VI. FEJEZET Egyéb szabadalmi eljárások

VI. FEJEZET Egyéb szabadalmi eljárások 1. A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és az újra érvénybe helyezés ...2 1.1. A szabadalmi oltalom megszűnése a fenntartási díj fizetésének elmulasztása miatt és a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése .................................................................2 1.2. Lemondás miatti oltalommegszűnés megállapítása ...................................................6 2. A megsemmisítési eljárás ..............................................................................................9 2.1. Általános szabályok és útmutatások .........................................................................9 2.2. A megsemmisítési eljárás lefolytatásának különös szabályai európai szabadalmak esetében ........................................................................................................................ 11 2.3. A szabadalom megsemmisítésének feltételei .......................................................... 11 2.4. A megsemmisítési eljárás megindítása ................................................................... 28 2.5. A bizonyítás ...........................................................................................................30 2.6. A szabadalmas értesítése és a kérelem feltételeinek vizsgálata................................ 31 2.7. Kérelem elutasítása, eljárás indításának törvényi kizárása miatt .............................. 32 2.8. A szóbeli tárgyalás előkészítése .............................................................................33 2.9. A megsemmisítési kérelem visszavonása és visszavontnak tekintése ...................... 36 2.10. A szóbeli tárgyalás ............................................................................................... 37 2.11. A határozathozatal módja és a határozat közlése ................................................... 40 2.12. Az ügydöntő határozat meghozatalának szempontjai a megsemmisítési eljárásban ..................................................................................................................................... 41 2.13. A szóbeli tárgyalás alapján hozott határozat tartalma; az írásba foglalt határozat kiadása .......................................................................................................................... 42 2.14. A korlátozás szempontjai ..................................................................................... 44 2.15. Lajstrombejegyzés, hatósági tájékoztatás, addenda. Intézkedések a határozattal szembeni megváltoztatási kérelem nyomán ................................................................... 47 3. A nemleges megállapítási eljárás ................................................................................50 3.1. Általános szabályok és útmutatások ....................................................................... 50 3.2. A nemleges megállapítási eljárás megindítása ........................................................ 51 3.3. A szabadalmas értesítése és a kérelem feltételeinek vizsgálata................................ 51 3.4. A kérelem elutasítása, eljárás indításának törvényi kizárása miatt ........................... 53 3.5. A szóbeli tárgyalás előkészítése .............................................................................53 3.6. A nemleges megállapítási kérelem visszavonása és visszavontnak tekintése ...........54 3.7. A szóbeli tárgyalás ................................................................................................. 55 3.8. A határozathozatal módja és a határozat közlése..................................................... 56 3.9. Az ügydöntő határozat meghozatalának szempontjai a nemleges megállapítási eljárásban...................................................................................................................... 56 3.10. A szóbeli tárgyalás alapján hozott határozat tartalma ............................................ 58 4. A szabadalmi leírás értelmezése ................................................................................. 60 4.1. Általános szabályok és útmutatások ....................................................................... 60 4.2. Az értelmezési eljárás megindítása ......................................................................... 61 4.3. Intézkedések az értelmezési eljárás során ............................................................... 61 4.4. Az oltalom terjedelmére vonatkozó értelmezés ....................................................... 62 4.5. Az oltalom díjigényt megalapozó terjedelme .......................................................... 64 4.6. Az igényponti meghatározások értelmezése ........................................................... 65 4.7. A szakvélemény ..................................................................................................... 65

2 VI. FEJEZET Egyéb szabadalmi eljárások

1. A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és az újra érvénybe helyezés

1.1. A szabadalmi oltalom megszűnése a fenntartási díj fizetésének elmulasztása miatt és a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése

Szt. 23. § (1)

A szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre pedig a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.

Szt. 23. § (2)

A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az államtitokként kezelt szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hathónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

DR. 9. § (1)

A szabadalmi fenntartási díjak a hathónapos türelmi idő első három hónapjában pótlékmentesen, a negyedig, ötödik és hatodik hónapjában pedig 50%-os pótlékkal együtt fizethetők meg.

DR. 9. § (5)

A fenntartási díjat a türelmi idő kezdetét megelőző három hónapon belül is meg lehet fizetni.

DR. 21. § (1)

A szabadalmi fenntartási díjakat a Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni, az azonosítási adatok (az ügyszám, illetőleg a lajstromszám) és a rendeltetés (jogcím) feltüntetésével, valamint a „310 Kincstári Tranzakciós Kód” megjelöléssel a Hivatal által kibocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással.

DR. 21. § (2) Szt. 51. § (1), (4)-

Külföldi személy díjfizetési kötelezettségének teljesítésére megfelelően alkalmazni kell az Szt-nek a külföldi személy

2

3 (5)

képviseletére vonatkozó rendelkezéseit. (lásd I. fejezet 8.)

DR. 19. §

A Hivatal az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi fenntartási díj megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult – okirattal igazolt (pl. nyugdíjszelvény, önkormányzati vagy APEH-igazolás) – kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai folytán azokat fedezni nem tudja. A halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni. A Hivatal minden évben megállapítja azt a jövedelemhatárt, amelyre vonatkozóan a halasztás engedélyezhető. A szabadalmi fenntartási díj fizetési kötelezettség teljesítését a Lajstromozási Osztály figyeli, és a türelmi idő harmadik hónapjában – nemfizetés vagy nem megfelelő összegű fizetés esetén az ötödik hónapjában is – értesíti a jogosultat a díjfizetés esedékességéről, készpénz-átutalási megbízást küld és figyelmezteti a nemfizetés jogkövetkezményeire.

Szt. 38. § b) Szt. 39. § b)

Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal, a végleges szabadalmi oltalom pedig az esedékességet követő napon megszűnik, ha a fenntartási díjat a türelmi idő alatt sem fizették meg.

Szt. 49. § (5) d)

A fenntartási díjak joghatályos megfizetésének elmulasztása esetén az igazolást a törvény kizárja.

Szt. 79. § (1)

A Hivatal hatáskörébe tartozik az ideiglenes szabadalmi oltalom és a végleges szabadalmi oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnésének a megállapítása, valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése. Az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalom a fenntartási díjfizetés elmulasztása esetén a törvény erejénél fogva szűnik meg. Ezért, ha a megszűnés bekövetkezett, a Hivatalnak a megszűnés megállapítását illetően mérlegelési lehetősége nincs. A szabadalmi oltalom megszűnését a Hivatal határozatban állapítja meg.

Szt. 79. § (2)

A szabadalmi oltalom fenntartási díjfizetés elmulasztása miatti megszűnésének megállapítását - a megszűnés időpontjának feltüntetésével - be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba,

3

4 illetve a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Szt.54. § Szt.84/H. § (6) Szt.56/A. §

Európai szabadalmak esetében csak a szabadalmi lajstrom külön részébe bejegyzett európai szabadalom oltalma szűnhet meg fenntartási díjfizetés elmulasztása miatt. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben az európai szabadalmak tekintetében is közölni kell az oltalom megszűnésére vonatkozó hatósági tájékoztatást. A Lajstromozási Osztály a türelmi idő leteltét követő második hónap elején – a befizetések könyvelése, az azonosítatlan befizetések ügyszámának vagy lajstromszámának megállapítására tett intézkedések és az Ügyvitelfejlesztési Osztály által a megszűnt ügyekről összeállított lista tételes ellenőrzése után – határozattal (aktamozgás nélkül) állapítja meg a szabadalmi oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnését. A határozat tartalmazza a megszűnés időpontját, a jogorvoslati lehetőséget és az újra érvénybe helyezés feltételeit. Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnését megállapító határozat hivatali példányát az Átvevő Osztály a postázás után – a tértivevény bevárása nélkül - az elbírálóhoz továbbítja, aki azt megtekintés után az aktával együtt visszaküldi az Átvevő Osztálynak.

Szt.54. § (2) k)

A szabadalmi oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnése bejegyzésre kerül a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba; ennek végrehajtásáról, illetve ellenőrzéséről a Lajstromozási Osztály gondoskodik.

Szt. 56. § d)

Az

oltalom

megszűnésének

a

Szabadalmi

Közlöny és

Védjegyértesítőben történő meghirdetése az Elektronikus Kiadói Osztály feladata. Szt. 40. § (1)

Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni, az alábbi feltételek teljesülése esetén:

Szt. 40. § (2)

a) az újra érvénybe helyezést a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kérni, és e határidőn belül meg kell fizetni a

4

5 külön jogszabályban meghatározott díjat, azaz DR. 9. § (4)

b) újra érvénybe helyezési kérelem esetén az adott évre szóló szabadalmi fenntartási díj kétszeresét kell megfizetni a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezésére megszabott határidő elmulasztása esetén lehetőség van igazolási kérelem előterjesztésére a tizenöt napos szubjektív és a hathónapos objektív határidőn belül.

Szt. 79. § (2)

A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Az újra érvénybe helyezési kérelmet az aktával együtt a Lajstromozási Osztályra kell küldeni, ahol ellenőrzik, hogy az újra érvénybe helyezés feltételei fennállnak-e: a kérelem és díj határidőben érkezett-e, illetve a jogosult élt-e igazolási kérelemmel. Az előírt feltételek teljesítése esetén a Lajstromozási Osztály a kérelemnek helyt ad, és a szabadalmi oltalmat újra érvénybe helyezi, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.

DR. 23. § (1)

Ha a jogosult az újra érvénybe helyezési kérelmet határidőben benyújtotta, de az előírt díjat nem, vagy nem megfelelő összegben fizette meg, a Lajstromozási Osztály tizenöt napos határidő kitűzésével figyelmezteti a díj megfizetésére (készpénzátutalási megbízást mellékelve). A határidő leteltét a Lajstromozási Osztály figyelemmel kíséri.

DR. 23.§

Ha a jogosult a szabadalmi oltalom megszűnését megállapító határozat kézhezvétele után igazolja, hogy kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai folytán nem tudta a fenntartási díjat megfizetni, és kéri az 1–5. évi szabadalmi fenntartási díj halasztását, a Lajstromozási Osztály határoz a kérelemről, és ha annak feltételei fennállnak, újra érvénybe helyezi a szabadalmi oltalmat.

5

6 Szt. 46. § (4)

Ha a jogosult igazolja, hogy a szabadalmi fenntartási díj megfizetése valójában határidőben megtörtént, a Lajstromozási Osztály a szabadalmi oltalom megszűnését határozatát visszavonja (lásd még I. 11.2.).

megállapító

Az ideiglenes szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése iránti kérelemnek helyt adó, illetve az ideiglenes szabadalmi oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnését megállapító határozat visszavonására vonatkozó határozat alapján a szabadalmi elbíráló az eljárást felújított ügyként folytatja. Szt. 54. §

A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése iránti kérelemre vonatkozó döntést és a megszűnést megállapító határozat visszavonását be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba; ennek végrehajtásáról, illetve ellenőrzéséről a Lajstromozási Osztály gondoskodik.

Szt. 79. § (2)

A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését, illetve a megszűnést megállapító határozat visszavonását a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben közölni kell, amiről az Elektronikus Kiadói Osztály gondoskodik.

1.2. Lemondás miatti oltalommegszűnés megállapítása

Szt. 41. § (1)

A

szabadalmi

bejelentések

nyilvántartásában

feltüntetett

bejelentő vagy a szabadalmi lajstromban szereplő szabadalmas a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalomról lemondhat. Szt. 41. § (3)

Lemondani egyes igénypontokról is lehet. Több bejelentő vagy több jogosult esetén az összes bejelentő, illetve jogosult lemondó nyilatkozata szükséges az oltalom lemondás miatti megszűnésének a megállapításához.

Szt. 26. § (4)

Ha csak az egyik szabadalmastárs mond le a szabadalmi oltalomról, akkor a szabadalmi oltalom nem szűnik meg, hanem a lemondó szabadalmastárs hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed (lásd még I. 4.3.1.6.).

Szt. 26. § (8)

A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően kell

6

7 alkalmazni a közös szabadalmi igényre is. Szt. 41. § (2)

Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos (lásd még I. 4.3.1.6.).

Szt. 55. § (4)

Amennyiben a hozzájárulás hiányzik, a kérelmezőt határidő kitűzésével fel kell hívni a hiánypótlásra.

Szt. 41. § (4)

A lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya, ezért csak az egyértelmű lemondás alapján lehet intézkedést tenni. Kétség esetén a kérelmező szándékát tisztázni kell.

Szt. 38. § c)

Lemondás miatt az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg,

Szt. 39. § c)

a végleges szabadalmi oltalom pedig a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban.

Szt. 79. § (1)

Az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalom lemondás esetén a jogosult visszavonhatatlan nyilatkozata folytán szűnik meg, ezért a Hivatalnak a megszűnés megállapítását illetően mérlegelési lehetősége nincs. A szabadalmi oltalom megszűnését a Hivatal határozatban állapítja meg.

Szt. 79. § (2)

A

szabadalmi

oltalom

lemondás

miatti

megszűnésének

megállapítását - a megszűnés időpontjának feltüntetésével - be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Szt.54. § Szt.84/H. § (6) Szt.56/A. §

Európai szabadalmak esetében csak a szabadalmi lajstrom külön részébe bejegyzett európai szabadalom oltalma szűnhet meg lemondás következtében. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben az európai szabadalmak tekintetében is közölni kell az oltalom megszűnésére vonatkozó hatósági tájékoztatást. Az ideiglenes szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnését az adott ügyet intéző szabadalmi osztály, a végleges szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnését pedig a Lajstromozási

7

8 Osztály állapítja meg. Szt. 41. § (2)

A határozatot meg kell küldeni a bejelentő(k)nek, illetve a szabadalmas(ok)nak (vagy képviselőjüknek) és az esetleges érintetteknek.

Szt. 54. §

Az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnésének megállapítását be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba; ennek végrehajtásáról, illetve ellenőrzéséről az adott ügyet intéző szabadalmi osztály, illetve a Lajstromozási Osztály gondoskodik.

Szt. 79. § (2) Szt. 56. § d)

A szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnéséről való tájékoztatás közlése a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben az Elektronikus Kiadói Osztály feladata.

8

9

2. A megsemmisítési eljárás Ebben a fejezetben az alábbi, korábban nem említett jogszabályokra történik hivatkozás: RSzt.

1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról („Régi szabadalmi törvény”) 1994. július 1-je előtt hatályos szövege;

Iszjt.

az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény;

jogszabályok

RSztn.

az 1969. évi II. törvény 1994. július 1-jével hatályba lépett (Iszjt-vel módosított) szövege;

Vr.

4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtásáról;

Szte.

az 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 2003. január 1-ét megelőzően hatályos szövege.

Sztn.

az 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény

2.1. Általános szabályok és útmutatások

Szt. 80. § (1)

A szabadalom megsemmisítését bárki kérheti a szabadalmassal szemben. (A szabadalmas tehát saját szabadalmának megsemmisítését nem kérheti.)

Szt. 80. § (2)

Arra hivatkozva azonban, hogy a szabadalmat nem annak adták meg, akit a törvény szerint megillet, csak az kérheti a megsemmisítést, akit a szabadalom megilletne. Megsemmisítési eljárás olyan szabadalomra nézve is indítható, amely már megszűnt, de keletkezésére vissza nem ható hatállyal.

Szt. 42. §

Ha a megsemmisítés feltételei fennállnak, a szabadalmat – keletkezésére visszaható hatállyal – meg kell semmisíteni. Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a

9

10 szabadalmat megfelelően korlátozni kell. A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson. A megsemmisítési kérelemnek utalnia kell arra, hogy a szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását kérik. Egy kérelemben csak egy szabadalom megsemmisítése kérhető. Szt. 80. § (3)

A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Alapvető garanciális elv, hogy a szabadalmi oltalom megsemmisítésére csak olyan feltételekkel kapcsolatban kerülhessen sor, amelyek a szabadalom megadásának is feltételei voltak

Sztn. 36. § (3)

Mivel a szabadalmazhatóság (és a megsemmisítés) feltételei időközben változtak, a törvény a megsemmisítési jogalapok tekintetében irányadó szabályokat a szabadalom bejelentési napjához köti. (Az alkalmazandó szabályok meghatározásának módját lásd a VI. 2.2.1 pontban.) A szabadalom megsemmisítését a törvény csak meghatározott szabadalmazhatósági feltételek hiányában teszi lehetővé. Nem semmisíthető meg a szabadalom például a találmány egységének hiánya miatt, vagy ha a leírásban alaki hiányosságok vannak. Nem jogalap a szabadalom megsemmisítésére az sem, ha a szabadalmat nem illette meg az igényelt elsőbbség. Azonban ha a kérelmező a megsemmisítési eljárásban olyan szabadalmazhatósági feltételt vitat, amelynek az elsőbbség időpontjában kellett teljesülnie, akkor e feltétel vizsgálatának keretében az is vitatható, hogy az elsőbbségi igény megalapozott volt-e. Hasonló a helyzet a származtatás alapján igényelt bejelentési nap megalapozottságának kérdésében is. A megsemmisítést kérőnek azt kell bizonyítania, hogy a szabadalmat egy vagy több – a törvényben a megsemmisítési feltételek között felsorolt - szabadalmazhatósági feltétel hiánya miatt nem lehetett volna megadni. A kérelmező – a jogalapok

10

11 megjelölése és az okirati bizonyítékok benyújtása mellett – írásbeli érvelést is benyújthat a megjelölt megsemmisítési okok alaposságának alátámasztására. A kérelmezőnek érdeke, hogy érveit előterjessze, kötelezni azonban erre nem lehet. Szt. 80. § (4)

A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

2.2. A megsemmisítési eljárás lefolytatásának különös szabályai európai szabadalmak esetében

Szt. 84/M§ (2), (3)

Ha az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be az ESZE alapján, akkor az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó felszólalási eljárás jogerős befejezéséig az MSZH-nak fel kell függesztenie az illető európai szabadalom megsemmisítése iránt indult eljárást. Ha az ESZE szerinti felszólalási eljárás jogerős befejezése nem eredményezi az európai szabadalom megvonását, a felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell.

Szt.84/J.§ (2)

Európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban a szabadalmi oltalom terjedelmét az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén készült igénypontok, illetve leírás szerint kell megállapítani, vagyis a megsemmisítés kérdésében nem alkalmazható az Szt. 84/J. § (1) bekezdésében foglalt szabály az oltalom terjedelmének a magyar nyelvű fordítás szerinti megállapításáról

2.3. A szabadalom megsemmisítésének feltételei

2.3.1. Az irányadó szabályok meghatározása Sztn. 36. § (3)

A 2003. január elsejét megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók. Az alkalmazandó szabályokat 11

12 az alábbiak alapján kell meghatározni: a) ha a bejelentés napja korábbi, mint 1994. július 1-je, akkor a megsemmisítés feltételeit az RSzt. határozza meg; b) ha a bejelentés napja korábbi, mint 1994. július 1-je, de a bejelentő az Iszjt. átmeneti rendelkezései alapján termékre is kapott szabadalmat, vagy ha a bejelentés napja 1994. július 1-je és 1995. december 31-e közötti, akkor a megsemmisítés feltételeire az RSztn. az irányadó; c) átmeneti szabadalmi oltalom esetén a megsemmisítés feltételeit az Iszjt. szabja meg; d) ha a bejelentés napja 1996. január 1-je és 2002. december 31e közötti, akkor a megsemmisítés feltételeire az Szte. rendelkezései az irányadók; végül e) ha a bejelentés napja nem korábbi, mint 2003. január 1-je, akkor a megsemmisítés feltételeit az Szt. rendelkezései határozzák meg.

2.3.2. Megsemmisítési feltételek a régi szabadalmi törvény szerint RSzt. 32. § (1)

A szabadalmat – keletkezésére visszaható hatállyal – meg kell semmisíteni, ha a) a szabadalom tárgya nem felelt meg az RSzt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, vagyis az elsőbbségi időpontban (RSzt. 43. §) nem elégítette ki az RSzt. 1–5. §-aiban meghatározott követelményeket, és/vagy a szabadalmi oltalomból ki volt zárva; b) a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (41. §). Az RSzt. 1–5. §-ai, valamint a Vr. 1-2. §-ai a szabadalmazható találmány fogalmát és annak ismérveit határozzák meg.

RSzt. 1. §

Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható.

12

13 2.3.2.1 Újdonság

RSzt. 2. §

A megoldás akkor új, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta.

Vr. 1. §

A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált. Az RSzt. szerinti újdonság összetett fogalom, amely megköveteli, hogy a megoldás különbözzék a technika állásától, egyszersmind megkívánja azt is, hogy a különbség olyan mértékű legyen, amely mellett szakember már nem valósíthatta meg a megoldást. (A „technika állása” kifejezés közvetlenül nem jelenik meg az újdonság definíciójában, de a joggyakorlat korábban is használta az újdonság megítélésének viszonyítási alapjaként). Az RSzt. komplex újdonságkövetelménye tehát ötvözi az Szt. szerinti újdonság és a feltalálói tevékenység követelményét, eltérés csupán a technika állásának kiterjesztésében van. Az RSzt. szerinti technika állásához csak a nyilvánosságra jutott ismeretek tartoznak, az elsőbbségi időpont előtt nyilvánosságra nem hozott belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentések tartalma nem. Az is újdonságrontó, ha a megoldás jogsértés következtében jutott nyilvánosságra. A találmány kiállításon történt bemutatása csak kiállítási elsőbbség érvényesítése esetén nem vehető figyelembe a technika állásának részeként. Az RSzt. szerinti újdonság megítélésénél egyebekben az Szt. szerinti újdonság és a feltalálói tevékenység megítélésének a szabályai együttesen irányadók (lásd még III. 3.3. és 4.3.).

2.3.2.2. Haladó jelleg

RSzt. 3. §

A technika adott állásához képest haladást jelent a megoldás, ha annak révén eddig ki nem elégített szükséglet elégíthető ki, vagy

13

14 valamely szükséglet az eddiginél előnyösebben elégíthető ki. Az RSzt. indokolása szerint: „A találmányt általában akkor lehet haladónak tekinteni, ha a kitűzött feladatot az eddig ismert megoldásoknál tökéletesebben, előnyösebben, hasznosabban oldja meg, vagy eddig meg nem oldott feladatot old meg...”. A haladó jelleg törvényi meghatározásában kifejezésre jut, hogy a technika állásához tartozó megoldások közül azokkal kell a találmányt szembeállítani, amelyek ugyanannak a szükségletnek a kielégítésére irányulnak. (Az eddig ki nem elégített szükséglet kielégítése esetén a haladáshoz nem férhet kétség.) Az ellentartott megoldásnak ugyanazt a feladatot kell megoldania, mint a találmánynak, ellenkező esetben eleve össze sem vethető a találmány a korábban ismertté vált megoldással, a haladó jelleg szempontjából. Annak a megállapításához, hogy a találmány milyen feladatot old meg valójában, a technika állásából kell kiindulni. A feladat és a megoldás azonban – a megoldáshoz fűződő hatások révén – egymással kölcsönhatásban állnak. Egy olyan korábbi megoldás, ami nem rendelkezik a találmánynak a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőivel, eleve nem alkalmas a találmány haladó jellegének kétségbe vonására, hiszen szükségképpen más a feladata, mint a találmánynak, vagyis nem ugyanannak a szükségletnek a kielégítésére szolgál. Leszögezhető, hogy a feladatok azonossága gyakorlatilag sohasem teljesül. A teljes egyezés esetét leszámítva nincs két találmány, ami pontosan ugyanazt a feladatot oldaná meg. Megsemmisítési ügyekben, a haladó jelleg vizsgálatakor tehát nem az az első kérdés, hogy milyen hatásában múlja felül a találmány az ellentartott megoldást, hanem az, hogy egyáltalán szabad-e összevetni a kettőt. A helyes válasz általában nemleges. Ha feltételezzük, hogy a szabadalom tárgya összevethető az ellentartott megoldással, a haladó jelleg hiánya – kivételes esetektől eltekintve – akkor sem bizonyítható. Ennek oka magának a követelménynek a belső ellentmondása.

14

15 Kivételes esetnek azok a találmányok minősülnek, amelyeknél a haladás hiánya kizárólag magából a megoldásból fakad. Ilyen az az eset, amikor a találmány egy az egyben azonos egy korábbi megoldással, illetve amikor a találmány valamely hatása alapján szükségletkielégítésre alkalmatlan. Ezek határesetek. Az elsőnél az újdonság, a másodiknál a gyakorlati alkalmazhatóság felől is megközelíthető a szabadalmazhatóság hiánya. A találmányok döntő többségénél – legalább részben – külső körülményektől függ a szükségletkielégítés szempontjából előnyösnek vagy hátrányosnak minősülő hatás, nevezetesen a társadalmi, gazdasági, technikai és természeti környezet alakulásától, amire a találmánynak nincs vagy csekély a befolyása. A haladó jelleg tehát időben változó pozíció. Az összehasonlítás mikéntjére az RSzt. 3. §-ához fűzött indokolás a következő iránymutatást adja: „...a haladó jelleget a találmány hatásában, alkalmazásának eredményében mutatkozó előnyök és hátrányok mérlegelésével kell elbírálni...”. A feladattal a gyakorlat úgy igyekezett megbirkózni, hogy rangsorolta azokat a szükségleteket, amelyek kielégítésére a találmány szolgál, és ennek alapján súlyozta a pozitív és negatív hatásokat. Az említett, időben változó pozíció miatt azonban nem biztos, hogy helyes kisebb súllyal számításba venni valamely hatást azon az alapon, hogy a megoldásban nem az jelenik meg a szükségletkielégítés fő irányaként. A haladó jelleg követelményének tehát minden elemében van bizonytalanság, és így – az említett nagyon kevés kivételtől eltekintve – az objektivitást még célul kitűzni sem lehet az elbírálásban. Ha pedig a haladó jelleg hiányát bizonyítani nem lehet, akkor a meglétét kell vélelmezni. Így ennél a megsemmisítési jogalapnál a törvényességet – kivételes esetektől eltekintve – a találmány haladó jellegének elismerése biztosítja.

2.3.2.3. Műszaki jelleg

15

16

RSzt. 4. §

Műszaki jellegű a megoldás, ha termékben vagy termelési eljárásban változást jelent.

Vr. 2. §

Műszaki jellegűnek kell tekinteni a mérési, növénytermesztési és állattenyésztési eljárásokat is.

analitikai,

A törvény indokolása szerint a feladatot műszaki úton és eszközökkel kell megoldani. A megoldásnak a tág értelemben vett termelés folyamatában vagy annak eredményében kell változást jelentenie, a feladat azonban nemcsak az ipar, hanem az élet bármelyik területén felmerülhet. Ennek alapján nem műszaki jellegűek például a gyógyászati eljárások, a könyvviteli, számviteli rendszerek, a sport- és játékszabályok, valamint az elvont tudományos elvek és a felfedezések. A termékben vagy termelési eljárásban megkövetelt változás tehát lényegében a Párizsi Uniós Egyezmény (kihirdette: 1970. évi 18. sz. tvr.) 1. cikk (3) bekezdése szerint értelmezett iparhoz köti a megoldást. A műszaki jelleg követelménye akkor teljesül, ha a feladatot a természet erőinek felhasználásával oldják meg. A megoldásban az emberi közrehatás eredményeként létrejövő fizikai, kémiai és biológiai struktúráknak (termék), illetve folyamatoknak (eljárás) kell megnyilvánulniuk. A műszaki jelleg fogalmának törvényi meghatározása kettős feltételt jelent. a) Meg kell vizsgálni, hogy a megoldás termékre, illetve termelési eljárásra vonatkozik-e. Ha egyikre sem, akkor változást sem jelenthet termékben vagy termelési eljárásban, vagyis eleve nem lehet műszaki jellegű. A törvény indokolásában említett szellemi alkotások sem a termék, sem a termelési eljárás kategóriájába nem sorolhatók, így eleve, a tárgyuknál fogva nem műszaki jellegűek. A felsorolás egybecseng a találmánynak nem minősülő alkotások Szt. 1. § (2) szerinti példálózó felsorolásával (lásd III. 2.1.). Az RSzt. a gyógyászati, sebészeti, diagnosztikai eljárásokat sem tekinti műszaki jellegűnek, míg az Szt. az ipari alkalmazhatóság hiányát mondja ki ezekkel kapcsolatban (lásd III. 5.3.).

16

17 b) Ha a megoldás tárgyát tekintve termék vagy termelési eljárás, akkor azt kell megvizsgálni, hogy jelent-e változást az illető termékben vagy termelési eljárásban. A viszonyítási alap – amihez képest a változásnak kimutathatónak kell lennie – az a termék, illetve eljárás, amit a vizsgált megoldásnak az ellentartott, a technika állását képező megoldással közös jellemzői határoznak meg. Ha a vizsgált megoldás megkülönböztető jellemzői között legalább egy műszaki jellemző van, akkor a vizsgált megoldás (a szabadalom tárgya) műszaki jellegű. Ha viszont a megkülönböztető jellemzők kizárólag nem műszaki intézkedések, akkor ezek nem jelentenek változást a technika állásához tartozó (közös) jellemzőkkel meghatározott termékben vagy eljárásban, így a szabadalom tárgya nem műszaki jellegű (lásd részletesebben III. 2.2.).

2.3.2.4. Gyakorlati alkalmazhatóság

RSzt. 5. §

A megoldás akkor alkalmazható a gyakorlatban, ha ismételten, azonos eredménnyel (természetesen a célkitűzésnek megfelelő eredménnyel) megvalósítható. Nem tesz eleget a gyakorlati alkalmazhatóság követelményének az a megoldás, amely egyáltalán nem valósítható meg a kitűzött célnak megfelelően, mert azt valamilyen fizikai, kémiai vagy biológiai ok eleve kizárja (például egy örökmozgó). Ugyancsak nem minősül a gyakorlatban alkalmazhatónak az a megoldás, amelyik nem reprodukálható, azaz nem valósítható meg ismételten, azonos eredménnyel. Ide tartoznak az olyan találmányok, amelyeknek a megvalósítása megismételhetetlen környezeti feltételekhez kötődik, valamint amelyeknek a célkitűzés szerinti megvalósulása teljes mértékben megbízhatatlan, vagyis a véletlenen múlik. A gyakorlati alkalmazhatóság követelménye tartalmában megegyezik a reprodukálható módon való előállíthatóság és használhatóság követelményével, ami az ipari alkalmazhatóság

17

18 fogalmának egyik eleme (lásd III. 5.2.). Figyelemmel kell lenni a gyakorlati alkalmazhatóság és a leírásra vonatkozó törvényes feltételek közötti sajátos kapcsolatra is (lásd ugyanott az ipari alkalmazhatóság és a találmány feltárása közötti kapcsolatról írottakat).

2.3.2.5. Kizárás a szabadalmi oltalomból A) Kizárások a találmány tárgyával összefüggésben RSzt. 6. § (3) a)

A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy – a növény- és állatfajták kivételével – emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék; az ezek előállítására szolgáló eljárás azonban szabadalmazható.

Gyógyszerek

Gyógyszeren olyan kémiai anyagokat, drogokat és készítményeket értünk, amelyek emberi vagy állati betegségek, illetve nem kívánt testi állapotok megszüntetésére, enyhítésére vagy megelőzésére szolgálnak. A megelőző szerek közé tartoznak például az immunrendszert befolyásoló szerek, az antiszeptikumok és a fogamzásgátló szerek is. A fertőtlenítő szerek közül azok, amelyek gyógyító vagy megelőző hatást fejtenek ki, és nem csupán a test felületén található baktériumok elpusztítására szolgálnak, szintén a gyógyszerek közé tartoznak. Az orvosi diagnosztika területén alkalmazásra kerülő szerek (pl. röntgenkontrasztanyagok) – ha nem vegyi úton előállított termékek – termékként szabadalmazhatók.

Vegyi úton előállított termékek

18

19 Nem vegyi úton előállított az ötvözés és az olyan fizikai műveletek révén előállított termék, amelynek létrehozásában kémiai reakciónak nincs lényeges szerepe. Egy adott termék esetében tehát azt kell megvizsgálni, hogy annak előállításakor lejátszódik-e kémiai átalakulás, és ha igen, akkor annak szerepe lényeges-e a termék létrehozásában. A lényeges szerepet a kitűzött feladat és a megoldás alapján kell vizsgálni, figyelemmel a technika állására. Ha a termék például ismert anyagok keveréke, akkor annak előállításában csak a keverés fizikai művelete játszik szerepet akkor is, ha maguk az alkotórészek vegyi úton kerültek előállításra. Ha egy szerves kémiai vegyület a találmány tárgya, amelyet kondenzációval állítanak elő, majd a reakcióelegyből desztillációval nyerik ki, akkor itt annak ellenére, hogy lejátszódnak fizikai folyamatok, a kémiai reakciónak van lényeges szerepe. Az eutektikus ötvözetek, noha komponenseik szilárd állapotban nem oldódnak egymásban, szintén szabadalmazhatók. Ha azonban a kémiai átalakulással létrejövő alkotórészek a lényegesek (pl. fémkarbidok), akkor ezek ki vannak zárva az oltalomból az RSzt. szerint.

Emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termékek

Az RSzt. az élelmiszereket is kizárja a szabadalmi oltalomból, függetlenül attól, hogy közvetlenül fogyasztható, feldolgozást (pl. fermentálás, hőkezelés) igénylő, vagy adalékként felhasználandó (pl. fűszer) termékekről van szó. Ugyancsak kizárás alá esnek az állati takarmányok és tápok, viszont a növény- és állatfajtákat a kizárás nem érinti.

B) Kizárás jogszabályba vagy erkölcsi szabályba ütközés miatt

19

20 RSzt. 6. § (3) b)

A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék, kivéve ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza. Ez a kizárási feltétel – elvileg – szigorúbb, mint az Szt. 6. § (2) szerinti megfelelője, ami nem bármely jogszabályba, hanem csak a közrendbe ütköző találmányok oltalmát zárja ki. A társadalmilag elfogadott erkölcsi szabály megfelel a közerkölcs fogalmának.

C) Kizárás igényrontás miatt RSzt. 6. § (3) c)

A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom vagy használati mintaoltalom tárgyával egyezik; amennyiben az egyezés részleges, a szabadalmat csak megfelelő korlátozással lehet megadni.

Vr. 3. § (2)

Korábbi elsőbbségű szabadalmon és használati mintaoltalmon belföldön adott szabadalmat és használati mintaoltalmat kell érteni, a teljes vagy részleges egyezést az igénypontok egybevetése alapján kell megállapítani. Az igényrontás mint kizárási feltétel célja a párhuzamos szabadalmak létrejöttének megakadályozása. Igényrontó ezért csak olyan szabadalom vagy használati mintaoltalom lehet, amelynek érvényessége legalább a szabadalom bejelentési napjáig kiterjedt.

későbbi

elsőbbségű

Az igényrontási szabálynak az a lényege, hogy a későbbi elsőbbségű szabadalom (továbbiakban: későbbi szabadalom) oltalmi köre nem terjedhet ki olyan megoldásra, ami a korábbi elsőbbségű szabadalom vagy használati mintaoltalom (továbbiakban: korábbi szabadalom) oltalmi körébe tartozik. Azt kell tehát vizsgálni, hogy a korábbi szabadalom főigénypontjának jellemzői megvalósulnak-e a későbbi szabadalom igénypontja által meghatározott megoldásban. Az igényrontás megítéléséhez és az esetleg szükségessé váló korlátozáshoz egyaránt nélkülözhetetlen az igényponti jellemzők jelentéstartalmának vizsgálata és felbontása. A szabadalmi 20

21 igénypontban gyakran szerepel alternatíva, azaz egymáshoz vagylagosan kapcsolódó alternatív jellemzők sorozata. A tényleges alternatívákhoz hasonlóan bármely általános (bővebb jelentéstartalmú) jellemző felbontható szűkebb jelentéstartalmú alternatív (vagylagos) jellemzők sorozatára. Például a „kötőanyag” jellemző helyettesíthető a „cement vagy mész vagy bitumen vagy...” alternatívával, ahol a kipontozott helyen akárhány további ismert vagy ma még ismeretlen kötőanyag szerepelhet. Ez tehát egy olyan alternatíva, ahol az alternatív jellemzők száma elvileg nem meghatározott, a gyakorlatban azonban legtöbbször kielégítő pontossággal meghatározható.

Az igényrontás-vizsgálat eredménye háromféle lehet. a) Teljes igényrontás (teljes egyezés) van akkor, ha a korábbi szabadalom főigényponti jellemzői hiánytalanul ráolvashatók a későbbi bejelentés igénypontjára, vagyis a korábbi szabadalom minden főigényponti jellemzőjének van azonos vagy szűkebb jelentéstartalmú megfelelője a későbbi bejelentés igénypontjában. Nincs jelentősége, ha a későbbi bejelentés igénypontjában további szűkítő jellemzők is vannak. Teljes igényrontás esetén a későbbi szabadalmat meg kell semmisíteni. b) Nincs igényrontás, ha a korábbi szabadalom főigényponti jellemzői közül legalább egy még alternatív jellemzőként (vagylagosan kapcsolt jellemzők egyikeként vagy egy általánosabb jellemző jelentéstartalmán belül) sem található meg a későbbi bejelentés igénypontjában. c) Részleges igényrontás (részleges egyezés) van akkor, ha a korábbi szabadalom főigényponti jellemzői közül legalább egy csupán alternatív jellemzőként található meg a későbbi bejelentés igénypontjában, miközben a többi jellemzője ráolvasható. Ebben az esetben a későbbi szabadalmat csak korlátozással lehet fenntartani. A korlátozás azt jelenti, hogy a későbbi szabadalom oltalmi köréből ki kell vonni azt a megoldást, amelyben a korábbi szabadalom főigénypontjának jellemzői megvalósulnak. Ez két módon történhet.

21

22 a) Negatív elhatárolás (disclaimer) esetén az elméleti kivonást nem végezzük el, hanem azt rögzítjük, hogy mire nem terjed ki az oltalom az igénypont által egyébként meghatározott körben. Ez technikailag egyszerűnek tűnik, de csak akkor alkalmazzuk, ha az oltalmi kör áttekinthető és egyértelmű marad. b) Pozitív elhatárolás esetén az elméleti kivonás ténylegesen elvégzésre kerül. Egy általánosabb jellemzőből egy konkrétabbat (például a „kötőanyag”-ból a „bitumen”-t) úgy tudunk kivonni, ha vagylagosan kapcsolódó jellemzők sorozatára bontjuk. Az alternatíva valamennyi elemét – a kivonandó kivételével – kapcsolatba kell hozni az igénypont többi, változatlan jellemzőjével. Azután ugyanezt meg kell tenni a többi korlátozás alá eső jellemzőnél is. Általános esetben tehát rendkívül nagyszámú mellérendelt igénypontot kellene az egyetlen korlátozandó főigénypont helyett megfogalmazni. A későbbi szabadalom által jogosan igénybe vehető oltalmi terület teljes lefedéséről még ebben az esetben sem lehetne szó, hiszen az alternatívában szereplő elemek száma nem meghatározott. Az igényrontás miatti korlátozás tehát – kevés kivételtől eltekintve – bonyolult feladat, ami általában az igénypontok teljes átfogalmazását teszi szükségessé. Ilyen esetben a szabadalmas feladata és felelőssége eldönteni, hogy hány és milyen tartalmú korlátozott főigénypont biztosítja számára a kielégítő mértékű oltalmat.

2.3.2.6. A leírással szembeni érdemi követelmény

RSzt. 41. § (1)

A leírásnak lehetővé kell tennie, hogy szakember a találmány tárgyát a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa. Ez a szabály megfelel az Szt. 60. § (1) bekezdése szerinti, a találmány feltárására vonatkozó követelménynek (lásd III. 8.). Itt kell megemlíteni, hogy az RSzt. megengedte a szabadalmi bejelentés tárgyának bővítő módosítását, ez tehát nem lehet megsemmisítési jogalap.

22

23 2.3.2.7. Elsőbbség

RSzt. 43. §

A szabadalmat meg nem illető elsőbbség az RSzt. szerint sem megsemmisítési jogalap, de a tényleges elsőbbségi nap fontos lehet az újdonság, a haladó jelleg, a műszaki jelleg és az igényrontás megítélése szempontjából. Az RSzt. a bejelentési elsőbbséget, a módosítási elsőbbséget, az uniós elsőbbséget és a kiállítási elsőbbséget ismerte. Az uniós és a kiállítási elsőbbséget a bejelentéssel egyidejűleg kellett igényelni, a megalapozó iratot három hónapon belül kellett benyújtani. A kiállítási elsőbbséget (legfeljebb 6 hónap) is a bejelentéssel egyidejűleg kellett igényelni, a kiállítási igazolás benyújtásával együtt. Igénylésének feltételei egyebekben megegyeztek az Szt. 64. § (2) és (3) szerinti feltételekkel.

2.3.2.8. Növény- és állatfajták megsemmisítésének feltételei az RSzt. szerint

RSzt. 69/A §

A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni: a) a keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, illetőleg ha korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik;

RSzt 68. § (4)

b) az erre vonatkozó határozat meghozatalától kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas a növényfajta fenntartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti. Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.

RSzt. 71. §

Az RSzt. 67-70. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően az állatfajtákra is alkalmazni kell.

2.3.3. Megsemmisítési feltételek a termékszabadalom lehetővé tételét követően (RSztn. szerint) Az RSzt. szerinti (lásd VI. 2.3.2.) megsemmisítési feltételekhez

23

24 képest annyi a változás, hogy az RSztn. már nem tartalmazza a termékekre vonatkozó kizárást, azaz törlésre került az RSzt. 6. § (3) bekezdés a) pontja. Így már nem jogalap a szabadalom megsemmisítésére az, ha a találmány tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék.

2.3.4. Az átmeneti szabadalmi oltalom megsemmisítésének feltételei (Iszjt. szerint) Iszjt. 25. § a)

Az átmeneti szabadalmi oltalmat meg kell semmisíteni, ha a szabadalom nem felelt meg az átmeneti szabadalmi oltalomban részesítés feltételeinek, illetve ki volt abból zárva.

Iszjt. 21. §

Az Iszjt. rendelkezései szerint az a gyógyszertermék – hatóanyag és készítmény – részesülhet átmeneti szabadalmi oltalomban, amelyre külföldön 1995. július 1-je előtt szabadalmat adtak, feltéve, hogy a külföldi szabadalom elsőbbsége nem későbbi, mint 1993. július 1-je, és nem korábbi, mint 1987. január 1-je.

Iszjt. 22. § (1)

Ki van zárva az átmeneti szabadalmi oltalomból az a gyógyszertermék, amelyet 1994. július 1-jét megelőzően forgalomba hoztak.

Iszjt. 25. § b)

Az átmeneti szabadalmi oltalmat akkor is meg kell semmisíteni, ha az alapul szolgáló külföldi szabadalom nem felelt meg azoknak a szabadalmazhatósági követelményeknek, amelyeknek a hiánya esetén az RSztn. a szabadalmat megsemmisíteni rendeli (lásd VI. 2.2.3.).

2.3.5. Megsemmisítési feltételek az 1995. évi XXXIII. törvény 2003. január 1jét megelőzően hatályos szövege (Szte.) szerint Szte. 42. § (1) a)

Az Szte. rendelkezéseinek megfelelően a szabadalmat – keletkezésére visszaható hatállyal – meg kell semmisíteni, ha a tárgya nem felelt meg az Szte. 6. § (1) bekezdésének a)

24

25 pontjában meghatározott feltételeknek, vagyis nem elégítette ki az 1–5. §-okban meghatározott követelményeket, és/vagy a szabadalmi oltalomból ki volt zárva. A törvény értelmében tehát megsemmisítési jogalap, ha a szabadalom tárgya Szte. 1. §

– nem minősül találmánynak (III. fejezet 2.)

Szte. 2-3. §

– nem új (III. fejezet 3.)

Szte. 4. §

– nem alapul feltalálói tevékenységen (III. fejezet 4.)

Szte. 5. §

– iparilag nem alkalmazható (III. fejezet 5.)

Szte. 6. § (2)

– közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne (III. fejezet 6.).

Szte. 42. § (1) b)

A szabadalmat akkor is meg kell semmisíteni, ha a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel a

Szte. 60. § (1) Szte. 42. § (1) c) Szte. 72. § (1)

találmányt (III. fejezet 8.). Végül az is jogalap a szabadalom megsemmisítésére, ha a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben feltártak (III. fejezet 12.).

2.3.6. A növényfajtára adott szabadalom megsemmisítésének, a fajtanév törlésének feltételei az 1995. évi XXXIII. törvény 2003. január 1-jét megelőzően hatályos szövege (Szte.) szerint Szte. 108. § (1)

A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni

Szte. 105. § (2), (5) a) keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt Szte. 6. § (2)

megkülönböztethető vagy új, vagy ha ki volt zárva a szabadalmi oltalomból, annak alapján, hogy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne (a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll);

Szte. 106. § (5)

b) az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesíti azt a kötelezettségét, hogy a növényfajtát a szabadalmi oltalom fennállásának

25

26 időtartama alatt fenn kell tartania. Szte. 108. § (2)

Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.

2.3.7. Az állatfajtára adott szabadalom megsemmisítésének, a fajtanév törlésének feltételei az 1995. évi XXXIII. törvény 2003. január 1-jét megelőzően hatályos szövege (Szte.) szerint Szte. 113. § (1)

Az állatfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni

Szte. 110. § (2), (4) keletkezésére visszaható hatállyal, ha az állatfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, vagy ha ki volt zárva a szabadalmi Szte. 6. § (2) oltalomból, annak alapján, hogy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne (a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll). Szte. 113. § (2)

Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.

2.3.8. A szabadalom megsemmisítésének feltételei az 1995. évi XXXIII. törvény 2003. január 1-jén hatályba lépett szövege (Szt.) szerint Szt. 42. § (1) d)

Az Szt. hatályos rendelkezései szerint a korábbi szöveghez (Szte.) képest (lásd a 2.3.5. pontot) az is megsemmisítési ok, ha a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet. A megsemmisítési feltételek felsorolásában nincs egyéb különbség, azonban a hivatkozásként szereplő Szt. 6. § (1) a) pont tartalma eltér a korábbitól, azaz mind a szabadalmazhatóságra, mind a kizárásra vonatkozó szabályok kiegészültek, módosultak.

Szt. 1. § (1)

A szabadalmi oltalom tárgyát a TRIPS egyezménnyel összhangban pontosító „a technika bármely területén” szavak megerősíteni látszanak a találmányfogalom eddigi, tehát

26

27 kizárólag a műszaki megoldásokat felölelő értelmezését, jóllehet a „technika” jelentése idővel bővülhet, változhat. Szt. 2. § (3)

Az Szte. 2. § (3) bekezdésben szereplő "A nemzetközi szerződés alapján közzétett ilyen bejelentés..." szabályt pontosított meghatározás váltotta fel arra nézve, hogy milyen feltételekkel kell az európai szabadalmi bejelentés, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmát a technika állásához tartozónak tekinteni.

Szt. 5/A §

A biotechnológiai találmányok megsemmisítési eljárásában figyelemmel kell lenni az ezek szabadalmazhatóságával kapcsolatos különös feltételeket megállapító 5/A §-ra is (III. fejezet 5/A.).

Szt. 6. § (3)

Az Szte. 6. §-a kiegészült egy példálózó felsorolással, amely segíti az eligazodást a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközés miatti kizárások ügyében,

Szt. 6. § (4)

és tételesen kizárja a szabadalmi oltalomból - a növényfajtákat és az állatfajtákat, valamint - a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat. A 6. § (5) – (9) bekezdései értelmező szabályokat, köztük fogalommeghatározásokat ad a kizárásokkal érintett technikai területekre vonatkozóan (III. fejezet 6.).

Szt. 60. § (1) - (2)

A feltárásra vonatkozó rendelkezések kibővültek a biotechnológiai találmányokra vonatkozó előírásokkal (III. fejezet 8.1.).

Szt. 61. § (4) - (6)

Kevésbé lényegesen, de módosultak az elsőbbségi szabályok is, amelyek amúgy csak közvetetten jutnak szerephez egyes megsemmisítési jogalapok tekintetében (III. fejezet 10.).

2.3.9. Az európai szabadalom megsemmisítésének feltételei az Szt. szerint Szt. 84/N. § (1)

A Magyarországon hatályossá vált európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 138. cikkének (1)

27

28 bekezdésében meghatározott okból kell megsemmisíteni. A megsemmisítés alapjául szolgáló okok: a) az európai szabadalom tárgya az ESZE 52-57. cikkei értelmében nem szabadalmazható, azaz nem új, nem alapul feltalálói tevékenységen, iparilag nem alkalmazható, illetve az ESZE 53. cikke értelmében ki van zárva a szabadalmi oltalomból; b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljes körűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani (ESZE 83. cikk); c) az európai szabadalom tárgya bővebb a bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál, illetve meghatározott esetben (pl. megosztás) a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál (ESZE 123. cikk (2)); d) az európai szabadalom oltalmi körét bővítették (ESZE 123. cikk (3)); e) az európai szabadalomra olyan személy szerzett jogosultságot, akit az nem illet meg (ESZE 60. cikk (1)). Amint a fenti felsorolásból kitűnik, az európai szabadalom megsemmisítésének alapjául szolgáló okok a lényeget tekintve megegyeznek az Szt. 42. § (1) bekezdésében lefektetett megsemmisítési jogalapokkal. (Kivétel a d) pont, ami a felszólalási eljárásban vétett módosítási hibával függ össze.) Mindazonáltal utalni kell az ESZE sajátos előírásaira például a technika állása és az újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás (ESZE 54, 55. cikkei), az európai szabadalomra vonatkozó jogosultság (ESZE 60. cikk (1)) és a valódi jogosult által benyújtott új európai szabadalmi bejelentés (ESZE 61. cikk (1)) vonatkozásaiban. Szt. 84/N. § (2)

Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben az Szt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2.4. A megsemmisítési eljárás megindítása

28

29

2.4.1. A megsemmisítési kérelem benyújtása A megsemmisítési eljárás az MSZH-hoz megsemmisítési kérelemmel indul meg. Szt. 81. § (2)

benyújtott

Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. Az iktatott megsemmisítési kérelmet az Átvevő Osztály a Szabadalmi Főosztálynak továbbítja, ahol a megsemmisítési ügyet előadóra szignálják.

2.4.2. A kontradiktórius eljárás sajátságai A megsemmisítési (és a nemleges megállapítási) eljárás ellenérdekű felek részvételével folyó (ún. kontradiktórius) eljárás, ezért annak során a Hivatalnak az egyik fél beadványait, valamint az egyik felet érintő hivatali határozatokat meg kell küldenie tájékoztatásul a másik fél számára is. A tárgyalás(ok)ra, az esetleges szemlére mindkét felet meg kell hívni. Szt. 81/A. § (1)

A megsemmisítési (és a nemleges megállapítási) eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a szabadalom bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják.

Szt. 81/A. § (2)

A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

Szt. 81/A. § (3)

Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

Szt. 81/A. § (3)-(5) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját,

29

30 figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el. Szt. 81/A. § (6)

Gyorsított eljárás esetén - a 48. §-ban és a 81. §-ban foglaltaktól eltérően a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető; b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható; c) a Magyar Szabadalmi Hivatal csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

Szt. 53. § (4), (5)

Az ellenérdekű felek részvételével folyó eljárás nyilvános, a szóbeli tárgyaláson hallgatóság részt vehet. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a szóbeli tárgyalás időpontjáról, helyéről és tárgyáról a köz értesüljön. Kivételt csak az államtitokként kezelt szabadalom képez. Ebben az esetben ugyanis a szabadalommal kapcsolatos eljárások államtitoknak minősülnek, és a nyilvánosság kizárásával kell azokat lefolytatni.

2.5. A bizonyítás

Szt. 47. § (2)

A Hivatal a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és az Szt. 83/E-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja.

Szt. 47. § (3)

A Hivatal a döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az

30

31 ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. A megsemmisítési (és a nemleges megállapítási) eljárás során a feleknek bizonyítékokkal kell alátámasztani álláspontjukat. A bizonyítás történhet írásbeli bizonyítékok, szakértői vélemény, szemle vagy tanúvallomás alapján (lásd I. 4.1.3.).

2.6. A szabadalmas értesítése és a kérelem feltételeinek vizsgálata

Az elbíráló értesíti a szabadalmast arról, hogy szabadalmával kapcsolatban megsemmisítési kérelem érkezett. Ezen intézkedés nyomán a szabadalmi lajstromban feltüntetésre kerül a megsemmisítési eljárás megindítása. Szt. 80/A. § (5)

Szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a feltalálónak, hogy a megsemmisítési eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.

Szt. 80. § (5)

Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Azt, hogy a megsemmisítési kérelem megfelel-e a törvényben előírt feltételeknek, nemcsak a kellékek szintjén, hanem tartalmilag is vizsgálnia kell az elbírálónak. Így ellenőrizni kell, hogy a kérelmező nem saját szabadalmának megsemmisítését kérte-e, hogy a megsemmisítési kérelem ténybeli alapja nem azonos-e egy már jogerősen elutasított kérelemével, hogy nem több szabadalom megsemmisítésére vonatkozik-e a kérelem. Ellenőrizni kell továbbá, hogy törvényes megsemmisítési jogalapokat jelölt-e meg a kérelmező, hogy van-e minden megjelölt megsemmisítési ok mellett okirati bizonyíték, ahol ez nélkülözhetetlen, illetve hogy ténylegesen benyújtásra kerültek-e a kérelemben hivatkozott dokumentumok. Világosnak kell lennie, hogy melyik dokumentum melyik jogalaphoz tartozik.

31

32 Ha a dokumentumból annak keletkezési (publikálási) időpontja nem állapítható meg, pedig lényeges lenne, vagy a bizonyító ereje egyéb okból nem megfelelő, akkor ezt kifogásolni kell. Ki kell tűnnie a kérelemből, hogy a szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását kéri-e a kérelmező. Ha a megsemmisítést arra hivatkozva kérték, hogy a szabadalmat nem annak adták meg, akit a törvény szerint megillet, ellenőrizni kell, hogy benyújtotte okirati bizonyítékot a kérelmező arra nézve, hogy megilletné őt a szabadalom.

2.7. Kérelem elutasítása, eljárás indításának törvényi kizárása miatt

A törvény kizárja, hogy megsemmisítési eljárást indítson Szt. 80. § (1)

a)

a szabadalmas a saját szabadalma ellen;

Szt. 42. § (3)

b) bárki, aki a szabadalom megsemmisítését egy már jogerősen elutasított megsemmisítési kérelemmel azonos ténybeli alapon kéri;

Szt. 80. § (2)

c)

Szt. 42. § (1) d)

megsemmisítést arra hivatkozva kérték, hogy a szabadalmat nem annak adták meg, akit a törvény szerint megillet.

más személy, mint akit a szabadalom megilletne, ha a

A fenti b) pont tekintetében a ténybeli alap azonosságát érdemben kell vizsgálni. Például ha az elutasítással zárult megsemmisítési eljárásban újdonsághiány bizonyítására irrelevánsnak talált „A” dokumentum és a később előkerült „B” dokumentum azonos módon ismertet egy megoldást, akkor a dokumentumok különböző eredete ellenére azonos ténybeli alapról van szó. Ha azonban „B” dokumentum olyan ismérveket (is) közöl a megoldásról, amelyeket „A” nem, akkor ez alapul szolgálhat egy újabb megsemmisítési kérelemhez, mert a ténybeli alap azonossága nem következik pusztán abból, hogy a két dokumentum témáját tekintve ugyanarról a megoldásról szól. Ugyancsak nem beszélhetünk a technika állásához tartozó „B” vonatkozásában azonos ténybeli alapról akkor, ha a korábbi eljárásban „A” dokumentum azért nem bizonyult érvényesíthetőnek, mert az elsőbbségi napnál később jutott

32

33 nyilvánosságra. A fenti c) pont tekintetében a kérelmezőnek jogerős bírósági ítélettel vagy hatósági határozattal kell bizonyítania, hogy a szabadalom a törvény szerint megilletné, mint feltalálót vagy annak jogutódját. Ennek hiányában azt kell vélelmezni, hogy a kérelmező nem kérheti a szabadalom megsemmisítését az Szt. 42. § (1) d) pontja alapján. (Ha a szabadalomra jogosultság tárgyában per indult, annak jogerős befejezéséig a megsemmisítési eljárást fel kell függeszteni. Az Szt. 42. § (1) d) pontja alapján akkor kell a szabadalmat megsemmisíteni, ha azt, akinek a szabadalmat megadták, részben sem illette meg a szabadalom a törvény szerint.) Az Szt. 42. § (1) d) pontja alapján csak a szabadalom megsemmisítését lehet kérni, a korlátozását nem. Ha az elbíráló a fenti akadályok, illetve hiányok bármelyikét észleli, felhívást hiánypótlásra.

kell

kiadnia

nyilatkozattételre,

illetve

Ha a kérelmező a felhívásra hiánypótlást és/vagy nyilatkozatot nyújt be, és az elbíráló továbbra is úgy látja, hogy a megsemmisítési eljárás megindítása a törvény rendelkezése alapján kizárt, akkor a megsemmisítési kérelmet el kell utasítani.

2.8. A szóbeli tárgyalás előkészítése

2.8.1. Írásbeli előkészítés Szt. 81. § (1)

A megsemmisítési kérelmet és mellékleteit (ha hiánypótlásra van szükség, akkor annak beérkezése után) az elbíráló megküldi a szabadalmasnak és - szolgálati találmányra adott szabadalom esetén - a feltalálónak, nyilatkozattételi felhívás kíséretében. Ha a szabadalmas nyilatkozik, akkor nyilatkozatát és az általa esetleg benyújtott okiratokat meg kell küldeni a kérelmezőnek, számára is lehetővé téve, hogy nyilatkozzék a másik fél által felhozott érvekre, bizonyítékokra.

33

34 Szt. 81. § (1)

A Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni. A kérelmező számára kitűzött eme határidő célszerűen megegyezik azzal a határidővel, ameddig a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban az ellenérdekű fél által felhozott érvekre, bizonyítékokra nyilatkozhat.

Szt. 47. § (3)

A fenti határidő csak a megsemmisítési jogalapok megjelölésére vonatkozik. Bizonyíték (például további anterioritás) később, akár a tárgyalás alkalmával is benyújtható. Az eljáró tanács azonban dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. A nyilatkozattétel nem kötelező. Ha bármelyik fél nem nyilatkozik, az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja a Hivatal. Az érveknek a megsemmisítési kérelemben, illetve nyilatkozatban történő részletes kifejtése azonban mindkét félnek érdeke, hiszen ritka eset az, hogy a benyújtott okirati bizonyíték minden tekintetben önmagáért beszél. A hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre megfelelő időt kell a feleknek biztosítani. A felhívásban megállapított határidő meghosszabbítható és igazolásnak is lehet helye. A határidőhosszabbítási szabályok (lásd I. 5.2.) alkalmazásánál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyik fél ismétlődő határidő-hosszabbítási kérelme, ami a szóbeli tárgyalás kitűzését késlelteti, ellentétes lehet a másik fél érdekével. A felek kérelmeiket visszavonhatják, kiegészíthetik és módosíthatják. A kérelmező például további bizonyítékokat nyújthat be, vagy kijelentheti, hogy egy korábban megjelölt jogalap vagy benyújtott okirat érvényesítésétől eltekint. Eredeti kérelmét a szabadalom megsemmisítéséről annak korlátozására módosíthatja, és előterjeszthet egy korlátozási javaslatot. Ugyanígy a szabadalmas is előállhat a saját korlátozási

34

35 ajánlatával. Az elbírálónak arra kell törekednie, hogy az írásbeli előkészítés során valamennyi olyan érv, adat, bizonyíték rendelkezésre álljon, amelyek alapján a döntés a szóbeli tárgyaláson meghozható. Szükség esetén előkészítő tárgyalás is tartható, amelyre a felek mindegyikét meg kell hívni. Az elbíráló megtudakolja, hogy kívánják-e a felek módosítani eredeti kérelmüket, majd – a kérelmek, bizonyítékok, nyilatkozatok elemzésével – rámutat arra, hogy milyen kérdések megválaszolását, milyen állítások bizonyítását látja még szükségesnek a Hivatal. A megbeszélésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az előkészítő munka befejeztével az elbíráló jelentést tesz az osztályvezetőnek, az ügyiratok bemutatása mellett. Ha az előkészítés eredménye kielégítő, az osztályvezető kéri az eljáró tanács kijelölését. A Szabadalmi Főosztály vezetője írásban kijelöli a tanács elnökét és előadó tagját. Az eljáró tanács elnöke kitűzi a szóbeli tárgyalás időpontját, és arról is gondoskodik, hogy – nyilvános tárgyalás esetén – a köz értesüljön a szóbeli tárgyalás időpontjáról, helyéről és tárgyáról. A tanács elnöke a szóbeli tárgyalásra a felek részére (ide értve a szolgálati találmány feltalálóját is, ha az eljárásban részt vesz) meghívást küld, az esetleges tanúk, szakértők pedig idézést kapnak. A meghívásban jelezni kell, hogy a tárgyalás az ügyfél távolmaradása esetén is megtartható. A meghívás vagy idézés kézbesítésének szabály szerint legkevesebb öt nappal kell megelőznie a meghallgatást, célszerű azonban ennél jóval hosszabb, legalább egy hónapos előretartással kitűzni a tárgyalást. A kitűzött nyilvános szóbeli tárgyalás idejének, helyének és tárgyának közhírré tételét megfelelő módon – célszerűen a Hivatal Internet-honlapján való megjelentetésével – kell biztosítani. A kitűzött tárgyalás indokolt esetben hivatalból vagy az ügyfél

35

36 kérésére elhalasztható.

2.8.2. A tanács kijelölése Szt. 46. § (2)

A Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint – az Szt. eltérő rendelkezése hiányában - a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A-83/H. §-ok). A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt. A tanács elnökét és előadó tagját - a Hivatal elnökének felhatalmazása alapján - a Szabadalmi Főosztály vezetője jelöli ki. Ha a Hivatal elnöke másként nem rendelkezik, a tanács két műszaki és egy jogi képesítésű tagból áll. Ennek megfelelően a tanács harmadik tagjának kijelöléséről a Jogi Osztály gondoskodik. A kijelölést követően a megsemmisítési kérelem az aktával együtt a tanács elnökéhez kerül, aki átadja azt ügyintézésre az előadó tanácstagnak. Az eljárásban szükségessé váló közbenső döntéseket (értesítéseket, figyelmeztetéseket, tájékoztatásokat) az előadó tanácstag készíti el, és minden esetben a tanács elnöke írja alá azokat.

2.9. A megsemmisítési kérelem visszavonása és visszavontnak tekintése

A kérelmező – a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról szóló határozat meghozataláig – visszavonhatja a megsemmisítési kérelmet. Szt. 81. § (3)

A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. Erre azonban csak kivételesen, a visszaélésszerű kérelmezői joggyakorlás meggátolása, vagy a közérdek alaposan valószínűsíthető sérelmének (például

36

37 örökmozgóra vonatkozó, a közerkölcsöt sértő, vagy hasonló, szakmailag-társadalmilag tolerálhatatlan szabadalom érvényben maradásának) megakadályozása céljából kerülhet sor. Az eljárást hivatalból csak a kérelemmel a hivatal tudomására jutott adatok körében lehet folytatni; sem a megsemmisítési okok, sem a bizonyítékok köre nem bővíthető. Szt. 80. § (5)

A

hiánypótlás

vagy

a

díjfizetés

elmaradása

esetén

a

megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Szt. 80. § (5)

Ha a kérelmező hiánypótlást nyújtott be, általában nincs lehetőség a megsemmisítési kérelem visszavontnak tekintésére, még ha érdemben nem, vagy csak részben pótolta is a felhívásban megjelölt hiányokat. A kérelem feltételei között azonban vannak olyanok, amelyeknek a teljesítése nélkülözhetetlen; ennek hiányában az eljárást nem lehet lefolytatni. Így a kérelmezőnek a) meg kell jelölnie legalább egy, a megsemmisítés alapjául szolgáló okot, és b) be kell nyújtania legalább egy okirati bizonyítékot, vagy azonosíthatóan meg kell jelölnie a bizonyítás egyéb módját. (Például: megnevezett tanúra hivatkozás, vagy megszemlélhető objektumra, mint anterioritásra hivatkozás.) Ha e feltételeket a megsemmisítést kérő a Hivatal felhívása ellenére nem teljesíti, akkor a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni, akkor is, ha a többi feltétel vonatkozásában a hiánypótlás megtörtént. A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén – amennyiben a Hivatal az eljárást hivatalból folytatni nem kívánja – vagy ha a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a Hivatal megszünteti az eljárást.

2.10. A szóbeli tárgyalás

A tárgyalást a tanács elnöke vezeti, a tárgyaláson a tanács mindhárom tagjának mindvégig jelen kell lennie.

37

38 A szóbeli tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni, ez általában az előadó tanácstag feladata. (A jegyzőkönyv készítésével kapcsolatos tudnivalókat (lásd I. 4.1.5.). A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőnek és a tanács elnökének a tárgyalás végeztével alá kell írnia, azután iktatni kell. A jegyzőkönyvet hangfelvétellel is lehet rögzíteni, ilyenkor a felekkel ismertetni kell ezzel kapcsolatos jogaikat. A hangfelvételről a tárgyalást követően nyolc napon belül írott jegyzőkönyvet kell készíteni, azután a hangfelvételt meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvről a Hivatal térítés ellenében másolatot ad. A tárgyaláson megjelenteknek (természetesen a hallgatóságot leszámítva) jelenléti ívet kell aláírniuk. Személyi adataikat megfelelő személyi okmányuk alapján kell megállapítani. A jelenléti íven nevük mellett azt is fel kell tüntetni, hogy milyen minőségükben vesznek részt a tárgyaláson (pl. a kérelmező képviselője, a szabadalmas szaktanácsadója stb.). A képviseletet igazolni kell, ha ez még nem történt meg. A tanácsnak ellenőriznie kell, hogy a meghatalmazás az adott eljárásra vonatkozik-e, illetve kiterjed-e arra. A két félnek és a hallgatóságnak – amennyire lehetséges – egymástól elkülönülve kell helyet foglalniuk. Az elnök a tárgyalás megnyitása után megállapítja, hogy az ügyfelek megjelentek-e. Ha a meghívás szabályszerű volt, és ennek ellenére az ügyfelek vagy bármelyikük nem jelent meg, az a tárgyalás megtartását nem gátolja. A tanács elnöke vagy az előadó tanácstag a szükséghez képest ismerteti a szabadalom tárgyát és összegezi az eljárás előkészítő szakaszának eredményeit. Ezután az elnök felszólítja előbb a kérelmezőt, majd a szabadalmast, hogy röviden, indokolás nélkül ismertesse a kérelmét. A kérelmek megállapítása után az okirati bizonyítékok körét kell áttekinteni, és rögzíteni, hogy a felek az általuk benyújtott dokumentumok közül melyeket kívánják ténylegesen érvényesíteni és melyik kérelmük vonatkozásában. Az egyszerű és egyértelmű hivatkozás érdekében a tanács számozással

38

39 láthatja el a dokumentumokat. Ezt követően az ellenérdekű felek előadhatják kérelmeik indokait. Lényeges, hogy tisztázásra kerüljenek azok a körülmények, amelyek alapján a tanács eldöntheti, hogy az egyes bizonyítékokat figyelembe lehet-e venni az adott kérelem alátámasztására, és világossá kell válnia, hogy a bizonyíték milyen módon támasztja alá az adott kérelmet. A felek a szóbeli tárgyaláson további bizonyítékokat is előterjeszthetnek. Az új bizonyítékok figyelembevételét a tanácsnak jogában áll mellőzni. A figyelembe nem vett bizonyíték csak jogorvoslat keretében, a bíróság előtti eljárásban érvényesíthető. A tárgyaláson benyújtott bizonyíték figyelembevételét a tanács – általában a tárgyalás rövid megszakításával – megvitatja és eldönti. Ha az új bizonyíték felvétele mellett dönt a tanács, akkor az áttanulmányozás időszükségletét is meg kell állapítania, az ellenérdekű fél szempontjait is figyelembe véve. Lehet, hogy az áttanulmányozás helyben, néhány perc alatt elvégezhető, de az is lehet, hogy a tárgyalás elnapolása válik szükségessé. Az utóbbi különösen indokolt lehet abban az esetben, ha az ellenérdekű fél nem jelent meg a tárgyaláson. A tárgyalás során benyújtott dokumentumokat iktatni kell, és a benyújtásuk tényét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A tárgyalás rendjét és fegyelmét az elnök köteles fenntartani. Biztosítania kell, hogy a felek minden, a döntést befolyásoló kérdésben kifejthessék álláspontjukat, ugyanakkor a megtárgyalandó kérelmek körébe, vagy egyáltalán az eljáráshoz nem tartozó előadásaikat el kell hárítania. Ha a bizonyításhoz tanúvallomásra, illetve kirendelt szakértő véleményére van szükség, őket is meghallgatja a tanács a szóbeli tárgyaláson. A felek a tanúkhoz, szakértőkhöz és egymáshoz is kérdéseket intézhetnek, az elnök engedélyével. Az elnök a tárgyalás bármely szakaszában szünetet rendelhet el, akár a felek kérésére, akár hivatalból. Ha a tárgyalás a rendelkezésre álló időben nem fejezhető be,

39

40 vagy a felmerült kérdések és/vagy új bizonyítékok tanulmányozásához hosszabb időre van szükség, az elnök a tárgyalást elnapolja, egyúttal a felekkel egyeztetett időpontra kitűzi a folytatólagos tárgyalást. Az erre vonatkozó döntést jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a tanács a bizonyítást elegendőnek találja, az elnök felkéri a feleket költségtérítési igényük megjelölésére. Ezután a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja, és bejelenti, hogy a tanács zárt tanácskozás keretében hozza meg a határozatot. Szt. 49. § (4)

Ha az ügyfél nem jelent meg a szóbeli tárgyaláson, de utóbb igazolási kérelemmel él, és a tanács helyt ad a kérelemnek, akkor az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell.

2.11. A határozathozatal módja és a határozat közlése

A tanács zárt tanácskozás során értékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat és határoz. Az ügy érdemében történő döntés mellett határoznia kell a költségek viselése kérdésében is. A tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Ha a határozat nem egyhangú, a tanács kisebbségben maradt tagja jogosult különvéleményét zárt borítékban, külön iratként a jegyzőkönyvhöz csatolni. A különvéleményt csak az esetleges jogorvoslati, illetve fegyelmi eljárás során eljáró szerv tekintheti meg. A határozat rendelkező részét írásban, külön íven rögzíteni kell, és azt a tanács mindhárom tagjának alá kell írnia. A külön ívet hozzá kell fűzni a tárgyalás jegyzőkönyvéhez. A határozat meghozatala után a tanács visszatér a szóbeli tárgyalás résztvevőihez, és az elnök a jelenlévő feleknek szóban kihirdeti a döntést. Felhívja a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére. Röviden ismerteti a döntés indokait, és bejelenti,

40

41 hogy a határozat részletes indokolását a felek írásban fogják megkapni. Szt. 81. § (4)

A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

2.12. Az ügydöntő határozat meghozatalának szempontjai a megsemmisítési eljárásban

Szt. 81. § (1)

Az

MSZH

a

szóbeli

tárgyalás

alapján a

szabadalom

megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról határoz. A határozatban tehát a tanács a) helyt ad a megsemmisítési kérelemnek és a szabadalmat keletkezésére visszaható megsemmisíti, vagy

hatállyal

teljes

terjedelmében

b) a kérelemnek (részben) helyt ad és a szabadalmat megfelelően korlátozza, vagy c) a kérelmet elutasítja és a szabadalmat változatlanul érvényben tartja. Azokat a szabadalmazhatósági feltételeket, amelyeknek a hiánya alapul szolgál a szabadalom megsemmisítéséhez vagy korlátozásához (lásd VI. 2.3.), és amelyeket a megsemmisítést (korlátozást) kérő fél ilyenként megjelölt, ugyanolyan szabályok szerint kell a Hivatalnak megítélnie, mint a szabadalom megadására irányuló eljárásban. A vizsgálat alapját azonban a megsemmisítési eljárásban bizonyítékok képezik.

a

felek

által

előterjesztett

A szabadalmat meg kell semmisíteni, ha a megjelölt megsemmisítési okok bármelyike fennáll. A határozat

41

42 indokolásában ki kell térni minden megjelölt jogalapra, nemcsak azokra, amelyek miatt a tanács az adott esetben a szabadalmat megsemmisítendőnek találta. A szabadalom korlátozása az oltalmi kör szűkítését, tehát az igénypontok megváltoztatását jelenti. A leírás megváltoztatására a megsemmisítési eljárásban nincs lehetőség. Ez nemcsak a feltárás bővítésére vonatkozik, hanem bármiféle változtatásra. A leírás hiányai ebben a fázisban már nem pótolhatók, javításai nem vehetők figyelembe. A pusztán alaki hiányosságok egyébként nem szolgálhatnak alapul a szabadalom megsemmisítéséhez. Szt. 81. § (4)

A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A határozatnak a költségtérítés tanács által megállapított mértékéről is rendelkeznie kell. A költségek tekintetében a tanács a felek által előterjesztett igényből indul ki. Ha a ráfordítások becsült mértéke alapján reálisnak látszó költséget a fél igénye számottevően meghaladja, akkor fel kell őt hívni költségeinek indokolására és igazolására.

Szt. 53/C. § (3)

A Hivatal a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el. A felek az elért eredmény arányában tekinthetők nyertesnek, illetve vesztesnek, aminek adott esetben a költségek megosztásában kell tükröződnie (pl. ha a megsemmisítést kérő félnek „csak” korlátozást sikerült elérnie).

2.13. A szóbeli tárgyalás alapján hozott határozat tartalma; az írásba foglalt határozat kiadása

Szt. 81. § (4)

A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

42

43 A határozat rendelkező része nem térhet el a külön ívben foglaltaktól, azaz attól, ami a feleknek kihirdetésre került. Az indokoló résznek – célszerűen külön fejezetekre osztva – az alábbiakat kell tartalmaznia. A) Idézni kell a szabadalomnak az eljárással érintett (egy vagy több) főigénypontját. Ha a döntés az egyes jellemzők vagy jellemzőcsoportok vizsgálatát igényelte, célszerű az igénypontot ennek megfelelően részekre bontva, azonosítókkal (pl. a, b, c...) ellátva leírni. B) Ismertetni kell az ellenérdekű felek kérelmeit. Ha a kérelmek az eljárás folyamán változtak, ezt is dokumentálni kell, rögzítve a két fél kérelmének végső formáját, amelynek alapján a tanács a határozatot meghozta. A felek költségtérítési igényét is itt kell feltüntetni. C) Fel kell sorolni a két fél által benyújtott okirati bizonyítékokat, tartalmuknak megfelelő megnevezéssel és – célszerűen – sorszámmal ellátva. D) Össze kell foglalni a feleknek a kérelmekkel és azok bizonyítékaival kapcsolatos álláspontját, írásbeli és a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozataik alapján, az álláspontok esetleges változását is tükröztetve. Lényeges állításaikat szó szerint vagy legalábbis tartalmában pontosan kell visszaadni, lényegtelen vagy ismétlődő közléseiket azonban szükségtelen idézni. Általában jobb áttekinthetőséget biztosít, ha a kérelmező és a szabadalmas álláspontja külön-külön kerül összegzésre, de ütköztetni is lehet a két fél érveit az egyes vitatott kérdésekben. E) Ismertetni kell a tanács megállapításait, vagyis a döntést az ügy minden részletére kiterjedő alapossággal meg kell indokolni. Ha az indokolás korábbi részében felsorolt okirati bizonyítékok közül valamelyiket a tanács nem vette figyelembe, ennek okát itt ismertetni kell. A figyelembe vett bizonyítékok mindegyikét ki kell értékelni abból a szempontból, hogy tartalmuk mennyiben támasztja (vagy nem támasztja) alá a vizsgált kérelmet. Az egyes bizonyítékok kiértékelésének részletessége természetesen különböző lehet. A tanács döntését megalapozó érvek ismertetése mellett arra is szükséges 43

44 rámutatni, hogy az ellenérdekű fél álláspontja miért nem állja meg a helyét valamely vitatott kérdésben. F) Végül a költségek viselésére vonatkozó döntést kell röviden megindokolni. Az írásba foglalt határozatot a tanács tagjainak alá kell írni. A tanács elnöke az egyik tanácstag helyett is aláírhat, ha az illető tartósan távol van. A szabadalmi oltalom megsemmisítése tárgyában hozott határozatot a kérelmezőnek, illetve képviselőjének, a szabadalmasnak, illetve képviselőjének és - szolgálati találmány esetén - a szolgálati találmány feltalálóinak meg kell küldeni.

2.14. A korlátozás szempontjai

Szt. 42. § (2)

Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell. A szabadalom korlátozását a) kezdeményezheti a kérelmező, aki ennek megfelelő igénypont-javaslatot nyújt be; b) kezdeményezheti a szabadalmas, egy számára megfelelő igénypont-javaslat benyújtásával, amennyiben úgy véli, hogy a szabadalom megsemmisítése vagy a kérelmező által javasolt mértékű korlátozása így elkerülhető. A Hivatal megsemmisítési ügyben eljáró tanácsa végrehajthatja a korlátozást valamelyik fél javaslatának megfelelően, a javaslat(ok)tól eltérően vagy a felek kezdeményezése nélkül is. A szabadalmi oltalom korlátozására a megsemmisítési eljárásban szigorúan csak az eredeti oltalmi körön belül van lehetőség. Ennélfogva az eredeti főigénypont korlátozás címén nem változtatható meg úgy, hogy a keletkező új főigénypont kívül essen az eredeti főigénypont oltalmi körén, vagy hogy bővebb legyen annál. (Bővítés történik, ha az eredeti főigénypont legalább egy jellemzőjét tágabb jelentéstartalmú jellemzővel helyettesítik, az eredeti oltalmi körön kívülre

44

45 kerülést pedig az eredményezi, ha legalább egy jellemzőt más, jelentéstartalmában eltérő jellemzővel helyettesítenek.) Ügyelni kell arra, hogy a korlátozásra szánt jellemző ne legyen tartalmi-logikai ellentmondásban az eredeti főigénypont jellemzőivel. Ha például a főigénypont tárgymegjelölése szerint az oltalom tárgya „panel”, akkor nem lehet ebbe a főigénypontba korlátozás címén olyan jellemzőt vinni, hogy „a panelek térelemmé vannak egyesítve”, hiszen nem a panel jellemzője az, hogy mit építenek belőle. A fenti feltételeket teljesítheti valamely aligényponti jellemző, de az sem kizáró ok, ha a korlátozó jellemző korábban nem jelent meg aligénypontban, hanem csak a leírásban szerepelt. Az utóbbi esetben azonban azt is ellenőrizni kell, hogy a korlátozó ismérv valóban a találmány jellemzőjeként került-e ismertetésre. Ha például a leírásnak csak a technika állásáról szóló részében szerepelt, akkor nem része a megoldásnak. Minden esetben el kell dönteni, hogy a jellemző egyértelműen és kellő részletességgel volt-e ismertetve ahhoz, hogy az így meghatározott megoldást szakember megvalósíthassa. Ennek a vizsgálata akkor sem maradhat el, ha a korlátozó jellemző egy aligénypontból származik. A korlátozó jellemző(k) megengedhetőségének megállapítása után következik annak a vizsgálata, hogy e jellemző(k) felhasználásával megvalósítható-e a korlátozás célja. Ez a cél nem más, mint a szabadalomképesség helyreállítása. Miközben a megsemmisítési okként megjelölt hiányt – például a részleges újdonsághiányt – kiküszöböljük, a szabadalomképesség többi feltétele sem sérülhet; például egy berendezésre vonatkozó főigénypontnak a korlátozás után is működőképes berendezést kell definiálnia. Korlátozás keretében egy mellérendelt főigénypont egyszerűen törölhető, ha nem hivatkozik rá másik főigénypont. Ellenkező esetben a törlésre kerülő főigénypont minden jellemzőjét át kell tenni a rá hivatkozó mellérendelt főigénypont tárgyi körébe. Az aligénypontokat csak akkor és csak annyiban szabad megváltoztatni, ha és amennyiben összhangba kell hozni azokat

45

46 a korlátozott főigényponttal. A megfelelő és egyben megengedhető korlátozás formájának megtalálása bonyolult feladat, és sok esetben – a részleges igényrontás miatti korlátozásnál például – a főigénypont teljes átfogalmazását teszi szükségessé (lásd még VI. 2.2.2.5. C). Ha a szabadalomképesség korlátozás útján való helyreállítása elvben lehetséges, de a szabadalmas fenntartja a csorbítatlan oltalmi kör iránti igényét, vagy az általa megajánlott korlátozás nem kielégítő, akkor az eljáró tanácsnak döntenie kell a szabadalom teljes terjedelemben való megsemmisítése (amit a kérelmező kér), illetve a tanács belátása szerinti korlátozás között. Az oltalmi igény megfogalmazása a szabadalmas feladata és felelőssége. Arra nézve, hogy a „megfelelően korlátozni kell” előírás meddig jelent tényleges kötelezettséget és egyúttal felhatalmazást az eljáró tanács számára az igénypont saját hatáskörben való megváltoztatásához, arra nincs más szabály, mint hogy megfelelő egyensúlyt kell tartani a szabadalmasnak az oltalmi igény meghatározására vonatkozó jogával. Korlátozásra a tanács részéről általában akkor kerül sor, ha az egyszerűen, többé-kevésbé magától értetődően megtehető. Kézenfekvőnek mutatkozhat például egy aligénypontnak a főigényponttal való összeolvasztása, vagy hasonló, a főigénypont eredeti fogalmazását meg nem bolygató változtatás. A korlátozó jellemzőknek a leírásból történő felkutatása és az igénypont átfogalmazása azonban általában túlmegy a Hivatal saját hatáskörben gyakorolható lehetőségein a megsemmisítési eljárásban. Ezért ha korlátozásra lenne szükség, de hiányzik vagy hiányos a szabadalmas együttműködése, a tanács legtöbbször megsemmisíteni kényszerül a szabadalmat, hiszen a szabadalmas kérelme – az oltalom eredeti terjedelmében való fenntartása – nem teljesíthető. A tanácsot a határozat meghozatalában nem köti az, ha a kérelem csak korlátozásra irányul. Ha a javasolt korlátozás után fennmaradó rész sem volna szabadalomképes, a szabadalmat

46

47 meg kell semmisíteni. Ha a szabadalom korlátozásra kerül, a határozatban nem csak a korlátozás tényét kell kimondani, hanem rögzíteni kell a megváltoztatott igénypontok teljes szövegét, továbbá hogy mely igénypontok szövege maradt változatlan, melyeket törölt a tanács, és milyen átszámozás történt. Az MSZH a korlátozott szabadalom igénypontjait publikálja (addenda). Az addendával kapcsolatos tudnivalókat és teendőket lásd a következő, 2.15. pontban.

2.15. Lajstrombejegyzés, hatósági tájékoztatás, addenda. Intézkedések a határozattal szembeni megváltoztatási kérelem nyomán

Szt. 81. § (8)

A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni az SZKV-ban. (A szabadalmi lajstromba nem csupán a szabadalom megsemmisítése és korlátozása, hanem a megsemmisítési kérelem elutasítása és az eljárás megszüntetése is – mint határozat – bejegyzésre kerül.)

Szt. 55. § (1) Szt. 85. § (4)

Az MSZH-nak a megsemmisítési kérelem tárgyában hozott – a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása esetén annak státuszát is megváltoztató – határozata alapján akkor történik bejegyzés a szabadalmi lajstromba, és akkor kerül sor az erről szóló hatósági tájékoztatás közlésére, ha az határozattal szemben az előírt határidőben (a határozatnak a féllel, illetve a szolgálati találmány feltalálójával való közlésétől számított 30 napon belül) nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet.

Szt. 46. § (5) Szt. 46. § (4)

A szabadalom megsemmisítése kérdésében hozott határozatot – az arra jogosult kérelmére – a bíróság megváltoztathatja. (Természetesen megsemmisítési ügyben is lehetőség van arra, hogy az MSZH megváltoztatási kérelem alapján visszavonja az határozatát, az általános szabályoknak megfelelően.) Az MSZH határozatának megváltoztatása kérdéseiben az I. fejezet 11. pontja ad részletes útmutatást.

47

48 Ha a szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott MSZH határozat megváltoztatása iránt eljárás indult, és a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett, a Jogi Osztály a bíróságtól visszaérkezett iratokat az aktával együtt a Szabadalmi Főosztályra, az eljáró tanács elnökéhez továbbítja. A tanácsnak értesítést kell kiadnia a felek részére arról, hogy az MSZH milyen intézkedéseket tesz a bíróság végzése alapján (lásd még I. 11.4.). a) Ha a bíróság az MSZH határozatát megváltoztatta, végzése a Hivatal határozatának helyébe lép. A bíróság jogerős végzésével a megsemmisítési ügyre vonatkozó döntés végleges. Az MSZHnak csak a még szükséges adminisztratív jellegű intézkedéseket kell és lehet megtennie; a végzésben foglaltakkal, a bíróság által korlátozott igénypontok szövegével kapcsolatban változtatásokat kezdeményezni nem lehet. b) A megváltoztatási kérelem elutasítása vagy a megváltoztatás iránti eljárás megszüntetése azt jelenti, hogy a bíróság végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatni kért határozatát hatályában fenntartja. Az eljárás az "eredeti" hivatali határozatban foglaltak szerint befejeződött, csak a még szükséges adminisztratív jellegű intézkedéseket kell megtenni. Szt. 81. § (1)

c) Ha a bíróság az MSZH határozatát hatályon kívül helyezte, a megsemmisítési eljárást folytatni kell, azaz új eljárásra van szükség attól az intézkedéstől kezdve, amelyet a bíróság végzése megjelölt. A megsemmisítési (és ugyanígy a nemleges megállapítási) ügyben a határozat bíróság általi hatályon kívül helyezése esetén, vagy ha az MSZH a határozatát megváltoztatási kérelem alapján visszavonta, a szükséges előkészítés után (új) szóbeli tárgyalást kell tartani, és annak alapján határozatot hozni. A fenti a) és b) esetben a szabadalom megsemmisítése kérdésében hozott jogerős döntésnek a szabadalmi lajstromba való bejegyzésére és az erről szóló hatósági tájékoztatás közlésére az MSZH eljáró tanácsa által kiadott - a bíróság végzése alapján történő hivatali intézkedésekről szóló - értesítés nyomán kerül sor.

48

49 Az MSZH a korlátozott szabadalom igénypontjait publikálja (addenda). Az addendáról a megsemmisítési eljárást lezáró, korlátozást elrendelő (hivatali, vagy az annak megváltoztatása tárgyában hozott bírósági) határozat jogerőre emelkedését követően kell intézkedni. A megsemmisítési ügy korlátozással történt befejeződése esetén az eljáró tanács - a megváltoztatási kérelemre nyitva álló határidő letelte után, illetve a bíróság jogerős végzése alapján történő hivatali intézkedésekről szóló értesítés kiadása után - az ÜHPO-nak címzett feljegyzés (ENYV intézkedés) útján kezdeményezi az addendát. A feljegyzés tartalmazza azokat az adatokat, amelyek az addenda előállításához és meghirdetéséhez nélkülözhetetlenek. Így feltünteti a korlátozást kimondó határozat keltét és számát, utalást a korlátozás következtében az eredeti igénypontokban történt változásokra (igénypontok szövegének megváltozása, törlése, átszámozása), valamint a teljes hatályos igénypontsorozatot (tehát nemcsak a korlátozással érintett igénypontokat). Az ÜHPO gondoskodik az addenda publikálásáról és az eredeti leírással együtt való megtekinthetőségéről, elektronikus úton.

49

50

3. A nemleges megállapítási eljárás 3.1. Általános szabályok és útmutatások

Szt. 37. § (1)

Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba. Az eljárás célja a bitorlási pernek, illetve a perhez vezető bitorlási helyzet kialakulásának a megelőzése. Ebből következik, hogy – a nemleges megállapítás csak addig kérhető, amíg a kérelmező ellen nem indult meg a szabadalombitorlás miatti eljárás; – nincs helye annak, hogy a nemleges megállapítást a megjelölt szabadalom jogosultja vagy jogosultjainak egyike kérje.

Szt. 37. § (2)

A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat tehát nemcsak a kérelmezővel szemben zárja ki a szabadalombitorlás miatti eljárás megindítását, hanem arra harmadik személy is hivatkozhat, ha a szabadalmas ugyanazon termék vagy eljárás hasznosítása miatt kísérel meg ellene szabadalombitorlási pert indítani. Ha a szabadalom ellen megsemmisítési eljárás van folyamatban, a Hivatal a nemleges megállapítási eljárást felfüggesztheti. (Ha a szabadalom teljes terjedelmében megsemmisítésre kerül, a nemleges megállapítási eljárás okafogyottá válik.)

Szt. 82. § (1)

A nemleges megállapításra irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát.

50

51 Szt. 82. § (2)

A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet benyújtani.

Szt. 82. § (3)

A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

3.2. A nemleges megállapítási eljárás megindítása

A nemleges megállapítási eljárás az MSZH-hoz benyújtott kérelemmel indul meg. Az iktatott nemleges megállapítási kérelmet az Átvevő Osztály a Szabadalmi Főosztálynak továbbítja, ahol a megsemmisítési ügyet előadóra szignálják. A kontradiktórius eljárás sajátságai (lásd VI. 2.4.2.), a nemleges megállapítási eljárás során lefolytatandó bizonyítás (lásd VI. 2.5.) és a tanács kijelölése (lásd VI. 2.8.2.) ügyében a megsemmisítési eljárásnál ismertetett szabályok az irányadók.

3.3. A szabadalmas értesítése és a kérelem feltételeinek vizsgálata

Az elbíráló értesíti a szabadalmast arról, hogy szabadalmával kapcsolatban nemleges megállapítási kérelem érkezett. Szt. 82. § (4)

Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni, ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell, hogy pótolja azt a törvény által meghatározott határidőben. Az elbírálónak tehát meg kell vizsgálnia, hogy a kérelemben egyáltalán megjelöltek-e szabadalmat, és csak egy szabadalom tekintetében, valamint egyetlen termék vagy eljárás tekintetében kérték-e a nemleges megállapítást. A rendelkezésre álló adatok alapján azt is ellenőrizni kell, hogy a nemleges megállapítást kérő nem azonos-e a megjelölt szabadalom jogosultjával, illetve 51

52 hogy nem indult-e ellene eljárás a megjelölt szabadalom bitorlása miatt (bár az utóbbi tény rendszerint csak később jut a Hivatal tudomására). Ellenőrizni kell, hogy benyújtotta-e a kérelmező a megjelölt szabadalom, valamint a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás leírását és rajzát, az előírt példányszámban. A kellékszintű követelmények teljesítésén kívül tartalmilag is meg kell vizsgálni a kérelmet. A leírásból és rajzból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mi az a megoldás, amire a nemleges megállapítást kérik. Előfordul, hogy olyan írásos és rajzi anyag – például terjedelmes tervdokumentáció – kerül benyújtásra, amelyből a kérelem tárgya megállapíthatatlan. Egy kérelem keretében csak egy termékre vagy eljárásra kérhető annak a megállapítása, hogy az nem ütközik a megjelölt szabadalomba. Ebből következik, hogy sem több termék és/vagy eljárás egymástól elkülönített ismertetése, sem pedig a látszólag egyetlen termékre vagy eljárásra irányuló, de valójában sokféle megoldás lehetőségét magában foglaló, igénypontszerű ismertetés nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek. Így például szabadalmi leírás nem tekinthető a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, vagy eljárás szabályszerű ismertetésének. Ilyen esetekben a kérelmezőt fel kell hívni arra, hogy csak egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termékre, vagy eljárásra szűkítse az ismertetést, illetve hogy a szabadalommal való összevetés lehetővé tételére a termék vagy eljárás leírásában és rajzában az ismertetés hiányosságait pótolja, az ellentmondásokat küszöbölje ki, és a tárgyhoz nem tartozó részeket törölje. Rajzot akkor kell benyújtani, ha az a kérelmezői megoldás megértéséhez szükséges. Ennek megítélése az elbíráló feladata. Általában evidens a rajz szükségessége, ha a szabadalom leírásához is tartoznak rajzok. Alaki előírások nincsenek a kérelmezői leírással és rajzzal kapcsolatban, ilyen értelmű követelményt tehát nem lehet támasztani.

52

53 Ugyancsak nem hiányolható a kérelmezői megoldásnak a szabadalom tárgyával való írásbeli összehasonlítása, a különbségek kimutatása, de ennek hasznos voltára célszerű felhívni a nemleges megállapítást kérő figyelmét.

3.4. A kérelem elutasítása, eljárás indításának törvényi kizárása miatt

Szt. 37. § (1)

A törvény kizárja, hogy nemleges megállapítási eljárást indítson a) a megjelölt szabadalom jogosultja; b) bárki, aki ellen eljárás indult a megjelölt szabadalom bitorlása miatt. Ha az elbíráló a fenti tények bármelyikét észleli, felhívás keretében kifogásolnia kell azt. Ha a kérelmező a felhívásra hiánypótlást és/vagy nyilatkozatot nyújt be, és az elbíráló továbbra is úgy látja, hogy a nemleges megállapítási eljárás megindításának feltételei hiányoznak, akkor a nemleges megállapítási kérelmet a további eljárás mellőzésével elutasítja.

3.5. A szóbeli tárgyalás előkészítése

Szt. 83. § (1)

A nemleges megállapítási kérelmet és mellékleteit (ha hiánypótlásra van szükség, akkor annak beérkezése után) az elbíráló tagja megküldi a szabadalmasnak, nyilatkozattételi felhívás kíséretében. A felek kérelmeiket visszavonhatják, kiegészíthetik és módosíthatják. A kérelmező például kiegészítheti és módosíthatja az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, vagy eljárás leírását és rajzát. A szabadalmas is megváltoztathatja álláspontját, például kijelentheti, hogy a módosított leírás és rajz alapján már nem ellenzi, hogy a Hivatal helyt adjon a nemleges megállapítási kérelemnek, vagy fordítva, bizonyítékokat nyújthat be annak az alátámasztására, hogy a kérelmező megoldása a szabadalom oltalmi körébe tartozik.

53

54 A szóbeli tárgyalás előkészítése tekintetében egyebekben a megsemmisítési tárgyalás előkészítésénél ismertetett módon kell eljárni (lásd VI. 2.8.1.).

3.6. A nemleges megállapítási kérelem visszavonása és visszavontnak tekintése

A kérelmező – a nemleges megállapítási kérelemnek helyt adó, vagy a kérelmet elutasító határozat meghozataláig – visszavonhatja a nemleges megállapítási kérelmet. Szt. 82. § (4)

Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell annak a törvényben meghatározott határidőben történő pótlására. Ezek elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A kérelem törvényben előírt feltételei között vannak olyanok, amelyeknek a teljesítése nélkülözhetetlen; ennek hiányában az eljárást nem lehet lefolytatni. Így a kérelmezőnek a) meg kell jelölnie egy, és csakis egy szabadalmat, amelynek tekintetében a nemleges megállapítást kéri, és b) be kell nyújtania egy, és csakis egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás leírását (és rajzát). Ha a kérelmező a felhívásra hiánypótlást és/vagy nyilatkozatot nyújt be, de a) a kérelem továbbra sem jelöl meg szabadalmat, vagy b) a kérelem továbbra is több szabadalmat jelöl meg, vagy c) továbbra is hiányzik a kérelmezői megoldás leírása vagy (ha az nélkülözhetetlen) rajza, vagy d) a kérelmező - megoldásának leírásából és rajzából megállapíthatóan - továbbra is több termék vagy eljárás tekintetében kéri a nemleges megállapítást, akkor - mivel e hiányosságok bármelyike esetén a nemleges

54

55 megállapítási eljárás lefolytatására lehetőség nincs – a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni, akkor is, ha a többi feltétel vonatkozásában a hiánypótlás megtörtént. A nemleges megállapítási kérelem visszavonása esetén, vagy ha a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a Hivatal megszünteti az eljárást.

3.7. A szóbeli tárgyalás

A nemleges megállapítási eljárásban a szóbeli tárgyalás keretei ugyanazok, mint a megsemmisítési eljárásnál, így az ott ismertetett szabályok az irányadók (lásd VI. 2.10.), az alábbi kiegészítéssel. A kérelmek megállapítása után a tanács elnöke – ha erre szükség van – kérdéseket tesz fel a kérelmezőnek, a kérelmezői megoldás leírásának és rajzának véglegesítése érdekében. Ha ennek nyomán (kisebb) javításra, kiegészítésre vagy törlésre kerül sor, azt a kérelmezőnek kell az általa benyújtott mellékletekbe bejegyeznie és aláírásával igazolnia. A kérelmező által a szóbeli tárgyaláson kezdeményezett változtatásokat a tanácsnak jogában áll figyelmen kívül hagyni. A kérelmezői leírás és rajz végleges állapotának rögzítése után a tanács elnöke felhívja az ellenérdekű feleket a szabadalom és a kérelmezői megoldás összevetésére, figyelemmel a szabadalom - esetlegesen több - főigénypontjára. Az összevetés célszerű módja az, hogy az elnök sorra veszi a főigénypont jellemzőit, és megkérdezi előbb a szabadalmastól, majd a kérelmezőtől, hogy véleményük szerint hogyan valósul meg, illetve miért nem valósul meg a szóban forgó jellemző a vizsgált kérelmezői termékben, illetve eljárásban. Az egyes igényponti jellemzőknél a szükséghez képest azt is tisztázni kell, hogy a felek hogyan értelmezik a jelentését. Ha a nemleges megállapítást kérő a szabadalommal kapcsolatban közöl kifogásokat, például hogy a találmány nem is lett volna szabadalmazható, vagy hogy az oltalmi kör nincs a

55

56 leírásban megfelelően alátámasztva, tájékoztatni kell, hogy a nemleges megállapítási eljárásban nincs lehetőség a szabadalom érvényességének kétségbe vonására, ha pedig a szabadalmas szeretne a szabadalmi leírásban vagy az igénypontokban változtatásokat eszközölni, őt ennek meg nem engedett voltáról kell tájékoztatni. A szóbeli tárgyalás során – célszerűen annak végén – meg kell kérdezni a szabadalmastól, hogy van-e költségtérítési igénye, és mennyi.

3.8. A határozathozatal módja és a határozat közlése

A nemleges megállapítási eljárásban a határozathozatal és a határozat közlése ugyanúgy történik, mint a megsemmisítési eljárásban (lásd VI. 2.11.).

3.9. Az ügydöntő határozat meghozatalának szempontjai a nemleges megállapítási eljárásban

Szt. 83. § (1)

A Hivatal írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e vagy a kérelmet elutasítja-e. A határozatban tehát a tanács a) helyt ad a nemleges megállapítási kérelemnek, és megállapítja, hogy a kérelmezőnek a közölt iktatószámú leírásban és rajzban ismertetett terméke vagy eljárása nem ütközik a közölt lajstromszámú szabadalomba, vagy b) a nemleges megállapítási kérelmet elutasítja. A határozat rendelkező része tehát nem mondhatja ki azt, hogy a kérelmezői termék vagy eljárás beleütközik a megjelölt szabadalomba. Ha a tanács ütközést állapít meg, akkor el kell a kérelmet utasítania.

Szt 24. § (1), (2)

A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák

56

57 meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. A döntés alapjául tehát a kérelmezői megoldás leírása és esetleges rajza, illetve a megjelölt szabadalom főigénypontja(i) szolgál(nak). Az összevetés során azt kell vizsgálni, hogy a szabadalom főigénypontjának összes jellemzője (az ún. „aligénypont értékű”, nem kötelező jellemzőket leszámítva) megvalósul-e a vizsgált termékben, illetve eljárásban. A vizsgált termék, illetve eljárás vonatkozásában egyetlen főigényponti jellemző megvalósulásának („ráolvashatóságának”) hiánya is elegendő a nem ütközés megállapításához. Ha viszont a kérelmező leírásából és rajzából az tűnik ki, hogy a termékben vagy eljárásban a szabadalom főigénypontjának összes jellemzője megvalósul, úgy a kérelmezői megoldás a szabadalom oltalmi körébe tartozik még akkor is, ha további, az igényponti jellemzők között fel nem lelhető ismérvei is vannak. Az igényponti jellemzők értelmezéséhez a leírást kell segítségül hívni, ha pedig a leírás nem szolgál útmutatással, akkor azt a jelentést kell a jellemzőnek tulajdonítani, ami az elsőbbség napján a szakember számára a technika állása alapján a legkézenfekvőbb volt. Szt. 24. § (3), (4)

Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához. Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az igénypontban foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is. (Szabadalmi jogunkban ilyen szabály korábban nem volt. Az Szt. azonban nem tesz különbséget „régi” és „új” szabadalmak között, az 1996. január 1-je után indult eljárásokban egységesen alkalmazni kell a 24. § (3) és (4) szerinti szabályt az oltalom

57

58 terjedelmének meghatározásánál.) Fontos alapelv, hogy kétség esetén úgy kell tekinteni, hogy az igényponti jellemző megvalósul a vizsgált termékben, illetve eljárásban. Értelmezési probléma nemcsak az igénypontokkal kapcsolatban, hanem a kérelmező leírásában és rajzaiban foglaltakkal kapcsolatban is adódhat. A tanácsnak az előkészítés, illetve legkésőbb a tárgyalás során törekednie kell arra, hogy a többértelmű vagy értelmetlen meghatározásokat kiküszöböltesse a kérelmezővel a termék vagy az eljárás ismertetéséből, de azt végső soron úgy kell elfogadni, ahogyan a kérelmező kívánja. Ha azonban a kérelmezői leírásban foglaltak jelentése kétséges, akkor úgy kell tekinteni, hogy az igénypont vizsgált – adott esetben összes – jellemzője megvalósul a kérdéses termékben, illetve eljárásban. Szt. 83.§(2)

Mivel a nemleges megállapítás a kérelmező érdeke, az eljárás költségeit minden esetben ő viseli. A költségek tekintetében a tanács a szabadalmas által előterjesztett igényből indul ki. Ha a ráfordítások becsült mértéke alapján reálisnak látszó költséget a szabadalmas igénye számottevően meghaladja, akkor fel kell őt hívni költségeinek indokolására és igazolására.

Szt. 53/C. § (3)

A Hivatal a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

3.10. A szóbeli tárgyalás alapján hozott határozat tartalma

A nemleges megállapítás kérdésében hozott ügydöntő határozat elvi felépítése és tartalma megegyezik a megsemmisítési eljárásban hozott határozatéval (lásd VI. 2.13.). Mivel a határozat indokolásában az egyes igényponti jellemzők megvalósulását vagy meg nem valósulását kell kimutatni, ezért nélkülözhetetlen a szabadalom (egy vagy több) főigénypontját

58

59 részekre bontva leírni. Ugyanígy, minél jobb összevethetőséget biztosító felbontásban és csoportosításban, de a kérelmezői leíráshoz hűen, az ottani kifejezéseket használva kell a kérelmezői megoldás ismérveit közölni. A tanács megállapításainak ismertetése keretében a kérelmezői megoldást szembe kell állítani a szabadalom (megfelelő) főigénypontjával, és minden főigényponti jellemzőre nézve ki kell fejteni, hogy megvalósul-e a megoldásban és miért. A szükséghez képest a tanács által elfogadott értelmezéseket is meg kell adni. A kérelmezői megoldással kapcsolatban állást kell foglalni abban a tekintetben, hogy kimondható-e az ütközés hiánya.

59

60

4. A szabadalmi leírás értelmezése 4.1. Általános szabályok és útmutatások

Szt. 84. §

Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a Hivatal szakvéleményt ad. A szabadalmi oltalommal összefüggő ügyekben folytatott eljárásokban (pl. díjperben, bitorlási perben) gyakran támad vita az oltalom terjedelmével és ezen keresztül a szabadalmi leírás értelmezésével kapcsolatban. Ilyen esetekben az eljárás előmozdítása érdekében az eljáró szerv szakvélemény adására kérheti fel a Hivatalt. A bíróságnál vagy egyéb hatóságnál folyó eljárásban a felek is indítványt tehetnek értelmezési szakvélemény beszerzésére, és azt is javasolhatják, hogy mely kérdések kerüljenek értelmezésre. A szabadalmi leírás értelmezésére irányuló hivatali eljárás azonban csak a bíróság vagy egyéb hatóság megkeresése nyomán indítható meg, magánszemély vagy hatósági jogkörrel nem rendelkező szervezet kérelmére nem. A Hivatalt megkereső bíróság vagy egyéb hatóság arra kérhet választ, hogy a) mire vonatkozik a szabadalom, vagyis milyen megoldás tartozik a szabadalom oltalmi körébe általában; b) egyes kiemelt igényponti meghatározásokat – ha a vita csak ezekkel kapcsolatban keletkezett – hogyan kell értelmezni. Nem tartozik a szabadalmi leírás értelmezéséhez például annak az eldöntése, hogy az alperes bitorolja-e a szabadalmat, hogy milyen legyen a díjazás vagy a szerzőségi hányadok alakulása. Ugyancsak nem vonatkozhat az értelmezési szakvélemény arra, hogy szabadalomképes volt-e a találmány. A szakvéleményt kérő szervnek a megkeresésben pontosan meg kell jelölnie, hogy mely igényponti meghatározások körül támadt vita, és a felek hogyan értelmezték azokat. Arról is tájékoztatást kell adni, hogy milyen eljárásban kérik a

60

61 szakvéleményt. A szabadalmi leírás értelmezésére irányuló eljárás felek részvétele nélkül folyó, nem nyilvános eljárás. A Hivatal a szakvéleményét határozat formájában adja meg. E határozat ellen megváltoztatási kérelemnek nincs helye, ugyanakkor nem köti a bíróságot vagy egyéb hatóságot az előtte folyó eljárásban.

4.2. Az értelmezési eljárás megindítása

A szabadalmi leírás értelmezésére irányuló eljárás a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak a Hivatalhoz intézett megkeresésével indul meg. Az iktatott megkeresést az Átvevő Osztály a Szabadalmi Főosztálynak továbbítja, amely kezdeményezi a szabadalmi leírás értelmezése ügyében eljáró tanács kijelölését. A tanács kijelölésével kapcsolatban a megsemmisítési eljárásnál ismertetett szabályok az irányadók (lásd VI. 2.8.2.).

4.3. Intézkedések az értelmezési eljárás során

A tanács előadó tagja megvizsgálja, hogy a szakvéleményt kérő bíróság vagy egyéb hatóság pontosan megjelölte-e, hogy milyen igényponti meghatározások körül támadt vita, a felek milyen értelmezéseket terjesztettek elő, valamint azt, hogy a szakvélemény kérése milyen, a megkereső szerv előtt folyó eljárással van összefüggésben. Amennyiben a megkeresés nem tartalmazza ezeket az adatokat, vagy a kérdések a szabadalmi leírás értelmezésére irányuló eljárás keretébe nem tartozó véleményformálásra, illetve döntésre irányulnak, akkor a megkereső szervet az értelmezési kérdések pontosítására kell felkérni. A felkérést tartalmazó ügyirat kötelezést (határidőt és szankciót) nem tartalmazhat.

61

62 A tanács a vitás kérdések tisztázása céljából a jogvitában álló feleket (akik a Hivatal előtti eljárásban nem ügyfelek) is meghallgathatja. A feleket célszerűen tárgyalás keretében, együtt kell meghallgatni, a tárgyalásról meghívással kell őket értesíteni. A meghallgatást a tanács elnöke vezeti. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A meghallgatás során az elnök vagy az előadó tanácstag felolvassa a szabadalmi igénypontokat, és ismerteti a szabadalmi leírás értelmezése körül felmerült vitás kérdéseket, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság által feltett értelmezési kérdéseket és a felek által indítványozott értelmezéseket. A felek kifejthetik álláspontjukat, előterjeszthetik bizonyítékaikat. (Ha a felek bizonyítékokat nyújtanak be, azokat a Hivatalnak a szakvéleménnyel együtt meg kell küldenie a megkereső szerv részére.) Az értelmezési szakvélemény tervezetét a tanács előadó tagja készíti el, amit a tanács megvitat és szükség esetén kiegészítésekkel és javításokkal lát el. Ha a tanács álláspontja valamelyik értelmezési kérdés ügyében nem egyöntetű, akkor a döntést szótöbbséggel kell meghozni. Különvélemény borítékolására lehetőség van (lásd még VI. 2.11.). A végleges szakvéleményt tartalmazó határozatot a tanács mindhárom tagja aláírja. A határozatot a megkereső szerv részére kell megküldeni egy példányban.

4.4. Az oltalom terjedelmére vonatkozó értelmezés

Szt. 24. §

A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt 62

63 találmány meghatározásához. Az értelmezés alapja a leírás, az igénypontok és a rajzok érvényes (a szabadalom megadásának alapját képező, illetve jogerős határozattal korlátozott) változata. Azt, hogy milyen megoldás tartozik a szabadalom oltalmi körébe általában, a főigénypont határozza meg. A szabadalmi oltalom arra és csakis arra a termékre, illetve eljárásra terjed ki, amelyben a főigénypont összes jellemzője megvalósul. Az oltalom (legszélesebb) terjedelmének meghatározásánál a főigénypont esetlegességre utaló szavakkal („adott esetben”, „célszerűen”) bevezetett, ún. aligénypont értékű jellemzőit figyelmen kívül kell hagyni. Nem lehet azonban egy főigényponti jellemzőt figyelmen kívül hagyni az oltalom terjedelmének meghatározásánál azzal az indokkal, hogy valójában nem elengedhetetlenül szükséges a feladat megoldásához, ugyanígy nem lehet egy, a főigénypontban nem szereplő jellemzőt figyelembe venni az oltalom terjedelmének meghatározásánál azon az alapon, hogy arra igazából elengedhetetlenül szükség van. Ha a termékben vagy eljárásban a szabadalom főigénypontjának összes jellemzője megvalósul, úgy az a szabadalom oltalmi körébe tartozik, még akkor is, ha további, az igényponti jellemzők között fel nem lelhető ismérvei is vannak. Egy főigényponti jellemző úgy is megvalósulhat a termékben vagy eljárásban, hogy a terméknek vagy eljárásnak a főigényponti jellemzővel szembeállított ismérve nem szerepel sem az igénypontokban, sem a leírásban, feltéve, hogy a főigényponti jellemzőnek a leírás és a rajzok alapján értelmezett jelentéstartalmába ez az ismérv beletartozik. Az aligénypont rendeltetése az, hogy a főigényponti jellemzők jelentéstartalmának a leírás és a rajzok alapján történő értelmezése nélkül is egyértelművé tegye, hogy az illető – előnyösnek vélt – megoldás az oltalmi körbe tartozik. Az aligénypont tehát nem szűkíti és nem bővíti az oltalmi kört, hanem alátámasztja azt.

63

64 Az oltalom terjedelmének értelmező jellegű megállapítása legtöbbször szükségessé teszi az igényponti, mindenek előtt a főigényponti jellemzők jelentéstartalmának vizsgálatát. Ezzel kapcsolatban lásd a 4.6. pontban foglaltakat.

4.5. Az oltalom díjigényt megalapozó terjedelme

Szt. 115. § (3)

A törvény kimondja, hogy ha 1996. január 1. előtt a találmányi díjszerződést, illetve a szabadalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, akkor a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez a rendelkezés az oltalmi kör értelmezését is érinti. Nem közömbös tehát, hogy milyen eljárásban és milyen korábbi időponthoz kötötten van szükség a szakvéleményre. Ha a megkereső szerv előtt folyó eljárás a szabadalmi oltalomból eredő díjigénnyel kapcsolatos, és a megkeresés adataiból kitűnik, hogy a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, akkor a díjigény – és csakis a díjigény – vonatkozásában az oltalom terjedelmét az alábbi szabály figyelembevételével kell értelmezni.

Vr. 6/A § (2)

A módosított 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet szerint a szabadalmi oltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben vagy eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel, vagy a szabadalmas, illetőleg a feltaláló által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. Egyenértékűnek (ekvivalensnek) a lényegében ugyanazon feladatot lényegében ugyanazon módon és lényegében ugyanazon eredménnyel megoldó jellemzők tekinthetők. A helyettesítő jellemzők egyenértékű voltát a szabadalmi jog szakemberének vonatkozó ismeretei alapján kell megítélnie a tanácsnak, természetesen a jogvitában álló felek esetleges bizonyítékait is figyelembe kell venni az ekvivalencia tényének megerősítése, illetve cáfolata tárgyában.

64

65 Ha a helyettesítő jellemzők nem egyenértékű, hanem ún. javított jellemzők, akkor annak a megállapítása, hogy ezeket a szabadalmas, illetőleg a feltaláló bocsátotta-e a hasznosító rendelkezésére, nem tartozik a Hivatal hatáskörébe.

4.6. Az igényponti meghatározások értelmezése

Az igényponti jellemzők értelmezését a leírás és a rajzok alapján kell végezni. Ha a leírás és a rajzok nem szolgálnak útmutatással, akkor azt a jelentést kell a jellemzőnek tulajdonítani, ami az elsőbbség napján a szakember számára a technika állása alapján a legkézenfekvőbb volt. Az oltalom terjedelmére vonatkozó értelmezéseknél legtöbbször nélkülözhetetlen a főigényponti jellemzők jelentéstartalmának megállapítása. Ez a jelentéstartalom (általában) nem korlátozható az aligénypontokban és a leírás példáiban konkretizált jelentésekre. Paradox módon minél bizonytalanabb egy főigénypont jelentése (jelentésének határai), annál bővebb jelentéstartalmat kell neki tulajdonítani. A tanács nem állapíthat meg olyat, hogy a szabadalmi oltalomnak nincs értelmezhető terjedelme. Amennyiben a vita az igénypontoknak csupán egyes kifejezései körül támadt, az egész igénypont értékelésére adott esetben nincs szükség. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az igényponti jellemzők egymással összefüggésben határozzák meg az oltalom alatt álló találmányt. Ha tehát az értelmezési kérdés a vitatott jellemzőnek más jellemzővel való kapcsolatát is érinti, akkor erre is ki kell terjednie az értékelésnek.

4.7. A szakvélemény

A szakvélemény határozat formájában készül. A határozat rendelkező részében – a szakvéleményt kérő szerv megkeresésére hivatkozva – meg kell adni a választ a feltett értelmezési kérdésekre. A válasz a tanács által kialakított 65

66 álláspontot ismerteti az egyes értelmezési kérdésekben, tömör, pontos fogalmazásban. Ezt követi az indokolás. A) Rögzíteni kell a megkeresés főbb tartalmát: az eljárásról közölt adatokat, a feltett értelmezési kérdéseket (célszerűen megszámozva, a könnyebb hivatkozás érdekében), valamint a jogvitában álló felek álláspontját az egyes vitatott kérdésekben. B) Ha a szakvéleményt kérő szerv által előterjesztett kérdések között volt olyan, amelyikkel a tanács nem foglalkozott, ezt meg kell jelölni, rámutatva, hogy miért nem adható erről szakvélemény a szabadalmi leírás értelmezésére irányuló eljárásban. C) A szükséghez képest ismertetni kell a szabadalmi igénypontokat. Általában akkor is szükség van legalább a főigénypont ismertetésére, ha a megkeresés csak egyetlen vitatott igényponti kifejezés értelmezésére irányul. D) A feltett kérdések – egyúttal a rendelkező részben közölt válaszok sorrendjében meg kell indokolni az egyes válaszokat. Részletesen ki kell mutatni, hogy a szabadalmi oltalom vitatott terjedelmét vagy a vitatott igényponti meghatározásokat miért értelmezte a tanács a rendelkező részben rögzített módon, és miért nem tartotta helyesnek az ettől eltérő értelmezéseket. Hivatkozni kell – pontos helymegjelöléssel – a leírás és a rajz alapul szolgáló részeire, az esetleges egyéb bizonyítékokra és az alkalmazott jogszabályokra.

66