TARTALOMJEGYZÉK I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM PREAMBULUMA ............................................................. 3 I.1. Intézményi adatok ......................................................................................................... 3 I.2. Az intézmény helyzete, háttere ..................................................................................... 4 I.2.1. Az egyházközség katolikus iskoláinak múltjából ..................................................... 4 I.2.2. Az iskola küldetésnyilatkozata ................................................................................. 4 I.2.2.1. Egyházunk, a pedagógusok és a szülők célja ..................................................... 5 I.2.3. A pedagógiai program törvényi háttere .................................................................... 5 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................... 7 II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .................................. 7 II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja............................................................ 9 II.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ................................................... 10 II.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .................................... 11 II.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................... 12 II.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 13 II.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .. 15 II.8. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek ...................................................... 15 II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................... 16 II.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja.................................................................................................. 18 II.10.1. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése .............................................. 19 II.10.1.1. Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, hiperaktív tanulók együttnevelése........................................... 19 II.10.1.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése........................ 21 II.11. Egészségnevelési program ....................................................................................... 24 II.12. Környezeti nevelés ................................................................................................... 25 II.13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ........................ 27 II.14. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ................................................................................... 28 II.15. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke ....... 29 II.16. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ....................................... 29 II.17. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................. 29 II.18. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ................................................... 30 II.19. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése .......................................................................................... 31 II.20. Az otthoni és napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ........................................................................... 36 II.21. Tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése ............................................... 36 II.22. Az iskola szöveges értékelési rendszere .................................................................. 39 II.22.1. A szöveges értékelés törvényi háttere ................................................................. 39 II.22.2. A szöveges értékelés gyakorisága iskolánkban ................................................... 39 II.22.3. A szöveges értékelés dokumentumai iskolánkban .............................................. 39 II.22.4. A szöveges értékelés műfajai iskolánkban .......................................................... 39 II.22.5. A szöveges értékelés forrásai .............................................................................. 40 II.22.6. Havi értékelés ...................................................................................................... 41 II.22.7. Félévi és év végi értékelések ............................................................................... 42 II.22.8. Az egyes tantárgyak értékelési szempontjai........................................................ 42 II.22.9. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai....................................... 44 1
III. Az óvodai élet megszervezésének sajátos elvei, tevékenységi formái ............................ 46 III.1. Személyi feltételek ................................................................................................... 46 III.2. Tárgyi feltételek........................................................................................................ 47 III.3. Isten gyermekei - katolikus óvodakép ...................................................................... 47 III.3.1. Gyermekkép ......................................................................................................... 47 III.3.2. Katolikus óvodakép.............................................................................................. 48 III.4. A katolikus óvodai nevelés általános feladatai......................................................... 49 III.4.1. Az anyanyelvi nevelés általános feladatai ........................................................... 49 III.4.2. Hitre nevelés erősítése ......................................................................................... 49 III.4.3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása ........................................................ 50 III.4.4. Egészséges életmód alakítása............................................................................... 50 III.4.5. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése ........................................... 50 III.4.6. Értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása........................................ 51 III.5. A katolikus óvoda tevékenységi formái ................................................................... 51 III.5.1. Hitre nevelés ........................................................................................................ 52 III.5.2. Játék ..................................................................................................................... 53 III.5.3. Vers, mese ............................................................................................................ 54 III.5.4. Ének, énekes játék ................................................................................................ 54 III.5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................ 54 III.5.6. Mozgás ................................................................................................................. 55 III.5.7. Külső világ tevékeny megismerése ...................................................................... 55 III.5.8. Munka jellegű tevékenységek .............................................................................. 55 III.5.9. Tanulás ................................................................................................................. 56 III.5.10. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére ........................................................ 56 III.6. Gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................................... 56 III.7. A katolikus óvodában az óvodapedagógusok, szülők, gyermekek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................................ 57 III.8. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................ 58 III.9. Az óvodai élet megszervezése .................................................................................. 58 III.10. Törvényi háttér ....................................................................................................... 64 IV. Mellékletek ...................................................................................................................... 65 V. A nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon történő megszervezése ........................... 94 Záradékok ............................................................................................................................... 97 VI. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések .................................................................................................. 97 VI.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje ............................................................... 97 VI.2. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata ................................................... 97 VI.3. A Pedagógiai Program módosítása .......................................................................... 97 VI.4. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala ...................................................... 97 VII. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása......................................................... 98
2
I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM PREAMBULUMA I.1. Intézményi adatok •
• •
• • • •
•
•
•
Az intézmény neve: - Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvoda - OM azonosítója: 028269 Székhelye: - 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 31. Telephelyei: - 5675 Telekgerendás, Ady E. u. 10. (oktatás 1-4. évfolyam) - 5925 Gerendás, Petőfi u. 1. (óvodai nevelés-oktatás) Alapításának ideje: - 1994. július 1. Az intézmény jogállása: - Önálló jogi személy Az intézmény alapítója, címe: - Szeged-Csanádi Egyházmegye, 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Fenntartó: - Szeged-Csanádi Egyházmegye, 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. A fenntartói jogokat a Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízása alapján a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (továbbiakban SzeGeKIF) – 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. - gyakorolja. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: - 222 fő az iskolába - 70 fő az óvodába Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda: két vegyes életkorú csoport és általános iskola) Az intézmény alaptevékenysége: I. Alaptevékenység: - TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás II. Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: - TEÁOR 8520 Napköziotthonos és tanulószobai tevékenység - tanórán kívüli oktatás ellátása - TEÁOR 5629 Egyéb vendéglátás: iskolai intézményi közétkeztetés - TEÁOR 9101 Iskolai könyvtár működtetése - tankönyvellátás biztosítása - iskola-egészségügyi szolgálat fenntartása - sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása - képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés szervezése - hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése - TEÁOR 9319 Egyéb sporttevékenység: iskolai diáksport szervezése - TEÁOR 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 3
•
•
• •
- pedagógus szakvizsga és továbbképzés szervezése - pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatása - minőségfejlesztési, minőségirányítási feladatok ellátása - pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele - TEÁOR 8559 Egyéb oktatás: felnőtt és egyéb oktatás Az alapító okirat száma, kelte: 719/2005 1994. június 7. A módosított alapító okirat száma, kelte: ……../2008 2008. július 1. A működési engedélyt kiadó szerv: Békés Megye Főjegyzője A működési engedély száma, kelte: 01-549-7/2008
I.2. Az intézmény helyzete, háttere I.2.1. Az egyházközség katolikus iskoláinak múltjából Egyházközségünk 258 évvel ezelőtt, 1750-ben lett önálló plébánia. Iskolaalapításra azonban csak néhány évvel később, 1756-ban, Budinszky György plébánossága idején került sor. Az első tanító, aki egyben az egyházközség kántora is volt, Bayek József. Az első iskola az akkori kegyuraság, a Harruckern család anyagi áldozatából vásárolt magánházban kezdte meg működését, amely egyben a kántorlak is volt. Az új iskola, immár a templom közelében, Bitskoss János plébánossága idején, az 1810-es években épül fel, az egyházközség jelentős anyagi áldozatával. Az 1868-ban elfogadott első népiskolai törvény szabályozta a felekezetek iskolafenntartói jogait és kötelezettségeit is. Az új követelmények, a gyarapodó gyermeklétszám több új iskola építésére kényszerítette az egyházközséget, súlyosan megterhelve a rendelkezésre álló jövedelmi forrásokat. A múlt század utolsó évtizedeiben épült a Szarvasi úti, a Kossuth téri, a kétsopronyi tanyai iskola, ez utóbbi a Laurinyecz család nagylelkű adományának segítségével. Amikor 1948-ban az egyházi iskolákat államosították, már négy belterületi és Kétsopronyban két tanyai iskolát vettek el minden ellenszolgáltatás nélkül az egyházközségtől. A 1990-es évek elején a békéscsabai családok egy része az új idők új szelét megérezve célul tűzte ki egy keresztény iskola megalapítását. Az 1992/93-as tanév végén a Szarvasi út 31. szám alatti ingatlant – amelyben állami iskola működött – kiürítették, így a korábban is az egyházközség tulajdonában lévő épület visszakerült jogos tulajdonosához. 1994. július 1-jén Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyés püspök atya megalapította a Katolikus Általános Iskolát, melynek fenntartója a Szeged-Csanádi Püspökség lett. Az 1994/95ös tanévet 7 évfolyamon 84 tanulóval indították. Az iskolának beiskolázási körzete nincs, elsősorban a békéscsabai és a környező településeken élő keresztény családok gyermekeit várja, de nyitott mindenki számára, aki elfogadja pedagógiai hitvallását, értékrendjét.
I.2.2. Az iskola küldetésnyilatkozata 4
Intézményünk célja a szép, hosszú gyermekkor és nyugodt, felszabadult tanulási légkör biztosítása. Bosco Szent János megelőző módszerével nevelve fontosnak tartjuk, hogy diákjaink kiegyensúlyozott, becsületes, tisztességes, haza- és családszerető, boldog és nem utolsósorban keresztény felnőtté váljanak, akik megtalálják helyüket a világban, magukban hordozva az evangélium és az egyház tanítását. Olyan iskolát és óvodát szeretnénk, ahol a gyermek jól érzi magát, egyéni képességeinek megfelelően fejlődik. A játék, a vidámság a gyermekkor lételeme, ezért a szabadidős programok szervezésében ezek a legfontosabb szempontjaink. A tehetséggondozásban és a közösségépítésben is fontos szerepe van az együtt töltött szabadidőnek. A felekezet szerinti hittanórák, lelki programok segítik gyermekeinket, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a krisztusi igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Korszerű tornatermünk lehetőséget biztosít az „ép testen ép lélek” célkitűzésének megvalósításában.
I.2.2.1. Egyházunk, a pedagógusok és a szülők célja A hosszú múlt alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő nemzedéknek. A gyermekközpontúság érvényesítésével családias légkörben, a keresztény szellemiségre épülve oktatjuk, neveljük tanítványainkat. Színvonalas szakmai munkával a becsületesség és a tolerancia jegyében egymásra és a gyermekekre figyeléssel valósítjuk meg céljainkat.
I.2.3. A pedagógiai program törvényi háttere A) Az egyház álláspontja Az egyház az oktatási intézmények alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dokumentumokban részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: A mai társadalomban az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét. Ezért a Katolikus Nevelés Kongregációja felhívja a nevelés összes felelőseit – szülőket, nevelőket, fiatalokat, iskolai hatóságokat –, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus intézmény valóban a társadalom javát szolgálja és egyúttal apostoli munkát végezzen. Ennek megfelelően az új Egyházi Törvénykönyv külön is foglalkozik a katolikus neveléssel. Törvényeivel kiemeli a nevelés és az iskola jelentőségét azzal, hogy hivatalos rendelkezéseit mindannyiunk számára kötelező érvényűvé teszi. „Az Egyháznak joga van arra, hogy bármilyen tantárgy oktatására bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapítson és vezessen.” (CIC 800.1. §) „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyon kell értékelniük az iskolákat, melyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében.” (CIC 796. 1. §) „A katolikus iskolák igazgatói a helyi ordinárius felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban tudományos szempontból legalább olyan szinten álljon, mint az illető vidék többi iskolájában.” (CIC 806. 2. §) B) Állami rendelkezések 5
A közoktatási intézmények működését négy alapvető törvény, illetve kormányrendelet szabályozza: - Közalkalmazotti törvény - Közoktatási törvény - Nemzeti alaptanterv - Gyermekek védelméről szóló törvény E dokumentumok a magyar közoktatás más-más területeit érintik. A Közalkalmazotti törvény és a Munka törvénykönyve az iskolában dolgozók munkaügyi helyzetét szabályozza. A Nemzeti alaptanterv az iskolában oktatandó tananyagot, követelményrendszert hivatott meghatározni. A Közoktatási törvény az óvodák és az iskolák alapításának módját és működési rendjét írja elő. A Pedagógiai Program keletkezése Alapját a 2004-ben elkészített pedagógiai program, a Katolikus Pedagógiai és Szervezési Intézet által kiadott segédanyag és a gerendási óvoda nevelési programja képezte. A pedagógusok alkotó hozzájárulása, a szülők és a diákönkormányzat véleményezése adta meg a program végső formáját.
6
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA „Az igazi nevelés a tettekre váltott szeretet.” (Bosco Szent János)
II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelés abban segíti a fiatalokat, hogy felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatással pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. §) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásoknak megfelelően: • keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét, • nevelő jellegű, • a nemzeti értékeket szolgálja, • fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében nagy hangsúlyt kapnak a következő alapelvek: • A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. • A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. • A dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. • Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek. Mégis tudatosítani kell a diákokban, hogy az emberi morál magasabb rendű követelmény az ismeretnél, a személyiség harmóniája, a „belső béke” az érvényesülésnél. • Lényeges a követelmények betartása és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez az oktatás-nevelés folyamatában résztvevő diákokra és pedagógusokra (dolgozókra) egyaránt vonatkozik. • Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. Ennek érdekében iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. • A tanulóinkat mindig bevonjuk saját életük megszervezésébe. • A diákok egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. • Gyermekeink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. 7
• •
Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Törekszünk a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink lelkileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ezért: • A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. • Iskolánk olyan – a hitre, a tudományokra, a művészetekre vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, a teremtett világról alkotott szemléletüket, amely segíti őket eligazodni szűkebb és tágabb környezetükben, világukban. • Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. • Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. • Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni és elkerülni a rosszat. • Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. • Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Elképzeléseinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit, • értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, • józan, megfontolt ítélőképesség, • mások felé való nyitottság, befogadóképesség, • saját akaratról való lemondás mások érdekében, • szelídség, • alázat, • türelem, • alaposság, • mértékletesség, • bűnbánat, amely mentes a káros önmarcangolástól, • megbocsátás, • belső csendre, elmélyülésre való igény, • hűség Istenhez és emberhez, • felelősség maga, mások és a teremtett világ iránt, • kötelességtudat, • érdeklődés, nyitottság, • alkotókészség, • szorgalmas munka, a tanulás megbecsülése, • képesség a problémák érzékelésére és megoldására, 8
• • • • •
• • • • • • • • • • • •
gyakorlatiasság, képesség a tudás továbbfejlesztésére és az önálló ismeretszerzésre, a tudás folyamatos gyarapítása, bővítése, képesség az értő olvasásra, gondolatainak helyes és szabatos megfogalmazására szóban és írásban, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a környezet, a természet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - Egyházunk értékeit, hagyományait. ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola) együttélését biztosító szabályokat, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretet adni és kapni, szereti hazáját, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott, gyakorolja vallását, aktívan részt vesz az Egyházközsége életében.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait a keresztény, az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata a fiatalok személyiségének kiművelése, hogy képesek legyenek átélni emberi méltóságukat, szabadságukat és az abból származó felelősséget. Mi, a békéscsabai katolikus iskolában dolgozó pedagógusok arra vállalkozunk, hogy szellemi és fizikai tevékenységre neveljük diákjainkat, és hogy nevelő munkánkkal az Evangélium és az Egyház tanításában kifejezett értékeket egész életükben meghatározó elvekké alakítsuk. Pedagógiai munkánk konkrét céljai: • A diákok segítése abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra, fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes, emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. • A minket választó családok elégedettsége, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés.
9
•
•
• • •
• • • •
• • •
A diákok esztétikai és morális szemléletének alakítása, a kommunikációs képességeiknek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényüknek megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen, a szükséges kompetenciákat alakítsa. Segítse a személyes értékrend kialakítását. A diákok kudarc- és sikertűrő készségeit fejlessze. A tanulók önálló, felelős állásfoglalásának, cselekvésük alapjainak és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeiknek kimunkálása. Magas színvonalú, sokrétű ismeretközléssel, hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldásának, gondolkodási képességének fejlesztése. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra való ösztönzés. Álljon példaként diákjaink előtt nagy művészek, tudósok, hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása. Magyarország gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat), a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás kialakítása. Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (néptánc, népdalok tanulása, kézműves foglalkozások stb.) A kulturált szórakozás igényének kialakítása. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
II.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Mindannyian kötelességünknek tartjuk a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „…ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” (A Katolikus Nevelés Kongregációja 45. pont) A Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola feladata: • Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakoztatását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulások, iskolaújság, színház és kiállítás látogatások stb. • Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. • Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakoztatását. • Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. • Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. • Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. 10
•
• •
Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját. Törekedjen bizonyos hátrányok csökkentésére, melyek a gyermekek eltérő szocio-kulturális környezetéből fakadnak. Tekintse alapvető feladatának a kulcskompetenciák fejlesztését. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Természetesen mindezt az örök értékek megőrzésével teszik. Mind a kilenc kompetencia terület (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, digitális, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállalkozói, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Figyelni kell arra, hogy valamennyi területen érvényesüljön a keresztény értékrend, a krisztusi mérce.
II.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások és eszközök alkalmazásának során a különböző módszerek kombinációját alkalmazzuk. Alkalmazott nevelési módszerünk: Don Bosco megelőző módszere. A megelőző módszer alappillérei: a hitvallás, a szeretet és az értelem. Ez a három eszköz, amelyet a nevelőnek tanítani, edzeni kell, hogy célját elérje. A szeretet a megelőző módszer lelke. Don Bosco szerint nem elég szeretni tanítványainkat, ezt nekik is érezniük kell. A szeretet arculatai a szelídség és a bizalom. A módszer egyik legfontosabb része a vallásosság, a liturgikus gyakorlatok. (Ezek pl.: a szentmise látogatások, szentségek vétele, ájtatosságok, imakilencedek, szentséglátogatások, lelkigyakorlatok, lelki napok, hitoktatás, bibliaórák, családlátogatások.) A különböző módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítjuk: • A meggyőzés módszerei: oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás stb. • A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás stb. • A magatartásra ható, ösztönző módszerek: ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb. • A figyelmeztetés formái: szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, rendreutasítás), osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés stb. • A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom stb.
11
II.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt. 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg legteljesebben. Ezért a gyermekek elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján a következő pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: • A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét. • A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához. Az értelmi nevelés területén elvégezendő feladatok: • Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. • A megismerés képességének fejlesztése. • Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégezendő feladatok: • Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. • A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ezért tekintjük nagyon fontosnak az alábbi feladatokat: • A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka feltételeinek biztosítása. • A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodási képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. • Minden érintett járuljon hozzá diákjaink életmódjának, szokásaiknak, az értékekkel történő azonosulásának fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. 12
Kialakítandó személyiségjegyek: • helyes önértékelés, • értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, • józan, megfontolt ítélőképesség, • mások felé való nyitottság, befogadóképesség, • saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, • szelídség, alázat, türelem, • alaposság, • mértékletesség, • bűnbánatra való készség, • belső csendre, elmélyülésre való igény, • hűség Istenhez és embertársainkhoz, • felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Elvárásaink tanítványaiktól: • Részvétel a vallásuknak megfelelő egyházi programokban. • Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. • Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. • Alapos, rendszeres és pontos munka. • A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. • A házirend és az etikai kódex felelős betartása.
II.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédével. Iskolánk keretein belül működő közösségi nevelés területei: • Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák. • Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, kirándulások, színházlátogatások stb. • Diákönkormányzati munka. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: • A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. • A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. • A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével. • A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. • Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
13
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: • A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a keresztény vallás és hit megélését. • Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. • Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás értését. • A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, sport, színjátszás stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. • A séták, a kirándulások, erdei iskolák, mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából tanulmányi kirándulásokat szerveznek. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • Hagyományőrző tevékenységet is végzünk. - Fontos feladat az iskola névadójának, Savio Szent Domonkos emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés március 9-én. Savio Szent Domonkos Bosco Szent János kis tanítványa volt. Már ötéves korában rendszeresen ministrált, a hittanórákon pedig teljes odaadással figyelt, ezért megengedték neki, hogy már hétéves korában szentáldozáshoz járulhasson. Domonkos szent akart lenni. Tudatosan élt e cél érdekében, a fiúk pedig jól érezték magukat az ő társaságában. Diákjaink jelszava: „Légy vidám, tedd a jót, a verebek pedig hadd csiripeljenek!” – Don Boscotól ered. Tanulóink közül egyre többen felfedezik, hogy közülünk bárkiből lehet ilyen vidám szent, sőt nem kell ilyen fiatalon meghalnunk, ha jobb az egészségünk, mint Domonkosnak, aki nem élt jólétben, hanem sok nehéz napot látott. - Minden tanév folyamán iskolai ünnepségeket, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: - Veni Sancte, - Te Deum, - lelkinapok, lelkigyakorlatok, - farsang, iskolanapok, - ballagás, 8. osztályosok búcsúztatása, - az iskola névadójának ünnepe, - anyák napja, - karácsonyi koncert, - óvodások napja, - október 6., - október 23., - március 15. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: • Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. • Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. • Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. 14
A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: • Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. • Fejlessze a meglévő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. • Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.
II.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Iskolánk feladata: • A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása (minden tanuló családját igyekszünk megismerni, ha mód van rá, családlátogatások kapcsán). • A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. • A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. • A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Minden egyes foglalkozáson az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. A Közoktatási törvény előírásainak megfelelően – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon, a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napköziotthon működik. A napköziotthonba felvett tanulók napi háromszor étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna), részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – szintén biztosít étkezést az intézmény. A megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott, telephelyenként kialakított módon kell fizetni.
II.8. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: • differenciált tanórai munka, • tehetséggondozó szakkörök, • felkészítés versenyekre, • felkészítés középiskolai tanulmányokra, • személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése. 15
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. • Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. • A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. • Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Az iskola gyermekvédelmi tevékenységének három fő feladata van: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Ezen tevékenységünk fontosabb feladatai: • A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. • Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. • A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskola fogászati rendeléseken. 16
A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.) • Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. • A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. Megjegyzés: intézményünknek nincs lehetősége anyagi juttatásokra a törvény által előírt támogatásokon kívül (tankönyvtámogatás, étkezés). Van viszont lehetősége a rászorulók esetében segítség kérésére, pl. az egyházközségi Caritastól, a városi Vöröskereszttől, az intézményünket támogató IV. Károly Alapítványtól. •
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatalokkal, • gyermekorvossal és védőnővel, • a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, az egyházközségekkel. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk, hogy: • A családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését. • Mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása. • A tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét. • A tanuló folytat-e fejlődésére káros életmódot. • Folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése. • Szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához. • A család tud-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit. A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk: • felzárkóztató foglalkozások, • tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • differenciált oktatás és képességfejlesztés, • napközis ellátás biztosítása, • az iskolai étkezés biztosítása, • a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, • a továbbtanulás, a pályaválasztás segítése, • a családi életre történő nevelés.
17
II.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja Az iskolánkba érkező tanulók között nagy különbségek vannak. Nemcsak a készségek, ismeretek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia terén, a vallásgyakorlás formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történik. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában, számukra is meghozza a kívánt eredményt. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása a következő tevékenységekkel történik: • korrepetálás, • egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • napköziotthon, • egyéni foglalkozások, • felzárkóztató foglalkozások, • iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • továbbtanulás irányítása, segítése. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • egyéni képességekhez igazodó foglalkozások, • felzárkóztató órák, • napköziotthon, • diákétkeztetés, • felzárkóztató foglalkozások, • iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, • családlátogatások, • szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, • továbbtanulás irányítása, segítése, • iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, • tankönyvvásárláshoz nyújtott segítség.
18
II.10.1. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése II.10.1.1. Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, hiperaktív tanulók együttnevelése Az esélyegyenlőség legelső, legelemibb láncszeme az oktatás – a hátrányos helyzet felszámolása, a sérülések korrekciója, kompenzálása. Ezt teszi lehetővé az integráció, mely napjaink egyik nagy kihívása. Az integrációt tekintve fontos két nagy csoportot megkülönböztetni: 1. a hátrányos helyzetű gyermekek csoportja, 2. a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportja. A Közoktatási törvény 30. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó ill. a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 121. §-a (29. bekezdés) meghatározza a sajátos nevelési igény fogalmát: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, vagy kóros aktivitászavar). Tantestületünk azzal, hogy elhatározta, ezeknek a gyerekeknek a befogadását, egyben felelősséget is vállal. Hiszen az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és pedagógusközösségünkben is. Ennek eredménye, hogy az integráció vállalása véletlenszerű próbálkozásból tudatosan választott úttá válik. Célok: 1. motiváció a tanulás és az iskola iránt, 2. iskolai kudarcok enyhítése/megszüntetése, 3. kudarcélmény okainak feltárása, ill. annak kiküszöbölése, 4. esélyteremtés, ill. esélyegyenlőségre való törekvés, 5. egész életen át való tanulás képességének kialakítása, 6. középiskolába történő beiskolázás eredményes, illetve sikeres legyen. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvételt és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: • Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. • Az együttnevelés megvalósítása a különböző pedagógiai színtereken érvényesül. • Habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. • A tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egészségügyi eljárások, eszközök alkalmazását. 19
•
•
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: - A tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz. - A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. - Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. - Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez. - Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.), - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, - együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
20
II.10.1.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A részképességzavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése fejlesztő pedagógus, utazó gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során: • ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, • növelni kell a kudarctűrő képességüket, • az önállóságra kell nevelni őket. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Az írás külalakjában megjelenő tünetek: • tájékozódási nehézség a vonalrendszerben, a leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó, a betűk dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, • gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel, • hiányoznak, vagy torzulnak a betűkapcsolatok, • gyakori a nyomtatott és írott betűk tévesztése.
21
Jellemző a helyesírási készség általános gyengesége: • feltűnőek a tükörírásos elemek, a fölösleges betűelemek, a betű-, szótag-, szókihagyások, • diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő, a tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír, • a tanuló kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrát. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségét, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: • a testséma biztonságának kialakítása, • a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, • a vizuomotoros koordinációs gyakorlása, • a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, • az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel, • az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, • a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, • az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, • az olvasásképtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával, az írás segítését gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával kell segíteni. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más (pl. olvasás, írás, idegennyelv-tanulás) iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: • az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, • a testséma kialakítása, • a téri relációk biztonsága, • a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, • számfogalmak kialakítása és bővítése, • segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, 22
•
•
a fogalmak, így a műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
Kiemelt fejlesztései feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok megvalósítása, a kerettantervekben meghatározott követelmények teljesítése általában lehetséges. A NAT fejlesztési feladatai közül kiemelt hangsúlyt kap a Kommunikációs kultúra, az Énkép és önismeret, valamint a Testi és lelki egészség, mivel ezeken a területeken koncentrálódnak a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók sajátos nevelési igényei. A speciális nevelési igényű tanulók hatékonyabb oktatása Célok: • motiváció a tanulás és iskola iránt, • iskolai kudarcok enyhítése/megszüntetése, • a kudarcélmény okainak feltárása, ill. annak kiküszöbölése, • esélyteremtés, illetve esélyegyenlőségre való törekvés. Feladatok: • diagnosztika, • egyedi estek megbeszélése, megoldási módok keresése, • a lemaradás mértékének megállapítása, fejlesztési célok meghatározása: - mozgásfejlesztés, - percepciófejlesztés, - figyelem, emlékezet fejlesztés, - verbális fejlesztés, • a gyermek fejlődésének nyomon követése, • dokumentáció, • szakemberek/intézmények együttműködése. Módszerek: • egyéni felzárkóztató program, • korrepetálások, differenciált foglalkozások, • a tanulás tanítása, • kooperatív tanulásszervezés, • projektpedagógia alkalmazása a sikerorientált tanulásszervezés során, • helyes tanulási módszerek hangsúlyozása, • önbizalomra nevelés sikerélményhez juttatással, • állandó pozitív visszacsatolás, a legkisebb eredmény dicsérettel történő elismerése, • amennyiben szükséges, tanulószoba szervezése, illetve napköziotthonban való felkészülés lehetőségének biztosítása, • a továbbtanulás irányítása, segítése. 23
Helye: fejlesztő szoba Eszközök: speciális fejlesztő eszközök Személyi feltétel: Az organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt fejlesztésre szoruló tanulóval gyógypedagógus, organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége miatt fejlesztésre szoruló tanulókkal fejlesztő pedagógus foglalkozik.
II.11. Egészségnevelési program A) Alapelve, célja: • Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. • Fejlessze az életvezetési képességeket. • Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. • Készítse fel a tanulókat a stresszhatások feldolgozására. • Segítse elő a környezeti és egészség-tudatosság erősödését. • Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. B) Területei: 1.) Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: • mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség, • táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, • öltözködés, • higiénia, tisztálkodás, • egészségkárosító szenvedélyek megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben, • ésszerű napirend kialakítása. 2.) Szűrővizsgálatok: • gerinc, • szemészet, • fogászat, • vérnyomás, • testtömeg stb. 3.) Egészségnevelési nap, verseny szervezése. C) Az egészségnevelés színterei: 1.) Minden tanulót egyformán érintő elemek: • Példamutató iskolai hatás: - termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása, - pedagógusok, dolgozók példamutatása, - ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés stb. • Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: - tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan stb., - erdei iskola, kirándulások, - egészségnapok szervezése. 2.) A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek: 24
• • • • •
szakkörök, egészségnevelési akciók, nyári táborok, előadások, kiállítások, rendszeres, egészséges környezetben (pl. hegyekben) végzett túrák, kirándulások.
D) Mindennapi testedzés megvalósítása: • testnevelési órákon – a Közoktatási törvény szerint, • szervezett úszásoktatásban való részvétellel, melynek felmerülő költségeit a szülők fedezik, • néptánc és társastáncoktatás, • napközis foglalkozásokba beillesztve, • szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében, • kézilabda csapat edzései, • focicsapat szervezése, • aerobic foglalkozások szervezése, • sportversenyek lebonyolítása, • tornabemutatók szervezése, • családi sportnap szervezése. Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle városi, megyei, országos versenyekbe. E) Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek: • játékok, • előadások, • programok, • művészetek, • projektek. F) Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: • Belső résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, az iskola dolgozói, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő. • Külső partnerek: gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szervezetek, nevelési tanácsadó, szakrendelők.
II.12. Környezeti nevelés 25
A) Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. B) Célja: A környezettudatos magatartás, környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. C) Területei: • Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tantermek, folyosók, iskolaudvar) kialakítása. • Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés. D) A környezeti nevelés színterei: 1.) Minden tanulót egyformán érintő elemek: • Példamutató iskolai környezet: - tantermek, folyosók, udvar, élő sarok kialakítása, - anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés, - pedagógusok, dolgozók példamutatása, - kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, - szelektív hulladékgyűjtés, - iskolaújság zöld rovata. • Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés: • Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, múzeumi, állatkerti látogatások, iskolai projektek). 2.) A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek: • szakkörök, táborok, • környezetvédelmi akciók, • előadások, kiállítások, • rendszeres természetjáró túrák, • a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, • látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, hulladékgyűjtőbe, szennyvíztisztítóba stb., • szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában. E) A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek: A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. • játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő), • projektek, • riport, • táborok, terepgyakorlatok, mérések, megfigyelések, • aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újság készítése, kutatómunka), • művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, népművészet, zeneművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése). 26
F) A környezeti nevelésben résztvevők: • Belső résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok, az iskola dolgozói. • Külső résztvevők: szakemberek (környezetvédők, művészek, biológusok, erdészek stb.).
II.13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. Iskolánk együttműködési formái: A) A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: • A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén részt vesz. • A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül tájékoztatja a diákságot. • Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan adják át a tudnivalókat. • A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. • A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. • A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - félévente a szülői levélben, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
B) A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: • Családlátogatás: Feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében 27
•
•
•
•
• • • •
Szülői értekezlet: Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé, a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. Fogadóóra: A fogadóóra feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.). Nyílt tanítási nap: A nyílt tanítási nap feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató: Az írásbeli tájékoztató feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Előadások szervezése Közös lelki napok Közös zarándoklatok Közös programok a plébániával (farsang, gyermeknap stb.)
A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők részéről elvárjuk: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, • ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési stb.) témáihoz, • őszinte véleménynyilvánítást, • együttműködő magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, • érdeklődő, segítő hozzáállást, • segítségnyújtást.
II.14. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 28
Az intézmény Minőségirányítási Programja tartalmazza.
II.15. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Az intézményünkre vonatkozó részletes felsorolás az 1. sz. mellékletben található.
II.16. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei •
• •
• •
•
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. A hittankönyvek és segédletek kiválasztásánál a Magyar Katolikus Püspöki Kar véleményét, ajánlását vesszük figyelembe. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.
II.17. A magasabb évfolyamra lépés feltételei •
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 29
•
•
•
•
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén bizonyos tantárgyakból elégtelen osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy két tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - magántanuló volt. Az első-harmadik évfolyamon a Közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.
II.18. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei •
•
•
•
•
Iskolánk elsősorban a békéscsabai és a környező településeken élő katolikus családok gyermekeit várja, de természetesen örömmel fogadunk minden keresztény családból érkezőt, sőt nyitottak vagyunk azok felé is, akik nincsenek megkeresztelve, de elfogadják nevelési elveinket, a keresztény értékrendet, egyetértenek alapelveinkkel és célkitűzéseinkkel. Telekgerendáson nincs másik iskola, ezért ott felveszünk mindenkit a mi iskolánkba, de elvárjuk a szülőktől, hogy fogadják el intézményünk alapelveit és gyermekük érdekében legyenek elfogadóak és közreműködők. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), - a gyermek egészségügyi könyvét, a gyermekorvos felvételi javaslatával, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Átvétel más intézményből: A tanuló átvételéről az igazgató az érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételt, a család hitéletét, a tanuló vagy családja életkörülményeit, életsorsát mérlegeljük. Csak nagyon indokolt esetben veszünk át 3,5-nél alacsonyabb tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulót. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, 30
- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
II.19. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiségfejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Tanulmányi munka Az objektív, igazságos értékelés-osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. Az ellenőrzés és értékelés kiterjed az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 31
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33% 34-50 % 51-75% 76-90% 91-100%
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: • Az 1-3. évfolyamon és a 4. év első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul • A negyedik évfolyam második felében és az ötödik-nyolcadik évfolyamokon, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A negyedik– nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1) Magatartás A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket, osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az 1-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: •
Példás (5) az a tanuló, aki: 32
-
•
•
•
a házirendet és az etikai kódexet betartja, a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, keresztényhez méltóan, rendesen viselkedik, - részt vesz az iskolamiséken, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulasztott, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A rendszeres templomi szolgálat a magatartás minősítését pozitívan befolyásolja.
Szorgalom A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 33
A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: • Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza, - érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, - az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz tanulmányi versenyeken is. • Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. • Változó (3) az a tanuló, aki: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdekjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. • Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányai fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Jutalmazás Azt a tanulót, akit képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb., versenye34
ken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A jutalmazás formái: • Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. • Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végezett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. • Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő tanulók, oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehetnek át. • Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. • Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. • Az iskolából elballagó 8. osztályos diákok a Diákönkormányzat kezdeményezésére, iskolaemblémával díszített ezüstláncot kapnak. A legjobb tanulmányi eredményt elérő végzős diák a IV. Károly Alapítvány által felajánlott aranyláncot veszi át, amelynek odaítélését az iskola dolgozóinak, valamint a Diákönkormányzat tagjainak egyszeri, többségi, titkos szavazása dönti el. Büntetés Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. 35
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.
II.20. Az otthoni és napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az órarend készítésénél az elméleti és gyakorlati tantárgyak számával egy tanítási nap egyenletes terhelésére kell törekedni. A házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készségek, képességek, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.) A tehetséges tanulók egyéni felkészítését szolgáló kiegészítő feladatok (könyvtárhasználat, beszámoló készítés). SNI tanulók egyéni haladását, fejlesztését biztosító feladatok Alsó tagozatban: A tanulók hétvégére, valamint tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. (Differenciálást szolgáló szorgalmi feladat adása szükség szerint lehetséges) Írásbeli és szóbeli házi feladatok aránya általában 2/3-1/3. A következő napra a házi feladat elkészítésének időtartama 45-60 perc. Felső tagozat: A tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A felkészülés időtartama tantárgyanként 30-60 perc. Az írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége a hét végén sem haladhatja meg a napi szokásos mennyiséget. A szünetekre a tanulók ne kapjanak külön szóbeli, írásbeli házi feladatot. A szünet és a hétvége szolgálja a felüdülést és a kikapcsolódást. Mind alsó, mind felső tagozatos tanulóink és családjaik számára javasoljuk, hogy fokozott figyelmet fordítsanak közös családi programok szervezésére. Elsősorban azokat a programokat ajánljuk, amelyeket szabad levegőn való mozgással lehet megvalósítani (séta, kirándulás stb.). Kiemelten fontosnak tartjuk a nyugodt légkörű tartalmas beszélgetések szorgalmazását. Trendi Tv műsorok helyett a valódi értéket képviselő rajzfilmek, mesefilmek, szórakoztató és történelmi filmek közös megtekintését és kiértékelését javasoljuk. Még inkább szeretnénk, ha családjaink kiemelten fontosnak tartanák az iskola megsegítését gyermekeik olvasóvá nevelésében, könyvek közös olvasásával, felolvasással, szülői példamutatással, könyvtárba járással.
II.21. Tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése „ A jól végrehajtott teljesítményértékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze.” (Nádori L.) 36
A Közoktatásról szóló törvény 48.(1), b pontja kimondja, hogy „az általános iskolákban évente két alkalommal” - ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz, a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az OM által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze. Iskolánk a dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens által kidolgozott Mini Hungarofit 4+1 próbarendszert választotta. A választásunk indokai: • A tesztrendszer lehetőséget ad a terhelhetőséggel/fittséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére. • Nem igényel előképzettséget, anyagi és időráfordítást. • Méri és értékeli az optimális testtömeget és az attól való eltérést, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: • Minőség-ellenőrzés: Az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése, minősítése. • Minőségbiztosítás: - Képesség szerinti differenciált terhelés, felzárkóztató program biztosítása az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint elérése, megtartása érdekében. - A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. • Primérprevenció: A kondicionális képességek mért adatai ismeretében az iskolaorvosok és védőnők felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. A testnevelő által végzendő feladatok: • Egységes minőség-ellenőrzés. • Teljesítménymérés. • A mért eredmények pontozása. • A pontértékek alapján történő értékelés, minősítés. • Egységes minőségbiztosítás: - Kondicionális képességek hiányosságainak feltárása. - Képesség szerinti differenciált terheléssel a hiányosságok megszüntetése. - Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával az egészség megtartását elősegítő „kell-szint” (a pontérték táblázatokban megvastagított teljesítmény, mely közepes szintet jelent) elérése.
• Folyamatos visszacsatolás: A tanulók aktív közreműködésével: - a rendszeres testedzés hatásának elemzése, - az elért változás értékelése, - a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés, - önértékelés, akarat fejlesztése. 37
Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez: „MINI HUNGAROFIT” A felmérésben 2-8. évfolyamok tanulói vesznek részt a felmentettek és a gyógytestnevelésre utalt tanulókon kívül. A kiegészítő vizsgálatokat természetesen rajtuk is elvégezzük. Mérést végzők: Testnevelő tanárok, osztálytanítók, védőnő. Mérések helye: Tornaterem, sportudvar. Szükséges eszközök: - Stopperóra - Mérőszalag - Tornaszőnyeg - Bordásfal, zsámoly - Kréta, festék, szig.szalag - Magasságmérő, mérleg A kardiorespiratórikus állóképesség: Cooper-teszt, 12 perces futás: maximum 77 pont. Általános izomerő, erő-állóképesség: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás (cm): maximum 21 pont. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db): maximum: 14 pont. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db): maximum: 14 pont. A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés (db): maximum: 14 pont. Elérhető maximális pontszám: 140 pont. Minősítő kategóriák az elért pontok alapján: - igen gyenge: 0 – 20.5 pontig - gyenge: 21 – 40.5 pontig - kifogásolható: 41 – 60.5 pontig - közepes: 61 – 80.5 pontig - jó: 81 – 100.5 pontig - kiváló: 101 – 120.5 pontig - extra: 121 – 140 pontig A minősítő kategóriák értelmezését az OM által összeállított „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” kiadvány tartalmazza (43. oldal). A kiegészítő méréseket (testsúly, testmagasság) mérését védőnők segítségével végezzük Az adatok nyilvántartása: • Az Egyéni adatlapokat osztályonkénti bontásban a vizsgálatot végző tanár kezeli. • Az Osztályonkénti adatlapot, a vizsgálatot elvégző tanár vezeti. • Az Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a vezető testnevelő állítja össze a 38
•
tanév végén mért adatok alapján, az iskola vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskola-egészségügy felé.
II.22. Az iskola szöveges értékelési rendszere II.22.1. A szöveges értékelés törvényi háttere A 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett, módosított 1993. évi LXXIX. törvény 70. §-ának 3. bekezdése előírja, hogy az 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 4. évfolyamon félévkor olyan szöveges értékelést, minősítést kell kapnia a tanulónak, amely kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, a haladást akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, a szülő számára tájékoztatást kell adni. A törvény még arról is rendelkezik, hogy a tanuló az 1-3. évfolyamon abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Engedélyezhető az iskola 1-4. évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő az adott év megismétlését kéri. A jogszabály a 4. évfolyam, valamint az 5-8. évfolyam végére vonatkozóan nem ír elő az eddigi gyakorlattól eltérő értékelést, vagyis az előbbi évfolyamokon osztályozás történik. II.22.2. A szöveges értékelés gyakorisága iskolánkban A fent említett törvény az 1-3. évfolyamra vonatkozóan évente 2, félévi és év végi, minősítő szöveges értékelést ír elő, illetve a 4. évfolyamra 1-et. A kötelezően előírt félévi és év végi minősítő értékelések mellett az 1-4. évfolyamon a tanuló magatartására, szorgalmára és valamennyi tantárgyra vonatkozóan havi értékelést készítünk. II.22.3. A szöveges értékelés dokumentumai iskolánkban Alapdokumentumaink a havi, és a félévi értékelések esetében az osztálynapló és a tájékoztató füzet, év végén az osztálynapló, a bizonyítvány és a törzslap. II.22.4. A szöveges értékelés műfajai iskolánkban Szóbeli szöveges értékelést naponta végzünk, mert a tanítási órákon értékeljük a feltett kérdésekre érkező tanulói válaszokat. 39
Az írásbeli szöveges értékelés több műfaját alkalmazzuk. Amikor és akinek szükséges, a tanítók írhatnak előzetesen meghatározott, kötelezően előírt szempontok nélküli, szabadon megfogalmazott szöveges értékelést, amelyet a tájékoztató füzetbe írnak. Ezen értékelések célja a szülő tájékoztatása, javaslatok megfogalmazása a fejlődés érdekében, a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának növelése, s mindig egyénre szabott. A félévi és év végi szöveges értékelés előzetesen meghatározott szempontok alapján megfogalmazott szöveg. A fentieken kívül az 1-4. évfolyamon a magatartásról és a szorgalomról, az egyes tantárgyakról havi értékelést adunk, melyben táblázatos formát és előre meghatározott szempont szerint megírt szöveget egyszerre, egymást kiegészítve alkalmazunk. Ezen egységesen alkalmazott műfajokon kívül szabadon használhatnak még a tanítók minden egyéb formát a tanulmányi munka napi értékelésre, (piros pont, csillag, mosolygós arc, pecsét, kártyák stb.), pedagógiai, nevelési stílusuknak megfelelően, és intézményünk küldetésével, céljaival, feladataival összhangban. II.22.5. A szöveges értékelés forrásai Szöveges értékelésünkben legyen az szabadon megfogalmazott szöveg, vagy előre meghatározott szempontok szerint készülő értékelés, figyelembe vesszük mindennapi tapasztalatainkat, a tanulóknak a tanórákon nyújtott teljesítményét. Napi tapasztalatainkon kívül a mérések eredményei is meghatározóak, ezeket továbbra is ugyanúgy végezzük mint korábban, az osztályozáskor. A mérőlapok értékelésénél ezt a táblázatot használtuk, használjuk. Teljesítmény 0-49% 50-64% 65-79% 80-89% 90-100%
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
Az egyes százaléktartományokhoz most nem osztályzatokat, hanem a következő mondatot tesszük: • Pontos, alapos, nagyon jó tudás. Rövidítve: AT 100-90 % • Megbízható tudás. Rövidítve: MT 89-80 % • Elfogadható tudás. Rövidítve: ET 79-65 % • Bizonytalan tudás. Rövidítve: BT 64-50 % • Nincs még elegendő tudás. Rövidítve: NT 49-0 % E skálát alkalmazzuk szóbeli feleleteknél is, természetesen ott a százaléktartományokat nem vesszük figyelembe. A mérések, a szóbeli feleletek eredmé40
nyét, vagyis a fenti mondatok közül valamelyiket az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe írjuk rövidítve, kisbetűkkel. II.22.6. Havi értékelés 1. lépés Havi értékelés készítésekor először kitöltjük azt a táblázatot, mely tantárgyanként részletesen felsorolja a tananyagtartalmakat. Az egyes tananyagtartalmak alatt különböző állítások vannak megfogalmazva, ezek közül azt jelöljük xszel, amely az adott hónapban a tanuló teljesítményét jellemezte. A táblázatokat az egyes évfolyamok tájékoztató füzetei tartalmazzák, kivéve a hittan tantárgyét, azt az osztályfőnökök ragasztják be év elején. 2. lépés Áttekintjük az értékelő naplóba az adott hónapban bejegyzett szóbeli feleletek, mérések eredményét. 3. lépés A táblázat, a szóbeli feleletek és a mérések összegzéseként meghatározzuk a tanulónak az adott hónapban elért eredményét, melyet - hasonlóan a mérőlapok értékeléséhez - a következő mondatokkal fogalmazunk meg: • Pontos, alapos, nagyon jó tudás. Rövidítve: AT • Megbízható tudás. Rövidítve: MT • Elfogadható tudás. Rövidítve: ET • Bizonytalan tudás. Rövidítve: BT • Nincs még elegendő tudás. Rövidítve: NT Ezeket az értékelő mondatokat rövidítve, nagybetűvel bevezetjük az osztálynapló értékelő részébe, és a tájékoztató füzetbe is. A magatartás és a szorgalom értékelésénél ugyanígy járunk el, természetesen 2. lépésként itt nem a szóbeli feleleteket, a mérőlapok eredményeit, hanem az esetleges dicsérő és/vagy elmarasztaló bejegyzéseket, mindennapi tapasztalatainkat vesszük figyelembe a táblázat kitöltésekor. Összegzésként az osztálynapló értékelő részébe, és a tájékoztató füzetbe is az alábbi, már az előző fejezetből ismert megállapítások kerülnek: A tanuló magatartása: • Példás • Jó • Változó • Rossz A tanuló szorgalma: • Példás 41
• Jó • Változó • Hanyag II.22.7. Félévi és év végi értékelések A félévi és év végi minősítéseknél a havi értékelések eredményeit figyelembe vesszük. • Kiválóan teljesített minősítést kaphat az a tanuló, akinek havi eredményei alapos tudást mutatnak, esetleg 1-2 hónapban megbízható tudású lett. • Jól teljesített minősítést kaphat az a tanuló, akinek havi eredményei megbízható tudást mutatnak, esetleg 1-2 hónapban alapos, vagy elfogadható tudású lett. • Megfelelően teljesített minősítést kaphat az a tanuló, akinek havi eredményei elfogadható tudást mutatnak, esetleg 1-2 hónapban bizonytalan tudású lett. • Felzárkóztatásra szorul minősítést kap az a tanuló, akinek havi eredményei bizonytalan tudást mutatnak, és/vagy nincs még elegendő tudása. A magatartás és szorgalom félévi, év végi minősítése is a fenti minta alapján történik. II.22.8. Az egyes tantárgyak értékelési szempontjai Azaz milyen teljesítményt nyújt a tanuló az alábbi tananyagcsoportokban, képesség- és készségterületeken? Magyar nyelv és irodalom, 1-2. évfolyam • Kommunikáció-beszéd • Olvasás-szövegértés • Írás • Nyelvi-helyesírási ismeretek • Órai aktivitás Magyar nyelv és irodalom, 3-4. évfolyam • Kommunikáció-beszéd • Olvasás-szövegértés • Írás, fogalmazás • Nyelvi-helyesírási ismeretek, készségek • Órai aktivitás Matematika, 1-2. évfolyam • A számfogalom kialakultsága 42
• • • • • •
Számtan, algebra Szöveges feladatok Relációk, függvények, sorozatok Geometria, mérések Statisztika, valószínűség Órai aktivitás
Matematika, 3-4. évfolyam • A számfogalom kialakultsága • Számtan, algebra • Szóbeli számolási eljárások • Törtszámok és negatív számok • Szöveges feladatok • Relációk, függvények, sorozatok • Geometria, mérések • Statisztika, valószínűség • Órai aktivitás Környezetismeret, 1-4. évfolyam • Képességfejlődés-képességszint - Lényegkiemelő (megfigyelő) képesség - Azonosító és megkülönböztető képesség - Rendező, rendszerező képesség - Mérési képesség - Kísérletezési képesség - Térben és időben való tájékozódási képesség - Leíró képesség • Tanulói tevékenységek • Ismeretek • A tanuló viszonyulása a környezethez, viselkedési szokásai • Órai aktivitás Ének-zene, 1-4. évfolyam • Éneklés • Ritmikai készség • A dalok ismerete • A dalos játékokban való részvétel • Zenei olvasás-írás • Zeneértés • Órai aktivitás Testnevelés, 1-4. évfolyam • Mozgás • Rendgyakorlatok
43
Járás- és futásgyakorlatok Ugrásgyakorlatok Dobásgyakorlatok Támasz, függés- és egyensúlygyakorlatok Gimnasztika, prevenciós gyakorlatok Labdagyakorlatok, játékok, sportjátékok előkészítése, szabályismeret, alkalmazás • Erőnlét • Órai aktivitás
• • • • • •
Rajz, 1-4. évfolyam • Vizuális tevékenységek iránti érdeklődés • Színhasználat • Technikák és eszközök használata • Kreativitás • Térkitöltés • Órai aktivitás Technika, 1-4. évfolyam • Anyagismeret • Kézügyesség • A munkadarabok minősége • Eszközhasználat • Órai aktivitás Hittan, 1-4. évfolyam • Hitismeretek • A hit gyakorlása • Részvétel a közös liturgikus eseményeken • Órai aktivitás
II.22.9. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai Magatartás: 44
A tanuló • Kapcsolata társaival • Segítőkészsége • Közösségi munkája • Kapcsolata a felnőttekkel • Fegyelmezettsége • Tanórán kívüli viselkedése • Hitélete Szorgalom: A tanuló • Önálló munkavégzése • Munkája csoportban • A házi feladatok elkészítése • Szorgalmi feladatok készítése
45
III. Az óvodai élet megszervezésének sajátos elvei, tevékenységi formái Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Az óvodai nevelés gyermekközpontú. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A katolikus óvoda egész napja, a játék, a munka, a tanulás, valamint a közösségformálás sajátos világszemlélettel történik. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik – s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan feltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvónők és dajkák) élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét.
III.1. Személyi feltételek Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak viszonya: nemzethez, hazához, egymáshoz, szakmához, óvodához, munkatársakhoz, a gyermekek szüleihez, családokhoz, a gyermekekhez. Az óvodai pedagógus és nem pedagógus munkakörben dolgozóinak viszonya: 1. A gyermekekhez A pedagógus egész személyiségével neveljen. Tevékenysége választott hivatás. Igyekezzen az igényes, növelő szeretet és irgalmasság együttes gyakorlására. Személytől-személyig ható módszert válasszon. Legyen képes lelki gondozói feladatok ellátására. Beszéde komoly, derűs, megbízható, törődő. Kollégáiról tisztelettel beszéljen. Családszerető legyen szóban és tettekben egyaránt. Gyermekről való ismereteit titkosan bizalmasan kezeli. Titoktartást nem szegheti meg! Legyen mértéktartó, következetes és igazságos. Legyen tisztában azzal, hogy eszköz Isten kezében és Neki tartozik hálával. Tekintélyét tetteiben mutatott példával szerezze meg. 2. A munkatársakhoz Egymáshoz nyílt, őszinte viszony legyen. Tiszteljen, megbecsüljön másokat. Jó tanácsokat, építő kritikát fogadja el. Problémák megoldásának közös keresésében vegyen részt. Közös ügyük az evangéliumi nevelés. Kapcsolataikat kölcsönös segítségnyújtás határozza meg. Felelős kötelességük a kollégák szakmai tekintélyének megőrzése, emelése. Alapmagatartás szerénység, segítőkészség legyen. Erényük a békességre való törekvés. Összeférhetetlen nevelőtől meg kell válni! 3. Az intézményhez A keresztény nevelő szereti intézményét hűséggel szolgálja, keresztény közösséget alkotnak. Ismerjék intézményük történetét. A nem pedagógus alkalmazottak is szolgálatkészek legyenek az egész intézmény javára. Intézményi szabályokat tartsák be.
46
4. A szülőkhöz Nevelési célú kapcsolatokat építsenek ki a szülőkkel, bizalmukkal nem élhet vissza. Véleménynyilvánítása tárgyszerű, tapintatos legyen. Döntéseinél mindig a gyermek érdeke szerepeljen. Tájékoztatását mindig bölcs mérlegelés előzze meg. 5. Az egyházhoz A nevelők hitben élő, áldozatkész tagjai legyenek egyházuknak. Különböző felekezetű nevelők között kölcsönös megbecsülés, bizalom kívánatos. Az Egyház tanítására nyitott legyen a hitet valamilyen okból nem gyakorló nevelő is. Az óvoda keresztény értékrendjét szokásait tegye magáévá, ellentétes nézeteket ne terjesszen. 6. A nemzethez, hazához Magyarságtudatát erősítse, úgy a gyermekekét is. Haza iránti szeretetében példát mutasson. A nemzeti hagyományok ápolására törekedjen. 7. A szakmai munkához Tudását, szakmai felkészültségét folyamatosan mélyítse. Minél több ismeretet adjon a gyermeknek. Legyen képes mindig megújulni. Felelősséggel átadott kultúrák meghatározóak a gyermekek számára. Óvodánkban 5 felnőtt végzi, segíti a nevelő-fejlesztő munkát: Tagintézmény-vezető: 1 fő Óvodapedagógus: 3 fő Dajka: 2 fő
III.2. Tárgyi feltételek A 2. sz. melléklet tartalmazza.
III.3. Isten gyermekei - katolikus óvodakép III.3.1. Gyermekkép Az alábbi tényezők módjának, mikéntjének a megfogalmazásából rajzolódik ki a gyermekkép. • Szem előtt tartjuk óvodai nevelés pedagógiai alapelveit. • A gyermek személyiségének kibontakozásában meghatározó szerepe van a személyi és tárgyi környezetnek. • Az óvodai nevelés gyermekközpontú, az egész személyiséget fejleszti: - vallási neveléssel, - egészséges életmód alakításával, - érzelmi neveléssel, - szocializáció biztosításával, - értelmi fejlesztéssel, - testi és lelki szükségletek kielégítésével.
47
III.3.2. Katolikus óvodakép A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Helyzetelemzés: Békés megyében, Orosháza és Békéscsaba között található Gerendás község, ahol óvodánk – egyetlen óvodaként - működik. A rendszerváltás idején – mivel a tanácsi óvoda életveszélyessé vált – az önkormányzat képviselőtestülete úgy döntött, hogy a már megüresedett alsó tagozatos iskolát – a volt egyházi tulajdont – visszaadja az egyházközségnek, azzal a feltétellel, hogy ott óvodát alakítson ki a faluban élő gyermekek számára. Szigeti István plébános nagy szeretettel, igyekezettel és hozzáértéssel látott munkához. Négy hónap alatt újjávarázsolta a lepusztult épületet. Éppen befejezte a felújítást, amikor szólította az Úr Szűz Mária mennybevételének napján. Az utazó, ha meglátja a falusi viszonylatban monumentális épületet, óhatatlanul is rajtafelejti a szemét. Nem csak az épület impozáns, a környezete is az. Tágas előkert veszi körül, az udvaron újonnan vásárolt játékok várják a kisgyermekeket. Fásított, füves park övezi az épületet. A csoportszobák tágasak, világosak, jól szolgálják az óvoda használóit. A járulékos helyiségek a célnak megfelelnek. Megfelelő, személyi állománnyal rendelkezünk: 4 óvónő, 2 dajka. Óvodánk napköziotthonos, a falu központjában, a templomhoz közel található. Az óvoda keresztény mivolta alapján, Krisztus nyomán igyekszünk a magunk, a szülők és a gyermekek személyiségébe is beépíteni a következő tulajdonságokat: • a hit védelme, ereje, • a közösség erejébe vetett hit, • nevelői optimizmus, • megbocsátó szeretet. A gyermeket különleges védelem illeti meg. Óvodai nevelésünkben alapelv: • A gyermeki személyiséget, tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. • Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibontakozását, egyénre szabott fejlesztését. • Alapvető a gyermek testi-lelki-szociális szükségleteinek kielégítése, a gondozás, a testi nevelés, egészségvédelem, edzés és mozgásfejlesztés feladatinak megvalósításán keresztül. Alapvető feltételek: • testi komfort érzet, • testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás, • elegendő idő, • türelmes nyugodt légkör, • levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás, • optimális környezet kinn és benn, • a mozgás az egész szervezet fejlődését biztosítsa, • rendszeres, örömmel végzett tevékenység legyen.
48
Az óvoda funkciói: • óvó-védő • szociális • nevelő, személyiségfejlesztő
III.4. A katolikus óvodai nevelés általános feladatai III.4.1. Az anyanyelvi nevelés általános feladatai • • • • • • •
Az anyanyelv szerves része a nevelés egész folyamatának. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Az óvodapedagógus beszéde kifogástalan, követésre méltó, egyszerű, de változatos legyen. Differenciált foglalkozás a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő, és a kiemelkedően fejlett gyermekekkel. Külön idő biztosítása az anyanyelvi játékok számára. A mese-vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, kiemelt szerepet kap. A bábozás – dramatizálás szerves része anyanyelvi feladataink egyénre szabott megvalósításában.
Egyéni anyanyelvi feladatok: • játékos beszédindítás, • elemi kommunikáció megindítása, • hangdifferenciálások, • szókincs fejlesztése, • helyes ejtésre szoktatás, • a családon belüli kommunikáció irányítása és pedagógiai támogatása, • a beszéd és mozgás koordinálása.
III.4.2. Hitre nevelés erősítése • • • • • •
Katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása. Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben. A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba. A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során. Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség stb. A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentségek, szentek tisztelete, a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, felelősség stb.).
49
III.4.3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Erkölcsi nevelés, közösségi nevelés: • A teremtő Isten segítségének megélése. • A gyermeki jellem alakítása. • Kortárs gyermekcsoportok értékeinek észrevétele. • Türelem, szolidaritás, igazságosság formálása. • Érzelmek megjelenítésének formái. • Szeretet, féltés, félelem kifejezése. • Önfegyelem, fegyelem udvariasság elsajátíttatása. • Szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása. • Szerepazonosulások megélése. • Hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása. • Egyházi ünnepek megélése.
III.4.4. Egészséges életmód alakítása A gyermek testi egészségének erősítése, komfortérzetének megteremtése: • Az egészséges életmódra és életvitelre nevelés. • Önmaguk és környezetük esztétikuma iránti igény alakítása. • Egészséges és biztonságos környezet biztosítása. • Megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása. • Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. • Folyamatos testedzés, testi nevelés, prevenció. • Tartózkodás és tevékenykedés a szabadban. • Étkezési kultúra alakítása, erősítése. • Korszerű táplálkozás. • Pihenés feltételeinek megteremtése igény szerint. • Higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása. • Rendszeres és igény szerinti szakorvosi ellátás szervezése.
III.4.5. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás: • Csoport felkészítése a kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra. • Kapcsolatfelvétel motiválása játékokkal. • Kapcsolattartás megbízásokon keresztül. • Az érdeklődés fenntartása, kifejezése. • Az életkori és egyéni sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével a potenciális tanulási zavarok kiszűrése, megelőzése és korrekciója.
50
A verbális kapcsolatfelvétel: • Köszönés, elköszönés. • Üdvözlés, hívás, meghívás. • Érdeklődés gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt viszonylatban. • A csodálat, az elismerés, a kölcsönös öröm és jóérzés nyelvi formái. • A szomorúság, a bánat, az együttérzés nyelvi formái. Konfliktust megoldó technikák: • Konfliktusok, veszekedések megoldási kísérletei, kilépés a konfliktusból. • Az arckifejezés, a gesztusok lágyítása, érintés, testkontaktus. • Megfelelő hangerő, hangnem. • Túlzó gesztusok és indulatszavak kerülése. • Felelősségvállalás. • Bocsánatkérés. • Békítés.
III.4.6. Értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása Az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása a gyermek tanulásában – egyéni fejlődési ütemének megfelelően. Kognitív képesség: • Vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony). • Téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok). • Keresztcsatornák fejlődése, dolgok eredete. • Észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása. • Feladatmegoldó képesség. • Gondolkodási műveletek (következtetés, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás (különbségazonosság). • Verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelmi. Kommunikációs képesség: • Beszédhallás, beszédértés, szóbeli reprodukció, beszédfelfogás, tiszta beszéd. • Hangok ejtése, szókincs. • Mondatszerkesztés. • Értelmes, folyamatos, összefüggő beszéd.
III.5. A katolikus óvoda tevékenységi formái 51
Az óvodai élet tevékenységformáinak tervezésekor meg kell jelenjen a CÉL, ami minden esetben tartalmazza a: • feladatot, • módszert, • eszközt, • szervezeti keretet, formát.
III.5.1. Hitre nevelés A hit Isten ajándéka • A hit hallásból ered, szükséges a példa is: - megtapasztalás, - érzelmi biztonság, - szerető elfogadó jégkör, - összetartozás élménye, - iskolába lépés idején a hit tovább élése. • Az óvoda missziós feladatai: - közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás, - családok bekapcsolása az egyházközség életébe, - megtartó erő. • A hitre nevelés átszövi az óvodai élet egészét: - köszönési mód, - mindennapos lelki beszélgetés, - étkezés előtti és utáni imádság, - templomlátogatások, - játék, - délutáni pihenés előtti ima, - hazamenetel előtti ima. •
A liturgikus év eseményei: - Az ünnepekre készülve jócselekedetek gyűjtése. - Karácsonyi ünnepkör. - Húsvéti ünnepkör. - Templomlátogatás, ismerkedés a liturgia eszközeivel. - Templomlátogatás során a helyes viselkedési szokások megismertetése. - Közös szentmise látogatás a családokkal. - Imádságok tanulása.
Erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, családi nevelés, keresztény erények) • Közös élményeket nyújtó tevékenységek. • Erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat). • Biztonságérzet erősítése (feltétel nélküli szeretet, elfogadottság élménye). A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók viselkedése. Ünnepek és megemlékezések • az ünneplés megtanítása, 52
• • •
az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése, az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből, az ünnep előkészítése.
III.5.2. Játék Játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Cél: a játék által keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermek nevelése. A játék tartalma A gyermek társas kapcsolatának és játéktartalmának alakulása 3-6-8 éves korig: • A gyermek társas élete a kevés számú csoportoktól a nagyobb létszámú csoportokig fejlődik. • A gyermek játékának formai, tartalmi jellemzői • A játéktevékenység időtartama, mélysége, szintje, tartalmi gazdagsága • Társas kapcsolatok minősége • A kialakult társas kapcsolatok szintje • Nyelvi szint • Magatartásformák és szokások Szervezeti kerete Megfelelő: • hely, • idő, • nyugodt légkör, • játékeszköz. Gyakorló vagy funkciójáték • Mozgásos gyakorlójáték, • Manipulációs gyakorlójáték, • Verbális gyakorlójáték. Építő, konstruáló játék • Spontán, meghatározott céllal, • Csoportszobában, udvaron. Szerepjáték • Tényleges szerepjáték, • Építő játékok, • Konstrukciós (szerkesztő) játékok, • Mesedramatizálás, bábozás. (gyakorló játékból kinövő, élményt visszaadó, felnőtteket, társakat utánzó, közösség és magatartásformáló, személyiség tükröző, helyi sajátosságok megvalósulása) Szabályjáték • Mozgásos szabályjátékok, • Értelemfejlesztő szabályjátékok. 53
(szabályokhoz való alkalmazkodás, helyes magatartási formák elsajátítása, egymáshoz, csoporthoz való viszony) Barkácsolás • Technikák elsajátítása, • Játék és munka közötti átmenet. (alkotás öröme, kreativitás fejlesztése, társas kapcsolatok, finommotorika fejlődése) Bábozás, dramatizálás • Személyiség tükröződés, • Esztétikai élménynyújtás, • Bábkészítő tevékenység, • Óvodapedagógus bábjátéka, • Gyermek bábjátéka, • Kommunikáció, • Metakommunikáció, • Drámajáték elemek, • Testséma fejlesztés, • Szerepazonosulás. (alkalmazkodó képesség, beszédkészség, önértékelés, önismeret fejlődése)
III.5.3. Vers, mese • • • • • • • • • •
Beszédkedv felkeltése, Beszédértés erősítése, Irodalmi élmény nyújtása, Érzelmi, esztétikai nevelés, Közösségi élmény erősítése, személyiség fejlesztés, Önálló verselésre, mesélésre ösztönzés, Nemzeti, keresztényi tudat erősítése, Bibliai történetek hallgatása, Ünnepek értéknövelése, Könyv szeretetére nevelés.
III.5.4. Ének, énekes játék • • • • • • • • • •
Zenei anyanyelv elsajátítása, Hangsúlyos magyar beszéd erősítése, Ritmusérzék fejlesztése, Ismerkedés a hangszerekkel, Hallás fejlesztése, Fejlettségnek megfelelő hangterjedelem megválasztása, Éneklési készség fejlesztése, Kreativitás, improvizáció fejlesztése, Érzelmi, esztétikai nevelés, Zenehallgatás, egyházi zene.
III.5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka • Vizuális látásmód erősítése, • Érdeklődés felkeltése a vizuális tevékenység iránt, 54
• • • • • • • •
Érzelmek, gondolatok vizuális megjelenítése, Szokásrendszer alakítása, Különböző anyagok, változatos technikák megismertetése, Térbeli tájékozódás, szín és formavilág gazdagítása, Finommotorika fejlesztése, Esztétikai élménynyújtás, Alkotás örömének megtapasztalása, Műalkotás elemzés.
III.5.6. Mozgás • • • • • • • • • •
Mozgásigény kielégítése, mozgásöröm átélése, Egészséges életmód kialakítása, Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, Testi képességek fejlesztése, önbizalom erősítése, Változatos eszközök alkalmazása, Mozgásos játékok beépítése, Nagymozgás, és finommotorika fejlesztése, Szabad levegőn való tudatos mozgásfejlesztés, Tartásjavítás, lábtorna beépítése a mindennapos mozgásba, Baleset megelőzés a megfelelő környezet biztosításával, erkölcsi neveléssel.
III.5.7. Külső világ tevékeny megismerése • • • • • • • • • •
Rácsodálkozás a teremtett világ szépségeire, (öröm, hála), Ismerkedés a természeti és társadalmi környezettel, Ismerkedés a szülőföld, és a közvetlen környezet hagyományaival, szokásaival, Megfigyelő séták, kirándulások szervezése, Ismeretek gyűjtése tapasztalati úton (évszakok, jelenségek, növények, állatok), Természetsarokban történő változások folyamatos megfigyelése, A környezet védelmére, óvására nevelés, Környezet formai, mennyiségi, téri viszonyai, Téri tájékozódás alakítása, A közlekedés biztonságára, önfegyelemre, egymás óvására nevelés.
III.5.8. Munka jellegű tevékenységek Cél: a munka iránti tisztelet megalapozása, az eredmény megbecsülése, a dolgozó ember szeretete. • Az önkiszolgálás: - öltözködés, - testápolási teendők, - étkezéssel kapcsolatos munkálatok. • A közösség érdekében végzett munka: - naposi tevékenység, - csoport életéhez kapcsolódó állandó feladatok. •
Az alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások: - a környezet rendjének biztosítása, - segítés a felnőttnek, egymásnak, és a kisebbeknek, - egyéb megbiztatások teljesítése. 55
•
Az évszakoknak megfelelő tevékenységek: - csoportszobában, - udvaron, - óvoda környezetében.
III.5.9. Tanulás A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a biztonság és kölcsönösség, az elfogadás és elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése. • Jelenjen meg a kognitív képességek tevékenységbe ágyazott alakítása. • Figyelni kell a vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés képességének, a verbális emlékezet fejlesztésének játékos megvalósítására. • Elsődleges kell, hogy legyen az egyéni adottságok figyelembe vétele, az optimális terhelhetőség, és a motiválás. • Fontos a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése. • A tanulás akadályba ütközése esetén a gyermek fejlődési üteméhez igazodóan egyéni felzárkóztatás, fejlesztés szükséges. • Tehetségígéretre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelem, egyéni fejlesztés szükséges. (gyakori kérdezősködés, környezet apró változásaira való felfigyelés, koncentrált figyelem, kiemelkedő emlékezet, képzelőerő, és eredetiség)
III.5.10. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére • •
• •
A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához: - A testi fejlettség szintje (alakváltozás, teherbírás, összerendezett, harmonikus mozgás, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítására való képesség). - A lelki képességek szintje (lelkileg kiegyensúlyozott, ismeri a viselkedés általános szabályait, a tanuláshoz szükséges képességek fejlettsége – szándékos bevésés és figyelem – megfelelő kommunikáció, elemi ismeretek önmagáról, a környezetéről). - A szociális képességek szintje (szociális érettség – elfogadás, együttműködés, kapcsolatteremtés, – alkalmazkodó képesség, feladattudat kialakulóban, az ismeretszerzési tevékenységhez szükséges tulajdonságok megléte). Ötéves kortól kötelező az óvodába járás. Az óvodai nevelés a gyermek egész személyiségére irányul. Szükség esetén speciális szakemberek segítségének igénybe vétele.
III.6. Gyermek- és ifjúságvédelem
56
Célja: prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik. Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok: • az óvodások száma összesen • ebből a veszélyeztetettek száma • hátrányos helyzetű gyermekek száma • három vagy többgyermekes családban élők száma A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: • Családi környezet: - nevelési hiányosságok, - bűnöző családi helyzet, - rossz lakásviszonyok, - egészségügyi okok, - a gyermeki személyiségben rejlő okok, - anyagi okok, - megromlott családi kapcsolat. • Családon kívüli környezet: - életvitel az utcán történik, - életvitel az italboltban történik, - kéregetésre kényszerítés, - hajléktalanok, önkényes lakásfoglalók, - kábítószerezés, - pszichiátriai kezelés, - munkanélküliség, - váltakozó párkapcsolatok. • Az ismeretek birtokában a szükséges lépések megtétele, balesetvédelem. • Egy gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok körültekintő gyermekvédelmi munkáját, baleset megelőzését. • Munkáját óvodai részfeladatként végzi. • Évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek karbantartása, bővítése. • Rendszeres konzultáció óvodapedagógusokkal, intézményvezetővel. • Családlátogatások szervezése. Kapcsolattartás szükséges: • gyermekjóléti szolgálat • családsegítő központ • gyermekvédelmi ügyintéző • nevelési tanácsadó • szakértői bizottság • caritas
III.7. A katolikus óvodában az óvodapedagógusok, szülők, gyermekek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei •
Kiemelt fontosságú a szülőkkel való szoros kapcsolattartás, evangelizálás. 57
• • • • • • • • •
A családlátogatás, a gyermek otthoni környezetének megismerése. A fogadóóra a gyermek fejlődésének nyomon követését szolgálja. Szülői értekezletek szervezése. Szülői közösség működésének segítése. Játszónapok, foglalkoztató tevékenységek, nyíltnapok lehetőségének megteremtése. Közös kulturális programok szervezése. Zarándoklatok, kirándulások felkínálása. Közös szentmisén való részvétel. Az óvodát népszerűsítő egyedi programok megvalósítása.
III.8. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 2. sz. melléklet tartalmazza. Intézmény megnevezése: Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Gerendási telephely Nevelési program címe: Gerendási Katolikus Óvoda Katolikus Nevelési Programja
III.9. Az óvodai élet megszervezése • • • •
Éves szinten Havi szinten Heti szinten Napi szinten
58
AZ ÓVODAI CSOPORTOK NAPIRENDJE Időtartam * 7.00-12.00
Tevékenység •
Játék és szabadidős tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban,
•
Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése Mindennapos testnevelés vagy kötelező testnevelés (teremben, tornateremben vagy a szabadban)
•
Tervszerű kötött vagy tervszerű kötetlen tevékenységek (óvodapedagógusok döntése alapján meghatározott időpontban tisztálkodás, előkészület a tízóraihoz, tízórai,)
•
Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek, fejlesztés.
•
Környezetünkben megélt élmények, tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése o Vers, mese o Ének, zene, énekes játék o Rajzolás, mintázás, kézimunka o Részképességek fejlesztése egyéni formában
• Tisztálkodás, öltözködés • Külső világ élményei, megfigyelések • Valamennyi olyan játéktevékenység, melyet igényel a gyermek 12.00-15.00
• Öltözködés, tisztálkodás, ebéd előtti előkészületek • Étkezési ima, ebéd • Testápolás, terem előkészítése a pihenéshez • Pihenés előtti beszélgetés, lelki percek, mese, ének • Pihenés egyéni szükségletnek megfelelően
15.00-17.00
• Folyamatos ébredés, testápolás, uzsonna • Játék a teremben vagy a szabadban, az évszaktól függően, a szülők érkezéséig
59
Tevékenységek szervezeti formája Kötetlen tevékenység
Életkor és fejlettség szerint
3-4 évesek •
Külső világ megismerése • Vers, mese • Ének-zene, énekes játék • Rajzolás, mintázás, kézimunka 4-5 évesek Vers, mese
Kötött tevékenység
Kötetlen vagy Tevékenysékötött gek szervezése tevékenység a nevelési év folyamán
Hitre nevelés Mozgás, Mozgásos játék (mindennapos testnevelés)
egyéni, november 1május 31.
a témakörnek és a Hitre nevelés • Mozgás, Mozgásos játék (mindennapos testnevelés) •
•
Vers, mese
mikrocsoportos,
•
5-6-7-8 évesek
Tevékenységek formái
Hitre nevelés • Mozgás, Mozgásos játék (mindennapos testnevelés)
•
•
60
Külső világ megismerése, október 1környezet május 31. formai, mennyiségi, téri viszonyai Vers, mese Énekzene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Külsővilág megismerése, kör- szeptember 15nyezet for- május 31. mai, mennyiségi, téri viszonyai Vers mese- Énekzene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka
fejlesztésnek megfelelően frontális mozgás és óvodapedagógusok
megítélése alapján más tevékenység is
HETIREND szeptember 1-jétől május 31-ig Kötött tevékenység
Kötött vagy kötetlen tevékenység (Szabadon választható tevékenység)
Tevékenység
Tevékenység
Tevékenység
ideje
megnevezése
megnevezése
Tevékenység ideje
Hitre nevelés Mozgásos já- A hét tékok
meg-
Heti
• Játék
egy-
• Munka jellegű
határo egy -zott
A hét minden napján
tevékenységek
alka-
napján lom Mindennapi testnevelés
Azokon a
• Vers, mese
•
Nincs meghatáro-
napokon,
• Ének, zene énekes játék
zott napja
amikor nincs
• Külső
(a gyermekek spon-
mozgástevékenység
világ
tevékeny •
megismerése,
tán érdeklődése
• Környezet formai, meny-
alapján, gyermek
nyiségi, téri viszonyai
vagy az egy cso-
• Rajzolás, mintázás, kézi-
portban dolgozó óvodapedagógusok
munka
megbeszélése szerint)
61
HETIREND június 1-jétől augusztus 31-ig Kötött tevékenység
Kötött vagy kötetlen tevékenység Szabadon választható
Tevékenység megnevezése
Tevékenység
Tevékenység
ideje
Tevékenység ideje
megnevezése Hitre nevelés
Mozgás, mozgásos játékok
A hét minden napján
•
Játék
•
Vers, mese
•
Ének-zene énekes já-
•
•
Nincs meghatározott napja
•
A gyermekek
ték
spontán érdek-
A külső világ tevé-
lődése alapján
keny megismerése •
•
•
Gyermek vagy
Rajzolás-mintázás-
óvodapedagó-
kézimunka
gus kezdemé-
Munka jellegű tevé-
nyezésére
kenység
62
Tevékenységek szervezeti formája június 1-jétől augusztus 31-ig
Életkor és
Tevékenységek
fejlettség
Kötött
Kötetlen
formái
szerint Hitre nevelés 3-4-5-6-7 -8 évesek
A többi tevékeny-
Mozgás, mozgá- ségek szervezéseit a
Egyéni, mikro-
sos játék
gyermekek érdeklődé- csoportos,
(mindennapos
séhez, és a napi időke- a témakörnek és a
testnevelés)
rethez igazítjuk. Az
fejlesztésnek
a gyermekek ál-
óvodapedagógus fel-
megfelelően
tal ismert moz-
adata a feltételek meg- frontális
gásanyagra ala-
teremtésével a szabad
pozva
választási lehetőségek és óvodapedagógus motiválása. A gyermekek tevékenységeik során megszerzett ismereteiket spontán érdeklődésük alapján gyakorolhatják, gazdagíthatják.
63
mozgás megítélése alapján más tevékenyég is
III.10. Törvényi háttér Állami rendelkezések • Közoktatási törvény • Gyermekek védelméről szóló törvény • Közalkalmazotti törvény • Munka törvénykönyve • Minden olyan rendelet és törvénymódosítás, amely érinti az intézményt. Egyházi törvénykönyv II. Vatikáni Zsinat dokumentumai
64
IV. Mellékletek 1. sz. Melléklet ISKOLA Békéscsabai székhely I. Helyiségek -
tanterem 8 szaktanterem 2 csoportszoba 1 fejlesztő szoba 1 tornaterem 1 sportudvar 1 igazgatói iroda 1 nevelőtestületi szoba 1 helyettesi iroda 1 gazdasági vezetői iroda 1 ügyviteli helyiség 1 könyvtár 1 könyvtár szoba 1 sportszertár 1 aula 1 1 ebédlő melegítőkonyha 1 mosogató 1 6 öltöző hideg-melegvizes zuhanyozó 9 személyzeti WC 9 tanulói WC 14 mosléktároló 1 raktár 1 szertár 1
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezések tárgyai 1. Tanterem - tanulói asztalok, székek - nevelői asztal, szék - eszköztároló szekrény - tábla - ruhatároló szekrény, fogas - szeméttároló - sötétítő függöny
200 tanuló részére 11-11 20 11 200 tanuló részére minden helyiségben minden ablakon
2. Szaktantermek a) számítástechnikai terem - flipchart tábla - számítógép asztal - számítógépek és tartozékai - nyomtató
1 13 13 1 65
b) idegen nyelvi csoportszoba - magnetofon - írásvetítő
1 1
c) természettudományi szaktanterem - vegyszerálló tanulói asztalok 10 - eszköz-és vegyszer szekrény 2 - méregszekrény 1 d) művészeti nevelés szertár - mobillámpa - vízcsap - pianínó - zongora - ötvonalas tábla - CD lejátszó - tároló polcok
1 1 1 1 1 3 3
3.) Fejlesztő szoba - betűkirakó - számkirakó - dislexia olvasójáték - finommotorika fejlesztő játék - Babylon - logico tábla - Logico füzet - keszűbáb - Tappancskéz - Tappancsláb - golyós számológép - kártya - főzőcske - érintő dominőú - formadominó - memória játék - balco szójáték - lottójáték - labda - érintőlabda - füleslabda - hullahopp karika - tábla - sakk - römi - visi puzzle - cidáró golyók - twister - makebreak - szorzótábla - fanta color daiisy - advanced fraction
1 2 2 1 1 3 4 4 1 1 1 3 4 1 1 3 1 1 1 1 1 2 1 4 1 1 1 1 1 1 1 1 66
- littec génius 1 - profi cube 2 - logisor 2 - ördöglakat 2 1 - testséma fejlesztő tábla - bioorgan 1 - scrabble 1 - ilyen az élet 1 - rumniklub 1 - matekdominó 1 - matek kártyák 3 - uno kártyák 2 - logó 6 - Ványi Ágnes: Írd füllel 2 - Kelédi Lászlóné: Írás elemek gyakorlása 1 - Tarnai Klára: Betűsuli 1 - logico lapok 11 - Dr. Gósy Mária: Varázsló 2 - Deákné B. K.: Változz Te is! 1 - Tálas Józsefné: Számolás 2. 1 - Tölgyszéky Papp Gy.: A tanulási nehézségek kezelése 1 - Tárnok Gitta: Pontról pontra 1 4.) Tornaterem - kislabda - labda - tornaszőnyeg - tornapad - zsámoly - bordásfal - mászókötél - gumikötél - ugrókötél - medicinlabda - stopper - kosárlabda palánk - gyűrű
20 50 12 6 8 26 5 5 18 22 2 2 1
5.) Sportudvar - szabadtéri labdajáték felszerelése: - kosárlabda 1 - kézilabda 1 - futball 1 - tenisz 1 - tollaslabda 1 6.) Igazgatói iroda - íróasztal 1 - szék 1 - tárgyalóasztal 1 - szék 6 - iratszekrény 1 - telefon 2 67
7.) Nevelőtestületi szoba - fiókos asztal - szék - napló- és folyóirat tartó - szekrény - ruhásszekrény ((folyósón)
16 20 1 16 20 fő részére
8.) Teakonyha - hűtőszekrény - mosdókagyló - mosogató kagyló - beépített szekrény - mikrohullámú sütő - vízforraló - tea, kávéfőző - tükör
1 1 1 1 1 1 1-1 1
9.) Ügyviteli helyiség - íróasztal - szék - tárgyalóasztal - szék - iratszekrény 3 ajtós - iratszekrény 2 ajtós - fénymásoló - számítógép nyomtatóval - telefon, fax
1 1 1 4 2 1 1 1 1
10.) Könyvtár - tanulói asztal, szék 25 fő részére - könyvtárosi asztal, szék 1-1 - szekrény, tároló 5000 könyvtári dokumentum elhelyezésére - telefon 1 - számítógép-nyomtató 2, 1 - video, DVD, televízió 1-1 - CD lejátszó 1
68
III. Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök listája Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): • Képek, betűkártyák, szótagkártyák • Hívóképek • Írott és nyomtatott ABC (falikép) • Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) • Betűsín • Írott kis és nagy ABC • Bábok (10 db) • Fali tablók: - Hangtani ismeretek - Szavak alakja, jelentése - A szó - A mondat • Gyermeklexikon (osztálylétszámnak megfelelő darabszámban) • Szólások, közmondások könyve • Falitáblák: - Igék - Az igenév - Mondat • Történelmi arcképsorozat • Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) Alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): • Űrmérték (cl, dl, l) • Demonstrációs óra • Táblai vonalzók • Táblai körző • Kéttányéros mérleg és súlysorozat • Hőmérő • Színes rudak • Szöges tábla • Dienes készlet Alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Az idő (oktatótábla) • Iskolai iránytű • Magyarország domborzati térképe • Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel • Szobai hőmérő • Borszeszégő • Domborított földgömb • Homokasztal • Tanulói kísérleti tálca (10 db) • Ásványok • Magyar nemzet jelképei (falitabló) • Nagyító (25 db) 69
• • • • • • • • • • • • • • •
Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ötvonalas tábla (hordozható, állványos, festett) Metronóm Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n Magyar népzenei anyag Gyermekdalok Himnusz Szózat Magyar és rokon népek dalai Cselekményes zenék nőikar, férfikar, vegyeskar Iskolai ünnepek újabb dalai Európai népdalok Egyházi énekek Jeles napok, ünnepkörök dalai Kórusművek, műzenei szemelvények
Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Nagyobb méretű idomdarabok • Kisebb méretű kézi modellek • Tárgyasztal • Vetítővászon • Diavetítő • Diapozitívek, diafilmek • Táblai körző, vonalzó • Tanulói munkák bemutatására paraván vagy tároló Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Kés (25 db, éles kerek végű) • Építődoboz (25 db) • Szerelődoboz (25 db) • Lyukasztóár • Kalapács • Szövőkeret (25 db) • Csiszolópapír Az angol nyel tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, tesztek) • New Project 2., 3., 4. (hangkazetta) • Videokazetták: - Muzzy in Godoland - Muzzy Comes Back - Window on Britain - Guide to Britain • CD-ROM: Mano angol
70
A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv) • A névelő (falitabló) • Időbeli, módbeli segédigék (falitabló) • Az elöljárószó (falitabló) • A birtokos névmás (falitabló) • Németország (falitérkép) A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések, taneszközök: • Térkép (irodalomtörténeti) (3 db) • Írói arcképsorozat (3 db) • Magyar értelmező szótár (5 db) • Szinonima szótár (5 db) • Helyesírási tanácsadó szótár (5 db) • Életrajzi lexikon (5 db) • Helyesírási szabályzat és szótár (20 db) • Hanganyag (hangkazetta, CD): - Népdalok, népmesék - János vitéz - Mitológiai és bibliai történetek - Versek (Petőfi, Arany) - A kis herceg - Görög regék és mondák - Rege a csodaszarvasról - Népballadák - Arany: A walesi bárdok - Toldi - Egri csillagok (részletek) - Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei. - Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei - Halotti beszéd és könyörgés - Ómagyar Mária-siralom - Móricz Zsigmond: hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték) - Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei - Megzenésített versek • Videofilmek: - Magyar népmesék - János vitéz (rajzfilm) - A Pál utcai fiúk (film) - Rab ember fiai (film) - Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása - Arany: A walesi bárdok - Lúdas Matyi (rajfilm) - Egri csillagok (film) - Janus Pannonius emlékére - Mátyás könyvtára - A Corvinák 71
•
•
•
- Balassi, Csokonai: A felvilágosodás - Mikszáth: Szent Péter esernyője (film) - Mikszáth prózája - Liliomfi (film) - A reformkor I-II. - Petőfi - Egy magyar nábob (film) - Kárpáti Zoltán (film) - A kőszívű ember fiai (film) - Halotti beszéd - Légy jó mindhalálig (film) - Móricz és a Légy jó mindhalálig - Móricz élete - Nyugat - A fiatal József Attila - Erőltetett menet (film) Könyv: - Népmesegyűjtemények (10 db) - O.Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db) - Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db) - Kaposi László: Drámafoglalkozások 85 db) - Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5db) - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db) - Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db) - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db) - Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db) - Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db) Falitablók: - Hangtan - A teljes hasonulás - Jelentéstan - Szótan - A szófajok - Jelentés - Szerkezet - Mondattan - Magyar nyelvemlékek - Nyelvcsaládok Egyéb eszközök: - Petőfi (diasorozat) - Fogalmazás 5. (diasorozat) - Arany János: Toldi (diasorozat) - Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm) - A főnév (oktatócsomag) - Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) - Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm)
72
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Falitérkép: - Az ókori Kelet - Az ókori Görögország - A Római Birodalom - Bibliai országok – Pál apostol utazásai - Magyarország X-XI. sz. - A magyar népvándorlás és a honfoglalás - Európa Nagy Károly korában - Magyarország a korai feudalizmus idején - A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig - A tatárjárás Magyarországon 1241-42. - A Föld népei a XIV-XV. században - Magyarország 1526-1606. - Európa a XIV-XV. században - A feudális Magyarország a XV. században - Magyarország a XVII. században - Európa a XVII. század közepén - Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század - Magyarország Bethlen Gábor korában (1629) - Magyarország népei a XVIII. század végén - Európa a XVIII. század végén - A Föld népei a XVI-XVIII. században - Az 1848/49-es szabadságharc - Európa a XIX. század második felében - Európa a XIX. században - Európa 1815-1849. - Európa az I. világháború idején - A gyarmati rendszer 1830-1914. - Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben - A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975) - A Tanácsköztársaság honvédő harcai - Európa a II. világháború idején - Hazánk felszabadulása • Videokazetta: - Az ókori Egyiptom - Egyiptomi hétköznapok - Egyiptom, a Nílus ajándéka - Széthi, a fáraó - A piramisok - A kínai Nagy Fal - Az ókori Hellász - Görögország - Az ókori Róma - Róma és Pompei - Róma építészete - A Colosseum, Róma - Álmos vezér - Honfoglalás, államalapítás - Aquincum - Élet a középkori Európában - Céh, inas – legény- mester 73
•
- A románkori művészet - A román stílus - Mátyás király - Hunyadi János - Mátyás országa - Mátyás király könyvtára - A lovagok, a Hunyadiak - Mohács - Magyar ereklyék - Nagy Szulejmán és kora - Rákóczi szabadságharca - A francia forradalom - Reformkor I-II. rész - Kossuth élete - A kiegyezés - Oroszország a cártól Sztálinig - Versailles - A II. világháború - 1956. október 23 Egyéb: - Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) - Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) - A magyar államcímer története (falikép) - Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép) - A középkori társadalom (falikép) - Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához - Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához
Az angol nyel tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, tesztek), • New Project 2., 3., 4. (hangkazetta), • Videokazetták: - Muzzy in Godoland, - Muzzy Comes Back, - Window on Britain, - Guide to Britain, • CD-ROM: Mano angol A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv) • A névelő (falitabló) • Időbeli, módbeli segédigék (falitabló) • Az elöljárószó (falitabló) • A birtokos névmás (falitabló) • Németország (falitérkép)
74
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Táblai körző fa ( 2db) • Táblai vonalzó 450-os fából (5 db) • Táblai vonalzó 600-os fából (5 db) • Táblai szögmérő fából (5 db) • Méterrúd fából (5 db) • Összerakható m3 (5 db) • Alaphálók, alapábrák (2 db) • Nagy matematikusok arcképei (5 db) • Sík és mértani modellezőkészlet (2 db) • Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia) • Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia) • Oszthatósági szabályok (falikép) • Százalékszámítás (falikép) • Kétkaros mérleg és súlysorozat • Hatványozás azonosságai (falikép) • Halmazok (falikép) • Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítőfólia) • Lineáris függvény (falikép) • Másodfokú függvény (falikép) • Abszolútérték függvény (falikép) • Mértékegységek (falikép) • Területszámítások (falikép) • Kocka, téglatest (testek) • Űrmérték sorozat • Szétszedhető dm3 • Tükrözés (falikép) • Négyszögek, kerülete, területe (falikép) • Szögpárok (falikép) • Hasábok (falikép) • Eltolás (falikép) • Pitagorasz-tétele (falikép) • Az egyenes henger, gömb (falikép) • Műanyag henger • Műanyag kúp • Műanyag gúla • Műanyag hatszög alapú hasáb • Műanyag ötszög alapú hasáb • Testek felszíne, térfogata (falikép) • Algoritmus folyamatábra (falikép)
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Falitablók: - A számítógép belső felépítése (IBM-02) - Az input-output eszközök csatlakoztatása - A billentyűzet 75
•
• • • • •
Alapvető programok: - WINDOWS 98 vagy 2000, Millenium - OFFICE 97 vagy 2000 - Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez Vírusirtó program Tömörítő Képszerkesztő Scenner Tanulást segítő játék CD-k
A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Terepasztal. • 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához • 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához • Kőzetgyűjtemény • 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat • Hőmérő (15 db) • Iránytű (15 db) • Térképjelek • Magyarország térképe (falitérkép) • A Föld éghajlata (falikép) • A Föld természetes növényzete (falikép) • A Föld domborzata (falitérkép) • Földgömb (10 db) • Tellúrium • A Föld felszíne (dombortérkép) • A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép) • A Föld forgása és keringése (falikép) • Afrika domborzata és vizei (falitérkép) • Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) • Afrika domborzata (falitérkép) • Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) • Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) • Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) • Európa domborzata és vizei (falitérkép) • Európa domborzata és vizei (falitérkép) • Európa országai (falitérkép) • Észak-Európa (falitérkép) • Kelet-Európa (falitérkép) • Ázsia domborzata (falitérkép) • Közép Európa (falitérkép) • A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép) A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály) • Mágneses rúdpár fatokban • Táblai mágnes 25 mm-es • Fényből áram (videokazetta) 76
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Részecskemodell (videokazetta) Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat) SI mértéktáblázat (falikép) Mágneses készlet (komplett) A naprendszer (tabló) Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db) Mikolacső (10 db) Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db) Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db) Rugós erőmérő (25 db) Kétkarú emelő (5 db) Karos mérleg, súlysorozattal (5 db) Hőmérő Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db) Kétütemű motorminta (1 db) Négyütemű motorminta (1 db) Áramátalakító (1 db). Csengőreduktor (1 db) Dugaszos ellenállásszekrény (1 db) Generátor minta (1db) Elektromotor és generátor (4 db) Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db) Transzformátor modell (2 db) Mérőműszer (Voltax) (25 db) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db) Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db) Optikai pad lencsékkel, tükrökkel) (2 db) Prizmatartó (1db) Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db)
A biológiai tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Biológiai egységcsomag. • Bonctű • Csíráztató • Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához • Kézi nagyító (15 db) • Metszettároló • Mikroszkópizáló • Lámpa • Mikroszkóp • Szilvafa virága (modell) • Burgonya virága (modell) • Almafa (oktatótábla) • Rovarok (oktatótábla) • Lepkék (oktatótábla) • Sertés koponya • Juh koponya • Madár csontváz • Emlős csontváz 77
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Fogtípusok Lábtípusok Szarvasmarha (oktatótábla) Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Kocsányos tölgy virága (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák) Keresztes pók (oktatótábla) Mókus (oktatótábla Sün (oktatótábla) Szarka (oktatótábla) Sertés koponya Róka (oktatótábla) Szarvas v. őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Görény (oktatótábla) Sáska (oktatótábla) Ürge (oktatótábla) Varjú (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Rák testfelépítése (oktatótábla) Fürge gyík (csontváz) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Falitablók: - A sejtmagnélküli egysejtűek - Szivacsok, csalánozók - Gyűrűsférgek - Puhatestűek - Ízeltlábúak - Gerincesek - Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok - Nyitvatermők - Zárvatermők - A lomblevél működése - A virág és virágzat - Termések, terméstípusok - Fásszár keresztmetszete - Egyszikű szár keresztmetszete
• • • • • •
Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Csípőcsont Csövescsont Koponya Emberi torzó 78
• • • • • • • • • •
Lapos és csöves csont metszete Emberi nyelv fogakkal (modell) Légzés (oktatótábla) Szív-modell. Vese (metszet) Az emberi szaporodás 88 db-os oktatótábla) Szem (modell) Hallás és egyensúly szerv (modell) Emberi fejmetszet Fül (modell)
Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek: - Az élelem - Alapvető élelmiszerek - Az izmok és a mozgás - A dohányzás és az egészség - Vigyázz a gyógyszerekkel - Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol - Ép testben ép lélek - Az emberi szervezet reprodukciós rendszere A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Kémcső (50 db) • Főzőpohár (25 db) • Óraüveg (10 db) • Borszeszégő (10 db) • Kémcsőfogó (10 db) • Vasháromláb (8 db) • Azbesztháló (8 db) • Vízbontó készülék (1 db) • Kalotta molekulamodell (1 garnitúra) • Pálcika modell (1 garnitúra) • Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db) • Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához ( 1db). • Falitablók: - Atomok elektronvonzó képessége - Fémek jellemerősségi sora - Periódusos rendszer - Elektronhájak kiépülése • Oktatótáblák: - Fémek reakciói vízzel - Fémek reakciói savval - Sav-bázis reakció - Közömbösítés - Redukció a redukáló sorban - Peptidkötés • Videokazetták: - Ismeretlen ismerős a víz - Kincsek a homokban és a bányákban 79
-
A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium Az év féme - a vas Lidérfény és nitrátos vizek Kénsav a felhőből és a gyárból Szabadon és kötve Atom és molekula
Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Pianínó • A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen • Videofilmek: - Tánctípusok - Jeles napok népszokásai - Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák • Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz • Táblai körző (fém hegyű) • 600-os táblai vonalzó • 450-os táblai vonalzó • 100 cm-es táblai vonalzó • Táblai szögmérő • Műanyag, átlátszó kocka, tégla • Demonstrációs testek (fa) • Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db) • Videofilmek: - Képzőművészet a honfoglalás idején - A román stílus - A gótika - Reneszánsz - XIX. század művészete - XX. század művészete - Pásztorkodás a Hortobágyon - Testbeszéd, gesztus A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Fareszelő lapos 25x200 (15 db) • Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db) • Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db) • Vasreszelő lapos 25x200 (15 db) 80
• • • • • • • • • • • • • • • • • •
Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db) Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db) Laposfogó (10 db) Kalapács 15-20 dekás 15 db) Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db) Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db) Lyukfűrész (10 db) Kézi fúró (amerikáner) (4 db) Lemezvágó olló (10 db) Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db) Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db) Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db) Asztali fúrógép (állványos) (1 db) Asztali körfűrész (1 db) A gépek (falitabló) (3 db) Kerékpár (1 db) KRESZ-táblák (oktató táblák) (1-1 db) LEGO-DACTA építőkészlet ( 4 db)
81
ISKOLA telekgerendási telephely I. Helyiségek - tanterem - tornaterem - sportudvar - könyvtár - ebédlő - melegítőkonyha - öltőző - zuhanyzó - személyzeti WC - tanulói WC - mosléktároló - szertár
8 1 1 1 1 1 1 1 2 4 1 1
1. Tantermek - tanulói asztalok, székek - nevelői asztal, szék - eszköztároló szekrény - tábla - fogas - szeméttároló - sötétítő függöny,
100 fő részére 7-7 5 8 100 fő részére minden helyiségben minden ablakon
2. Számítástechnika terem - számítógép - számítógép asztal - tábla - asztal + szék
9 9 1 1+1
3. Tornaterem - kosárlabda - röplabda - football labda - súlygolyó - kislabda - szekrény - tornabak - magasságmérő - kézilabdaháló - bola - kosárlabda palánk - ugrószekrény - tornagerenda - súlypont emelkedés mérő - ping-pong asztal
5 12 4 22 4 3 1 1 2 2 1 1 1 1 1 82
4 4 3 1 1 1 5 6 2 1 1 6 2 2 1 2 14 10 1 2 2 22 2 2
- szőnyeg - mászókötél - tollasütő - magasugró mérce - egyrészes dobbantó - rajttámasz - tornakarika - tornabuzogány - kézilabda - iskolatábla - kosárlabdaháló - ugrózsámoly - húzókötél - mászórúd - gyűrűhinta - tollaslabdaháló - súlyzó - tornapad - stopperóra - rajtgép - röplabdaháló - medicinlabda - mérőszalag - magasugró léc
4. Könyvtár - tanulói asztal, szék 18 fő részére - könyvtárosi asztal, szék 1-1 - szekrény 2000 könyvtári dokumentum elhelyezésére III. Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök - applikácikós faliképek - írók, költők, arcképcsarnok - pianínó - televízió - videómagnó - ötvonalas tábla - betűtábla - mágneses tábla - cso-cso - teniszütő - gumilabda - udvari játék - fa építőkocka - tüsi építő - sakk - dominó - nyomda - kirakó
4 22 1 2 2 1 2 1 2 10 3 5 1 1 1 1 1 4 83
- harmónium - csőkulcs készlet - lemezvágó olló - metszőolló - műanyag rekesz - műszaki rajz makett - szerelő doboz - tápegység - villanyfúrógép - ragasztópisztoly
1 1 2 3 7 1 4 1 1 4
-
20 2 3 2 7 1 3 37 2 1 1 1-1 1
biológia tanításhoz szervek mikroszkóp biológiai csontvázak fóliasorozat kitömött állatok földrajzi térképek tanulói földgömb kőzetgyűjtemény tereptárgyak, homokasztal környezetismerethez tanulókísérleti készlet írásvetítő fóliasorozat, történelem 7. o. térképek a történelemhez fóliasorozat szlovák nyelv tanításához szlovák hanganyag szlovák videokazetta kártyák, kazetták angol tanításhoz 2 tányéros mérleg
84
2. sz. MELLÉKLET ÓVODA gerendási telephely I. Helyiségek - csoportszoba - tornaszoba - fejlesztő szoba - játszóudvar - óvodavezetői iroda - nevelőtestületi szoba - gyermeköltöző - gyermekmosdó, WC - felnőtt öltöző - melegítőkonyha - tálaló-mosogató - felnőtt mosdó - felnőtt WC - moslék tároló - szertár
2 1 1 1 1 1 1 6 1 1 1 1 1 1 1
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 1. Csoportszoba - óvodai fektető - gyermekszék - gyermekasztal - fényvédő függöny, - szőnyeg, - játéktartó szekrény, polc - fektető tároló, valamennyi gyermekágy - hőmérő , - óvodapedagógusi asztal - felnőtt szék - eszköz-előkészítő asztal - textil-tároló szekrény - edény-és evőeszköz-tároló szekrény - szeméttartó
30 77 10 minden ablakon minden teremben 6 tárolásához elegendő minden teremben 2 14 2 2 2 2
2. Tornaszoba - tornapad - tornaszőnyeg - bordásfal - óvodai többfunkciós mászókészlet
2 1 2 1
3. Fejlesztő szoba - tükör - asztal - szék - szőnyeg
1 1 2 1 85
4. Játszó udvar - kerti asztal - kerti pad - babaház - udvari homokozó - takaróháló - mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök
7
5. Óvoda vezetői iroda - íróasztal és szék 1-1 - szék - telefon/fax - könyvszekrény - iratszekrény - fénymásoló - könyvtári dokumentumok - könyvszekrény
2 1 1 1 1 430 db 1
6. Nevelőtestületi szoba - fiókos asztal - szék
3 3
7. Gyermeköltöző - öltőrekesz, ruhatároló, fogas - öltözőpad
50 50 férőhelyes
8. Gyermekmosdó, WC - törülköző tartó - fali tükör mosdónként - hőmérő - fali polc, fogmosó tartó
50 3 1 50 gyermek részére
2 4 1 1 1
III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések - egyéni tisztálkodó szerek (fésű, fogkefe, fogmosó pohár) - tisztálkodó felszerelések mosdónként (ruhakefe, körömkefe, folyékony szappan) - fésűtartó - törülköző - abrosz - takaró - ágyneműhuzat, lepedő
50 fő részére 3-3 2 100 37 30 90
86
IV. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök - szennyes ruhatároló - mosott ruhatároló - vasaló - vasalóállvány - szárítóállvány - takarítóeszközök - kerti munkaeszközök, szerszámok - hűtőgép - porszívó
1 1 1 1 1 1 1-1 1 1
V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. Játékok, játékeszközök -
mozgásos játékok szerepjátékok építő, konstruáló játékok szabályjátékok dramatizálás- és bábozás barkácsolás eszközei paraván fal bábok
gyermekcsoportonként 30 % 2 35
- mozgás kultúrát, mozgásfejlődést - segítő eszközök: labdák, bordásfal, mászókötél, létra - ének, zene eszközei - az anyanyelv fejlesztésének eszközei: a létszámnak megfelelő, ceruza, festék gyermekenként - értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő eszközök - ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök - a természet – emberi – tárgyi – környezet a gyermek- megismerését elősegítő eszközök csoport - munka jellegű tevékenységek eszközei 30 %-nak - megfelelő 2. -
A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök
video 1 DVD lejátszó 1 televízió 2 diavetítő 1 hangszerek létszámnak megfelelő egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
87
VI. Egészség-és munkavédelmi eszközök -
- ételminta-vétel készlet - mentőláda munkaruha, védőruha, - tűzoltó készülék
1 1 előírás szerint előírás szerint 2
88
3. sz. Melléklet ÓRATERV
Megnevezés/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek
Á l t a l á n o s I s k o l a 1 – 4. é v f o l y a m K = kötelező tanórai Sz = szabadon tervezhető V = nem kötelező tanórai 1. 2. 3. K Sz V Ö K Sz V Ö K Sz V Ö
K
8
1
9
8
Idegen nyelv I.
1
9
1
1
8
1
9
7
1
1
2
4. Sz
1-4. V
Ö 7
0,5 2,5
31
2
Idegen nyelv II. Idegen nyelv III. Matematika Informatika
5
5
5
5
5
5
4 2
1
5 2
19 2
Környezetismeret
1
1
1
1
1
1
1,5
0,5
2
4,5
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
4 4
1
1
1
1
1
1
4
Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz
1 1
Technika és életvitel
1
0,5 1,5 0,5 1,5 1
89
Testnevelés és sport
3
3
3
3
3
3
3
22
22,5
3
12
Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan helyi kontroll:
20
20 A kötelező tanórai foglalkozás heti óra- Ebből szaszáma a Kt. 52. § (3) badon ter- 0 alapján vezhető: Nem kötelező tanórai foglalkozás heti óraszáma a Kt. 52. § (3) alapján Hittan (Fenntartó által biztosított)
2
2
20
22
20 Ebből szabadon tervezhető: 2
2
20
22
2
20 Ebből szabadon ter- 0 vezhető:
0
2
2
22, 5 Ebből szabadon ter- 0 vezhető: 2
2
Á l t a l á n o s I s k o l a 5 – 8. é v f o l y a m K = kötelező tanórai Sz = szabadon tervezhető V = nem kötelező tanórai 90
24, 82,5 5
2
2
2
Megnevezés/évfolyam K
5. Sz
4
1
Ö
K
5
2
Idegen nyelv I.
3
Matematika Informatika
4
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek
V
1 1
6. Sz
V
Ö
K
4
4
2
2
3
7. Sz
V
8. Sz
5-8.
Ö
K
4
4
4
4
17
2
2
2
2
2
8
3
3
3
3
3
3
12
5 1
4 1
4 1
4 0,5
4 1
4 0,5
4 1
17 4
2
1,5
1,5
0,5
V
0.5
Ö
Környezetismeret Természetismeret
2
Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz
1 1,5
Technika és életvitel
1
Testnevelés és sport
2,5
Osztályfőnöki
1
0,5 0,5
1 2
1 0,5
1
1
3
2
1
1
3,5
1
1
0,5
1 1
1 1,5 1,5 1,5 1 1
1
1
3
2
1
1
1
1
2 1,5 0,5 2 1,5 1 1 1
1 1,5 1,5 1,5 1 1
1
1
3
2
1
1
1 1,5 0,5 2 1,5 1 1
4 3 4 3 4 5
1
4
3
12
1
4
1
1
1
Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret
1 0,5
0,5
Informatika 91
0,5
Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan helyi kontroll: 22,5 A kötelező tanórai foglalkozás heti óra- Ebből szaszáma a Kt. 52. § (3) badon teralapján vezhető: Nem kötelező tanórai foglalkozás heti óraszáma a Kt. 52. § (3) alapján Hittan (Fenntartó által biztosított)
2
1 0,5 2
1
0,5
0,5
2,5 22,5 Ebből sza26 badon tervezhető:
3 25 Ebből sza24,5 badon tervezhető:
3
2,5
2
4 28
25 Ebből szabadon tervezhető:
3
2
92
1
29 107
4
2
Tantervi modulok oktatása: A fenti táblázatból kitűnik a különböző modulok órakerete. - Hon és népismeretet a rajzórák keretén belül oktatjuk, 6. osztályban. - Mozgókép és médiaismeretet 8. osztályban tanítunk, önálló tantárgyként. - Egészségtan képzésben a 6. osztályosok részesülnek, természetismeret órák keretén belül. - A tánc és dráma órákat alsóban néptánc oktatás keretén belül oldjuk meg, felsőben a mindenkori 8. osztály, heti 1 órában társastánc órákon vesz részt. Dramatizálásra, drámajátékok alkalmazására magyar irodalom órákon is sor kerül.
93
V. A nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon történő megszervezése 1.) Törvényi háttér A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi LXI. És 2006. évi LXXI. Törvények által történt módosítása következtében az alapfokú oktatás – nevelés alapozó szakaszában, azaz az 5-6. évfolyamon a kötelező és nem kötelező tanórákra fordítható időkeret 2550 %-ban nem szakrendszerű oktatást kell biztosítani. A 133. § (1) bekezdése kimondja, hogy az 5. évfolyamon először a 2008/2009- es tanévben, majd ezt követően felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű tanítást. A 17. § (8) bekezdése szerint nem szakrendszerű oktatásban a tanár, illetve az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanító akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus továbbképzés, vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés során elsajátította a 6-10 éves, illetve a 11-12 éves korosztály neveléséhez, oktatásához szükséges pedagógiai és pszichológiai ismereteket. A 128. § (20) bekezdésben: Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/13. tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az 1-4. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-ig legalább 5 év gyakorlatot szerzett 1-4 évfolyamon. A közoktatási törvény határozza meg a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszait. A NAT-ban meghatározott képzési szakaszok a következők: A) Az iskolai nevelés – oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza B) Az iskolai nevelés – oktatás szakképesítés megszervezése, felkészítő szakasza Az 1-8. évfolyamon az alábbiak szerint tagolódnak a képzési szakaszok: • bevezető szakasz: 1-2. évfolyam • kezdő szakasz: 3-4. évfolyam • alapozó szakasz: 5-6. évfolyam • fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam 2.) A törvény célja A törvény deklarált célja, az alapozó funkciók hatékonyságának növelése. Az alapkompetenciák fejlesztését a törvény úgy próbálja biztosítani, hogy választási lehetőséget ad a szakkollégiumi végzettségű tanítók „nem szakrendszerű” és a 6-10, illetve 11-12 éves korosztály neveléséhez, oktatásához szükséges pedagógiai és pszichológiai ismereteket 120 órás tanfolyamon megszerzett szaktanárok oktatási vegyítésének. Ezek az arányok az illető osztályok összetétele és a tanító tanárok, tanítók függvényében, évfolyamonként, osztályonként változhatnak a belépő 5. évfolyamos tanulók diagnosztikus felmérései alapján. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeret rendszeres tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában, nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése.
94
3.) A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének feladatai 3.1. A nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeret A törvény szerint a nem szakrendszerű oktatást 5-6. évfolyamon a kötelező és nem kötelező időkeret 25-50%-ban írja elő. A Kt. 52. §-a szerint a heti kötelező és nem kötelező óraszám 22,5 óra, a nem kötelező órák száma 5, 625 óra. A heti órakeret tehát 28, 125 óra, ennek a 25%-a 7,03 óra, 50%-a pedig 14,06 óra. A nem szakrendszerű oktatás biztosítására tehát minimum 7 óra, maximum 14 óra fordítható. Arra is van lehetőség, hogy ha csupán a kötelező óraszámok terhére szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást, akkor a minimum óraszám 5 óra. A nem szakrendszerű oktatás biztosításánál figyelembe kell venni a fejlesztésre szoruló gyermekek létszámát is, tehát az évfolyamonként és osztályonként változó százalékos arányt indukál. Az 5. évfolyamra belépő osztályok alapkészség felmérései, a különböző fejlesztésre fordított időkeretek meghatározásánál is szerepet kell, hogy kapjanak. Az alapvető kompetenciák fejlesztését a magyar nyelv- és irodalom, a matematika tantárgyak bevonásával látjuk célszerűnek, melyeket más tantárgyak is kiegészítenek, főleg, ha a 4. osztályig tanító pedagógus rendelkezik valamilyen tantárgyból szakkollégiumi végzettséggel. Terveink és elképzeléseink szerint minden év augusztusban, az adott 5. és 6. osztályra meghatározzuk a következő tanév nem szakrendszerű oktatásra fordítandó időkeretét. 3.2. Fejlesztendő kompetenciák Az oktatásnak, mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van, személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyéni tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik. A kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező képesség
95
3.3 Egyéb feladatok • A felmérések alapján, a diagnosztizálás után a megfelelő évfolyamokra évente a tanmenetekben tervezzük megjeleníteni a fejlesztendő területeket. • Az óraszámokat a munkaközösségek szakmai véleményével tervezzük kialakítani. • A tanév tapasztalatai, a kompetenciamérések eredményei, a szülői és tanulói kérdőívek eredményei alapján évente újraértékeljük, a nem szakrendszerű oktatás konkrét feladatait. 4.) Minden tanév előkészítő feladatai • Mérések eredményeinek feldolgozása, értékelése. • A tantárgyfelosztás előkészítése, melyben a nem szakrendszerű oktatás óráit meghatározzuk. • A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógusok kijelölése. • A tanmenetek, projektek, tervek előkészítése. 5.) Humán erőforrás 5.1 Helyzetelemzés A tantestület minden tagja rendelkezik a jelenlegi munkaköréhez szükséges szakképesítéssel. Pedagógus neve 1.) Ancsin Istvánné 2.) Braunné Fodor Zsuzsanna 3.) Drienyovszki Pálné 4.) Gazsó Ilona 5.) Goda Sándorné 6.) Dr. Kocsisné Havasi Katalin 7.) Turóczy Olga 8.) Szabóné Gyulai Zsuzsanna 9.) Uhrin Edit 10.)Vasas Attiláné 11.) Palotás Enikő 12.) Mácsai Attiláné 13.) Caimacan Mircea 14.) Zsilákné Timkó Réka
Végzettség tanító + háztartástan műveltségterület tanító + tanár + szakértő + fejlesztő pedagógus tanító + fejlesztő pedagógus tanító + természetismeret műveltségterület + hitoktató (gyógypedagógia szakon tanul) tanító + testnevelés műveltség terület tanító + rajz műveltségterület tanító + tanár + rajz + ének műveltségterület tanító + testnevelés műveltségterület tanító + informatika műveltségterület (informatika szakos tanári folyamatban) tanító+angol műveltségterület+hitoktató tanító+rajz műveltségterület+tanár magyar szakos tanár + 120 órás továbbképzés matematika szakos tanár + HEFOP 3.2.1.projektben 2 év gyakorlat, továbbképzés gyógypedagógus
96
ZÁRADÉKOK VI. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések VI.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje Hatálybalépés: Az intézmény 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján.
VI.2. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását, a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a Pedagógiai Programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
VI.3. A Pedagógiai Program módosítása A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet: • az intézmény igazgatója • a nevelőtestület bármelyik tagja • a nevelők szakmai munkaközösségei • az iskolaszék • a szülői munkaközösség • az intézmény fenntartója A tanulók a Pedagógia Program módosítását a Diákönkormányzat képviselője útján az iskola igazgatójának vagy a nevelőtestületnek javasolhatják.
VI.4. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala Az intézmény Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az intézmény fenntartójánál • az intézmény telephelyein: - Telekgerendáson a könyvtárban - Gerendáson az óvodában, az óvodavezető irodájában - Békéscsabán az irattárban, az iskola könyvtárában, az intézmény igazgatójánál
97
VII. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A Pedagógiai Programot a Szülői Munkaközösség intézményi vezetősége 2008. szeptember 24-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Békéscsaba, 2008. szeptember 24. ………………………………. Menkóné Kiss Márta Szülői munkaközösség elnöke
A Pedagógiai Programot az Iskolaszék a 2008. szeptember 24-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Békéscsaba, 2008. szeptember 24. ………………………………….. Szigeti Antal plébános
……………………………… Szebellédi Zoltán az Iskolaszék elnöke
Az iskolai Diákönkormányzat 2008. október 6-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Békéscsaba, 2008. október 6. ……………………………… Petrovszki Katalin az iskolai Diákönkormányzat vezetője
A Pedagógia programot a nevelőtestület 2008. október 9-én tartott ülésén egyhangúlag elfogadta. Békéscsaba, 2008. október 9. …………………………….. Caimacan Klára igazgató 98
A Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az iskola fenntartója jóváhagyta: Szeged, 2008. október 10. ……………………………….. Barabás Hunorné SzeGeKIF igazgató a fenntartó nevében
99
