III. Best Practice dokumentálás és publikálás

Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 „A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása” támogatási konstrukció

„A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció” projekt

A támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02

III. Best Practice dokumentálás és publikálás A Vas megyei Munkaügyi Központ részére

Készítette: PROMEN Kft.

Szombathely, 2006. augusztus 15.

PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

Tartalomjegyzék

NYUGAT-DUNÁNTÚLI

J Ó G Y A K O R L A T O K … … … . …… … … … … …… … … …. 7 4

I. Győr-Moson-Sopron Megye…………………………………………………………….….74 Régiók közötti együttműködés az ifjúsági munkában………………………………………….74 EU-kompatibilis Foglalkoztatási és Humánerőforrás Fejlesztési Centrum létrehozása….81 SEGÍTŐKÉ(S)Z „A szociális területen tevékenykedők képzése elméleti, módszertani és terepgyakorlati tréningek formájában” címmel……………………………..90 II. Zala Megye…………………………………………………………………………………92 Hazatérés – fiatalok foglalkoztatása a zalaszentgróti térségben……………………………..92 Új típusú közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése Nagykanizsán……………….….99 III. Vas Megye……………………………………………………………………………….104 Az aprófalvas térségekben élő, hátrányos helyzetű, inaktív emberek közelebb juttatása a munkaügyi szolgáltatásokhoz, munkalehetőségekhez Teleházas végpontok kialakításával, távmunka – lehetőségek feltérképezésével……………………………………………………..104 Munkanélküliek Tartós Foglalkoztatási Programja Oszkón ……………………………….114

73 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

B ES T P R AC T IC E

D OK U MEN TÁ LÁS É S PUB LIK Á LÁ S

NYUG AT-DUNÁNTÚLI JÓ G YAKO RLATO K

I.

Győr-Moson-Sopron Megye

1. Szervezet neve, elérhetőségei

A szervezet/személy neve: Ifjúsági Szövetség a Kisalföldi Régióért Címe: 9152 Börcs, Erzsébet tér 3. Kapcsolattartó személy neve: Varga Eszter Telefonszám/Faxszám: 30/9299-464; 06(96) 350-884 E-mail cím: [email protected]; [email protected] Honlapcím: 2. A megoldás rövid megnevezése

Régiók közötti együttműködés az ifjúsági munkában 3. A szükségletek bemutatása

A kistelepülési közösségekben nincs megfelelő szocializációs közeg a fiatalok számára, ami elősegítené a közösségben való nevelést, megtanítaná számukra az egyéni és csoportos helyzetekben

való

viselkedés

lehetőségeit és

korlátait,

és az ehhez

kapcsolódó

felelősségvállalás kialakulását, a helyi demokrácia intézményeinek megismerését, és ezen ismeretek gyakorlati alkalmazását, a deviáns viselkedésformák kialakulásának megelőzését. Gyenge az együttműködés az ifjúsági közösségek között mind a régión belül, mind a határon átnyúló kapcsolatok tekintetében. A fiatalok nyelvi- kommunikációs- és kapcsolattartó képessége gyenge, ami bizonytalanságot okoz, ezáltal hátrányt jelent a határon átnyúló együttműködések kialakításában. A helyi-, térségi- és regionális fejlesztésekben és programokban az ifjúság segítése és az ifjúsági korosztály bevonása nem kap megfelelő hangsúlyt. Az ifjúsági közösségek segítését végző szakemberek és szervezetek gyakran egymástól elszigetelten működnek, nincs információjuk egymás munkájáról, eredményeiről, gyenge közöttük a kommunikációs kapcsolat - hiányzik egy regionális segítő hálózat. A közösségekhez nem jutnak el a képzési lehetőségek (információhiány).


Vezetőik és önkénteseik nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel feladataik szakszerű ellátásához, többnyire a vezető egyedül látja el a feladatokat. Néhány kivételtől eltekintve a közösségek nem stratégiai alapon működnek, nem rendelkeznek sem rövid, főként nem hosszú távú programokkal. Nem ismernek olyan sikeres mintákat, példákat, amelynek a tapasztalataikat beépíthetnék a saját munkájukba, az eredményes szervezetektől a tapasztalatok nem jutnak el a többi szervezethez Mindebből adódhat az a jóval általánosabb probléma, hogy a fiatalok helyi kötődése gyenge és ez hozzájárulhat a települések népességmegtartó erejének csökkenéséhez 4. A megoldás tartalma, összefoglaló leírása

Elsőként magáról a szervezetről egy rövid bemutató:

A

Szövetség

összefogja

és

koordinálja

azoknak

az

egyesületeknek,

társadalmi

szervezeteknek a tevékenységét, amelyek Győr-Moson-Sopron megye területén a vidékfejlesztési

szakmai

tevékenységgel,

az

ifjúsági

közélettel,

az

ifjúsági

munkanélküliséggel, kulturális és sport programok szervezésével és a népi hagyományok megőrzésével foglalkoznak. A Szövetség céljai megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el: Ø

biztosítja az információáramlást: egyrészt a szervezetek közt, másrészt a megyei és országos fórumok és a szervezetek közt.

Ø

professzionálisabb

tevékenység

megvalósítása

érdekében

képzéseket

szervez saját egyesületei és a más földrajzi területen tevékenykedő hasonló szervezetek részére Ø

Szakmai tanácsadást biztosít a szervezeteket érintő kérdésekben.

Ø

Segíti az alakuló ifjúsági szervezetek munkáját

Ø

Az előbbi feladatok hatékonyabb ellátásának érdekében egy központot tart fenn, mely központnak a börcsi Teleház és Ifjúsági Központ ad otthont.

Az ISZKIRIRŐL: A szervezet tagjai és a hozzá kapcsolódó - egyesületi nyilvántartásba még nem vett - szervezetek, ifjúsági csoportok 1996 óta működnek együtt, elsősorban a Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület munkájának, rendezvényeinek /táborainak, képzéseinek/ köszönhetően. 1998 tavaszán fogalmazódott meg a gondolat, hogy ezt a létező kapcsolatot formalizálják, hivatalossá tegyék. Így született meg az ISZKIRI, az Ifjúsági Szövetség a Kisalföldi Régióért nevű szervezet.


Az Ifjúsági Szövetség a Kisalföldi Régióért tagszervezetei: Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület – BÖFME, Baráti Ifjúsági Egyesület – BIFE, Rábapatonai Fiatalok Szövetsége – RÁFISZ, Ikrényi Ifjúsági Egyesület – IKIFE, Győrsövényházi Ifjúsági Klub, Várbalogi Környezetvédő és Mezőgazdasági Egyesület – VÁFME, Dunaszegi Helytörténeti és Művelődési Egyesület, Kunszigeti Fiatalok Klubja, Ifjúsági Klub Győrújfalu, Fertőszentmiklósi Ifjúsági Klub, Jobaházi Ifjúsági Klub, Koroncói Ifjúsági Egyesület

A program bemutatása: A civil szervezetek, köztük az ifjúsági szervezetek is gyakran küzdenek azzal a problémával, hogy tagjaik között kevés a tizenéves. Könnyű lenne azt mondani, hogy ez azért van így, mert nekik a tanulnivalón kívül nem jut másra idejük és energiájuk, de tudjuk, hogy nem ez az igazi ok. A közösségi szabadidőtöltésre talán senkinek nincs akkora igénye, mint a fiataloknak, akik éppen azt próbálgatják, mire képesek felnőtt gondoskodás, irányítás és felügyelet nélkül. Hacsak tehetik inkább velük egyidősekkel vannak, nem az idősebbekkel, akik már mindenről tudják, hogy jó e vagy sem, helyes e vagy sem. Minden tizenéves jó társaságra vágyik, ahol olyannak fogadják el amilyen, ahol sok új barátokat és életre szóló barátságokat, szép kamaszkori szerelmet találhat. És persze sok élményt, értelmes, közös elfoglaltságokat, amikre sokáig érdemes emlékezni. Tizenévesen azonban sokkal nehezebb mindezt megtapasztalni, mint később. A civil szervezeteknek

egyre

magasabb

színvonalú,

újdonságokban

gazdag,

rendszeres

tevékenységet kell végezniük, különben érdeklődés, az aktív tagok és az anyagi támogatás hiánya miatt az a veszély fenyegeti őket, hogy megszűnnek. A fiatalok az iskolában azonban egészen mást tanultak nem azt, hogy hogyan kell a többiekkel közös célokat kitűzni és megvalósítani, hogyan kell valami újat kitalálni és megszervezni, hogyan lehet részt venni a lakóhelyük életében. Amikor tehát az egyesületek a tagjaik közé hívják őket, tulajdonképpen akaratlanul is olyan feladatokba vonnák be őket, amire nincsenek felkészülve. Erről ugyan nem ők tehetnek, de mégiscsak kellemetlen azt mondani, hogy nem tudják megmondani, mit kellene csinálni és hogyan. Ezért vállalkozott az ISZKIRI a „látóutak” hagyományának a felelevenítésére, hogy segítse a helyi egyesületekben és önkéntes munkában való részvételre való felkészülést, és arra bíztassa

a

meghívott

fiatalokat,

hogy

igyekezzenek

saját

szülőfalujukban,

saját

közösségükben is továbbítani azt, aminek ennek a programnak köszönhetően részük volt, amit máshol láttak és kipróbáltak. Sok jó hazai és külföldi példa van arra, hogy azok akik közösségi munkát vállalnak rövidebbhosszabb képzéseken vesznek részt, ahol megismerhetik, milyen programokat érdemes szervezni, és hogyan lehet ezekhez anyagi támogatást szerezni. Az ISZKIRI programjában ezekhez képest is sok újdonság volt, amire a szervezők tudatosan törekedtek.


A program keretében a fiatalok / résztvevők egy másfajta tanulást ismertek meg és szerettek meg a program eredményeként, mint amihez az iskolában hozzászoktak. Amikor először találkoztak, nem erre számítottak, és szorongtak egy kicsit. Úgy gondolták, hogy mivel ez egy fontos és komoly program, végig kell majd hallgatniuk néhány előadást, hosszú magyarázatokat valamiről, amiről ők még soha nem hallottak. De már az első találkozó első órája nem ilyen volt, és aztán még rengeteg érdekes dolog történt. Így aztán alig várták az újabb közös hétvégéket, szívesen vettek részt minden feladat megoldásában. Beszélgettek, kérdeztek, terveztek, vitatkoztak, bejártak egy egy falut, videófilmet készítettek, futballoztak, bicikliztek, játszottak és sokat nevettek- így tanultak. A szervezők szándéka pontosan ez volt, hogy a résztvevők megismerjék és megszeressék ezt a fajta, ún. tapasztalati tanulást, később is bizalommal forduljanak egymáshoz, vagy másokhoz, ha valami újba szeretnének kezdeni. A program összeállítása arra a felismerésre épült, hogy ha valamit a gyakorlatban láthatunk, kipróbálhatunk, azt sokkal könnyebben sajátíthatjuk el és alkalmazzuk, még akkor is, ha egyébként bonyolult dolgokról van szó, mint ha csak hallunk vagy olvasunk róla anélkül, hogy részünk lett volna benne. A négy találkozó négy különböző téma köré szerveződött, de közös sajátosságuk volt, hogy a fiatalok egymástól tanulhatták meg, miért érdemes önkénteskedni, nemzetközi ifjúsági cserét szervezni, miért érdekesek a hagyományok vagy a természet. Ki- ki megmutathatta a többieknek, hogy mivel foglalkozik szívesen, mire büszke, miért szeret a falujában élni. Különösen találékonyak voltak az információs és kommunikációs technológia alkalmazásában, a videófelvételek, számítógépes animációk, digitális fotókból összeállított bemutatók elkészítésében, és igyekeztek másként bemutatni a falujuk életét, történetét, mint azt a történelem órán vagy a helytörténeti szakkörökben szokták tőlük kérni. Minden közös találkozónak colt egy olyan része, ahol a résztvevők megismerhették a meglátogatott település életét, fejlődését, és ebben a fiatalok szerepét, a helyi ifjúsági egyesületek

eredményeit,

és

volt

olyan

része,

ahol

az

egyéni

és

csoportos

kifejezőkészségüket, meggyőző és vitakészségüket, együttműködési és probléma megoldó képességeiket próbálhatták ki és fejleszthették. A négy találkozási alkalom között pedig ugyanezt otthon, saját közösségükben gyakorolhatták, amihez útmutatást és néhány segédeszközt kaptak (például ahhoz, hogy kikre számíthatnak, kikkel beszéljenek személyesen arról, hogy min szeretnének változtatni, hogyan tervezzék meg az ötletek összegyűjtését és szelektálását, a várható nehézségekre való felkészülést, stb) A négy találkozón a személyes képességek fejlesztése, a vendéglátó ifjúsági egyesületek által bemutatott programokhoz kötődően, az alábbiak szerint épült fel:


1.) Mások megismerése, elfogadása és megértése: Kapcsolatteremtés a kortársakkal és a vendéglátó falu lakóival, a jó csoportlégkör és az aktív közösségi- egyesületi részvétel szervezése a helyi példák alapján; azoknak a számbavétele, akikre otthon számíthatnak; Egyszerű tervezési feladat: személyre szóló születésnapi ünneplés előkészítése

2.) A lakóhelyhez és a magyar kultúrához kötődés, Külföldiekkel való kapcsolatteremtés és kommunikáció, ha nem beszélünk közös nyelvet (nyelvtanulási lehetőségek helyben és a nemzetközi ifjúsági cseréken, különböző kultúrákhoz tartozó emberek találkozása személyesen, interneten és videófelvételeken keresztül)

3.) Ötletek a továbblépésre- nehéz, illetve lehetetlennek látszó feladatok közös megoldása. Hogyan lehet egymástól információt és segítséget kérni. Mint a korábbi alkalmakkor, a harmadik találkozás programjában is nagy szerepet kaptak azok a közkedvelt tevékenységek, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek a hétköznapokban, így a kerékpározás, futball, egy este közös rongyosbál a helyiekkel. De minden programnál fontos volt, hogy legyen benne valami új minőség és hogy a fiatalok a saját ötleteikkel gazdagítsák az eredeti elképzeléseket. A találkozók másik közös sajátossága az volt, hogy egyszerű tárgyak felhasználásával vagy eszközök nélkül olyan feladatokat kellett megoldaniuk a résztvevőknek, amik lehetetlennek tűntek, de némi kreativitással mégis lehetett megoldást találni. Ez azért is fontos volt, hogy kitartóbbak legyenek, és ne adják fel, ha az első próbálkozásra nem sikerül megvalósítani, amit kigondoltak.

4.) Amit a fiatalok tehetnek- tesznek a falujukért- az eredmények és a személyes részvétel értékelése, jövőre vonatkozó együttműködési tervek Résztvevők minden vendéglátó települést úgy ismertek meg, hogy előre megadott szempontok szerint bejárták a falut, és összeismerkedtek a helyiekkel. Ezeket a beszélgetéseket nagyon szerették. Sok érdekes dolgot megtudtak arról, hogy hogyan élnek, vagy a régmúltban hogyan éltek ott az emberek, de azt is örömmel tapasztalták meg hogy nem is esik olyan nehezükre ismeretlenekkel szóba elegyedni, és megkérdezni azt, ami érdekli őket. Minden településről és az ott élőkről elismeréssel beszéltek, amikor bemutatták egymásnak, mit sikerült megtudniuk. A lakóhely, a falu és a természet szeretete jellemezte a résztvevőket. Ezért is volt fontos, hogy láthatták: ennek a programnak a szervezői , az előttük járó fiatal generáció milyen sokat tudott tenni azért, hogy színvonalasabb, modernebb, nagyvilághoz közelibb lgyen a


lakóhelyük élete és hagyományai. Felújított művelődési otthon, új teleház, erdei iskola, közösségi ház, helyi újság, ifjúsági önkormányzat, gazdag nemzetközi kapcsolatok- más szavakkal több tízmillió pályázati támogatás is jelzi, hogy mindezt meg lehet valósítani a legkisebb falvakban is, amire szükségük van az ott élőknek, és ami máshol már bevált. Ennek a pénz hiánya egyre kevésbé akadálya, az érdektelenség annál inkább. A program záró találkozója nemcsak arra adott példát, hogy hogyan lehet helyben munkahelyet is és a hagyományokra épülő gazdag kulturális életet is teremteni, hanem a résztvevők azt is láthatták, hogy azok a társaik, akik belük együtt kezdték el a „látóutak” során megismerni a máshol bevált jó példákat, megalakították saját helyi csoportjukat, és berendezték saját közösségi helyüket. 5. A megoldás mások általi hasznosítási lehetőségei

A rovat céljával összhangban kérjük bemutatni, hogy a megoldás milyen módon (módszerek, lépések, szükséges háttér stb.) adható át más települések, kistérségek, régiók, vállalkozások, civil szervezetek részére, akik saját környezetük felvirágoztatása érdekében hasznosíthatják az ismereteket, tapasztalatokat?

Fontos lépés minden kistelepülés számára, hogy a fiatalokat megpróbálják olyan módon nevelni, olyan értékeket átadni számukra, hogy felnőttként ne akarjanak elvándorolni, ne vágyjanak el szülőfalujukból. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy helyi szinten milyen az adott közösség megtartó ereje. A fiatalokat összejövetelek, találkozók szervezésén keresztül buzdítani kell, hogy ne csak akarjanak, hanem ténylegesen tegyenek is valamit annak érdekében, hogy a közösségük tartalommal teli legyen. Egy összetartó közösség meghatározó eleme lehet egy kistelepülés kulturális életének is, így a fent meghatározott találkozók, „látó utak” pontosan ezt a célt szolgálják: már fiatalként elindítani őket az úton, melyet bejárva később hasznosíthatnak saját településük számára, felvirágoztatva azt. A kialakult közösségből a későbbiekben létrejöhet egy szervezet, akár egyesület formájában, az egyesület létrehozhat egy teleházat, közösségi házat, a teleház vagy a közösségi ház már alkalmas sok tevékenység, program megvalósítására, esetleg pályázatok útján tovább bővülhet ez a folyamat akár addig is, hogy jól működő civil szervezetként a falu számára már nem csak mint kulturális és közösségi központ, hanem munkaadó hellyé is válhat. Tehát fiatal korban szükséges elkezdeni, elültetni és táplálni ezeket a gondolatokat, melyet később felnőtt fejjel saját gyermekeik számára is tovább tudnak adni, és mi lehet egy kis település számára a legmegnyugtatóbb és legfontosabb fennmaradást biztosító erő: ha van egy közössége a fiatalabb generációnak, ahol jól érzik magukat, aktívak, próbálgathatják


szárnyaikat és megtanulják, hogy miként kell egymás mellett élni, alkalmazkodni, tervezni, megvalósítani, stb. 6. Egyéb megjegyzés, javaslat


1.

Szervezet neve, elérhetőségei

A szervezet/személy neve: Vocational Academy Alapítvány Címe: Tét, fő utca 97/A, 9100 Kapcsolattartó személy neve:Bajcsiné Király Vilma Telefonszám/Faxszám: 96/561-056 E-mail cím: [email protected] Honlapcím: www.vocational.hu 2.

A megoldás rövid megnevezése

EU-kompatibilis Foglalkoztatási és Humánerőforrás Fejlesztési Centrum létrehozása 3.

A szükségletek bemutatása

Projektünket kiváltó okok, problémák, konkrét körülmények: •

a régión belüli egyenlőtlenségek miatt a munkanélküliségi ráta (2003-ban 4,27%-os ) alapján a megyében a Kapuvári kistérség után a legnehezebb helyzetben projektünk helyszíne, a Tét-Sokoróaljai kistérség van

•

a munkanélküliség a megyei átlagnál 1,5%-ponttal magasabb, a 19 településen jelenleg a regisztrált munkanélküliek együttes létszáma 594 fő

•

a kistérségben a Munkaügyi Központ kirendeltsége megszűnik, ezért Alapítványunk projektje lesz az egyetlen, amely segítséget nyújt a munkaerő-piacon hátrányos helyzetbe került emberek (16-24 éves munkanélküliek, elavult vagy alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek; megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők; tartós munkanélküliek; romák; 45 év felettiek - kiemelt munkanélküli nők) számára

•

a szükségletfelmérésben a válaszok 9,53%-a rámutatott arra, hogy a kistérségben létezik a romákkal szembeni előítélet, a romák halmozottan hátrányos helyzete, amelynek leküzdésében az egyéni fejlesztési terveken alapuló sikeres életvezetés és a projektben partnerként résztvevő téti Roma Önkormányzat szakmai tapasztalata segíthet

•

a szükségletfelmérés során megkérdezett munkanélküliek 95,23%-a tartós munkanélküli, s ezen belül is 66, 6%-uk már három évnél régebben van munka nélkül

•

16-24 éves korosztály foglalkoztatási aránya egyre csökken a kistérségben

•

a Tét-Sokoróaljai kistérség két nagyobb város, Győr és Pápa közötti térben, mindkettő vonzáskörzetén kívül esik, ebből adódóan gazdasági-társadalmi szempontból a régiós átlaghoz képest elmaradottnak mondható


•

a kistérségben a nyolc általános alatti és azt végzettek aránya 70% körül mozog, a középiskolai tanulók száma 1000 lakosra 8, amely jelentősen alacsonyabb a megyei és régiós

átlagnál

(megye

40,

régió

39,

ország

37)

Ez

hosszútávon

jelentős

munkanélküliséghez vezet, s ha a háttérben húzódó problémák megoldatlanok maradnak, a Tét-Sokoróaljai kistérség hátránya behozhatatlan lesz •

az álláskeresők jelentős része nem kellőképpen motivált, a legtöbbeknél hiányzik az önállóság, a felelősségvállalás, ezért a fejlesztés során szükségesek az egyéni képességekhez igazított önismereti és munkamotivációs tréningek

•

a Munkaügyi Központ felmérése szerint a munkaadók viszonylag széles körben kötik nyelvtudáshoz és számítástechnikai ismeretekhez a felkínált állások betöltését, ezért megalapozott a nyelvi (angol, német) és számítógépkezelő-használó képzések indítása

•

a helyi munkavállalók képzettsége és a piaci igények között jelentős feszültségek vannak

•

A helyi gazdasági igényekhez igazodó kvalifikált munkaerőre, képzési programokra van szükség a kistérségben, ezért a megye vállalkozásainak elvárásai és a Győr-MosonSopron Megyei Munkaügyi Központ szakmapozíciós táblázatában meghatározott hiányszakmák alapján határozzuk meg képzéseinket (hegesztő, fémforgácsoló, építőipari betanított munkás, kárpitos, parkgondozó, szociális ápoló).

•

a gazdasági egységek 36,3%-a tervez kapacitásnövelő beruházást, melyek hosszútávon garantálják, hogy a kistérség munkanélküli lakosai számára munkát tudunk biztosítani.

•

a megyében a munkáltatók 63,1%-a , a kérdőíves felmérésünk során megkérdezett válalkozásoknak 50%-a jelezte, hogy munkaerőt kíván felvenni

•

a Vocational Academy Alapítvány több mint 500 győri és kistérségi vállalattal, külföldi munkaadókkal kiépített kapcsolatrendszere, több éves szakmai kistérségi ismerete, a Roma Önkormányzattal és a Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásával kiépített konzorciuma és a helyi társadalmi összefogás biztos háttere a projekt sikeres megvalósulásának.

4.

A megoldás tartalma, összefoglaló leírása

A tartalmi ismertetésben térjen ki a megoldás kidolgozásának részleteire, az időközben felmerült problémákra, az ezekre kidolgozott válaszokra, az elért eredményekre, valamint a működés bemutatására (szükséges humán és anyagi erőforrások, a megoldás, módszer használatának módja stb.). A Vocational Academy Alapítvány 1997-ben alakult meg abból a célból, hogy segítse elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyei diákok nemzetközi elvárásoknak is megfelelő két


tannyelvű – nem gimnáziumi – (angol-magyar) általános, valamint közgazdasági és informatikai szakképzését, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének kialakítását és társadalmi beilleszkedését, valamint kézműves szakmákra való képzését. A célok elérésének érdekében az Alapítvány létrehozta oktatási intézményrendszerét, mely az alábbi egységekből áll: két tanítási nyelvű (angol-magyar) általános iskola; két tanítási nyelvű (angol-magyar) közgazdasági szakközépiskola; diákotthon; kézműves iskola; kistérségi kihelyezett tagozat, Tét: „Európa Ház”. Az Alapítvány alapfilozófiája, hogy az esélyegyenlőséget biztosítani kell minden ember számára, így kötelességének érzi, hogy hozzájáruljon a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségének kialakításához és társadalmi beilleszkedéséhez. Ez a rendkívül összetett feladat kiterjed a munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek és a bármilyen okból a másság kategóriájába tartozók körére egyaránt. Alapítványunk mindig közvetlenül, gyakorlatiasan, kézzel foghatóan, a maga eszközeivel, saját lehetőségeihez mérten segítette és segíti a rászorulókat. Az Alapítványunk által működtetett szakközépiskola eredményei ösztönöztek és késztettek bennünket arra, hogy 2002. év tavaszán útjára indítsunk egy dinamikus felnőttképzési oktatást, melynek már akkori eredményeink szerint az Európai Uniós csatlakozásra történő felkészítésben is jelentős szerepet tulajdonítottunk. A hallgatók számára permanens továbbtanulási, továbbképzési lehetőséget nyújtunk, egyre nagyobb mértékben tudunk hozzájárulni a tőlünk kikerült szakmai végzettséggel rendelkező felnőttek európai egzisztenciájának megteremtéséhez. Alapítványunk egyre több olyan – elsősorban OKJ-s – oktatási programot kínál hallgatóinak, amely a nyelvtudással kiegészítve a munka világában esélyt ad a munkavállalóknak a mindig jobb pozíció elérésére. Alapítványunk tevékenysége a pályaválasztási tanácsadás területére is kiterjed. Három éve rendszeresen képzési börzét és vásárt, valamint pályaválasztással foglalkozó konferenciát rendez a város és a megye továbbtanulni kívánók, illetve munkát keresők és munkát kínáló cégek részvételével. A Vocational Academy ehhez kapcsolható tevékenysége az EU kompatíbilis mentori rendszer működtetése, melynek keretében számos, a téti kistérségben élő munkanélküli került elhelyezésre. A munkaerő-piacon hátránnyal rendelkezők számára 2002 nyara óta JOB KLUB-ot szervezünk, ahol számukra elhelyezkedésüket segítő képzés folyik. Téti kihelyezett tagozatunk a romák esélyegyenlőségét célzó programok bázisa. Egyik fő feladata a helyi és környékbeli roma fiatalok segítése. Alapítványunk az elmúlt három évben aktívan részt vett a roma kisebbség, főleg a fiatalok felzárkóztatásának segítésében is, ingyenes kurzusok tartásával, programok szervezésével és adományokkal támogatjuk a hátrányos helyzetűeket. Annak érdekében, hogy még eredményesebben lépjünk fel a munkanélküliség csökkentése terén, 2004. január 1-jén létrehoztuk A gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos Tét-


Sokoróaljai kistérség központjában, Téten a Munkaerőpiaci és Szolgáltató Centrumunkat, mellyel célunk, hogy hozzájáruljunk a téti kistérségben élő, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedéséhez, a munka világába való be-, illetve visszailleszkedéshez és a tartós munkában maradáshoz. A program keretében egyrészről komplex tanácsadási szolgáltatást, másrészről képzési-foglalkoztatási szolgáltatást nyújtunk. Szolgáltatásaink tervezésénél figyelembe vettük, hogy a hozzánk forduló ügyfeleknek speciális tanácsadásra és segítésre van szükségük. Nemcsak a munkavállalási, hanem az életkörülményeikből következő életvezetési és társadalmi beilleszkedési problémáikkal is meg kell küzdeniük. Ezért alakítottunk ki centrumunkban összetett szolgáltatásrendszert. Alapítványunk - ahogy azt fennállása óta eddig is tette - munkájával, eszközeinek komplex felhasználásával, külföldi és hazai partnereinek segítségével a hátrányos helyzetű fiatalok és a vidéki lakosság fejlődését, felzárkóztatását kívánja elősegíteni. Jelen megoldásunk általános célját az Európai Foglalkoztatási Stratégiájának és a Magyar Köztársaság foglalkoztatáspolitákájának céljaival összhangban fogalmaztuk meg. Ennek megfelelően céljaink: a tartós munkanélküliség megelőzése, a tartós munkanélküliek arányának csökkentése •

az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás összehangolása

•

a régión belüli feszültségek és térségi különbségek csökkentése,

•

egyenlő esélyek biztosítása a munkaerőpiacon,

•

fiatal munkanélküliek számának csökkentése,

•

a hátrányos helyzetű rétegek (romák, megváltozott munkaképességűek, tartósan munkanélküliek,

alacsony

iskolai

végzettségűek,

elavult,

nem

piacképes

szakképzettséggel rendelkezők) munkaerő piaci részvételének javítása, inaktivitásuk leküzdése, társadalmi kirekesztődésük, valamint a szegénység csökkentése

Az általános célok irányvonala meghatározza az alábbi konkrét, szükségletfeltáráson alapuló célkitűzéseket: (lsd. Logikai keretmátrix-rövidtávú célkitűzések) •

Tét-Sokoróaljai kistérség munkanélküliségének csökkentése, a lakosság képzettségi szintjének növelése

•

a Tét-Sokoróaljai kistérségben élő (200 fő) hátrányos helyzetű munkanélküli lakosok, romák, megváltozott munkaképességűek, tartósan munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkezők, 16-24 év közötti fiatal és 45 év feletti (különös tekintettel a nőkre) munkanélküliek felkutatása, elérése, bevonása a projektbe, egyéni adottságaikra, szükségleteikre épülő komplex


fejlesztése, képességeik, készségeik javítása, munkaerő-piaci integrációjuknak, beilleszkedésüknek, bennmaradásuknak segítése •

a bevont személyek 50%-ának képzésbe (40 fő) és/vagy munkába (60 fő) helyezése

•

kistérségi, megyei munkaadói igények, a szakképzés és a helyi munkavállalók képzettségének összehangolása

•

Alternatív

Foglalkoztatási

Szolgáltatások

minőségbiztosítási

rendszerének

kidolgozása •

Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának, Tét város Roma Kisebbségi Önkormányzatának és a Vocational Academy Alapítvány összefogásának erősítése, valamint a közös érdekeket felismerő szervezeteknek, vállalatoknak, önkormányzatoknak bevonása a közös cél érdekében

a munkáltatók fogadókészségének növelése A jelen megoldás tartalma, tevékenységei:

I. Előkészítés szakasza I.1. Projekt megvalósítás feltételeinek kialakítása I.1.1. Nyitó értekezlet és munkacsoportok felállítása •

részletes tevékenységi és megvalósítási terv, erőforrások felhasználási tervének kidolgozása, határidők, felelősök, ütemezés meghatározása

•

SZMSZ elkészítése

•

önértékelés követelményeinek meghatározása;

•

projekt

előrehaladását,

végrehajtását,

értékelését

kísérő

dokumentumok

formanyomtatványainak elkészítése; •

munkacsoportok

felállítása

(projektmenedzsment;

mentori;

szakértői,

oktatói;

koordinációs-adminisztrációs; minőségügyi) I.1.2. Infrastrukturális feltételek biztosítása •

Központi iroda

•

Oktatótermek kialakítása (1 multimédiás terem, 1 oktatóterem)

•

Szakkönyvtár kialakítása

•

Felszerelések, eszközök beszerzése

•

Akadálymentesítés

I.1.3. A projektben dolgozók szakmai és mentális felkészítése •

csoportépítés és együttműködési; minőségirányítási; céltudatos ügyfélkapcsolatok tréning


•

mentorok számára felkészítő tréning

I.2. Célcsoport felkutatása, tájékoztatása, bevonása, 1. kapcsolatfelvétel I.2.1. Célcsoport felkutatása, tájékoztatása (direkt és indirekt módszerekkel; koordinációs mcs.,) I.2.2. A célcsoport projektbe való folyamatos bevonása, ügyfélszolgálatba jelentkezése (koordinációs mcs., ügyfélreferens, mentor) (a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők és az alapfokú képzettség megszerzésére irányuló képzésben résztvevők projektbe történő bevonása 2005. augusztus 31-ig befejeződik)

II. Megállapodás szakasza

II.1. Első személyes találkozás mentor és ügyfél közt, kapcsolat- és bizalomépítés (mentor) II.2. Együttműködési megállapodás megkötése (mentor) II.3. Egyéni állapot-, helyzet-, képesség, tudásszint felmérése, egyéni szükségletek feltérképezése, egyéni cselekvési-fejlesztési tervek készítése (mentor) II.4. Fejlesztési tréningek, képzési tematikák adaptálása a célcsoport egyéni cselekvésifejlesztési tervében meghatározott igényeihez és szükségleteihez igazítva (oktatók)

III. Fejlesztési szakasz

III.1. Személyre szabott fejlesztések, egyéni és csoportos képzések, tanácsadások, programok szervezése, megvalósítása III.1.1. Folyamatos, egyénre szabott mentori támogatás, segítségnyújtás (mentor) III.1.2. Személyiséget és kulcsképességeket fejlesztő tréningek, képzések szervezése és tartása (képzési vezető, oktatók, szakértők) •

önismereti; tanulást segítő; pályaorientációs; munkamotivációs; álláskeresési tréning

•

alapfokú képzettség megszerzésére irányuló képzés

•

angol és német alapfokú nyelvi képzés

•

számítógép kezelő-, használó képzés

III.1.3. Szaktanácsadások (pályaorientációs, képzési, álláskeresési, rehabilitációs, mentálhigiénés, adósságkezelési) nyújtása (tanácsadók) III.1.4. Munkatapasztalat-szerzés biztosítása (mentorok, koordinációs mcs.) III.1.5. Job Klub működtetése (szabadidős programok fiataloknak) (koordinációs mcs.) III.2. Képzésbe, munkába helyezés előkészítése


III.2.1.

Kapcsolatfelvétel

szakképző

intézményekkel,

munkáltatókkal,

folyamatos

együttműködés (mentorok, koordinációs mcs.) III.2.2. Kerekasztal-beszélgetések a potenciális munkaadók, képző int-ek és munkavállalók között (koordinációs mcs.) III. 3. Munkaértekezletek, negyedéves értékelések, szupervízió a munkacsoport tagok részére (projektmenedzsment)

IV. Képzésbe, munkába helyezés segítése IV.1. Megfelelő munkahely, szakképzési int. megtalálása (mentorok, koordinációs, szakértői mcs.) IV.2. (Min.) 40 fő szakképzésbe, 60 fő munkába helyezése (mentorok, koordinációs, szakértői mcs.) IV.3. A munkahelyi, ill. képzésben való beilleszkedés elősegítése (mentorok) IV.4. Egyéni fejlesztési terv megvalósulásának értékelése (mentorok, szakértői mcs.)

V. Utógondozás

V.1. Nyomon követés, mentori segítségnyújtás (mentorok) V.2. Egyéni fejlesztési tervek végső értékelése (mentorok, szakértői mcs.)

VI. Alternatív szolgáltatások kialakítása, működtetése

VI.1. Alternatív munkaerő- és munkaközvetítő szolgálat kialakítása (koordinációs, szakértői mcs.) VI.2. Információs – Tájékoztató adatbázis kialakítása (koordinációs, szakértői mcs.) VI.3. Workshopok szervezése munkaadók, képző int-ek, civil és egyéb szervezetek, önkormányzatok képviselői részére (koordinációs mcs.) VI.4. Minőségbiztosítási rendszer bevezetése (projektmenedzser)

VII. Értékelő szakasz VII.1. Záró munkaértekezlet •

Tapasztalatok, eredmények megvitatása, értékelése, végleges dokumentálása

•

A projekt továbbfejlesztési, fenntartási tervének kidolgozása

VII.2. Disszemináció (konferencia, honlap, média, tájékoztató füzetek) (projektmenedzsment, koordinációs mcs.) VII.3. Projekt zárása


Eredmények, hatások: •

200 fő Tét-Sokoróaljai kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküli (roma:40 fő, megváltozott munkaképességű :10 fő, tartósan munkanélküli: 35 fő, alacsony vagy elavult iskolai végzettségű: 40 fő, 16-24 éves fiatal: 40 fő, 45 év feletti:35 fő) bevonása, egyénre szabott komplex fejlesztése megtörténik, ezzel a kistérség munkanélküli lakosainak 33,67%-ának munkaerő-piaci hátrányos helyzetét javítjuk

•

40 fő képzésbe, 60 fő munkába helyezése megtörténik, így a munkanélküliek száma 10%-kal csökken s 6,7%-uk a megszerzett szakmával a munkaerőpiacon előnyösebb pozícióból indulhat neki egy-egy állás megszerzésének

•

5%-kal csökken a tartósan munkanélküliek száma a kistérségben

•

5% ponttal nő a 16-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya

•

Egy olyan Alternatív Munkaerő-és Munkaközvetítő Szolgálat működik, amely képes pótolni s továbbfejleszteni a megszűnő Munkaügyi Központ helyi kirendeltségét

•

Az

Alapítvány

és

partnerei,

munkaadók,

helyi

érdekképviseleti,

társadalmi

szervezetek között olyan együttműködések alakulnak ki, amelyek az InformációsTájékoztató Adatbázist információkkal töltik fel s ezáltal egy sikeres munkaerő-piaci szolgáltatás valósulhat meg •

Az együttműködések eredményeként összehangoltabb lesz a kistérségben a képzési kínálat a munkaadói, szakképzési igényekkel

•

A projekt eredményeként a kistérségben a képzésben résztvevők száma 12%-kal nő

•

A Job Klubban résztvevők valódi közösséggé formálódnak s így csökken az elkallódó fiatalok, s az inaktív felnőttek száma

•

A tolerancia tábor hatásaként nő a romákkal szemben a társadalmi befogadás mértéke

Kérjük, emelje ki, és röviden ismertesse a megoldás kulcselemeit, amelyek valóban szükségesek ahhoz, hogy működjön az újszerű megoldás (pl. stratégiai gondolkodás, folyamatos igényfelmérés, széleskörű partnerség stb.).

Folyamatos értékelés, partnerekkel való folyamatos együttműködés, kapcsolattartás (partnerek a jelen projekt esetében: Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Tét város Roma Kisebbségi Önkormányzata), rendszeres munkaértekezletek, elhivatottság, egyenrangú, kölcsönös előnyökön és megértésen alapuló párbeszédek az állami és társadalmi szervezetekkel.


5.

A megoldás mások általi hasznosítási lehetőségei

A rovat céljával összhangban kérjük bemutatni, hogy a megoldás milyen módon (módszerek, lépések, szükséges háttér stb.) adható át más települések, kistérségek, régiók, vállalkozások, civil szervezetek részére, akik saját környezetük felvirágoztatása érdekében hasznosíthatják az ismereteket, tapasztalatokat? •

Párbeszéd az állami, civil és hátrányos helyzetű csoportok között – közös cél megfogalmazása, és annak érdekében közös akcióterv

•

A romák bevonása saját problémáik feltárásába és megoldásába, a kultúra mint felemelkedési eszköz alkalmazása

•

Kötetlen foglalkozások szervezése, tematikus klubok

•

Helyi lakosok bevonása a gazdasági, szociális kérdések megtárgyalásába

•

Plakátok, szóróanyagok, Internet mint információs csatorna megfelelő használata

•

6.

Munkáltatók ösztönzése a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására

Egyéb megjegyzés, javaslat


1.


A szervezet/személy neve: Segítőház Alapítvány Címe: 9027 Győr, Avar u. 3. Kapcsolattartó személy neve: Takácsné Balyi Anita Telefonszám/Faxszám: 06-96/512-304, 06-96/512-302 E-mail cím: [email protected] Honlapcím: www.segitohaz.hu 2.


SEGÍTŐKÉ(S)Z „A szociális területen tevékenykedők képzése elméleti, módszertani és terepgyakorlati tréningek formájában” címmel 3.


Kérjük, mutassa be, hogy milyen igények, szükségletek, problémák megoldása érdekében „találták ki” az újszerű, innovatív megoldást. a. a különböző területeken tevékenykedő szociális szakemberek fokozottabb együttműködésére b. valamint a hatékonyság növelésére. 4.


A megoldás egy regionális képzési program, melynek keretében a különböző területen tevékenykedő szakemberek betekintést nyerhetnek egymás munkájába ezzel is segítve a könnyebb előrehaladást a munkavégzés során. A képzés során a következő főbb területeket tűztük ki célul: c.

Mentálhigiéné elmélet és gyakorlat

d.

Pszichológia elmélet és gyakorlat

e.

Jog elmélet és gyakorlat (EU)

f.

Informatika és projektmenedzsment

A képzés 2006. október 01.- 2007. június 30-ig terjedő időszakban folyik, melyre korlátozott számban várjuk a jelentkezőket. A képzés ingyenes, valamint az akkreditációja folyamatban van. Időközben felmerülő problémával és azok megoldásával még szerencsére nem találkoztunk. A képzést az Európai Unió finanszírozza, mely a HEFOP 2.2 projekt keretén belül valósul meg. A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével témakör keretében olyan képzés szervezése, amely során a szakemberek az ott szerzett


ismeretekkel,

készségekkel

gyermekekkel

és

hatékonyabban

felnőttekkel,

tudnak

foglalkozni

szenvedélybetegekkel

a

a

fogyatékkal

beilleszkedés

élő

elősegítése,

munkajellegű foglalkoztatásukra történő felkészítésük, valamint az őket ellátó család támogatása érdekében. A szakemberek képzése, készségeik, szakmai együttműködési hálózataik fejlesztése érdekében komplex, gyakorlat orientált oktatási programot valósítunk meg. A projekt keretében az oktatáshoz, szociális és egészségügyi ellátáshoz tartozó, a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett személyekkel foglalkozó intézmények, és szakembereik közötti együttműködés valósul meg hálózatépítés és fejlesztés során. Ezt a célt szolgálják széles körben terjesztett tájékoztató és módszertani kiadványok, internetes weboldal kialakítása, valamint a szakemberek rendszeres szakmai összejövetelei műhelymunka formájában. A projekt során megvalósítandó tevékenységek sorrendiségét egy részletes szükségletfeltárás előzi meg az egyes célcsoportoknak megfelelő elemzéssel, kérdőíves módszerrel arról, hogy az egészségügyben, az oktatásban, a szociális intézményekben a fogyatékosokkal tevékenykedők milyen differenciákat mutatnak. Továbbá melyek a képzés során azok a kognitív anyagok és készség területek, amelyekben a projekt során differenciált oktatást kell megvalósítani. A képzésnek elsősorban ismeretközlő a funkciója, másrészt motiváció, önismeret szerep gyakorlat és egy célzottan tréning és készségfejlesztő tevékenység. A modul elméleti elemeiben van egy szociális, egy magatartástudományi, pszichológiai terület és egy egészségügyi, valamint társadalomtudományi ismeretkör, melyeket az oktatás során úgynevezett blokkosított tantárgycsoportok alapján kialakított blokkvezetői rendszerben, irányítjuk. A blokkvezetők az egyes elméleti stúdiomokért és felelős oktatókkal alteameket alkotnak. Az egész projekt oktatói teamjének, pedig egy teamtanácsadó szakmai testülete lesz, időnként külső szakértők bevonásával folyamatos curriculum-fejlesztési lépésekre építve. Projekt időtartama: 2006. január és 2007 december hónapok közötti időszak Oktatás, képzés: 2006. szeptember és 2007. júniusa közötti időszakban valósul meg. 5.


A rovat céljával összhangban kérjük bemutatni, hogy a megoldás milyen módon (módszerek, lépések, szükséges háttér stb.) adható át más települések, kistérségek, régiók, vállalkozások, civil szervezetek részére, akik saját környezetük felvirágoztatása érdekében hasznosíthatják az ismereteket, tapasztalatokat? Hasonló oktatási program lebonyolítása az ország más régióiban, partnerségen alapuló együttműködés. 6.



II.

1.

Zala Megye


A szervezet/személy neve: CELODIN Zalai Alapítvány Címe: 8790 Zalaszentgrót, Dózsa György u. 9. Kapcsolattartó személy neve: Kardis Erika Telefonszám/Faxszám: 83/360-693 E-mail cím: Honlapcím: 2.


Hazatérés – fiatalok foglalkoztatása a zalaszentgróti térségben

3.


Kérjük, mutassa be, hogy milyen igények, szükségletek, problémák megoldása érdekében „találták ki” az újszerű, innovatív megoldást.

Az Alapítvány alapító okiratban megfogalmazott célja az önkormányzati, kistérségi, regionális és országos területfejlesztési célok megvalósításának elősegítése a területfejlesztési információk megszerzésén, az oktatáson és a partnerségi kapcsolatok szervezésén keresztül, tehát a tudáshoz, információhoz, forráslehetőségekhez való hozzáférés biztosítása a helyi fejlesztés szereplői számára. Célcsoportjai: a térségben működő kisvállalkozások önkormányzatok és kistérségi társulások civil szervezetek

Az Alapítvány céljai megvalósulása érdekében az alábbi fontosabb feladatokat látja el: információ-szolgáltatás kistérségi, vidékfejlesztési és területfejlesztési ügyekben, tanácsadó tevékenység kistérség fejlesztő szervezetek számára, oktatás, képzés, továbbképzés, partnerségi kapcsolatok szervezése, forrásteremtés, pályázatok elkészítése, projekt koordináció, projekt menedzselés, közhasznú szervezetek számára szolgáltatások biztosítása, EU információk biztosítása,


hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének segítése, Keletkezéstörténet: A CELODIN Zalai Alapítvány 2001-ben jött létre, a Central European Local Developement Information Network nemzetközi hálózat magyarországi partnereként. Utóbbinak magyar, erdélyi, szlovák, cseh és lengyel civil partnerei vannak. A Zalai Alapítvány a zalaszentgróti statisztikai kistérségben akkor már aktívan működő ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás mellett, annak munkáját segítendő alakult meg. Fő tevékenysége a térség és vidékfejlesztés. Emellett az Alapítvány a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az EUROPE DIREKT Információs Hálózat alirodájaként is működik.

4.


Átfogó cél: A fiatal, felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek térségben történő letelepedésének ösztönzése révén a munkanélküliség csökkentése, és a térség humán erőforrás potenciájának fejlesztése. A projekt során 16 fő képzése, és közülük 10 fő foglalkoztatása valósul meg. Közvetlen célok: - Partnerségi kapcsolatok erősítése (a térségi Foglalkoztatási Paktumot aláíró szervezetek között, annak érdekében, hogy a hosszú távú együttműködésnek köszönhetően további közös projektek kerüljenek kidolgozásra, a térségre jellemző magas munkanélküliség elleni küzdelem érdekében). - Képzés és munkatapasztalatot biztosító foglalkoztatás §

Fiatalok képzése, a későbbi munkavégzéshez szükséges kompetenciák és tudás megszerzése;

§

Innovációs műhely létrehozása, a térségi stratégiai tervező-hálózat elindítása, további foglalkoztatási projektek megtervezése és elindítása;

§ -

Munkatapasztalat szerzése a térség szervezeteinél.

Tapasztalatcsere (a szlovén partnerekkel történő tapasztalatcsere révén újfajta módszerek megismerése és alkalmazása, tapasztalatok átvétele; közös projektek kidolgozásával, a hosszú távú együttműködés megalapozása)

Célcsoport: elsőfokú végzettséggel rendelkező, pályakezdő munkanélküliek A projekt keretében végrehajtandó konkrét tevékenységek: § Menedzsment kialakítása § A programban résztvevő fiatalok kiválasztása § Képzés megvalósítása § Foglalkoztatás • Gyakorlati munkahely


• Térségi Innovációs Műhely §

Mentori tevékenység

§

Tapasztalatcsere

§

Programkészítés

§

Kiadvány

Támogatások:A projekt 90%-os támogatásban részesült a Magyarország-Szlovénia Phare CBC program keretében aminek összege 98,720,46 euró. A fennmaradó 10%-os önerőt az Alapítvány biztosítja. A foglalkoztatási elem tartalmi leírása:A projekt lényeges eleme a képzés, amely két szintből áll. Az első szintet egy alapozó, gyakorlatorientált elméleti képzés jelenti, ami 20 napon át a projekt első hónapjában zajlott, a második viszont már az előre meghatározott szervezeteknél töltött, munkatapasztalatot adó gyakorlati idő. Az elméleti képzés (első szakasz) egy személyiségfejlesztő, önismereti tréninggel kezdődött, amelyet további modulok követtek. A képzés során arra törekedtek, hogy a fiatal pályakezdőkből felállított Térségi Innovációs Műhely (TIM) alapos és átfogó felkészítést kapjanak az Európai Unió rendszeréről, támogatási politikájáról, illetve a pályázat elkészítésének lépéseiről. A második szakasz, az un. visszacsatoló képzés 10 hónapon át, a foglalkoztatási elemmel egy időben zajlik 2006 augusztusig, és lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló tanulásra a rendelkezésükre

bocsátott

CD,

az

Internetes

távoktatási tananyagok,

valamint

a

tananyagokba épített kapcsolódási pontok (letölthető anyagok, linkek, idézetek, ajánlott irodalom, stb) segítségével, kiegészítve online konzultációkkal. A résztvevők pályázati projekteket is kidolgoznak a helyi önkormányzat vagy civil szervezet számára, konzultatív, szakértői segítség folyamatos igénybe vételével. A foglalkoztatási program 10 fiatal számára jelent munkavégzési, munkatapasztalat-szerzési lehetőséget

-2005

szeptembertől

2006

augusztusig

-

7

különböző

szervezetnél,

önkormányzatnál. A munkáltatói jogok gyakorlója a CELODIN Zalai Alapítvány. A foglalkoztatási elem két nagy csoportra bontható. §

Gyakornoki munkavégzés.

§

Munkavégzés a Térségi Innovációs Műhelyben. (TIM)

A gyakornoki munkavégzés azoknál a szervezeteknél történik, amelyek együttműködésben vállalták a munkatapasztalat szerzésének biztosítását, és ehhez megfelelő feltételeket kínálnak (önkormányzat, nonprofit szervezetek, a „ZFP” foglalkoztatási partnerség aláírói,


stb. közül). A fiatalok feladata az érintett intézményeknél, szervezeteknél: pályázatok készítése,

menedzselése,

elszámolása,

partnerségi

együttműködés

erősítése.

A

munkatapasztalat szerzés időtartama: 12 hónap. Ezeken a munkahelyeken heti 4 napot, teljes munkaidőben dolgoznak a fiatalok. Térségi Innovációs Műhely (TIM): A projekt keretében foglalkoztatott fiatal pályakezdőkből alakították ki a Térségi Innovációs Műhely (TIM) csoportot, amelyben a fiatalok heti 1 napot dolgoznak. A csoport létrehozásának célja a térség humán kapacitásának erősítése, új innovációs programok tervezése és indítása, a stratégiai tervezési hálózat elindítása volt. A fiatalok munkáját mentorok segítik.

A TIM tagjai szakértői innovációs műhelyeket működtetnek, az alábbi 3 területen: 1. Humán

műhely:

A

társadalmi

környezet

fejlesztése,

oktatás,

a

képzés,

a

közösségfejlesztés, a helyi demokráciafejlesztés, a rétegprogramok, a tájékoztatás és a PR tevékenység. 2. Környezet- és gazdaságfejlesztési műhely: Környezet- és tájvédelem, alternatív energiaforrások megújítása, falumegújítás, a vállalkozások fejlesztése és segítése, gazdasági

integrációk

fejlesztése,

innovatív

technológiai

környezet

kialakítása,

piacképesség erősítése, térségi marketing munka. 3. Esély műhely: A foglalkoztatás, szociális, egészségügyi feltételrendszerének javítása, fiatalok letelepedése, esélyegyenlőségi és információs programok kidolgozása stb.

A műhelyek konkrét feladata: § A térség eddig elkészült programjainak (helyzetfeltárás, stratégiai program, operatív program) felülvizsgálata, aktualizálása. § A térségben készülő pályázatokhoz szakmai segítségnyújtás. § Saját projekt elkészítése (a fenntarthatóság érdekében) § Térségi Hazatérés Program elkészítése § „Hazatérés” - kiadvány elkészítése

A TIM tevékenységétől a helyi információszolgáltatás javulását várják, valamint azt, hogy a térség önkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai fejlesztési lehetőségeiket nagyobb mértékben ki tudják használni majd a jövőben. Foglalkoztatási eredmények:


-

A projekt eredményeként 10 új munkahely jött létre, 10 felsőfokú végzettségű pályakezdő

fiatal

munkatapasztalatot

(8

nő

a

és 2 férfi)

zalaszentgróti

létesített

munkaviszonyt

kistérségben

az

és szerez

alábbiak

szerint

(fő/végzettség): § ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás 1 fő – közgazdász § CELODIN Zalai Alapítvány 1 fő – okleveles élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnök § Zalaszentgróti Önkormányzat 1 fő - kémia-környezetvédelem szakos tanár § Magyar Vöröskereszt Zalaszentgróti Szervezete 4 fő - diplomás ápoló/pénzügyi vállalkozói szakértő, közgazdász művelődésszervező TB ügyintétő (Egészségügyi Főiskola) § Türje község Önkormányzata 1 fő – gazdasági agrármérnök § Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért, Dötk 1 fő - biológia-környezetvédelem tanár § Zalai Borút Egyesület 1 fő – angol nyelvtanár

o

A foglalkoztatás első hat hónapjában 32 pályázatot készítettek a fiatalok, amelyek a tervek szerint megalapozzák a továbbfoglalkoztatásukat. Erre a projektek lebonyolítása során, ill. irányítási feladatok formájában nyílhat lehetőség.

o

A legfontosabb foglalkoztatási eredménye a projektnek, hogy a 10 diplomás fiatal várhatóan a térségben marad, és vállal munkát a jövőben is.

Sikerek, kudarcok a projekt megvalósítása során o o

A

projekt

eredményeként,

a

fiatalok

munkájának

köszönhetően

erősödött

a

Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktumot aláíró szervezetek között az együttműködés o

Megnövekedett a nyertes pályázatoknak/projekteknek a száma a térségben, amely az érintett szervezetek pályázási kedvét, aktivitását növelte


o

A pályázatok eredményeként a térségbe áramló fejlesztési források várhatóan megteremtik a 10 fiatal továbbfoglalkoztatását, megalapozza a kistérség fejlődését, felzárkózását.

o

Előre nem tervezett esemény volt, hogy a 10 fiatal közül egy kilépett a projektből, és a térséget elhagyva Budapestre költözött, a kedvezőbb munkalehetőség miatt. Sikerült azonban egy új fiatalt bevonni a projektbe, így nem maradt ez a lehetőség kihasználatlanul, és a projekt megvalósítása sem került veszélybe.

A projekt keretében végzett tevékenység önfenntartó képessége: A projekt célja nem közvetlenül az önfenntartás, hanem a fiatalok megtartása a térségben (tranzit szerepet szántak neki) Az érintett szervezetek, önkormányzatok előzetes nyilatkozatai szerint a Hazatérés programja eredeti célját teljesíteni fogja, mivel azok tovább kívánják foglalkoztatni a fiatalokat. Az önfenntartás reményével kecsegtet a fiatalok által egy félév alatt elkészített 32 pályázat, projektötlet megvalósítása. 5.


Tanulságként a következők szűrhetők le a projekt megvalósításából: §

A foglalkoztatási célú komplex programok sikerének a kulcsa a partnerségben, az együttműködésben

rejlik;

a

kis

szervezeteknek

(önkormányzatoknak,

civil

szervezeteknek) csak így van esélyük különböző pályázatokon sikeresen szerepelni. §

A program hatására erősödött a civilek és önkormányzatok együttműködési készsége.

§

Bővültek az Alapítvány és a térség nemzetközi kapcsolatai.

Ötletként fogalmazódott meg, hogy: §

Olyan, egymásra épülő foglalkoztatási projekteket kellene indítani, amelyek legalább 2-3 évre szólnak, csökkenő támogatás biztosításával;

§

olyan pályázatokat kellene kiírni, amelyek a foglalkoztatási támogatáson kívül segítik a vidéki térségek humán kapacitásának megerősítését is;

§

egy-egy térség foglalkoztatási helyzetének megoldására, ösztönözni kellene a térségi foglalkoztatási

tervek

készítését,

és

támogatással

hozzájárulni

annak

megvalósításához (LEADER típusú támogatások, térségi tervezés elősegítése). A

projektet

megvalósító

szervezet

képviselői

az

alábbiak

szerint

összegezték

tapasztalataikat:


§

A projekt során bebizonyosodott, hogy a partnerség és a közös gondolkodás elengedhetetlen akkor, ha a térség fejlesztése érdekében kívánnak tevékenykedni. Az Alapítványnak sikerült tovább erősítenie a már meglévő kapcsolatait a térségi önkormányzatokkal, illetve civil szervezetekkel, hozzájárulva a Foglalkoztatási Paktum céljainak megvalósulásához. Mindezeken felül az Alapítvány nemzetközileg is szélesíteni tudta kapcsolati hálóját, a szlovén Sinergija Fejlesztési Ügynökséggel való hatékony együttműködésnek köszönhetően.

§

A CELODIN Zalai Alapítvány azzal a szándékkal készítette el a pályázatot, hogy bebizonyítsa, érdemes a fiatalok tudásába időt, pénzt és energiát fektetni. A projekt célját nagy valószínűséggel eléri, hiszen a foglalkoztató szervezetek úgy nyilatkoztak, hogy szükségük van a projektben résztvevő emberekre és a projekt befejezése után is tovább kívánják foglalkoztatni őket.

§

A projekt sikerességét megalapozta a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás az irányú tevékenysége, amellyel - a térségfejlesztési stratégiának megfelelően ösztönözte és segítette a szükséges területeken (pl. foglalkoztatás, turizmus) a hiányzó non-profit szervezetek megalapítását és működésének beindulását. Ez teremti meg a szociális gazdaság alapjait is Zalaszentgróton és környékén.

6.



1.


A szervezet/személy neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Címe: 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Kapcsolattartó személy neve: Domina Erzsébet Telefonszám/Faxszám: 93/500-931 E-mail cím: [email protected] Honlapcím: http://www.nagykanizsa.hu/

2.


Új típusú közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése Nagykanizsán 3.


Nagykanizsán a ’60-as évektől kezdődő iparbetelepülések hatására dinamikusan növekedett a lakosságszám, elkezdődött a rurális térségből történő betelepülés. A rendszerváltás után sorra vesztette el becses kiváltságait: sörgyártása elhalt, bútor –és gépipara fokozatosan átalakult, leépült, vasúti közlekedésben betöltött szerepét lefokozták, autópálya- hálózatba kapcsolása nehézkesen halad. Késve és lassan kezdődött meg a felsőszintű oktatás megalapozása. Alacsony intenzitású a jól prosperáló vállalkozások térségbe történő letelepülése. A ’90-es évek elejétől fogva folyamatos erőfeszítést igényel a nagymértékű munkanélküliség helyzetének javítása, a munkahelyteremtést szolgáló beruházások és kedvezmények megteremtése.

Nagykanizsa jelenleg Zala Megye második legnagyobb

települése (lakosságszám: 51 900 fő). A korfa adatokat elemezve látható, hogy a ’70-es évek közepén növekedett a gyermekszám, a ’80-as évektől emelkedett a halálozási szám, a’90-es évek közepétől pedig megindult az elvándorlás, csökkent a születés szám. Jelentős számmal bír a város területén élő roma lakosság, akik a lakónépesség mintegy 7%-át adják (forrás CKÖ Nagykanizsa).

A munkanélküliségi ráta alakulása 2004. márciusában: Zala Megye: 7,8 %, Zalaegerszeg és kistérsége: 5,9%, Nagykanizsa város és kistérsége: 8,2%. A nagykanizsai kistérségben regisztrált munkanélküliek száma a 2004. márciusi záró adatok alapján: 3142 fő. A nagymértékű munkanélküliség mára nem kizárólagosan a legalacsonyabban képzett 45 év feletti népesség „privilégiuma (őket hivatott elsősorban felszívni a közhasznú és közmunkaprogram), hanem egyre jelentősebb számmal bírnak a fiatal, értelmiségi pályakezdők, ezen belül is a nők. Ezen célcsoportok foglalkoztatásba állításával biztosítható lenne a közösségi munkához elengedhetetlenül szükséges

empatikus képesség, a


szolidaritás erősödése, a helyben történő foglalkoztatás előnyei (pl. családi élet szervezése, életszínvonal javulása, gyermeknevelés). Az új foglalkoztatási formák bevezetése lehetővé teszik a családbarát munkahelyek kialakítását. A szociális területen végzett szakosztályi elemzések azt mutatták, hogy a városi népesség 19,4%-át kitevő (10063 fő), 60 éven felüli korosztály 2003.évben a pénzbeli támogatást igénylők 25%-át ( 1541 fő)

adták. A

tapasztalatok alapján az adott rászoruló népesség egy része, sajnos még mindig „szégyenként” éli meg a segítségkérést, míg a másik része, lakásának családtagjainak való átadásával, teljes ellátást biztosító intézményi elhelyezést szeretne helyben.

A lakosság szemléletváltását segíthetné elő az új típusú szolgáltatások bevezetése, mely nagyobb költség hatékonysággal, az otthontartás előtérbe helyezésével járulna hozzá a szociális-egészségügyi komfortérzet javulásához.

A gyermek és fiatalkorúak veszélyeztetettségi mutatói sajnos az elmúlt öt évben folyamatos emelkedést mutatnak. Bizonyítható, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben élő családoknál a pénzbeli támogatások kiépült rendszere nem elégséges a problémakör kezelésére, további a személyes gondoskodás körébe tartozó, egyénibb segítségre van szükség. A családi életekbe bekövetkező hatások rányomják bélyegüket a gyermek-és fiatalkorúak egészségi, testi, lelki és szellemi fejlődésére.

A családon belüli erőszaknak áldozatul eső- legfőképpen anyák és gyermekeik- részére a legoptimálisabb megoldást az jelentené, ha azonnal biztonságos helyen tudhatnák magukat, hiszen legtöbbször a lakásból nem a bántalmazó, hanem éppen a bántalmazott kényszerül távozni, ahová 1-2 órán belül nincs visszatérés.

A projekt az akcióterv „Szociális gazdaság fejlesztése” c. célkitűzésének eléréséhez járul hozzá, mivel innovatív közösségi kezdeményezés elindítását vállalja fel, amely közösségi célokat szolgál, javítja a városban lévő munkanélküliek helyzetét, valamint a projekt végrehajtása révén bővül a város szociális szolgáltatási ellátórendszere, amely révén az érintett célcsoportok (idősek, problémás fiatalok, családon belüli erőszak áldozatai) életminősége javul, és egyéni bánásmód alkalmazása révén kezelhetővé válnak a szociális problémák. 4.


Átfogó cél: Nagykanizsa városban a szociális gazdaság foglalkoztatási lehetőségeinek kihasználása, a város szociális ellátórendszerének fejlesztése, a non-profit szervezetek


szerepvállalásának ösztönzése, valamint aktív korú munkanélküliek (elsősorban nők) munkaerőpiaci re-integrációja. Konkrét cél: Nagykanizsa városban az idősek, hátrányos helyzetű fiatalok, és a családon belüli erőszak áldozatainak szociális helyzetének javítása, személyre szabott szolgáltatások bevezetésével, 12 fő aktív korú, munkanélküli szociális gazdaságban való foglalkoztatása révén. Célcsoportok: Közvetlen célcsoport: - tartós munkanélküliek - diplomás, fiatal pályakezdő munkanélküliek - alacsony iskolai végzettségű 45 év feletti munkanélküliek - nők és fiatal anyák - a településen regisztrált kisebbségekhez tartozó munkanélküliek (romák, horvátok) Közvetett célcsoport (a szolgáltatások által érintett): - alacsony összegű nyugellátással rendelkezők, vagy általánosan rossz egészségi állapotú, magára maradt idős népesség, - családi, jövedelmi, életvezetési okok miatt veszélyeztetett kiskorúak/fiatalkorúak, - a családon belüli erőszak áldozatai (elsősorban nők és gyermekek). A tartalmi ismertetésben térjen ki a megoldás kidolgozásának részleteire, az időközben felmerült problémákra, az ezekre kidolgozott válaszokra, az elért eredményekre, valamint a működés bemutatására (szükséges humán és anyagi erőforrások, a megoldás, módszer használatának módja stb.).

A megoldásban alkalmazott tevékenységek: Foglalkoztatás: 12 fő foglalkoztatása a szociális gazdaságban (1 fő gépkocsivezető, 6 fő szociális gondozó, 3 fő diszpécser, 2 fő szociális munkás). A projekt során nyújtandó szolgáltatási tevékenységek fő területei: - Idős emberek otthoni segítése, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése: háztartási munkák (főzés, mosás, takarítás, vasalás, növényápolás stb.) - „Csellengő közösségi ház” működtetése: csellengő, problémás fiatalok szabadidős programjainak szervezése esti és éjszakai órákban nyitva tartó (18 – 06) közösségi tér megnyitása - „Befogadó ház” létrehozása a családon belüli erőszaknak áldozatául eső személyek (elsősorban nők és gyermekek) részére


A közvetlen célcsoport megfelelő felkészítését és a foglalkoztatás zavartalan biztosítását biztosító kísérő szolgáltatások: -

120 órás emelt szintű házi gondozó, ápoló képzés

- mentális kísérés (pl. szupervíziós foglalkozások, önismereti tréningek és célzott kommunikációfejlesztő- és konfliktuskezelő foglalkozások)

5.


Az elindított szolgáltatások elősegíthetik a szociális gazdaság térnyerését, amely ösztönözheti az önfoglalkoztatást, valamint kisvállalkozások létrejöttét és fejlődését, amelyekhez a magánbefektetések is mobilizálhatók. A projekt során szerzett tapasztalatok átadhatók más települések, kistérségek, régiók, vállalkozások, civil szervezetek részére, amelyek átvételében a projektgazda mellett a partneri kör is segítséget tud nyújtani. Ezek a szervezetek és az általuk ellátott feladatok a következők: a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete: ellátja a projekt operatív bonyolítását, szakmai segítését az adminisztráció, pénzügyi-gazdálkodás terén, a projektben foglalkoztatottak képzésének szervezését, az alkalmazottak munkáltatását, és a továbbfoglalkoztatást. Rendelkezik azzal a szakmai bázissal, amely a napi operatív feladatellátáshoz szükséges, ismeri a célcsoportok igényeit és elkötelezett a projekt megvalósításában. Az alkalmazottak képzésének szervezési feladati beilleszthetők a jelenlegi képzési terveibe. A másik partner Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Kht.: feladata a alkalmazottainak kiválasztása, a projekt ideje alatt a mentális gondozásukban való részvétel és az utógondozás. Pályázóval 3 éve együttműködési megállapodása van a projektben foglalkoztatható célcsoport munkába állítására. A harmadik partner a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat: feladat volt a szakmai együttműködés, a projektben foglalkoztatottak mentális gondozása a projekt ideje alatt. A pályázó által fenntartott intézményként szakmai tevékenységével kapcsolódik a projekthez, infrastruktúrájával és munkatársai szakmai tudásával kiegészíti és segíti azt. 6. A

Egyéb megjegyzés, javaslat projekt

tevékenységeinek

tervezésekor

alapvető

szempont

volt,

hogy

olyan

szolgáltatásokat indítsanak el, amelyek pénzügyi és intézményi fenntarthatósága biztosított legyen hosszabb távon is. A projektnek a munkahelyteremtés kapcsán lesz pozitív hatása a gazdasági fejlődésre, és a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele miatt helyi munkaerő alkalmazását tervezzük. A társadalmi hatások egyértelműen pozitívak, hiszen szociális szempontból hátrányos helyzetű rétegek és élethelyzetek javítását célzó szolgáltatásokat indítunk el. A tervezett projekt javítja a térségben elérhető szociális szolgáltatási színvonalat, valamint a társadalmi szolidaritás erősítését is szolgálja. A


megfogalmazott projekt megvalósítása egyértelműen a lakókörnyezet, az életfeltételek javulásával is jár. A mentális környezeti javulás - ami adódhat akár „csak” az egyedüllét és a magára utaltság megszűntéből is - szintén hozzájárul az ember egészséges környezetének javulásához.


III.

1.

Vas Megye


A szervezet/személy neve:

Vas Megyei Munkaügyi Központ

Címe:

9700 Szombathely, Hollán E. u. 1.

Kapcsolattartó személy neve:

Németh Zsolt

Telefonszám/Faxszám:

36 94 520 400

E-mail cím:

[email protected]

Honlapcím:

www.vasmmk.hu

2.


Az aprófalvas térségekben élő, hátrányos helyzetű, inaktív emberek közelebb juttatása a munkaügyi szolgáltatásokhoz, munkalehetőségekhez Teleházas végpontok kialakításával, távmunka – lehetőségek feltérképezésével.

3.


Vas megyében a tartósan inaktív személyek túlnyomórészt nem a megyeszékhelyen élnek, hanem a megye periférikus részein, Vas megye elmaradott, aprófalvas térségeiben (Vasvári, Celldömölki, Szentgotthárdi és Őriszentpéteri kistérség). A Vas Megyei Munkaügyi Központ székhelye Szombathelyen található, és a kialakított infrastruktúrája és alkalmazotti köre is elsősorban ide, valamint részben a megye városaiba koncentrálódik. A földrajzi távolság a tartósan inaktívak számára – alacsony mobilitásuk miatt - gyakran nem teszi lehetővé, hogy a Munkaügyi Központ által biztosított szolgáltatásokat igénybe vegyék. Emellett a képzési szolgáltatások, és a munkalehetőségek is a célcsoporttól távol esnek.

A célcsoportra jellemző, személyhez kapcsolódó problémák: • csökkent munkavégző képesség (megváltozott munkaképességűek esetében) • megfelelő képzettség hiánya (alacsony iskolai végzettségű munkanélküli fiatalok esetében), illetve a munkaerőpiacon nem keresett, elavult szakképesítés (45-év feletti munkahelyükről elbocsátott nőknél) • az inaktivitásból adódó mentális hátrányok • eredményes munkavégzéshez szükséges szocializáció hiánya • alacsony munkaerőpiaci mobilitás (különösen a kisgyermekes anyák esetében) Térségspecifikus problémák


(az egyes problémák említésénél hivatkozunk a projekt megvalósítása szempontjából mintatérségnek kiválasztott vasvári kistérség mutatóira) • Vas megyében az utóbbi másfél évben jelentős számú munkahely szűnt meg, a vállalatbezárások leginkább az elmaradott kistérségekben voltak jelentősek • A telepítő tényezők szegényessége miatt kevés a térségi munkahelyek száma, és a meglévők jelentős részét is könnyűipari cégek biztosítják (ezek vannak leginkább kitéve a bezárás veszélyének.) • A munkavállalók többsége kizárólag nagy távolságra (30 km felett) történő ingázással tud munkát vállalni (pl. a vasvári kistérségben 2003-ban a foglalkoztatottak 58,1%-a volt ingázó, szemben a 37,1%-os megyei átlaggal). Az ingázási kényszer megnöveli az inaktívvá válás veszélyét. • Elavult tömegközlekedés, egyre több járat szűnik meg (sok munkahely esetében még az ingázásra sincs lehetőség) • Középfokú

szakképző

intézmények

hiánya,

felnőttoktatás

alacsony

színvonala

(nehezebb a piacképes szakmák elsajátítása) A fenti hátrányok miatt pl. a vasvári kistérségben a megyei átlaghoz viszonyítva 7%-al alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, 5%-al magasabb az inaktív keresők aránya, 6,1%-al több a 8-általános, vagy az alatti végzettséggel rendelkezők száma, és 2,2% ponttal magasabb a munkanélküliségi ráta. 4. A megoldás tartalma, összefoglaló leírása A projekt közvetlen célja a távszolgáltatás- és a távmunka eszközeire építve egy olyan integrált szolgáltatási rendszer kialakítása, amely a megyében működő teleházak- és eMagyarország pontok hálózatán keresztül közelebb viszi, s ezáltal elérhetővé teszi a szolgáltatásokat (segítő szolgáltatások, szakmai képzések, munkahely) az elmaradott, vidéki térségekben élő inaktívak számára. A tevékenységek szintjén a projekt az alábbi részekből áll: 1. Felmérések és elemzések 2. Szolgáltatásfejlesztés- és hálózatépítés 3. A rendszer kísérleti megvalósítása a vasvári kistérségben. Összefoglalva: megnövelni a szolgáltatási, képzési, munkavállalási lehetőségeket és információval való ellátottságot a nem-megyeszékhelyen élő inaktív munkaerő számára A projekt stratégiai céljai §

igényalapú, költséghatékony szolgáltatási rendszer megteremtése

§

a távmunka meghonosításának elősegítése ( azáltal, hogy megteremti a sikeres példát, a képzési formát, és annak anyagát, valamint a munkáltatókkal párbeszédet kezdeményez erről a foglalkoztatási formáról )


§

a társadalmi, gazdasági és térségi hátrányok halmozódásából fakadó egyéni munkaerő-piaci problémák csökkenése

§ A

a megyén belüli térségi különbségek mérséklése

projektben

Fejlesztési

Partnerség

létrehozását

tartottuk

célravezetőnek,

mivel

tapasztalatunk szerint az egyes szervezetek önmagukban nem-, vagy csak alacsony hatásfokkal képesek olyan integrált programok megvalósítására, amelyek révén jelentős eredmények érhetők el a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének segítésében. Egy integrált projekt esetében fontos, hogy olyan szervezeteket lehessen bevonni, amelyek képesek a kapcsolódó részfeladatok magas szintű elvégzésére.

A

fejlesztési partnerség tagjainak részvétele hozzáadott értéket biztosít abban a tekintetben is, hogy az egyes szervezetek az adott, - valamennyi partnert közvetlenül érintő – problématerületet más-más szempontból próbálják kezelni. Ennek révén a tervezett projektben hangsúlyos szerepe van a szektorok közötti együttműködésnek, hiszen az intézményi szféra mellett az önkormányzati-, a civil- és áttételesen (a Vállalkozói Központ révén) a vállalkozói szektor is képviselteti magát (az eltérő szempontok és látásmód ütköztetése eredményes lehet innovatív, új megoldások kidolgozásánál.)

A Fejlesztési Partnerség tagjai és projektben betöltött szerepük Vas Megyei Munkaügyi Központ A fejlesztési partnerség vezetője, teljes körűen koordinálja a projekt megvalósítását. Feladatai az Előkészítő Szakaszban • Fejlesztési partnerség munkaprogramjának részletes kidolgozása • Nemzetközi partnerség kialakítása, külföldi partnerek bevonása • Felmérés készítése a célcsoport körében nyújtott szolgáltatásokról, illetve az ezekkel kapcsolatos igényekről • 2 alkalommal innovációs fórum szervezése a szakmai szervezetek számára, • projektvégrehajtás technikai előkészítése Feladatai a Végrehajtási Szakaszban • Együttműködési megállapodások megkötése a projektben résztvevő Teleházakkal és eMagyarország pontokkal • Az elvégzett felmérés alapján kialakítja az inaktív célcsoport bevonásának rendszerét és módszertanát (szakmai képzések és segítő szolgáltatások meghatározása • A távügyintézés körébe vont munkaerőpiaci szolgáltatások részletes kidolgozása • Hálózati végpontokon dolgozó foglalkoztatási távügyintézők kiválasztása, képzése, foglalkoztatása


• A teleházakra- és e-Magyarország pontokra épülő hálózati rendszer működéséhez szükséges szoftverek és elektronikus munkafelületek létrehozása • A teljes rendszer működéséhez szükséges nyomon követési rendszer kidolgozása, Tapasztalatátadást segítő kommunikációs- és marketing tevékenységek végzése (nemzetközi konferencia, szakmai fórumok, kiadványok, brossúrák) Eredményképpen

a

Munkaügyi

Központ

visszajelzést

kap

arról,

hogy

milyen

a

tevékenységeinek ismertsége, fogadtatása. Ezáltal segít azon aktivitásokra fókuszálnia, melyek hatékonyan tudják előmozdítani az inaktív munkaerő-piaci szereplők esélynövekedését. Ezzel párhuzamosan a Munkaügyi Központ szolgáltatásai helyben elérhetőek lesznek a halmozottan hátrányos helyzetben élők számára, segítve a társadalmi, gazdasági, térségi hátrányuk leküzdését. Szombathelyi Regionális Képző Központ A projekt képzési komponenseinek megvalósulásáért felelős partner (feladata a szakmai képzésekhez és munkaerőpiaci tréningekhez alkalmazandó tananyagok kifejlesztése, valamint a projektben tervezett képzések lebonyolítása). A Partnerszervezet jelentős tapasztalatokkal rendelkezik képzések lebonyolításában, valamint az azokhoz kapcsolódó tananyagfejlesztésben. Másik oldalról a ReMeK számos újító projektben vett már részt – több alkalommal

a Vas Megyei Munkaügyi Központ

partnereként -, amelyek célja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok felkészítése, képzése volt. A partner rendelkezik azokkal a szakmai- és személyi kapacitásokkal, valamint infrastrukturális háttérrel, amely a projektben tervezett, - képzési jellegű – tevékenységek megvalósításához szükséges.

Vas Megye- és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa Szerepe elsősorban a munkáltatói oldal aktivizálásához kapcsolódik (távmunkára fogékony cégek felmérése, adatbázis összeállítása,

tájékoztató- és

aktivizáló rendezvények

szervezése ). A partner részvételét indokolja, hogy tevékenységéből adódóan folyamatosan kapcsolatot tart a megyében működő vállalkozásokkal. Mivel a tervezett projektben alapvető fontosságú, hogy a kialakított szolgáltatások ( képzések, távügyintézés ) konkrét piaci igényekre épüljenek, ezért lényeges szempont volt, hogy a vállalkozások számára ismert és hiteles partnert tudjunk bevonni az együttműködésbe. A partner részvételét emellett indokolja az is, hogy 2004. nyarától a szombathelyi foglalkoztatási paktum menedzsment szervezeteként tevékenykedik, s ezáltal a vállalkozói oldal munkaerőpiaci programokba való bevonásának egyik legfontosabb szereplője a megyében.


Hegypásztor Kör – Teleház Oszkó Fő feladata a Vas Megye déli részén található elmaradott térségben működő teleházak- és e-Magyarország pontok bevonásának segítése (tájékoztatás, felmérés, minőségbiztosítási rendszer kialakítása) A Hegypásztor Kör a projekt tervezett tevékenységei szempontjából „pilot” térségnek számító vasvári kistérségben működik és széleskörű kapcsolati hálóval rendelkezik a térségben működő, és a projekt megvalósításába a végrehajtási szakaszban bevonni kívánt teleházakkal. Az elmúlt években részt vett abban a programban, amelynek keretében a Munkaügyi Központ Teleházakban dolgozó szakemberek révén, a Teleház infrastruktúrájára alapozva segítette foglalkoztatási információk nyújtását hátrányos helyzetű személyek számára. „Vasi Hegyhát” Többcélú Kistérségi Társulás A partner képviseli a projekt „pilot-elemeinek” színterét képező Vasvári kistérség 23 települési önkormányzatát. Segít az önkormányzatokkal való kapcsolattartásban, az inaktív rétegekre vonatkozó igényfelmérés elkészítésében, valamint a célcsoport bevonásában, aktivizálásában. A kistérségi társulás területfejlesztéssel kapcsolatos koordinációs szerepköréből adódóan érintett mindazon problémák enyhítésében, amelyek a kistérség gazdasági- és társadalmi elmaradottságából fakadnak. Napi szintű kapcsolatot tart a kistérség területén működő önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. Ezt a szerepkört tovább erősíti 2004-től a kistérségi foglalkoztatási paktum menedzsment feladatainak ellátása, amelynek révén szoros együttműködés alakult ki a Vas Megyei Munkaügyi Központtal. A fentiekből adódóan a társulás a projekt valamennyi, - a kistérséghez kapcsolódó - „pilot” jellegű tevékenységét segíteni tudja.

A Fejlesztési Partnerség feladatai a projekt teljes futamideje alatt I. Előkészítő Szakasz: Felmérés a Munkaügyi Központ szolgáltatásairól Kettős céllal készül felmérés – mi a célcsoport körében az ismertsége és megítélése a Munkaügyi Központ szolgáltatásainak, illetve mi az ideális területi elérhetőség. Az aktivitás végeredménye egy visszacsatolás lesz, hogy melyek azok a szolgáltatások, melyek szükségesek, hogy közvetlenül és könnyen elérhetőek legyenek a célcsoport számára. A másik végeredmény pedig a szükséges földrajzi lefedettség pontos, tárgyilagos ismerete. A felmérés keretében vizsgáljuk a célcsoportra jellemző problémákat, sajátosságokat is. Teleházak és E-Magyarország pontok felkeresése


Felmérésre kerül, hogy milyen formában lehet megvalósítani a két hálózatnak a kapcsolódását

a

Munkaügyi

Központ

szolgáltatásainak

tervezett,

Internet

alapú

kiterjesztéséhez. A Vas megye déli részén található térségben működő kb. 30 teleházban és e-Magyarország ponton felmérésre kerül a szervezeti- és személyi háttér, a nyújtott szolgáltatások, a rendelkezésre álló infrastruktúra. Emellett tájékoztatjuk őket a tervezett projektről, megvizsgálva, hogy szándékukban áll-e kapcsolódni a kezdeményezéshez (szakmai felelőse az 1. sz. partner – Hegypásztor Kör). Az információk alapján kijelöljük azoknak a szervezeteknek a körét, akik potenciálisan be tudnak kapcsolódni a tervezett hálózatépítésbe (várhatóan 15 teleház). Partneri együttműködés kialakítása, fejlesztése A tevékenység részeként kerül sor a nemzetközi együttműködés kialakítására. A külföldi partnerek kiválasztásában a tervezett projekt szempontjából elsősorban a hasonló, belső térségi perifériák meglétének van szerepe, valamint annak, hogy az adott országban léteznek-e a magyarországi teleházakhoz hasonló, - az elmaradott térségekben is működő informatikai végpontok. A partnerek kiválasztását követően sor kerül a kölcsönös találkozókra

(tanulmányutakra),

valamint

a

közösen

tervezett

tevékenységek

meghatározására és beépítésére (ez 3 egyeztető találkozót és 2 tanulmányutat jelent) Végrehajtási fázis előkészítése A fejlesztési partnerség

tagjainak bevonásával megtervezésre

kerülnek

mindazon

tevékenységek, amelyek megvalósítására a projekt-végrehajtási szakaszban sor kerül. Ez magába foglalja az aktivitások pontos megtervezését, a felmérések módszertanának kidolgozását, a stratégia végrehajtásához szükséges szereplők elkötelezettségének kialakítását, és a projektvégrehajtás előkészítését (a partnerség-, illetve a projekt működésére vonatkozó eljárások kialakításával).

II. Végrehajtási Szakasz A Végrehajtási szakaszban 3 feladatcsoporton belül tervezzük a szakmai tevékenységek megvalósulását. Az elsőt a munkáltatók aktivizálása, a másodikat a szolgáltatásfejlesztés- és hálózatépítés, míg a harmadikat a kísérleti megvalósítás jelenti a Vasvár környéki elmaradott térségben. Ezzel párhuzamosan továbbra is fontos feladatot jelent a partnerségi együttműködés erősítése és kiterjesztése, valamint a tapasztalatok átadása. II/A Munkáltatók aktivizálása Munkáltatói felmérés Kérdőívek és interjúk révén megtörténik a potenciális távmunkahelyek számának-, valamint a betöltésükhöz szükséges szakmai- és egyéb képességek meghatározása. A tevékenység


része továbbá a távmunkához, mint foglalkoztatási formához kapcsolódó valamennyi kedvezményezettségi lehetőség beazonosítása (2. sz. partnerrel). Tájékoztatók, fórumok Célja, hogy a munkáltatók megismerjék a távmunka előnyeit, valamint a projekt keretében tervezett, őket is érintő tevékenységeket (szakmai képzések, szolgáltatási hálózat kiépítése.

Együttműködési megállapodások megkötése Azokkal a munkáltatókkal, akik már a projekt időszakában felvállalják távmunkában betölthető álláshelyek létrehozását, a bevont célcsoport tagjai számára. Távmunka-közvetítő szolgálat kialakítása A Vállalkozói Központ által szervezett tevékenység, amelynek keretében folyamatosan frissítésre kerülnek a távmunka keresleti- és kínálati oldalával kapcsolatos információk, biztosítva ezek Internetes elérhetőségét is. II/B Szolgáltatásfejlesztés- és hálózatépítés Részletes szolgáltatásfejlesztési terv és működtetési koncepció készítése Tartalmazza

a

célcsoport

bevonásának

módszertanát,

a

célcsoport

figyelmének

felkeltéséhez, és folyamatosan szinten tartásához szükséges motivációs eszközök kidolgozását, a szolgáltatásnyújtás módját és tartalmi követelményeit, a feltárt, távmunkához kapcsolódó képzési irányokat, valamint a rendszer működtetésének szervezeti kereteit.

Sakmai anyagok elkészítése A munkaerőpiaci képzések- és szolgáltatások, a felmérések alapján kiválasztott szakmai képzések (5 db), valamint a foglalkoztatási távügyintézők képzés anyagainak kifejlesztését jelenti. Elektronikus információs- és szolgáltató rendszer kialakítása A szolgáltatások Internetes elérését lehetővé tevő szoftverek kifejlesztése, valamint a szakmai anyagok Internetre való felvitele (1. sz. partnerrel) Hálózatfejlesztési koncepció és minőségbiztosítási rendszer A szolgáltatások nyújtására kialakítandó térségi hálózat működési- és szakmai kereteit tartalmazza. Kidolgozását követően a projektbe bekapcsolódó teleházakkal együttműködési megállapodást kötünk a szolgáltatások nyújtására vonatkozóan.


II/C Kísérleti megvalósítás Foglalkoztatási távügyintézők kiválasztása, képzése és foglalkoztatása A hálózati végpontokban (teleházak) dolgozó, a szolgáltatások nyújtását segítő munkatársak kiválasztása, e-learning módszerekkel való felkészítése, valamint 18 hónapig tartó foglalkoztatása (6-8 fő, aki ugyancsak a célcsoport köréből kerül ki).

Célcsoport bevonása kiválasztásra kerülnek azok a kistérségben élő hátrányos helyzetű személyek, akik motiváltak a programba való bekapcsolódásra, képesek arra, hogy a munkáltatók által meghatározott távmunkát elvégezzék, és részt vegyenek a tervezett képzéseken (4. sz. partnerrel). Szakmai képzések lebonyolítása 5 képzés megszervezése a kidolgozott tananyagok alapján, a munkáltatók igényeire építve Munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása a térség teleházaiban A távügyintézés körébe vont munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása, a foglalkoztatási távügyintézők révén Kísérleti jelleggel távmunka elindítása és népszerűsítése A nem-mobil, ugyanakkor aktív munkaerő-piaci szerepet akaró célcsoport foglalkoztatásának elindítása történik, képzést követően alkalmazottként.

II/D Együttműködés erősítése, tapasztalatátadás, marketing A projekt-végrehajtás szakaszának második felétől folyamatos lesz a tapasztalatok átadása, hazai és nemzetközi fórumokon való népszerűsítése. Sor kerül a fejlesztési partnerség tevékenységének értékelésére, tematikus- és innovációs fórumok szervezésére, valamint a kezdeményezést bemutató marketing anyagok elkészítésére.

A projekt innovatív elemei Helyben maradás lehetősége Az újszerűség első vonulata, hogy nem kényszerül az inaktív célszemély arra, hogy nagyobb távolságot megtegyen, lakhelyének közvetlen közelében elérhetőek lesznek a Munkaügyi Központ szolgáltatásai. Információátadás módja


A szolgáltatások rendszere az interneten keresztül jut el a célcsoporthoz, mégpedig úgy, hogy egy meglévő rendszer – E-Magyarország, Teleház – infrastruktúrájára tud költséghatékonyan ráépülni. Ezzel egyidejűleg a meglévő rendszerek kihasználtságát, illetve fenntarthatóságát is javítja. Távmunka Olyan munkaviszony kialakítására, meghonosítására törekszik a projekt keretében a fejlesztési partnerség, mely nem jellemző jelenleg a régióban, de a hátrányos helyzetű, elmaradott kistérségekben élők számára alternatívát jelenthet. Tevékenység visszacsatolása A Munkaügyi Központ szolgáltatásainak fejlesztése érdekében hatékonysági felmérést készít a célcsoport körében az általa nyújtott tevékenységek ismertségéről és hasznosságáról. Ez képezi alapját a működési racionalizálásnak, illetve az értékteremtésben a továbblépésnek. Komplex, integrált megközelítés A tervezett projekt a célcsoport segítését nem a meglévő problémákból kiindulva-, hanem a közvetlen piaci szükségletekre építve kívánja megvalósítani. A rugalmas rendszerek (távmunka, intézményi háttér) lehetővé teszik, hogy valamennyi tevékenység kiindulópontját a

munkaadók-,

illetve

a

célcsoport

körében

felmért

szükségletek

jelentsék.

Az

igényfelmérésre-, képzésekre-, munkaerőpiaci szolgáltatásokra és távmunkára épülő komplex rendszer a hatékony segítéshez szükséges valamennyi tényezőt összekapcsolja, és közvetlenül elérhetővé teszi a célcsoport számára. Több szektorú partnerség A komplex megközelítés csak úgy lehet sikeres, ha ehhez széleskörű tapasztalati- és szakmai háttér társul. A fejlesztési partnerség tagjai a releváns (komplementer) területeken (képzés, munkaerőpiaci szolgáltatások, vállalkozások bevonása, informatikai végpontok működtetése) speciális ismeretekkel rendelkeznek. Szervezetileg is érvényesül a több szektorúság, s az önkormányzati-, intézményi-, civil- és vállalkozói szemlélet ütköztetése hatékony módszertan kidolgozását eredményezheti. 5. A megoldás mások általi hasznosítási lehetőségei A fent megfogalmazott problémák megoldási módszereit ajánljuk •

munkahelyhiányos térségeknek

•

térségi szintű foglalkoztatási intézményeknek

•

munkahelyteremtés érdekében a szolgáltatók együttműködésének fejlesztését megcélzó programoknak

A

megoldási

módszer

előnye,

hogy

a

részelemek

önmagukban

is

átvehetőek,

alkalmazhatóak, amennyiben a teljes módszer átvételére nincsen meg a szükséges háttér, illetve a kitűzött cél eléréséhez nem szükséges minden elem. Azonban, feltétlenül szem előtt


kell tartani, hogy bizonyos elemek egymástól el nem választhatóak, szorosan egymásra épülnek, így azok elhagyása esetén a kívánt eredmény nem biztosított. Azon települések, kistérségek, régiók, vállalkozások, civil szervezetek, akik saját környezetük felvirágoztatása érdekében szeretnék megismerni ezeket az ismereteket, tapasztalatokat, a gyakorlatban is meg tudják ezt tenni. A Vas Megyei Munkaügyi Központ honlapja ugyanis a programnak köszönhetően átalakul, fejlesztésre kerül, így ezen az Internetes oldalon lehet tájékozódni, illetve – amennyiben erre igény van - csatlakozni. Az elemek részleteiben kidolgozottak, melyek nagyban elősegítik azt, hogy a program iránt érdeklődők egyértelműen el tudják dönteni, hogy az adott módszer számukra kivitelezhető-e, problémájukra jelenthet-e megoldást. Bizonyos elemek eredményei Tanulmányban kerültek megfogalmazásra, mely tartalmaz minden szükséges információt a módszerről, annak lépéseiről, eredményeiről, esetleges „buktatóiról”. A nehézségek beazonosítását, annak közzétételét fontos elemnek tarjuk, hiszen ezen elemek legalább úgy hozzájárulnak a hatékony megoldáshoz, mint a pozitív visszajelzések. 6. Egyéb megjegyzés, javaslat


1.


A szervezet címe:

9825 Oszkó, Petőfi u. 1.

Képviselője:

Kovács István, elnök Zágorhidi Czigány Ákos, ügyvezető

Elérhetősége:

Tel.: 94/573-166 Fax.:94/573-167 Email:[email protected]

Az alapítás időpontja:

1985

Jogi státus:

Egyesület

2.


Munkanélküliek Tartós Foglalkoztatási Programja Oszkón 3.


A vasvári kistérségben általánosan jellemzők a következő problémák, Vas megye átlagához mérten magasabb a munkanélküliek és a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. •

A tartós munkanélküli állapot az ember személyiségében összetett változásokat és determinációkat eredményez . Ezen negatív változások külön-külön és együttesen is a megfelelő munka megtalálását , a munkába állást és a munkában való megmaradás esélyét illetve az ez irányú képességek , készségek kibontakozását gátolják.

•

Általánosan elmondható az önbizalom csökkenése , társadalmi , családi kapcsolatok leszűkülése, a konfliktus források gyakoribbá és akuttá válnak.A megszerzett általános és szakismeretek elavulttá válnak , illetve a tanulási képesség nagymértékben csökken.

•

Mindezen problémák komplex , integrált és differenciált kezelési módot igényelnek, amely folyamatosan elérhető a kliens számára.

•

A

tanulási

képesség

képességfejlesztő

fejlesztés

gyakorlatokkal

tanulástechnikai felkészíti

a

elmélettel

fiatalokat

a

és

szakmai

folyamatos ismeretek

elsajátítására ezáltal növelve a betanító képzés eredményességét és felkészít az esetleges jövőbeni szakmatanulásra.

4.



•

A támogatott projekt időtartama: 2003 április-2003 október a zsúpfedeles présházak felújítását azóta is végzi az egyesület.

•

Célja fenntartható munkahelyek létrehozásával, tartós foglalkoztatási lehetőség biztosítása munkanélküli, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok számára. A résztvevők képességeinek fejlesztése, szakmai tudásszintjük emelése, mentális felkészítése, segítség adása egyéni és szociális problémák megoldásában. Az oszkói szőlőhegy műemléki értékű présházainak megmentése és felújítása, a térségben élő fiatalok bevonásával, számukra munkahely létesítése, stabil megélhetési forráshoz juttatása.

•

Célcsoportjai: A térségben élő munkanélküli, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok

•

A

projekt

keretében

végrehajtandó

konkrét

tevékenységek

–

termékek

és

szolgáltatások leírása: A projekt első 6 hónapjában kerül sor az előkészítő tevékenységekre. A kiválasztást és az általános képességfelmérést a munkára való felkészítést célzó tevékenységek követik. A felkészítés szükségességét elsősorban az alábbi tényezők igazolják, amelyek egyúttal iránymutatást is jelentenek a felkészítési folyamat megtervezéséhez: A felkészítés keretőben sor kerül egy intenzív tréningprogram lebonyolítására, amelynek célja: •

Csoportépítés

•

Ráhangolás , felkészítés a munkára , a munkához való viszony megélése, kialakítása, tisztázása

•

Rendszerességre, alkalmazkodó készségre szoktatás

•

Motivációs szint növelése

Módszer: Csoportfoglalkozás csoportvezető-tréner vezetésével (kis és nagycsoportos gyakorlatok moderációs technikák és tematikus irányított beszélgetés alkalmazásával ) Ebben a szakaszban kerül sor a betanítói képzésre, és kezdetét veszi a háttér szociális munka végzése is. Szintén a felkészítés időszakában valósul meg a Tanulási képességfejlesztés, amelyet – a tréningggel együtt – a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány munkatársai végeznek. Módszer: Előadás és beszélgetés a motivációról (elsődleges , másodlagos),tanulástechnikai ismeretek , tanulási képesség fejlesztés, koncentráció és memória fejlesztő gyakorlatok, lényegkiemelés, dinamikus olvasás, jegyzetelés, a tanultak rögzítése, „bevésést” segítő módszerek


A program lebonyolítása során az alábbi elemek alkotják a szolgáltatási- és termékpalettát (a közvetlen

foglalkoztatási/termelési

tevékenység

vonatkozásában)

–

ezeket

a

szolgáltatásokat az egyesület a támogatási projekt befejezése óta is folyamatosan nyújtja.:

Szolgáltatások: •

Présházak karbantartása: A présházak zsúpfedelének kijavítása, a sározás-tapasztás helyrehozása, a meszelési munkálatok, valamint az apróbb javítások elvégzése.

•

Szőlőhegyi környezet gondozása: a területek bozóttól való megtisztítása, a kitisztított gyepterületek

gondozása,

a

kiszáradt

gyümölcsfák

kivágása

(hagyományos

gyümölcsfajták ültetése), a szőlőhegyi gyepű helyreállítása, tanösvény karbantartása. •

Présházak felújítása: több erősen leromlott állapotú présház teljeskörű felújítására, rekonstrukciója. A felújítás magában foglaja az elhasználódott tetőzet javítását, cseréjét, a falfelületek és a belső terek hagyományos burkolását, a tölgyfa födém készítését, a tetőszerkezet és zsúpfedés cseréjét, a födém és a falak sártapasztásos burkolását, döngöltföld padozat kialakítását, a nyílászárók javítását. (ehhez a tevékenységhez már jelentős árbevétel kapcsolódik, amely elsősorban a szükséges zsúpmennyiség saját előállítása kapcsán jelenik meg. Az árbevétel forrását a magántulajdonosok

hozzájárulása,

valamint

folyamatban

lévő

vidékfejlesztési

pályázatok képezik.) •

Hagyományos tetőfedés külső megrendelésre: Várhatóan a program második évétől jelenik meg, amikorra megvalósul a résztvevők ezirányú teljeskörű betanítása.

Termékek: •

Kicsépelt, kifésült nagykéve: a megrendeléseknek várhatóan fele erre a termékre fog vonatkozni. Olyan szabványos zsúpkévéket jelent, amelyek a kettőzés előtti fázisban kerülnek eladásra, és egyenként 5-6 kettőzött kévéhez elegendő nyersanyagot foglalnak magukban. (800 Ft./db)

•

Kettőzött zsúpkéve(gice): a tulajdonképpeni végtermék, amely már jóval magasabb áron

értékesíthető.

Hozzávetőlegesen

két

maroknyi

kicsépelt

és

kitisztított

rozsszalmábol készül, egy speciális csavaró- kötöző munkafolyamat elvégzésével. – jelenlegi piaci ára 200 Ft./db. •

Hulladék szalma: a cséplés és a tisztítás után keletkező melléktermék, amelyből rakott szalmás tetőfedés készíthető (elsősorban az alföldi területekről mutatkozik rá igény,


mivel az ottani zsúpszalma nem megfelelő minőségű, a szálak túlságosan rövidek). Köbméterenkénti értékesítési ára 100 Ft. A foglalkoztatási program kialakításában és működtetésében az alábbi projektek játszottak szerepet: •

Munkanélküliek tartós foglalkoztatási programja Oszkón

A projekt célja: Fenntartható munkahelyek létrehozásával, tartós foglalkoztatási lehetőség biztosítása munkanélküli, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok számára. A résztvevők képességeinek fejlesztése, szakmai tudásszintjük emelése, mentális felkészítése, segítség adása egyéni és szociális problémák megoldásában. Az oszkói szőlőhegy műemléki értékű présházainak megmentése és felújítása, a térségben élő fiatalok bevonásával, számukra munkahely létesítése, stabil megélhetési forráshoz juttatása. A projekt eredményei: Előkészítő tevékenységek zajlanak a projekt első 6 hónapjában: kiválasztás, általános képességfelmérés, a munkára való felkészítés. Ennek keretében sor kerül egy intenzív tréningprogram lebonyolítására is, melynek részei: csoportépítés, ráhangolás, tanulási képességfejlesztés, rendszerességre, alkalmazkodó készségre szoktatás, motiváció növelés. Szőlőhegyi présházak felújítása, karbantartása. A projekt keretében 6 fő foglalkoztatására kerül sor. Valamennyien főállású alkalmazottként látják el feladataikat. Közülük 1 fő a programvezetői csoport tagjaként a felújítással és karbantartással kapcsolatos munkálatok irányítását végzi. • Présházak karbantartása. A program ideje alatt a présházak zsúpfedelének kijavítása, a sározás, tapasztás helyrehozása, meszelési munkák elvégzése történik. • Szőlőhegyi környezet gondozása. Tereprendezés, bozót-irtás, kiszáradt gyümölcsfák eltávolítása zajlik. • Présházak

felújítása

a

tetőszerkezet

rekonstrukcióját

foglalja

magába,

az

elhasználódott tetőzet javítását, cseréjét, a falfelületek és a belső terek hagyományos burkolását képezi. Zsúpkészítés. Ezen munkálatok a folyamatosan végezhető termelő tevékenységeket jelentik, tehát az aratást, a kévehordást, a cséplést valamint a kettőzést. A munkafolyamatokhoz szükséges gyakorlati tudást a program keretében felvettek számára az egyesület ebben jártas tagjai, illetve az ezzel jelenleg is foglalkozó munkatársak adják át.


•

Présházfelújítás és néprajzi kiállítás létrehozása

A projekt célja: Egy több száz éves boronafalú, zsúpfedeles „L” alakú lakópince felújítása a Hegypásztor Kör szőlőhegyi bázisán, illetve a már meglévő présházban egy - a Szőlőhegy múltját, a szőlészet és borászat hagyományait bemutató – néprajzi kiállítás létrehozása. A projekt eredményei: Ø Sikerült felújítanunk az „L” alakú lakópincét, Ø A néprajzi kiállítás is megnyitotta kapuit az érdeklődők számára, ezzel is bővítve turisztikai kínálatunkat. Ø Kialakult egy olyan hármas egység, amely már komoly vonzerőt biztosít a községnek, illetve a Szőlőhegynek.

•

Pincesor rekonstrukció az oszkói Szőlőhegyen és a vasi Hegyháton.

A projekt célja: Építészeti, természeti értékek megőrzése, idegenforgalmi vonzerő növelése, hiszen a Hegyhát legjellemzőbb építészeti értékét a zsúpfedeles, boronafalú présházak jelentik. Ezek száma rohamosan csökken, átfogó felújítás nélkül pár éven belül eltűnnek. A projekt eredményei: A fejlesztés az 1800-as évekből (2 esetben az XVIII. szd. végéről) származó, összefüggő építészeti egységet alkotó boronafalas, zsúpfedeles présházak felújítására, rekonstrukciós munkálatainak elvégzésére, valamint a kapcsolódó környezeti elemek revitalizációjára vonatkozik. A 5 présház az oszkói Újhegyen, 2 pedig a petőmihályfai Barkóca hegyen található, magánszemélyek tulajdonában. Mivel falszerkezetük stabil, ezért a projekt tárgyát építészetileg kizárólag az elhasználódott tetőzet javítása, cseréje, a falfelületek és a belső terek hagyományos burkolása képezi. A Présházak tetőszerkezetének rekonstrukciója magában foglalja a tölgyfa födém készítését, a tetőszerkezet és zsúpfedés cseréjét, a födém és a falak sártapasztásos burkolását, döngöltföld padozat kialakítását, a nyílászárók javítását. A környezet kialakításán belül tereprendezésre, a gyepű rekonstrukciójára, hagyományos gyümölcsfák ültetésére és az oszkói Szőlőhegy bejáratánál található gémeskút felállítására kerül sor. A tájjal való harmóniát tükröző présházak a turizmus központi célállomásaiul szolgálnak.

Fentiek mellett a foglalkoztatási program folyamatos fenntartása érdekében – új emberek bevonása esetén - az egyesület támaszkodott a Vas Megyei Munkaügyi Központnál igénybe vehető

foglalkoztatási

támogatásokra

is

(pl.

közhasznú

támogatás,

pályakezdő

munkatapasztalatszerző támogatás)


•

A foglalkoztatási elem tartalmi leírása (beleértve a foglalkoztatást elősegítő képzést és munkaerő-piaci szolgáltatásokat)

A

projekt

legfőbb

Munkanélküliek

szponzora

tartós

az

Országos Foglalkoztatási

foglalkotatási

programja

Oszkón

Közalapítvány

című

nyertes

volt

a

program

támogatójaként. A program keretében 6 fő foglalkoztatására került sor (a három éves időszak minimális követelménye volt ezen foglalkoztatottak megtartása). Valamennyien alkalmazottként, főállású munkaviszonyban látták el feladataikat. A

foglalkoztatási program keretében

megvalósuló

munkák

egész

éven

keresztül

zajlottak/zajlanak. Az egyes tevékenységek végzésében nagy szerepe van az időbeni ütemezésnek és pontos tervezésnek, hiszen bizonyos munkák (pl. présházfelújítás) az év bizonyos hónapjaiban nem folytathatók (elsősorban az időjárási körülmények miatt). A program kizárólagos tulajdonosa a Hegypásztor Kör, tulajdonosi szinten rajta kívül semmilyen más szervezet részvételére nem került sor. A foglalkoztatási program résztvevői a fentiekben leírt szolgáltatások nyújtását (présházak felújítása, karbantartása, környezet gondozása), valamint az értékesítésre, (saját felhasználásra) kerülő termékek előállítását végzik. Tavasztól nyár elejéig, valamint a kora őszi hónapokban (április-június; szeptember-október) zajlanak a szolgáltatási tevékenységek, míg a zsúpkészítésre az év fennmaradó hónapjaiban, - július-augusztus, illetve novembermárcius folyamán – kerül sor. Az alkalmazottak főállású munkaviszonyban, napi 8 órát fognak dolgozni. A 6 fő közül 1 fő látta el a zsúpkészítéssel, valamint a szőlőhegyi présházak felújításával és karbantartásával kapcsolatos feladatok műszaki irányítását, a programvezetői csoport tagjaként (a folyamatirányítás mellett készletnyilvántartásokat vezetve, tárgyalva a megrendelőkkel, stb.). A projekt kordinátor a későbbi évek során is szervezi a termelési folyamaton kívül eső (szociális, segítő) tevékenységeket. A fizikai munkát végző 5 fős csapatból 1 fő csoportvezetőként, napi szinten irányítja a munkálatokat, együtt dolgozva a csoport többi tagjával. A munkáltatói jogokat a Hegypásztor Kör elnöke gyakorolja, aki szintén részt vesz a program irányító csoport munkájában. A programmal kapcsolatos adminisztratív ügyeket, valamint a pénzügyi nyilvántartás és ellenőrzés feladatait a Teleházban dolgozó pénzügyi ügyintéző látja el.


A támogatott zsúp-projekt foglalkoztatottjai közül jelenleg 3 fő főállású alkalmazottat alkalmaz az egyesület. A többiek közül azóta 2 fő egyéni vállalkozóként (kvázi versenytársként) sikeresen végzi zsúp-készítési, présház-felújítási tevékenységet. 5. A megoldás mások általi hasznosítási lehetőségei

Helyi

hagyományok

felkutatása,

felélesztése,

fiatalok

ösztönzése

a

tevékenység

megtanulására. A helyi adottságok beazonosítása és elsajátítása után projektek kidolgozása, majd a pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása. Törekvés az önfenntartásra, a pályázati forrásoktól való függetlenedésre. 6. Egyéb megjegyzés, javaslat


III. Best Practice dokumentálás és publikálás

Recommend Documents