Az inkluzív pedagógia - differenciálás elvei és gyakorlata a kisgyermeknevelésben A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai
Dr.Bakonyi Anna Budapesti Korai Fejlesztı Központ, Apor Vilmos Fıiskola
A társadalmi integráció differenciáltságot eredményez A csoporthoz tartozás összetevıi: Szokások Mőveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külsı-és belsı kapcsolatok, érintkezési formák (zárt, nyílt család) Érdekek Munkahelyi közösség szintje Egyéb közösségek szerepe Testi/lelki állapot, egészségi fok (stb.)
Az inkluzív pedagógiai gyakorlatnak a pluralizmus, az együttélés, az integrált társadalom adja a létjogosultságot A kisebbségi létezés okai, összetevıi: Társadalmi okokból fakadó kisebbségek: -etnikai kisebbségek -migrációból adódó kisebbségek Szociális okokból fakadó kisebbségek: -szegénységbıl kialakult kisebbségi lét (HH-HHH) -romahelyzet A két tényezıt nem keverhetjük össze !!! Sérülésbıl fakadó kisebbségek: - sajátos nevelési igényő gyerekek – organikus sérülések, autizmus (jogszabályi változások) (SNI a,)
- a magatartászavaros gyerekek - háttere eredhet mindhárom oki
háttérbıl – de nem feltétlenül organikus háttér (SNI b,) - TMB (tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok)
Identitás egyszeres, többszörös / önkéntes, kényszerő
Szegregáció (szükséges és indokolatlan változatok) Diszkrimináció (csak negatív változatok) Asszimiláció (önkéntes vagy kényszerített) Integráció (a sajátosságok megtartásával való együttélés a társadalom teljes szférájában)
Gyakran a fogalmak keveredése vezet eredménytelenséghez
Az inkluzív megközelítés okai Etikai okok: -a befogadás az egyetlen elfogadható megoldás a humánum nézıpontjából Szociológiai tényekbıl történı kiindulás: - kb. 20% a szegény, leszakadó réteg - egyre több a sérüléssel élı gyerek (jobb és korai diagnózis, környezeti ártalmak) Biológiai megközelítés: -az erıs és gyenge szálak együttes jelenléte biztosítja a fajok fennmaradását
A másság viszonyfogalom. (Kihez képest más?) Csak a kisebbségi létformával együtt van létjogosultsága A befogadást erısítı tényezı: mindenki más
A megküzdési folyamat, krízishelyzet, trauma Függ: Családi helyzet, elıélet, pszichikai állapot, életkörülmények, megküzdési készség, érettség, mentális színt, életvitel stb…. Szintek, folyamat: Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata
Selfregulációs fázisok (önszabályozás) érzelmi és értelmi szinten egyszerre A veszteségélmény nem múlik el - megjelöltség -sem a családban -sem az érintett gyerek viszonylatában intervenció!!!
A társadalmi kisebbségek és a sérülésbıl fakadó kisebbségek helyzetének összevetése 1. Hasonlóságok:
Mindkettınél van (elvi)lehetıség az integrációra és a szegregációra is Mindkettınél cél a sajátosságok figyelembevétele, azok megırzése, (nem eltüntetése) és a fejlesztés Mindkettınél létezik a „megjelöltség” állapota (nem lehet letagadni)
A társadalmi kisebbségek és a sérülésbıl fakadó kisebbségek helyzetének összevetése 2. Társadalmi okokból kialakult kisebbségi létforma: Csoportot alkotva, homogén helyzetben jobban érvényesülnek a sajátosságok, a kultúra A többségi társadalomban az elıítélet okozza a kirekesztést A gyerek kirekesztıdésének „okozója” a szülı, ık maguk is ki vannak rekesztve Ki lehet - elvileg – törni a helyzetbıl (mobilizáció)
Sérülésbıl fakadó kisebbségi létforma: A gyerek a szülı nélkül, önmagában is „más” A szülı tud bevonódni és/vagy hárítani Nem lehet belıle kitörni Lehet fejlıdni Sajnálatot vált ki a többségi társadalomból A szülı kirekesztıdésének „okozója” a gyerek Segítség kapható
Reform- és alternatív pedagógiák szemléleti és módszertani szerepe a differenciálásban
Montessori: sérült gyerekek óvodai és iskolai jelenléte, individuális tevékenységek szervezése (nyitott polc, szınyeg, eszközök) Steiner: szülık aktivitása, „szív, kéz, fej” egyenértékősége, szép környezet serkentı hatása Freinet: mőhelyek, egyszerre több tevékenység, aktív kommunikáció, beszélgetı kör
Módszertani, pedagógiai környezet feltételei 1. Ld. új ONAP
Terem elrendezése (mőhelyek, kuckók, sarkok) Párhuzamosan végezhetı tevékenységek (óvoda), több szintő tanulás (iskola)
Kompetenciák erısítése, mint cél (pedagógusnál, gyereknél) kompetencia= ismeret, képesség, attitőd Képesség szerinti differenciálás (nem életkor szerint) Óvodában: vegyes csoport Iskolában: változatos munkaformák: csoportmunka, kooperatív tanulás, projektek/epochák A differenciálás területei: eltérı a: cél, feladat, tananyag, módszer, eszköz, idı, értékelési mód (visszacsatolás egyéni módon) A mérés, értékelés szerepe: mit mérünk, hogyan, mit értékelünk jobban, mit kevésbé…van különbség az értékek között? („kéz, szív, fej”)
Módszertani, pedagógia környezet feltételei 2. Ld. új ONAP
Az érzelmek szerepe a mindennapokban Erkölcsi szokások, pluralizmus, értékrend, szoktatás, minta, választás és döntés szerepe, együttmőködés és egyediség együttese, dilemmahelyzetek Játékcentrikusság, a játéknak, mint alaptevékenységnek komolysága ( a játék a fejlıdés feltétele és minden egyéb tevékenységben „benne van”), a szabadjáték és a fejlesztı játék elkülönítése Cselekvı/tapasztalati tanulás elve és gyakorlata, a verbalitás szerepének átértékelése (óvodában és az alsó tagozatban) Csoportmunka – mindenkinek saját felelıssége van a csoporton belül Projektek, tématervek, komplexitás Konstruktív tanuláselmélet procedurális és dekleratív tanulás, elızetes ismeretek szerepe a tanulási folyamatban A pedagógus, mint szervezı, irányító (nem alakító, „diktáló”, mindent eldöntı, meghatározó)
Módszertani, pedagógia környezet feltételei 3. Ld. új ONAP
A tárgyak, eszközök, szerek polivalenciája(mit, mire, hol, hogyan használhatunk) Kortárssegítési technikák ismerete, alkalmazása, gyerekek elıkészítése, bevonása A differenciálás tág értelmezése (átlagostól a lemaradásig, a tehetséggondozásig: mindenki!!!!!)
Inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét. Akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyerek, akkor is, ha éppen nincs.
Személyi feltételek Résztvevı felek: Gyerekek együttese – kortárssegítı technikák! Pedagógus (gondozónı, óvodapedagógus, tanító, tanár) Gyógypedagógus Fejlesztıpedagógus Asszisztens Dajka Szülık
Kompetencia határok és kompetencia harcok (kinek mi a feladat-és jogköre) Az együttmőködés szükségessége, elkerülhetetlensége (ki mit „leshet” el egymástól, kölcsönösség, partnerviszony)
A szelekció okai
Szülıi elvárások Fenntartói elvárások Óvoda-iskola átmeneti nehézségek Partner viszony félreértelmezése (minıségbiztosítás), gyerekmegtartó programok, szolgáltatások A tudásalapú társadalom, élethosszig tartó tanulás félreértelmezése, mérési tévedések (minıségbiztosítás), korai szelekció, teljesítményorientáltság
Az önérvényesítés, alkotás, kreativitás, motiváltság, mint cél jó, a gyerek maga ilyen, nem kell ezt elrontani
Együttmőködés a szülıkkel Az érintett szülık: A hárítás okainak megértése A túlzott aktivitás okainak megértése Többségi szülık: Természetesség, nyíltság, felvállalás
Intervenció Együttmőködés: A két „réteg” együttes jelenléte, kibeszélés, konfliktusok kezelése, a mindenki más elvének gyakorlása a szülık körében is. Szülık bevonása a mindennapi életbe: A visszacsatolás legyen folyamatos, rendszeres
Technikák az együttmőködéshez
Szülıklubok, problémacentrikus, tematikus megbeszélések (a játék és a tanulás szerepérıl, arányáról is, szemben a „szolgáltatások” tömegével, a „kisiskolásítással”) Szülıképzések, szakemberek bevonásával Játszóház szülıkkel, szabadidıben, rendszeresen (mintaadás) Egyéb, szakkör-jellegő programok: tánc, zene kézmővesség, kirándulások, közös fızés, közösen megtartott ünnepek stb. Együttlétek a mindennapok során, a szülık aktív, rendszeres jelenléte az óvodában, nyitott intézményi mőködés, nyitott óvoda Folyamatos visszacsatolás a szülık felé a gyermek pillanatnyi állapotáról, mérési eredményeirıl (minden területrıl!) és kölcsönösség (a szülık megkérdezése a gyermekrıl) Érzékenyítési technikák: videotréning, szituációelemzések képekrıl, stb.
Az integrált gyermek szülei és a többségi szülık együttes jelenléte a fentiekben, azonos elvek, azonos gyakorlat (nincs szegregáció a szülık körében sem!)
Esélyegyenlıség, esélyteremtés Esélyegyenlıség: esély mindenkinek mindarra, ami már létezik (passzívabb gyakorlat) Esélyteremtés: csak a rászorultak számára lehetıségek létrehozása (aktívabb gyakorlat) a pozitív diszkrimináció társadalmi dilemmái…!!!!! HHH: -esélyegyenlıségi útmutató használata -adatlapok -intézkedési tervek (valóságos tervek, nem csak elvi szinten) SNI: -kik tartoznak e körbe (új szabályok) Sajátos nehézségek: HHH: - a kisebbség „okozója”, és/vagy:elsı generációs lét SNI: - szülıként érintettnek lenni a „gyerek miatt”
Szoros szakmaköziség: pedagógus, szociális munkás, családsegítı, orvos, védını, nevelési tanácsadó, szakértıi bizottság, egyházi személyek közös összefogása nélkülözhetetlen
Innováció és differenciálás 1. A Kompetencia alapú óvodai programcsomag és a differenciálás: 1. szakasz: Óvoda-iskola átmenet: - cselekvéses tanulás
- konstruktív tanuláselmélet hangsúlyozása - nyomon követéses mérés- szummatív mérés helyett fejlesztı mérés, vagy: kritériumorientált mérés helyett diagnosztikus mérés - egyéni visszacsatolás - szintek szerinti tervezés (mérés=megismerés, tervezés, fejlesztés) - tématervek, projektek - csoportmunka és egyéni munkaforma - egyéni tempó
Innováció és differenciálás 2. 2. szakasz: Integráció, inklúzió: - szemléletváltás, mindenki egymáshoz alkalmazkodik - együttmőködés: gyerek-gyerek, szülı-szülı, gyerek-pedagógus, szülı-pedagógus, szülı-szakember, pedagógus-szakember - önmagához mért fejlıdés 3.szakasz: játék, érzelmi- és erkölcsi nevelés: - érzelmi involváltságtól a probléma-centrikus cselekvésig - szabadjáték – fejlesztıjáték különbsége - játékirányítási megoldások - szokásrendszer, szoktatás és a pluralizmus kapcsolata (azonos és nem azonos elvárások)
Innováció és differenciálás 3. Bölcsıde-óvoda összevonás: A rendszer kiépítése a sajátosságok megırzésével - bölcsıde és óvoda - közös (összevont) bölcsıde-óvoda - 10.000 lélekszámnál kisebb településen, 2 évesnél nem fiatalabb gyerekek óvodai csoportban, többcélú intézmény - családi napközi - játszóházak - Biztos Kezdet Gyerekházak
Innováció és differenciálás 4.
-
Az összehangolás területei (amelyet folytatni szükséges az iskolában is)- helyi program kiegészítés: a beszoktatás módja („saját gyerek” rendszer) a nevelı szerepe (szervezı) intervenció, kapcsolat a szülıkkel, érzékenyítés inklúzió a gondozás és nevelés kapcsolata a játék preferenciája a sajátos gyermeki tanulás értelmezése az egyén és a közösség viszonya mérés, értékelés, gyermekismeret,fejlesztési tervek, dokumentáció megoldások az SNI és a HHH gyerekek nevelésében kapcsolattartás módja minısége a családdal és a szakemberekkel
Innováció és differenciálás 5.
-
-
Kritériumok, a két tárca szabályzóinak összehangolása: képzettség, képzések: BA szint és felsıfokú végzettség – kiegészítı képzések, átképzések, továbbképzések és a képzés egységesítése a végzettségbeli eltérések jogi kérdései: óraszámok, átfedések, szabadságolás, besorolás stb. az intézményvezetı és helyettese: felelısségi körök, kompetenciák gyermeklétszám: 15+5 a csoportszobára és az egyéb helyiségekre vonatkozó szabályok az eszközökre vonatkozó szabályok az étkezésre vonatkozó szabályok
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] 06-30-284-32-40
