Dologi jog a(z új) Ptkban D R . NE ME SSÁ NY I Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03 .28.
Áttekintés • Koncepcionális kérdések • Hol kellett változtatni?
• Fogalmi kérdések • Birtok (jog) • Al- és főbirtokos
• Változások a szerzésmódok tekintetében • Birtokátruházás • Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés • Hozzáépítés • Jogcímes elbirtoklás
• Tulajdonjog terjedelme
• Közös tulajdon
• Úszó telek
• Személyes szolgalmak változása
• Elidegenítési és terhelési tilalom
• Ingatlannyilvántartás anyagi jogi szabályai • jogvédelmi hatás
Koncepcionális háttér • Az 1959-es Ptk. tulajdonjogi szabályai a II. világháború előtti magánjogi törvénytervezetek és bírói gyakorlat eredményeire épültek • az ideológiai háttér a szabályozás alapvető szerkezetét nem érintette • pár szocialista felhang: ld állami tulajdon elbirtokolhatatlansága
• rendszerváltozás után külön törvényekben és AB-gyakorlatban a szükséges változások végbementek
• nincs szükség alapvető változásra
A jogalkotó szándéka a dologi jog kapcsán (miniszteri indokolás) • mélyreható változások a dologi jogi szabályozásban a gazdaság és a polgárok körében is nehezen megjósolható eredményekkel járhatnak • köztudatba átment és meggyökeresedett jogintézmények megváltoztatása, eltörlése vagy új jogintézmények bevezetése csak akkor indokolt, ha ezt olyan alapvető gazdasági és társadalmi változások vagy tartós, megalapozott és széles körben jelentkező igények indokolják, amelyeket a jogalkotó más megoldásokkal kielégíteni nem tud.
Alaptézisek • „Dologi jog” és nem Tulajdonjog • Magába foglalja a korlátolt dologi jogokat és a zálogjogot (!) is
• Abszolút szerkezet a jellemző • Típuskényszer – numerus clausus • De: rugalmasságot kell biztosítani: • absztrahált normák • kevés fogalommeghatározás
• Mégis gyakran tankönyvízű!
Ptké: általános dologi jog időbeli hatályára vonatkozó szabály • a Ptk. hatálybalépésekor fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatos,
• a Ptk. hatálybalépését követően • keletkezett tényekre, • megtett jognyilatkozatokra
• a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A birtok (helyett a birtokos 1 9 59 P T K .
• 187. § (1) • A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). • (2) Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába kerül, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn.
20 13 P T K • 5:1. § [Birtokos] • (1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. • Al- és főbirtokos
• (3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került. • 5:2. § [A birtok megszerzése]
• A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut. • + birtokátruházás
ÚJ: Al- és főbirtokos • 5.1. § • (2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). • Albirtokos ≠ bírlaló (jogcím nélküli tényleges uralmában tartó – possessorius birtokvédelem) • relevancia: • birtokátruházásnál • birtokvédelemnél
• tulajdonjog védelménél
Birtokátruházás – koncepcionális változás • Tulajdonjog átruházásához (+más dologi jog alapításához) két aktus kell: • Jogcím (szerződés) • Átadás (vagy más)
reálaktus
jogcím (szerző dés)
Tulajdonjog átruházása
jogügylet átadás (vagy más)
A birtokátruházás ügyleti természete • A régi Ptk. alapján vitatott • 1/2000. sz. Polgári jogegységi határozat a nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházásáról – átruházás módja: forgatmány – nem érinti az alapul szolgáló szerződés érvényességét. • Ügyleti jelleg az új Ptk. alapján • Kötelmi jogügylet (szerződés) • Dologi rendelkező ügylet (birtokátruházás)
A birtokátruházás ügyleti jellege a tételes jogban • 5:3. § [Birtokátruházás] • (1) A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg. A birtokátruházásra a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. • Megállapodás: ügyleti jelleg feltételezi • cselekvőképesség • hibátlan ügyleti akarat (érvényesség) • képviseleti jogosultság
A birtokátruházás ügyleti természetének gyakorlati következményei Cselekvőképtelen személynek vagy –től Képviseletre jogosulatlan személy közreműködésével
Erre irányuló szándék és annak kifejezése nélkül
Birtokátruházás módja átadás brevi manu traditio
constitutum possessorium
• traditio, vagy ezzel egyenértékű bejegyzés • Átadást a felek megállapodása pótolja: a birtokot megszerző fél az átruházáskor már birtokban van (bérlő megveszi) • A megállapodással átadás nélkül száll át a birtok. A birtok átruházója a dolgot ezután mint albirtokos birtokolja.
longa manu traditio
A birtokos a dolog feletti hatalom gyakorlásával felhagy, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a birtokot a másik fél megszerezze.
cessio vindicationis
A birtokos az átruházáskor nincs a dolog birtokában, a birtokigény átruházásával történik.
Ptké a birtokátruházásról • Ha az új Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződés alapján • valamely fél a dolog átadására, illetve birtokba bocsátására köteles, és • erre az új Ptk. hatálybalépését követően kerül sor, • a dolog átadására, illetve a birtokba • bocsátásra az új Ptk. hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.
Szerződés megkötése
Birtokba bocsátás
Ptk. hatálybalépése
ÚJ: A birtok elvesztése A dolog feletti hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy • A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van.
A dolog birtokát más szerzi meg • A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszűnésével a dolog birtoka a hagyaték megnyílásával vagy a jogutódlással az örökösre vagy a jogutódra száll át.
Birtokvédelem – kis változás • Nincs kötelező sorrend: a birtokos választhat egy éven belül is, a birtoklás ténye alapján: • Jogos önhatalom • Közigazgatási út (jegyző) • Birtokper
• 5:5. § (3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.
Felelős őrzés, helyette
dologi jogi oldalról • jogalap nélküli birtoklás
kötelmi jogi oldalról • megbízás nélküli ügyvitel Háttérjoganyag: Kiadási kötelezettségre: megbízás nélküli ügyvitel A dolog értékesítésére és felhasználására: jogalap nélküli gazdagodás
Ptké: Jogalap nélküli birtoklás • Az új Ptk. hatálybalépésekor már fennálló felelős őrzésre az új. Ptk. hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.
Tulajdonjog tárgya dolog • Birtokba vehető testi tárgy pénz, értékpapír, természeti erők • a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni állat • a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével
ÚJ: 5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme] • (1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre (sic!) és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.
• (2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.
légi tér
Ingatlan alatti terület
Föld középpontja
Aedificium solo cedit? 1 9 59 P T K .
20 13 P T K .
• 97. § (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
• 5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]
• (2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik.
• (1) Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a földtulajdonost illeti meg. • (2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.
ÚJ: Földhasználati megállapodás • 5:19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között]
• (1) Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlannyilvántartásba feljegyezték. • (2) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban, hogy az épület tulajdonosa az épületet a földtulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg.
Ptké: Szerződéses földhasználat (korábbi állapotok legalizálása) • A földhasználat szerződéses szabályozásának • az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését a szerződő felek • a Ptk.hatálybalépése előtt megkötött szerződések esetén is • a Ptk. 5:19. §-a alapján és joghatásával
• kérhetik.
Tulajdonosi triász Birtoklás, birtokvédelem • 5:21. § [A birtoklás joga] A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
Használat, hasznok szedése, kárveszélyviselés • 5:22. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. – földtámasz, a szomszédos telek ideiglenes igénybevételének lehetősége, szomszédjog , szükséghelyzet, közérdekű használat
Rendelkezés Elidegenítési és terhelési tilalom
Szomszédjog változatlan • 5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja] • A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
ÚJ: elidegenítési és terhelési tilalom részletei alapítása
• elidegenítési és terhelési vagy (csak) elidegenítési • tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítására
joghatása
• a rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása kell • a tilalommal ellentétes rendelkezés a jogosulttal szemben hatálytalan (orvosolható)
ingatlannyilvántatásba bejegyzés
• bejegyzett vagy nem • tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be
Ptké: Elidegenítési és terhelési tilalom hatásának időbeli hatálya • elidegenítési tilalom, • az elidegenítési és terhelési tilalom, illetve • a rendelkezés jogát más módon korlátozó tilalom esetén • ennek joghatásai tekintetében az új Ptk. hatálybalépését követően az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni • akkor is, ha a tilalmat az új Ptk. hatálybalépése előtt kötötték ki, vagy az már az új Ptk. hatálybalépésekor fennállt.
Nem tulajdonostól szerzés • Háttér: ingónál: jogcím + birtokátruházás, ingatlannál: jogcím + ingatlannyilvántartási bejegyzés
• Főszabály: nemo plus iuris [5:39. § (1)] • Nem tulajdonostól való szerzés (eredeti szerzésmód) esetei: • akire a tulajdonos bízta • kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen, ellenérték fejében • pénz (csak törvényes fizetőeszköz), értékpapír (nem csak bemutatóra)
Kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen, ellenérték fejében • Kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a vevő • olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést
• jogszerűen folytatott, • üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, • saját nevében köti meg.
• A tulajdonjog ilyen megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az átruházás előtt keletkeztek, és amelyek fennállása tekintetében a tulajdonjogot megszerző fél jóhiszemű volt. – eredeti szerzésmód Objektivizált mérce: nem tudta és nem is tudhatta
Birtokkal megerősített jogcím védelme • Ptk. 1959: • Ptk. 117. § (4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is.
Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján
• Új elem: A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult • ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával,
• ingatlan esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.
Rosszhiszemű túlépítés (rá-, hozzá-) következményei 1 9 59 PT K
20 13 P T K
• Ptk. 110. § (2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik.
• NINCS ILYEN KORLÁT!
ÚJ: Hozzáépítés 1 9 59 P T K .
20 13 P T K
• Ptk. 137. § (3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel – a felek eltérő megállapodása hiányában – közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.
• 5:68. § [Hozzáépítés] • (1) Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli, az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik (a továbbiakban: hozzáépítés). Az egyes tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a hozzáépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani.
Mekkora a minimális hozzáépítés? • „ , és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli” • (2) A hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértéke a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető.
• Nem tudni!
Ptké: a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés (folyamatban) • Az ezekkel történő tulajdonszerzésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépését követően fejeződött be.
Elbirtoklás: változások • Ingó 10, ingatlan 15 év, szakadatlan, sajátjakénti birtoklás • Eredeti tulajdonszerzés: elbirtoklással megszűnnek harmadik személy a ingó dolgot terhelő jogai, amelyek • az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és • amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, • kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.
• Elidegenítési és terhelési tilalom nem zárja ki! • Tulajdoni hányadot is, nem csak tulajdonostárs!
• Írásbeli felszólítás nem szakítja meg!
ÚJ: Jogcímes elbirtoklás • öt év • ha a birtokos az ingatlan birtokát • a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, • amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné,
• ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és • a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.
Ptké: jogcímes elbirtoklás - folyamatban • A Ptk. jogcímes elbirtoklásra vonatkozó rendelkezéseit • a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő elbirtoklásra is alkalmazni kell • azzal, hogy ha a jogcímes elbirtokláshoz szükséges elbirtoklási idő • már eltelt vagy • abból egy évnél kevesebb van hátra,
• a birtokos az ingatlan tulajdonjogát a Ptk. hatálybalépését követő egy év elteltével szerzi meg.
Egyesülés és vegyülés – új szabályok Főszabály nagyrészt változatlan: Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, , a dolgok – egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló – értéke arányában közös tulajdon keletkezik. 1 9 59 P T K .
• 134. § (1) Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
20 13 PT K
• 5:66. § (2) Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyítés folytán keletkező új dolog többi eleméhez képest – értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva – főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy az egyesítéssel vagy vegyítéssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi, vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
Egyesülés, vegyülés – új szabályok 2. • A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti. • Harmadik személy jogai az érintett dolg(ok)on: • Ha a keletkezett dolog közös tulajdonba kerül, harmadik személyek jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik. • Ha az egyik dolgot jog terheli, és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a dolgot terhelő jog megszűnik. A • A dolgot terhelő jog az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz.
Közös tulajdon • Nincs alapvető változás • A PK-véleményekben kifejeződött álláspontot teszik bele a törvénybe
• Lásd: 1/2008. (V.19.) PK. vélemény a PK. 10. számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről. –bentlakó tulajdonostárs • PK 9. sz. kollégiumi állásfoglalás I., VIII., IX. és X. pontját az elővásárlási jog szabályai közé tette • Mikor nem kell közölni a vételi ajánlatot • Elővásárlásra jogosult a hatálytalansági keresettel együtt elfogadó nyilatkozatot is tesz • Vételi ajánlatot teljes terjedelemben közölni • Határidő a vételi ajánlat elfogadására
Közös tulajdon régi és új I.: egyhangú határozat köre 1 9 59 PT K
20 13 P T K
• Ptk.144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.
• 5:78. § [Határozathozatal] (2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges • a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz; • b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
Közös tulajdon régi és új II. • 5:81. § [Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog] • (1) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg. • (4) A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot.
• (5) A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
Elővásárlási jog ingatlannyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetében • Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlannyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn.
• De: a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
Több tulajdonostárs elővásárlási (előbérleti, előhaszonbérleti) jogának gyakorlása • A tulajdonostársak az elővásárlási jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják.
• Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki – akár másik tulajdonostárssal közösen – az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt vagy őket illeti meg. • Ha több ilyen – egyedül fellépő – tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
Közös tulajdon megszűntetése • A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik. • a bíróságnak ítéletében kell megállapítania megfelelő ellenértéket, a legkisebb vételárat • a közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén, • az árverés útján való értékesítésnél.
• Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg !!!! problémás
Bent lakó tulajdonostárs használati joga • Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság • őt az ingatlan elhagyására kötelezi,
• vagy – ha ez az ő méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít.
• A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. (csak az ő terhére esik) • A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
Haszonélvezet jogosultja • Jogi személy? - nem volt egyértelmű válasz • megszűnés: „jogosult élete végéig…”
• Új Ptk: jogi személy javára korlátozott időre, de legfeljebb 50 évre [5:150. § (4)]
• Több személy? – nem volt szabály • megállapodással rendezik vagy • közös tulajdon analógiája (ld. PK 8) – új Ptk.-ban: 5:145. § (2) • özvegyi jogok versenye 48
Ingatlannyilvántartás anyagi joga • ingatlannyilvántartás anyagi joga a Ptk-ban • Bírói kontroll végül nem! • Nincs nagy változás.
Közhitelesség • Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
Jóhiszemű szerzés • a jóhiszeműség fennállása: benyújtáskor vizsgálandó • Nem jóhiszemű: aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy a jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett. • Nem hivatkozhat a jogszerző a jóhiszeműségére a széljegyen lévő jogosulttal szemben
Bejegyzési engedély • Ld: rendelkező dologi jogi ügylet - ingatlannál • Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez
• jogváltozásra irányuló jogcím és • a jogváltozással érintett, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult bejegyzési engedélye;
• a jog törléséhez a jogosult törlési engedélye szükséges. • Ezekre a szerződés létrejöttére és érvényességére a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
•Köszönöm a figyelmet!
