III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

[ II. Lipótváros ]

III. A majdnem kész Lánchíd kétszer is veszélybe került a szabadságharc alatt, előbb az osztrákok, majd a honvédek akarták felrobbantani. A történelem fintora, hogy 1849. november 20-án Haynau osztrák tábornok, a szabadságharc leverője avatta fel. Liszt Ferencnek volt egy emlékezetes átkelése a Lánchídon 1867. június 8-án. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ünnepélyének végén Liszt meghallgathatta a Nagyboldogasszony-templom karzatán saját Koronázási miséjének előadását. Ezután a király és az ünneplő előkelőségek az Eskü térre igyekeztek, ahol a királynak a magyar hagyományok szerint esküt kellett tennie, hogy megvédi az ellenségtől a koronája alá tartozó földet. Liszt a templomi szertartás vége előtt elindult, hogy még a nagy tömeg előtt hazaérhessen a Belvárosi plébánia Eskü téri épületébe. A tömeg felsorakozott az út mentén, mindenki látni akarta közelről a lóháton elhaladó királyt. Ehelyett az úton Liszt jelent meg gyalogosan, papi ruhában, mellén számos rendjelével. A tömeg a meglepetésből felocsúdva teli torokból éljenezte Lisztet, a férfiak kalapjukat dobálták, a nők kendőjüket lengették. Királyt ünnepeltek, a zene királyát.

112

BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

[ III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS ]

armadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai során megfordult a budai várnegyedben és a Krisztinavárosban.

H

Buda a középkori Magyarország legfontosabb városa volt, a királyi székhely. Bár a 13. század előtt is lakták a várhegyet, város csak a 13. század közepén jött létre, amikor IV. Béla király (1235–1270) a tatároktól 1242-ben elszenvedett súlyos vereség után itt alapította meg falakkal és tornyokkal megerősített új székvárosát. A település lakosai Óbudáról és Pestről költöztek ide, a városnak külön volt magyar, német és zsidó negyede, sőt olasz és francia kereskedők is megtelepedtek itt. A hegy mészkövébe többszintes üregeket vájtak, amelyeket borospinceként, raktárként használtak. Ma a pincék egy része látogatható. A törökök 1541-ben elfoglalták a várost, templomait dzsámivá alakították, de a lakosság saját törvényei szerint élhetett tovább. A török időben a házakat elhanyagolták, és 1686-ban Buda romba dőlt. 1703-ban a megcsappant lakosságú romos település megkapta a szabad királyi városi rangot. II. József 1783-ban ide helyeztette a Helytartótanácsot, a Hétszemélyes Táblát, az Udvari Kamarát és a Főhadparancsnokságot. Ezzel a város ismét benépesült. Az udvari hivatalnokok, az ország főnemessége házat vett a Várhegyen, a romos épületeket csinos palotákká alakították.

116

47. Budavári Palota I., Szent György tér 2. [19.039351,47.496792] IV. Béla király 1247-ben a későbbi Várhegyen nemcsak falakkal és tornyokkal megerősített várost épített, hanem királyi szállást is. A következő csaknem háromszáz éven keresztül a palota újabb és újabb szárnyakkal bővült, és számos átépítésen esett át. A törökök 1541-ben elfoglalták Kizil Elmát, az Aranyalmát, ahogy Budavárát nevezték. A vár 1686-os felszabadításakor a régi épületek annyira megrongálódtak, hogy az 1715-ben érkező osztrák építészek jobbnak látták térdvonalig lerombolni a sérült és toldott-foldott falakat. A bontott köveket a várfalak helyreállítására használták. 1719-re elkészült egy szerény méretű, új palota. 1748-ban Mária Terézia elindította a munkálatokat, és 1770-re büszke barokk királyi palota épült fel a régi helyére. Mária Terézia nem használta, ezért egy ideig az angolkisasszonyok laktak benne, majd Nagyszombatból ide települt az egyetem. A királyi palota 1796-tól élte ismét fénykorát, amikor a nádorrá választott József főherceg beköltözött az épületbe, amely az 1849-es ostrom során súlyosan megsérült, de 1856-ra már lakhatóvá tették, 117



és újabb gazdája, Albrecht főherceg visszaköltözhetett a Sándor-palotából, ahol az építkezés alatt tartózkodott. A Budavári Palota a 19. században nádori rezidenciaként működött, de itt vendégeskedett az uralkodói pár és a királyi család más tagjai is, ha Pesten időztek. Liszt Ferenc több alkalommal is járt a palotában, többnyire olyankor, amikor itt tartózkodott az uralkodó. 1869. április 25-én ebédre volt hivatalos, majd Erzsébet királyné előtt zongorázott. 1873. november 28-án délelőtt Liszt részt vett a Ferenc József trónra lépésének 25 éves évfordulóján rendezett audiencián. Másnap este az uralkodó fogadást tartott, amelyre a zeneszerző is hivatalos volt. A fogadás után Liszt az itt tartózkodó Konstantin Hohenlohe herceg lakosztályában vacsorázott és zongorázott. 1877. január 21-én ismét a királyi palotában járt udvari fogadáson.

A királyi palota a második világháborúban súlyosan megrongálódott. Csak az 1980-as években sikerült helyreállítani. Ekkor költözött épületeibe a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár. A trónterem és a hercegi lakosztályok a mai Nemzeti Galéria épületeiben voltak.

118

119



48. A Budavári Palota Zsigmond-k ápolnája I., Szent György tér 2., Budavári Palota [19.039167,47.496078] Egyik falára építették 1904-ben a Mátyás kútját.

Liszt Ferenc 1865. augusztus 20-án, Szent István napján karingben vett részt a Szent Jobb-körmenetben. Ezután a hercegprímási palotában volt ebéden. Az egyik pohárköszöntőben azt kívánták Lisztnek, hogy egyházzenei szakértőként térjen haza Magyarországra.

Szent István jobb kezének ereklyéje 1590-ben a raguzai domonkosokhoz került. Mária Terézia 1771 júliusában visszahozatta Budára, és fő ünnepnek nyilvánította augusztus 20-át, Szent István napját. Az ereklyét a felújított Budavári Palota Zsigmond-kápolnájában helyeztette el, és a palota plébánosa, valamint a palotában élő angolkisasszonyok gondjára bízta. A Szent Jobb-körmenet rendjét még 1819-ben szabályozta József nádor: a menet a Zsigmond-kápolnából indult, és a Nagyboldogasszony-templomhoz vonult. Az ereklyét 1944-ig a Zsigmond-kápolnában őrizték. A második világháború során Salzburgba került, de hamarosan visszahozták. Mivel a háborúban a Zsigmond-kápolna megsemmisült, 1945. augusztus 19-től 1950-ig az angolkisasszonyok Váci utcai templomában helyezték el, 1950-től a Szent István-bazilikában őrzik. Legújabb helyét, a Szent Jobb-kápolnát 1971-ben alakították ki.

120

49. Sándor-palota I., Szent György tér 1–2. [19.038227,47.497692] A Sándor-palota helyén, a Georgi Platznak nevezett téren a 18. század végén katonai épületegyüttes (fegyverraktár, laktanya), továbbá néhány polgári és egyházi épület állt. Amikor József nádor beköltözött a palotába, a szomszédjában található telket a Sándor család megvásárolta és beépítette. Nincs tisztázva, hogy Pollack Mihály avagy a bécsi Johann von Aman tekinthető-e a Sándor-palota szellemi atyjának. Az egyemeletes, háromhomlokzatos, kora klasszicista épület jellegzetes megoldásai Pollackra utalnak, arányai több 19. század eleji pesti épületről köszönnek vissza. A palota 1806-ra készült el. Első lakói Sándor Vince gróf és felesége, Szapáry Anna grófnő voltak. Fiuk, Sándor Móric különc visel121



50. Várszínház I., Színház u. 1–3. [19.037542,47.498245]

kedésével hívta fel magára a figyelmet. Nemcsak a saját szalonjába, de másokéba is szívesen becsörtetett lóháton: Kálmán Imre őt idézte meg az Ördöglovas című operettjében. Sándor Móric a Pallavicini családnak adta el a palotát, amely az 1849-es harcokban viszonylag épen megmaradt. A Magyarország katonai és polgári kormányzójának kinevezett Albrecht főherceg itt lakott és dolgozott 1849-től 1856-ig, amíg a királyi palotát lakható állapotba hozták. A kiegyezéskor erre emlékezve bérelték ki a Sándor-palotát a Pallavicini grófoktól a magyar miniszterelnök számára, majd 1881-ben meg is vásárolták. A második világháború végéig 19 miniszterelnök lakott és dolgozott benne. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök vette birtokba. A miniszterelnöknek fontos szerepe volt abban, hogy Liszt letelepedett Budapesten, és a Zeneakadémián tanítást vállalt. Lisztet többször meglátogatta lakásán, és palotájába is meghívta. Fényes estélyeinek Liszt állandó résztvevője volt. Andrássy, miután hivatalából leköszönt, magánpalotájában fogadta vendégeit, Lisztet is. Liszt később Lónyai Menyhért, Szlávy József és Tisza Kálmán miniszterelnök vendégeként is járt a Sándor-palotában. 1998 óta a Köztársasági Elnöki Hivatal működik itt.

122

A Várszínház helyén 1269–70-ben a ferencesek Szent Jánosnak szentelt templomot és kolostort építettek, amelyet a törökök kifosztottak, majd helyére mecsetet építettek, mely Buda 1686-os ostromakor romba dőlt. A telket 1693-ban adták át a karmelitáknak, akik 1725ben rakták le templomuk alapkövét. Az építkezés 1736-ra fejeződött be, de csak a zárdaépület elkészülte után szentelték fel, 1763-ban. II. József 1784-ben feloszlatta a karmelita rendet. Az üres templomnak és kolostornak sajátos rendeltetést talált: az 1783-ban Pozsonyból Budára visszatelepített kormányzati szervek tisztviselői számára színházat és kaszinót kívánt kialakítani. A kolostor és templom kaszinóvá, illetve színházzá alakítását Kempelen Farkasra bízták, aki 1787 januárjában kezdte el a munkát, és október 17-én a színház már megnyithatta kapuit. Kempelen a színháznak 17 díszletet is készített. Ez volt az első állandó színház Budán, s ez az egyetlen olyan 18. századi magyarországi színházépület, amely ma is játszóhely. A Várszínházban eleinte német nyelvű társulatok léptek fel, 1790. október 25-én volt az első magyar nyelvű előadás. A Várszínházban

123



óvó megsegítésére rendezett hangversenyen volt jelen. 1881. március 30-án a Színi Tanoda operaszakának előadását nézte meg. A második világháborúban a Várszínház súlyosan megsérült, 1978. február 13-án sikerült újra megnyitni. 2001. december 1-jén a Várszínház mint a Nemzeti Kamaraszínháza megszűnt. Azóta a Nemzeti Táncszínház működik itt.

51. Szentháromság tér I. kerület [19.033518,47.501713] A középkorban a Nagyboldogasszony-templom előtt nem tér, hanem út volt, a templom körül pedig temető. Az 1686-os ostromban elpusztultak a templom körüli házak, így 1700 körül alakították ki a mostani teret. 1691-ben és 1712-ben pestis pusztított Budán. Ennek emlékére 1713-ban Ungleich Fülöp készített kilenc mellékalakos fogadalmi szobrot a Szentháromság tiszteletére, amelyet utóbb még

hangversenyeket is tartottak. A színház talán legjelesebb zenei eseménye 1800. május 7-én volt, Beethoven F-dúr kürtversenye hangzott el, a zongoránál maga Beethoven ült. A Várszínház gyakran cserélt gazdát, termét nehéz volt megtölteni. 1871-től a Nemzeti Színház játszóhelye lett, drámai és operai előadásokat tartottak itt, és hangversenyeket is szerveztek. Liszt Ferenc többször ellátogatott a Várszínházba. 1871. január 15-én Szigligeti Ede A cigány című népszínművét nézte meg, 1874. március 15-én műkedvelők hangversenyét hallgatta meg, amelyet az Országos Nőképző Egylet javára adtak (ezen Blaskovits Marianna két Liszt-művet játszott), 1875. március 30-án a józsefvárosi kisded124

125


bővített. Az eredeti mű a Kiscelli Múzeumban van, a téren a másolata látható. 1902 óta a Szentháromság térhez tartozik a Nagyboldogasszony-templom és a Halászbástya közötti terület is.

52. Budavári Nagyboldogasszony-templom I., Szentháromság tér [19.034168,47.501736] A budavári Nagyboldogasszony-templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása. IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között építtette. A 14–15. században a bazilikális elrendezésű templomteret átépítették az érett gótika szellemében, a mellékszentélyeket meghosszabbították. Mátyás király idejében építették a nyugati harangtornyot, valamint az oratóriumot a templom déli szentélye mellé. Mátyás itt tartotta esküvőjét Podjebrad Katalinnal, innen ered a Mátyás-templom elnevezés. 1541-ben a törökök sebtében dzsámivá alakították át, hogy I. Szulejmán itt adhasson hálát a győzelemért. Így, bár oltárait kidobálták, színes falait pedig fehérre meszelték, a templom megmenekült a lerombolástól és a visszafoglalásig Eszki dzsámiként, azaz öreg mecset-

126


ként működött. Buda visszafoglalása után előbb a ferencesek, majd a jezsuiták kapták meg, akik barokk stílusban állították helyre, és falaihoz új épületeket illesztettek. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatásakor a templom Buda város tulajdonába került.


muzsikusokat a sajátjai mellé, megtagadták kérését. A mise 37 zenész és mindössze 18 énekes előadásában szólalt meg. Liszt Ferenc engedélyt kapott, hogy jelen legyen a szertartáson és meghallgassa művét. A szertartás alatt a karzaton tartózkodott. Liszt Ferenc a Nagyboldogasszony-templomhoz a Budai Egyházi Zeneegyesület révén is kötődött, amely 1866-ban alakult, és több budai templomban is fellépett. Liszt Ferenc az egyesület tagjait a reneszánsz zene szépségeivel próbálta megismertetni, így több 16. századi művet betanított nekik, és előadásukat maga vezényelte. Megrendelte Regensburgból és nekik ajándékozta a 16–17. századi műveket modern átírásban közlő Musica Divina-sorozat nyolc kö-

1867. június 8-án ebben a barokk külsejű templomban koronázták meg I. Ferenc Józsefet magyar királlyá. Az alkalomhoz az ünnepi misét Liszt Ferenc komponálta. A templomban ma is láthatók a koronázáskor használt lobogók. Ezért nevezik sokan ma is Koronázási templomnak. Ferenc József 1873-ban a templom eredeti gótikus jellegének viszszaállításáról rendelkezett. Az átépítésre 1874 és 1896 között került sor. A templom díszítésében olyan nagy művészek vettek részt, mint Székely Bertalan, Lotz Károly és Zichy Mihály. A második világháború előtt megkezdődött a templom teljes felújítása, amire végül 1950–1970 között került sor. 2005 óta újabb felújítási munkálatok folynak az épületben. Liszt Ferenc legfontosabb kapcsolata a templommal az 1867-es koronázás. Ferenc József engedélyezte, hogy a hagyománytól eltérően ne a bécsi udvari karmester, hanem Liszt komponálja az ünnepi misét, de ennek előadását a hagyományokhoz híven az udvari zenekarra bízta. Hiába kért Gottfried Preyer udvari karmester magyar 128

129

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

Recommend Documents