Jogi személyek az új Ptk-ban Vázlat D R . NE ME SSÁ NY I Z O LTÁ N P HD
Emlékeztető: az új Ptk. társadalomképe • Szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság • Magánautonómia – 3 pillér • Magántulajdon elismerése és védelme (de: szociális kötöttségek) • Szerződési szabadság (de: szociális igazságosság, a piaci verseny szabadságának figyelembevételével) • Egyesülés és társulás szabadsága (egyesület, társaságok)
Emlékeztető: az új Ptk. Kódex-jellege • =magánjog csaknem egészét átfogja (nemzeti szinten) • amíg a kodifikáció pozitív hatásai: • az egységbefoglalt normák módszerbeli homogenitása, • a terminológiai egység, • a tömörítés és • rövidítés lehetősége stb.
• megkönnyítik a jogalkalmazást.
• DE: maradnak magánjogi szabályok a törvénykönyvön kívül is.
Emlékeztető: Kódex-jelleg megvalósulása • Családjog integrálása (Negyedik Könyv) • De: családjogi sajátosságok – családjogi alapelvek
• Munkajog háttérjoganyaga (a szerződések általános szabályai) • Társaságok anyagi joga (+szövetkezet) • NEM: szerzői jog és iparjogvédelem
Továbbra sem megoldott • a cégek határon átnyúló átalakulására (SEVIC) vagy • a székhely áttelepítésére más uniós államokba (Cartesio)
Hatályba nem lépett törvény módosítása: • a vezető tisztségviselők képviseleti jogának a létesítő okiratban lévő korlátozása a harmadik felekkel szemben is hatályos, ha azok erről tudtak vagy tudniuk kellett volna.
Emlékeztető: A Ptk. felépítése • Könyv (8) – folyamatos számozással • Rész (újrakezdődő számozással) • Cím (újrakezdődő számozással) • Fejezet (újrakezdődő számozással) • szakasz (könyv sorszáma és újrakezdődő szakasszám)
A jogi személyekre vonatkozó szabályozás struktúrája – jogalkalmazási sorrend (lex specialis – lege generali)
• • • •
Kkt- III.3. XI. cím Bt- III. 3. XII. cím Kft- III.3. XII. cím Rt –III. 3. XIV. cím
Speciális társasági formára vonatkozó rendelkezések
Gazdasági társaságok közös szabályai • Harmadik könyv Harmadik rész X. Cím
• Harmadik könyv Első rész
Jogi személy általános szabályai
A jogi személyekre vonatkozó szabályozás struktúrája – jogalkalmazási sorrend (lex specialis – lege generali)
Lex specialis – lege generali törvényi alapja 3:3. § [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] (1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.
•Kkt- III. XI. cím •Bt- III. XII. cím •Kft- III. XII. cím •Rt –III. XIV. cím
Speciális társasági formára vonatkozó rendelkezések
Gazdasági társaságok közös szabályai •Harmadik könyv Harmadik rész X. Cím
•Harmadik könyv Első rész
Jogi személy általános szabályai 3:93. § [A gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása] A gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes gazdasági társasági formákkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.
3:3. § [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] • (1) ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.
• (2) megfelelően alkalmazni kell a törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre. • (3) jogszabály által polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezetekre
Fennmarad I.: abszolút jogképesség • 3:1. § [A jogi személy jogképessége] • (1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. • (2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.
• (3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.
Fennmarad II.: típuskényszer • 3:1. § [A jogi személy jogképessége] • (4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis.
Alapvető változás: kogensből diszpozitív 20 0 6 . év i IV. t ö r vén y
20 13 . év i V. t ö r v é n y
• 9. § (1) A tagok (részvényesek) • 3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága] e törvény, illetve más A jogi személy létrehozásáról a személyek jogszabályok keretei között a • (1) szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban társasági szerződés (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon (alapszabály, alapító okirat) rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és tartalmát szabadon működési szabályait maguk állapíthatják meg. állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak • (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, akkor térhetnek el, ha ezt a valamint a jogi személy szervezetének és törvény megengedi. működésének szabályozása során a létesítő okiratban a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
A változás elméleti háttere • Magánautonómia – társulási (létesítési) szabadság - alakítási szabadság
• A tagok egymás közötti viszonyát hangsúlyozza a szervezeti megközelítés helyett • Létesítési mód szerződéses jellege (kötelmi jogi diszpozitivitás kisugárzása)
Három viszonyrendszerben diszpozitivitás • Tagok (alapítók) egymás közötti viszonyai • Tagok (alapítók) és a jogi személy közötti viszony • Jogi személy szervezeti és működési szabályai
Kivételek a diszpozitivitás elve alól 20 0 6 . évi IV. t ö r v é n y
20 13 . év i V. t ö r v é n y
• 9. § (1) (…) Nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés társasági szerződésbe való foglalása, amelyről e törvény nem szól, ha
• 3:4. § (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
• a rendelkezés nem áll ellentétben a társasági jog általános rendeltetésével, vagy • az adott társasági formára vonatkozó szabályozás céljával, • és nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit.
• a) az eltérést e törvény tiltja; vagy • b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
Problémás kivétel: 3:4. § (3) bek. b) • Nem térhetnek el a tagok a törvény szabályaitól, ha az eltérés • a jogi személy • hitelezőinek, • munkavállalóinak vagy • a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy
• a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
Dilemmák a jogirodalomban • Kijelentő mód? • ld. Pl.: 3:102. § (1) A létesítő okirat módosításáról - ha az nem szerződéssel történik - a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt.
• hitelezők, munkavállalók, kisebbségi tagok - az alapításkor? • a jogalkalmazót a jogalkotói szándékot illetően kétségek között van hagyva
Speciális diszpozitivitás probléma: saját részvény megszerzése • A 2006. évi Gt. 223. §-a nem állapít meg a megszerezhető részvény mértékére vonatkozó felső korlátot.
• 2007-ig ez 10% volt. • 2013. évi V. törvény: 3:222. § (1): „A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket.
• Kogens vagy diszpozitív?
Iránymutatás (?): 3:226. §: kogencia • 3:226. § [Az eltérő szabályozás tilalma] • Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely • a saját részvény megszerzésének feltételeire vagy • a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozóan
• az e törvényben meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.
A saját részvény megszerzése feltételeinek kogenciája • 3:222. § (4) „A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki. • Hitelezővédelmi szempontok: • veszteséges vállalkozás ne tudja azzal kifizetni a részvényeseit, hogy megvásárolja tőlük a részvényeiket és elvonja a hitelezők fedezetét.
Akkor a 25 %-os szabály is kogens? • a saját részvény megszerzésének feltételeire • vagy a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozik? • Gadó: nem – a szabály tehát a törvényhozó szándéka ellenére diszpozitív
• Más álláspont: a feltétele a saját részvény megszerzésének, hogy az ne haladja meg a 25 %-ot, ezért azt lefedi a kógencia szabálya.
Felelősségi rezsimek strukturája TAG F E L E LŐ SS ÉGE (HE LY TÁ LLÁ S A )
VE Z E TŐ T I S Z T S ÉGV IS ELŐ F E L E LŐ SS ÉGE
• A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. § (2)
• Jogi személy vezető tisztségviselőjének felelőssége a jogi személynek okozott károkért 3:24. §-6:142.§ befelé
• A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. § (3)
• A vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott károkért való felelősség általában 6:541. § kifelé
• Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. § (2) • A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. § (2)
• A gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek felelőssége a társasággal szemben 3:117. § befelé • A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége a hitelezőkkel szemben 3:118. § kifelé
A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel • 3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] • (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. • (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója • korlátolt felelősségével visszaélt, és
• emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn,
• e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
• Tag felelőssége (helytállása) •
A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. § (2)
•
A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. § (3)
•
Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. § (2)
•
A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. § (2)
A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása • 3:48. § (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. • Pro viribus
• Tag felelőssége (helytállása) •
A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. § (2)
•
A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. § (3)
•
Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. § (2)
•
A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. § (2)
Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása • 3:9. § (2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges.
• Mögöttes és korlátlan helytállás • Egyesületalapításnál?
• Tag felelőssége (helytállása) •
A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. § (2)
•
A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. § (3)
•
Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. § (2)
•
A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. § (2)
A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért • 6:540. § [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért]
• (2) Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős. • (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.
• Tag felelőssége (helytállása) •
A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. § (2)
•
A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. § (3)
•
Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. § (2)
•
A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. § (2)
Vezető tisztségviselő felelőssége a jogi személynek okozott károkért (befelé) • 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] • A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
• Felhívott jogszabály: 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]
Felhívott szerződésszegési felelősségi szabály • : 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] • Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. • Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A kártérítés mértéke • 6:143. § [A kártérítés mértéke] • (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. • (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. • (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
Változás a szerződésszegésért való felelősség tekintetében • Szigorodó kimentés • Korlátozott következménykárok
• = egyensúly • kockázatelosztás
Vezető tisztségviselő mentesülése a jogi személlyel szemben • 6:142. § Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
• Kérdések:
• Mikor előrelátható? • a jogi személy és a vezető tisztségviselő közötti jogviszony létrejöttekor? • annak a döntésnek a meghozatalakor, amellyel a vezető tisztségviselő a jogi személynek kárt okozott?
• szerződésszegés időpontjában?
A vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott károkért való felelősség általában (kifelé) • 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] • Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
A gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek felelőssége a társasággal szemben (befelé) • 3:117. § [A vezető tisztségviselő társasággal szembeni kártérítési felelőssége] • (1) Ha a társaság legfőbb szerve
• a vezető tisztségviselő kérésére • a beszámoló elfogadásával egyidejűleg • az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, • a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha • a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.
A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége a hitelezőkkel szemben • 3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége]
• Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
A Kft. új szabályai • a törzsbetét szabályai alapvetően változatlanok (1 tag 1 tb, min. 100e) de: nem kell tízezerrel maradéktalanul oszthatónak lennie • szavazatszámlálási bonyodalmak)
• Ügyvezetői tiltakozás: Ha a társaságnak több ügyvezetője van, az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni, azzal, hogy bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. • felveti az ügyvezetők felelősségét (miért nem tiltakozott)
Emlékeztető: Ptk. hatálya alá helyezés általában (nem csak kft!) • A Ptk. hatálybalépésekor • a nyilvántartásba bejegyzett, valamint • a bejegyzés alatt álló jogi személy
• a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles • a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és • az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. (előtte: Gt.)
• A jogi személynek a Ptk.-t e döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15-étől • kell alkalmaznia (?), és • ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
• Nem terheli a megszűnés alatti jogi személyt!
• Törvény eltérően rendelkezhet!!!!
Emlékeztető: speciális szabályok az egyes jogi személyekre – ha nincs döntés • közkereseti társaság és betéti társaság, szövetkezet esetén • 2015. március 15.,
• korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén • 2016. március 15.
• egyesület, alapítvány • 2016. március 15.
Módosítási kötelezettség elmulasztása • a törvény más jogkövetkezményt nem fűz, ezért: • a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskör • megszűntnek nyilvánítást követő kényszertörlésről kell majd rendelkeznie.
Feltőkésítési könnyebbség: 3:162. § [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása] • (1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, • a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. • Tőkeemeléssel kapcsolatos változásbejegyzésre is irányadó!
