szabvány és szabályzat alapján készített digitális földmérési alaptérképeket, más néven digitális kataszteri térképeket a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság megbízásából vállalkozók készítik. A térképek állami átvételét és forgalomba adását az illetékes megyei és körzeti földhivatalok végzik.

64


2002. június 1-ig államilag átvett települések területi adatai Település (db)

Összterület (ha)

Belterület (ha)

Zártkert (ha)

Külterület (ha)

55

278.781

62.856

11.421

204.504

2002. június 1-jén folyamatban lévő digitális térképkészítési eljárások területi adatai Település (db)

Összterület (ha)

Belterület(ha)

Zártkert (ha)

Külterület (ha)

18

120.880

26.678

2.540

88.662

2001 évben a külterületi térképek feldolgozása igen felgyorsult. A Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság vezetésével 4 körzeti földhivatal, Letenye (Zala megye), Pásztó (Nógrád megye), Siófok (Somogy megye) és Baja (Bács-Kiskun megye) teljes illetékességi területére eső digitális kataszteri térképe készült el. A pilot program sikerességének köszönhetően az FVM elhatározta, hogy 2002-2003 évben elkészítteti a négy megye teljes digitális térképi állományait, amely 1.9 millió Ha terület feldolgozását jelenti. Külterületi vektoros digitális alaptérképek előállítása 2002-2003 Település (db)

Összterület (ha)

Földrészlet (db)

752

1.900.000

848.000

A DAT formátumú digitális térképi állományoknak a megjelenítése, a változásvezetés, valamint az analóg és a digitális adatszolgáltatás a Geonet 2000 Kft. által fejlesztett DATView rendszerrel történik. A programrendszer a földhivataloknál üzemelő TAKAROS (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) környezetnek megfelelő erőforrások felhasználásával működik. Windows NT operációs rendszeren, ORACLE 8 adatbázis kezelő és MICROSTATION/J grafikus megjelenítő felület segítségével érhetők el a térképi információk. A térképek, térképi objektumok képernyőre történő kirajzolásakor az 1902-ben kiadott Kataszteri Felmérési Utasítás szerinti színkódolást használtuk, biztosítva ezzel az egyes objektumok elkülöníthetőségét papírra történő adatszolgáltatás esetén is. A programrendszer segítségével a digitális térképek összekapcsolhatók a földhivatali TAKAROS és FÖNYIR (Földhasználati Nyilvántartó Rendszer) rendszerekkel. Ennek eredményeképpen tulajdoni, földhasználati elemzések, kimutatások, tematikus térképek készíthetők. EMT

65

A program tesztelését teljes földhivatali körzetekre végeztük, és több sikeres bemutatót tartottunk az FVM és a földhivatalok vezetőinek, melyen a rendszer jól vizsgázott, és éles adatállományok elemzése után percek alatt tulajdoni, földhasználati térképeket varázsolt a kivetítőre. Hatékony böngészője a megszokottól eltérő struktúrában tárja elénk a digitális térkép, az ingatlan-nyilvántartás szöveges része, az iktató és az ügyiratkezelő rendszer, valamint a földhasználati nyilvántartás összefüggéseit. A rendszer által nyújtott szolgáltatások segítségével birtokrendezési feladatokhoz adatszolgáltatás is megvalósítható. Az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás teljes adattartalmára van lehetőség lekérdezés végrehajtására, tehát nem csak a tulajdonosok, a földhasználók, hanem az érdekeltek kapcsolatait is megjeleníthetjük „fa” struktúrában és tematikus térképek segítségével. Az adatok EXCEL, ACCESS, TXT formátumban, a térképek az ismert DWG, DGN, DXF formátumokban exportálhatók, és más rendszerekben felhasználhatók. A DATView rendszer támogatja a raszteres képek megjelenítését. Légifelvételek, űrfelvételek, szkennelt térképek együtt elemezhetők a vektoros adattartalommal.

66


A DATView rendszer alkalmas vonalas létesítmények, elöntött területek és az ingatlan-nyilvántartás közötti összefüggések vizsgálatára. Alkalmazásával pillanatok alatt készíthetünk kimutatásokat az érintett területekről, listákat kérhetünk az érdekelt tulajdonosokról, földhasználókról. Néhány gombnyomással felbecsülhetetlen információhoz jutunk. Ez a lehetőség kiválóan használható autópályák, nagy területet érintő beruházások tervezésénél.

A digitális térképeket és a kataszteri információkat nem kell nélkülöznünk a helyszíni szemlék, ellenőrzések során sem, bár a tájékozódás nem minden ember erőssége, keveseknek van „iránytű a fejükbe építve”. KülöEMT

67

nösen igaz ez, ha kataszteri térkép alapján kíséreljük meg mindezt, ami köztudottan nem turisztikai célokra készült. Az agrárium fejlődésével és átalakulásával egyre több olyan ember kénytelen terepi adatgyűjtést, ellenőrzést végezni, akik nem rendelkeznek a madarak, vagy a méhek kiváló tájékozódó képességével. A GeoNet 2000 Kft. új fejlesztésének segítségével könynyen megtalálhatjuk a keresett parcellát, és különböző szöveges és vektoros információkat vihetünk a helyszínen az adatbázisba, melyet az irodában feldolgozhatunk. Az eszköz egy PALM operációs rendszert használó kézi számítógép és egy Magellán GPS kompakt összeépítéséből áll, melyre a PalmView szoftvert telepítve a megfelelő kataszteri (DAT), vagy más vektoros térképet töltve indulhatunk felfedező útra. A tulajdoni és földhasználati információkat is a gépbe tölthetjük, így az agrártámogatás, és a földhasználati, földvédelmi ellenőrzéseket hatékonyan végezhetjük.

Az információs társadalom adatéhsége a helyhez kötött információk számára szinte kielégíthetetlen. Nem kétséges, hogy a Nemzeti Kataszteri Program felgyorsítása elengedhetetlenül szükségszerűvé vált. A külterületek vektoros digitális térképeinek előállítására egy rendkívül hatékony módszert használ a Nemzeti Kataszteri Program Kht, s a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatában égetően jelentkező igények kielégítésére törekszik ezáltal.

68


Datview-vel kapcsolatos információk elérhetők a www.geonet2000.hu oldalon. Ha bármilyen kérdés felmerült önökben kérem, jelezzék az alábbi címek valamelyikére: Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság 1051 Budapest, Rokolya u. 1-13 Tel/Fax 36-1-3400304 Ponicsán Gábor igazgató [email protected] Geonet 2000 Kft. 6630 Mindszent, Téglás u. 15 Tel/Fax 36-62-243631 Szabó József igazgató [email protected]

NO-HAU Informatikai Kft. 1026 Budapest, Harangvirág u. 8 Német Gábor igazgató Tel/Fax 36-1-3910352 [email protected]

EMT

69

70


A konferencia résztvevői Abuczki János

Geofor Föld- és Bányamérési Kft. Salgótarján, Mártírok u. 4. Tel: +36-32-520200 Fax: +36-32-520210 E-mail: [email protected]

Antal Levente

Csíkszereda

Bartha Csaba

Geopro Kft. 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Tel: +36-1-4600530 Fax: +36-1-4600531 E-mail: [email protected]; [email protected]

Bartha Csabáné

Bartos Ferenc

Bartos Ferencné Bencze József Bíró Ibolya Bíró Károly Dr.

Bjelica Aleksandar

Boda Géza

EMT

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal 5000 Szolnok, József A. út 46. Tel: +36-56-423514 Fax: +36-56-423514 E-mail: [email protected] Nemzeti Kataszteri Program KHT 1131 Budapest, Rokolya u. 1-13. Tel: +36-1-3400304, +36-20-9534902 Fax: +36-1-3297616 Budapest Székelyudvarhely Kolozsvár EMT 3400 Cluj (Kolozsvár) B-dul 21 Decembrie 1989 nr. 116 Tel./fax: +40-264-194042, 190825 E-mail: [email protected] Köztársasági Földmérő Intézet Novosadski put 17 Indija, Jugoszlávia Tel: +381-22-567189 Fax: +381-21-621502 E-mail: [email protected] Baranya Megyei Földhivatal 7601 Pécs, Pf.: 33. Tel: +36-72-518070 Fax: +36-72-518060 E-mail: [email protected]

71

Bokor Zoltán

Boldog Sándor

Heves Megyei Földhivatal 3300 Eger, Barkóczy u. 7.

Bordás Ferenc

8500 Pápa, Anna tér 11. Tel: +36-30-2877721 Fax: +36-89-313344 E-mail: [email protected]

Bozsó Károly

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal 5000 Szolnok, József A. út 46. Tel: +36-56-423514 Fax: +36-56-423514 E-mail: [email protected]

Bozsó Károlyné


Brem Walter

Bujdosó János

Burány Imre

Burány Imréné Csernok Nándor

Csordás János

72

Geotop Kft. 4150 Odorheiu Secuiesc (Székelyudvarhely) Aleea Dumbravei nr. 12/7 Tel./fax: +40-266-218069 E-mail: [email protected]

EMT 3400 Cluj (Kolozsvár) B-dul 21 Decembrie 1989 nr. 116 Tel./fax: +40-264-194042, 190825 Atlasz Földmérő Kft. 3300 Eger, Hadnagy u. 6. Tel: +36-36-420671, Fax: +36-36-425505 E-mail: [email protected] Geodézia Kft. 7100 Szekszárd, Keselyüsi u. 22. Tel: +36-74-529390 Fax: +36-74-529391 E-mail: [email protected] Szekszárd Csongrád Megyei Földhivatal 6701 Szeged, Pf.: 129. Tel: +36-62-551950 Fax: +36-62-425581 2900 Arad Str. Ştefan cel Mare nr. 12B Tel: +40-740-773626


Czifka István

Nemzeti Kataszteri Program KHT 1131 Budapest, Rokolya u. 1-13. Tel: +36-1-3400304, +36-20-9374398 Fax: +36-1-3297616

Czifkáné Rimóczi Irén Czövek Jenő

Budapest

Demeter Zsolt

Detrekői Ákos Dr., akadémikus Detrekői Ákosné Dr. Domán Gyula Drimba György

Elekes Árpád

Engler Péter Dr.

EMT

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal 5000 Szolnok, József A. út 46. Tel: +36-56-423514 Fax: +36-56-423514 E-mail: [email protected] Geotop Kft. 4150 Odorheiu Secuiesc (Székelyudvarhely) Aleea Dumbravei nr. 12/7 Tel./fax: +40-266-218069 E-mail: [email protected] Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) 1371 Budapest, Pf.: 433 Budapest Heves Megyei Földhivatal 3300 Eger, Barkóczy u. 7. O. J. C. G. C. 3700 Oradea (Nagyvárad) Str. Odobescu nr. 20/PC3/9 Tel: +40-259-165361 Veszprém Megyei Földhivatal 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9. Tel: +36-88-577016 Fax: +36-88-421098 E-mail: [email protected] Ny-ME Geoinformatikai Főiskolai Kar 8002 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Tel: +36/22/312988 Fax: +36/22/327697

Ermesz Rudolf

Aradi Útigazgatóság

Fancsali Csaba


73

Ferencz Irén

Master Cad Kft. 3700 Oradea (Nagyvárad) Str. N. Bălcescu nr. 2/A/Pb30/18. Tel: +40-259-478092 E-mail: [email protected]

Ferencz József Dr.

Master Cad Kft. 3700 Oradea (Nagyvárad) Str. N. Bălcescu nr. 2/A/Pb30/18. Tel: +40-259-478092 E-mail: [email protected]

Földesi Csaba

Fóris Oszkár Csaba

Gönczi János

Grábics Ágnes

Geotop Kft. 4150 Odorheiu Secuiesc (Székelyudvarhely) Aleea Dumbravei nr. 12/7 Tel./fax: +40-266-218069 E-mail: [email protected] Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal 4025 Debrecen, Kossuth u. 12-14. Tel: +36-52-505896 Budapest

Havellant Csaba

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4400 Nyíregyháza, Báthori u. 13. Tel: +36-42-523202 Fax: +36-42-414139

Höchst Gáborné

Pannon Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft. 8200 Veszprém, Viktor Hugo u. 2. Tel./fax: +36-88-403290 E-mail: [email protected]

Hodobay-Böröcz András

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1860 Budapest 55, Pf.: 1. Tel: +36-1-3014240 Fax: +36-1-3014690 E-mail: [email protected]

Holéczy Ernő

74

Veszprém Megyei Földhivatal 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9. Tel: +36-88-577016 Fax: +36-88-421098 E-mail: [email protected]



Holéczyné Kajtár Dóra


Imre Sándor

Gyergyószentmiklós

Joó Árpád Joó István Prof. Dr. Sc.

Joó Istvánné Dr.

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinfo Kar 8002 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Tel: +36-22-516561 Fax: +36-22-516521 E-mail: [email protected] Székesfehérvár

Kádár Mária

3650 Salonta (Szalonta) Str. Ady Endre nr. 39 Tel: +40-723-914557 E-mail: [email protected]

Kali Csongor

Atlasz Földmérő Kft. 3300 Eger, Hadnagy u. 6. Tel: +36-36-420671 Fax: +36-36-425505 E-mail: [email protected]

Kaliné Varga Zsuzsanna Kiss Béla

Eger Heves Megyei Földhivatal 3300 Eger, Barkóczy u. 7.

Kiss Sándor

Békés Megyei Földhivatal 5600 Békéscsaba, József A. u. 2-4. Tel: +36-66-528110

Köllő Gábor Dr.

EMT 3400 Cluj (Kolozsvár) B-dul 21 Decembrie 1989 nr. 116 Tel./fax: +40-264-194042, 190825 E-mail: [email protected]

Kósa Csaba Kuszálik József

EMT

Székesfehérvár

Gyergyószentmiklós 3400 Cluj (Kolozsvár) Str. Peana nr. 3/25 Tel: +40-264-162839 E-mail: [email protected]

75

Lőrinczi Gyula Dr.

Mánya Lóránt

Csíkszereda

Márton Gyárfás Dr.


Márton Hajnal


Márton Huba


Máté Sándor

Csíkszereda

Máté Szilárd

SAPIENTIA EMTE 4100 Miercurea Ciuc (Csíkszereda) Str. Florilor nr. 17/3 Tel: +40-266-312673 E-mail: [email protected]

Matekovits Hajnalka

Mijatovic Judit

EMT 3400 Cluj (Kolozsvár) B-dul 21 Decembrie 1989 nr. 116 Tel./fax: +40-264-194042, 190825 E-mail: [email protected] Köztársasági Földmérő Intézet Szabadka, Körösi út 63., Jugoszlávia Tel: +381-24-547077 Fax: +381-24-553831 E-mail: [email protected]

Mike Erika

Székelyudvarhely

Mike Levente

Székelyudvarhely

Milos István

76

Román Akadémia, Geodinamikai Kutatóintézete Bucureşti (Bukarest) Sect. 1, Str. Zalomit nr. 6

Csongrád Megyei Földhivatal 6701 Szeged, Pf.: 129. Tel: +36-62-551950 Fax: +36-62-425581


Molnár József Nagy István


Nagy Mária

Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési ársaság (MFTTT) 1371 Budapest, Pf.: 433

Nagy Sándor Nagy-György Réka

Csíkszereda Nagyvárad

Nemes Botond


Olasz Judit


Oros László

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4400 Nyíregyháza, Báthori u. 13. Tel: +36-42-523257 Fax: +36-42-414140 E-mail: [email protected]

Pap Tünde

EMT 3400 Cluj (Kolozsvár) B-dul 21 Decembrie 1989 nr. 116 Tel./fax: +40-264-194042, 190825 E-mail: [email protected]

Pénzes László


Pintér László

Veszprém

Pócsai Zsuzsanna

EMT

Heves Megyei Földhivatal 3300 Eger, Barkóczy u. 7.

Székesfehérvár

77

Pócsi Katalin

Ponicsán Gábor

Nemzeti Kataszteri Program KHT 1131 Budapest, Rokolya u. 1-13. Tel: +36-1-3400304, +36-20-9534801 Fax: +36-1-3297616 E-mail: [email protected]

Ponicsán Kristóf

Budapest

Rákossy Botond

Csíkszereda

Rákossy Gabriella

Csíkszereda

Riegler Péter Dr.

Baranya Megyei Földhivatal 7601 Pécs, Pf.: 33. Tel: +36-72-518033 Fax: +36-72-518060 E-mail: [email protected]

Ritli József

3900 Satu Mare (Szatmárnémeti) Str. Codrului nr. CC9 Tel: +40-261-760306

Ritli-Polcz Emese


Ritli-Polcz József Róbert


Salamon Tamás

Sebestyén Árpád

78

2700 Oradea (Nagyvárad) Str. Antonescu nr.105/B/11 Tel: +40-259-437210 E-mail: [email protected]

Pannon Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft. 8200 Veszprém, Viktor Hugo u. 2. Tel./fax: +36-88-403290 E-mail: [email protected] Baranya Megyei Földhivatal 7700 Mohács, Szabadság u. 24. Tel: +36-69-311324 Fax: +36-69-311131

Sigmond Zoltán

Budapest

Simon Tihamér



Simon Tihamérné

Soltész Pál

Suba István

Nemzeti Kataszteri Program KHT 1131 Budapest, Rokolya u. 1-13. Tel: +36-1-3400304, +36-20-9534803 Fax: +36-1-3297616 Nagyváradi Földhivatal 3700 Oradea (Nagyvárad) Str. Fagului nr. 8/D68/17. Tel: +40-259-156188

Suba Sándor

Suba Kft. 3900 Satu Mare (Szatmárnémeti) Str. Traian Vuia nr. 7/5 Tel: +40-745-046348, Fax: +40-261-730603

Szabó Csaba

Budapest

Szabó Gergő

Debrecen

Szabó Irén

Veszprém Megyei Földhivatal 8230 Balatonfüred, Felső köz 2. Tel: +36-87-341875

Szabó József

GeoNet 2000 Kft. 6630 Mindszent, Téglás u. 15. Tel: +36-62-226932, 239974 Fax: +36-62-243631 E-mail: [email protected]

Szabó József


Szabó Réka Szabó Szilárd Dr.

EMT


Budapest Térinformatika Szerkesztősge 1123 Budapest, Táltos u. 10. Tel./fax: +36/1/1564907 E-mail: [email protected]

Szabó Szilárdné

Budapest

Szabó Zita

Budapest

79

Szabó Zoltán

Szabóné Bacsa Mária Szabóné Tánczos Valéria

Szakács Dalma

Szalai Katalin Dr.

Szász Attila

Szilágyi Zoltán

Szivós András

80

Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal 4025 Debrecen, Kossuth u. 12-14. Tel: +36-52-505896 Mindszent Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal 5000 Szolnok, József A. út 46. Tel: +36-56-423514 Fax: +36-56-423514 E-mail: [email protected] EMT 4000 Sf. Gheorghe (Sepsiszentgyörgy) Str. Gábor Áron nr. 16 Tel./fax: +40-267-352675 E-mail: [email protected] Békés Megyei Földhivatal 5600 Békéscsaba, József A. u. 2-4. Tel: +36-66-528110 Geotop Kft. 4150 Odorheiu Secuiesc (Székelyudvarhely) Aleea Dumbravei nr. 12/7 Tel./fax: +40-266-218069 E-mail: [email protected] Geosystem Kft. 4400 Nyíregyháza, Búza tér 20. Tel./fax: +36-42-508781 E-mail: [email protected] Atlasz Földmérő Kft. 3300 Eger, Hadnagy u. 6. Tel: +36-36-420671 Fax: +36-36-425505 E-mail: [email protected]

Szőrös Tibor

Városháza 3775 Marghita (Margitta) Str. Republicii nr. 1

Tömő László

Nagyváradi Földhivatal 3768 Valea lui Mihai (Érmihályfalva) B-dul Magheru nr. 7

Tömő Orsolya

3768 Valea lui Mihai (Érmihályfalva) Str. Dózsa György nr.28 Tel: +40-259-355302


Tömő Réka

Tóth Imre

Nemzeti Kataszteri Program KHT 1131 Budapest, Rokolya u. 1-13. Tel: +36-1-3400304 Fax: +36-1-3297616

Tóth Imréné

Budapest

Urbán Imre


Vágó István


Varga Gábor


Varga Tibor

Veszprém Megyei Földhivatal 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9. Tel: +36-88-577016 Fax: +36-88-421098 E-mail: [email protected]

Vasvári Albertné Dr.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4300 Nyírbátor, Szentvér u. 14. Tel: +36-42-510520 Fax: +36-42-510521

Veres Gyula

Püspökladányi Körzeti Földhivatal 4150 Püspökladány, Bocskai u. 11. Tel: +36-54-451268

Veres Gyuláné Veress János

Winkler Péter

Winkler Péterné

EMT

Infinit Kft. 3700 Oradea (Nagyvárad) Str. Odobescu

Püspökladány Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4800 Vásárosnamény, Alkotmány u. 7. Tel: +36-45-570750 Fax: +36-45-570751 Földmérési és Távérzékelési Intézet 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Tel: +36-1-2225101 Fax: +36-1-2225112 E-mail: [email protected] Budapest

81

Xántus Júlia

Madéfalvi Tanács Kataszteri Osztálya 4100 Miercurea Ciuc (Csíkszereda) Str. Topliţa nr. 43 Tel: +40-266-316195, +40-745-931242

Xántus László

Madéfalvi Tanács Kataszteri Osztálya 4100 Miercurea Ciuc (Csíkszereda) Str. Topliţa nr. 43 Tel: +40-266-316195, +40-745-931242

Zágorszki Tibor

82

Giscad Kft. 2900 Arad Str. Dr. Ioan Suciu bl. 1, sc. B, ap. 5. Tel: +40-257-212138


Hasznos tudnivalók A konferencia titkárságának működési ideje és helyszíne csütörtök, július 11. 1500 – 2200 szombat, július 13. 900 – 1500

Csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház Csíkszereda, Szék u. 147. Tel.: +40-266-172145

Az előadások helyszíne Jakab Antal Tanulmányi Ház díszterme

Szálláshelyek

Jakab Antal Tanulmányi Ház, Csíkszereda, Szék u. 147. Tel.: +40-266-172145 Székely Károly Líceum, Csíkszereda, Hunyadi János u. 31. Tel.: +40-266-310627

Étkezések

a reggelit mindenki a szálláshelyén fogyasztja el a csütörtöki, illetve a pénteki vacsora, a szombati ebéd és az állófogadás helyszíne a Jakab Antal Tanulmányi Ház étterme

Hasznos Telefonszámok

EMT

EMT-mobiltelefon +40-744-783237 Magyar Főkonzulátus – Kolozsvár +40-264-196300

83

Tartalomjegyzék Dr. Ferencz József

Beköszöntő _________________________________________________________ 3 A kirándulásról ______________________________________________________ 7 Bartha Csaba

Virtuális felmérés, avagy tahimetrálás az irodában __________________________ 14 Bokor Zoltán

Újdonságok a GEOTOP szoftverek területén ______________________________ 16 Dr. Detrekői Ákos

A térinformatika és a földmérés_________________________________________ 17 Dr Ferencz József

Integrált pontmeghatározási technológia a gyakorlatban ______________________ 18 Dr. Joó István, Gyenes Róbert, Balázsik Valéria

A függőleges felszínmozgások vizsgálata a Kisköre-Békési-medence, illetőleg a Kisalföld térségében ___________________ 20 Dr. Lőrinczi Gyula

Földkéregmozgási hálózatok kiegyenlítése Hazay módszerének továbbfejlesztésével _________________________________ 34 Dr. Márton Gyárfás

Egységes adatbank megvalósítása Székelyudvarhelyen és Segesváron ______________________________________ 41 Márton Hajnal

Toposys v4.0 a gyakorlatban ___________________________________________ 42 Márton Huba

Temesvár térinformatikai rendszere a gyakorlatban _________________________ 50 Máté Szilárd

3D-s terepmodell virtuális valóságban____________________________________ 52 Nagy István

Temesvár közlekedési kataszter – TIMSIG ________________________________ 59 Ponicsán Gábor, Szabó József

Digitális kataszteri térképek Magyarországon ______________________________ 64 A konferencia résztvevői ______________________________________________ 71 Hasznos tudnivalók __________________________________________________ 83

84


III. Földmérő Találkozó

Recommend Documents