Igényérvényesítés és biztosítékok az új PTK-ban Dr. Elek Orsolya Fővárosi Törvényszék Credit Piknik az új PTK árnyékéban, Etyek 2014.06.12.
Az új Ptk. szerkezete KÖNYVEK 8 könyvből áll, számunkra az I., II., III., V., VI., és VIII. könyvek bírnak elsődleges jelentőséggel ●
I. Bevezető rendelkezések (6 §§)
●
II. Az ember mint jogalany (55 §§)
●
III. A jogi személy (406 §§ )
●
IV. Családjog (244 §§)
●
V. Dologi jog (187 §§)
●
VI. Kötelmi jog (592 §§)
●
VII. Öröklési jog (100 §§)
●
VIII. Záró rendelkezések (6 §§)
Társasági jog
➔
Az új Ptk. Harmadik Könyve szabályozza a jogi személyeket.
➔
A jogi személyek létrehozása a jogalanyok magánautonómiájába tartozik.
➔
➔
➔
A jogi személy hitelezői, munkavállalói, a jogi személy tagságának kisebbsége érdekeit védő rendelkezésektől eltérni nem lehet. A társasági jogviták választott bíróság előtt is lefolytathatóak. A Kft.-nél a kötelező minimális törzstőke 3.000.000.- Ft, 2016. márciusig kell ennek megfelelni.
DE! A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete (1997. évi CXXXII. tv.) teszi lehetővé, hogy a külföldön regisztrált vállalkozások itthon fióktelepet létesítsenek és ennek keretei között tevékenykedjenek a magyar piacon.
➔
Fióktelepként, mindenféle korlátozás nélkül, pontosan ugyanazokat a tevékenységeket gyakorolhatják a vállalkozók, méghozzá pontosan ugyanúgy, mintha ezt egy magyar kft. kereti között tennék.
➔
Angliai cégalapítás akár 100 GBP jegyzett tőke befizetésével, 1-2 napon belül megoldható. Az angol ltd. ezután maga dönt arról, hogy fióktelepet létesít Magyarországon. Ebben a jogi formában működik pl. a Citibank, a Swietelski, a STRABAG, az AEGON.
➔
Addig nem lehet osztalékot fizetni és a be nem fizetett tőkerészig a tulajdonos felel, amíg a cég a 3 milliós szabálynak nem felel meg.
➔
A pénzbeli befizetés elnyújtható. A cégbejegyzési kérelem benyújtásáig nem kötelező a törzstőke 50 %-át befizetni, és 1 éven túli befizetési határidő is előírható.
➔
TAGGYŰLÉS
A taggyűlési hatáskör nincs már taxatíve meghatározva, a törvény csak annyit mond, hogy a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal tartozik taggyűlési hatáskörbe.
➔
A taggyűlési meghívók kiküldése és a taggyűlés napja között legalább 3 napnak kell eltelnie (ez kógens – eltérést nem engedő szabály). Mindez igaz a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlésre is (a határozatképtelen taggyűlés napjától számított 3 napnál közelebbi időpontra az sem hívható össze).
➔
Kötelező összehívni a taggyűlést, ha a saját tőke a törzstőke felére csökken. Ha ez a helyzet a taggyűlés befejezését követő három hónap múlva is fennáll, akkor le kell szállítani a törzstőkét. ➔
Ügyvezető, cégvezető Az ügyvezető lehet jogi személy is, és a kft.-k esetében is lehetséges a testületi ügyvezetés („board”). ➔
Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben nem lesz hatályos. ➔
Bt. és Kkt.
Az új Ptk. alapján a bt. és a kkt. jogi személyekké válnak, ez nem változtat azon, hogy a bt. beltagjait, valamint a kkt. tagjait a társaság hitelezői irányában korlátlan, mögöttes és egyetemleges felelősség terheli.
➔
Ebben az esetben nem készfizető kezességről van szó, így csak akkor kerülhet sor a mögöttes felelősség érvényesítésére, ha a társaság elleni végrehajtási (felszámolási) eljárás sikertelen marad, vagyis még kényszer útján sem lehet behajtani a hitelezői követelést a társaságtól.
➔
Alkalmazandó jog gazdasági társaságok esetén:
A Ptk. rendelkezéseit közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-től kell alkalmazni.
➔
Alkalmazandó jog az új PTK. hatálybalépését követően:
➔
➔
A PTK. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatosan a PTK. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra, a PTK. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
De! A felek megállapodhatnak abban, hogy a PTK. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új PTK. hatálya alá helyezik.
Alkalmazandó jog felszámolás során a biztosítékok tekintetében:
➔
A Cstv. 83/I. § (1) bekezdése szerint a 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122 §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni. ➔
Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok a biztosítékok, amelyeket bár az új PTK. nem ismer (vagyont terhelő zálogjog) vagy nem ismer el (vételi jog biztosítéki célú kikötése), megfelelő eljárásjogi elbírálást kapjanak.
➔
Az új PTK. 6:99. §-a szerint semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.(Fiduciárius biztosítékok semmissége!)
➔
Hitelbiztosítéki nyilvántartás
➔
Az új kódex a zálogjogi nyilvántartás helyett hitelbiztosítéki nyilvántartást szabályoz, e nyilvántartásba kerülnek be a zálogjogon kívül elismert dologi hitelbiztosítékok, illetve ilyen biztosítékot magukban foglaló finanszírozási formák (tulajdonjog fenntartás, lízing és faktoring) is. A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket.
- Internet alapú, elektronikus nyilvántartás - biztosítéki jog megalapítását egyszerűvé, gyorssá és olcsóvá teszi, - az új nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre az ellenérdekű fél hozzájárulásával, elektronikus formanyomtatvány megfelelő kitöltése útján automatikusan kerül sor, nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, tartalmát interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti.
➔
➔
Aki sérelmezi a nyilvántartás adatait, a nyilatkozatot tevőt perelheti. Az interneten személyi azonosítás és díjfizetés nélkül elérhető.
Zálogjogi nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett tehet. Ha a zálogjogosult tesz kijelentést, úgy nyilatkozatához a zálogkötelezett hozzájárulása is szükséges, fordított esetben a zálogjogosult hozzájárulása nem kell.
➔
Zálogjog törlése esetén viszont a zálogjogosult egyoldalúan is tehet nyilatkozatot, nem kell hozzá a zálogkötelezett beleegyezése, míg a zálogkötelezett csak a zálogjogosult hozzájárulásával tudja töröltetni a zálogjogot. A zálogjogosultnak 30 napon belül kell nyilatkoznia a törlésről, ha elmulasztja törlik a zálogjogot.
➔
Halál esetén a közjegyző nemperes eljárásban dönt. Egyedi jogutódlást azonban a felek kötelesek bejegyeztetni.
➔
➔
Üzemeltetését a MOKK látja el, legalább 8 órától 20 óráig elérhető.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés - Új jogintézmény, a tulajdonosi pozíció és a döntéshozatal szétválasztásával. A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a kezelt vagyon) saját nevében de a kedvezményezett javára történő kezelésére köteles, melynek fejében a vagyonrendelő számára díjat fizet.
- Garanciális jellegű a vagyon elkülönítésének a szabálya. A kezelt vagyont védi az a szabály, mely szerint a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, bejegyzett élettársa személyes hitelezői és vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt.
➔
Háromszereplős jogviszony:
1. Vagyonrendelő
2. Vagyonkezelő
3. Kedvezményezett
Előnye: A vagyon nagysága, összetétele (műkincs) miatt a hasznosítás szakértelmet igényel. Ún. kvázi képviselet – kisrészvényesek érdekérvényesítése. A befektető kiléte ismeretlen – projektmegvalósítás.
➔
A vagyonrendeléskor illetéket nem kell fizetni, a kedvezményezett részére történő vagyonkiadáskor válik illetékkötelessé.
➔
Főszabályként a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben, csak ha a vagyonkezelő egyben kedvezményezett is. A kedvezményezettet megillető vagyonnal szemben azonban felléphetnek, ha a vagyon kiadása esedékes. A vagyonkezelő hitelezői sem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben.
➔
➔
50 évnél nem hosszabb határozott időre létesíthető.
A törvény általánosan kimondja, hogy a pénzmosási és fedezet – elvonási korlátok a bizalmi vagyonkezelésre is kiterjednek.
➔
A vagyonkezelő díjra tarthat igényt, a hasznosításból származó bevétel a kedvezményezetté.
➔
Főtevékenységként Mon bejegyzett Kft., Zrt., vagy EGT fióktelep, a kormány által kijelölt hatóság (MNB) által kiadott engedély birtokában végezheti.
➔
➔
A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni.
1990. évi XCII. tv. 17/D. §
- Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyonkezelő vagyonszerzése - A keret vagyon és hasznai megszerzésekor a ke4dvezményezett illetéket fizet - Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyon és hasznai vagyonrendelő általi megszerzése.
2000. évi C. tv. (Számvitelről)
- 7/B. §-a szerint a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget a vagyonkezelő teljesíti.
- 27. § (9) bekezdés alapján a tartósan követelést a vagyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell kimutatni.
- 40/A. § (7) bekezdés szerint hozamkifizetés a tárgyévi adózott eredményből teljesíthető.
A kezes helyzete az új PTK alapján:
➔
A kezes helyzete nehezebb lehet, mint a főadósé.
Az új Ptk. az adóssal kapcsolatos háromféle körülményváltozást nevesít, amelynek bekövetkezése a kezesre nézve hátrányos, hiszen sortartási kifogását többé nem érvényesítheti, ezek a következők:
a.) a követelésnek a kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült,
b.) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, vagy
c.) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott, vagy ellene felszámolás indult.
A kezes elesik a sortartási kifogás lehetőségétől azáltal (noha a kezesség elvállalásakor ennek fennállásában még bízott vagy bízhatott), hogy az adós vagyoni helyzete lényegesen romlik. Ilyen eset lehet például, ha egyéb, a kezesség által biztosított követeléstől eltérő követelés tekintetében az adós ellen vezetett végrehajtási eljárás sikertelen, illetve, ha adott esetben az adós ellen felszámolási eljárás indul.
Kezesség a csődeljárásban
Az új PTK.6.417. § (4) bekezdése szerint:
➔
A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolás vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.
ZÁLOGJOG
A korlátolt dologi jogok körében a mellékkötelezettségek között szabályozza.
Ptk.
a
szerződést
biztosító
Fogalmának szabályozása tartalmilag azonos. Létrejötte: Zálogszerződés + nyilvántartásba bejegyzés vagy birtokátruházás. Új a fogyasztói zálogszerződés (5:90.§) A zálogkötelezett természetes személy és a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad. A biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölést.
Új: Zálogjogosulti bizományos (5:96.§) A zálogjogosult jogai illeték és kötelezettségek terhelik, a zálogjogosulti bizományos a saját nevében a zálogjogosult javára jár el. A zálogjogosult jogait nem gyakorolhatja. A bizományos elkülönítve köteles a befolyt pénzt kezelni.
Biztosíték Különvált zálogjog
➔
➔
Új PTK.5:100 § (1) bekezdés: A jelzálogjog jogosultja – szerződéssel, tartozásának biztosítékául – a biztosított követelés nélkül is átruházhatja a zálogjogot ( a továbbiakban: különvált zálogjog) a vele szembeni követelés jogosultjára. A különvált zálogjog alapján a zálogjogosult jogai a zálogjog megszerzőjét ( a továbbiakban: a különvált zálogjog jogosultja) illetik. (3) bekezdés: Harmadik személyekkel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a különvált zálogjog jogosultját az ingatlan-nyilvántartásba, más lajstromba, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték.
Körülírással meghatározott zálogjog
➔
Az új PTK. 5:102. §-a szerint ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A rendelkezési jog megszűnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelmi forgalmon kívül vagy nem jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző részére került sor.
Zálogjog érvényesítése
Semmis az olyan megállapodás, amely szerint a zálogjogosult kielégítési joga megnyílásakor megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.(5:136.§) De! A zálogjogosult a kielégítési jog megnyílta után írásban felajánlhatja a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja kielégítés fejében.(5.137.§) A zálogtárgy zálogjogosult által történő értékesítése részletesen szabályozott az új Ptk-ban! A kereskedelmi ésszerűség követelménye!
A kielégítés végrehajtáson kívül: Az új Ptk. lehetővé teszi, hogy a zálogjogosult válasszon (5:127.§) .) értékesíti maga; b..) megszerzi a tulajdonjogot; c..) az elzálogosított jogot vagy követelést érvényesíti a.
Értékesítés esetén szándékáról előzetesen írásban értesíteni kell zálogkötelezettet, egyéb jogosultakat, az értékesítés módjáról, időpontjáról.
a
A kielégítési jog megnyílása után a zálogjog birtoklása a zálogjogosultat megilleti, a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az értékesítésnek. A zálogjogosult a tulajdon átruházásra jogosult. Írásbeli elszámolást kell készítenie, a kereskedelmi ésszerűséget be kell tartania.
Zálogjog a felszámolási eljárásban
➔
➔
Cstv. 49/D. § (2) bekezdés új szabálya:
Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a zálogtárgy körülírással oly módon van meghatározva, hogy a zálogjog a zálogkötelezett összes vagyontárgyára kiterjed, a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50 %-át kell kifizetni.
Változások csőd és felszámolási ügyekben, joggyakorlat változása: A BT. és a KKT. jogi személy az új PTK. szerint, az illeték felszámolás esetén 80.000.- Ft.
➔
2015-től elektronikus értékesítés kötelező a felszámolási eljárás során 17/2014. (II.3.) Korm. rendelet.
➔
A csődegyezség jóváhagyásánál vizsgálni kell a jóhiszemű joggyakorlás követelményét, a 2014. április 1-je után kezdeményezett csődeljárásban (Cstv. 20. § (1a) bekezdése).
➔
CSŐDEGYEZSÉG
-
A csődegyezséget tartalmazó összes iratból kell kitűnnie a megállapodásnak. Nem kizárt, hogy a felek az adós követelésének engedményezésében állapodnak meg. De! Valamennyi hitelező minden engedményezett követelésből arányosan kell részesüljön. Gfv.VII.30.351/2013/3. - A Cstv. 19. § (1) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a csődeljárásban részt vevő felek olyan megállapodását is, amely szerint a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedést szereznek. (Gfv.VII.30.351/2013/3; 12.Cspkf.43.372/2014/2). A végrehajthatóság e körben úgy vizsgálható, hogy az adós és a hitelezői ellenőrizhetővé tették-e a teljesítést.
- Az első helyi jelzálog alapján biztosított követelés jogosultjára méltánytalan az olyan kényszeregyezség, ahol a másod helyi jelzáloggal biztosított, bizonytalan megtérülésű igénnyel rendelkező hitelező szavazata alapján az egyezség keretében a jelzálogjog törlését fogadják el. (11.Cspkf.43.669/2014/2). - Ha az adós tevékenységét nem kívánja folytatni, akkor a Cstv. 21/B. §-a szerint nem hagyható jóvá a csődegyezség. (Gfv.VII.30.098/2014/6.)
A Kúria Gfv.VII.30.339/2013/5. végzése – Nem használható fel a csődeljárás és kényszeregyezség olyan terhektől való esetleges mentesülés érdekében, amelyet a csődeljárás hiányában az adós vezető tisztségviselőjével vagy a tulajdonosával szemben érvényesíthetnek a hitelezők. (Bírói gyakorlat.)
➔
Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.439/2013/10. ítélete – Csődegyezség megtámadása iránti kereset elutasítására került sor azzal, hogy a hitelező kártérítési perben érvényesítheti igényét. (Bírói gyakorlat.)
➔
Stratégiailag kiemelni egy felszámolást a zárómérleg elkészítéséig lehet majd, állami cég esetén, egyébként 1 évig.
➔
A felszámoló kijelölésénél nem lehet eltérni az elektronikusan kijelölt felszámoló cégről.
➔
Felszámolási eljárások során értelmezendő problémák
➔
➔
Az egyszerűsített elektronikus levélben elektronikus aláírással el nem látott nyilatkozatban közölt vitatást a bírói gyakorlat nem minősíti elfogadhatónak. A cégnek a bejegyzett képviselője útján való felszólítása következményekkel jár, mint a székhelyre történő kézbesítés.
azonos
A HITELEZŐI FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS TARTALMA – A „KÖVETELÉS JOGCÍME” ÉRTELMEZÉSE
I./ A hitelező fizetési felszólítása akkor szabályos, ha abból egyértelműen megállapítható a követelés jogcíme, összege, megfizetésének határideje. A fizetésképtelenség megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, ha a felszólítás olyan előírást tartalmaz, amely nem teszi kétségessé a követelés beazonosíthatóságát. II./ A „követelés jogcíme” nem eljárásjogi fogalom, hanem annak megjelölése, hogy az adós a hitelezővel kötött mely szerződésből eredően, milyen tartozásra hivatkozással érvényesíti vele szemben az igényét.
- A számla visszaküldése önmagában nem vitatás. - Az adós vagyonába tartozik a garanciális visszatartás és a jóteljesítési garancia. - A felszámoló mulasztása nem addig kifogásolható, amíg fennáll az, hanem a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 napig.
ÍH 2014.37. FORGALOMBAN ELÉRHETŐ LEGMAGASABB VÉTELÁR A FELSZÁMOLÁSBAN – HITELEZŐI JOGOSULTSÁGA AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI LEVONÁSÁNAK KÉRDÉSE
I./ A felszámolási eljárás során a forgalomban elérhető legmagasabb vételár nem azonos a vagyontárgy elméleti piaci értékével. A felszámolási vagyon értékesítésekor a törvény által előírt nyilvános értékesítési módok közül az alkalmazott értékesítési forma útján elérhető legmagasabb vételár tekintendő a vagyontárgy forgalmi értékének. II./ A hitelező, mint harmadik személy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását csak annyiban, oly módon és mértékben kérheti, amennyiben ezt a jogi érdekeltsége ténylegesen indokolja és megalapozza.
ÍH 2014. 40. A ZÁLOGTÁRGY MEGŐRZÉSÉNEK ÉS ÁLLAGMEGÓVÁSÁNAK KÖLTSÉGEI
A felszámolási költségek közötti vagyon megóvásával kapcsolatos költségek köre szélesebb, mint a zálogtárgy állagmegóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségeké. A felszámolási vagyon létével összefüggő közterhek, adók, mint felszámolási költségek esetenként a vagyon megóvásához kapcsolódó költségek tágabb kategóriájába beletartozhatnak, de nem számíthatóak hozzá a zálogtárgy állagának megóvásával, megőrzésével felmerülő kiadások szűkebb köréhez. (Cstv. 49/D. § (1) bek).
FELSZÁMOLÓ ELSZÁMOLÁSA Gfv. VII.30.205/2013/5.
I./ A felszámoló által alkalmazott személyek tevékenységéért a felszámoló tartozik felelősséggel. Amennyiben az adós vagyonából nem a felszámolás lefolytatása érdekében került sor kifizetésre, a felszámolási költségként el nem ismert követelést a felszámolóval szembeni követelésként kell nyilvántartani. II./ Ha a felszámoló nem tud elszámolni a rábízott vagyonnal, akkor a Cstv. 48. § (3) bekezdésében írt kötelezettsége folytán az eredeti állapotot kell helyreállítania.
A VAGYONONT ÉRINTŐ FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK ALAPJÁN FENNÁLLÓ FELSZÁMOLÓI KÖTELEZETTSÉG - Irat és vagyonátadás elmaradása esetén a Cstv. 33. § (1) bekezdése szerinti bírság kiszabásának érdekében tájékoztatni a bíróságot. - A Cstv. 33. § (4) bekezdése szerint a tudomására jutott bűncselekményt írásban bejelenteni. - A Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerint az adós nevében a volt képviselővel szemben felelősség megállapítása iránt pert indítani. - A Cstv. 40. § (1) bekezdése szerint az adós nevében 90 napos szubjektív és 1 éves objektív határidőn belül perben megtámadni a szerződéseket, ha: a./ csalárd (5 év) b./ ingyenes, vagy feltűnő értékaránytalan (2 év) c./ hitelezőt előnyben részesítő (90 nap)
- A Cstv. 40. § (2) bekezdése szerint szolgáltatás visszakövetelése iránti pert indíthat a rendes gazdálkodás körébe nem tartozó hitelezőt előnyben részesítő teljesítés esetén. - Vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása esetén, vagy a többségi tulajdonos tartósan hátrányos üzletpolitikája esetén a hitelezőket tájékoztatni, a Cstv. 63. § (2) bekezdése és a 63/A. § szerint. - A Cstv. 54. §-a szerint vagyonkimentés esetén, ha a vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani. - Könyvvezetési kötelezettség megszegése esetén, ha nem tud nyitó mérleget csinálni Btk. 403. §-a szerint számviteli rend megsértése. - Vagyon elrejtése, eltitkolása, vagyon tényleges vagy színlelt csökkentése, hitelezők kielégítésének meghiúsulása esetén, ha a felszámolás megindult, Btk. 404. §-a szerinti csődbűncselekmény.
- Az a felszámoló, aki a felszámolás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése, vagy csődbűncselekmény elkövetéséről, és nem tesz feljelentést, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 404/A. §). - Nyilvántartás és irathiány esetén egyszerűsített felszámolásnak van helye, a felszámoló honlapján köteles felhívást intézni, hogy bárkinek tudomása van adósi vagyonról azt jelentse be (Cstv. 63/B. § (1) bekezdés).
ÜGYVEZETŐ LEMONDÁSA
I./ A lemondás csak akkor hatályos, ha a lemondó nyilatkozatot a társaságtagjai átvették. Ezt a volt ügyvezetőnek kell bizonyítania.
II./ A volt ügyvezető a felelősség alól nem mentesülhet arra hivatkozással, hogy tevékenysége csak a levelek átvételére és továbbítására korlátozódott.
A „szerződésen alapuló tartozás” fogalma a felszámolási eljárásban
A 4/2013. PJE jogegységi határozatot, kimondta, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a., pontja szerinti „szerződésen alapuló tartozás” fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb – a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt – hitelezői igények beletartoznak, ideértve a nem szerződésszerű teljesítésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzköveteléseket is.
A nem szerződésszerűen teljesített kötelezettségekből, az érvénytelen szerződésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzkövetelés megalapozza az adós fizetésképtelenségét. A legalább a követelés ténybeli alapját, jogcímét, összegét és teljesítési határidejét tartalmazó fizetési felhívást bizonyíthatóan közölni kell, és le kell telnie az adós számára a követelés vitatására rendelkezésre álló törvényi határidőnek. Ezt követően van mód a felszámolási kérelem beadására. Az adós nem számolható fel ugyanis egy olyan követelés miatt, amely korábban számára nem vált ismertté.
Esedékesség, elévülés, költségátalány:
- Fizetési határidő, ha a felek másként nem állapodnak meg, 30 nap. - Az új Ptk. nem szabályozza az elévülést megszakító okként a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást (6:25. §)
Behajtási költségátalány
A Ptk. 6:155.§ (2) bekezdésének előírása behajtási költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget ír elő a kötelezett késedelme esetére. E szerint a késedelembe esett kötelezett – a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül – köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 €-nak a Magyar Nemzeti Bank – késedelmi kamatfizetési kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.
A 2013. július 1-től kötött (módosított) szerződések alapján bekövetkező késedelem esetén kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések alapján bekövetkező változásokra akkor is, ha a késedelem 2013. július 1-je után következett be, a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.
A kényszertörlési eljárás „átfordulása” felszámolásba
A 2012. március 1-jéig élő kényszer-végelszámolás egy, a cégbíróság által alkalmazott szankciós jellegű jogkövetkezményként, kötelezően kapcsolódott a cég működéstől való eltiltásához és megszűntnek nyilvánításához. A kényszer-végelszámolást „felváltotta” a kényszertörlés.
A kényszertörlési eljárás során a céget törlik a cégnyilvántartásból, kivéve, ha az eljárási költségeket meghaladó mértékű vagyona van, munkavállalója van, vagy a cégbíróság megállapítja, hogy fedezetelvonó szerződést kötött. Ezekben az esetekben átfordul felszámolásba az eljárás. De! A jövőben, ha munkavállalója van a cégnek, nem kell átfordítani az eljárást felszámolásba, a cégbíróság a felszámolók névjegyzékéből kirendel egy céget, aki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos teendőket lebonyolítja.
A kényszertörlési eljárásban – ellentétben a kényszer-végelszámolással – nincs bíróság által kijelölt végelszámoló. A korábban a végelszámolóként eljáró felszámoló szerveztek által végzett feladatok a cégbíróságon belül zajlanak, tehát a cégbíróság végzi a céggel szembeni követelések és a cégvagyon felmérését. ➔
Mindkét jogintézmény esetében az eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését fogja eredményezni, ezzel ellentétes döntést sem a cég, sem a cégbíróság nem hozhat. ➔
Kártérítés Minden károkozás jogellenes, de nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha nem volt előrelátható a károkozó által a kár, és azt nem is kellett előre látnia. Ez a szerződésen kívüli kártérítés alapszabálya. A szerződésszegésért a PTK. 6.142.§ szerint felel a fél, a felróhatóság nem feltétel! Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy elhárítsa.
Szerződésszegés esetén kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. Az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár - vagyis a szerződésszegés lehetséges következménye - a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.(Ésszerű, gondosan eljáró személyre vonatkoztatva értelmezendő,objektíve.) Szándékos szerződésszegés esetén azonban a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. ➔
Az új PTK. egyrészt megszigorítja a szerződésszegő fél kimentését, másrészt korlátozza a megtérítendő következménykárok mértékét. ➔
A deliktuális felelősség (vétkességi) elvet. ➔
körében
változatlanul
fenntartották
a
felróhatósági
Az új PTK. koncepciója, hogy a gazdasági tevékenység üzletszererű folytatása szükségszerű kockázatvállalást jelent. ➔
A társasággal és más tagokkal szembeni képviselői felelősség
•
Ha a kötelező tv-i rendelkezéseket nem tartja be. Túllépi a megbízás határait. Megszegi a társasági szerződést. A legfőbb szerv határozatait nem hatja végre. A társaság számára előnytelen szerződést köt. Összevegyíti magán-és a társaság ügyeit. A jegyzett tőke terhére osztalékot fizet. Fizetésképtelenség esetén ezt nem jelenti. Mérleget nem készít. Ha
-
A vezető tisztségviselő az ügyvezetést a cég érdekeinek elsődlegessége alapján látja el, a társaság tagja nem utasíthatja (kivéve egyszemélyes társaság). - A tag kártérítéssel jogutód nélküli megszűnés esetén a törléstől számított 1 évig léphet fel a képviselővel szemben. -
Szerződésszegéssel okozott kártérítés szabálya szerint felel.
- Akkor mentesül, ha ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény (betegség) okozta a kárt, és nem volt elvárható az elhárítása.
-
Az új szabályok szerint az egyszemélyes tulajdonos célszerűtlen utasítása esetén a vezető köteles figyelmeztetni a tagot. Ez után a vezető a tulajdonos kockázatára cselekszik. - Ügyvezetői tiltakozás: ha egy Kft.-nek több önálló képviseletre jogosult ügyvezetője van, bármelyik tiltakozhat a másik intézkedése ellen. A tiltakozást a taggyűlés bírálja el, amíg ez nem történik meg, az intézkedés nem hajtható végre. - Felmentvény: a jövőben akkor is lehet adni, ha a létesítő okirat ezt nem tartalmazza. A felmentvénynek kifelé, a hitelezők felé nincs hatálya.
Vezetői felelősség kifelé, a hitelezők felé:
Új szabály!A képviselő feladat és hatáskörében eljárva okoz kárt kifelé, magatartása eddig „betudható” volt a jogi személynek, a jövőben egyetemlegesen felel!De csak károkozás esetén!
Az új PTK.6:541.§-a szerint ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felel.
-
A vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a törvény egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni. Nem feltétel a szándékosság! - A tag és az alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta. A Ptk. elhagyja a közvetlen felelősség megállapításának feltételéül a jogi személyiséggel való visszaélés kritériumát.
Vezetői felelősség jogutód nélkül megszűnt cég esetén:
Az új PTK. 3:118. § a vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége kapcsán kimondja, hogy ha a gazdasági társaságjogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
➔
A vezetővel szemben alkalmazandó intézkedések a felszámolási eljárás során
A vezetői felelősség (Wrongful trading) megállapítására irányuló rendelkezések a magyar jogban 2006-ban kerültek be. A gazdasági tevékenység jogellenes folytatása különbözik a gazdasági tevékenység csalárd folytatásától. Ha egy igazgató tudja, vagy tudnia kellene, hogy a fizetésképtelenség miatti felszámolás elkerülhetetlen, ezt az igazgatót személyes felelősség terheli azért, hogy a társaság gazdasági tevékenységtét folytatja tovább. A vezetőnek minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy minimalizálja a hitelezők potenciális veszteségét.
➔
A kritikus nap az a nap, amikor egy vezető rájön vagy az ésszerű, elvárhatóság alapján rá kell jönnie, hogy a felszámolást nem kerülheti el a cég. Aki passzívan szemléli az adósság növekedését, a vagyon csökkenését, éppúgy felelősségre vonható, mint aki a kereskedést aktívan folytatja. A „Wrongful trading” objektív kritériumai: a felszámolás elkerülhetetlen mivolta.
➔
-
Az elméleti szakemberek szerint csődhelyzetben (fenyegető fizetésképtelenségi helyzetben) akkor van egy vállalat, ha hátrasorolt kötelezettségekkel csökkentett tartozás állománya 10 – 20 %-os mértékben meghaladja a számviteli törvény szerinti eszköz értékét.
- Egy későbbi tévesnek minősülő, helytelen gazdasági döntés önmagában a vezető kártérítési felelősségét nem állapítja meg. (Legfelsőbb Bíróság Gf.II.30.378/200/3. határozata.) - Ha nem adott le mérleget, vagy iratot a felszámolónak nem adott át, vélelmezni kell a felelősséget!
-
A Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.154/2008/5. szám alatti határozata szerint a mérleget aláíró vezető tisztségviselő a mérlegben foglalt adatok tartalmáért felelősséggel tartozik, nem fogadható el védekezésül az, hogy annak valóság tartalmát nem vizsgálta. - Az ügyvezetői tevékenység el nem látása nem tekinthető a hitelezői érdekeknek megfelelő magatartásnak, az ilyen képviselő marasztalható. - A „névleges” ügyvezető felelőssége is megállapítható. Nem annak van tehát jelentősége, hogy ténylegesen ki hozza a döntéseket, hanem annak, hogy ténylegesen meg legyen valakinek a lehetősége az intézkedés megtételére (tipikusan az a vezető, aki csak a nevét adja a társasághoz.) (EBH.2011.2326)
-
Ha a vezető tisztségviselő nem tud elszámolni a befolyt pénzeszközzel, a tevékenységzáró mérleget sem készítik el, szintén megállapítható a vezető felelőssége. - A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet lényegében az adós esedékes számláinak kielégítéséhez szükséges likvid pénzeszközök elégtelenségét jelenti (lásd Gf.I.30.344/2011/2.). - A helytállási kötelezettség csak a ki nem elégített hitelezői követelések olyan mértékéig áll fenn, amilyen mértékben a társaság vagyona a vezető tisztségviselő felróható eljárása folytán csökkent (lásd a BDT 2012.2619. számú döntést).
- A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulásáért az ügyvezetőnek a társaság hitelezőivel szemben ugyanakkor nincs helytállási kötelezettsége a Cstv. 33/A. § alapján. - A Cstv.33/A. §-a által alapított kártérítési felelősség megállapítására tehát csak a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése utáni vagyonvesztés, és csak az ezt követő időre eső ügyvezetői magatartás adhat alapot
Hitelezői keresetindítási jog a kényszertörlési eljárás lezárása után az adós volt vezetője ellen:
-
Bármely hitelező kérheti a bíróságtól a törölt cég vezetőjét érintően a felelősség megállapítását. A Ctv. szerint azok akik a cég vezető tisztségviselői voltak a kényszertörlés elrendelését megelőzően, és a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, (és a vagyon csökkent) vagy meghiúsították a hitelezőik követeléseinek kielégítését felelősséggel tartoznak.
-
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében, vagy nem az ő jogviszonya alatt, vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be. Amennyiben a vezető tisztségviselő a cég megszűntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti az irat-és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell (Ctv. 118/B. §) -
Végelszámolásra is alkalmazni kell!
A társasággal szembeni tagi felelősség elemei:
➔
Vagyoni hozzájárulás biztosítása.
➔
Az értéken felül apportálásért való felelősség.
➔
A társasági határozatokkal okozott károkért való felelősség.
➔
Pótbefizetési kötelezettség.
A tag felelőssége a hitelezők irányába, kifelé:
➔
➔
A tagnak a hitelezők irányában fennálló felelőssége – társasági formától függően – korlátolt vagy korlátlan. Az új kódex alapvetően a hatályos Gt.-vel azonos módon szabályozza a felelősség-átviteli eseteket. A korlátlanná váló tagi felelősség egyben mögöttes jellegű is. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a korlátlanul felelőssé váló tag felelőssége/helytállási kötelezettsége csak a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokra terjed ki.
Közös vonása ezeknek a felelősség áttörési eseteknek, hogy valamennyinél feltétel a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése.
➔
A felelősség-átviteli esetkörök közül az új PTK. 3:2. § (2) bekezdése az u. n. csalárd vállalat kiürítés tényállását szabályozza. Eszerint, ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
➔
A tag felelősségét kiváltó magatartás a visszaélés. Önmagában az nem tekinthető visszaélésnek, ha a tag rossz gazdasági döntést hoz, de annak nem célja a társaság vagyonának elvonása.
➔
Nincs jelentősége emellett annak sem, hogy a tag rendelkezik-e a társaságban bármilyen befolyással, ugyanis nem konszernjogi tényállás.
➔
Az új Ptk. 3:48. § (3) bekezdése is azt az esetet szabályozza, amikor a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor a megmaradt vagyont a tagok felosztották és utóbb derül ki, hogy mégis volt a jogi személynek kielégítetlen tartozása. Ilyenkor a tagok a felosztott vagyonból részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
➔
A 3:48. § (3) bekezdése tehát nem felelősségi szabály, hanem egy korlátozott, mögöttes jellegű helytállási kötelezettség.
➔
Ha a tag a korlátozott felelősségével visszaélt és emiatt a jogi személy megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak, akkor a korlátlan felelősséget kimondó (felelősség-átviteli) szabály kerül alkalmazásra. Ha azonban visszaélésre nem került sor, de utóbb kielégítetlen hitelezői követelés merül fel, akkor a korlátozott helytállási kötelezettség szabályát kell alkalmazni.
➔
A 3:48. § (3) bekezdése tehát nem felelősségi szabály, hanem egy korlátozott, mögöttes jellegű helytállási kötelezettség.
➔
Ha a tag a korlátozott felelősségével visszaélt és emiatt a jogi személy megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak, akkor a korlátlan felelősséget kimondó (felelősség-átviteli) szabály kerül alkalmazásra. Ha azonban visszaélésre nem került sor, de utóbb kielégítetlen hitelezői követelés merül fel, akkor a korlátozott helytállási kötelezettség szabályát kell alkalmazni.
➔
Konszernjogi szabály
➔
A 3:324. § (3) bekezdése alapján, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
A Cstv. 63. § (2) bekezdése szintén konszernjogi szabály. Felszámolási eljárás során a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező, vagy egyedüli tag korlátlan felelősséggel tartozik minden olyan követelésért, amit a felszámolás alá került cég vagyona nem fedez, ha a társaság felé tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott. ➔
Tag felelőssége kényszertörlés esetén: Változás, Ctv. 118/A. § Nem konszernjogi szabály!
- Korlátlanul felel a tag a törölt cég hitelezőjének követeléséért, ha visszaélt a felelősségével. (Aki tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, a cég vagyonával sajátjaként rendelkezett, a cég törvényes működésével ellentétes határozatot hozott.) A felelősség független a befolyás mértékétől! - 90 napos jogvesztő határidőn belül perelhető!
ELTILTÁS
A Ptk. 3:90.§ (3) bekezdése szerint NYRT kivételével nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll. A Ctv. új 9/B. § (1) bekezdése értelmében a Cégbíróság eltiltja: - Akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített követelésért a bíróság jogerősen megállapította és nem tett eleget kötelezettségének (Ctv. 118/A. - 118/C. §; Cstv. 33/A. §). - Azt a tagot, aki korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget. - Akit a Cégbíróság pénzbírságra kötelezett és azt nem fizeti meg.
A végrehajtó elektronikusan értesíti a Cégbíróságot. A Ctv. 9/C. §-a alapján eltiltásnak akkor is helye van, ha a kényszertörlésre kerül sor. A korlátlanul felelős, vagy többségi tulajdonos és képviselő törlésére kerül sor. Az önkéntes végelszámolásra is vonatkozik. Ha a felszámolást kényszertörlés előzte meg, akkor is alkalmazni kell. A Ctv. 118. § (1) és (6) bekezdése szerint, ha nem jelentenek be a céggel szemben követelést, eltiltás mellőzésével törlik a céget,.
Működő cég esetén Tagi kifizetések általános tőkevédelmi feltételei:
2. sz. tőkevédelmi irányelv: A tagnak akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha az évi zárómérleg alapján a társaság nettó vagyona eléri az alaptőke és a törvényes, valamint az alapszabály által meghatározott tartalékok együttes értékét és a kifizetés az előző éves nettó nyereséget nem haladja meg.
Működő cég esetén Tagi kifizetések általános tőkevédelmi feltételei:
2. sz. tőkevédelmi irányelv: A tagnak akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha az évi zárómérleg alapján a társaság nettó vagyona eléri az alaptőke és a törvényes, valamint az alapszabály által meghatározott tartalékok együttes értékét és a kifizetés az előző éves nettó nyereséget nem haladja meg.
A Kft.-nek a tag részére történő kifizetését a 3:184. § (1) bekezdése tartalmazza. E szerint: a., a társaság saját tőkéjéből; b., főszabályként a tagoknak tagsági viszonyra tekintettel történő kifizetést (de a 184. § (4) bekezdése szerint a munkabérre is alkalmazni kell); c., a társaság fennállása alatt, d., kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben; e., a törzstőke leszállítását kivéve; f., a tárgyévi adózott eredményből lehet kifizetni; g., de nem kerülhet sor a kifizetésre, ha a saját tőke nem éri el a törzstőkét, vagy h., a kifizetés a társaság fizetőképességét veszélyeztetné. Lényege: A tag számára osztalék csak az adózott eredmény terhére fizethető, ha a saját tőke pozitív., Ettől függetlenül nem fizethető osztalék, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Jóhiszeműség esetén is vissza kell fizetni a kapott juttatást. A 3:187. §-a szerint a tőkevédelmi szabályok kógensek.
JÓ
MUNKÁT!
