VI. fejezet Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei
Aszinkron gépek
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Gépfajták származtatása #2: ωr=var
Az ún. indukciós gépek forgórészében indukált feszültségek által létrehozott rotoráramok körfrekvenciája az ωs szögsebességgel forgó állórészmező és az ωm szögsebességgel forgó forgórész közötti szögsebesség-különbségnek megfelelően
r s m
ami pontosan kielégíti a frekvenciafeltételt. Az indukciós gép tehát a frekvenciafeltételt minden mechanikai fordulatszámon kielégíti, és véges rotorellenállással átlagos nyomaték képzésére képes a szinkron fordulatot kivéve. ωm és ωs relatív értékeiktől függően lehet motor, generátor vagy fék.
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Gépfajták származtatása #2: ωr=var
Az indukciós motorok állórészére - egyes áramirányítós hajtásoktól eltekintve - a hálózati feszültséget kényszerítjük. Az indukálás révén a forgórészre is feszültségkényszer hat, amely terhelésfüggő. Mivel az álló- és forgórész-tekercselések általában szimmetrikus felépítésűek, és normális körülmények között a feszültségrendszer is az, az álló- és forgórészáramok is szimmetrikus áramrendszereket alkotnak.
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép Úgy mondják, hogy az indukciós motor hajtja a világ iparát. Széleskörű alkalmazásának okai: egyszerűsége, robusztussága (ma egyre fontosabb) és olcsósága. Így az ipar mellett pl. a nagyvasúti vontatásban is széleskörűen alkalmazzák. A gép felépítésének alapelve az a ábrán látható. A háromfázisú állórész üzemben a hálózatra (a tápláló áramirányítóra) van kötve. A forgórész tekercselt (háromfázisú) vagy kalickás (b ábra). Üzem közben a forgórész mindig rövidrezárt. A tekercselt forgórész kapcsait indításkor külső ellenállások beiktatására csúszógyűrűkön kivezetik; e változat neve ezért: csúszógyűrűs gép. A mókuskalicka alakú - rudakból és azokat két végükön összekötő, rövidrezáró gyűrűkből álló m1 m2 sokfázisú kalickás forgórész vizsgálatokra háromfázisú rövidrezárt - tekercseléssel helyettesíthető. Így m1 m2 !
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
„Kalickás (Squirrel cage) rotor“
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Hogy néz ki?
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Összeszerelés
Induction motor assembly.flv
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép
A motor feladata a forgatás. A forgómezőnek a forgórésszel - itt a forgórész áramokkal nyomatékot kell létesíteni. Az aszinkron gép forgórészébe - galvanikusan - nem vezetünk áramot, ez a rövidzárás miatt nem is lehetséges. Hogyan jön hát létre a nyomaték? Induljunk ki a forgórész nyugvó állapotából. Az állórész forgó mezeje a forgórész vezetőiben indukálással áramokat hoz létre. Innen a gép egyik neve (indukciós gép). Az indukált forgórész áramok a forgómezővel Biot-Savart törvénye szerint kerületi erőket, összességükben a forgórész nyomatékot (az indító nyomatékot) hozzák létre.
A forgórész felgyorsul, majd a gép és a terhelés nyomatékainak egyensúlyánál beáll az állandósult egyensúlyi állapot. Szinkron forgás nem lehetséges, mert ekkor nincs forgórész indukálás. A gép tehát csak aszinkron üzemre képes, innen ered a másik neve: aszinkrongép.
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép
A forgórész áramok is létrehoznak egy forgó mezőt. A két mező a légrésben eredő mezővé egyesül, de a nyomatékképzés szemléletes képét nyerjük ha azt két összetapadt pólusrendszer hatásának tekintjük. Az ábrán a két pólusrendszert állandó mágnesekkel érzékeltettük. Állandó nyomaték csak azok együttfutásakor, azonos fordulatszámok esetén lehetséges. A terhelő nyomaték hatására közöttük szögelfordulás keletkezik - az erővonalak megnyúlnak - de fordulatszám-eltérés nem lehetséges, mert akkor csak zérus középértékű un. lüktető nyomaték keletkezik. E kép alapján az együttforgás feltétele az álló- és forgórész pólusszámok egyezése is.
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép
Ha a forgórészt egy segédgéppel az állórész mezőétől (n1 fordulatszámú) eltérő n fordulatszámmal forgatjuk, akkor a forgórész nyitott kapcsain más frekvenciájú feszültségrendszert nyerünk, így a gép frekvenciaváltó. Forgassuk a forgórészt először a mezővel egyirányban, de kisebb n n1 fordulatszámmal: A mező indukcióvonalai ekkor a forgórészvezetőket az n2 n1 n lemaradási, vagy csúszási, angolból átvett szóval szlip fordulatszám szerint metszik. A forgórész vezetők ezzel a fordulatszámmal „látják” a mezőt elhaladni.
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép Ennek n1-re vonatkoztatott, viszonylagos értékét nevezik csuszamlásnak vagy szlipnek
n2 n1 n s n1 n1
A forgórész- és állórész frekvenciák aránya: f 2 n2 p2 n2 s f1 n1 p1 n1 mivel tudjuk, hogy az állórész és forgórész pólusszámának egyenlőnek kell lennie: Így:
p1 p2 p
a szlipfrekvencia
f2 sf1 Elektromechanikai átalakítók működése
n2 sn1 Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép A gép
f1 f2
frekvenciaváltó. Példaként néhány szlipértékre
( n értékre) felírjuk a frekvenciát. Negatív n a mezővel
ellentétes irányú forgatást jelent. n=0
s=1
f2 = 50 Hz (=f1)
Álló helyzet
n = 0,5 n1
s=0,5
f2 = 25 Hz
Félfordulat
n = 0,95 n1
s = 0,05 = 5%
f2 = 2,5 Hz
Motoros üzem
n = n1
s=0
f2 = 0
Szinkron forgatás
n = 1,05 n1
s = - 0,05 = - 5%
f2 = 2,5 Hz
Generátoros üzem
n = –n1
s=2
f2 = 100 Hz
Szinkron forgatás a mezővel ellentétesen
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép A mezők együttforgását most, a szemléletes kép és a következők érdekében, vizsgáljuk meg számszerűen is. Legyen az egyszerűség kedvéért kétpólusú gépünk p=1 - így
s 1 / p 1 - és dolgozzunk az ω-kal arányos n fordulatszámokkal. Az állórész mező fordulatszáma
f1 50s1 n1 3000 / min p 1
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép
Az indukálás feltétele, hogy a forgórész mechanikai fordulatszáma ennél pl. kisebb legyen: n n1 Ha feltesszük, hogy a szlip s=2%, akkor a forgórész fordulatszáma: n n1 n2 n1 sn1 n1 (1 s) 2940 / min
forgórész fordulatszám lemaradása - a mezőhöz képest: n2 sn1 60 / min A forgórész vezetők ezzel a fordulatszámmal "látják" forogni a mezőt. Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép
Így a forgórészben indukált áramok frekvenciája: f2 n2 p 60 / min 1s1 1Hz ( f2 sf1 0, 02 50s1 1s1 )
A háromfázisú forgórész f2 frekvenciájú áramrendszere a forgórészhez képest: n2
f2 1Hz 60 / min p 1
fordulatszámú forgómezőt hoz létre. De a forgórész is forog n fordulatszámmal, így a forgórészmező fordulatszáma az állórészhez képest
n n2 2940 / min 60 / min 3000 / min n1 Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
A háromfázisú aszinkron (indukciós) gép
Lemaradáskor ugyanis a forgórész áramok fázissorrendje azonos az állórész áramokéval, így az általuk létesített forgórész forgómező forgásiránya is egyező az állórész mezőével. Vagyis a forgórész mezeje együtt, szinkron forog az állórész mezővel. Két összetapadt pólusrendszer keletkezik, ami - mint láttuk - szükségszerű. Magyarázata ennek, hogy a forgórész frekvencia nagyságát éppen annak lemaradása szabja meg. A két mező tehát mindig együtt, egyező sebességgel forog, de kölcsönös helyzetük változik a szükséges nyomatékkal, a terheléssel.
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Animáció
aszinkron_forgas_anim.gif
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek helyettesítő kapcsolása és üzeme
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek A forgórészen indukált feszültség:
N11 nU U 2i N 2 2 U1i
Forgó transzformátorÉrvényes a gerjesztések egyensúlyának törvénye:
Θ1 Θ2 Θm Θ0 Az álló– és forgórész fázisszám, ms és mr eltérő is lehet. Az alapharmonikusra vonatkozó gerjesztés–egyenlet:
m1 m m 1 N1 I1 2 2 N 2 I 2 1 1 N1 I1,0 2 2 2 Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek A gerjesztések egyensúlyának törvényéből:
m1 m2 m1 1 N1 I1 2 N 2 I 2 1 N1 I1,0 2 2 2 I1
m2 N 2 2 I 2 I m1 m1 N11
m1 N11 nI m2 N 2 2
Az impedanciák redukálása:
Z ' nZ Z , m1 1 N1
2
ahol nZ nU nI Elektromechanikai átalakítók működése
m2 2 N 2
2
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek helyettesítő kapcsolása Célunk, hogy a helyettesítés kapcsolás nyugvó áramkör legyen, tehát valamilyen módon "ki kell iktatni a forgást". A forgórész indukált feszültsége: U i,2 4,44 f 2 2 N 2Φm s 4,44 f1 2 N 2Φm U i,2 álló helyzetben
Ui,2(s) = s Ui,2 (f1) R2 = áll. Xs,2 = 2 f2 Ls2 = s Xs,2 (f1) Jelölés: Ui,2 (f1) = Ui,2 Xs,2 (f1) = Xs,2 Elektromechanikai átalakítók működése
ha elhanyagoljuk a skin-effektust
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek helyettesítő kapcsolása A feszültségegyenlet a szokásos alakban: ' U 2' ( s) sU 2' i R2' I 2' j s X s' 2 I 2 0
A forgórész-mező az állórészmezővel MINDEN FORDULATSZÁMON EGYÜTT FOROG a forgórészáramok az állórészről nézve MINDIG 50 Hz frekvenciájúnak látszanak. Más szóval az aszinkron gép “elvégzi” az f2
f 2 f1
s
frekvenciatranszformációt. Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek helyettesítő kapcsolása
Osszunk le s-sel, (ez a frekvencia transzformáció) és bontsuk fel a rotor ellenállást két részre:
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek helyettesítő kapcsolása U i', 2
R2 ' I 2 j X s' 2 I 2' 0 s
U i', 2 U i ,1
Most már összeköthető a primer és a szekunder oldal a helyettesítő kapcsolásban, ahol:
R2' 1 s R2' R2' R2' Rm' s s
Elektromechanikai átalakítók működése
Rm' R2’
a „mechanikai ellenállás”, a tengelyen leadott teljesítményt, forgórész tekercsveszteséget képviseli
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek helyettesítő kapcsolása
Olyan, mint egy terheléstől függő ellenállással lezárt transzformátor Nagyságrendek láthatók viszonylagos egységekben Mindig induktív! Légrés a lehető legkisebb <-> szinkrongép
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek teljesítmény mérlege f2 ≈0 miatt Pvas, 2 ≈ 0, vagyis normál üzemi viszonyok között a forgórész vasveszteséget sokszor elhanyagoljuk. Vigyázzunk: ez nem mindig tehető meg!
Nincs benne a helyettesítő kapcsolásban
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek nyomatéka A légrésen átadott teljesítmény (légrésteljesítmény): Pl 3( R '2 s)I 2'2
Pt 2 sPl Pm (1 s )Pl Pm (1s) 3 ( R '2 s)I 2'2
Pt,2= 0 esetén nincs Pl és nincs M (kell rotor ellenállás), de s kicsi kell legyen!
A nyomaték a tengelyen:
Pm (1s)Pl Pl Pl Pl 3 R2' '2 M p I2 m (1s)o o 1 p 1 o s Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek nyomatéka
A gép által kifejtett legnagyobb nyomatékot billenő nyomatéknak nevezzük. Ideális esetben a billenő nyomaték motoros és generátoros üzemben azonos. A mindig keletkező veszteségek miatt a generátoros billenő nyomaték nagyobb, mint a motoros. Az alsó ábrán újra felrajzoltuk a mechanikai jelleggörbét, annak megszokott alakjában, de „kissé” torzítva, nagyobb meredekséggel. Az ábra „jól mutatja”, hogy az üzemi tartományban az aszinkron gép fordulatszámtartó: üresjárástól (szinkron fordulatszámtól) a névleges terhelésig a gép fordulatszáma csupán néhány százalékkal csökken.
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Nem torzítva
M(s)
Elektromechanikai átalakítók működése
M(w)
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek stabilitása
A jobb oldali ábra a statikusan stabilis és labilis tartományokat mutatja. A stabilitásvizsgálat: visszatér-e kitérítés után. Az ábráról leolvasható (Mt=áll terhelőnyomaték esetére), hogy az aszinkron gép
Mt
statikusan stabilis, ha a szlip nem nagyobb a billenő-nyomatékhoz tartozó billenőszlipnél, és statikusan labilis, ha a szlip nagyobb, mint a billenőszlip.
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
Aszinkron gépek fordulatszám változtatása
𝑛 = 𝑛1 1 − 𝑠 =
𝑓1 𝑝
1−𝑠
𝑓1 : frekvencia változtatás (ez a legjobb) p: póluspárszám változtatás (nehézkes) s: szlip változtatás (többnyire veszteséges és nehézkes)
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz
EDDIG ASZINKRON
Elektromechanikai átalakítók működése
Elektrotechnika, BME VIK, 2016 ősz