Az egészségpolitika elvei, célkitűzései, az egészségügy ellátórendszere május 23

Az egészségpolitika elvei, célkitűzései, az egészségügy ellátórendszere 2014. május 23. .

Tartalom

• • • • • •

A Semmelweis Terv célkitűzései Térségek kialakítása Állami átadás-átvétel Ellátórendszer átalakítása TEK kialakításának módszertana Feladatarányos TVK

.

.

A Semmelweis Terv • A szakmai vitairatot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2010-ben hirdette meg. • Kiindulópontja, hogy Magyarország társadalmi-gazdasági felzárkózása megvalósíthatatlan rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel.

– A lakosság jó egészségi állapota meghatározza a nemzet sorsát és jövőjét.

.

A Semmelweis Terv

Célkitűzések

Örökség Romló finanszírozási környezet

Hatásosság Hatékonyság

Morális és bizalmi válság Méltányosság/igazságosság Megvalósíthatóság

.

Túlélésért küzdő, szétesett intézményrendszer

A Semmelweis Terv megoldási javaslatai

Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése: térségi szervezés - Hatékonyságnövelés - Hozzáférés javulása - Együttműködés a szereplők között .

.

Térségek kialakításának szempontjai • Méretgazdaságossági szempontok (pl.:lakosságszám, esetszám) • Egyenlőtlenségek vizsgálata, elérhetőség egyenlő biztosítása • Betegelvándorlás („természetes” betegutak) elemzése megyei és kistérségi szinten • A legkisebb szerveződési egységek kistérségi szintűek legyenek • Budapest speciális helyzete Cél: • A térségek egészségügy szempontjából „önellátóak” legyenek, • a betegelvándorlás ne haladja meg a 10%-ot a térségek között .

Nyugat-Dunántúl Lakosságszám: 1 354 682 Aktív ágyszám: 5025 Krónikus ágyszám: 4957

Nyugat-Közép-Magyarország Lakosságszám: 1 117 808 Aktív ágyszám: 5186 Krónikus ágyszám: 3358

Észak-Közép-Magyarország Lakosságszám: 1 636 237 Aktív ágyszám: 5789 Krónikus ágyszám: 4913

Észak Magyarország Lakosságszám: 852 924 Aktív ágyszám: 3715 Krónikus ágyszám: 2256

Észak-Alföld Lakosságszám: 1 190 594 Aktív ágyszám: 5207 Krónikus ágyszám: 2442

Dél-Alföld Lakosságszám: 1 366 794 Aktív ágyszám: 5674 Krónikus ágyszám: 2909 Dél-Dunántúl Lakosságszám: 937 174 Aktív ágyszám: 4047 Krónikus ágyszám: 2790

Dél-Közép-Magyarország Lakosságszám: 1 506 509 Aktív ágyszám: 7623 Krónikus ágyszám: 3791 .

.

Az átadás-átvétel folyamata

.

Az átadás-átvétel folyamata • Az intézmények állami tulajdonba vétele lényegében három körben zajlott: • 2012. január 1-én 43, addig megyei vagy fővárosi önkormányzati tulajdonban, illetve fenntartásban működő intézmény átvétele történt meg • 2012. május 1-től további 53 intézmény került a GYEMSZI fenntartása alá • A korábban EMMI tulajdonú 13 ún. országos intézmény de jure szintén 2012. januártól került GYEMSZI fenntartásba, azonban a tényleges átadás-átvételi folyamat csak 2012. év végén zajlott le

.

Az átadás-átvétel folyamata Az intézmények állami tulajdonba kerülésével egy fenntartó kezébe kerültek az intézmények nagy többségének fenntartói jogai Fenntartó feladata: az ellátás színvonalának, minőségének javítása, az optimális kapacitással, struktúrával, humán erőforrással működő intézmények létrehozása, a hatékonyság és az intézmények rentábilis működtetése érdekében. Ellátásszervező feladata: a megfelelő minőségű ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, az igénybevétel monitorizálása, optimális irányba terelése az ellátórendszer hatékony működtethetősége érdekében. .

.

Problémák az eddigi kapacitástervezéssel…

Lehetséges megoldás… Kapacitásalapú tervezés

.

Szükséglet alapú tervezés

Szükséglet alapú tervezés Kiindulási alapja: a lakossági szükségletek

Célja:  Hatékonyság, rugalmasság és transzparencia javítása mellett,  Azonos hozzáférés biztosítása a szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz (nem azonos elérési időket jelent)  Az együttműködés fokozása a szereplők között .

Szükséglet alapú tervezés • Célkitűzésünk: a lakossági szükségletek Világos betegutak

Egyértelmű szakmai progresszivitási szintek

Szükségletekhez igazított kapacitások

Feladatokhoz illesztett finanszírozás

Fontos elv, hogy minden ellátást azon a szinten célszerű nyújtani, ahol az a leghatékonyabban és legjobb minőségben megtehető • A hazai ellátási térkép és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a speciális erőforrásokat igénylő szakterületek centralizációja szükséges .

Betegút és területi ellátási kötelezettség (TEK) • Konkrét beutalás, a lakossági szükségletek

illetékesség (TEK) • Beteg útja az ellátó rendszer szintjei, formái között

Betegút

Betegség-

• (pl: az időbeni felfedezés – definitív kezelés – korai rehabilitáció – követés, ápolás, gondozás)

menedzsment .

Az új struktúra kialakításának lépései 1. Az összes közfinanszírozású egészségügyi szolgáltató felmérése a lakossági szükségletek

2. Progresszivitási szintek definiálása 3. A progresszivitási szintek intézményekhez rendelése

4. Kapacitások arányosítása a progresszivitási szintek között

5. Kapacitások intézményekhez rendelése, térségi arányosítása .

Két alapvető definíció a lakossági Szakmaiszükségletek tevékenységek

tapasztalat, műszerezettség igény, szakember gárda, költségesség szerinti csoportosítása

Egészségügyi ellátó intézmények egymásra épülő rendszere

.

Kórháztípusok Kategória

I.

Magyarázat

Közösségi egészségközpont/Nappali Kórház

Többszakmás járóbeteg kapacitásokkal rendelkező és krónikus, rehabilitációs és ápolási a lakossági szükségletek szolgáltatást nyújtó intézmények, amelyek lakosság közeli ellátást biztosítanak, az egészségmegőrzést támogatják az alapellátási együttműködve.

Közösségi kórház

Elsősorban alapszakmákban (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, gyermekgyógyászat) és további 1-2 más szakmában, a nem komplex ellátást igénylő betegek ellátásáért felelős kórházak; , biztosítják a lakosság-közeli fekvőbeteg és társuló járóbeteg ellátást, az egészségmegőrzést támogatják az alapellátási szinttel és a térségi centrummal együttműködve. Szakmák jellemző progresszivitási szintje: alap. Belgyógyászatban az ellátási területéhez tartozó lakosságszám meghaladja az 55 ezer főt.

Több profilú közösségi kórház

Az alapszakák mellett legalább 4-5 egyéb szakmában nyújt ellátást pl.: kardiológia, gasztroenterológia, urológia. Együttműködik a térségi centrummal a térségi ellátásszervezés elveinek megfelelően, a hatékonyság javítása érdekében. Jellemző progresszivitási szintje: alap/közép

Térségi társközpont

A szakmák döntő többsége jelen van, a társszakmai hátterek komplex ellátások nyújtását teszik lehetővé (onkológia, politrauma). Együttműködik a térségi centrummal a térségi ellátásszervezés elveinek megfelelően, a hatékonyság javítása érdekében. Jellemző progresszivitási szintje: közép/felső.

.

Kórháztípusok II. Kategória

Magyarázat

Térségi központ/ Egyetemi Klinika

A térség vezető egészségügyi intézményeként a komplex és kiemelt ellátások nyújtása mellett a lakossági szükségletek oktatási, kutatási és továbbképzési központok (térségenként koncentráltan, de nem feltétlenül a térségi központban történik a kiemelt erőforrást igénylő ellátások megszervezése.) Jellemző progresszivitási szintje: felső.

Gondozási központ

Azok az intézmények, amelyek szakspecifikus járóbeteg órákkal és a kórnikus kapacitásokkal rendelkeznek, de az ágyainak száma nem haladja meg a százat. [ Ezek a döntően alapítványi vagy non-profit kft-k, amelyek sokszor duális finanszírozásúak (szociális és egészségügy). ]

Szakkórház

Egy egészségügyi szakma, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó társszakmák tekintetében, legalább a progresszív ellátás 2. szintjéhez tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatást nyújtja és az ehhez szükséges teljes általános diagnosztikai hátteret a helyszínen biztosítja.

Országos intézet

Egy egészségügyi szakma, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó társszakmák tekintetében jellemzően 3. progresszivitási szinten valamennyi egészségügyi szolgáltatást nyújtja és az ehhez szükséges teljes általános diagnosztikai hátteret a helyszínen biztosítja. A jelentős költségigényű, speciális tapasztalatot és műszerezettséget igénylő, ritkábban végzett ellátásokra specializálódott intézmény, így ezek az ellátások nem jelennek meg minden térségben, hanem országos szinten centralizáltak.

.

A progresszivitási szintek definiálása • A szakmára jellemző tevékenységeket bizonyos szempontok a lakossági szükségletek szerint csoportosítottuk: ahány csoport elkülöníthető, annyi progresszivitási szint jelenik meg a szakmában • Releváns tevékenységek többnyire OENO kódok alapján fejezhetők ki. Egyes esetekben a társszakmák jelenléte is szempont lehet (pl. szülészet-PIC, stroke-CT • A szakmai progresszivitás általában 3 szintű (vagy kevesebb)

.

Területi ellátási kötelezettség meghatározása • • • •

A különböző orvosi szakmákban egymástól független TEK tervezést végzünk a lakossági szükségletek Egy adott szakma minden progresszivitási szintjére külön TEK kerül megállapításra, de ezek nem egymástól függetlenek A TEK optimalizálás Budapesten kívül településszinten, Budapesten belül irányítószám-szinten történik A TEK optimalizálás követelményei: Felszálló kialakítás

.

Profiltisztítás Eredmények: Az orvosszakmai a lakossági szükségletek fejlődésnek köszönhetően A kisebb kórházakban számos esetben történt profiltisztítás, ami egy-egy működő "kisszakmák" szubspecialitások szakma aktív fekvőbeteg száma csökkent, ez 44 ellátásának járóbeteg és egynapos ellátás irányába helyen 28 szakmában 1689 ágyat érintett való eltolását jelenti .

Aktív ágyszámok változása térségek szerint 7 777

8 000

7 623

7 000 6 000

5 727 5 789 a lakossági szükségletek

5 234

5 000

5 207

5 186

5 025 4 306

4 010

4 047

4 000

5 817 5 674

5 650

5 632

3 715

3 000 2 000 1 000

-1% -4%

-6%

-7,9%

-2%

-7,4%

62

-7,8%

-2,5%

0 -209

-259

-446

-1 000

.

2010

-154

2012.07.01-től

-295

Ágyszám változás

-443

-143

Funkcióváltás Több intézmény esetén Eredmények funkcióváltás történt, azaz ezeknél a lakossági szükségletek az intézményeknél az aktív fekvőbeteg-ellátás átalakult, de a Az aktív ellátás centralizációjával lakossági szükségleteket párhuzamosan 14 helyen 8 figyelembe véve számos ilyen szakmában 776 ágyon szolgáltatónál járóbeteg-ellátás folyó aktív ellátás fejlesztésre, egynapos sebészeti átkonvertálódott tevékenység ellátására nyílt járóbeteg, egynapos és lehetőség, ill. az intézmény krónikus-rehabilitációs krónikus, rehabilitációs ellátássá tevékenysége megmaradt .

Integrációk Eredmények: a lakossági szükségletek

Integráció egyrészt a biztonságos szakmai ellátás érdekében, másrészt költséghatékonysági szempontok figyelembe vételével történt

.

A folyamtok előkészítése 2012-ben, míg a tényleges integráció 2013. január 1-jétől, illetve április 15-től a következő helyszíneken történt:

a lakossági szükségletek

Integrációk Funkcióváltók .


.

Területi ellátási kötelezettség meghatározása • GYEMSZI-IRF (Ruzsa Zoltán vezette munkacsoport) a lakossági szükségletek • Szempontok az optimalizáláshoz: 1. Utazási idő minimalizálása 2. Kórházak kb. azonos terhelése (kapacitás alapú tervezés) 3. Szakmák közötti kompatibilitás A fenti szempontok egyszerre nem elégíthetőek ki, csak egymás kárára Mérőszámokat kell definiálni a 3 szempont teljesülésének mérésére .

TEK kialakítás • A különböző orvosi szakmákban egymástól független TEK tervezést végzünk a lakossági szükségletek • Egy adott szakma minden progresszivitási szintjére külön TEK kerül megállapításra, de ezek nem egymástól függetlenek • A TEK optimalizálás Budapesten kívül településszinten, Budapesten belül irányítószám-szinten történik .

A TEK optimalizálás követelményei: a lakossági szükségletek

1. Teljesség: minden település (illetve Budapesten belül irányítószám) minden szakma minden progresszivitási szintjén pontosan egy ellátó intézmény TEK-jébe legyen beosztva. 2. Térségen belüliség: egy település lakosságát a település egészségügyi térségén belül kell ellátni, ha ilyen ellátó egyáltalán létezik. Csak akkor lehetséges más térségbeli ellátóhoz kerülni, ha az ellátás térségen belül ellátó hiányában nem megoldható. .

3. Felszálló kialakítás: ha egy település egy szakmában és progresszivitási szinten egy szolgáltatóhoz tartozik, és az a szolgáltató ugyanazon szakma magasabb progresszivitási a lakossági szükségletek szintjén is szolgáltat, akkor a magasabb progresszivitási szinten is hozzá kell tartoznia. 4. Utazási idő minimalizálás: A TEK-eket úgy kell megállapítani, hogy a teljes lakosságnak az ellátó intézményhez való utazással töltött összes ideje minimális legyen. 5. Arányos terhelés: A TEK-ek kialakításánál törekedni kell arra, hogy minden szakmában minden kórházhoz a TEK szerint odatartozó lakosság ápolási igénye a kórházban rendelkezésre álló ágyak számával arányos legyen.

.

A TEK optimalizálást egy, az elérhető lakossági, betegforgalmi és atérinformatikai adatokon alapuló lakossági szükségletek lineáris program (LP) segítségével végeztük. A felhasznált alapadatok és forrásuk: – Települések, és a települések lakossági adatai: KSH, 2009. – Betegforgalmi adatok a fekvőbeteg ellátásban: OEP, 2010. – A kórházak 2012-re tervezett ágyszámai szakmánként, az osztályok progresszivitási szintje: GYEMSZI, 2011. – Települések közti utazási idők: ArcMagyarország térinformatikai adatbázis, GeoX Kft

.

Matematikai modell

• Szintenkénti intézményszám / korrigált a lakossági szükségletek elméleti összintézményszám x ágyszám – Adott szakmában adott szinten szolgáltatást nyújtó intézmények száma (2-es szint = 1. és 2., 3-as szint = 1.,2.,3.) – Tervezett vagy rendelkezésre álló ágyszám

.

1. Utazási idő

• Mérőszám: az átlagos utazási idő az ellátó a lakossági szükségletek kórházig – Országos átlag, súlyozva a szakma prog. szint előfordulásának gyakoriságával (cél az átlag minimalizálása)

• Optimalizáció: az átlagos utazási idő minimalizálása

.

Külterületen (km/h)

Belterületen (km/h)

Autópálya

110

110

Autópálya lehajtó

40

40

Autóút

a lakossági szükségletek 90 90

Elsőrendű út

70

40

Másodrendű út

60

35

Főút

60

35

Helyi jelentőségű főút

60

30

Körforgalom

10

10

Utca

25

25

Komp

0

0

Az utazási idők megállapítását a közúthálózaton személygépkocsival realizálható utazási sebességek segítségével végeztük, a település központja, és a célintézmény irányítószám-körzetének célpontja közti utazási idő kiszámolásával. A felhasznált sebességadatok: .

2. Kórházak egyenletes terhelése szükségletek • Mérőszám:a lakossági 100%-tól való eltérés – Az intézmény ágyszáma adott szakmában a TEK lakosaira leosztva, ennek aránya az országos átlaghoz

.

Szakmák közötti kompatibilitás

• Egy település lakosai szakmánként ne más a lakossági szükségletek és más kórházhoz tartozzanak • Nincs optimalizálás, heurisztikus algoritmussal érjük el a jó eredményt – Szakmákat előre meghatározott sorrendben optimalizáljuk, az előző szakmák TEK-jéhez idomítjuk az aktuálist – Egy elérési időt (település-kórház) +p perccel megnövelünk, ha a település az előző szakmában más kórházhoz volt beosztva .


.

Progresszivitási szintek kialakítása • Kiindulópont: a lakossági szükségletek • Szakmai egyeztetések alapján meghatározott minimális esetszámok • Nemzetközi ajánlások: – ›1000 – 3000 szülés/év (minél magasabb a szülésszám, annál jobbak az eredmények) – ›50 magas rizikójú szülés/év olyan helyen, ahol az éves szülésszám ›5500 .

2010-es állapot Az országban működő összes szülészet, elérési idők szerint a lakossági szükségletek

.

Az 1000 szülésszám felett teljesítő szolgáltatók, elérési idők szerint a lakossági szükségletek

.


.


.

Az elvégzett elemzések és egyeztetések alapján: Szülészet progresszivitási szintjei: a lakosságiPIC szükségletek II. szint: 500 fölötti szülésszám nélkül, 24 órában elérhető neonatológus szükséges. Szülészet-nőgyógyászat összevont osztály esetén a szülészet minimum ágyszáma: 10 III. szint: II. szint feltételei és PIC III, illetve PIC II működik az intézetben

Döntésünk indoklása: A hazai sajátosságok figyelembevételével, a hozzáférés és egyenlőség javítása érdekében, a hatékony és biztonságos működés megteremtéséhez, így a szolgáltatók optimális számának meghatározásához az 500 fölötti szülésszám tekinthető elfogadhatónak. .

A 2-es progresszivitási szintű szülészetek elérhetősége


.

A 2-es progresszivitási szintű szülészetek TEK-je


.

A 3-as progresszivitási szintű szülészet elérhetősége a lakossági szükségletek

.

A 3-as progresszivitási szintjének szülészetek TEK-je


.

A szülészetek elérési ideje progresszivitási szintek szerint


.


.

Helyzetkép • Aktív fekvő finanszírozási technika: a lakossági szükségletek HBCS TÖRTÉNELMI TVK KORLÁTTAL • Krónikus fekvő finanszírozási technika: NAPARÁNYOS • Járó finanszírozási technika : TÉTELES, FEE FOR SERVICE

.

HBCS TÖRTÉNELMI TVK KORLÁTTAL • 1993 – 2004: AKTÍV FEKVŐ HBCS finanszírozás a lakossági szükségletek bevezetése után 11 évig TVK nélkül működött • TVK alapja 2003-as • A történeti TVK eredetileg tartalmazta a “spontán” progresszivitás hatását. • Torzulásához a szocialista tervgazdaságban megszokott kijárásos mechanizmusok vezettek, különösen 2007 után.

.

Feladatarányos finanszírozás Eredmények

Elvek


1. Történelmi TVK rendszer eltorzult, folyamatosan korrigálni kellett

• Területi ellátási kötelezettséghez kötött TVK • TVK komponensének mértéke: – –

arányos a szolgáltatónál végzett szakmai tevékenység spektrumával (szakmák száma, jellege); arányos a szakmai munka komplexitásával, technológiai háttér igényével (progresszivitási szint); arányos az ellátandó populáció méretével, progresszivitási szintenként külön-külön kalkulálva.

– 2. TVK kiosztás kövesse, fejezze ki a • A 2013. évre vonatkozóan a GYEMSZI határozta meg a szolgáltatók számára megváltozott javasolt és korrigált feladatot

teljesítményvolumen kereteket

.

Történetileg a TVK egyenlőtlen eloszlása óriási különbségeket hozott létre az Eü. szolgáltatásokban Ezer lakosra jutó finanszírozás (Ft)


Átlag: 33,6 millió forint 18,34 M–29,1 M (1074 e fő) 29,2 M–30,7 M (864 e fő) 30,8 M–31,8 M (980 e fő) 31,9 M–32,5 M (839 e fő) 32,6 M–33,6 M (844 e fő) 33,7 M–34,5 M (2697 e fő) 34,6 M–36,1 M (702 e fő) 36,1 M–37,8 M (542 e fő) 37,9 M–39,2 M (710 e fő) 39,3 M–44,1 M (763 e fő)

.

Területi ellátási Történelmi TVK a lakossági szükségletek kötelezettséghez kötött TVK

Az új modellben a kötelező feladathoz kell rendelni a finanszírozást.

.

Teljesítmény arányos szakmai TVK meghatározása Belgyógyászat és társszakmái

… .


Sebészet

… .

TVK

TELJESÍTMÉNY

Traumatológia

… . Pszichiátria

… . Stb. .


.

Progresszivitási szintek szakmánkénti megoszlása Belgyógyászat és társszakmái

… .

I. szint

II. szint

III. szint


Sebészet

… . Traumatológia

… .

Így meghatározható az egy főre jutó finanszírozás szakmánként és progresszivitási szintenként is.

Pszichiátria

… . Stb. .

TEK-alapú intézményi TVK a lakossági szükségletek

Ha meghatározzuk az intézmény területi ellátási kötelezettségét progresszivitási szintenként , akkor az országos mutatók alapján egyszerűen meghatározható az intézmény szakmai egységeinek TVK-ja.

.

Szükséges finomhangolások I. 1. Országos feladatok kivétele a lakossági szükségletek

2. Mi határozza meg a szakmánkénti progresszivitási szinteket? 70-25-5%

70-20-10%

70-15-15%

75-10-15%

80-15-5%

80-10-10%

85-10-5%

Szakmánként eltérő %-k

3. Mátrix (teljesítményének kompetencia alapú szétosztása torzítja a rendszert)

.

Szükséges finomhangolások II. 4. Kardiológia (belgyógyászat és társszakmáinak pool-ként való kezelése) a lakossági szükségletek 5. TEK-nélküli szakmák (PIC, aneszteziológia, intenzív ellátás, sürgősségi betegellátás) 6. Egynapos sebészet (Azokban a szakmákban ahol az I. szinthez már nem állapítottunk meg sem ágyat, sem TEK-et és egynaposban kell ezután ellátni.) 7. EFI 8. Korfa, deprivációs index .


Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

.

Az egészségpolitika elvei, célkitűzései, az egészségügy ellátórendszere május 23

Recommend Documents