\*^'^S.*.:>-; X.f :^- y -? v.. >^-,;':.J

\*^'^S.*.:>-;

:^-

^

•y

•-

?

v..

>^-,;': .J.

'

X.f

1

A SZERB FELKELES TORTENETE 1807-1810. IBTA

KALLAY

BENI.

A MAGYAR

TUDOMANYOS AKADEMTA K0NYVKIAD6 VALLALATA i'J

FOLYAM, LXXVI. KOTET 1908—1910.

CYCLUS

A SZERB FELKELES TORTENETE 1807-1810. tBTA

KALLAY BENI

AZ

1909-DIK EVI

ILLETMENY ELSO KOTETE

A

SZERB FELKELES

TORTENETE 1807-1810. IRTA

K ALL AY BENI HATRAHAGYOTT KEZIRATAIBOL KIADTA

thall6czy lajos ELSO KOTET

BUDAPEST A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADASA 1909.

Homyanszky Viktor

csasz. es kir. udvari

konyvnyomdaja, Budapest.

—

ELOSZO. Nagyemlekezetu Kallay Beni irodalmi hagyatekanak Java fekszik e ket kotetben az olvaso megtisztelo

felhivasa

kovetkezteben

elott,

nekem

szerencse, hogy e hagyatekot rendezhettem

A

ala keszithettera,

A

csalad

jutott

es

a

sajto

m. tudomanyos akademia konyv-

kiado-vallalata szerkesztosegevel es a csaladdal egyet-

„A szerb

ertesben e kotet

1810"

czimet

felkeles tortenete 1807 noha voltakepeu folytatasa „A 1815" czimu munka elso 1780

viseli,

—

szerbek tortenete

kotetenek, mely ezelott 30

kony vkiado e

vallalat

munkai sorozataban

munka toredek

folytatasa

—

esztendovel

ugyancsak a nap-

latott

okoknal fogva nem volt leheto,

Technikai

vilagot.

hogy

-

letere

—

noha az elsonek

mint a mar teljesen elfogyott also kotet-

nek masodik kotete szerepeljen. De erre nem is volt sziikseg. A nagymeretu munka e toredek voltaban a tervezett masodik kotetnek V3 reszet oleli fel, mondhatni teljesen kidolgozva,

s

az egyes kesz fejezetek

a szerzotol gonddal atnezett nelmi tanulmanyok, kar^t vallana, ha

oly

kerek egesz

mar

torte-

hogy tortenetirasunk valosaggal

nem latnanak

napvilagot. Eltekintve

ugyanis a szerzonek, mint allamferfinak egyenisegetol, oly

munka

keriil

a hivatasos Kallay

:

A

a kozonseg kezebe, melynek nemcsak

tortenetiro

veheti

majd hasznat, hanem

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

1

2

klOszO.

niaradarido becsii vczerfonalat nyernek vele, a kik a

kerdesnek hazaiikat oly

keleti

desi meneter61 hiven, felelo

igazsugnak

a tortenelmi

targyilagoss^gal

szi}i:orii

erdekl6 fejl6-

k(5zelr<51

nieg-

megirott kepet akar-

jak megismerni. I.

Eszniekert el6

s

dolgoz6 allaniferfiiinak

eletemun-

kaja ez a kOnyv, melynek tOrtenete van. Szerepio allamferfiaink kozott kevesen vannak, kik

mu-

oly Ontudatosan, ismerve el6re a szinteret, a hoi

kOdni fognak, felkesziilve

az

elmeleti

es

gyakorlati

eszkozok tarhazaval, fogtak volna kituzott czeljok megvalositasahoz.

Midon 1868

aprilis 20-Aii

Obrenovics Mih^y her-

czegnel, Szerbia nagyremenj'U fejedelmenel, mint lijon-

nan kinevezett konzul bemutatkozott, a herczeg mint az mar valasztasnak

ily ;

alkaloninal

szokas

—

az audienczia utan Kallay

lij

—a

az

Oriilt

lij

hivatasanak

Ontudataban kijelentette: „azt hiszem, hogy el-

teljes

menetelemkor meg inkabb fognak

dicsenii'*.

lentes jogos alapon tortent, mert Kallayt

S

nem

e Idje-

az ligy-

nevezett ^karrier-csinalas" vagya \atte erre a palyara,

hanem

tiz e^^ eiokesziilet,

erlelte

meg benne

tesz szolgalatot.

eredmenye hogy hazaj^nak akkor

folytonos tanulas

azt a tudatot,

ha a legfontosabb erdekeinek: a kelet-

hez es a balkan nepekhez valo viszonya alakulasaban, tehetsegehez kepest, nemcsak reszt vesz, befolyast

is

Killay Benjamin dek,

nem

illetoleg

maga

hanem azokra

gyakorolhat.

nem mint

szakiskolabeli

nOven-

programm szerint kepz6dott konzulla, diplomatava. Az erre valo kepzettseget 5neloirt

szerezte

meg kOvetkezetesen

vegrehajtott Ontu-

3

elOszO.

datos terv alapjan.

Elsosorban rendszeres tanulmany

megismerkedett a kelet szinhelyevel es az

litjan

ott

szerepet jatszo tenyez<3kkel. Vegigtanulmanyozta Orosz-

orszag es Torokorszag tortenetet, megtanulta az orosz es a szerb nyelvet, valamint az

alapjan sajatitotta

el

megkivantato nep- es ismereteket.

—

Ehhez

a jelen

lij

—

jarult

politikai elesl4tas, a

a

6t.

kozgazdasagi

mely

Kallay Beni

a reszletek alapos ismeretere

a

fejlodes

Igy kepzodott

mely a kelet

lefolyt es lefolyando tiinetekre

„lat6va" avatta

forrasok

a mint mondani szokas

a jovOre tud kSvetkeztetni.

tiineteibdl

benne az a

s

megertesehez

allapot

foldrajzi, valamint

az a bizonyos hatodik erzek,

gaban

gorogot

vila-

nezve mintegy

hogy

mindameUett,

fektette a

tanul-

siilyt,

manyai folyamaban arra torekedett, hogy a reszletek kritikai

megrostalasa utan kidomboritsa a nagy,

alta-

lanos szempontokat. Ez a harmonia egyarant jellemzi,

mint alkoto allamferfiut

mint tortenetirot.

s

Midon a

hegy magaslatara jutott es onnan attekintese nyilt a messze szemhataron, batran elmondhatta magaroi, hogy

nem

vezetdk vonszoltak 6t

dott

meg

fel,

az ut faradalmaival.

hanem 6 maga kiizEz a kemeny tanulas

utjdn elsajatitott nagy tudas biztos garantiaja volt a

Ekkent

hogy Kallay Beni, mint belgradi fokonzul, ezen, monarchiankra nezve oly fonsikernek.

tos

orszag

kanknak

ertheto,

tortenetenek

nemcsak szemleldje,

politi-

erelyes, de joakaratii kepviseloje, a belgradi

tarsadalomnak nemcsak egyik europai vezeralakja, de egyiittal osszes

viszonyainak alapos ismer6je es meg-

Mukodese folyaman a sajatos szerb viszonyok birdlataban sohasem alkalmazott fenhejazo modon itel6je lett.

nyugati merteket; mindig a nep jellemebfil es torte-

netenek valamint tarsadalmi szerkezetenek

alapjabol 1*

KL68Z6.

4

igyekezett

azokat

Az

rekonstrualni.

szemc

o

elott

Szerbia Ma^'yarorszag:iiak es a nionarchiinak legkSz-

vetlenebb szomszedjakent biralta e frtldrajzi

seket.

allott,

elf-zigetelten

ered6

hanem mint a balkani i)roblemanak

diumat. mely

minket

erdekel

els(5

me-

Mindjart

sorban.

—

27.)

megnezett es nieg-

miudent. Hivataloskodasa folyaman

politikai korOkkel valo

feladatanak.

kerde-

azt a

esztendejeben (szept. 14

illasa elfoglalasa e\s6

beutazta az orszag egy reszet.* latott

de nem

kapcsolatbol

szoros

erintkezest

hanem megismerkedelt

nemcsak a kizdrdlag

tartotta

tudomanyos es ezzel kapcsolatban csakhamar

irodalmi tenyezdkkel s

a

a gazdasagi, penzugyi, valamint az osszes tudomanyos 6s irodalmi viszonyok behato ismeretere tett szert.

Meg

nemcsak hivatalabol kifolyolag cselekedett ekkeppen, hanem mert az akkoazonban jegyezniink. hogy

kell

ron a maihoz kepest kevesbbe elnyugatiasodott szerb

tarsadalom magaban veve

Magyarorsz4gon

is

erdekelte.

mint orszaggyulesi kepviselo-

is,

szereplese az

jelOltnek, elso politikai

akkor jobbara

szerbek lakta szent-endrei vdlasztokeriilethez fuzodik, a melyhez sz^mos barati kotelek kapcsolta.

E

kerii-

letben alkalma nyilt joeleve megismerni a szerb nep psychejet, mely eredetisegenel fogva felkoltotte rokonszenvet.

Belgradba erven,

ott

szabadsagharcznak.

r6gi

fejedelem nemreg fejedelem

meg

elt,

halt s

remenyseget nem adta

meg szamos

tanuja

elt

a

Az 5reg Obrenovics Milos Karagyorgyevics Sandor el.

a hatalom elnyerese

iriint

valo

fel.

Erdekesebbnel erdekesebb

regi szerb vilagbeli alakok

fordulrak hozza bizalom-

*

Kdzbijiik e f5l5tte tanulsagos dtleirast a Ftiggelekben.

elOsz6.

5

Ezeknek kozvetlen eldadasa a mult idokrol nagy benyomdst tett ra, ki mindenkit szivesen fogadott es mal.

meghallgatott.

Nem

szolunk

itt

nagy

a

arrol

munka-

politikai

melyet Kallay Beni Mihaly herczegnek Topcsider-

rol,

ben tortent megoletese ota folytatott, (melynek ligyszolvan szemtanuja lett 1868 jiin. 10.) csak megemlitjiik, hogy lazas tevekenyseggel, mindenre kiterjedo figyelmevel meruit el hivatalanak

E

tekintetben,

hogy hasonlattal

minden reszletebe. a regi velen-

eljiink,

czei

kovetekhez hasonlitott, a kik a Signorianak erde-

keit

nemcsak

szolgaltak,

vele azt az orszagot, a

hanem meg hoi

is

mukodtek.

ismertettek

Nem

csoda,

hogy neha elfarasztotta ez a nagymervfi munkalkodas, hogy neha visszavagyott hazajaba, a melynek talajabol fakadt es a melynek

viszonyai elenken erdekel-

hogy telitve szavamenti benyomasokkal, elvagyott majd Athenba, s6t a tavol kelet fejlodese irant erdeklSdven. Japanba is elkivankozott. Azonban tek. Ertheto,

6ppen a belgradi miikodesehez

volt az

siker

fflz6d6

oka, hogy partfogo baratja, Andrassy Gyula grof, iigyminister

jobbnak

latta

kiil-

allomasa helyen marasztalni.

Kallay Beni tehat tovabbra san, elenken figyelve egyfelol

is

megmaradt alloma-

Bulgarianak,

masfelol

pedig Bosznianak

es Herczegovinanak viszonyait, a melyek ket felol is erintven a magyar es osztrak hatart, mindinkabb foglalkoztatni kezdtek a politikai vilagot.

Kallay balkani szemkorere, de talan a monarchianak kiilpolitikai evolutiojara is

rendkiviil

nagy befolyast

gyakorolt az az utazas, a melyet 1872

augusztus 13-ig Bosznidban tott

szemmel utazo

tett.

allaniferfiu,

jiilius

13-t61

volt az elso nyi-

a ki ismerven a nyel-

kl6sz6.

6 vet,

melyere

a szokasokat, bejarta ez orszagokat es

hatolt az allapotoknak.

Ez

iitazasrol

napl6t(3redekek

maradtak fenn es egy megirando munkanak Tekintve az utazasnak nagy

fontossagat

kes6bbi bosnyak okkupaczio irodalnii a targynak

nem mindennapi

vazlatai.

—

hisz

el6futara —

erdekesseget,

a es

mintegy

kiegeszitesiil a szerbiai utazashoz a fiiggelekben mellekeljiik

naplotoredeket

a

munkanak

a Bosznidrol

es

irandott

Ez adale-

alapgondolatairol valo v^zlatot.

kok hozzatartoznak Kallay Beni balkani mely ismereteinek fejlodesehcz es igy kotelesseget veliink

ha ezekkel niegbovitjuk

sitni,

Hosszi'i teli

utan,

—

telje-

munkat.

e

esteken napi kotelessegenek elvegezese

az akkor kiilonben

kozo belgradi tarsaselet

6t

sem sok vigassaggal

kinal-

csak annyiban erdekelven. a

mennyiben fenntartotta osszekotteteseit a sz4mot tevo elemekkel.

— rendkivuli

kitartassal,

masutan elovette a szerb tortenet

modszeresen, egy-

forrasait. Atvizsgalta

a

consulatus leveltarat es 1850-t6l kezdve teljes kepet nyert a szerb viszonyok alakulasarol. Vegigtanulma-

nyozta a szerb tudos tarsasag kiadvanyait, melyek az

1848-ban megindult Glasznikban bo anyagot uyujtottak; irodalmi

dsszekottetesben

allvan

az

lijvideki

szerb

Matiezaval es a pesti T(3kolianunimal, a regi Magyar-

orszag szerb irodalmi termekeit

met nem

is

vegig vette. Fig}'el-

keriilte el a szerb politikai fejlodesre vonat-

kozo legcsekelyebb dolog sem, megjegyezte maganak az egyes mar elfelejtett czimii

idevago kozlemenyeit. Ez a

lapok

es

folyoiratok

tanulminyozas

egyel6re

csakis az lijabb szerb politikai fejlodes megismeresere iranyult, de

csakhamar

felkoltotte erdeklodeset

kiindulasi poutja, a mai Szerbia phaliii

szereto

elmeje,

az

elvont

alakulasa.

annak

Philoso-

tudomanyok

irant

el6sz6.

7

valo szeretete, megerositettek abbeli felfogasaban, hogy

a

nem szabad egyes

tortenelnii kutatasban

altalanos

tiineteket

megitelni es hogy

szabalyok szerint

bizo-

nyos kovetkezteteseket csakis az egyes tenyek kritikai elemzese utan lehet megallapitani. Midon tanulmanyai

folyaman a szerb forradalomra vonatkozo szerb forrasokat vizsgalta, csakhamar a torok vilag behato ismeretere torekedett, aprankint visszafele historia kezdeteig: jutott

el.

Ily

menven a szerb

a szerbek balkani betelepedeseig

modon a szerbek egyetemes

megnyilatkozott elotte,

tortenete

de a torteneti kritika akkori

gyenge allapota es a forrasok elegtelensege mellett is belatta, hogy a szerbek regi tortenetet csakis hoszszas leveltari es kiitfoi tanulmanyok utan

lehet

posan megimi.

—

Ezert a szerb tortenetnek

—

ala-

tempe-

ramentumanak megfelelo aktualis jellegu resze: a nagy szerb felkeles erdekelte ot elso sorban. Belgradi mukodese es irodalmi tanulmanyai, a politikai vonatkozasok irant valo fogekonysaga mind kozrejatszottak, hogy abbeli tanulmanyai onkentelen is kifejlesszek benne a hivatasos tortenetiro erzeket. Hoszszabb ideig foglalkozott a

munka eszmejevel

es tervez-

gette a mil beosztasat. 1874 januartol marcziusig azutan

tenyleg nekifogott a

munka megirasanak,

a szerb felkeles tortenete

a melynek

a targya. Tagadhatatlan,

lett

hogy Ranke Lipot nagyhirti munkaja nagy benyomast tett o ra is. Nalanal jobban azonban senki sem erezte, hogy a nagyhiru nemet tOrtenetiro kizarolag kozvetett hallomdsok litjan

Remektil

irt

es

megkomponalva,

mindazt, a mit hallott, s irva ismerte s

nem

dolgozhatott

nem

elso kezbol meritett.

szepen talalt,

meg

forrasok alapjan. Talan ezert

is

megirva adta elo de a szerbeket

nem

kritikailag megrostalt

tamadt kedve

meg-

8

BL08Z6.

a niunkjlt ott a helyszincn a rendelkezesere alio

iriii

forrasok alapjan.

A

szerzonek nagy

nagy

Budapesten kOrok,

is

jelesiil

zsenge

'6r'6me telt

csakhamar Gyulai 6(a

ifjiikora

munkajaban, melyen

A munka

dolgozott.

kitartassal

Pal,

a

ki

akademiai

mar

irant

szerz<5

erdeklodessel

nagj'

is

elkesziilterftl

az

ertesiiltek

visel-

tetett.

Midon Kallay Beni 1875-ben

addigi palyafutasan

viltoztatva, ideigleneseu elliagyta a kiiliigyministeriuini

szolgalatot s orszaggyulesi

kepviselove

v41asztatvan,

magyar politika aktiv munkasdnak, azonkOzben is munkajat simitgatta. Egy reszletet a szerb felkeles kezdete czim alatt kozolven a Budapest! Szemleben, a komoly meltanylds arra birta, hogy a Magyar Tudom^nyos Akademia konyvkiadovallalatinak enbeallott a

mu

gedte at az egesz

munka

kiad^sat.

kotete 1877-ben egy

I.

Igy jelent

meg

a

639 lapra terjedo

tes-

meg

kell

tes kotetben.

Mieldtt kozelebbrol

emlekezniink az

Szerzo „a szerbek" nevezte szol,

1804.

el

muvet,

szerb allam

meltatnok e muvet.

kotet

I.

es

tartalmarol

nem

tortenetenek

jjSzerbia"

mert azon korban

meg nem

beosztasdrol.

s

letezett.

Az

melyrol

a

az

elso kOtet az

evben a jelenlegi szerb kiralysag keresztyen

ama mozgalmat targyalja, a mely els6 kozvetlensegben mohameddn elnyomoik az u. n. dahi-k, vagyis ama janicsar fonokok ellen iranyult, a kik a keresztyeneket elnyomtak es a mohamedanok lakoi niegiuditotta

felett is korlatlan

uralomra torekedtek

kirdlysiig teriiletenek illetdleg

1807-ig

a mai

szerb

egy reszen. Az elso kOtet 1806.

szol,

a midon az

orosz

vednOkseg

oltalmaba veszi a szerbeket es a felkeles az europai

ELdSZ6.

azon imponderabiliai koze sorakozott, a melyeket az egyes alakiilasoknal az illeto hatalmak erdeke szerint tobbe-kevesbbe mindig tekintetbe kelpolitikanak

lett

venni. Kallay a felkeles el6zmenyeinek megerte-

194 lapon

tesere

at Osszefoglalta

a szerb tortenetet

diohejban 1780-ig es azutan hat fejezetben kidolgozta a szerbek, illetoleg a felkeles tortenetet 1806-ig, addig az idoig, a midon a szerb

a

szultan

irant

lojalis

felkel6s,

a

mely

erzelmekkel indult

eleinte

meg

az

a tdrok politika gyon-

elnyomo dahik ellen, de kesobb gesege kovetkezteben mindinkabb torokellenesse valt s utobb gyozelmesen haladt elore. E sikerekben bovel-

kedo elorehaladas katonai resze 1807 nyaraig tartott es a munka Belgrad elfoglalasaig terjed, mely haditenynyel a Karagyorgye-fele folkeles a delelojere

Az

elso kotet

ert.

megjelenese utan Schwicker Henrik

de hasznalhato forditasaban megAz europai tortenetirodalom bdvebben meltatta e munkat es a balkan irodalomra nezve egyhangiilag standard worknak minSsitette. Altalanosan elismertek, hogy Ranke-nak nagyerdemu elso

nem eppen

sikeriilt,

jelent nemetiil

is.

munka, a mely e targy-

kiserlete ota ez a legkiilonb rol megjelent.

Azota kutforraskent szelteben hasznaljak.

1878-ban Vitkovics Gabor forditotta es a

benyujtotta.

Csedomil-t,

az

ismert

meg

A

tarsasag Mijatovics

szerb tortenetirot, Szerbianak

hosszu ideig londoni kOvetet bizta

szerb nyelvre

belgradi Csupics-tarsasagnak

a bevezeto reszt kiadas

czeljabol

le

s

Kovacsevics Lyubomirt

a forditas atnezesevel. Jelentesukben

mind-

ketten kiemelik az iro targyilagossagat, a ki minden mellektekintet

anelkiil,

nelkiil

legjobb

belatasa

szerint

itel.

hogy szimpatiaval ir a felvett targyr61, hogy ez objektivitasat elhomalyositana, mert

Felemlitik,

blOszO.

10

a

szerbek

a priori

iteli

el,

nieglitja

mindig;

hibiit

nem

ezeket

es

hanem

a viszonyokbol es a nep jel-

A

ket biralo el6tt azonban csakis

lemebol magj'arazza.

a szerb tortenetrol val6 1780-ig terjedo bevezeto resz fekudt, a forditast azonban oly gyong^nek, s6t rossznak tal^lt^k, hogy a teljes munka kiadasa abban maradt es csakis ez az elso gyongen forditott resz

meg szerb nyelven.* A magyar irodalomban

jelent

az akkori napisajto kdval,

niely

a

mi

Budapesti Szemle, de

a

komolyan foglalkozott a mun-

is

tOrtenetirasunknak valosaggal

lij

irinyt adott, mert oly szintert vilagitott be, a mely-

nalunk senki sem foglalkozott. Szalay Laszlo

lyel

szerbek jogviszonyait, de

a

dolgairol,

tudtunk.

Ma

Beni

A

irt.

utan erezte,

szerb is

alig

is

meg

viselt

vajmi keveset

tudunk tobbet annal, a mit Kallay

munkaja I. kotetenek megjelenese akkor meg hogy a becsi levelt^rak

—

—

felvett

anyagat

tiizetesebb

kell

alaposan

nemcsak egyes

targyat

vonatkozasaiban, de az

foldi

szerbseg

szerzo

hogy a

vennie.

a balkdni

allam fejlodeserol

kiaknazatlan

teljesen

nak

ki-

tanulmanyaban meltatta ugyan a magyarorszagi

tiinO

szempontok-

dltalanos

eloterbe

at-

bel-

allitisaval

kellokep

m^ltathassa. 1877-ben a budapesti orszagos leveltar-

ban megkezdte illetoleg

kutatasait, de a torok-orosz hdboni,

a berlini

kongresszus

chianak Kelet-Rumelia

utan,

szervezesere

mint a monarkikiildott

viselojere, europai erdekii szereples vart,

kep-

mely mun-

kaja folytatasaban egyel6re megakasztotta.

A •

torok birodalom

Isztorija

1882. 149.

1.

mult

szazadi belso viszonyai-

szrpszkoga naroda,

Beograd.

Petar

Tyiipity.

11

EL08Z6.

nak ugyszolvan keresztmetszetet

filippopolisi kikiildetese alkalmaval,

soraban

ide tartozik,

hogy merlegeljiik

elott

e

a hoi az eur6pai

jutott a donto

kikiildottek

neki

maga

latta

szo.

e kikiildetes

Nem

politikai

fontossagat, avagy azon szabalyzatot, a melyet Kelet-

Rumelia reszere ez az europai bizottsag megallapitott es a melynek elso fejezetet, Kallay Beni munkalatat a politikai igazgatasrol fejedelemsegbeliek

is

maguk az ellenseges bolgar munek ismertek el. Fel-

kivalo

annak bizonysagara, hogy a t5rkeletmmeUai missio alkalmaval gyakorlatilag ismerte meg a torok birodalomnak elo szervezetet. Veget erven a kikiildetes, megindult Kallay Beni hozziik e koriilmenyt

tenetiro a

muk<3dese

:

elobb a ktiliigyministeriumban,

osztalyffi-

noki minosegben 1882. Junius ho 5-ig hivataloskodott,

majd ezutan Bosznia megszervezesenek elt, annak szentelte minden gondolatat, osszes erelyet hiven kitiizott czeljahoz, hiven onmagahoz. Mi nem a poUtikust,

nem

tartozunk

az

allamferfiut

azzal

meltatjuk

a megjegyzessel,

azon ritka allamferfiak koze tortenelemb61

s

e

helyen, de

hogy Kallay Beni

tartozott,

a ki tanult a

minden intezkedeseben szeme

elott

lebegett a tortenelmi fejlodes kovetelmenye.

Az a harmonia, mely zesre jutott,

t.

i.

tetteiben s irataiban kifeje-

a biztos tudason alapulo, megfontolt

erelyes cselekves, jeUemzik mindvegig a

inventariumnak e meltathato alakjat.

magyar

lelki

meg ma kello targyilagossaggal alig De barmennyire elfoglalta iigykdre,

bokros munkassaga kozepette

is

sajatos szivossagaval

ragaszkodott e kedvencz munkajahoz.

Becsben

elso dolga volt a becsi cs. es kir. titkos

hazi, udvari leveltar

anyagat attanulmanyozni. Az osszes

konstantinapolyi, petervari koveti jelenteseket, az utasi-

elOszO.

12

tAsokat,

minden targyara vonatkozo

s

— 1815-ig

tilyt

1802

le is

masolta az egyes darabokat.

D)6g az allami lev^ltarba at neti

lev61tart

nem

illamtan^cs

(az

leveltdri osz-

reszben

szem^lyesen atolvasott,

akkor

Azut^n az

helyezett

iratai)

li.

n.

dolgozta

kabifel.

s

gazdag anyagat,

teljesen kimeritette a hadi leveltar

Kapcsolatban a becsi Osszes leveltarakkal attanulmanyozta a budapesti 8

orsz. levelt^,

a krass6i, szeremi

regi vukovari megj'ei leveltarakat.

a

AUottak

temesvari,

Rendelkezesere

petervaradi es zagrabi hadpa-

rancsnoksagi iratok.

E

kutatast

leveltiri

technikailag

is

nagy

lelki-

ismeretesseggel intezte. Minden egyes darabot dtnezett

Azutan a munka egyes fejezeteinek meg-

8 kivonatolt.

csoportositotta

felel61eg

az

anyagot, ellitta nev- es

nem

tirgymutatoval, ligy hogy semmifele vonatkozas keriilhette

nem

inkabb megallott, de nem zavarta ossze

toltdtte.

E

anyagat.

a kik a

Mig az egyes hezagokat be

figyelmet.

el

mellett

nem

fatol

azonban nem

tartozott

azok koze,

hogy

latjak az erd6t. Volt ereje,

a legerdekesebb masnemfi reszletet elhagj'ja, ha szorosan

tartozott

anyag

felvett

elso buvarlojanak,

Alaposan

mennyi alkalma

nem

mint az

nyilt erre.

pontossaggal dolgozott, mely becsiile-

s oly

azoknak

t^re v41nek

targyahoz, pedig,

is,

a kiknel a pontossagban ki

van meritve a tOrtenet/ros minden kovetelmenye. E leveltari anyagra oly nagy siilyt fektetett, hogy

munkaja

—

—

ha ideje engedi iijb61 at akarta dolgozni. Mert ha az I. kijtet a rendelkezesere illott akkori 5sszes belgradi anyag alapjan kotetet

I.

iratott is,

de

—

nemcsak a

becsi,

anyagat

fel

is

felteve,

6 ismerte legjobban hezagait.

Azert

de a parisi es petervari leveltarak

akarta hasznalni.

Rendkiviil erdekelte

— 13

EL08Z6.

Napoleon szereplese lentest

mar

maganak,

tetetett

igenybe

tole

masoltatott.

nem

nemzeti es

czelbol a parisi

s e

leveltarak

kiiliigyminiszteriumi

iratairol

nemcsak

egy jokora

de

—

vett

—

je-

sajnos

mennyiseget

le

is

Petervar anyagara a parisi buvarkodas

befejezesekor keriilt volna a sor.

Behato leveltari kutatassal teltek

hogyha szabad ideje maradt, estenkent az anyag

nyolczvanas evei. Napi munkaja

egy kis

rendezesevel pihente nieki

a mult szazad

el

ki.

s

faradalmait,

muve kompozicziojanak koraban

Egeszseges

tervelgetesevel

elvezetet

njnijtott

munka, mikor pedig a kor almatlansaggal

e

tamadta meg szervezetet, ez anyaggal uzte

el gondjait.

1889 elejen mar belefogott az irasba. Ekkor vegleg mu beosztasaval. Az anyag felgyu-

tisztaba jutott a

kozben egy ideig harmadik kotetet is kell

lese

ligy

erezte,

irnia.

hogy meg egy

Eredeti szamitasa sze-

ha komprimalva adja a feldolgozott anyagot, kOriilbeliil 480 500 lapra, mintegy 30 31 ivre ter-

rint

—

jedt volna a munka.

—

De

jedelemben nem irhatja loleg a feldolgozas

azutan latvan, hogy

meg

es

ben

el

ket

ily ter-

veheti fel

keretebe az osszes

huszonot Ives kotetre gondolt. szanta

nem

anyagot,

kel-

ket

Kesobb azutan arra

magat, hogy inkabb egy terjedelmes kotet-

konyvbe foglalva targyalja majd a

feladatot. Hisz az elso

kotet

is

639 lapra

kituzott

terjed,

—

hogy egy 191 oldalas bevezetes elozte meg, remelte azonban, hogy a masodik kotetet 450 460 oldalon befejezheti. Az anyag terjedelmenel fogva termeszetes is volt, hogy a masodik kotetnek nagyobb meretflnek kell lennie. Ket beosztast tervezett, mindegyiket tiz fejezetre osztvan, Minthogy az elso kotetben az elso konyvben az 1780 1806-ig, illetoleg

igaz

ugyan,

—

:

:

14

rlObzO.

1807-ig

terjedo

kiinyvet, e

els<5

anyagot Olelte fel s ez kepezte az mdsodik kOtet masodik kOnyve 1811-ig

harmadik kiinyv pedig

terjedt volna hat fejezetben, a

4 fejezetre

oszlott volna szimitdsa szerint.

II

Ekkepen

k5nyv. Lap

1.

Oroszorszag keleti tOrekvesei

56

2.

Az orosz vednOkseg kezdete Szerbiaban

31

3-

A

50

4.

Az orosz

5.

A

6.

Belallapotok

harczok megiijulasa es osztrak befolyas kiizdelme Szer-

biaban es Ausztria keleti politikaja

III.

7.

A

bukaresti b6ke

A

forradalom leveretese

A

forradalom utan

9.

.

30 30 30 20

Takovo

A

beosztast

vegleges

allapitotta

azonban kesdbb

1893-ban

meg ekkepen

II.

KONYV.

1.

Az orosz vednokseg megalapitAsa Szerbiaban.

2.

Ausztria keleti politikaja.

3.

4.

A harczok megiijulasa. A belviszalyok keletkezese,

5.

Az osztrik 8

30 30 50

KONYV.

8.

10.

.

vojvodik versenygese

eredete

es fejl6dese.

6s orosz befolyas kiizdelme Szerbiaban

a vojvodak versenygese.

6. Belallapotok.

15

el0sz6.

m. KONYV.

3.

A A A

4.

Takovo.

1.

2.

bukaresti beke.

forradalom leveretese. forradalom utan.

Ezt a beosztast vette a kidolgozas

kesziilt

Ebbol, a

elkesziilt 5.

valamint

1811-ig,

A

is.

III.

ennek alapjdn

es

alapiil

tervezett 10 fejezet koziil

fejezetnek befejezese hidnyzik

az V.

befejezo

fejezet

resze.

A

tobbi csak vazlatban maradt, illetoleg csak az anyag

jegyzetekben osszeallitva.

volt

Az

elkesziilt

dal kidolgozott

harom

azonban teljes mugondhogy teljesen elegendo,

fejezet

egesz,

ligy

ha a szerzo jegyzetei alapjan egy rovid zaroszoban eloadjuk, hogy mikep s niit akart a szerz6 el6adni.

Dy

zaroszo van

fejezet

mint emlit6k

az V. fejezet vegen.

s

kikezdese tiink

—

szerz6nel

volna

el,

—

Az

a toredekes

V.

fejezet

III.

utolso

csak vazlat, de hibat kOvet-

is

ha nem

kozoljtik.

A

VI

—X.

fejezet

rovid tartalmat az olvas6 tajekoztatasa czeljabol mellekeltuk

ugyancsak a

kivonatos feljegyzesei

szerz(5

alapjan.

A munka

stilusan, szerkezeten

nem

valtoztattunk,

adtuk a keziratot oly modon, a mint a szerz6 hatrahagyta. Ezert

nem

valtoztattuk

meg

a teljesen histo-

rikus vonatkozasii jelzeseket, mint a mind Ausztria, vagy

a mikor az uralkodo csak csdszdri min6segeben emlittetik.

1807

— 1810

kozt j^tszodnak

midfin a monarchiat

osztrak

le

az esemenyek,

csaszarsagnak

aktdk, midon a kiilpolitikai felsegiseg

irt^k az

tenyleg alkot-

manyos eUendrzes nelkiil gyakoroltatott. Az elbesz61es folyamdn, mid6n regibb aUapotokrol van sz6, szerzd

rlOszo.

16

neni

alkalmazhatta

is

azzal

logiat,

a

mult

korrendi

csak

alkotmanyos

szazadi

modem

kovetkezteben helyesbitett

fejlod^s

termino-

vetaeget kOvet vala

Szerzonek egyebkent sz^ndeka

el.

tanulminy-

volt kiilon

ban megirni Magyarorszag akkori kOzigazgatasi hatosagainak magatartasat

szempontjait a szerb

s politikai

felkelessel szemben. Erezte azonban,

kerithet

sort

igy

s

inkabb

fejezetben a szerkezet rovasara, teljesen

hogy

erre aligha

konczes8zi6t s

tett

az V.

az 1808-iki, eleddig

ismeretlen szeremsegi es hatirvideki

lazon-

gast tuzetesebben targyalta.

A

mi a szerkesztes teclmikumat

tenczioi ertelmeben jartunk

—

el,

hogy szeljegj'zetben roviden jeleztuk a I.

folyamat,

azutan v^zlatot

epitette

megallapitvan

eloszor irt

s

csak

az

Az

eligazo-

Minthogy munkaja

das, ez a koriilmeny inditotta erre.

gondosan

—

tartalmat.

kbtet hosszii fejezeteiben nehez leven

feldolgozasanal

szerzd in-

illeti,

ezt 6 tervezte

fel

a

az elbeszeles

rovid

szigorii revizi6

tartalmat,

utan fogott

a kidolgozashoz, konnyii volt e szeljegyzeteket beleilleszteni.

Az

I.

kOtettel

munkanal, hog}' a

szemben

mu vegen

jelez

elterest

e

adjuk az alapul szol-

gdl6 jegyzeteket.

Kallay jegyzettol

Beni voltakepen nem tarkallo

Elso

szoveget.

a szimos

szerette

koteteben

azt

a

modot kovette, hogy az eloszoban beszamolvan forrasairol, csak a legmarkansabb helyeknel idezett belolok, akkent velekedett, hogy a kutato, a ki for-

—

rasok utan dolgozik, amiig)-

is

ellenorzi

az e oadist,

az olvaso pedig, a ki valami irodalmi munkit elvezni akar, csak megzavarodik, ha folytonosan a

ket kell olvasnia.

t6nek

kidolgozasa

Minthogy azonban ez folyaman

a

leveltari

j(

gyzete-

lijab")

k5te-

an/ag

oly

17

elOszO.

nagy mereteket

oltott,

a targyalas

atlatta, liogy

iga-

zolasa sziikseges es ezert reszletesebben kell a forra-

sokra utaluia.

Elfogadta tehat az egyes fejezeteknel

sorszam szerint kovetkezo jegyzetek a

munka vegehez

elvet,

a melyeket

kivant csatolni, a mikent azt szerzoje

a konyvkiado-vallalat kiadasaban megjelent Pauler-fele

Arpadok

Ennek

is

tortenete czimu munkaban is vegigvitte. megvan termeszetesen a hatranya, minthogy

az erdeklodo olvaso gyakran lapozni kenytelen, de a

munka leveltariforrasokon alapulo hitelessegenek erdeke okvetleniil megkdveteli a jegyzeteket.

fejezethez a jegyzetes

Az

elkesziilt dt

vegezte

osszeallitast a szerzo

nagy gonddal. Csak imitt-amott utalt roviden egy-egy forrasra, melyet azonban konnyen lehetett kiegesziteni.

Nagy

adatkeszletebol

okleveltarat

nem

akart

kdzzetenni, csak egyes jellemzobb jelenteseket kivant

Ilyenek

mellekletben adni.

also

sorb an Paulics

bel-

nehany ertekesebb, korrajzi tekintetben erdekes adalek, melyekrol a Fiiggelekben lesz majd szo, utalas tdrtenven a munka illeto lapjara. a hova tartoznak. Ugyancsak a szerzo intenczioinak kivantunk eleget tenni, midon a munkaban elofordulo, a szdveg folyagradi

osztrak

man csak

konzul jelentesei 1811-b6l es

roviden

adatait kozdljiik.

A

idegenebbek leven

emlitett

szemelyisegek

eletrajzi

szerb es orosz szereplok sokkal

kdzdnsegunk

elott,

sziiksegesnek

tartottuk egy ilyeten vezerfonal dsszeallitasat.

kotetre terjedo

KAllay

:

A

munkat nev- es targymutato

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

A

ket

fejezi be.

EL6SZ6.

18

II.

A fontebbiekben eloadtuk a munka illetd

Ezzel be

koriilmenyeket.

ad^sunkat,

de

ket

szerkezetet

fejezhetnik szim-

is

szempont tiizetesebb kifejtesevel

tartoziink az olvasonak.

EIso sorban hangsiilyoznunk

munkaja

—

tirgyrol

szolo

mi/ncz

e

czimbeu

—

ket

idokoz

rri

kotetet a ferfikora

folytaban,

a

Az

elso

meg

egy-

egymast61.

el

delen jaro

masodik

szerzcl

megjelen6set har-

kotetenek

valasztja

hogy a

kell,

de voltakep egyazon

elterd,

konzul

kotet, hosszii

irja

kozokben

irott

fejezeteinek a szerzoje, az allamferfiiii tapasztalatokban

gazdag miniszter, kinek folyton reszketo kezebol a halal vette ki a

miiven

e

simitgato

Az emberek

tollat.

megiteleseben valo objektivitas, a politikai viszonyok

behato merlegelese, a

azon modon

stilus

hiivos atlatszos^ga

megvan mindket

egy-

A masodik

kotetbeu.

kotet azonban hasonlithatatlanul nagyobb szemhatart

fog be az elsdnel. Mig az elso kotet a kituno Balkanpolitikus miive, a talata

szurodott

—

lati

le,

a

konturok frissebbek

mig a m4sodikban

kotetben,

ny^ra

masodik kOtetben mar evek tapasz-

meg

ezentiil is igazitott

—

noha

volna

tapasztalas nagy iskolajdn

kiviil,

elso bizo-

egy-ket

helyen

A

gyakor-

eg}'etemesebb, miiveszibb az osszhang.

folytatott

az

szerz<5

a

munka

korul

tanulmanyok szelesebb kore magyarizza

ezt

az elterest.

Ez a pont

igenyli a

bovebb megvilagosiuist. Kallay

Beni munkaja elso kotetenek megjelenese, vagyis 30 ev 6ta ugyanis a szerb felkeles tortenete tirgyaban szeleskoru leveltari kutatis indult irodalmi

meg

s

kozlemenyek hosszabb sorozata

az idevago latott

nap-

I

19

elOszO.

vilagot, ligy a nyugat-europai, mint a szerb irodalomban.

Kallay jelen munkaja ligyszolvan irodalmi helyerteke-

nek megjelolese szempontjabol sziikseges tehat szamot adnunk ez irodalomrol s megjelolniink, mennyiben hasznalta, illetoleg hasznalhatta fol ezt a szerzo munkajanak ezen reszeben. Tekintve a nyugati irodalmat, az osztrak es frantortenetirodalom

czia

emlitest erderald

munka-

fobb

Beer Adolf, Deraelics, Pisani es Driault munkait soroljuk fel azok koziil, melyek Kallay munkaja I. k. megjelenese utan keriiltek ki a sajto al61. koziil

latai

Beer Adolf osztrak politika

iigj'i

tortenetiro, a ki f61eg a penz-

tortenetere

nezve kutatott

fel

ertekes

anyagot, 1883-ban a becsi leveltarak es nehany magangyiijtemeny felhasznalasaval egy vaskos kotetben (832 lap)

Die orientalische Politik Osterreichs

:

1784.

seit

1883., czim alatt megirta Ausztria keleti politikajanak

tortenetet

1774

— 1878.

A nagy munka

azon reszei,

a melyek leveltari kutatason alapulnak, anyag tekin-

teteben ertekesek, kevesbbe azok a fejtegetesek, midon

a szerz6

maga

itelkezik.

A

szerb felkelesnek 79 lapot

szentel a negyedik fejezetben es e reszben

mar

fel-

haszndlja Kallay munkajat. Beer osszes anyaga ismeretes volt Kallay elott, de a

mig Beer csakis a

leveltar diplomacziai reszet dolgozta fel

par

honap

alatt

futvan

at

—

titkos

pedig

es

azokon a reszeken, me-

lyeknek alapos atkutatasa evek munkajat igenyli

—

Kallay az osszes leveltarak egybevago anyagat vetette ossze. Azonkivill Beernel kivdlt a

viszonyainak megiteleset

a

Simbschen-fele

kes6bben Krones

mi a szerbek

sok hezagot

s

bel-

pontat-

hasznalta el6szor, illetoleg „ko-

lansagot talalunk. zolte"'

illeti,

,

targyalasokat,

a

melyeket

Josef Freiherr von Simbschen und 2*

:

elOszo.

20

die .Stellunj? Oesterreichs

ben

129

(Archiv

meg,jelent

— 260.

fiir

serbischen Frage" 1890Osterr.

ertekezeseben

1.)

Otdcsbina 1891. tett

ziir

illetdleg dolgozott fel.

ki,

tevedesektftl

politikajat.

Jdnos foherczeg naploi

is.

veben a VII. fejezetben

kOt. is

fej-

Krones egyen aprobb

eltekintve, helyesen

akkori

kabinet

76.

szerbiil

Wlau^osMbban

teljesebben es

f.)

Gesch.

(megjelent

meg

itelte

a becsi

Rendelkez^sere

allottak

Kallay munkaja HI. kony-

nag:}-

reszt

Krones fejtegette reszleteknek, mirol

juttatott volna a

egybe-

jegj'zetei s

vetesei lanuskodnak.

Szorgalommal es Demelics

kesziilt

^Metternich

und

kitarto leveltari kutatasok alapjan

Fedor seine

(kabineti

auswartlge

titkar) Politik'"

raiinkdja

czimen.

melynek esak elso 1809-t6I 1812-ig terjedo kOtete jelent meg. E munka kizarolag a becsi leveltarak alapjan kesziilt es ugyanazon jelenteseket hasznalta, mint annak idejen Kallay es Beer. A szerb felkelest a 125 145. 1. targ\'alja. A mi az eredmenyek ossze-

—

foglalasat

illeti,

nem

tekintheto egyebnek, mint a jelen-

tesek rovid lelkiismeretes kivonatanak.

kepen

Metternich

a kerdest

politikajat

csak olyba

vette,

A

szerzfi volta-

akarvan jellemezni, mint az osztrak

ezt

kiiliigji

politikanak egyik epizodjat.

Munkaja negyedik konyvenek negjedik

fejezetet

az 1812-ben a porta es Oroszorszag kozott foMatott bukaresti beketargyalasoknak szentelte. Errol a fejezett6\

is

csak azt mondhatni, hogy Stiirmer konstantina-

polyi osztrak kovet jelenteseinek es Metternich utasita-

sainak kivonatos felhasznalasa alapjan

kesziilt.

Mind-

munkat idez a Napoleonnal valo osszekottetesre nezve. Az egyik, egy az Otacsbina 1888-iki evfolyamaban (XIX— XX.) kOzolt franczia Ossze ket lijabban megjelent

21

ELdSZO.

mimka. Auguste Boppe (jclenleg kovetsegi tanacsos Konstantinapolyban) Documents inedits siir les relations de la Serbie avec Napoleon I, cz. alatt ugyanis Karagyorgyenek Francziaorszaggal valo osszekottete:

set (1809

— 14) a franczia kuliigyminiszteriumi leveltar Ez oklevelek

adatai alapjan allitotta ossze legeloszor.

Vucsiuics

Kado Karagyorgye emissariusanak parisi kiBoppe e munkalatat

kiildetesere vonatkoznak. Auguste

megelozoleg

ertekes adatokat kozolt

is

Menage

tabor-

nok viddini missiojarol a ,La mission de I'adjutant-commandant Meriage a Viddin" (Annales de I'ecole des sciences politiques 15. IV. 1886) czimu munkajaban. A masik Demelics idezte mii, Zinkeisen ismeretes munkaja a torok birodalom torteneterol.

A

franczia irodalomban abbe Pisani az elso, a Napoleon balkani politikajat kapcsolatban Dalmaczia franczia okkupacziojanak tortenetevel tiizetesen, ki

a becsi leveltarak anyaganak gyalta.

A

is

felhasznalasaval tar-

szerb felkeles tortenetet ugyan

csak koz-

munka, de erdeme, hogy a parisi leveltarak anyagara figyelmcztetett s igy nyomra vezette az erdeklodoket. Kallay nagy erdekkel hasznalta e inunkat s ennek a nyoman kutatvan, ffizte muvehez vetve

erdekli

e

a Bosznia azonkori allapotarol szolo reszleteket.

Szerzo halala utan jelent

kaja et

:

La

meg

Ed.

Gardane 1806—8. Paris 1904. 410

E munka

a

nyugateuropai

felliasznalasa mellett a parisi

miin-

Sebastian!

i.

irodalom

elegge

bo

kiiliigyminiszteri level-

tar aiiyagat vilagos, attekintheto

A

Driault

politique orientale de Napoleon.

modon dolgozta

fel.

Kallay Beni munkaja szempontjabol leginkabb

Sebastiani kiildetese

1806-ban, a szlobodzsiai

versziinetet illeto targyalasok es a

156

— 295.

fegy-

lapokon

22

KLdSZO.

az oroszok Moldvaban valo szereplese, a francziak dal-

macziai politikaja erdekesek. Napoleon keleti politikajat

a niaga teljessegeben, kiilonosen azon szerepet. melyet

abban a Balkan-felsziget jatszott,nemtargyaljaamunka, pedig

— mint emlitok — ennek megvilagitasa erdekelte

leginkabb Kallayt. czia mfi Jaksics tion

A

legiijibb, e korra

Gergelynek „L'Europe

de la Serbie"

cz.

neti kritikajat illetoleg

A

vonatkozo franet la

Resurec-

munkaja, mely azonban

tOrte-

sok tekintetben kifogas ala

nyugateuropai irodaloni

esik.

aprobb termekeit mel-

I6zven, a szerb kutatasok es publikacziok eredmenyet:

a kiitfok

raenyek

(1.),

(3.)

a monografiak

(2.)

s

az

aprobb kOzle-

csoportjaba foglalva mutatjuk be

szerb

;

czimeiket niagyar forditasban kozoljiik. Tagadliatatlan, hogy

Kallay

Beni

munkaja

elso

koteteuek megjelenese nemcsak az europai, hanem a szerb irodalomra

modem

is

termekenWtoleg

h:itott.

Ez

volt a

Szerbia megalakulasanak legelsd, kritikailag,

a teljes tortenete.

irodalmi

A

apparatus

felhasznalasaval

megirt

szerb irodaloni onkenteleniil erezte. hogy

elso sorban az 6 hivatasa reszletes kepet nyujtani az

orszag lijjaszUletesenek.

sokkal lijabb

keleti'i

A

szerb tortenetiras azonban

es ertheto okoknal fogva telve van

bizonyos vallasi es nemzeti elfogultsaggal, minelfogva

—

keves kivetellel

—

nines

is

meg

az az erkolcsi

batorsaga, kritikat gyakorolni a regi es dogmakkent elfogadott torteneti totelek folott, melyeket a historias I'lgyszolvan szentesitettek. Az lijabb mas mederbe terelte a regi aranilatot; de a leszurodes csak lassan megy vegbe. Kezdjiik rendre. 1. Kutfok. Ezek kozcJtt elso helyen emlitjtlk Nend-

enekek es legendak

kutatas lassankint

Mate proto (esperes) emlekiratait, a melyeket Kallay Beni munkajaban behatoan felhasznalt.

dovics

23

el6sz0.

Nenadovics Mate a szerb felkeles egyik mozgato tenyezoje.

reszek

1833-ban

tortenetet

irta

1787

meg

az eszaknyugati szerb

— 1805-ig,

valamint a torokok

benyomulasat a Drina es Kolubara videkere 1813-ban.

Munkajaban reszben

atyja,

Sandor knez

reszben pedig a sajat eszleleteit hasznalta

elbeszeleseit, fel.

Munkaja-

nak egyik megjegyzesebol arra kovetkeztethetiink, hogy az egesz felkelest, vagyis 1807

— 1813-ig

is

de ebben, minthogy Obrenovics Milos

irni,

meg

akarta

alatt allam-

szolgalatot vallalt, soknemii elfoglaltsaga akadalyozta

meg. Emlekiratait nem a nyUvanossagnak, hanem gyermekeinek szanta okulas czeljabol. Midon Vuk Karadzsics 1859-ben megiatogatta, igy njdlatkozott elotte

„En

is

kiil,

mert hiszen en nem tudok nyomtatas ala valot

irni".

irtam valamit, de csak gyermekeimnek emle-

Mire

a hogyau

Vuk

„ Csak irja meg ligy, sem lesz erteke, ha

azt felelte neki:

beszel;

akkor

ligy

tudomanyosan akar imi". Az emlekiratok egy reszet eloszor Ly. kdzolte a „Siimadinci"-ben

lia,

Nenadovics

„ Nenadovics proto kez-

(Memoari) czimen. Ez azonban sebteben

iratai"

kesziilt,

igen hianyos kiadas. Erezte ezt a kiado, mert 1867-ben kiadta az egesz emlekiratot. konnyebb attekintes czeljabol

tiz

szamos

reszre

elterest

felosztva.

Osszevetve a ket kiadast,

vehetunk eszre, nemcsak a helyesirast

es az interpunkcziot tekintve, leirasok

is

hanem

egyes

gyakraii

elterok, a mit azzal lehet magyarazni,

a proto neha egy iitkozetet tobbszor

is

leirt.

hogy

Egyeb-

kent ez a masodik kiadas sem kozli teljes huseggel a keziratot, azert a szerb tudos tarsasag elhatarozta,

hogy

lijbol kiadja es a szerkesztessel Kovacsevics Lyubomirt bizta meg. Kovacsevics, sajnos, nem tudta kezhez kapni a teljes keziratot. Megesett az a furcsa

klOszO.

24

dolog,

hogy a csaU'ulban felosztottak a memoireokat.

igy KovHcsevics csak azon resz alapjan javithatta ki a ket elobbi kiadast, a melyet epen rendelkezesere bocsa-

Kovacsevics

tottak.

azutan

helyreallitotta

az

inter-

punkcziot, egyOntetuve tette a helyesirast es a ketes megallapitani.

A kiado a

reszletes nev- es t^rgymutatot

csatoltatott,

liclyek ertelmet igyekezett

nmnkahoz

YJilamint az 1867-iki kiadasoktol valo elteresek jegy-

zeket

kozolte.

is

Nem Lazar

kevesbbe fontos

emlekirata

kiitfo

(Isztorija

Lazara Arszenijevics Batalaka melyet

,,A

Arszenijevics Batalaka

szrpszkog I., II.

usztanka

szerb felkeles tortenete" czini alatt a bel-

gridi akademia nemileg atdolgozva es zoje halala utan 34 ev^^el adott ki.

—

javitva, szer-

Arszenijevics

Batalaka Bukovicsban, a kragujevaczi keriiletben letett

od

1898. Beograd.),

A

1793-ban.

sokad magaval 6

szii-

folkeles leveretese utan 1813-ban

is

dtszokOtt Magyarorszagba.

evi ujvideki tartozkodas utan

Nehany

azonban Oroszorszagba

ment, hoi mint hazitanito kereste

meg

a kenyeret.

Itt

megnosulven. 1827-ben ismet visszatert Szerbiaba, hoi sok hanyatas utan vegre mint allamtandcsos Belgrad-

ban telepedett

le.

1848

— 1858-ig

ket izben volt koz-

oktatasugyminiszter s egy ideig az igazsagiigyminiszteriumot vezette.

1858-ban tortent nyugdijaztatasa utan kezdte meg miive irasat, melyet 1864-ben fejezett be.

maga

azon-

ban nem merte kiadni, mert azt hitte, hogy kailag gyeuge alkotds s azert mindig keresett irodalmi stiliszti-

fertiiit,

ki Jitnezven

rajta. llyent

nem

a keziratot, javitson es simitson

talalt, azert

1864. deczember 20-an kelt

vegrendeleteben Krsztics Miklosra hagyta a keziratot, hogj' az

majd halala utan.

—

mely 1869. Jan. 15-en

25

ELdszO.

kovetkezett be, is

— nyomassa

hagyomanyozott.

e czelra 100 aranyat azonban nem jart el a

ki

Krsztics

;

vegrendelet ertelmeben, a mennyiben 6 sem adta

hanem

ki,

sajat vegrendeleteben (1895. decz. 23.) a belgradi

tudomanyos akademianak engedte

at

azon

feltetel alatt,

hogy majdan az tetesse kozze. Az akademiai taiiacsules 1896. Jan. 3-an elfogadta a keziratot es annak kiadatdsat elhatarozta, a melylyel Milicsevics M. es Zsujevics J. M.-t bizta meg.

A

ket kotetre osztott mu,

10 konyvben targyalja

Legnagyobb

az elso szerb felkelest Karagyorgye alatt. reszt emlekezetb61

anyagon

kiviil

hasznalja

irodott,

a keves

eredeti leveltari

(Karagyorgye es egynehany fonok levele

meg

—

kulonosen az orosz beavatkozas es

Rodofinikin mukodesenek megvilagitasara

— az

orosz

„Voenni Szbornik"-ban megjelent levelezeseket.

A

mil csak 1812. ev vegeig terjed,

esemenyeket nem

erinti, sot

ezekrol egyaltalan

mennyiben nem

szeretett beszelni, a

az 1813-iki

s

nem

helyeselte,

is

hogy

Karagyorgye feladta a harczot,

nem

Batalaka e muvet,

hanem

irta,

zetett es szerinte

nem

itt-ott

mar koz-

targyilagos iranyii dolgozatokkal

Vukrol azt

szemben (Karadzsics

fejedelem szolgalatabaii

gyorgye rovasara)

mint hivatott tortenetiro

hogy az akkor

azt akarta,

all

s

hogy

hitte,

azert

teljes es vilagos

ir

Milos

tobbszor Kara-

kepet nyujtson az

egesz felkelesrol.

A

mu, bar nem

is

volt teljesen elzarva a

engedte

lemasoltatasat

naltatasat. Igy jutott

keriilt

1896-ig sajto

tudomany es

elol.

keziratkent

hozza Kallay Beni

ala,

Krsztics

valo felhaszis,

ki kiilono-

sen masodik koteteben, a szerb-orosz viszonyt

—

nem meg-

melyet Batalaka reszletesen targyal,

—

illetfileg,

mindig

26

a

EL0SZ6.

sokat

keziratra utalva,

hasznalja.

Mi a munkaboz

csatolt jegyzetekben e keziratra tOrtent utalisok helyebe

a nyomtatott

A

munka

lapszainait tettUk.

sorozataban kiilon kell

Andras

gyujtemenyek

megjelent

kiitfojellegu, Onalloan

megemlekezniink Gavrilovics

„A szerb forradalomra voiiatkoz6 (XXIX. es 831. 1., nevmutato. kiadja a szerb kir. Akadeniia) czim alatt meg1904-ben

iratok a pdrisi leveltarakbdr

jelent okleveltararol.

Tagadhatatlaii, hogy e nagy gyujtenieny sok

lijat

tartalmaz, de az 5sszedllitas ily formajaban iiem egyeb,

beturendbe

szam ala

rendszer

foglalt,

kritika

es

fogott niasolatgyujtenienynel.

769

nelkiil,

melyben a gyors

niasolas kovetkezteben sok a belecsiiszott hiba. Neni

akarunk

biralni,

terjedeluiii

meg

de

munkabol

jegyeznunk, hogy e nagy

kell

araiiytalaiml keves erteket nye-

riink a szerb felkeles tortenetere nezve.

1904-ben szerb

volt

felkeles

eppen szazesztendos forduloja

Ha

kezdetenek.

emleket akart volna

allitani

a

az lijabb szerb torteneleni

e kiindulo pontjanak, mindenesetre

hogyha

elso

sorban

a

a

szerb tortenetiras

petervari,

jobban

tette volna.

becsi es csak az-

utAn a parisi lev61tarak direkt erre vonatkozo,

kriti-

kailag osszeallitott forraskeszletet teszi kdzze. Kallay

Beni termeszetesen uem hasznalhatta mar e munkar,

melynek anyagat azonbau jol ismerte, s6t a Gavrilokiadvanyaban kozolt Vucsinics-fele jelenteseket 1809 1813., tovabba Langenaii orosz tabornok naploa

vics

—

j4t,

mar 2.

Az

joval Gavrilovics kozlese

oncUloan megjelent

emlekezniiuk

Nenddovics Konstantin,

Oy., Meddkovics, Gdrmlovics

Sztojdn es

el6tt

munkdk

legiijabban

Andrds

lemasoltatta.

koziil

meg

Milicsevics

s ffileg

kell

M.

Novdkovics

Vnkicsevics Milenkd muveirol.

27

KLOSZO.

Xenadovics Konstantin ket testes kotetben megirta

Karagyorgyenek, valamint vajdainak es hoseinek

„Nagy Karagyorgye, Petrovics Gyorgy

tet:

ele-

fovezer,

Szerbia folszabaditoja es fonoke, valamint vajdainak es

hoseinek

elete,

Bees."

A konyv ugyan

cz. a.

nagyter-

jedelmu es az 1883-ig terjedo irodalmat boven felhasznalja, kritikaja

azonban nem

van benne hiba sel

Karagyorgye

kielegito, sot folos

szammal

Telve van egyoldalii lelkesedes-

is.

irant s

inkabb egy mukedvelonek a

munkaja, a melynek egyes elszortabb forrasokbol valo adatait

kritikaval

lehet

ugyan hasznalni, de a

fel-

keles irodalmaban inkabb bibliografiai erteke van. Milicsevics M. Gy. Belgradban 1888-ban az lijabb-

kori kivalobb szerb ferfiak enilekkonyvet adta ki egy

melyben a szerb felkelesben reszes kivalo vajdak eletrajzat mintegy lexikonban adja. Termeszetes, hogy az akkori viszonyok kozott anyakonytestes kotetben. a

veket

nem

vezettek

es

igy

az

eletrajzokat

csakis

egyes kortarsak emlekezete alapjan lehet osszeallitani.

Nem

csoda tehat, hogy az

egyes adatok nem meg-

bizhatok es hezagosak. Erezte ezt a szerzo, mert 1901-

ben egy fiiggeleket adott hozza es a lehetoseghez kepest javitott rajta.

Medakovics M. G.

Ujvideken

1893-ban,

felhasz-

nalvan a petervaradi leveltar anyagat, megirta az els6 szerb felkeles gyaszos veget, az 1813-iki katasztrofat.

E munkanak azonban nagyon

csekely a becse, mert

nehany kiadatlan leveltol, kritikatlan osszeallitas, meg a Karagyorgye jellemevel sincsen tisztaban. Csak bibliografiai erteke van. eltekintve

A

szerb irodalom egyiittal a felkeles egyes reszleteit

illetoleg is

nmtat

fel

ujabban nehany ertekesebb munkat.

Ezt leginkabb az ujabban megiudult leveltari kutata-

2b

elObzO.

soknak lehet koszOnni. E\s6 sorban vic'S

Andras

,A belgnidi

:

emlitjiik Gavrilo-

1808

felsd iskola

— 1813-baii,

egy lap Szerbia felszabaditasanak tSrtenetebcir cziniu

Belgradban 1902-ben megjelent miivet. Erdekes kulturtortenelmi taniilmaiiy, a mely az Obradovics Doszi-

ennek az intezetnek abban ki

meg,

alapitotta felso iskolanak szerepet vilagitja

tije

Dielynek elso igazgato ja Jugovics allott,

volt.

Nagy fontossaga

hogy csak

itt

bovithete

gyer elemi ismereteit az akkori szerb fiatalsag. Jelentos

taimlmany Novakovics Sztojaiinak

politilcai

Belgradban 1904-beii megjelent: A szerb allam feltamadasa, politikai torteneti tanulmany az elso szerb felkelesrol

1804

szerz6, a ki

— 1813 (Belgrad, 252 lap)

maga

is

szolgalatban, szeles

nagyon sokaig politikai

allott

hattert

cz.

muve. A

diplomacziai

ad tanulmanya-

nak. Oroszorszag es Ausztria szerepet a felkeles iigye-

ben

partatlanul

tarja

Hangsiilyozza,

fel.

hogy

az

1813-iki katasztrofa, noha Szerbia ismet regi allapo-

t4ba

latszott

visszasiilyedni,

mindazonaltal kiindulo-

pontja Obrenovics Milos sikereinek.

A

bukaresti beke-

nek a szerbek belso autonomiajat megallapito pontja tette lehetdve

Szerbia kesobbi kifejlodeset.

A munka

erednienyeit osszefoglalva, ketsegtelen,

hogy az

vago irodaloniban elokelo helyet foglal

el.

ide-

Ket evvel kestibb ugyancsak Novakovics Sztojan csaszarsag a szerb felkeles elott. 1780

(.,A torok

1804" Belgrad, 429

lap),

terjedelmes tanulmanyt potairol.

kiilonoseii

a szerb felkeles bevezetesekent irt

a torok birodalom belalla-

pedig gazdasagi viszonyairol.

Bo

irodalmi apparatus alapjau jellemzi a torok foldesurasag es a szerb

tozik

A nyugateurupai

torte-

— a melyhez ertekeuel fogva e mu

is tar-

kmet

netirodalomnak

kozotti viszonyt.

— egyik hianya, hogy a torok allamleveltarak meg

29

el6sz0.

alatt vannak es igy m torok kiilonleges szempontok merlegelese elmarad e tanulmanyokbol, pedig vilagos, hogy ennelkiil nem lehet objektiv kepet nyujtani. Ertekes fejezete e muiikanak, a mely

mindig zar

a

szerbeknek szerepet reszletezi az

osztrak-torok haboru alatt.

E

es

orosz-torok

reszben szelesebb folyast

enged az elbeszelesnek. mint a hogy Kallay Beni munkaja elso kotete illeto fejezeteben. Novakovics kritikai szempontbol legertekesebb munkaja a felkeles szazeves forduloja alkalmaval iratette

Czime:

tott.

„Felkeles a dahiak ellen 1804",

a for-

rasok ismertetese, a felkeles jellege, az 1804-iki harczok, a belgradi pasalik terkepevel, Belgrad, 1904.

munkaban

reszletes attekintest nyujt a forrasokrol.

E

Egy-

szigorii kritika alapjan megvilagitja a felkeles elso

littal

eveinek politikai es gazdasagi viszonyait es feltarja a

mozgalom is.

A

indito okait

Felhasznalja az osszes forra-

valamint az egykoni

sokat,

szemtaniik

elbeszeleseit

felkeles kezdeteit illetoleg eddigele

ez

a

leg-

ertekesebb es legjobb monografia.* Ugyancsak becses

tanulmany a szerb alkotmanytortenet szempontjab61 „Karagyorgye koranak alkotmanyNovakovicsnak :

kerdese es torvenyei" czimii az iden (1907) megjelent

munkaja. *

Csak a teljesseg kedveert megemlitjuk, hogy a szerb

felkeles szazadik evforduloja alkalmaval 1904 szept. 7-en a szerb kir.

tud.

Akademia

diszgyfilesen

Jovanovics

L}^

tartotta az

Emelkedett hangu, csinosan megirt tanulmany, tortenetirodalmi a mely azonban dithyrambus Karagyorgyera erteke nagyon csekely. Igen termeszetes, hogy a beallott dinasz-

iinnepi beszedet.

;

tiavaltozas kovetkezteben

Karagyorgyenek eddig kisse hatterbe

szoritott alakja ujbol feleledt a szerb irodalomban.

Milicsevics

Gy. Belgradban 1904-ben osszeallitotta Karagyorgye jellemzeset beszedeibol es munkalataibol. E munkanak azonban inkabb folkloristikus becse van.

30

bl6bz0.

Uj

megemlitesre

s

Milenko

melto

^Karagyorgye"

mu

Onallo

Vukicsevics

muve, mely egy na-

czimii

gyobb sorozat elso kotetekent jelent meg 1907ben a konyvpiaczon, A kOtet 1752-vel kezd6dik es 1804-ig a „knezek meg(5letese''-ig tdrgyalja az anyagot. Felhasznalja az

eddig megjelent osszes forrasokat,

a melyeket leveltari kutatasaival egeszit

ki, lig}-

a mi a forrasok lelkiismeretes felhasznal4sat es teset

dicseretet erdemel

illeti,

;

hogy gyfij-

kritikaja s szemhatara

azonban nem oly mely es tdgas, mint a Novakovicse. Legiijabban a tortenetirok soraba lepett Gh/orgyevics

Vldddn,

Sandor kiraly miniszterelnoke, a kinek

muvet az Obrenovicsokr61

szellemes

es Szerbia

leg-

ujabb torteneterol sokfele szempontbol biraltak, de meg-

annyian

hogy

elismerik,

kituno

reszeket tartalmaz.

Jelenleg a becsi titkos leveltarban dolgozik es a Kallay

Beni hasznalta anyagot

Karagyorgyerol

biivarolja.

Elso

tanulmanya

Ausztriarol, valamint az

es

lij

szerb

allam kiilpolitikajdrol az Otacsbina XV. evfolyamaban jelent

E

meg.

XV — XVIII.

tanulmanyait

evfolyamaban,

politika valtozasait. sal megirt politikai

folytatta

eloadvan

az

a

Otacsbina szerb-orosz

Mind a ketto szellemes felfogastanulmany, a mely ugyan hiteles

adatokon alapul, de azert szerzonek hatarozott szubmegis feltetszik eloaddsan.

jektiv egyenisege

hflv5s, magasroptii allamferfiui

Beninel

ellenfel es barat eg)"arant elismer es melta-

nyol, nincsen historikus,

meg

mint

honfitarsai koziil

—

Az a

modor, a melyet KaUay

Gyorgyevicsnel,

nem

oly

alapos

Novikovics, de tagadhatatlan, hogy

—a

politikai

szempontokat

illetdleg

a dolgok melyebe 6 hatolt be legjobban. 3.

Aprdbb kozlemenyek. Szamos becses vonatkozast

tartalmaznak a szerb felkelest illetoleg a szerb tud6s

31

elCszO.

tarsasag kiadta Gldsznik, a Szrpszhi knyizsevni Gldsznik (Szerb konyveszeti szemle), a szerb

kir.

Akademia kiada Delo, nem is

vanya a Szpomenik, a Godisnica s emlitven b6vebben az Otacsbina czimu

E kozlemenyeknek

szenilet.

alabbi felsorolasa ugyan jobbara

bibliographiai erdekii, de bizonyos vezerfonalat nyujt

azoknak, a kik Kallay Beni nyomaban netan a szerb felkeles lijabb feldolgozasara vallalkoznak.

Az 1878 utan megjelent ^Gldsznik" (1880) Mikosevics '

48. koteteben

kozol adalekokat Szerbia lijabb

J.

tortenetehez, jelesiil Szerbia es Oroszorszag viszonya-

adja

rol,

Karagyorgye jegyzokonyvet,

Milutinovics

munkajanak keziratait az also reszben, tovabba nehany Jagodina videki szemelyiSzerbia tortenete

cz.

segnek eletrajzi toredekeit es az ottani harczokat. A mdsodik reszben a deligradi, mizsari, lozsniczai es banjai iitkozetekrol szol es 19 kiadatlan oklevelet kozol.

terjedelmere

nezve nagy,

ugyan csekelyebb erteket

A

de kritikatlan kozlemeny, kepvisel, mindamellett egy-

ket vonassal boviti a forradalom kepet.

Ugyancsak a novics

Grlasznik 54. koteteben (1883) Jova-

Dragutin

Milicsevics M. Gy. kajat.

„Crna reka"

A

czim

alatt

kiegesziti

szerb fejedelemseg czimu mun-

Becses resze a Crna reka videkenek helyrajzi

es kozigazgatasi leirasa, valamint az ott lezajlott torteneti

esemenyek vilagos kepe, jobbara eredeti

forra-

sok alapjan. Miliszavlyevics M.

„Anyag Szerbia

lijabbkori poli-

tikaja tortenetehez" czim alatt a Gldsznik 75. {1892)

szemtanuk elbeszelesei alapjan

irja le Neennek kovetkezmenyeit. Azutan adalekokat nyujt Hajduk Velyko haldl^hoz es

koteteben

gotin 1813-iki elestet es

szol

Gavro bimbasa

biinteteser<31.

Kritikaval hasznal-

32

blOszo.

hato kOzlemeny. Kallayval

Hajduk

szembeii

Velyko

Megjegyzendo azonban, hogy Kallay Beni Hajduk Velyko jellemet hiven adja el6 es annak igen sikeriilt kepet nyujtja, egy cseponzetlen liazafisdgat

pet

tiinteti fel.

sem tagadv^n azokat a hdsies vondsokat. a me-

lyeket a szerzo maijasztal.

E kozleseknek fSanyaga

belgradi leveltarbol keriilt

ki.

A

a

„Szrpszki hnyizseimi Oldsznik" ertekesebb kOzle-

meiiyei koziil raegemlitjiik a 47. kotetben (1895) Mis-

kovics taboriiok leirasat a szerb hadsereg allapotarol

1804

es harczmodorarol a felkeles idejen,

Ez a

hadtorteneti tanulmany

ii

— 1815-ig.

belgradi akademia

nehai Sandor kiraly jelenleteben olvastatott

iilesen

Hadtorteneti szempoutbol az erdok homalyabol nyilt szinterre.

fel.

hogy mikent tornek

Karagyorgye

ki

bujk^lo hajdiii a

mikent alakulnak at s4nczveddkke es

mikent foglaljak

el

mint ostromlok, rendesen lovassagi

tamogatva,

rohamtol

kifejti,

a

czokat. (Misar, 1806 aug.

ugj^an ismeretlen

toroktol 1.)

vitezul

vedett

E tanulmany nem

s4n-

keszult

anyag aiapjan, de szorgalmas ossze-

^litas es ertelnies katona munkaja.

A 1804

szerb

— 07-ig

felkelest es a franczia-orosz

viszonyokat

targyalja dr. Gavrilovics Mihalynak

egy

hosszabb tanulmanya, mely (Szrpszki Knyizsevni Glasznik

1901.) Napoleon balkani politikajdhoz adalek.

II.

Szerzo kimutatja. hogy Napoleon mennyiben igyekezett czeljaira felhasznalni

vett a franczia

hagj'van

az

orosz

mino fordulatot midon a torOkoket magukra

a szerbeket es

politika,

felfogashoz

kozeledett,

maga erdekeben igyekezett mennyiben meg eddig fel nem hasznalt a

szinten

got

is

leveltari

tartozik

A

anya-

van erteke, a nagysulyii munkalatokhoz. Inkabb

belefuz, dolgozatanak ez iranyban

de nem

a melyet

ertekesitni.

33

EL08Z6.

mint

gyiijto,

Kulouosen

feldolgozo,

foltetszik ebbeli

tulajdonsaga, midon ugyancsak a nevezett folyoirat

XIX. szazadbeli

es 4. koteteben Szerbia

3.

kiilpolitikajat

Nagyon sok ismert

targyalja a berlini kongresszusig.

szolam van benne, bizonyos diplomacziai szempontokat igyekszik ervenyesiteni eloadasaban, de termeszetesen

sem merkozhetik

tavolrol

a nagy szerb allam-

mint Riszticsnek tortenetpolitikai felfoga-

ferfiaknak,

saval. Mindamellett elismerest

erdemlo szorgalommal

felkeles egyes fazisait.

kutatta a szerb

Ugyancsak a

Szrpsz. Kny. Glaszuik IV, folyamaban a torok reszrol

Icsko litjan 1806

— 07-ben

megajanlott beket fejtegeti

Novakovics

kritikai alapon, helyesbitven es biralgatvan

Sztojan hasonlo targyii ertekezeset.

okminyokat

torok

Kiadatlan kelesrol 1805

— 1813.

a

koz(3l

Balascsa G.,

szerb

fel-

a Szrpszki Knyi-

zsevni Glasznik XIV. 1905. evfolyamaban. Kulonosen

becses a kozzetett adatok soraban ket defter a leveltarbol,

melyben

a

szultani

kiilonfele

szofiai

vezeri

es

rendeletek foglaltatnak; ezek a szerb belviszonyok meltatasahoz szolgalnak becses utnmtatasul.

A „Szpomenik", — kiadja a szerb

akademia,

—

kozlemenyei

kiralyi

tudomanyos

koziil megemlitjiik az 1890-iki

masodik kotetben kozolt biivarlatokat a

parisi levelta-

rakbol (Nemzeti es kiilugyminiszteriumi leveltar, Pavlovics

J.).

XVm. 113 tal

es

Ez anyaggyiijtemeny a Balkan-felsziget XIX. szazadbeli tortenetere vonatkozolag

sz. alatt

erdekes emlekiratokat tartalmaz es

David travniki franczia konzul jelenteseit

a mennyiben

latokat zett,

folytasson,

hogy az

Kallay:

A

iij

kozli,

is

a szerb folkelesre vonatkoznak.

adonak azonban nem

egyiit-

A

ki-

hogy alapos buvarmindenkep azon igyeke-

volt turelme,

hanem

anyagot mentdl elobb kinyomassa.

ezerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

3

34

klOszA.

munka

igy aziit^n az egesz tai

megrost^lva

csak

es

csevics M. Gy. ugyancsak a

meseje a

tcJbbiekkel

ada-

Szpomenik XIV. (1891.)

dolgozatot

nepszerfl

kozol

melyben nahidk

(keriiletek)

szerini

Peter

„J6kic8

az els6 szerb felkeles szereplese"

es

s

bsszehason-

be a szigorii kiitatas keretebe. Mili-

litva illeszthetok

koteteben

voltakep tbredek

a

cz.

a.,

targyalja

az

egyes szemelyeket. Tudomaiiyos erteke e kOzlemeny-

nek nagyon csekely. Ertektelen (1892.)

Antalnak a Szpomenik XIX.

Protics

„A szerb

folyamaban

fovezersegetol kezdve"

cz.

tOrtenet

Karagyorgye

dolgozata, a melyben

meg

a megjelent forrasokat sem meltatja.

Ugyancsak ebben a koietben Szrecskovics Panta a

regibb

szerb

tortenet

szorgalmas, de keves

kajii tortenetiroja tiz levelet

tarabol

kriti-

kozdl a szkupstina level-

Hajduk Velykohoz, Ocscsehez

es Obrenovics

Miloshoz.

Ertekesebb

ennel

a Szpomenik XXI. (1893.) ev-

folyamaban „Milos fejedelem elbeszelese onmagarol" cz.

a.

kozOlt eletrajz, amelyet Milicsevics M. Gy. ren-

dezett

sajto

szelte

el

ala.

ezt,

Voltakepen az oreg fejedelem be-

de kizarolag emlekezete alapjan. Ter-

meszetes, hogy az elbeszeles egyoldalii es hogy Milos

fejedelem mindig a Emlitettiik,

maga

partjan van.

hogy a szerb felkelesnek torok

leveltari

anyagon alapulo eloadasat sajnosan nelkiilozziik. Novakovics Sztojan azonban leforditotta es kozolte egy tOrokke lett franczia kalandornak mflvet, a ki Ibrahim Manzur nev alatt az 1813. es 14. szerbiai s bosnyak esemenyekre vonatkozolag kulturlorteneti szempontbol erdekes reszleteket evfolyam).

irt

Meg egy

ossze. (Szpomenik XXII.

1893.

torok emlekirat szamol be a szerb

35

ELdsz6.

felkelesrol,

Resid begnek, „Csodalatos esemenyek

tor-

tenete Belgradban es Szerbiaban" czimii munkalata. Csohadzsics A. Sz. forditotta le es tette kozze a Szpo-

menik XXXIU. (1897.) evfolyamaban. Resid beg belgradi tOrok ember volt, a ki torok szempontbol eleg erdekesen

irja

a harczokat.

a belviszalyokat es

le

Kritikaval, jol hasznalhato

munka.

Csirics B. szerb torteneti tanulmanyai 3. reszeben

1809

—

deti,

Milovanovits Mladenre vonatkozo 16

15.

ere-

igen hasznalhato oklevelet kozol a Szpomenik

XXXIV.

1898. evfolyamdban.

Dobrinyacz Peter, oroszparti

kiadta Vukicsevics M.

dezve

egyik kivalo

a szerb felkeles

fonokenek leveles konyvet atirva es rena Szpomenik XXXVII.

1900. evfolyamaban. Osszesen 42 levelet kozol 1810. es

a melyeket Dobrinyacz

1811-b61,

emberekhez szonyt,

intezett es

valamint

vilagitjak

az 6

a melyek az orosz-szerb

ontije

meg, termeszetesen szubjektiv modon. elso es masodik

idejebol

kozol

metropolitatol,

vi-

szamiizetesenek koriilraenyeit

Ugyancsak Vukicsevics az keles

fobb

kiilonfele

21

fel-

elegge erdekes levelet Le-

Karagyorgyetol,

Obrenovicstdl.

Nehany azonban mar az 1815 utani korszakbol valo. Ugyancsak Vukicsevics adta ki Jokics Peternek az els6 felkeles egyik

Delo XXXII.

1904.

szemtanujanak elbeszeleset a evfolyamaban. Az

orosz

tudo-

manyos akademia ugyanis 1840-ben inditvdnyozta, hogy az elso felkeles szemtaniiinak elbeszeleseit jegyzokonyvbe kell foglalni. Kiderult, hogy az eml6kezetbol elmondctt dolgok, okleveles anyag hijan nem ellendrizhetok es altalaban veve ertektelenek. Ezek kozott

meg a Jokics

met, de ezt

is

elbeszelese erdemel bizonyos figyel-

csak gondos kritikaval lehet hasznalni.

36

EL08Z6.

Egy 1804

Bombay

hazankfianak,

—06.

tolmacsnak

konzuli

terjedo feljegyz6sei erdekes adatokat tar-

talmaznak az egykorii szemelyisegekre vonatkozolag.

Dombay, a

Ferencz csdszdr es kir41y kiilonttsen

kit

kegyelt, minthogy atyjat,

huseges, szepen

gyakran

rette,

4tj4rt

—a

a kabinetben egyik

ki

hivatalnoka

iro

volt,

— nagyon sze-

Zimonybol Belgradba es benyomiEzeket forditasban Kosztics

rogton feljegyezte.

sait

Dragutin adta

Az

ki,

ugvancsak a Delo 82. evfidyamdban. adalekok

aprobb

sorozatabol

felemlitjiik

a Csupics Nikola szerkesztette Oodisnica 1883. V. teteben

Trandafil

Duka zimonyi

gorog nyelven

irott

esemenyeirol.

Hoskoltemeny

erzessel

kereskedd

gorog

6neket, a szerb felkeles fontosabb

formaban

a forradalom esemenyeit

leirja

a

k
szerb

az eload^s

melyek elegge erde-

sok mellekes epizodot targyal,

kesen felhasznalhatok.

eros ;

Termeszetes,

hogy az egesz

mfi csakis mint kdzvetett bizonyitek johet szimba.

Gavrilovics Andres ket tanulmanyt kozolt Szerbia felszabaditdsa

t4rg}'alja. tatja,

de

felkeles

mar regibb

ido ota volt kitord-

altalanossa csak 1804-ben

A

lett,

miutan a

masodik resz Topliczanak es

elfoglalasdt targjalja.

Hadtorteneti tics

Godisnica XXII. 1903.

elso reszben a

kenezeket megoltek.

Labnak

a

kenezek megoleteset Felhasznalja az osszes forrasokat es kimu-

hogy a

felben,

tortenetebol

Az

folyamaban.

szempontbol felemlitendo

K. t^bornok tanulmdnya az

1813—14

meg

Pro-

hadi ese-

menyekrol, a melyben a kbzzetett anyag alapjdn leg-

inkabb Ausztria befolyasat es magatartdsat tdrgyalja a szerb hadjarattal

szeiiiben.

Nem

nagy jelent6segu

kozlemeny.

A

s/erb felkeles hadi tOrtenetehez Alekszics A. a

37

j:l0sz6.

Godisnica V.

folyamaban az eszaknyugati es

1883.

macsvai reszeket targyalja. Inkabb elm^leti tanulmany, a melyben a felkeles tanulsagait igyekszik az olvaso ele allitani.

Koszta

Protics

(volt

helytarto)

kir.

kiilonben

a

Godisnica XIII. koteteben 191 lapon eloadja a szisztovoi beket61 1807-ig terjedo korszakot. Felhasznalja

Az elso resz teljesen a K^llay modoraban es felosztasa szerint van irva.

a teljes irodalmat. targyalasi

Ertekes Novakovics Sztojannak a Letopisz szrpsz. Mdtice 1904. evfolyamaban megjelent „A szerb allam feltamaddsa" czimu ertekezese,

melyet baro Tott es

Sztratimirovics metropolita emlekiratainak, valamint az erre vonatkozo irodalomnak teljes felhasznalas^val

A „Nova

Iszkra"

1904.

evf.

irt.

Vukicsevics Milan,

Dzsinics kapit^ny never61 es halalarol ertekezik. Elenk

kepet nyujt Karagyorgye erne hires kapitanyarol, ki megalapitotta sebet kapott.

Deligradot,

hoi

aztan

kesobb halalos

Ugyancsak ebben az evfolyamban

jelent

meg Karagyorgyenak egynehany ismeretlen levele. De nera folytatjuk tovabb ez apr61ekos felsorolast. Tiszttinknek

Kdllay

eleget

figyelemmel kiserte tartotta Gavrilovics leveltari kutatasait,

mennyiben

teszunk,

1903-ig megjelent

az

s oszinte

ha megemlitjuk, tanulmanyokat erdeklodessel

hogy elenk

szemmel

M. es Kosztics Dragutinnak b6csi

Az el6soroltuk kOzlemenyeket, a

rdert, elolvasta, kivonatolta es

szandeka volt

munkajaban fel is hasznalni az ebbeli eredmenyeket. Legjobban 6 maga ismerte munkdjdnak h6zagait s mindig hangsulyozta, hogy minden nagyobb tOrt6t6neti kerdesnek, az egyes

tania

korszakokban

lijbdl

meg

Ez onkritikanak azonban nines mit tara komoly biralatt61, mely e tored6kes munkdb61

kell iratnia.

38

BLOSZO.

csak

is

ligy

rekonstruulja az egdsz munkdt, mint a

hogy a mutOrtenet is Skopas, Praxiteles, Antenor, Paionios torsoit a muv^szet egyen^rtekfi jeles darabjai kQze

iktatta.

De

nines mi^rt kiilon elemezgetni a

munka

becset.

Elnezve belerteketol, a nagj'emlekezetu szerzo egyenisege biztositja szamara a kozerdeklod^st.

hogy az

Regi alapigazsag,

eszlelS valamely taj-

nak emelkedettebb pontjarol a fold feliiletenek csak bizonyos reszet

Ez a

latja.

ger szine

A

felett.

politika

tdgabb, mennel magasabb dik

a

az

szo

E

eszlelo.

meltosag,

hanem azon

melyet az

illeto

pedig

szemkcJre

anndl

muko-

szemlelesi pontb61

hivatalos

vett

kvalitasok

teljes

a

dont,

A

tu-

a tOrtenelmi fejlodes

ertjiik:

ismeretet es

nem vagy

alias

osszege

itelkezesenel merlegbe vethet.

lajdonsagok osszege alatt

menetenek

raagassaga a ten-

magassageszlelesi alap alatt

6rtelmeben

szoros

men-

resz annal tagabb,

nel nagyobb az eszlelesi helynek

kapcsolatban ezzel a

jelen allapotoknak reszletes, pozitiv tudasat.

Kallay Beniben szerencsesen tortenetvizsgalatra

valo

belso

egj-esiilt

hajlam

es

a bblcselo a tetter6.

Ontudatosan merlegelte e kellekeket, ebbol fejlodott az a tehetsege, mely egyarant kepesitette 6t ligy a mult objektiv meltatasara, mint az aktiv szereplesre. Allamferfi

volt,

a ki tudta a historiat es tortenetiro,

a ki

^csinalta a historiat.

S most, midon

litjara

bocsajtjuk e munkit, csak

az a fajo erzes vegyul oromiinkbe, hogy e k0nyvr6l is

elmondhato

zot

nem

:

„Sine

lathatjuk, de

1908 Jan.

me

ibis liber in

orbem".

muvebol megerthetjiik a

A

szer-

lelket.

elejen.

Tballoczy Lajos.

ELSO FEJEZET.

Ae

orosz vednokseg megalapitasa Szerbiaban.

1806 deczember 27-iken hadat Oroszorszi iizent Oroszorszagnak, Moldvat es Olahorszagot mar k^j^nak iii ket honap ota megszallottak volt az orosz csapatok. '*"<" J^"^

Midon a Porta

Az orosz fovezer nyiltan kijelente ugyan, hogy nem az ozman birodalom ellensege gyanant nyomult be e tartomanyokba s hogy czelja nem egyeb, mint a Portat az Oroszorszaggal feunallo szerzodesek pontos

Konstantinapolyban mindazonaltal

teljesitesere birni;

hogy eszakrol ismet veszely fenyegeti Tdrok-

ereztek,

orszag

Sandor

I.

ten,

letelet.

a

czar,

noha legalabb uralkodasa kezde-

belkormanyzas kerdeseiben,

sokban

szertol

iranyt

eltero

az

kovetett,

elobbi rend-

a

Kelettel

szemben eppen oly kevesse tudott vagy akart szakitani a hagyomanyos politikaval, mint barmelyik elode. Oroszorszag keleti politikajanak dekek, tdsi

nem

hajlamai

kodok, I.

Peter

hanem hoi

meg es

is

egyes

dynasztikus er-

uralkodok

h6di-

adtak tulajdonkepen iranyt. Az uralaz II.

hatalmas

oly

Katalin,

egyeuisegiikhoz

lanyhabban

tOrekvest,

nem

nagyratiiro

mely

csak az

szellemek

nem

kepest,

hoi

vezettek

amaz

orosz

nepet,

is,

teremtettek

mint

meg,

erelyesebben, osztonszerii

daczdra

a

nagy

4U

ELsO FEJK/ET.

tiivolsAf^nak,

daczara

szazadokon

lyeknek,

akadalyoknak

az at,

es

vesze-

soha nem lankad6

erfivel

folyvast nieg-megujulo villalatokra kesztete a Balkan f61sziget, de kiilOnosen Konstantin^poly ellen. Midon

az

vareg fejedelmek,

elso

tdk

alig,

hogy megalapitot-

uralmukat orosz foldon, Byzancz elfoglala-

volt

sdra indultak, val6szinuleg csak azon var^zsnak enged-

melyet

tek,

a kellemesebb

eghajlatii

deli tajak,

a

zordabb ejszak lak6ira mindeniitt es mindenkor gyakorolnak.

E

tamaddsok

kalandos

azonban,

noha

eleinte mindannyiszor visszaverettek, donto befolyas-

valanak az orosz birodalom kescJbbi fejlodesere.

sal

A

folytonos

a kovetsegek

harczok es bekekotesek kOvetkezteben,

viszony zott.

a

s az igy

litj^n

osszekOttetesek

altal,

keletkez6 kereskedelmi

elenkebb erintkezes, szorosabb

tamad Byzancz

s

az orosz tartomanyok ko-

igy tortent, hogy Oroszorszag Byzanczt61 nyerte

keresztyenseget

s

muvelodes alapvonasait.

a

Az

orosz nep bevonatott azon nezetkorbe, mely a keleti roniai bkodalniat nyugottdl elvalaszta.

Ezen alakulas

meg ma is eszlelhetS. Igazuk van az orosz iroknak, kik meg napjainkban is lenyeges kulOnbhatdsa

seget

latnak

az

orosz

s

a nyugateuropai

civilisatio

hogy masfel szazad 6ta Oroszorszag annyi tenyleges ismeretet kolcsonzOtt NyukOzott, mindamellett,

gott61.

De a hit s a szellemi irilnyzat nem maradhatott befolyas nelkiil

kozossege mellett az a hatalmi all^s

sem, melyet Byzancz elfoglalt, midon az oroszok eloszor benyomultak a keleti birodalomba. Roma vilagi hatalmanak letimte ota Byzimczban kozpontosult a

vildguralom,

A pompa

es

az

imperium

gazdagsag,

legalabb

a

Kelet

fdlott.

mely az akkori Byzanczoi

AZ OROSZ vednOkseg megalapItasa szerbiaban.

elaraszta,

az allami

kiilonosen

a

hatosaga,

ketsegkivul

bamulatos

elet

csaszari

megdobbentoleg

kicsiny orosz fejedelmekre s

de

szervezete,

latszolagos

tekintely

41

minden-

hatottak

a

magara az orosz nepre.

Az iniperiumnak mind e fenyt, erot es nagysagot magaban egyesito fogalma pedig elvalaszhatatlanul a varoshoz fuzodott, mely annak szekhelyet kepezte. E fogalom nagyszeriiseget nem kisebbithete az a koriilmeny, hogy a birodalom naprol-napra hanyatlott s hogy a csaszari hatalom mindinkabb ingadozova lett. Nepek es nemzetek nem mindig, sot talan meg tobbnyire sem vezereltetnek csupan realis erdekek altal. A realismusnak altalaban sokkal csekelyebb

szerep jutott

natra

latszhatik.

a

tortenetben,

A

mint a

legallandobb,

elso pilla-

legszivosabb

torekvesek, eppen azok, melyekert a legtobb ver

folyt,

melyek a legnagyobb aldozatokat igenyeltek, igen gyakran puszta jelszavakbol, minden tenyleges alas

pot

kepzetekbol

nelkiilozo

mar reg

a

elveszte volt

maradvanyat

kepzete

politikai

az elenyeszett vilaguralom kap-

tapadt.

Eppen

E

Byzanez az orosz nepre. inkabb

zeti

ezzel

midon

nOvekedett,

tatarjarom

alol

eletre egyiitt

dalom

a

birtokaert,

is.

De Roma nevehez raztato

Szazadokon midon az hatalomnak utols6

szarmaztak.

Nemetorszag Roma

at harczolt

hatas,

s

torokok

lij,

midon

majdneni kezebe

hatast gyakorolt

az

meg

vonzero

e

Oroszorszag

felszabadulva,

ebredt

ily

a

hosszas

hatalmasabb neni-

Konstantinapoly

egesz

byzanczi

keriilven,

a

es

biro-

keresztyen-

Ez ido

seg az izlamot

volt

a jelen

szazad

elejeig a hitsorsosok

kepezte

a torok birodalom ellen kezdelt orosz had-

kenytelen

uralni.

ota

felszabaditasa

42

EL86 FB.JEZKT.

jaratok ontudatos czeijat; a keleti imporium megszerz6se volt azonban a be

nem

vallott s

inkabb csak Qn-

tudatlanul miikOdfi ero, mely Oroszorszigot annyiszor

4 Konstantinapoly fel6 vezetfi utra

Csak lassan nyomult

terelte,

el6re Oroszorszig ezen az

olykor meghatralva onkent az akadalyok

liton,

el6tt,

majd \isszalokve evtizedekre, az akkor meg hatalniasabb ellenfel altal. De sem akadaly, sem csap^s

nem

kepes megvaltoztatni a hag}'omanyos orosz

volt

keleti

mely oly melyen gyokeredzett a nep melynek vegczeljaira nezve az uralnep feltbgasa kozOtt mindenkor teljes ossz-

politikat,

erziileteben

kodo hang I.

s

s

letezett.*

A gyonge

sAndor

"oiltikija

konnyen

Mapoieonhoz

az

es ingadozo jellemfi, de eszmenyekert

lelkesiilo

osvcnyrdl,

I.

melyet

Sandor sem terhetett tehdt le szamara nemzetenek szazados

rr6Mben"- ^^rekvesei es elodeinek vallalatai kijeloltek. Meglehet, Movotziiczov hogy Napoleonnak az europai Torokorszagot, Szyridt, pittei"

Egyptomot

felkarol6, sot Indidkig terjedo

kalandos hoditasi tervei fordult volna az zul

utobb

s

a

a czar csak kesobb

Az

ozman birodalom

ellen.

franczia

kelet fele ir4nyul6

azonban,

torekvesei

nelkiil

meresz es

csaszar

melyek

ha

also kon-

sikeriQnek,

orokre

veget vetettek volna Oroszorszag terjeszkedesi v4gyainak,

a

legnagyobb mervben felkoltek a czarnak

s

minisztereinek aggodalmat. I.

Sandor tronralepte ota nagy bizalmatlansaggal

szemlelte

Napoleon novekvo hatalmit. Ennek okat

kozonsegesen ama feltekenysegben keresik, Bonaparte *

oz.

li6ditasai es eroszakos follepese

Lasd bovebben szerzo

munkujat.

:

melyet

koltOttek

Oroszorszag keleti tdrekvesei

43

Az OROSz v6dnOks6g megalapItasa szesbiAbak. fel

a czarban, ki

maga

is

donto

befolyast

ohajtott

Nyugat-Eur6pa sorsara. Valoszinu azonban, hogy e bizalmatlansag el6idezes6ben sokkal nagyobb resze volt a keleti iigyekre valo tekintetnek. Sandor gyakoroliii

ellenszenve Napoleon irant aligha valtozott volna Til-

ha ama neve-

sitben oly rogton felleng6s bardtsagga,

zetes talalkozasnal csak a nyugateuropai allamok jovo-

nem pedig

jerol,

fokent arrol

volna sz6, hogy a

lett

ket csaszar megosztozzek a vilaguralom

a czarnak maradvan

kelet

folott,

osztalyreszul.

—

a

Az orosz

kiilpolitikaban az egyeduli szilard es vdltozatlan pontot

valoban a kelet kepezte.

Es igy az a gyakran

hogy Oroszorszdg

felmeriild nezet,

San-

kiilpolitikajat

dor uralkodasa idejeben folytonos ingadozas es ellen-

mondds jellemeztek, csakis az europai hatalmakkal fennallo viszonyokra vonatkozhatik.

A

kelettel,

tehat

szemben az orosz politika e hu maradt a mult szazadok hagyomanyai-

a torok birodalommal

korban hoz

s

is

lankadatlan kovetkezetesseggel igyekezett czel-

De eppen azert nem tekinthete egykedvuen, ha mis hatalmasbb allamok is dnalloan s talan az

jat elerni.

orosz erdekek rovasara foglalkoztak a keleti kerdessel.

A

legnagyobb

a legfelelmesebb hatalom ez id6

s

szerint ketsegkiviil a

v6senek arra

Napoleone

volt.

A

czar fotorek-

kellett tehat termeszetszeruen iranyulnia,

hogy Napoleon figyelmet lehetoleg elvonja a tor5k birodalomtol

alabb

s

nem

sikeriilne,

dran

is

siilyra

tervei

befolyasat

diplomatiai

meg

liton

meg

Konstantinapolyban

megtorje

;

leg-

ha pedig mindez

tenyleges beavatkozas es hdborii

kellett eldznie

a franczia hegemonia

tiil-

emelkedeset keleten. Napoleon kalandos keleti

nem adtak

tehat iranyt

az

orosz

politikinak,

csak siettett^k Sandor czdr fdlleptet az ozman biro-

44

BLS6 FEJEZET.

Az 6-oi'osz korok iiem is szivesen littak, bogy a czdr a nyugateuropai iig}'ekkel is behatoan foglalkozik. Az ekkent gondolkozok csak a keletet tartak szem elott es Konstantin^poly elfogIal4s4t daloni ellen.

tekintek

az

orosz

czar azonban

kiilpolitika

egyediili

nem erdemle meg a

cz61jauL^

A

hogy

el-

vddat,

hanyagolja Oroszorszag hagj'omdnyos tOrekveseit, ambar ketsegkiviil iparkodott tekintelyet

Europaban

is

es

befolydsit

mindinkabb ervenyesiteni.

Mar azon utasitasokban, melyeket megbizottjanak, Novoszilczovnak adott,

kit

ev <5szen Lon-

az 1804.

donba kiildott volt, hogy Angliat szovets^gre birja Napoleon ellen, tObbek kOzt T6rokorsz4gr61 is sz6l a czar s ligy nj-ilatkozik, hogy Oroszorszag es Anglia kbzOtt a legoszintebb egyetertesnek

a torok birodalom sorsat tatja

—

ketsegtelen,

illetfileg.

kellene

Mert

—

leteznie igj'

foly-

hogy ezen allam gyongesege

keresztyen alattvaloi elegedetlensegenek

s

Oregbedese

folytonos veszelylyel fenyegeti Europa bekej^t. Ennel-

fogva a czar meggyozodese szerint, kulonosen ha a porta Francziaorszaggal szovetkeznek, vagy

pedig uralmat

Europdban egyeb koriilmenyek folytdn tobbe fenn nam tarthatna, elerkeznek az idopont, midon a szOvetseges hatalmak, az

t.

i.

Oroszorszag es Anglia kenyszeriilnenek

ozmdn birodalom tartomanyainak jov6j6vel komo-

lyan foglalkozni."

A

bizalmas targyaUsok folyamaban pedig, melye-

ket e kerdes folott Novoszilczov Pittel foljiatott, amaz,

hogy az angol miniszter gyaniijat Oroszorszag titkos terveire nezve eloszlassa, kijelente, hogy Sandor czar nem vagyik Torokorszag meghoditiisara. Csakis azon esetben hataroznd el magat a cz4r arra, hogy Konstantinapolyt elfoglalja, ha

nem lenne kepes megakad^lyozni,

45

AZ OROSZ VEDNOKSfeG MEOALAPItASA. SZERBIIbAN.

hogy

ott

valamely mas europai hatalom befolyasa

tar-

tosan befeszkelodjek.'^ Szent-Petervarott ekkor ,

,

1

.

1

amaz -VT

1

f^^orvdH

szorsrosan

08ztr6k ka-

,

a torok birodalom kat. Kiilonben is

mes

lepleztek .,,,?. megsemmisitesere iranyulo vagya-

,

oriasi •

1

T

mozgalom T «

r

/.

es forrongas

vetek jeien**'®'

orszig

1

kozepett, melyet JNapoleon idezett elo lolytonos tama-

dasai

minden allam csak

dltal,

kozos

veszely

elharitasaval

sajat vedelmevel s a

Mindazaltal

torodott.

diplomatia igen koran figyelmesse

a

az orosz torek-

lett

vesekre. Stadion grof, Ausztria szentpetervari kovete,

mar az 1805. ev elejen azon meggyozfidesre jutott, hogy az orosz kormdny titokban es lassan bar, de egyengetni igyekszik az utat, mely az ohajtott zsak-

m4ny legnagyobb reszenek megszerzesere

vezethet,

ha majd az ottoman hatalom osszeomlik Europaban.* Egy evvel kesobb, 1806 februar havaban Merveldt grof,

az

ki

idokOzben kiilugyminiszterre

kinevezett

Stadiont valtotta volt fel a kovetsegi allomason,

ha-

mar hatdrozottabban nyilatkozik. ketsegtelen, hogy az orosz kormany

sonlo ertelemben, de

Nezete szerint

az europai Torokorszag, kulonosen pedig a Bosporus,

az Archipelagus

es

legfobb erdekenek

;

Gorogorszag elfoglalasat tekinti de

meg nem

tartja elerkezettnek

az idot, hogy e czeljat megvalositsa elegszik azzal,

hogy

sagat Konstantinapolyban.

akkor rovid idon

madja a

egyelore meg-

Ha azonban

hogy a franczia befolyas a divanban oroszt,

s

biztositsa diplomatiai

beliil

portat s igyekezni fog

tiilnyomo-

eszrevenne,

tiilszarnyalja az

okvetetleniil kiiizni

megta-

a torokoket

Europabdl^ Merveldt j61

latott,

csak abban

a feltev6seben

hogy az orosz kormdny m6g nem masnak az idopontot a cselekvesre,

t6vedt,

velte alkal-

°'"°"" oz§t-

jairoi

'805—6.

F.LSO

4fi

K482ui6(j68ek

FFJKZET.

mar az 1805. ev folyt^ban igen

Szent-Petervarott

a h&borura.

koiTiolyan haboriira kesziiltek a porta ellen.

Benyomuiis MoidvAba.

A porta hadizanete.

M6g

folyt

kiizdelem egyfelol Francziaorszaff, m^sr6szr61 pedig °
.

csendben 6s minden

feltiines

csapatok

orosz

n^lkiil

osszpontosittattak Besszarabia hatardn

Tomaszov

tdbor-

nok parancsnoks^ga alatt. Ez ut6bbi azon utasitast nyerte, hogy minden pillanatban alljon keszen a benyomulasra Moldvaba es Olahorszigba, egyelore azonban csak a torOk varakrol es haderorol ig}'ekezzek pontes tud6sitast szerezni, de keriiljon mindent, mi a portanak a beke

megszeg^sere

Az orosz haderonek jo

adhatna alkalmat.

resze ekkor

meg

az osztrdk-

franczia haboriiban leven elfoglalva, az orosz

kormany

nem merte rogtOn meginditani az ellensegeskedest, hanem megelegedett a k^sziilodessel.*

A

nagyterjedelmu

orosz

birodalom tavolabb

eso

reszeibol csak sok nehezseggel es csak hosszabb ido

multaval volt kepes a diplomatia biztos tudomist szerezni az ott tortentekrol.

Az osztrak kovetseg

is

csak

1806 marczius elejen ertesiilt arrol, hogy a moldvai hataron mar ket had test keszen aU.^ Ez idotol fogva aztdn mind bizonyosabba v41t, hogy az orosz kormdny tamadast tervez Torokorszag ellen. A szentp6tervari tdrsasagban, a titok leple

alatt,

de azert eleg erthe-

t6en, mindenki haboriirol suttogott,

m6g

a czar szarny-

Es magiik a miniszterek sem igen tagadtdk mdr, hogy a franczia befolyas hatarozott felUlkerekedese Konstantinapolyban s ennek kovetkezteben segedei

is.^

a Bosporus elzaratasa az orosz hadihajok riira

adhatna okot.

Ugy

szentpetervari kabinet

latszik

meg azon

elott,

kiilonben,

esetben

is

habo-

hogy a fegyveres

beavatkozast tartott sziiksegesnek, ha a porta, franczia

AZ OROSZ VEDNOKSEG MEGALAl'lXASA SZERBIABAN.

47

besiigas folytan vagy a nelkiil, a belkormanyzas teren

hadseregeben oly

oly czelszeru reformokat letesitne s

javitasokat leptetne eletbe, nielyek Torokorszagot tehetik

getlenne

orosz gyamkodastol s igy

az

vala

fiig-

megg^tolhattak volna az orosz terjeszkedesi vagyak teljesiileset.^

Egyediil a czar tagadta

meg

kovetkezetesen, hogy

ozman birodalom

ellenseges szandekkal viseltetik az ellen.

elott egy alkalommal hatarozottan hogy nem fogja a portat megtamadni,

Merveldt grof

ki is jelente,

hacsak Francziaorszag nem kenyszeriti 6t erre, sot hogy valosziniileg megkiserti egyetertesre jutni e kerdes folott Napoleonnal. Daczdra a tiszteletnek, melyet Merveldt grof az uralkodo

czarnak az ellenkezo

elvitazhatatlan

biztositasai

nem

szemelye irant tenyekkel oly nyugtathattak

erzett,

a

feltunoen

meg

novekvo aggodalommal szemlelte az esemenyek

6t

s

fejld-

deset.^"

Junius

kozepe

fele az orosz kesziilodesek ligy a

Fekete-tengeren, mint a dunai fejedelemsegek hatarain

igen jelentekeny merveket oltottek. Az osztrak kovet

most mar teljes biztossaggal dllithata, hogy e kesziilodesek egyenesen Konstantinapoly ellen iranyulnak, mely varos elfoglalasanak terve az orosz kozvelemenyben,

kivetel

orvend.

A

nelkiil,

a

legnagyobb

nepszeriisegnek

czar es miniszterei pedig erosen

meg

van-

nak gyozodve, hogy ha Konstantinapolyt hatalmukba kerithetik,

az

ozman birodalom

folkelven,

kiirtja

a

torokok

keresztyen

osszes

lakossaga Oroszorszaghoz fog csatlakozni utolso

s

tomegesen

maradvanyait

is

Europabol.^^

Ketsegtelen tehat, hogy Oroszorszag nemcsak kesziilt

a haborura,

haneui

ohajtotta

is

azt.

Meg csak

EL80 FFJRZKT.

48

az

iiriigy

inely

liiuiiyzott,

a viiag

elott

elharlthatta

volna az orosz kornu'inyrol a kezdemenyezes

fel6nek

;

felelos-

uriigyet

maga

a porta szolgaltatta ellen-

nem ugyan

sajat

akaratat

Ezen

86get.

hanem

kovetve,

engedve Napoleon biztatdsainak es fenyeget^seinek, ki Oroszorszagot

a

keleten

kivanvan,

foglalkoztatni

Bzinten ohajtotta a torok haboriit.

Napoleon

azonban,

kovete

Sebastian!

tabornok,

kinek feladata volt a portat Oroszorszag ellen izgatni,

1806 augusztus

elejen erkezett Konstantinapolyba

s

kezdetet az a diplomatiai kiizde-

csak

azutan

lem,

melynek fdbb mozzanatait a moldva-olah hosz-

podarok

De

az

vette

letetele

s

utobb

visszahelyezese

csapatok ekkor mar tobb

orosz

kepeztek.

honap ota

keszen dllottak a hataron, minden pillaiiatban

varva

az indulasi parancsot. Es szeptemberben Budberg baro, az orosz kiiliigyminiszter, hatarozottan kijelente Merveldtnek, hogy Oroszorszag teljesen elkesziilt a haboriira s

meg annak

valoszinii koltsegeit is

nak pedig

is

engedett

A

elore

haborii-

kovetkeznie, mint a

okvetleniil be kellett

nem enged a dunai

miniszter megjegyze, ha a porta

fejedelemsegek kerdeseben.

m4r

E

figyelembe vette a penziigyi eloiranyzatban.

porta

azonban vegre

az orosz ultimatum lejarta elott elrendelte

s

a hoszpodarok visszahelyezeset. Mindazonaltal Sandor czar sajat kdvetelesenek teljesitesevel

meg

tobbe,

hanem

megszallasat,

elrendelte

fennen

gos hajlamait a porta

hirdetven irant.

nem

elegedett

Moldva es Olahorszag

meg

Ily

akkori baratsa-

nyilatkozatok

ban nem palastolhatak tobbe ama vilagos

tenyt,

azon-

hogy

tulajdonkepen Oroszorszag volt a bekebonto. Hogyan tortent aztan,

hogy forma

szerint

megis a porta

iizent

haboriit az 1806.evutols6 napjaiban,err61marsz61ottunk

49

AZ OROSZ VEDNOKSfiG MEGALAPlTASA SZERUIAbaN.

mas

ezen koriilmenyek reszletes ecse-

helyt* s igy

teleset

mellozhetjiik.

itt

Oroszorszagban oly altalanos volt a nieggyozodes a torok birodalom gyengesege es az ottani allapotok

hogy maga a czar kormanya

zilaltsaga felol,

sem

sot

;

meg egy

arany- rad"om

torok-franczia kettos haboriitol

pontb^i.

velte

rendkiviili onbizalomnak, az orosz kor-

Daczara e

feledkezett

meg azon

elony felhasznalasa-

melyet az ozman birodalom

rol,

nepessegi es vallasi

Nagy Peter

viszonyai nyujthattak.

ota

Oroszorszag

minden torok haboru alkalmaval megkiserte a szultan keresztyen alattvaloinak fellazitasat, hogy az ekkent keletkez6 belzavarok

altal

nehezsegeket tamaszszon

Sandor czar idejeben is alkalmas segedeszkoziil tekintetett a raja a Torokorszag ellen tervezett kiizdelemben.^^ Nem csoda tehat, hogy a a portanak.

I.

szentpetervari kabinet

komolyan

elott

mar joval a foglalkozni

kezdett

hdborii

a

kitorese

torokorszagi

de kiilonosen a szerb

keresztyenek izgatasaval,

fol-

kelessel.

A

szerb

mozgalom

rokonszenvet

eleinte

csak

folotte

Oroszorszagban,

ebresztett

lanyha

meg azon

melyek bovebb tudomassal birtak arrol. A vezetese alatt 1804-ben Szent-PeterMate Nenadovics varott jart kiildottseg meglehetosen hideg fogadtatas-

korokben

ban

is,

reszesult.

A

felkeloknek ezen ido ota a czarhoz

folyamodvanyaira

intezett

semmi vagy csak

kitero

is,

mint tudjuk, vagy eppen

valasz erkezett s az orosz

kovet Sztambulban csak igen tartozkodva emelt szot

* V. 6. Kallay

:

A

A

szerbek

fon-

tosssga

elfoglalhatni

riadt vissza,^^

many nem

kozt.

Konstanti-

lag csekely haderovel

napolyt

is

,^gigjf,^0*gg^.

tyenek

t{jrt.

I.

560—1.

szerb felkeles tortenete 1807—10.

1.

1.

4

BI,86 FEJEZET.

50

a szerbek mellett. Szerbia ekkor onallo

torekvesekben.

intezett

ellen

meg nem

Oroszorszagra nezve a

czelt

kepezett

birodalom

tOrcik

E tartomanynak

csak

kozvetett jelentosege volt az orosz politika szemeben.

Hdborii eseten ugyanis a szerb rdja mozgalma megbenithata a tOrok sereg egy reszet, ezaltal lenyegesen

megkonnyebbitven az orosz csapatok hadviseleset.

Ez utobbi szempontbol azonban a szerb folkeles mar kivalo fontossaggal birt. K6t ev 6ta kiizdiittek a szerbek

Nem

ez ido alatt egeszen onerejOkbol jelentos

s

diadalokat

is

arattak az ellenok kiildbtt pasdk

felett.

a raja jelentektelen, nehdny falura vagy egyes

videkekre szoritkozo lazadasa volt ez tobbe, a milyen

a Balkan-felszigeten gyakran elofordult keresztyen nep ragadt volt fegj'vert lyet

sikra

allithatott,

hitkozossegen

kiviil

saiban a torSk

s

mar sok ezer

egy egesz

;

a hader6, mefot szdmldlt,

A

pedig, mely Oroszorszag tamada-

birodalom

ellen

mindenkor oly nagj-

mar a faj- es nyelvmeltanylast erdemelt, nem ugyan meg

szerepet jdtszott, ez esetben

rokonsag

is

mint a politikai osszetartozanddsag egyik fontos mozzanata,

hanem inkabb mint a konnyebb kozlekedes

nem megvetendo az orosz valo

eszkoze.

kormany nagy

gyakoribb

Termeszetes tehat, hogy

sulyt fektetett a szerbekkel

erintkezesre es a folkeles

Czartoryski herczeg oszinten be

kovet

elott,

altalaban

is vallotta

szitasara.

az osztrak

hogy a szerb mozgalom elnyomasa egy-

nem lenne

elonyos

Oroszorszagra

nezve,

mert ezaltal haborii eseteben legfobb tamaszatdl fosztatnek meg.^*

baro

is,

Eppen

oly

kev^sse

titkolta

hogy a czar osszekottetesben

all

Budberg

a szerb

fel-

kelokkel, mialtal biztosita kozremukodesoket a torokok ellen; s

hogy segelyokkel Oroszorszag a francziakat

Az OROsz vednOkseg megalapItIsa szerbiIban.

Bosznian at Dalmacziaban es Isztriaban

is

51

megtamad-

hatja.^'' Napoleonnak csakhamar tudomasara jutottak e torekvesek. Ertesiilveu az osztrak es orosz kovetek altal Sztambulban 1806 elejen a szerbek folyamodasa

kovetkezteben

diplomatiai lepesekrol,

tett

mar

junius-

ban figyelmeztete a portat a meg mindig baratsagot szinlelo Oroszorszag titkos cselszovenyeire s kiilonosen

hogy a torvenyes uralkodojuk

arra,

szerbeket fegyverrel teljes onallosagot is

es

ellen

penzzel tamogatja

megigerte nekik.

szerbeknek, igy szolt Napoleon

a

Ha

fellazadt s

mar a

sikeriilne

a

portahoz intezett

tanacsaiban, oly fuggetlensegre szert tenniok, a mino-

Moldva es Olahorszag birnak,

vel

ozman birodalom

tobbi reszei

is

ligy

Morea

s

az

hasonlo czelra tore-

kednenek, a mi Torokorszag megsemmisuleset vonna

maga

A

utan.^^

gyanusitas,

hogy az orosz kormany mar

sagot igert a szerbeknek, ekkor

De

meg

onallo-

alaptalan

volt,

bizonyosnak latszek, hogy igen komolyan igyekeszorosabb

osszekottetesbe lepni a felkelokkel.^^

Az 1806. ev

elejen a moldvai hataron osszponto-

zett

sitott

orosz hadsereg foparancsnokava Michelson tabor-

nok neveztetett

ki.

Az elobbi hadjaratok alkalmaval

az orosz vezerek tobb Izben alakitottak szerb es bol-

onkentes csapatokat, melyek j6 szolgalatokat tettek a rendes hadseregnek. Alig hogy

gar menekiiltekbol

a taborba erkezett, Michelson

hogy hatalmazza 6t sara.^^ Csakhamar meg

hoz,

az engedelyt

s

is

fel ily is

folyamodott a czar-

onkentesek toborzd-

nyerte

Szent-Petervarrol

ezen leginkabb eloorsi es kalauzszol-

galatra alkalmazott csapatok szervezesevel a Trebinye-

b61

szarmazo Novokrstenni bej

bej)

nev

(ujonnan keresztelt

alatt ismert Ugriticset bizta

meg, ki az orosz 4*

w'oheison

hadszerve^6*'

munkA-

misszidja.

52

EL80 FEJEZET. viselt. Ez onkenteseknagyobb hasznara lehettek az orosz had-

hadseregben hadnagyi rangot n61 sokkal

viselesnek

magok a

kottetesbe

lephessen,^^

Ugriticset

velte

kulonben

is

szerb felkelok.

kiildeni

mdr

tijbb

Hogy velOk

Ossze-

Michelson legczelszerubbnek hozz^jok, kinek csapataban

szerb menekiilt szolg4lt. Utasi-

tasahoz kepest a tabornok megbizottjanak igyekeznie kellett

Szerbiaban

orszdg irant

s

kiismerni a nep

hajlamat Orosz-

tudomast szerezni mindazon koriilme-

nyekrol, melyek az orosz hadviselesnek elonyere v41hattak.^**

mkr

Novokrstenni kiildetese 1806 tavaszan

hivatalos

szinezettel

birt,

(aprilis)

mert 6 az orosz

parancsnok neveben jelent meg a szerbeknel. Ez tehat

Oroszorszag reszerol az elso

fo-

volt

hatarozott lepes,

mely aztan ido mult^val a szorosabbra fuz6d6 oroszszerb osszekottetesre vezetett.

Karagyorgye orommel fogadta az orosz t4bornok Megjelenese es az orosz kormany neveben

kuldottjet. tett

igeretei

felbatoritottak

es

kitartasra buzditik a

szerbeket. Ohajtottak volna megtartani

magok

kozott

hogy harczaikban tanacsaval elhessenek. Ugritics Novokrstenninek azonban megbizatasahoz kepest csakhamar vissza kellett temie, hogy tapasztalatairol jelentest tegyen. Karagyorgye a tapasztalt

tehat

tisztet,

tavozasakor

legalabb

levelet

intezett

Michelsonhoz, melyben elosorolta legfobb

altala

sziiksegle-

hogy mielobb penzt, fegyvereket, 16ezekben szenvednek leginkabb hianyt. Vegre kijelente, hogy ha a remelt segely g}'orsan megerkezik, az egesz szerb nep halajara szamithat a tabornok.-^ Daczara

teiket s kerte,

szert es iigyes tiszteket kiildjon nekik, mert

e siirgeto felszolitasnak, az Oroszorszagtol vart segedelera sokiig kesett. Michelson ekkor

meg

orosz

fbl-

53

Az OEOSz v:feDNOKSEG mkgalapItAsa szebbiAban.

don, Moldva

tavolsag

hataran

allott

Mar

seregevel.

e

nagy

az utazas akadalyai, kiilonosen a torokok

s

dital megszallott

videkeken

at,

szerfdlott

megnehezitek

a szerbekkel valo kozlekedest. Karagyorgye levele ketsegkiviil csak hetek

mulva

jutott a tabornok

is

ke-

zeibe, kinek aztan ismet Szent-Petervdrra kellett azt

kuldenie.

fennen

Oroszorszdg

hogy nem

hangoztata,

indulattal a torok

mely

kiilonben,

ekkor

ellenseges

viseltetik

birodalom irant

megmaradt

meg

egeszen a had-

s

szerepe

tizenet

kihirdeteseig

nem

tamogathata nyiltan a szerbeket, minthogy a

is

e

mellett,

porta Idzadoul tekinte a szerbiai rajat. Es ezcrt szerb kiildottseg, mely majus elejen,

meg

az Ugritics-

fele kiildetes el5tt, Szent-Petervarra jott, ismet

biztatasokkal

es

igeretekkel

puszta

egy csak

kenytelen

volt

megelegedni.^^ Masfelol Ypsilanti, az olah feiedelem, kinek orosz ^ '

.

erzelmei altalanosan ismertettek, de ki kitvan

meg nem

teljesen a Portaval, legalabb a loyalit^s

szinet kenyszeriilt megorizni, szinten

nem

szakiil-

engedhette

meg, hogy Oroszorszagbol nagyobb mennyisegii hadikeszlet szallittassek olah foldon at a szerbek szamara,

nem maradt volna titokban a torok kormany elott.^^ Nagy siilyt fektetven azonban a szerb mozgalom ere-

a mi

lyes folytatasara, mindent elkovetett,

hogy a folkelok,

legalabb titkos modon, Oroszorszag tettleges tamoga-

tasaban reszesiiljenek.

E

czelra kezet fogva

mukodott

az Olahorszagban tartozkodo orosz iigynokkel, Rodofinikinnal.^*

Ypsilanti reabirta Rodofinikint,

hogy kormanyatol

kerjen a szerbek szamara 13,000 aranyat, mely oszszeggel

legsiirgosebb

Tovabbd a kovetkezo

sztiksegleteiket

tervvel

allott

fedezhetnek. elo

:

minthogy

Ypsiianti 68

Rodoflnlkin

egyuttes

mu-

^oHm.

54

EL80 FEJEZET.

a fenforg6 kOriilmenyek szerek

szallitasa

lopor

kOzott

Oroszorszagbol

s

nem

egy^b hadi-

lehetseges, az

osztrik kormdnyt kellene felszolitani, hogy a szerbeknek engedje at a sziikseges mennyisegu Idkeszletet,

a mire

hajlando

talan

is

lenne, ha figyelmeztetnek

azon veszelyre, mely a minden tamasztol megfosztott

— kik ez esetben forduln^nak, — Ausztriat

folkelok reszerol,

leonhoz

ketsegkiviil

fenyegethetne.

is

Oroszorszagnak pedig, nehogy Ausztriat vdd lett

Napo-

erje, ki kel-

volna nyilatkoztatnia, hogy megteriti az 4tadand6

szerelvenyek

Rodofinikin mindezt hiven kozOlte

arat.-'^

kormanyaval. Ausztria szivesseget Szent-Petervart voltak hajlandok igenybe venni.

De a

nem

13,000 arany

utalvanyozasat a szerb folkelok javara a czar elrendelte s

ennek kOvetkezteben Budberg szeptember vege Michelsont, hogy a mint megkapja az

fele felszolita

emlitett Osszeget, juttassa azt haladek

gyorgyehoz.

A

kuliigyminiszter

fegyvereket

loport,

stb.

nelktil

Kara-

meg megjegyze, hogy

a szerbek a jelen viszonyok

ha azonban haboriira keriil a orosz kormany mindazt meg fogja szerezni reszokre, a mivel most szukOlkOdnek.*^ ne varjanak,

kdzott

dolog

E

a portdval,

az

kijzben Karagyorgye,

nem gyozven

bevarni az igert

szeptember kftzepe tajan levelet

segelyt,

tobb izben eloadott kerelmet. Ez a level kin

kezebe

dtadojat,

kiildott

a

orosz consulhoz, Bolkunovhoz, s ismetelte

jdszvasari

jutott,

ki

aztan

sietett

is

Rodofini-

biztatni

az irat

hogy a felkelok legyenek jo remenynyel,

mert Szent-Petervarr61 tetemes osszeg mdr litban van

szdmukra nyat

s

Karagyorgye penzt,

addig

ajanlott

fel.

is,

A

mig az megerkeznek, 2000 szerb

keresked6

levelet hozta volt,

tartvan

attol,

azonban,

nem merte

araki

atvenni a

hogy litkozben a torokok meg-

AZ OBOSZ VEONOKSfeG MEGaLAPItASA SZERBIABAN.

raboljak.^^

De

ligy

latszik,

hogy Rodofinikin megis nem sokara 4000

alkalmatossagot, mert

talalt biztos

oktober vegen

aranyat,

55

pedig

ugyanannyit

kiildott

Szerbiaba.^^ Kapcsolatban a penzsegelylyel Michelson

egyenes utasitast vett a

czartol,

hogy biztassa a

szer-

beket a fegyveres tamogatassal, mihelyt az orosz hadero a szerb hatarhoz kozel fog erni.^^

A

hadiizenete utan azonnal elenkebb lendiiporta ^

letet nyert az

oroszok

erintkezese

is

a

Karagyorgye.

szerbekkel. a

Michelson, ki ekkor mar megszallotta volt Bukarestet

csisz^ri

^^^""^

p'"^"

stige-e. Para-

.

majdnera egesz

""cheison es

1807 januar 23-an boia a cz4regy hosszabb iratot intezett egyuttesen Karagyorgye- '^' ^' * hez, a knezekhez, vojvodakhoz s a szerb tanacshoz, melyben egyreszrol kozremukodesre szolitja fel a s

szerbeket,

mas

Olahorszagot,

reszrol

pedig felszabadulast

allosagot iger nekik. „Eljott az ido,

—

— igy

irt

es on-

Michel-

hogy a keresztyen hit harczosai lerazzak a muzulman igat s hogy a szenvedo keresztyen nepek son

visszaszerezzek az osi dics6seget, joletet

orokse-

es

Az ottoman porta hadat iizent Oroszorszagnak, mert a rokonhitu nepek javarol gondoskodni igyekgtiket.

szik s mert veletek osszekottetesbe leptiink, szeretett

hitsorsosaink.

A

szerb nemzet peldaul szolgal a vilag-

nak, hogy mire kepes a keresztyen hit

s

a honszere-

Elmondvan azutan, hogy mily eredmenyeket vivtak ki mar az orosz fegytet altal lelkesitett hosies szellem."

magasztalvan Oroszorszag hatalmat, igy

verek

s

tatja

„Mindennemfl segedeszkozok

:

szamotokra egyiitt

s

ohajtanam,

szUksegleteiteket,

vajha mukodesem veletek

engem

erdtoket,

nem

foly-

rendelkezem

a kozos czelra, minel sikeresebb lehetne.

nem ismerven sem tehat

felett

De

sem szandekaitokat, sem

intezkedhetem.

ertesiteni mindenrol,

Ne

kessetek

mi nalatok

elofor-

ELSO PEJEZET.

56

»Ugy Yelem, hogy Belgrud bevetele utan Viddiiinek kell tOrekv^seitek czeljAt kepezni. Ennek elfogdul".

lalasa OrOkre megalapithatja a szerb

lenseg6t es nyugalmat.

Nem

f(5er6toket ezen pontra s

sereget

f6nyi

nem

egyiittesen mukodjiink?"

meghiiisulvan

ben,

a

„A

fiigget-

kiildhetnetek-e 4

hogy

Krajovaba,*

nemzet

iranyozhatnatok-e

ezen

tehit

— 5000

oldalrdl

is

porta, szorult helyzete-

francziakba

vetett

remenyei,

majd igeretekkel halniozand el benneteket, hogy maKaragahoz edesgessen es elamitson. De te (t. gyorgye) egy vitez nemzet vezere vagy bolcseseged es batorsdgod nem terelhet6k tevutra. Ismered mar i.

;

az

ily

A

kibekiilesek karos eredmenyeit.

nep

szerb

hogy nemzet legyen, a nielyre nezve nem szegyenletes dolog, ha adot fizet a toroknek jobb-e ezen osszeget a nemzet hadi szuks6gleteire, a megerdemli,

;

jarombol valo felszabaditasra

forditani.

Nevezetes

rendelkezem szamotokra, melyek

tiintetesek fOlOtt

ki-

altal

a mindeu oroszok czarja meltanyh'isat ohajta kifejezni

De

hdstetteitek irant,

fogom hozzatok

ezeket

juttatni.

A

kedvezobb alkalommal hadtestnek,

kiildOtok, elelmezeserol es tiizersegerol

doskodom. Legyetek kitartok I.

melyet

ide

majd en gon-

bizzatok

Istenben es

szavai es ig6retei

ketsegkiviil

s

Sandorban.'"^''

Michelson b^torito

nagy hatassal

voltak

orosz tabornok levele

a

nem

szerbekre.

Mindaz41tal

az

mindeniitt idezett elo egy-

A

belatobb

szerbek

arant

bizalmat

koztil

tobben csakhamar azon meggyozodesre jutottak,

hogy

daczara

es

a

lelkesedest.

hivatkozasnak

keresztyenek szenvedeseire

•

Olahorszasrban.

s

a

hitkOzOssegre,

a

a szerb nep felszabadu-

A2 OROSZ VEDNOKSEG MEGALAPITASA SZERBIABAN.

nem

lasara az igert segedelem fel.

onzetleiiiil

Michelson levelebol vilagosan

sorban a folkelok

ajanliatott

hogy

elso

tamogatasat ohajtotta megnyerni

mely inkabb az orosz hadmuveletekre,

Viddin ellen,

mint a

kitunt,

o7

szerb

mozgalomra

nezve

birt

fontossaggal.

Karagyorgye, kiben a fiiggetlensegi hajlam minden

mas

erzest

csak a pillanatnyi veszely

tiilszarnyalt,

elharitasa vegett folyamodott tobb izben idegen pdrto-

de

lasert,

mindenkor azon foltevesbol indulvan

hogy ha meg

is

nyerhetne

azt,

ki,

ezaltal onallo cselek-

EUenben a fobbek mar ekkor feltekenyen szemleltek

veseben nem fog korlatoztatni. sokan,

koziil

kik

Karagyorgye novekvo

tekintelyet,

azon voltak, hogy fejedelemnek,

a tartomanyt egy hatalmas keresztyen

ha mindjart kitol

aztan

szemelyes

uralma ala helyezzek,

csak kozvetett e

nagyravagyo

es

haszonleso vojvodak

kitiinteteseket es jutalmakat

is

remeltek.

Nenadovics Mate szentpetervari kovetsegenek ideje Ota s kiilonosen, mivel Ausztriatol ekkor tenyleges es

nem

nagyobbraervii segelyt

varhattak, a szerbek nagy

resze mindinkabb Oroszorszag fele fordita tekintetet.

Nem

csoda tehat, hogy ezen alkalommal, midon az

orosz

kormany maga

tette

meg

ledesre, sot remenyt nyujtott,

tasban

is

reszesitendi

a

az elso lepest a koze-

hogy lenyeges tamoga-

folkelest,

Szerbiaban igen

sokan talalkoztak, kik nemcsak ororamel fogadtak az orosz taborbol jovo ajanlatokat, de azokon tiilmenve,

meg

szorosabb kapcsot

is

ohajtotta k

Oroszorszag es

hogy Karagyorgye nem osztozott e felfogasban, de belatta, hogy a porta hatalmaval szemben Szerbia kiilsegelyre szo-

hazajuk kozOtt.

rult.

Es

ezert,

Szamos teny

bizonyitja,

de tekintettel a kozhangulatra

vesen fogadta az orosz igereteket, ambar

nem

is,

szi-

bizott

BLS6 KEJEZET.

58

azoknak 6szintes6geben 68 gyors teljesit^seben. Volmasok is, kik igy gondolkoztak s vag}' mert

tak

vagy mert nem oly mervben

kesett az orosz segely,

reszesiiltek abban, a mint remeltek volt, kedvezotleniil

kezdtek nyilatkozni Oroszorszag 6v elejen tObben a f6n6kok

gyorgye

kibekiilesi

is,

bevetele

meg

S6t az 1807.

maga Kara-

tettek a portanak

ajanlatokat

Szoliman pasa kOzvetitesevel, utan

felol.^^

kOziil s taldn

ki,

mint tudjuk, Belgrad

a varban maradt, a hoi

a

szer-

bek egy ideig megtiirtek. Kivansagaik teljesitesenek esetere a folkelok

allit61ag

felajanlottdk a portanak

nem

haderejOket Oroszorszdg ellen. Szoliman

a szerbek

Konstantindpolyba

folteteleit

azok kedvezo fogadtatdsban

eppen

a

szokasos

fermdnt

mid6u hire

kiildeni,

jott,

reszesiiltek.

kesett

hoi

juttatni,

A

porta

mar

Szerbiaba

szandekozott

hogy Szoliman pasat egesz

kiseretevel egyiitt lekaszaboltak a lesben

lillo

szerbek.*

hogy a szerbek csak szinbol folytattak ezen alkudozasokat s hogy nem czeloztak azokkal egyebet, mint idot nyerni, mig jobban szervezkedhetnek vagy pedig Oroszorszagbol segely Alig ketkedhetiink a

folott,

erkezik.

Mindazaltal a teny maga, hogy a fonokok a porta-

egyezkedtek,

val

kiviil

nem maradhatott

nyugtalanitolag

valodi czelt,

hatott

rejtve s ketseg-

a nepre,

sem a reszleteket nem

mely sem a Az ekkent

ismerte.

keletkezett titkos forrongds kOzepett nemelyek, valo-

szinuleg

mar Michelson levelenek hatasa

szolitak Karagyorgyet,

alatt,

fel-

hogy hivjon ossze szkupstindt,

melyen az orosz oltalom kerdese

t^rg}"altatnek.

Nem

birunk teljesen hiteles adatokkal e szkupstinarol, ligy

•

Lisd

:

A

szerbek

tort.

I.

kStet 630—631.

1.

Az OROSZ v^dnOkseg mkqalapItIsa szerbiIban.

59

hogy tulajdonkep Karagyorgye megbuktatasara terveztek azt vetelytarsai. Alighanem arra szamitottak, hogy a nep majd a f6vezer ellen nyilatIdtszik azonban,

kozik. Tagadhatatlan,

uralom

hogy a szerbek a hosszas torok hodoltsagok ide-

alatt s az ideiglenes osztrak

jeben, hozzaszoktak egy hatalmas tavoUevo

mint korlatlan uralkodo akarata

elott

csaszar,

meghajolni. Oly

mely gyokereket vert a nep lelkiileteben ez erzes, hogy a szabadsagharcz koraban, de meg kesobb is, fonokeit, daczara az engedelmessegnek, melylyel irdn-

tuk viseltetett,

nem

tekinte a nemzeti onallosag s az

allami fensoseg teljesen megfelelo kepviseloi gyanant.

Valoban annyira legyozhetetlennek tunt

nep

elott

fel

a szerb

a szultan, hogy a nep talan sohasem ragadt

volna fegyvert, ha

a foniikok

el

nem

hitetik

vele,

hogy a padisa rendeletere kell fellazadni a zsarnokoskodo dahik ellen. Utobb, midon a mozgalom fejlodtevel,

a szultan seregeivel

termeszetes,

is

meg

kellett

iitkozniok,

hogy a sajat erejiikben nem bizo

es

gyakran elcsuggedo szerbek valamely hatalmas csaszar vedelmet ohajtottak megnyerni. Igy tortent,

hogy

a forradalom egesz tartama alatt majd az osztrak, majd az orosz csaszar oltalmat kerestek, igyekeztek tobb izben oszinten megbekillni a szultannal s hogy parszor

meg Napoleonhoz

Mas europai nem kertek fellengos

is

uralkodotol azonban, ki segelyt.

A

meghonosodasat

is

meg

tamogatasert.

nem

csaszarsagrol

fogalmak konnyitek

hagyomanyos

fordultak

volt csaszar,

alkotott

ezen

az orosz befolyas

Szerbidban a szdzad elejen. Ezen

erzest akartak

felhasznalni megbuktatasara

Karagyorgye ellensegei

vagy legalabb hataskorenek megszoritasara remelven, hogy a fdvezer, ha a szkupstinan az 6 teuyleges hatalma a tavollevo csa;

ELSO FRJEZKT.

60

hataloinmal

sziiri

inajd

szenibe,

allittatik

amannak

nep bizalmat. De rosszul szamoltak. Egybegyfilven a szkupstina, Karagyorgye e kerdest intezte a nephez szkupstinat 6haj-

vedelmere kel

elveszti a

s ezaltal

:

tottatok,

ime osszejottiink, mit kivantok tehdt? Erre

eloallott

egy Oreg kmet

s

mint mondjdk, igy szolott:

egy gazdanak egy nydja.

Volt egyszer

juhdsz a nydjat a legelore, de farkasok

haza,

mint a mennyivel

elindult.

harmadnap

ligy

ligy tortent es

alig

a

maradt egy-kett6

sor.

Hej

!

ligy jarnak,

ha ez igy

s

lijra;

Masnap ismet

hogy a juhokb61

most mdr a baranyokra bizony a baranyok

tart,

mint a juhok. Igy vagjiink mi

a torokkel,

tiiztiink

a

annyi

hogy a pdsztor sokkal kevesebbel

juhot szetteptek, tert

Kihajtja

jcittek s

sikra

keriilt

csak

is

ossze-

is;

el6szor 6s sokat

szalltunk

vesztettunk, sikra szalltunk masodszor es ismet vesz-

tettunk

;

most mar a gyermekeken a

Mi

sor.

teged

elismerunk fonokiil es urunkul, hivek vagyunk hozzad s

engedelmeskedunk neked. De hogy

azert hat szeretnenk tudni,

pusztulunk

s

Ezt mondvan

az oroszok eltiint

nem vagy

te

ki a

csaszir,

mi csdszarunk;

meg mindig nem

jonnek.

a tomegben. Karagyorgye pedig

hogy a csaszdrok hogy kionthetem oket elotokbe s ti majd vdlogattok? Ime hat ket csaszar, az egyik Konstantinapolyban, a masik ekkent vdlaszolt

:

azt hiszitek talan,

es az oroszok olyanok, mint a rakok a zsakban,

Petervarott, valaszszatok tetszestek szerint.^'*

E

nepies

szellemben adott felelet megnyugtatolag hatott a lekezetre. Mert

egeszen mellSzte sajdt szemelyet a kerdest, hogy a nep t.

1.

a szultan

termeszetesen

gyii-

Karagyorgye nem csekely ugyesseggel

s

maga

s ligy

allitvan

fel

valaszszon a ket csiszar,

a czar kozott, a szkupstinara nezve

nem maradt egyeb

hdtra, mint elkerti-

AZ OKOSZ vednOkseg megalapItasa szekbiaban.

minden

a

lendo

tovabbra

is

iranyban

61

nyilatkozatot,

veszelj^es

viseltetni a fovezer irant es

bizalomnial

turelemmel bevarni az orosz segelyt.

A

fonokok

foglalkoztak

s

a szenatus termeszetesen behatobban

^"''' ^°^^^' seg az orosz

orosz

az

ajanlott

reszrSl

tamogatas

s

t^borban,

letesitendo osszekottetes ""^ altalaban az Oroszorszaggal °°

*".^f"

talnokct k6r-

kerdesevel.

Michelson fentebb

Ketsegkiviil

levele altal indittatva, a tanacs elhataroza, '

'

emlitett

s

a nemzet ohajait tolmacsoljak.

Abraham

bizattak

kiildetessel.

Csardaklija Peter,

Felhatalmazasukat a szena-

irtak ala, de e mellett Milenkotol,

akkor legbuzgobb hive volt az orosz befolyas meg-

Fokivansaguk oda

Michelsonhoz.

hoztak levelet

szilardulasanak, szinte

iranyult,

hogy a czar egy magasabb

rangii hivatalnokot kiildjon Szerbiaba, ki ott

Oroszorszag

kepviselne

szandekait

eszkozolne az orosz kormany

s

nem csak

a kozvetitest

s

a szerb nemzet kozott,

hanem egyszersmind a szenatusban elnokolne beligazgatasanak szervezetet illetoleg

orszag

s

is

az lit-

mutatasokat adna.

E

seg

kivansag teljesitese nagy jelentosaggel a

csak ily

szerbekre, de Oroszorszagra

modon tenyleg s

a szentpetervari kormany

kesett a szerb

birt

nem

is,

mert

nezve

eletbe lephetett az orosz

megalapittatott volna

vednok-

befolyasa allandoan

Szerbiaban. Michelson

kiildottek

nem

ohajtasairol a czarhoz

is irt

jelenteseben e koriilmeny fontossagat kiemelni. „Eeank nezve, jegyze

elonyos

lenne,

meg

a

ha a

tabornok,

szerbek

ketsegkiviil

kozott

egy

folotte

meghitt

emberiink tartozkodhatnek, ki a mi utasitdsaink szerint

iranyozna az ottani kozveleraenyt

;

l^'"^'

veztetdse.

a tanacs titkara Gagics Jeremias^^

Karagyorgye

tus es ki

meg e

s

— Rodo-

hogy kove- ^"""" ^-^

teket kiild az orosz fohadiszallasra, kik ott a senatus

Liikics

nek.

es pedig annyival

:

blbO fejezet.

62

inkabb, inert ha a habori'i folytatasa kikerillhetetlenne vdlik,

a szerbekre

nukat

is

A

szuksegiink

lesz,

nagy hasz-

sfit

vehetjiik.^*

tagjaival

kiildottseg

besz^Igetesbol

folytatott

csakhamar 6szrevette Michelson, hogy a folkelok partokra oszolvak s hogy kiilOnosen a harczok folyamaban nagyobb tekintelyre vergodOtt vojvodak hatalmdt szemlelik aggodalommal. Azon meggyozodesre jutott teh^t, hogy tulajdonkepen a katonai fonOkok ellensiilyozdsa vegett kivantak egy orosz hivatalnokot a szenatus a tabornok nem sokat elnokeiil.^^ Ezzel azonban torodott 6 azt remelte, hogy a szerbekre gyakor;

lando kSzvetlen befolyasbol elso sorban Oroszorszagra

fogelony h4romolni

s ezert

sukat a czar elebe.

A szerb

mdr a tenyleges

segelyadasra

partololag terjesztette ohajtikiildottseg tobbi kivaiisagai

vonatkoztak.

Kertek

ugyanis Michelsont, hogy kiildjon hozzajuk nehdny mernbkkari

tisztet,

kik a varak eroditesi munkalatait vezet-

nek, altaUban pedig a hadmiiveletekben oktatndk a

keloket

s

legalabb

egy

tiizertisztet,

szakmaban adna

utasitasokat.

10.000

61mot

puskat,

piasztert,

a

ki

Tovabba

kertek

legkevesebb

es

fel-

tuzersegi

meg

ketszdzezer

hogy adossagaikat kifizethessek. kegyesen fogadta a szerb

Michelson

kbveteket.

Igerte k6relmok teljesiteset s egyelore 50.000 piasztert

adott ^t nekik a szenatus szamara.

egy gyuriit kapott emlekiil

Ezen ekitett „

kiviil

a

kardot

A vallis es

s

tabornok a czar kiildott

Mindegyik kovet

meg nehany

szaz aranyat.

neveben

Kargyorgyenak e

gazdagon felirassal

a haza vedOjenek" es egy masikat Milenko-

nak,melyre e szavak valanak bevesve: „A vitezsegert".^^

Bukarestben a szerb Rodofinikinnal

is

;

kiildottek

megismerkedtek

megkertek Michelsont, kiildene

6t

63

Az OROsz viidnOkseig megalapitasa szekbiIban.

Szerbiaba Oroszorszag kepviseloje gyanant. A foparancsnok ismerven Rodofinikin buzgalmat es kepeshisz egy „gorog legiot" szervezett, melynek segeit

—

Szerbiaba es Boszniaba keilett volna torni

vonakodott 6t a czarnak ajanlani.

—

nem

Mar Junius 28-ikan

jelenthete Michelson Karagyorgyenak es a tanacsnak,

hogy a czar figyelembe veven ohajtasukat, csakugyan Ez alka-

kinevezte Rodofiuikint ugynokeve Szerbiaban.

lommal a tabornok kiilonosen hangsiilyozta a czar atyai szorgoskodasat az oroszokkal egy hitet vall6 szlavo-szerb nemzet irant s megjegyze, hogy e kinevezes

is

tanusaga a czar soha

noksegenek. Rodofiuikint

meg nem

sztino

ved-

pedig ertesite

illetoleg

azon

a

hogy megbizatasahoz hogy pontos tudomast szerezzen sziiksegleteikr61, hogy a szerb s az orosz seregek sikeres kSzremukodeset kepest

szerbeket,

elomozditsa

s

vegre,

hogy segedkezet

lesz,

nyiijtson

az

orszag kormanyzatauak es kozigazgatasanak czelszeru berendezesenel.''^

Rodofinikin kiilonfele akadalyok miatt csak augusz-

kozepe tajan erkezett Belgradba. Mieldtt rendel-

tus

tetese helyere kovetnok az orosz ugynokot,

mas

kiildetesrdl

kell

megemlekezniink,

meg egy

mely

altal

Oroszorszag a szerbeket teljesen sajat hataskorebe szandekozott bevonni.

A kozott

viszony, mely a szerb

mar eddig

is

letrejott

folkelok

s

Oroszorszag

utobb ketsegkiviil nagy

kormany meg mindaddig, a mig foltet-

elonyere valhatott amazoknak, de az orosz czeljainak lentil

nem

nem

felelt

rendelkezhetett a szerbek hadiereje

folott.

Szent-Petervarott, mint emlitok, a szerb folkelest oly

eszkozul tekintek, mely a kuszobon kellden felhasznalva jelentekenyen

alio

haboriiban,

elomozdithatd az

p«"|"ooi

a

negotini

'zeKfidSs.

KLSO FEJK/BT.

61

orosz fegyverek

A

diadalat.

szerbek kozremukodese

tehat az orosz-torok haboniban, mid6n egy tekintelyes

orosz hadero

keszult

mindenesetre

nevezetes

Dun4n Bulgariaba,

a

atkelni

mozzanatot

ezaltal a torOk foseregnek legalabb

a Szerbia

benittatott volna,

fel61

vonal vedelmere kenyszeriilven

kepezett,

mert

egy r6sze

meg-

Timok

fenyegetett

sietni.

De

Boszniaval

nagy szolgalatokat tehettek a szerbek az orosz hadvezetesnek. Napoleon baratsagos hajlamai szemben

is

a porta irant, meltan azon aggodalniat kolthettek

fel,

hogy a magokat Dalmacziaban befeszkelt francziak, a bosnyak mohameddnokkal egyesillve Szerbian at az orosz sereg jobb szdrnydt nyugtalanithatnak. Az 1807. evi Junius havaban Marmont tabornok csakugyan meginditott is

egy csapatot Szerbia

fele,*

ha mindjart neni

azon rendeltetessel, hogy kozvetleniil

ellen

forduljon.

Az

egyesiilt

az

oroszok

franczia-bosnyak

sereg

elonyomulasat ketsegkiviil a szerbek aka-

esetleges

meg a legsikeresebben. Es ezert az korm^ny csak sajat jol felfogott erdekeben cselekedett, midon a szerb fegyveres ero folott teljes rendelkezesi jogot igyekezett biztositani maganak. E czelt pedig, nezete szerint konnyen elerhete, mivel a szerbek eppen ekkor oly nagy mervben orosz segeljTe

dalyozhatak orosz

szorultak.

Sziiksegesnek

megbizhato

keloket

latszott

francziak

orosz

r6szr61,

erejet

es

a

megkotesere

szerz6des

oly

Lasd

I.

k.

634-635.

birni,

mintegy az orosz

1.

egy Dal-

terveit,

pedig Karagyorgyet s altalaban a szerb

ertelmeben az utobbiak

•

tehat

elobb kikemleltetni

altal

allomasozo

macziaban azutan

egyen

fel-

melynek hadsereg

i

AZ OROSZ vSdnOks&g bcboalapItasa szerbiAbak.

E

kiegeszito reszeve vdltak volna,

nem

csekely bators^got igenyl6

65

sok ugyesseget es

feladattal

kormdny orgrof Paulucci ezredest

blzta

az

orosz

meg. Hogy

mit kellett az ezredesnek tulajdonkepen elernie, leg-

jobban

kitiinik

minister dotte.

azon levelb61, melyben az orosz

„Ezekb61

(t.

i.

kiiliigy-

Michelsonnak megkiil-

Paulucci utasitasait

az utasitasokbol)

—

igy

irt

—

megertheti On e kiildetes foczeljat, mely Budberg abban all, hogy a Paulucci altal azon a videken

(Dalmacziaban) az ellenseges

muveletekrol

s

a hely-

szinen a szerbeknek irantunk valo husegerol szerzett

adatok es velemeny alapjan, On anndl czelszerubben alkalmazhassa a parancsnoksaga alatt alio serelepven Karagyorgyeval

get, kozvetlen osszekottetesbe

es dltala Kattaroban s az ioniai szigeteken zett csapatainkkal." ^®

Budberg intezett,

Paulucci

levelben, melyet

kozvetitesevel

Karagyorgyehez

nem

termeszetesen mar

a kuliigyminister.

hadvezetesnek

elhelye-

Azon ajanlo

Nem mondta

ugyanis, hogy az orosz

van

sziiksege

szolt ily leplezetleniil

a

felkeldkre,

hanem

csak azon nagy elonyt hangsiilyozta, mely a Dunanal allomasozo

orosz

sereg

k6zremukodeseb61 a szerb

csapatokkal szarmazhatik.

csekelynek

kdzott

razat

A

kiilonbseg e ket magya-

latszik, lenyegileg

igen jelentekeny volt. Karagyorgye

arra

azonban

torekedett,

hogy az oroszok segelyevel hazajat felszabaditsa s onallova tegye, de minden viszonszolgalat nelkiil az orosz kormany ellenben csak a szerb haderot kivanta ;

felhaszn^lni

nem

a

porta

ellen

sokat tor6dven ekkor

saval.

Ez a

kettos,

folytatott

meg

hdborujaban,

Szerbia kesdbbi sor-

egymassal sok tekintetben

ellente-

mind vegig Karagyorgye viszonyat Oroszorszaghoz. Budberg a szerb

tes felfogds

Kallay:

A

befolyasolta

azt^n

szerb felkeles tortenete 1807—10.

1.

5

;

BLSO KEJEZBT.

66

fovezerhez intezett iratdban

meg

biztositotta ez utobbit

tovibbi igerte, hogy a mozgalom folytatdsdra sziikseges eszkiizok beszerz^seben szamithat az orosz segelyre s vegiil kerte, hogy

a czar vednokseg^rOl,

legyen bizalommal Paulucci

irint.'*

Paulucci nagy keriilovel erkezett Szerbiiba. Utjat

a

lengyel

Magyarorszigon,

fdldon,

Ausztriin

at

Triesztig terjesztette ki, hoi pontos tudomist szerez-

ven a Dalmiczi^ban

s

Friaulban tart6zkod6

valamint a lakossdg

haderorol,

hatarorvideken

az osztr4k

franczia

vegig

hangulatar61,

Zimonyba

nient s onnet

kelt dt Belgradba."

A

zimonyi osztrak parancsnok mindenfele akad4igyekezett

lyokat

Paulucci

tovabbutazasa

gbr-

ele

mid6n ez utobbi azzal fenyegetodzott, hogy panaszt emel a becsi orosz kovetsegnel, engedte meg a haboritlan dtkelest a Dunan. Ezen bandsmod diteni s csak

Pauluccit azon gyaniira ebresztette,

hog}' az osztrak

katonai hatosdg talan felsobb rendelet kovetkezteben gatolni

iparkodott

az

oly

megjeleneset

idegenek

Szerbiaban, kik a felkel6kkel politikai Osszekottetesbe lephettek volna. Vegre

A

Belgradba.

Junius

30-ikau

szerb parancsnok, Milov^no\ics Mladen

eleinte tiszteletteljesen fogadta 6t, de

legnagyobb bizalmatlansagot tanusita

csakhamar red kereskedo

s

megerkezett

jOtt,

mar masnap a iranta. Paulucci

hogy Milovanovics nehany zimonyi

ezek kozott leginkabb bizonyos Urosevics

Milos besiigasai kOvetkezteben valtozott meg, kik azt

igyekeztek elhitetni vele, hogy Paulucci franczia

sege

emissarius s orosz

eltitkoldsara

utlevele

tulajdonkep

csakis

szolgal. Osztoztak e teves

e mino-

nezet-

ben magok az osztrak es magyar hat6sagok Az orosz ktlldott helyzete igen kellemetlenne

is>^ v41t

AZ OROSZ VEDNOKSEG MEGALAPItISA SZERBllBAN.

Milovanovics mar bortonnel

azonban

csejere

fenyegetodzott. Szeren-

Grrujovicsot *

sikerult

hogy egy arany

kiLl(5nosen azaltal,

kozbenjardsara

Grujovics

neki.

is

67

megnyernie,

6rat ajdndekozott

es

erelyes

sajat

nap mulva aztan megnyerte az engedelyt tovdbb utazhatni Karagyorgyehoz. Csolnakon indult el Belgradbol Paulucci, Gnijovics, follepese kovetkezteben par

egy nyugalmazott osztrak Urosevics beszelni,

es a fentebb

tiszt

tarsasagaban, ki litkozben

hogy hagyjon

fel

liti

Szendronel

kiseretevel

egyiitt

akkor Karagyorgye

hagyta a es

akarta

tervevel es szalljon ki

a Duna balpartjan. Paulucci azonban

hanem

emlitett

rea

is

el

nem

a csolnakot

negotini

Iszajev

taborba orosz

engedett, s

innet

indult,

hoi

tabornok

tar-

tozkodtak. Julius 6-ikan

borba

erkezett

Paulucci a szerb-orosz ta-

hogy minden tovabbi gyanunak elejet vegye, altal mutattata be magat Karagyorgyenak.

s

Iszajev

Nagy bamulatara azonban, a folkelok vezere igen hidegen fogadta 6t s nem sokara eszre kellett vennie, hogy a tervezett szerzodest illetoleg nem oly konnyen erhet czelt, mint eleinte remelte.

Iszajevtdl

ertesiilt,

hogy daczara az orosz hadtest kozremflkodesenek a szerbek harczaban, Karagyorgye eppen nem latszek megel6gedettnek s folyvast arrol panaszkodott, hogy az orosz kormany igereteinek csak igen csek61y reszet

Ennek kovetkezteben meg az orosz tabornok sem tanusitott a legkisebb el6zekenyseget sem. Paulucci nem csuggedt el, hanem mar a k6vetkez6

teljesite.

irant

napon

* I.

ismet

Grujovics

folkereste Karagyorgyet.

neve

tobbszor

elofordult

Kozolte

mar

a Szerb.

kotete folyaman.

5*

vele

tiJrt.

HLS6 FBJSZBT.

68

kiildetese czeljit, elmond^,,

nak

a francziak es

el

hogy mily ^llasokat foglalBoszniaban 8 elenk 8zimely azon oldalrdl Szerbiit

tor(3k()k

nekkel ecsetele a veszelyt,

6rbetn^. Karagyorgye minderre

csak

vadolta

az

osztrak

nem

es az

hanem

vdlaszolt,

orosz

udvart,

hogy

kiel6git6 segely nelkiil elhagyjik verzeni a szerb fdl-

keldket

Latvdn Paulucci, hogy

ily

egyszerfien

nem

boldo-

gul Karagyorgyeval, kOrayezetet iparkodott megnyerni.

A

Bukarestben j4rt harom

kiildott

egyike,

akkor szinte a tdborban tartozkodott a

birt

f6vez6rre.

a

kotOtt

hogy kedvezmenyeket eszkozOl

Paulucci mat,

Ezzel

maga

8 igerven,

reszere vonta

ot.

ismerets^get

teh^t

a czdrtol

Gagics,

befolyissal

s

majd nemi

ki szdmdra,

Gagicstol tudta

jutal-

teljesen

meg

azt4n,

hogy Urosevicsnek hosszas ertekezlete volt Karagyorgyeval, mely nem maradt hatas nelkiil az utobbira. Urosevics azt bizonyitgatd, hogy az oroszok ug>'ei igen rosszul allanak, mar Danzigot is elvesztettek, 8 hogy ennelfogva mindaz, a mit Paulucci mond, csak keves bizalmat erdemel. Tovabbi igj^ekezett Karagyorgyet

meggyozni a

fel61,

hogy a szerbek csakis

az osztrak cs4szart61 remelhetik jov6jiik s

fogadkozott,

hogy ha

oszinten

allanak, 6 azonnal tavozik s

biztositAs4t

Ausztria

nem sokara

reszere

a legked-

vez6bb hirekkel fog visszaterni. Karagyorgye Urosevicsnek sem adott hatdrozott valaszt, de a zimonyi kereskedo besiigasai meg ketkedobbe tettek orsz4g

6t Orosz-

ir4nt.

Mindez nagy mervben

aggaszta Pauluccit.

Hogy

veget vessen e bizonytalansagnak, Sztojkovics Milenko-

hoz fordult, ki akkor nagy tekintelylyel

birt

a fdlkelok,

mar tobb

ido

6ta felte-

kiilbnOsen a krajnaiak

elott.

I

;

AZ OBOSZ TfeDNdKSfiO MEaALAPtTlSA SZBBBIABAK.

kenyseggel

Karagyorgye

szemlelte

69

Nem

hatalmdt.

nehez Pauluccinak megnyernie a hiii es nagyravagy6 Milenkot, ki aztan vallalkozott is Karagyorgyet

volt

rea birni arra, hogy osszekottetesbe.

egyediil

Oroszorszaggal lepjen

16ven

„Bizt08

—

Paulucci egyik jelenteseben,

menyet, sot ha kell tekintelyet

—

ekkent,

igy szol

hogy a fovezer

vele-

ellensulyozhatom,

is

Milenkoval egyiitt hozza mentem s erelyesen

s

a leg-

hangon kijelentem, hogy az osztrdk besugasok es cselszovenyek tndomdsomra jutottak majd pedig azon remenyemnek adtam kifejezest, hogy nem fogja magat ezek altal teviitra vezettetni s nem ad hitelt egy oly udvarnak, mely a szerb nemzetet, hogy sajat czeljaira felhasznalhassa, ehen hagyja veszni; vegre megjegyzem, hogy tudom azt is, hogy hatarozottabb

a szerbek az osztrakok

zadtak

fel

segelyt

is

Ausztria

la-

elso

de hogy Ausztria meg-

nem tamogathatja <5ket nyiltan. modon Karagyorgye jo velemenyet

ily

;

szokasokat

tuntetem

szineben

valodi

loyalitasat

a

nyelvet,

;

az

szerint

irdnt,

udvarunk

nyertek

toluk

s

b^r tiilsagos aron

gy6z6desem Megingatvdn

kovetkezteben

izgatasai

a porta ellen

hangsiilyoztam s

a haboriit,

a

fdl

a mi

valldst,

a

melyet oroszok,

szerbek egyiitt folytatnak a tOrOkdk ellen, az erdekek koz58s6get, v6gre felseges

uralkod6nknak a szerbek

iranyaban tanusitott jotetemenyeit,

melyek

kdzott a

legkivdlobb ketsegkivtil csapataink egyesiilese a keldkkel.

gy6ra

s

Mindez a legjobb

azon igeretre inditotta

tObbe osszekSttetest

ftJl-

hatassal volt Karagyor<5t,

hogy nem keresven

Ausztridval, eg^szen a czdr ve-

delme ala fog helyezkedni."

Nem mily

val6szinii,

6kessz614ssal

hogy Paulucci rabeszelese, adta

is

el6 azokat,

oly

bar-

gyorsan

70

BLSCl FBJEZBT.

volna

eloszlathattak

A

Karag)'orgye

bizalmatlansag^t.

kovetkez^s megmutatta, hogy a szerbek

dacz^ra

az

fordult Ausztria oltalmdhoz.

v4gya

ffivezere,

t5bb

izben

Karagyorgyenak egyetlen

nemzetenek fOlszabaditasa a tOrbk jarom-

volt

A

b61.

meg

vednoksegnek,

orosz

segelyt

ki e czeh-a

tekinte, legalabb addig, a

bar^tjanak

azt

nyiijtott,

mig a veszely

el

nem

miilt.

Az ekkent tamadhato viszonjTiak, s6t idegeii befolyasnak kOvetkezmenyeivel, pillanatnyi hatasok utan indulo elmeje nem tor6dott. Eppen akkor, midon Paulucci folytati vele alkudozasait, hir6t veve a bosnyakok Jakab megveretesenek.*

es Nenadovics

betOresenek

Mindaz, a mit Paulucci a franczia-bosnyak

esetleges

vallalatokr61 Szerbia ellen mondott, e hir 41tal

nemi

megerositest nyert. Ily kOriilmenyek k(3z5tt a szovet-

nagy bajb61

seg Oroszorsz^ggal keles iigyet.

menthete ki a

De tovabba Karagyorgye

elott

fdl-

nem marad-

hogy vetelyt^rsa Milenko, ki minden perczben kesz lett volna ellene tamadni, ha erre alkalmas hatott titokban,

iirugyet talal.

Milenko

nek.

bizonyita sors^t

ezt.

mar megnyeretett az orosz torekvesekfOllepese

Pauluccival

Sajat all^sat

veszelyeztette

volna

s

ez

altal

egyiitt

elegg6

talan

hazaja

Karagyorgye, ha ellen-

szegiil s ily vegzetes viszalyt idez eld.

Ezek

voltak,

ketsegkivul, az oly rogtdn bekovetkezett fordulatnak valodi okai. Paulucci

maga sem

tagadja, hogy Kara-

gyorgye kozdlven vele a Drinna mellol erkezett kedvezotlen

megjegyze, hogy most

mar

6 is

sziik-

tartja az ezredes altal javasolt hadi

muve-

hirt,

segesnek

leteket s kesznek nyilatkozott egyessegre lepni Orosz-

orszaggal.

•

Lisd

I.

k.

635.

1.

;

A2 OB08Z Vfa)NOKSfeG MEGALAPItASA SZEBBIABAN.

Az orosz

kiildott tehat czelt ert,

minden nehezseg

nelkiil.

A

71

nem

mint lattuk,

nehezsegek pedig f6kent

Karagyorgyetol szarmaztak. LFgy Idtszik azonban, hogy

ezeknek az akadalyoknak,

daczara

daczara a hideg

fogadtatasnak, melyben eleinte reszesiilt, Karagyorgye nyers, de onzetlen jelleme

nagy hatast

az elegge

tett

partatlanul itelo Pauluccira. Egyszeruseget, onzetlen-

seget

s

nelkiiloz el

nem

valodi honszeretetet

minden

muveltseget. „Soha

utolso szavait, igy

ket hozzam

gyozi elegge dicserni.

egyenisegnek nevezi

Ritka, tiszteletremelto

sem

6t,

noha

felejtem

Paulucci jelenteseben, melye-

ir

mid5n

biicsiit vevek tdle ne monda, hogy en nem ohajtok egyebet, minthogy hazam vegkep megmenekiiljon a torok igdtol ha ez sikeriil, szivesen leraondok mindenrol s leszek

intezett,

:

feledje,

ismet foldmuvelo." Es e nyilatkozat

nem

volt puszta

Midon Paulucci kerdest intezett Karagyorgyehez, hogy mily kegyet ohajt a maga szamara az

fitogtatds.

orosz udvartol, a folkelovezer igy valaszolt

hogy adja meg, a mit az

orgroffal

:

csak

azt,

egytitt miilhatat-

lanul sziiksegesnek talaltunk.

Nem

kedvez6en

ily

tSbbi szerb fonokokrol

s

hangzik Paulucci

nemcsak ajandekokat fogadtak tetesek es katonai rang

tak Pauluccit.

Negy a

itelete

a

kulonosen Milenkorol. Ezek el,

hanem

megszerzeseert

orosz kitiinis

ostromol-

*^

orai tanacskozas utan letre jott a szerzodes

negotini

taborban Julius

10-iken.

Karagyorgye,

Sztojkovics Milenko es Gagics irtak azt ala, Paulucci

pedig tartozkodott az alairastoL*

*

Karagyorgye meg akkor

is

tamasztott nemi nehezseget.

Imi, ugyanis, mint emlekeziink, imi

nem

tudott

s

ezert rendesen

:

72

;

elbO pbjbzbt.

KOzOljiik 8z6 szerint ezen egyess^get, mert abbdl

legvilagosabban nitottak

orosz

hogy mily ertelmet

kitflnik,

r6szr61 a szerbek

tulajdo-

gyakorland6

fOlOtt

vednOksegnek.

^Egyesseg a szlavo-szerb nemzet fovezere Petrovics

cs^sz^ fels^genek a Budberg Andras gyalogsagi t^bomok

Czrni Gybrgy

tigyminister

es 6

kiil-

altal

kiktildott ezredese, Paulucci 6rgr6f kOzott

A

1.

szerb nemzet legfobb 6hajtasa, hogy

I.

Sin-

dor 6 csdszdri folsegenek vednoks^ge al4 helyeztessek.

A

szerb nemzet legalazatosabban kerelmezi, hogy

6 csdszdri folsege az orszig igazgatasanak czeljabol,

el6bb egy alkalmas korm4nyz6t jeloljOn ki hogy ez a kell6 rendet helyredllitsa, a szerb tartominyt szervezze s a nemzet szokdsainak megfelelo

min61

alkotmanyt keszitsen, mely alkotminy 6 csasziri

folse-

genek neveben hirdetendo ki. 2. A szerb nemzet 6 cs4szari folsegenek vednoksege 6s oltalma ala teinek

soha

helyezkedven, remeli sziiksegle-

kielegittet^set

senkinek

es

ohajtja,

hogy

hassek a fold legcsekelyebb resze sem letezhessenek fdldes urak, ne hogy is

:

azaz hogy ne

ezek

41tal

barki

szolgasagra jusson. 3.

Szerbiaban ligy a katonai, mint a polgari

viselok

6

Szerbiaban

gyanint ne adomdnyoztat-

tulajdona

(csak

csaszari

pecsetjet

gorogok

folsegenek

ne

neveben

nyomta neve melle

;

kell

mas

iiital

hogy tOrt^njek. bogy

eszkOzcJlt nevalaira-

erositette meg. Vuk Karadzsics, meg, ha Iszajev es Paulucci ninKaragyorgye nem fogadta volna el ezen egyez-

maga tulajdonkepen nem

ki ezt elbeszeli,

csenek jelen,

tiszt-

kineveztetese

de ez esetben azt iUita,

elvesztette pecsetnyom6jit s igy sat 6

legyenek)

hozzateszi

menjrt. Pravitelsztviijuscsi szovet stb. 17.

1.

jegyzet.

AZ OROSZ VtDN0KS£6 MEQALAPtT^SA SZERBIAbAN.

73

A

nagyobb biztonsag es a jobb igazgatas tekintetebol a szerb varakban rendes orosz csapatokbol alio <5rseg helyezendo el s minden varba, melyet mar 4.

jelenleg a

szerbek

fegyverek

segelyevel

nevezendo

ki.

5.

A

meg jovoben

birnak, s

krajna-viddini hatarra

letek s az

ellenseg

orosz

az

parancsnok

orosz

elfoglalnak,

kiildessek hadimuve-

megtamadasa vegett egy harom-

ezerfonyi gyalogsagbol, ket osztaly lovassagbol, s egy

kozak ezredbol

alio

orosz hadtest, melylyel

rendes

kello idfiben 20.000 fonyi szerb sereg egyesiilend. 6.

A

szerb nemzetre nezve elkeriilhetetleniil szilk-

seges Bosznia fele er6s allast foglalni

negroiakkal

osszekottetesbe

meghiiisittassanak a francziak es vallalatai s

s

a monte-

azon videk nyugalma biztosittassek

fogva kegyeskedj6k rendes hadtesten

tett

el

hogy ily modon bosnyakok egyiittes

lepni,

(t.

;

ennel-

az orosz kormdny) az emli-

i.

kiviil

meg harom ezemyi

gya-

logsagot, ket osztaly lovast s egy ezred kozakot

deni

ezekhez

;

a

Boszniaban valo

miikodes

egyesiiles vegett Montenegroval szerb reszrol

fonyi fegyveres csapat fog csatlakozni

ktil-

az

es

15,000

ezen egyesiilt

s

sereg a szerb hatart Bosznia ellen fogja vedelmezni. 7.

Negy even osszes

segevel,

at kiizdven

vagyonan

a szerb

tiiladott

s

nerazet ellen-

a legnagyobb

mertekben hianyt szenved keszpenzben a sereget kelloen segleteit

nem

el

nem

tarthatja,

;

tehat

sem

sem egy^b sziikkormanyz6nak,

fedezheti, ennelfogva a

ki a szerbek reszere ki fog neveztetni, elegendo penzt

kellene

magaval hoznia

s

a penztart Belgradban

el-

helyeznie. 8.

zant

Belgradban es mas varakban nagy szdmii rozagyii leven,

melyek javitast igenyelnek,

agyii-

ELSO FEJEZET.

74

muvesekre, goly60nt6 es l<5porkeszit6 munk^sokra lenne sziikseg.

Igen nagy hi^nyt szenvednek a szerbek jelen-

9.

Idporban 6s 61omban.

leg

teh^t Belgradban

Minel

el6bb

nem

agyiik

felallitani,

raktart kell sziiksegel-

hadcsapatoknal k^tseg-

tetnek, mert a rendes orosz

ilyenekkel kell6en el vannak latva.

kiviil

10. Szukseges lenne a belgridi ^raktarban meg vagy 10,000 katona-puskat keszletben tartani, azon esetre, ha a szerbeknek hadseregoket szaporitaniok

kellene.

A meg

11.

sen

szerb sereg oktatasa vegett kiildessek kegj-ehat

es hat mernokkari

tiizer-

12. Kiildessek

kegyesen meg egy osztaly utasz

osztaly tiiz6r, ez utobbiak kdzott 13.

A

s

egy

nehiny bombavetfi.

szegeny szerb harczosok, ha megsebesiilnek,

semmifele

sem

tiszt.

nem

segelyben

reszesiilnek,

sem gyogyszertaraik

orvosaik,

;

nem

leven

ezert tabori kor-

hazakrol es orvosokrdl kellene gondoskodni es

kiilo-

nosen Belgradban egy fSkorhazra lenne sziikseg gyogyszertarral.

Mindarra, a mi az elosorolt pontozatokban foglaltatik, is,

nagy

sziiksegunk van,

a miket mi

nem tudhatunk

6 csaszari folsegenek

I.

olyanokat

es aj^nljuk

magunkat

Sandornak, legkegyelmesebb

vedonknek es oltalmazonknak lelkusegebe."

meg

keriink

atyai kegyeibe es nagy-

*'

Nines ketseg a

folott,

hogy nemcsak Karagyorgye,

de altalaban a szerbek az orosz vednokseg

alatt

nem

ertettek oly teljes beolvadast Oroszorszagba, a milyet

a negotini szerzodes fOltetelezett. Es hogy megis oly

kOnnyen

reaallottak

a

Paulucci

altal

eloterjesztett

AZ 0B08Z VEDNOKSfeG MBGATiAPItASA SZERBIABAN.

annak okat, a mar fontebb mondottakon

f5lt6telekre, kiviil

75

leginkabb azon koriilraenyben kereshetjiik, hogy

nezve

re^juk

kozigazgatas,

minden ertelmet aldrendelt

6rteku intezmenyek

nep harczban

az egesz

zsarnoksagtol

nyok kozott becsesebb

alkotmany

valo lopor,

voltak

dllott s

igen

reszint

akkor, midon

egyedul a szazados

szabadulasra

gondolt.

fegyverek

olom,

reszint

stb.

fogalmak,

nelkiilozo

targyak val^nak mint

Ily viszo-

es penz sokkal

legrendezettebb

a

kozigazgatas vagy a legremekebb alkotmany. Es eppen a harczviselesnek araa nelkulozhetetlen segedeszkozeit

remeltek megszerezhetni az orosz baratsag kovetkezteben, mely tehat ezen szempontbol ketsegkivtil

jelentoseggel

drsegek elhelyezeset a

Nemi

nezve.

jelekbol itelve, e pont

legelenkebb

vita.

jelenteseben,

nagy

De mar az orosz varakban nem oromest lattak.

reajuk

birt

koriil

fejl6dhetett ki a

Legalabb Paulucci, fentebb idezett

kiilonos

megelegedessel

hogy

emliti,

Altalaban

folotte

erdekes, hogy mikent magyarazta a negotini

szerzo-

e

sikeriilt

foltetelt

elfogadtatnia.

melynek czelja az orosz vednokseg megalapimaga annak szerzoje, Paulucci. E szerzodes, igy szol jelenteseben, azon nagy hadi muveletek alapjaul szolgalt volna, melyeket nekiink (t. i. az dest,

tasa volt,

oroszoknak) czelba kellett venniink.

A

czar, az egesz

nemzet ohajtasa kovetkezteben egy jelentekeny tartomdny birtokaba jutott volna, tovabba tetemes szerb csapatok biztosittattak ligy a bosnyak mint a bulgar hataron

valo

hattak

volna

Ehhez

jarul

miikijdes

a

meg magaban

var birtoka. ^Mindebbol tiiloztam,

erdekeben, sot felhasznaltat-

Bulgariaba

midon

a

valo

benyomulasra

Szerbiaban

kitvinik,

tobb fontos

igy vegzi, hogy

legszerencsesebb

is.

sikert

nem

veltem

BLSO FBJEZBT.

76

j68olhatni

a porta

ligy

mint idezett

Paulucci, a

Mid6n ugyanis jelent6s6t szerz6de8

tini

letrejottte

egyess^g el6nyeir61.

irta,

hiisz

utan,

m4r

nappal a negovolt

ertesiilt

a

kOrtilm^nyek kozOtt, az orosz-tOrOk

vAltozott

ellensegesked6s

francziikkal

Helyesen kOvetkezteti enn61fogva,

b6kek(5t6sr61.

hogy a

a

8zavaib61 kitflnik, csak

sz61 az dltala kOtOtt

fdlt^telesen

tilsiti

mint

ellen, **

szemben Dalmiczidban."

bekesebb fordulatot veven, a

is

szer-

bekre nem lesz tSbbe sziikseg es igy a szerzddes

is

valoszinuleg elveszti ertek6t Oroszorszigra n6zve. Es Qnel^giiltseggel emliti,

ez6rt

semmit sem

al^,

irt

a szerbek k6rv6nye

vagy elfogadni a cz4r

tetsze-

*^

Igy fogta er6sitv6n

ig6rt,

inkabb csak

gyandnt tekintheto, melyet egy-

szeriien visszautasitani setdl fiigg.

hogy semmit sem

az egyesseg tehat

ez iigyet az orosz korminy

fel

meg soha

is,

e szerzfidest, a szerbeknek

nem nem

csekely aggodalmara es megiitkoz^sere. Kozvetleniil az egyesseg megallapit^sa ut4n Kara-

gyorgye a nyugoti videkekre tavozott. Paulucci pedig elhagyv^n Szerbiat, orsz^gba.

^

Rodofinikin

feiadata.

tjlsiti

bekekOtes

68 Oroszorsz^g el6,

oldh fOldCn kt visszatert

kozott

kovetkezteben, is

mely a porta

b6kealkudozasokat idezett

a szerbek reszvete a haboriiban fOlOslegess^ v41t

s igy oly szoros lekotelezettsegi

tbbbe szukseg, zett.

Orosz-

*®

viszonyra

a milyet a negotini

Mindazdltal az orosz kormdny

sem

volt

szerz(5d68 terve-

nem

volt hajland6

kezdett Ssszekotteteseit megszakitani.

a

felkel6kkel

A

befolyasnak, melyet ez ut6bbiakra gyakorolhatott,

b6kes id<5ben

is

haszn4t

vehete

ellen ir^nyzott villalataibau.

a tOrok

birodalom

Meg fontosabb^

v41ha-

77

AZ OBOSZ VfiDNOKSfiO MBGAIiAPtTASA SZEBBlASAN.

nem

pedig e befolyas, ha a beke

tott

ellensegeskedesek

sikeriilven, az

vagy ha

megkezdddtek,

ismet

uj

Es ezert Rodofinikin kiildetese, mely mint tudjuk mar Junius vegen elhataroztatott, nem maradt abba. Kiilonben is mar litban volt az orosz ilgynok Szerbia fele, midon a Napoleon es I. Sandor haborii tort volna

kOzt letrejott

bekekotes

fdhadiszallasara kapott.

zat^st

ki,

hire

—

ert.

dunai

a

Rodofinikin

Egyfelol az

orosz sereg

egesz torok

elaraszt6 franczia titkos iigynokok

megbi-

kettos

birodalmat

mukodeset

elleusiilyoznia es lehetoleg meghiusitania,

kellett

biztositvan

egyszersmind az ottani keresztyen lakosok rokonszenOroszorszag

vet

adataul

meg

ttizetett

reszere.

Masfelol pedig kivalo

fel-

hogy kiilonbsen a szerbeket nyerje

ki,

teljesen az orosz politika erdekeinek.

Titkos

kotelessegeve

utasitdsaiban

tetetett, .

,

,

hogy

,M

pontos tudomast szerezzen a szerbek terveirol, melyeket a harczok segleteikr61

Szerbia

fegyvert

tovabba

illet61eg,

az

orosz

tartomanyra,

szerb

a mint czelszerubbnek helyt kellett,

is

itele,

tartozkodhatott.

De

osszekottetesrol

terjednie

kellett

azert tetszese

szerint,

Belgradban vagy mindenutt

hogy megnyerje a nep bizalmat

nekkel ecsetelje a vegtelen

pedig

masreszt

sereg,

Montenegro kozott. Figyelmenek ki az egesz

sziik-

egyeb hadi szereket

s

a legczelszerfibb

egyreszt

s

6hajtanak megvalositani,

altal

penzt,

nyomort,

mas

igyekeznie s

elenk

mely

szi-

elharit-

hatatlan lenne, ha a siilyos torok uralom lijbol helyreallittatnek,

vagy

E

ha

a

csabitasok

franczia

hitelre

hogy minden alkalommal biztositsa a nep fdbbjeit Oroszorszagnak a rokon hitu szerb nemzet folott gyakorlando vedtalalnanak.

noksegerol, ha

mellett

t.

i.

nem

utasittatott,

sziinnek

meg

Ro'«ofin'Wn

feladata.

,

azt kerelmezni.

BL86 PBJBZKT.

78

Rodofinikin belitasa szerint fegyverekert

folyamod-

is

kormdnyhoz a felkelok szdm^ra, de

hatott az orosz

ilynemfi segelyt csak azon esetben vehetett igenybe,

ha mar teljesen meggy6z6dott a szerbek husege Oroszorszdg

fegyvert es penzt

is

kapnak

fel61

igerhete nekik, hogy

Egyebirant

irant.

mielfibb s altal4ban,

hogy

a czdr kesz oket mindennemfi segedeszkOzOkkel t4mogatni, a mint ketsegbevonhatatlan jeleit adtdk annak,

hogy buzgo

az

hivei

melyek

torekveseknek,

orosz

mint az egesz vilag tudja, csakis a kozjot czelozzak. Rodofinikin

Augusztus 14-en crkozett Rodofinikin Belgridba °

fogadtaUsa Beigr&dban. Meggyaioiik.

*^

sz^zozer piasztert hozvan magaval. ^^

j^

tagjaival es a tobbi

6r4nyira elebe

t^

Szepen fogadt^k

szerbek. Karagyorgye maga, a szenatus osszes

vojvodakkal mkr Belgradt61 ket

A

j(5tt.

erre az alkalomra.

szerb nep szine-javat osszehiv-

Kozeledtere

ropogtak a pus-

kak, dorogtek az agyiik es mindeniitt nagy orom ural-

kodott

;

az egesz orszagban szelteben hire jart a

kiildottenek.

A

cz^

virosban az egykor dahi Kiicsiik Ali

szep nagy haz4t rendeztek be neki. a melynek tagas

udvara es nagy gyumolcsOs kertje

volt.

Aztin

Ot fegy-

allitottak rendelkezesere. Mindenki azon volt, hogy kedveben j^rjon es az akkori patriarchalis nep-

verest

szokasok

szerint,

tol estvelig es

csak

kiki mindenet, a mivel

oda adta volna neki. Folyt

meg

is

birt,

a dinom-ddnom reggel-

Rodofinikin

is

oly j6

kedvu

volt,

hogy kikapta a cziginy kezeb61 a tamburat es darabokra tdrte. Ez azonban nem akadalyozta meg abban, hogy kes6bb Karagyorgy6t es tarsait dllitsa oda iszakosoknak. Rodofinikin a maga reszerol sem maradt ados es

mint

tenni magdert. tart

500

— 2000

kepviseloje

a felseges

czar

A gyakran

teljesen iires

ki

akart

nemzeti p6nz-

darab aranynyal segelyezte es becsti-

letere

AZ OBOSZ

V^NOKSKG

legyen

mondva,

79

MEGAIiAPirASA 8ZERBIABAK.

ezt mindig, niint a czar altal

nyujtott segedelmet tiintette fel a nyugtakon. Utodja

Nedoba mar nem igy

hanem mint

tett,

kesobb birtokot

kOlcson es

a maga^t adta

hasznon Beszara-

vett a

biaban.

Mindazondltal a lelkes hangulatnak vege szakadt, mert Rodofinikin csakhamar eszrevette, bogy daczara a szives fogadtatasnak, ligy Karagyorgye maga, mint

a fonokok

koziil

tobben nagymervu bizalmatlan-

is

siggal viseltetnek irdnta. finikin rhodosi

Ezen ellenszenvet

A

mohamedanokat sem

a

a koztiik

mint

annyira,

emlitettiik,

gorog csaladbol szarmazott.

meg

pedig talan

Mint mar

elo

Rodo-

szerbek

gyiilijltek

gorogoket.

keresztyen

ketsegkiviil a tobbnyire gordg ere-

detu ptispokoknek szazadokon at folytatott zsarolasai

Az a nyomas, melyet az idegen szarmazasu f6papok gyakorolnak, a kik szemelyes erdekiik meg6vasa vegett inkabb szovetkeztek a torok hatosaidezt6k elo.

mint

gokkal,

hitsorsosaikkal,* bar terhes volt,

sajat

meg azon mohamedan uraitol

de tavolrol sem kozelitette a rajanak

melyet

De a

sanyargatast, kellett szen-

hogy a keresztyen hit orei, a piispokok, oly sokszor nemesak engedekenyseget, de

vednie.

meg

teny,

baratsagot

is

tanusitottak

szemben, mely elkeseredest a gorog papsag irant

meny

is,

;

s

nagy resze

fokozta ezt

meg

I.

penzvalt6k

rokonszenvezo

keriiltek ki.

Lasd

a nep lelkiileteben

szinte az elelmes gorogok,

az utobbiakkal

**

sziilt

az a koriil-

hogy a termeszetesen mindeniitt csak

hasznukat keres6 kalm^rok,

*

az iszlam kovet6ivel

k. 219.

1.

Makedo-vlachok.

sajat

es hdzalok

vagy legalabb

czinczarok**

soraibol

KL80 FBJEZET.

80

Michelson

a szerb n6p

ismerven

tabornok

m4r

eUenszenvet,

azon

ezen

melylyel

felterjeszt^seben,

Rodofinikin kinevezteteset ajinld, kifejezte aggodalmat,

hogy a szerbek taldn nem fog;j4k 6t kedvelni nemzetisege miatt. Mivel azonban eppen szerb kbvetek k^rtek volt iigyndkiil az orosz korminytol, ez ut6bbi teljesitendonek velte ohajt^sukat. arra

bizat^ssal

ak^r

nezve,

masnak

birki

hogy

meg-

birtak

Rodofinikinnak,

kiildetes^t oly alakban, a mint

az tbrt^nt, k^relmezzek

orosz

az

felhatalraazasuk

altalanos

Nem

akar

volt,

a mennyit lehet, eszkOzoljenek

ki.

Csak

t4bornokt61.

hogy annyi

Nem

segelyt,

valoszinfitlen,

hogy eppen maga a tettsovdr Rodofinikin sugalmazta 6ket, s hogy az 6 tan^csainak kovetkezteben kertek kormdnyz6t hazajuk szimara az orosz udvartol. Ugy kapott

Mtszik, hogy a szerb kovetek a Michelsontol

aranyok felosztasakor Osszevesztek egymassal. Gagics, kinek a mindhdromnak adott ezer aranybol legkeve-

sebb

erze magat s csakhamar hogy Karagyorgyet Rodofinikin

sertve

ezert

jutott,

visszatert Szerbiaba.

nem ismerven Gagics

ellen izgassa>** Michelson

szandekdt,

dltala

kiildte

el

titkos

a Karagyorgyenek

Milenkonak szant dlszkardokat es az

es

dt ezer aranyat

a tanacs szdmdra. Gagics az egesz Ssszeget Milenko-

nak adta

lit

;

ez azonban tartva

nakodasatol, csak ezret tartott

Karagyorgyenak gyas meg-

meg maginak

Gagicsnak, hogy a tobbi negyezret adja Karagyorgyenak. Gagics aztan a fovezernel bevadolta

hagyta tirsait,

hogy Rodofinikint,

gorog,

kertek a tanacs

ki

nem

elnokeul.

is

orosz,

Nem

tetszett

Karagyorgyenek es m4r el6re bizalmatlansdgot az orosz iigynOk irant.

nak azonnal, hogy

Irt

hanem ez

taplalt

Csardaklijanak es Lukics-

kerjenek

igazi

orosz

iigynokOt,

A7 OR08?; VEDNOKS^G MEGALAPlTiSA f?ZERBlABAN.

de ezek nem mertek

mar

81

meghagyasat, mert

teljesiteni

Ehhez jarult, hogy Rodofinikin nem ismerven meg a viszonyokat, mindjart megerkezese utan osszekottetesbe lepett a

Rodofinikin

szinte

kineveztetett

volt.

gOrog eredetii Leonti metropolitaval. Alig volt

akkor

alak

gyiiloltebb

nem

szerbek

metropolitaval

e

neki,

kiildetest vallalt*

a felkeloknek

is

gyanussa

meg

bocsathattak

dahitol bekeltetesi

nacsolta

Szerbiaban

kozelebbi

valt a szerbek

a

A

meghodolast.

viszonyba elott. ^^

jelenteseben, hogy Belgradba

fopapnal.

ki a

azonnal

lepett,

Paulucci

erve

A

hogy a negy el, s hogy ta-

emliti

is

tartozkodott

fol-

hogy mennyire elfordult tole a nep hajlama. Utobb Karagyorgye es Milenko is a legnagyobb kedvezmeny gyanant azt kertek Pauluccitol, hogy soha gorog hivatalnokok ne keresni

Leontit,

ertesiilven a felol,

kiildessenek az orszagba. Kifejezest nyert ezen ohajt4s

meg

A

a negotini szerzodesben

is.

metropolita es a szerb nep kozott letezo

vezotlen viszony

megnehezite

befolyas megalapitasat

is.

vagy

inkabb,

keleti orthodox vallas partfogoja lepett fol,

hete meg, hogy az egyhaz legfobb

jesen

hatterbe

orosz

az

Oroszorszag ugyanis, mely

mint a keresztyen

kivalolag,

ketsegkiviil

ked-

szorittassek.

mint a

nem enged-

kepviseloje

Rodofinikin

tel-

csakhamar

felismerte a helyzetet, de azert osszekotteteseit Leonti-

val

nem

szakitotta meg. Alig

tiz

nappal megerkezese

utan egyik jelenteseben, dllaspontjabol kifolyolag

ter-

meszetesen a metropolitanak kedvezo iranyban, utalt arra,

hogy az ertelmes es Oroszorszag

irant sok

erdem-

mel bir6 Leonti nemileg fekezni ohajtvan a fonokok

*

Lasd

KdUay

:

A

I.

k. 381. k.

szerb felkeles tOrtenete 1807—10.

1.

6

ELSO PBJBZBT.

82

hatalniaskoddsat es keg>'etlenkedeseit, ma^ara gyiilolsegoket,

hogy

I'lgy

r6szer61 birmi

most m4r, ha Oroszorszig

kitiintetest

Es

foroghatna.

szelybeii

vonta

m6g

nyerne, ez

elete

alkalommal

ve-

is

megjegyzi

meg, hogy a szerbeknel a vallasossag csakis a bojt megtartasaban

szigorii

a

nyilvdnul,

tobbi

egyhazi

szertartasok ellenben hanyagul gyakoroltatnak.

kozonyenek a hitelvek

ezeii

irant

A nep

metropolita

a

s

csekely befolyasaiiak tulajdonithato, legalabb reszben.

hogy Oroszorszdg viszonyaban a szerbekhez mindj^rt eleinte tikai

kin tai6iko-'

-

annyira a hitkozOsseg, mint inkabb a poli-

erdekek jatsztak a foszerepet.

gyorgye

Belgradba

is

vi-zoltete a fovezert s *

TemzLe Hadi

'

8eo6i7

megerkezese utan Kara-

Par nappal Rodofioikin

Karagyorgye

zisa.

nem

jcitt.

Rodofinikin azonnal iidvo-

megkerdeztete

Karagyorgye

talalkozhatnanak.

mikor

hogy

tole,

nyersen

valaszolt,

mondvan nekem seregre van sziiksegem, de sehol sem Idtok mi hasznat vehetem ennek az

ilyet

:

;

iigynoknek. miert

azonban

s

jott, rait

meg masok

is

hozott ?

orosz

— A tanicsnokok

a szerbek koziil kOriilvevek Ka-

ragyorgyet, korholtak meggondolatlan magaviseleteert s

koveteltek

es kovesse

tole,

hogy fogadja szivesen Rodofinikint mivel

tanacsait,

Oroszorszagtol

egesz

Karagyorg\'e

fugg.

letelok

egyediil

bel4tta,

hogy a

fenforgo kbriilmenyek kozott helyteleniil

de azert

nem

volt hajlando meglatogatni Rodofinikint.

Ez aztan megtette az vezert.

Eleinte

—

mint

elso

s

lepest

s

folkereste a fo-

fogadtatasban

hideg

midon palinkat hoztak ezaltal

cselekedett,

reszesiilt

;

de

versenyt ivott Karagyorgyevel,

allitja,

—

annyira megnyere barit-

hogy az6ta majdnera minden nap felkereste 6t. kerdeseket intezett hozza es tanacsot kert t61e.'*° Igaz, hogy Karagyorgye kedvelte, sot gyakran m^rtekteleniil sdgat,

AZ OROSZ VftDNOKSiiG MEGALAPtTlSA SZERBllBAN.

83

elvezte a szeszes italokat. Mindazaltal alig hihet6,

is

hogy Karagyorgyet Rodofinikin ivo kepessege nyerte meg. Sokkal valoszinubb, hogy a fovezer, mint mar emlitok, tarsainak siirgetesere kiizdte le ellenszenvet

az orosz ugynok irdnt;

nem

mert hogy a bizalmatlansag

enyeszett el szivebol, azt

megmutatta.

gyokerezo

Fel

-

gyanakodas

valodi

kovetkezes

a

szivelyesseg

fellobbano

elegge

melyen

s

mindvegig

jellemzik

Karagyorgye viszonyat Rodofinikinhez. Oszinten nem tudott megbaratkozni vele soha sem, noha olykor igen

vedelmere

erelyesen

inkabb

kornyezete

veve figyelembe,

A

kelt

hangulatat

nem pedig

de

;

ily

vagy

a

esetekben

viszonyokat

sajat hajlamait kovette.

mely Rodofinikin es a szerb R'"'"^""''" fdnokok kozdtt szonyegre kerlilt, termeszetesen a p6nz terve s mo s

legelso

targy,

nem

arulvan

hogy mily Osszeget hozott magaval, csak

reszle-

a fegyversegely kerese

el,

tekben

oszta ki

volt.

Rodofinikin

azt a szerbek

kozOtt.

Milenk6nak, '

ki

a legkozvetlenebb osszekottetesben

allott

az orosz

csapatokkal, 3000 aranyat adott, 550-et az Olahorszagban maradt ket kdvetnek es 1000-et a szenatusnak es Karagyorgyenak, hogy Ausztridban olmot vasarol-

hassanak.

A

tobbit megtartotta kesobbi sziiksegletek

fedezesere. Fegyverben

is

nagy sziikseget szenvedtek

a folkel6k, az agyuk pedig mdr majdnem

meg a

hetetlenn^ valtak, e mellett

mos

nem

javitast igenyelt.

p6tolhatvan

A

hasznave-

belgradi v^r sz4-

szerbek mindezen hianyokat

onerejokb61,

ismet

Rodofinikinhez

fordultak, ki aztan kerelmoket partololag terjeszte az

orosz fovezer elibe.

Ennek kovetkezteben szeptember

folyaman 400 mazsa lopor

s

200 mazsa olom erkezett

tovabba a varakban sziikse-

Olahorszdgbol Szerbiaba

;

gess6 v^t kiigazitdsok

vezet6sevel

Gromberg, a

tii-

''o«'^se

foiyfisdt

lao:

na

*®'"' I**""®"'

szik.

84

EI,SA PR.JKZBT.

8zervezes6vel pedig Lavrov

zerseg

orosz

ornagyok

bizattak meg.'^^ Ennyibol allott a tenyleges taniogatAs,

melyet a szerbek

az 1807. dv vegeig

orosz

reszrol

nyertek.

A

szerb fonokok. egyelore

kcnytelenek

leven az

annyira vart segelyt illetoleg megelegedni Kodofinikin biztatasaival. legal^bb a tartomany k(5zigazgat4s4nak

Nemsokara hogy teljesitse melyet az orszag korm^nyzasanak rendeze-

szervezesere

ohajtottdk

6t

felhasznalni.

luegerkezese utan felszolitottak igeret^t,

meg Olahorszagban

s6re nezve

Rodofinikin

elott.

teli^t,

a szerb kiildottek

tett

foloslegesnek

sziiksegtelennek

es

minden ilynemii szervezesi munkalatot. Az 6

tartott

feladata

nem abbol

hogy rendezett viszonyokat hanem, hogy

allott,

tereratsen Szerbiaban a szerbek javara. e

nep

teljes

odaaddssal Oroszorszaghoz csatlakozv^n.

mindenkor az orosz politika alkalmas eszkozeiil galjon. Mindazaltal

belatta,

a szerbek kivansagaiiak

hogy nem

szegiilhet ellen

kiilonben vegkepp

:

szol-

elveszti

vala bizalmukat, sot, mint egy jelenteseben megjegyzi,

meg

elete is veszelyben

forgott volna.

Ez okbol „A

szerb kormdnyzas alapvonasai" czim aiatt hamarjaban elkeszitett finikin e

egy rovid 12 pontbol

munkalattal

k6pz6d6 411amnak

nem

vazlatot.

alio

torekedett,

arra

gyakorlati es eletkepes

nyeket adjon, hanem hogy

kielegitse

viszalykodo vojvodaknak, a kiktol

felt,

az

Rodohogy a

intezme-

egymassal

nagyrav^gyo

es particularistikus torekveseit. Ennelfogva a legf6bb siilyt

a

..kormanyzo tanacsra"

fektete.

es valasztott tagokbol allott volna.

mely orOkos

Amazok soraba

tar-

toztak volna az eddigi fonokok mind es azok. kik a haza-

nak barmi czimen szolgalatokat leendett,

orosz

minta

tettek.

szerint,

Es ezeknek joguk

hangzatos

czimeket

AZ 0R08Z VEDNOKS^G MEGALAPITASA 9ZERBIABAN.

viselniok.

E

mellett

minden nahianak

(keriilet)

tagot kell vala a tanacsba valasztania.

harom ev mulva

tisztje

85

meg egy

Ez utobbiak

megsziint, de az, kit a nep ha-

romszor egymasatan inegvalaszt, szinte eletfogytigian a szenatus tagja maradt volna. Rodofinikin

szavazatot adott, de az

hatalom

vegrehajtasi

E

volna.

a

sejtette

orvendve, mint zetet,

osszes

harom

is

a

sot a

torvenyhozasi,

tanacsban

osszpontosult

legalabb

vojvodaknak,

az csak ligy lephet

liogy

is,

eletbe,

ha

helybenhagyja. Es Rodofinikin, ki

az orosz kormany

mar

senatus elnokseget

tervezetet a szerb fduokok elfogadtak s rea

arra

alltak

A

terve a fejedelemre bizta, kinek

tilsiti

bekekotes

kovetkezmenyeit,

maga megjegyze, „hogy

e

vad nem-

egy idore raszedhette", kijelente a hogy a fenforgo koriilmenyek kozbtt

alig remelhetik a teljes fiiggetlenseget, s ezert

szeriibb reajok nezve,

czel-

ha meg egy ideig a porta

fen-

hatos^ga alatt maradnak, de sajat fejedeimok es kor-

manyuk

altal igazgattatvan. Rodofinikin szavai,

oly eles ellentetben allottak Michelson saival,

elso

melyek biztata-

melyen elkeseritek a szerbeket. Eleinte mind-

nydjau hevesen kikeltek az orosz iigynok nezete

ellen,

hogy keszebbek fegyverrel kezokben elverzeni, mint lijra meghodolni a portanak. Lassankent azonban lecsillapult az ingeriiltseg s vegre Karagyorgye neveben alairatott a „ kormany zasi terv", s

ligy nyilatkoztak,

melyet aztan Rodofinikin Szent-Petervarra

Nines

tudomasunk

arrol,

valaszolt-e e kozlemenyre. hajtatott vegre soha sem.

hogy az

De

teny,

orosz

hogy a

kiildott.

^'^

kormany terv

uem

Kesobb, ugylatszik, a szer-

bek magok is megfeledkeztek arrol, fontosabb esemenyek veven igenybe figyelmoket. A tevekeny Rodofinikin azonban uemelegedett meg a

86

RLS6 FEJSZET.

melyet a korm^nyzdsi terv ugj'^ben. daczara a fdnokok pillanatnyi fellobanasanak, tagadhatatlanul sikerrel,

kivivott.

Minden alkalmat niegragadotf, hogy

taniics^t

es kozvetiteset a szerbeknek felajanlja, sot

minteg>^

redjok eroszakolja, igy remelven el6rni

hogy

maga

6

nelkiilozhetetleime, befolyasa pedig ennek foly-

tAn megingathatlanna valjek. kiviil

azt,

sok

ugyesseget

kovetkezo eset lemeszdrlasa

A belgrMi

is.

utan

maradtak, nem

keresztyenekke

Es

fejtett

noik

leven

es

Bizonyitja

gyermekeik a varosban eltavozni.

Xemelyek

ezek kozott a szerbek napon-

kent bizonyos mennyisegu kenyeret osztottak tobbiek ellenben iiiseget szenvedtek fentarthassak, a legnehezebb riiltek teljesiteni.

ezt a

fegyverfoghato tbrokOk

modjuk

lettek, s

e tekintetben ketsegki.

s

szet.

A

hogy eletOket

szolgalatokat

kenysze-

Rodofinikin rea vette Karagyorgyet,

hogy a legnyomorultabbakat ezek koziil, Osszesen miutegy ketszazat kiildje Kedzsep agahoz Orsovara. Ezen emberseges bandsmod, melyet a szerbek mohamedaii asszonyok es gyermekek irant tanusitottak. csak hasznukra valhatott a kiiszobon alio dozasokbaii; de jegyzi,

masreszrol. mint

bekealkii-

Rodofinikin

meg-

a torokok els6 sorban Oroszorszagnak tartoztak

hdlaval es elismeressel. mert az elbocsatottak tudtak.

hogy egyediil az orosz iigynok kozbeszolasa folytan nyertek vissza szabadsagukat. finikin elomozditaui az

^^

Ily

m6don tadta Rodimeg akkor is.

orosz erdekeket,

szem elott. nagy tekin-

niiddn latszolag csak a szerbek javat tarta

Rodofinikin rovid ido alatt

valoban

tel}Te tett szert a szerbek kozott s

bizalmatlansagat

is

De eppen

el

meg

Karagyorg}'e

tudta nemitani, legalabb ideig-

nagy veszely mir-mar megszilurdulo befolyasat.

lenesen.

ekkor

fenyegete

:

4Z OBOSZ VfeDNOKSEG MEGALAPITASA SZEEBIABAK.

A

francziak ffvozelme Friedlandnal s az erre ko^•^

vetkezd

fegyverszunet

Napoleon

bekekotes

es

Sandor czar kozott, teliesen mearvaltoztata a .

helyzetet

egesz

lenyeges

hatas

\ Europaban. ^

Nem

folkeles sorsa.

kozott megkezdett

^s kovetkez"lenyeik.

raaradnatott

fegyverszu-

orosz-torok

viszonyokra

elso sorban a szerb

csoda tehat, bogy a

tilsiti

alkudozasokrol

beke-

a porta

s

szallingozo

hirek,

elenk aggodalmat keltettek Szerbiaban.

Az osztrak a Niemen

kozas

kOvet, Merveldt grof

jiinius

kozepen lebego tutajon vegbement udvar

hogy e Europa

s

Sandor

birtoklasara

a

iranyul, s

gyakorolt fensosegben valo osztozkodas

czar,

altal, ily

Termeszetes ennelfogva, hogy

''*

megtorve a szerencsetlen

ki

kovetelesekkel

fogadta az osztozkodasi

nem

allhatott

Moldva,

Oroszorszagnak

Olahorszag

volua

jutottak

pedig Albania, Thesszalia, Ausztriat Bosznia

terve

s

harczok

orommel

magatol a Bessza-

szerint

Bulgaria a Balkanig

Francziaorszagnak

;

Morea es Kreta

szigete

es Szerbia birtokaval kell vala ki-

elegiteni^ ellenben Konstantinapoly,

Kis-Azsia a szultan uralma volt-e e javaslat

Rumelia, Eg}iptom

alatt

nem

maradt

vagy inkabb csak

ideiglenes szovetsegenek biztositasat

kutatdsa e helyt

elo,

mely

ajanlatot,

gyozotol szarmazott. Napoleon

Komoly

egesz

czeljat legsikeresebben a Francziaorszag altal folott

litjanremeli elerhetni.

rabia,

talal-

hogy a

folytonosan

alarendeli,

Dardanellak

a

arra,

vagya, melynek

titkos

tobbe-kevesbe

politikajat

Bosporus

kormanyat

figyelmeztete

elott

szent-petervari

es

mar 1807

egy nappal a Napoleon es Sandor czar kozott

24-ikeii

lehet

—

Es ez nem

ennek kovetkezteben Oroszorszag

r61 s az

es

politikai

^^^^'

pontozatok

Aszlobodziai

pedig

fiiggott

"'""*'^'

„

^

az

nelktil

melyektol

sem,

87

I.

czelozta,

volna

Sandor

annak

feladatunk. Bizonyosnak

"^*-

88

ELSO FEJEZBT.

hogy nem nyerte meg teljesen a czar megmamorosodva Napoleon igereteitol. mar

Idtszik azonban, tetszeset, ki

a sz^zados orosz v^gyak vegpontjara velte kezet rek-

meg

tehetni, s ezert

Riimeliat

es

Konstantinapolyt

maginak. Egy alkalommal, midon ismet a

igenyelte

torok birodalom feldarabolasarol volt szo a ket feje-

delem

kozott,

mondta aztan Napoleon

allitolag

amaz

emlekezetes szavakat: Konstantinapolyt soha! Hiszen ez a vilaguralmat

jelentene.

''^

kellett tehat, kevessel azutdn,

dite az

osztozkodas

tervet,

A

franczia csaszarnak

hogy

a czar

6

maga megpenkivansagai

tiilzo

ellen felszolalnia.

A

helyzete azonban nem hogy a czdr Napoleon hatarozott ellenze-

legyozott Oroszorszag

volt olyan.

sevel

szemben sokaig ragaszkodhatott volna

leseihez. Egyelore megelegedett tehat

tatasaival

s

a beke

letrejott,

lij

melyben

kovete-

baratja biz(Jroszorszag

regi hii szovetsegeseuek, a porosz kiralynak erdekeit

felaldozta

teljesen

A

kedveert. vetitest

tilsiti

vallalt

a keleten

magara

remenylett

Francziaorszag

Napoleon pedig az orosz birodalom

Az utobbi ket hatalomnak be az ellensegeskedeseket

s

foglalasok

ertelmeben a czar koz-

szerzodes

s

es

Anglia,

a porta kozott.

kellett tehat sziintetnie

az orosz seregnek kivonulnia

Moldva-Olahorszagbol, mely tartomanyokat azonban a torok csapatok csak a beke vegleges helyreallta utan szallhattak meg.

Egy

titkos

egyezmenyben

azonban.

a ket csaszar biztosita egymast, hogy azon esetre, ha a porta nem fogadna el a franczia kozvetitest, vagy ha az alkudozasok harom honap alatt nem vezetnenek kivant eredmenyre, egyesiilt erovel a porta ellen

fordulnak

s

az

ozman birodalom europai tartomanyait

Rumelia es Konstantinapoly kivetelevel megszabaditjak a torok jarombol.

^**

eg>'etert61eg

AZ OROSZ vednOkseg MEGALaPITASA szekkiaban.

89

Oroszorszagt61 fuggott tehdt, oly nehezsegeket

masztani

az

alkudozasok

harom honapon pout

altal

kovetkezett volna be.

kotes

de megis

Maga a

t.

az osztozkodas

i.

porta

latszott e resz-

czeljait elomozditani.

ha nem

pontozatai,

egesz

is

A

birodalom

a

s

beke-

tilsiti

terjedeimiikben;

nemi reszletesseggel a divannak

masara jutottak

ta-

ezek

terjedjenek, mely esetben a titkos

tiil

megallapitott foltetel,

ben Oroszorszag

hogy

folyajnaban,

is

felosztasanak

tiido-

terve

Stambulban. Min-

rendkiviili ingeriiltseget idezett elo

denki a legerelyesebb ellenallasra gondolt. Az angol kovet,

ki

ez

erkezett a

id5tajt

fenyegeto allast elfogialo latokat

is,

Tenedos

szigetenel

hajohadhoz, bekeajan-

melyek az eddig

hozvaii,

haboriiuak veget iiuntius

britt

folyt

angol-torok

vetettek volna, s az osztrak

a megvaltozott

viszonyok

most mar szinte kitartasra es

elleiiszegiilesre serken-

tettek a portat. Mindazaltal a harczias hangulat

sokaig maradt tulnyomo. lyasu Sebastianinak

A meg

sikeriilt

inter-

kovetkezteben

mindig

nagy

nem befo-

engedekenysegre birni a

torok kormanyt, mely aztan beleegyezett, bogy elobb

fegyvernyugvas kOzott;

Szlobodziaban,

nem messze

ossze az orosz, torok es

Orosz reszrol a szerbekre a fegyvernyugvast. zott

Orosz- es Torokorszag

letesittessek

majd pedig bekealkudozasok kezdessenek.

E

a portanak, mely

Dzsurdzsevotol, jottek

franczia is

meghatalmazottak. ohajtottak

kiterjeszteni

kivansag sok aggodalmat oko-

nem oromest

erdekeltseget a felkelok irant. Attol

hogy majd megvalosittatik Ypsilanti

latta

Oroszorszag

tartott ugyanis,

mely nem hogy Szerbia reszere is oly fiiggetlenseg biztosittassek, a milyet mar tobb ido ota Moldva es Olahorsz^g elveztek, minek kovetkezteben

czelzott egyebet, mint

terve,

90

BI.su FEJEZET.

az orosz kormany ujabb jogot nyert volna beavatko-

zasra a tijrok birodalom beliigyeibe. Az ilynemii alkal-

matlan befolyastol pedig a porta minden aron mene-

Valoban semmi sem lehetett a portara

kiilni 6hajtott.

nezve oly kellemetlen. mint az alkiidozas sajat lazado alattval6ival, csak az onallo illet6

szer

egyenlosegi alapon. czelt

Ugy

ernie.

'''

hadviselo Sikeriilt is

meg-

feleket

most az egy-

hogy a tranczia meg-

latszik,

sem t^mogatta az oroszok kivansigat.

hatalmazott

Xapoleon ekkor mar ismet a porta

tele hajolt.

Sebas-

meg elegge nyersen ki kellett ugyan jelenhogy ha a porta Angliaval beket kot s Francziaorszaggal szakit, a tilsiti osztozkodasi terv azonna

tianinak tenie,

de egyszersmind megjegyeznie, hogy ha a divan tovabbra is bizalommal viseltetik a franczia baratsag irant. ligy Napoleon kesz tamogatni, sot meg eletbe fog lepni

;

Moldva es Olahorszag birtokat

E

nyilatkozat

e

mar a

fegyversziinet

Konstantinapolyba,

erkezett

is biztositja

a

szamara.

megkotese

'**

utin

elhatarozasara

porta

kerdesben nem lehetett tovabb befolyassal. Nagyon

valoszinii ily

hogy

azonban.

szellemben igyekezett

nemcsak

viselni

torok

a

koriilmenyek kozdtt

is.

kozvetlen

szunet tehat 24-iken.

nem ragaszkodtak

A

is

fegyver-

Szlobodziaban 1807 augusztns

Ez okmany ertelmeben az ellensegeskede-

seknek mindket kellett

a szerbek

most mar nem

sziiksegok a fcilkelokre.

letrejott

is

kep-

hanem az Az orosz diplomatak

erdekeben kifejezett ohajtasukhoz, leven

politikaj^t

allamferfiakkal,

orosz kovetelesekkel szemben ily

mar elobb

Sebastiani

Napoleon

reszrol, szarazou es vizen

azonnal

szunniok az alairas kihirdetese utan.

orosz, mint a torok

csapatoknak 35 nap

vonulniok Moldvabol

s

meg

Ugy

az

alatt ki kellett

Olahorszagbol, ama/.ok az altaluk

AZ OROSZ VEDNOKSEG MEGALAPiTASA SZERBIABAN.

91

megszallott varakban minden ott talalt hadiszert erintetlenul

hagyvan, emezek pedig Srsegeket helyezven

Tovabba a beke sem avatkozhatott a ket feje-

Izmailba, Brailaba es Dzsurdzsevoba.

megkoteseig egyik

fel

A

deleins6g belkormanyzataba.

fegyversziinetnek, ha

a bekealkudozasok folyamaban neh^zsegek tamadndnak,

legalabb

Egy

kiilon

1808

aprilis 3-ikaig

a beke

tanacskozando meghatalmazottak megerkezteig

folott

az ottoman sereg tartozkodni fog minden

csapatok

orosz

allanak

a

egyezmeny

szerbekkel

t.

egyesiilve.

i. ^'^

altal,

Szerbianak csakis leg-

be

tehat a fegyvernyug-

Az orszag legnagyobb

resze, a delkeleti s a

szlobodziai

keletibb csucsa

vasba.

ellenseges

Fetizlam es Viddin kornyeken, a hoi

vallalattol

A

tartania.

kellett

pont pedig azt hatarozta, hogy

foglaltatott

nyugati hatar nyitva maradt a tOrokok esetleges ta-

madasai

elott.

Meg nem

kottetett

volt

meg

a

fegyversziinet/^^"'^"®^'^"^'

hogy annak letre- mennek a j5tt6 eseteben valdszinuleg el kell majd hagynia a°""*"SZ6rD6K flQ' szerb teriiletet a parancsnoksaga alatt alio orosz godaimai. — Ro'*"*'"''!'" csapatokkal s azonnal at is kelt a Dundn, Kis-Olah^ kellemetlen orszag magaslatain Porecs szigettel szemben foglal- heiyzete. midon Iszajev

tabornok

ertesiilt,

'^

van

allast.

Sztojkovics Milenko, a szerb sereg vezere

azon a videken

sietve

tudosita

Karagyorgyet es a

senatust e nagyfontossagu esemenyrol, valamint azon

hogy egyediil nem lesz kepes mega dunai nagy szigetet, melyen at tortent pedig

aggodalmarol tartani

is,

eddigele a kozlekedes az

hogy e seredest

hir is

olah parttal.

Termeszetes,

nemcsak csuggedest, de nagymervu sziilt

a szerbek

kozott.

elke-

Vadolni kezdtek

hogy raszedte oket, megakadalyozta a kib^kulest a szultannal s most felaldozza az egesz

Oroszors/.agot,

92

KEJEZET.

KLS<5

tartomanyt sajdt erdekeinek. Es a mint

rendesen

tortenni

ily

esetekben

kiilOnfele aggaszt6 hirek

szokott,

keringtek a fblkel6k kozt, melyek ann^l inkdbb tak

minel kevesebb

hitelre,

valuszinuseggel

Azt beszeltek suttogva, hogy Oroszorszag Ausztrianak Szerbiat.

s

tal^l-

birtak.

atengedte

ez utobbit szandekosan mint-

egy kenyszeriteni ohajtja, hogy Ausztriahoz forduljon segelyert s hogy az ennek kdvetkezteben benyomulo

konnyen nieghodithatjak az egesz nagy faradsagaba keriilt e hir valotlansagarol meggyozni a szerbeket. Azon erve, hogy ha csakugyan leteznek ily megegyezes Oroszcsapatok

osztrak

tartonidnyt. Rodofinikinnak

orszag es Ausztria kozott, azt mindket hatalom titok-

ban tartana es senki sem ertesiilhetne iiemileg eloszlatta az ertelmesebbek

arroi id6 elott. ketelyeit.

De

sokau voltak meg. kik iiem tudtak lekiizdeni a gya-

hogy az orosz

niit,

aldozatai lesznek.

politika

csoda tehat, hog)' e hangulat hatasa

fonokok

kbziil

alatt

Nem

tobben a

Francziaorszag fele fordultak remenyeik-

kel s NapoleouT szandekoztak titokban folkerni, hogy

vegye oket vednoksege tOrok

A

birodalmat.

ketto s ezek aztaii

nal

Killonben

ala,

ugynbk kalandozta be

czia

is

ez

szerbeknel

nem

is

szamos fran-

idotajban

az egesz

megfordult egy-

is

mulasztottak

el,

meg

a valo-

elenkebb szinekkel ecsetelni Napoleon hatalmat.

ligy tiintetven fel azt,

mint az egyediili biztos

oltal-

mat. Rodofinikin csakhamar ertesiilt a fonokbk szdn-

dekarol

annak

s

meg

idejeben

kivitelet.

sikeriilt

Mindazaltal

az orosz

befolyds

kezteben

erzekeny

Iszajev

csorbat

be

megakadalyoznia

kelle

latnia,

visszavonulasanak

hogy kovet-

szenvedett, pedig annak

fentartasa es megszilarditasa foldtte fontos volt Orosz-

orszagra nezve. Mart Szerbia. mint Rodofinikin

maga

I

Az OROsz vednOkseg megalapItAsa szerbiaban.

93

megjegj'ze, haborii eseteben kepes volt az orosz had-

muveletektol a torok seregnek legalabb felet elvonni.

Hogy

teliat

a szerbek aggodalmai eloszlattassanak

s

hogy az orosz udvar nem szflnt meg rolok gondoskodni, azt tanacsola kormanyanak eszkozolje ki becsi kbvete altal az Ausztriameggy6z6djenek a

felol,

:

bol Szerbiaba szallitando hadiszerek szabad kivitelet,

mivel eppen ezekiiek hianya keloket, kik

lasatol tartanak.

A

tolti

el

felelemmel a

fol-

most ismet a torok tamadasok megiiju•**•

Belgradban uralkodo kedvezotlen hangulatot meg

iukabb

az

novelte

a

hogy Milenko csakugyan

hir,

kenyszeriilt elhagyni a porecsi szigetet, mivel Iszajev

megtagadta a szerb csapatnak az olah partrol tortenendd elelmezeset.Ehhez jarult meg, hogy a torokokNis kozeleben a Morava mindket partjan jelentekeny sereget kezdtek osszpontositani,

mar szama, imelynek nem

—

hiiszezerre emelkedett

lehetett

mas

rendeltetese,

nagy

mint a Szerbiaba valo be tores. Valoban

mely a

veszely,

szerbeket ez oldalrol

pedig annyival inkabb,

mert seregiik

volt a

fenyegete es hazaszeledt

s

igy a tdrokok kbnnyii szerrel beronthattak az orszagl)a, sot Belgradig

aggaszto

nyomulhattak volna

hirek altal

dekre utazott

s

elore. Felriasztva az

maga Karagyorgye

is

ama

vi-

egyszersmind elrendelte, hogy a mar

elobb hazatert fegyveresek mind az 6 taboraba siessenek.

^'^

Vegre megerkezett szeptember kinhoz los

is

12-ikeu

Rodofini-

a fegyversziinet megkoteserol szolo hivata-

napon

tudositas. Michelson az alairast koveto

halalozvan, Meyendorf tabornok erositette

tember l-6n az egyezmenyt elfogadta

azt.

;

Megdobbeuve

a porta 14tta

meg

pedig

el-

szep-

azonnal

Rodifinikin,

hogy

94

ELflO PEJEZET.

Szerbianak csakis keleti szogletere terjedt ki az ellen-

segeskedesek megszuntetese, de hogy a

deli es nyu-

goti hatdrok felol siilyosabb csapas erhete a dltal

Ennek

kOvetkezteben

hogy meg

sajat

Nem

valt.

csodalhatjuk

„Oroszorszag es

tegyvernyugvdst kotnek eg\'massal

;

is.

Belgridban a

kormdny^val szemben

nyilatkozott.

keseriiseggel

helyzete

6

legkellemetlenebbe

leheto tehat,

az

mindenki

eddig bdrmikor

elhagyatott folkeloket, mint

is

a

nemi porta

a szerbek kdzOtt

mind a mellett a egy orosz hivatalnok tartozkodik nem szunnek torOkok kozt meg a harczi es szerbek ;

mAveletek

;

s

ebb61 a

torokok

es

mds allamok

meltan azt kovetkeztetik, hogy Oroszorszdg

is

nem akar

oszinten megbektilni a portaval." Igy jellemze Rodofinikin, ketsegkiviil igen talaloan, a szlobodziai

kOvetkezteben

letrejott

allapotot.

tavozni az orszdgbol, de a szerbek

delmet,

legalabb

levelet

volna

nem bocsatdk

el,

hogy a hinarbol, melybe

mert most tole kOveteltek, jutottak, kiszabaditsa oket.

egyezmeny

Szeretett

Nem nyujthatvan mds segea

irt

Nisnel

parancsnoklo

Chursid pasahoz, melyben tndata vele, hogy az orosz fovezertSl vett ertesules szerint Oroszorszag s a porta

kozOtt megkottetven a fegyversziinet s megdllapittat-

vdn egyszersmind, hogy a bekeokm^nyban a szerbek sorsa

is

el

fog inteztetni,

6,

t.

i.

Rodofinikin rea birta

a szerbeket, hogy a torokok ellen sehol se lepjenek fel tamadolag, a mit meg is igertek azon foltetel alatt,

hogy torok reszrol nem fognak haborgattatni. Az orosz ttgynok tehat azon kerelemmel fordult Chursidhoz,

hogy a szuksegtelen verontas elkeriil^se vegett, csa^- A patjainak minden ellensegeskedest tiltson meg. nagyvezert Rodofinikin meresz s a valosagnak megnem felel6 allitdsai nem vezettek teviitra. V^lasziban

AZ OROSZ TfeDNOKSiiG MEGALAPtTASA SZERBIABAN.

kijelente,

hogy a szerbek ugye

elkiilonitett

marad, melyre nezve a fegyversziinet Egyediil a portanak

donteni

s

nem

95

kerdes

hatarozott.

van joga ezen nep sorsa

nem De ha

ezert 6 (Chursid)

muveleteit a szerbek ellen.

is

sziinteti

folott

be hadi-

ez utobbiak kerelmet

ohajtananak a portahoz

intezni, ligy

hozza, s 6 keszsegesen

tamogatandja kivansagaikat,

csak forduljanak

ha azokat a fenyes kapu nezeteivel megegyezoknek talalna. Vegre felszolitja Rodofinikint, hogy mindezt tudassa a folkel6k vezerevel.

^'^

Daczdra a pasa fenyegeteseiuek, az legalabb

kitiint

hogy nem tervez azonnal tamadast, s6t hogy taldn meg alkudozasokra is hajlando. Ez nemik6p megnyugtatolag hatott, ha mindjart nem is oszlata el teljesen az aggodalmakat. A tanacs, hogy az izgatottsagot lecsillapitsa, kihirdettete, hogy fegy vernyugvas levelebdl,

jott letre egyfelol az orosz-szerb sereg, mdsfelol

pedig

a torOkok kozott, minek kovetkezteben ellensegeske-

desnek nem szabad tobbe elofordulnia. Felhivja tehat a nepet, hogy tartozkodjek a t(>rokok haborgatasatol.

egyszersmind

azonban

megtdmadtatnek, alljon

inti,

ellen.

hogy orkodjek

j61 s

ha

Vegiil biztata a lakos-

s^got, hogy a Belgradban tartozkodo orosz ugynok minden irdnyljan futarokat kiildott a pasakhoz tudatvan velok a fegyversziinet megkoteset. ^^ Tenyleg azonban nem hdrult el a veszely Szerbiarol.

utan

a

Nemsokara az torokok

orosz

csapatok visszavonulasa

elfoglaltdk

a Fetizlamtol Negotinig

'^^

ofo^^ok

Moidv^t hs O'^^orsz^-

^Uomasokat es megszallottak a porecsi szige-bi^banarinyminek kovetkezteben a Duna ket partja kOzott '^^ "yusaiom Vein cssitdirO' teljesen megszakadt a kbzlekedes. Ugyanakkor Bosz- 2680k a ori"*"*'• niab61 is hirek erkez6nek, melyek a mohameddnok terjedo tet is,

nagym6rvft k6sziil6d6s6r61 sz61tak.^*

96

FRJEZET.

BI,.S0

E

kOzbeii pedig az orosz-tOrok viszonyok

A

lodni kezdtek.

niisitaskepen

niit

hogy

emlitett,

ohajrja

6sziuten a beket,

sdgnak.

A

tilsiti

is

bonyo-

Rodofinikin csak ellenseges gyat.

Oroszorszag nem

i.

megfelelt a valo-

teljesen

talalkozas

ota

Sdndor nem sz4n-

I.

dekozotr tol^be lemondani Moldva es Olahorszag birto-

Ez okb61 a

karol.

melynek

szlobodziai fegyverszunet.

a vegleges beket kell vala egyengetnie, igen kellemetlentil erinte

kozott

a czart.

Mar oktober

Sandor Scholer porosz

I.

fegyvernyugvasi oroszok

altal

elejen ligy nyilat-

kovet

egyezmenynek ket

elott,

pontjat,

nem

fogadhatja

ha a torokok ezen allanak

t.

el

s

kes/-

foltetelek

lij

az

i.

hajok visszaadasat es a

elfoglalt.

mondasi hataridonek a jovo tavaszig valo teset

hogy a fel-

kiterjesz-

haborut kezdeni.

megmasitasara rea nem

ellenben ha a porta engedekenyseget tanii-

;

hajlando lesz beket kotni

csapatait Moldova-

sit,

6

bol,

Oroszorszagbol vegleg visszavonja.

is

s

**•'

Ez utobbi meg;jegyzes csak a czar bekeszeretetet volt taniisitando. Voltakepen I. Sandor, ki nagyon rossz neven vette azt lott

varakbol

ket,

nem

is,

hogy tabornokai a megszal-

vittek el az ott tal41t hadikeszlete-

mint magat kifejeze, az orosz verrel

seggel

szerzett

erne

diadalmi jelvenyeket

es hosies^^ ;

ekkor

hogy nem teljesiti a szlomely a fejedelemsegek kiiiriteset kovetelte. Es a czar akarata csakhamar tettekben nyilvanult. Meyendorf a fegyversziinet

mar

el

volt tokelve arra,

bodziai egyezmeny azon

pontjait,

elhamarkodott megkotese miatt tet s

eiveszte a fovezerle-

helyebe a 80 eves Prozorovszki herczeg nevez-

tetett ki.

Az orosz csapatok pedig

orszagba

s

oktober vege fele

Bukarestben helvezte

visszatertek Olah-

maga Prozorovszki

el fdhadiszallasit.

is

Sindor czdr

AZ OBOSZ V^DNOKSfeG MEGALAPITlSA 3ZEBBIABAN.

hiven

rendszerehez,

eddigi

mely

szerint a

97

tamadas

vadjat mindenkor iparkodott magarol elharitani,

nem

rendelte el azonnal

valo

az ellensegeskedesek ujbol

megkezdeset, hanem megbizta az uj foparancsnokot,

hogy lepjen alkudozasokba a nagyvezerrel a

szlo-

bodziai

egyesseg neraely pontjanak megvaltoztatasa

vegett.

Ezen esemenyek termeszetesen megdobben-

toleg hatottak Konstantinapolyban. riiltseg

a franczia politika

ellen.

Nagy

volt az inge-

Napoleonnak

tulaj-

donitottak az Oroszorszdg dltal tamasztott lijabb ne-

hezsegeket. Mindazaltal a

tel

kozeledte, a torok sereg

kesziiletlensege s e niellett Sebastian! tandcsai

meg nem

vesztette el teljesen

befolyasat,

hatalmaskodast

es

ne

szinleg

ki

daczdra a

kormanya ellen fordulo kozhangulatnak, arra portat, hogy egy idore legalabb nyugodtan orosz

is,

birtak a turje az

szakitsa

meg

egeszen az alkudozasok fonalat. Igy tortent, hogy bar az oroszok a szlobodziai fegyverszunet

megszdllottak a fejedelemsegeket;

sem

keriilt

nyilt

ellenere lijra toresre

meg

a dolog.

Legtobbet nyertek ezaltal a szerbek. A portdnak, mely belatta, hogy elobb-utobb nem keriilheti ki a hdboriit Oroszorszaggal. nem ^Uott erdekeben bizonytalan kimenetelu harczokba bocsatkozni a szerb

kelokkel

A

s

ily

modon gyongiteni a birodalom

fol-

erejet.

porecsi sziget elfoglalasa utan nyugodtan maradtak

tehat a torokok a keleti

sem mozdnlt

r^szeken

;

es Chursid pasa

Csak a bosny4kok terveztek tamadast a szerbek ellen. A bosnyak begek ki nioravai taborabol.

azonnal a fegyverszunet kihirdetese utan izgatni kezdtek a

mohamedan

lakossagot, hogy ragadjon fegyvert

es irtsa ki a szerbeket; az alkalom kedvezd, mert a

fegyvernyugvas nem terjed ki reajok. K411ay:

A

szerb felkel6s t6rt6nete 1807—10.

1.

Oktober 7

elso

98

klhO fejezet.

at a

4

egy

fel^ben

— 5000

Loznicza

Drinat

haladva a szerb

dllo

tOrok csapal lepte

kornyeken

8 ^szrevetlentil 4t-

fobol

sanczok kozott,

kovacsa kolostorig nyomult

mar PetUgyanakkor egy

re^gelig

elore.

masik csapat, az ismeretes szreberniczai Hasszan pasa es Ali

beg vezetese

Szerbiahoz

alatt

Szokol tajekan

jadari

tartoz6

keriiletbe.

be

tort

Amaz

a

mindjirt

napfolkeltevel pusztitani es rabolni kezde a kozeleso

falvakat

s

csak

akkor vettek

eszre

a

Drin4t

6rz6

szerbek, hogy a torokok megkeriiltek oket. Nenadovics

Mate, ki azon a \ddeken parancsnokolt, azonnal utanuk csapatjaval

indult keriilt

Petkovacsa kdzeleben harczra

s

a dolog. Nemsokara raegerkezett a

recsi Milos

embereivel

is

s

bator po-

elszantan tamadta

torokoket. Ket orat tartott a kiizdelem, mig

tor5k sereg

kovettek

dalt aratni

a

vegre a

kenyszerult. Folyvast liarczolva

hdtralni

a szerbek

vorig, a hoi

meg

a

sikeriilt

felettok.

visszavonul6kat eg^sz Prnyaoket bekeriteniOk

s teljes

Az eletben maradt, de

dia-

iildozott

bosnyakok csak bajjal ertek el a Drinat, melynek hullamai kozott meg sokan lelek halalukat. A lozniczai szerb sereg ezutan gyorsan Szokol lele vonult

Hasszan pasa

ellen.

Lazarevics

Luka, Szabdcs pa-

rancsnoka szinten megjeleut csapatjaval siilt

erdvel Hasszan

pasat

is

igy egye-

s

atszoritottak

a Drina

majd pedig becsaptak Boszniaba, a honnet gazdag zsakmanynyal tertek haza. Ezen iitkozetekben jo szolgalatokat tett a szerbeknek a mdr tiibbszor balpartjara,

emlitett gi^ja^

"^o^g]

rovszki orosz

nX'^biztatAsa

Ugritics,

kit

Rodofinikin

kiildott

a nyugoti

reszekbe, hogy az ottani fdlkel6 csapatokat oktassa.*'

A bosnyakok tamadasa szerencsesen visszaveretett de ez nem szuntete meg a szerbek aggodalmait. A harczra mindig kesz mohamedanok ujra beugy^Ji)

;

AZ 0R08Z vbdnOkseg megalapitasa szbbbiIban.

ronthattak a Drina balpartjarol sid

pasa

meg miudig

is

A

taborozott.

szerb foldre

kdzeleben

Nis

pedig ekkor

folkelok

99

Chur-

s

a hataron

meg nem

ismer-

tek azon korulm6nyeket, melyek a portat tetlensegre inditott^k.

Karagyorgye

tehat,

hogy

elkeriilje Rodofini-

kin kozvetiteset, bizonyos Jugovics nevu kovetet dotte Bukarestbe az orosz foparancsnokhoz^ azon

kiil-

meg-

bizatassal,hogyfeltarja elotte Szerbia valsagos helyzetet es gyors segelyt kerjen.

Petervarig kellett volna

Jugovicsnak allitolag Szentkiterjeszteni es rea venni

litjat

az orosz kormanyt, hogy Rodofinikin helyett egy valo-

sagos orosz szarmazasii iigynokot kiildjon Belgradba."*^

Bdrmikent legyen

lommal sem

is

jutott

ez, teiiy,

tovabb

hogy Jugovics ez alka-

Bukarestnel

Prozorovszkihoz fordnlt, kerven

meg

aztan

ott

hogy vigasztalna

6t,

a mar-mar ketsegbeeso szerb

rovszki

s

nemzetet.

Prozo-

tudata a kiildottel, hogy alkudozasokat foly-

tatvan a portaval, nehogy annak gyanu jat felkoltse,

adhat irasbeli valaszt a szerbeknek.

uep

s

erdekeit,

fonokeik sorsuk

nem

felhatalmazta

hogy ha istentevesztik szem elol a

Jugovicsot kijelenteni honfitarsai

ben biznak

De

nem

elott,

okvetleniil

jobbra

tovabba, hogy a czar, mikent mar eddig

forduland is

elhalmoza

jotetemenyeivel a szerbeket, ezentiil sem fogja tolOk

megvonni oltalmat. E biztato szavaknal ketsegkiviil uagyobb becscsel birt az 500 mazsa lopor es 250 mdzsa olom, melyet Prozorovszki a szerb kiildottnek ajandekozott, hogy azt hazajaba szdllitsa. Ax orosz foparancsok egyiittal Rodofinikinnak is irt nov. vege fele, tudatvan, hogy a porta, a Sebastianitol vett ertesules szerint, megigerte, hogy nem haborgatja a szerbeket a bekekotes letrejotteig.

legutobbi

tamadasa a Drina

felol

A

torokok

a porta tudta nel7*

-

100

KLSO PRJEZRT.

maga

a mirol Prozorovszki

kill tortent,

is

meggyozo-

dott.

Kiilonben Karagyorgye es a senatus csak bizza-

nak

a

czar vednoksegeben, a ki gondoskodni fog hogy a s/.erbek, ligy mint Moldva es Olahorszag, a beke helyreallta utdn az eddiginel kedvearrol,

zobb sorsban reszesuljenek.*"' AvkszentI

nem

Prozorovszki

metropollta

csal6dott,

midon a porta bekes ^

^

b6kemi88idja

hajlamairol igyekezett biztositani a szerbeket. Elmon-

*' Roiofl""kin szerepe.

az okokat, melyek Torokorszagra ® nezve kivanatossa tevek, hogy lazado alattvaloit, ha

dottuk

mar fentebb

*'

'

mindjart nemely

engednienyek aran

delniessegre birja.

mdny Avkszenti

A

enge-

lijbol

is,

kibekites muvevel a torOk kor-

metropolitat bizta meg,

szarmazasii Popovics kisereteben

ki

a viddini

1807 november ho hozvan a divan

25-ikeii erkezett Belgradba, leveleket t61

Leoutinak. a szerb nepnek altalaban es Karagj'or-

gyenak, az utobbinak a konstantinapolyi patriarchat61

Ezen hivatalos iratokban a porta felszolita a beket, hogy hodoljanak meg, biztositvan oket ez is.

ben a szultan hozzatette,

Avkszenti

kegyelmerol.

eredetu Avkszenti Leontihoz szallott utasitasahoz

Rodofinikin

hogy a porta kedhessek,

meg

a kik

a

is.

A

gOrog

ez utobbi aztin,

egyenekkel kdzle-

megbizhato hivei voltak az orosz

karatol, a kit sikeriilt

tulajdonkepen

s

kepest, gondoskodott arrol,

kiildottje csakis oly

pedig kitudta Avkszenti

iigynoknek. Rodofinikin

rabeszelje

eset-

pedig

hogy ha husegeseknek mutatkoznak, meg-

nyerhetik az altaluk ohajtott kivaltsagokat

lita

szer-

nem

tit-

megnyeruie, hogy a metropobirt

szerbeket.

mas

hogy

utasitassal, mint

kiildjenek

hogy

kOveteket

Sztambulba.

Az Avkszenti

altal hozott

valasz fdlott a szenatusnak

ajanlatok s az adando

kellett

vohia hatAroznia.

AZ OBOSZ TfeDNttKSfeG MEGAXAPITiSA SZERBIABAK.

Ez azonban tobb napi

101

Rodofinikin tana-

vita utan,

hogy ily fontos ugyben kenyKaragyorgye velemenyet kikerni, A f6ve-

csat kovetve, kijelente, telen elobb

zer pedig, szinten Rodofinikinra hallgatva, azt felele,

hogy egyediil nem donthet, hanem osszehivandja Belgradba a fonokoket s megbeszeli velok a/, ugyet Rodofinikin,

ki

nem

bizott teljesen

pedig annak kornyezeteben, senatus

tobbsege,

Karagyorgyeban, kivalt de

tudta,

mint a tavolabbi

hogy

ligy a

videkek fdnokei

az 6 resziikre allanak, bizton remelte, hogy ily nepe-

sebb gyiilekezetben a portanak adando valasz egeszen az 6 nezetei tOrekedett

fog szerkesztetni. Kettos czeba

szerint

Rodofinikin.

meg ne hodoljanak a is

hogy a szerbek

Egyreszrol,

szultannak

s

fenmaradjon reajuk nezve az

ekkent

orosz

tovabbra

befolyas es

vednOkseg sziiksege, masreszrol pedig, hogy daczara a torok kormany ne ingereltessek tamadasra

ennek,

a szerbek ellen. Ezt elerendo, Rodofinikin tanacsolta a Belgradban osszegyiilt f6nokoknek, valamint a sena-

tusnak

es

Karagyorgyenak

:

tudassak Avkszentivel,

hogy hdlasan fogadjak a szultan nagylelkfl es

keszek

szultannak

kiv^nsagat irantok

meggyozodhesseuek fektethessek,

retek

czar

ket

a nemzet jov6jet tartos alapokra

ohajtanak, hogy a porta altal

egy

a velok

a torSk birodalom

kozvetitd

ajanlatait

de megis, hogy a

kegyesseger61 teljesen

tanusitott s

megvaldsitasat es

teljesiteni,

fraiiczia

s

hitet

tett ige-

vallo orosz

Oroszorszag kSzott be-

csaszar

is

biztositsak.

Ha

a

porta meghallgatnji e kerelmoket, ligy az egesz nemzet

neveben azonnal koveteket kiildeneiiek

Sebastiaiii-

hoz Konstantinapolyba es Prozorovszkihoz Jaszvasarba rem^lven, hogy a ket csaszar a srarantia elvdllalasdt.

nem fogja megtagadni

102

ELS<^

Nein

PF,TKZF,T.

kigondolva a

iigyetleniil volt

nem fogadhatta

termeszetesen

hatalom vednokseget;

k6t europai

A

felelet.

portu

el sajat alattvalui folOtt

masfelol pedig a

meg nem tagadtak meg ez utdbbinak nem is volt

szerbek ezeii kereltnok altal a porta fenhatosdgat

oka ellenok

s

fordiilni.

igy

Vegre pedig azon koriilmeny.

hogy a folkelok nemcsak nokseget

hanem

orosz.

franczia ved-

kerelmeztek, uemileg csokkenthete a torOk

is

kormany bizalmatlansagat s egyidejiileg Napoleont is arra indithata, hogy a szerbek erdekeben felszolaljon kovete

A

Konstantinapolyban.

altal

bekiiles

tehat

ily

alapokon

hogy a szerbeknek a porta

kiil.

torok-szerb

lehetetlenne valt. a

ki-

nel-

haragjaiol kellett

volna tartaniok.

Hosszasan elhuzodtak szentinek adando valasz

tanacskozasok

a

foldtt,

elso napjaiban jutott a metropolita tudomas^ra. finikin

nem

konnyii szerrel erte

ben a fonokok kozt,

kik

Avk-

az

mely csak deczember

el

czeljat.

Rodo-

Voltak tob-

aggodalommal neztek az

orosz befolyas novekedeset s e mellett a Rodofinikin altal tanacsolt vahiszt

veszelyesuek

is

tartottak.

Igy

goudolkozott

kulonben maga Karagyorgye

szetes tehat,

hogy folyvast eber bizalmatlansaga ez

alkalommal ujbol felebredt. Attol a porta bekes

ajanlatainak

czia r61,

terme-

tartott ugyanis, hog}'

egyszeru visszautasitasa

a torok kormanyt tamadasra ingerelhetne

mindennel nagyobb

is,

szerencsetlenseget az

s

hogy e

orosz-fran-

vednbkseg kerelmezese nem harithatna el a nepaz oroszok rovid id6 elott megkOtven a

mivel

szlobodziai fegyversziinetet, aligha lennenek hajlandok arra.

hogy habomt kezdjenek pusztan a szerbek erde-

keben. Es

ezert

sokjiig

nem

irta

altal szerkesztett vdlaszleveleket.

ala a Rodofinikin

Vegre azonban

sike-

103

AZ OROSZ VEDN0KS6G BIEGALAPITASA SZERBIABAN. riilt

ot az orosz iigynoknek Csardaklija segelyevel

meg-

nyugtatni, ki Karagyorgye kedvencze, de egyszersmind

az orosz torekvesek legbuzgobb hive

volt.

Nem

tud-

hogy baratjat velemenyenek megvaltoztatasara birja. Karagyorgye ketsegkiviil belatta, bogy e valsagos pillanatban az 6 ellensegeskedese Rodofinikinnal csak novelne a nep mily

juk,

ervekkel

elt

Csardaklija.

csuggedeset, a minek igen konuyen

belmeghasonlas

meghodolas a torok hatalom elott volna kovetkezmenye. Es ekkor a szelsose-

es vegre onkentes lehetett

gekbe csapongo jellemenek megfeleloleg, gyors elhatarozassal Rodofinikinhoz ment s igy sz61ott hozza: a szultan egykor 200,000 piasztert igert nekem, ha

elhagyom Szerbiat es Ausztriaba koltozom. Nemfogadtani el

az

nepet-

Majd

mert

neni akartara

elhagyni a

bocsanatot igert a szultan a

felkeloknek

ajanlatot,

hogy az 6 fensOsege

s oly kivaltsagot,

kormanyozhatjuk. Ti

giinkat

egyeztetek ebbe

s

(t.

1.

fugg;

a mit

te

tanacsolsz,

az

eskiiszom az istenre, hogy Karagyorgye

E

szavakat

I.

Sandor-

fog tortenni.

torokot latni hazajaban, ha csak testen at.

nem

en engedtem akaratotoknak. Most

a szerbek sorsa egeszen a mi czarunktol, tol

onma-

alatt

az oroszok)

De

nem fog tobb nem hatolnak

mondvan, a mellekszobaba

lepett s

az ott egybegyiilt tanacsnokoknak es fonokoknek kijelente,

hogy mindenkit

felakasztat,

a ki Rodofinikin

tanacsa elleu mer cselekedni.^" Az orosz iigynok tehat czelt ert.

Az Avkszentinek kezbesitendd valasz az

szerint kesziilt polita ot heti

el,

6 terve

altalanosan elfogadtatott s a metro-

alkudozasok utan visszaterhetett

Kon-

stantinapolyba; a hoi nyugtalanul vdrtak a Szerbiabol

erkezo hireket, s6t mar Ausztria kozvetitesehez szan-

dekoztak folyamodni,

mert

a

porta

is

ertesiilt

volt

104

RLSft

KE.re/RT.

emelkecl6 befoly4sr61, melyet Belgrad-

azon gyorsan

ban Rodotinikin gyakorolt.'* Rodoflnikin

Befoiyi-

sAnakjeiiem-

orosz

v6(i-

nbks6o.

bekeajanlatok

Daczara a tOrok

daczara a fovezer oly varatlanul

eredmenyiiek,

lobbano

iigyeben kivivott

bizalmanak,

nem lankadt

el

egy

fel-

pillaiuitra

sem az orosz ugynok ebersege. J61 tudta Rodofinikin. hogy KaragyoFgye epp oly gyorsan kepes ellene lordulni, mint a csait.

Es

milyen keszseggel kovette olykor taua-

ezert

folyasat rek biztositsa.

nem egyszer

minden eszkozt, hog}' beEleinte, mint mar emlitettiik,

felhasznalt

orosz

az

sikeriilt

erzelmii

maga

kOzvetitesevel Karagyorgyet a

Csardaklija

nezeteinek meg-

Az 1808. ev elejen azonban Csardaklija megEkkor tehat reavette a Magyarorszagbol be-

nyernie. halt.

vandorolt

szerzetest,

az idoszerint

Doszitijat,

tanultabb ferfint a szerbek kOzott

ragyorgye fianak

fovezer

a

a leg-

egj'szersmind Ka-

hogy novendekevel egyiitt ugynokseg hazaba. Ennek kovet-

tanitojat,

koltozzek az orosz

kezteben

s

latni

ohajtvan

hogy keresse Rodofinikint, ki gyakran egyedul szolhatott vele

fiat,

aztan s 6t

a

kellett,

fel

modon

ily

maga

reszere

vonhata.'^

Nem

kuzdelem es faradozas

hatatlanul

sok

iigyesseggel

nelkiil tehat,

es

de tagad-

szivossiggal

elerte

Rodofinikin, a mire tOrekedett. Daczara a bizalniatlan-

s^gnak, sot ellenszenvnek, melyet Karagyorgye iranta t4plalt,

ez utobbinak elhatarozasaira, a legtobb

eset-

ben megis csak 6 gyakorolt donto befolyast. E kortilmeny es az orosz ugynok folytonos beavatkozasa ligy az

altalanos

politikai,

mint

nagy mertekben noveltek

szemelyes es

ugyekbe

tanacsdnak

a vojvodak, mint a nep elott. Ketsegtehogy Rodofinikinnak minden iranyban kiterjedo

siilyat ligy

len,

a

tekintelyet

I

105

AZ OKOSZ v6DN5KSfeG MEGALAPlTASA SZERBIABAN.

tevekenysege

a szerbek kozott

utobb

kiilsoleg is

formaban jelentkezett. Annak tovabbi

eszlelheto

fej-

nemcsak a belso aramlatok-

I6deser61 es kiizdelmerol

de az osztrak befolyassal

kal,

meg

vednokseg, mely aztan

orosz

az

alapittatott

altal

kesobb

is,

lesz szo.

Vegig tekintven az orosz-szerb viszonyon,

ligy a

niikent az egyreszt Oroszorszagnak a tOrok birodalom

*'

jeiiemzese.

masreszt r pedig a szer-~ * & 2(5s86o s a sziiksegleteibol kibontako- nemzetis^gi

'''*'***"

ellen iranyzott torekveseibol,

bek szabadsagharczanak

els6 pillanatra feltiinik az a jelentekeny kiilonb-

zott,

°''°^'"

^^^'"^ ^^®'

repe az orosz

mely a ket

seg,

fel

kozott

term6szetenek felfogdsaban

A oly

cz61,

a melyert a szerbek

szivosan

hatalom

e

elkeseredetten

es

a szultan fenhatosaga

alatt,

fegyvert ragadtak

harczoltak

utobb

Gyongeknek

lenseg kivivasa.

kuzdelemben,

eskeieti

a

eleinte fiigget-

teljes

magukat

erezven

a

megfeleloleg

s

torok

a

az

torteneti

hagyomanynak, eloszor Ausztriahoz folyamodtak tamogatasert, s midon ezt nem nyertek meg az ohajtott mervben, Oroszorszag fele fordultak. zodve,

hogy a

veliik

egy

Meg

voltak gyo-

hitet vallo orosz

el6nken erdeklddik a szerb mozgalom irant

legnagyobb

onzetlenseggel,

kovetelese nelkiil

meg

minden

s

nemzet hogy a

viszonszolgalat

aldozatok aran

is

fogja

oket

nagy munkajaban. Igy ertelmeztek az orosz vednokseget Szerbiaban. De nem igy Oroszorszagban. Az oriasi birodalom keleti politisegiteni a felszabadulas

kaja ketsegkivUl nagyszerii keretben mozgott. Foczeljat

akkor

meg

kizarolag a Balkan felszigetnek csak

azon

azonban,

majdnem keleti

reszei

mint

fontebb

kepeztek,

Konstantindpolyba.

kifejtettuk,

melyeken

poiiti-

'^"^"

a nemzeti let biztositasa volt,

ellen,

egyenetlen

viszony czeljanak

letezett.

at

vezetett

Oly kis nep tehdt,

az

lit

mint a szer-

lOG

ELS6 PBJEZKT.

bek, mely

azon a kereten, daczara a

kivtil esett

nem

kozOssej^nek, Oroszorszaj^ra nezve kival6 erdekkel,

az

allamferfiak

orosz

nem

idon at

es

tabornokok

sem

Valoban

meg hosszabb

tudtak lelkesiilni a szerbek nemzeti

if5

es onallosagi torekveseiert.

A

folkelok azonban, mint

bizonyos

fokig

hasznara valhaltak

hadviselesnek a

porta

ellen folytatott

auxiliariusok,

orosz

fontossuggal.

kiilonos

sc^ni

hit

birhatott

lemben. Ezen szempontbol,

az

kiizde-

tehat mint eszkoz,

Szer-

bia megis nenii iigyelmet erdeinelt Oroszorszag reszerol.

Az orosz

nem

politika

torekedett

is

ez idotajt

egyebre, mint hogy szilardan megalapitsa befolyasat a

szerbek kozott

s

ekkent mindenkor

biztositsa

kozre

mukijdesoket a Torokorszag ellen vivott harczokban.

Es ebbol onkeut kovetkezett a versenges minden mas befolyassal. mely kedvezven a szerbek ijnallosagi vdgyainak, elvonta volna oket Oroszorszag gyamkodasa alol. Ez volt a vednoksegnek orosz magyarazata.

Ezen deten

mindjart a viszouy

ellentetes felfogas

ereztete

hatasat.

A mig

a

szerbek

az

kezorosz

vednoksegtol mindenekelott a torok uralom megsziinteteset remeltek, lattuk, mint figyelmeztete dofinikin, alatt kell

hogy

tovabbra

maraduiok; midon

nezve ez kivanatosnak sziinet niegkotesenel

a

is t.

latszott.

oket Ro-

fenhatosaga

az orosz politikara

i.

A

pedig az

megfeledkezett a szerbekrol,

porta

szlobodziai fegyver-

orosz fovezer teljesen

kik

ennek kovetkezte-

ben egyediil lettek volna kenytelenek szembeszallani a szultau egesz haderejevel. Ily s

tenyek

megingatak

Igaz.

termcszeteseu az

elkeseritek a szerbeket

Oroszorszagba vetett bizalmukat.

hogy a legtobb vojvoda

s

a nep

zome, bar

107

AZ OBOSZ VEDNOKSEIG MEGALAPITASA SZERBllBAN.

meg

okuk

izben volt

tobb

panaszkodni, hogy

arrol

Oroszorszag cserben hagyta oket, az ilyenkor tamado ingeriiltseg lecsillapodasa utan mindannyiszor

lij

biza-

lommal tertek vissza az orosz vednokseg szarnyai ala. Voltak azonian mar akkor is olyauok. kik szivesen fogadtak ugyan az orosz segelyt,

—a

mint kiilonben

orommel fogadtak volna minden mas tamogatast, de tek

—

megis tartottak az orosz befolyastol, mert feltethazajuk onallosagat. Az igy gondolkozok kozt

Karagyorgyet

elso helyen 6 idejeben

az

kOzott

vednokseget

orosz

az lijabb korban tasat

talaljuk.

agaztak szet a nezetek

is.

De nemcsak az magok a szerbek

illetoleg,

elterok azok

Szerbia onallosaganak megalapi-

sokan kizarolag Oroszorszag segelyenek velik

koszonhetni,

masok ellenben karos befolyasnak a

tanak az orosz a ki

szazad elejen

az

Szerbia

Oroszorszag es

letesiilt

viszonyrol

voltak tekintettel.

A

e

viszonyaikra

tisztan szerb czelok hatterbe szo-

Mindenki Oroszorszagtol

jovdhagyast,

kozott

ekkent nyilatkozik:

„Az oroszok csak sajat czeljaikra es rittattak.

tulajdoni-

egy lijabbkori szerb tortenetiro vele-

kes e reszben meiiye,

hatast

szerb ugyekre. Erde-

dicseretet,

attol vart

fiiggott,

jutalmat

es

kitiinteteseket.

altal Karagyorgyenak, mint az orszag s a nemzet kormanyzojanak heiyzete mind siilyosabba valt, a

Ez

fonok(3k kozott diilo viszdly

lem

meglazult,

lij

tapot nyert,

partok keletkeztek

s

az

a fegye-

oroszerzel-

milek befolyasa megingatta Karagyorgye tekintelyet.

Az orosz erdekeknek megfelelo intezmenyek lettek mervadokka a szerbekre nezve is, mig az oroszoknak kedvezo intezmenyek nem feleltek meg mindenkor a szerbek sziiksegleteinek; mert e viszonyban Oroszorszdg volt a czel es Szerbia az eszk5z.

BLSO PEJBZBT.

108

Ha

Oroszorszag habonit

kellett

lenu

Szerbidnak

viselt,

kezdenie; ha bekeben maradt.

kellett

a

tartania

beket.

is

harczot

Szerbi^nak

is

Egyszoval az orosz-

szerb viszonyban a torokok ellen, OroszorszAgot egyediil

az orosz 411am czeljai, erdekei es viszonyai veze-

reltek s ezektol valt fiiggove a szerbek jbvoje

mint hogy Oroszorszag veszelyes helyzete altal

is,

a

indit-

hogy a portaval beket kOthessen,

tatva 1812-beii, csak

Szerbiat tenyleg felaldozta.""' Eltbgulatlanul vizsgalva az orosz vednbks6g hatasat,

nam

1108

volt a szerbekre, noha, mint latni

tagadhatjuk. hogy az sok tekintetben haszfogjuk, Kara-

gyorgye forradalmdnak idejeben nagy elonyoket nem eredmenyezett, s nem akadalyozta meg sem az 1809-

ben bek(3vetkezett nagy veszedelmet, sem a niozgalom teljes levereteset 1813-ban. Masreszrol pedig igaz az is, hogy a viszony. mely Oroszorszag es a akkor meg inkabb valt kozott kifejlett, amannak. mint emezeknek jav^ra. Es ha a szerbek.

szerbek

daczara a sokszoros csalodasoknak, ismetelve Oroszorszaghoz

folyamodtak

annyira a mar nyert

ennek okat nem

oltalomert,

segely

valodi

ertekeben, mint

inkabb a jovohoz csatolt remenyben kell keresniink.

E remeny

a hitkozossegen alapult, mely hitnek vedelme

kepezte volt Oroszorszag keleti politikajanak

leghat-

hatosabb jelszavat,

Nagy

Peter, de

kiilonosen

az orosz haboruk a torok kiilsoleg valoban keresztes

tek

fel,

II.

Katalin

birodalom

hanem

ota

hadjaratok szineben tun-

melyeket Oroszorszag nem ugyan

keresztyenseg,

ideje

ellen, legalabb

kizarolag a keleti

az

osszes

keresztyen

egyhaz es ezen egyhaz kovetoinek 6rdek6ben vivott. igy fogtak fel magok a Balkan felsziget n6pei is

AZ OROSZ V^DNOKStG MEGALAPITASA SZERBIABAN.

Oroszorszag szerepet. Es ezert bolgarok es

109

szerbek,

olahok es gorogok egjarant Oroszorszag fele fordulvagyaikkal,

tak

onnet

vartak

segelyt

es

felszaba-

ditast.

A

egyhaz vedelmenek nagy

keleti

teriiletet es

sok

kiilonbozo nepet atfogo altalanos czelja mellett a faj-

rokonsag, a szukebb ertelemben vett nemzetiseg

galma meg nem birt jelentdseggel. Kulonben tdjt

meg nem

nem

lijabbkori alakjaban.

mart

ott,

les keretet,

s

kijelolt.

mar

czdrnal

felkarolni sze-

Sander czarnak Novoszilczovhoz

kifejezve,

nepekb61 ez

erdekeben

emlitett utasitasaiban talaljuk eloszbr

azt a gondolatot egyfajii

allott

onmaga szabja szukebbre azon

melyet keleti torekveseinek a hitkozosseg

hangoztatasa intezett

akkor-

nemzetisegi kerdes, legalabb

letezett

Oroszorszagnak sem ezaltal

is

fo-

kellene

inkabb

hogy a nagy allamoknak allaniok.

De

a fellengos

odavetett megjegyzes, mely

csak

nem

is

hoz,

hanem Napoleonnak a

erinte Oroszorszag viszonyat a tobbi szlavok-

franczia hatarokon

tiilter-

szemben a nyugoteuropai alakulasokra vonatkozott. Es az orosz allamferfiak e korban

jedo

nem

hoditdsaival

is

igyekeztek

meg

a fajrokonsagot ervenyesiteni.

Fojelsz6kent orosz reszrdl elso sorban

meg

igen sokaig

a hit kozossege szerepelt.

Nem

igy allott a dolog a szerbeknel.

Igaz,

hogy

midon Nenadovics Mate 1804. Petervdrra utazott, az elpusztitott egyhazak jegyzeket vitte magaval, hogy az egyhitu

bek

oroszok

rokonszenvet a keresztyen

irant felebreszsze s

nem

szer-

hivatkozott a nyelv- es

verrokonsagra, avagy a szlav nemzetisegi kapcsolatra.

De

ezt

csak azert teve, mert

nem

is

kepzelte,

hogy

EL80 PBJBZET.

110

Oroszorsza^ban

mint

massal,

a

hitk5z588egre

valo

hivatkozassal erdekeltseget ebreszthet.

Amde

ekkor mar felebredt a nem-

a szerbekbeii

zeti individualitas

tanainak aligha

Emlekeziink Sztratimirovics

erzete.

titkos befolyasara.

A

lett

patriarcha inteseinek foganatja, ha

volna

es

titkos

nem

hulla-

nak termekeny talajra. A forradalom kitorese utan, noha nem teljes tisztasagaban, de eroteljesen buggj^ant fel

A

az elkiilonitett szerb nemzetiseg erzete.

uralom

tbrok

alatt

a szerbek

De

nyelvoket

nem

bantottak a torokok,

s

dalokban, melyek a szerbek szellemi eleteuek

majdnem egyeduli

tajt

az

volt

minden ismerteto

allami onallosagot s az allami letnek jelet.

hosszii

elveszitettek

a nep-

akkor-

menhelyet kepeztek, folyvasr

visszhangoztattak a letunt szerb kiralysag reges nagysagat, az elenyeszett szerb nemzetisegi dicsSseget.

Termeszetes, hogy raidon 1804-ben minden idegen biztatas

uelkiil

kitort

a

midon

folkeles, s

par

folyaman a szerbek sajat erejokbol, kiilsegely oly jelentekeny

eredmenyeket vivtak

erzete,

mely aztan, mint

kiilou

nelkiil

ki a porta elle-

ueben, elenken feltamadt bennOk a nemzeti lilas

ev

invidua-

nemzetisegi fo-

galom nyilvanult, csak a szerb nep lakta

teriiletekre

szoritkozva.

Midon az oroszok elenkebb osszekottetesbe kezdtek lepni a szerbekkel, kikre a torok birodalom ellen inditott

haboniban

sziiksegok volt, orosz

talalkoztak egyesek, a kik

bizalmanak

megnyeresere,

megereztek,

—

mely

lenseget tekinte a legfobb czelnak

hangoztatasa zdrolag

meg hathatosabb

csak a hitkozosseg

Michelson tabornok

reszrol

hogy

e

is

nep

nemzeti ftigget-

—

a fajrokonsag

eszkoz lehet, mint ki-

hangoztatasa.

— mint az elobb

emlitfik

Es

—

ezert

a Kara-

Ill

AZ OROSZ VEDNOKS^G MEGALAPITASA SZERBIABAN.

gyorgyehez

a senatushoz intezett leveleben, a vallas

s

mellett a szlavo-szerh nemzetrol s

ennek

dicso-

regi

segerol beszel.

De mindez csak

annak a

szorvanyos jele

menynek, hogy Oroszorszagban

is

koriil-

kezdik meltanyolni

azon el6nyoket, melyeket a szlav nepekkel valo fajrokonsag hangoztatasa az orosz keleti politikara nezve eredmenyezhetett. Ketsegtelen, hogy ez a felebredes

akkor jelentkezik, midon Oroszorszag oly szlav neppel,

t,

i.

eloszor

lepett

a szerbekkel erintkezesbe, mely

tulajdoiikepen a sajat szukebb

genek erdekebeu ragadott

nemzeti

volt fegyvert.

fiiggetlense-

Az

orosz-szerb

viszony keletkezeseben kell tehdt azon szlav nemzetisegi

eszme

csirait

—

keresnunk, mely kesobb

szen a legiijabb idokig

—

oly

nagy szerepet

ege-

jatszott

az orosz keleti politikaban. Igaz,

hogy meg

hosszii ideig a hitkozosseg

maradt

az alap, melyen Oroszorszag a Balkan felsziget kiilon-

bozo

keresztyen nepeit a porta

sajat

czeljai

javara

azonban noha csak

ellen

megnyerhetni

lassii

felizgatni

velte.

E

is.

Midon tobb evtized mulva, Oroszorszag litikajat hatarozottan es nyiltan

alapita, s

a hitkozosseg

nepekre terjeszte nagyszerii

tert

nemzeti-

hoditott a szlav fajrokonsag, illet61eg szldv segi kerdes

mellett

mind tobb

modjaval,

es

keret,

ki,

keleti po-

a szlav fajrokonsagra

kapcsat

mdr

csak a szlav

onkent kovetkezett, hogy

melyet

II.

Katalin

allitott

azon fel

az

orosz keleti politika szamara, sztiksegkepp nenii korlatozast volt kenytelen szenvedni.

A

torok birodalom-

nak keleti hitet valid osszes keresztyen nepei helyett mar csak ezen hit szlav fajii kovetoire terjedhetett ki Oroszorszagnak vednoksege es erdekeltsege.

112

klbO pejkzet.

Es valoban kerdeses, vajjon nem az orosz birodalom keleti torekveseinek ezen a rokonfajii nepekre kell-e keresniink, a b4r

val6 mej^szoritasaban

szlav

eredetu, de azert megis egymdstol kiilOn^Uo sot egy-

massal szemben ellenseges nemzeti es allami dualitasok keletkezeset a Balkan f^lszigeten. e fejlodesi tiinetnek elkiilonitett

nem

meMn

kerdezhetjiik, vajjon ezen

nemzeti kepzodes, illetoleg alakulasi forma 6l6bb-ut6bb

fog-e

azon

meggy6z6desre

bel^tasra vezetni. hogy miuden emberi

nezve a legfobb

jo,

a leginkabb ahitott

zetisegi tOmoriilesben,

allami

fiiggetlen

meg

rejlik-e

szemben

s

indin-

Lattara

let

vagy

vagy

tarsadalomra czel a

nem-

inkabb a teljesen

talan

kifejteseben

es biztositasaban

a legkozelebb rokonsagban alio fajokkal

azoknak ellenere

is

orszag keleti politikaja ez altal

'?

Es nem fog-e Orosz-

meg

szflkebb korlatok

koze szorulni?

De

niindez

mar

kiviil

esik e

munka

koren.

Rea

kellett

azonban mutatnunk, bar csak egeszen futolag

azon

nagyfontossagii

melyet az

Oroszorszag

elejen letrejott viszony,

egyik

fel

altal is

fordulatra

es

modosulasra.

Szerbia

kozott e szazad

nem ugyan

tervszeruen, csak

es

kimodolva, de onkenteleniil. a dol-

gok termeszet^bol folyolag eredmenyezett.

mAsodik fejezet. Ausztria keleti politikaja a szerb folkeles elao eveiben. 1.

Az erelyes

keleti politika, melyet az ausztriai

haz

a XVII. szazad kozepe ota tagadnatlan sikerrel lolyta-

a passzaroviczi bekekotesbeu nyerte

tott, -r.

,

-

Europa joval

az akkori

el

.... A tenyleges eredmenyek, melyek T

T

.

,

,

,

szentesiteset.

tavolabb

terjedtek

kok

visszafoglalasanal,

veve

is,

az

egykor elvesztett

fontosak

voltak

birto-

magokban

de ezeknel nagyobb jelentoseggel

birt az

a

hogy Ausztria elhagyva a vedelmi magaa tevekeny, sot tdmado politika terere lepett

koriilmeuy, tartast,

a kelettel szemben.

ban az osztrak

Szavojai Jen5 haldla utan azon-

keleti

torekvesek nemsokara h4tterbe

szorultak s a szerencsetlen belgradi bekevel

nemcsak

a hosszas harczok vivm^nyai vesztek oda, de Ausztria egyaltalaban

megszunt a keleten keresni befolyasa

emelesenek, hatalma novelesenek jogos es termeszetszeru tert s alkalmat.

meg

karolta fel

Ausztria keleti rata tol,

nem

siilyosabb

megvalositasa igenyelt. kedvezett

a

XVITE.

szazad

hivatasdnak eszm^jet.

riadt vissza

sem a

J6zsef nagyratoro szeUeme

II.

egyszer a

vege fele

Eroteljes aka-

sem a felemeszto tevekenysegaldozatoktol, melyeket annak

De

Ausztria fegyvereinek

kuzdelem befejeztetett volna. Kallay:

A

nem

szerencse es Jozsef meghalt, mielott a

szerb felkel6s tortenete 1807—10.

1.

8

o»zir&k ke-

szavojai

^^"° ^* "•

Jdzsef kopiban.

mAsodik

114

A

szisztovai

feifoD6s*"A

tordk biro-

gritr8a"dV foiytonos

bekekbtes,

szisztovai

kodasa

A

alatt jott letre.

"i^riiltseg,

a

zilalt

az iitolso osztrak-

niely

mar

^orok haborunak veget vetett,

Leopold

II.

h^boni

hosszas

ural-

sziilte

ki-

Poroszorszag fenyegeto

belugyek.

Diagatartasa s a franczia forradalom rohamos terjedese,

3*j^^|^*^**^'^

tamogatva az

mfinyok nyu-

nezve

gaimAra.

fk.)K/et.

uralkodo bekes hajlamaitol. Aiisztriara

fclette sziiksegesse tevek

a nj-ugalom

^^g^^

legalabb a keleti hatarokon.

porta

iranyaban elerheto.

volt

kdvetendo

Tartozkodas

valo avatkozasiol,

iigyeibe

vagyakrol, aprobb jo

ben

czel egyediil a

barats^gos politika

altal

birodalom

bel-

tdrok

a

lemondas a terjeszkedesi

szomszedsagi szolgalatok

a porta hajlamanak megnyerhetese

s

torok

integritas

eszmejenek eloterbe

kepeztek akkortajban von^sait.

f<5bb

E

biztosi-

feje-

vegett

allitasa

:

a

ezek

keleti

politikaj4nak

De mindez meg nem

alkotott teljes

Ausztria

kormany magatarreszben inkabb csak az europai esemenyek

megallapitott rendszert, az osztrak tasa e

hatasanak onkent keletkezo eredmeiiye

volt.

Azonban a lemondas a kelettelszemben nem sztintette

meg egyszersmind

erdekeltseget a becsi

az

reszerol Tordkorszag sorsa s

kabinet

kiildndsen az Ausztria-

val hataros tartomanyokbau letezo allapotok s az ott

elofordulo jart

nem

mozgalmak es esemenyek irant. Ha mindmagasabb polltikai szempontok, de a

is

kereskedes es

az

osztrak vegvidekek

lakossdganak

hogy eber figyelemmel kiserjen minden jelentekenyebb mozzanatot a tdrdk birodalomnak kivalt eurdpai reszeierdekei

kenyszeritettek

az

osztrak

kormanyt,

ben. Montenegro, Bosziiia, a belgradi pasaiik, Viddin

voltak

azok a pontok, a melyek

szedsaga miatt kivalobb

kormanyra nezve.

A

mar a hatar szom-

fontossaggal

fekete hegyek

birtak a becsi

nagyravagyo es

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FflLKELfiS ELS6 EVEIP.EN.

115

ravasz piispok-fejedelme, Petrovics Peter, hoi a porta-

pedig a fraucziakkal lepve

val, hoi

mar ekkor

tetesbe,

Oroszorszag

dltal,

mat novelje es

is

mindent megkiserlett, hogy hatal-

kiterjeszsze. Termeszetes,

niely a campo-formioi

nem

birtokaba jutott,

A

meket.

titkos osszekot-

tobbe kevesbe nyiltan tamogatva

nezhette egykedviieii ezen

bosnyak begek bar

hatarsertesek,

hogy Ausztria,

beke kovetkezteben Dalmaczia altal

iiaponkent

magukban veve csekely

utobb

iizel-

elkovetett jelento-

iigynokok izgatasa

seggel

birtak,

folytau

nagyobb terjedelmet olthettek volna. Meltan

a franczia

nyugtalanitak tehat az osztrak iidvart, mely kiilonben is

ezen

eredmenytelenlil siirgete Konstantiiiapolybaii

kihagasok veszely,

megzabolazasat.

a

niely

Meg komolyabb

volt

a

monarchia hatarvidekeit a viddini

hatalmas lazado Paszvan-Oglu reszerol fenyegethete.

Ennek

elharitasa vegett az

olah-illyr

hatarorvideken

a katonai orvonal megerosiitetett, sot midon Paszvan-

Oglu az 1800. ev dszen a szetverte

es

a

szultati sereget

belgradi pasa

elleii

Plevnanal

kesziilt harczra-

a becsi kormany ez utobbinak raegengedte, hogy csapatai szamara a sziikseges eleseget az li. n. banatusban es Szlavoniaban bes/.erezhesse, a mi altal kelni,

egyszersmind a porta irdnt taplalt baratsagos indulatdt is

bebizonyithatni velte.

Egy

evvel kesobb pedig

Paszvan-Oglu garazdalkodasa mindnagyobb merveket bltven, a becsi kabinet fegyveres segelyt ajanlott fel

ellene a portanak, viszonszolgalat fejeben csak

kereskedelmi lemzo,

el6nyoket

kovetelveii s a

nemi

mi igen

jel-

annak kieszkozleset, hogy Oroszorszag nem

fogja rosszneveii venni az osztrak es a torok csapa-

Ezek az alkudozasok nem vezettek ugyau eredmenyre, mert a torok kormany tok egytitt

mukodeset.^*

MAsODtK KEJEZKT.

116

sokkal nagyobb bizalmatlansaggal viseltetett Ausztria irdnt,^-'

hogysem annak fegyverestamogatasahoz

modhatott volna.

A

porta tehat

egyediil

harczat a bitorlo pasaval. Mindezen

nagyobb jeleiitoseggel

folya-

vivta vegig

boiiyodalmakndl

azonban Ausztri^ra nezve

birt

a viszonyok fejlodese a szomszed Szerbiaban.

Hadzsi-Musztafanak szelid 6s igazsagos kormanyzata alatt, mint emlekezunk

*,

Szerbia reg

nem

elve-

nyugalomnak orvendett s a rend nem haborittatott meg, sem a tarlomany belsejebeu sem a hatarokon a becsi kormany megelegedessel szemlelte ezen allapotokat tis semmit sem ohajtott iiikabb, minthogy nad28i-Musza ^2ok tartosak legyenek. Termeszetes tehat, hogy ^'' ®'' Ufa megolejanicsarok altal az augusztus havaban tamasz1801 tv tdse. tott zavargasok, melyek csak Musztafa pasa megOletesevel** ertek veget, nagy mervben felkeltek Ausztria tigyelmet. Nem tulajdonitottak ugyan Becsben az esemenynek nagyobb fontossagot, mint sok mds hasonlo zett

;

'

erfiszakoskodasnak,

a milyenek

ekkor a torok

dalom tartomdnyaiban napirenden voltak. Belgrad

altal

kozelsege

Mindazon-

hatarorvidekhez,

a

biro-

az

ott

tortenteknek komolyabb jelentoseget kolcsSnzott. Es

nem

volt alaptalan az

zavarok

keletkezo

dunai hajozas,

aggodalom, hogy a Szerbiaban

kovetkezteben

megakad

a hatdrorvidek pedig

raajd

a

menekiiltekkel

Csakugyan 1801. ev oszen mohamedanok es keresztenyek nagy szammal kerestek mene-

arasztatik

el.

deket a janicsar-agak diihe elol az Ausztria fenhato-

saga

alatt

alio

dunai

szigeteken.

A

becsi

kormany

ezen agakat, kik a szultan helytartdjdt megoltek

'

Lasd Lasd

I.

:

**

:

I.

kotet 328.

1.

kdtet 346—347.

1.

volt,

ATT9ZTRIA KET.ETI POL. A S^EBE

P0LKEL*8

ET.SO feVEIBBK.

117

meghagyta a

lazadoknak tekinte es eleinte legalabb

hatarparancsnokoknak, hogy minden kozlekedest sza-

meg

kitsanak

Utobb azonban a Belgrddban

veliik.

modon

erOszakos

letesitett allapot

engedekenysege kovetkezteberi az

ven, s

a porta kenyszerii

nemileg szentesitet-

megszakitasa folytan a ket

Qsszekottetes

part kozott az osztrak

is

s

magyar kereskedes karosod-

van, a banati es szlavoniai katouai hatosagoknak meg-

hogy ovatosan bar es a mennyiben elkea Belgradban mar csak nevkormanyz6 pasa mellett tenyleg iiralkodo

engedtetett,

sziikseges,

riilhetlentil

szerint

dahikkal

erintkezesbe lephessenek. Midon azonban

is

ev elejen negy dahi Becsbe

1803.

cs5veket

vasarlandok,

meggatolta oket.

De

jott,

ott

e szandekokban a

puska-

rendorseg

^^

kormany nemcsak a sajat urok, a szultan irant engedetlen mohamedanoktol vonta meg tamogatasat, a kereszty^n rajanak sem nyujtott seg^lyt, nehogy Konstantinapolyban reszrehajlassal vadoltata

becsi

A

hassek.

zsarolasok es kegyetlensegek,

melyeket a

rakonczatlau dahik a kereszteny lakossdgon elkovetutobbit vegre is arra inditottak, hogy titokban az osztrak udvarhoz forduljon oltalomert. Nehany obor-knez mar az 1807. ev masodik feleben oly tar-

tek, ez

talmii

folyamodvanyt juttatott a banati foparancsnok-

hogy a belgradi pasalik osztrak segelylyel

saghoz,

szakittassek

el

a torok birodalomtol

s

helyeztessek a

csaszari haz uralma ala, mely czelra az osszes szerb

nep kesz

egyesiilt er6vel

vany nem

taldlt

many

nezete

becsi

kabinet

viszony

kozremukddni.

E

folyamod-

kedvezo fogadtatasra Becsben.

szerint ily eroszakos

teny

A

kor-

nemcsak a

es a porta kozott fennallo bardtsdgos

fQlbontds&t

eredm^nyezhete

vala,

de

egy-

*^ osrtr4k tczkodSsa

mohammedigzerbekkei

szemben.

MASOniK

118

FP,re7,KT.

megszegese gyanant Es ezert meghagyta a binati foparancsnoksagnak. hogy a szerb n'lja kerelmet egyszersniind a letezo bekekotesek

left

volna

tekintheto,

tobbe ne

szeriien iitasitsa vissza s ily ajanlatokat

is

mereszeljen folterjeszteni. Miiulazaltal az osztr^k kor-

many

neni niiilasztotta el siirgetoleg inteni a portal,

hogy ugy

mint

sajat,

erdekeben,

tavolitsa

altalaban a beke

nyugalom

s

Belgradbol a dahik

niielobb

el

fonoket, a vad Kiicsiik-Alit. Kon.stantinapolyban belat-

tak e rendszabaly czelszeriiseget, hiszeii, mint tudjuk.

maga Szelim

szultan

niinden aron menekiilni ipar-

is

A

kodott a fegyelnietlen janicsaroktol.

azonban, mely

meg kevesbe A porta ba-

jj^^j^

mar a kozpontban ervenyesiilheteft a

^^ engedctlen bitorlokkal

ratsSgtalan

magatartisa Ausztiia

o/^

pasa kapott ugvau nretesei

utasitsa

804

porta hatalma

ingatagga

tavol

valt,

tartomanyok-

szemben.

A

belgradi

elejen, az internnntius

siir-

kovetkezteben egy nagyvezeri rendeletet, hogv ki

jol tudtdk,

nem

]

is

Kiicsiik-Alit,

mint

hajthato.

manynyal azonban a niileg azert,

de Sztambulban

maguk a dahik, hogy A parancs k<)zleset

eppen oly

e rendelet vegre

az osztrilk

kor-

reisz-ettendi niegtagadta. Valoszi-

— igy magyarazza legalabb az internuntius —

egyik jelenleseben a kevesbe baratsagos eljarast,

mert a porta nem

veli meltosagjival

nek, hogy a sajat alattvaloi

alkalmazott keny-

ellen

szereszkozokrol egy idegen hatalom los tndomassal.

A

tathattak tovabbra let*

dahik valoban is

s

is

birjon hivata-

haboritatlanul foly-

zsarolasaikat es az emlitett rende-

csak azt eredmenyezte,

bantak a rajaval

megegyeztetheto-

hogy meg szigoriibban

utobb azon (ildoklesre ragadtattak

Ujjj'anaz, melyrfil az

I.

k.

CO.

1.

sz6lottunk.

ATTSZTRTA KEIiETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 BVEIBEN.

magukat, a mely indoka

110

szerbek felkelesenek kozvetlen

a

volt.

Midon az 1804. ev februar havaban a szerbek elnyomoik

vegre fegyvert ragadtak

Becsben sem

hire

ellen,

kiilonos meglepetest,

a lazadas

sem

nyiigta,

nem okozott. Hiszen nam a porta lennatohanem csak kozvetlen zsarnokai, a szultan pa-

lansagot saga,

rancsaival

is

daczolo

dahik

ellen

nyult eroszakhoz

Nehany het mulva azonban a felkeles gyors es sikeres terjedese nagyobb mervben igenybe veve az osztrak kormany figyelmet. Az 1804. a ketsegbeesett

raja.

ev marczius havaban, midon Nenadovics Jakab csapata

Szabacs ala vonult, a varat ostromlando, a vojvoda faradhatlan ocscse Mate,

Zimonyban

ki

jart volt 16-

por es olom vasarlasa vegett, egy osztrak fohadnagy tanacsara folyamodvanyt

irt

a petervaradi foparancs-

noksaghoz, az egesz szerb nep neveben kerve Ausztria oltalmat.*

Ugyanakkor a dahik a zimonyi hatosaghoz forsegelyert, hogy a Duna es a Szava menten

dultak

az osztrak parton kiildhessek

leveleiket a szubasdk-

nak es a kabadahiknak, Mindket

fel

tehat beavatko-

zasra szolita fel Ausztridt. Kiilonfele tekintetek tettek

osztrak

be

azonban

a becsi kabinetre

nezve

feiette

megnehezi-

az elhatarozast. Az

kormany ugyan valtozatlanul ragaszkodott a

nem avatkozas

ohajtott

a

elvehez

de

portaval,

ez

es

oszinten jo viszonyt

utobbinak

tekintelye

belgradi pasalikben annyira alaszallott mar, hogy

a

nem

kepes a legjogosabb osztrak erdekeket sem vedelemben reszesiteni. Igy peldaiil a daliik tobb osztrdk

volt

•

Lasd

I.

kotet 398.

1.

*

feikei§8

tisa bscs""on-

*

p"""**

gyanakodisa. |804.

mArodtk

120

es

pp-tkzet.

ma^-ar kereskedonek a belgr^di v^mhazban

halinozott

;iriiit

megtagadtak. a pasa hatalm^^t

dahik

kell

foglya

vala volt^

(issze-

azok kiadatasat egyszeriien

lefof^laltak.

kinek eppen a szultan

pedig,

kepviselni.

de

a hozza intezett

tulajdonkepen

a

panaszokra meg

sem adhatott. Ausztriara nezve ennelfogva mar kereskedelnii szempontbol is kivanatosnak l^tvalaszt

onkenyes

hogy a dahik

szott,

minel elobb

iiralma

A keresztyen raja felkelese. melynek ekkor valoban nem volt meg egyeb czelja, mint sza-

veget

erjen.

rokonszenvet

okb61

hogy a

meg, vott

tebe

fdlkeles Mtal oly rovid ido alatt kivi-

varaz8oltA,k

azon

Becsben.

keltett

eredmenyek,

aranylag jelentekeny

vissza

mar ezen Ehhez jarult

a janics4r ag4k zsarnoksagatol,

badulas

epen

az

nem

osztr^k tavoli

kets6gkiviil

allamferfiak

kor emleket,

lelkiile-

midon az

utolso torOk habon'i alkalmaval a szerbiai keresztyen

n6p oly elsz^ntan kuzdott az osztrak h4z csapatai mellett s oly kesznek mutatkozott meghodolni a csaszarnak.

Tobb ok mukodott

tehat kozre, hogy Ausztria

a legnagyobb erdekeltseggel kiserje a szerb mozgal-

hogy annak tovabbi fejlodesere es iranydra nemi befolyast is igyekezzek gyakorolni. Ezen inkabb raat s

ontudatlan

mint bevallott politikai

v^g)^gyal.

vessel egyenes ellentetben es azon nezet.

allott

torek-

a semlegesseg elve

hogy a portaval minden dron fenn

kell

tartani a bardtsagos viszonyt.

A porta kedvezo hangulatanak eme szorgos figyelembe vetele indita az osztrak kormdnyt arra, hogy mindenekel6tt

azon felfogast igyekezzek kipuhatolni,

mely

mozgalmat

siilyra

sajit

a

szerb

emelkedett,

magatartdsat

hogy is.

E

illetoleg

aztan

a

divanban

ahhoz

tiil-

alkalmazza

v^gre az internuntius utasi-

AtrSZTRIA KELETI POL. A SZEFB F^LKELES ELS5 JiVEIBEN.

tast kapott,

menyeket,

hogy kozolje a portaval a ugyszinte

121

szerbiai ese-

azon korulmenyt, hogy mind a

mind a dahik Ausztriahoz fordultak tamogatasert; jelentse ki, hogy a csaszari kabinet szilarfelkelok,

dan ragaszkodik a be nem avatkozds elvehez, mindazonaltal figyelmeztesse a torok kormanyt a veszelyre,

a mozgalom

mely

terjedesebol

birodalomra, de Ausztriara

segessegre

is

a zavaroknak

nemcsak az ozman

haramolbatnek

Szerbiaban veget vetni

azoknak megujulasat a keresztyenek szelid,

emberseges banasmod

pedig igyekezzek

a sztik-

s

altal

meggatolni

vagy

;

vegre

nyerni

hatdrozolt nyilatkozatot

portat61, vajjon a janicsarokat

s

irant taniisitando

a

a rajat tekinti-e

lazadokul?" Szelim

mint

szultaii,

megemliteni, csak nehezen lenseget s

tobbszor tiirte

kiilonosen a belgradi

volt

alkalmunk

a janicsarok fekte-

agak rakonczatlan-

koddsa mar reg6ta a legnagyobb mervben felingerle haragjat. Nem erezven azonban eleg erosnek magat,

hogy ellenok hatarozottan

meg

fellepjen, mivel ez esetben

tronjat is veszely feuyegethete,

de kenytelen volt

beketleniil bar,

zsarnokoskod^saikat.

turni

Nem

csoda, hogy ily hangulat mellett a szultan es a divi'm titkos hiret,

is

karorommel fogadtak a szerbek lazadasanak remelven, hogy ekkent megszabadulnak majd a

gyfilolt dahiktol,

a

nelkiil,

hogy mohamed^nok ellen mi a fovaros

tiilsagos szigort kellene alkalmazniok, a

vakbuzgo nepet megis felingerelhette volna. effendiki

is

reisz-

jelente ismetelve a kiilhatalmak kepviseldi-

nek, hogy a porta

nem

sot kesz oket tamogatni

zat

A

termeszetesen

Konstantin^polyban

tekinti lazadokul a felkeloket,

elnyomoik

ellen. Ily nyilatko-

valosziniiseget

kolcsonzott

igen

hirnek,

elterjedt

ama

hogy

a

MASODIK

122

IK.tEZRT.

De

porta sereget fog kiildeni a felkelok segitsegere.'*

a div^iiban

meg sem egeszen ugyau,

Elhataroztak

niai

kormdRyzot, egy sereg

el6ii

Szerbiaba

dahik teljes kiirtasanak hiret

s

habar

vette

legalabb kez alatt tamogalta

folkeloket,

mindazoiialtal

szivesen

ezen kizarolag beliigynek tekintett, keresztyenek

kozott

folytatott

volna a

a czel elerhe-

tese vegett

nem

alljoii,

kibekiteset.

felek

kiizdo

ha mindjart megnyugvassal

porta;

kiildik,*

hogy nyiltan a felkelok reszere

azert,

hanem hogy megkisertse a

A

a dol-

fel

hogy Bekir pasat, a bosz-

got.

de nem

fogtak

igy

volna

is

mohamedanok

kiizdelembe

a

hogy

latta,

es

barmely

europai hatalom beavatkozzek. Legkevesbbe ohajtott

pedig

ily

beavatkozast a szomszedos, es 6ppen ezert

fol3'vast gyanusitott

Aiisztria reszer<51.

Midon tehat az

internuntius elobb emlitett utasiiasahoz kepest tudatta

kormanynyal, hogy

a torok

ligy

a felkelok,

mint

a

dahik az osztrak katonai hatosagokhoz furdultak reszint oltalomerl, reszint

nemi tamogatasert es termeszetesen

hangsiilyozva Ausztria semlegesseget,

a

becsi

kabi-

azon kerdest infezte a portahoz, hogy

neveben

net

mily allast foglaljon el a hozza folyamodo ket ellen-

seges

fellel

modon

s

szemben, a

reisz-eflfendi

a legudvariasabb

Ausztria baratsagos magatartasauak legkesz-

segesebb elismeresevel kijelentette,hogy a porta ohajtja

ugyan keresztyen

alattvaloit

megvedeni elnyomoik

ellen,

de vallasos es politikai szempontokbol a dahikat sem aldozhatja fel teljesen

mint

biaba

;

bekeltetot

hogy a kiizdo

feleket,

Bekir pasat s

keri

ha meg

kiildi teh4t Szer-

az osztrak kormanyt, ezentiil is

hozza

dulnanak, utasitsa a nevezett pasahoz. Hozzateve

*

I.

k.

434.

1.

for-

meg

AtlSZTRIA KELETI POL. A SZERE FOLKELES ELSO EVEIBEN.

123

a reisz-effendi, hogy a porta kiilonben a legnagyobb halaval

veend minden gyamolitast,

udvar az

szari

egyik

felt reszesiteni

Bekir felszolitasa ko-

fogja, de termeszetesen csakis

vetkezteben

melyben a csd-

vagy a masik

^^

Becsben tiilridegnek tekintek a

valaszt, bar

nem

tagadhattak, hogy a porta felfogasa sajat allami fen-

sosegenek szempontjabol jogos

mdny

volt.

Az osztrak

kor-

nemileg igazolni eljarasat Konstanti-

sietett is

napolyban es pedig annyival

is

inkabb, mert idokozbeii

az osztrak katonai hatosagok ket alkalommal tenyleg es igen hatarozottan beavatkoztak a raja es a dahik

fenforgo

kozott

kuzdelembe.

Majus 2-ikan

Szabacs

tordk drsege megadta magat a felkeloknek Sztojcsevics *

es majus 10-en Zimonyban ertekezletre gyultek ossze a szerb foiiokok, koztiik Karagyorgye is, a dahik kiiidotteivel Geneyne osztrak tabornok elndklete alatt.** Igaz, hogy a porta, mikent tdbszor kijelente, a szerbek mozgalmat nem

hatarorvideki ezredes kdzvetitesevel

lazadasnak,

tekintette

sot attol az alkalraatlan jani-

csarok megsemmisiteset

is

remelte,

de az a

koriil-

mely nem a dahik, haneni a szultan kizarolagos birtokat kepezte, a raja hatalmaba keriilt es eppen a keresztyen szomszed allam kozegeinek segelyevel, kellemetleniil hatott Sztambiilban s

hogy

meny,

meg inkabb

oly

var,

novele az Ausztria irant kiilonben

bizalmatlansagot.

lalt

Zimonyban bizta

meg

dill lett

*

**

I. I.

Hasonl6

tartott ertekezlet

is.

eredmenyt

A

is

tap-

sziilt

a

divan Bekir pasat

a kdzvetites, abekeltetes szerepevel, ki egye-

volna hivatva a szerbiai zavarokat lecsillapi-

k. 407. k. 414.

1. 1.

mAsodtk

124

kez6be a kibekites

veven

Ausztria

tani.

fr-tp.zkt.

nak el

mely a porta tekintelyet el(5bb-ut6bb

fejloflesere.

aldjlshatd.

A

zimonyi ertekezlet eredm6ny nelkiil oszlott

mas alkalommal.

de

ugyan.

lijabb kiserletek az

osztrak hat6sao:ok r6szer61 vegre

galom

fenhatosagi jogainak tek Becsben

nem

a szultan

volna,

csekely csorbitdsival. Erez-

a helyzet kenyes

is

a rend es a nyu-

is

vezethettek

helyreallitdsara

volt^t.

hatalmazta

net arra a nj'ilatkozattetelre

kiilOnosen a

Ez okbol a becsi

porta valaszanak vetele utan.

nuntiust

iigyet, ez

a tartomany viszonyai-

altal oly befolyast nyerhetett

fel

kabi-

az inter-

hogy az osztrak hatosdgok sokaig a

:

leg-

szigonibban tartozkodtak minden beavatkozdstol, noha a belgradi pasa tbbb izben surgetoleg fordult hozza-

juk

Ezen magatartast61 csakis akkor

taraogatasert.

middn

teljes semlegess6g fentartasa eppen a porta erdekeire nezve valt volna k^rossa. Azonban ligy Szabacs atadasdndl mint a zimonyi

tertek

el,

az

ertekezleten

tek

mi

gondosan

jogos

porta

a

vagy hataskorebe valo

keriil-

igenyeit

csor-

beavatkozas szinevel

Remeli tehdt az osztrak kormany, hogy a

birt volna.

m^ltanyolni

porta

kozegek

osztrdk

a

mindent,

bithatta

a

fogja

a

csaszari

udvar

onzetlen

joakaratat es kifogastalan magatartasat es tekintettel keresztj'en nepre

derek

lesz

a

ben

elomozdita

tasit.^"

Ily

szultan

nyilatkozatok

latszottak,

sot

nyugtattak

meg.

osztrak

a

voltak

Nem

is.

mely nagy resz-

is,

tekintelyenek

barmily a

gyanakvo

bocsatkozhatott

kormany valodi vagy csak

helyrealli-

oszinteknek portat

azonban

nbsen az

seregevel Szerbia fele

elelmez^st illetoleg

az

az

feltetelezett titkos

terveinek vitalasaba, mert epen ez idoben, midon

Bekir pasa

is

nem

mdr

kozelgett s kiildosztrak

hatdsdgok

AUSZTRIA KBLBTI POL. A SZERB fOLKELES ELSO EVEIBEN.

szivessegere

nem

szorulhatott,

125

tanacsosnak

latszott

Ausztriat nyiltan kimondott gyanusitasokkal ingerelni.

Csakhamar egy

mely az osztrak es a torok kozo ellenteteket

meg

nevii

fel,

politikai iranyzatban mutat-

elesebbe kitiintete. Pdr nappal

a zimonyi osszejovetel Sajtinszky

koriilmeny meriilt

oly lijabb

Karagyorgye

elott

hatarorvideki

*

bizonyos

kozbenjarasaval

tiszt

azon ajanlatot teve az osztrak kormanynak, hogy ha neki

sikerul

Belgrad vardt

Szabdcsot es Szendrot

elfoglalni,

a

felajanlja

is

az egesz nep ohajtasahoz

valamint

csaszarnak

s

kepest egy osztrak foher-

czeget ker a tartomany uralkodojaul. ajdnlata

ezt,

nem fogadtatnek

el,

Ha

pedig ezen

kenytelen lenne a nep

ueveben egy mas hatalomhoz fordulni oltalomert. Az ajanlat

ketsegkiviil

csabito

many nem minden habozas

volt

az

s

osztrak

nelkiil hatarozta el

kor-

magat

annak visszautasitdsara. A higgadtabb korultekintes azonban csakhamar azon meggyozodest erlele meg,

hogy egy par onmagat

felajanlo tartomany elfogla-

lasa bekes idoben, az europai hatalmak reszerol belathatatlan nehezsegeket es

bonyodalmakat szulhetne

kiilonben kerdes tamadhatott az irant

gyorgye

ajanlataval az egesz nep

is,

;

vajjon Kara-

egyetert-e,

avagy

csak valamely parttoredek. Es vegre a biztos adatok

hidnyaban

megfontolandonak

latszott

meg,

hogy a

szerb felkelok onkent jutottak-e az Ausztriahoz

valo

csatlakozas eszmejere vagy pedig az talan Sajtinszkyt61 s

meg mas hasonlokep

hatdr6rvideki

tisztektol

szerb nemzetisegu osztrdk

szarmazott?

Mindezen okok

es ketelyek arra birtak a becsi kabinetet,

gyorgye ajanlatat ne fogadja

*

I.

k. 454.

1.

el.

hogy Kara-

sajtinszky,

megbizottja,

meahbdoiisi

tesz.

126 cobenzi 68 Colloredo poiitikija.

MASODIK

KE.JKZKT.

Daczara az ajanlat hat^rozott visszautasitasaiiak. az osztrik kormdny, hog>' a felkelok

ligy velekedett

kerelmet nenii el/inyok kivivasdra hasznalhatja pedig liarmas irdnyban, kel,

t.

i.

fel es

a szerbiai keresztyenek-

a portaval es Oroszorszaggal szemben.

Remelte

iigyanis,

hogy ha a tagado v^lasz kSzlese-

kor biztositja a felkeloket Ferencz csaszar reszvete-

ha

rol es joiiidulatarol,

eroteljes partoUst iger nekik

Konstantinapolyban, ha megerteti velok, hogy a porta bartUsagos

szandekkal van

iraiituk,

de hogy a fen-

uem szakadhatnak el a torok modon eleri azt, hogy a szerbek

forgo viszonyok kozott birodalomtol,

ily

is Ausztria hivei maradnak, vagy legalabb. hogy a nyugalom helyreallta utan a teljesen pango kereskedes nyer majd nemi lendiiletet. Sztambulbaii

tovabbra

termeszetesen mds magatartas latszott sziiksegesnek.

Az internuntius

utasitast

hogy

kapott,

reszletesen

esemenyek-

ertesitse a torok allamferfiakat a szerbiai rol,

a Zimonyban

keresztyen

tartott ertekezlet

meghiiisultarol, a

nep novekvo elegedetlensegerol a porta s ennek kovetkezteben a csaszari

tehetetlensege miatt

haz javara

tett

meghodolasi ajanlatokrol.

mind azonban hangsiilyoznia valaszat

s

sekhez hiven

hajlama

tagado

azou szilard eltokeleset, hogy a szerzodefog

ragaszkodni

s

a torok

fennallasat sajat erdeke gyanant tekinti. enilitenie,

Egyszers-

kellett a csaszar

hogy a csaszar a porta irant

altal indittatva,

birodaloni

Meg

taplalt

kellett

baratsagos

oly tanacsokat juttatott

mar

a felkelokhez, melyek alkalmasak lehetnek oket alattvaloi husegiikben megerositeni.

sorsara

is

De

e mellett a

rdja

tekintettel volt az osztrak korniany az inter-

nuntiusnak adott megbizasaban. Baro Stiirmernek raeztetnie kellett a portat,

figyel-

hogy szigor helyett inkabb

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKEIjES ELSO AvEIBEN.

szelid

banasmod

altal

127

igyekezzek megnyerni a szer-

beket, vegre pedig megbeszelven a torok ministerekkel azon modokat. melyek a

mozgalom

lecsillapitasara

czelszerueknek latszhatnak, mint egyediil helyes eszkozt Ausztria baratsagos kozremiikodeset kelle felajanlania.

A mi kabinet,

vegre Oroszorszagot

bogy az egesz

kormanya-

modon

az osztrak

Kettos czelt ohajtott elerni

val.

kormany. Egyfelol

elhatarozta a becsi

illeti,

iigyet kozli a czar ily

hogy Oroszorszag, mint-

remelte,

egy erkolcsileg kenyszeritve

peldaja

Ausztria

altal,

hasonlo ajanlatokat, ha ilyenekkel a gorogkeleti hitet

szerbek

vallo

Szent-Petervarra

fordulnanak,

szinte

masfelol pedig ligy velekedek, hogy

visszautasitand,

az orosz udvar ezen kozlemenybol iijabb bizonyitekot merithet arra

nezve, hogy Ausztria valtozatlanul ra-

gaszkodik a torok birodalom

integritasanak elvehez.

Colloredo es Cobenzl ministerek 1804. majus 25-en es

kelt

Ferencz csaszarhoz intezett terjedelmes

terjesztesiikben**^ teket,

melyek

harom

fejtek

oket

iranyban

Ausztriara nezve

ki

arra

birtak,

kovetendo

hogy az

magatartast,

legelonyosebb

segszerii kovetelmenyet

foi-

azon indokokat es nezeemlitett

mint

az

keleti politika sziik-

felajanljak.

A

felfogasa azonban tevesnek bizonyult.

ket allamferfi

A

vart elonyok

helyett csak hatranyok kovetkeztek be.

Ama

nagy es hosszas harczokban, melyeket Ausztria ^"^^^"^

a torok hoditas ota az ozman birodalom ellen valtozo szerencsevel vivott, mindenkor reszt vettek a szerbek is.

Minden

zolt

uj

osztrak-torok haboriit lelkesulten iidvd-

a keresztyen raja, mindannyiszor ketsegbe

esve

tekintett a kivonulo csaszari csapatokra. Ketsegtelen,

hogy meg

e szazad elejen is Ausztria volt az egyediili

allam, melyet a szerbek

mintegy

termeszetes

oltal-

ma-

feikeiessei

sze^ben vegeig!"^

128

uABODIK PEJE2ET.

mazojuk iiralmat

gyanant is

tekintettek,

melynek

s

szivesen fogadtdk volna, ha

szabadulhatnak vala a torok

kozvetlen

meg-

ezaltal

E hagyomd-

uralomtol.

uyos erzes vezerelte a folkeloket. midon az 1804-ben kitort

mozgalom

pedig

Bekir

pasaval

Ausztria j6tAlIasa

laudok iiyiltan

kezdeten

es

elfogadni.

nem

es

hatosagok kez

hogy

az

alatt

horvat

osztrak

nenizetisegu

mindennemu

keresztyeneknek. Igy

tiilparti

mellett voltak

haj-

kormany

partolta a felkelest, de legalabb elturte,

hogy a szerb a

kibekiilest csak

megkisertett biztositasa

Igaz,

majd

eleinte a dahikkal,

hatarorvideki

segelyt jutottak

nyiijtsanak

a

szerbek

toltenyekhez es loporhoz nagyobb mennyisegben, az els6

ket

agyiihoz.

Es ha menekiilniok

"-

akar a janicsar agak kegyetlensege

mely vesztett csata utan, a ben nyitva allott szamukra.

elol,

akar

Mert

kOriilmeuyeknek

tomegesen

estek

aldozatul

tulajel

nem

mellett a szerbek

hatarzarlat

szigoni

vala-

tulso part a legtobb eset-

E

donitando joreszt, hogy a mozgalom mindjart fojtatott.

ig}-

kellett

volna

a

mohamedanok

duhenek, mig igy elmenekiilven, az izgalom sziintevel ismet visszatertek (iregbitek.

A

s

ujbol a felkelo csapatok szamdt

szerbek

tehat

folyvdst

a

legbaritsa-

gosabb indulatot tapasztalvan azon hattirorvideki hat6sdgok reszerol, melyekkel

jogosan feltehettek, hogy is

rokonszenvvel viseltetik

fogva annak hathatos szamithatnak.

kozvetleniil

maga a iig}^iik

erintkeztek,

kormany hogy ennel-

csasz^ri

irant. s

vedelmere es tamogatasara

A Karagyorgye

ajanlatara

nyert,

is

bar

el6zekeny, de visszautasito valasz okvetlentU nemi kiabrandulast sziilt a felkelok kozott. A szerbek, bar maguk fennen hirdettek, hogy meg raindig hu

igen

alattval6i a szultannak,

s

hogy csakis a dahik

ellen

A SZERB POLKELtS ELSO tVEIBBN.

AtrSZTBIA KELETI POL.

ragadtak fegyvert, Ausztriat61 megis

nem

hogy

val6

a torbk

elottiik

birodalomtol

lehetetlenseget bizonyitgassa, es

a porta irant. Az

ily

azt

129

v^rt4k,

elszakadds

hogy hilsegre intsen

tanacsok csak bizalmatlansdgot

6breszthettek a felkelok taboraban. S megis oly eros * ^e'^eiok " KSrolyfohervolt Szerbiaban az osztrak segely irant taplalt remeny, czeghez 6s a *'

oly termeszetszerii a megprobdltatas perczeiben Ausz-

keresni

tridndl

oltalmat,

daczdra a mdjusban

hogy

havdban

nyert elutasito valasznak, Junius

Sztratimi-

rovics ersek kozvetitesevel Kdroly ffiherczeghez folya-

modtak

p4rtfog4sert.

^^

Midon pedig

kielegito valaszt

innen sem nyertek, mar augusztus elsejen ismet egy

magdhoz a csaszdrhoz

folyamodvdnyt szerkesztenek,

konyorogven, hogy a kozottiik es Bekir pasa

kOtendo egyesseget erositesse

meg sajat biztosai

Az osztrak kormany nem a

portanak

tett

teljeslte

kozlemenye

dltal,

kozott altal.*)

keresiiket,

mintegy

sot

kotve

erezven magat, eppen akkor szigoriibban kezde gya-

nehogy az id6kozben BelgrMba erkezett Bekir pasa partoskodassal

korohii a hataron a semlegesseget,

vddolhassa,

A szerbek

sek es tagado vdlaszok tdrorvidekkel

valo

elriasztva a Becsbol jov6 intealtal,

kozlekedes

elfordultak Ausztriatol,

Ily

elkedvetlenedve a ha-

megszoritdsa

fOlott,

koriilmenyek kozott

Ka-

ragyorgye mdjusi folyamodvanyaban kifejezett fenyeget^se,

hogy ha a felkelSk Ausztriara nem szdmithat-

nak, kenytelenek lesznek egy idegen hatalomhoz fo-

lyamodni, most mentd eszkoz gyanant tunt fel es az orosz politikai korok, vagy talan Sztratimirovics dltal

sugalmazott Csardaklija Peternek**

*

I.

k. 459.

** I. k.

KAllay:

nem

nehez

volt

1.

470.

A M«rb

1.

f«lkel6c t5rtdn*ta 1807—10.

I.

9

csiszdrhoz

130

JtiBODIK PRIEZET.

Oroszorszdg fele iranyitani a szerbek tekintetet. Letrej5tt tehat

Mdtenak es tdrsainak

Nenadovics

sege

Szeiit-Peterv^rra

lepes,

mely utobb az orosz-szerb viszony

tasara

a felkelo vezerek

iiiasok

tak

nam egyszer

sagi ajanlatokat

;

igy

hogy

Igaz,

vezetett.

es

megtOrtent

ezutan

Ausztria oltalmaert

is

elso

meg^lapi-

Karagyorgye

koziil,

kOvetaz

es

meg

folyamod-

tettek hodolt-

s

de ketsegtelen, hogy megtijrt az u

hagyomanyos varazs, mely a szerbeket a szomszed allamhoz fuzte. Az Oroszorszagba kiildott also k5vetseg ideje ota, ha mindjart az orosz kormany tenylegas,beavatkozasa kesobb vette

nem

azon

egyeduli

A Cobenzl

volt a szerbek

a portaval szemben sem szerze

altal ajanlott politika A b6osi kor"tsvai

kSzH

Karagyorgye ^'

"^

'

kezdetet, Ausztria

is

szameben

hatalom, melytol felszabadulasiikat remeltek.

tbbbe

meg Ausztrianak a

vdrt elonyoket.

Az

iuternuntius az

emlitett ininisteri elotarjesztas ertelmeben fogalmazoti

utasltasaihoz kepest

ugyan mindent

a portat meggyozze

Ausztria

elkovetett.

hogy

baratsagarol,

onzetleu

hogy a szerbeket a Karagyorgye-fele ajanlat miatt a tOrbk kormdny reszerol bekovetkezheto iildoztetesektol megmentse s vegre, hogy bizonyitsa, hog)' a felkeles egyediil osztrak segelylyel fojthat6el,melyczelra

kormanyanak kozremiikOdeset. ^ A mindenkor bizalmatlan portara megdobbentoleg hatott Karagyorgye ajanlata, hab^r az internuntius siirgosen fel

is

ajanlja

ovatossdgbol a fovezer nevet tinapolyban

semmitol

sem

nem

is emlite.

Konstan-

annyira,

tartottak

mint

Ausztria hatalmanak terjeszkedesetol a torok biroda-

lom hatarain.

A

meghodolni a

szerbek hajlandosaga

csdszarnak, az aggodalmakat e reszben fokozta.

Es nem

kOzremfikOdesere

oszlatta tett,

el

azokat

valoban

meg inkabb

Ausztridnak

5nzetlennek

a

latszo

AtJSZTRiA KELETl POL. A SZEKB P6LKELt!S ELSO EVEtBEN.

sem. Sot ez a portat

ajanlata teve.

A

gyanu, hogy

Ausztria

meg

131

bizalmatlanabba

csak titkos

foglalasi

czelok megvalosithatasa vegett ohajtja a beavatkozdst,

tenyleg alaptalan volt ugyan, de megis komolyaii foglalkoztata a torok kormanyt. Ily hangulat

internuntius kozlemenyere adott valasz zotlen lehetett.

A

reisz-effendi

mellett az

csak

kedve-

kijelente a nagyvezer

neveben, hogy a porta koszonettel fogadja a csaszari

udvar baratsagos nyilatkozatait, belatja maga

is,

elnyomatast

a szerbiai keresztyenek tulsagos

hogy szen-

vedtek a dahiktol, es hogy sorsukon konnyiteni

elegendonek tartja Bekii'

de erre nezve tokeletesen

pasa

egyediil a

varja

kiildeteset. Ettol

kell,

mohamedan

es keresztyen elem allando kibekiileset s azert ismetelten azoii

kerelemmel fordul az internuntiushoz, hogy

a hatarorvideki hat6sagok a kiizdo

sem

egyikenek

felek

nyiijtsanak segelyt, kiveve Bekh- pasa megkere-

sesere.

A

reisz-effendi

mukodesi javaslatot,

egy szoval sem

sot a felkelok

van, megjegyze, hogy a porta

emliti a kozre-

ajanlatarol

erteke

teljes

szol-

szerint

meltanyolja ugyan Ausztria magatartasat e kerdesben,

de

megis

volna,

ohajtotta

hogy a porta peldajat

kovesse, mely az utolso haborii alkalmabol a Magyar-

orszagbol es Erdelybol hozza erkezett hasonlo latokat vissza,

nemcsak

egyszeriien

megvetessel

de azokat a csaszari udvarra valo

Az

el is titkolta.

ajan-

utasitotta tekintettel

internuntius ligy latszik

a

elertette

czelzast es jelenteseben keseruen panaszkodott a torok

dolyf es onhittseg folott.

Az

**^

kormany diplomacziai lepese Szent- * wcsi udvar magatartisa „ sem reszesiilt kedvezo logadtatasban. es a szent-

osztrak

1

,

Petervdrott

Stadion iigyet,

grof, sot

Ausztria

meg a

«

,

kovete a czarnal, az ,

<.,,

,,

1

.

egesz

' .

Cobenzl-fele el6terjesztest

•

,

is

kdzle

,

'

P^t^rvari ka"'net.

MAsoniK

132

Czartoryski

FF..rEZRT.

kormany^nak

egyszersmind

herczeggel,

azon rem^nyet tolmdcsolv^n, „hogy az ezen nyilt kOzlemenyt, mint Ausztria

birodalom

a tor5k

joindulat^nak

integritasa

oszinte

tdpL^ilt

megegyezo

is

megelegedessel fogadj

bizonyitvanyat

lijabb

irdnt

szorgoskoddsaval

sajat

nem

szent-petervari kabinet azonban eppen

Ausztria felfogasaban a keleti

udvar

orosz

bizalmanak es

iigyeket

a ".**'"'

A

osztozott

illetoleg.

Az

orosz ktHiigyminister valasziban Italinszky jelenteseire hivatkozott ugyan, ki

mar

De

lepeserol a portdndl.

lemeny

dltal

a keresztyen

el6,

alattvalok

most majd ellenok fordul

s igy

majd lehetetlenne bebizonyitani, hogy

Stadion

Italinszky

k\\

s

k(5z-

felAl-

bossziija

Hiaba igyekezett

valik.

6ppen nem pdrtatlan

nyil-

a nyugalom helyre-

allitdsa is

szonyban

teljesen

ketsegtelen, hogy a porta

mert

doztattak,

csak

midon sajnalatdt hogy a torok kormdnynak tett

a sajdt velemenyet adta vanitotta a folott,

tudositotta 6t Stiirmer fel-

tulajdonkeppen megis

jelenteseiben

megbizhato, mivel

az internuntiussal, s hogy

ez utobbi Becsbol vett utasitdsdhoz

fesziilt vi-

ellenkezoleg

kepest a legme-

legebben ajanla a portanak, hogy a felkelok iranya-

ban kimeletes banasmodot alkalmazzon, Czartoryski megmaradt a mellett, hogy Ausztria magatartdsa elkeserite a divant s felkelte bizalmatlansdgat a szom-

szed allam

irdnt.

Hasonlo ertelemben

irt

Czartoryski

a czar becsi kovetenek Razumovski grofnak lessegeve teven. hogy orosz

kormany

ily

is,

kOte-

szempontbol tolmacsolja az

nezeteit. Stadion

ekkor mdr gj&nitk,

hogy nem az internuntius vonta magdra az orosz kabinet elegiiletlenseg6t, hanem hogy Szent-Petervdrott ftltekenyek a portaval szemben gyakorolt befoly4sra s ezt

nem

szivesen

engedji6k kt Ausztridnak,

kiilO-

133

ATJSZTRIA KELBTI POL. A 8ZEBB pOLKKLES EL86 feVEIBEN.

n58en pedig nem Sromest Idtnak, ha ez utobbi hatalom kozvetito szerepet jatszanek a szuMn es egyik tartomanya kozott.

A

^^

Colloredo es Cobenzl altal kezdemenyezett poll-

tikanak kedvezotlen eredmenyei

koztak

modon.

feltiino

A

nem azonnal

Nenadovics-f61e

mutat-

kiildetes

*^

""*'"*''

polltika

ha

t^sa a

tsi-

"^^'^^ *'"'*'""

fejlemenyei-

hosszabb ideig

Oroszorszagban

szerbek sokkal inkabb

titokban maradt

s

a

reaszorultak az osztrak hato-

sdgok el6zekenysegere, hogy sem mar ekkor ellenseges magatartast mertek volna tanusitani a szomszed allam irant. Kiilonben is Bekir pasa megerkeztevel s

a dahiknak nemsokara bekovetkezett eltavozasa es

meggyilkoltatasa utan, nemi nyugalom

allott

bidban. Bekirnek ugyan nem

a felkeloket a

fegyver lerakasara zetbe

az

jutott

szinben tunt

fel,

nem sokara

be Szer-

maga is kenyes helyGusancz Ali es a szerb

birni, sot 6

eroszakos

De

tdbor kozott.*

sikeriilt

legalabb a szerb

kifele

iigy

oly

mintha a tOrok kormany tekintelye

helyreallittathatnek.

Maga a

reisz-effendi

szemben a lazaddst meghogy a meg fenforgd csekelyebb ellentetek konnyen kiegyenlithetdk lesznek a kiilhatalmak koveteivel

szuntnek

nyilvanita,

dllitvau,

b6kes uton

is. ^^

valoban

bizalommal tekintett a jovo

ily

csak szinlelte

Bajos meghatarozni, vajjon a porta

azt.

Mindenesetre

erdekeben

mozgalom fontossagat tagadni, ekkor igen komoly bonyodalmakkal

szerb

kiizdenie Herczegovinaban

kovetve, de

;

I.

mert kellett

meg inkabb Montenegro altal ^^ E csakhamar

mozgalomnal k. 451.

sokkal

1.

vagy

allott

a

eppen

meg-

a raja a szerbek peldajdt

szinten forrongani kezdett.

*

elibe

veszelyesebbek

felizgatva

elnyomott

valanak

azon

ben.

MASODIK KEJBZET.

134

kodzsal lazadasok, melyek ez idotajban Rumelia

bozo

A

fenyegettek.

Kara

is

portanak csak a legnagyobb erofeszi-

sikeriilt oly

t6ssel

magat a fov^rost

diiltak s olykor

videkein

kiiloii-

kodzsa fSnokoket. mint

hatalmas

megfenyiteni, vagy

Feizi es Tokadzsiklyt

leg-

alabb a Balkan berczei koze szoritaiii. '"* Hy viszonyok kozott, niidon Torokorszag gyengesege kiilOnben is nyilvanvalova lett mar a kiilfdld elott, a porta

meg inkabb

elarulta voliia a birodalom

belugyeiben

uralkodo zilaltsagot, ha a szerbek felkelesere siilyt

latszik

bekovetkezo

A

fektetni. sziinet

osszeiitkuzeseket

pasa

Bekir

mely

kuzdelemben,

a

iranfc,

lett

kenytelen volt annak allaspontTartoz-

illetoleg.

tehdt a szerbek iranyaban, kik a helyzet

pillanatnyi jobbra fordiiltaval

mervben a segelyre,

mint

nem

elobb

Bekir pasiival, mint a szultan

leginkabb

oly

csak tartott

kormany meg majus Szerbiaba, de oly

megtiltotta a gabonakivitelt

feltetel mellett,

szorultak

is

s

kepviselojevel

fenn osszekottetest. Az osztrak

oO-an

fel-

mely oly elozekenynek mutat-

jara helyezkedni a szerb folkelest

kodobb

tava-

kormany

szaig tartott; neniiki'ip igazolta a torok

kozott a porta

aprobb

egeszeii az 1805. ev

kiveve

fogasat. Ausztria pedig.

nagy

is

megjelenesere

hogy a porta esetleges

kivansagara

A

e tilalom hatalyon kiviil helyeztessek.

^^

many, melylyel az internuntins ezen

rendszabalyt es

az ahhoz

kotcitt feltetelt

torok kor-

kozolte volt, csakhamar Bekir

pasa megerkezte utan Belgradba azon kerest intezte

kormanyhoz, hogy a pasa

a becsi h'ezze

a

gabonakivitelt.

A

becsi

reszere

engede-

kabinet

azonban

megelozte e kivansagot es mar elobb megadta a pasa

szamara az engedelyt. termeszetesen halas

^^

A

porta az

szavakban

ily

szolgalatokert

koszonetet

mondott.

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB PGLKELES ELSO feVBIBEN.

de Becsben eszrevehettek, hogy a tobb

tanu-

elozekenyseg sem volt kepes a torok kormany

sitott

Minden alkalom-

bizalraatlansagat teljesen eloszlatni.

modon

szembeszoko

mal

izben

135

nyilvanult

es

az,

pedig

annyival inkabb, mivel Ausztria eppeu a porta irant igazoltnak

tanusitott baratsagos indulata altal

hogy a szerb mozgalmat

illetoleg

tarta,

idorol idore j6 ta-

nacsokat juttasson Konstantinapolyba es a keresztyen

erdekeben is olykor felszolaljon. Emlekeziink meg, hogy az 1804. ev szeptember havaban Szoliman pasa neveztetett ki Belgrdd kormanyzojava, ki aztan raja

veve az ugyek vezeteset Aga Hasszau pasatol, Gusancz Ali elleneben epp oly kevesse tarthata de at is

fenn tekintelyet,

mint

el6dje.

*

A

szerbek ligy erte-

hogy az lij kormanyzo baratja a janicsaroknak, nagy aggodalommal neztek megerkeztenek elebe. Ertesiilt ezen hangulatrol az osztrak kormany is es siilven,

az internuntius altal

tudosittata a portat e koriilmeny

megjegyezven, hogy tanacsos volna mas

felol,

kiildeni,

pasat

mivel ellenkezo esetben a szerbek elkesere-

dese nagyobb, sot veszelyes merveket olthetne. Utobb

midon november

aztan,

meg inkabb dalmak

havaban Bekir

is

tavozott,

szorgalmazta ezt az ugyet, a leheto bonyo-

elkeriilese vegett.

azt eredmenyeztek,

hogy a

Az

internuntius

siirgetesei

reisz-effendi, bar igen keson,

(1805. februar 7-en) kinyilatkoztata,

hogy tekintetbe

veven Ausztria tanacsat, elhatarozta Szolimant vissza-

oipiomioziai

hivni Belgradbol s helyebe a szerbek kedvenczet Bekir

g^oij^anbei-

pasat nevezni elkiildettek. sziilt

»

A

Becsben,

I.

k. 451.

e reszben a

fermanok mar

reisz-effendi valasza oly

megelegedest

ki, ^^

I.

s

hogy

hogy a csaszari

kormany

felszolita

b'"^'''

pasa

ugy^ben.

HASODIK

136

Sztratimirovicsot,

PB.TEZET.

hogy tudassa a

keresztye-

szerbiai

nekkel a porta elhatarozasdt, felhasznalvan az alkalmat, hogy benniik bizalmat ebresszen a szult^n irant intse. ^*

nyugalomra es bekiilekenysegre

es oket

A

porta, mint rendesen, Ausztrianak ezen lepesetis k'6sz'6-

nettel fogadta, de az adott igeretet nern

Szoliman megmaradt tovdbbra

E pasa

egyebirdnt

meg mas

is

teljesite es

Belgrad parancsnoka.

tekintetben

is

magdra

vonta az osztrdk kormdny nehezteleset. Alig erkezett

ugyanis az uj kormanyzo Belgradba, azonnal ertesite a portat, hogy a szerbek mindjart a mozgalom

deten tobb osztrak

is

megnyertek

tisztet

dtjoven a tartomanyba,

nem csak

kez-

iigyiiknek, kik

tanacscsal, de tettel

jelentekenyen el6mozditott^k a folkeles erdekeit. Ezek

kozott leginkabb kitiint bizonyos Radios Petrovics, ki

m^az A

1789-ki haboriiban

is,

mint Onkentes vett reszt.

porta azt4n tiltakozott az internuntiusnal az osztrak

tisztek elbocsat^sa ellen s

kovetelte azoknak

mindeu keserflseg

visszahivatasat.

A

becsi

nelkiil

kabinet,

mely minden aron be akarta bizonyitani loyalitasat,

ki-

sem lepett at Szerbiaba egyetlen osztrdk tiszt sem a kormany tudtdval Radios Petrovics pedig mdr tobb ev ota nyugdijat elvez s kinyilvanita, hogy kesz arrol lemondani

jelent6 Konstantindpolyban, hogy eddig

;

s

igy 6t a visszateresre kenyszeriteni

hogy jovore

ily

minister elrendeli,

g^latban,

nem

lehet

;

de

esetek elo ne forduljanak, a hadiigy-

sem azon

hogy tobbe sem a tenyleges kivtil

4116 tisztek

szol-

nem nyerhetnek

szabadsagot a Szerbiaban valo tartozkod^sra.

A reisz-effendi elismeressel

vette tudomasul Ausztria

elozekenyseget, de Szoliman pasat, ki ellen miatt

is

panaszt emelt az osztrak korminy,

dita el allomasarol.

'•'^

ez

tigy

nem moz-

187

AUBZTEIA KEIiETI POL. A SZERB FOLKELAs BLSO BTEIBBN.

diplom^cziai csatarozasok tehat volta- * ^°'^' J\ Ezen aprobb ^ ^ fogdsa a felkeppen Ausztria hatrdnyara vegzodtek. A latszolagos keidsroi i805 kozott ily csekelyebb

j6 viszony a ket dllam

ddsok

nem

miatt

mar

kenyszeriilt,

tatott politikai

bomlott

onmaga

az

De

fel.

altal

rendszer folytan

kozonyt tanusitani a szerb

nagy m^rtekben

Beigraa-

annyiszor

hangoz-''^"

j!!^!",^''*"

legalabb

is,

felkeles

bogy

reszint,

Sziiksegesnek

gyanakodasra

a

mdnynak

rideg, sot tObb izben

majduem

bosszankodasat elpalastolja.

folott erzett

bizalmatlan-

hogy a torok

pedig,

eloszlassa, reszint

szinleg

noha az

irant,

mindenkor kesz portanak fel-fellobbano sdgat

kor-

serto viselete

^^

Igy tortent,

hogy midon 1805-ik ev nyar elejen a szerb felkelok ismet Karoly foherczeghez fordultak, altala kerven a csaszdr kozbeujdras^t a szultannal, hogy az oket minden oldalr61 fenyegeto

veszely

nem mert

korraany

hatarozottau

szerb ek ezen kerelme mellett,

hanem

belatdsdra bizta, hogy a portanal

ekkor mdr szembetunoen polyban potyani

a

felfogas

a

elfogadott

sz6t

a

emeljen.

De

Konstanlina-

folkelest

illetoleg.

1805-ik ev aprilis

Konstantinapolyba

s

fellepni

az internuntius

megvaltozott szerb

szkupstinau, az

osztrak

az

elharittassek,

tobbe

A

havaban

kiildott foltetelek oly

kovetelmenyeket tartalmaztak^ melyek messze terjedo s

a porta fenhatosagi jogait megingato

arultak

el.

vdltozatlan

Nem

csoda

husegok

tehat,

tarozta

gyors

es

szigorii

tbrekveseket

hogy a porta, daczara

folytonos

szerbeket most mkv lazadokul

hangoztatasanak, tekinte, s

a

hogy elha-

megfenyittetesoket.

^^

Az

alkalom errenezve kedvezonek mutatkozott. Oroszorszag

meg mindeg ir^nt,

s6t

baratsdgot

szinlelt

^p'-J'*"^'"*"H£ltiZ p3S&

kabinetjon

rokonszenvet,

birta

velte e magatartast,

surlo-

a becsi

a torok

birodalom

eppen ez id6 tdjban az 1798-ban

kotdtt

MABUDIK PRJEZET.

138

szOvetsegi szerzodes megujitds^t

siirgete

is

Ausztria

;

pedig, mely feltunoen visszahiizodott a keleti iigyekt(51,

fofigyelmet

kuzte

a

a Francziaorszag kozott

s

bonyodalmakra forditvan, nem

fejlodo

E

raesnek.

latszott

meg nem

ellentetben igeretevel

az ev elejen az iiiternuntiusnak adott Bekirt,

hauem a

azonnal induljon a tartomanyba

niohamedan

mar a

szemlelte

kell,

nem

helyre a nyugalmat. Mert

de az osszes zassal

ha

s

lakossag

pasat

Hafiz

nisi

nevezte ki Belgrad kormanyzojava, utasitvan

is dllitsa

felel-

kormany

helyzetet felhasznalando, a torok

6t,

hogy

eroszakkal

csak a porta,

megbotranko-

is

kuz-

raja tartos es sikeres

A

delmet igazhivo

niuzulmanok

torok

fovaros

kozvelemenye

mind elenkebben ohajtotta a

szerbiai

is

ellen.

keresztyenek megzabolazasat es a regi allapotok visszatertet.

viszonyok kozott a

Ily

tobbe

sziiksegesnek,

elnyomasara iranyzott nuntius

nem

tarta

hogy titkolja a szerb

folkeles

meg

az inter-

elokesziileteket,

sem. Sturm er

el6tt

reisz-eflfendi

baro

hogy a

is belatta,

porta bizalmatlansaggal viseltetik Ausztrianak minden

beavatkozasi kiserlete irant, „szarmazzek bar e bizal-

matlansag

—

mint eg\ik jelenteseben megjegyzi,

—

a torokoket jellemzo dolyfb61, vagy idegen, ellenseges besiigasokbol".

terekkel keriilje

Azon

folytatott

volt tehat,

a szerb iigyek szoba

a petyani

szkupstina

Konstantinapolyba

hogy a torok minisalkalmaval

targyalasai

hozatalat.

folteteleivel

a

lehetoleg

Csak midon

szerb

erkeztek, iparkodott

meg

kSvetek egyszer

mersekletre birni a portat keresztyen alattvaloi irant.

Az internuntius

tiilsagosan

ligyelmeztetese

nem

iugata

meg

ovatos,

gyakorolt

majdnem

hatast

es

^"^

felenk

nem

is

a divant elhatarozasaban.

Es ugyanakkor, midon a

becsi

kabinetnek

vegre

139

AUSZTEIA KELBTI POL. A SZERB FOLKELES EL80 feVEIBEN.

meg

kelle gyozodnie a felol,

a porta bizalmat

seg

a legbaratsagosabb elozekeny-

sem, mind vilagosabban kezdtek nyilvdnulni

altal

azon

meg

hogy nem nyerheti meg

ellentetek

termeszetszerii

kerdesben az osztrak

s

Oroszorszag

elvalasztak.

kozott tobb ido

a

s

igen

ota

melyek a

is,

koztarsasag

franczia

volt a viszony.

fesziilt

kolcsonos bizalmatlansag, sot elkeseredes az 1804. ev elejen czar, iioha

tartotta

a

nem

fokra

oly

hagott,

ohajta, de megis

A

haboriit.

keleti

az orosz erdekeket egymastol

ket

A

kiilonosen

hogy

Sandor

kikeriilhetetlennek

allam

kozott

azonban

Ausztria es Poroszorszag hatalnias valaszfalat kepeztek,

melyet

akar az egyik, akar a masik mielott

dOntenie,

kellett

felnek

le

kerulhetett

osszeiitkozesre

volna a dolog. Poroszorszag bar latszolag a franczia befolyasnakhodolt.titokban mar Oroszorszag fele kozeledett. Ausztria irant azonban

meg mindig nem

tudta lekiiz-

Az orosz diplomaczia fotorekvese tehat az osztrak-porosz versenges megdeni a hagyomanyos ellenszenvet.

sziintetesere s azutan

egy harmas szovetseg letreho-

zasara iranyult, mely eleg eros

lett

a franczia terjeszkedesi vagyaknak,

volna gatat vetni s

pedig

nem csak

pusztan letetele, hanem, ha kellett, eroteljes tamadas altal vitel

is.

De eppen

nehezsege.

ez

Nem

utobbi

pontban

rejlett

a

ki-

mintha az osztrak allamferfiak

ellenszenvvel vagy bizalmatlansaggal viseltettek volna

Oroszorszag es az orosz politika czeljai zoleg.

irant.

Sot ellenke-

Cobenzl azon meggyozodesben vette at a

kiiliigy

hogy Ausztria csak Oroszorszaggal kezet fogva kepes, barmely iranyban is eroteljes aktiv poli-

vezeteset,

tikat kovetni. Ily politikara ez id(5tajt a becsi kabinet

nem a

gondolt.

A

tiilsagos felelem

Napoleon hatalmatol,

monarchia kimeriiltsegenek es keszuletlensegenek

MA80DIK PBJRZBT.

140

tudata es ketsegkiviil egy6ni hajlamok

is

arra inditdk az

osztrak kormanyt, hogy a ktilpolitika teren

keriiljon

minden bonyodalmat es lehetoleg ragaszkodva a semlegesseg elvehez a kenyesebb kerdeseknek ne vegleges megoldasdt kisertse meg, hanem azokat egyszerflen csak elodazza.

De Becsben meg tika

ezen szorgosan tartozkodd

poli-

megvalosiUsdra sem tartottdk a monarchist elegge

erosnek. Es ezert Oroszorszagnal kerestek tamaszt es

Ugy

^'^

vedelmet.

veltek,

szdggal mdr magaban

minden harczi

leont

is

hogy a szovetseg Oroszorelegendo arra, hogy Napo-

vdllalattol visszariassza

ekkent Ausztrianak a beket szellemben fogta

alkudozasokat,

egyezett

ohajtott

hogy

ertelemben folytatta a hosszas

ily

midon kesobb SSndor czar Ausztriat

haboriira unszoh'i Napoleon ellen.

nem

s

biztositsa. Ily

Cobenzl niAr 1803-ban az osztrak-

fel

orosz baratsdgot s

nyugalmat

s

meg

a czar

E

Francziaorszaggal

fellepni

felfogas azonban ki tamad61ag szemben es kit

nezeteivel,

eppen azert az osztrak kormany habozdsa es gyengetiirelmetlenne tett. A czdr mdr fenyehogy vegkep visszavonul es magara hagyja Ausztriat, ha ez utobbi nem fogadja el az 6

sege gj^akran getodzott

ajanlatait.

egyenek,

is,

Masreszrol

ezek

komolyan

Kilroly foherczeg

felszolaltak az Orosz-

baratsag es szovetseg

a czar fenyegetese,

nem

Ausztriaban befolySsos

kozott elso sorban

es Jozsef nador, kik

orszaggal valo

voltak

ellcn.

sem a foherczegek

tdntoritottak a becsi kabinetet,

De sem meg

intcsei

mely mindinkabb

kozeledett Oroszorszaghoz, remelven, hogy tigyes diplomatiai

targyalasokkal

pusztan vedelmi czelt

meg megnyerheti

szovetseg

annal biztosabban

elerje,

a

czart a

Es hogy e az osztrak kormSny

eszmejenek.

141

AUSZTKIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS5 *VEIBEN. feltiino

engedekenyseget tanusitott a keleti iigyekben,

melyekre

Szent-Petervarott oly nagy

es mindent elkovetett,

siilyt

helyeztek

hogy e teren legalabb latszo-

lagos egyertelmuseget hozzon letre a ket allam kozott,

Innen magyarazhato, hogy Czartoryski feleletet azon kOzlesre, melylyel Stadion grof

tudatta

az orosz

Karagyorgye ajanlatat

daczara

niinisterrel,

a kicsinylo es

nemileg Ieczk6z6 modornak, az osztrak kormdny nem csak

nem

kifogasolta, sot azt baratsagos viszonnyilat"

'

Szt -Peter-

kozat gyanant tekintette. Es ugyanazon okoknal fogva, ^^^ Ausztria bizonyos hirek, melyekrol ekkort^jban Szent-Petervarott magatartds^t suttogtak,

nem

Franczia,

de kulonosen porosz reszrol,

csekely aggodalmat koltottek Becsben.

majd a czar

majd pedig diplomadltal, nemelyek iparkodtak felebreszteni, hogy az osztrak

kezeibe juttatott maganlevelek, tiai

erintkezes

azon gyaniit

kozben

tett

czelzdsok

udvar Szerbia elfoglaldsara torekszik. Maga a porosz kOvet Goltz gr6f fejtette ki e r6szben tev^kenyseget.^""

Az Ausztria

a legnagyobb

ellen emelt

vMak

csak-

hamar tudomasdra jutottak az osztrak kormanynak is. Ereztek Becsben, hogy ha a czdr az effele besiigdsoknak

hitelt taldlna

nem

adni,

hatna be a k6t udvar kOzott, vezett s

csak fesziiltseg

dll-

de valoszinuleg a

ter-

kulonosen Ausztriara nezve elonyosse val-

hat6 sz5vetsegr61

Szuksegesnek

is

vegkep

latszott tehat,

volna mondani.

le kellett

hogy miel6bb elsimittassek

a Szent-Petervarott keletkezheto gyanakodas. Stadion

gr6f utasitdst

kapott,^"^

hogy jelentse

ki Czartoryski

herczegnek az osztrak kormany sajnalkozasdt a

fdlott,

hogy Szent-Petervarott meg mindig nem elegge meltdnyoljdk Ausztria holott

6szinte

a tenyekb61 vilagosan

szandekait a porta irdnt, kitiinik,

udvar semmit sem 6hajt inkdbb,

hogy a csaszari

mint a torok biro-

gzerbk§rd§8stadion

ben.

f^^^.

MA80DIK FEJEZET.

I4'i

daloni fentartasat jelenlegi szervezeteben, a

mi nezete

szerint kiilbnben is leginkabb megfelel a kOzos osztrak

es orosz erdekeknek.

hatarozottan

meg

vonatkozo

sara

Ezen

kijelentes utan Stadionnak

kell czafolnia a Szerbia

vadat,

tuzetesen

Ausziria a szisztovai beke ota

terveket

eilenseges

nem csak nem szemben,

portaval

a

elfoglala-

hogy

kimutatvan,

forralt

sot

ellen-

kezoleg, miiiden alkalommal, mint peldaul Paszvan-Oglu

lazadasanak tigyeben,

a

idejeben,

bosnyak

hatarvillongdsok

legbaratsagosabb indulatot tanusitotta jelentekeny

illet61eg, a

pedig a szerb fdlkelest

kivalt

szolgalatot

is

tett

s ezenfeliil

meg

a torok kormanynak.

Remelte a becsi kabinet, hogy ezen onkent

nagyobb keszseggel adott felvilagositasok

s

a leg-

teljesen

meg

fogjak gyozni az orosz udvart gyaniijanak alaptalansagarol es ekkent elharul az utolso akadaly

a ket

allam

szivelyes,

is,

mely

erdekkozossegen alapulo

az

viszonydra haborito befolyast gyakorolhatott volna.

meglepetve

Czartoryski

menyeit.^**^ Beszelgetes

kozasat a

nek

folott,

hallgatta

Stadion

kozben nem titkolhata

kozle-

el csodal-

hogy az osztrak kormany sziikseges-

velte panaszt emelni e targyban, sot

meg

mente-

noha orosz reszrol nem tortent felszolalas. Azut^n pedig nem minden giiny nelkiil jegyze meg, hogy Szent-Petervarott sokkal inkabb meg vannak getSzni

is,

gyozodve azon erdekeltseg oszintesegerol, melylyel az osztrak udvar a porta irant viseltetik, hogysera eilen-

seges sz4ndekkal vadolhattak volna.

Kulonben is az mozgalom-

6 minapi eszrevetelei. Ausztrianak a szerb

mal szemben politika

elfoglalt magatartasdt illetoleg,

irdnyara,

elegtelensegere

Orommel

hanem

csakis

vonatkoztak.

A

nemely

nem

a

eszkozolt

becsi kabinet valodi

vett tudomast Czartoryski lijabb

njilatkoza-

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

a

tarol/**^

gyanant

zaloga

egyetertes

legteljesebb

143

Csak meg arra kerte az orosz kormanyt, hogy miutan e szerint a keleti kerdesben minden tekintven

azt.

nezve

pontra

azonos

a ket hatalom,

politikat kovet

a torok tartomanyokbol

Czartoryski kozolje terveit

s

vett hireket Ausztriaval, ligy

mikent ez utobbi

is

minden

reszletrol ertesitendi szovetsegeset.

Csalodtak

Becsben,

effele diplomatiai

orszagot,

hogy

midon

azt

hogy az

hittek,

magyarazatok arra birjakmajd Orosz-

ezentiil teljes

megnyugvassal szemlelje

Ausztria torokbarat politikajat, s a szerb folkeles irant erdekeltseget.

tanusitott

par honappal

Alig

toryski elott tett mentegetozes

many

ismet mentegetozni

a Czar-

utan, az osztrak kor-

kenyszeriilt es pedig lijbol

Szerbia elfoglalasanak vadja miatt."'*

Az 1804. ev uyaran ugyanis Napoleon csaszari czimet teruletnagyobbodasi tervek

s

Ausztria

elismerte

ez alkalommal

bizonyos

is

szoba keriiltek es pedig

a porta rovasara. Mindez nagy mervben felkolte az orosz udvar feltekenyseget es Cobenzl sieteti altal

megczafoltatni

ama

hirt,

is

Stadion

mely szerint a franczia

csaszari czim elismeresenek fejeben Napoleon Szerbia

birtokat

biztositotta

volna Ausztrianak.

Ugyanakkor

ismetelve kijelente, hogy a portaval szemben a becsi

kabinet hiven ragaszkodik tovabbra

is

azon politika-

Sandor czar szinten sajatja gyanant fogamelynek czelja az ozman birodalom fen-

hoz, melyet dott

el s

tartasa.

Barmennyire iparkodott hitetni,

is Cobenzl onmagaval elhogy Sandor cz^r oszinten ohajtja Torokorszag

az Oroszorszag titkos iizelmeirdl

integritasat,

erkezo

nemely vilagosan szolo teny, vegre az osztrak kormany hit6t 6s bizalmdt is megingattak. Az

jelentesek

s

Oj

mentege-

szt..P6tervart.

mAbodtk frjezet.

144 orosz

agiw-

czlbk

a Bal-

kinffiiszige-

teni804. dta.

j^gQ4 ^y gjgjg ^^a OroszoFsz^g ° feltunS *'

Montenegr6nak

lodott

yiadika s

irdnt.'''^

az utobb

bizatasuk

A

odakiildott

E

P6ter

noha meg-

tabornok,

Ivelics

csak a franczia befolyas

siilyozasara vonatkozott, fel.

erdek-

es

Kattaroba kinevezett orosz konzul

latszolag

v6d6i leptek

mbdon

nepe

rakonczatlan

pedig a szomszedos osztrik

niellett

tartomdnyok lakoss^ga

ellen-

nemsokdra mint Montenegro

fOlott is oly

hatalmi kOrt ige-

nyeltek niaguknak, hogy ennek kovetkezteben elkeriil-

hetetlenekke valtak a kellemetlen surloddsok az osztrak

A

batosdgokkal.

seg

drdn

nehezsegeket orosz

;

kormdny folytonos engedekenyelharitani az ekkent tdmado

becsi

igj'ekezett

de ez

altal

kabinetet, a mint

nem

kotelezte

ezt remelte volt.

kez61eg. Czartoryski most

mdr

halara az

Sot ellen-

azzal v^dolta Ausztridt,

hogy nem meltanyolja elegge, sot minden ok nelktil meg gj'anusitja is a czarnak Montenegr6val es a por-

szemben kovetett oszinte es onzetlen politikajat.^°® Az orosz minister azonban csak szinlele e felhaboroddst, hogy annal inkabb leplezhesse a dolgok val6di illasdt. Sturmer baro aggodva jelente/°' hogy az orosz t4val

befolyas

TOrokorszdg keresztyen nepeire

novekszik eg6sz

s

hogy a

birodalmat

nyilt es titkos

behaloztak.

Italinszky, Oroszorszdg kovete

naponkint

izgat^sok

Sokat

tett

a portanal.

mar az

e

reszben

A

petydni

szkupstina ket kiildottet, kik szoros orizet alatt Kon-

stantinapolyban maradtak volt, kiszabadita a fogsigbol s

orosz hajon titokban Odesszdba, onnet pedig Szent-

P6tervarra

kiildbtte,

ily

modon

is

orszag szamara a szerbek halajat. sainak tulajdonithato

biztositvin

Orosz-

Italinszky izgati-

azon mozgalom

is,

mely ekkor

akonstantinapolyigorogphanariotak kozott t^madt, kik

a szerb folkelest egy

lij

fejedelems6g megalapitdsara

145

AtJSZTRlA KELETi POL. A SZERB FOLKELfeS ELS6 ^VEIBEN.

ohajtottak

felhasziialni,

mar Moldva

szervezettel,

oly

a minovel

Ugyanekkor a

es Olahorszag birtak.

czegovinai raja a portahoz folyamodott, a

her-

mohamme-

danok zsarnoksaganak megsziinteteset kerelmezven, esetben pedig azzal

ellenkezo

kivandorol Ujoroszorszagba,

laban az orosz iigynokok, tenegroi

t.

hogy

Montenegroba. Alta-

i.

monmar annyira nekibato-

kiilonosen azok, kik

miikodtek,

teriileten

fenyegetozven,

rodtak, hogy leplezetleniil kezdtek Oroszorszag terveirol szolani,

meiyek Montenegronak az

valo egyesiteset s ekkent egy

iij

ioniai szigetekkel

fuggetlen allam alaki-

tasat czeloztak Konstantin nagyherczeg uralma alatt.

E

czelbol petitiokat keszittettek megbizottak litjan, s

olyba

tuntettek

fel

ezeket,

mint

az

illeto

nepek ho

vagyat.

Becsben pontos tudomassal birtak raindezen iizel- * •'b"! udvar rnekrol/"* de azokat meg mindig nem a szent-peter- jzgatisok.

hanem csak az onkenyesen cselekvo

vari kabinetnek,

kozegeknek tulajdonitottak. Mindazonaltal nem nyomhattak el a keseriiseg erzetet a miatt, hogy Oroszorszag nem kozli hit baratjaval terveit, ha ugyan leteznek ilyenek s hogy Ausztriat vadolja foglalasi hajlamokkal, holott 6 maga tor az ozman birodalom szetrombolasara. Es midon 1804 vege fele az orosz kormany Montenegrot illetoleg hatarozottabb alarendelt

orosz

igenyekkel lepett

fel,

az osztrak allamferfiak fajdal-

masan emlekeztek meg az egykor Jozsef csaszar

es

Katalin kozt letrejott egyezmenyrol, melynek ertelme-

ben a Balkan felszigetnek nyugoti tartomanyai, tehat Montenegro

is,

Ausztrianak jutottak volna osztalyresziil,

a mirol most Szent-Petervarott ligy latszik megfeledkeztek.^"^

Maga

Stadion

is,

az osztrak-orosz szovetseg

leghiibb baratja, belatta vegre, Kallay

:

A

hogy Oroszorszdg

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

10

lassii

mAbodik fejezbt.

146

leptekkel bar, de tantoritatlanul halad a Katalin altal

TorOkorszag feldarabf)lasanak czelja

kijelolt liton

mar

Sejte

azt

kozott

Ausztria

De

letre.

is,

mivel

oszinte, tartos egyetertes

Napoleon

targy,

t.

i.

tessek.^^**

ban

sziiksegesnek

ohajta,

s

nem

johet

ellen a czarnak neincsak

baratsagat, haneni szovetseget tani

fele.

hogy ezen a teren Oroszorszag es

is

minden aron

biztosi-

liogy ez a

keiiyes

velte,

a keleti kerdes, lehetoleg hallgatassal mell6z-

Az

osztrak

kormany

osztozott e felfog^s-

is

megelegedett azzal, hogy az internuntius

altal

titokban figyelmeztete a portat az orosz izgatasokra.^"

Termeszetes, hogy

ily

reszerol Oroszorszagnak

elozekenyseg mellett Ausztria

nem gyakran

nyilt

alkalnia

panaszra. Az egyetertes tehat a ket allam kozott ingott

meg,

vegre

az

sot

orosz

nem

midon az osztrak kormany, engedve szanta

el

szovetsegge alakult

at.

surgeteseknek,

magat Francziaorszag

ellen,

haboriira

De ez lij viszony kovetkezteben nem sziint meg, s meg csak nem is merseklodott ama bizalmatlansag es feltekenyseg, melylyel a Keletre nezve Ausztria es

Oroszorszag egymas irant viseltettek. 2. osztrAk-

"szdvets^g"

1805. Fran"'"''•

Az 1805.

evi augusztus 9-iken letrejott a szovetseg

Ausztria, Oroszorszag es Anglia kozott es csakhaniar

megkezd6dott a

haborii.

Szerencsetleniil folyt a had-

A

francziak gyozelmetgyfizelem

jarat Ausztriara nezve.

utan aratva vegre deczember 2-ikan az egyesiilt osztrakorosz

sereget Austerlitznel

annyira megvert6k, hogy

a czar lemondva a harcz folytatasarol, csapatait visszavonta,

Ferencz

vezotlenebb

csaszar pedig

feltetelek

alatt

kenyszeriilt a legked-

beket

hibak Austerlitznel osztrak reszrol

kotni. is,

Tortentek

de ketsegtelen,

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKEL^S ELS6

147

ifeVEIBEN.

hogy a csata elvesztese leginkabb az oroszok mertekEs ekkor, a szovetsegesek viszonya kiilonben sem birvan az oszinte bizalom jellegevel, mindegyik fel a masikat okolta az utkozet kedvezotlen eredmenyeert. Az orotelen elbizakodottsaganak tulajdonithato.^^^

szok

meg

arulassal

hogy

allitvan,

a

is

vadoltak az osztrakokat, nyiltan

kozosen

megallapitott

kozoltek elozetesen Napoleonnal. legsziikebb kornyezetebeii

nem maradt rozatlan

es

Idtszolagos

A czar

hatas nelkiil

gyanakvo jo

is

haditervet

vad, mely a czar

elenk visszhangra

talalt,

Sandor fogekony, de hataMindazonaltal a

lelkiiletere.^^^

viszony

s vele egyiitt

I.

E

Ausztriaval

nem bomlott

fel.

az orosz kozvelemeny legnagyobb

resze beket ohajtott Francziaorszaggal. Ily szellemben nyilatkozott a birodalmi tanacs

midon a czar

is,

fel-

hogy mondjon velemenyt az „eur6pai helyzetrol". Ezen bekes hangulat, egyszersmind pedig a Napoleon irant taplalt bizalmatlansag inditottak Sandor czart arra/^^ hogy Ausztriaval ne szakitson vegleg. Mert a mig a haborii megiijulasanak eseteben szamiszolita,

tott volt tartott,

szovetsegesenek tamogatasara, masfelol

attol

hogy a szomszed hatalom talan meg hogy a pozsonyi is kesz lenne egyesiilni, kovetkezteben elvesztett tartomanyaiert nemi

Franczia-

orszaggal

beke

karpotlast

nyerjen,

a

rovasara tortenhetett

mi csakis a volna.

Mar

torok birodalom

az emlitett tanacs-

az aggodalom, hogy Napoleon is felmeriilt majd tamadolag lep fel a porta ellen vagy pedig, hogy Ausztria a francziak altal biztatva megkiserlendi Moldva es Olahorszag elfoglalasat. E veszely elharitasara sziiksegesnek velte a birodalmi tanacs, hogy a hadsereg hadilabon maradjon, hogy a jo viszony a

iilesben

portaval

fentartassek,

de

a

mellett

Oroszorszag 10*

a

MlSODIK PEJEZKT.

148 tor(3k

teriileten

el6 szlav

nepekkel es ^iJrbgOkkel

is

osszekottetesbe lepjen.

^

Talleyrand

czaruak

OS

osztonszerii

taiuicsosaiiiak

koleti tervel s az

1805.

Ausztrifinak

juttatandb

szerep poieon

;

Na-

ncm

aergo-

°

.

flalmai ez esetbeii birtak

uoryan tavolrol

86111

nemi alappal. A

ffondolt

becsi kabiiiet

ama meresz

tervekre, a

°*^

iiieljektol

Szent-Petervarott feltek,

hanem a

fraiiczia

kormany, vagy iiikabb maga a kuliigyminiszter, Talleyrand foglalkozott behatoan oly torekvesekkel, melyek,

ha megvalosiilnak, ketsegkivtil nagy befolyassal

lettek

volna Oroszorszag jov6jere.

Nem sokkal a haborii megkezdese utan, niidoii Napoleonnak egymast gyorsan koveto gyozelmei mar biztoss^ggal

sejtettek a vegerednienyt.

b6ke helyreallitasara gondolt,

s

Talleyrand a

kutatta a folteteleket,

melyek annak szilardsagot es tartossagot kolcsonozhettek. Nezete szerint Europaban csak negy hatalom-

mal

kellett es lehetett szdmolni.

Ezek Francziaorszag

es Anglia, Ausztria es Oroszorszag. Anglia es Ausztria,

igy

okoskodek Talleyrand, miudaddig

szovetsegesek

mig kozosen Francziaorszagnak versenytarsai lesznek. Es a mig Ausztria es Oroszorszag kozOtt nem t4mad ellentet, Anglianak mindig fog sikertilnie, hogy e ket hatalmat szovetkezesre birja. Vegre pedig, a mig az oroszok a torok birodalom szomszedjai, annak maradnak,

elfoglalasara

Francziaorszag

kenytelen oket ellens6-

geitil tekinteni.

A

nagyhatalmak kozt szovodo ezen

elleutetes viszo-

nyokbol a jovoben kenyszeruleg folytonos haboriiknak

hogy Francziaorszag erosebb a harom mas allam mindegyikenel, sot egymaga mind harommal is megmerkozhetnek. De ekkent csak a kuzdelmek ujuhi4nak meg es tartos bekere senki sem szamolhatna tobbe. F6dolog tehdt, hogy elharittassa-

kell tdmadniok. Igaz,

;

AUSZTKIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELSO EVEIBEN.

iiak

149

azok az okok, melyek folytonos haborukat

Ez pedig csak ugy

hetnek.

sziil-

ha Franczia-

lehetseges,

orszag es Ausztria kozott megsziinik miiiden versenges

ha Angiia es Ausztria egymastol elidegenednek az

osztrak

eppen az

az

s

E

letele biztosittatik. ezeiitul

hogy mondjon del-nemetorszagi

kulonosen

Lindaurol,

Mainau-szigetrol,

Velenczerol, ideertve Triesztet

nem

az

es

utobbi

allamoknak szomszedja. Ausztria

lij

kell tehat,

tesegekert

is.

es

Tirolrol

Ha azonban

e vesz-

iiyerne karpotlast, ketsegkiviil folyvast

szovetkezzek Angliaval

A

es

hogy

Oroszorszaggal Franczia-

mult szazadokban az osztrak haz a

torok ellen volt Europa vedbastyaja.

nem

le

birtokairol,

bosziit forralna, s az elso alkalmat felhasznalna,

orszag ellen.

s

hogy Ausztria

czelra sziikseges,

legyen Francziaorszagnak

lie

ha

kovetkezteben az ottoman birodalom

ellentet

altal letesitett

;

erdekek ellentetbe jutnak

orosz

de

veszelyesek,

helyukbe

Ausztria az oroszok ellen

is

A

torokok immar

leptek

az

oroszok.

legfobb vedbastyaja Euro-

panak azon kell lenni tehat, hogy kivalt Oroszorszaggal szemben erosittessek meg. Legczelszeriibb lenne, ha Ausztria Moldvat, Olahorszagot, Besszarabiat es Bulgaria ejszaki reszeit kapna, minek kovetkezteben ;

a Diina

a

majduem vegig

Fekete-tenger

az 6 teriileten folyna s

partjara

is

meg

kiterjeszkedhetnek.

A

mar annyira meggyeugiilt, inkabb nyereseg, ha iiehany tarto-

portara nezve pedig, mely

nem

veszteseg, sot

manyat mas hatalomnak engedi at. Kiilonben is Moldva es Oldhorszag felett mar csak nevleges fensoseget gyakorol, tenyleg eskiidt ellensege, Oroszorszag ural-

kodik

ott.

Azon

pillanattol

fogva,

a midon Ausztria

a nevezett tartomanyokat birtokaba veszi, az oroszok ellensegeive

lesznek,

Es igy Ausztria nem tamoga-

mAsodik fejezet.

150

a

tobbe

taiidja

birodalom megsemmisitesere

torok

iranyzott orosz torekveseket,

sot kenytelen lesz azok

Az oroszok pedig visszaszoritva vegsivatagaikba, majd osszes erejoket deli Azsia

fordulni.

ellen

telen

fele iranyozzak s elobb-iitobb osszeiitkozesbe kevered-

iiekAnglidval, nielylyel most szovetsegesek.E nczeteket,

rendszert 1805. oktober

mint teljes politikai kelt s

Napoleonhoz

megtoldvan azt a bekeszerzodes terve-

Talleyrand,

melyet

zetevel,

Ausztriaval

.'kell

tanacsa

szerint

Francziaorszagnak

vala kotnie. Par nappal az austerlitzi

csatautan Talleyrand siirgetoleg kerte

hogy ne semmisitse rasg

meg

mert

17-ikcn

intezett hosszii leveleben fejtc ki

Ausztriat,

lijbol

sziiksege lehet rea s ajanlotta

hogy a csaszar vegye fontolora a

Napoleont,

emelje

sot

meg

fel.

egyszer,

melyet oktober

tervet,

17-iken terjesztett elibe.^'^

Napoleon, ki pedig negy evvel elobb maga pendite

meg

az eszmet, hogy Ausztrianak a torok birodalom-

ban kellene karpotlast keresnie vesztesegeiert,^^*^ ez alkalommal neni fogadta el a kiiliigyminisztere altal oly hevvel vedelmezett politikai rendszert. Ennelfogva

franczia nak.^^''

kormany ki

reszrol

nem

tetettek ajanlatok

visszautasitotta volna

akkor mar atvette

Napoleont keleti

is

Ausztria-

Kiilonben alig szenved ketseget, hogy az osztrak

volt

masreszrdl

s

hivatasa

irdnt.

azokat.

Stadion grof,

a kiiliigyek vezeteset, gyiilolte

nem

birt

erzekkel

Ausztria

Es ezert mindenekelott azon

hogy a jo viszony Oroszorszaggal megne bomoljon s igy a franczia hoditasi vagyak elleneben legalabb egv megbizhato baratra szamithasson, ^-^ ^

volt,

Az orosz udvar

bizai-

matiansiga Ausziria irdnt.

A Talleyrand-fele tervnem kozoltetett

tehat az osztrak

kormanynval, reszei mar akkor de annak egves J . &.'

nvil-

>

r

•

i'

Viinossagra keriiltek, valosziniileg cppen franczia koz-

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB POLKELES ELSO EVErBEN.

vetites

altal,

hoe-y igy a bizalmatlansag

Oroszorszag kozott fokoztassek.

A

151

Ausztria es

tudvalevoleg franczia

befolyas alatt alio hamburgi nemet hirlap az 1806. ev elejen

azt

a

hirt

hogy franczia es

hozta,

osztrak

csapatok fos:jak egyilttesen Szerbiat es Boszniat meg-

mely tartomanyok Ausztriahoz csatoltatnak, a monarchia elvesztett par

szallani,

karpotlasul azert, a mit

;

kesobb pedig mar Moldvat es Olahorszagot is emlite a hamburgi iijsag, mint compensatio tar-

iiappal ligy

gyat Ausztria javara.

E kozlemeny

sagot idezett el6 Szent-Petervarott lij

elenk nyugtalan-

s

Merveldt grof az

osztrak kovet kenytelen volt elobb szemelyesbecsiilet-

szavat lekotni

ama Mr valotlansaga

mellett,

majd pedig

irasban kellett azt megczafolnia, csakhogy Czartoryski

aggodalmait eloszlathassa.^^**

Az orosz kormanyt azonban Merveldt grof

nem

tasai varott,

nyugtathattak

hoi

mint

meg

tudjuk,

teljesen.

ekkor

biztosi-

Szent-Peter-

mar igen

komo-

lyan foglalkoztak a porta ellen tervezett haborii elokesziileteivel,

pozsonyi

a

bekenek kiilonosen az a

pontja szolgaltatott okot feltekenysegre, melynek ertel-

Ennek kovetkezteben Napoleon hatalma befeszkele magat az meben Dalmaczia

franczia

tartomanynya

lett.

Adria partjain es mint kozvetlen szomszed kiszamithatatlan befolyast gyakorolhatott a portara.

Az orosz

komoly veszely fenyegethete, mely meg nagyobb merveket oltott volna, ha Ausztria is tamogatja Napoleon foglalasi terveit e torekveseket

ezen

oldalrol

valoban

tajakon. Czartoryski herczeg tehat a becsi orosz kovet altal

hatarozott

nyilatkozatra

szolita

fel

az

osztrak

hogy ha nem is letezik meg a torok birodalom ellen intezett egyezmeny Ausztria es Francziaorszag kozott, vajjon nem j6-e majd kesobb letre

kormanyt

:

HiBODIK FEJEZET.

152 ily

szovetseg

tartast

hogy a becsi kabinet mily maga-

es

szandekozik kovetni azon esetben, ha Napoleon

a porta

orosz csa-

is

rbban. Ausz-

enged6-

ezen

faggato tudakozotenyleges biztosi-

igyekezett

gondoskodni a francziak

vallalatai ellen.

patok K.atta-

tna

meg

hanem

dassal Becsben,

tekokrol

Az orosz kormany

iiiegtamadna?

birtokait

azonban nem elegedett

cs clfoglaltak Kattarot, niely jja,ban volt,

esetleges keleti

megtamadtak Ez okbol orosz csapatok ° ^

meg

az osztrakok birto-

kik a pozsoiiyi beke ertelmeben eppen a

franczii'iknak keszultek azt atadni. x\z osztrak kabinet,

barmennyire

tartott

is

a

bonyodalmaktol,

melyekbe

ez onkenyes tett miatt a francziakkal keveredhetnek,

sokkal

hatdrozatlanabb

volt,

hogy sem erelyesebb

rendszabalyokhoz nyult volna. Majdnem keroleg fordult tehut a czarhoz, hogy szuntesse ketsegkivtil

utasitasaik

ellen

meg

hivatalnokainak

csakhamar hogy Francziaorszag a torok biro-

Egyszersmind a Czartoryski felszolitasara

megadta a valaszt

:

merenyletet.

elk(3vetett

dalom tartomanyait

illetoleg

is

ajanlatokat

nem

tett

s

sem fog tenni; hogy Napoleon ellen nem egyeznek meg Ausztria erdekeivel s ezert a becsi kormany kesz valoszinuleg jovore esetleges

tervei

porta

a

mindent elkovetni,

hog}'

a francziaknak ilynemii tama-

mennyiben lehetseges, meg is dasat akad^lyozza. Ausztria tehat ismet mindenben engeelharitsa, sot a

dett az orosz

targyalasok

kivanalmaknak, ennelfogva e kellemetlen

nem

hatalom kozott. le

keleti

vezettek komolyabb surlodasra a ket

De

terveirol,

azert Oroszorszag

hanem ezutan

is

nem mondott feltekenyen

s

behato figyelemmel kiserte az al-dunai esemenyeket s ezek kozott mint a legfontosabbat a szerbek mozgalniat, valamint Ausztria

A

bekes

allapot,

beavatkozasi kiserleteit

is,

melynek a szerbek az Ivankov-

"

AUSZTBIA KELETI POL. A SZEBB FOLKELES ELSO EVEIBEN.

153

at orvendczenel kivivott diadal utau nehany honapon ' ''

hettek,

nem

kezettnek

sokaig

veltek

Konstantinapolyban

tartott.

az

idopontot,

merjenek a lazongo

csapast

hogy

* p*"^*

tt

szerbekl805.

eler-

donto

vegre

rajara. Oroszorszag

es

Ausztria a franczia haboriival leven elfoglalva, keve-

sebb figyelmet forditliattak a belgradi pasalik a porta

is

iigyeire,

hogy

fesztelenebbiil miikodhetett, a nelkiil,

alkalmatlan beavatkozastol kellett volna tartania. Mar

ev

1805,

az

oszen

nagymervu

seregosszpontosita-

sokat rendelt el a torok kormany Szofia es Nis

koriil,

Ibrahim pasara, a rumeliai valira bizvan a fovezerse-

Ezen kesziilodesek valodi czeljat gondosan titkolak ugyan az europai kovetek elott, de sokaig nem maradhatott az ismeretlen, kivalt midon fermanok get.

kiildettek szet, fegyverre szolitvan a rumeliei, az alban s

a bosnyak kormanyzokat a szerbek ellen. Ez utob-

binak, szerencsejere a torok birodalomnak, ekkor

nem

volt rendes

hadserege

meg

mint tudjuk a janicsarok

;

minden

es szpahik kepeztek a torok hadero zomet s

kormanyzo onalloan szerveze tartomanyanak jutalekat. A sajat kenyelmoket es szemelyes erdekeiket tobb-

nem

nyire az allam erdekenek folibe helyezo pasak,

mindenkor, vagy esak igen hanyagul

delmeskedni

s ezert

szoktak

rendesen hosszabb idot igenyelt. Kiilonosen

ben nem

oromest

enge-

nagyobb torok sereg osszevonasa szallottak

taborba a

teli

ido-

mohamedan

csapatok. Igy tortent, hogy daczara a porta

stirgeto

felhivasanak, a bosnyakok csak 1806. elso honapjai-

ban kezdtek meg tamadasaikat, mig Ibrahim ugyanazon ev nyar

elejeig volt

elhalasztani a

kenytelen

hadjaratot.

De

bdrmily

az osztrsk

lassan

haladtak

is

a kesziilodesek,

kozvetit^s a

szerbek

mar

az

1805.

ev

utolso

neiryedeben

bizonyosnak

erdekSben.

mAsodik fejezet.

154

hogy a porta erelyesen szindekozik Mlepni

latszott,

nem riasztva meg egy-

a szerbek ellen. Az internuntius vissza

eddigi lepeseinek eredmenytelensege altal,

szer szot emelt a folkelok erdekeben.^^'-^ Mindenekel<5tt felvilagositasokat kert a porta tulsdgos hadi keszuletei-

nek czelja

pedig ertesere adta a reisz-

aziitan

felol,

eifendinek, ho,g>' az osztrak udvar

lazadok ellen alkalmazando mindazaltal volt

rendszabalyokat,

kormany

hogy a tdrok

sajnalja,

tekintettel

Ferencz

csaszar

ugyan a

helyesli

szigori'i

onzetlen

nem

bekitesi

melyek ha figyelembe vetettek volna, a most nem kellene oly roppant koltseggel

ajanlataira,

portanak jaro s

mindenesetre

nyiilnia.

A

^-^

ketes

eredmenyii

nem

torok ministerek

eszkozokhoz

szivesen fordiiltak

ugyan Ausztriahoz kozbenjarasert, de az internuntius altal

eleg vilagosan kifejezett ohajtds

megis szuksegesnek tartottak

kovetkezteben

ily lepest. reszint,

Ausztria ketelyeit a csapatosszpontositasok oszlassak, reszint,

hogy az igen lanyhan halado

letekre idot nyerjenek

;

kiizdo

keszii-

hogy a varorseg szamara az

vegre pedig azert

mar majdnem ehseggel

hogy

folott el-

is,

osztrak hatosagok hajlandok legyenek eleseget szol-

Az

galtatni.

ben

is

internuntius tehat czelt ert, de ez

csak latszolag.

osztrak beavatkozas t.

ki

esetStiir-

Ferencz csaszdr koz-

rend heljTeallitasanak czeljabol Szerbiaban,

de ezen kerelmet oly

efifendi

porta megkerte ugyan

hogy eszkozolne

nier barot,

vetiteset a

A

i,

feltetelekhez

-^^ikeret

kijelente,

k5te.

melyek az

eleve megbenitak.

A

reisz-

hogy a porta halasan fogadja

az osztrak udvar kozvetiteset a szerb

felkeloknel es

szivesen latja, ha Ausztria komolyan felszolitja oket,

hogy

hodoljanak

ellenkezo

esetben

meg torvenyes nem szamithatvan

uralkodojuknak, tdbbe menhelyre

AUSZTRIA KELKTI

I'OL.

A SZERJl FOLKELES ELSO EVEIBEN.

155

a szomszed hatarvideken. Igerte tovabba a reisz-effendi, hogy az osztrak reszrol megkisertendo bekeltetes eldolteig, a

kesz

szultan

rendszabalyokat,

elodazni a tervezett

abba

sot

szigorii

hogy a

beleegyezik,

is

csaszar biinbocsanatot igerjen a lazadoknak, de

a szultan

neveben, hanem

nyugalom

helyrealltanak

A

Konstantinapolyban.

nem

volt hajlando

benjarasra

modon,

oly

majd

esetere

ugyanis

porta

az osztrak udvart

mert az

felkerni,

hogy

kieszkozli

egyaltalaban

hivatalos

mint

lepes,

ily

nem

azt a

kozallita,

ellenkeznek ligy Torokors7.ag, mint Ausztria meltosagaval es csak

novelne a folkelok

De tulajdonkepen

tartott

attol

hogy ilynemu kozvetites osztrak beavatkozasra

kormany,

torok

reszrol oly folytonos

minot

a

vezethetne,

elbizakodottsagat.

a

moldva-olah

a

ugyekben Oroszorszag mar evek ota gyakorolt. Ennel

nem

tobbet

volt

kepes az

internuntius

Ausztria kozremiikodesenek erdekeben.

A

Napoleon ellen

iigyet

hatterbe

folytatott

haborii

szoritvan, a becsi

kieszkozolni

^^^

minden mas

sem

kabinet

fog-

lalkozhatott tiizetesen az internuntius altal a portatol

mintegy kieroszakolt sokara a pozsonyi osztrak

kozvetitesi ajanlattal.

beke

kormany a felol, hogy a szerb

a torok kesziilodesek

utan

lettrejotte

miatt,

De nem-

felkelok,

Ferencz

az

ertesiilt

aggodva

csaszarhoz

s

a

czarhoz szandekoznak folyamodni, fegyvert, loszereket s

altalaban segelyt es tamogatast kerven a ket ural-

Az alkalom tehat kedvezo volt a beavatkozasra, most mar a kuzd(!) felek mindegyike ohajtvan azt. Az osztrak kormany is belatta, hogy kellene kodotol.

valamit

tennie

A monarchia tekintelye nagy mervben gyarapodott

ez iranyban.

es befolyasa ketsegkiviil

volna, ha sikeriil az osztrak allamferfiaknak kozbele-

mAsodik pejezet.

156

pesok

altal

elharitaniok a szerbekrol az oket

fenye-

get6 tamadast, niasfelOl pedig teljesen helyreallimiok a beket

a nyugalniat a szomszed lartomanyban.

s

kozvetites

mindenkor

velte mindenekelott megnyugtatni a

A

szUksegesnek

elokeszitendo, Stadioii

litjat

matlan portat. Az iiiternuntiusnak ennelfogva

bizal-

ki kelle

hogy Ferencz csaszar a harczi esenieiiyek kovetkezteben Imzamosabban Bccsen kiviil tartozkodvan, meg nem hatarozhatott a torok kormany koz-

jelentcnie,

ajanlata

vetitesi

folott,

de

eleve

biztosithatja a

is

portat, hogy Ausztria a szultan kbzelgo serege ellen

fegyverben

folkeloket

alio

a

legcsekelyebb

gatasban sem szandekozik reszesiteni.

^''-

Ezen

kovetkeztek volna a niersekletre

kozat utan

tamonyilat-

into j6

tanacsok.

E kozben

raegerkeztek

Becsbe az osztruzsniczai

iszkupstinan valasztott kiildottek a Ferencz csaszarhoz s

Eloadasukbol

a czarhoz intezett folyamodasokkal.*

vilagosan

kitiint,

ajanlott,

t.

Ausztria

hogy oly

kozvetitest, a minot a porta

biinbocsanat

i.

reszerol,

neveben, czelhoz

de

nem

csak

igerete sajat

s

folkeloknek

a

nem

a szultan

vezethetett, mart valoban

alig

vala kepzelheto, hogy a szerbek a ket evi kuzdelem

aranylag fenyes eredmenyeirol egyszeruen lemondja-

nak

s

megelegedjenek puszta igeretekkel, komoly

tositek

nelkiil.

mazni.

Stadion

Mas eszkozoket

mint a szerbekkel

torokokkel,

addig mig egymassal

sem vasarolhat

Lisd

:

I.

meg nem

tehat

ha I'lgy a hogy mind-

velte,

tudatja,

bekelnek, egyik

fel

elelmi szereket Ausztriabol.

E fenyegetest *

kellett

legczelszerubbnek

biz-

alkal-

a minister elegsegesnek tarta. hogy

kotet 542. lap.

AUSZTRIA KELETl POL, A SZERB FOLKELES ELS6 feVEIBEN.

ellensegeskedes

a kiizdo feleket mielobb az tetesere kenyszeritse. szerint, erintkezesbe

E

15?

besziin-

mellett azonban, Stadion terve

lepven a folkelo fonokokkel

s ki-

puhatolvan ohajtasaikat, biztositani kellett volna oket,

hogy a portaval megallapitando egyezmeny a becsi

kabinet

csaszar elfogadta a kiiliigyminister azt kivanta,

letrejottet

Ferencz

elomozditandja.

lehetoleg

velemenyet, csak

hogy Oroszorszag minden lepesrdl

erte-

^^^

sittessek.

A mig az osztrak kormany a folott tanakodott, hogy mily modok es eszkozok segelyevel bekithetne ki a szerbeket a portaval, de mindenesetre ligy, hogy ez utobbinak bizalmatlansagat fel ne koltse, amazok szamara pedig tiirhetobb sorsot biztositson, a bosnyak Mehmed

Vidoics

3000

1806. janiiar kozepen atkelt a Drinaii

fonyi csapataval, melyet

nem sokara nagyobb

hadero kovetett.*) Masfelol Ibrahim pasa Nis

szaporita

kortil

taborozo

sereget.

folyvast

is

E

tenyekkel

szemben Becsben nem ketkedhettek tobbe, hogy csak erelyesebb beavatkozasnak sikeriilhet

meg

helyrealli-

nyugalmat Szerbiaban. Az akkori osztrak allamf.3rfiak azonban nem valanak kepesek gyors es hatatani a

rozott

cselekvesre,

noha

felismertek s elore

lattak

azon igen komoly kovetkezmenyeket, melyek akar a

mozgalom

teljes leveretesebol,

zelmebol

Ausztriara

akarpedig a folkelok gyo-

haromolhattak

vajiidas utan a kiiliigyi hivatal

hogy Ausztria

baratsagos

leginkabb,

nyesiilhetne

hadugyminister

s

volna.

Hosszas

abbau allapodott meg,

kozvetilese akkent

ha Karoly

foherczeg,

erve-

mint

a sereg foparancsnoka levelet intez

egyreszrol a Szerbia ellen miikodo pasakhoz, felszo-

•

Lasd

:

I.

kotet 569. lap.

;

mAsodik fejezet.

158

6ket, liogy

litvan

be

sziintessek

hadi

muveleteiket,

niindaddig, mig Konstaiitinapolyban a fOlkelok

iigye

osztrak kozbenjarassal bekes liton elinteztetik

mas-

reszr61 pedig Karagj'orgyehoz, 6t

;

felhivan az ellen-

is

segeskedestol valo tartozkodasra, iiiignem sikeriilend

engedekenysegre

a portat

E

birni.

meg Ferencz

elkiildettek s

csaszar

levelek

valobaii

sajatkezuleg

is irt

a szultannak. Hangsiilyozvan ez irataban a ket biro-

dalom kozott fenall6 szivelyes es

tartos bardti viszonyt,

valamint Ausztria onzetlen szandekait, utal a veszelyre,

mely a szerb mozgalom tovabb iranyban

hogy

minden

terjedesebol

tovabb^ a sziiksegessegre,

keletkezhetnek,

e zavarok mielobb megsziinjenek, a

mi csak

ligy

lenne elerheto, ha a raja ezentul jobb sorsnak orvendhetne, vegre pedig tudatja a Karoly foherczeg tett lepeseket.

tius is,

hogy

szenvet

s az

Egyszersmind kiemelven

ozman

Ausztria

birodalom

baratsagos

iranyjiban

rokon-

tanusitott

szolgalatait es aldozatkeszseget, eszkozolje ki a tatol

hogy

1.

:

pasakhoz

kiildott felszolitast a

hogy a torok

nyilvanitasa becsi

kozosen

kormany

reszerol

meg

helye-

megerdemlett

es hatalmazza

kdzvetitesre

es

meg azon modozatokat

szabalyokat, melyek a beke

is

besziinteteset

halajanak

a tovabbi

allapitsak

maga

muveletek

mellett, kerje

kabinetet

por-

utobbi a Karoly foherczeg altal a

elrendelje a hadi

selveii, 2.

ez

altal

utasittatott az internun-

3.

fel

a

hogy

es rend-

helyreallitasara

a legsi-

keresebbeknek latszanak.

E

diplomacziai lepes, melytol

tekeny eredmenyeket vart,

nem

Stadion oly jelen-

talalt

kedvezo fogad-

tatasra Konstaiitinapolyban. Sot a divanban

bizalmatlansdg nyilvanult Ausztria azzal

vadoltak, hogy a fdlkeloket

irant,

mar ismet

raelyet lijbol

tettleg

segeli es

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELIIS ELSO EVEIBEN.

hogy

A

159

titkos terveket forral a torok birodalom rovasara.

vad igaztalan

volt, hiszen,

mint emlekeztink, marczius

kozepe tajan a Boszniabol betort mohamedan csapatok elol menekiilo

szerbeket

osztrak

az

hatosagok

reszint at iiem bocsatottak a tiilpartra, reszint azokat,

mar oda

kik

jutottak,

hogy a

csak

visszaiiztek,*

torokoknek panaszra okot ne adjanak. Annal nagyobb megiitkozest okozhattak Becsben a Konstantinapolybol s

a hatarrol erkezo hirek, melyek a porta nagymervu

kesziilodeseinek folytatasarol es a torok(3k elonyomulasarol magaban Szerbiaban meny elegge bizonyita, hogy

lando

figyelembe

venni

szolottak.

a porta

Ausztria

Mar

nem

e koriilvolt

kozvetiteset.

haj-

Az

e

miatt erzett keserusegnek tulajdonithato Ferencz csa-

szarnak azon tekintettel a

hatarozata (aprilis elso feleben), hogy szomszed tartomanyban mindinkabb ter-

jedo zavarokra, a horvat hatarvonal

is

megerosittessek,

mint ez elobb mar a szlavon es banati vonalon tortent,

tovabba hogy a fegyvertelenul atlepo szerbek a vegvideken menhelyet talaljanak,

a

mennyiben elelme-

zesok es elszallasolasuk az allam terheltetese kozolheto. Utobb megengedtetett az

nelkiil esz-

hogy amenekiildk megyekben allandoan letelepedhessenek. Ezen intezkedesek ellen a porta jogosan nem szolalhatott fol, minthogy a Bukovinabol torok foldre menekiilt osztrak alattvalok kiszolgaltatasat,

is,

daczara Ausztria surgete-

mindenkor megtagadta. ^^* Vegre mains elso napiaiban megerkezett a szultan

seinek,

* ""'**" visszauta-

,

valasza a csaszar levelere.

A

szultan udvarias

bar, de hatarozottan visszautasita Ausztria

hangon

kozbenia''

rasat, mivel,

*

Lasd

:

I.

ugy mond, tobb kiJtet 574. lap.

evi

tiirelem es engede-

sitja

Ferencz

°^*"*'" ^°'' vetito ajinlatait.

MA80DIK FEjEZEt.

160

kenyseg

utaii,

minden eszkozt

fel

akar haszn^lDi, hog}'

engedelmessegre es hiisegre

alattvaloit

tria hivatalos

szoritsa.

Ausz-

kozvetitese ezzel ternieszetesen vegetert.

A

szerb kiildottek elegedetleniil tavoztak Becsbol. Szerbia-

ban pedig, daczara Karoly foherczeg bekito leveleinek, mar heves csatakra keriilt a dolog, kiilonoseu a Drina inenten. Ily koriilmenyek kozott bet,

nem

tehetveii

egye-

Stadion grof azzal vigasztalta magat es Ferencz

csaszart

:

hogy daczara a kedvezdtlen eredmenynek, a

beavatkozas

a

szeniben

zavarokkal sziikseges

niJvekvd

folyvdst

volt,

szerbiai

hogy Ausztria hallgatasa

kellemetlen magyarazatokra adhatott volna alkalmat, hogy a porta valosziiiuleg csakis azert utasitd vissza a kozvetitest, mert nagymervu kesziiletei utan bizton

remele

a

forradalom

levereteset

mert

;

egyik hatalom kozbenjarasat, masok telesekkel lephettek

mozgalmat

iiriigyiil

vohia

fel

s

is

elfogadvaii

hasonlo kove-

vegre, mert a szerb

akarta felhasznalni, hogy a franczia-

orosz viszalybol szarmazhato bonyodalmak esetere fOl-

nagyobb sereget gyiijthessen. ^^^ Mindaz osztrak kormany nem mondott le vegkep

tiines nelkiil

azaltal

azon

remen}T61, hogy

veendi

ha

t.

i,

meg

talan

maga

a porta igenybe

a szomszed hatalom jo szolgalatait, majd

a szerb folkeles megsziini

iiriigy

lenni

mas

czelok palastolasara s a rend helyreallitasanak sziik-

segessege koveteloleg eloterbe lepend. Az internuntiusnak tehat szivelyes hangon ki kelle nyilvanitania, hogy a becsi kabinet a legtavolabbrol sem szandekozott az ozman birodalom belugyeibe avatkozni s nem is czelza egyebet, minthogy a szomszedban diilo s mind komolyabb szint olto zavarok, melyek a monarchia hatartartomanyait is veszelylyel fenyegetik s

a legkarosabb

hatast

g}'akoroljak

a kereskedesre

AUSZTBIA KELETI POL. A SZERB POLKELES ELS6 ftVEIBEN.

161

es forgalomra, vegre megszunjenek. Felajanlja eunel-

fogva

kozbenjarasat, a mint a porta

lijbol is barati

kedvezouek

erre nezve az idopontot

reszben Stadion

itelendi.

^^'^

Es

e

a szerbek gyozelraeire, kik

szamolt

ekkor mar jelentekeny elonyoket vivtak volt ki Szabacs kornyeken.

De

csalodott ezen folteveseben

Daczara a forradalom diadalmas

is.

elohaladasanak,

nem csak nem folyamodott Ausztria kozvenem engedven annak elis-

a porta

titesehez, sot biiszkesege

hogy a megvetett

mereset,

gyozelmeket sita,

de most mar

nem

azon magaban veve

is

tisztjeik vezetese alatt

harczol

a

kormanyt gyanu-

folkelok

hanem

segelyadassal,

titkos

kepes

onerejebol

raja

aratni, lijra az osztrak

vaddal, hogy

keptelen

sajat

15.000 rendes osztrak katona Sot

soraiban.

a reisz-effendi a

szultan neveben kert ezen allitolagos teny miatt elobb szoval,

majd irasban

hangon

eppen

es pedig

baro mindent

elkovetett,

hogy a porta

oszlassa; a becsi kabinet pedig s

nem

udvarias

^'^"

Sturmer

felvilagositast az interniintiustol.

csakis a rosszakarat

altal

meg

gyaniijat el-

ezen

igaztalan

sugalmazott vadra

is

a

leheto legmersekeltebben valaszolt, biztositvan a portat,

hogy a csaszari udvar a folkeloknek

nem

segelyt

meg

adott

s

nem

is

fog adni

s

semmifele

csak azt jegyze

hogy Ferencz csaszart a torok kormany folytonos gyanakodasa igen fajdalmasan erinti. ^^^ Stadion grof, ki eppen ugy mint el6de Cobenzl f*'''°" .srof 6rinTK6Z6S6 a egyediil az orosz szovetsegtol remele a monarchia petervari kavegul,

letelenek biztositasat, de '

meg ^

szent-petervari ^

kovet-

segenek idejebol tudta azt

is, hogy mily elenk erdekkormany a keleti iigyek irant, sziiksegesnek tarta, hogy Ausztria

kel viseltetik az orosz elkeriilhetetleniil

minden, a torok birodalom Kallay

:

A

teriileten

szerb felkeles tortenete 1807-10.

I.

•""«**«'

^

szerb felke-

felmeriilo 11

ker-

i6s

ugyeben. '^°^-

mAsodik fejrzet.

162

desre n6zve bar^tsdgos erintkezesbe lepjen

Ennek

szaggal.

megfeleloleg

tudositotta az orosz kormanyt,

hoz

Oroszor-

janudr

1806.

elejen

hogy a szerbek a

czar-

szandekoznak folyamodist kUldeni az osztrdk

is

hatosagok

Mid6n az

kozvetitesevel.

osztrak

kovet,

Merveldt grof, e hirt kozle Czartoryski herczeggel, ez utdbbi azt a kerdest intezte, hogy mily 411ast el

nem

kormanyanak nezeteit csak annyit hallott, hogy nem szande-

ten bevall^, hogy e

foglal

Ausztria a mozgalommal szemben. Merveldt 6szin-

targyban

s

ismeri

kozik beavatkozni a porta viszalyaba alattvaloival.

A

herczeg megragadta ezt az alkalmat, hogy, mikent mar elobb

is

egy izben, szot emeljen a szerbek

nem

Megjegyze, hogy kiilonosen

hetnek

tanacsos

mellett.

a szerbeket,

Dalmaczia a franczi^k

uralma ala

sorsukra bizni. Konnyen

megtorten-

miota

egeszen

keriilt,

lenne

hogy ketsegbeesesokben Napoleon-

ugyanis,

nem

hoz fordulnanak segelyert, ki azt valoszinuleg

E

fogja megtagadni.

veszely pedig

is

csak ligy lenne

megelozheto, ha erelyes tamogatasban reszesiilnenek, f6kent, ha Ausztria tatna

nekik,

szerbeket, mint kik

elnyomoik ellen ryski tandcsdt

fegyvert

termeszetesen

nem

loszereket

a szultan,

lazadtak

nem

es

mindig

szolgal-

ligy tekintven a

hanem kozvetlen

Merveldt grof Czarto-

fel.

tarta Ausztriara nezve elfogadha-

ilynemu tamogatasa nagy mervben felkolthetne Napoleon bizalmatlansagat. Velemenye szerint legkdnnyebben Oroszorszag nyiijthatott

tonak,

volna

gon

at,

mert a folkelok

segelyt a szerbeknek

Moldvdn es Oldhorsza-

^^'^

Nehdny

hettel

kesobb Stadion grof

Petervarra a czarhoz

kapcsolatosan

intezett

kozolte a

elkiilde Szent-

folyamodast es

kormany

kozvetitesi

ezzel tervet.

16H

AUSZTKIA KELETT POL. A SZERB POLKELfefi ELSO fiVEIBEN.

Marczius

vege

ertesitse

az orosz

Karoly foherczeg a

pedig utasita

fele

Merveldtet,

kabinetet a Ferencz

csaszar s a

valamint

altal irt levelek tartalmarol,

vonatkozo

kozbenjarasra

egyeb

hogy

reszletekrol

is.

Merveldt Ausztrianak ezen lepeset, mint elkerulhetetleniil

sziiksegest tiintete

mint olyat, mely egyediil

fel,

kepes nyugalmat teremteni a fellazadt tartomanyban s

igy egyfelol elharitvan minden iiriigyet a francziak

beavatkozasara, masfelol az alkudozasoknak niileg

hosszabb

tartama

alatt,

valoszi-

meggatolja a portat,

hogy haderejet mas iranyban ervenyesitse. Mindezen okokbol reraele, hogy Oroszorszag is helyesli azon rendszabalyokat, melyekhez Ausztria a szultan es alattvaloi kozott helyreallitando beke erdekeben nyult. Czartoryski azonban nem helyesle az osztrak reszrol megkisertett kozvetitest.^'^*'

Az orosz kormany nem

ohajtotta,

meghodoljanak a szultannak,

meg

hogy a szerbek

oly foltetek

alatt

magok megelegedessel fogadtak Oroszorszag ekkor meg keveset torodott a

sem, a melyeket ok volna.

szerb nep erdekeivel, de sziiksege volt arra, hogy a

kiizdelem a porta es a raja kozott

meg ne

szunjek,

mert orosz reszr61 szamitottak a felkeld csapatok tamogatasara a torok birodalom ellen tervezett haboriiban.

A

szent-petervari kabinet

lecsillapitani

szemmel nezte az oly felek

tehat inkdbb

szitani,

igyekezett a mozgalmat s ezert

kibekiteset

mint

nem

j6

kiserleteket,

melyek a kiizdo

Nem

csodalkozhatunk

czelozzak.

ennelfogva, hogy Czartoryski

kedvezotleniil

fogadta

Merveldt grof kozlemenyeit. Oszinten bevalla, hogy a folkeles jelentekeny segitsegere lehet Oroszorszagnak, s

hogy sajnalna, ha az a torok sereg dltal leveretE felfogasb61 magyarazhato meg Czartoryskinak

nek.

U*

mAsodik pejezet.

164

pur honap elott adott

is,

hogy

t.

segitse a szerbeket fegyverrel es

hadi

szerekkel.

kormanyra

fodolog az orosz tOrok

tanacsa

nezve az

pasalikban

maga

a beke helyre ne allittassek. Merveldt, mint megvallja,

nem

A

hogy a

volt,

megkezdeseig a belgradi

haborii

Ausztria

i.

is

igen tiidott valaszolni Czartoryski meg-

jegyzeseire s ezzel ez iigy a ket kormany kOzott befejeztetett.^^^

Ausztria

politikaja

keleti

eppen

jutott,

mint

ligy,

tehat ismet

ket ev

valpontra

a Colloredo-

elott

Cobenzl-fele diplomatiai kiserlet kovetkezteben.

Nem

genitette a portat Ausztriatol es

meg inkabb elidenem hasznalt a szer-

beknek sem, kik

az

meg Oroszorszag

nyerte

tetszeset,

pedig

irant

kormany

osztrak

oszinte joindulattal viseltetett.

Ausztria a

^eKr^re

«?

vissza.

A

kormany

kozvetitcs mcghiusulta utdn az osztrak

visszatcrt

a

semlegesseg

elveliez,

csak

melyt61

a

szerb kerdesben tert el egy pillanatra, a nelkiil, hogy sikert

arathatott

latszott

A

volna.

mennyire

sziiksegesnek

a semlegesseg, tekintve Ausztria teljes kime-

riiltseget,

epp oly veszelyesse vallhatott az a monar-

chiara nezve, szemben es Oroszorszag keleti ligy haboriira,

Napoleon hoditasi torekveseivel,

mint esetleg egyezsegre

francziak es oroszok kozott. letlen Ausztrianak

is

Az

vagyaival

melyek is

eppen

vezethettek

elso esetben a keszti-

szint kellett

volna

vallania, az

utobbiban pedig vegromlas fenyegethete. Es ezertabecsi kabinet mindenkep azon volt, hogy Europa egyetlen

tamadjanak oly bonyodalmak, melyek a ket hatalmas versenytdrs kozott lappangd ellenseges pontjan

se

viszonyt

nyilt

haboriiva,

vagy

szovetsegge

valtoz-

:

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKEL:feS ELSO EVEIBEN.

165

kormany, hogy NapoSzentminden targyalas

tattak volna. Erezte az osztrak

lenne

hasztalan

leoimal

meg

Petervarott kiserte

;

ohajtasainak

tehat

ervenyt

szerezni, felszolalasa azonban, a fennen hirdetett

nem

legesseg kovetkezteben

terjedhetett

tiil

a barat-

sagos, de egyszersmind tartozkodo tanacsadas

Merveldt grof

Az

juttassa.

kormany tudomasara

altal az orosz

osztrak kiilugyminister velemenye szerint

a porta altal a pozsonyi beke ota deka, hogy

kovetett

Napoleonnak eppen nem

irany, valamint

politikai

titkolt szan-

Konstantinapolyban a franczia befolyast

emelje, a legnagyobb

tulsulyra

kere-

megelegedett azzal, hogy neze-

ten, Stadion grof tehat teit

sem-

eberseget

es

elovi-

gyazatot igenylik. Oroszorszag fenyegeto es harczias

magatartasa ennelfogva hatarozottan helyeslendo. De a mar eletbeleptetett rendszabalyokteljesen megfelelven

nem kellene a cselekves pillanatat siethanem egyszeriien bevarni az idopontot, midon

a czelnak, tetni,

az elkeriilhetetlenne valik. Es pedig annyival iukabb,

mert Sebastian! kiildetese valoszinuleg lijabb franczia cselszovenyekkel

ha

Oroszorszag

all

kapcsolatban, melyeket elegendo,

figyelemmel

szerb viszalyban

tovabbra

is

a

kiser,

nelkul hogy

kiilonben a torok-

toresre keriilne a dolog. Ausztria

marad,

semleges

nyujtvan segelyt a folkeloknek, de

nem

is

nem

tagadv^n

meg tolok a menhelyet, ha fegyverteleniil kerik azt.^^^ Az osztrak kormanynak ezen felszolalasa termeszetesen nem volt kepes mas iranyba terelni az orosz politikdt.

valsag

Nem

sem,

birt e

mely

reszben befolyassal a ministerez

idotajban

Szent-Petervarott

vegbement. Czartoryski megvalt a kuliigyek vezetesetol s

nemet

helyet Budberg baro foglalta

szarmazasii

uj

minister

a

Az

eredetileg

porta

iranyaban

el.

MiBODIK FEJBZET.

166

szinten az orosz hagyonianyoknak megfelelo politikat

kOvette s talan

meg

leplezetlenebbul,

mint elode, ki voltakepen mindent szempontjabol

veinek

lij

szig

minister es a

is

porta

E

6szintebben, ter-

Budberg

mellett

oly ellensege volt, a milyen

legalabb titokban

bar^tja

az

tekintett.

epp

Francziaorszagnak

meg

csak lengyel

Czartoryski. Eleinte ugyaii

kijelente,

kozott

hogy ohajtja az Oroszor-

letezo

baratsagos

viszony

Nem sokara azonban elegge nyiltan hogy az orosz kormanynak tervei vannak az ozman birodalom ellen, de hogy e tenek kiviteleben megszilardiilasat. bevalla,

fdjdalom

nem szamolhat

Francziaorszag

Ausztriara, mert e hatalmat

cselekvesi

gatolja

szabadsagaban

eunelfogva az orosz politika osztrak reszrdl

dalyokba

Franozia-

orosz kiize Ied6s.

iitkozhetnek.

meg

aka-

^^^

Az osztrak-orosz baratsag ingatag

Orosz-

°t"keny86g.

is

s

voltat ezen ido-

^^° leginkabb az a koriilmeny jellemzi, hogy e ket hatalom mindegyike a legelenkebb feltekenyseggel, sot

aggodalommal kiserte a mdsiknak Francziorszaggal szemben elfoglalt magatartasat. Mindketto Napoleont tekinte legnagyobb ellensegenek s erezte, hogy csak egymassal szovetkezve

mas

teren,

t.

i.

harithatjak el a veszelyt.

De

a keleti kerdest illetoleg oly melyre-

hato ellentetek valasztak

el

egymastol a ket birodal-

mat, hogy tartos es minden eselylyel daczol6 szovet-

seg

nem

fejlfidhetett kozottiik.

Ezen ellentetek koveta gyanu, hogy ligy

kezteben

nem

volt

Ausztria,

mint

Oroszorszag keszek lennenek egj'ez-

kedni

Az

is

alaptalan

a kcizos ellenseggel egymas rovasara.

austerlitzi csata es

a pozsonyi bekekotes utan,

mint emlitok, a hangulat Oroszorszagban igen bekesse valtozott es

Sandor czar komolyan

ohajtotta.

hogy Na-

poleonnal, termeszetesen kedvezo feltetelek alatt, letre-

AUSZTBIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

jojjon a megegyezes. Oubril, kit e czelbol mint bizottat Parisba

ertelmeben,

Utasitasai

vonatkoztak, oly

az

foltetelt,

jiilius

kiildott,

meg-

erkezett oda.

menn3dben azok a Keletre

a

orosz iigynok

mely

9-iken

167

nem

Oroszorszagot

fogadhatott kenyszeriti

el

vala

Kattarobol visszavonni csapatait, vagy mely Francziaorszagot feljogositotta volna, hogy a portanak Orosz-

orszag iranyaban elvallalt kotelezettsegeit megerotle-

A

nitse.

franczia megbizottak azonban oly iigyesen

vesztven mar

fejet

okmanyt

ho 20-an

jiilius

s

hogy Oubril

oly ravaszul folytattak a targyalasokat,

alairta a

beke-

* s rea allott arra,

atadjak a francziaknak

hogy az oroszok Kattarot mindket allam kozosen biz-

s

tositja a porta onallosagat es teriileti epseget.

Ausztria elenk figyelemmel es

nem

csekely nyug-

talansaggal kiserte a parisi targyalasok folyaraat. Oubril

beke pontozatai csakhamar

megkotott

altal

Az

tudomasara jutottak a becsi kabinetnek

is.

Stadion

hogy ezen egyezmeny, akar elfogadja akar nem, lenyeges befolyast fog gyako-

grof belatta, azt a czar, rolni

az

5sszes

Ausztriara.

europai

Az osztrak

helyzetre,

de

kiilonosen

kuliigyminister egyarant vesze-

lyesnek tarta az Oubril-fele beke megerositeset es veteset.

Nezete szerint az elso esetben

nem

el-

foroghatott

fenn ketseg, hogy Orosz- es Francziaorszag kozott oly titkos pontozatok jottek tAsi terveit

*

a

melyek amannak hodi-

elomozdithatnak az europai siilyegyen es

Ausztria rovasara. Ily reszerol,

letre,

czar

nem

engedmenyek

nelkiil

fogadhatta volna

el

Napoleon ^-'^

a red

Mellozziik Oubril utasitasaiaak, valamint a szerzodesnek

melyek a nyugot-europai iigyekre vonatkoztak, melyeket azonban a czar szinte nem fogadhatott el. azon

pontjait,

mAbodik kejbzet.

168

nezve kiilonben

felette hatn'inyos egyesseget.

Bonaparte valoban oly ajanlatokkal allana

kedveznenek a czar

Ha

elo,

altal dedelgetett keleti

pedij^

melyek

politika-

I. Sdndor nem ha megis Oroszegyesseget, ennek

nak, ligy biztosra lehetett venni, hogy allhat ellen sokaig a kisertesnek, de

orszag

a

visszautasitana

kovetkezteben

a

Francziaorszaggal

nyilt

parisi

ellensegeskedes

Es ekkor

szembeii.

lenne valnek a haboru, Oroszorszag alkalmat, a portat

Napoleon

taniadna

meg,

s

terere

lepne

kikeriilhetet-

felhasznalna az

legalabb

eleinte

is ezen oldalrol igyekeznek, a mennyire csak

lehet, artani ellenfelenek. Ily viszonyok kozott Ausztria

nem szamithatna semlegessegenek tiszteletben tartasara. A monarchia teriilete valnek csakhamar a kiizdelem szinhelyeve

s

barat es ellenseg egyarant

hatolna az osztrak tartomanyokba,

be-

melyek a pusztu-

az elobb-utobb megbekelo harczfelek kozott

lason

kiviil,

meg

osztozkodas targyat

is

kepezhetnek. Megfontol-

van ezen eshetosegeket, Stadion azon eredmenyre jutott, hogy a ket rossz koziil, megis inkabb a parisi

egyezmeny megerositeset kcll ohajtania, mert ez esetben a beke legalabb riivid idore fentarthatd. Ideje maradna tehat az osztrak kormanynak, hogy minden irdnyban tajekozza magat, sot hogy alkudozasokat is kezdjen. Es ha ezek folyamaban kitunnek, hogy Oroszes Francziaorszag kozott az ozman birodalom sorsa mar eldbntetett, oda kellene hatnia, hogy Ausztria is reszesuljon az osztozkodasban, melyet kiilonben sem lehetne is

tobbe

megakaddlyozni.

Stadion grof utasita

Merveldtet, hogy, ha e kerdes szoba keriilne, legyen

rajta,

hogy a

11.

J6zsef

es

Katalin

egyesseg alapjan minel nagyobb Ausztria szamara a torok

teriilet

kozt letrejott biztositassek

tartomanyokbol.

Ha pedig

AIT8ZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS
nem hagyna

a czar

helybe

Oubril

az

altal

169

alairt

minden rendelokmanyt, ez esetben hasznaljon kezesere alio diplomatiai eszkozt, hogy az orosz kormanyt az ozman birodalom megtamadasatol visszafel

tartsa.

grof azon

Stadion

hogy a

foltevese,

szovetsegre lepni Napoleonnal, ha ez

enged a Kelet

tert

veknek, arra felismerte

szabad

utobbi

iranyzott orosz hoditasi ter-

elleii

hogy az osztrak kuliigyminister

vail,

mar Oroszorszag hagyomanyos

Dak valodi

czar kesz

iranyat.

De nem

is

politikaja-

ismerte fel egyszersmind

a kovetkezetesseget es szivossagot, mely e polilikaban rejlett

nem

kiilonben

;

matiai liton e szazados

adott

remelhette

volna,

hogy

diplo-

tanacsokkal es alkudozasokkal

jo

torekveseknek

allhatja

litjat

vagy azokat

masfele terelheti.

Egyebirant Napoleon ekkor meg

hogy a

ohajta,

el6nyoket

hogy ily

parisi

egyesseg

biztositson a

maga szamara. Termeszetes,

egyoldalii szerzodest,

vagyak

mely kizarolag Franczia-

Sandor czar nem fogadhatott attol alairasat s az orosz

kelt

a

meltanylasban

is

jegyzekeben

csak azt

altal lehetoleg ertekes

orszagnak valt volna hasznara, orosz

nem gondolt komo-

Oroszorszaggal. Egyelore

lyan szovetsegre

ertesite

el.

nelkiil,

hogy az volna,

reszesiiltek

Megtagadta tehat

kormany augusztus 15-iken az europai

hatalmakat a

czar elhatarozasarol, megjegyezven egyszersmind azt,

hogy

az

orosz

udvar

e lepest

nem

tekinti vegie-

ges szakitasnak Francziaorszaggal, sot epp oly elen-

ken

ohajtja a

beket, mint elobb.

birt gyakorlati ertekkel.

allam

kozott

elobb-utobb

haboru. Kiilonben

is

e

E

biztositas

nem

Mindenki tudta, hogy a ket kikerulhetetlenne

v^lik

kozben fontos esemenyek

a

tor-

HiSODIK HFUBZKT.

170

melyek

teiitek,

az

osszeiitkozest

Kitort a franczia-porosz

haboni,

csak

siettethettek.

Konstantinapolyban

pedig Sebastiani megkezde fenyes diplomatiai muk(5-

hogy Oroszorszag

deset, melyiiek czelja volt,

met es

figyel-

erejet az ejszaki harczterrol elvonja, de

egyszersniind az orosz kormanynak kedvezo

mely

iiriigyiil

hogy nieginditsa reg tervezett tamadasat a ellen. Budberg baru neni is titkola tbbbe, hogy a szt.-petervari kabinet ingerelve a franczia besugasoknak engedo porta altal, haboriira kesztil. szolgalt,

torok birodalom

Merveldt grof a bizonyitekok egesz tarhazat kimerite,

hogy a kiilugyminisztert ezen lepes czeltalansagarol sot veszelyessegerol meggyozze, kiilonosen utalvan a Francziaorszaggal niindinkabb bonyolulo viszonyokra,

melyek elfibb-utobb az osszes orosz hader6t igenybe vehetik,

Az osztrak kovet

szetesen

nem gyoztek meg Budberget.

Merveldt, latvan,

hogy az orosz kormany nem hajlando

elleiitetes tana-

csokat figyelembe venni, elerkezettnek natot, Merveldt grbf

g^Qba,

okok terme-

altal felsorolt

velte a pilla-

midon a torok birodalom felosztasanak kerdeset hozhatja. Meg egyszer hangsulyozta tehat, hogy

p6t6rvciri kd-

vet 8 a torok

birodaiom

a ktiszobon allo orosz-torok habonit. kiilonosen tekintettel

vagyakra, nagy szerencset° azon varakoziisnak adott kifejezest,

a franczia hoditasi

fel082t484-

nak kerddse.

lensegnck

tartja,

*^

hogy Oroszorszag a torok tartomanyok

ellen iranyzott

terveirol ertesiteni fogja Ausztriat s vegelhatarozasat

ez utobbi hatalom beleegyezesetol teendi fiiggove

pedig kbzott

annyival

meg

II.

;

es

inkabb, mert e reszben a ket allam

Jozsef es Katalin idejebol

bizonyos

megallapodasok leteznek. ^^o hiszen, valaszold Budberg,

majd ismet fontolora

vehetjiik azokat s szolha-

tunk e targyrol annak idejeben."

Oroszorszagnak val6ban

erdekeben

allott,

hogy

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELfiS ELS6 EVEIBEN.

a portaval

mielott is

meg

esetleg

s

171

Francziaorszaggal

megnyerje vagy

haboriiba bonyolodnek, Ausztriat

legalabb joindulatii semlegesseget biztositsa. Barmenybizott

iiyire s

barmily

is

kormany a

orosz

csekelyre

becsiilte

megsem

kepesseget,

dalom

az

erejeben

porta ellenallasi

szamithatott sikerre a torok biro-

ellen tervezett haboriiban,

ha egyidejuleg nem

meg

Ausztria iranyaban

csak Francziaorszag, hanem is

a

is

sajat

vedekeznie kellett volna.

A

megegyezes Ausztria-

minden tekintetben elonybsnek

val tehat

latszott.

Nem

hanem bizalmas kozlesekbol meritett alapjan maga Merveldt grof is mar regebben

hivatalos liton, ertesules

arra a velemenyre

^'-'^

jutott

hogy az orosz allam-

:

ferfiak valahanyszor a torok

haboru eselyeit egymas

kozt meglatoltak, mindannyiszor Ausztria tamogatasat is

szamitasba vevek

es hogy talan hajlandok lettek

;

volna beleegyezni, hogy a szomszed monarchia kozre-

mukodesenek fejeben megszerezze maganak Boszniat, torok

Szerbiat

es

Moldva,

Olahorszag

Horvatorszagot,* es

az

eur6pai

Oroszorszagnak torok birodalom

tobbi reszei maradvan.

Merveldt ketsegkiviil jol volt

ertesiilve. Ily osz-

tozkodasi terv onkent folyt az orosz keleti politikabol.

E

mindenek

politika

danellak

Konstantinapoly es a Dar-

folott

birtoklasara

iranyult.

Es

birodalom eur6pai tartomanyai irant

azert is

ozmau tanii-

tobb vagy kevesebb erdekeltseget, a mint azok

sitott

kozelebb vezet6

vagy tavolabb

littol.

estek

Termeszetes

a Konstantinapolyba

ennelfogva,

arabia, Moldva, Olahorszag es Bulgaria,

ban veve, *

az

a szerint

hanem pusztan

foldrajzi

Bosznia eszaknyugati resze, az

u.

n.

hogy Bessznem magok-

fekvesok kovet-

Krajna.

mAsodik kejezet.

172

kezteben oly

sohasem

teriiletet

kepeztek, melyen Oros/or8z4g

meg idegen

turhetett

megszerezheteseert mindenkor

A

nyiilni.

befolyast

kesz

volt

s

melynek

fegyverhez

nyugati reszek elleuben, Szerbia, Maced6nia,

Bosznia, csak annyiban birtak

fontossaggal az orosz

politikara nezve, a mennyibeii az ott lako keresztyen

iiepek eszkoziil szolgalhattak a porta ellen, bekeben,

hogy meggyongitsek a tiirok kormanyzatot, haboniban, hogy elvonjak es foglalkoztassak a szultdn seregenek egy reszet. Ezen tartomanyok tehat a compensatio alkalmas targyaul szolgalhattak mas nagyhatalom javara,

mely Oroszorszagot a Balkan

tajaira

vonatkozo

ok

nelkiil

tartott

torekveseiben tehat

felsziget

segelte volna.

Stadion

attol,

keleti

Nem

hogy a czar

Moldva es Olahorszag birtokara vagyvan, Torokorszag nyugati reszeit

meg

a francziaknak

is

atengedne, csak

hogy czeljanak eleresebeii ne haborgassak. ^-"^ SzentPetervarott azonban ekkor nem gondoltak egyezkedesre Francziaorszaggal. Ereztek, hogy Xapoleonnal szovetseg Pozzo

di

blrod^aiom feiosztssft-

fele

nem

johetett volna letre, es ezert Ausztria

fordult az orosz kormany.

Par hettel Merveldt-

"^^ foutebb omlitett kozlese utan a kesobb oly hiresse Pozzo di Borgo jelent meg az osztrak kOvetnel,

valt

baratsagos latogatas

Budberg

altal

iiriigye alatt,

kiildve.

stantinapolyban szemlatomast lyasra

utalt

hatarozni

nyainak

es

tulajdonkepen

novekvo franczia befo-

sziiksegessegre, hogy rovid idon ozman birodalom europai tartomafolijtt. Majd azt kerdezte Merveldtol,

a

kell az

sorsa

hogy ha az europai Ausztria

de

Pozzo mindenekelott a Kon-

mily

reszt

Torokorszdg kivanna

feldaraboltatnek,

maganak

?

Az osztrak

kovet ugy nyilatkozott, hogy Becsben minden osztoz-

kodasi tervet hatarozottan karhoztatnak, de ha megis

AUSZTRIA KELETl POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN. ily

173

eshetoseg kenyszeriileg felmerulne, Becsben eppen

ligy

mint mashol valoszinuleg csak azt ohajtanak, hogy

az

osztalyresz

a

leven kepes Merveldttol csikarni,

legnagyobb

leheto

legyen.

koriilmenyesebb

Pozzo bizalmasan kozle

Nem

valaszt ki-

hogy tudomasa

vele,

kormany mar donto lepesre tokelte magat Torokorszag s kiilonosen Moldva s Olahnem szandekozik ugyan a torokoket orszag ellen szerint az orosz

el

;

kifizni

Europabol, csak hatalmukat

megtorni,

akarja

hogy igy aztan felszabaduljanak azon nepek, melyeknek mar eddig is partfogast es vednokseget igert volt. Tudja tovabba azt is biztosan, hogy Oroszorszag szivesen latna, ha Ausztria megszallana Szerbiat, Boszniat es torok

videkeket

hogy niijat.

ily

a

modon

Merveldt

Termeszetes

Horvatorszagot,

kesz

sot

szomszed monarchia reszere elharitsa felole

tartozkodoan

volt,

lenne e

elfoglalni,

Francziaorszag gya-

felelt

ez

ajanlatokra.

monda, hogy Oroszorszag, midon

osztozkodasi tervvel foglalkozik, elso sorban Ausztriara gondol, melynek beleegyezese nelkiil siilhetett

ligy

sem

lete-

volna az. Az Auszlrianak szant tartomanyo-

kat illetoleg, azokat, ha eppen erre keriilne a dolog, az osztrak

kormany mar inkabb csak onmaga venne

birtokaba, mert ()kulva Kattaro peldajan, tudja, hogy

nehezen hagynak

mily

melyet egyszer

el

az

megszallottak

oroszok volt.

A

oly videket,

monarchiahoz

csatolando teriiletre nezve, melyrol Pozzo szolott,

nem

ugyan kormanya szandekait, de annak az 6 katonai szempontbol Moldvaban szerint, Chotinig, Olahorszagban az Olt menten annak torko-

ismeri

velemenye lataig, till

a

Duna jobb

terjednie.

partjan

pedig Szerbia hatarain

es Rumelia bizonyos pontjaig kellene Mindezt mint sajat nezetet adta elo Mer-

Bulgaria

mAsodik pejkzkt.

174

hogy

niejiyegyezven,

veldt,

jelenleg

nem

delemre

iranyulvan. Pozzo

lorodhetik,

bebizonyitani az

meg

osztozkodas

erven sajn^lkozva hagyta

monda

fenforgo

a

Ausztrianak

ily

figyelme

az (Jnve-

de czelt neni

Merveldtet,

el

tervekkel

megkiserte

egyszer

elonyeit,

mart

mint

kozott Oroszorszig

koriilnienyek

kivansagat teljesitette volna.

niinden

Nehany nap

Ausztria

osszes

mulva azonban ismet

meglatogata

— az

osztrak kovetet s felszolita, hogy nyilvanitson birmily ohajtast a szobanforgo targyra nezve s

hogy Budberg

rei'i

6 kieszkozli,

Merveldt niegkoszonte Pozzo-

all.

nak szives kozbenjarasat, de lijbol is csak ligy nyilatkozott, hogy nam ismeri a tekintetben kormanyanak szandekait s csak azt tudja hatarozottan, hogy Ausztria, a

meddig csak

Torokorszag

nem

egyel6re A

b6c8i kabi-

net 8 a keleti

expansio.

lehat,

iutegritasat is

s

nem akarna megingatni a maga r^szerol

ezert

torekszik foglalisokra.

Becsbcn az ozman birodalom namely tartomanyai"^k megszerzese, komoly raagfontolas targyat kepezte. ,

<.,,,,!.

,

Mint fontebb lattuk,

maga Stadi(m grof Jozsaf as

volt

Marvaldtat a

jott

raegallapodasokra.

II.

A

figyelmeztette

Katalin kozott letre

Napoleontol valo

felelem

azonban teljesen megbenita Ausztria cselekvesi kepesseget.

Ez

hogy Becsban a Torokorszag

volt az oka,

feldarabolasara nezve a kizarolagos szovetseget Orosz-

orszaggal nemesak

nem

lyasnek

is

ugyanis

a szerencse

tartottak.

veltek elegendonek, sot vesze-

A

franczia-porosz

ismet

haboriiban

Xapoleonnak kedvezett.

Oktober 14-en Jena es Auerstadt kozeleben az angol sereg teljesen megsemmisiilt s a honap vegen a hodito Beriinbe helyezte at fohadiszallasat. Minthogy

pedig

I.

Sandor most mar nyiltan segelyezni

a porosz kiralyt, az osztrak komiany

kesziilt

sajat biztonsa-

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB POLKEL^IS ELS5 EVEIBEN.

gat latta

veszelyeztetve,

ha

175

korulmenyek kozott

ily

a birodalom haderejet, a deli hatarakon eszkozlendo foglalas erdekeben,

az

Ketsegtelennek

kivonna.

eszaknyugoti tartomanyokbol

hogy ha Ausztria

latszott,

Oroszorszaggal egyesulten az ozman birodalom ellen

Napoleon nem kesend megtamadni az osztrak

fordul,

monarchiat

meg

is.

jutalek

leven

hogy mely hatalmak vesznek majd

Torokorszag

reszt

nem

Stadion grof nezete szerint,

bizonyos,

felosztasaban,

kerdesenek

is

Ausztriat illeto

az

egyidore

fiiggoben

kellene

maradnia. Utasita tehat Merveldt grofot, hogy ha ezen

meg

iigy

szoba keriilne, csak

altalanossagban

tar-

A bovebb

resz-

gyalja azt az orosz kiilugyministerrel. letezesre es

valodi

alkudozasra

az

osztrak erdekek

majd csak akkor nyilik alkalom, midon a franczia es orosz kabinet megkisertik az es ohajtasok folott,

oket

szetvalaszto

ellentetek

elsimitasat.

Mert tagad-

hogy Oroszorszag egyediil nem hatarozhat a torok birodalom sorsa felett, s hogy e tekintetben Francziaorszagot donto szo illeti meg. Az osztozko-

hatatlan,

dasi terv megvalositasa tehat, osztrak reszrol kedve-

zobb idopontra halasztatott.

^'^^

Oroszorszag nemnezhete egykedvuen Ausztria semlegesseget es tartozkodasat minden erelyesebb pest61. Szent-Petervarott, hoi a

felle-

szomszed allam irant

csak annyiban erdeklodtek, a mennyiben vedbastyaul szolgalhatott Francziaorszag ellen,

vagy segedeszko-

ozman hatalom szetrombolasara, azzal kezdtek vadolni az osztrak udvart, hogy titkos alkudozasokat folytat Napoleonnal, melyeknek czelja Lengyelorszag ziil

az

helyreallitasa

s

igy az orosz es osztrak

koz5tt eros vedfal teremtese lett volna.

birodalmak

Az

ily

vadak

annyival inkabb hitelre talaltak az orosz fdvaros koz-

176

hjLsodik pejezet.

velemenyeben, Ausztxia

felol

maga

mivel

hogy Napoleon reszerol

sem igen

a czar

titkold

velemenyet.*^"

kicsinyl6

tdpldlt

Igaz,

szovetkezesi aj4nla-

tetettek

Epp

tok Becsben, de ezeket Stadion visszautasitotta. oly

kevesse

cz61t

Adair,

haborura izgatta

Ausztri^t

porosz

ert

udvar hasonlo

angol

az

kOvet,

Francziaorszig

A

hajotorest

szinten

kiserletei

ki

ellen.

szenvedtek, Stadion grof szdardul megmaradt semlegessegi politikaja mellett. e reszben

I.

Nem

Sandornak Pozzo

tantorithatta di

csaszarhoz kiildott sajatkeziileg

Borgo

irt

altal

meg

6t

Ferencz

levele sem, mely-

ben a czar szovetseget ajanlott Napoleon ellen, azzal fenyegetodzven, hogy ellenkezo esetben megkiserti a Francziaorszaggal valo egyezkedest.^^^ Bizaimatian-

s^O

Kulonbcn ekkoF mar az osztrak kormanykorokben ''

Bdcsben

az oroszok tervei

tdrbk rat

irint.

a bizalmatlansag Oroszorszag irant jjagott.

Mint tudjuk,

nem

csekely fokra

a porta engedekenyse-

daczara

a hoszpodarok iigyeben, Michelson tabomok hadj4- gcnek 1806. j^.^j. oktober 16-ikan parancsot kapott, hogy nyomuljon be a fejedelemsegekbe, s az orosz csapatok nemsokara

A

meg

is

szallottak

Moldovat es Olahorszagot.

mely maga

oly gondosan keriilt minden osszeiitkozest Napoleonnal, nem jo szemmel nezte, hogy Oroszorszag, a helyett hogy osszes erejet

becsi

kabinet,

Francziaorszaggal

szemben

oszpontositana,

a

torok

birodalom ellen tamadt. Az osztrak kormany nehezte-

okon alapult. Egyfelol attol tartott, hogy ha Napoleon teljesen leverven Poroszorszagot, majd

lese kettos

utobb

megis Ausztria

ellen

fordul,

kenytelen lenne

egyediil viselni a

kuzdelem

terheit es veszelyeit,

szamithatvan

egyebiitt

elfoglalt

segelyere

;

az

orosz

nem

csapatok

masreszrol pedig aggodva szenilelte, hogy

Oroszorszag oly pillanatban

iparkodik

meg^^alositani

AUSZTRIA KELETI POL. A SZEKB FOLKELES ELSO EVEIBEN.

177

midon Ausztrianak sem kedve, sem volt, hf)gy azoknak megvalositasaban kozremiikodjek. Ekkent nemcsak az esetleges osztalykeleti

terveit,

batorsaga iiem

resz megszerezheteserol kell vala lemondania, de egy-

szersmind elturnie az orosz uralomnak sajat deli hata-

Es ha Becsben nagy

rain valo befeszkelodeset.

rencsetlensegnek

tartottak

europai

az

sze-

Torokorszag

szetrombolasat oly modon, mely kizarolag Oroszorszag

erdekeinek

felelt

hogy a Duna

volna meg,

es a

Szava

meg kevesbe

liilpartjan

lako

ohajtottak,

nepeknel

az orosz befolyas emelkedjek tiilsulyra, minthogy ezek es a ket folyomenti katonai vegvidek lakossaga kozott es vallas

faj

^^'^

letezett.

tekinteteben

Nem

a legszorosabb

erinthete tehat

rokonsag

semmi sem kellemet-

lenebbiil a becsi kiilugyi hivatalt, mint az orosz sereg

benyomulasa Moldvaba. A szent-petervari kabinet 1806 november 3-ikan kelt jegyzekeben tudata e lepest az europai hatalmakkal, hangsiilyozvan, hogy a ket fejedelemseg megszallasa altal a czar nem czelozza az ozman birodalom megsemmisiteset, csak a portat kotelezettsegeinek

ohajtja tani,

forgo

onmagat pedig

altalanos europai

valhato

iijabb

serto

egyezo magatartasa tot

nem

talaltak

pontos teljesitesere szori-

Torokorszagnak a fen-

biztositani

valsag

es ellen.

kozepett veszelyesse

a szerzodesekkel

meg nem

Becsben ezen nyilatkoza-

kielegitonek,

mar csak

azert sem,

mert ugy veltek, hogy a ket allam kozott letezo baratsagos viszonynal fogva a tobbi hatalmakhoz intezett tudositasnal b5vebb

magyarazatot

kovetelhettek. Ily

ertelemben kert aztan Merveldt felvilagositast az orosz kultigyministertol. Budberg baro nem kesett a valaszszal es hatarozottan kijelente,

hogy a megszallas nem

a porta iranyaban taplalt bosszii erzetenek vagy eppen Kallay

:

A

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

12

mAsodik fejezet.

178

hdditasi terveknek kovetkezmenye,

hanem hogy annak

nines egyeb czelja, mint elegtetelt szerezni a tOrokOk

szenvedett

reszerol

mihelyt

megsziinik,

serelmekert; ennelfogva azonnal a porta az

Oroszorszag

teljesiti es

E

nezve.

'^^

nyire

hatarozatlan

nyilatkozattal beertek Becsben, barmenyes

ketes

volt

orosz politika iranyat illetoleg.

is

kesobbi

a

az

A minden

azonban

semlegesseg elve

tando

kivanalmakat

orosz

biztositekokat nyer a jovore

aron fentar-

nezve

Ausztriara

lehetetlenne teve, hogy sikra szalljon az orosz keleti

torekvesek

melyek pedig oly nagy mervben

ellen,

veszelyeztettek a monarchia erdekeit. Nyugodt szem-

maradt

leloje

akkor sem 6v vegen

tehtlt

az oroszok elohaladasanak

modosita politikajat,

midon az

forma szerint hadat

a porta

s

meg

1806-ik

iizent Orosz-

orszagnak. pozzo Br6Q0

di

Xehany

B608-

ben.

meg egy Napoleon

miilva, az

kiserletet tett,

ezen

Budberg

1807. ev elejen

hogy

bevonja a

Ausztriat

kuzdelembe. Pozzo

ellen folytatott

meg

bizta

het

alkudozassal, ki

di

kiilonben

Borg6t is

par

honap Ota Becsben tartozkodott. Pozzo, utasitdsaihoz kepest kifejte, hogy a pillanat kedvezo, hogy Ausztria

csak

nyerhet a haborii

nem

altal,

vesztesegt61

ellenben

ha azonban k^snek az elhatarozassal, vagy vonakodnek reszt venni a harczban, ligy elnmlasztana az onkent kinalkozo alkalmat befolyasanak helyreallitasara Europaban s meg onalloegyaltalan

kell tartania,

sagat sot politikai letelet

nem eppen

is

veszelyeztetne. Stadion e

baratsagos biztatasra a semlegesseg

sziik-

segessegevel valaszolt. Szerinte a hosszas kiizdelmek teljesen kimeritek a

monarchia erejet

;

fotOrekvesenek

tehat a beliigyek rendezesere kell iranyiilnia.

ben

a

pozsonyi beke

ota

ketsegkiviil

E resz-

jelentekeny

ADSZTEIA KELETI POL. A SZERB PSLKELES ELS5 ^VEIBEN.

haladas eszlelheto, kifele azonban Ausztria

Ha tehat

kepes a cselekvesre.

179

meg nem

a monarchia reszt venne

a haboruban Napoleon ellen, nemcsak a francziakkal,

de azoknak szovetsegeseivel, kiilonosen pedig a portaval

madva

Tobb

meggyiilne a baja.

is

Ausztria

nem

legtobbet

pedig

kivalt

A

szamithatna gyozelemre.

helyesebb tehat, ha semleges

nalhatvan

megtd-

oldalrol

marad, ez

onmaganak, egesz

leg-

hasz-

altal

Eiiropanak,

Oroszorszagnak. Mert ez

mint

utobbi,

Stadion remele, elobb-utobb az alkudozasok terere fog lepni,

bogy a harcznak veget vessen. Ausztria, mint

semleges hatalom sikeresen kozvetithetne ez esetben a beket, eppen Oroszorszag javara letet is

s e

czelbol kiser-

fog tenni Napoleonnal. Ily okokkal igyekezett

Stadion bebizonyitani, hogy Ausztrianak tetlenul kell

maradnia, Ezen szempontok mellett jelentekeny repet jatszott

meg

a becsi

sze-

eltokeleseben a

kabinet

Torokorszagra valo tekintet. Az ozman birodalom tetlen

fennallasa Stadion nezete

egyik legfontosabb erdeke

kovetkezteben

volt,

eppen ez erdek

mar pedig a

mely fogva

nem

hogy

volna e ker-

targyalhatja nyiltan az orosz kormanynyal,

e reszben ellenkezo nezeteknek hodolt. utasita

hogy

Merveldtet,

mindig csak altalanossagban kabinet a torok

a

keleti

szoljon

keruljon minden oly nyilatkozatot, petervari

haborii

szenvedhetett

csorbat. Erezte az osztrak kiiliigyminister,

dest

ser-

szerint Ausztrianak

ugyekrol

Budberggel es

melybol

birodalom

Ennel-

ellen

a szentiranyulo

torekveseinek helyesleset vagy tamogatasat kovetkeztethetne.

De barmennyire kivanatosnak velte is Stadion, A"sztria ha tdrszeli inm hogy iorokorszag integritasa meg ne ingattassek, a wzkeddsei. 1

.

..1

'

•

•

.

•

1

minden iranyban ervenyesitett semlegessegi rendszert 12*

hAsodik fejbzet.

180

szemben

fentarta a portdval

is,

annak

es pedig ligy

hatalmakhoz,

viszonyait a tobbi

mint a TorOkorszag

belsejeben diilo zavarokat illetoleg

is.

bdro

Stiirmer

ovatosan tartozkodott minden beavatkozastol araa dip-

kuzdelembe,

lomacziai

hoszpodarok

letetele

mely

kiDriil,

Konstantinapolyban

a

egyreszrol az orosz-aiigol,

ma^reszrol pedig a franczia befolyas kozt kifejlodott.

mindenkep

tabornok

Sebastiani

hogy

azon

ellenes tevekenysegre birja, de

elvet

hiven

es

orosz-

s

Az intermegova a sem-

hasztalan.

nuntius, mikent kornijiiiya, szigoriian

legesseg

ugyan,

volt

megnyerje sajat nezeteinek

Stiirmert

meg

utasitasaihoz,

a szerb

mozgalom gyozelmes terjeszkedeset sem hasznalta fel kozbelepesre. Az 1806. ev nyaran a folkelok fenyes diadalt arattak Misarnal a bosnyakok folott s visszanyomtak a delrol egesz Deligrddig elore hatolt Ibrahim pasiit.*)

A

kiildeni

a

porta

nem

szerbek

volt

ellen

kepes tobbe ezen ev

hadsereget

I'lj

folyamaban.

Icsko-fele bekekiildottseg tehdt, mikent ezt elbeszeltiik**), a siker

bovebben

tetett s ligy latszik,

mas

Az

helyt

remenyevel kecseg-

hogy az 1806. ev oszen

mind-

ket reszrol oszinte volt a kibektilesi szandek. Ausztria

azonban, bar figyelemmel kiserte ezen alkudozasokat a porta es a felkelok kozott, azoknak folyamara

nem

gyakorolt befolyast. Jo indulat^t a porta

csak

irant

hogy tobbszoros es siirgeto kerelmekre megengedte, hogy a szerbek altal koriilzarolt belgradi es szabacsi drsegek szamara olykor-olykor az altal

taniisita,

elelem

szallittassek

kelok

*)

**)

mdr

irant

Lasd Lasd

I.

:

:

I.

a

Diinan

s

a Szavan.

^*^

szieroriibbnak mutatkozott

katet 608. es 614. lap.

kotet 615. es 622. laj

A

fol-

a becsi

181

AUSZTRIA KELETI POL. A SZEEB FOLKELES ELS5 feVEIBEN.

kabinet. Karagyorgye ket folyamodvanyara, melyeket

az ev vege fele Ferencz csaszarhoz

szabad

intezett

elelmezesi engedelyt kerven, azon valaszt nyerte, hogy

nem

ohajtasa

Belgrad

mert a szerbek

teljesitheto,

ostromanak alkalniakor, a varral szemben fekvo monarchia fenhatosaga tak

s

onnet

a

Ez altal megsermagokra vontak a csa-

liivoldoztek a varat.

is

tettek a semleges teriiletet s

A

szar haragjat. ^^^

hogy a folkelok a

elrendelese

hatarzarlat hivatalos

nem akadalyozta meg,

fentartasa termeszetesen

es

s

alatt alio szigetet megszallot-

tiilso

partrol elelmiszereket szallit-

nem

sanak, titokban ugyan, de

egyszer a vegvideki

hatosagok hallgatag beleegyezesevel.

A mig"

Ausztria

ilv "

ovatos magatartast kovetett a

a porta.

hatarain kifejlett mozgalommal, Napoleon azt

szem

nem

teveszte

elol s a szerb iigy ketsegkiviil fontos tenye-

kepezett

zot

a

diplomaczia

franczia

Napoleon nem

mukodeseben.

oroszellenes

elegedett

meg

azzal,

hogy csupan kepviseloje altal tolmacsoltatta ohajtasait, vagy akaratat Konslantinapolyban. A szultanhoz irt

leveleiben ez

Oroszorszag

utobbit

ellen,

foglalva, tobbe

folyvast

buzdita

haboriira

mert e hatalom ejszakon leven

nem

felol

pedig

a

el-

lehet veszelyes a portara nezve.

Fol kell tehat hasznalni a kedvezo alkalmat. Egy gyors es er6teljes

benyomulas orosz

beliigyekben

teriiletre,

taniisitando

felol

mas

szilardsdg

helyreallithatjak a birodalom regi fenyet es hatalmat.

Kiilonosen ajanla lyezze vissza s

tagadja

meg

Napoleon a szultannak,

allomasaikra a htiseges

hogy he-

hoszpodarokat

a szerbektol a kert engedmenyeket.^^*

Ketsegtelen, hogy e tanacs

donto

befolyassal birt a

porta elhatdrozasara a szerb iigyben. nithato,

"apoieon es

Ennek

hogy az alkudozasok megszakadtak.

tulajdo-

Ha

sikerul

MlSODIK FEJEZET.

182

vala a kibekiiles' a szultan es alattvaloi kozOtt, Orosz-

orszag a bekovetkezett haboruban kenytelen nelkiilozni azon

az

mozgalombol

feltamadt szerb

lijbol

volna

lett

eppen nem megvetendo segelyt, melyet Igy

meritett.

azonban az 1807. ev folytan, midon egyfelol az oroszfranczia kiizdelmek, masfelol pedig a Konstantinapolyban kitort zavarok kovetkezteben a harcz egyidore

Duna

onkent

veget

alkalma

nyilt es ideje

ert a

megalapitsa, eleinte

meg

sorsara es fejiodesere

mellett,

maradt

Oroszorszagnak

hogy Szerbiaban

arra,

ingadozo, de a tartomany

mar akkor

is

hatast

lenyeges

gyakorlo befolyasdt. Ausztria pedig, melyet ezen alakulasok elso

ban erdekeltek, hatterbe

sor-

szorittatott.

4. KSroiyfoher"gfkuipoiitika.

Az a

keleti politika,

melyet az osztrak

nem

nehany ev 6ta

folytatott,

lesre a becsi

mervado korokben.

ez iranyt

elleneztek, a fohelyet

Azok

kozott, kik

Karoly

ketsegkiviil

foherczeg, a csaszar ocscse foglaita szeriiit

kormany

talalt altalanosan helyes-

el.

Karoly ezido-

Ausztrianak legkivalobb hadvezere, koran

fel-

ismerte azt az ellenallhatatlan erot, melyet a franczia

seregeknek Napoleon felol

langelmeje

kolcsonzott.

Mas-

pedig behatoan foglalkozvan a monarchia szer-

vezetenek

es

meggyozodesre

belugyeinek jutott,

tanulmanyozasaval,

hogy a gybnge

dllamferfiak altal vezetett.

penziigyileg

es

azon

tetovazo

kimerfilt s a

nehezkes kormanyzati rendszer bek6iban sinylodo biro-

dalom egyelore nem kepes megkiizdeui Francziaorszagnak mindent lerombolo hatalmaval. Es ezert nem karhoztata a semlegesseget a nyugat-europai iigyekben, csak azt ohajta, hogy a beke idoszaka

erelyes

AU8ZTRIA KELETI POL. A SZEHB POLKELES ELSO EVEIBEN.

kesziilodesekre fordittassek

s

183

ekkent a monarchia utobb

a siker remenyevel szallhasson sikra a rettegett hodito ellen.

De barmennyire veszelyesnek

Karoly

tarta is

fdherczeg Napoleon fekezhetetlen nagyravagyasat,

nem

osztozott azok nezeteben, kik a Francziaorszagtol valo

felelem hatasa alatt a cselekvestol valo teljes tartoz-

kodasban kerestek menedeket

s

goltak Ausztrianak mas,

epp oly fontos

talan

ez okbol elhanyakiil-

iigyi erdekeit.

Napoleonnak minden terjeszkedesi politikaja

orszaghoz

valo

elorelatast

viszony

birt

jelentoseggel e korban

nezve. Cobenzl es Stadion,

Ausztriara

egyediil a czar

jo

donto

halorara

leginkabb az Orosz-

mellett,

indulataba

vetettek

mint

lattuk,

remenyoket,

vdrtak tamogatast a franczia tamadasok ellen, s hogy azt megnyerjek es biztositsak, a keleti kerdesben mindenkor elozekeny tekintettel voltak az orosz felfogasokra es torekvesekre. Maskent gondolkodott attol

Karoly verte s

foherczeg.

nehany

Napoleonnal, bar tobb

tartomanyatol

meg

is

izben

Ausztriat, lehetsegesnek, sot kivanatosnak tarta a

egyezest

;

az orosz baratsagot illetoleg azonban

denkor ovatossagra

A

foherczeg

intette

ugyanis

hatarozottan

szempontbol

szetrombolasara

monarchia teruleten

is

tort

megkezde

pedig

hatalommal

ejszaki

szovetseget. Nezete szerint Oroszorszag, mely az

birodalom

min-

csekely

politikailag

segelyt,

karosnak az

meg-

batyjat s a ministereket.

katonai

ertekunek tarta az orosz

le-

fosztotta volt

s

mar

az

vale

ozman osztrak

titkos cselszovenyeit,

Ausztrianak legfelelmesebb vetelytarsa volt, mely ly el

minden

egyezkedest es szovetseget

keriilni

kellett.

Valahanyszor tehat a czar es kormanya reszerol ajanlatok tetettek

Becsben

egytittes

mukodesre, Karoly

184

mAsodik kejezet.

Jozsef nddor

olykor

folierczeg,

altal

tamogatva,

is

miiidannyiszor szot emelt azoknak elfogadasa

Karoly tanacsai azonban eredrneny zottalc

el.

s

igy Stadion

azon politikatol, mely

gal valo minel

De ha nem a

hang-

Ferencz csaszar helyeselte a kormanya

eddig kovetett irdnyt elterni

ellen.^*''

nelkfll

Oroszorszag-

czeljaiil az

egyetertest

mindazonaltal

tovabbra

volt ki.

tiizte

szerezhetett ervenyt sajat

is

foherczeg

szorosabb

^Ital

sem kenyszerult

nezeteinek,

nagy

is

figye-

lemmel kiserte a keleti iigyek alakulasat es a Duna es Szava menten fejlodo esemenyeket. Mint hadugyminister es a hadsereg foparancsnoka mindarrol, a mi

a delkeleti szinteren tortent, 6 kapta a

friss es

meg-

bizliato hireket a hatardrvideki tisztek kozvetitesevel.

A

kiilugyminister

is

tobbszor a foherczeghez intezett

jeleiitesekbol nieriti ertesiileset,

nem

diplomaczia

ily

foherczegnek kellett

minthogy akkor meg

iigynokok

voltak diplomacziai

bizalmas jelentesekre

tehat

mar

allasanal

ama

videken, a

szoriilt.

fogva

a monarchia hatar^n vegbemeno

is

Karoly torddni

mozgalmak-

kal es ezeknek esetleges kovetkezmenyeivel.

Ehhez

jdrult,

hogy mint

tobb izben fordiiltak

csak 6

maga

rendeletre

is

Karoly

csaszari

emlitfik a szerb f5lkel6k

foherczeghez

beleegyezessel,

sot

s

ugyan-

egyenes

tobb izben kiildott majd nieginto, majd

biztato leveleket a

szerbekhez.'*^

A

foherczeg tehat

hogy barki masn^l jobban meltanyolhatta a szerb mozgalom jelentoseget es fontossagat is, a melylyel ez a monarchia tekinteteben aggodalom fogta birt. Nem csoda tehat, hogy mely

abban a helyzetben

el 6t,

volt,

midon bizonyossa

riira kesziil

valt,

hogy Oroszorszag habo-

a porta ellen. Egyfelol a szent-petervari

kabinet sem titkolta tobbe, hogy sz^mit a szerb

f5l-

185

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB F0LKELE9 ELSO EVEIBEN.

kelesre es e vegbol osszekottetesbe ohajt veliik lepni,

masfelol Szerbiabol

de

tiilzott,

nem

mind siirubben erkeztek, noha

is

kapott

legbol

teljesen

hirek

arrol

a segelyrol, a melyben a mozgalom a czar joindulata es bokezusege kovetkezteben mar is reszesult. Mindebbol

Oroszorszag

az

irant

bizalmatlan

foherczeg

a veszelyre, a mely a monar-

kovetkeztetett

tisztau

ha az orosz hataiom Szerbiaban befeszkelodven, a Duna es a Szava partjan megveti labat, szemben a hatarorvidekkel. Aggodalmait csak fokozta a Fehertemplomban parancsnoklo Duka altabornagy 1806 szept. 19-en kelt jelentesf, melyben chiat fenyegethete,

ez vilagos kepet nyujt a szerbek

oroszbarat hangulatrol

s

kozt

kapott

labra

ekkent szol szemleiitja ered-

menyenek leirasaban „Ketsegtelen, bogy a szerbek egy ev ota hatarozottan erore kaptak. A porta terv:

rendszertelen

nelkiili,

tovabba

a

gyenge

es

keresztyenek

eredmenyt ideztek

elo,

hallatlan

eljarasa

ellenbk,

uldozese

azt

az

hogy az europai Torokorszag

osszes keresztyen lakossaga a szerbek ugyet a magae-

nak kezdi

tekinteni. Fel5 tehat,

Belgradot

sikeriil

elfoglalni

es

hogy ha a szerbeknek onallosagra jutni, a

porta annal nehezebben fog majd erot vehetni rajtok,

mert

tartania

kell

attol,

hogy a lazadas

osszes keresztyenek kozott fellobog majd".

Meg inkabb

tiize

az

^*^

erezhetove valt a szerb mozgalom fon,

tossaga a monarchiara nezve, middn az orosz csapatok

oktober havaban bevonultak Moldva es Olahorszagba. .1 tf lo -r^, Most mar valoban megtbrtenhetett, a mitol Karoly to.

.

,.,

,

,.-

hogy a szerbek az orosz hadmuveletekkorebe vonatnakesaz orosz sereggel egyeherczeg leginkabb

tartott,

Stilnek.

Nemsokara aztan

*

*"®'"

*"'"''

koles nove-

,

t. i..

kado fontos-

^^0* '**''• Belgridnak osztr^k

osa-

p**°'' ^'**'

szdiusinak *erve.

—

november 30- an

—

Kara-

mAsodik fejezet.

186

gj'orgye hatalmaba keritette Belgrdd vdrosdt. januiir elejen a rettento Guzsancz is

elvonultak Belgradbol

a

s

*

csak a

varbaii

felso

1807

es kodzsaljai

Ali

gyonge Szoliman pasa maradt. csekely szamu orseggel, mig a szerbek elfoglaltak az also varat. Mindezen esemeiiyek, melyekbol Ausztriara nezve fol5tte kedvezotlen ujabb

azon meggyozodest erlelek

hogy a

kiileteben,

szerbiai zavarokkal

keletkezhettek

alakulasok

szigorii

meg Karoly

volna,

foherczeg

lel-

legalabb

semlegesseg,

a

szemben nem elegendo tobbe a

monarchia tekintelyenek es erdekeinek megovasara,

hanem hogy elerkezett az erelyes es gyors cselekves ideje. A kerdes csak az lehetett, hogy mi hat a teendo? E reszben a foherczeg terve mar keszen volt. E terv Belgrad

szerint

varat

osztrak

volna megszallaniok, azon a nyugalom

csapatoknak

utan a torok

helyreallta

kellett

hogy a

kijelentessel,

var,

I

hatartartoma-

nyokban, vissza fog adatni a portanak. januar

foherczeg 1807

Karoly

15-iken

atiratot

intezett Stadion grofhoz, felszolitvan a kiilugyministert,

hogy eszkozblje jovahagyasat.

nem is

teveseben

varnak

A

ki

hogy rovid idon

csalodott,

a szerbek

is

a csaszartol a megszallasi terv

foherczeg bizonyosra vette, es e

birtokaba

kell

beliil

jutnia.

fOl-

a fels6

Ekkor

pedig Oroszorszag ketsegkiviil oltalmaba veszi majd a folkik

keloket,

kiildnben

is

mindeg

azt allitjak,

hogy

valamely hatalmas allam vedelniere szorulnak, es

modon az oroszok uraiva lesznek a varnak, lijabb

hadmuveletek alkalmas tanipontjaul szolg41hat.

Ezen, a

monarchiara

nezve

folotte karos

eshetoseg bealltdt csakis a megszallas

*

ily

mely

Lasd

:

I.

ketet 622—5.

aggasztd

harithatja

el.

1.

m

AU8ZTRIA EELETI POL. A SZEKB FOlKELES ELS6 EVEIBEN.

De megsziinnenek

ama

folytonos

melyeket a szerbek a var

vedelme

eiinek kovetkezteben

hatarsertesek

is,

alatt osztrak

teriileten

a hajokazas

elkovettek

helyreallittatnek

egyaltalaban a forgalom biztonsaga.

s

A

hogy ezen ervek a csaszart arra hogy megnyugvassal fogadja a megszallasi

inditjak,

melynek jogosultsagat be

hatalmaknak, sot a portanak

kell latniok a tobbi

is,

a nyugalmat Szerbiaban.

s

hogy

Tagadhatatlan,

donto

Ausztria

minthogy ez utobbi

nem kepes

tobb izben kijelente, hogy rendet

s

remele,

foherczeg

tervet,

187

Belgrad

megszallasa

nyer vala a szerb

befolyast

dalom tovabbi fejlodesere

helyreallitani a

'^^

s

altal

forra-

valoszinuleg hosszii idore

vagy talan orokre kizarta volna a tartomanybol az orosz

befolyast

es

Hogy mily

vednokseget.

elore-

latoan es helyesen szamitott Karoly foherczeg, tanasitja

koriilmeny, hogy

azon

gondoltak arra, hogy

ekkor

orseg helyeztessek.^*^ sikeriilt

De

Szent-Petervarott

Belgrad

varaba

mar orosz

csak kesobb, az 1807 nyaran

Pauluccinak reabirni a szerbeket, hogy varaikba

orosz csapatok kiildeset kerelmezzek a czartol

;

Bel-

grad teiiyleges megszallasa pedig, mint utobb elbeszelendjiik,

csak par ev mulva kovetkezett be. Igaz, hogy

az oroszok nemsokara ffivarosat,

nyom

ismet

rovid ott idozesiik

nelkiil,

elhagytak a tartomany

azonban

nem

tiint

el

elonyere az orosz, hatranyara az osztrak

erdekeknek. Mindez

nem

tortenik

meg, ha Ausztria

gyors elhatarozassal mar 1807. ev elejen hatalmaba keriti

Belgradot

iranyzasat,

s

ekkent kezebe veszi a keleti kerdes

melynek akkor

ketsegkiviil a szerb

moz-

galom kepezte egyik sarkpontjat. Stadionnak

folotte kellemetlen

meglepetest okozott

stadion

grof

68 Belgrdd

a foherczeg javaslata. Belgrad megszallasa rest

iitott megsz^iiisi-

;

mAsodik fejezet.

188 nak terve.

-

szir kitcrd iiatArozata,

a semlegesscgi

yoliia

rendszeren,

^

miiiden

oldalrol

Kiiroly foherczeg

egyediil

nielvbol

nezve

nientseg:et Ausztriara

remelt a kiiliip:yminister

veszelyek

tornyosulo

magas

kozepett.

allasa azonban igen

*

megne-

hezite red n6zve a velemenyadast. Nyiltan es hatarozottaii

nem

sz61hatott a terv ellen.

Es ezcrt a

jesztesebeii. melyet a javaslat targyaban

folter-

mar januar

16-ikan a csaszarhoz intezett, csak arra szoritkozott,

hogy aggodalmakat keltsen annak czelszerusege, megvalosithatasa es kovetkezmenyei irant. Stadion niindenekel6tt megjegyze, hogy a foherczeg tervet csak closzor, hogy mily ket iraDyban veheti fontolora ;

modon

lehetne a szandekolt megszallast vegrehajtani

azutan pedig, hogy mily befolyast gyakorolna e teny

a kiilviszonyokra. A kiiliigyminister csak futolag emli tette

meg

azon kerdest, vajjon Belgrad eroszakos

bir-

tokbavetele ez alkalommal kijimyebben sikeriilhetne-e,

mint az utolso torok haborii kitiiresekor? kozott azon katonai

rendszabalyok

Nem

tiizetes

bocsatelosoro-

lasaba sem, melyek a megszallas utan ligy a varbau,

mint a hataron sziiksegesek lennenek, hogy Ausztria az

oroszok. a szerbek

s

talan a porta

reszerol

is

valoszinuleg bekovetkezendo tamadasok ellen sikerrel

vedekezhessek. tetett arra,

De mar nemi nyomatekkal

hogy semmi sem

figyelmez-

igazolja a foltevest,

akar a szerbek, akar a belgradi pasa

ohajtjak

hogy Bel-

Pedig ezt sziikseges lenne eleve tudni, mert megeshetik, hogy Ausztria elobb-utobb reaszorul az egyik vagy mdsik grad megszallasat osztrak csapatok

fel

kozremuk(5des6re.

L&sd

:

az

I.

Igaz,

fejezetben.

altal.

hogy Karagyorgye meg-

AXJSZTRIA KELETI POL.

bizottjai,

kik

meg

A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

a miilt ev elejen Becsben jartak volt,*

mintha a szer-

tobbszor nyilatkoztak oly ertelemben,

bek nem idegenkednenek birtokaba

189

valoban iigy gondol-

mar nagyon

kodtak-e a fdlkelok, az is

hogy Ausztria vegye

De hogy

Belgradot.

latszek. Kiilonben

attol,

is

ketsegesnek

lenyegesen megvaltozott a hely-

miota a szerbek a varost hatalmukba ejtek. Bizo-

zet,

nyosra lehetett

bvek

lesz

es

venni,

hogy nem-sokara a var

segre torekszenek, e czel elereset semmi

hatna annyira

is

az

mivel sajat alKtasuk szerint fiiggetlen-

sem mozdit-

mintha Belgradot maguknak meg-

elo,

szerezhetnek. Nem valoszinft tehat, hogy szivesen latnak az osztrak megszallast. E szempontokat azonban csak mellekesen vete fel

Stadion eloterjeszteseben.

menyekre

fektete,

A

fosiilyt

politika teren vonhatott volna

maga

szerinte a porta, Oroszorszag es

kivalo figyelmet.

azon

kovetkez-

melyeket a foherczeg terve a

A

utan.

E

kiil-

reszben,

Napoleon erdemeltek

porta Belgrad megszallasat,

meg

ha azon hatarozott kijelentes mellett tortennek is, hogy a beke helyrealltaval var es varos visszaadatnak a szultannak, mindenesetre es pedig meltan ellentetes teny gyanant tekintene es Ausztria kenyszeriilne tete-

mes hadierot

felallitani a torok

hatar vedelmere.

A

reszrol

fenyegetett

mi mar Oroszorszagot

illeti,

ket-

hogy Szent-Petervarott az osztrak csaparok bevonulasa Belgradba a legkedvezotlenebb benyomast sziilne s megingatna vagy vegkep megsemmisitene a ket 4llam kozt fennallo bizalmas viszonyt, melynek segtelen,

tovabbi fentartasa leginkabb Ausztria

*

Ketsegkiviil azok, kik a Ferencz

hoz intezett leveleket hoztak

volt.

erdekeben

csaszarhoz

all.

es a czar-

mAsodik fejezet.

190

nehogy Napoleon esetleges hoditasi vdllalataival szemben utolso szOvetsegeset is elveszitse. Egy^birant Stadion velemenye szerint a belgr^di var niegszall^sa meg katonai szempontbol sem nyujtott elegendo biztositekot arra nezve, hogy az oroszok elonyomulasa Szerbiaban, ha csakugyan terveznenek ilyesmit, megVegre pedig Napoleonnak Auszakadalyoztathatnek.

—

tria

ezen lepese csak ohajtva vart

uriigyet

szolgal-

bonyodalmak eloidezesere. Merl a franczia csaszar, vagy a portat izgatna fel az osztrak birodalom ellen, ha Torokorszag feloszlasat czelzo vagy orosz-osztrak titkos egyesseget tetelezne fel pedig, ha azt tapasztalnd, hogy a czar nem helyesU tathatna

lijabb

;

Oroszorszag es Ausztria

a megszallast,

tamasztani. Mindket esetben a

keznek nehezsegeket monarchia szorittatnek, is

nagymervii

oly

melyek

kozott igj'e-

vedelmi

intezkedesekre

erejet tiilhaladnak s a kiilonben

meg inkabb

valsagos helyzet veszelyesseget

no-

velnek. Ily

nezopontok

altal vezereltetve

csola a csaszarnak,

Stadion azt tana-

hogy a megszallasi

terv,

kulOnOsen

mig Napoleon valodi szandekairol bdvebb tudositas nem erkezik, maradjon fiiggoben, a szerbek pedig ertesittessenek bizalmas uton a petervaradi

parancs-

uok Geneyne tabornok altal, hogy az osztrak kormany hajlando ug5^an erdekokben befolyasat a portanal ervenyesiteni, de csak

azon

pasa iranyaban minden

foltetel

ellenseges

alatt,

ha Szoliman

merenylettol

tar-

tozkodnak.* Egyszersmind utasitando lenne Geneyne,

hogy a pasaval a ket

fel

is

tartsa fenn a joviszonyt s dltalaban

kozott oly allast

foglaljon

el,

hogy mind-

kett6nek megnyerven bizalmat, az alkudozasok meneter61 folyvast

pontes ertestilest szerezhessen. Ferencz

AtrSZTRIA KELETI POL.

A SZERB POLKELES ELSO EVEIBEN.

191

minden oly lepest szorgosan keriilni ohajtott, a mely Napoleonnak lijabb beavatkozasra nyujthatott volna iiriigyet, teljes mertekben helyesle a minister eloterjeszteset s megbizta Stadiont, hogy errol csaszar, ki

Karoly foherczeget

A

^^°

azonban a csaszar elhatarozasanak

foherczeg

daczara sem

azonnal tervenek

tett le

az

KetsegkiViil

rol.

ertesitse.

is

6

'^*''°'y

^^""

megvalositasa-

adja fei a

Stadion

'"egszsiids

siirgetesere javasla

januar 18-ikan kelt eloterjeszteseben Ferencz csaszarnak, hogy azon esetre, ha akar Szoliman pasa, akar

a szerbek nyilatkozatokat tennenek, melyekbol arra lehetne

kovetkeztetni,

hogy

Belgrad

megszallasat

osztrak csapatok altal ohajtjak, hatalraaztassanak fel

a

hatarorvidek hatosagai,

bizonysagot ohajtas.

A

a

felol,

vajjon

hogy szerezzenek teljes komolyan veendo-e ez

^^^

csaszar

nem

hatarozott Stadionnak ezen javas-

Vincent

osz-

folott, mert Vincent tabornoktol, a Varsoban mfssidja°varNapoleonnal idozo osztrak meghatalmazottol, komolyso^an Napo-

lata

megfontolast

donto

erdemlo

befolyast

tudositasok

gyakorolhattak

a

melyek

erkeztek,

megszallasi

terv

sorsara.

Ausztria ugyanis a franczia-porosz haborii kitorese ota lassankent es keriilve

minden

lodesek, barmennyire titkoltak

is

csapato-

feltiinest,

kat vont ossze a birodalom ejszaki hatarain.

E

keszii-

azokat osztrak reszrol

midon ez tobbe nem volt lehetseges, barmennyire hangoztattak is azoknak pusztan vedelmi jelleget, fels

•

A

Szoliman

folkelok

pasaval

ekkor, mint

mar

emlitettiik

alkudoztak a belgradi

masfelol ugyanazon pasa kozvetitesevel

volt,

var atadasa

egyfelol vegett,

kibekiilesi ajanlatokat

kiildottek Konstantinapolyba 63 titokban Ausztria tamogatasat is

igenybe vettek.

mAsooik fejezbt.

192

koltottek

Napoleon bizalmatlansag4t. Stadion eloterhogy a becsi kabinet

jeszteseibol a csaszarhoz kitiinik,

valoban

nem

gondolt arra, hogy haboriit kezdjen,

tartvan

erre

eleg erosnek

hatatlan,

hogy

a

fegyverkezo

a

De

monarchiat. Ausztria

a

nem

tagad-

franczia

sereg megveretesenek eseteben mint komoly ellenseg lephetett volna

mar

E

Xapoleon

veszelyt elharitando

ennek fejeben

meg Ferencz

kinalvan

szovetseggel

ben, s

fol.

az 1806. ev vege fele ajanlatokat tetetett Becs-

teriiletnagyobbodast

csaszart

igerven

akar

letet

ha pedig ez nem minden muveellenseges haditeny gyanant tekintene. Ez aj4nlat

nem

jelentett egyebet, mint haboriit Porosz- es Orosz-

Szileziaban akar az Al-Dunan

fogadtatnek

orszag

ellen

el,

at

;

csapatok

osztrak

az

erre pedig Stadion rea

;

nem

allhatott.

Becsben ugy tekintettek Oroszorszagot, mint az utolso fegyvertarsat, kire Ausztria a Napoleonnal elobb-utobb

meg

megiijulando kiizdelemben

az osztrak kormany gondosan

megallapodast, nyilt

ellentetbe

vagy egyezseget, mely a monarchist helyezhetne

Mindazaltal, hogy

az

orosz birodalommal.

Xapoleon bossziisagat az

valasz miatt csillapittassak, de kiilonosen,

A

ktildte

tabornok

a

franczia

latvan.

elutasit6

hogy valodi

Vincent

szandekait kipuhatoljak, Stadion

Varsoba

Es ezert minden oly

szamolhatott. melldzott

tSbornokot

csaszdr fohadiszallasara.

hogy

mennyire

erdeklodik

Napoleon az ozman birodalom integritasa alkalommal folemlite oroszok

altal,

torokorszagi kiDzott,

eldtte

irant, egy Moldva megszallasat az

tovabba utobbiak

keresztyenek,

de

titkos

iizelmeit

kiilonosen

a

a szerbek

azutan pedig utalt a veszelyre, mely bekovet-

kezhetnek, ha Belgradot es foglalnak

el.

Orsovdt orosz

csapatok

Hangsiilyoza egyszersmind, hogy Ausztria

ATISZTRIA KELETI POL.

A SZERB fOLKEIJiS ELSO

183

fiVEIBEN.

mennyire ohajtja a torokok uralmanak fenmaradasat megjegyze, hogy az

s vegre

volna

lett

kormany kesz

osztrak

a porta erdekeben megszal-

ideiglenesen,

lani az emlitett ket varat,

ha nem

tartott volna attol,

hogy Napoleon

e lepest felremagyarazza.

nyilt felhivasra

a csaszar igy valaszolt

birodalommal szerzddeses viszonyban azaltal

nem

a

ellenezne

:

Ezen elegge hogy a torok

all

ugyan, raind-

megszallast, ha Ausztria a

porta beleegyezesevel hajtana azt vegre

az osztrak

s

katonak torok vagy szerb oltozetben nyomulnanak be

a varba. Maskulonben a nep nagy resze orosz-osztrak egyezseget idezne

tetelezne

fel,

s

Torokorszag vesztet

ez

Az ozman birodalmat

eld.

ugyanis

minden

iranyban, orosz iigynokok jarjak be, kik a nagy szamu

keresztyen lakossag joreszet megnyertek mar, Ez ok-

a torokok

bol

oroszok

akadalyozhatnak meg, hogy az

alig

ne

el

tortenjek ez, igy vegze

Ausztria

ama

foglaljak

ket varat.

De

inkabb

Napoleon, Francziaorszag es

sem engedhetven meg, hogy Belgrad semhogy

ligy

es Orsova sokaig orosz kezben maradjanak,

az osztrak megszallas kovetkezteben a portara nezve

vegzetes forradalom iisson

ki.^-^^

Az el6bbifrancziaajanlatokb61, de kiilonosen Vincent jelentesebol vilagosan kitiint, hogy Napoleon Belgrad

nem

megszallasat

kotendo frigy aran

de csak a vele azonban meg ez esetben is a

ellenezne ugyan, ;

porta eloleges beleegyezesetol tette azt fiiggove. tetelektol

maga Karoly

fSherczeg

is

E

fdl-

visszariadt. Stadion

tehat

mar januar 23-ikan

jelenthete Ferencz csaszar-

nak,

hogy

onkent

a

foherczeg

lemondott tervenek

megvalositasarol, a mit a csaszar oszinte

tudomasul.

Belgrad Kallay:

A

orommel

vett

^^*

megszalldsa tehat

abban

szerb felkeles tortenete 1807—10.

L

maradt, 13

mint

mAsodik fbjbzbt.

194 Ausztria ohajtja

emlitok, leeinkabb azon

,,,,.,

az

orosz-tbrbk kib^kiiiest,

,

aesrodalmak ,,

,

kOvetkezt^ben,

-vt

,

melyeket becsi kormanykOrokben Napoleon

-i

i

nyilatko-

2atai es ajanlatai keltettek.

Ezeket azonban nem

hetett Ggyszeruen mell(5zni

m4sfel61 pedig az osztrik

le-

Sfibflsti&ni

tibornok,

Napoleon kd-

sitja

tr6k

az 08Z-

kovet

kormany veszelyesnek vitatdsaba

is

;

tarta,

ha azoknak csak meg-

bocsdtkozik. Stadion gr6f a dilemmabdl,

^ melybe politikaja jutott, az altal velt menekiilhetni,

hogy Napoleon javaslataira ellenjavaslattal s

fennen hangoztatvan Ausztria

vetitest

ajanlott

a hadviselo

fol

kezdemenyezes csak

feleknek.

melyeket

gyaldsok bovebb ecsetelese,

v^laszolt,

k5z-

bekeszeretetet.

e

idezett el6, kiviil esik e

Ama

t4r-

diplomatiai

munka

koren,

annyiban erdekelnek azok benniinket, a meny-

nyiben Ausztria keleti politikajaban tenyez6kent szerepeltek.

Stadion gr6f a kozvetitest

Oroszorszag kozott

fenforgo

kiterjeszte

viszalyra

s

a porta es

megkiserte

annak kiegyenliteset is. A Szent-Petervarrol vett tudositasokbol azon velemenyre jutott az osztrak ktlltigyminister, hogy a czart red lehetne talan venni, hogy csapatait visszavonja a torok teriiletrol s megiijitsa a

portaval az utolso bekekotes fdlteteleit. Stiirmer baro utasitast nyert tehat,

hogy gondosan

keriilve

minden

hivatalos n}ilatkozatot, kozolje a divannal a kornianya altal Szent-Petervarott

egyszersmind

eszleletet;

tett

pedig, mivel a franczia kovet es a porta kozott letezo

viszony

kOvetkezteben

amannak

okvetleniil tudomd-

sara jut e kozlemeny, a gyanu elhdritasa vegett az

A

internuntius porta,

segkivtil

Sebastianit

ezen iigyr61.^^

ha meg szabad elhatarozassal szivesen

orszagban folydsa

ertesitse

fogadta

uralkod6

eppen

ez

maga

bir vala, ket-

volna a j6 hirt az Orosz-

hangulatrol,

idotajban

volt

De

Sebastiani be-

a leghatalmasabb.

AUSZTEIA KELETI POL. A SZEBB FGLKElAa EL86 feVEIBEN.

195

Tanacsa, sot jovahagyasa nelkiil a torok allamferfiak

nem kezdhettek alkudozasokat a beke

helyreallitasa

meg

vegett. Alig par het elott mentette volt

lyes

faradhatlan

es

Sebastian!

Duckworth tengernagy parancsnoksaga a Boszporusig elorenyomuld angol

Franczia

vezetese

tisztek

bamulatos gyorsasaggal

a

megerosittete

meg inkabb

a

egeszen

alatt

tamadasat61.

flotta

melJett

vonulasra kenyszerite az ellenseges

termeszetesen

az ere-

Konstantinapolyt

Dardanellakat s

igy vissza-

E

hajorajt.

megszilardita

a

teny

franczia

diplomatia folenyet. Napoleonra nezve pedig, ki ekkor

a Visztula kornyeken csatarozott, nem lehetett kivanatos,

hogy Oroszorszag beket kotven a

Ol^horszdgban

csapatait

elhelyezett

is

portaval,

az

az

ejszaki

sereg novelesere fordithassa.

Ezert

Sebastiani

kibekiilest

azon

volt,

E

meghiiisitsa.

hogy az orosz-torok alkalmas eszkoziil

czelra

kinalkozott a kozvetito Ausztrianak, mint Oroszorszag

Konstantinapolyban

szdvetsegesenek meggyaniisitasa.

nem

volt

allam

nehez bizalmatlansagot kelteni a szomsz6d

irant.

Mdr azon csapatdthelyezesek

nek; mint tudjuk,

nem

melyek-

is,

vala egyeb rendeltetesok, mint

eszrevetleniil figyelo sereget osszpontositani

a porosz-

lengyel hataron, felebresztek a porta aggodalmdt. osztrak

kormany

igyekezett,

ketelyeit minel e\6hh eloszlassa es

ezert lijbol hata-

rozottan kijelente, hogy az orosz-torok haboriiban

fog elterni a legszigoriibb semlegessegtol.^^^

azonban eredmenytelen maradt. dott

meg,

sot

mar ismet

is

tiussal,

szovd

tetetett.

A

porta

E

nem

biztatds

nem nyugo-

hogy Es e vdd vegre hivata-

azzal vadola Ausztriat,

titokban segiti a felkelSket. losan

Az

hogy a torok allamferfiak

A

reisz-effendi

az internun-

Tipaldo, a becsi torok ugyvivo pedig Stadion 13*

UiSODIK FEJSZBT.

196 groffal ket,

szemben, leplezetleniil elosorolak azon t6nye-

melyek a szerb forradalomnak osztrak

reszrfil

valo

tamogatas^t bizonyithat^k. Stadion ligy el6sz6val, mint

jegyzekeiben iparkodott a porta

intezett

Stiirinerhez

vddjainak alaptalansagat kimutatni, neni minden keseriiseg nelkiil

Ausztria

koriilmenyre, hogy

utalvan azon

mig

mindent elkovet e jo viszony fentarUsara,

a porta reszerSl folyvist gyaniisitasokat kell ttimie. Vegre pedig megjegyze, hogy ha a torOk kormany magatartasaban nem megsziintetni

be

dll

valtozas,

a hatarzarlatot,

kenytelen lesz

mely Szerbidval szem-

ben csakis a portara valo tekintetb61

tartatik fenn,

nem

csekely karosod^saval a belfoldi kereskedesnek.^^^ Ily

koriilmenyek

ktizott Sebastian! bizton

remel6,

hogy az osztrak kormanynak Oroszorszag es a porta kibekitesere irdnyzott torekveseit meghiusithatja. Kiilo-

ndsen tiintete

az

Ausztria

tel

kltal

kezdemenyezett kozvetitest

gyaniis szinben, ligy nyilatkozv^n, hogy a

becsi udvar azonnal Oroszorszag reszere alland, mihelyt

a frauczia sereg vereseget szenvedne, e

s

eppen hogj'

sz^ndekat elpalastolja, miikodik 14tsz61ag

erdekeben. Sebastiani besiigasai nelkiil.

A

a beke

nem maradtak

hatas

torok allamferfiak keszsegesen elhittek, hogy

az osztrak kormany

meg

fogja ragadni a kedvezo al-

kalmat, mely a szenvedett vesztesegek

Mn^lkozand.

De tovabba

ligy

megtorlasdra

okoskodtak, hog}^ a porta

nyugodtan szemlelheti ugyan az orosz birodalom es

Napoleon kozott folyo hdborut, azonban nem marad-

ha az osztrak hadero az oroszszal Es ezert gyongesegiik erzeteben nem vel-

hatna kozonyos, egyesiilne.

tek tanacsosnak Ausztriat elkeseriteni, sot sziikseges

nek

tartak,

irinta.

hogy bardtsagos

Ez a felfo^as

indulatot

mutassanak

birta red a reisz-eflfendit Sttir-

AUSZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

merrel szemben azon kijelentesre,

many

belatta

197

hogy a torok kor-

aggodalmainak alaptalansagat a szerbek

titkos partolasat illetoleg. Sebastiani mindazaltal czelt

mert a porta

ert,

nem

hogy Oroszorszaggal

tett

semmit arra nezve sem,

kibekiiljon.^^^

dip- *

Egyidejiileg ezen eredmenyteleniil vegzodott lomatiai lepessel, Szent-Petervarott

az osztrak kormany. Stadion grof,

a foltevesbol indulvan

ki,

is

tett kiserletet

meg mindig

abbol

vagy legalabb oly meggyo-

zodest szinlelven, hogy Oroszorszag eppen ligy ohajtja

a szerb mozgalom lecsillapultat, mint Ausztria, kozolte a

szent-petervari

kabinettel

a

folkelok

iigye

koriil

Tudata tehat azon kdriilmenyt hogy a szerbek Belgrad varosanak bevetele utan a varban maradt Szoliman pasa kozvetitesevel kibeszerzett tapasztalatait.

is,

kiilesi

ajanlatokat kuldottekKonstantinapolyba, melyek-

nek alapjan helyreallittathatnek a rend es a nyugalom. Budberg baro az osztrak kovet ebbeli kozlemenyere igen roviden s minden tovabbi magyarazatot megtagadvan, ugy valaszolt, hogy ezt nem hiheti. E felelet vilagosan bizonyita, hogy Szent-Petervarott nem szivesen lattak volna, ha a szerbek kibekiilnek a portaval, S(5t, hogy talan mar biztosak is voltak a felol, hogy ily kibekiiles nem fog letrejonni.^^^ A kovetkezes valoban Budbergnek adott igazat. A szerbek reszerol az alkudozas nem volt 6szinte s 1807 tavasz elejen hatalmukba keritek a varat is, felkon-

—

czoMk Szoliman

pasat,

egesz

kis6retevel

egyiitt.

*

Megtortent tehat, a mit Karoly foherczeg oly eloreIdtolag

vdr a *

megelozni akart:

a nagyfontossagii belgradi

szerbek birtokaba jutott. Most mar attol

Lasd

:

I.

kotet 630—31.

1.

tar-

"^•'8'

^^\'

wseriete

S""*-

198

MlSODIK FBJEZET.

,

tottak Becaben, hoo:y az orosz-tOrok

ellensegeskede-

sek a monarchia hataraig terjednek majd

hogy az

s

utdbbinak vedelmere az erelyesebb rendszabalyok sem lesznek elkeriilhetok.

kelok javdra

dltal,

Nem

latszott

jogosulatlannak az

Belgrdd varanak elfoglal^sa a

aggodalom, hogj'

csak

tulajdonkep

az

fol-

tOrekvesek

orosz

Ennelfogva Stadion grof azon meg-

v^lhatik.

hogy

jegj^zessel ertesite Merveldtet ezen esemenyr<51,

ha Szent-Petervarott meg nem birnanak massal, ne kozolje azt, mert

nem

arr61 tudo-

Ausztria feladata,

hogy a czar kormanyat oly koriilmenyre figyelmeztesse,

melyet az

koran

ligyis eleg

ki fog

zsakmanyolni

Valoban Szerbiibol nem erkezett Becsbe, hogy Karagyorgye

sajat czeljainak erdekeben.^^^

sokara az a

hir

Olahorszagban

egyesiilni szandekozik az

orosz hadtesttel s

a keleti tajak

fele.

hogy ^^'^

meg

e vegbol

^llomasozo

mar

indult

is

Ug}'anekkor Merveldt jelente,

hog}" Karagyorgyet a czar orosz tabornokka

nevezte

hogy az tovabba, hogy a

ki; a szerb fovezer pedig kOtelezte magdt,

orosz

csapatokkal

szentpetervari kiilon

a var

;

beleegyezese

beket a portaval,

ha az kezeibe

harczol

egytitt

udvar

keriilne

(a

jelentes keltekor

eleste Szent-Petervarott

meg

senkinek kt

nem

adja.^^^

kot

Belgrad varat, ugyanis

ismeretlen volt),

Oroszorszag tulajdona gyanant tekintendi nelkiil

nem

nelkiil

vegre hogy

A mi

s

engedelye

az orosz sereg-

gel val6 egyesiiles remenyet, vagy inkabb azon ohaj-

hogy egy orosz hadosztaly nyomuljon be

t^st illete,

Szerbiaba,

mint kelt a

az

errol

szolo

hir

tadjuk, Iszajev tabornok

Duna jobb

partjdra.

val6s4gon a ny^r

De mar

alapult

s

folytan at is

a Merveldt jelen-

teseben f oglalt tudositasok reszint koraiak voltak, r^szint csakis a

Paulucci-fele

utasitasok

tartalmanak

meg-

AU8ZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELSO EVEIBEN.

teny gyanant

tortent

A

tek.^''"^

modjaban

dllt

valo

ekkor

bizonyossaggal

teljes

eredhet-

felhasznalasabol

becsi kabinetnek azonban

199

meg nem a

kipuhatolni

valot. Nem csoda tehat, hogy az emlimelyek az orosz-szerb viszonynak mind szorosabba fuzodeserol taniiskodtak, komoly aggodalmat keltettek a becsi kormanykorokben. Mindazaltal a becsi kabinet nem tett semmit, a mi

kipuhatolni hirek,

tett

orosz befolyas terjedeset a monarchia

az rain

meggatolhatta

volna.

Poroszorszag

deli hata-

leveretese,

Napoleonnak oriasi merveket oIt6 hatalma, de kiilonosen a tilsiti talalkozas teljesen megbenitak Ausztriat.

A

orosz

becsi

kovet

azon

elosorolvan

okokat,

melyek Sandor czart a fegyverszlinet megkotesere a

alkudozasokra birtak, folemlite az orosz

tilsiti

vezer,

Bennigsen

a porosz

iigyetlenseget,

s

fo-

kiralysag

megsemmisiileset; Anglia tetlenseget, kiilonosen pedig Ausztria

hatarozatlan,

ketkedo

magatartasdt Orosz-

orszag korabbi ajanlataival szemben. Es erre Stadion-

nak nem

volt mit valaszolnia.

a becsi udvar e panaceaja

A

semlegessegi politika,

nem

bizonyult czelszerfl-

nek. Sot ellenkezoleg. Sandor czar kibekiilese Napoleonnal, Ausztriat,

mindkettonek

mely egyikhez sem csatlakozott, de magara vonta, valoban

nehezteleset

komoly veszelylyel politikat

kozott?

kovessen

E

kerdes

Mit

fenyegethete. tehat

Ausztria

foglalkoztata

tegyen,

ily

az

mily

koriilmenyek

osztrak

allam8'"°*'

bogy az engedekenyseg ^**'''°" azon kovetelesekkel szemben, melyek esetleg Napo- pontikitajini leon reszerol tamasztatnanak, a monarchia vegso enye- * cs^szirszetet eredmenyezne. Minden ily kovetelesnek vagy

ferfiakat.

Stadion

ajdnlatnak Mdsfelol

belatta,

hatarozott

visszautasitasat

azonban ugy velekedik

javasla tehat.

a kiilugyminister,

MA80DIK PEJEZET.

200

hogy miudaddig, mig Francziaorszdg nem Ausztria

ellenseges szdndekot, hdboriira

nem

kesziilhet,

nem

drul el nyllt

fegj'verkezhetik,

mert hiszen ez

dltal az alku-

dozo hatalniakat onmaga osztonOzne tamadasra. Vedelmi iiitezkedesekhez tehat egyaltaldban csak akkor lehetne

ha mar az

nyiilni,

foglaltak

allast

meg

I'lj

elegedni

kell

szovetseges

Ausztria

el

azzal,

tarsak fenyegeto

iranyaban

;

addig pedig

hogy az osztrik csapatok

eddigi allomasaikon maradjanak es figyelemmel kiser-

jek a franczia es orosz sereg mozdulatait.

^^^

Oszinte meggyozod^senek adott-e kifejezestStadion.

midon a csaszarnak e varakozasi politikat tan4csolta? Komolyan hitte-e, hogy a sikeres vedelem szempontjabol elegs^ges, ha a katonailag kesziiletlen monarchia csak az utols6 pillanatban szerveztetik ?

hadi

ereje

Vagy

pedig,

mert nem bizott az osztrak fegj'verek

szerencsejeben,

minden

aron

elkeriilendonek

az osszeiitkozest, egyediil diplomatiai

vdrvdn is

meg mentseget ?

velte

alkudozasoktol

Barmily tekintetek vezereltek

a kiiliigyministert, felfogas^bol 5nkent kovetkezett,

hogy Ausztria

nemcsak a legnagyobb

ovatossdgot

de eg}'szersmind gona meghatdrozott iranyban dosan tartozkodott minden

taniisitotta a kiilviszonyokban,

lollepestol.

Termeszetes, hogy e raagatartas

A sziobod-

"lunemar^

-

A porta

be"j4^r84tdi

nem idegen^' 'l*.*,"''

Stilrmer in-

lernuntius

keleti

politikaban

is.

erezhet6ve v41t

Az er6szakos

tronv^ltozds,

nielynek Konstantinapoly a nyar elejen szinhelye volt, ^ kulonben

is zilalt

belviszonyok kozepett sinl6d6

tcirok

birodalom ellenallasi kepesseget meg inkabb meggyonm4r ekkor kedvez(5 ered^ite. Oroszorsz^ET ~ ketsegkiviil o '^ mcnynyel tamadhatta volna meg a portdt, ha a szeren-

csetlen franczia haborii erejenek legnagjobb reszet "T!l^'f A D6C8I „ud- igeuybe nem veszi. A tenyleges hadvisel^stol tehat

kabinet

AU8ZTRIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELS6 EVEIBEN.

megmenekedett Torokorszag, de kenytelen

volt,

201

NapoJ'*'"^'"'^^**"

kezdeni

alkudozasokat

ieon kozvetitesenek engedve,

az oroszokkal. Es igy letrejott a szlobodzsiai fegyver-

Elhagyatva Francziaorszagtol, melynek tamogatasaban bizva iizent a porta hadat Oroszorszagnak, sziiiiet.

remegve, bogy Tilsitben a torok birodalom felosztasa elvegeztetett az egyezkedo felek kozott, vegre az

is

hogy

ismertek elodeik hibajat, latu

bunbanoan be-

kinevezett torok ministerek

ujoniian

tanacsait

t.

kozvetitesi

es

Ausztria joindu-

i.

egyszertien

ajanlatait

visszautasitak s hajlandoknak mutatkoztak

masabb kozlemenyekre

meg

bizal-

szem-

internuntiussal

az

is

ben.^^* Stadion grof a valaszban, melyet Stiirmernek

ezen hangulatarol szolo jeleiitesere

a porta

meg

szemrehanyolag emlekezett

manynak az osztrak

politika

kiildott,

az elobbi torok kortaplalt folytonos

irant

bizalmatlans^garol, mely Ausztria baratsagos kozbenjarasat lehetetlenne teven, a szerb pit^sat

is

tobbe valtoztatni ligy gesnek, hogy e

nek;

sot

mozgalom

megjegyzesei a divannal kozoltesse-

ellenkezoleg kijelenti, hogy daczara a tor-

tenteknek, jovoben

mint

ligy

is

megszildrditasara fog portat valahara

torekedni

meggyozze

eddig, s

azon

a

tilsiti

talalkozas

nem

vajjon

lesz,

nem

A

Torokorszagra nezve.

fOlett tepelodve,

a jo viszony

hogy a

oszintesegerdl.^*^^

Stadion e baratsdgos biztatasdnak korlati erteke

miilve

lecsilla-

volt. De mivel a dolgon sem lehetett, nem tarta sziikse-

megakadalyozta

volt gya-

porta megre-

kovetkezmenyeitol

es

a

lenne-e legudvosebb, ha

Angli^val es Oroszorszaggal lepne szorosabb viszonyba, Ausztria fele fordult. talos

A

reisz-effendi

formdban, mert erre

bizalmas

modon,

az

nem

nem ugyan hivahanem

volt bdtorsaga,

internuntiusn^l

puhatol6dzott,

leges marad.

:

MiSODIK FEJEZKT.

202

hogy mikent velekedik az osztrdk udvar a tSrOk birodalom helyzeterol s hogy elv4llalnd-e a kozbenjarast kiilonosen Oroszorsz^ggal szemben. Stadion az

jesztesben, intezett,

melyet e kerdest

illetoleg

a

eloter-

csaszarhoz

a legszigoriibb tartozkodast javasolta minden

beavatkozast61, Ferencz csaszar helyesle ministere fel-

fogasat

s teljesen

meg

viszonyok

sem adhat a torokoknek elegendd, ha irantuk minden alkalommal tan^csot

baratsagos indulatot

A

hogy a fenforgo

es elhatarozta,

kozott Ausztria

'^^

taniisit.

porta, bar kelletleniil, megelegedett e vdlaszszal.

De nem

volt ily kOnnyfi a

semlegesseg elvenek fen-

tartasa a franczia csaszarral szemben.

annyira

tartott,

hogy

kovetelesekkel lep

t.

fel,

A

mitol Stadion

Napoleon elobb-utobb majd

i.

valoban megtortent. Az 1808. ev

januar 18-dn Metternich grof, Ausztria kovete Parisban, Talle}Tand-nal folytatott nagyfontossagii beszelgeteserol kiildott jelentest ettemioh 1808.

ujabb

-

Talleyrand,

irtnt

egy

taniisitott Ausztria irant,

tervek^^j

feioszUsa

kormanyanak, ki

ota

id 6

feltuno

baratsigot

figyelmeztete Metternichet a

hatalom kozott lenuallojo viszonyra es megjegyze.

hogy Ausztrianak nem kellene visszahuzodni,

s6t hata-

rozottan resztvennie a kesztilodo esemenyekben.

A

csa-

szar, igy folytata Talleyrand, ket tervvel foglalkozik

Torokorszag foldarabolasaval

s

egy hadjarattal Indiaba.

Ez utobbi csak regeny, de amaz valosagon alapszik. Ausztrianak azonban egyikbol sem szabad magdt kivonnia. Mert barmit tenne

nem

tartoztathatja

;

ha

is,

ellenall,

az aramlatot tobbe fol eltiportatik,

ges marad, masodrangii batalomma szall es Oroszorszag

dalmon.

meg akarnak

Oroszorszagban

ala.

ha semleFranczia-

osztozkodni a tOrok biro-

mar

regen

ohajtjak

ezt

Francziaorszag a legujabb idokig megvedeni ohajtotta

AUSZTEIA KELETI POL. A SZEEB FOLKELSS ELSO EVEIBEN.

203

a portat, de most szinte az osztozkodast kivanja. Az eldarabolas mar kiilonben is megkezdodott, mert tobbe senki sem birhatja az oroszokat Olahorszag es

Moldva

elhagyasara.

jarulnia

e

az

Ausztrianak

hozza

kellene

nagy kerdes megoldasahoz, hogy ekkent franczia

osztrdk,

es

vonulhassanak

be

az

illeti,

oszt^lyreszt

szigetekre

is

egyidejuleg

csapatok

orosz

A

Konstantinapolyba.

mar

mi

Francziaorszagnak More4ra,

a

Egyiptomra lenne sziiksege. Ausztriat

es

Duna folyasa, Bosznia es Bulgaria illetne meg. Nehany nap mulva maga Napoleon is szolott e

pedig a

tdrgyrol Metternichhel, bar ministere.

A

nem

torok birodalom

oly hatarozottan, mint

meg

fennallasa

fonto-

sabb Francziaorszagra, mint Ausztriara nezve, mondd a csasz^r. Ennelfogva csak kenyszerito

okok,

nosen az angol kormany politikaja inditjak

hogy a porta

ellen

kivan

egyebet

De

nem

ez

A maga

forduljon.

Egiptomot

csak

Torokorszag

s

szamara nem nehany szigetet.

Oroszorszag bamulatos

ellensiilyozhatja

sem nezhet egyked-

terjeszkedeset, melyet Ausztria

vuen.

kiilo-

6t arra,

felosztasa

egyertelmuse-

szoros

get idezne elo Ausztria es Francziaorszag kOzott azon esetre,

ha majd Konstantinapoly

sziiksegok lesz

egymasra.

osztozkoddsrol,

jegyze

a

majd

keriil

dolog,

elesik,

Jelenleg

meg

meg

Napoleon,

ertesiti

mert ekkor

Ausztriat,

nines

szo

ha erre a melynek

de

okvetetlenul reszesulnie kell abban.

Metternich igen komolynak tarta ezen osztozkodasi tervet.

dasa

Nezete

szerint az

Ausztrianak

ozman birodalom fenmara-

ketsegkiviil

kepezi; de Torokorszagot

nem

igen

fontos

erdeket

lehetven tSbbe meg-

menteni, Ausztria koteles sajat letelerol gondoskodni.

Minthogy

azonban

Napoleon

mindent

szetrombolo

204

mAsodik pejezet.

nem hiiisithatja meg, legaldbb igyekezhogy azokat (3nmagar61 elharitsa. Erre nezve pedig az egj'etlen mod: ha reszt vesz a tOrok birodalom feldarabolasaban s ez alkalommal a leheto legnagyobb osztalyreszt kapja.^^^ Metternich kozlemenyei komoly megdObbenest torekveseit

nie kell,

okoztak

a

becsi

Napoleonnak egyarant

kuliigj'ministeriumban,

vagy

ellenseges

veszelyesnek

Talleyrand aj^nlatai nagy zavarba szerette volna,

ha

szo

sem

Legjobban

ejtek.

e felette keUemetlen iigyet, a mint azt

neveze, egyszeruen errdi

indulatat

monarchiira nezve,

a

tarta

Stadiont, ki

bar^tsagos

mellozheti vala.

hallgatassal

Meg

lehetett.

volt

gyozodve,

Napoleon gyorsan hozzalat terve kixitelehez ez esetben a becsi

s

semlegessege nem

kabinet

gdlna mentsegiil a monarchianak.

Erezte

a

De

hogy hogy szol-

ktiliigy-

hogy a franczia ajanlatokkal szemben allast foglalnia es pedig haladektalanul. Nem merven

rainister,

kell

azokat visszautasitani, hozzi kelle jarulnia legalabb szinleg a Talleyrand dltal inditvdnyozott tervhez.

mily alakban?

ez

volt

helyzetben

minden

diplomatiai

fogasokkal

a

el6nyosnek

iparkodott

megvalositasat hatraltatni. elott

Stadion e szorult

kerdes.

halasztast

De

Nezete

az

tartvdn,

osztozkodds

szerint

mindenek-

a torok birodalom fentartasanak sziikseget kell

vala hangoztatni a franczia kormanynyal szemben, e

kerdes vitatasa okvetetleniil nemi idot veven igenybe.

Ha azonban szo,

Napoleon, a

ki,

middn cselekvesr61

volt

mint Stadion szomoriian emlite, mindenkor kep-

zelhetetlen

gyorsasdggal

venne fig}'elembe ez

hatdrozza

magat,

el

ervet, ligy arrol kellene

gyozni, hogy az 6 torekveseire

meg-

is

elonyosebb,

ez evi

eredmenyet

nezve

ha bevdrja az orosz-tOrok h^boni

(5t

nem

AUSZTRIA KELETI POL. A 3ZERB FOLKELfe ELS6 EVEIBEN.

s csak a jovo

orszag

sem

ellen.

alkalmaval lep

hadjarat

De ha

Torok-

fel

a franczia csaszar erre a tanacsra

nem marad

hallgatna, ligy

205

E

fogni az osztozkodashoz.

mint hozza-

egyeb,

tekintetben eldzoleg

meg

lennenek allapitandok az osztrak es a franczia csa-

mukodesenek, a vezenyletnek, egyszoval a katonai kerdeseknek modozatai es feltetelei. Azutan pedig az Ausztrianak jutando osztalyreszt kell vala pentosan megjelolni, mely a kovetkez6 teriiletepatok egytittes

ket foglalta volna

magaba: a chotimi videket; Olah-

orszagnak a Dimbovicza vagy iegalabb az Olt torkolaa

tdig terjedo reszet;

vatorsz^got,

beomleseig Salonikiig,

Duna jobbpartjan

Boszniat,

a

Fekete tengerbe

hogy az

emlitett

s

a

Duna

a Vardar volgyet

tartomanyok

pelagus kozott osszekottetes letesittessek. is

torok Hor-

Bulgariat

Szerbiat,

s

az Archi-

Maga Stadion

chimaerikusnak nevezte e kovetelest, de megjegyze,

hogy

Napoleon majd szfikebb hatarok koze szoritandja Ausztria

eleinte tobbet kell kivanni, mert hiszen

ligyis

jutalekat. velte

Vegre pedig a kuliigyminister szuksegesnek

annak

hogy Ausztria a Keleten nyealatt sem haj-

kijelenteset,

rendo teruletnagyobbodasert semmi szin

land6 nyugoti tartomanyaibol barmily karp6tl4st is adni.

Ferencz csaszar

elfogadta

ministere

nezeteit,

de

csak vonakodva. Az osztozkodasba csakis azon esetre egyezett bele, ha a torok birodalom, Ausztria legjobb baratja, egyaltalaban s

nem

volna tdbbe raegmentheto

ha a tartozkodas annak szetdarabolasanal, magdt

a monarchist fenyegetne vegveszelylyeL ^^^ Ily

ertelemben kapott

aztan

Metternich

utasitast

azon megjegyzessel, hogy e kerdest lehetoleg ovatosan

s

csak bizalmas modon beszelje

keruljon minden hivatalos targyal4st.

meg,

ellenben

MlSODIK FBJBZET.

206

Stadion, mint

maga

csak

bevallja,

azon

esetben

nyugodhatott volna meg, ha Oroszorszdg megtagadja az osztozkodasban valo reszvetelt, minek kovetkezt^-

ben Napoleon fdjdalommal vkr

Az

jeg^'zi

osztr^k

ily

Onzetlenseget

Merveldt jelentesei

nem

hatdro-

oly

kormanyanak a Duna jobb-

zottan 8z61tak a czarnak es

Konstantinapol}Ta es

sot

kell

azonban

kiilugyminister

meg, hogy

Oroszorszagt61.

partjdra,

Onmagatdl ossze

tervenek

keleti

omlania.

vala

irdnyido hoditdsi szandekardl,

a Dardanellakra

hogy Napoleon ajdnla-

ha ilyeneket Szent-Petervartt tetetett, ott ketkedvezo fogadtatasban kellett reszesiilniok.

tainak,

segkiviil

Ausztrianak tekintetben

azonban,

nem

Stadion

velemenye

lehetett Oroszorszag

szerint,

e

mogott maradnia.

Utasita tehdt Metternichet es Merveldtet, hogy igye-

kezzenek megtudni, vajjon az orosz udvar kapott-e minot Talleyrand Ausztrid-

Pdrisbol oly ajanlatot, a

nak

tett volt.^^^

Metternich a parisi orosz kovettel, Tolsztoj folytatott beszelgeteseib(51

gr6flfal,

azon k(3vetkeztetesre

jutott,

hogy a grof semmit sem tud az osztozkodasi tervrdl s ennelfogva, ha az egj'altalaban kozSltetett az orosz kormdnynyal, kOvet

ligy ez

csak a szentpetervdri franczia

litjdn tortenhetett.

Men^eldt a

maga

^^°

reszerol mindent elkOvetett,

e fontos kerdest felderitse.

De

hogy

csak mdrczius vege

tudomasara, hogy Napoleon Arberg nevu kamarasa altal, kit e czelbol Petervdrra kiildOtt, mar januar kozepe tajan megajdnld a czarnak a torok birodalom felosztasat, hozzd teven, hogy Ausztria fele jutott

teljesen

Merveldt, politikai

egyetert

hogy

e ligy

szdndekkal.

a czar,

mint

Jelente

tovabba

az osszes

orosz

korok a legnagyobb tetszessel fogadtik ez

ii

AU8ZTBIA KELETI POL. A SZERB FOLKELES ELSO fiVEIBEN.

Most mar bizton remelik,

ajanlatot.

hogy nem csak

Duna balpartja, hanem Bulgaria, meg Konstantinapoly is Oroszorszag

Rumelia,

s6t

birtokaba

jut.

a

Ugyanezen korok nezete

207

szerint Ausztria

Szerbiat es

Boszniat nyerne, Francziaorszag pedig Europaban az Adriai tenger partvidekeit s az Archipelagust s ezen

szabadon

feltil

egyeb birtokai

E

rendelkezhetnek folott

a torok

birodalom

a tobbi vilagreszekben.^^^

hirek nagy mervben noveltek volna az osztrak

kabinet aggodalmait, ha ugyanis azon idoben, midon

Becsbe erkeztek, az egesz

nem

iigy

nemileg mas fordulatot

vesz vala.

Az akkori kozlekedes lassiisagaban rejiett az ok, hogy Metternich, bar Stadion nem kesett a valaszszal,

csak februar vege fele szolhatott ismet Talley-

rand-nak utasitasai ertelmeben. Talleyrand ez alkalora-

mal

is

hatarozottan

dllitd,

hogy Napoleon nem csak

szilardul ragaszkodik szandekahoz, niil

meg

hogy a

is

kivitel idopontja

Ez a

hanem okvetetlenem tagada,

valositandja azt. Mindazaltal

nemileg elhalasztatott.

nemi megnyugtatast idezett elo minden aron idot ohajtottak nyerni. Stadion figyelmeztete is Metternichet, hogy ezentul viselkedjek elutasitolag minden lijabb kisertessel szema keleti terv megvalositasara vonatben, mely

Becsben,

kijelentes

hoi

koznek.^^^

Napoleon azonban ekkor mar nem igen torodott a Kelettel. Figyelmet teljesen a spanyol iigyek vettek

E korulmenybol Stadion is remenyt meritett hogy a kotelezettsegnek meg latszatat is keriilje, 4prilis 15-diken utasita Metternichet, hogy egyelore

igenybe. s

szigoriian tartozkodjek az

megbesz61es6t61

is

osztozkodasi

tervnek

a franczia dllamferfiakkal.^^^

meg

MlSOOIK FBJEZET.

208

Stadion kezdett a

Nem

tOprenkedni

ismet

vajjon a Metternichnek adott tulrideg

rendelete megfelel-e

nek?

csakhamar

azonban

folott,

teljesen

a

helyzet

nehezsegei-

lathatvan el6re a fordulatot, melyet a spa-

nyol vallalat utobb v6n

s

meg mindig meg

leven gy6-

zodve, hogy a keleti tervre, ha tal^n valamivel kes5bb is,

lijbol

rea kerlil a sor, szuksegesnek velte az osz-

trdk kovet magatartasat a franczia kormanynyal szem-

ben nemikep modositani. Ferencz csdszdrhoz

intezett

s aprilis 29-dikeii kelt eloterjeszteseben fejti ki Sta-

dion

nezeteit e

kerdest

Az ervek

illetoleg.

egesz

tOmegevel bizonyitgata, hogy Ausztriara nezve egj'ardnt

Napoleon

veszelyes, akar ellenzi

keleti

tervet,

akar

reszt vesz abban, akdr vegre semleges marad. Ennel-

nem

fogva

lehet a

tett

ajanlatokat

sem

visszautasi-

tani, sem pedig hatarozottan elfogadni. E szerint nem marad egyeb mentseg, minthogy Metternich, elteroleg

az iprilis 15-diken kapott utasitastol, mely teljes hallgatasra karhoztata

az franczia reszrol talos,

6t,

targyalja ugyan a kerdest, ha

felvettetnek,

hanem csak bizalmas

azonban nem hiva-

forniaban.

Azutan pedig

igyekezzek ketelyek es kifogasok tamasztasa

altal a

megallapodast halasztani, vegre pedig ha a francziak

mind

siirgetobben

kovetelnenek

hatarozott valaszt,

hivatkozzek arra, hogy nincsenek utasitasai.^'* Metternich el6je

szabott,

adattal

nem

jutott

valoban

abba a helyzetbe, hogy az

nem konnyu

diplomatiai fel-

megkuzdjon. Az a varatlan, hatalmas

ellen-

Mlas, melylyel Napoleonnak Spanyolorszdgban kellett

szembeszallania,

nem csak

de teljesen leszorita azt a

elodazta

a

keleti tervet,

politikai szinterrol.

Az osztrak kabinet megszabadult tehat az aggodalomtol, melyet benne a torok birodalom fdl5tt valo

ACSZTRIA KELETI POL. A SZEEB FOLKELES ELSO ilVEIBEN.

osztozkodas eszmeje

keltett.

A

209

kiilviszonyok alakulasa

hogy elfogadja vagy visszautasitsa Napoleon ajanlatait, ugy a mint egy ev elott visszautasita Oroszorszagnak Pozzo di Borgo altal elharita tole a kenyszert,

De

kozvetitett hasonlo felkinalkozasat.

ezzel egyszer-

smind hosszii iddre megszunt annak lehetosege, hogy Ausztria

allandoan

megalapitsa

tekintelyet es befo-

lyasat a Balkan-felszigeten.

A nagy

azonban nem szerze

keleti terv szetfoszlasa

meg a monarchianak

A

az ohajtott nyugalmat.

nyol ugyek lijabb bonyodalmakat ideztek elo is

spa-

vegre

s

kikeriilhetetleune valt az osszetuzes Francziaorszag-

elvalasztani Orosz-

gal. Masfelol Stadion igyekezete,

orszagot a franczia szovetsegtol

ennek fejeben

s

tiil-

sagos engedekenysege az orosz keleti torekvesekkel

szemben,

nemcsak hajotorest szenvedtek, de nem

is

keltettek meltanyosb felfogast Szent-Petervarott Ausz-

jogos erdekei

tria

Az osztrak

irant.

kiiliigyminister

az orosz hatalom

fajdalmasan szemlelte

Olahorszagban es

befeszkelodeset

a szomszed Szerbianak

bevonatasat az orosz had-

is

miiveletek korebe. Oroszorszag befolyasa most

Szavaig terjedt

nem

s felo volt,

csak ejszakon, hanem

egyszersmind

ellensegeve

hogy

A

is

szomszedjava

Ausztrianak.

valik

nem mert

ellenszegulesre azonban Stadion

akart gondolni.

ekkent

hatalom

e

delen

mar a

s

nem

tett

egyebet,

kezzek

hogy

ellensiilyozni

befolyas terjedeset

es

reszben csokkenthete a Kallay:

A

titkos

sajat

valt.

kormany nem tehe-

kozott az osztrak

mint

is

monarchia az orosz-franczia szo-

vetseg kovetkezteben teljesen koriilzart szigette

Dy koriilmenyek

s

Nyilt

miikodes hatarain

deli

tiilkapasait.

altal igye-

az

orosz

Ekkent legalabb

fenyegeto veszelyt, masfelol

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

14

lilBODIK FSJBZBT.

210

pedig

fentarthata

hivatalos

alakban

viszonyt Oroszorszdggal, melyre

Napoleon

a

baritsagos

meg mindig

szimitott

ellen.

Mielott

azonban a Szerbidban

kifejlfidott

orosz-

osztrak versenges elbeszeles6hez fognank, sziikseges,

hogy megemlekezziink az nyekrdl

s

visz^lyokrol

a forradalom is,

ott

lezajlott harczi

k5vetkezt6ben

melyek az idegen befolyast nem csak el<5 is moz-

lehetove tettek, de sokszor jelentekenyen ditottdk.

eseme-

tdmadt bel-

HARMADIK FEJEZET.

A Az

harczok megiijulasa (1808. majus).

orosz

szlobodzsiai

meg

tette

felnek

A .

ugyan, de tenyleg fennallott az, mind a ket kovetelven, hogy a

erdeke

harcz megkezdese

elott,

kezzek kiegyenliteni.

ketes kimenetelii

a viszalyt bekes liton igye-

Csakhamar a fegyvernyugvas

megkOtese utan az 1807. ev oszen bekealkudozasokat kezdettek Parish an, melyen Oroszorszagot Tolsztoj grofnak,

a portdt

pedig Muhib

effendinek, a parisi

A

torok kovetnek kellett volna kepviselnie.

targyala-

sok azonban oly nehezsegekbe iitkoztek, hogy honapo-

kon

A

at valodi

alkudozasokra

nem

is

keriilt

nem a Oroszorszag magatartasa hiusitotta meg halogatas

beke tetett

szlobod-

torok meehatalmazottak altal alairt .^ " zsiai fegyverfegyversziinetet Sandor czar nem erosi- szunet ut4ni es

vadja

letrejottet.

esetben

a dolog.

portat

kitor a

nem

visel-

ketelkedett a folOtt, hogy

habord Torokorszaggal, az orosz

fegyverek fenyes diadalokat fognak aratni. azonaltal kesett a

eri.

a vegleges

Sandor czar nagy bizalommal

serege irant es

ha csakugyan

ez

tamadb

lepessel. sot

az

Ha

mind-

egyezke-

sem latszott idegenkedni, ezt csak azon koriilmenynek tulajdonithatjuk, hogy egyreszrol a Napoleon fiszinte baratsdgaba vetett hite nemUeg megingott, masreszrol pedig, hogy legkozvetlenebb czeljanak eleresere, t. i. Moldva es Olahorszag elfoglalasara nezve dest61

14*

^''^p"*"*^

HARHADIK FBJBZBT.

212

a

csaszar

franczia

tamogatasat

nem

n61kiil5zhete.

Ketsegtelen, hogy a czar azonnal megkototte volna a beket, ha a porta a ket dunai fejedelemsegrol Orosz-

javara

orszag

Napoleon a

lemond

biztositja.

is

ha e teriiletnagyobbodast

s

Mint tiidjuk azonban, Napoleon

talalkozas utan ismet baratsagosabb indulatot

tilsiti

kezdett Torokorszag irant tanusitani, s valoban egyediil

az 6 kozbenjarasanak kdszonhete a porta, hogy Mold va es

nem

Olahorszag mar ekkor

A

tom^nyokul.

nj'ilv^nittattak

orosz tar-

franczia politikaban letrejott ezen han-

kormanyanak is szamolnia ugyan a fejedelemsegek meg-

gulatvaltozdssal a czarnak es

Napoleon

kellett.

elturte

szdllasat az orosz csapatok altal, mivel viszont Porosz^

orsz^g

ellen

elkovetett

ges

elszakitasarol

sem

hallani

akart.

a tordk

Meg

ket tartomany vegle-

birodalomtol,

ekkor

meg

mindig Moldva es Olahorszag

birtoklasa kepezte tehat a csomot, a

mas ertelemben

S^ndor czir

merenyleteiben

elnezesere volt sziiksege, de a

melynek egy

vag}'

valo megolddsa a haboru vagy a beke

sorsa felett donthetett. Napoleon tudta es beleegyezese nelktil

pedig elhatarozo lepes

nem

tortenhetett, mivel

6 igenyelte a ket visz41ykodd fel kozott a kozvetites jogat.

Ily

kortilmenyek

nem maradt mas modni Napoleon

s

a

moldva- ol4horszfigi

feje-

deiems6gek

s

kozott

Oroszorszagra nezve

lehetoseg, mint alkudozasokhoz folya-

Napoleont megnyerni sajat czeljanak.

kedvezobben latszottak alakulni a viszonyok az orosz pohtikara nezve ransj^f /jj.

^^

1808.

cv oleien •'

.

j^g^j^

Napoleon Ugyan meg mindig nem

volt hajlando

K6ru6S9.

/»

Oroszorszag kdveteleseit a portaval szemben niil

1

'

1

feltetle-

tamogatni, e kerdes vegleges eldonteset azon

pil-

lanatra tartvan fenn, midon legnagyobb sziiksege leend

az orosz szOvetsegre; mindazaltal ekkor mar egeszen

a spanyol iigyekkel leven elfoglalva, hogy birodalmi-

A HAHCZOE MEOUJTJLlSA

nak

gyanakvo

keleti hatdrat teljesen biztositsa s a

titokban

kesziilodo

tartotta

tandcsosnak

ellensulyozhassa,

Ausztriat I.

213

(1808. MAJTTs).

s

nem

Sandort teljesen elidegeniteni,

kinek baratsagatol sok fiiggott az emlitett czelok elereset illetoleg.

J61

tudta Napoleon, hogy a

oly hasznos orosz szovetseg

rea nezve

magaban Oroszorszagban

talalt s hogy a czar es Rumjanczov kivetelevel az orosz politikai korok legkevesbbe sem palastoltak ellenseges erzel-

a legnagyobb ellenszenvre kanczellarja,

meiket Francziaorszag es rokonszenvoket Anglia

irant.

Es ezert a czarnak szemelyes ohajtasai es nagyravagyo tervei kiilonos kimeletet igenyeltek a csaszar reszerol. Ily tekintetek altal vezereltetve, Napoleon a moldva-olahorszagi kerdesben engedekenyebbnek kezdett mutatkozni s m^r februariusban kijelente Sebastiani litjan a portanak, hogy nem kepes a czart a fejedelemsegek kiuritesere rabirni s hogy a porta a beket alighanem csak e ket tartomany felaldozasaval kotheti meg. Ugyanakkor Muhib effendi

kormanyat,

is ertesite

hogy tobbe nem szamithat Napoleonra, ki ligy latszik mindenben az orosz politikdt szandekozik tamogatni.^^^ E hirek termeszetesen nagy ingerliltseget ideztek elo Konstantinapolyban. A porta elhagyatva Utvan magat egyetlen szovetsegese hetett,

altal,

kitol

meg

most mar azon meggyozodesre

segelyt remel-

jutott,

hogy vagy

azonnal bek6t kell kotnie Oroszorszaggal minden mds

hatalom kozbenjarasa

nelkiil,

vagy pedig a viszaly

eldonteset a fegyverek szerencs6jere bizni.

eses

nem

mdnyt es az

egesz

igenybe

felszolittattak

a

ketsegbe-

nemzetet nagymervu, bar nem

tartos kesziiletekre osztonozte.

forrasa

A

a fovarosban, s6t a kor-

csiigged^st

szfilt

vetetett,

Az dllam minden seged-

a tartomanyok

birodalom

vedelmere

s

siirgetdleg

csakhamar

HARMAOIK PEJEZBT.

214 rendkiviili

mennyisegben kezdtek seregleni a fegyveres

csapatok ligy lly

az

mint az europai reszekb61.

azsiai,

eromegfeszit^s mellett remeltek, hog>' a porta rOvid

idon oly nagy milyent

csak

harczba.^^'^

A

sereg felett fog rendelkezni, a

szaniii

leghatalmasabb

a

tdrok

szultanok

kormanynak ezen

vezettek

on41I6 es erelyes

magatartasa vegmegsemmisiilessel fenyegette a franczia befolyast Konstantinapolyban. Napoleonnak pedig

meg

dllott, hogy az orosz-tOrok viszalyban eddig gyakorolt kozvetites el6nyeit61 meg ne fosztassek, mert azon aranyban, a melyben a portanak az

mindig erdekeben

elhatarozasdra befolyhatott, az orosz politika felett

is

magdnak, a czar csakis ezen esetben remelhetven, hogy franczia tamogatassal TSrokorsz^got engedekenysegre birhatja s moldva-olah ketsegtelen folenyt biztositott

bekes uton megvalosithatja.

terveit

Ezert Napoleon sietett konstantinapol}! kOvete altal

hogy meg egyszer megkiserli Sandor hogy Moldva es Olahorszag irant tdmasz-

ertesiteni a portat,

czdrt ribirni,

lemondjon; kiildnben

igenyeirol

tott

a tOrok

allam-

nyugodtak lehetnek, hogy az 6

nezve

arra

ferfiak

(Napoleon) beleegj^ezese nelkiil ellensegeskedesek

fognak

kezdetni.

E

njilatkozat

csillapitolag

nem

hatott

Konstantinapolyban es a porta felhagyott nagymervu kesziilodeseivel.^'^ usitafa

A

hdborii

veszelye

ekkent legaldbb

ideiglenesen

semmi sem

lehetett volna

Ruszowkban. elharittatvan, a portara nezve

mintha

elonyosebb,

Oroszorszaggal.

A

sikeriil

forrongas,

ktllou

beket

k5tni

szultan s altalaban az egesz koz-

ponti kormanyzat ekkor

gyakoroltak.

vala

mar csak nevleges hatalmat

A janicsarok es tdrsaik, a jamakok eloidezte

mely az

1807.

ev els6

feleben Szelimet

tronjdtdl megfoszta s IV. Musztafat emelte arra, ezen

A HARCZOK id6

sohasem

Ota

215

llEGTJJUIii.SA (1808. mAJUS).

meg

sziint

Nemcsak

teljesen.

az

elegedetlen es lazongo csapatok kozott harapodzott el

a

partoskodas, de a

kiilveszely

divan koreben

pillanatokra

A

is.

meg kepes

fenyegeto

a kiilonbozo

volt

erdekeket egyesiteni, de a mint az szunni kezdett, az egyeni

nagyravdgyas

leptek

eloterbe.

A

fekezni a koriilotte

annal

osztonei

er6teljesebben

gyenge szultan nem tudta megdulo szenvedelyeket, melyek szet-

rombolassal fenyegettek a birodalom belszervezetet

nem

egyszer csak az altalanos

menyeket csikartak

ki magatol a szultantol. Ily kdriil-

nem

raenyek kozott megfontolt, elorelato politikat varni

lehetett

tenyleges

s

zavart novelo enged-

a torok

aUamferfiaktol,

hatalma ekkor Ruscsukban

A

is

birodalom

dsszpontosult,

hoi Musztafa-Bajraktar parancsnokolt. Bajraktar egyik

legoszintebb hive volt Szelim szultannak es az altala

kezdemenyezett reformtorekveseknek.

mely Bajraktar vezerlete

nem

tiintek

kerestek

meg

el

alatt

Szelim

nyomai.

Itt

mindazok, kik az

ragaszkodvan, Konstantinapolybol

menekiilni kenyszeriiltek.

Az

tehetsegd Musztafa-Bajraktar

hazajanak romlasat, Oroszorszag

sereg,

szervezeteb61

lijitasainak

egyszersmind menedeket

el6bbi rendszerhez

A ruscsuki

allott,

erelyes, ketsegkiviil

nem

nagy

nezhette egykedviien

mely a folytonos belzavarok

fenyegeto

magatartasa mellett

hetetlennek Idtszott. Beldtvan

azt,

s

elkeriil-

hogy a birodalom

szomoru helyzete joreszben a franczia szovetsegnek tulajdonithato, mert Francziaorszag biztatdsaira izent

a porta hadat Oroszorszdgnak

s

most eppen a legval-

s^gosabb pillanatban Napoleontol elhagyatva, Bajraktar teljesen elfordult a franczia politikatol s odatdre-

kedett,

hogy Oroszorszaggal minden kdzvetites

nelkiil,

csakis a k6t allam kdzott kezdendo alkudozAsok alapjdn, beket kdthessen.

HARMADIK PEJEZET.

216

E t.

i.

Bajraktar

czelbol

a

szlobodzsiai

1808. 6v

az

fegyversziinet

elejen,

nnd6n

kbzvetleniil

lejdrt,

Prozorovszkyhoz fordult, felszolitvan az orosz fdvezert,

hogy kolcsondsen hosszabbitsak meg a fegyvern}iigvdst, egyszersmind megemlitven, hogy a porta tobbet

nem bizvan Francziaorszdgban,

czelszern

lenne,

az

ut6bbi kozbenjarasanak mellozesevel azonnal alkudo-

zasokba

beke

lepni, a kiilon

felteteleit illetoleg.

Prozo-

rovszky v^lasza tagad61ag hangzott, mert. mint megjegyz6, a

megallapodasokban hatarozottan kikot-

tilsiti

Francziaorszag kozbenjdrasa az orosz-torOk viszaly

tetett

kiegjenliteseben.

A

fegyversziinetet

sem

volt hajlando

az orosz fovezer forma szerint meghosszabbitani. Nezete

egyezmeny hatarozatlan

szerint a szlobodzsiai

tamra

szolott,

felmondasi

mindket felnek fenmaradvan

joga.^^**

kadtak ideiglenesen de

napi

Ekkent az alkudozasok megszaaz orosz es torok

mindket

hallgatagon

idotar-

tiz

tabor kOzOtt.

a

elismerte

fel

tenyleges

fegyvernyugvas ervenyesseget. Ezen, bar bizonytalan,

nem

de kozvetlen haboruval

mat

s

tervet.

melyet mar tobb szamitva

kiilonosen zilaltsigra,

kialtatni

meg

ki

Bizva nem

forralt.

husegeben 6s

Konstantinapolyban

a

veget

elhatarozta

Musztafat

ido ota

harczedzett seregenek

de

nagysz^mii,

IV.

fenyegeto allapot, alkal-

modot nyujtott Bajraktarnak megval6sitani a

zavaroknak

a

s

a tr6nr61, ismet Szelimet

letaszitvan

szultdnnak.

vetni

uralkodo

Junius

Bajraktar Ruscsukbol

s

kozepe

tij^n indult

Drinapolynal

eg}'esiilt

a

nagyvezerrel, ki szinte szovetkezett vele. Csak heves

kiizdelem utan sikenilt a fovarost hatalmdba keriteni.

Szelimet

azonban nem szabadithata meg.

szultan megolette lalhatta volna.

6t,

Musztafa

mielott Ba.jraktiir a szerdlyt elfog-

Ozman

dinasztiajanak

egjetlen

sarja

217

A HAEczoK megujulAsa (1808. mAjus). elt

meg Musztafan kiviil, a huszonhdromeves Mahmud. nem tetovazott, de Musztafat fogsagra vet-

Bajraktar

Mahmndot emele a

tetven,

aztan

mal, ki

nem

reformok teren.^^^

Az

tronra,

meszetesen Bajraktart ruhazta

ifjii

szultan ter-

a legfobb hatalora-

fel

kesett megkezdeni mukodeset a

Nem

teveszte azonban szem elol a

tOrok birodalomra nezve epen e pillanatban oiy fontos kulviszonyokat sem.

A

szerb ugyek miatt kenyszeriilt Bajraktar, epen

a nyar folytdban, midon a konstantinapolyi forradalom

minden figyelmet, Prozorovszkyval ismet A nyughatatlan bosnyak mohame- *

vette igenybe

erintkezesbe lepni.

danok, mikent tavaszan

is

mar a mult

oszszel, ligy az 1808.

(majus ho elejen),

nem

tartvan

ev

''°*"**'*°'*

Bosznia s a

magukra "^'"''

^^"'f'"

nezve kotelezonek a fegyversziinetet, mintegy masfel-

beiviszcnyok

ezeren atleptek a Drinat, megszallottak Szokol varat

*® *'*"fl""

es

ennek kozeleben a szerbekt61 elhagyott regi sanEzutdn pedig szokasuk szerint pusztitani

czokat.^^*'

kezdtek

a videket, felgyiijtvan a falvakat, oldosven

a nepet es elhajtvan a

marhat, melyet kezre kerit-

Egy csapat messze

hettek.

delfele egeszen a studeniczai

kolostorig hatolt el6re, de

innet

nem

tudta eluzni a

szerb orseget.

Bosznia szerepet a szerb felkelessel szemben, ama kiilonallo helyzetenel fogva,

birodalom

kereteben

melyet az orszag a torok

elfoglalt,

a

fontebb

emlitett

becsapastmegel6z6bosnyakbelviszonyokmagyarazzak.* *

k.

A

Drina melleki korabbi

586—590.

1.

Az

esemenyekre vonatkozolag

1.

I.

1806-iki fegyversziinettel vegzodott bosnyak-

hadjarattal kapcsolatban meg kell jegyezniink, hogy a noba meg vezerbosnyak keresztyenek kozt mar akkor titkos telen osszeeskiives nyomai mutatkoznak. Novi kSzeleben erdokben gyiiltek ossze s egy vekony botot veven a kezokbe.

szerb

—

—

HABMADIK FBJBZBT.

218

Mar 1807-ben

hire

jart,

hogy a Boszniaban es

Herczegovinaban telepes gorogkeleti

vallisii

jobbagy-

sag es kereskedok Karagyorgyeval rokonszenveznek, a francziak pedig az ottani katholikusokat igj-ekeznek

Ugyanezen evi januar 10-en a bosnyak kormanyzd Mehemed Hosref kihirdette a szultan fer-

megnyerni.

manjdt, mely delte.

a bosnyak hadero mozgositasat elren-

Erre tandcsot tartvan az elokelobb kapitanyokkal

a Travnikban hivataloskod6 kormanyzo,

itt

elhataroz-

hogy legelobb Herczegovinaban es a Szava menten gyujtik Ossze a hadakat s a varakat vedelmi karba tak,

helyezik.

A

bosnyak-torokok azonban

kodtak a portdra, tdmogatja,

mint

Karagyorg}'^e tOr

az

azt

6ket es attol kezdettek

oroszokkal

majd Bosznidra

bardtsag

sem.

erosen gyana-

hiven, Karagjorgyet jobban

;

nem

Gyaniit

felni,

hogy

egyetertesben erelyesen tetszett

keltett

az

nekik a a

franczia

nyilatkozat

is,

melyet segelykereseik alkalmaval Konstantindpolyban nyertek, hogy a porta e kritikus kOriilmenyek kOzott

nem

hanem nekik magoknak

segitheti oket,

mokr61 gondoskodniok. v^detlen lopor,

sot

allapotban

— az

meg

varak kiilbnben

leven,

—

csak

kell vedelis

teljesen

Livnoban

egyes kapitanyok nem siettek feg}^er

az a 4000

mere ment

A

is,

volt ala,

ember, a ki a sabaczi 6rseg vedel-

visszatert,

mert a szerbek a Drinat Vise-

gradig sanczokkal es 6rseggel raktak meg. Abban a

mertekben, a mint az orosz fegyverek sikereinek hire erkezett, lelkesedtek a gbrogkeletiek tdczio kapcsolatban e koriilmenyekkel,

is.

A

mar

szerb agiis

megter-

mette gyumolcseit, mert Banyalukaban febr. 4-en vere-

sen fojtanak egj-mast tigy

el

egy Karagyorgj-e-parti osszeeskiivest.

nagy eskiidozesekkel megitkoztak, mondvan, hog^^ el, miat ez a bot, ha eskiijdket megszegik.

szaradjanak

A HAHCZOE MEGtJJULASA

Hogy a viszonyok

annak oka

alakulhattak,

igy

219

(1808. mIjITS).

hogy Boszniaban a portanak voltakepp semminemu kozvetlen rendelkezesi joga nem volt. A kormanyzo Mehemed pasa egy, a nyugatias vilagnezlettel kaczerkodo ozman, a maga szakallara csinalt politikat es a franczidk reszere dolgozott. Azonban sem a gorogkeleti, sem a katholikus bosnyakok

abban

rejlett,

nem rokonszenveztek

a francziakkal, a torokok pedig,

a kik a foldbirtokos-osztalyt kepviseltek, kijelentettek

maguk joszantabol sem az sem a francziakat nem engedik az orszagba.

a kormanyzonak, hogy a oroszokat,

Leginkabb Ausztriara gyanakodtak,

okoskodvan,

ligy

hogy a magyarorszagi szerbek nem ok nelkiil lelkesednek Karagyorgyeert, bizonyara, mert Bees is partolja.

A

dalmat

hat^ron

lev6

fegyvereket rejtegetnek

es

allanak

a

osszekottetesbe szerbekkel.

Ilyen

hangulat

mar

hire jar,

szerborszagi

daczara,

gyorgye mar Zvomik kornyeken

meg sem

kolostorokban

szerb

s

hogy ezek es

pusztitott,

fegyverkeztek. Mindossze

az

szeremi

noha Karaa torokok

tortent,

hogy

a varakban kezdenek a felszerelesen dolgozni s kisse erosebben iigyelnek a kivalt Herczegovinaban labrakapott rabl6bandakra, melyek neha a Szavaig

is

elkalan-

doznak. Rendkiviil

Belgr^d

nagy benyomast

eleste, kivalt

tett

a

bosnyakokra

mikor meghallottak, hogy milyen

sors erte a belgradi pasdt es kiseretet. Bizonyos fasult-

sdg vett rajtuk erot es mondogatni kezdtek „Mi bosnyakok tudjuk, hogy a becsi udvar becsiiletesebb, :

mint a franczia, vagy a

muszka.

Ezek kutyahituek,

csak rabolnak, gyilkolnak, megbecstelenitik asszonyainkat es annyival keservesebb a mi erzesunk, mert tudjuk,

hogy mindennek csak ket gaz

rablo,

Karagyorgye

HARMADIK FEJBZKT.

220

es Montenegro az oka." Mindez az Ssszevisszabeszed,

mely a napi hangulatot jellemzi, csak a szerb felkesikerenek benyomasa alatt keletkezett. Azalatt a

les

agitdczio

franczia

mindazonaltal

nem

is

erosen

a bosnyakok

de

folyt,

A

fegyverkeztek.

helyett er6szak-

kal vettek el a keresztyenek termeset es csak dprilis

vege fele kezdettek patriarchalis modon, falurol-falura fegjvereseket gyiijteni. Fegyverzet

jdrvan,

nem

allott

azonban

rendelkezesre, elobb tehdt patronokat kezd-

tek kesziteni es negy franczia tiizertiszt vezetese alatt az

agyukat talpfara nepseget

fektetni.

lefegyvereztek,

A

vdrosok

mert

kSriili

falvak

hogy

ezeket

feltek,

egy esetleges vereseg majd lazadasra fogja osztSkelni. Az ilyen fegyverkezes a keresztyen alattvalokra nagyobb bajt jelentett egy veresegnel. Ugj'anis a patriarchalis

bosnyak fegyverkezesnek az hadra koteles mohameddnok fegyvereztek segessel.

elszedtek

E

fel

egyet,

ellatvan

nagy

azt

harman

minden

sziik-

czelbol azutdn jobb4g}'aikt61 (kmetjeiktol)

niarhajokat

es

eroszakkal

el.

osszeterelt

A

nem adott Honapokba telt, mig

lovaikat.

penzt, attol eroszakkal vettek

a

a modja, hog}' a

volt

koziil rendszerint

ki

bosnyak

kontingens

harczba indulhatott.

A

Drina melleki hadakozas a bosnydkokra n^zve,

mint eddigi eloadasunkbol kitunt, szerencsetleniil

folyt,

a mennyiben Uzsiczenel visszavertek oket. Ez a veres a nyomaban szdllongo hirek a bosnyakokra nagy hatast gyakoroltak. Augusztus ho folyaman egy csomo aga (kisebb birtokos) meg szpahi (lovas htiberes) jbtt a kormanyzohoz Travnikba es egyenesen azt vetettek a szemere, hog}' a szultan fermanjat meg-

seg

hamisitja. Mire a

kormanyzo azt

dom en nektek?" „Nem

epen,

felelte:

—

volt

„Hdt hazua valasz

—

A HARCZOK megujulAsa (1808. mAjus).

221

de nem tudjuk sohasem a szultan igaz akaratjat. Te

hogy mindenki a beket akarja, most meg hogy a francziak minket raszednek es a torok birodalmat el akarjak pusztitani es minden keresztyen fejedelem a mi romlasunkra egyezkedik. Ezzel a franczia-orosz megegyezesre czeloztak, melynek hire eltorzitott formaban Boszniaba is eljutott. Erre a pasa diihbe jott es azt kerdezte toltik, hogy voltakep mit is akarnak tole?

azt mondtad, azt halljuk,

''

Mire ezek

:

„Hitunket es a birodalmat vedelmezni."

Erre indulatba jott a kormanyzo es imigyen

szolott:

„Ti vadoljatok a nemet kormanyt, hat menjetek ellene. Hisz az

el

van kesztilve a

fogadtatastokra. Panasz-

ti

kodtok a francziakra, tegyetek ellene, hogy Boszniaba

ne jSjjenek. Ti azt mondjatok, hogy Karagyorgye elfoglalja a torok tanyakat, menjetek es gydzzetek le."

Ezek utan elkergette oket. Pedig a panaszkodoknak annyiban igazok volt, mert a bosnyak pasak, ha rendeletet

kaptak,

nem

valami

Konstantinapolybol

egyszerfien

szajok

ize

elejtettek

szerinti

es ki

nem

hirdettek.

Erre az

maztak,

agak

es szpahik

megpecseteltek es

egy panasziratot fogalelkiildottek

hogy onnan Konstantinapolyba lakossag igy habozott, tettek.

A

a

kiildjek.

keresztyenek

Szarajevoba,

Mig a torok eletiiket

fel-

torokok termeszetesen csakhamar megtudtak,

hogy a szerbek es bosnyak hitsorsosaik kozott osszekottetes van es fenyegetodztek, hogy az osszes szerb papokat es minden faluban az ot legtekintelyesebbet becsukatjak. Igy hireszteltek ezt

meglehet, hogy alap

Karagyorgye

s

maguk a

szerb papok,

nelktil.

a szerb vezerek nagyon jol ismer-

HABHADK

222

t6k a bosnyAk szint^rt,

FBJEZET.

zendo, hogy

Herczegovindhoz Nikszics.

es

is

kozigazgatasi

regi

elfog-

MegjegykOzigazgatdsilag a

feladatoknak.

Bosznidhoz tartozott

novibazdri szandsak

A

hogy Bosznia

s tudt^k,

laldsa egyike a legnehezebb

ertelm^ben, az eg^sz

felosztds

tartomany 49 torvenykezesi

keriiletre (kadiluk) oszlott,

melyben 76 megerositett hely,

illet61eg var volt. Alta-

Idnos hadrakeles eseten 172.900 fegyverfoghato moha-

medan

es 238.100

szek

A

a hegyi

s

keresztyen harczost szaml^tak e

Legvitezebbek a

teriileten.

herczegovinaiak, jo

haboriiban kitiinoen

lov6-

alkalmazhatdk.

j4ratlan hegyi utakon csakis e bennszulottek ismerik

a jdrast. Jo harczosok a bihacsiak es a dalmat hatdron

lakok, valamint

a

banyalukaiak

is.

Nam

eppen

hadratermett a felsovidek, Dervent es Zravnik insur-

mlg a Drina melleken nagy

rekczioja,

ligy

a keresztyen neps^g

mint

Ugyanez az ellenszenv (novibazari)

reszekben

egyes bensziilott

kodo

—

volt is.

a mohamedan,

resze

szerbellenes.

eszlelheto az 6-szerbiai

Katonai szempontb6I ezen

— egj'mdssal kiilonben folytou viszdly-

kapitanyok vezerelte felkeld-csapatok, csak

felkel^s ellen johettek komolyan tekintetbe, ha a mohameddn albanok is velok tartottak*

a szerb kivalt

A

videkenkent valo csoportosulas

s

a gjuloleten

kiviil,

minden OsszekotS eszmenek hianya, erkolcsileg hatranyba helyeztek a bosnyakokat. Amde orszagukat vedte h^rom elegge jol felszerelt var Bihdcs. Banyaluka es Szerbia feldl Zvornik. E mellett a nehezen megkOzelitheto szinter s az ugj-an rosszul, de megis vedhetfi vdracsok nagy szama. A keresztyen rajik egye:

•

Mitesser alezredes travniki osztr.

marczias

4.

konzul jelentese 1810.

A HAKCZOE MEGUJtTLlSA (1808.

eseten termeszetesen nagy veszede-

temes felkelese

lemben

nem

forgott volna Bosznia tOrok birtoka.

a bosnyak keresztyen

mert

tortent,

resze, kit vele verrokon, de

a „szervint",

a tulparti felkeloket neveztek, vagy

—

—

az

,

maga

a

ki-ki

mint

orszag

folytonosan viszalykodtak egymas-

Egyseges vezetesrol, kozerzesrol szo sem

koztiik,

ez

pedig kozonyos

maradt. Kozben a bosnyak kapitanyok

valosagos urai

Amde

rajak nagy

muzulman fdldesura nyo-

mott es zsarolt, csakiigy gyulolte

sal.

223

Mijtrs).

lehetett

szakallara csinalt politikat, s

mindegyik jobban tudta, hogy a tobbinek mit kellene cselekedni.

Izgagasagaval

kitunt a

szomszedsagaban a reszeges ertheto,

szerbiai harczter

tuzlai kapitany.

hogy a bosnyakok nem

Ekkent

iigyelve semmifele

megallapodasra, egyszerre csak felkerekedtek es tama-

d61ag leptek

Hiaba hirdettek ki a fermant, hogy

fel.

a szerbeket csak akkor szabad megtamadni, ha ezek

atkelnek a Drinan.

Nenadovics Jakab a tamadas hirere gyorsan osszeszedett csapatj^val azonnal a fenyegetett videk vedel-

mere s

sietett.

Ugy

Idtszik iitkdzetre

nem

keriilt

a dolog

az ellenseges felek megel^gedtek azzal, hogy egy-

mdst kolcsdnosen szemmel tartsak. A belgradi tanacs hiret veven a tamadasnak, majus 11-en levelet intezett

a bosnyak vezirhez,

melyben elpanaszola, hogy

a bosnyakok daczara a porta altal mindeniitt kihirdetett

fegyversziinetnek es a szerbek bekes raagatarta-

a Drinan es a szerb fdldon

sinak, atjottek

nemu rakonczdtlankodast kovetnek a tandcs

ezen

akar maradni

irataban,

a

vallalt

el.

minden-

Ejjelente azutan

hogy a maga reszerol hu kotelezettsegekhez

fogja megszegni a fegyversziinetet, de

es

nem

felvildgositast

ker a vezirtol, hogy mily jelent6seget kell tulajdonitania

*

^oi'okok b6-

tartisa.

HABMACIK FEJEZET.

224

csapatok tamaddsanak ? Ugyanakkor (maj. 17.) Rodofinikin is ebben az ertelemben irt a Travnikban szekelo franczia konzulnak is, arra ken'en 6t, hogy fenyegesse meg a kornianyzo pasat. £z utobbi azt v^laszold, hogy a tamadok nem a parancsnoksaga alatt alio

hadsereg soraib61 keriiltek

a rendes szerfien

rablok voltak, kik

A

porta parancsait.

tabornok vont

nem

ki,

veszik

viddini pasa, kit

hanem

egy-

figyelembe a

Menage

franczia

kerdore, azzal mentegette e betorest.

hogy Szokol vara nem volt a szerbek kezeben s a bosnyak csapatok esak nemi eleseget szereztek ott magoknak.**^

Prozorovszky ertesiilven ezen esemenyekrol, Bajraktarhoz fordult, ki azutan epp oly ertelemben

mint

hogy

finikinnak,

felelt,

egy 6vvel elobb Chursid pasa Rodo-

kortilbeliil

t.

i.

a szlobodzsiai fegyversziinet azon

pontja, a mely szerint az ellensegeskedeseknek kell sziinniok,

csak a Viddin

lak6 szerbekre terjed

ki.

meg

6s Fetizlam kornyeken

Egyszersmind

kijelente,

hogy a

porta valoban tamadolag szandekszik fellepni a szer-

bek

ha ezek meg nem szunnek sereget gyujis vonakodnak a porta fenhatosagat

ellen,

teni es

tovabbra

elismerni. Julius vege fele jutott a valasz Prozcrovszky-

hoz, ki azt

termeszetesen

nem hagyhata

szo

nelktil

es pedig annyival kevesbbe, mert a porta, ligy latszik, pdrisi kovete altal

a

mar mdjusban megigerte

szerbek ellen tamadast

nem

volt,

hogy

fog intezni. Ezt most

szemere lobbanta Prozorovszky Bajraktarnak,

meg-

jegj'ezven egyszersmind, hogy a fegyversziinet Szerbia keleti reszeire

kiilonben

zavarok teseit

vonatkozo megaUapodasat Oroszorszag

sem fogadta

volt el.^"^

nem engedtek meg, hogy

A

konstantinapolyi

Bajraktar fenyege-

a szerbek ellen megvalositsa, de kiilonben

is.

A HAECZOK MEGUJULlSA (1808. MAjUS).

225

mint tudjuk, mindenaron beket akart letesiteni a viszaly-

kodo ket allam

Az alkudozasok tehat nem

kozott.

szakadtak meg teljesen, sot az osz elejen, midSn mar

maganak Bajraktdr a fohatalmat Konstanti-

biztosita

napolyban, szemelyes talalkozast ajanlott Prozorovszky-

nak az alkudozasok sikeresebb megkezdhetese

vegett.

Kiemelte egyszersmind leveleben, melyet e czelbol az orosz fovezerhez

intezett,

meg Oroszorszagra nezve

is,

hogy mily elonyos volna ha a portaval most, mid6n

Napoleon Spanyolorszagban

el

van foglalva, beket

kotne es azutan egesz erejet Francziaorszag ellen

for-

nem mulaszta el megjegyezni, teriiletateugedesre nem volna hajlando.

ditana. Mindazonaltal

hogy a porta

Prozorovszky hatarozottan visszautasita a nagyvezer ajanlatait. sitani

Oroszorszag nem szandekozik magatol eluta-

a franczia kozvetitest, igy szolott feleleteben a

fdvezer, s ezert talalkozasa Bajraktarral teljesen feles-

leges lenne

;

kiilonben a porta kezdven

riit,

Oroszorszagnak joga van

nem

is

fog

meltosagaval

meg

oly beket

elfogadni,

raely

meg nem

egyeznek.

A

a

tamadtatnak;

a

teny

orosz

s

birodalom

szerbekre nezve

hogy ha azok a torok csapatok

kijelente,

a habo-

karp6tlast kovetelni

altal

meg-

a fegyversziinet

reszrol

megszegesenek tekintetnek, vegre gyors es hatarozott valaszadasra szolita

fel Bajraktart.^**^

Prozorovszky ketsegkiviil megunvan a hosszii de valosziniileg

lenseget,

ekkor mar elhatarozott

meg azon erfurti

tet-

hogy az talalkozason Sand or okbol,

cz^r Torokorszag reszerol valamely megtorlast igenylC tenyt mutathasson fel Napoleonnak, ki aztan kenytelen lett

volna Oroszorszagnak a portaval szemben szabad

kezet engedni, mindent a

fegyversziinet Kallay:

A

elkovetett,

megszegesere

es

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

hogy a tor5koket tamadasra 15

birja.

;

HARMAStK FEJEZBT.

226

Oktober 9-en a cz^rhoz intezett jelent^seben^*** maga

hogy szamitva Bajraktar fellobbano heves-

bevalla,

fentebb

s6gere, czelja,

nem

levelenek

idezett

mint a nagyvezert ingerelni. utdn

elkiildese

boszankodasokkal

arra birni,

tamadast intezzenek.

ellen

De

Bajraktar

e terv meghiiisult, s

kicsinyes

hogy akar az orosz sereg,

ak4r pedig a szerbek 6hajtv4n

mas level

is

a torOkoket

igyekezett

is

volt

Es meg a

minden aron beket

ezert eltiirte a sertegeteseket es

megalaztat^sa ^rdn

is

^*^^

meg

on-

igyekezett megvalositani a torok

nyugalmat.

birodalomra nezve oly annyira sziikseges

Maga Prozorovszky nem

tud elegge bamulni a nagy-

A

vezer valaszanak mersekleten.

hogy kOve-

helyett,

telmenyeink visszautasitasat az onallo 411am meltosa-

— igy Prozorovszky a — arra hivatkozik, a

gaval igazolna, vdlaszirol,

ir

hogj' fel

teriilet-atengedest

nem

turne

nagyvezer

neptol,

mely

meg. Az orosz sereg

hogy az legkevesbbe sem zavarhatja meg a baratsdgos viszonyt igeri, hog}' a torokok semmiesetre sem fognak elsonek tamadni s becsiiletszavara fogadja, hogy a mig az oroszok jonak latjak megtartani a feg}'verszunetet, 6 sem fog ellensegeskedeseket kezdeni. Vegre a szerbeket illetoleg, biztositja Prozorovszkyt, hogy mikent eddig, ligy ezentiil sem fog sereget kiildeni e lazadok ellen, szaporitasarol

ligy

nyilatkozik,

;

kik irdnt az orosz fovezer oly igen erdeklodik, mivel

a szentpetervari udvar vednoksege ala helyezkedtek kesz egjeldre fatyolt vetni buneikre, remelven, hogy

ezen iigy

is

veglegesen elinteztetik a bekekotes alkal-

maval/''^ Igaza volt Prozorovszkynak,

mid6n a nagy-

vezer ezen valaszarol szolvan, jelenteseben megjegyze,

hogy ennek kovetkezteben nagy bossziisagara kezei kOtve vannak. Valoban Oroszorszag mindaddig, mig

227

A HAKCZOK MEGUJTFLASA (1808. mAjUS).

nem jott letre, a keleti iigyeket illetoleg, haborut nem kezdhetett, Torokorszag pedig az ingerleseket nem veven figyelembe, teljes egyetertes

Napoleonnal

a majdnem masfel ev ota tarto bekes hadiallapot tovabbra is fenmaradt, bar kiilonosen az oroszokra

mar majdnem turhetetlenne

nezve,

A

valt.

nagyvezer engedekenysege a legtobbet a szer- *

szerbek

magatartdsa

orvoN

beknek hasznalt. Az egesz even at (1808) leszamitva a fegyver*'°'y^" a bosnyakok nem nagyjelentosegft rablokalandozasait, """^* komolyabb tamadast nem inteztek a felkelok ellen a Nisben es Viddinben parancsnoklo pasak. A szlobodzsiai fegyverszunet elonyeit tehat, noha azok a torok

kormany felfogasa sagara terjedtek

szerint csak a keleti tajak lakos-

elveztek a szerbek

ki,

mindnyajan.

Rodofinikin az orosz fovezertSl vett utasitas ertelmeben, intette

is

a felkeloket, hogy szigoriian orkodjenek

a hatarokon, a rend es nyugalom a

maguk

fentartasa folott s

ne haborgassak a torokoket. Az

reszerol

orosz fovezerlet, mint lattuk, mindaddig, mig Napoleon

ketes

politikaja

Oroszorszagot

megvalositasaban nemileg ohajtotta a

elkeriilni

keleti

akadalyoza,

torekveseinek

minden aron

kezdemenyezes vadjat az orosz

es a torok birodalmak kozott elobb-utobb megiijulando

haboriikat illetoleg tett

;

ezert ketsegkivul

semmi sem

lehe-

Prozorovszkyra nezve oly kellemetlen, mintha a

szerbek kihivo magaviselete altal a jogos torok megtorlasok elleneben azok vedelmere kenytelen lett volna

a fegyverszunetet megszegni. Karagyorgye es a senatus

nem

teben

a

koknek a

is

kestek Rodofinikin felszolitasai kovetkez-

hataron parancsnoklo vojvodaknak

s

fono-

szigoriian megparancsolni,

hogy orizkedjenek

tartomanyok

nyugtalanitasatol.

szomszedos

Konnyebb

volt

torok

azonban

e rendeletet kibocsatani, mint

15*

HARMAOIK FEJEZET.

228

meg is tartani. A meg rendezetlen nem mindegyik fonOk tekintette az azt

viszonyok kozott engedelraesseget

kotelessegenek, kiilonben azon ellenseges szellem kovetkezteben, melyljel a torokok es szerbek egymas irant

aprobb kihagasok, sot rablasok es

viselteteiiek,

kossdgok a hataron, hoi a ket elem minden nap kezesbe

egymassal,

jott

gyil-

erint-

elkeriilhetetlenek voltak.

A

legrakonczatlanabb magaviseletet e reszben Petrovics Velyko, a czrna-rekai

keriilet

parancsnoka, a Timok

folyo niellett taniisitotta. Alig van a szerb szabadsagHajduk

harcznak oly nepszerii alakja, mint Velyko, a

Kevet meg mai

megs

nap

meg ma

batorsagat

minden szerb

is

\isszhangozza

is

hajdi'i.

hosi

ismeri,

a

nepdal.

Es

ezen utolagos nepszeriiseg sok tekintetben erde-

Velyko egyenisegehez. Tagadhatatminden alkalommal vitezsege altal, de

metleniil fiizodott

lanul

nem

kitunt

egyszer inkabb sajat erdekeit es hajlamait

ig\'e-

kezett kielegiteni, mint a kozjot elomozditani. Altala-

ban tevekenysege sokkal csekelyebb hasznara

a

ugyenek,

felkeles

mint

nem emlegeti oly Donto befolyast nem gyakorolt a

kiknek nevet

mervben valt mas fonokoke,

bamulattal

a

nep.

forradalom sorsara,

megis reszletesebben kell rola megemlekezniink, mert elbeszelesunk folyamaban

meg gyakran

lesz

alkalmunk

vele talalkozni.

Fiatalsagat

hajdiik

kozott

rajta a Hajdu- Velyko elnevezes.

utan eleinte Glavas

es ezert

maradt

A mozgalom

kitorese

tolte

Stanoje, majd Vulyicsevics

test-

verek csapataival harczolt. de mar ekkor kitunt rakonczatlan eroszakoskodo jelleme. Rettenthetetlen bator-

saga

altal csabitva,

hozza, kik aztan

Egy

izben

tobb fegyveres legeny csatlakozott

feltetlenUl

Szendrore

jiitt

engedelmeskedtek neki. es

itt

egynehany torokot,

A HARCZOK megujulAsa (1808. MAJUS).

229

E

tette miatt

mar megadtak magukat,

kik

a fonokok,

nem

kirabolt.

megbiintetendok,

6t

hanem

jelent meg,

maguk

ele ideztek,

de

ismet, mint hajdii, kalandozta

Utobb bocsanatot nyert Karagyorgyetol es azota folyvast reszt vett a mozga-

be a keleti

hatarvidekeket.

Belgrad bevetele utan,

lomban.

1807. ev elejen

az

engedelyt kert a tanacstol, hogy felallithassa a czrnarekai keriiletet a

Timok menteben. E

ohajtott a tanacstol

zaszlot

ertelemben,

es

egy

czelra csak egy

nyilt

levelet oly

hogy azon kornyek lakossaga szabadon

csatlakozhassek hozza. Szereny volt e kivansag es a azt, annyival is inkabb, mert ekkor Belgradban meg nem igen tudtak, hogy hoi fekszik a Velyko altal kiszemelt keriilet. „Teljesitsuk ohajta-

tanacs teljesitette

sat,

igy szolt Mladen,

a

senatus elnoke, ha elfoglal

valamit, annal jobb, legalabb teriiletiink novekedik, ha

pedig elesik,

nem

godtan maradni lalatba."

elindult a

s

nem

a mi hibank, hiszen

engedely

nelkiil is

Velyko tehat a zaszloval es a

Timokhoz

;

itt

tud nya-

belefogna e valnyilt levellel

csakhamar vagy szaz legeny

csatlakozott hozza s ezekkel elkezde a begek lakasat felegetni es rabolni.

Hire

naprol-napra emelkedett a

kornyeken es eppen oly mervben szaporodott kicsiny serege is. Az elmenekiilt begek es szubasak nemsokara nagyobb er6vel tertek vissza, de Velyko meresz es gyors tamadassal szetverte oket.

A zsakmanyon meg-

osztozkodott legenyeivel, egy reszet azonban Belgradba

a tanacsnak. Es a tanacs nemcsak kovetelesekkel nem lep kttldte

latvan, fel,

de

hogy Velyko

meg

a kbz-

hogy Velyko

penztar javara

is

majdnem

fuggetlensegben kormanyozza az altala

teljes

hoz aldozatot,

eltiirte,

valoban meghoditott videket.^^^ Ily

helyzetben

talaljuk

Velykot a Timok mellett

HAB&UDIK FEJBZBT.

230

az 1808. evben

Ugy

is.

latszik,

nem

magdra

tartotta

nezve kotelezonek a fegyversziinetet, melyet pedig ligy

mindennemu

az oroszok, mint a felkelo szerbek,

ala-

koskodasokkal egesz Szerbiara kiterjeszteni iparkodtak. Velyko nem tudott lemondani zsakmanylo kalaudoz4sair61 es figyelembe

a tanacs

nem veven Karagyorgye

be-betort a viddiui

inteseit,

pasalik

a tdrok falvakat

keriileteibe, pusztitva

es

hatar-

ezrevel terel-

s

Termeszetes, hogy ven a bulgarokat szerb foldre. csak iehetett, ellenhoi a tordkok. a alkalmakkor ily ^'*'*

igyekeztek

dllottak,

sot

E

aztiln

miatt

tanacshoz

es

Velyko

a serelmeket megtorolni.

Karagyorgyehez,

erejevel jdn

teljes

is

kiilddtt

panaszos jelentest a

hogy a

pasa

viddini

pedig 6 pusztitott

ellene,

ket

el

falut.* (1808 nov.) Rodofinikin azutan e panaszt Pro-

zorovszkyhoz juttatta. Az orosz fovezer elegtetelt kdvetelni Bajraktartol.

MoUa

pasa, a viddini kormanyzo

nem

is

kesett

Xemsokara azonban panaszszal

fordult

Prozorovszkyhoz a szerbek rakonczatlankodasa miatt. Prozorovszky egy orosz-szerb vizsgalo-bizottsagot

kiil-

dott ki egy orosz tiszt vezenylete alatt a helyszinere.

A

bulgarok

nem

ugyan a szerbek ellen, sot hogy a kerdeses pusztitasok leg-

vallottak

erositettek,

valtig

nagyobb resze tordk folddn alakult rabloktol mazik,

mindazonaltal

nem

hogy szerb szolgalatban

alio

egyenek

ezen hatarvillongasokban, mikent azt is

bevallja.

tiilkapasok

^*^

szar-

Iehetett teljesen eltitkolni, is

vettek reszt

maga

Rodofinikin

Prozorovszky veszelyeztetve latvan

altal

kemeny hangon

az irt

orosz levelet

politika

czelzatait,

ily

igen

intezett Karagyorg>'ehoz,

mclyben a czar haragjaval fenyegetodzik, ha a szerb *

Gavrilovic

i.

m. 371.

A HAECzoK megujtjlAsa (1808.

nep

s

kiilonosen az egyes fonokok

231

muLjxjs).

nem engedelmes-

kednek az orosz fovezer rendeleteinek. Egyszersmind koveteli, hogy Karagyorgye, mint az egesz nemzet tavolitsa

feje,

el

allomasarol

a bekezavaro Velykot

es nevezzen ki helyebe egy hu es engedelmes parancs-

Rodofinikin is mindent elkovetett a maga hogy Karagyorgyet ravegye Velyko elmozditasara. Karagyorgye ezen surgeteseknek nem szegiilhetven ellene, Velykot magahoz idezte Topolaba, de mar masnap tudata Rodofinikinnal, hogy Velyko nokot.

^^^

reszeroi,

torokok lijabb pusztitasairol,

jott a

keriiletebol hir

kerdest intezett

hozza, hogy

ily

koriilmenyek

mi tevo legyen. Rodofinikin haragosan

nem

a torok-tamadasrol szolo

hiszi

hazug

s

kozott

hogy mely epp oly

valaszolt,

hirt,

mint az elobbiek, mert hiszen Bulgariabol

lesz,

csak egyetlen

lit

vezet azon kerilletbe, azt pedig eppen

Velyko csapatja elsanczolta, tehat mielott az ellenseg pusztithatna, e sanczokat kellett volna bevennie. Fel-

Karagyorgyet, hogy Velykot Prozorovszky

szolita tehat

rendeletehez itt

kepest

kiildje

azonnal Belgradba, hogy

hazugsagaiert elvegye megerdemelt biinteteset.

De

midon tudositas erkezett Karagyorgyetol a senatushoz, ertesitven ez utobbit, hogy alig inditoita el levelet,

a torokok

betoresei

hatarra. TJgy latszik,

miatt Velykot visszakiildotte

hogy Karagyorgye,

Id

a

nem sokat hanem

torodott az orosz erdekekkel es politikajokkal,

kizarolag a torokok elleneben szervezendo vedelemre gondolt,

nem

szivesen

aldozta fel a bar

vitez es erelyes vojvodat s azert

nem

is

onfejii,

de

vette figye-

lembe az orosz reszrol jov6, Velyko elmozditasat siirgeto kivansagokat vagy inkabb rendeleteket. Rodofinikin latvan,

hogy Karagyorgyeval nem boldogul, a fel, hogy ez is siirgesse Velyko lete-

tanacsot biztatta

HABMADIK FEJEZET.

232 telet.

Maga

szavanak

szivesen Topolaba utazott volna, hogy

is

szemelyes

•

jelenlete

vette volna egesz figyelmet

altal

nagyobb

siilyt

fonios koriilmeny

nem

igenybe.*^^ Velyko

meg-

ha egy mas,

kolcscinozzOn,

fenyitesenek iigye tehat fuggoben maradt, noha Rodo-

nem

finikin

sziint

meg

volna

szorgalmazni, s6t

azt

Karagyorgyenak igen erthetoen tudtara

adta Pro-

is

zorovszky rosszal4sat es meglepeteset a

folott,

hogy

hatdrozottan nyilvanitott akarata oly csekely meltinytalalt/^"^ De mind megmaradt allomasan s

lasra

nem

ez

hasznalt, a vojvoda

folytatta

pusztitdsait

tOrok

teriileten.^-'-'

De nemcsak Velyko keleti

hataron,

keriileteben,

tovabb del

s6t

fordultak eld idorol-idore

fele,

hanem Nis

az egesz

tdjekdn

kisebb-nagj'obb

is

bsszeiitkO-

zesek a torokok es szerbek kozott.

^

Barawlr bekekiser'***

Viddinben

es

Nis

koriil

nchany ezer

csapatok, bar

fot

osszpontositott

torok

nem

meg,

haladtak

mindenesetre elegsegesek lettek volna a szerbek ezen tiilkapasait megtorolni.

Es mar ismet aggaszto hirek

kezdtek terjedni a nep kozott, hogy janinai Ali pasa fia

albdn

sereggel kozeleg

megtamadni.

E

^''^

alaptalau volt.

A

hir,

felkelok

mint lattuk, semmi

Szerbiat

es

mint

a

szdndekozik

kovetkezes

mutatta,

szerencsejere Bajraktar, a

koriilmenytol sem tdntorittatd el magat bekes politikajatol. A nagyvezer biztosan remelte, hogyha Oroszorszaggal vegezhet, akar haboriiban,

akar

beket

—

kOtve,

a

szerbeket

elobb-utdbb

megfekezheti. S ez az eros Bajraktarnak valoszinuleg sikeriilt

volna

is,

ha hosszasabban

korm^nyozhatja

vala a birodalom sorsit. Az 1808. ev oszen azonban i

egyediil az Oroszorszaggal

minden aron

letesiteni.

kotendo beket igyekezett

Hogy

e czeljat

konnyebben

A HARCZOK MEGUJOLASA (1808. MAJUS).

gondosan

elerhesse,

minden osszeiitkozest a

hogy igy az orosz beavatkozastol eleve Sot egy lepessel meg tovabb

szerbekkel,

minden

keriilt

233

iiriigyet elvonjon.

ment.

Megkisertette

czelt

remelven ezaltal

kibekiilni

a felkelokkel,

kettos

Helyre allvan a jo viszony

elerni.

a porta es a szerbek kozott, egyfelol elharittatott volna

azon tenyezok egyike, melyeket Oroszorszag a torbk birodalom masfelol

oly

ellen

hatalyosan

ha utobb

pedig,

az

tudott

felhasznalni,

alkudozasok az orosz

kormanynyal eredmenyre nem vezetven, vegre megis keriilt volna a dolog, a portanak legalabb

haborura

Szerbia szemmeltartasa vegett

nem

kellett volna erejet

megosztania. Bajraktar

Dionysios

azon kiildetessel,

viddini

puspokot bizta

hogy lepjen osszekottetesbe a

kelokkel es hogy igyekezzek velok

meg fel-

teljes kibekiilest

letrehozni. Dionysios elfogadvan a megbizatast, levelet intezett

Leonti

belgradi

metropolitahoz,

felszolitvan

hogy hasznaljak fol a kedvezo alkalmat a kozjo es beke erdekeben s talalkozzanak bizonyos, a metro-

6t,

polita

altal

meghatarozott

helyen es napon, tanacs-

kozandok a modokrol, nielyek altal e czelt elerni lehetne. Tovabba keri a szerb fopapot, hogy kozolje ezen ajanlatat, a kivel jonak talalja

s

mindenesetre

ket-hdrom tekintelyes es a politikaban jaratos egyen kisereteben, jelenjek

meg

a talalkozas helyen. Vegre

azon remenynek advdn kifejezest, hogy a felszolitasra

kedvezo valaszt fog nyerni, tudatja, hogy Fetizlamban varja be azt,^^^

Leonti termeszetesen

sietett

ertesiteni

a viddini

piispQk ajanlatarol ligy a f6nokoket, mint Kodofinikint.

A

szerbek, mint tudjuk, mindenkor szivesen fogadtak

a porta bekeajanlatait, ha mindjdrt a mindket reszrol

234

HARMADIK FEJEZBT.

timasztott tiilsdgos kbvetelesek a kibekites letrejOttet

A felkelok azonban sohasem utamereven a Konstantinapolybol j5v6 ajanlatokat es mindig keszeknek mutatkoztak az alkudozasokra. Ezen alkalommal is tehdt azonnal elfogad-

meghiiisitottdk

is.

vissza

sitottak

tak Dionysios ajanlatat

s

a Leonti

altal szerkesztett

valaszban Golubino falut Porecs kozeleben tuztek ki

nem

az ertekezlet helyeiil. Rodofinikin

velte tanacsos-

nak ellenkezni a szerbekkel es megakadalyozni a kibekiiles kiserletet, de niindegjik jelenteseben megjegyze, nehogy a szerbek maguk alkudozzanak barmir61 is, elhatdroza, hogy szinten reszt vesz a kiildOttsegben, a viddiniek gyanujanak elharitasa vegett szerb fonoknek oltozkodve.^^^ Oktober 13-an talalkozott a ket kiildottseg Golubiiio faluban.

A

szerbeket Leonti, Kara-

gyorgye titkara es Rodofinikin kepviseltek, ez utobbi, mint a nemzeti

Torok

tanacs

titkara

megjelentek

reszr61

pasa miihurdarja

niutatvan

mint

Rodofinikin,

magat.

Szuczo egykori mold-

(pecsetfirje) es

vai fejedelem kapukiajaja (iigyvivdje). ligy,

be

Dionysios puspok, Molla

eltitkola

Ez utobbi epp s a puspok

kiletet

gyanant szerepelt, de a szerbek megtudtak, hogy tulajdonkepen kivel van dolguk. A tOrok kiildottek mindenekelott hangsiilyoztdk, hogy az lij vezer (Bajraktar) bolcsesege immar veget vetett minden bel-

titkarja

viszalynak a torok birodalomban, a keresztyenek mindeniitt joletet es

nyugalmat elveznek

megjegyeztek azt szervez.

Nezetuk

is,

;

de egyszersmind

hogy a porta hatalmas sereget

szerint

Molla

pasa

kozvetitesevel

volna a kibekiiles legsikeresebben letesitheto a porta es a szerbek

hogy

kozott

ezt elmulasztani

aligha fog

s

a jelen

nem

meg valaha

alkalom oly kedvezo,

szabad, mert ehhez hasonlo

kinalkozni.

A

portatol kozvet-

1

A HARCZOK megujulAsa (1808. mAjus).

kozbenjarasaval.

A

hogy

lehetetlen,

de ket allamnak, biztositasat

el

li.

nem

allamok

mi mar a szerbeknek a

tekot illetoleg mult evben

nem

mint mas

annyit nyerhetnek,

loszert

lentil

235

kifejezett

biztosi-

ohajtasat

illeti,

ezt a porta figyelembe veendi,

m. Franczia- es Oroszorszagnak fogadhatja

s

a szerbek a porta

belatasara kell, hogy bizzak azt, hogy a ketto kozul

maga

valasszon

Vegre igy igyekeztek meg-

egyet.

gyozni a szerb kiildotteket a oszintesegeben

nem bizhatnak

elosoroltak az orosz

politika

felol,

hogy Oroszorszag igazolasara

s allitasuk

magatartasat Moreaval,

az ioniai szigetekkel, Moldva-Olahorszaggal es vegre

Svedorszaggal szemben, kiemelven, hogy az allamok kizarolag a sajat erdekeik altal vezereltetnek.

kuldottek (valoszinuleg elso sorban

maga

A

szerb

Rodofinikin)

ezen eldterjesztesre azt valaszoltak, hogy a szerb nemzet,

mely mar nyolczvanezer fonyi sereg

delkezik,

nem

melyek meg a torok kezben

mielott egykori birtokait,

vannak, mint peldaul Szokolt, Szkoplyet szerezte volna.

ren-

felett

lesz hajlando elobb letenni a fegyvert,

stb.

vissza-

Es nem lenne hajlando arra sem, hogy

megelegedjek egy allam biztositasaval, mert hiszen ezen allammal a porta haboniba keveredhetik s akkor

minden vednokseget nelkiilozniok kellene. A kapukiaja biztata oket, hogy mindket pontra nezve adjak elo kivansagaikat MoUa pasanak es kulonOsen a biztositas kerdeset illetoleg, ajanljanak harom a szerbeknek

vagy negy hatalmat, melyek tand. Miutan

az

meg a

ertekezlet

koziil a porta

majd

valasz-

szerb kiildottek kijelentettek, hogy

targyalasairol

gyorgyet es a tanacsot

s

juttatjak a hatarozatot,

ertesiteni

fogjak

Kara-

aztan haladektalanul Viddinbe a

tanacskozas veget ert

kuldottek oktober 15-en elhagytak Golubinot,

^^'^

s

a

;

HABMADIK FEJEZBT.

236 Prozorovszky

oro8zf6vez6r meohiusitja a

b6keur-

Prozorovszkv meKelegedessel fogadta Rodofinikin .

,

,

,,.",,,

,

.,

»

A

jelentesct a golubinoi ertekezletrol.

....

porta

reszeroi

...

bekulcsi kiserlct, az orosz f6vezert megerositette

^gjf

'

gyal&sokat.

.

azon nezeteben, nogy a torok kormany erezven sajat

gyengeseget Oroszorszaggal szemben, az utobbit megfosztani ohajtja azon el6nyokt61. melyeket a szerbekkel

valo szovetseg

nem

zetet,

kesett

is

hogy mily ertelemben altal a

Igy fogvan

nyujthatott.^'^"

a hely-

Rodofinikinnak,

adni

utasitast

fel

szerkesztesse a szerb

tanacs

Molla pasahoz juttatando nyilatkozatot. Prozo-

rovszky

velemenye

jelenteniok,

szerbeknek

a

szerint

hogy barmennyire

ohajtjak

ki

is

kellett

az ellen-

segeskedes megszuntet, vednokiik az orosz czar beleegyezese

nelkiil

nem bocsatkozhatnak alkudozasokba

minthogy pedig a porta kiilonosen a sajat

nak adott igereteket magara nezve nem lezonek

s

alattvaloi-

tartja kote-

igy esetleg a teljes kiirtatds veszelyet von-

hatnak magukra, mindenekelott az orosz es franczia

udvarok biztositasara van

sziiksegiik.

A

torok

meg-

bizottaknak azon ajanlatat illetoleg, hogy nevezzenek

meg

harom vagy negy hatalmat, melyek majd a porta valaszt kettot, azt lehet felelni, hogy ok (t. i. a szerbek) mar valasztottak es pedig a szerbek

koziil

Oroszorszagot a hitkozOsseg oltalom miatt

es

az

es Francziaorszagot,

eddig tapasztalt mivel ez baratsa-

gos kozvetitest v^llalt magara a fenforgo orosz-torok

mas hatalmakkal pedig kiilonben sem allanak senimifele osszekottetesben. Mar ebbol a koriilmenybol is kitunik, hogy a felkelok iigj-e nem kiild-

viszalyban

;

nitheto el a porta es Oroszorszag

k0z5tt folytatando

bcke-alkudozasoktol.^''^

Rodofinikinnak ravenni,

sikeriilt Karagyorgyet es a tanacsot hogy a maguk reszeroi is elfogadjak Prozo-

A HARCzoK megujulAsa (1808. mIjus).

rovszky Molla telte

kozo

nezeteit

pasahoz az orosz

a november

I'gy

11-en Viddinbe,

nyilatkozat szorol-szora isme-

kiildott

fovezer utasitasainak a targyra vonat-

teteleit. '^^

erezte a szerb

s

237

A

viddini kormanyzo,

tanacs

noha eleuken

iratanak a portara

nezve oly

nagymervben serto kifejezeseit, megis baratsagos hangon valaszolt. De megjegyze, hogy a divan elott, mely hatalmasabb a vilag valamennyi uralkodojanal, a „biztositek" szot kiejteni lehetetlen volna

;

denki tudja, hogy a divan

mindig megtar-

eddig

is

kiilonben min-

meg fogja azt tartani. Ezert nem tehet egyebet, mint alazadivannak, hogy kegyelmezzen meg

totta szavat es ezutan is

Molla

pasa jelenleg

tosan esedezik a

a szerbeknek, a biztositekot

csak akkor

emliti

kedvezonek

talalja.

el

kivansagukat majd

illeto

meg, mikor erre nezve az alkalmat

A

mult evben

is

azert utasittatott

a szerbek kerelme, mert abban benne foglaltatott

szo. Egyelore tehat csak kegyelmet fog szamukra kerni s ha a divan erre hajlandonak mutatkoznek, majd tudatja velok s ajanlja, hogy akkor keszitsenek ismet egy igen alazatos folyamodvanyt, melyben aztan a ktilhatalmak biztositasarol is tehetnek

a biztositek

emlitest.'^"^

rozta tetesi

nem

A

senatus

Rodofinikin

tanacsara

valaszolni a pasa levelere

s

elhata-

ezzel a bekel-

alkudozasok vegkep megszakadtak.^*'^

Nem

1

^

kozbelepte nelkiil

az hogy >^J

ugvan, ^J

valoszinu

sikeriilt

orosz

befolyas J

volna a porta es a szerbek

kozott szilard alapokon nyugvo tartos kibekiilest hozni letre.

A mozgalom

kezdete

kiserlet hajotorest szenvedett.

ezen

esetben

6ta

De

meg minden

ilyen

az ketsegtelen, hogy

a Prozorovszky utasitasai szerint cse-

lekv6 Rodofinikin

tette

lehetetlenne a kozlekedest a

ket fel kozott. Elosoroltuk

mar az okokat, a melyek

*^

""^ ''"

bel6p6s okai.

HARHADIK FEJEZET.

238

az orosz fovezerletre kivdnatosnak tiintettek

fel,

hogy

Szerbia mindig keszen alljon az elso intesre harczot

kezdeni a torokok is,

Ereztek kiilOnben a szerbek

ellen.

hogy daczara a m4r egy ev

fegyvernyugvdsnak, a kiizdelem

tenyleges

ota tarto

meg nem

ert

veget

s hogy a veszely, mely hazajukat eddigele fenyegete, nemcsak nem harult el teljesen, de meg megiijulhat, s6t okvetlenul meg is fog lijulni. Az aggodalmak,

melyeket a helyzet bizonytalansaga

sziilt,

nem

csekely

mervben megkonnyitek az orosz befolyas ervenyesiilheteset. Oroszorszag a mellett, hogy oly fennen hirdete partfogasdt, valoban segitette

ha mindjart nem

is

a felkeloket es

nagy mennyisegben, de megis kiilddtt tobb izben penzt, agyukat, fegyvereket. S igy nem csoda, ha Rodofinikin oly lepesekre is tudta birni a szerbeket, melyek, mint eppen a Molla pasaval folytatott

is

alkudozasok vegleges megszakitasa, kizarolag

meg

orosz erdekeket mozditottak elo, nemikep

erdek hatraszoritasaval

is.

A

fenforgo

a szerb

koriilmenyek

kozott pedig ketszeresen ertekesse valt Oroszorszagra

nezve

a

szovetsege es engedelmessege,

szerbek

erfurti ertekezlet

Az

megallapodasainak kovetkezteben az

orosz politika visszanyerte a keleti iigyekben cselek-

A

vesi szabadsagat

spanyol iigyek es Anglia ellense-

ges magatartasa, mint emlitettiik, Napoleonnal az Oroszorszag irant csakhamar a meghidegiilest eloszlattak.

tilsiti

bekekotes utan tamadt

az 1808. ev elejen

Hogy

mar

joreszt ismet

osszes erejevel Spanyolorszag ellen

fordulhasson, sziiksege volt Sandor czar 6szinte baratsagara, de masreszrol erelytelen

jellemii

erezte

czar,

a kiilonben

is

hogy messzehato

ingatag,

keleti ter-

Az erdek-kozosseg csak egymas fele vonza oket semmi sem

veit

csakis Napoleon segelyevel valosithatja meg. ;

A HAKCZOK MEGUJtJLASA (1808.

239

MAJtTS).

termeszetesebbnek, minthogy a ket uralkodo

14tszott

egy lijabb talalkozason igyekezzek a koztuk fennallo baratsagos viszonyt megszilarditani

s

a netalan letez-

heto ellentetek elharitasa utan a kozosen kovetendo

A

politikai iranyt megallapitani.

tobb idon at tervezett

osszejovetel vegre letrejott Erfurtban, hoi a ket csaszar

szeptember 27-en talalkozott. Barmennyire ohajtotta is

Napoleon a czart nezeteinek megnyerni, hogy aztan

Oroszorszag erejet hassa,

Sandor

I.

is

a sajat czeljaira kizsakmanyol-

keleti terveinek kivitelehez

nem

volt

hajlando segedkezet nyujtani. Konstantinapoly elfoglalasarol,

mely meg mindig kedvencz eszmeje

czarnak,

tobbe hallani sem akart, sot a torok biro-

dalom vegleges felosztasat leset

nem

is,

volt a

bar e targy megbesze-

utasitotta el magatol,

tavolabbi

feladataul

Az egyetlen kerdes, melyben a czar engedekenyseget tanusitott, Finnland, Moldva es

latszott tekinteni.

irant

Olahorszag birtoklasa volt. Napoleon belegyezett abba, hogy a ket fejedelemseg Oroszorszaghoz csatoltassek es hogy a Duna kepezze a hatart az orosz es torok birodalom kozott.

A

czarnak mindenekelott bekes liton, oda kellett hatni, hogy a porta a kerdeses tartomanyokat atengedje. Ez nem sikerulven, fegyverhez is nyiilhatott, de Napoleon jovore a koz-

alkudozasok

vetitest

mint

nem

altal

vallalta el es azt is kikototte,

alakuljanak

is

Oroszorszag viszonyai

hogy bara

torok

birodalomhoz, a Francziaorszag es porta kozott letez6

baratsag ezek altal ne erintessek. igert

tettleges

segitseget,

Csak azon esetre ha Ausztria vagy barmely

mas hatalom a portaval szovetkezven, haboriit iizenne Oroszorszagnak. Es vegre a ket uralkodo kozosen biztosita

Torokorszag

orszag kivetelevel.

A

teriileti

epseget Moldva es Olah-

Sandor czar

altal vallalt kote-

*""'"''*'

*^ isos.

szept.

"

BABMAJ)IK FEJEZET.

240

lezettsegek joval tiilhaladtak azon felteteleket, a meteljesiteset Napoleon megigerte. Ismeretes, hogy a czdr szovetsegese kedveert raallott arra, hogy kozOsen felszolitjak Angliat a bekekotesre, mely lepes, ha nem sikeriil, esetleg hosszas es terhes harczokba bonyolithatta Oroszorszagot, tovabbd elismerte Bona-

lyeknek

parte

J6zsef spanyol kiralysagat

s

vegre

kiJtelezte

magat Ausztridt haddal megtamadni, ha ez utobbi Francziaorszaggal haboriiba keverednek.''"'' Mindazonaltal a czar es kanczellarja, Runijanczov

oro820P8z4o

12-en letrejott erfurti egyezmenyt a fenforgo

Tz'erfurtr'^^ okt.

viszonyok kozott el6ny(5snek tekintettek magukra nezve.

egyezmeny s'untin^^i lazadis,

Bavaktlr haisia.

Kulonosen, hogy Napoleon az Oroszorszag es a porta i

kozOtt eddig igenybe vett kozvetitesrol lemondott, nagy

Diegnyugvast szerzett a czarnak, mert remenyle, hogy egyediil

ezentiil

lephet

fel

igeretehez

sajat

es vagyait

akaratat

a torok birodalom ellen. Napoleonnak

azonban

kepest

Konstantinapolyban. Kiilonben s

tett

barmennyire ohajtotta

Sandor a habonit, elobb bekeajanlatokat allott

kQvetve,

is

a

tel

is

kellett tennie

mar kiiszobon

igy a jovo tavaszig a hadmuveletek megkez-

desere gondolni sem lehetett. Prozorovszky tehat utasit^st nyert,

A

feltetelek,

hogy kezdjen alkudozasokat a portaval. a melyek alatt Oroszorszag hajlandonak

nyilatkozott beket kotni, a kovetkezok valanak

1.

:

a

hogy jovore a Duna kepezze a kozott 2. a szerb nemzet ket birodalom hatart a fiiggetlensege elismertetik Orosz- es TorSkorszag ved-

porta

beleegyezik,

;

noksege

alatt; 3.

Gruzia, Imeretia es Mingrelia Orosz-

orszag fenhatosaga ala helyeztetnek.^"*

Az orosz fohadiszallason azonban daczara Bajraktar ismert

bekes hajlamainak

elso lepesnek,

s

az orosz reszr61

nem nagy bizalommal

viseltettek a

tett

beke

A HARCZOK MEGUJULASA (1808. mAJUS).

241

helyreallta irant. Prozorovszky legalabb kozolven

figyelmezteti felett,

6t,

sereg,

Kodo-

lepeseit,

De

a targyalasok folyama

sem torok

teriilet

ellen

alatt

tamadast

e mellett kotelessegeve teszi

biz-

Karagyorgyet es a szenatust, hogy a hadi

szer-

ne intezzenek. tatni

tett

hogy a legszigorubban orkodjek a

hogy a szerbek

sem a torok

erdekeben

alkudozasok

az

finikinnal

vezkedesben ne lankadjanak es minden pillanatban keszen legyenek lijbol megkezdeni a harczot. „Mert, igy szol tovabb, alapos

hogy a torokok, a

okom van ketkedni

nelkiil

a

folott,

hogy megegyszer a fegyve-

rek szerencsejehez folyamodnanak, kovetelmenyeinket

—

melyektol pedig

el

nem

allhatunk

—

elfogadnak.

Es azert folotte valoszinu, hogy a targyalasok nem fognak eredmenyre vezetni s hogy a megszakitasok utan

a haborii

vegre

kikeriilhetetlenne

Rodofinikint,

valik."

hogy kozolje vele

Felszolitja

eszreveteleit

azon pontokra nezve, melyeket a bekekotesnel figye-

lembe veendoknek

vel,

mert a szerbeknek iigye az

alkudozasoknak ketsegtelen egyik legfontosabb targyat fogja kepezni/''*^^

November 3-an restbol.

indult

el

Krasznokutszky Buka-

Midon Konstantinapolyba

ert,

a forrongas,

mely csakhamar a legborzasztobb lazadassa fajult, mar magas hullamokat vert a fSvarosban, Az orosz kiildott

meg

atadhata Prozorovszky iratat Bajraktar-

nak a bekefeltetelekkel egyiitt. A nagyvezer elozekenyen fogadta ot es hatarozottan kijelente, hogy legfobb torekvese beket kotni Oroszorszaggal es Angliaval.'^*^'^ De tovabbi alkudozasokba mar nem bocsatkozhatott.

A

Bajraktar reformjaival elegedetlen jani-

csarok es a velok rokonszenvezok partja mar nehany

nap Ota fegyvert ragadt. Az iszonyatos meszarlas es Kallay:

A

szerb felkeles tortenete 1>:07— 10.

I.

16

HABHADIK PEJBZET.

242

mely Konstantinapoly lakossdgit

kozepett,

pusztitds

egy heten

at

remegessel

november 15-en. Az

lele

meg

6t

Bajraktar

szultan

halal&t

is

nem menthete

gyoztek es a hadsereg

a janicsarok

;

tolte el, ifjii

lijja-

szervezese tobb iidvos reformmal egyiitt hosszii idore

ismet meghiiisult.

termeszetesen a bekealkudo-

Bajraktar halalaval

megszakadtak egy idore s Prozorovszky november vege fele, ekkor meg nem ertesulven a Konstantinapolyban tortentekrol, mar nyugtalankodni kezdett szarnysegedenek kesedelmezese miatt.*"' Ez utobbi

zasok

is

azonban, a mint csak a torok ministerekkel a lazadas lecsillapulta utan ertekezni lehetett, ismet szoba hozta

Az

alkudozasokat,

az

kormany

lij

hajlandonak

is

mutatkozott a beke helyreallitasara es mar deczember elejen

kijelolte

meghatalmazottakat, kiknek Jasz-

a

vasarra kellett volna utazniok, hog}'

a czar meg-

ott

Prozorovszkyval a beke

bizottjaval,

feltetelei

felett

tanacskozzanak.

A

Angoi-torok

jaszvasjiri

tudjuk,

^^^^^ ultimatum a portAhoz.

erfurti

nem

azonban

ertekezlet

az

talalkozason

a

j(5tt

ket

letre.

csaszar

megegyezett abban, hogy kozosen fognak Anglianak bekeajanlatokat tenni.

nem

A

St-Jamesi

mutatkozott liajlandonak

kozni.

kabinet

azonban

alkudozasokba bocs4t-

Ennek kovetkezteben Sandor

czar

is

kenyszeriilt

Napoleon ellensegeskedeset Anglia iranyaban, mintegy a sajat iigye gyanant tekinteni. Es eppen ekkor a faradhatatlan sikeriilt

es

a

erelyes

hazaja

es

angol

diplomatanak,

Adairnak

Torokorszag kozOtt evek

ota

fenforgo viszalyt a Dardanellaknal 1809 januar 5-en letrejott

bekekotes

altal teljesen kiegyenliteni.

leon a porta ezen lepeset

A

nem nezhete

Napo-

egykedviien.

ki halalos ellensegevel, Angliaval szovetkezett, azt

A HABCZOK meoujulAsa

termeszetesen sajat ellensegenek tekinte.

a franczia iigyvivo keseruen,

sot

Nem is kesett

A

spanyol es portugal iigyek

modon

fenyegeto

panaszt emelni a portanal az Angliaval miatt.

243

(1808. iiijus).

beke

kotott

azonban sokkal

inkdbb elfoglaltak Napoleon figyelmet, hogysem Torokorszag ellen erelyesebben lephetett volna

meny a jo

viszony

mart a

fel.

E

koriil-

portat kitartasra es az Angliaval helyreallitott

apolasara

meg mindig

serkente,

annyival

is

inkabb,

fenyegeto Oroszorszag iranyaban

Es Adair valoban mindent elhogy a portat szorongatott helyzetebol kiszabaditsa, elobb egy harmas szovetseg letrehozasan

tamogatasra

szorult.'*^^

kovetett,

faradozvan

Ausztria,

majd pedig ez nem

Torokorszag es Anglia kozott,

sikeriilven, a porta es

kozott igyekezett a beket

kozvetiteni.

Oroszorszag

Erre azonban

mar keso volt. Sandor czar az angol-torok bekekotes nagy felhaborodassal fogadta. E tenyben a porta reszerol ellenseges szandekot velt vagy talan akart felismerni. Lehet, hogy a franczia biztatasok sem hianyzottak, de valoszinubb, hogy I. Sandor czar megszabadulvan Napoleon kozvetitesetol, mely eddig oly

hiret

nyomasztolag hatott a torok birodalom ellen forralt terveinek megvalositasara, most az elso iiriigyet

meg

akarta ragadni, a mely a haborunak latszolag jogos

megkezdesere kinalkozott. Mar februarban utasitotta Prozorovszkyt, hogy intezzen a czar neveben ultimatumot a portahoz, ki kellett jelentenie,

hogy a cz^r

az angol kovetnek fogadtatasat Konstantinapolyban a porta reszerol oly ellenseges tenynek tekinti, mely a

onkent veget vet, koveteli tehat, hogy az angol kovet azonnal kiutasittassek a torok fovarosbol s hogy a porta ket nap alatt hatarozott vdlaszt adjon. Ha e k5zben bekebiztosok erkeznek is

fegyversziinetnek

16»

HARMASIK FBJBZBT.

244

Jdszvdsarra, az orosz felhatalniazott

nem

fog alkudoza-

sokba bocs^tkozni. Es vegre azon esetben, ha a porta valaszakedvez6tleniilhangzanek,Prozorovszkynakazonnal

meg

A

kell kezdeni az ellensegeskedeseket.-^"

torok megbizottak eltikon Galib eflfendivel a rab-

16kt61 henizsego Bulgariaban csak

es

keriild

erkeztek

meg

ekkor mar Prozorovszky

kiildOtte,

Pas-

J^szvasarra;

f

lassan

utakon haladhatvan,-^'^ marczius 8-an

negyven ev mulva az orosz sereget vezerle a magyar forradalom ellen) elutazott volt az ultimatummal Konstantinapolyba, hova marczius 20-an kievics,^"

ert.

A

sitotta

(ki

muftinal tartott divan egyhangiilag

visszauta-

Oroszorszag kdveteleset es ezzel a koczka

vettetett. Aprilis

el-

megkezdtek hadi-

oroszok

az

1-en

muveleteiket. 1809. ipr.

I.

hadmOvoietek megkezd6se. aggodaimai s eidkesziiie-

er'ejok.

A.Z

orosz hadscreg hosszas

tetlensege a hadjarat

D^6&kezdese utan, Belgradban aggodalmakat

A

szcrbek

leginkabb

azert

tartomany

kiilonbozo

hatarain,^^-

leptek

fel

koltott.

tamadolag a

hogy Prozorovszky

gyorsan beiiyomulvan Bulgariaba, a torok sereg

figyel-

™6t kepos losz Szorbiatol elvonni. A vart eredmeny azonban nem kbvetkezven be, jogosan tarthattak attol,

hogy a torok hadvezetes

idot es alkalmat

nyer

meg

az oroszokkal vivando donto iitkbzetek elott nagyobb

Szerbia

sereget iranyozni

ellen.

Elhataroztdk

tehat

Prozorovszkyhoz fordulni. sot felkerni, hogy ktilonbsen

a Nis mellett taborozo szerb csapat tamogatasara egy

Az orosz fovezerhez

;

orosz hadosztalyt kiildjon.

,

zendo

H

vissza

V

egyezett tehat, hogy e levellel Dimitrijevics

t*

az orosz

•*i

(mely termeszetesen csak joval kes6bb erkezett

irat szerkesztese

Szjeniczabol

taborba

es

elfogadasa vegett

Karagyorgyet,

induljon.

ki

inte-

hivtak

szivesen bele-

azonnal

Prozorovszky valaszaban

meg

A HARCZOK MEGDJULlSA

245

(1808. MIJOS).

igyekezett kesedelmezeset a rossz idojarassal menteni, a kert segelyre nezve pedig megjegyze,

maga sem

hatolt be Bulgariaba,

hogy miutan meg

nem

kiildhet

Ms

ala

csapatokat, igeri azonban, hogy Iszajev tabornok egy osztalylyal

igyekezni

fog

Szerbiaba benyomulni, de

sem tortenhetik meg rogton, ezert legyenek tiirelemmel es ne csuggedjenek el. Az orosz-torok haborii uagy befolyassal volt a szerb ugyekre is. Az 1809. ev telen, midon mar a ez

szakadas Oroszorszag es a porta kozott a Szent-Peterultimatum kovetkezteben

varrol kiildott latszott, szerb

rovszkynal.^^^

mar a

A

fovezer

bizonyosnak

meg

Jaszvasaron Prozo-

kijelente

nekik, hogy most

kovetek jelentek

haborii kikeriilhetetlen (biztosan

szamithatvan

ugyanis arra, hogy a porta az orosz kovetelmenyeket

nem fogadja

es felszolita

el)

dket,

hogy kesziiljenek

a harczra.-^^* S hogy e reszben a sziiksegelteket beszerezhessek, nagyobb osszeg penzt bocsatott rendelkezesiikre.^^^ Rodofinikin

sem

kesett az orosz fohadi-

szallasrol jovo utasitasokhoz kepest

tani a szeb fonokoket."^^

szerbek kiilonben

is

Nem

volt

tamadasra buzdierre

sziikseg.

A

csak az orosz hadmuveletek meg-

kezdesere vartak, hogy a

maguk

reszerol szinten

meg-

lijitsak

a kiizdelmet. Mint lattuk, a hosszas fegyver-

szUnet

tartama

alatt

is,

nem

egyszer

kellett

ligy

Prozorovszkynak, mint Rodefinikinnak egesz befolya-

hogy visszatartsak oket az ido Karagyorgye maga ligy nyilatkozott, hogy csak az orosz czar parancsanak engedve tartottak tiszteletben a fegyversziinetet es hogy tiirelmetleniil vartak a pillanatot, midon lijra megmerkozhettek a torokokkel.-^' Szerbiaban senki sem ketelkedett a folott, hogy a tenyleg beallott nyugalom nem sukat

latba

elotti

tamadasoktol.

vetni,

HABMADIK PEJEZET.

246

maga

lehet tartos. Karagyorgye

m4r az 1808.

is

evi

68Z elejen azon meggy6z6d6sre jutott az orosz tiborbol vett hirek alapj^n, hogy a beke

ket hadvisel6

a jOvo

fel

nem

kozOtt

tavaszszal

is

helyreallitdsa a

reszt kell venniOk.'^® Jol

tdk a szerbek, hogy eddigi vivmdnyaikat biztositottaknak

hetik

neztek

s

nem

tud-

tekint-

aggodalommal

ha egyfelol

az elkerulhetetlen kiizdelem el6be, masresz-

is

mert mielobb kibontakozni vAgytak

rol ohajtottak azt,

szembe

helyzetbol, a nielybe a portaval

azon ketes

Az alkalom kedvezobb

jutottak.

hogy

sot

sikeriilni,

megindul a harcz, melyben

lijra

majd a szerbeknek

fog

A

a felkeles kezdete 6ta.

mint

volt,

kiiszobon

alio

bdrmikor

orosz-torok

haboru lekotveii a porta erejenek legnagyobb

reszet,

biztos sikert latszott igerni a szerb vallalatoknak.

Az 1808. ev azon aprobb hatan-illong^sok televel,

desek kozott a felkeles

A

telt

nem

szukseghez

alatt.

el

Szerbiaban. Mint tudjuk, ugyanis

szolittatott

lakossaga taborba,

A

hadsereg

rendes

rendelkezett

kepest

fegyverfoghat6 vezetese

kive-

melyekrol fontebb megemlekeztUnk, kesziilo-

az

felett.

egyes videkek

sajat

fonokeinek

harcz utan pedig mindannyiszor ismet

hazaszeledt az. Miudazoiialtal a katonai szervezet

bomlott

fel teljesen,

idejen vissza

is

s

a harczosok. ha mindj^t beke

tertek falvaikba fdldjeiket muvelendok,

minden perczben keszen sara

megjelenni a

tehdt

nem

illottak

kijelolt

helyen.

a fovez^r felhiva-

Az

szerzesere. fele

el6kesziiletek

annyira csapattoborzasra es gjakorlatokra

vonatkoztak, mint inkabb a sziikseges

vege

nem

Oroszorszag,

mint

emlitok,

6 agyiit es nehdny ezer

De mar Belgradban

is

Mdr a nydr vegen

elkesziilt

keszletek beaz

fegyvert

1808. ev kiildott.

megkiserlettek az agytiontest.

harom kisebb

igyii es

A HABCZOE megujulAsa (1808

hozzafogtak a negyedik ontesehez

247

Mi.JUS).

is.^^^

Velyko vojvoda

pusztito kalandozasai a viddini pasalik hatarvidekein,

mintegy negyezer bolgart, reszint szepszerivel, reszint eroszakkal atkoltbzkodesre birt Szerbiaba. Ezek koziil

mintegy nyolczszazan kijelentettek, hogy hajlandok

Ugy ezen

reszt venni a kiizdelmekben.

az

Ausztriabol

altal

ajandekozott haderejet

osszes

bolgarok, mint

szokevenyek az Oroszorszag

erkezo

fegyvereket

maga

kaptak.^-^**

Sztratimirovics

A

felkelok

56,000

f<5re

hogy epen a szomszedos tartomanyok rokonfajii lakossaganak reszvete kovetkezteben, a szerbek tulajdonkepen nagyobbbecsiilte

ezen

de

idoben,

valoszinu,

A

szamii sereget voltak kepesek kiallitani.^^^

csapa-

toknak a sziikseges hadikeszletekkel valo felszerelese mellett ketsegkiviil az elelmezesre forditotta

gyorgye, mint a tanacs

egyszeruen es megis

is

czelszeruen

vonulo legenyseg elelmezese.^^^

tovabbra

is,

ugy Kara-

fdgondjat. Elbeszeltiik, mily

E

tortent

a

harczba

rendszer fenmaradt

de a mozgalom terjedtevel es kiilQnosen

azon koriilmenynel fogva, hogy most mar idegenek is nagyobb szammal harczoltak a szerbek soraiban, e

rendszernek szenvednie.

nemi

A

es

bovitest

altalanositast

tanacs tehat Karagyorgyeval

kellett

elrendelte,

hogy minden nahiaban a juh- es kecskeallomanynak egy tizede elkiilonlttessek az ekkent kivalasztott ;

nyajak a haborii kezdeteig a nahia

altal

6rizend6k,

ekkor pedig a sereg utan fognak hajtatni, a teljesen vagyontalan vagy onkentes harczosok dittatvan.^^^

A

tobbiek, mikent ezeI6tt,

ellat^sara for-

ugy ezutan

is

hazulrdl kaptak az elelmet.

A

tanacs e mellett intette

a vojvodakat, hogy a

nepet mindenutt engedelmessegre buzditsak eloljdroik irant es

legyenek

rajta,

hogy a hdboriis id6ben min-

HABMADIK FEJEZRT.

248

denki sajdt erejehez es tehetsegehez kepest 8zolg41ja a

nyomdra is jutunk, mely mar bizonyos mervben rendes csapatok felallitasat czelozta. Karagyorgye ugyanis meghagyta Nenadovics Jakabnak, hogy a valyevoi nahiaban szervezzen ket koziigyet.^^* S6t oly kiserlet

szazadot es e vegbol valogassa ki a hadgyakorlatok-

ban mar jaratos egyeneket, de amennyire lehet olyanokat, kiknek mindegyike valamely zadruga tagja, mert ezek tbbb ideig maradhatnak szolgalatban.^*^

Ezen ket szazad berre

tisztjeit es altisztjeit

egy kaplart) Nenadovics

csak ugyelnie a valasztas.

mezeser61

A

is

kellett,

(minden 25 em-

maga

nevezheti

rendelet ertelnieben ezen esapat elel-

gondoskodnia es pedig minden

kellett

embernek naponkent egy oka kenyer es engedelyeztetett. teljesitendok.

ki,

hogy a legiigyesebbekre essek

A

oka

fel

hiis

koitsegek a kozpenztarbol voltak

Belgradban

is

alakittatott

ily

rendes

esapat. Novokrstenni, ki Karagjorgyehez valo ragasz-

kodasaban es a szerb tett,

tigy szolgalataban

probalkozott a szervezessel.

azonban

(mikent

altalaban

A

mindent meg-

belgradi lakossag

Szerbiaban a nep)

nagy

ellenszenvvel viseltetven a rendes katonaskodas irant,

nem oromest soroztatta be magat ezen lij csapatba, mignem Rodofiuikinnek sikeriilt a beketlenkedoket azzal megnyugtatni, hogy senki sem kovetel

toliik

kenyszer-

Karagyorgye ohajtana, hogy lassankent hozzaszokjanak a fegyvergyakorlatokhoz. minek szolgalatot, csak

j6

hasznat

vehetik

majd,

ha

ismet

harczba

kell

meniiiok.

Karagvorgye figyelme azonban mas

Karagyorgye osszekbttetesei ii

«onte-

witzonya.

iranyba

is

^iterjedt, igyekezett az elorelatott kiizdelmek esetere

piar elevc szovetsegeseket biztositani a felkeles javara. I^J

szovetsegesekot a szerbek csakis a bosnyak raja

A HARCZOK MEGUJTJLiSA (1808. MAJUS).

249

es a montenegroiak kozott talalhattak. Kiszamithatat-

fontossaggal

lan

a

birhatott

szerbek iigyere

nezve

egy esetleges mozgalom Boszniaban es Herczegovinaban s talan meg nagyobb jelentoseggel Montenegro-

nak egyideju tamadasa a torokok ellen. Ezen tajakon Karagyorgye osszekotteteseket sze-

torekedett tehat

Vajjon a rokonfaju iiepek ezen kozos es egyiit-

rezni.

mukodesenek

tes

eszmeje

sugalmazta

Rodofinikin

azt,

pontosan a rendelkezesunkre

Nem

szarmazott-e

vagy

nem

hatarozhatjuk

meg

alio

adatok segelyevel.

szenved ketseget, hogy a szerbek a mozgalom

mar

keletkezese ota, mint

tudjuk,

nem

egyszer meg-

szomszed bosnyak keriiletek

kiserlettek a

es a montenegroi vladikaval

erintkezesbe az

tole

lepni.^^*'

orosz keleti

is

Masreszrol^

politika

fellazitasat

iparkodtak mar kozelebbi mint

emlekezunk,

segelyeszkozeihez

tartozott

minden torok haborii alkalmaval az osszes keresztyen rajat folkelesre izgatni. Valoszinu tehat, hogy a szerbek reszint sajat elhatarozasukbol, reszint az orosz iigynok altal hoz.

is

biztatva fordultak faj- es hitrokonaik-

Az 1808. ev szeptember havaban Karagyorgye

a mosztari (Herczegovinaban) szarmazasii Skulyevicset bizta

meg, hogy utazzek a delnyugati hatarra es

tezzen

in-

onnet leveleket herczegovinai honfitarsaihoz,

hogy kesziilodjenek a harczra a Figyelemre melto, hogy Karagyorgye ezen leveleben mar Herczegovina elfoglalafelszolitvan

6ket,

szerbekkel

egyiitt.

sarol,

A

mint leheto esemenyrol

viszonyok

megsem ezen

szol.^^^

termeszeteben

rejlett,

fiiggetlensegi torekvesek,

hogy ekkor sem pedig a

torokorszagi keresztyenekkel tervezett egyesUles nyiltan bevallhatok

nem

valanak. Es ezert azon hivatalos

meghatalmazasban, melyet Skulyevics Karagyorgyetol

HARHADIK FEJEZET.

260

nyert, ez utobbi csak annyit emlit,

a hatarra

hogy Skulyevicset

az ottani iigyek rendezese vegett es

kiildi

hogy mindenki

buntetese

halal

Ugy

neki engedelmeskedni.^-**

Skulyevics (talan mas titkos

terhe

alatt tartozik

azonban, hogy

litszik

ugynbkok

tarlomanyok keresztyeneinek buzditasa kal szorosabb viszonyt

a hataros

is)

tudott letrehozni.

is

azok-

iiiellett

Legalabb

Karagyorgye egy leveleben bevallja, hogy a szomszed (t. i. Torokorsz^gban elo keresztyenek) neppel hatarozott egyessegre leptek, hogy kello mennyisegben Ifiszert

6s hadikeszleteket szallitottak a hataron

fegyverszunet ideje alatt testverfaj

tenyleges

s

tiil

a

igy biztosan szimithatnak a

tamogatasara,

a

mint a

hatart

atlepik^^^ (vagy pedig csak captatio benevolentiae volt

ez Montenegro szamara).

Ugyanezen idoben Montenegrobol

is

erkezett egy

Belgradba, kinek feladata volt a szerbek ereje,

kiildott

dllapota es szandekai felol szemelyesen tudomast szerezni.*^**

Komolyabb

siilesere

azonban csak a kovetkez6 ev tavaszan

tett,

bar ekkor

A

tandcs

desek

is

egye-

testvernep

tete-

sikerteleniil.

nem

kozepett,

kiserlet a ket

feledkezett a

vallasi

meg

vegre a kesziilo-

mozzanatrol

Meg

sem.

1808 nyaran kihirdette, hogy az egesz tartomany minden egyhazaban imak es tinnepi szertartasok rendeztessenek a szerb fegyverek gy6zelmeert.*^^ Igy

telt el

az 1808. ev, kiviilrol

bekeben, de a jov6re

Orommel udvozoltek haboru

nezve

meg nem

haboritott

harczias varakozasban.

tehat a szerbek az orosz-torok

megkezdesenek

hiret

az

1809.

ev

elejen.

Ennek kovetkezteben rajuk nezve is iitOtt a cselekves 6r4ja.^^2 Es kiilonOsen orommel iidvozolte Karagyorgye a harczok megiijulasat, mert a vojvodik kOzott

diilo

A HARCZOK MEGUJULASA partviszaly

komoly

251

(1808. MAJTJS).

nemcsak az eddigi vivmanyokat fenyegette

veszelylyel,

A

az 6 szemelyes

de

kuzdelem a torokok

hatalmat

es

ha mindjart nem is fojthata el az onzes es nagyravagyas sztilte versengest a fonokok kozott, de legalabb egyidore tekintelyet

elnemita

is.

azt.

A

kozos veszely

ellen,

egyesite

a

kiilQnben

egymas ellen fondorkodo partokat es egyeneket. Az 1809. ev tavaszan a szerbek egvszerre tobb iranyban tamadolag leptek fel. Mar el6re a hatarra toltdk csapataikat, hogy igy elore meghatarozott napon minden oldalrol megkezdhessek hadimuveleteiket. Aprilis 13-ika tiizetett ki az altalanos tamadas napjav^."^^^ Ezen haditerv, ligylatszik, Rodofinikin tanacsara, de mindenesetre az 6 tudtaval es beleegyezesevel

kesziilt.

Az orosz iigynok gyors tevekenysegre serkente a szerbeket, biztatvan oket, hogy az orosz sereg veliik egyidejflleg megkezde miikodeset s a Dunan atlepve, benyomul Bulgariaba, minek kovetkezteben a porta

nem

lesz

kepes tekintelyesebb haderot

kiildeni Szerbia

ellen.'^^*

Mielott kiildott

van

Karagyorgye Belgradbol

a montenegroi

kiindult, levelet

piispok-fejedelemhez, felszolit-

hogy

szolitsa fel vitez harczosait s vegyen kuzdelemben, hogy osi hazajukat egyeerovel megszabadithassak az atkozott pogany

6t,

reszt szinten a siilt

„Mi, igy vegze Karagyorgye, azon lesziink, hogy minel el6bb a Tara folyohoz (a montenegroi

jdromtol.

hatar kozeleben) erve, ott veletek egyesiilhessunk.""^ Aprilis

gradot es

kozepe tajan hagyta litjat

Karagyorgye Bel-

Uzsicza fele veven, ismet a rudniki,

pozsegai 6s uzsiczai nahiakban

Mucsan hegyseg

el

alatt

gyujtott

seregevel a

vegig haladva benyomult a mai

novibazdri pasalikba es a kicsiny torok helyseget, Kla-

xaraflyoroye

hadmenete, '^?^'

*"""•

HARMA.DIK PEJEZET.

1^52

diuczdt azonnal elfoglala,

Itt

azonban nem allapodott

meg, hanem gyorsan egeszen Szjeniczdig hatolt elore, mely eroditett varos es var a Boszniat Kumeliaval osszekot6 fovonalnak egyik

kepezi

kepezte es

meg

legnevezetesebb

pontjat

Ennek

birtoka

jelenleg

is.

tehat ketsegkiviil nagy fontossaggal birt a szerbekre

nezve es pedig annyival

inkabb, mert ha Szjeniczat

hatalmukba keritettek, ezaltal biztositjak egj'szersmind az osszekottetest Herczegovinaval s Montenegroval es az

albanok

betoreseit

legalabb

is

ideigleneseii fel-

Szjeniczaos-

azonnal hozzakeztartoztathattak vobia. Karagyorgye oj &j

troma

dctt Szjenicza ostromahoz.

s

ka-

pituiic2i6ja.

A

varos csakhamar a langok

iiiartalekava esett s a torokbk a varba hiizodtak vissza s

erelyes vedelmet fejtettek

hogy a var bevetele ezalatt

legalabb

is

tobb

Latvan Karagyorgj-e,

ki.

idot

ig}-ekezett

fog

igenybe venni,

megakadalyozni

azt,

hogy az ostromlottak segitseget kaphassanak. E vegett az Ibar kozeleben Rudnanal taborozo Plyjakics vojvodanak rendeletet kiildott, hogy csapatjaval vonuljon delfele s keriilve minden taniadast, par oral tavolsagban Novibazartol allapodjek meg, fig}'el6 allast foglalvan el a var mogott, nehogy az ottani torokok siethessenek. Masszjeniczai tarsaik felmentesere pedig egy csapatot a szjeniczai tabortol eszaknyugatra kiildott ki s ez Sztubalyt es Ujvarost (Novart'szrol

mar majus 4-en a Lim folyoig, Prepolyeval szemben terjeszte ki porlyazasait. Ezen

varos)

elfoglalvan

elenk

sikeres

elonyomulas

tulparti

keresztyenek kOzott.

siilven

a

szerb

sereg

mozgalmat idezett

A

elo a

herczegovinaiak erte-

kozeledterol,

csaladjaikat

es

hogy azoingosagaikat kezdtek a Limen kat biztousagba helyezven. hatulrol tamadjak meg a atszallitani,

torokoket egyidejuleg a szerb csapatok mukodesevel.

;

A HARCZOK MEGUJULlSA

A

253

(1808. MAJTJs).

szjeniczai torokok, kik hosszabb ostromra

tak

elkeszUlve, tobbe

csapatot

szetvertek,

is

szenvedni a varban

hazakat

;

halomma

is

segitsegre

nem

vol-

szamithattak

300 fonyi csakhamar sziikseget kezdtek

egy delfelol

miutan a szerbek

nem

kozelgo

e meliett a szerb golyok a laklottek, ligy

hogy a torok orseg

az elelemhiany meliett, az idojaras viszontagsagait

is

kenytelen volt turni. Ily koriilmenyek kozott megadtak

a varat, szabad

elvonulast kovetelven es nyerven

Karagyorgyetol.

Majus 9-en vonult

mintegy

fele,

ki

is

az orsegnek

a szerbek azonban reajuk rohantak es

reszint lekaszaboltak, reszint

A

megraboltak oket.

var-

ban maradt torokok latvan eltavozott tarsaik szomorii sorsat, ismet elzarkoztak s most mar hallani sem akartak az erosseg megadasarol, mig nem Karagyorgye kezeseket allitvan, tak.

A

ily

modon

bantatlanul elvonulhat-

masodik heteben meg-

szerbek tehat majus

szallottak

Szjenicza varat

remelhettek

s

meg nagyobb eredmenyeket

gyorgye ugyancsak

kesziilt is

6t,

hogy

is

;

Kara-

mar seregenek egy

re-

mid6n melyben az orosz ligynok Belgradba hivta

Rodofinikintol leve-

szet Novibazar fele vezetni, let kapott,

meltan

ezen siker utan

titkarat,

a tobbszor

emlitett

Dimitrijevics

Janityiat a tanacscsal egyetertoleg kiildje Prozorovszky-

hoz kiildottsegben. Karagyorgye engedett a meghivasnak, de elobb Vulyicsevicset Szjeniczaba, Obrenovics Milost Prepolye kornyeken,

ennek ocscset, Milant es

Hadzsi-Prodant pedig Belopolyen parancsnokul nevezte ki,

Plyjakicsnek pedig ismetelve lelkere

Novibazar

koriil

kote,

hogy

a legszorgosabban 5rkodjek. Egyszer-

smind valamennyinek kotelessegeve tette, hogy ne csak az esetleges tamadasokat igyekezzenek visszaverni, hanem a keresztyenek felkeleset is hatarozottan vegyek

HARMADIK FBJEZET.

264

foganatba. Ekkent elrendezven mindent, tdvozott azzal

a szandekkal, hogy nemsokdra nagyobb sereggel viszszater

erelyesen

s

folytatja

hadimuveleteit.

Igy

is

t8rt6nt. A

Dimitrijevics elutazasa utan Karagyorgye a kraguje-

szuhodoii

monteneorbi

hadak koidn oper oz

"^'^^zi

ja,

jp^j^j

is magahoz veven, Epen jokor erkezett. Az hogy a szerbeken Szjenicza

es szendrfii nahiak sereget

Szjcniczahoz.

visszasietett -psisgi

ni4r utban volt,

elfoglalasaert bossziit

elebe

sietett

Karagyorgye seregevel

alljon.

nehany

es

oraval

Szuhodolnal megiitkozott vele. dalt

pasa

a

arattak,

vonulni. KaragyorgA'e

meg

ohajtott

Szjeuiczatol

nem

deb*e

szerbek teljes dia-

kenytelen volt

visszatert Szjeniczaba,

vetelere

A

Ipekig vissza-

folytatta az iildozest,

hanem

mert most mar Novibazar be-

keszuleteket

tenni.

Ekkor jelentek Boda lakoi

nala a Vaszojevicsek torzsebol es a

nehauy montenegroi kisereteben. a fovezer Hadzsi-Prodant kiildotte velok, hogy a nepet mindeniitt fegyverfogasra izgassak. Az egj'esiiles a koziil YSigy

350-en

montenegroiak es szerbek kozott tehat

nem

oly mervben, mint

az

Peter, a piispok-fejedelem

gyorgj-e

melyet

levelere,

Karagyorgye tehat

lijra

niinel elobb

kezdje

erdekeben.

A

torodve

a

utobbiak

meg nem

Belgradbol

b4r

valaszolt Karaintezett hozza.

irasban felszolita Petert, hogy

meg

hadimuveleteit a kozos iigy

montenegroiak

szerbek

is

letrejott,

ohajtottak. Sot

azonban

ajanlataival,

nem

fegyvert

sokat

ragadtak

ngyan, de elso tamadasaikat Nikszics vara ellen inteztek Herczegovinaban, melynek birtokara mar reg vagytak.

Igaz,

hog}'

ezaltal

nemi

torok

hadero,

mely

kiilonben talan Szjeniczat vagy legalabb Nova-varost

fenyegethette volna, deli Herczegovinaban kenyszeriilt

maradni, de azon ketsegkiviil fenyes eredmenyt tobb6

255

A HARCZOK MEG0JXrLi.SA (1808. MijUS).

nem

mely okvetleniil bekovetkezik, ha a montenegroiak Karagyorgye terve szerint a Tara partel

erhette,

jain egyesiilnek a szerbekkel s kozos erovel fordulnak

a torokok

ellen.

Karagyorgyenek ekkor meg nem

volt

hatarozott tudomasa a montenegroiak hadimuveleteirol.

Teljes bizalommal remelte

utan az

tehat Novibazar

Mindenek

letreiottet. egyesiiles oj -J

ezen var

ellen

iranyza

bevetele

elott

tehat

Karaayorgye Novi-Baz&r

tevekenyseget. Junius 12-en

indult el Szjeniczabol seregenek

legnagyobb reszevel,

magaval viven ugyanis a sziikseges ostromszereket. Plyjakics emberei szolgaltak a fovezernek kalauzokul.

eiott,

a ka-

•"eniozei ve-

kezt6ben

ei-

^''""'•

Karagyorgye nem messze Novibazartol egy hegyen

Masnap koran reggel megkezde a maga gyongen volt eroditve es epen ugy, mint Szjenicza, nehany orai kuzdelem utan

szallott

taborba.

A

tamadast.

varos

a szerbek hatalmaba

Nyolcz napi ostrom

keriilt.

A

var azonban ellenallott.

utan Karagyorgye mar minden

pillanatban varta a megadast. midon lovas futar erkezett es a

szerbeknek Nis kozeleben szenvedett nagy

vereseget es a torokok elonyomulasat jelente.

E

hirre

Karagyorgye felhagyott Novibazar ostromaval es a veszelyben forgott videkek vedelmere sietett.^^^ A tamadasnak, mint tudjuk, az 1809. ev tavaszan

minden iranyban egyidejfileg kellett volna tortennie. Lattuk mily eredmenyeket vivtak ki a szerbek a delnyugati

es

nyugati videkeken.

Meg

kell

meg

emle-

keznunk a keleti tajakon vegbement esemenyekrol, hogy aztan dtterhessiink a vegzetteljes hadjaratra a Morava volgyeben.

A mig Karagyorgye

Szjenicza korul volt elfoglalva,

Lazarevics

Luka

saga

(Nenadovics Jakab ugyanis,

alatt

es Markovics Szima knez parancsnok-

L4zirevio$

warkovics

kit leginkabbszimaaDrma

megilletett volna a vezerlet e videken, betegen fekudt).

HARUADIK FEJEZET.

256

a szerbek a Drinan atkeltek

6s

Boszniaba. Szokol varaual, melyet

gyorsan

nem

megszallo csapatokat hagytak hdtra

behatoltak

tudtak bevenni,

s

egyfelol egesz

Szreberniczaig es Visegradig, masfelol pedig Bjelinaig

bekalandoztak a videket, pusztitvan a torok falvakat es birtokokat

s

mindeniitt folkelesre buzditvan a raj at.

A

bosnyak mohamedanok termeszetesen nem neztek egykedvuen a szerbek tamadasait. Ellenallasuk azon-

ban

kivalt eleinte, mivel a j61 felfegyverzett szerbek

tiilerovel leptek fel,

nem

lehetett sikeres.

felso folyasanal hadjarat indul,

Mig a Drina

Herczegovin4ban

tel-

jesen kozepkori harcz folyik, Stolac varaban Musztaj

Hadzsi beg-Rizvanbegovicsot ot testvere agyiival

es

ostromolta, ligy

A

tok.

hogy a francziak szereztek beket koznem erdekelte, a mi Bosz-

herczegovinaiakat

niaban tortenik. Ezalatt

nem

szerb foldre lott es

is,

egyszer tortek ugyan torok csapatok

de az elony a szerbek

gyozelmek, a

oly

ismeretes Ali

\

idaics pasa

milyeneket

fcilott

reszere

haj-

Lazarevics az

vagy Nenadovics Mate

Loznicza kbrnyeken kivivott,nem csak a szerb tartomany hatarait biztositak, de a Boszniaban

dest

is

lehetsegesse tettek

ez alkalommal a szultan

valo

terjeszke-

hogy Bosnyakorszagban

volna. Ketsegtelen.

uralmat

nagy veszedelem fenyegete, ha Karagyorgye hatja annyi s

szerencsevel

megkezdett

A

nisi

vereseg hire azonban

ounindi,

a kiadovoi

is

is.-^^

hogy a

Sztojkovics Milenkonak jutott a feladat,

Duna menteben

Viddin fele

elorehaladva

tamadast

intezzen s esetleg a tiilparton alio oroszokkal siiljdn,

mikent az 1807-ben

is

tortent.

kiter-

hatott a

benitolag

szerbek elonyomulasara ezen a videken sztojkovics

hadmuveleteit

a megkezdett mozgalom a Herczegovinara

jed.

folytat-

Ugy

egyelatszik,

A HARCZOK MEGUJXnLlSA (1808. MAjUS).

nagy

Milenko iiem

sereg

rovid ido alatt nagy

dalyozhatott meg.

utan

vegre

nemi

A

nem

s

igy

mutatha-

is

betoreseket aka-

ellenseges

torokok Nisnel kivivott gyOzelme

Prozorovszky

segelyt

rendelkezett

folott

eredmenyeket

legfeljebb csak

tott fel,

257

a

kiild

elhataroza

is

magat, hogy

nehogy ez utob-

szerbeknek,

biak vegkep ketsegbe essenek. Az orosz fovezer

folkeloknek sziiksegiik

lett

nem

hadtestet, a minore a

nelkiilozhetett oly jelentekeny

volna

s ezert,

hogy megis

gondoskodni latszassek roluk, Iszajev tabornokot bizta meg, hogy 6 zaszloaljjal es 2

kozakezreddel atkel-

ven a Dunan, igyekezzek Kladovot jiilius

elfoglalni. Iszajev

Milenkonak

14-en egyesiilt a jobbparton

ezer

Julius 21-en rohamra vezenyelte Kladovo ellen. A torokok azonban hosiesen vedelmeztek a varost s midon a szerbek is, kiknek az ostromletrakat kellett volna keszen

fonyi

csapataval.

Iszajev

sereget

megfutamodtak, az orosz katonas^g a sanczokban megtorlodott s Iszajev csak nagy bajjal

tartaniok,

tudta

embereit

a

veszelyes

mikent Iszajev

is

kimentem.

helyzetbol

Ostromrol tobbe szo sem lehetett

az orosz csapat,

s

megvallja, melyen megszegyeniilve

Duna balpartjara, vegkep magukra hagyvan a szerbeket. Milenko kenytelen volt Porecsig visszavonult a

visszavonulni. ^^^

Az

tamadasi

altalanos

tervnek

lenyeges

egyik

HadmOveietek Nis el-

reszet

mindenesetre a Morava

volgyeben

A

intezendo hadimiivelet kepezte.

desen Nis

felol

Nis

ellen

torokok foereje ren-

Alekszinacz es Deligrad mellett szo-

kott Szerbiaba nyomulni.

A

fenforgo viszonyok kozott

azonban a szerbek eppen ezen oldalrol nem

szami-

fogiaiisa oz^ijibbi,

egyenetien'*^'**s^-

laij^k

tottak erelyes ellenallasra, mert bizvdn az orosz seres; b*" ,

,

gyors es natdlyos Kallay

:

A

,

,

,

elomeneteleben,

szerb felkeles tortenete 1807-

10. I.

meg

,

,

voltak gyo17

a

set.

**"

a csa""""ss^-

A

szer-

bek vissza-

HARMADIK FEJBZET.

258 vonui4«a

zodve, hogy a torOkok Osszes rumeliai fegyveres ere-

Deroute a

jtiket

Meri)

"ereg-

Duna

a

fele

fogjdk irinyozni az oroszok ellen.

mar a kora

Qgijgradn^l, a hol

p^r

tavaszszal

ezer

ember gyult egybe, Dobrinyacz Peter parancsnokolt, s mikent elobbi evekben is, 6 vezenyelte a videk fslkeloit. Milovanovics Midden azonban, ki akkor m4r

majdnem

hatalmat

feltetlen

reavette Karagyorgyet, ki a

Nis

ellen

gyakorolt a tanacsban,

hogy Petrovics Milojet nevezze

mukodo sereg f6parancsnok4va. E maga

kinevezes folotte karos kovetkezmenyeket vont

egy nagyobbszerii

utdn. Miloje altalaban keptelen volt

vezetni ehhez jarult meg, hogy a magat sertve erzo Dobrinyacz csak vonakodva enge-

hadimuveletet

;

A

delraeskedett a gyulolt fonoknek.

Miloje es Dobri-

nyacz kozdtt tobbe-kevesbbe elesen nyilvanul6 vissza-

csakhamar resztvettek a kisebb vojvoddk

vonasban is,

ligy

az

legjobban

hogy, a mire

osszhang

teljesen

sziikseg lett

eltunt a

kicsinyes feltekenykedes

s

volna,

taborbol s czivodds,

a sertett

hiiisag

szitotta

szemelyes bossziivdgy lepett annak helyebe. Daczdra a vezerek viszalykodasanak, a sereg, mely leginkabb a jagodinai, razsanyi, reszavai es alekszinaczi uahidk

hadjutalekabol diilt

allott,

Deligradbol

volgyeben

s

aprilis

masodik feleben megin-

delfele tartva mindeniitt a

haladvan, majus

elso

kozelebe, a nelkiil, hogy barhol volna.

A

is

Morava

napjaiban ert Nis ellensegre bukkant

megerositett Nisben tekintelyes torok sereg

helyezkedett volt

el,

a szerbek tehat

nem

renieltek,

hogy ostrom nelkiil juthatnak a var s a varos birtokdba. Az elbizakodott Miloje azonban fennen hirdete. hogy nemsokara hatalmaba keriti Nist s valoban nem messze a varostol Kamenicza es Felso- es Also Mataeocz faluk kozeleben s4nczokat hanyatott, melyek

ir

1

A HARCZOK MEGUJULlSA (1808. MijUS).

nem

tobb egymassal osszekottetesben

259

redoute-ot

alio

kepeztek. Mar ezen megerositett miivek megszallasandl ismet kitort a fonokok kozott dulo viszaly. Mindegyik

vezer sajat nahiajanak embereivel

Csak nagy

ohajtott elfoglalni.

bajjal sikerult vegre a

sereget elhelyezni a sanczok mogott.

inkabb

el(5re

redoute-ot

kiilon

A

Nis fele leg-

magaslaton

redoute-ban, a csagari

tolt

Szingyelics Istvan, a reszavai knez parancsnokolt. Ezt

mintegy fddozve emelkedtek a tobbi miivek

meg azon

Kameniczaig, s6t latok

tobb idot

vettek

tiil

is.

igenybe.

egeszen

Mindezen munkaMiloje, ki szerette

volna Nist azonnal megtamadni, kenytelen volt megis

nem

engedni a tobbi fonokok velemenyenek, kik tottak lehetsegesnek Nis bevetelet egyszerii

de

meg

czok mogiil

vitt

ily

rohammal,

mar a san-

a szerbek annyira hozzaszoktak

denekelott

tar-

harczmodhoz, hogy mindig es min-

foldmuvek

altal

iparkodtak az altaluk

elfoglalt alias okat biztositani.

A mig a szerbek kesziiletekkel voltak elfoglalva, a nisi tOrOkok szama is naponkent szaporodott. Sot azon rumeliai csapatok, melyeknek a Dunahoz kellett volna vonulniok az oroszok ellen,

kesedelmezese miatt, most Nis

hogy a v4ros

koriil

ezen utobbiaknak

fele iranyoztattak, ligy

mar majus masodik feleben

mes, a szerbeket joval tulhalad6 torok pontosult.

A

porta

reszerol az oroszok

talan eldnyomuldsdra epitett

lassii,

bator-

szamitas, mint a kovet-

kezmeny megmutatta, helyesnek ellenben a gyorsan

tete-

hadero ossz-

A

szerbeket

orosz

diadalok

bizonyult.

bekovetkezendd

remenyeben kezdett mereszebb tamadasok majdnem vegveszelybe dontek. Hajduk-Velyko es mdsok olykor egeszen Uj-Palankaig kiterjesztek portyazasaikat s e

kbzben egyes Nis

fele

siet6

csapatokat

szet is 17-

HARMADIK FEJEZET.

260

a minden oldalr61 osszetorlodo ellenseges

vertek, de

hadosztalyokat

A

nem

fel

veszely, a mely

tartoztathattdk.

a Kanienicza

szerbeket a folyvast szapoiodo fenyegete,

meg

taborozo

koriil

torok sereg

fokozodott azon

reszerol

czivakodasok

altal,

melyek a vojvodak kozott. meg a sanczok elkesziilte utan sem sziintek meg, midon pedig mar elorelathatolag az osszeiitkozesnek az

rovid idon

beliil

ellenseges had erejevel

be kellett kovetkeznie.

hiiisag es kolcsonos feltekenykedes

A

szemelyes

ekkor m4r annj^ra

nemely vojvodak lelkUleten, hogy a kozmasodsorban kezde oket erdekelni, nem tobbe czel,

erot vett iigy

hanem inkabb csak eszkoz gyanant

az eg}'eni nagyra-

vagyas kielegitesere. Fegyelemrol, egyertelmu miikodesrol ily kOriilmenyek kdzott sz6

sem

lehetett.

A mig

Miloje es Szingyelics a felett vitatkoztak, hogy kette-

jok

koziil

melyik foglalja

el Nist,

a bator, de rakon-

nem szokottHajduk-Velyko, szerepet maga is megunta

czatlan s engedelmesseghez

akar mert az alarendelt

m4r, akar pedig, mivel masok bujtogattak (talan eppen

Dobrinyacz) koltott hirre,

azon valodi vagy csak hogy Gurguszovaczot (ma Gyurgjazse-

6t ily iranyban,

vacz) szinten fenyegeti egy torok

elhagyta a kameniczai

vedelmere

tajak sajatja

gyanant

sietett,

csapat, embereivel

az emlitett

tabort s alhtolag

melyeket mar megszokott a

tekinteni.

Nemsokara a fovezerseg

elvesztese miatt duzzogo Dobrinyacz Peter

is

kovette

peldajat es tavozott, mint monda, Velyk6t61 segitsegtil hiva.

E

ket fonok

majdnem

az osszes szerb lovassa-

got magaval vive.

Az ekkent meggyongiilt

szerb

tabor

ellen a nisi

torok sereg majus utojan intezett altalanos tdmadast.

A

Szing)-elics

parancsnoksaga

alatt alio csagari

redoute

A HABCZOK megujulasa (1808. mAjus).

261

ellen inteztek a torokok az elso rohamot.

A sanczok

mogott

vedekeztek. Tobb

szerbek szivosan

felallitott

izben iiagy veszteseggel visszanyomtak a torok

De ezek sem

patokat.

rohantak a sanczok ellen

erovel

vegre

hatoltak be a redoute-ba.

verontas fejlodott ki

ezeken

itt.

Elkeseredett

lijult

arkok

az

niidon

s

megteltek,

testekkel

holt

csa-

lankadtak, Mindannyiszor

keresztiil

kuzdelem es

Kessel es puskaagygyal ved-

magukat a szerbek, de a benyomulo ero altal vegre teljesen elnyomattak. Mondjak, hogy Szingye-

tek

lics,

nem ketelkedhetven

felgyiijtotta a loport

egyreszevel

tobbe az ellenseg diadalaban,

es legbe ropite

szamos

es

torokkei

magat oveinek

egyiitt.

A

csagari

redoute 3000-nyi orsegebol alig nehanyan menekiiltek

meg. Az elesettek koponyaibol a torokok kesobb egy borzalmas emleket allitottak fel Nis kozeleben, A tobbi sanczok

kozott

csapatok

szerb

elhelyezett

tetleniil

szemleltek tarsaik elpusztitasat. Milojet mar akkor

sokan

vadoitak, a raiert

arulassal

nem

sietett

is

Szin-

^yelicsnek segitsegere. Tervezett, kiszamitott arulasrol

legalabb a rendelkezesunkre alio adatok alapjan szo

sem

van annak

Sot

lehet.

is

nyoma,

hogy

Miloje

igyekezett csapatait tamadasra buzditani az ostromlo

torokok

ellen,

de

ban,

hogy

Miloje

altal,

mint

tobb

veltek riive

ot

a

lenni.

nem

tunt

fonoktarsa

taborban

es

;

a

nos

viszalykodasok

tekintelye

szik masreszrol az

ez

s

Ketsegtelen

meresz

ki

altalaban

nem

Mar a fSvezerseg

volt

alarendeltjei

sikerteleniil.

is

batorsag

nem kednepsze-

tudott

atvetelekor

nem novekedett

azon-

is

a

keves folyto-

Es bizonyosnak lathogy Miloje nem szamithatvan

folyaman. is,

reszerol

az

ohajtott

engedelmessegre,

szinte feltekenyseggel, s6t irigyseggel viseltetett iran-

HABHADIK FEJEZET.

262

igy

tuk,

tortenhetett

buzgalmat veszely

elharitasara

tehdt,

hogy Miloje nem nagy

a csagari

fejtett ki

de

;

fenyeget6

redoute-ot

tagadhatlan az

is,

hogy a

szerbek, kik legOromestebb sdnczok mOgiil harczoltak,

latvan a tulnyomo tOrok erot, mely Szingyelicset nieg-

nem sok kedvet ereztek annak elleneben sik meg a harcz szerencsejet. Mindezen

tamada, foldon

okok

kiserleni

tulajdonithatjuk azon megfog-

kozrehat^sanak

tetlenseget, melyet a

hatatlan allitott

sereg

szerb

tanusitott

Kamenicza koriil fels melynek a reszavai

knez csapata majdnem utolso emberig 41dozatul

Midon

Miloje

eszrevette,

meny a torokok hatalmaba Deligrad

nem

fele

torokok

a

fdiiton,

tilt

sereg;

kovettek a futokat; a lovassag

nem mertek

nek. Elhanyva

s gj'orsan

egesz

a gyalogsag a hegyek kozott.

szerbek tobbe

esett.

erodit-

hanem valosagos menekules.

volt ez,

nyomban

jutott, lora

Kovette 6t az

sietett.

hatralas

A

hogy a csagari

ellenszegulni

fegyveroket,

A

megremult az uldozok-

podgyaszukat, sot

meg

iparkodis, mar csak eletoket Az uldozo torokok k^rlelhetetlenul

ruhazatuk egy reszet tak megmeuteni.

lekaszaboltak vagy foglyul ejtettek, a kiket utolertek. Ily

modon

az egesz seregnek mintegy fele elpusztult.

Sot sokan azok

koztil,

a kiknek

sikeriilt biztos

men-

helyet talalni, a szenvedett felelem es faradsag kovet-

kezteben utolagosan veszitek szerb

csapatok

kozott vonta

meg

egyresze

A

megmeuekfilt

magat, masresze azonban

szetzullott.

A

az

lokeszlettel,

osszes

eletiiket.

vegre a deligradi sdnczok teljesen

kameniczai tabort haromszaz szekerrel, podgj'tiszszal es het ag}'uvai

egyutt a gyozok foglaltak el. Ily vereseget a mozgalom kezdete ota nem szenvedtek a folkelok.^^^ Ha a nisi tiDrOkok nem ertek volna be egynehany

A HAHCZOK MEQUJULlSA oral

hanem azonnal e^esz

iildozessel,

263

(1808. MAJOS).

ereiiikkel a

*

p"*^* *

szerbek

megfutamodott

nyomulnak, a Morava

utan

szerbek

volffveben a folkeles sorsa rovid ido alatt eldolt volna.

ellsii

ersiyes ak"'"^*

'"'"*'

Chursid pasa Ji(Z

azonban nem

Mert a torokok ugyan

tortent.

tattak hadimuveleteiket a kameniczai gyozelem °'' is,

nem

de

utan

el magukat nagyobb tamaminden koriilmenybol, hogy a nisi

hetek miilva liataroztak dasra. Foltetszik

torok seregnel epp ligy hianyzott a vezetes es a parancsnokok

A

Nis

koriil

egysege

mint a szerbeknel.

osszetartasa,

sereg a kornyek

osszpontositott

had-

jutalekabol, Satin leszkovaczi pasa csapataibol es az

ismeretes Gusancz embereibol

Mindezek a szerb

allott.

tamadas visszaveresere egyesultek a

erve,

mukodes

tovabbi

megegyezni.

tudtak

A

s e

czel el

kameniczai

elerkezettnek

mindig

Duna

a

tapasztalatokbol itelve,

nem

A

fol-

Az orosz sereg meg

vesztegelt

balpartjan

nelkiil,

hogy a szerb

velte az idot,

kelest veglegesen megfekezze.

azonban

diadal

Konstantinapolyban sera maradhatott hatas porta

leven

nem egykonnyen

irant

kellett

s

?.z

eddigi

gyorsabb elonyomu-

Az alkalom tehat kedvez5 volt a szerb forradalom leveresere, midon ktilonben iz mdr nagylastol tartani,

mervii

kesziiletek

hdboru miatt.

A

tetettek az Oroszorszdggal kitort

porta tehdt mindenekeldtt a szerbek

ellen szandekozott fordulni s e czelra a rumeliai kor-

manyzonak pasanak, adott,

s

a szeraszkerre kinevezett Chursid

valamint a bosnyak

hogy egesz

s irtsak

ki

erovel tamadjak

gyokerestul

a

felol

meg

Idzadast. ^*"

atvetele a szeraszker reszerSl,

Drinapoly

vezernek

is

Ahmed

parancsot

a szerbeket

A

lovezerlet

a csapatosszevonasok

egesz Bulgariabol, nemi iddt igenyel-

ven, a torok hadsereg elonyomulasa

feiiep^se,

"^aragyorgye ellen-

Csak

erelylyel es gyorsasaggal.

a kello

foly-

mar ezen okbol

akczioja.

HABMADIK PEJEZET.

264 is

De

halasztdst szenvedett.

a veszedelem, mely ezen

oldalrol a szerbeket fenyegete, ez altal

ostromanal

Novibazar

vette

nem

harult

el,

Karagyorgye,

hiret

mint tudjuk, a kameniczi veresegnek es a szerb sereg

megfutamodasanak. Ezen

szemben

meg

egy

esemenynyel

ketsegbeejto

sem

pillanatig

haboznia.

lehetett

Ha

egyaltalan szo lehetett a torokok feltartoztatasaaz csak ligy volt lehetseges, ha a fdlkelok osszes

rol,

ereje Deligrad fele iranyoztatik.

felhagyott az ostrommal

s

a

A

fenyegetett

videkre.

Karagyorgye

tehat

vagy ketezer lovassal sietett fovezer ezen alkalommal

ismetelve bizonysagat adta, hogy ha a politikai iigyek

vezeteseben gyakran

ingadozast,

sot konnyelmiiseget tanusitott

erelye

nem

a veszely bozo

me^ egy

tort

kiildott a kiilon-

hagyjanak

pedig

csapatokat

mindeniitt a

fel

szoritkozzanak a hatarok

tamadassal,

vedelmeben

perczre sem, sot fokozodott

nagysagaval. Rendeletet

fonokoknek, hogy

folosleges

is,

kovetkezetlenseget,

hazaja

vedelmere, a

inditssik

a

Moravahoz.

Ezen parancs kovetkezteben jelent meg Milenko is Deligradnal. ^^^ Karagyorgye siirgetesere a szetziillOtt sereg

maradv.anyai

Morava balpartjan A

deiigr&di

J* ,|J,"°

Eg^.

netienseg a

'tbrtikolsu kerei.

felvonultak.

A

lijra

es

gyiilekezni

nemsokara

lijabb

kezdettek

a

csapatok

is

dellgradi sanczok, legalabb ideiglenesen,

elegendo vedelmet nyujtottak a folyon

tuli

taborral

szemben. Banya kornyeken pedig Hajduk-Velyko orkod^tt.

Mindezen

meg

a nep remiiletet,

intezkedesek

nem

szuntettek ug>'an

mindazonaltal

bizonyos

fokig

megis megnyugtatolag hatottak. Deligrad kepezte most Szerbia utolso vedbastyajat, ennek eldoltevel az egesz

tartomany nyitva

allott

volna a torokok

elott.

Daczara

a helyzet veszelyessegenek, a vojvodak kozott tovdbb folyt

a versenges es czivodas. Mladen es Miloje egy-

A HAECZOK MEGUJULASA

pedig Milenko es Dobrinyacz voltak

reszrol, masreszrol

a ket

ellentetes

265

(1<S08. MAjUS).

iranyzat

Mindket

kepviseloi.

part

igyekezett Karagyorgyet megnyerni es segelyevel sajat folenyetbiztositani.Besiigasok, vadak, gyaniisitasok napi

A

renden voltak e szomorii belkiizdelemben.

nem

fovezer

vagy nem mert hatarozottan egyik parttal sem szovetkezni. Tobb bizalommal viseltetett Mladen es ennek kegyeltje, Miloje irant es az orosz pedig

tudott,

befolyas alatt alio Sztojkovics Milenkot es Dobrinyaczot szemelyes ellensegei gyanant

de

tekinte,

keny-

telen volt e ket utobbinak batorsagat es erelyet elis-

merni, mlg

amazoknak nemely

egyszer hara^rra lobbanta.

magat

tette 6t

Nem

is

nem

csoda tehat, hogy az

ingerlekeny es hiszekeny Karagyorgye, hoi az egyik, hoi a masik reszre hajlott. Mladen befolyasa azonban megis mindannyiszor feliilkerekedett. Igy latjuk, hogy Miloje, daczara a Kamenieznal szenvedett veresegnek s az ellene minden oldalrol emelkedo vadnak,

Deligradnal talaljuk

is

megtart^ a parancsnoksagot. Mellette

azonban Dobrinyaczot

delt allasban, sot utobb

vezetve a vedelmet.

A

tiilpartjan Ljubicsnal

mint a tanacs

nem epen teljesen

taborban

feje s a hadiigyek

jelent a seregnel s ilyenkor 6

ven

A

vezetoje a legnas

maga

gyakran megohajtott

intez-

vojvodak egymas kozott egyenloknek tekint-

magukat, katonai

allapittatvan

nem

Milenkot

a vezenylettel. Mladen pedig,

gyobb befolyast kovetelte maganak kedni.

alarenegyediil

Deligraddal szemben, a Morava elhelyezett

meg Karagyorgye

bizta

is

majdnem

szivesen

rangfokozat

pedig

meg nem

meg, mindegyik onallosagra torekedett fogadta

s teljesite

masok

Csak Karagyorgye tekintelyet ismertek azonban ekkor leginkabb lij sereg

el

s

parancsait.

mindannyian.

gyiijtesevel volt

HARHADIK FEJEZET.

nem

elfoglalva s

hanem

ken,

tart6zkodott alland6an Deligrid vide-

hoi Belgradba utazott, hoi pedig a saj^t

keriileteben harczosokat, fegyvereket es 16szert ipar-

minel

kodott,

nagyobb

De

videkre kiildeni.

mennyisegben a fenyegetett

kiilbnben

is

mint emlitfik, 6 niaga

hogy sem a szemelyes hiusdgtol eredo ellenteteket masoknk\ kepes lett volna kiegyenliteni. Es igy nem is akaddlyozhatta meg a folytonos surl6d4sokat a fonokOk sokkal hevesebb, sokkal szenvedelyesebb

volt,

kozOtt.

A

torokok

m4r

Niset es ketfelol fele

li.

nyomultak be

nem nagy nemcsak

elhagytdk

feleben

elso

jiinius

m. a Morava volgyeben es B4nya Szerbiaba.

Hajduk-Velyko

azt a

torok hadosztalyt, mely Banyat fenyegete, feltartoztati,

de vissza

sereg azonban akadalytalan

mar a honap kozepe

is

haladt

tajan

^*'-

nyomta. elore

s

megerkezett

A

f6-

elohada

Deligrad-

beg vezetese alatt. ^*^ A folyvast szaporoflo torok haiiero nemsokara koriilzarolta a deligradi sanczokat, ligy hogy csak egyetlen lit maradt nyitva a Moravan at Ljubics fele, melyen a szerbek hoz, Tzniail

az eroditvenynyel kozlekedhettek.

A

torokok belattak,

hogy mielott tovabb hatolnanak Belgrad fele, Deligradot mind en aron el kell foglalniok. Egyszeru rohammal nem remelhettek a

j61 megerositett

s^nczok be-

rendszeres ostromhoz fogtak. Heteken bombHztak Deligradot, a szerbek azonban Dobri-

vetelet. Ezert

^t

nydcz vezerlete

alatt erelyesen

aziltal az ostromlottak

sabba

valt.

A

vedtek magukat. Mind-

helyzete naprol-napra

Belgradbol idorol-idore

siilyo-

kiildott segely

csak nagy nehezsegek kozbtt es csak reszben juthatott

Deligradba a

meg

egyediil nyitva A116 Osvenyen,

melyet mar szinte fenyegettek az ellenseges csapatok.

267

A HABCZOK MEGUJUlJLSA (1808. MAJUS).

A Morava meg sem

balpartjan alio szerb sereg

nem

gatolhata

Deligrad bekeriteset, sem a torokok terjesz-

kedeset.

A

sanczok

koze hatoltak,

hirek,

elpusztitasarol a

melyek a kornyek mely

levertseget

sziiltek

a

Meggyozodtek kiilonben mar maguk hogy Deligradot a tulnyomo erovel szemben sokaig

felkelok kozott. is,

nem

Mar Dobrinyacz

tarthatjak.

is

csiiggedni kezdett,

emberei kozott pedig naponkent szaporodtak a szokesek. Julius 21-en taly,

Banya

is

Az a torok

elesett.

osz-

melyet mint tudjuk Hajduk-Velyko eleinte vissza-

vonulasra

nagyobb erovel melyek

nemsokara

kenyszerltett,

ostromolni kezdven a sanczokat,

tert vissza,

mogott Velyko menedeket keresett. Ertesulven Karagyorgye a veszelyrol, melyben

MUenkot es Mladent

forgott,

a

banyai eroditveny

kiildotte segitsegiil, kik

is

Tyuprijanal, tehat joval Deligrad

t.

i.

meg

Moravat

torokok

a

s

A vakmero

ezen

nem

el

oldalrol

fel61,

Az

iparkodtak Banyaig

egymaga

Megbeszelven Milenkoval

a meddig

leptek at a

Velyko eszreveven a kozelgo

patot, lora kapott s

ejjel

felett,

jutottak,

es

jutni.

szerb csa-

attort a torok sorokon.

Mladennel,

hogy jovo

mely iranyban tamadjak meg az ellenseget ketligy a

ej

mikent

bealltaval,

jott, sertetleniil visszatert

eppen a mikor a tamadasnak kez-

dodnie kellett volna, ket puskaloves dordult

segedcsapatok tamadt, hogy

Velyko

oveihez.

mire

soraban,

oly

remiilet

el

a szerb

es zavar

mindnyajan futasnak eredtek. Reggel

mar csak a tdvolban egy hegyteton

latta

lobogni a szerb zaszlot. Elhagyatva azoktol, a kiknek 6t

szorult

latvdn,

kirohant

a torok

helyzetebol

hogy tobbe embereivel sorokon.

ki kellett volna

ligy

sem

es szerencsesen es

Mladen

menteniok

s

tarthatja a sanczokat,

atvagta magat

aztan gyorsan tavo-

HABHADIK FEJEZET.

268

Tyuprija

zott

fele,

mig Milenk6 irulassal vddolvan

Ml^dent, igyekezett isniet rendbeallitott csapatjaval a tornado

toriikoket

de a tiilnyomo

feltartoztatni,

er6-

nek engedni kenyszeriilven, csakhamar ismet a sanczok koze

bicsi eifizfinMk

a

ezen eredmeny

Csflgged6s.

nem akadalyozhata

fekvo tartomanyok

''*^J^J^g,^^g^^°jobbpartjan

kalandoztak

be

Iju-

28-dn

jiilius

az

sikeresen visszaverte. Mind-

^llene intezett taniadast

Morava jobb azoiialtal

a hoi

vonult,"^**

a torokok

a

a Morava

elozonleset. Pusztitva

videket

kiilonOsen

s

Gusancz All vad kodzsaljai garazdalkodtak a vedrendszabi'-^ lyai. sikerek tclenul maradt nep kozott. Mindennel aggaszt6bb volt ° eilen

^^ a jelenscg, hogy a falusiak, kiknek eleg bdtors^-

guk

volt el

nem

menekiilni, kezdettek

hoilolni a toroknek,

pat

is

s6t

onkenyt be-

hogy mar egy fegyveres csa-

atment az ellenseghez.

'^^'

Karagyorgye es a tanacs mindent elkovettek, hogy egyreszrol az elcsiiggedo, mar-mar ketsegbeeso nepet

hogy

batorits^k, masreszrol pedig,

lij

csapatokat szer-

vezzenek Deligrad felszabaditasanak megkisertese czeljab61.

Tdrekvesok azouban sok akadalyba utkozott.

Belgradbol peldaul majdnem az osszes fegyverfoghato

mar a Moravahoz

lakossag

honmaradottakat a kikeresztelkedett

regibb

kuldetett,

ido

mohamedanok,

ligy

szamra nezve

haladtak. Ezen utobbiak reszerol a torokOk tere

hogy a

ota a varosban lako tiil-

kozeled-

komoly veszely fenyegethete a varost, miert is elrendelte, hogy tolok a fegyverek besze-

a tanacs

dessenek.

-*^

Mindazonaltal a tanacs

nem

szfint

agyukat, elelmi es loszereket kiildeni Deligrddra

torokok

dltal

jart nehol

Az

meg nem

eroszakkal

s

a

ha mind-

folytattata a csapatszedest.

remeges kozepette a Drina mellett elejen Nenadovics Jakab es Markovics

altalanos

augusztus

szallott teriileteken, is,

meg

A HARCZOK megujulAsa (1808. mAjus).

Szima torok

gyozelem hire batorita

altal

kivivott

a

szerbeket.

nemileg

E

nyomult es Szabacsot

fenyegete,

is

a Drinan

de

birni,

ket vojvodanak

Karagyorgye azonnal

is

meg a

nemcsak meg-

iizent

Deligrad

atiizni.-^^

mar nem

sorsara azonban ez esemeny sal.

fel

sikeriilt

mely mar csaknem a Kolubarig

hadosztalyt,

hatraldsra

269

birt

befolyas-

ugyan Markovicsnak,

hogy rogton induljon seregevel a Moravahoz, maga pedig Topolaba es Kragujevaczba sietett, hogy ott csapatot gyiijtve, azt haladektalanul Deligrad felmen-

De mindez

tesere vezesse.

bazas

s

keso

volt.

A

hosszas bom-

a folyvast megujulo, bar mindannyiszor vissza-

tamadasok annyira megrongaltak a vedhogy az ekkor mar allitolag 50 60,000

vert aprobb

—

miiveiket,

torok sereg bizton szamithatott az

szaporodott

fore

er6ditveny

Augusztus

elestere.

elenk

13-aii

surges-

forgast vettek eszre a torok taborban a szerbek san-

mogiil s

czaik

csakhamar

meggyozodtek,

hogy az

ostromlok altalanos rohamra kesziilnek. Az elcsiiggedt,

szamban megfogyatkozott

nem bizvan tobbe

folkelok

ehsegtol

s

sajat ellenallasi

gokben, a kovetkezo ejjelen s

az egyetlen

meg

el

nem

agyoncsigazott

elhagytak

a

kepesse-

sanczokat

osvenyen tovamenekul-

zart

Csodalkozva lattak masnap a tOrokok, hogy az oly

tek.

soka

s

kihalt

kestek

oly hosiesen vedett eroditvenyekbol egyszerre

minden

elet.

elfoglalni

Megertven e jelenseg okat, nem hatalmukba keritven

a sanczokat,

egyszersmind a szerbek keszletet es

26

altal

hatrahagyott osszes

16-

dgyiit.^*^

Nehany nappal kes6bb Milenko serege is vereseszetziillott. Ot magat es Dobrinyd-

get szenvedett es czot aztan

kuldotte,

Karagyorgye a tyuprijai sancz vedelmere

hogy legalabb

ott

igyekezzenek megakada-

i809aug. 13. eihagyjik a ''e''8''4iii

s6n-

mnenko veres6ge.

HARHADK

270

FBJEZET.

A

lyozni a toriikOk elfinyomul^sit.

azonban meg

teset

411om^soz6

ott

tarta a

az orszag

fOlegette

nagy 8zam4t61,

vedmuvet osszerombolni

Az

belsejebe.

hadosztaly, mely

meg

eMtt

mely megremiilve

csapat,

oldalrol kozeledo torOkok

nek

sincz paldnkkeri-

megerkeztok

fcilOtt

s

a minden

cz^lszerfibb-

visszavonulni

3000 f6nyi

utolso, minteg>'

Karagj^orgye

az

ezen a videken

rendelkezett, Batocsinan^l illapodott

meg

s

ott

elsanczolta magat.^*^

Deligrad

Ti'^JoT Aitaiinos r6moiet, mene-

kul68 a SzS-

v4n

tijira.

Eikeseredis

eiien.

utdn

eleste

komoly

ellen^ll^srdl

nem

Ichetctt tobbc sz6. Nyitva allott az ut a torbkok el6tt

Belgradig. A r-portvazo csapatok, kiilonosen Gusancz r" D V r legcnyei, bekalandoztak a Morava volgyet le a Dunaig, 7

alexin^czi,

g^^

bdnyai, czrnarekai,

razsinvi, reszavai

cs pozsarevaczi nahiak a jobb, s a krusevaczi a bal-

parton

a

hatalmaba

torok<>k

fogta el a nepet mindeniitt kiilt

a

s

keriiltek.

tuls6 partra.

utan

Dunan,

tobb

mint 50,000 menekiilt

orszag belsejeb61.

nepet

is

lehetett,

elfog-

kelt

at

a

vagy ezer csalad erkezett az

Novelte az altalanos remiiletet es

hogy a vojvodak

zavart,

ha csak

s

Mar iiehany nappal Deligrad

Belgradba

s

Remiilet

a ki csak tehete, mene-

a Duna es Szava kozelebe

lalasa

^^**

is

futasra

osztOnoztek

a

igyekeztek sajat csaladjaikat es vagyonukat

s

mielobb biztonsagba helyezni. Alig lehetett tobbe ket-

hogy rovid id(5n beliil Belgradnak is el kell Lazas tevekenyseggel dolgoztak ug}'an a sanczok kijavlt4s4n s az agyiik felallitasan de a neh4ny 8z4z seges, esnie.

;

fobol

varost

4116

orseg

nem

lett

volna

megv^deni. Karagyorgye

gradba, hogy akadalyozza dorldsit.

Par napra

hogy Gusancz

meg

kepes a v^rat 6s a Milojet

kiildte

Bel-

a nep tomeges kivin-

sikeriilt is ez,

de midon hire

jott,

Ali Pozsarevaczot is elfoglalta, a k6t-

A HARCZOK megujxjlAsa (1808. mAjus).

segbeesett nep

nyakra-fore

meg

Hasztalan kiserte

—

mere, nepet;

egy

sietett

Rodofinikin

kialtvanyban

271

a tiilpartra jutni.

—a

tanacs kerel-

maradasra buzditani

A

tobbe senki sem hajtott a szavara. zavar hatasa

let es dltal^nos

alatt,

a

remii-

mikent ez rende-

sen tortenni szokott, a f6nokok koziil nemelyek egy-

mast kezdtek gyavasaggal, pedig Oroszorszagot

s

sot arulassal vadolni,

kiilonosen Rodofinikint okoztak

a veszedelem miatt, mely az orszagot

Orommel

keszsegesen,

es

masok

erte.

de mint tudjuk legin-

kabb Oroszorszag biztatasdra, az orosz tamogatds remenyeben s azon meggydz6desben ragadtak fegyvert a szerbek az 1809. ev tavaszan,

hogy Prozorovszky

gyorsan atkelven a Dun^n, a torok sereg legnagyobb reszet el fogja vonni Szerbiatol. S(5t azon

hogy erejok szetforgacsolasaval, minden

tervet

is,

oldalrol egy-

szerre tamadjanak, fokep Rodofinikin tanacsara fogad-

tak

el.

A

vart

es

igert

segely

azonban elmaradt.

Rodofinikin biztatasai s az dltala tobb izben valo teny-

kent kozolt Bulgariaba,

hir,

hogy az orosz

amitasokul

sereg mar bevonult

bizonyultak.

Iszajev

szeren-

csetlen kozbelepese Kladovondl es gyors visszavonu-

lasa csak novelte a nep elcsuggedeset es aggodalmdt.

Nem

hogy a kameniczi vereseg utan a gyozelmes elonyomulasanak lattara nemcsak a vojvodak, hanem a nep kozott is mely elkeseredes tamadt azok ellen, kiket a pusztucsoda tehdt,

roppant

Ids

nem

kozvetlen is

hadero

torok

az

okozoiul

orosz

tekintettek.

Nem

a

czart s

kormanyt vadoltak a szerbek elha-

gyatottsaguk miatt,

hanem

az orosz fdvezert

es min-

denek folott a gorog Rodofinikint, kirol felteteleztek, hogy csekely joakarattal megszerezhette volna az annyira 6hajtott segelyt. Karagyorgye volt az els6, ki

HARHAOIK FEJEZBT.

272

nyiltan

kdrhoztato iteletet

ugynok

fOlott.

finikinhoz

irt,

mert kiinondani az orosz

melyeket ez idotajban Rodo-

Levelei,

telvek a legkesenibb szemrehanyasokkal

es surget^sekkel. Isten ellen val6 vetek, igy kozott,

hogy mindez igy

tortent, s

nem nyerhettunk

lesiinkre

ir

tObbek

hogy annyi esdek-

segitseget.

Engem

es teged

atkoz a nep, hogy elarultuk, hogy vegveszelybe donmeltan,

es

tottiik

mert a lefolyt hat ev

alatt vala-

mely mas dllammal szovetkezhetett volna, s ez esetben nem jut ily szomorii sorsra.-''^ Es midon Belgradba es

a

intezkedni

jott

masok

illete

teendok vegett, el<5sz6val

tovabbi

jeleiiletebeii

Rodofinikint. Az

nem ily

egyszer keseru vadakkal

heves jelenetek aztan tdbb-

nyire kibekiilessel vegzodtek,

de Karagyorgye szive-

ben a bizalmatlansdg mar melyebb gyokereket vert, serahogy az orosz ugynok biztatasai es igeretei elenyesztethettek volna. Sot a montenegroi piispok-feje-

delemhez

irt

egyik level^ben Karagyorgye mir azzal

Prozorovszkyt es

vadolja Rodofinikint

s vele

Leonti

hogy ok harman drultak

metropolitat,

7 millio

portdtol kapott

egyiitt

el

a

aranyert a fOlkeles iigyet s

egyszersmind Oroszorszag erdekeit. Bajos elhatarozni, vajjon Karagyorgye hitt-e valoban e keptelen vadban,

vagy a

felindulast61

tette azt.

es

Nem

elvakitva

szandekosan terjesz-

lehetetlen azonban,

hiszekeny jellemii

hogy az ingadozo

fOvezer a minden oldalrol

tornyosulo veszely hatasa alatt,

maga

is

igaznak

fel-

tar-

totta ezen gyanusitdst.

Kiilonosen Deligrad elfoglalasa utan Karagyorgye es

hivei,

mind

hangosabban

kezdtek

szidalmazni

Rodofinikint es mindenfele hirdetven, hogy a felelos-

8eg a szerbeket ert csap^sert

m6don igyekeztek

egj'ediil 6t terheli, ily

ellene a kozvelemenyt felingerelni.

A HAECZOK MEGUJULASA (1808, MljUS).

Rodofinikin csakhamar

a szemelye ellen

ertesiilt

Morava volgyeben

ira-

ki Deligrad

nyulo izgatottsagrol. Leonti metropolita, elesteig a

273

kozel

tartozkodott,

az

esemenyek szinhelyehez, a szerb sereg kivonulasa utan azonnal Dobrinyaczczal sietett s

egyszersmind figyelmeztete segere

hogy

s

veszelyben

(aug.

egyiitt

ennek

6t a

Belgradba

szerbek elkeseredett-

meg

kovetkezteben

mely

Rodofinikinra

foroghat.

21.)

ugynokkel a tortenteket,

kozOlven az orosz

elete

is

benyomast

gyakoroltak a metropolita intesei. Ez, a mi kovetkezik,

Rodofinikin

torokoktdl

s

az

kesobb a sajat igazolasara

altal

megijedt

Egyszeriien

elbeszeles.

eszelt

orszagban

nyilvanulo

ki-

kozelgo

a

oroszellenes

hangulattol. Valoszinii, bogy 6 vette rea Dobrinyaczot s

a tObbieket a menekiilesre, melyet mar elobb elha-

Hogy Karagyorgye

tarozott.

csak utobb gondolta

hogy veszelyben forog rest fogadott,

s

meg

6t

Nem

ki.

akarta oletni, ezt

ketkedett tobbe a

nehany fegyve-

ezert titkon

kiknek feladatok

lett

folott,

volna, a varosban

mutatkozo legcsekelyebb

nyugtalansag esetere, az 6

lakasat megvedelmezni.^^^

Nem

hianyoztak termeszete-

sen olyanok sem, kik Rodofinikin bizalmatlansagat es felelmet besugasaik altal

meg inkabb

eleszteni ipar-

kodtak. Midon augusztus 25-iken Jeftics, Karagyorgye titk^ra,

megjelent az orosz iigynoknel kerven

fontos

iigyek

megbeszelese

dt,

latogatna

vegett

fovezert Topolaban, tanacsnokat, Nedobat pedig

dene az orosz taborba, Szerbiaba val6

ezen

kivansagot

hogy

indittatsisat is

cselnek

ott

Karagyorgye

utasitja, s a

kieszkozolje, Rodofinikin tekinte

KAUay

:

A

meghivasat

mint szeret

a

kiil-

egy hadosztalynak

remegett szemelyes biztonsagaert.

hogy

hogy

meg

teheti,

s

meg inkabb

Elhatarozta tehat,

szepszerevel

vissza-

elhagyja az orszagot,

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

18

Rodofinikin

i^jg

szdicve

•'agyi* ^i

HARMADIK FEJEZET.

274

addig pedig tetteteshez folyamodik,

mintha semmit

sem gyanitana. „Beljittam ezen rablok sz^ndekat, igy nem mernek benir egyik jelenteseben, Belgradban niinket meggyilkolni s ezert azon vannak, hogy elengem torbe akarnak csalni es hasonlo kiilonitsenek modon baiinak majd el Nedobaval is litkozben." Mindjdrt m^snap a tanacsba ment s kijelente, hogy Nedobat az orosz fohadiszallasra kiildi s e czelra mar fel ;

E

csolnakban aztan esz-

revetleniil elhelyeztete az orosz

ugynokseg iromanyait

egy csolnakot.

is szereltetett

is.

Jefticsnek pedig kijelentette, hogy Topolaba

utazhatik r6szint egeszsege miatt,

semmi

fontos megbeszelni valoja Karagyorgyeval. Igy

elkesziilve Rodofinikin sett

nem

reszint mert nines

az

eltavozasra.

Dobrinyacz, vojvoda, viseltetett

gyorgyera

E

most mar csak

Augusztus

bdtor, de

mint

tudjuk,

27-iken

megerkezett

engesztelhetetlen

gyulolettel

ellen s haragudott Kara-

mert ezeket partola. Dobrinyacz,

alabb nemely adat ezen fdlteves mellett szol, kiserle a

kere-

nagyravagyo es nyughatatlan

Mladen es Miloje is,

iiriigyet

— — megleg-

kedvezS alkalmat felhasznalni arra, hogy a

Latvan, hogy mennyire remeg Rodofinikin, ertesere adta, hogy Karagyorgye meg az nap este Belgradba erkezik s elhitet6 vele, hogy a fSvezernek hatdrozott sz4ndeka a belgradi parancsnok, Miloje, zsoldosaival az orosz ugynokseg fohatalmat kezeibe ragadja.

(Dsszes szemelyzetet

gdltatni,

remelven,

elfogatni s a torokbknek

kiszol-

hogy ennek fejeben majd nemi

engedmenyeket kap a portatol. Dobrinyacz egyszersmind folszolita Rodofinikint, hogy hagyja el Belgradot s menjen vele Porecsbe, a hoi biztonsagban lesz, mert

ott

szamitott,

6

parancsol.

A

vojvoda

ketsegkiviil

hogyha az orosz iigynok az

arra

6 keriileteben

:

A HAECZOK MEGUJXTLlSA (1808. MAJUS).

telepednek meg, majrl 6

meny nemsokara

A

Dobrinyacz) fog a nep

i.

(t.

a czar kegyeltje gyanant feltunni,

elott

275

a fovezerseget

is

mely

koriil-

kezeibe jatszhatna.

megfelemlitett Rodofinikin keszseggel fogadta

ajanlatot.

Meg az ejjel

a keszen

tova eveztek a Dunan. egyiitt

meg

A

alio

el

az

csolnakba szalltak

s

vojvodaval es Eodofinikinnal

Leonti metropolita, Protics Janos tanacs-

nehany mas egyen tavozott. De mar litkozben hogy a torokok Porecsig czirkalnak. Ez okbol a balparton szalltak ki Pancsovanal es szara-

nok

s

ertesiiltek,

zon

folytattak

Rodofinikin

litjokat

nem

is

tert

Erdelyen

at

Olahorszag'oa.

tobbe vissza Szerbiaba.

Karagyorgye csakugyan megerkezett meg az

Az orosz ligynbknek gyors

titkos,

nek,

es lititarsainak

ejjel.

szokese, mert e

nem nevezheto egyeb-

tavozas valoban

az egesz varost, ligy Karagyorgyet

valamint

mely amulattal

Azonnal leveleket Rodofinikin es Dobrinyacz utan, mindkettot tolte

el.

is

kiildott

felszo-

bogy terjenek vissza, onerzetesen amazt, szemrehanyolag ez utobbit. Csodalkozasat fejeze ki Rodofini-

litvan,

kinnak

gyors elutazasa fblott

fenyegeto veszely mar ktilnie kellett

nem

a

tbrbkok

minden holmijat utana

Nehogy utobb Oroszorszagban panaszkodjek, hogy a szerbek ellene barmi

kiildhesse.

ben

is

hagyta lehet,

vetettek el

reszerol

hogy mene-

volna; ha a czar hivta 6t vissza, ligy

tudatna azt vele, hogy

keri,

;

volt oly nagy,

;

de ha

nem

a

felol

tekintet-

a czar parancsa folytan

az orszagot, terjen vissza mielobb s biztos

hogy mikent eddig,

gyobb tiszteletben fog

ligy

tovabbra

reszesiilni.

is

a legna-

Dobrinyaczhoz

irt

leveleben pedig igy szolt Karagyorgye tobbek kozott

„Nem tudom mi birhatott teged e lepesre ha el akarsz hagyni bennunket, ktildd vissza legaUbb a hadikesz;

18*

Rodofinikin

Gzokesenek hatdsa.

;

HARMADIK FKJEZET.

276

azonban sem meg nem sem ugyunkrol le nem mondunk

mely naiad van

letet,

adjuk magunkat,

;

mi

isten segelyevel folytatjuk a kiizdelmet,

es rem^ljiik

hogy az orosz czar nem fog minket elhagjTii, ha pedig megis elhagyna, majd taldlkozik mas, ki oltalmat kiterjeszti reank," Termeszetesen mindkett6t<51 tagado valaszt kapott. Es mindketten Milojet es azt

is,

Mladent tortek,

mint

okoltak,

Rodofinikin

kik

elete

ellen

meg azon gyanujanak

az orosz iigynok

s''«

is

hogy az emlitett vojvodak fondorlataiban Karagyorgye is reszes volt. Konstantinapolyban nagy Oromet okozott Rodofinikifeje.est adott,

kin szokesenek

elohaladasa s

hire.

altal

A

sziilt

a torokok

porta

most mar bizton hive, hogy Belgrad a legrovidebl) a torok

alatt

id(5

sereg hatalmaba

kozott ellenben Rodofinikin dest

mert

novelte,

vele

keddsei.

eltunni

egyiitt

A

szerbek

latszott

az

is.*^^

Egyedul Karagyorgye nem veszte

Karagyorgye

keriil.

tavozasa csak a csiigge-

orosz segelynek utolso remenye v6deimiint6z-

g}'6zelmes

felelemnek tulajdonitotta azt

el

bizalmat a jovo-

^ mai'dnem legyozhetetlennek mutatkoz6 nehezse°'' gek meg nagyobb rugekonysagot kolcsonoztek erelye|,gj^

nek.

•'

Tevekenysege, faradhatatlan buzgalma egyenl6

aranyban

nott

a

tamogatast orosz s

Nem

veszelylyel. reszrol,

titokban alkudozasokat kezdett

gokkal. Sot egy hivet

hogy

ott

remelven

tObbe

ismet Ausztria fele fordult az osztrak hat6sa-

Rado Vucsinicsot Parisba

kiilde,

igyekezzek felkolteni Napoleon csaszir erdek-

lodeset a szerbek ugye irant. latni fogjuk,

eredmenytelenul

E

kiserletek, mint utobb

multak

gyorgye legalabb megtett mindent,

el.

De Kara-

hogy hazajanak

az ann}Tra szlikseges segelyt megszerezze.

Nem

talal-

v4n meghallgatasra Ausztrianal, termeszetesen ismet Oroszorszag fele iranyza tekintetet.

;

A HARCZOK megujulAsa

277

(1808. mAjos).

Sokkal fontosabb volt azonban e diplomatiai gyalasoknal, a Morava

tar-

volgyeben kifejtendo sikeres

vedelem. Deligrad eleste utan f6gondjat arra fordita,

hogy a

szetzullott sereg romjaibol

lij

csapatokat szer-

melyek megakadalyozhattak volna a torokok atkeleset a Moravan. Mint tudjuk, eleinte csak 3000 embert volt kepes osszegyiijteni. E csekely ero nem vezzen,

tartoztathatta

volna

az

fel

el6nyomul6

ellenseget

Karagyorgye azonban mas modon iparkodott gyongeseget potolni. s

az

A Morava

emelkedo,

oserdokkel

faradsaggal,

majdnem

valtozhattak.

A

nalni a

balpartjan elteriild mocsarak,

f5vezer

termeszet

iigyesen

nyujtotta

nemi akadalyokka

hegyek,

boritott

legydzhetetien fol is

eldnyoket.

tudta

hasz-

Arkokat es

melyek nem csak az ellenseg elohaladasat gatoltak, hanem egyes szerb csapatoknak godroket

is

asatott,

alkalmas leshelyiil szolgdltak

halmozott tovis a kiilonben

hatatlanokka tevek.

melyen

at

A

is

;

ledontott fak es fel-

gyer

osvenyeket jar-

bagrdani szorost, az egyetlent,

nemileg hasznalhato

lit

vezetett a folyotol

az orszag belsejebe, sanczok es folderoditmeuyek altal

A Morava

biztosita.

hidjat Tyuprijanal a visszavonulo

szerbek felegettek, a gazloknal pedig mindeniitt eberen orkodtek. Ekkent nemcsak a folyou valo atkelest

megnehezitettek a torokokre nezve, de csaknem leheletlenne tevek a tovabbhaladast a balparton, mert a

rengetegben csakis kisebb

magoknak

utat

torni,

folkelok aldozataul

csapatok leven kepesek

ezek

estek.

tobbnyire a lesben alio

De mindezen

erokifejtes

ha a nep csUggedese es ketsegbeesese nagyobb merveket olt. A mint Karagyorgye a novekvo menekiilesrol ertesiilt, azonnal Belgradba

hasztalan

jott s

itt

lett

volna,

a tavozni akarokat reszint szep szoval, reszint

HARHASIK PEJEZRT.

278

fenyegetessel maradasra birta. Majd bejarta a keriile-

minden fegyverfoghato egyszer eroszakot

nem a

meg s nem hova maga

melyeket a torokok meg nem szalltak volt

teket,

ferfit

a t^borba utasitott,

Es a

alkalmazvan.

is

mehetett, oda leveleket kiildott. kersre,

vojvodakat,

biztatva

hogy a vegs6 erSmegfeszitessel

s

a

leheto legrovidebb id6 alatt inditsak harczkepes enibe-

mind a Morava

reiket

A

fele.

nyugoti es delnyugoti

hatarokon orkodo fonokbket pedig, Plyjakicsot, Obrenovics

Jakabot,

nem

u.

m. Nenadovics

Mildnt

s

masokat

meg buzditani. hog>' minden aron akadaiyozzak meg a bosnydkok s az albanok betoreset, nehogy a moravai sereg meg azon oldalrol is fenyesziint

gettessek.

Karagyorgyenak minden iranyban

tevekenysege megnyugtata a nepet a mar-mar vegkep

eltfint

kifejtett

visszaadta annak

s

onbizalmat. Meltan irhata

tehat Karagyorgye Plyjakics vojvodahoz intezett leve-

leben

:

^Ejjel-nappal szunteleniil jarok-kelek, megla-

togatom a taborokat,

embert

is

tottsagot,

den

a harczba

s :

menhelyeket

megmentem a Meg nem

jol van."

s

iizom az utolso

es ime lecsillapitottam az izga-

nemzetet, volt

s

minden

most m4r min-

j 61,

mert a tOrok

sereg, ha erelyesebben folytatja muveleteit,

bajt okozhatott volna a fblkeloknek. lan, rito

hanem ismet kedvvel

gyiilekeztek

a

zaszl6k

ala

es bizalomtelje-

s feltartoztattak az

ellenseges haderot mindaddig. mig az altal

tagadhatat-

hogy a szerbek a fovezer intezkedesei es batopeldaja altal buzditva nemcsak idot nyertek a

szervezkedesre,

sen

De

meg sok

mas koriilmenyek

kenyszeritve Szerbiabol vegkep vissza

nem vonult.

Es a nagy megprobaltat^sbol erosbOdott tekintelylyel ^^^ emelkedett ki Karagyorgye mint fovezer. Szerencseje volt Karagyorgyenek s dltalaban a

A HAKCZOK megujulAsa

szerbeknek,

279

(1808. mAjus).

ho^y eppen akkor nem

kenyszeriiltek

szetforgacsolni erejoket. Bosznia felol ugyanis a nyar

nagyobb iitkozetek utan meesziintek 7 a tamadasok s Nenadovics Jakab es Lazarevics Luka megkepesek voltak saiat keruleteik legenysegevel ^

derekan

vivott

^

"

hogy a moravai seregnek legalabb

orizni a hatart, ligy

errol

az

oldalrol

nem

Vidaics Ali pasa ugyan foglalt el a is

Drina mellett,

s

elorenyomult, de mindez

saggal,

ligy

hogy

tamadastol

kellett

meg mindig

egy torok csapat Szokolig

nem

felol

birt

nagyobb

fontos-

Szima hadosztalyaval

Markovics

'-^^^

Karagyorgyehez csatlakozhatott. bazar

tartania.

fenyegeto allast

Szjenicza es Novi-

sem fenyegete veszely a

szerb

hatart.

Egyes torok csapatok betortek ugyan olykor-olykor, de ezeket az ott orkodo vojvodak, kiilonosen Plyjakics es Obrenovics Milan, nem nagy erofeszitessel visszanyomtak.'^-^*^ A Boszniaban es Herczegovinaban, 0-Szerbiaban es Albdniaban lako

alkalommal nem fejtettek ki oly keles ellen, a mint azt a regi

sen a porta

rendeletei

mohamedanok a szerb

erelj^t

gyiilolseg

ez fol-

es kiilono-

kovetkezteben varni lehetett

hogy ha a szerb mozgalom vegkep elnyomatnek, majd nekik is Bulgariaba kellene sietniok, az oroszokkal szemben felallitott torok sereghez. A bosnyak es herczegovinai mohavolna. Attol tartottak ugyanis,

medanok pedig barmennyire

hivei voltak is a szul-

tannak, a porta iranyaban mindenkor bizonyos onallo-

s^got tanusitottak

s

nem

szivesen engedelmeskedtek

de masreszrol nem a Sztambulb61 jovo parancsnak is szivesen hagytak volna el tartomanyukat, midon ;

kovetve

a

szerbek peldajat,

forrongani kezdett.

A

a bosnyak raja szinte

tervezett folkeles,

melynek

leg-

inkabb Bosznia nyugoti reszen kellett volna kitornie,

'^'•^"y'^B

zet a hatii'°'*°"-

Karagyorgye sikeresen

* *'' rava-vonalat. ^^'''

HARMADIK FEJEZET.

280

meg

idejeben elfojtatott ugyan

s

a keresztyenek k'6zu\

szamosan a legborzasztobb modon eletOkkel lakoltak, de mar e kiserlet is arra inte a mohamedanokat,

hogy s

liizongo alattvaloik

MOtt

szigoriian

6rk5djenek

a tartomanybol ne tavozzanak. Ez okbol csak lany-

han folytattak a tamadasokat Szerbia ellen."''^ ^^SY elonyere valt a szerbek ugyenek e koriilmeny, mert ennek kovetkezteben a hatarokat orzo csekely szamii csapatok kivetelevel, egesz

haderejiiket

a torok fo-

sereg ellen alkalmazhattak.

Chursid pasa Banya es Tyuprija koz5tt Petkaban helyezte

el

fohadiszallasat s innet

hadosztalyokat, melyek

reszint a

egyes

kiildott ki

termekeny Morava

volgy vagyonosabb helysegeit pusztitottdk, reszint pedig igyekeztek az atkelest kieroszakoini a Moravan.

De

e reszben

minden

kiserlet meghiusult.

A

szerbek

gondosan 6rk(3dtek s oly erelylyel vedtek a partot, hogy ha sikeriilt is olykor kisebb torok csapatoknak oly

atgazolni a folyon, csakhamar visszavonulni kenysze-

Karagyorgye

riiltek.

azonban

ezen, naponkent vivott apro

nem

elegedett

csatdrozasokkal,

meg

hanem

nehanyszor maga

is atkelt a Moravan nagyobb csamegtamadta a torokoket. Igy szeptember 21-iken mintegy 1000 emberrel benyomult a reszavai keriiletbe s itt teljesen szetvert egy nagyobb ellen-

pattal

.

seges tak

s

osztalyt."^^**

Tyuprijanal a torokok helyreallitot-

ugyan a szerbek

altal

felegetett hidat, de oly

hogy nem tudtak dtmenni rajta. ^ jjj^o, Karagyorgye ily sikeresen vedte a nag>'o^ o. cj j fontossagu Morava vonalat, Sztojkovics Milenko Porecs-

ellenallasra talaltak, srtojkovics

Milenko heiyzete recsnei.

Po-

A

tbrok sereg

t4tien86o6nek "''''•

parttal szinte ^ Diina mellctt, szemkdzt az olah ^ eros kuzdelemrc kesziilt. Ketsegtelen volt, hogy ha a

^^^^

Morava

vOlg}'et elaraszto

torok csapatok Kladovo es

A HARCZOK MEGUJULlSA

Viddin felol

is

tamogatva, Porecsig nyomulnak elore,

Milenko legvalsagosabb helyzetbe szerbek

mert

konnyen

a tiilparton

nyerhettek

A

jiilius

szorongatott

ugyan

orosz

kladovoi

vegzodott

A

jut.

volna

Iszajev egy

Olahorszagban taborozott. rencsetleniil

281

(1808. MAJUS).

segelyt,

hadtesttel Kis-

havaban

vallalat

oly sze-

utan, mint

elbeszeltiik, Iszajev olah teriiletre vonult vissza s Pro-

aggodo sem akart arrol, hogy orosz csapatok atlepven a Dunat a szerbekkel egyezorovszky, e

tulsagosan

ovatos, s6t folyvast

ezen ido ota hallani

fdvezer

suljenek

s

ezekkel

egyutt Szerbiaban

kiizdjenek

torokok ellen. Pruzorovszky ugyanis attol

tartott,

a

hogy

ha a Kis-Olahorszagban allomasozo hader6 onnet a szerbek segelyere tavoznek, a torokok betorhetnenek a balpartra, igy magat az orosz sereget hatban fenyegethetnek. Augusztus 21-iken meghalt az agg fovezer s

par nappal kesobb

foparancsnoksagot

Bagration

az orosz

herczeg vette at a

sereg

folott.

Bagration

legalabb kezdetben, tobb erdeklodest mutatott a szer-

bek

kozben

iigye irant, mint elodje. Rodofinikint, ki e

megerkezett az orosz fohadiszallasra, Iszajevhez kiilde

azon utasitassal, hogy lepjen ismet osszekottetesbe a folkelokkel, biztassa oket kitartasra s az orosz segelybe vetett

remenyoket ne hagyja

elenyeszni.

Iszajevet

pedig felhatalmazta a fovezer, hogy ha sajat felelossegere a

szerbekkel egyesiilni ohajt, ezt

megteheti,

de csak akkor, ha Kis-Olahorszag minden torok tamadas

ellen

leteket a

biztosittatott.

Dunan

Iszajev

tett

is

nemi

hogy nemsokara megerkezik az orosz segely azaltal

keszii-

valo atkelesre es tudositotta Milenkot,

nem hagyta

el

;

mind-

Kis-Oldhorszagot. Valosziniileg

veszedelmesnek tarta e vallalatot, midon a torokok mindinkabb kozeledtek a Dunahoz Milenko helyzete

282

HARMADIK FEJEZET.

pedig kOzben

menekiilt,

m6g

ugy hogy azon kicsiny

mely

csapattal,

rendelkezhetett, a legcsekelyebb

megre-

Ausztri^ba

is

fOlott

ellen^llast

sem

volna kepes kifejteni. Dobrinyacz, ki mint tudjuk

lett

Rodofinikint Olahorszagba

szerbek koztil

a

A

mind ketsegbeejtdbb^ vkh.

lakossdggal fegyvereseinek jo resze

miilt

Dun^n Milenkoval

egyesiilt.

Ily

A

tamadasra

De m6g

ott

tartozkodo

s

dtevedzv6n

igy

sem

ver-

ket vojvoda a torOkok tdmada-

hette volna vissza a skt.

kiserte, az

egy csapatot toborozott

nem

azonljan

keriilt

a

dolog.^'^^

kameniczi sanczok bevetelenel es Deligr^d bosz-

nagy vesztesegeket szenvedett a hogy a fegyelmezetes krdzsal csapatok, melyek a f6had-

szas ostroma alatt,

torok sereg. Ehhez jarult meg, len onkentes

erdnek jelentekeny

menyek utan

kepeztek, a kivivott ered-

reszet

reszint

visszatertek hazajokba, reszint

pedig zsakmanyolas czeljabol

szerte

Morava volgyben. A Morava mellett kent

megujulo r6szletes

harczok

csatangoltak

folytatott s

a

napon-

nagy mervben

is

Innen magyarazhato, hogy a

apasztotti'ik a letszamot.

torok fdvezer, ki allitolag 50,000 fonyi sereggel indult ki Nisbol,

szeptember vege

15,000 eniberrel.

fele alig rendelkezett

E kozben

sikeriilt nemcsak a hanem tetemes csapatokat is

lyenek

balpartot

megszallvan, mint

atjarokat,

A

vezenylo

a

torok

meger(5siteni,

osszpontositani a folyam

menteben,

tekenykedese,

pasdk

lattuk,

a legfontosabb

visz^lkodasa

hadjaratoknak

bune,

szinten megbenita a fohadsereg gyors

miikodes^t.

pedig

es

fel-

ezen eredeti

tasos

Vegre

mar

pedig Karagyorgye ere-

kozelgett

es

mar

6szi esozesek korszaka, mid(5n a torok csapatok

ha-

az

nem

maradtak tdborban, hanem igyekeztek tfizhelyeikhez visszaterni. Mindezen okok egj'iittveve szivesen

A HAECZOK MEGUJULASA fejtik

meg azon maskent

ertlietetlen koriilmenyt,

nem

Deligrad eleste utan a torok fovezer

kizsakmanyolni a helyzet rozassal

s

283

(1808. MAJUS).

torekedett

Gyorsabb elhata-

elouyeit.

csak nemileg nagyobb

hogy

erelylyel, a

fokii

torokok par het alatt hatalmukba

kerithettek volna

melynek falait csak harom rossz agyii vedte. Igy azonban idejok maradt a szerbeknek lijra szervezkedni. De meg a vdltozott koriilmenyek kozott is, melyek ketsegkivtil az egesz tartomanyt, sot Belgradot

is,

a szerbek elonyere modosultak, talan tobb aldozattal,

nagyobb, veresebb kiizdelmek aran, valoszinuleg kepes volna a torok hadsereg a forradalmat teljesen

lett

verni, Erre

azonban sem

ideje,

sem alkalma nem

le-

volt

tobbe.

herczeg a Torokorszag ellen ^agration Bagration " herczeg mukodo orosz sereg fovezereve lett, kinevezesi okma-oroszfdvez6r

Midon

.

.

nyara

Sandor czar sajatkeziileg azon

hogy rovid idon

irta,

iarol. •^

E

hirt

var tdle a

megjegyzest

Duna

tulso part-

tek Bagrationt.

meg

is

indita ujbol a hadjaratot.

Nehany kisebb torok var csakhamar meghodolt

es

Bagration szeptember 7-iken atlepte seregevel a Dunat s behatolt Bulgariaba.

Szeptember 16-an szetvert egy

15,000 fonyi torok hadosztalyt es 10 nap mulva megaddsra kenyszerite Izmail varat. E diadalmas elonyo-

mulas megdobbente a portat, mely most mar osszes hatalmas

osszpontositani.

ellenseggel

A Szerbiaban

tok tehat parancsot kaptak,

szemben

iparkodott

elhelyezett torok csapa-

hogy vonuljanak vissza

es siessenek a fenyegetett Bulgaria vedelmere. Chursid

*°'"°''

o-

patok elhagy-

Es vaioban par nappal azutan, hogy jar

atvette a vezerletet,

a

Buigiriiban.

cselekvesre serkentet- * csaszari szavak gyors °-' ,

erejet

l^'^'ia''""

pasa e rendelet kovetkezteben a fohaderovel

el-

hagyta Szerbi^t es Nisbe tavozott a Balkan szorosok

szerbiit

HARMADIK FEJEZET.

284

es a konstantin^polyi

csak a

lit

oltalniara.

Gusancz

hirhedt

ezer krdzsaljaval,

Ali

A

szerb teriileten

meg nehany

pusztitott

utobb azonban 6

kovete a

is

fo-

Lassan ment vegbe a visszavonulas, de hogy oktober vege fele mar nem volt tobbe ligy

sereget. latszik,

torok csapat Szerbiaban tak az elvesztett

ismet elfoglal-

a folkel6k

s

meg

helyeket,

Deligradot

is,

csak

Kladovo es Brza-Palanka maradtak torok kezben.

*^*

Szerbia megmenekiilt a vegenyeszettol, meiylyel a

Nis felol jov6 tamadds fenyegete. Ereztek azonban a

hogy a

folkelok,

leend

beallott

nyugalom

csak

a jovo tavaszszal a kiizdelmek

s

is

ideiglenes ujbol fog-

nak kezd6dni. Ketsegtelen volt, hogy a porta, mely csak az orosz tamadas altal kenyszeritve hivta vissza Szerbiabol a gyozelmes torok sereget, mindaddig nem fog nyugodni, mig a lazadast teljesen le nem verte. Arrol pedig az 1809. ev nyaran meggj'ozodtek a szerbek,

hogy magukra hagyatva nem kepesek sikeresen megkiizdeni a

torok

tiilnyomo

erovel.

Xem

volt

tehat

alaptalan a nep aggodalma, hogy elobb-utobb megis

csak kenytelen lesz meghodolni valamely

pasa

elott,

s

hogy akkor a mar-mar

erelyesebb

kivivott szabad-

sagot majd ismet a raja sorsaval kell felvaltania. A szerbek C88k

fl

geiyben biza-

kodnak. A vojwodik

seg6iyt k6r-

nek

a ozSr-

toi.

A szerb

tan&cs

kiji

dotts6get

meneszt oroszorszioOrosz

kydaroz

fordultat

most mar csak kiilsegelytol remeltek. elenkebben erezte annak sziikseget

Mindcnkincl

vi-

sz4iykod4sa.

ba.

Tcrmcszetes tehat, hogy a szerbek iigyok jobbra-

kiilsB-

Szi

Karagyorgye

.

.,

..i

.

i

-

midon orosz reszrol nem vart tobbe

mint

tamogatast, .

,

s

.

•

lattuk, i

liibol

Ausztridt

igyekezett

megnyemi. A vojvodak nagy resze azonban s a nep zQme is. bar Prozorovszkyt es Rodofinikint sokan kar^ hoztattak,

csak

i

Oroszorszagban

De

bizott,

csak

attol

nehanyan es pcdig cppen a leghatalmasabbak, a nep ezen hangu-

remelt

vedelmet.

a fonokok

koztil

•'

A HAKCZOK MBQUJULASA

285

(1808. MAjXJS).

igyekeztek egyszersmind Karagyorgye ellen es

latat

'''ztr'^n^i,

BsQrfltion

szemelyes nagyravagyasuk javara kiaknazni. Kiilono-

oidhorszdgba

sen midon neszet vettek Karagyorgj-e titkos alkudo-

^°""'' ^°fl*"^'

arulasrol kezdtek

tatja a szerb

zasainak az osztrak hatosagokkal,

hogy megsemmisitven Karagyorgye tekintelyet, magukhoz ragadjak a fohatalmat. Ismerven azonban a nep ragaszkodasat fovezerehez, beszelni s azon

voltak,

nem

nyiltan

leptek

fel

hanem inkabb azok

ellene,

ellen inteztek tamadasaikat,

eppen akkor Kara-

kik

gyorgye meghitt tanacsadoi gyanant igy

feltamadt

rencsetlen

Es

elesebben mint barmikor a sze-

lijra,

viszaly

szerepeltek.

vojvodak kozott,

a

harczok kozepett sem szunetelt teljesen

mely meg a mely a nep-

s

ben is ketelyt es bizalmatlansagot ebresztett, eppen midon leginkabb lett volna szukseg egyetertesre es osszetartasra.*

E

fondorlatok, a

nak megingatasat

hogysem

egykijnnyen

6t

EUensegei

is

ingadozo

gydngeseget,

vetettek

nem

sokkal

nepszeriisege

es

telye

mennyiben Karagyorgye

czeloztak,

felre

sikeriiltek.

szilardabb lehetett

allasa-

Tekin-

volt

volna

mar, tolni.

legfeljebb meggondolatlan heveskedest,

szemere.

hiszekeny

Batorsagat,

valtozekonysagot

tiszta

honszeretetet,

onzetlenseget soha senki sem vonta ketsegbe.

Tobbszor

*

emlitettiik,

Tobbszor

volt

viszalykodasanak futolag

erintjiik

villongasa

kogy daczara azon bizalmat-

mar alkalmunk megemlekezni

a vojvodak

egyes jelensegeirol. Ez alkalommal is csak e targyat. A fonokdk folyton meg-megujulo

egymas kozt

ketsegkiviil egyik legfontosabb

mozza-

nata a folkeles tortenetenek. Egyszersmind szoros kapcsolatban all

az osztrak

s

az

orosz

politika

Ez okbol utobb meg reszletesen a belviszalyok fejl6d6set.

versengesevel

Szerbiaban.

es osszefuggoen fogjuk vazolni

kovets6get.

HARHADIK FBJBZET.

286

lansagnak,

melylyel az orosz

biztatdsok

bar ligy latszik, hogy 6

tetett s

in^int

visel-

maga iidvOsebbnek

nezve az osztrak vednOkseget,

tartotta volna hazajara

mindannyiszor visszatert Oroszorszaghoz, valahanyszor tobbet velt onnet elerhetni, mint a szoraszed dllamtx^l.

erdekeben,

Szovetkezett

hazaja

egj'segekkel

dolgozott,

s

mert kis

kisszerunek

politikai

tiinik

fel

ez

folytonos kiserletezes, pedig rendszer volt benne.

1809. ev oszen

is,

midon megg>-6z6dott, hogy nem

szamithat Ausztria tevekeny oltalmara Oroszorszagtol

maga

is

varja

kik a

azokkal,

megmenteset,

czarhoz

ohajtottak

s

hogy a nep

nem

ellenkezett

hanem

fordulni,

hozzajarult minden lepeshez, melynek czelja

az orosz segely megnyerese

volt.

Nehany nappal Deligrad

eleste

utAn a

senatus

egyik tagjat, Popovicsot, az orosz fohadiszdllasra dotte,

a

Az

kiil-

gyors segely kieszkozlese vegett. Egj'szersmind

a czarhoz

is

intezett

kerelmet,

melyben

lefeste

az

orszag

szomoru

tatv^n,

hogy a torok haderovel szemben sokaig mar

nem

helyzetet,

hatarozottan

kinyilatkoz-

tarthatjak magokat. „Felseged labaihoz borulva,

esedeziink," igy vegezte a tanacs folyamodvanyat ,az

orosz fegyverek tamogatasdert, ktilonben a szerb nev eltorultetik a fold szinerol."

Popovicsnak utasitasahoz

kepest az orosz taborbol Szent-Petervarra

egyenesen

a czdrhoz kellett volna utaznia. Mid<5n azonban a f6-

hadisz^lasra

ert,

Prozorovszkyt m4r

nem

talilta elet-

ben. Utodja Bagration herczeg vdlaszolt aztan a tanacs

kerelmere,

Ez

de termeszeteseu csak sokkal kes6bb.'^^

alatt,

a mint elbeszeltiik

volt,

a torOk

visszavonult es a szerbek megszabadultak tott

De nem tiintek el az aggodalmak Es mert az orosz tiborbol nem j5tt

helyzetiikbol.

a j5v6re nezve.

sereg

szoronga-

:

A HABCZOK MEGtIJULASA biztos hir a remelt

segely

oszszel tartott szkupstinan

287

(1808. MAJUS).

a

felol,

Belgradban kes6

harom kovetet valasztottak

Obrenovics Milant, Melenti archimandritat es Sztojkovics Milenkot s ezeket

is

az orosz

fovezerhez

kiikl-

hogy siirgessek a nep es a tanacs ohajtasanak Azonban csak a pap es Obrenovics indultak el. Sztojkovics Porecsben maradt s mar ekkor tek,

teljesiteset.

''"^^

lazadast forralt Karagyorgye ellen.

Akkor meg sok nehezseggel

A

a videkeken.

de

Bukarestbe,

szerb kiildottek itt

jart az utazas azon is

csak kesore ertek

sem allapodhattak meg, hanem

Hirszovaig kellett folytatni litjokat, a hoi akkor Bagration herczeg taborozott.

Dobrinyacz,

nep

s

nem

birt megbizatassal, 6 is

a szerb

gyanant viselkedett.

kiildotte

A

bar

Hozzajuk csatlakozott aztan

melyet az orosz sereg szeptember hava-

siker,

ban bulgar teriileten kivivott, arra batorita Bagrationt, hogy megkisertse a nagyfontossagii Szilisztria bevete-

De

let.

itt

szerencseje elhagya.

A

tobb mint

10,000

fonyi torok orseg parancsnoka Ilik-Oglu oly hosiesen

vedte a varat, hogy az es tart6sabb lasat.

A

ostrom

oroszok mar csak rendszeres

utan remelhetek annak elfogla-

megszallo sereg

naponkent kedvezotlenebbe

helyzete valt.

A

pedig

tevek az

kozben

betegek es harcz-

keptelenek szania ijeszto modon szaporodott esozesek jarhatlanna

e

litakat,

;

az

6szi

minek kovet-

kezteben sok bajjal es kesedelemrael jart az elelmezes

;

de

meg

a sziikseges

hadiszerek

kolkodott az orosz sereg, ligy

nelkiil is sz(i-

hogy az ostromagyiik

egy resze csak oktober kozepe fele erkezett meg a balpartra. Vegre pedig Ruscsuk fel51 20,000 fonyi torok sereg jott Pehlivan vezerlete alatt a var segitsegere. Pehlivan

nem messze

az orosz tabortol Tata-

HARHADIK FEJBZBT.

288

nagy

riczan^l elsanczolta magdt. Bagration seregenek

reszet

Pehlivan ellen

nem

hagyva, 7000 emberrel

Szilisztrianal s

Szilisztria ala.

megtamadta

oktober 22-iken

tudott behatolni a torOk

kivonult

sanczokba

6t,

de

s visszavoniilt

Belitvan Bagration, hogy a kes6i ev-

szakban megapadt, elcsigazott seregevel nagyobb sike-

nem remelhet, arra kerte a czart, engedne meg, hogy csapatait visszavezethesse 014horsz4gba s reket tobbe

jovo tavaszszal kezdhesse ban. Es be

hagyott

sem varva a

Szilisztria

hoz vezette.

A

lijra

a hadjaratot Bulgdria-

november 1-en felostromaval es a sereget a Dunavalaszt,

czar csak tobbszori ker^sre adta

az ohajtott engedelyt es november

sereg

ismet

Olahorszagban es Moldvaban helyezke-

dett el teli szallasain.^^' Bagration Hirszovaban s

meg

vegevel az orosz

oda rendelte a szerb kuldotteket

is,

maradt

kik deczember

31-iken crtek az orosz fohadiszallasra. Megelozte oket ott

nehany nappal Rodofinikin, kinek kozvetitd gya-

nknt kellett szerepelnie kozottiik

s

a fdvezer

kozOtt,

Bagration szivesen fogadta a koveteket, kik arra kertek a herczeget, hogy kiildjon mielobb segelycsapatot, fegyvert es

Belgradba,

16szert Szerbiaba s

tovdbba.

hogy a

szerb

orosz

vetessenek figyelembe majd, ha bekekOtesre dolog Oroszorsz4g

s

a porta

vak

Bagration

parancsait

Bagration biztosita

keriil

a

kozOtt. ttS vegre iinne-

pelyesen huseget fogadtak a czarnak

teljesiteni.

orseget

nep kivanalmai

s igertek,

engedelmesseggel oket,

hogy a

hogy

fogjak czdr, ki

mar eddig is oltalmaba veve iigyoket, nem fog a sem megfeledkezni roluk. Igerte, hogj' az ohajtott segelyt nemsokara megkapjak s kOzle velok, hogy mdr megtetettek a sziikseges elokesziiletek egy

jovoben

orosz hadosztaly atkelesere a Dunin. Belgradnak az

289

A HARCZOK MBGUJUIii-SA (1808. MiJUS).

oroszok altal leendo megszallasara azt monda, hogy ez is

majd a

megtortenhetik, de csak akkor, ha

segely-

csapat mar benyomult Szerbiaba. Azutan felszolita a

hogy a legerelyesebben buzditsak

koveteket,

honfi-

tarsaikat a fegyverkezesre s elelmezes, szallitasok stb.

tekinteteben a leghathatosabban tamogassak a hozza-

kuldendS

jok 6ket,

orosz

hogy ne

hadtestet.

bizzanak

Vegre pedig

intette

mert

Ausztriaban,

sorsuk

jobbra fordultat egyedul az orosz vednoksegtol remel-

Es hogy szavainak igazsagarol meg jobban meggyozze a kiildotteket, Leonti archimandritanak ertekes gyemantos keresztet, ket tarsanak pedig egy-

hetik.

egy aranyozott kardot ajandekozott es finikin altal 3000 aranyat juttatott

ezenfeliil

Rodo-

a

felkeloknek

es

jelenteseik

Szerbiaba.^^*

A

kovetek

elmaradasa

hosszas

Bagrationnak nem

^^'^^^^^^^[jl^'

nagy lehangoltsagot sziiltek a szerbek kozott. Valoban nagy erelyre volt sziiksege Karagyorgyenek, hogy ezen teljesiilo

igereteirol,

altalanos elcsiiggedes kozepett

galommal

megtorhetetlen buz-

folytatta a keszulodeseket

Emberben nem

harczra.

is

megujiilando

a

volt hiany, de

minden egyeb-

a mi a haborii folytatasahoz megkivantatik, nagy sziikseget szenvedtek a szerbek. Es a mi fo, a penztar tires volt, lehetetlenne valt tehat a megapadt ben,

hadikeszletek kiegeszitese.

gyorgye a tanacscsal jobbmodii

szerb

E bajon

fejenkent

1

modon mintegy 150-000 arany

hogy minden

aranyat fizessen. folyt

be

Ily

a kozpenz-

-^^

tarba.

Az volt

segitendo, Kara-

egytitt elrendelte,

ez

akkori az

szolgaltatott Kallay:

A

viszonyok

kozott

ketsegkivul

terhes

annak kivetese kedvezo tirugyet az irigykedo vojvodaknak, hogy lijbol

ado

s

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

19

szerbiiban.

HABMADIK FBJEZBT.

290

megkis^rtsek elegedetlenseget szitani a nepben Kara-

gyorgye

De

ellen.

ezert a legtobben

ez alkalommal

ismet

sem ertek

csatlakoztak

a

czelt s

f6vezerhez,

nehdnyan vonultak duzzogva felre, mint pelddul Nenadovics Jakab. Egyediil Sztojkovics Milenkd csak

tagadta

meg fennen

nyiltan

Karagyorgj-etol,

az engedelmesseget s p^rtolt el teljesen

fiiggetlenul gyako-

rolvau hatalmat Porecsben es videken.

A

tel

folytan

oly 61es8e vdlt az ellentet a fovezer s a nagyra "vkgyo

vojvoda kozOtt, hogy a polgarhaborii mdr kikeriilhetetlennek latszott.

Majdnem egyidejuleg Milenko jott,

hogy a

elpartolasaval, hire

keleti hatiron a czrna-rjekai kerUletben

13 olah falu fellazadt kezdtek

duk-Velykot

s

a torokokkel egj^esiilve Hajnyugtalanitani.

Karag}orgye

keseriien nyilatkozik egyik leveleben ezen oldhokrol,

kik bar szerb teriileten laktak, megis sz5vetkeztek a

mohamedanokkal, keresztyen hitsorsosaik ellen. Utasita tehat a kornyek vojvodait, hogy gyujtsenek sereget es maga is a Tyuprijanal osszpontositott 3000 emberrel atkelt a Moravan. Velyko segitsegere indult, hirdetve, hogy erelyesen szandekozik elfojtani e mozs hogy fel fogja egettetni a lazadok falvait, hadd vdljanak lakatlan pusztasagga. Midon Karagyorgye sereget atvezete a Morava

galmat

'-'*''

jobbpartjara,

okat

nem

Belgradban.

ismertek,

hoi

ezen

altalanos

volt

hadjarat

hogy most osszeiitkozesre kerUl a dolog a ket tars,

t.

i.

a

fovezer

es

valodi

a meggyozodes, vetely-

Milenko kozott. Meglehet,

hogy Karagyorgye maga sem tartotta az olah mozgalmat valoban komoly esemenynek s csak tirugyiil hasznalta fel azt, hogy tekintelyes hadosztalyaval megjelenven azon a videken, Milenkot megfelemlitse.

A HABCZOK MBOUJTTLASA

Ha

ez volt szandeka,

kik

oldhok,

nem

ligy

annyira

az

teljesen

kalandoztak

becsapvan meg

a pozsarevdczi

be

roluk.

Az

mint

Timok mentet,

a

nahiaba

sereg kozeledtenek hirere szetziillottek emlites

sikeriilt.

lazadokul

politikai

inkdbb rabl6kul

291

(1808. mIjUS).

is,

s

szerb

a

tobbe nines

Karagyorgye azonban meg egy ideig

a Morava jobbpartjan maradt s itt falurol-falura jarvan buzditotta a csugged6ket, megnyugtatta az elegedetleneket s ily modon megnyerte ismet azokat is, kik talan mar Milenko fele hajoltak.

Milenko pedig,

kinek csapata tobbnyire szedett-vedett nepbol

venyekbol

allott,

hogy

latvan,

a

szerb

szoke-

s

nep legna-

gyobb resze megis c>ak Karagyorgye kortil sorakoznek, ha kettojok kozott valasztania kellene, nem mozdult ki Porecsbol nehogy ossze kelljen tiiznie a hatalmasabb Karagyorgyeval.

nalanal rol

a fovezer

akart

szerb

sem haborgatta

vert

ontani,

6t,

De

vagy

meg azon

az

masresz-

mert

nem

aron

sem,

hogy legkonokabb ellenfeletdl szabaduljon, vagy mert attol tartott, hogy ha tulnyomo erovel tamadna meg Porecset, Milenko kesz lenne a torokoknek atadni a varat.

Es igy Milenko nyugalomban, de egyszersmind

teljes

elszigeteltsegben

elvezhete

meg egy

ideig a

Karagyorgye pedig visszatert TopoKesdbb azonban, mid6n egy vegs5 kiserlete

fuggetlenseget, Idba.

oltalmanak

Ausztria sult,

Karagyorgye

azt el

is

mar nem Igy

megnyeresere

szinten

meghiu-

kibekiil6st ajanlott Milenk6nak, ki

fogadta, beldtvan, hogy sajat erejebol tovabb tarthatja fenn magat.^"'

telt

el

Szerbiaban belviszdlyok es aggodalmak

kOzott az 1810. ev ket els6 h6napja.

A

tavasz koze-

mind valoszinubbe valt a harczok meguiuezert egyuttal mind fontosabba az orosz segely

ledtevel

lasa s

19*

'*'*••

orosz """^

•"*•"

wbor**^'

HARMADIK PEJEZBT.

292

kerdese. Bagration nem feledkezett meg a szerbeknek adott igeretercil s a Kis-01ahorsz4gban tart6zkod6 Iszajev tabornoknak meghagyta, hogy kesziiljOn dand4rjaval atkelni a

Bagration

terve

Dunan

s

nyomuljon be Szerbiaba.

Iszajevnek

szerint

Negotint kellett volna elfoglalnia

s

mindenekelott

aztan ezen er6s-

seg oltalma alatt egyesiilnie a szerbekkel. Az ekkent alakulando orosz-szerb hadero ketsegkivtll nagy hasz-

nara

lett

volna a Bulgariaba behatolo orosz seregnek,

feltartoztatvan a torokok esetleges tamadasat a felol az

tion

oroszok jobbszarnya

sziiksegesnek

tarta,

ellen.

hogy

a

Timok

Ez okbol Bagraszerbekkel valo

egyesules megelozze a f6sereg hadimuveleteit.

Maga

ment tehat Kis-Olahorszagba, hogy lodeseket. Vegre mindent rendbe hozvan, elhatarozta, hogy marczius 13-dikan tiil megkezdodhetik a csapatok atszallitasa a jobbpartra. Iszajev mar 14-diken hozzafogott a terv kivitelehez. Eldbb az Osztromare (Alemar) nevu nagy szigeten kdtott ki s a tOrok orseget, mely ott sanczok mogul vedte magdt. megadasra keny-

siettesse a keszii-

szeritven, a szigetrol marczius 22-diken atkelt a tiilso

partjara, anelkiil,

vartak

6t,

Duna

hogy a torokok, kik t4volabb

niegakadalyozhattak

volna

a

kiszallast.

Csak midon az oroszok mar elhagytak hajoikat, tamadta meg oket egy ezer fonyi ellenseges csapat, melyet azonban rovid kiizdelem utan sikeriilt szetverniok. ~^^ Vegre tehat megerkezett Szerbiaba az oly regen vart orosz segely.

De honapok

teltek el ismet, mielott az

oroszok tenyleg reszt vettek a folkelok harczaiban

ekkor

is

nem Iszajevnek

jutott osztaljTesziil,

s

hogy a

szerbekkel egyiitt kiizdjon. viitozis 82

oroM hadve2«rietben,

az

Marczius kozepe taian nagy o f J OJ valtozas ment veghez orosz foseregncl. Szent-Petervarott nem voltak

A HAHCZOK megujulAsa (1808.

293

MA.irs).

Baerationiial. Midon a kiilonben "ta^enszky tobbe meeelesredve "^ ° Miklos grdf is elkedvetlenedett hadvezer eszreveve, hogy az udvar ^tveszi a «'='

keffve elfordul tdle, beadta lemondasat, melyet a czar

azonnal

fogadott.

el is

Kamenszky

akkor

sereg f6paraiicsnokdva.

orosz

grof neveztetett ki az

Kamenszky Miklos

Helyette

dicsosegenek

Egesz Oroszorszag bamulattal

tetopontjan

tekintett

hosre nagy, fenyes tetteket varva

nem

legrovidebb

tole.

hogy Kamenszkynek

ketkedett, idd

allott.

tinnlandi

Sandor czar fog a

sikeriilni

torok birodalmat

a

leverni

alatt

a

s

Drinapolyban vagy talan eppen Konstantinapoly kapui

meg

e\6tt kotni

a beket. Es ezert, midon Szent-Peter-

varr61 tavozott, a f6vezernek

azon foltetelek jegyzeket bajlando

is,

magaval kellett vinnie melyek mellett a czar

volna kibekiilni a szultannal.

lett

6 foltetelek, melyek kozott

a

De

mivel

szerbek fiiggetlensege

is foglaltatott,

az akkori Torokorszagnak feldarabola-

sat czeloztak,

nem

csak vesztett

volt

csatak

segre, elfogadja

e

valoszinii,

nem

hogy a

porta,

ha

kenyszeritik engedekeny-

megalazo szerzodest. Csak gyors

tamadas es hatarozott gyozelmek eroszakolhattak ki beket, melyet Sandor czdr 6hajtott. A

ama kedvezo hadi

tervet

Kamenszky mar keszen hozta magaval

reszletesen meghatahogy mely hadtesttel nyomuljon be a Dunan

az orosz fovarosbol. Utasitasai roztak,

&t Bulgariaba, melyiket

v4rakban

hogy

tartalek

s

milyen

mielobb

hagyja

orsegiil

az elfoglalt

gyanant Bukarestben;

modon igyekezzek

Drinapolyig hatolni,

tovabba

elorenyomulni

es

es hogy mikent hasz-

nalja fel a feketetengeri orosz hajdhadat. Vegre arrol is

volt

szo,

hogy tOrekedjek a szerbeket felkelesre

izgatni.^^^

A

cz61,

melyet a czdr kedvencz vezere elibe

tiizott,

y"6rietet.

utasit&sai.

HARHADIK FBJBZET.

294

nem

meg

valdsult

az 1810. ev folyam^n.

kisebb volt mint hire 6 azzal sikeresen

megkiizdhetett

ben bizalomteljesen

Kamenszky

a feladat nagyobb, hogy sem

s

taUn

s

volna.

De

kezdet-

nemileg elbizakodva

is

fogott uralkodoja akaratdnak kivitel6hez. Kamenszky gr6f

Marczius 24-diken vette at Kamenszky Jaszv4s4r-

1810.

m6roz. 29. jaszvasirott

ban a f6parancsnok>agot

A

elokesziteset.

j^j.^^

azonnal niegkezde a had-

s

csapatok

felallitasa,

a

szdllitasi

dtveszi a fd-

paranosnok-

eszkozok bcszerzese, az elelmezesi telepek szervezese

s&got. Eidke-

azonban mint igenybe

vett

mindier, usry ez s

kSzOtt lepte at

Hogy a mielobb

hon

oly

altal

sikerrel

teljes

ohajtott

haderejet,

mely

nyert erositeseknek. igy

eredmenyt

Kamenszky elhataroza, hogy

kivivhassa,

azonnal, hogy Olahorszagba erkezett,

egesz

sok idot

is

;i

czar

es

alkalommal

Kamenszky csak majus 22. es 26-dika Dunat Hirszovandl.^^" seregevel

daczara is alig

Oroszorszigbol

az

szamitott 85.000 ember-

nel tobbet, kizarolag a bolgar harczteren fogja alkal-

mazni. Ily

modon

remelte, hogy donto csapast merhet

a torOk hatalom ellen.

De

ez

a szerbek segelyezesenek

Az orosz

^ToTil^I szerbek,

ffivezer

nuissa.

ligy

fogta

szei'bekre vonatkozo pontjat,

l^vilszavo-^^^y^'^^^os^^^^

mukodo hoz

buzditja

6ket

orosz seregre nezve

letre.

fel

hogy

igy

es

teheti.

ha egyel6re

a Bulgariaban

elonyiis

diversiot

Szerbiaba

azonban

kesobbre velte halaszthatni, midon nelkiil

szorult

utasitasainak a

eleg,

igen

Segedcsapat kiildeset

jenek gyengitese

hatterbe

altal

iigye.

ezt sajit hadere-

Valoszinuleg

bizott

benne, hogy ha a szerbek idokozben vereseget szen-

vednenek is, a vegleges bekekOtes alkalmaval, nem lesz nehez fiiggetlensegok elismereset, a lesujtott portatol kicsikarni.

Ezen okok

inditottak

Kamenszkyt

arra,

hogy mar

295

A HABCZOK MEGUJCIiASA (1808. MiJUs).

nehany

nappal

a

fdparancsnoksag

Iszajevnek rendeletet

Olahorszagba, hoi ezen

parancsnoksaga

atvetele

visszavonulasra

a

adjoii

csapatnak

orosz

tartalekhoz

alatt alio

utan,

Kis-

a Zuccato

kellett csatla-

Az oroszok tehat ismet elhagytak a szerb

koznia.

csak az Osztromare (Alemar) szigetet tartottak

teriiletet,

megszallva.^" Iszajev tavoztautan Sztojkovics Milenko

mar a kornyeken

es Hajduk-Velyko, kik legenyeikkel

portyaztak, remelven, hogy nemsokara egyesiilhetnek

az oroszokkal, szinten kenyszeriiltek visszaterni allomasaikra.-^^^

Belgradon ez

alatt a legellentetesebb hirek kering-

Htrieissek

Belgridban.

felol. Majd hogy az oroszok atkelven a Dunan,

tek Iszajev csapatjanak sorsa

azt beszel-

tek,

egyesiiltek

Hajduk-Velykoval es Brza-Palankat ostromoljak, majd

mar be is vettek es nyomulnak elo. Par nappal kesobb ismet szo, hogy az orosz csapat nem is kotott

pedig, hogy ez utobbi er6sseget

Bauya

fele

arrol volt

ki a jobbparton s csak lotta meg.^^^

esemeny

felol,

erkezese volt

meg

Az

az osztromarei szigetet szal-

a milyeu az orosz a

szerbekre

rendetlen es igen

nezve,

reszint

koriilmenyben

hogy a vojvodak

oly fontos

segelycsapat megaz

akkor

kozlekedesi modozatok-

lassii

ban, reszint pedig azon zatat,

hianyossaga

ertesiiltseg

koziil

leli

nemelyek,

magyarakiilonosen

azok, kik Oroszorszag fele hajoltak, szandekosan terjesztettek hamis hireket,

nagyitvan az oroszok sike-

vagy eppen olyanokat

reit

nem

leteztek, de mert

is

nak, konnyen hitelre talaltak.

nem

koltven,

megfeleltek

sokara megis csak

a

melyek ugyan nep ohajtasa-

De barmint

legyen

is

hogy orosz csapat, mely a folkel6kkel egytitt mukodhetnek, nines tobbe szerb foldon. Arr61 pedig, hogy lehet-e meg

ez,

kideriilt,

HABMAPDC FEJBZET.

296

annak visszat^rtet remelni, senki sem birt tudomdssal. Pedig nagy sziikseguk lett volna a szerbeknek eppen ekkor megnyugtatdsra es biztatdsra. Val6ban ligy latszek, hogy a sok dldozat, a hosies batorsag, a kitartas, mind hidba volt. Az Otevi szakadatlan kiizdelem vegre

csak vereseget a harcz-

is

mindenkepen csak lijabb veszelyt eredmenyezett. Es a jovo sem kecsegtetett jobb sorssal; mar szdllingdztak is hirek a tOrOkOk mezon, novekvo terheket

s

Nam

kesziilodeserol a deli s a nyugoti hataron. tehat,

tusaba

De

csoda

hogy a szerbek belefdradtak a remenytelen s

nem

biztak

tobbe

a

folkeles

nep

mindeniitt, hoi megrendiil a

kepessegeben,

helyebe

s

szemelyes erdekek

Mtaldnos

hite

saj4t elet-

a buzgalom a kOziigy irant

hdtterbe szorul

dedelgetese

sikeriilteben.

lep.

a

s

az egyeni

Igy

tortent

elzarultsag

hiiisag

es

becsvagy

Szerbi4ban

ez

nyomasa

rendesen

meg inkdbb a

helyi s

alatt

is.

meglazultak

Az a

meg kiilonben is gyenge maga a nemzeti let alapja,

tarsadalmi es dllami rendnek kOtelekei s ingataggd valt

A

fels6bb retegekben

oligarchikus

torekvesek, alant

pedig a nep kozOtt anarchikus jelensegek vegfelbomIdssal fenyegettek

a kezdetleges

allami szervezetet.

Egyfelol a hatalmasabb vojvodak, mint emlit6k, azon voltak,

a

hogy megdontven vagy legalabb korl4tozv4n

tandcs

hatalmat,

es Karagj'orgj'e sajat

dltal

keriileteikben

gyakorolt

onmaguknak

kSzponti biztosit-

sanak minel fuggetlenebb uralmat. Masfelol pedig a videken mindenfele rablobandak keletkeztek, melyek

mervben veszelyeztettek a kozbiztonsdgot. E bandak nem csupdn k5z5nseges tolvajokbol dllottak. Csatlakoztak hozzajok az elegedetlenek is, kik megunvdn a folytonos kenyszer-katonaskodast s nem akarnag}'

A HARCZOK- MEQUJULASA

vdn tSbbe tottak a

dottuk

a

viselni

torvenyes

siilyos terheket, menekiilni ohaj-

rend

megtudta ovni a sajat fondorkodo vojvodak

hogy mily modon Morava ea Timok

Futolag elmon-

szigoratol.

Karagyorgye ez alkalommal

hogy

mar,

297

(1808. MAJTJS).

is

a tanacs fenhatosagat a

s

elleneben;

csillapitotta

le

elbeszeltuk

is,

egyszersmind

kozott, veget vetven

a czrna-rjekai rablasoknak.

azt

a beketlenkedest a

Nera

ily

konnyen ment

a dolog a nyugoti keruletekben a Kolubara es Drina menten. E tajon igen magas fokra hagott mar a nep elegedetlensege.

Jakab

Nenadovics

Markovics

es

Szima knez, kik e videken parancsnokoltak, csak nagy erelylyel, s6t Mraeletlen szigorral voltak kepesek elfojtani a rendetlenseget es helyreallitani ismet a nyugalmat.^^^

Ehhez jarult meg, hogy a nep azon osztAlya is, mely nem vett reszt az iment emlitett kihagasokban, megsokalvan a folytonos harczok okozta szenvedeseket, kezdett megbaratkozni a gondolattal, hogy talan a meghodolas a torok hatalom

elott,

nyujthatna a leg-

biztosabb menedeket a jovore nezve.^^^

Ismertek az

orosz

fohadiszdllason

a

Szerbiaban

uralkodo hangulatot es az ottani viszonyokat

ugyan, hogy Rodofinikin

es

a

szerb

ellensegei voltak Karagyorgyenek, reszint gyiilolseg,

reszint

onzo

allapotokrol csak hianyos

czelok

altal

is.

Igaz kik

kiildottek,

szemelyes az

vezerelve,

vagy szandekosan

elferdi-

kepet vdzoltak. Az orosz fovezernek azonban meg mas forrasok is allottak rendelkezes6re s mint kesobb

tett

l^tni fogjuk,

maga Karagyorgye

vilagositani a dolgok valodi volt szukseg.

tak a tenyek.

Minden

A

is

igyekezett 6t

allasarol.

ferditesnel

szerb kiildottek

De

fel-

erre alig

hatalmasabban

sz61-

nem tagadhatak

a

HARHADIK FEJEZBT.

298

hazajukban dulo partviszdlyt. Minden szavuk eldnilta

annak

letezeset.

nem tagadhatik Karagyorgye

Es

erdemeit sem es nagy tekintelyet a

mennyire askal6dtak

ha nem

is

minden

reszletet

megis helyesen fogta

fel

nep

bar-

elott,

Val6ban Kamenszky

ellene.

is

nagyjaban

de

illetoleg,

a helyzetet, ligy

a

mikent

az Szerbiaban az 1809. ev vegen s 1810. kezdetevel alakult

volt.

Az orosz hadvezetesre n^zve, mely a hadero

szerb folkelest a torOk

egy reszenek lekOte-

hogy a

sere oliajtotta felhasznalni, fontos vala,

bek

ne csiiggedjenek, hogy

el

szer-

a vojvodak folytonos

kozben szet ne forgacsoljak erejSket, hogy az egyediili fonijk, t. i. Karagyorgye sorakozvan, ki irant meg mindig a legnagyobb

versengese hanera kiDriil

bizalommal

viseltettek,

mar annyi

ki

s

jelet adta

megtorhetlen erelyenek, minden perczben keszen Kamenszky

wsra

inti

szerbeket

all-

janak a harcz folytatasara. ^j, orosz crdekek szempontjabol ketsegkivtil helyea

vi8szater6se.

midon csakhamar elhatarozta, hogy

Sen csclekedctt tehat Kamenszky,

A^ foparancsnoksag uzcnctek

levelek,

atvetele

utan

bizalmas

es

kikiildottek

szerbeket osszetartasra, kesziilodesre

Karagyorgye,

segre

irant fogja buzditani,

a

Oroszorszag

husegre

valamint

nem fukarkodvan

41tal

engedelmes-

s

termeszetesen

igeretekkel es jo tanacsokkal sem.

Mar

levelekkel

elso napjaiban erkezett egy orosz futar Kamenszkytol Karagyorgyehez. A honap

vege

pedig

apriiis

fele

iizente,

kivel

az

orosz

orosz sereg nemsokara

megkezdi

a

hadvezer

Karagyorgye ezalatt hadjaratot,

atlepi

a

a

Dunat

szerbek

bizalommal. Par nappal kesobb

Milenko

kibekiilt,

hogy

altal

az

s

erelyesen

tehat

legyenek

ismet level

erkezik

Kamenszkytol Belgradra, melyben azt tanacsolja Kara-

A HABCZOK MEGUJULlSA (1808. MAJUS).

hogy

299

ugyan a harczra, de egyszersmind adjon szigorii rendeletet, hogy a szerb csapatok a hatarokon gondosan orizkedjenek minden gyorgyenek,

kesziiljon

osszeiitkozestol a torokokkel. attol tartott,

Kamenszky

hogy ha a szerbek

kovetkezteben

vereseget

valosziniileg

idoelotti

tamadasuk

szenvednenek,

kenytelen

lenne egy hadosztalyt kuldeni segitsegiikre

s ez sajat

terveinek kivitelet zavarhatna.^^^

Majus 9-diken visszatertek Belgradra a mult szel kikiildott szerb kovetek, Obrenovics televel, ki

nyacz

Olahorszagban maradt. Vel6k

egy

s

Teodorovics

Sokan aggodalommal megjeleneserol

nevii

Dobri-

kapitany

orosz

is.

azonban nem csak nyu-

godtan maradt, hanem daczara a regi

Karagyorgye fensoseget

desnek,

jott

ertesultek a heves veril vojvoda

Dobrinyacz

;

osz-

Milan kive-

ellensegeske-

elismerte,

is

bizo-

nyosan az orosz fohadiszallason nyert utasitas kovetkezteben.

kovetek visszatertevel elenk izgatas kezdodott ""^ °

A

Oroszorszag javara. Teodorovics, ki csak mondra magat orosz kapitanynak, de tulajdonkepen a petervaradi

hatarorvidekrol

szarmazott

orosz politikai iigynok jott

tamogatta

tevekeny

6t

a

szerb

Belgradra.

montenegroi

archimandrita

nehany nappal kesobb

eredetii

Philippovics erkezett

meg ketkedo

meggyozzek a

s

felol,

talan

volt,

mint

Miikodeseben (?)

iigyes es

Spiridion,

szinte

Szerbiaba. Feladatuk ligy latszik abban a

ki

Bukarestbol allott,

bizalmatlankodo

hogy

szerbeket

hogy egyediil az Oroszorszaghoz

valo csatlakozas es az orosz vednokseg foltetlen

elis-

merese biztosithatja szamukra a jovot. Torekveseiknek volt is nemi eredmenye. Sikeriilt ugyanis 50 fonokot

es

knezt

'"'''*''""

szenv Bel-

^

rabeszelniok,

hogy egy nyilatkozatot

gr^dban.

HAKMADIK FBJEZET.

300

irjanak al4, melyben huseget fogadtak a cz^rnak.

E

nyilatkozattal aztan Teodorovics az orosz fohadisz^lIdsra utazott.

ban

tortent,

Mindez termeszetesen lehet61eg titoknehogy felebresztessek a szomszedos

osztr4k hatosdgok feltekenysege."^

E

titkos iizelmeknel sokkal

hoz intezett levele,

nagyobb es maradan-

Kamenszkynek a

d6bb hatdssal volt azonban

melyet a

tan^cs-

kOvetek hoztak

szerb

Ez irataban Kamenszky emlekezteti a tanacsot mindazon jotetemenyekre, melyekkel az orosz udvar mar hosszabb id6, de kiilonosen harom ev ota magukkal.

a szerbeket elhalmoza, Csodalkozasat fejezi ki tovabbi a

folott,

hogy

a

szerbek

megfeledkezni

minderrol

hogy a szerb nemzet ezentiil ligy fogja magat viselni, mint a hogy egy oly hatalmas udvar 41tal vedett es partolt nephez illik. Ez esetben igeri, hogy Oroszorszag elfogja ismemi latszanak

s

ezert remeli,

a szerbek fiiggetlenseget es (Jnallosagat es megjegyzi,

hogy orosz gyorgyet

reszrol mint eddig, ligy ezentiil

a nemzet

tekintik

egyediili

is

Kara-

fonOkeiil.

Az-

ut4n koveteli, hogy Karagyorgye tartson keszen egy

4000 f6nyi az oroszok a Dunat kOriilbeliil

csapatot, mely azonnal, a mint atlepik, hozzajok

velok egyiitt a torokok felszolitja

ellen

csatlakozvan,

induljon.

a tanacsot, hogy hatarozza

el

Vegre pedig gyorsan az

nem szamithatnak tobbe Oroszorszag nem torodnek tobb6

egyesiilest, kiilonben a szerbek

a czar oltalmara

s

a szerbekkel.

Nehanyan a tanacs voltak mindenre

tagjai

raallani, a

azonnal

keszek

Kamenszky

kivant,

koziil

mit

Karagyorgye azonban par nappal elhalaszta a tanacskozast, hogy, mint mondi, tObb oly vojvoda 68 f6n5k velemenyet is meghallgassa, kik nem iiltek a tanacs-

:

A HABCZOE mequjulAsa

ban. Vajjon ez volt-e a halasztas

Karagyorgye

csak

folteves

sem

valoszinutlen.

vagy

oroszokkal

az

Nem tudjuk,

valo egyesiiles elodazasara?

oka,

valodi

keresett

iirugyet

301

(1808. mAjus).

de az ut6bbi

Hogy Kamenszky

6t nyiltan

elismerte a szerb nep fonokeiil, ez ketsegkiviil halara

kotelezhete az oroszok irant.

ugyan Karagyorgyenek mint

sziiksege

elismeresre,

nem

volt

mert hiszen,

megszerze

es

szamara mindenkor a legtekintelyesebb

es

lattuk,

biztosita

ily

Nagy

onzetlensege

iegbefolyasosabb

es

erelye

honfitarsai

allast

kozott.

Masfelol

pedig megerte Karagyorgye, hogy Kamenszky leve-

nem hanem

leben

orosz reszrol a szerbeknek adando segely-

rol,

ellenkezoleg egy szerb csapatnak az oro-

szokkal valo kozremiikodeserol volt szo. Mar pedig a

nem a

szerbeket

a Bulgaria ellen

keleti hatarrol fenyegette a veszely

mukodo

orosz sereg ligy

is

lehetet-

lenne tette a torokok tamadasat azon oldalrol Szerbia

A Timok mentenek biztositasa tehat elso sorban eppen az oroszok erdekeben allott, kiknek jobbszarnya ezaltal fedeztetett minden meglepetes ellen. ellen.

A

szerbek erdekeinek szempontjabol a

goti tajak

szorultak

leginkabb

deli

vedelemre.

es nyu-

Nis felol

es Boszniabol varhattak a tamadasokat, mint a hogy

eddig

is

mindig onnan tortek be az orszagba a toro-

Kamenszky tartalmazott sem kOk.

levele

azonban e tekintetben nem sem biztatast. Es ezert nem

igeretet

volt okadatolatlan az

aggodalom, hogy az oroszokkal

val6 egyesiiles inkabb artani, mintsem hasznalni fog a folkeles iigyenek, neh^ny ezer emberrel gyengitven azon szerb csapatokat, melyek aztan nem lesznek kepesek sikeresen megkiizdeni a torokok foerejevel. nem utasita vissza Mindazaltal Karagyorgye

Kamenszky

koveteleset, a mint talan ohajtotta volna.

HABHADIK FEJBZBT.

302

Nem fel61,

tette val6sziniileg

egyszersmind

valo egyesulesben

nem

mert meggy(5z<5dOtt a

azert,

hogy a fonSkOk nagyobb resze az oroszokkal akart

orosz

perczben

vilsagos

ily

segelyt lit s

hatalommal

oly

s

szemben, mint Oroszorszdg, a tobbseg v^lemenye ellen cselekedni. A azovet 68 Kamenszky gr6f levels,

Az orosz

v6dnbk86g eiismer6se.

gg g^eit m^jus 13-dikan egybehivta a tandcsot, hogy mcgvitassa Kamenszky levelet. A tanicsosok jjgjj^ voltak mindny^jan egv ertelemben. Daczara a „ levcl fenyegeto nangjanak, daczara a nagy tekintely'

,

,

,

nek,

•

i

,

i

i

i

ekkor

Oroszorszag

melylyel

.

,

•

Szerbiaban

i

birt,

nemi ellenmondas is nyilvanult az iilesben. Vegre azonban megis elhataroztak, hogy Kamenszky kOvetelesenek megfelel61eg res/t vesznek az oroszok hiboriijaban a porta ellen, el Keszuifidisek

s

hogy jovoben

is

mindig

fogjak ismerni az orosz vednokseget.^'^

Karagyorgyenek

kellett

most mar

azon

csapat

mely az oroszokkal volt ezert nem hauyagolta el az altala-

felszereleserol gondoskodni,

De

egyesiilendo.

nos kesziilodest sem, mely kiilonben ^rdekelte

6t.

Fogondjat

ligy

is

sokkal inkdbb

sem a

keleti reszek

kepeztek. Tekintete mindig csak NisfeleesBoszniira irinyult, a

hazdja

honnet varta a torokOk

elorenyomuldsit

ellen.

Karagyorgyenek e tekintetben nem sege nogatasra.

A

tel

multaval, a

volt sziik-

is

mint

az

idojaris

csak nemileg jobbra fordult, tehat sokkal elobb, hogy-

sem Kamenszky elso biztato levelet megkapta, Karagyorgye mar elenk tevekenyseget fejtett ki. Belgridban serenyen dolgoztak loszerek eloallitasdn s agyiik felszerelesen Szendron ketszersiiltet keszitettek. Kara;

gyorgye bejarta befolyo

penzt

az orszagot, bsszeszedte s

ismet

Belgr4dra

sietett,

az

adobol

hogy

itt

A HARCZOK MEGUJDIiASA

mindazt,

beszerezze tott.

Majd

agyiikat

mi a hadjarathoz megkivantatuzereket

es

Es

megerositesere.

vonal

del

kiildott

fele

tovabba Valjevoba a

Karanovaczra es Krusevaczra, DriDa

303

(1808. MIJUS).

megparancsolta a

v6gvidekek vojvodainak es knezeinek, hogy fegyver-

ben

embereikkel

alio

hatarokon

a

orkodjenek

s

egyszersmind gyiijtsenek minel szamosabb haderSt.

hogy nem varva be

Igaza volt Karagyorgyenek, az annyiszor igert

s

meg mindig

keso idegen segelyt,

igyekezett megtenni mindazon vedelmi intezkedeseket,

melyekre a nep sajat erejebol kepes

volt.

Mind suriibben erkeztek e kozben a hirek a toro- "i"'*'' » torokok keszulodeseirol. Mar aprilis elejen beszeltekd^seiroi.KruBelgradon, hogy Chursid pasa Nisben egy kialtvanyt s«v4ozra torbocsatott ki, melyben minden igaz hivot a 17-dik ve'retessk. evtdl a 70-ikig harczra hiv a Kara Gyaur, t. i. Kara- Karagyorgye gyorgye ellen. Majd jelentes erkezett, hogy a travniki t^sra buzdit. pasa (a bosnyak kormanyzo) beutazza a szandzsako- * p""^* ^^ ,

kat, elokeszuleteket

tesz

a

1

/ 1

n

.

1

•

11

haborura bzerbia ellen;

tovabba, hogy janinai All pasa a nyaron 80.000 ember-

szandekozik betorni szerb teriiletre. Utobb pedig nehany szerb kem azon tudositassal tert haza, hogy seresi Izmael beg 50.000, Muchtar pasa, a janinai

rel

Alinak

Nis

fia,

pedig

70.000 fonyi

sereggel

kozeledik

fele.

E

hirek

rendkiviil

megsem

tiilzottak

voltak

ugyan, de a

hogy a torok csapatok szama ktilonosen Nis kornyeken (a bosnyakok ekkor meg nyugodtan maradtak) naprol-napra szaporodik. Es aprilis vege fele be is tort Szerbiaba egy folott

7000 fobol

lehetett ketelkedni,

alio

nesen Krusevacz

torok-alban martalocz fele

nyomulvan.

madtak Csopics binbasat,

ki

csapat,

egye-

Utkozben megta-

sanczok mogiil vedte

delmi tervei

saggodaimai.

3U4

HA.R1UDIK PEJEZET.

mag4t. Csopics

nem

kepes hosszasabban

volna

lett

a tulnyomo eronek, ha a krusevaczi knez,

ellenallani

Andrejevics es Jakovljevics

Istvdn

segitsegere

nem

Heves kiizdelera utdn sikeriilt a harom szerb parancsnoknak eluzni az ellens^ges csapatot. De nem

sietnek.

csak a csataban szenvedtek szerbek. a visszavonulo foglyot

nagy

s

erzekeny

torokok

mennyis6gu

veszteseget a

ezenfeliil

marhat

meg sok

hurczoltak

el

magokkal.-'-'

Megszoktak mar a szerbek a fOlkeles kezdete ota az ilyen zsakmanylo tottak

betoreseket

s

nem

is

tulajdoni-

azoknak kelletenel nagyobb fontossdgot. Valoban

nem

ez az alban-torok becsap4s

jelentette a haborii

kezdetet es pedig annal kevesbbe, mivel a nj-ugalom

a hati,rokon, ez egy esetet kiveve, nem zavartatott meg. Karagyorgye megorze higgadtsagat s a megtorlas vagya altal nem is csabittatta magat meggondolatlan tettre.

az osszes

Sot

hatarszeli

ellenkezoleg.

Leveleket kiildott

parancsnokoknak, meghagyvdn,

hogy csapataik felet helyezzek el a hatart ved6 s4nczokban, a masik felet pedig tartsak folyvast keszen. E mellett erosen lelkiikre kototte, hogy meg ne tamadjak a torokoket, sot tudassak velok, hogy nines mit tartaniok a

szerbektol,

s

hogy a hatarra kivonulo

csapatoknak nines egj-eb rendeltetesok, mint a szerb es torok teriileten csatangolo rablok ellen vedekezni.

Egy

szoval igyekezzenek a torOkkel,

kifejeze „politikusan" elbanni.

vezo

pillanat,

tenniok.

Eppen

ertesiteni

fogja

mint 6

magat

Majd ha eljo a kedoket, hogy mit kell

azert gyujtsenek

minel

tobb sereget

minden pillanatban keszen a harczra.-*** valoszinu, hogy Karagyorgj-e csak is Ka-

es legyenek

Nem menszky

fig}'elmeztetesenek

kovetkezteben

intette

A HABCZOK megujulAsa

6vatossagra

szemben. Meg-

a torokokkel

alvezereit

305

(1808. Mijtis).

felelt ez az 6 sajat terveinek

Nem

is.

akarta a tOro-

koket ingerelni, nehogy azonnal tulnyomo erovel

tor-

azt remelte, hogy ha majd az oroszok benyomulnak Bulgariaba, a torok

jenek Szerbiara, mert ketsegkiviil sereg,

mint

a mult

ez

oszen

ev

is

szerbek vagy

keny-

tortent,

mely esetben a

telen lesz elhagyni a szerb hat^rt, a

megmenekiilnek a haborutol

teljesen

vagy legalabb kedvezo koriilmenyek kozott tamadhatnak. De ez csak remeny vagy inkabb csak ohajtas volt. A fenyegeto torok hadsereg ott allt a hataron

meg

s

ha eddig nem

s

a kereskedes, a forgalom epp oly haboritlanul folyt

is

is

Nis es a szerb

arult el

ellenseges szandekot,

mint a legbekesebb

teriilet kozott,

idoben, a tamadas megis minden

Es

kezhetett.

ezert

figyelmeztetni a vojvodakat, s

perczben bekovet-

nem

Karagyorgye

szunt

meg

hogy eberen orkodjenek

ovakodjanak a meglepetesektol,^^^

egyszersmind a

legnagyobb erelylyel folytatta a kesziilodeseket.

A

Drina vonalnak

s

a Morava volgyenek vedelme

igenyelte ketsegkiviil a legszorgosabb figyelmet, mert

onnet volt varhato mint rendesen, ugy ez alkalommal

A Drina meUett NenadoJakab es Ldzdrevics Luka voltak a legtekintelyesebb parancsnokok. Karagyorgye rendelete folytan

is

a torokok fo tamadasa.

vics

mar kora

mindazon pontokat

tavaszszal megszalltak

a folyo menten, melyeknel az

ellenseg

betorest ter-

sanczokat asattak

vezhetett volna. Mindentitt

mdgott agyiikat es orseget helyeztek

el

s

s

ezek

hajtottak

A Morava volgyeben Karagyorgye maganak tarta fenn a vezerseget. Min-

a nepet tobb izben a hatarra.

denekelOtt

Tyuprijat

es

a

Deligradot kezde meger6sittetni Kallay:

A

evben elpusztitott

mult

s ott

szerb felkeles tortenete 1807-10.

I.

igyekezett ossz20

orina meii6ki

^enti esemfi"yek.

HABHADIK FEJEZET.

306

pontOBitani minel

nagyobb sereget, igen helyesen

ligy

szamitvan, liogy a torokOknek elonyomulasat Belgrad

megakadalyozni, a mely czelra

leginkabb

eilen kell

a deligradi

sanczok

a tyuprijai

s

megerositett hid

igen alkalmas tanipontokul szolgalhattak. Karagyorg}e

minden kerUlet mely hatarra

j6 elore kijelolte, hogy s

a

mely reszere

hatarnak

kiildje

sziikseg

eseten

Es gondoskodott arrol is, hogy ha valamely csapat nem volt kepes magat hazulrol kellokep elelmezni, a szomszed vojvodak szolgaltattak szamara a hiaiiyzd elelmiszereket, es pedig vagy a nep altal termeszetbeii fizetett tizedbol, vagy a juhharczi jutalekat.

es kecskenyajak huszadabol.

De mindezen

intezkede-

sek daczara a nep fegyverkezese es kivonulasa lassan haladt es

nem

is

egyfolytaban ment vegbe. Szerbia-

nak, mint tudjuk, akkor

hadserege.

A

meg nem

volt rendes, allando

pillanataban

veszely

minden vojvoda,

fonOk vagy knez osszeszedte gyorsan saj4t

nek fegyverfoghato

ferfiait

es sietett

a

keriilete-

legkozelebbi

vagy azon sancztaborba, melyet a f6vezer gyiilekezesi helyiil kijelolt. De ha a fenyegeto veszely nem kovetkezett be, ha a kesztilo tamadas hire valothatarra,

nagy resze visszatert falvaikba, csak eppen annyi enibert hagyvan hatra, a mennyi nemely hatarpontok megszallasara es bizolannak

bizonyult,

a

csapatok

nyos kcinnyebben erdszakolhato atjarasi helyek vedelmere megkivantatott. Ezert tortent, hogy valahanyszor Boszniabol

vagy Nis

felol

aggaszto hirek erkeztek,

a kiilonbozo nahiak csapatai reszint a Drinahoz, reszint a Morava vblgyebe vonultak, de a torokok van, ismet elszeledtek. szitessel sikeriilt

vegre

nem tamad-

Csak a legnagyobb eromegfeKaragyorgyenek Deligradnal

es kornyeken mintegy 12.000 embert osszpontositani

A HARCZOK megujulAsa (1808.

es hosszasabban egytttt

is

307

mAjtjs).

De barmennyire nem

tartani.

is elfoglalta ot a nyugoti es deli reszek vedelme,

feledkezett

meg azon

az oroszokkal

Kamenszky

volt

eleinte

csapat felszereleserol sem, mely

egyesulendo.

16,000

Ugy

Karagyorgye azonban elegendonek

bektol.

fonyi hadosztalyt, mely a groczkai,

zsarevaczi

jutalekabol

keriiletek

hogy

latszik,

embert kovetelt a szer-

4000

itelt

szendroi

es

osszeallitva

po-

Junius

el a Timok fele Dobrinyacz parancsnoksaga alatt. Ott aztan Milenko es Hajduk-Velyko embereinek kellett egyesiilniok e csapattal, minek kOvetkezteben szama csak novekedhetett.^^^ Masreszrol a Porta sem volt tetlen ez ido alatt.

7-diken indult

Nem

a Szerbia irant taplalt kevesbbe ellenseges szan-

dek,

hanem egeszen mas okok

inditottak a torokoket

hogy Nisnel es Boszniaban egyelore nyugodtak maradjanak. A divant s magat a szultant is nagy

arra,

titkos terv, mely abbol bogy a czar es Napoleon egyiittesen fogjak a torok birodalmat megtamadni. Ezen terv szerint az oroszok Szerbiaba nyomultak volna be, a francziak pedig Boszniaba, s a mig ekkent a torok haderot nyugoton lekotik, az orosz hajohad Varna-

mertekben nyugtalanitotta egy allott

volna,

ban kotott volna de

meg

onnet hoditvan

ki,

meg

Bulgariat,

a Boszporus bejaratat vedo varakat

csak a divan, hanem letezeseben

maga

ehhez kepest

s

a szultan tette

meg

is

rendelven.^^^

Nem

a Porta intez-

kedeseit egy 300.000 fonyi sereg felallitasat raj teljes felkesziileset

is.

hitt e terv

A

s

a hajo-

hirek

tehat,

melyek a szerbeket oly elenk aggodalommal toltek el s melyek Chursid pasa kesziil5deserdl, majd az Albania es Szeresz vegre pedig

a

felol

kozelgo roppant seregekrol,

bosnyak kormdnyzo tevekenyseger61 20*

HARHADIK FEJKZET.

308

annyiban

szoltak,

legalibb valos^gon

alapultak,

a

mennyiben a tOrOk kormdny 6hajt48it, sot parancsait tolmdcsolak. De mint mindenkor Tor5korszagban, ligy ez alkalommal is a szandekot a teljesulest61 megm^rhetetlen tdvolsag valaszt4

Az albinok elma-

el.

radtak, Nisben csak lassan es hanyagul gyiilekeztek

a csapatok, daczara

Chursid

ismeretes

siirgetfi

fel-

hiv^sdnak, a bosnyakok pedig, kik szinte hittek a franczia tdniadasban, nem nagy kedvet taniisitottak a

szerbek ellen kivonulni es igy elforgacsolni erejoket.

meg majus vegen

serege fon^l

volna tehdt, de ment tobbre 10.000

tamadhatott

Egyediil Chursid pasa

alig

is

ezert tanacsosabbnak velte egyelSre legalabb

s

bekeben maradni. AportaChur p*aranc8oijl''a

A.

porta

nem

maga azonban

rettent

vissza az

oFOSz-szerb kettos haborutol. Konstantinapolyban

szerbiaeiienicgaif

a

de

divan,

a

diplomatia

koreben

nem

elenk

is

figyelemmel kisertek a szerb iigyeket, melyeket mindenki fontos tenyezoiil tekintett a kuszobon

Az osztrak

delemben.

tdsok alapjan

meg

internuntius, a

gyozodve,

volt

r^szrol egyesiiles vegett

a

alio kiiz-

kapott tudosi-

hogy az orosz

szerbekhez intezett

felhi-

vds eredmenytelen fog maradni, mert a szerb nemzet j6zan resze reaunt az evek ota tarto anarchiara s nem igen szdmit

mar Oroszorszag

segelyere.

Ugy

Idtszik,

hogy a port^n helyesebben iteltek meg a szerb viszonyokat. A Karagyorgye es ^lilenko kbzott fenforgo viszdlytol kedvezo eredmenyeket vartak volna a tOrok allamferfiak, ha nem lettek volna meggyozodve, hogy az

orosz

kiteni

kOzbenjarasnak

elobb-utobb

sikeriil

kibe-

egymassal a ket vojvodat. Es ezert a porta fele megparancsolta Chursid pasa-

mar majus vege

nak, hogy tekinteiyes sereggel torjon be Szerbiaba.*'**

A HABCZOK MEGUJTTLASA (1808.

309

JLijUS).

De Chursid ekkor meg nem teljesithette a parancsot, mert mint lattuk, nem rendelkezett kello szdmii hadero

felett.

Vegre, midon a tavaszi arviz elapadt, Kamenszky^^'J^""^^^"*^ is

meginditotta

fovezer batyja, az

kezdett

minden iranyban. jiinius 3-ikan

rdvid kuzdelem utan bevette Bazardzsikot, hoi a vitez el

jelentekeny hadtestet. Sok

foglyot ejtettek az oroszok ez alkalommal es gazdag

zsakmany sagba

jutott

keriilt.

birtokukba.

Junius 6-dikan Zasz

Kamenszky

Turtukoit;

Maga Pehlivan

fog-

is

tabornok elfoglalta

maga pedig

Szilisztria

ala

Csak nehany napig tartott a bombazas s eppen midon mar rohamra kesztiltek az oroszok, az orseg megadta magat Junius 11-diken.^*^ Az orosz diadalok hire nem sokara elhatolt Szervarat kezdte

vonult

s

liiaba.

Maga Kamenszky

e

foiitos

Pehlivan vereseget

es

orommel iidvozoltek

e

is

ostromolni.

tudatta

Szilisztria

a

tanacscsal

elfoglalasat.

gyozelmeket a szerbek

Nagy

s kiilo-

nosen azok, kik az orosz fegyverek segelyevel veltek hazajokat felszabadithatni.

vojvodakhoz intezett

A

Belgradon

tanacs

korlevelevel

a

iigjTe

nezve

is

oly

orvendetes

mar bizton remeltek a

felkelok,

s

keriiletekben

halaado istentisztelet megtartasat rendelte

el

a is

a szerb

diadalokert.^^^

hogy

Most

szamolhatnak

Oroszorszag tenyleges tamogatasara.

Kamenszky mar a Szilisztria elestet koveto napon Sumla fele indult seregevel, hoi a nagyvezer erosen korulsanczolt taborban figyelo ailast foglalt el. Tudta Kamenszky, hogy az eddig

""""^

diadalok. Ha-

^

idosb Kamenszky

Pehlivan sanczolta volt

itkei a

zomet a Dunan Hirszo-°""/"-

seregenek ^

vanal, s erelyes tamadast

A

Majus 22. es 26-dika sereg

hadjaratot.

a

koz(3tt vezette at

kivivott elonyok teljesen

tisuk szer-

'"^^""

.

HABMADDC KBJKZET.

310

maradnak mindaddig, mig nem

ertektelenek

sikeriil

Sumldt elfoglalnia, mely a tOrOkok kezeben mir fekvesen^l fogva

is

fdlcitte

hadseregre,

ellenseges

A Duna

athatolni.

veszelyesse vdlhatott minden

mely

felol jiivo

Balkanon

ohajtott

tamad^sokkal

szemben

a

Sumla kepezte akkor a Balkan Konstantinapoly kulcsat

egyszersmind

igy

s

De

is.

a Sumla ellen intezett

hadmuyelet kovetkezteben, mely az orosz sereg nagy reszet igenybe vette. a jobbszarny nemileg fedetleniil maradt. Azon nehany kisebb hadosztaly ugyanis, mely

nem

kovette a fosereget, a bevett varak orizelevel s

nemely kisebb

Amde

a

Duna

mar szerb

erSssegek

\ivasaval volt

elfoglalva.

jobbpartjan kozel a szerb hatarhoz es

teriileten is

nehany var, mint Viddin, Kladova, meg a torokok kezeben

Brza-Palanka, Negotin, Orsova volt.

Egy

esetleges

hoi

az

vagy ha a torok orsegek erositest nyernenek tamadas a Bulgariaban szetszort kisebb

orosz

kiilonosen

Nis

fel<51,

orosz

betores

hadosztalyok

Kis-Olahorszagba,

innet

allomasoztak,

tartalekcsapatok

valsagos

ellen

helyzetbe juttat-

Es ezert Kamenszky Szilisztria bevetele utan, midon megkezde az elonyomulast Sumla fele, elerkezettnek velte az idopontot, hogy igenybe vegye a szerbek kozremiikodeser, biztositvan ekkent sajat jobbszarnyat minden meglepetes hata magat a fosereget.

elleneben. Hadi

A2

Kamenszky

esem6orosz it

szerb sereg egyesiilese,

Brza-palAnka eiesik.

parancsara

Zuccato

tabornok

Kis-

Olahorszagbol mintegy 3500 emberrel az Osztromare szigetnel juuius 17-en atment a ,

teljcsen szetvert

patot Pravos

t

,

egy tobb ezer fobol

s

mir 26-an

alio

torOk csa-

,-,

komyekeu. E g}'6zelem lehetove

kOzlekedest a szerbekkel patok, melyek

Dunan ,>

,

s

i

tette

a

valoban azon felkelo csa-

mar a kozelben

portj'aztak, siettek az

'

A HARCZOK MEGUJOLASA (1808. MIjUS).

oroszokhoz szerb

311

Az ekkent egyesiilt oroszmegtamadta Brza-Palankat s

csatlakozni.

sereg

azonnal

Junius 28-an elfoglalta a kiilso sanczokat. Julius 3-an

a var torok orsege megadta magat, mely alkalommal

nagy mennyisegu kozos

kiizdelemben,

mellett.

elelmiszer jutott a gyozok magokat a szerbek ezen elsd

es

16-

birtokaba. J61 viseltek

harczolvan

viteziil

Zuccato tobb fonokot ki

ezustermekkel.

Az oroszok

szovetsegeseikkel.

De

tehat

masfelol

az

oroszok

is tiintetett

arany es

meg

voltak elegedve

a szerbek

is

oriiltek,

hogy letrejott valahara az egyesules, melyhez oly nagy remenyeket fuztek. Meg is unnepeltek ez esemenyt, hala-istenitiszteletet tartvan nemcsak a harcz szinhelyehez

kozelfekvo

keriiletekben,

hanem meg

azonban csak egesz csendben, a szomszedos osztrak hatosagokra valo tekintetbol. Belgradon

is,

itt

Brza-Palanka bevetele utan Kladovo ellen fordult

'^.'^'*'""'

^°'

rulz4rol&sa.

egymasutan ohajtvan a torokoket kiiizni Baisikerek mindazon dunaparti varakbol, melyek az atkelest Kis- w^""'^*?f' Olahorszagba megkonnyithetek vala. A kladovoi var szerbek riem '^*^^,'^/®"!^" orsege ^ azonban makacs ellenallast feitett ki. Az orosz

Zuccato,

''

tabornok nenisokara

meg

gyozodott,

is

nyeik betelje-

hogy

csak

hosszasabb ostrommal veheti be az erosseget es azon^ nal hozza is kezdett az elokesziiletekhez, mindenekelott koriilzarolvan

a

varat

a

parancsnoksaga

alatt

alio orosz-szerb sereggel.

Folottebb fontos volt

ekkor az oroszokra nezve,

hogy Kladovot hatalmukba keritsek vagy legalabb hogy az orseg kijuthatasat a varbol megakadalyozzak. LFgy latszik, mintha a szerencse, mely annyira kedvezett Kamenszkynek a hadjarat elejen, lankadni kezdene. Mar harom het ota vivta a fovezer maga a sumlai

sancztabort

s

meg

a

legkisebb

eredmenyt

suitst.

''^"^^'

a

^®'"®

seg.

;

HARHASIK PBJBZET.

312

sem

birta elerni. Alvezerei

Varnat

A

s

vegre

sem dicsekedhettek nagyobb

tabornok

Cziicziirev

sikerrel.

hasztalan

kenyszeriilt a

is

var

ostromolta elvonulni.

alol

Bosnyak aga pedig, Ruscsuk vedelmezoje,

vitez

folytonos

kirohanasokkal

orosz hadat

s

nyugtalanita

niegszillo

a

egy izben Sass tabornok tamadasat oly vissza, hogy 600 orosz maradt a

erelyesen verte

hogy a dana-

csatateren. Attol lehetett tehat tartani, parti varak

torok

6rsege,

nezve kedvezotlen fordulat

betorest kisert

meg

ha haboritlanul atkelhet a balmegakadalyozhata ezt Kladovo

Kis-Olahorszagba, partra.

altal,

oroszokra

az

felbatoritva

Leginkabb

bevetele vagy legalabb koriilzarolasa.

Nem

ezt remeltek a szerbek

egyesiilestol. Oriiltek

az

oroszokkal

vald

ugyan Brza-Palanka bevetele-

nek, ohajtottak volna Kladovot.

Negotint

s

a tbbbi

hatarerossegeket is elfoglalni a tordkoktol de mindezt csak kezdetnek tekintettek. Reajuk nezve kisebb

a legnagyobb fontossaggal a Morava volgye iranyult figyelmiik, oda szerettek volna

birt.

Oda

orosz szovet-

segeseiket niagokkal vonni. Zuccato, az emhtett okok-

a nem volt hajlando elhagyni a Krajnat, t. Duna es Timok kozt elteriilo vegvideker. de hogy el

bol

i.

ne kedvetlenitse teljesen a szerbeket, kikre oly nagy sziiksege volt,

szerb csapatok

A

egy* is

osztaly

kozakot.

csatlakoztak,

melyhez azt^n

del fele kiildott.*''^

mig a keleti hataron szerbek es oroszok kozosen e nem nagy jelentosegu csatarozasokat folytatak, a viszonyok mind aggasztobban alakultak d^len es nyugaton. Hire jott, hogy a torok taborban Nis mellett, hoi eddig minden oly nyugodt volt, bizonyos mozgalom eszlelheto, mely rendesen a kivonulast szokta megelozni. Karagyorgye elerkezettnek velte

A HARCZOa MEGUJULASA tehat a kiizdelem idopontjat

s

Belgradbol Deligradba utazott,

ezert jiinius 20-dikan atvette a fSparancs-

itt

noksagot es a legnagj'obb erelylyel

De meg

mflvek bevegzeset.

Chursid pasa megkezde

vege

serege

fele

ekkor grdd,

t.

i.

jiilius

az

par het

elejen fele

siettete a sancztelt

mielott

el,

Junius

ellensegeskedest.

mar 20.000

hanem Banya

313

(1808. MijtJS).

fore

szaporodott.

egy hadosztalyt nem Deliinditott, valoszinuleg, hogy csapa-

feltartoztassa es visszaverje azt a szerb-orosz tot,

melyet, mint tudjuk, Zuccato

Kladovo

bekeritese

utan.

A

kiildiitt volt

del fele

torokok kozeledtenek

hirere e csapat a moravai seregtdl kert es kapott

Banya

mellett,

vegzodott.

13-an

Julius

erositeseket.

A

keriilt

iitkozetre

is

a dolog

mely a szerb-orosz sereg veresegevel

szerbek 1500

kerestek menedeket helyszinere

Es

sietett,

s

lialottat vesztven,

futasban

Karagyorgyenek, ki azonnal a

csak nagy bajjal

megnyuglatni a csiiggedoket.

A

sikeriilt neraileg

vert sereg egy resze

Deligradba vagy Tyuprijaba vonult, jo resze azonban teljesen szetziillott.

A

torokok pedig, kiknek ketseg-

nem volt egyeb czeljok, mint megakadalyozni, hogy az oroszok a szerbek tamogatasaval a felso Timok videken is befeszkeljek magokat, e gyozelem kiviil

utan visszatertek Nisbe.

De nem

hogy most mar ujabbo^osz baitis bizonyosan eroteljesebb tamadasok fognak kovetbju,_ kezni Nis felol. Sok ftiggott e tekintetben az orosztorok h^borii eselyeitol Bulgariaban. Az orosz fovezer tobb sikertelen tamadas es tetemes veszteseg utan vegre meggyozodott, hogy a sumlai tabort nem veheti be. Mas tervet keszitett tehat. Elhataroza, hogy ottlehetett ketseges,

hagyja Sumlat, gyorsan

beveszi

Ruscsukot

s

aztan

Tirnovo iranyaban atkel a Balkanon, remelven, hogy

HARHADIK PEJEZBT.

314

modon a

ily

S^ndor czar

megfelemlitett

portdtol

kicsikarhatja a

dltal kovetelt bekefolteteleket. Julius

18-4n

indult el Sunila alol, csak egy figyelo hadtestet hagy-

Mar

\kn hatra.

Ruscsukhoz

21-en

Julius

erkezett,

mar elobb koriilzarolt volt Sass tabornok hadteste. Nagy hevvel kezdett az ostromhoz Kamenszky s mar augusztus 3-an rohammal bevehetonek velte a melyet

Batran

vdrat.

tamadtak

az

oroszok,

mindannyiszor megiijitak a rohamot.

Bosnyak aga megtbrt

nem

volt

s

visszaverve

s

varparancsnok,

az orseg hosies elszantsagan azonban

oroszok

az

A

Kamenszky

minden torekvese.

kepes bevenni Ruscsukot es ez egy uapon

halottakban es sebesiiltekben elveszte seregenek

Nagy csapas volt e meghiiisult ostrom szokra nezve. Kamenszkynek mdsodik terve

is megmondania

semmisiilt ennek kovetkezteben s le kellett

hogy meg ez

aiTol,

Mas

evben

athatolhat

a

felet.

az oro-

Balkanon.

reszrSl pedig a torokok is lijbol felbatorodtak s

most mar remelni kezdek, hogy kiiizhetik az oroszokat Bulgariabol.

A

hirhedt Gusancz Ali Bosnyak aga

felszolitasara sereget kezdett gyiijteni a Jantra mellett.

mely, ha a nagyvezer

is

zetesse valhatott volna a

kivonul vala Sumlabol, veg-

Ruscsuknal osszpontositott

orosz haderore nezve, Es Chiirsid pasa

nem

is,

tart-

ElokeszUletek

v^n tobbe orosz diversiotol a fels6 Timok menten, kedvezonek itelte a pillanatot a szerb fOlkeles leve^

a tSrbktima-

TCSCre.

dAs

eiien.

—

HadJ&rat a Drina mellett.

-

ornok

,

.

Valoban mar augusztus 14-en futar erkezett Bel" gradba jelentvcu, hogy Chursid egesz seregevel meg.

indult Aleksziuacz fele.

ezredes orosz segdiyhada.

Chursid pasa visszaszori-

usa.

meszctesen igmrol.

meg

elobb

Karagyorgye Deligradnal ° ^•' °*' ertesiilt

Mely aggodalommal ^"

ter-

a fenyegeto veszede-

tolte

el

6t

a

torokok

''

kOzeledese.

Nem

remelhete, hogy sokkal csekelyebb

A HAKCZOK megujulAsa (1808.

315

mAjxjs).

szamii seregevel, melyet a banyai vereseg

is

elcsiig-

gyozelmesen ellenallhatna Chursid tiilnyomo haderejenek. Egyszersmind pedig a nyugoti hatarrol gesztett,

is

aggaszto hirek erkeztek.

A

bosnyakok,

elmondottuk,

mint

alkalommal

ez

nem nagy kedvvel

fogtak a hadjarathoz Szerbia ellen.

A

rajok

travniki

veszteni

Nem

az

pasa

is

rivallt:

„E1

akarjatok

orszagot? Ti haboztok hadba szallani?

vagytok

raohamedanok!"

ti

Horvatorszagban es cziak tamadasatol

is,

Feltek

ugyan

a

Dalmacziaban allomasozo frande a fook, a miert vonakodtak

a Drinahoz vonulni, mas koriilmenyekben keresendo.

A bosnyak

keresztyen raja kozott ugyanis elenk moz-

galom mutatkozott ez idotajban. Vagy a mar evek Ota tarto

szerb

peldaja

folkeles

felbatorodva,

altal

vagy pedig a szomszed tartomanyokban elhelyezett francziak tamogatasaban bizva, a raja tobb keriiletben fegyvert ragadott s mint egykor Szerbiaban, felkelo csapatokra alakulvan,

reszben rablo, reszben eleinte a rengeteg

erdokbe

lakottabb videkeket

is

menekult,

majd pedig a

pusztitva bekalandoza.

Felel-

mesnek igerkezett a berbiri es szavamenti orthodox bosnyak lakossag titkos 5sszeeskuvese, melyet Jancsics Jovo, Kralyevics szerajevoi metropolitaval ossze-

kottetesben alio popa szitott tudott. Ido elott tort ki s

fel,

de

iranyitani

verbe fojtottak.

nem

Mozgalom

Banyalukaban is. A begeknek tobb izben valosagos apro hadjaratokat kellett szervezniok, hogy e mozgalmat elfojthassak. A popakra vadasztak kiilonosen, a ki egy popa fejet hozott, megmenekiilt. De feltek es nem ok nel-

jelentkezett Travnikban,

kiil,

hogy ha elhagyjak

keriileteiket s a

Drina mellett

taborba szallanak, a r^ja kozott eszlelheto forrongas

HARHADIK PEJEZBT

316

41tal4nos lazadassa fajulhatna.

Ehhez

a hatalmasabb bosnyak urak,

hataran

tiil

a torOk

viseltettek

hogy a porta

tartottak,

attol

irdnt,

Szerbidbol majd tovabb

oroszok

kik sajit tartomanyuk

nem nagy erdekkel

birodalom sorsa

meg, hogy

jarult

Bulgariaba rendeli

oket az

ellen.

Mindezen okok hatasa

csak lanyhin folytak

alatt

De

a keszulodesek Boszniaban.

vegre a porta

is

meg-

sokalta a tetovazast. Erelyes, sot fenyegeto parancsai es kiilonosen a selyemzsinor, melyet alJitolag a trav-

vezernek

niki

azon

kiildott

ha a szerbeket a bosnydkokat is

esetre,

vonakodnek megtamadni, vegre nagyobb buzgosagra inditottak.

Julius folytaban kezdtek a torokbk Bjelina, Janja,

Szokol 6s Zvornik kdrul gyiilekezni. Es ha a csapatok osszevonasa sok idot igenyelt

ketkedhettek tobbe a

fdlott,

er6s kiizdelem fog kifejlodni. is

s

is,

a szerbek

nem

hogy a Drina mellett A tOrokok mar hozza

fogtak a rendszerint egy vagy ket fatorzsbol vajt giizszsal osszetakolt,

4

ol hosszii

s

3

—4

lab szeles

csoliiakok elkeszitesehez, melyek a Drinan valo atkeszolgaltak.

lesre

neveit

is,

kik

a

Emlegettek

nokolnak. Vegre hire a vezir

nek

is

is

jott,

mar az egyes pas4k hatarpontokon

kiilonbozo

hogy augusztus

kiindult seregevel Travnikbol.

parancs-

2-aii

A

maga

szerbek-

siirgosen kellett tehat gondoskodniok a Driua

vonal vedelmerol.

A

mint a torokok gyiilekezni kezd-

tek a folyo balpartjan, a kozelfekvo

legenysege

is

megszallotta

a

szerb keriiletek

mar el6bb

elkeszitett

A

vojvodak mindent elkovettek, hogy az osszes fegyverfoghato nepet a fenyegetett pontokon sanczokat.

tOmoritsek. Mint lattuk, az ilyen felvonulast tett

nem

lehe-

nehiny nap alatt vegrehajtani. Mindaziltal augusz-

A HARCZOK megujulAsa

mar

felkelok

a

feleben

elso

tus

videket megszallottak

az

Lazarevics

volt.

317

(1808. mIjxjs).

egesz Drina

Luka a

sabaczi

nahiaval Racsatol (a Drina es Szava osszefolyasanal)

egeszen Ljetniczaig vedte a hatart. Fohadiszallasat a badovinczei sanczokban

meg

helyeken

tiz

iitotte

fel,

agyii

Maga

nyolcz agyii

elhelyezve. Ljetniczatol

volt

Szokolig Nenadovics Jakab orkodOtt patokkal.

hoi

Ezen az egesz vonalon, kiilonboz6

folott rendelkezett.

a valjevoi csa-

a 12 agyiival felszerelt lozniczai san-

czokban tartozkodott. Szokolt es videket Moler Peter

meg, innet pedig Szjeniczaig. a mai novibazari szandcsakban * Podgoricza Milos es Milan allottak legenyeikkel. A kiilonben is folotte rossz karban szallotta

lev6 sabaczi var vedelmere a helybeli polgarsag val-

Az osszes szerb csapatok szama a Drina nem ment tobbre 12 14000 embernel. Alig

lalkozott.

mellett

—

remelhetek tehat a folkelok.

hogy a bosnyakoknak

lassankent bar, de folytonosan szaporodo haderejevel sikeresen megmerkozhetnek.

meg

tiilozta

A

hir,

mint

rendesen,

az ellenseges sereg letszamat. Szeltiben

hogy a travniki vezir 80.000 harczossal kozeleg. Messze tiil szara vezirnek es pasainak nyalta a valot ez a szam beszeltek es hittek

is

a Drina

mellett,

;

nem

sikeriilt

30.000 fegyveresnel tobbet osszeszedniok,

kik koze, noha raja

is

4000 keresztyen mar ez a sereg is

csak kenyszeritve,

beosztatott.

Mindazaltal

eleg nagy volt arra, hogy a szerbek osszes csapatait

gyozelmesen leverje. Ketsegkivtil nagy volt tehat a veszely, mely Szerbidt ekkor Bosznia felol fenyegete.

nagyobb,

*

mert, mint elbeszeltiik,

Pozsderacz

v.

Poczeracz.

Es pedig annal

eppen ez idotajban

HARMADIK PBJBZKT.

318

megkezde hadjaratat s a keleti hat4ron is folytak kisebb csatarozasok. Karagyorgye megtett mindent, hogy a haz^jat minden oIdalr61 fenyegeto csapist elharithassa. Megparancsolta, hogy a Chursid pasa

a

Porecsnel

is

Duna

mellett

taborozo

hadosztalytol

mindazok, kik mas keriiletekbol valok, siessenek haza

men-

es sajat keriiletuk hadjutalekahoz csatlakozvan,

jenek a leginkabb veszel3'eztetett delte tovabba,

hatarokra,

Elren-

hogy a belgradi, rudniki es kraguje-

vdczi nahiak legenysegebol tartalekcsapat kepeztessek,

melynek Markovics Szima knez vezerlete alatt a Kolubara partjan Boroknal kellett egybegyiilnie, hogy onnet minden perczben a Drinahoz vonulhasson. Erezte azonban

hogy

Karagyorgye,

e

nem

rendszabalyok

A

elegendok az ohajtott eredmeny kivivasara.

szer-

bek osszes hadereje, a bar nem rendes, de begyakorlott harczedzett csapatokat szamitva, nem ment tobbre 28 30,000 embernel s csak a vegsziikseg

—

ismet

eseten kivonulo s aztan

fegyverfoghatokkal

Egy

helyt

egyiitt

bsszpontositva, e

volna a gyozelem.

De

otthon tartozkodott

s

fegyvert es azok az

lottak

egesz

is,

haza

rogton

emelkedett 60 sereggel

szeledo

— 65,000-re.

biztositva

lett

nagy resze

a szerb csapatok

csak az utolso pillanatban ragadt kik mar kivonultak hataron:

hosszii

Drina menten, majd d61

volt,

Szavatol

a

fele Xovibazarral

es

eloszfel

a

Nissel

szemben, vegre a Morava volgyeben, a Timok mellett s

a Krajnaban

Nem

le

egesz a Dunaig.

csoda, hogy ily

koriilmenyek

gyorgye az orszag erejet

minden

E

tarta

Zuccatohoz

kozOtt

Kara-

elegsegesnek a

oldalrol egyszerre jovo taniadas

valsagos helyzetben

kerte,

nem

lekuzdesere.

fordult

hogy vagy egy orosz hadosztdlyt

s

kerve

kiildjOn segit-

A HARCZOK MEGUJULlSA

vagy pedig bocsassa

segiil

czot

ama 4000

Kladovo,

nekiink

hasznal

Karagyorgye, ha erre

minden

Deligradhoz Dobrinya-

el

fonyi szerb csapattal, a mely KJadovot

„Mit

korulzarola.

319

(1808. MAjDS).

fele

(t.

i.

igy

irt

a Morava volgyeben)

elveszett."

nem

Zuccato

minthogy nem

Karagyorgye kerelmet, a

teljesite

tehette azt az orosz sereg erdekei-

is

nek veszelyeztetese

nelkiil,

Ama

csekely szamii orosz

csapat, melylyel Zuccato Kis-Olahorszagbol atjott volt,

csak a szerbekkel egyesiilve teljesithete feladatat, i.

meglepetesek

a fosereg biztositasat

szarnyoii.

t.

a jobb

ellen

azonban tudosita Kamenszkyt a

Zuccato

veszedelemrol, melyben a szerbek

forogtak

s

a

fo-

vezer a ruscsuki taborbol Ornok ezredest kiildte segit-

1800 fonyi csapattal es 10 agyiival. HajdukVelyko vallalta magara az oroszok kalauzolasat s nem segiikre

eppen a legrovidebb uton Banya fele vezette oket. Ornok elkeriilhette volna Banyat, a mi altal ketsegkivtil id6t

szerbek

nyer, de mint gyozo ohajtott megjelenni a

elott,

megtamadta

es

csakhamar be

a varat szept. 4-en, lemeszarolvan

gyobb

az

reszet, Innet Deligrad fele fordult,

gyorgye fogadta

6t.

Eppen jokor

is

vette

orseg legna-

erkezett

hoi Kara-

az

orosz

csapat.

Chursid pasa ugyanis

nem

Alekszinacztol Deligrad fele,

volgyenek

tartott

es

folytatta elonyomulasat

hanem

a szerb Morava

Krusevaczig hatolt

elore.

Vad

alban martaloczai pusztitva kalandoztak be a kornyeket mindenfele, felegetve a falvakat czolva tobb ezer

hatalmukba videk

ferfit

kertilt.

lakossagat,

es

not.

Retteges ktllonosen

s

rabsagra hur-

Vegre Krusevacz

szallta

meg

az

is

egesz

midon a Karagyorgye

altal a dul6 torokok eUen kiildOtt szerb csapat veres

HARMADIK FKJEZST.

320

kiizdelem ut4n szetveretett.

A nep

ism^t menekulni

kezdett, a noket es gyermekeket az ismert rejtekekbe

vagy

helyezt^k

el,

deligradi

sereg

siettek a

sorai

fegyverviselok kOziil

is

is

Moravdn

atsz^llitani.

megritkultak,

A

mir a

mert

sokan siettek falvaikba, vagy

hogy azokat vedjek, vagy hogy csaladjaik es ing6 vagyonuk megmenteset elokeszitsek. Ha Chursid megfelemliteni

legaUbb

elerte,

a

akarta

szerbeket,

pillanatnyilag,

e

teljesen

czeljit

Krusevdcz

bevetele

Morava vOlgyet s ott a meger6sitett Deligradot es Tyuprijat, egyenesen es feltart6ztathatlanul az orszag szivebe, a Sumadijaba nyomulhatott elore. De ezt megakadalyozd Ornok megerut^n, elkeriilve a

kezese.

Karagyorgye,

legketesebb

a

ki

sem

helyzetben

veszte el soha teljesen bizalmat, az oroszok

jelenle-

tebdl csak ujabb batorsagot meritett. Sereget az orosz csapattal egyiitt Deligradbol, a bulgdr Moravatol Kru-

sevacz kozelebe, a szerb Morava mellett fekvo Jaszi-

kahoz vezette

s^nczok

s itt

mogott rendezte

torokOk latv4n, hogy a felkelok dllottak,

A

14-iken

szept.

velok

altal,

tobb

makacs harcz

orai

A fel-

megtamadtak a sanczokat.

szerbek azonban erelyesen tamogatva Ornok

patja

el.

szemben

csa-

utan erzekeny

veszteseggel visszavertek az ellenseget. Karagj'orgye

nem sid

remelven, hogy daczara ezen els6 sikernek, Churtiilnyomo

erejet

az

eg}'esult

szerb-orosz

sereg

k6pes lenne teljesen megtorni, atadta a parancsnoksdgot Ornoknak

patokat gyujtson tok elelmezese

maga

s s

hogy

lijabb csa-

hogy intezkedjek az orosz csapaSok gondot adott ez Kara-

vegett.

gjorgyenak, mert az

meg

eltavozott,

orosz

oly silany es csekely

katonak nem elelemmel,

mint

elegedtek a

szerb

A HARCZOK MEGUjrCTLASA (1808. MAJUSJ.

Elrendelte

felkelok.

tehat,

a tized-

ueptol

a

liogy

321

gabona mieldbb beszedessek, a vagomarha pedig minden felol a Moravahoz hajtassek. „A haboru beve

—

geztevel, tiink

igy

ir

—

egyik leveleben.

most azonban

nepnek,

a

kell,

majd megfize hogy minden

hitelbe adjon."

A

Ornok

jaszikai harcz utan

leszallott

a katona

szempontbol kedvezobb fekvesu varvarini siksagra, ott

s

a hoi a ket Morava osszefolyik, erdsen elsanczolta

magat. Chursid pasa kovette 6t

tobb napi kozzel

s

ket tamadast intezett ellene. Szerbek es oroszok hosiesen vedtek az eroditvenyt s mindannyiszor sikeriilis

hatralasra birniok a torokoket. Chursid ekkor, vagy

mert meggyozodott, hogy a tobbszori meghiiisult kiserlet

kovetkezteben elkedvetlenedett hadaval be

veheti a sanczokat, utkozetrol;

melyben

vagy mert szept. 7-iken

hirt

kapott

a

nem nagy

Kamenszky Batinanal

Gusancz Mi 40,000 fonyi sereget szetverte, elfogvan magat a pasat is, abbahagyta a megkezdett hadjaratot es seregevel egytitt visszatert Nisbe. Az egyestilt szerbek es oroszok zelmet Chursid rini sikon,

nem

felett,

tehat

vivtak ki

sem Jaszikanal,

gyo-

a varva-

de feltartoztattak, sot visszavonulasra keny-

Az eredmeny

szeritek a beozonlo torok sereget. is

dontS

sera

teljesen kielegito volt, mert

igy

del felol legalabb

el-

harult a fenyegeto veszely.

De

annal valsagosabb

nyugati hataron. varini

lett

a

helyzet

ez

alatt

Majdnem ugyanakkor, midon a

a

var-

egy torok csapat atkelt a a zvorniki nahiaban tabort titott. A vojvo-

harczok vivattak,

Drinan

s

<'

dak segelyt kerve

futart

futar

utan

kuldtek

reszint

Karagyorgyehoz, reszint Markovics Szimahoz, ki mint tudjuk a Kolubara mellett Kallay:

A

allott

harom

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

keriilet legeny-

21

isio.

okt

is.

'^y'^^/elmTa

Drw&nk\, ^°^"y^'*°''

visszavonu* issa.

HARHADIK FEJEZBT.

322

hogy 6 szivesen elore nyomulna a Drinahoz, de Karagyorgye megparancsolta volt, hogy mindaddig, mig 6 maga oda nem jon, ki ne mozduljon a taborbol. Karagyorgye pedig ertesite a kerelmezoket, hogy a mint a torokOkkel szerencsesegevel. Markovics azt valaszoU,

a

vegez

sen

Addig

sietni.

Moravandl, is

azonnal

fog

segitsegiikre

hogy ne csuggedjenek,

biztata oket.

nem merik a sanczokat megrohanni, ezert ha csak csek^ly szimii legenyseget helyeznek a

a torOkok eleg,

sanczokba, a tobbit pedig allitsak

tokon tartalekul, hogy aztan

a

fel

alkalmas pon-

kozelgo tcirokoket lesbe

tamadhassak meg.

csalvan, egyesiilt erdvel

Szeptember vegen a torok fosereg

A

Szerbiaba.

szerb csapatok

tak a tiilnyomo ero

A

allomasan.

benyomiilt visszavonul-

csak a sdnczok orsege maradt

elol.

torokok

is

mindeniitt

a Drina

partjait

elpusztitvan

Lozniczanal bekeritettek az elsanczolt tabort bol

mozsarakbol lovoldozni kezdek.

es

vedhette volna magat Loznicza

akadaly

De

pasa

Chursid

agyuk-

ekkor a torok sereg

s

nelkiil elorehatolhat vala az

szerencsere

s

Sokaig nem

orsz^g belsejebe.

visszavonulasa

utan

Karagyorgyenak nem kellett tobbe megosztania figyelmet a Morava volgye s a Drina-vonal kOzott, s igy most egesz er61ylyel ez utobbi vedelmevel foglalkozhatott.

A

torok

nisi

sereg

utan

eltavozasa

Ornok 600

kozakot bocsatott Karagyorgye rendelkezesere Nikics orosz ezredes parancsnoksaga alatt.

petervaradi

hatarorezredbol

fohadnagy

Kesobb

1810.

ev

orszagban

volt.

hoi

egykor

orosz szolgalatba lepett

tavaszan azzal

egy

Ez a Nikics a

szarmazott,

onkentes

bizatott

meg,

lovascsapatot

s

az

hogy Olahszervezzen,

mel}Tiek aztdn a Szerbiaba szant orosz hadosztalyhoz

A HARCzoK megujulAsa (1808. mAjus).

mar majus vege

kellett csatlakoznia. Nikics

indult

csapatjaval

323

Bukarestbol

valoszinfileg Zuccatoval egyiitt

fele

el-

Kis-Olahorszagba es

ment

at szerb

foldre,

utobb aztan reszt veven Ornok harczaiban.

Oktober elso feleben indult

el

Karagyorgye Nikics-

csel es kozakjaival a

Drina tajekara

veven a 3 keriiletbol

Osszeallitott es

parancsnoksaga

s

litkozben

at-

Markovics knez

alatt taborozo tartaleksereg vezerletet,

Loznicza kozeleben egyesiilt Nenadovics es Lazare-

Oktober 16-ikan keso

vics csapataival.

kelok egesz hadereje miiitegy a

torokoktol

megallapodott

vette kortil magat, de ket

azonnal

es

magasabb

a

este

fel-

tavolsagban

feloranyi

sanczokkal

poiitot

elfeled-

tek, megszallani.

Masnap reggel a torokok nagy erovel tamadtak a szerb tabort. Heves kuzdelem fejlodott ki, de

meg

vegre a torokok futni kenyszeriiltek iizve,

kok vesztesege 40 fejeit

a szerbek altal

s

sajat sanczaikban kerestek menedeket.

halott es 18 16

a paliszadakra

tiiztek.

A

toro-

halottak

Oktober IS-ikan torokok

es szerbek elhagyak a sanczokat

merkoztek meg. Nyolcz oran

A

volt.

s nyilt

iitkozetben

at folyt a harcz,

mind-

nagy elkeseredessel. Az ellenseges ket

k6t reszrol

sereg teljesen osszekeveredett, puskat tobb6, kard

es

handzsar volt

az

nem

hasznaltak

egyediili fegyver,

melylyel ember ember ellen kiizdott.

Megesett, hogy

kereszttiizbe

fogtak

a

sajat

embereiket. Az iitkozet este 5 oraig

tartott.

A

vesz-

szerb

agyiik

(14

volt)

teseg mindket reszen eleg nagy

soha ilyen csata, jegyze gyorgye.

A

meg

volt.

Nem

k6s(5bb

volt meg maga Kara-

taktika ligy torok, mint szerb reszrol felette

primitiv volt, a vereseget a

sege okozta.

E

bosnydkok szervezetlen-

veres nap a szerbek diadaldval veg21*

HABMADIK FEJBZKT.

324

A

zodott.

bosnyakok e nagy vereseg utAn nem mer-

tek tObbe tamadni. Lassank6nt visszahiizodtak

a

kelven

Drinaii,

Boszniaban

Csak

meg nehany

kisebb

Bjelina es Zvornik raellett maradt figyel6 csapat.

at-

s

hazasz61edtek.

Oktober vegevel aztin

szerbek

a

is

keriileteikbe tertek vissza es Karagj'orgye is elhag}'a

a Drina videket, melynek vedelme annyi aggodalmat okozott volt neki, de egyszersmind oly nagy mervben

novele dicsoseget.

^

Kiadovo bev^tele.

Timoknienti sikerek.

ujjp-

a Morava es Drina mellett e harczok folv-

-

^ak, a kclcti tajakon is minueniitt vereseget szenvedtgjj

^

torokok,

A

hosszas

koriilzarolas

vegre

utan

szeptember 15-iken megtamadta Kladovot az egyeszerb-orosz sereg, az orsegnek teljesen elfogyvan

siilt

az elelmiszere. csakhamar megadta magat. Sass orosz

tabornok, ki Zuccatonak idcikozben bek(3vetkezett halala utan,

ama videken

a

parancsnoksagot

atvette.

sajdt csapatainak birtokaban talalta a virat.

mar

Redzsep

aga, az orsovai torok vezer. ertesiilven Kiadovo bevetelerol,

azonnal masnap Tekija ala vonult.

czokat behuzatta, az

es

epiileteket

ott

a san-

palankokat

fel-

egettete s az agyiikat Orsovara vitette. Midon a szerbek szeptember 17-en Tekija eI6tt megjelentek, remelven, hogy e kicsiny erosseget konnyuszerrel bevehetik es jelentekeny zsakmanyra tehetnek szert, csak puszta romokat talaltak. Redzsep pedig, ki attol tartott, hogy most mar Orsovara keriil a sor, a var kereszteny

lakossagat

Ausztriaba

szallittata

s

megtett

niinden

intezkedest az erelyes vedelemre. Sass azonban

nem

tamadta meg Orsovdt, hanem megszallotta Praov4t es Negotint, mely prSssegekbol

a

torOkok

valoszinuleg

a batinai nagj- vereseg kovetkezteben kivonultak.

A

varvarini

gyozelem utan

Ornok meglatogatta

A HARCZOK MEGUJULASA (1808.

325

MAJTJS).

Karagyorgyet Topolaban, onnet par napra elrandult Belgradba, majd pedig ismet a Moravahoz tert es hadosztalyat azon az uton, a melyen jott volt, vissza-

November

vezete.

Gurguszovaczot

nem messze Banyatol meg-

elejen

adasra kenyszerite (a

meg

torokok kezeben maradt mai Knyazsevaczot) a Timok parta

jan. ^^^

A

szerTceszto

megjegyzese. har-

Szerzo e fejezetben az 1810. teleig terjedo szandekozott eloadni

czokat middii bizta

Kamenszky

meg

addig

idopontig,

az

a

grof fovezer halala utan Kutuszovot

a czar az olah-moldvaorszagi orosz sereg

fovezerletevel.

A

torokok helyzete a meghiiisult bosnyak diversio

es a szerbek ellenallasa kovetkezteben kedvezotleniil alakult.

Kamenszky grof szeptember 7-en ugyan

vissza-

kesobb azonban fenyes gyozelmet aratott es 24 agyiit is elvett a torokoktol. Mindazonaltal Petervarott e siker daczara is bizonyos engede-

veretett Batinanal,

kenyseg mutatkozott a port4val elobb

is

szemben,

mert mar

tartani kezdettek a franczia politikatol, mely-

nek alban es gorog kiserleteit elejetol fogva aggodalommal neztek. Szeptember 26-ikan Ruszcsuk vara kapitulalt tisztesseges feltetelek

Nikapoly,

Mind

nem

oktober

29.

Plevna

mellett, oktober

es

nov.

26.

Lovcsa.

3.

azonban az orosz fovezer meg a mennyiben nem sikeriilt Dri-

e sikerek mellett erte el czeljat,

n^polyig jutni, a mint eredeti utasitasa b61 az orosz fovezer jonak latta

teli

Moldva es Olahorszagba helyezni

szolt.

Ez ok-

szaUasat

kt.

A

lijbol

szerbekre

n6zve az 1810-iki ev, osszeveve a hadmenetek

ered-

HARHADIK FEJBZET.

326

menyet,

nem

vegzodott kedvezotleniil. Tagadhatatlan,

hogy a rendelkezesiikre bocsatott orosz tsapatok es orosz vezerek a teriileti vedelem szempontj^bdl jelentekeny szolgdlatokat tettek a szerbeknek. el6tt

A

szerbek

mindig a sajdt iigyok lebegven, az orosz seg61y

meg sem volt elegendo, hogy teljes gyozelmet arassanak es a torokot vegleg tavoltartsak. Viszoiit orosz szempontbol erthet(5, hogy a szerb felkeles az 6 haditerveiknek csak bizonyos tekintetet erdemlo, de nem donto momentumat alkotta. Hozzajdnil ehhez a Napoleon csaszdr es a petervari udvar kOzott folyton foko-

zodo fesziiltseg grof 1810

— 11

melynek kovetkezteben Kaminszky

is,

telen csakis vedelemre szoritkozhatott.

Kutuszov vette

dt a fovezerletet. 1811 megkezdodott az orosz-torok haborunak vegso szakasza, a mely 1812-ben a bukaresti bekeben

Halala utan

Julius

1-en

nyerte befejezesel.

Vn. fejezeteben

Ennek

folytatja.

targyalasat szerzo IV.

fejezeteben

munkaja a

szerb

felkeles belso fordulatanak nevezetesebb mozzanatdra ter at,

bels6

a mennyiben a vojvodak viszaly

jellemzesenek,

fogva, kiilon fejezetet szentel.

versengesenek es a

a

targy

E

nelkiil

fontossdgdnal

ugyanis

nem

lehetne sem a politikai helyzetnek vonatkozasait. sem

pedig a kesobbi esemenyeket megerteni.

:

JEGYZETEK. I.

Bernhardi

^

teniew

Geschichte Russlands

:

11.

Das XIX. Jahrhundert U. 62—88.

:

Bogdanovics

^

360.

FEJEZET.

Czarsztvovanja

Isztorija

:

506.

(V. o. Bar-

1.

1.)

stb.

es

355.

I.

1.

'

Bernhardi

*

Stadion

:

m. H. 502.

i.

grof osztrak

kovet

Szent-Petervarott

kviliigyminisztemek 1805. jan. 15. kelt jelenteseben

binant

toutes

les circonstances,

crois

je

:

pouvoir

igy

ir

a

„En com-

me

flatter,

que nous reussirons en peu a cimenter entierement les liens, qui doivent reunir les deux cours imperiales. (t. Ausztriat es

Cependant je ne me cache pas, que les vues russe n'abandonnera jamais sur une partie

Oroszorszagot.)

que

le

Ministere

ces possessions de la Porte, pourront encore faire naitre quel-

ques obstacles. L'Empereur n'y pense peut-etre point encore, mais il n'en est pas ainsi du ministere, du moins des individus

ont part aux affaires et qui

qui

grandeur

de

de vanite russes

et

tiennent

aux idees

me

parait que

11

par une

marche lente et sourde qu'on prend a tache de voies, pour avoir la grande partie du butin, dans le cas, oii la Puissance Ottomanne ne put plus se soutenir en Europe." Becsi cs. es kir. titk. ALev. (No 107. Apoc'est

preparer

stille

les

5.) ^

II

ici

Merveldt

1806.

gr.

n'est pas douteux,

persuades que la

du Bosphore, de plus

grand

que

conqu6te de I'Archipel,

interet

;

20. irja (9. sz.)

febr.

les Ministres la

de

Turquie

la

jelenteseben

de la Russie ne soient

Europeenne surtout

Grece ne fut pour EUe du

loin d'en avoir

abandonne

I'idee c'est la

:

328

ELSO FBJBZET.

certainement

attendant, la le

Divan

le

fond de leurs voeux politiques

le

moment

mais ils ne pour realiser ces voeux en plus grande influence a obtenir et maintenir dans le gouvernement de cet immense Empire est ce

croyent pas

et

qui leur paroit le mieux

pense que

si le

que

prevoir,

attaqueroit

remplacer cette

I'infiuence

qu'alors

sie,

le

possession

a

francjaise

Constantinople

Porte

essayeroit de

et

ou

prochaine,

seroit

.

.

Je

.

.

pouvoit un jour pourroit

de

dessus, qu'elle annullat celle

I'epoque

la

;

cabinet de Saint-Petersbourg

prendre tellement

;

arrive

cette

Rus-

la

Puissance

chasser de I'Europe.

la

C'est-lace quoi je pense qu'il faut s'attendre

;

c'est a preparer

evenement qu'on ne peut douter, que tendront toutes les machinations de la Russie pr6s des Serviens, Albaniens et cet

tons les peuples de

pourront atteindre.

II.

10.

fej.

10. Apostille

(ad no.

11.

qu'on s'occupe beaucoup de importants

jets

Opiszanije tureczkoj vojni.

:

I.

1.

Aguilar osztrak charge d'affaires jelenti Szent-Petervar-

'

marcz.

r61

Becsi ALev.

Mihajlovszki-Danilevszkij

"

kot.

grecque que leurs insinuations

la religion

—

sur

Je crois egalement

:

qu'il y a des prode cet Empire a en juger

Provinces

les

1)

Turquie et

la

des rassemblemens de deux armees Russes sur

les

fronti^res.

B^csi ALev. ®

Merveldt jelentese marcz. 25.

tinue a rassembler

On

quie

des

troupes

"

et

Tout

les

la

Russie,

Divan

et

me

et je crois,

plus

le

acquerir k la Porte

parait

de

necessaire

des

n'en est pas

armes,

il

est

jelenteseben tres

la

conduite du

la

France peut

moins a

preponderance frangaise

sz61

peut-etre

ou

reculer

I'epoque

regne

sur

1'

ou

la

la voie

cabinet de

certains que le

plutot detruire

I'Empire et par-

tager les provinces ottomannes en Europe que de la

igy

prochainement par

de retablir son influence par

decide

Tur-

la

de vitesse

d influence que

avancer

Russie croira St-Petersbourg

de

I'Empereur meme. B6csi

menace

que quoique

ou moins peut

La Russie con-

parle guerre, sous le sceau

ici

aides-de-camp

Errol Merveldt 1806. marcz. 21.

L'Empire Ottoman

:

gagner Constantinople

espere

sur les FranQais

du secret ALev.

(no. 25)

sur les frontieres

souflfrir,

que

empire du Sultan et

:

329

JEGTZETEK.

que

Bosphore se renferme pour

le

les flottes russes.

tres de I'Empereur Alexandre ne s'en cachent

....

Je sais tres positivement, que

dans

Les Minis-

meme

pas ....

TEm-

conseil de

le

pereur Alexandre les resolutions suivantes ont ete fixees ....

gouvernement ottoman par une influence peut-etre de la France adoptoit une conduite tellement sage, etablissoit de tels changemens dans I'organisation de 3.

le

si

imperceptible

son regime interieur, dans fiit

la

regeneration de son armee, qu'il

une independance entiere de la Russie mit a jamais une barriere insurmontable au

a craindre qu'il vise qu'il

a.

projet favori d'agrandissement des Czaars

la

conquete

de TArchipel, importante plus qu'aucune de ses possessiones presentes pour la constituer Puissance de 1 'Europe et assurer son influence dans cette partie de I'hemide Constantinople

et

sphere, alors encore la guerre seroit censee

Bees

necessaire.

ALev. '•*

1806.

Merveldt grof a czarral folytatott beszelgeteserol

Der Aufmerksamkeit an und sagte .... sein fester Wille sei, nichts gegen die Tiirkei zu iinternehmen. es sei denn Frankreich zwinge ilin dazu auch werde er versuchen, wenn es moglich ist, mit Frankreich selbst etwas liber diesen Gegenstand festzusetzen. -- Majus 16. kelt jelentemaj.

8.

(22. sz.

Kaiser horte

jel.

chiffrekben)

mich mit

kelt

jelenteseben

irja

:

vieler

;

seben pedig ezt jegyzi meg: S. M. I'Empereur Alexandre

Malgre toutes et

les

assurances de

son Ministere je

suis

loin

d'etre tranquille sur les evenements, qui se preparent relative-

ment a ^^

la

Porte ottomanne. Becsi ALev.

Merveldt 1806 jun. 12.

(no.

26)

jelenteseben igy szol

Le Cabinet de Russie ne desiste pas un moment de

mer

et

dans

la

Moldavie

la

et

de

la

Bessarabie

tons les

pour pouvoir marcher sur Constantinople capitale par

de

noire et sur les frontieres

une operation brusque

et

preparer

la Valachie,

de

moyens necessaires

et

s'emparer de cette

inattendu

Cette

une grande popularite dans ce pays, dans tons les etats on la croit si bien calculee qu'on considere la reussite comme immanquable Persuades comme ils le sont (t. i. a czar es ministerei) que cette capitale une fois dans leur pouvoir, toute la population Grecque des provinces Europeennes de I'Empire operation

sur Constantinople

est

une

idee, qui a

:

ELSO FEJEZET.

330

Ottoman se declareroit pour

Russie et se leveroit en masse

la

pour exterminer ce qui resteroit d'Ottomans en Europe Becsi ALcv. V. 0. Merveldt gr6f 1806. szept. 23. jelentesenek vonat-

^-

kozo

r^szleteivel.

munka '*

vel.

V.

XLev.

Becsi

boven kivonatolva e

(40. sz.)

fejezete 87. jegyzet6ben.

II.

o.

Merveldt

1806 febr. 20. mar idezett jelentese-

gr.

Becai ALev.

" Merveldt

1806.

gr.

19.

apr.

jelentese (ad no. 20,

Prince Czartoryski ne m'a

pas paru

adoptee par Sa Majeste

Ferencz) au

(I.

de

content

:

Le

la resolution

sujet des troubles de

que d'etouffer, vu on considere I'eclat d'une guerre se sont avec la Porte. Les raisonnements du Ministre reduits a prouver .... que tinir ces troubles etait se priver d'une aide principale, si la guerre eclatoit. Becsi ALev. qu'on desireroit plutot nourrir

la Servie, la

proximite

'^

sous laquelle

Merveldt 1806. nov.

Le Baron Budberg

i

Naples

no. 46):

ut4n orosz

kiiliigyminister;

.... que Sa

Majeste I'Empe-

des relations avec les insurges de

entretenoit

la Servie, qui lui assuroit la

sie

(Apostille ad

jelentese

8.

Czartorj'szkj'

a assure le Ministre de

reur de Russie

les

ici

cooperation de ces peuples contre

que par leur moyen et avec leur assistance la Rusattaqueroit par la Bosnie les Fran^ais dans la Dalmatie et Turcs

;

.... Becsi ALev. Napoleon Talleyrandhoz St. Cloudbol 1806 jAn. 11. kelt „Si les Grecs de Servie obtenaient ce qu'ont leveleben irja obtenu la Moldavie et la Valachie, I'independance, la Moree et les autres parties de 1 "empire turc, oii il y a une si grande ristrie '•^

:

quantite de Grecs, aspireraient au

chute immediate de lEmpire

des

Recueil

traites

II.

275.

meme

Ottoman

—

Ujra

dessein,

''

Merveldt

1806

jiin.

12.

ne peat pas

met une

disconvenir,

suite,

que

jelenteseben

le

par

la la

Testa

lenyomatva Izpiszi

parizkih arhiva. Dr. Gavrilovics M. Belgrad 1904. existant en Servie entre pour beaucoup

et

serait operee."

irja;

dans ce calcul

cabinet

de

St.

iz

62—63. 1. L'armement et

on

Petersbourg

une attention, une perseverance a captiver I'opideploye pour aucun

nion des habitants de ces pays qu'il ne autre objet. Becsi ALev. ^*

Michelson levele Czartoryszkibez

1806. apr.

10—22. V.

I

— '

331

JEGTZETEK.

6.

Dubrovin N. F.

Szerbszkij voprosz v czarsztvovanie Impe-

:

ratora Alekszandra

A

kodasa idejeben.) 109.

—

1.

Nem

(A szerb kerdes

I.

Sandor csaszar

I.

Russzkij Vjesztnik 1863. foly.

lesz talan erdektelen megemliteni,

kik Oroszorszag

szerb-bolgar onkentesek,

bogy azon torok habo-

eltibbi

niiban arnaut onkentesek elnevezes alatt resztvettek,

kotesek utan az orosz kormany tek

A

mint

le s itt

hatarorok

altal a

Bug

gyakran jo

ural-

108

jiil. f.

beke-

a

partjain telepittet-

szolgalatokat tettek.

banasmod kovetkezteben azonban, melyet orosz parancsnokaiktol kellett szenvednidk s kiilonosen midon eddig rossz

elvezett elojogaik inegsertesevel Pal czar uralkodasa

idejeben

a jobbagyok osztalyaba soroltattak, legnagyobb reszok visszaszokcitt a torok '"

s

iigjmdk

orosz

levo

mellette

a

tartomanyokba.

Eddig az osszekottetest a szerbekkel Ypsilanti herczeg

Petrov: Vojna Rosszij stb. ^^ -^

I.

Rodofinikin

218—19.

Dubrovin i. h. Karagyorgye levele Michelsonhoz

Dubrovin

m. 558.

i.

tartotta

fenn.

1.

1806

jiinius

18,30.

(Russzkij Vjesztnik 1863.)

1.

Ennek nyomait Merveldt 1806 majus 16. kelt jelenteseUne deputation de Serviens ce trouve ici (SzentPetervarott) dans ce moment et doit avoir eu des encou-*

ben

talaljuk

ragemens

:

et

meme

des promesses d'armes et dargent afin de

prolonger leur resistance vis-a-vis de la Porte. Becsi ALev. *^

Ypsilantirol,

midon rdvid

eliizese

utan 1806 okt. vissza-

helyeztetett fejedelmi szekebe, Merveldt a kovetkezoket jelenti

Becsbe

:

Le Prince Ypsilanti

est parti

pour Bucharest

on ne

;

peut pas se cacher que c'est un gouverneur russe dans province

;

ce

Hospodar a

ete traite

ici

cette

avec les honneurs qu'on

n'accorde ordinairement qu'aux princes regnants. 1806 decz. 12. (no. 57.) Becsi

ALev.

— Az

Oroszorszagb61 Szerbiaba kiildendS

segelyre vonatkozo nehezsegeket illetoleg

bek

tort. -*

A

I.

558—60.

1.

KaUay

B.

:

A

szer-

11.

gorog eredetti Rodofinikin Konstantin orosz

tanacsos nagy szerepet jatszott a szerb felkeles

allam-

torteneteben

tJgy latszik, hogy az orosz kormany 6t kovetkent akarta alkalmazni Ypsilanti mellett, azon esetre, ha Olahorszag fiiggetlenitese

sikeriilt volna.

Egyelore az 1806. ev uyaran elhagyvan

aUomasat (osztalyfondk

volt

az

orosz kiiliigyministeriumban

— BLSO PEJEZBT.

332

J&szvasarra es Bukarestbe utazott, bogy ott az orosz erdekeket

A

kepviselje.

don

t.

a

i.

—

aug. 30.

nemsokara be^llott valtozas kovetkezteben. mi1806 engedven a franczia befolyasnak

—

Porta

letette s helyiikbe Kallima-

Ypsilantit es Murussit

chit es Guzzot nevezte Nemsokdra Szerbiaban

ki.

Rodofinikin

elhagjta Bukareatet.

is

latjuk 6t megjelenni,

deteset illetoleg n6mi reszleteket

mint Oroszorszag

elso olahorszagi kiil-

diplomacziai iigj-noket. Rodofinikin

also

tartalmaznak Aguilar

szent-

petervdri osztrak iigyvivonek 1806 aug. 4. (no. 23) es Stiirmer

1806 szept.

internuntiusnak

558.

—

Becsi ALev.

tesei.

—

11.

10.

kozvetitSje szerepeit. (Hadi

" stb.

68—69. ^^

110.

jelen-

556

k. 546.,

meg mint

a porta

Bees,.

It.

—

Budberghez.

1806

aug. 12,24. kelt

Bogisics

:

(orosz

Razbor szocsinenija

1.

Budberg

—

szul).

I.

Stefanovics Jakabbal es

hoi

vajda ekkor

Bukarestben

Rodofinikin levele

a

A

Katies Jank6val talalkozott.

nyelvfi)

1.

1805 apr. havaban Manulati nevfl bojart

Ypsilanti

kovetkont Zimonyba,

kiildotte

(no. 21. P. S. 1.) kelt

Ypsilanti szereperol

levele Michelsonhoz

Dubrovin

m.

i.

Russzkij

1806

12/24.

szept.

Vjesztnik

1863

oro-

jtilius

1.

1.) -'

Rodofinikin jelentese Budberghez. Jaszvasar 1806 szept.

24. (okt. 6. orosziil). Bogisics *'

:

i.

m. 70

— 71.

1.

Michelson levele Karagyorgyehoz 1807 jan.

brovin

i.

litniink,

m.

h. 115.

i.

I.

—

Ezzel kapcsolatban

hogy az orosz kozegek

*'

Petrov A.

'°

Dubrovin

i.

Duem-

0806

nov. 23, or. decz.

8.i

m. 220.

Vojna Rosszij sz Turczieij 220. m. i. h. 114—115. 1.

:

i.

kell

ebbeli eljarasok alapjaul min-

dig a czar biztatasait a szerbeknek vettek alapul. Petrov

11/23.

meg

1.

'' Az 1807 marczius havaban Szerbia legkeletibb tartomanyaban, a Krajnaban 650 Oroszorszagbol erkezett puska osztatott szet de a falusiaknak kotelezni kellett magukat, hogjdarabjaert 38 piasztert fognak fizetni. A krajnai knezek es kmetek njnigtaja; a belgradi tudomanyos tarsulat keziratgylijtemenyeben 466. sz. okirat. :

'*

Hadzsics

(A szerb

I.

felkeles

Usztanak szrbszki pod Czmim Gyorgyem Karagyorgye idejeben). Ujvidek, 1862. 56. 1. :

333

JEGTZETEK.

—

Vuk

Szt.

Karadzsics

Pravitelsztvujuscsi szovet

:

(A szerb igazgato tanacs). Bees, 1860.

23.

szrbszki.

1.

Arszenijevics Batalaka: Isztorija szrpszkog usztanka 'A

^3

szerb felkeles tortenete)

cz.

rOviden a harom kbvetet

:

miiveben

242

I.

— 43.

1.

igy jellemzi

Csardaklija Peter az utols6 osztrak-

babom

elott Belgradban vendeglos volt, ki sok massal haboruban felajanlotta az osztrak kormaaynak szolgalatat, minek fejeben ez kesobb pensioval jutabnazta. 14 evig tart6zkodott Ausztriaban, hoi mint nyugalmazott szazados jobb tarsasagbau megfordulva altalanos miiveltsegre tett szert. De mind ez meg nem volt eleg, bogy tudja, mikent kell egy orszagot es nepet kormanyozni. Neki fogalma sem volt, hogy

torok

egyiitt e

az orosz torvenyek mennyiben iiltetbetok at Szerbiaba. A masik kovet, Gagics epp oly keveset ertett egy orszag vezetesehez, mint az elso. Ez azonban tudott egy kicsit imi s fiataes tisztabb volt az elobbinel. Mindketto meg volt gyozodve kival6sagar61 es kitiino diplomacziai iigyessegerol. A harmadik, Liikics Abraham, valamivel tisztabban es rendeseb-

labb

ben

elt

;

m6dra viselkedett

varosi

es a kolostorban tanult

egy

Tole kiildnben csinalhatott a ket elobbi,

kicsit irni es olvasni.

a mit akart. ^^ i.

m.

Michelson

i.

h.

117.

jelentese

3^

U. 0.

38

U. o. 116.

^^

szul).

sics

i.

jiln.

4. 3^

1.

*"

Vuk

Karadzsics

Dubrovin

:

i.

m.

24.

I.

(jiin.

—

—

:

m. 110—111.

Rodofinikin jelentese Foksanb61

1.,

1807

16. or.)

Budberg

Budberg majus 23 U. o. rol,

28. (maj. 10.)

Michelson levelei Karagyorgyehez es a senatushoz (oroBogisics i. A gorog Iegi6r61 Bogim. 112 113. 1.

Michelsonhoz,

levele

(oroszul). Bogisics ^^

1807 apr.

1.

:

i.

m.

levele 75,

76.

Tilsitbol

1807 Junius

2.

1.

Karagyorgyehez

Bartensteinbol

1807

1.

Paulucci jelentesei az osztrak hadsereg

a hadvezerlet egyes vonatkozasair61,

felkesziiltsege-

a hatarorvidek szer-

vezeterol es hangulatar61 nagyon erdekes

adatokat

tartaimaz-

nak, kiilonosen pedig az akkori torokbarat magyar kozvelemenyt illetoleg az orosz-torok haboriival

szemben. Ez adatokra, mint-

hogy nem tartoznak szorosan targyunkhoz,

itt

csak utalunk.

334

ELS6 FEJEZET.

Gr6f Zichy

*'

Szerbiaban akar megtelepedni.

Karagyorgye **

Ferencz

ele vittek

A

penzt elszedtek

m. 97—107.

i.

Bogisics

m. 107

i.

tSle

es

!).

Rimnikbol

Paulucci jelentese Budberghez,

18/30. Bogisics *''

csaszarhoz 1807

Titkos jelentes szerint Mar-

40 ezer aranynyal megszbkdtt franczia ezredes,

quis Paulucci ki

Karoly jelentese

Becsi hadiig'yi lev61tar.

14.

jiilius

1807

jiilius

1.

— 110.

1.

talalhato az

egyezmeny

tei-

jes szOvege orosz nyelven.

La convention qu'une heureuse combinaison m'a mis

**

en pouvoir d'etablir avec les Servians aurait forme la base des

grandes operations auxquelles Ion devait session

d'un

pays tres important par

Outre

viser. le

la pos-

voeu d'une nation

entiere, qui a ete 6tablie assurait a Sa Majeste par I'article 6-me un corps de 15,000 hommes destines a la seule invasion de Bosnie et Dalmatie, tandis que la frontiere assez etendue de ce cote-la aurait ete garnie par une force aussi non moindre de 15,000 hommes. L'article 5-me assurait une force de 20,000

hommes

qui

non seulement devait defendre

cote de Widdin,

mais se porter sur

—

stances I'eussent permis, rations

qu'aurait

ete

en

deux

articles

du

circon-

circonstances dependant des ope-

etat

de faire

Michelson. Si Ton reunit a cette force les

frontiere

la

la Bulgarie si les

que je viens de

Monsieur

positive,

citer, la

le

General

presentee par

possession

de plu-

sieurs places fortes, entre lesquelles Belgrade tient le premier

quon

aurait eu en Bulgarie, Bosnie

et Dalmatie, la probabilite d'une

heureuse invasion en Albanie

rang,

le

parti considerable

par les Bouches de Cattaro et entin les mouvements analogues qu'aurait

que je les

pu

plus

faire Mr. I'Amiral

Synawin, certainemcnt Ton verra

pas exagere par exces de

n'ai

heureux

succfes

contre

la

Dalmatie. Paulucci jelentese. Bogisics *''

Cette convention,

jelenteseben,

—

—

zele,

en faisant entrevoir

Porte et les Fran^ais :

i.

m. 106.

en

1.

igy szol Paulucci tobbszSr emlitett

par les circonstances actuelles devient peut-

mais comme j'ai eu la precaution de ne rien procomme de rien signer, ainsi elle pent n'etre regardee que comme des demandes sur lesquelles il depend de la volonte etre inutile,

mettre,

de

Sa Majeste Imperiale d'y donner ou non son adhesion.

Bogisics

i.

m. 106.

1.

335

JEGYZETJiK.

Az

'*

osztrak es magyar hatosagok Paxilucci orgrof mtiko-

Az

deset bizonyos joggal kivalo figyelemmel kisertek.

orgrof

ugyanis elobb Dalmacziaban mfikodott mint osztrak alkalma-

pozsonyi beke utan franczia szolgalatba lep es 1807ben mint orosz iigynok jelenik meg Magyarorszagban es Ausztria nemely tartomanyaban, azt allitvan, bogy megbizasa van a czartol a szerb felkelokhoz. Ez a kalandos eletpalya meltan zott, a

figyelmet

a

felkoltotte

bogy Paulucci

gyanitottak,

azert

es

A

franczia erdekben mtikodik.

voltakep

szerbek, ligy latszik,

igen jol megoriztek a titkot a Pauluccival folytatott alkudozasokat

illetoleg,

mert

meg 1807 vegen

azt bittek Becsben,

a szerbek Pauluccit franczia rokonszenvenel

bogy

Bukarestbe,

kiildtek

kiilUgyminiszter

becsi

egy bizalmas szolgaja, iromanyokat

is

megszabaduljanak. Midon

tole

ertesiilt,

arr(51

gr.

a

bogy az 6rgr6fnak van

ki mindeniitt kiseri es allitolag

masol, utasitotta

bogy

fogva csak azert

fontos

Merveldt petervari kovetet.

a szolga reven pontosan megtudni Paulucci Egyszersmind parancsot is adott, bogy Pauluccit,

hogy igyekezzek missziojat.

mihelyt Ausztriaba jon, rogton fogjak

el.

Merveldt nerasokara

hogy Pauluccit szemelyesen ismeri es hogy ez utobbi 1806 Junius havaban maga kozolte vele, hogy Dalmacziaba

valaszolt,

kiildtek es litlevelet az osztrak kovetsegen lattamoztatta. Szeptemberben ismet megjelent nala es beszelt olahorszagi tartozkodasar61, aztan Mitauba vonult vissza, hoi az orosz kormanytol nyugdijat hiizott. Merveldt kalandornak tartotta, de

voltakep semmi positiv vadat ellene emelni

nem

1807 decz.

ennek 1808 januar

8-an

9.

Merveldthez intezett

leirat es

nem

1807 *'

i.

m.

vin

:

i.

fasc. 13, no.

Rodofinikin h.

—

utasitasai (orosz nyelven) Dubrovin:

Arszenijevics Batalaka

*"

Nenadovics Mate

^"

m.

i.

h.

122.

tudomasuk

meg Bees Hadi

1.

*®

i.

L.

1.

titkos

118—119.

jelentesekbol

volt hatarozott

Paulucci szerb kiildetesenek reszleteirol lev.

E

kelt jelenteset (No 110. F. Bees ALev.).

nyilvan kittinik, hogy Becsben

tudott. V. 6.

1.

:

i.

m.

I.

261—263.

11.

Memoari. Belgrad 1867. 195.

Vuk Karadzsics

i.

m. 23—24.

Rodofinikin jelentese Budbergbez. Bogisics

Rodofinikin jelentesei

igen

becses

adatokat

szerb tOrtenethez ezen korban. Mindazonaltal

i.

1.

Dubro-

1.

m. 122.

szolgaltatnak

nem

1.

a

lehet figyel-

ELSO FiUEZBT.

336

men el

kiviil hagj'ni,

hogy Rodofinikin mindjart kezdettol fogva olykor tuls4go8 szigorral

leven keseredve a szerbek ellen,

itel feieiSk. '^

**

Dubrovin

m. 116.

i.

:

1.

Rodofinikin jelentese Budberghez 1807 angusztus 12/24.

Bogisics:

i.

m. 114—117.

1.

"

U.

**

Vous connaissez trop

o.

115-116.

gr6f, az akkori osztrak

Topinion

de

generals

1.

Monsieur

bien,

kiiliigyminister)

la

Comte (Stadion

le

Cour de Russie

pays, rempla^ant en quelque

ce

et

fa^on

I'absence d'un syst6me politique, qui a ete assez constamment suivi par les differens Ministeres.

nople,

celle

du Bosphore

justement pouvoir seul

et

La possession de Constanti-

des

Dardanelles,

qu'elle

juge

grands moyens

vivifier et multiplier les

a sa disposition entre la mer noire, la mer caspienne et le Wolga, reste sans doute constamment 1' arriere-pensee de la Cour de Saint-Petersbourg, a laquelle est plus ou moins soumise toute la marche de sa politique. Partager en Europe la suprematie de la France est la marche, que le Cabinet de Russie suppose pouvoir le conduire le plus directement a atteindre ce but, c'est la mesure qu'elle suppose en outre etre due a ses moyens et ses ressources qu'elle s'est constamment exageree. Merveldt jelentese 1807 junins 24. (No. 87 C.) Bees ALev.

—

' '

Thiers A.

1847. VII. k.

:

6-19.

'^

Bemhardi

*'

liaro Stiirmer

ministerhez

:

1807

du Consulat

Histoire

es 654. i.

de

et

I'Empire.

Paris

1.

m. U. 547—48. osztrak

angusztus

1.

intemuntius 25.

(No.

jelentese a

kiiliig)'-

chiflfrekben.

24)

B6c8

—

Egyebkent, hogy mily konnyeden vette Michelson a szerbek erdekeit, kitiinik a Petrov i. m. 253 55. II. kOziJlte

ALev.

—

okmanyokbol, Iszajev alkudozasairol a viddini pasaval s a Pozzo di Borgo misszerbek ketsegbeesesercil u. o. 255 61. si6jar61 u. o. 269—276. 1.

—

"^

nihoz

Champagny 1807

;

franczia kiiliigyminister siirgonye

szeptember

7.

Baron

J.

de

Traites de la Porte ottomane. Paris 1865.

Testa II.

k.

:

Sebastia-

Recueil des

302.

1.

;;

JEGYZETEK.

A

"^

fegyverbziinet

Dubrovin ^"

sics

m.

i.

teljes

561

h.

i.

— 564.

m. 122—124.

szoveget adja (orosz nyelven) 1.

Budberghez 1807 aug.

Rodofinikin jelentese

i.

:

:

837

Bogi-

24,

1.

Nenadovics Jakab levele ocscsehez, Mate protahoz. Goluk. 1843 es 1844. Belgrad. 150. 1. Bogisics i. m.

*^

bicza. V. 127.

:

1.

Rodofinikin jelentese Budberghez egy Cliursid

^*

intezett levellel. 1807

" Dubrovin ^*

i.

:

szeptember

m.

130—131.

h.

i.

128

11. U. o.

— 131.

I.

kapitany levele a krusedoli zardafonokhoz.

Jovanovics

Klenakbol 1807 augusztus (alighanem szeptember) gradi

kezirat-gyiijtemeuyebol 482. sz. okirat.

1. 1.

Jakab

levele ocscsehez, Matehoz,

Gohibicza

24.

'^'

„Mit

148—149.

h.

i.

pasahoz 1.

A

20.

bel-

— Nenadovics

Szabacsbol 1807 szeptember

1.

Sandor czar nyilatkozata Scholer porosz kovethez

I.

der Pforte endlich

:

geschlossen

ein Waffenstillstand

ist

zwei Punkte hiugegen, die Riickgabe der genommenen Schiffe

Vertagung des Aufkiindigungstermins bis zum Friihkann ich mir nicht gefalien lassen und werden sie, wenn die Tiirken darauf bestehen, aufs Neue den Ausbruch des Ivrieges veranlassen. Gegeutheils aber wiirde ich Frieden nach meinen alten Grundsiitzen schliesseu, d. h. die Moldau, wo jetzt noch meine Armee steht und die Walachei tractatenmassig

und

die

jahr,

zuriickgebcn". Paul Hasselt tik

1807 bis 1815.

okirat. Scholer a

Erster

porosz

Geschichte der preussichen Poli-

:

Leipzig 1881.

Teil.

kiralyhoz.

378.

1.

82. sz.

Szent-Petervar 1807 okto-

ber 10. ''•^

Bernhardi

i.

ra.

il.

570. Zinkeisen

Reiches in Europa. VII. 529 ''''

Jovanovics

s

kk.

11.

:

Geschichte des osm.

— Petrov

i.

m. 281-2.1.

kapitany jelentese Sztratimirovics ersekhez

Klenakbol 1807 okt6ber 16. A belgradi t. t. kezirat-gytijtemenyebol 485. sz. okirat. Dubrovin 135—136. I. Batalaka i. m. :

I.

320.

azt

1.

Rodofinikin

hogy Novokrstenni nem

allitja,

altal

nem

;

is

volt ra sziikseg,

i.

kiildetett

torok csapatok jottek. '^^

Vuk Karadzsics

«9

Dubrovin

'"

Dubrovin

Kallay:

A

m. 26.

1.

:

i.

m. 133—134.

1.

:

i.

m. 136.

:

1.

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

oda

mert csak kisebb

22

338

BLSO PEJEZET. ''

decz. kelt

Dubrovin

az

tese

10.

:

osztrak

i.

(No 39. P.

jelenteseben

quelques jours

137

ra.

— 142.

S.

III.

Stiirmer

inforraee

146—147.

U.

''

Hadzsics

0.

I.

:

i.

Stiirmer intemuntius jelen-

Konstantin4poIybuI 1807

Tovabba egy misik ug^yanonnan mci^jegyzi La Porte est depuis :

du

nikin joue a Belgrade. Bees '»

1,

kiiliigyininisterhez

role de despote,

ALev.

1.

m. 84—85.

1.

que M. liodoti-

FEJEZET.

II.

'*

Az

kulugyministerium

osztrak

internuntiushoz 1800 okt6ber 16. es

november

'''•'

3.

A

Hogy mily gyanakodassal

siirgOnjei baro Herbert

november

es

17. es az internuntius

marczius 10. es aprilis

25.,

3.

18. es

jelentesei

1801 januar

:

1800

febr.

becsi allami titkos leveltarban. tekintettek

ekkor meg Kon-

stantinapolj^ban Ausztriara, kittinik tobbek kozott ket peldabol.

campo-formioi beke leheto kovetkezmenyei egy izben 1798 elejen a porosz kovetnek

Atif, a reisz-eflfendi, a

aggodvan,

folott

Knobelsdorfnak kijelente, hogy a porta Ausztrianak nerahatalmatol fel, hanem ravaszsagatol. Es ket evvel kesobb 1800 nyaran, midon az

lij

Tamara orosz

reisz-effendi, Cselebi-eflfendi

annak fo

kovettel egy szovetseg megkotese folott alkudozott,

gyanant Ausztria kapzsisaganak korlatozasat fogadta miutan e hatalom teriiletnagyobbodasa epp oly kevesse

czelja el,

felelne

meg

a porta, mint egesz Eur6pa erdekeinek. Zinkeisen

Geschichte des osmaniscben Reiches VU. '"

Az

osztrak

klilUgyministerium

tiushoz 1801 szeptember 2.

;

1803 ''''

1804

aprilis 19.

Az

osztrak

A

es 18.

1.

siirgonyei

1802 januar

:

I.

az internun-

16. es

febmar

becsi allami tilkos leveltarban.

ministerium

aprilis 3. es 17-r61.

Az

menyekrol szolvan, azoknak

um

;

k. 75. es 102.

siirgonyei

utobbi, czeljat

az internuntiushoz

a portanak teendo kbzle-

kovetkezcikepen igazolja

:

der Pforte die Dringlichkeit einer Abhilfe mehr und mehr

ihre diesfalligen Ansichten und ans Herz zu legen und Vorkehrungen naher zu erforschen, andererseits sie ebenfalls von der Nothwendigkeit zu iiberzeugen bei Wiederherstellung der Ruhe und Wiedereinsetzeus ihres Ansehens in jener Pro.

vinz

die

.

.

dortige christliclie Volkerschaft mit aller

moglichen

Nachsicht und Gelindheit zu behandeln und die durch so lange

22*

mXsouik fejszbt.

340

Untcrdriickungen, Plackereyen und Leiden aller Arten abwendig

gewordenen Gemiither der rechtmassigen Authoritiit wieder herbeizufiihren und einer ganz ausgesaugten, vemachlassigten Bevolkerung nach und nach wieder aufzuhelfen. A becsi allami titkos loveltarban.

Baro

'*

az

Stiirmer,

internuntius

4prilis 10. kclt jelenteseben

(No

i:5.)

igj-

e

ir

targfyrol

1804

Die Pforte hat auch die

:

Nachricht von einem allgemeinen Aufstande der Kayas

in Ser-

gegen die beriichtigten Belgrader Dayen iiberkommen, und schmeichelt sich mittels selben in Kurzem das Land von diesen iibermachtigen Tyrannen befreyet und endlich die schon bian

Ruhe

seit so langer Zeit daselbst gestorte

.

.

.

einmal

wieder

auf eine dauerhafte Art hergestellt zu sehen. In dieser Absioht

haben die Paschen von Bosnien und Nissa Befehl erhalten, den Rayas gegen ihre Unterdriicker zu Hilfe zu eilen. Majus

—

11-iken pedig (No 15. P. S. V.) ezt jegyzi

massen weit entfernt vinz,

als

wider

so

haben,

fiir

sogenannten

einigen niiheren

Serbischen

Effendi sich mit den

dortigen

Christlichen

bekannt

Man

ist

der-

die

Waflfen

ergriffen

und Feinde dcs Reiches anzusehen, dass

der franzosische Bottschafter sich

Dollmetscher nach

:

die Christlichen Unterthanen jener Pro-

Belgrader Beghen

die

Aufriihrer

meg

Rebellen

Worten

.

.

.

durch seinen Ersten

Umstanden

erkundigen

iiusserte,

in Betreflf liess,

der

der Reis

wie dass der Pforte die

keineswegs

Unterthanen

wiiren, dass sie vielniehr alle

als Rebellen Ursache babe, sich von

der Treue und Unterwiirligkeit derselben versichert zu halten,

und dass einiger

sie

ihnen gegen die Erpressungen und Grausamkeiten

iibermiithiger

nebst Handhabung Autoritjit

Machthaber Belgrads beyzustehen und

des nothigen Ansehens

der rechtmassigen

auch Ruhe und Ordnung im Lande wieder herstellen

zu machen fest entschlossen sey.

A

becsi allami titkos level-

tarban. '^

porta valasza) bestand darin, wie dass zwar ihre dortigen Christlichen Unterthanen allerdings vor den femeren Misshandlungen und Untcrdriickungen der Belgrader Machthaber zu beschiitzen und ihren gerechten Beschwerden abzuhelfen entschlossen sey dass ihr aber auch andererseits Regentenpflicht und religiose sowohl als auch politische Riicksichten nicht erlaubten ihnen die Dayen

Diese

(t.

i.

a

namlich die Pforte,

;

841

JEGYZETEK.

ganz

preis,

gniigen

und dadurch

des

etsva

zu einem allgemeinen Missver-

wovon

Janitscharen-Corps,

diese

letztere

einen

babe daher in der Absicht, urn zwischen beyden Partheyen eine annehmbare Aussohnung und Sicherheit fiir die Zukunft herbeyzufiihren, dem Bekir Pascha von Bosnieu als einem Manne von bewahrter Klugheit und Massigung die Beylegung der obwaltenden Irrungen iibertragen und an diesen Pascha, als in Sachen aufgestellten obersten Schiedsrichter wiinsche sie, dass auch der k. k. Hof jedesmal beyde Partheyen mit ihren Ansuchen durch die betrefenden General- Commanden verweisen zu lassen von der Gate seyn moge. Uibrigens erkenne die Pforte mit innigAnlass

Theil ausmachten,

ster Riihrung

zu

geben.

Sie

vorliegenden freundschaftlichen Anfrage und vergniiglichen Gesinnungen ihres guten Nachbars des k. k. Hofes, und werde mit danckbarem Gefiihle alle freundschaftlichen Gefalligkeiten und AushUfen an- und aufnehmen, so man kaiserlicher Seits einer oder der anderen Parthey, auf Einschreitung des mehrbesagten Pascha von Bosnien angedeihen zu lassen geruhen wird Stiirmer jelentese 1804 aprilis 26. (No 14. P. S. III.) A becsi allami titkos levelin

der

die v7olilmeynenden

tarban. *" A ministerium Stiirmerhez 1804 majus 18. intezett siirgSnyeben igy szol Bey dieser Lage der Dingen hat sich dann der Pascha (t. i. Aszon-Aga a nevleges belgradi kormanyzo) :

wiederhollt zudringlich

um

die Mitwirkung unserer betreffenden

General-Commanden beworben,

mene Neutralitatsgrundsatze

angenom-

aber durch die

die

gefesselt,

so lange abzulenken gesucht haben,

die

allseitigen

Zurufe

endUch ohne auffallender Versagung freundnachbarlicher Hilfe und ohne schokirender

Gleichgiiltigkeit

fiir

das

mehr moglich gewesen war,

bis es

Ware

Interesse

der Pforte

von der Dazwischenkunft der k. k. Behorden abgehangene Beylegung jener Uuruhen neuerdings auf das Spiel zu setzen. Die erste Vermittlung, oder vielmehr blosse Zeugeleistung hatte zwischen den streittenden Partheyen in Schabatz, von Seite des k. k, nicht

die

wirklich

bios

Obristen Stoichovitz statt, und die zweyte fast ahnliche Benehmungsart geht wahrscheinlicher Weise ebeu itzt bey Belgrad vor sich, ohne dass jedoch bey der einen sowohl als bey der anderen unserseits der mindeste Act von Anmassung in

342 das

MA.SODIK KKJEZET.

Ich

Ansehen der

rechtmassige

Kechte,

oder Bevortheilung

zweifle

Pforte,

der

Einmengung

Umstiinde

dass das ottomannische

nicht,

dieser achter Darstellung des Gegenstandes,

des Pascha von Belgrad

in

ihre

eingctretten

sey.

Ministerium,

wovon

nach

die Berichte

hoflfentlich die aufrichtige Bestiittigung

den reinen Gesinnungen, und den unzweydeutiiien Betragen des allerhochsten Hofes voile Gerechtigkeit werde widerfahren lassen, so wie es audi zu hoflfen ist, dass enthalten werden,

jene

redliche

lung

der

Volkerschaft, die zur Wiederherstel-

christliche

in dortiger Gegend so Wirknng der wohlverdienten Milde

Grosshcrrlichen Authoritat

thatig beygetragen hat, die

erfahren werde. Euer

aber werden sich gewiss von selbst

etc.

angelegen sej'n lassen,

die

zwar nicht voraus zu sehenden, so wohl

jedoch moglichen unachten Auslegungen der Pforte

als des Publicums und namentlich ein oder anderer Missionen nach diesen ausfiihrlichen Mittheilungen bestens zu berichtigen.

A

becsi allami titkos leveltarban. *^

Colloredo es Cobenzl eloterjesztese Ferencz csaszarhoz

1804 majus

E

25."

nagyfontossagd

ajanlatara vonatkoz6 reszt j4n,

akkor

meg

mar

okmanybol

kozoltiik az

I.

a

Karagyorgye

kotet

454. lap-

Bogisics tobbszor idezett okiratgylijtemenyenek

nyoman. Az6ta a becsi allami leveltirban sikeriilt megtalalnom annak eredetij6t, Ferencz csaszar resoluti6javal egyiitt. Oly bo vilagot vet ezen irat az akkori osztrak politika iranyara es jollemere, hogy nem tartom foloslegesnek annak ide vonatkozo reszet szoszerint adni.

szerb

mozgalom

bek^ltetesi

Az

kezdetet,

kiserleteket,

pedig igy folytatja

:

Die

eloterjesztes

indokait,

megemliti roviden osztrak

az

Karagyorgye ismert

Annahme

reszrol

ajanlatat,

a

tett

azutan

einer sich selbst ergebenden

ware diese Ergebung noch so allgemein, noch so noch so freywillig, und ihre Annahme noch so vortheilhaft, allein mitten im Frieden, wiirde eine oflFenbare Verletzung bflfentlicher Treue und Glaubens seyn, wovon nicht einmal der Gedanke bey Eurer MajestSt Religion Eingang finden kann, zu geschweigen der uniibersehbaren Folgen, die ein BO willkUhrlicher und bedenklicher Entschluss von Seite aller grossen Machte, unausbleiblich nach sich Ziehen wiirde. Es ist daher in dieser doppelten Riicksicht, der vorliegende Antrag nicht andcrs als verneinend zu erwiedem wenn selber auch Provinz,

feyerlich,

;

343

JEGTZETEK. sonst von eines

voUem Werthe imd Gewicht.

einzigen,

die Sprache

nicht als

Ausschlages nach ungewissen Theiles

seines

anzusehen ware, die noch dazu durch den Umstand der Umgebios an aller hoheren Behorden und Verwendungen,

—

hung

Hauptmann, zwar der Furcht sich durch Aufrichtigkeit verfanglich zu machen beygelegt werden kann, aber aucb der Vermuthung Platz lasst, ob nicht etwa dieser Hauptmann oder einen

andere subalterne Granzer unseres Kordons,

ebenfalls Servia-

nischen Herkommens, durch Freund- und Verwandschafts Verhaltnisse

den jenseitigen Servianern

mit

verleitet,

den ersten

dem gemachten Antrag gegeben haben mogen. Wie dem aber sey, diirfte dieser Antrag jedoch dahin zu

Anlass zu

benutzen

sein,

um

gedachte Servianische nicht unbedeutende

VSlkerschaft, durch Zusicherung Eurer Majestat Allergnadigstea

und Thoilnahme, durch Belehrung

Wohivvollens,

moglichkeit dermahlen jeraand andern

als

liber die

der Pforte

Un-

zuzuge-

guten Gesinnungeu und Anstalten eben und endlich durch das Versprechen eines werkthatigen Fiirworts bey ihrem rechtmiissigen Souverain in ihrer bezeigten Zuneigung fiir Eurer Majestat erlauchtestes Erzhaus auf alle Falle ware es auch nur zur grdssten Sicherheit und Aufnahme des Handels und Wandels nach wieder hergestellter Ruhe zu bekraftigen.

horen auch

der Pforte

iiber die

fiir

sie,

Die Pforte aber

gedachten

wir

mittelst

Eurer Majestat

und ausfiihrlich von dem fruchtlosen Ausschlage der neulichen Zusammentretung sowohl, als von der viblen Stimmung zu unterrichten, die in den Gemiithern jener betrachtlichen christhchen Volkerschaft bey der so ganzlichen Verwahrlosung der Pforte, natiirlicher Weise immer mehr und mehr iiberhand nehmen miisste, und die bereits soweit gediehen sey, dass Insinuationen von Unterwiirfigkeit, und fiir den Fall, die Festungen fielen, auch von deren tjbergabe an Eure Majestat gelangten, nebst dem Beysatze, dass im Verweigerungsfalle sich an eine andere Macht nothgedrungen gewendet werden wiirde. Der Internuntius hatte hiebey von Eurer Majestat gegebenen abschlagigen Antwort, und von Allerchochst Intemuntius

dero

unverweilt

unabweichlichen

Grundsatzen

religioser

Anhanglichkeit

an die Treue der Vertrage sowohl als wohl gefiihlten Interesse an der Erhaltung des tiirkischen Keichs Gebrauch zu machen,

HASODIK FEJEZET.

344

dass AllerhOchst dero freundnachbarliche

auch hinzuzusetzen,

Sorgfalt bereits dahin

zii

durch zweck-

streben geruhet habe.

massige Belehrungen den billigen Hass gegen die Dayen, von

verdientem

Gesinnungen

anhanglichen

die

fiir

den rechtmassigen

Bande der Unterwiirfigkeit an Pforte durch EinflOssung von Vertrauen bestmSglichst zu

Herrn abzusondern, und so nnterhalten

aber

wiirde

zugleich

;

die

der

den verwohlmeyanstatt ctwa jene

Interauntius

Mitgliedern des tiirkischen Ministeriums

schiedenen

nend bemerken, wie nothwendig es ungliickliche

mit

Christen

sey,

Schicksale zu iiberlassen, vielmehr durch alle lieb

oder ihrem

Scharfe zu behandeln,

mdgliche Mittel

zu gewinnen, und durch zweckmiissige Versohnungspunkte

diesen

fiir

das innere und aussere Ansehen der Pforte bedenk-

Ende zu machen

lichen Auftritten ehebaldigst ein

Erorterung

in vertraulicher

rechtiget

werden,

Interesse

der

k. k.

Granze

aller

dieser Mittel

;

er

wiirde

einzugehen be-

und zwar, wie jenes

Pforte

in der That fiir das minder nachtheiligen, als fiir die Herrschaft der Dayen, kiinne auf eine

nicht

liistigen

Art abgeschnitten werden, die keine anderweitigen bedenklichen

Folgen gekriinkter Empfindlichkeit des ganzen JanitscharenCorps in weit und breiten Umfange des tiirkisclien Reiches besorgen lasse. Er wiirde endlich im Namen des Ailcrhochsten Hofes die aufrichtigste Bereitwilligkeit anzutragen haben, zur Wiederherstellung mitzuwirken.

Ruhe

der

Auch

in

jener Provinz

gediichten wir

freundschaftlich

dem Russischeu Hofe

ver-

ganzen Gegenstandes und des hiebei allerhochster Orten angenommenen Benehmens zu machen, theils urn hiemit alien etwaigen Anwiirfen jencr christiichen und zwar alt-griechischen Unterthanen zuvorzukomnien, und

trauliche Mittheilung des

Russlands Empfanglichkeit

um

spiel zu fesseln, theils

Majestiit unabanderliches

schen

Reiches

mehr zu

durch

befestigen.

haltens,

statt

selben

begegnen, und auf erhaltene

System

einen

— Sollten

Vermittlungsversuche BehcJrden

dafiir

durch Allerhochst dero Bey-

das Zutrauen dieses Hofes, in Eurer

Erhaltung des

tiirki-

so unzweydeutigen Beweis

noch

fiir

die

endlich in der Zwischenzeit neue

von alien Theilen

haben,

an die

k.

k. Militar-

wiiren wir des unvorgreiflichen Dafiir-

wie bisher

und Antlieil zu anzuwenden, urn wenigstens bis

mit Freundschaft

alles thunliche

Riickausserung

aus

Constantinopel

die

Feind-

:

345

JEGYZETEK.

seligkeiten

einstellen

zu machen.

Es hangt jedoch

Eurer Majestat weisesten Ermessen ab.

—

alles

von

Ferencz csaszar a

kovetkezo resolutioval hagyta helyben a fontebbi eloterjeszIch genehmige Ihr Einrathen, nur will ich, dass den

test

:

gegen

von den guten Gesinnungen der Pforte mehr geaussert werde, als wirklich die Pforte

Christen

Servianer

sie nichts

gezeiget, dass dafiir gesorget werde, damit die Christlichen Unterthanen aus Servien, welche sich an Mich urn Schutz, und auch mit Unterwerfungs-Antragen gewendet haben, nicht der

Rache der Pforte preisgegeben, oder von ihr hierwegen gestraund hart behandelt werden. Endlich wird die Staatskanzley

fet

darauf wachen,

damit die Belehrung der Servianer Christen,

so wie auch das

Benehmen der

Militiir-Behbrden

und Personen,

auch anderer Individuen, bey vielleicht noch in dieser Sache vorfallenden Ereignissen, gauz den von der Staatskanzley gemachten, und von Mir hiemit mit einigen Zusatzen genehmigten A becsi Antragen gemass eingerichtet werde. Franz rap.

—

allami titkos Icveltarban.

Bovebben szolottunk az osztrak

^^

rol az

I.

k. 461.

1.

A

reszrol nyiijtott segely-

becsi kiiliigyministerium iromanyai kozott

den Anfang stb. czimii emlekirat e Als dahero ... (a szerbek t. i.) die Watfen ergriffen um sich von ihren Tyrannen zu befreyen, so war es ihren Glaubeusgenossen und Anverwandten auf Osterreichischer Seit nicht zu verargen, dass sie die Servier heimlich mit Waflfen und Munizion, woran es ihnen am meisten und man sah diu-ch die Finger, wenn fehlte, unterstiitzten auch grossere Quantitaten Pulver, Bley und Waffen nach Ser-

talalhato

:

Notizen

iiber

targyrol igy nyilatkozik

:

;

vien

wurden,

ausgefiihrt

geschehen ^^

A

diirfen.

Karagyorgj'e

1804 Junius

vicshoz

als

es

Nenadovics Jakab levele Sztratimiro-

A

Es

A

belgradi

a csaszarhoz

eriibriget mir

t.

t.

sz. v.

ministerium utasitasa Stiirmerhez 1804 majus

kozolven vele dieser

(szerb nyelven).

13/25.

keziratgyfijtemenyeben 377. ®^

bey andereu Umstiinden hatte

becsi allami titkos leveltarban.

tett

29-r61,

eloterjesztest, igy folytatja

etc. auf den dreyfachen Zweck aufmerksam zu machen, welcher

daher nur Ener

Mittheilung

beziiglich

darin besteht, einerseits die Pforte in ihrem

billigen Zutrauen

MASODIK KEJEZET.

34G

Anhiinglichkeit noch mehr zu bekraftigen andererseits den christlichen Aufstand gegcn alle etwaige Verfolgung oder Strafo wegen ihrer Sr. Majestiit bezeigten Zuneigung wohl zu Endlich der Pforte die Nothwendigkeit dringend bewahren vorzustellen jenen Unruhen ehestens abzuhelfen. Hier liegt ;

.

der

aber

.

.

.

.

Knotten der Schwierigkeit

hiemit

sich

.

berechtiget

mit

.

.

.

Euer

etc.

befinden

dera tUrkischen Ministerium

.

.

.

jedoch mit Vermeidung aller Aufsichtigkeit in freundschaftliche ErSrterungen des Gegenstandes und jener (t. i. a mozgalom elnyomisara vonatkozo) zweckmassigen Mittel einzngehen, auch hiebey die aufrichtige Mitvvirkung des allerhochsten Hofes mit freundnachbarlicher Theilnahrae anzutragen.

A

becsi allami

tit-

kos leveltarban. "^

S. IV.)

durch

1804 Junius tobbek kozott

Stiirmer

igy

ir

25. :

kelt jelenteseben (No 18. P.

Der Grossvezier

in

seiner

mir

den Mund des Reis Efendi ertheilten Riickausserung

erkennet zwar,

....

mit vollem Danke die sich stats gleiche

und Benehmungs-Art des allerhochsten Hofe? bey den dermaligen bedenklichen Vorgiingen in Serbien, und gestehet ohne Anstand ein, wie gegriindet die Beschwerden der Christlichen Unterthanen wider die missbrauchtc Macht ihrer unbarmherzigen Unterdriicker der Dayen von Belgrad seyen, und wie sehr ihre mitleidwerthe Lage eine billige Erleichterung fiir die Zukunft verdiene, iibergeht jedoch dabey ganz mit Stillschweigen das so wohlmeinende Anerbieten einer aufrichtigen Mitwirkung des k. k. Hofes zur moglichst baldigen Wiederhcistellung der erwiinschten Ruhe und Eintracht in jener Granzprovinz und begniiget sich mit der vormaligen Erklarung, wie dass uiiuilich die Pforte sich hierinfalls giinzlich auf den zum Schiedrichter gewahlten Bekir Pascha von Bosnien verlasse, und von selbem allein die .Vusmittlungderjenigen Puncte gewiirtige, wodurch eine aufric htige und dauerhafte AussOhnung zwischen den ver.schiedenen Partheyen zu bewirken seyn diirfte, nebst der wiederholten Bitte keinem Theile etwas von Lebeusmitteln, Kriegsraunizionen und dergleichen von Seite
verabfolgen zu lassen. Obrigens vcrspricht die Pforte officieUeent ihr mSglichstes

anzuwendcn um jene unruhigen Dayen,

347

JEGYZETEK.

SO durch ihr tolles Betragen theils die Christlichen Serbianer zu gegenwartigen Aufstande gereitzet, theils auch dein k. k. Hof zu billigem Missvergniigen Anlass gegeben haben, von

der Granze zu entfernen

.

.

.

Hierin besteht kiirzlich,

was mit

von dem fiir dermalen zu erhalTiirkischen Stoize und Eigendiinkel ten moglich war. Die Pforte wird immerhin, ohne sich dem offentlichen Tadel von Seite dor gesammten mohamedanischen

Vermeidung

aller

und

Verfanglich-

Aufsichtigkeit

.

Unterthanen,

und

ihrer

dem Scheine nach

.

.

Gesetzausleger blosszustellen,

wenig-

Rayas annehmen miissen, und eine bey der Gelegenheit zu Gunsten der letzteren hitzigere Verwendung von meiner Seite wUrde fiir dieselben eher von schadlichen als niitzlichen Folgen seyn konnen, und nur dazu gedient haben, den Reis Effendi und stens

sich dieser

gegen

die

ihrera keineswegs verborgenen Argwohn wegen allzugrosser Anhanglichkeit an das dnrchlanchtigste Erzhaus zu bestarken oder etwa gar zu andeDie Pforte ren schiefen Auslegungen Anlass zu geben Ohnmacht, und scheinet selbst freundschaftlichen fiihlt ihre naheren ErOrterungen des Gegenstandes bless darum auszuweichen, um namlich ihrer Eigenliebe das demiithigende Ge-

die iibrigen Tiirkischen Minister in

.

I

geht,

.

Unvermogens hierinnen zu ersparen.

standniss ihres platten

Gleichwohl

.

trotz

dieses

Selbst-Gefiihls,

ihre iibel-

verstandene Empfindlichkeit so weit, dass sich der Keis Efendi

im vertraulichen Gesprache gegen unseren Ersten DoUmetscher verlauten liess das von Seite des k. k. Hofes bey Gelegenheit der mehrerwahnten Antrage der Serbianer beobachtete edelmiithige Betragen sey zwar keineswegs verkennbar, nur hatte er seines Orts gewunschen, dass der allerhochste Hof nach dem Beyspiel der Pforte, als vor Ausbruch des letzten Krieges ahnliche Antrage aus Ungarn und Siebenbiirgen an selbe geianget waren, solche nicht nur platterdings und mit Verachtung zuriickzuweisen, sondem auch aus Riicksicht und Schonung :

I

fiir

sie

stillschweigend

zu iibergehen geruhet hatte.

A

beesi

illami titkos leveltarban. ^^

Az

osztrak ministerium Stadionhoz

zuversichtliche

intezett 1804 Julius

Wir ernahren einstweilen die Hoffnung, der russische Hof werde in dieser

ll-rol kelt utasitasait igy vegzi

:

unverhohlenen Mittheilung den dOppelten Bewcis unseres innig-

mXsodik fejezet.

348

und mit der jenDenkungsart so ganz iibereinstimmenden Gesinnungen fiir das Wohl des tiirkischen Reichs mit Wohlgefallen ersehen, sowie wir dann auch die Zusicherung hievon mit wahrem Vergniigen erhaltenVerden. A becsi allami titkos lev^ltarban.

sten Zutrauens, so wie unserer aufrichtigsten Heitigen

Stadion a ministeriumhoz 180-4 augusztus

"'

lenteseben, (Nr. 80. Apo-^tille

beszelgeteset

folytatott

riskyval

7.)

intezett je-

3.

Hosszasabbaa leirvan Czartoigy

nyilatkozik

:

J'avoue a

Votre Excellence que je crois qu'on ne m'a pas parle franet que ce n'est pas autant les dochement sur cette matiere marches que M. de Stiirmer a faites a Constantinople qu'on ;

critique, qu'on est jaloux

de ce que nous nous soyons occupes de

ces troubles et que nous soyons devenus les

dune

certaine fa(jon

mediateurs entre la Porte et une de ses provinces. On

dra toujours

tien-

plus ou moins a I'idec d-avoir une influence

ici

et on est fache de voir une occasion nous pourrions en gagner de notre cote. Peut-etre aussi que la protection que I'Empereur croit devoir donncr aux Chretiens grecs entre pour quelque chose dans le point de vue dont on

preponderante au Divan, oil

juge

A

cet objet.

ici

movszkyhoz

456. lap an, Bogisics:

gyiijtemenyebcil 37. **

der

Razbor szocsinenija

stb. czimii

k5tet

okmany-

.Serbischen Angelegenheiten hat

mich

Efendi auf meine diessfiillige freundschaftliche Vor-

Reis

stellungen versichern lassen, dass die Pforte noch

massig

Razu-

I.

1.

Ansehung der

In

A

becsi allami titkos leveltarban.

intezett siirgony tartalmat ismertettiik az

und dass

sie die

der Belgrader

des

leitungen

immer

gleich-

ihre dortigen Christlichen Unterthanen gesinnt sey,

fiir

beygelegt

Uiiruhen in der Provinz durch die Vcrtilgung

Dayen

nicht

Bekir Pascha

ansehe,

die

minder in

als

durch die klugen Ein-

der Hauptsache

noch eriibrigenden

fiir

kleinen

ganzlich

Anstande

aber ebenfalls zur allgemeinen Zufriedenheit ehestens geendiget

zu wissen S.

I.)

A

hoffe.

Stiirmer jelentese 1805 januar 10.

(No

1.

P.

becsi allami titkos leveltarban.

*^ Das Beyspiel der Servianer soil endlich auch die Rayas der Herzegovina bestimmt haben, sich selbst gegen ihre iibermiichtigen Unterdriicker Recht und Abhilfe zu verschafen.

Stiirmer jelentese 1804 jiilius 25. (No 20.)

A

becsi allami titkos

leveltarban.

J

JEGYZETEK. ^"

349

Stiirmer jelentesei szamtalan erdekes

nak ezen rumeliai zavargasokat oly terjedelmet oltottek, hogy remegni

s

illetoleg,

szultan

a

adatot

tartaimaz-

melyek olykor mar tronjaert

kezdett

a divan tagjai a kiilfoldi kovetekhez fordultak,

a Konstantinapoly elott allomasozo idegen hadihajokon

nyerhessenek azon esetre, ha

deket

a kodzsalok a fovarost Miudezt termeszetesen csak futolag emlithetjiik

elfoglalnak.

meg

itten. ®'

majus

Colloredo es Cobenzl 30.

A

Sturmer jelentese 1804 augusztus

^-

augusztus 14. ^^

Cobenzl

es

A

eloterjesztese

25. (No 23. P. S. VI.)

a

1804

csaszarnak

becsi allami titkos leveltarban.

Ministerium

siirgonye

deczember

Stiirmerhez 1804

tovabba Stiirmer jelentesei 1804 oktober

A

1804

eloterjesztese a csaszarhoz

becsi allami titkos leveltarban.

Colloredo

es

hogy

mene-

11. es

4.

1805 febraar

;

9.

becsi allami titkos leveltarban.

Az

^*

osztrak ministerium Stiirmerhez intezett

czius 19-iken kelt sUrgonyeben

igy

nyilatkozik

:

s

1805 mar-

Endlich war

den von den Sorbianem nach Belgrad zu bestimmen, allerdings vergniiglich zu vernehmen, und kounen Euer etc. dem tiirkischen Ministerium in Antwort auf dessen diesfallige freund.

der

.

.

.

Entschluss

beliebte Bekir Pascha

schaftliche

.

der Pforte,

.

.

Ausserung im Vertrauen

eroffnen,

dass

urn dieser

Verfiigung der Pforte auch unserseits die moglichst beste Wir-

kung zu verschaffen, dem Metropolilen von Karlowitz aufgeworden sey, seine Glaubensgenossen die Serbianer in den wirksamsten geistlichen Formen von ersterwahnter Bestim-

tragen

mung

zu verstiindigen, ihnen solche

sichtsvollen Fiirsorge

der Pforte

als einen

fiir

Beweis der

ein-

das Beste ihrer Unter-

ihnen demnach alles Zutrauen in deren Maassnehmungen einzuflossen und sie zu gegenseitigen Gesinnungen von Ruhe, Eintracht und Aussbhnung nach Kraften zu bereden. Ich zweifle nicht, dass diese Mittheilungs-Art, bey den Serbianern und zur Beylegung jener unseligen Streitigkeiten von einiger guter Wirkung seyn werde, so wie ich mir

fhanen vorzustellen,

fernere

auch schmeichle,

dass

die Pforte daraus eine neue Uiberzeu-

gung der aufrichtigen Denkungsart und Theilnahme des hochsten Hofes schbpfen werde. tarban.

A

becsi allami titkos

aller-

level-

MAbODIK VJUKZBT.

350

I.)

1.

;

november

StUruier jelentesei 1804

'•

1805 januar 25. (No

2.

P. S.

tovabba a ministerium

A

(No 33. P.

26.

es mdrczius 26. (No

II.)

siirf^ronye

S. V.),

P. S.

6.

Stiirmerhez 1805 marczius

bec.«i allami titkos leveltirban.

Nem minden

'*

1805

ministcriuiii

meg

nelkiil jegyzi

keseriiseg

16-ikau kelt, Stiirmerhez

jiilius

az osztrak

intezett

siir-

nun zwar dieser Gegenstand ist und 80 wenig Erfolg sich aucli von aller Znthuung unsererseits nach dem bLsherigen Ben ohm en der Pforte zu schliessen hoflfen lisst, so wird es jedoch Dero klugem Ermessen iiberlassen, dieses der Serbianer Zutrauen in den allerhochsten Schutz i^onyeben

:

So

hiicklich

nach Thunlichkeit zu befriedigen.

A

becsi allami titkos level-

tarban.

Wohl aber habe

'^

ich Ursache zu glauben, dass

.

.

.

die

und die gesammte Muselmiinnische Parthey mit dem Gedanken, durch vollstiindige gutiiche oder erzwungcne Unterwerfung ihrer Christlichen Unterthanen, es koste was es wolle, die alte Ordnung der Dinge, Einrichtung und Regierung in Serbien wieder herzustellen, umgehe. Stiirmer jelentese 1805 augusztus 10. (No 18. P. S. I.) A bccsi allami titkos ievelPforte

tarban. ''^

Stiirmer

Junius 10. (No

jelentesei 12.,>

jiilius

;

180.'^

25.

aprilis

25. (No 15. P. S.

(No

P.

9.

A

II.)

S.

I.

;

becsi allami

titkos leveltarban.

Hogy mily

'•'

kis eszkozokkel velt

hiszcn hatarozott. dntudatos czelrol szo

alabb tengiidni a Cobenzlfele politika,

melyet az

tesbol,

1804

die allein

kitilnik

csaszarhoz inteztek.

nehany erdekesebb

szerint

wiinscht selbst,

a

reszletet

volt,

:

mert leg-

egy

(Colloredo

allamkanczellarok

raajus 1-jen

erni,

hanem

nemi czelt

sem

eloterje.sz-

es

Cobenzl)

Ideziink abbol szo-

Der Russische

Kaiser

Erhaltung des Friedens so sehr als Osterreich Er zweifelt an der Moglichkeit desselben. Er

Bonaparte, wenn ihm die Landung in England entweder misslingt oder nicht ausfiihrbar scheinet, den Landkrieg selbst veranlassen wird, und dass es ihm noch immer mit Unternehmungen auf Morea und im Norden von Deutschglai.bt,

dass

land Ernst sey

Kaiser

die

.

.

.

Bei

dem

er\vahnten Besorgniss

Nothwendigkeit wenigstens

fiihlt

der

auf einen

machtigen

konnen

Er wiinscht

AUiirten, Osterreich oder Preussen zahlen zu

;

351

JEGYZETEK.

aber

beyde zu einer Vereinigung init Russland zu entweder durch gemeinsame, imponirende Sprache

voi'/iiglicli

bewegen,

um

und Massregeln den Frieden

iind

die

druek und Vortheil zu fiihren

Hof

sich der Russische

.

.

.

Sicherheit

offentliche

grossem Nach-

aufrecht zu erhalten, oder aber den Krieg mit

Im Grunde

betrachtet diirfte

dermaligen Crisis zu einer ganz

in der

dem

ausschliisslichen Vereinigung mit

hiesigeu Hofe nicht be-

stimmen, sobald Eure Majestat keineLust bezeigen, nnmittelbar in active Massnebmungen einzugehen, und dass auch alsdann

noch Russland den Preussischen Hof ebenfalls zum Theilnehiner wunschte, ist leicht zu begreiffen. In dieser Lage scheint

Augenmerk hauptsachlich dahin zu richten seyn, dass Hof die hiesige inactive Stimmung nicht dem

unser

der Petersburger

Mangel an guten Willen und Entscblossenheit, sondern bios den Hindemissen zuschreibe, folglich hierinn noch immer zwischen den Gesinnungen Eurer Majestat und jenen des Konigs in Preussen, dem es an aufrichtigen Willen gebricht, obschon sein

zu

Beytritt

Sache

den zwey kaiserlichen Hofen fUr die gute

entscheidend ware, einen hinlanglichen

um

grossen Unter-

zu einem vorziiglichen Vertrauen und dauerhaften Verbindungssystem mit dem AUerhochsten Hof zu schied

finde,

sich

bestimmen. Zu diesem Ende scheinet in der That ein schickdass man dem Petersburger

liches Mittel darin zu bestehen,

Hof von der

diesseitigen Bereitwilligkeit zu

dem oberwahnten

mittelbaren Vereinigungssystem mit Preussen nahere Versiche-

Damit aber der Petersburger Hof dabey wenigstens von der Aufrichtigkeit unserer Versiche-

rungen und Beweise ertheile

rungen

.

.

glauben

werde,

iiberfiihrt

.

Unterzeichnete,

dass

es

wenn diesseits durch einige an sich unschadzu dem Erfolg der Russischen Anwiirfe in Berlin

erspriesslich ware, liche Mittel

indirecte beygewiirket wiii'de.

Das

erste dieser Mittel hatte darin zu bestehen, dass

des

Seiten

k.

in

Ansehung des Preussischen

von eine

den auf dem Reichstag vorAndertens mit diesem Benehmen die femere Riicksicht verbunden

gemassigtere

kommenden diirfte

Hofes

k.

werden,

Sprachflihrung in

Collisionsfiillen

dass

man

Angelegenheiten

sich

beobachtet werde

iiber

die

.

wichtigere

.

.

Reichstagliche

gegen den Berliner Hof von Zeit zu Zeit

umstandlicher im Ton der Freundschaft aussere.

MASODIK PKJEZET.

852 Solches

bisher

ist

Nunmchr

ganz

cine

als

Bcmuhuni:

fruchtlose

immer einiger Nutzen daraus gezogen werden, da der Endzweck davon eigentlich nicht auf dem Preussischen, sondern auf dem Russischen Hof berechnet ist. Dass damit immer die nothige Behutsamkeit zur Vermeidung des Missbrauches vereinbart werden muss, verstehet sich von selbst, und wird auch nicht schwer seyn sobald es mehr

unterblieben.

um

den Schein

A

wird.

becsi

als

wiirde aber

um

allami

die

Wesenheit der Sache zu thun seyn

titkos

leveltarban.

—

V.

'6.

ezenkivul

Gentz es Cobenzl cz. m. jellemzeset 132., 136. Werthcimer: Gesch. Oest. u. Ungarns. 1884. I. 197—8. 1.

Fournier

:

""' II

1

—

comte de Goltz (a porcsz koveti fait que nous allons faire de la Servie une province de la Monarchie Autrichienne et ces Messieurs en ont parle comme dune chose absolument assuree, meme «des personnes attachees a mon Ambassade», Stadion jelentese 1804 szeptember 11. (No. 87. Apostille 11 V Par est tres vrai

que M.

et ses affides etablissent

le

comme un

—

la

ci-jointe

copie

d'une

depeche

.

.

.

que

le

hazard

a

fait

tomber entre nos mains, Voire E.xcellcnce verra qn'on ne cesse de nous attribuer les projets les plus etranges et les plus propres a entretenir la mefiance de I'Empereur Alexandre.

Az

osztrak ministerium titkos siirgcinye Stadionhoz 1804 augusztus 28.

A

becsi 41!ami titkos leveltarban.

"'

A

Stadionnak e targyban 1804 augusztus 27. adott, az utasitd.*!, melyben elosorolmidon Ausztria a portat tamogatta,

orosz kormanynyal kozlendci nyilt tatnak mindazon

esetek,

tObbek kozott igy szol: quels

il

Un des

objets entre autres

est vraiment penible a notre

sur les-

Auguste Maitre de

s'ap-

Cour Imperiale de Russie tarde encore a nous rendre justice, c'est les pretendues vues que tres gratuitement on nous prete sur I'Empire Ottoman. On auroit dii croire que les protestations reiterees dont la .Mission de Sa Majeste a ete chargee, que nous ne demandons pas mieux que de contribuer a conserver la Porte dans son etat actuel, notre conduite toujours egalement amicale vis-a-vis de cette Puissance, laquelle a plusieurs reprises nous en a hautement exprime sa reconnaissance, et surtout la coufiance sans bomes que notre Auguste

percevoir, que la

Maitre s'est empresse de temoigner en toute occasion a I'Em-

pereur Alexandre, nous dispenseroient de revenir sur un

article,

353

JEGTZETEK. sur lequel les deux

cours ne peuvent

dififerer

nuire a leurs interets les plus essentials.

d'opinion, sans

Mais c'est une de

ces fatalites dont on chercheroit en vain de se rendre raison,

que des insinuations, qui n'ont d'autre but que de semer la defiance et de troubler I'intimite a peine retablie, ou des rapports des personnes peu instruites et uniquement occupees du desir de se faire valoir, I'emportent quelquefois sur I'evidence

des

faits

qu'on ne sauroit autrement

nier....

Votre Excellence

en faisant usage de ces reflexions aupres du Prince Czartorisky,

voudra

bien

appuyer sur

le seul

motif qui a

pu

les dictor,

une prevention, laquelle, si elle longtemps, ne s'accorderoit pas avec

celui de faire disparoitre enfin

devait subsister

plus

cette intime confiance,

qui

pour leur avantage mutuel,

regner entre les deux Cours Imperiales.

—

doit

Es ugyanazon nap-

ezt jegyzi meg Cobenzl On on ne se met une bonne fois en garde contre de pareils propos hazardes, mis en avant par les ennemis de I'union et de la bonne intelligence entre les deux Cours Imperiales; et oii en seroit-on si de notre cote nous voulions ajouter foi a tout ce qu'on nous rapporte des vastes projets de la Russie? A becsi allami leveltarban. "° Stadion 1804 szeptember 11. kelt jelenteseben ligy szol: Quand j'ai communique a Monsieur le Prince de Czartorisky.... les developpemens... au sujet des troubles de la Servie, ce Ministre me parut etonne du ton de plainte et de justification qui regne dans cette piece et il me proteste, que

r61 kelt bizalmas utasitasaiban

ne

:

finira jamais, si

d'apres les explications qui s'etaient passees la-dessus entre

deux Cours Imperiales on etait trop convaincu ici de I'inque notre Auguste Souverain prenait a la conservation de la Porte Ottomane pour avoir pu lui supposer des intentions contraires dans le parti qu'elle a pris dans cette circonstance. II eut meme I'air de me soupQonner d'avoir mal rendu compte

les

teret

;i

Votre Excellence de ce

qu'il

m'avait dit sur ces affaires

qui avait ete de simples doutes

sur

I'efficacite

des

;

et

moyens

que nous employions pour un but que nous partagions avec la Es aztan sz61van magar61 az Ausztria ellen intezett vadr61 igy vegzi Stadion „Cependant ce commerage vient trop tard pour etre cru ici, et quelque jalousie que la Cour de Russie puisse prendre du degre d'influence que les troubles

Russie.

:

Kallay

:

A

szerb felkeles tortenete 1807—10.

1.

28

mAsodik fejezet.

854

dans cette partic de I'Eupirc Ottoman peavent nous donner a Constantinople, elle ne nous soup^onne cependant aucunement de vouloir en profiter pour arracher a la Porte cette province." nem sokara 14tni fogjuk, Stadion csal6dott ezen felteve-

Mint

seben, mert az orosz

korminy nem

sitani foglalasi tervekkel.

A

szfint

meg

Ausztriat gyanii-

becsi allami titkos levelt4rban.

'"•^ Allamkanezellar Stadionhoz 1804 okt6ber 3. Nous sommes charmes de voir, d'apres ce que Votre Excellence nous mande, qu'enfin on nous rend justice sur notre desir constant et sincere de conformer notre conduite politique vis-a-vis de la Porte Ottomanne a celle du Cabinet de St.-Petorsbourg, et Votre Excellence pent assurer Monsieur le Prince Czartorisky, que cet

objet majeur ayant toujours 6te considere

comme du nombre de

ceux, qui par leur nature doivent intimement reunir les deux

Cours Imperiales, notre Auguste Maitre est persuade, qu'aujourd'hui

est egalement de leur veritable interet,

il

avec soin sur

On

la

pouvoir se dispenser apres cela de refuter

croit

absurde, que nous allons nous emparer de la Servie aVant deja fait connaitre dans tout son allie la

de

veiller

conservation de la Porte dans son etat actuel.

;

bruit

le

Sa Majeste

son auguste

detail a

reponse donnee aux Serviens insurges qui avaient im-

plore sa protection et ce qu'Elle a fait pour faciliter aux com-

mandans

turcs sur la frontiere les

insurrection. Mais

moyens de terminer

nous ne saurions trop

insister en

la dite

meme temps

sur la necessite de la plus parfaite reciprocite de

la part de Cour de Russie a vous communiquer ses vues et ce qui de ces contrees parvient a sa connaissance, pour nous mettre a meme d'agir toujours dans un parfait concert, dont le defaut donnerait des avantages incalculables a nos ennemis. A becsi

la

allami titkos leveltarban.

"* Allamkanezellar Stadionnak 1804 november de plus

faux

que Timputation

faite

a

que pour prix d'avoir reconnu Napoleon Fran^ais,

il

17.

Rien

notre Auguste

Cour,

comme Empereur

a ete arrete quelques articles avec lui

lacquisition de la Servie. Votre Excellence

est

des

coneemant

expressement

chargee, d'assurer de nouveau Monsieur le Prince de Czartorisky,

aucun arrangement entre nous et la France, que Cour de Russie a pleine connoissance, que toutes insinuations qui nous ont ete faites de nous agrandir aux

qu'il n'existe

ceux dont les

la

355

JEGYZETEK.

depens

des Turcs ont ete

rejettees par nous,

n'avons d'autre systeme relativement a

que nous

et

Porte Ottomane, que

la

que I'Empereur Alexandre nous a annonce etre

celui

savoir

:

maintien de cet Empire dans son etat

le

le

sien,

actual.

A

becsi allami titkos leveltarban. ^"^

Ezen egesz montenegr6i

iigy egyiket

kepezi

kerdes legerdekesebb episodjainak azon korban.

kozhatunk

keleti

bocsat-

annak reszletezesebe, mert ez tulsagosan elvonna

itt

targyunktol.

a

Nem

De

ketsegteleniil melt6 volna ezen

tesen feldolgozni

(es erre

kerdest

ttize-

nezve a becsi allami titkos leveltar

nagymennyisegQ igen becses adatot szolgaltathat), mert az csak kevesse ismeretes es mert meglepo vilagitasba helyezi Oroszorszagnak folytonosan kovetkezetes, a legkulonbozobb utakon is mindig ugyanazon czel fele torekvo, bamulatos ravaszsaggal parosult eroszakos politikajat, masreszrol pedig az akkori osztrak allamferfiak szanalmas magatartasat.

Eveken

at

torest

idezett

elo a kiilonben szOvetseges Ausztria

es Orosz-

meg nem

alapitbata

orszag kozott. Igaz, bogy fz ut6bbi akkor

meg

elhA-

majdnem

zodott ezen iigy, olykor annyira elmergesedve, bogy

uralmat allanddan azon videkeken, de a donto orosz be-

folyas Montenegroban,

mely egeszen napjainkig valtozatlanul

fenmaradt, ezen idoben keletkezett.

hoz 1804 nov. ^"^

Stadion grof 1804 november 8-ikan kelt jelenteseben

(No. 98. Apostille 9) igy apres,

(AUamkanczellar Stadion-

17.)

me

ir

tobbek kozott

rencontrant a diner

de nouveau

(a

montenegr6i

ce que nous avions

fait et

il

(t.

i.

:

Une couple de jours

Czartorisky) m'en parla

(igyrol). II voulait avoir

ce que nous

trouve dans

avions ecrit

a cette

Cour de Peters-

occasion des marques de notre defiance contre

la

bourg

Porte et le petit

et contre

son sisteme vis-a-vis de

la

que nous ne rendions pas justice a I'Empereur son maitre a cet egard... Gependant je ne pus faire changer le prince d'opinion; il entra en justification sur les relations de la Russie avec le Montenegro, sur pays de Montenegro.

II

se plaignit de ce

ses intentions pures et connues a Vienne vis-a-vis de la Porte

Ottomane et il fallu bien enfin le laisser lO' Sturmer jelentese 1804 november

A

parler. 26. (Nr 33. P. S. III.)

becsi allami titkos leveltarban. '"^

AllamkanczeUar Stadionhoz 1804 november

17.

Que Ton

23*

;;

356

MjLsODtE FEJEZET.

a

joigne

I'avantage que donne aux Russes la confor-

cela...

mite de religion

meme

sont soumis a la

peuples qui

sur les

domination de Sa Majeste, et Ton conviendra que nous avons plus d'un motif de donner une attention particuli6re a ce qui vient de se passer dans

ajouter

ce

si Ton voulait employes de I'Em-

surtout

pays-la,

aux bruits que font courir

foi

les

pereur Alexandre, d'une troupe russe prete a debarquer a Ri-

sano sur

le

territoire

de sa Majeste, pour passer de

tenegro, et d'un pretendu plan de

la

au Mon-

demembrement de quelques

provinces Ottomanes, pour former, ensemble avec

le Montenegro un nouvel etat independant sous la denomination de Republique Grecque, et devant etre gonvemee par le Grand Due Constantin. Quellesqu'invraisemblables que soient ces demieres suppositions il suffit des faits reels ci-dessus indiques, pour ne laisser aucun doute sur I'intention de la Russie de consolider son in-

et les lies loniennes,

comme

fluence au Montenegro,

Moldavie,

meme

de

et

en Valachie

elle I'a fait

occupe

s'en

qu'elle

et

en

actuellement

en

Moree, aux lies loniennes, en Epire, en Bosnie et en Servie et

pour apprecier vivement tons

sultent pour nous,

ainsi

les

inconvenients qui en re-

que de cette proclamation

et

de ces

frequentes deputations etrangeres publiees et revues sur notre territoire.

Quant au premier de ces dans

les provinces ci-dessus

dees sur un double calcul

:

savoir les manoeuvres Russes nommees, elles peuvent etre fonou e'est d'une simple mesure defaits,

fensive contre la France qu'il s'agit, et qu'oflfrirait en effet la

reunion en masse d'une immense

par

delivree

du joug ottoman par

de laqu^e

elle

propres foyers

France

:

aurait-il

combattrait

Russie,

la

en

sous

attendant,

fait

imaginer a lui tenir

cela des possessions incoherentes

drapeaux

les

en defendant ses

la

tete,

Russie

la

qu'il n'y

a

en formant pour

du foible Empire Ottoman

kevesse voltak tajekozva akkor Becsben, Oroszorszag szazados torekveseit illetoleg !) Mais

un nouvel Empire Grec dans

animee

ou bien I'aspect de I'immense colosse de vraiment

qu'un autre colosse qui peut

meg

grecque

population

fanatisme religieux et par la perspective d'etre un jour

le

I'une

et

qu'on ne s'en

I'autre fi'it

?

de

(Ily

ces

suppositions

jamais explique d'un seal

il

serait

etrange

mot avec nous

357

JEGTZETEK.

que tandis que gences tres

mannes,

la

Russie est

actives

dans

la seule qui entretient

les

pays

Mazourewsky

kattaroi orosz

(a

Penser a renverser I'Empire Ottoman, pour que

Russie seule s'enrichisse de ses depouilles, losse

meme

foyer des operations sourdes et clan-

le

destines de messieurs Ivelich et konzul)...

intelli-

semblant de nous soupgonner

elle fasse a tout instant

des projets d'acquisition de ce o6te-la, et que

de Sa Majeste soient

des

presque toutes les provinces Otto-

servant d'equilibre

serait a notre avis

un

a

la

preponderance

tres faux calcul...

reviendrait a I'ancien projet de placer le

a la tete d'un

et

la

devienne ce co-

de

la

France,

Dans le cas oii Ton Grand Due Constantin

Empire Grec, on risquerait par

la

I'Empire de Russie, bien loin d'ajouter a ses moyens

d'affoiblir ;

car tant

que cat Empire grec resteroit foible, la Russie devroit s'epuiser pour le soutenir, et il ne sauroit devenir florissant, sans devenir en meme tems beaucoup plus redoutable pour la Russie, que n'ont ete les Turcs, les liens de sang n'offrant jamais une garantie suffisante a cet egard D'apres ces considerations, qui de notre su ont souvent ete debattues a la Cour de Petersbourg, et d'apres les assurances qui nous ont ete donnees, que TEmpereur Alexandre n'avoit pas d'autre systeme, que celui de la conservation de la Porte, il nous paroit impossible que Ton soit revenu en Russie aux anciens projets de Catherine II. lesquels meme faisant partie des engagemens des deux cours, ne devoient etre executes que de concert avec nous; nous croyons d'apres cela ne pas nous tromper en n'attribuant les bniits que Ton fait courir, et ce qui vient de ce passer au Montenegro, qu'au zele inconsidere de quelques employes subalternes, aux exces desquels nous ne doutons pas qu'il ne soit remedie... et nous ne voyons dans la protection accordee a I'Eveque de Montenegro, qu'un moyen de le soustraire a ..

I'influence frangaise.

A

becsi allami titkos leveltarban.

i»8

AUamkanczellar Stadionnak 1804 deczember 2. Les pretentions que la Russie annonce inopinement sur le pays de Montenegro doivent d'autant plus nous surprendre, que d'un cote elles contrastent avec les principes que I'Empereur Alexandre nous a manifestos pour la conservation de I'Empire Turc dans son integrite; et que d'autre part, elles sont en contradiction avec I'arrangement qui subsiste entre les deux cours, pour

le

mAsodik fejezbt.

358

cas que de nouveaux eclats avec la Porte, amenent un partage le pays de MonOn pourroit en conclure que la

de ses Provinces Europeennes, d'apr^s lequel tenegro nous seroit attribue. dite Puissance, a

I'etoit

moins abandonne qu'ajourne ses vues d'agran-

de ce cote,

dissement

pas

n'est

qu'elle

que

disposee

aussi

Catherine a les combiner avec les interets de I'Autriche,

et qu'elle se trouve

genee

plutot

de I'arrangement eventuel

qui subsiste a cet egard, qu'empressee de le renouveller.

Ces

conjectures

montr6 jusqu'ici pour

I'eloignement

expliqueroient le

qu'elle

a

renouvellement de Talliance, en tant

avec I'arrangement dont il s"agit, et que convenance de la renouveller dans peu, elle s'empresse de nous faire consentir d'avance a uue deviation de cet qu'elle se trouve li6e

prevoyant

la

arrangement qui Tannulle

et

le

comme

rend

impossible.

A

becsi allami titkos leveltarban. '^'

Stadion jelentese 1805 januar 15. (Nr. 107. Apostille

En combinant

toutes

circonstances,

les

crois

je

pouvoir

5;.

me

que nous reussirons en peu a cimenter enti6rement les deux Cours imperiales. Cependant je ne me cache pas que les vues que le Ministere russe n'abandonnera jamais sur une partie des possessions de la Porte, flatter,

liens qui doivent reunir les

pourront encore

faire

naitre

quelques obstacles.

les assurances repetees il

de son ami

(t.

i.

L'Empereur

meme

n'y pense peut-etre point encore, et je le crois

Czartoriszkj)

d'apres ;

mais

n'en est pas ainsi du Ministere, du moins des individus qui

ont part aux affaires et qui tiennent aux idees de grandeur et

de vanite russes. On ne m'a jamais donne une occasion d'en parler avec suite,

et je rempUrai bien scrupuleusement I'ordre de Votre Excellence d'eviter de toucher ce sujet autant que ce sera possible. II me parait que c'est par une marche lente

et

sourde qu'on prend a tache de preparer

avoir la grande partie

du

butin,

dans

le

ici

cas

les voies,

oii

la

pour

Puissance

Ottomanne ne piit plus se soutenir en Europe, et je suppose qu'on se gardera autant que moi, de toute explication officielle a cet egard. Au reste je ne crois pas, que ceux qui s'occupent ici de ces idees, s'attachent trop scrupuleusement a celles qui ont ete fixees du tems de Catherine, entre les deux Cours Imperiales.

A

becsi allami titkos leveltarban. "» Stiirmer jelentese 1804 november 10.

(No

30. P. S.

I.)

359

JEGTZETEK.

Indem

fiir die gnadigen MittheiMontenegro und des sonderbaren

ich Eurer Excellenz iibrigens

lungen in Ansehung

des

Benehmens des Russisch Kaiserlichen Consuls

in Cattaro mei-

werde icb mir diese nen verbindlichsten Dank abstatte Kenntniss bloss dazu dienen lassen, um das Benehmen der Pforte biebey im Stillen besser beobacbten imd selbe hochstens durch entfernte und unverfangliche Wege iiber den allent.

.

.

halben fortschreitenden Einfluss Russlands auf

alle

Griechische

gesammten ottomanischen Provinzen, und unablassig auf einen und eben denselben Endzweck

VOlkerscbaften iiber die

hinarbeitende

der

gefahrlicbe

Politik

des

Petersburger

A

von weiten her aufsichtig machen zu konnen.

Cabinets

becsi allami

titkos leveltarban.

"* Bernhardi

—

Wertheimer

328—332.

:

Geschichte Russlands

:

Geschichte

etc.

11.

Osterreichs

k. 2.

Ausztria arulasarol. Novoszilczov,

mint

is hitelt

nelkiil szolott

a czar meghitt baratja, egy

kozbeszed targyat

a

elkSvetett arulast.

altal

1.

stb.

1.

"' Dolgoruki herczeg minden tartozkodas leveleben

510.

resz

und Ungarns

emliti

meg

az osztrakok

Ketsegtelen tehat, hogy vegre a czar

adott az annyiszor ismetelt mondanak. Partatlan orosz

maguk

is beismerik, hogy ily arulasrol szo sem volt s hogy a csatavesztesert a vad kizar6Iag az orosz hadvezerletet

irok

illeti.

Bogdanovics

:

Isztorija czarsztvovanja stb.

—

'^*

Bovebben Bogdanovics i. m. 113 "^ Mignet A.: Le prince de Talleyrand.

La

politique orientale de Napoleon. 56. '^«

Wertheimer

"^ Bertrand^ P.

i.

:

m. 136.

14.

II.

k.

79

— 82.

1.

1.

162.

1.

— DriaultEd.:

1.

1.

Lettres inedites de Talleyrand a Napoleon

1800—1809. Paris 1889. 156—174. 209—212. 1.

1.

es

v.

6.

Revue Historique

1889,

^^*

A

Merveldt grof jelentesei 1806 febriiar

6.

(Nr. 2 es Nr. 4).

becsi allami titkos leveltarban.

Czartoryszki herczeg Razumovszky becsi orosz kovethez 1806 februarius 20 intezett surgOnyebeu igy szol Je ne doute point que Votre Excellence n'ait ete frappee comme moi des differents articles que renfermaient Ics gazettes sur des enga:

gements secrets entre

la

France et I'Autriche, dans

la

vue de

detacher en faveur de cette derni6re Puissance une partie des

;

360

MjlSODIK PEJEZET.

Etats Ottomans.

II m'etait impossible de ne point inviter monComte de Merveldt de me donner des notions precises

sieur le

sur cet objet... Les assurances que m'a donnees monsieur de

Merveldt

comma

certainement tr^s satisfaisantes, mais lui-meme est de la plus haute importance,

sont

I'objet par

et

qu'il

pour TAutriche que pour nous, qu'il ne reste aucune incertitude quelconque a notre Cour sur les vues de celle de Vienne a I'egard de I'Empire Ottoman; vous voudrez bien representer a monsieur le Comte de Stadion est indispensable

aussi

bien

la necessite

indispensable qu'il y a pour le cabinet d'Autriche de lever tous nos doutes a cet egard... Dapres les assurances prealabics de monsieur le Comte de Merveldt nous avons deja la certitude

qu'a son depart

n'y avait point de concert entre

il

I'Autriche et la France dirige

centre I'Empire Ottoman,

nous avons encore besoin de connaitre avec

le terns, et

entiere,

il

qu'il n'y

en

mais

aura pas

pour nous donner une marque de confiance que le Cabinet Autiichien vouliit

serait a desirer

maniere dont il envisagerait une tendance de Bonaparte a faire quelque entreprise sur les Etats de la Porte Ottomanne. Quelles seraient les mesures qu'il adopterait s'expliquer sur la

pour un cas semblable, voir tolerer

—

Az

et jusqu'ii quel point

un semblable ordre de choses pour

orosz kormanj'nak ezen

Stadion 24-iken

grof :

tObbek

kozott

Je m'empresse

de

igen

igy

fait

relations lieu

repondre

la

a

1806

cette

le

la France ne moindre rapport aux

Porte Ottomane, et

de supposer qu'elle ne nous en fera point.

de Napoleon a faire

marczius

interpellation

Jusqu'ici

aucune proposition qui eut

ou aux possessions de

pou-

croirait

hatarozott felsz61it4sara

vilaszolt

aussi cathegoriquement que possible.

nous a

il

eviter la guerre V

quelquentreprise

sur

les

Turquie, ne pent etre regardee par nous que

j'ai

tout

Une tendance Etats

comme

de

la

diametra-

lement opposee a nos interets. Nous croyons devoir tout faire pour eloigner les pretextes ou les raisons qu'il pourrait prendre

pour attaquer directement ou indirectement I'Empire Ottoman et si une telle attaque dut avoir lieu, nous ferons de meme tout ce que notre situation nous permettra et

s'il

est possible

pour nous y opposer.

A

pour

la

prevenir,

becsi 411ami titkos

leveltarban.

"*

Stiirmer jelentese

1805. oktober

25.

(No 24. P.

S.

I.)

JEGTZETEK.

361

und Truppenauf-

Die dermaligen ausserordentlichen Anstalten

gebote wider die Gelegenheit zu

Servianer

sein,

um

.

.

.

noch Versuch zu wagen,

letzten

wodurch das Zutrauen jener benachbarten schaft

eine giinstige

auf eine unverfangliche Art,

und zwar gleichsam den

einmal,

scheinen mir

christlichen Volker-

den allerhochsten Schutz nach Thunlichkeit befriewerden mochte. A bec>i allami titkos leveltarban. Terta tolmacs kovetkezoket jelenti az internuntiusnak a

in

diget

.

^^^

.

.

reisz-eflfendivel

(melleklet

1805 oktober 18-ikan folytatott beszelgeteserol

Stumer

jelentese

1805

No

okt. 25.

2i.

P. S.

II.)

•

D'apres les ordres de Votre Excellence de profiter de cette occasion toute naturelle (a torok fegyverkezeseket

faveurdes Serviens,

j'ai

erti)

pour parler en

debute par dire au Reis Efendi, que

la

Cour ne pourrait qu'applaudir aux mesures de rigueur, que prend Mais je lui ai la Sublime Porte contre des sujets rebelles. observe en meme terns, qu'il aurait ete a desirer, que la Sublime Porte n'eut pas entierement neglige,

comme

elle

I'a

fait,

les

dispositions sinceres de Sa Majeste a I'obliger, que les esprits

ne se seroient pas aigris au point, qu'ils le sont aujourd'hui, et que probablement la Sublime Porte ne se trouveroit peutetre pas obligee d'employer

sement '^1

etre inefficaux.

A

des moyens tres dispendieux,

et

des frontieres, pourront malheureu-

qui, d'apres differens avis

becsi allami titkos leveltarban.

Sturmer fontebb idezett jelenteseben

1805.

okt.

25.

machte ... die officielle Erklarung, wie dass Seine Hoheit es fiir eine seinem Reiche geschehende besonders wesentliche und ausgezeichnete Dienstleistung ansehen wiirden, wofern es Seiner Majestat gefallig seyn soUte, gleichsam aus eigenem Antriebe, und mit Verheimlichung des gegenwartigen Ansuchens, ja selbst alles Vorwissens der Pforte durch ernstliche und zweckmassige Ermahnungen der Servischen Insurgenten-Oberhaupter das Mogliclie zur Wiederherstellung einer, beyde Reiche interessirenden (No

24.

P.

S. II.)

igy

ir

:

(Der Reis Efendi)

voUkommenen und dauerhaften Ruhe und zur

zum

in jener Granzprovinz,

Einwohner Gehorsam gegen ihren rechtmessigen Ober-

giitlichen Herbeyfiihrung ihrer Christlichen

schuldigen

so wie durch angedrohte ganzliche Uiberlassung in ihr eigenes Schiksal und Verweigerung aller Freystatte in den nachstgelegenen k. k. Erbstaaten bey etwaiger langerer

herrn einerseits,

hAsodik fbjkzbt.

362

und Verharrung im Aufruhre andereraeits, nach eigenem AllerhOchst Dero erlauchtesten Gutbefinden zu versuchen und beyzuwirken. SoUten nun Seine Majestat, der Pforte diesen wichtigen Halsstarrigkeit

Freundschaftsdienst zu erweisen sich geneigt finden lassen, so verppricht

dieselbe

samen Bezwingung geordneten halten,

thsitigen

ihres

Orts nicht nur mit den zur

Maassregeln noch

und den Ausgang des

Versuches des

k. k.

gewalt-

ihrer rebellischen Unterthanen bercits an-

einstweilen

inne

zu

diessfalligen freundnachbarlichen

Hofes rahig abwarten zu wollen, sondern

erklaret sich auch zugleich vorhinein bereit diesen Aufriihrem

.... fiir diessmal in Ansehung der Dazwischenkunft und des Vorspruches Seiner Majestat, das Vergangene grossmiithig nachzusehen und zu vergeben.

Wunsch

Jedoch gehet

ihr ausdriicklicher

dahin, dass den Servianem von Seite des k. k. Hofes

einstweilen

bios

in

dessen

eigenem Namen die Verheissung

einer zu erwirkendenallgemeinenAmnistie gemacht werden moge.

Ich hatte zwar meines Orts gewiinschet die Pforte hiebey

auf gute Art zu etwas Bestimmtern und Schriftlichen vermogen

zu konnen. Allein der Reis Efendi gab mir zu verstehen, dass

Ansuchen, so wie die Cbemehmung einer fOrmzwischen ihr und ihren verbrecherischen Unterthanen durchaus fiir einen ihrer eigenen Wiirde nicht minder, als jener des k. k. Hofes zuwiderlaufenden Schritt ansehe .... Solches wiirde, setzte dieser iMinister hinzu, nur die Pforte das

lichen Vermittelung

die Rebellen noch dreister und unbiindiger zu machen, und ihnen eine solche Herablassung fiir einen Beweis der Schwache und Mangel an gehorigem Emste und Nach-

dazu dienen,

drucke von Seite der Pforte auslegen zu machen. In der That aber scheinet dasjenige, was die Pforte davon am Meisten zuriickhalt die Furcht zu seyn, dem k. k. Hofe hiedurch zu kiinftiger Einmischung in alle Landes Angelegenheiten Serviens, nach dem Beyspiele desjenigen, was russischer Seits in den beyden Fiirstenthiimem der Wallachey und Moldau vorgehet, gleichsam selbst den Weg zu bahnen, und .

solcher Gestalt,

.

.

wie die Geradheit des Reis Efendi sich hiergegen Terta (az osztrak kbvetseg tolmacsa) verlauten zu lassen kein Bedenken trug, die Folgen dieses von dem k. k. Hofe gewartigten Freundschaftsdienstes iiber.

gespriichweise,

363

JEQTZBTEK. weit arger und gefahrlicher

Uibel selbst,

welchem

fiir

die Pforte zu machen, als das

A

dadurch abzuhelfen wiinschet.

sie

becsi allami titkos leveltarban. ^^^

Stadion

Stiirmerhez intezett 1806 januar

gr6f

keit siirgonyeben igy

ir

:

6-ikan

lazwischen baben die Servianer

.

.

.

sowohl an unsern allergnadigsten Monarchen als auch an den Kaiser von Russland gewendet^ um Hiilfe, besonders an Waffen und Munition gegen in Anzug sich neuerdings

schriftlich

begriffenen Tiirken zu erhalten. Ob nun aber gleich die ZeitUmstande, und die durcb Kriegs Ereignlsse veranlasste Entfernung von dem gewohnlichen Hoflager Seine Majestat bisher verhindert haben, iiber den in Eurer etc. Bericht No 24 ent-

haltenen Antrag einer Vermittlung eipen bestimmten Entschluss

konnen Dieselben doch die hohe Pforte verden freundschaftlichen, derselben bei jeder Gelegenheit bewiesenen Grundsatzen getreu, man bierorts weit entfernt ist, die gegen die anriickenden Grossherrlichen Truppen streitenden Servianer auf irgend eine Art unterstiitzen zu zu fassen,

so

sichern, dass

wollen.

"^

A

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion

gr6f a

csaszarhoz

intezett eloterjeszteseben

Der allgemeine eines Andern nicht zu mengen haben Eure Majestat veranlasst, auch in die schon so lange in Servien herrschenden Unruhen gar keinen Einfluss zu nehmen. Allerdings ist dieser Grundsatz und dieses Betragen auf Weisheit und Rechtlichkeit gebaut, und ist auch in der besondern Lage und den Verhaltnissen der (Jsterreichischen Monarchic noch durch die Klugheit angerathen. Jedoch ist es schon lange nicht verkennbar, dass die Fortdauer jener Unruhen, und besonders die Bedeutenheit, zu der selbe herangewachsen sind, beynahe die Sicherheit unserer eigenen Griinze gefahrden und was nicht unbedenklicher ist, einen weiten Spielraum zu fremden Bearbeitungen und Planen geoffnet haben. Daher, wenngleich Eure Majestat die Lage der dortigen Dinge, und nahmentlich die wiederholte Zudringlichkeit der Servianer sich Ihrem erlauchtesten Szepter zu unterwerfen nie zu benutzen Sich geneigt haben finden lassen, so haben Allerhochst Dieselbe dennoch von dem Gefuhle der Theilnahme an der unglUcklichen Lage jener VSlker1806 februar 6-ikan, tobbek kozStt igy

Staaten-Grundsatz

sich

.

.

szol

:

Angelegenheiten

in die

.

.

.

.

.

.

.

364

UASODIK FBJBZBT.

scbaft unci der Bedenklichkeiten durchdrungen,

die aus einem

so anarchischen Zustande der Nachbarschaft in Ihren

Landen

eigenen ratbsam erachtet Ihrem merraahlen aufzutragen, zu Gunsten des leikonnten,

entfalten

sich

Internuntius

.

.

.

fiir

denden Theils nach Thunlichkeit das Wort zu sprechen, vorziiglich

aber das tUrkische Ministerium durch dringende, freundVorstellungen dahin bewegen zu sucben, dass

nachbarliche

man durch wirksame

Mittel

einem so grossen und so folgen-

reichen Uibel schleunige Hilfe bringe

dung der gehorigen Geschiifte

.

.

.

.

.

.

Allein

die

Anwen-

einem ... so verworrenen blieb und bleibt noch immer ein blosser Wunsch. Mittel in

.

.

.

Endiich scheint die Pforte jedoch freylich ein wenig spat, die

Dazwischenkunft des

k. k.

Hofes

als

das

angemessenste und und zu verlangen,

ergiebigste Ausgleichungs-Mittel zu erkennen

allein die natiirliche Abneigung eines jeden Staates einen Fremden in seine eigenen Geschafte so ganz eindringen zu lassen, und die besondere Erfahrung der Pforte von den weit

umgreifenden Folgen

Einmischungen, haben die gegen den Intervon so einem geringen und unkraftigen Gehalte auswiirtiger

letzten diessfalligen Anwiirfe des Reis Efendi

nuntius

.

.

.

schaffen gemacht, dass davon schwerlich ein

gedeihlicher Ge-

denn wie sollte wohl die kahle Ermahnnng aus einander zu gehen, und die Waffen niederzulegen, brauch zu ziehen ware durch

anderes

nichts

;

als die

Vertrostung unterstiitzt von der

Pforte eine Amnestie zu crwirken,

Eindruck

.

.

.

bey Leuten den geringsten ihre Zusammentrotung

hervorbringen, die durch

und durch das bisher erprobte Waffengliick allein ihre dermahlige imposante Fassung und das Befugniss emingen haben, auf einem gleichen Fuss mit ihren Machthabem von Recht und Unrecht sprechen zu diirfen vielmehr wiirde ein solcher Schritt nur die Wiirde des AUerhdchsten Hofes und das Ansehen der ;

selbst compromittiren, und bey den Servianem start Zutrauen Verdacht, start Hoflfnungen Verzweifiung erregen. Da aber auch das Eintreten von ganz neuen Verhaltnissen, wie

Pforte

jene,

mit

so

dem

aus

der Vereinigung

Italienischen

nicht minder, als die

baldigste

fiir

von Dalmazien und Albanien fiir das Tiirkische Reich

Kouigreiche

die Osterreichische Monarchie

Beylegung der Irrungen

Theile hdchst e^^viinschlich

in Servien

entstehen, fiir

beide

machen miissen ... so ware Un-

365

JEGYZETEK.

terzeichneter der allerunterthanigsten Meynung, den Sei-vianern

sowohl, als ihren Gegnern durch das betreffende General-Comlassen, dass man fiihrohin weder den einen, noch den andern mehr die mindeste Aushiilfe mit

mando bestimmt bedeuten zu Lebensmitteln

zukommen

lassen wiirde, bis sie sich nicht unter

haben werden, wobey ibnen jedoch auch auf eine unverfangliche Art zu insinuiren ware, dass man verglichen

sich

gUtlich

sich

Allerh()chsten Orts

nicht ungeneigt finden lassen

zu diesem ihrem Vergleiche sowohl,

als

diirfte,

zu ihrer Aussohnung

mit der Pforte das Thunlichste beyzutragen.

—

Ferencz csa-

szar a resoluti6ban, melylyel Stadion eloterjeszteset elfogadta,

tobbek kozt rendeli So werden Sie unverziiglich .... dem Russischen Hofe nebst Uibersendung des Briefes der Servianer an den Russischen Kaiser von all' jenem was in dieser Sache von Seite Meines Hofes vorgenommen wird, unterrichten. :

—

A

Stiirmernek adott

s

februar 4-iken kelt utasitasokban, kifejt-

ven hosszadalmasan a fentebbi eloterjesztes nezpontjait, vegre In der vollsten Uiberzeugimg, dass mit megjegyzi Stadion :

vaguen Vertrostungen zu keinem gedeihlichen Ende zu gelangen ist, und wir der Pforte einen reellen Freundschafts-Beweis dadurch geben wiirden, wenn wir die Beylegung jener Unruhen in Servien

ehemoglichst bewirken, so glauben wir die Absicht

und den Wunsch der Pforte nicht nur

aliein

keineswegs zu

Anspruch machen zu konnen, wenn wir hiezu die zweckmassigsten Mittel ergreifen. Ich gedenke demnach Seiner Majestitt Genehmigung

verfehlen, sondern auf ihre Dankbarkeit einen billigen

um mit den Servischen Hauptem und Machthabern mit moglichster Vermeidung alles Aufsehens in nahere Erorterung des ganzen Gegenstandes, namlich ihrer

unverweilt dahin einzuholen,

gegenwartigen Lage, ihrer kiinftigen Aussichten,

Mittel,

Wiin-

schen und Hoifnungen eingehen zu konnen, und aus dieser

Untersuchung jene Resultate Landesfriede

ehestens

wodurch der dortige und befestiget werden von Dero klugen und sach-

zu ziehen,

herbeigefiihrt

Indessen aber wird es kundigen Benehmungsart abhangen, dem Tiirkischen Ministerium den Gegenstand in seinem wahren Gesichtspunkte vorzustellen, gleiche Ansicht, gleichen Wunsch mit dem k. k. Hofe auch daselbst entstehen zu machen, und besonders voiles Zutrauen in die Lauterkeit unserer Absichten also zu begriin-

konnte

.

.

.

mAsodik pejezbt.

366

den, dass daraus ein gemeinscbaftlich

tbiitiges

Zusammenwir-

ken zur Erreichung des gemeinschaftlichen erwiinschlicheu Zweckes entstehe. A becsi allami titkos Jeveltarban. '*' Ferencz cs4szar 1806 aprilis 8. kelt es Stadionhoz inteZugleich aber nOthig seyn zett legfelsobb k6zirataban elrendeli diirfte, ahnliche Vorsichts- und Beobachtungs-Einleitungen, wie sie liingst der Banatischen und Slavonischen Granze bestehen, weil sich die Unruhen leicht auch nach Bosnien und in die :

Herzegovina verbreiten aber fiii-

dem

alio Falle die

vom

Serviern,

nahme

in so

wenn

um

anderst

zugleich

unbewaffnet heriibertretten, freywillig ablegen, die Auf-

gestatten, als keine

dass sie

kunft und Nahrung

auch Meine

sie

der Granze

an

feme zu

entstehet,

zu beschweren als

zu trefen,

und Banatischen General-Commando Weisung zu geben, auch grosseren Haufen

Oder die Waflfen

niss

diirften, ebenfalls

Slavonischen

dem

Staate

zur Last fallen,

gegriindete Besorg-

wegen Mangel an Unterwogegen sich die Pforte

so weniger einen gegriiudeten Anlass hatte,

in die

Turkey

von

sich fliichtende Unterthanen

derselben nie ausgeliefert werden.

A

becsi allami titkos level-

tarban. **^

A

tesrol az

szultdn vala8zar61 s altalaban a meghiusult kOzveti-

1806 majus 8-an Ferencz csaszarhoz

tescben Stadion grof igy njilatkozik

:

erkenntlich aber ablehnend, unter der Ausserung, jjihriger Milde

und Nachsicht endlich

eloterjesz-

tett

Das Resultat davon

ist

nach mehr-

nicht liinger

stehen zu konnen, gegen aufriihrerische Unterthanen

mehr

ent-

alle Mittel

um selbe wieder zum Gehorsam zu bringen Es ist einleuchtend, dass das Staats-Interesse Eurer Majestat sowohl um auf einer so grossen Granzstrecke die immer mehr um sich greiflfenden Unordnungen womciglich einzustellen, und dadurch allerhochst Ihren Provinzen Sicherheit, und daraus anzuwenden,

entspringenden freyen Verkehre wieder zu verschaflFen

dem

.

;

.

.

um

als

aus der dermahligen unruhigen Lage und bey den gegen-

wiirtigen Urastanden allerdings vorauszusehenden folgenreichen

fremden

womoglich zuvorzukommen, die geschehene riithlich und nothwendig machte Es wiirde demnach das StiUschweigen von Seite Eurer Majestat, in einer Sache die Allerhochst Selbe doch in der That am Nachsten betrifft fiir eine absichtliche Verschlossenheit Einfliissen

Einschreitung allerdings

.

.

.

: ;

367

JEGYZETEK.

Die Ursache des Nicht-Erfolges angesehen worden seye liegt einerseits in den Hoffnungen, womit man dem Grossherm schmeichelt, durch die getroflfenen innem Vorkehrungen auszulangen, andererseits in der Verlegenheit und natiirlichen Ab.

.

.

neignng sich hiebey eines auswartigen Einflusses zu bedienen, urn so mehr, als die Wahl zwischen mehrer derley Antragen nicht anders als in einige Unentschlossenheit versetzen konnte vielleicht

wartigen

auch

in der politischen

gedrangten

Absicbt sich bey den gegen-

Verhaltnissen

zwischen

und

Russland

Frankreich, dieser Servischen Angelegenheit als eines gtinstigen

Vorwands zu bedienen, um

sich auf einen allenthalben respec-

tablen militarischen Fuss zu setzen. ^^^

A

becsi allami leveltarban.

Stadion grof 1806 majus 16-ikan kelt siirgonyeben uta-

sitja Stiirmert

Euer

:

etc.

werden dem Tiirkischen Ministerium

auf dessen letzte Ausserungen freundschaftlich erwiedem, dass der k. k. Hof seinen Grundsatzen stets getreu, sich in die innem Angelegenheiten des Ottomanischen Reichs keineswegs ungebetten zu mengen WUlens sey, jedoch bey den verdriesslichen und hochst liistigen Wirkungen auf unsre eigenen be-

nachbarten Provinzen, biens fliessen

erwehren

....

konne,

so

des

aus

dem

gedachte

Zustande Ser-

zerriitteten

dringendsten

Wunsches Sich

nicht

Unruhen ehestens beygelegt

zu

und unter diesen Riicksichten sowohl, als aus aufrichtig freundschaftlichen Gesinnungen fiir das Ottomanische Reich sehen,

Thunlichste dazu beyzutragen, sobald die Pforte selbst dazu den Augenblick und die Umstande am Giinstigsten erachten vvird, stets werde bereit finden lassen. A becsi allami titkos

das

leveltarban. "='

Den

Sturmer

jelenti

1806 Junius 25-iker61 (No

15. P. S.

11.)

mich der Reis Efendi officiellement verstandigen, wie dass der Pforte durch verlassliche Nachrichten sicher bewusst ware, was massen die rebellischen Servianer von dem k. k. Hofe mit Lebensmitteln, Kriegsmunitionen und Officieren unterstiitzet, und in ihrer Aufruhr und Widerspanstigkeit gegen den rechtmassigen Monarchen bestarket wiirden, und dass Seine Hoheit, aus deren Munde selbst er diesen Auftrag empfangen zu haben versicherte, hieriiber eine baldige und cathegorische Antwort des Allerhochsten Hofes zu erhalten 12. dieses

wiinschte,

um

liess

.

,

.

ihre Maassregeln darnach ergreifen

zu konnen.

HiSODIK FEJEZET.

368

.

.

Was

.

die

am

zwischen LeichtglUubigkeit und Argwohn

stats

schwebende Pforte

ihrem

in

einmal gefassten irrigen

zu bekriiftigen schien, waren,

Meisten

wie

Wahne

nachhero

ich

vernahm, theils die wiederholten unachten Anzeigen des Rumili unmittelbar von

der Innhalt einer

Walissi, theils

dem Pascha

Depechen. VermOg letzterer namlich, sollen die Servianer von Seite dea k. k. Hofes nicht nur mit haufigen Lebensmitteln und Kriegsvorriithen, versehen sondem sogar mit grossen Belagerungsstiicken

von Belgrad

frisch eingelangten

.

.

.

.

.

.

und durch keine geringere Anzahl als 15000 Mann k. k. regularer Truppen, und geschickten Anfiihrer, nebst mehreren sogenannten Cete Kaiks oder bewaffneten Tschaiken unterstiitzet

A

werden.

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion siirgonye Stiirmerhez 1806 Julius 18. P. S. Die

^--

neuerlichen

Klagen

des

Ministeriums

tiirkischen

gegen

die,

unsererseits den Servianern angeblich verliehenen Unterstiitzun-

gen

....

wie

so

die

sich darauf beziehende

Efendi, haben uns sehr befremdet

wie

die Pforte

bey dem schon

es

;

ist

Note des Reis

ausserst auflfallend,

Anfang der Unruhen

seit

Servien bis zur Stunde eingehaltenen so geraden, und

nachbarlichen

Benehmen des

k. k.

Hofes zu einer solchen ganz

grundlosen Anschuldigung habe Anlass nehmen k5nnen

Denn

wirklich

Unterstiitzung,

nicht

uns zur Last

nur die

sondem auch

regulirter Truppen, Officiere

in

freund-

....

gelegt werdende

die angebliche Uberlassung

k. k.

und bewaffneter Tschajken an

die

Servianer sind lediglich eben so falsche, als boshaft ersonnene

.... Euer

demnach

gegen solche beschwehren und zugleich der Pforte nicht undeutlich bemerken lassen, welchen unangenehmen Eindruck bey unsern in so vielen Gelegenheiten erprobten freundschaftlichen Gesinnungen gegen den Gross-

Geriichte falsche

Berichtsteller

etc.

wollen

....

sich

nachdriicksam

herrn diese autfallende Empfiinglichkeit derley falschen Geriichten

schlechterdings

messen,

ohne

alle

Untersuchung Glauben beyzu-

hervorgebracht haben miissen, und wie sehr die den Allerhochsten fiir Note des Reis Efendi

allhier

diesfallige

.

.

.

Hof kriinkend gewesen seye Euer etc. wollen demnach alle dem Reis Efendi beydiese Bemerkungen sogleich officios zubringen und zugleich hinzuzufiigen besorgt seyn, dass Seine k. k. MajestJit bey den bestehenden freundschaftlichen Verhiilt;

.

.

.

369

JEGYZETEK.

nissen mit der Pforte, den aufriihrischen Unterthanen niemahls

weder eine 1*"

noch unmittelbare Unterstiitzung werde

mittelbare,

A

angedeihen lassen.

becsi allami titkos leveltarban.

Merveldt grof jelentese 1806 februar

(Czartoryszki) alors etoient nos idees

me

parla des Serviens,

Je

a leur egard.

lui

6. (Nr. 4).

Le Prince

me demanda qu'elles

dit

quelles

m'etoient

iaconnues, mais qu'en general j'avois toujours oui dire, que le

Gouvernement vouloit se borner a offrir ses bons offices pour pres la Porte, mais ne pas se meler directement de la querelle. II

me

la situation changee en quelque dangereux de les delaisser toutque Bonaparte ne manqueroit assurement a present qu'il pensait

dit alors,

fagon a present, a-fait,

qu'il seroit

aucune occasion d'intriguer a gagner ces gens-la

;

de

et d'agir, qu'il mettroit

qu'il faudroit

I'interet

tacher de les prevenir, en

leur fournissant des armes, des munitions, etc. toujours en les

considerant,

non comme insurges centre leur gouvernement,

mais contre des agresseurs particuliers. devenoit tres

difficile

pour nous

;

duire a quelque querelle avec la la

peine

que

;

la position

Je

que

dis

lui

cela

que cela pourroit nous conFrance qui n'en vaudroit pas

geographique de

Russie

la

per-

lui

mettoit a cet egard de faire bien des choses, dont nous devious

nous abstenir.

me

II

dit

que

la

province

de

I'Esclavonie

ici

que de I'autre cote nous etions tres voisins de la France, que par la Moldavie et la Valachie les communications aussi devenaient facUes pour la Russie, qu'au reste je I'annoncerai a ma Cour. A becsi pretoit

si

fort a des facUites.

Je

lui

repondis,

allami titkos leveltarban. ^^"

Stadion grof megkiildven Merveldtnek

a

kozvetitesre

onatkoz6 okmanyokat, az orosz kormanynyal val6 kozles vegett, igy ir 1806 marczius 24-iken kelt sUrgonyeben La possession \

:

que

le

Royaume

d'ltalie a prise

tienne, et I'influence

que

la

depuis de la Dalmatie

France a regagnee sur

rendu cet objet doublement important lecsillapitasat)

.

.

.

Nous n'avons pas

que vous avez etabli a ce sujet dans tions avec Monsieur le Prince

est trop delicate pour avoir

a szerb

(t. i.

de Czartoryski.

A

szerb felkeles tortenete 1807—10.

I.

vue

Notre position

pu prendre sur nous de etc.

que

pu regarder que comme une hostiUte contre

Kallay:

de

dernieres conversa-

aux insurges des secours d'armes, munitions n'aurait

mozgalom

suivi le point les

Veni-

Divan a

le

fournir la

Porte

elle

24

;

et

:

MASODIK

370

FB.IRZBT.

du moins fait vaioir ainsi ;i done d'en venir a un etat de choses que nous devons souhaiter, nous aurions augmente le danger de notre situation, et nous aurions ainsi appele pr6s de nous que

agens

les

franijais auraient

Constantinople.... Loin

les forces frangaises qu'il sakgit

En prenant

le parti

de tenir eloignees.

que nous avons

eurs celui de rimpartialite et de

la

qui

choisi,

justice,

est

d'ail-

avons du

nous

il n'est pas a croire d'ailleurs moins evit6 cet inconvenient que les effets de la demarche que nous venons de faire puisse raener assez tot a un resultat pour que la Porte en profite ;

pour se renforcer de quelqu'autre cote. Au contraire il est a supposer que I'etat d'incertitude dans lequel cette negociation avec ses sujets... la tiendra pendant assez longtems, I'obligera d'y tenir une partie de ses forces... J'ajouterai encore que nous

sommes

d'autant

alles

en

plus

avant

mesures susdites, que I'objet devenait

dans

des

lexecution

fort pressant, et

que

la

determination que nous y avons suivic, nous a semblee entierement d'accord avec les idees que Monsieur le Prince de Czartoiyski nous avait confiees

A

avec nous. i»i

dans ses premieres conversations

becsi allarai titkos leveltarban.

Merveldt grof jelenti 1806 aprilis 10-iken

(ad

Nr. 20)

:

Le Prince Czartoryski ne m'a pas paru content de la resolution adoptee par Sa Majeste au sujet des troubles de la Servie qu'on desireroit plutot nourir ici qu'etouffer, vu la proximite sous laquelle on considere I'eclat d'une guerre avec la Porte Les raisonnemens du Mini.-^tre en general sur cet objet se sont reduits a prouver I'impossibilite

moment marchoit

sur les insurges

battre des partis envoyes par

une armee principale.

dans laquelle

se trouveraient qui dans ce

de resister a une armee Ottomanne,

les Serviens

que

:

si

la

finir

;

qu'il etiot bien different

quelques Pachas,

ces troubles

etnit

se

et

priver

de

resister a

d'une

aide

guerre eclatait, tandis qu'a present on les trou-

veroit ecrases. Je

me

suis borne a relever linhabilite constatee

des Turcs a apaiser aucune

revolte,

pour prouver que

dan.>>

tons les cas rien n'etait perdu. A becsi allami titkos leveltarban '" Stadion utasitasa Merveldthez 1806 jiinius 26. (Nr. 4.

A

j'ai cues avec monsieur que ce que j'ai eu Ihonneur point de vae dont nous envisageons les

juger de quelques conversations que

d'Oubril,

il

me

reste des craintes,

de vous ecrire sur

le

f

371

.TEGYZETBK.

affaires

de

Porte Ottomanne et surtout la

la

avec les Serviens, n'ait pas ete saisie par

Petersbourg dans

que

la

le sens

guerre

intestine

le cabinet

de Saint-

que j'avaisvoulu lui donner.Il me semble le ministere Ottoman depuis la paix de

conduite que tient

Presbourg

que la France s'efforce de gagner demandent une attention et une surveillance tres

et surtout I'infiuence

sur le Divan, particuliere

et Fattitude

;

meme

imposante et

guerriere que la

Russie a prise dans ces circonstances doit etre regardee la

mesure

pouvait

la plus salutaire qu'elle

precautions

memes

mettent dans

la

ne pas

de

cas

le

se presser dans I'execution et d'attendre I'epoque

viendra indispensable. L'envoi de Sebastiani

comme

Mais

adopter.

ou

ces

devoir de-

elle

h Constantinople

paroit indiquer, que la France vent donner une nouvelle activite

a ses intrigues aupres de la Porte Ottomanne. Ce systeme trigue cependant la surveillance

au lieu de

les

demande de

de

la part

qu'un eclat premature qui en haterait les

de

effets

Depuis nos dernieres demarches a

arreter ....

Constantinople nous n'avons plus rien et

d'in-

Russie plutot

la

nous continuous a garder

la

dans

fait

cette

affaire,

plus stricte neutralite, ne don-

nant aucun aide aux insurges, mais ne leur refusant egalement point I'asyle dans nos provinces frontieres, des qu'ils y passent sans etre armes en guerre. becsi allami titkos leveltarban.

A

''>'>

Merveldt grof jelenti 1806 Julius 29. (No 33. ApostiUe).

Le Baron

(t.

i.

autorises a lui

Budberg) a declare ces jours-ci a des personnes

demander ses

qu'on

projets,

que

les

Frangais ne

la

propres vues. Le Ministre a

fait

sousentendre,

s'attendre a nous voir en opposition

desir de la Russie de rester

Turcs.

A

jamais

laisseraient

.

.

;

ne pouvoit

au sujet

tendre eventuellement avec I'Autriche

.

de

agir

la

s'en-

Porte

d'apres

qu'il falloit

;

ses

plutot

protestant toujours du

en bonne intelligence

avec

les

becsi allami titkos leveltarban.

^^*

Bogdanovics Istorija czarsztvovanja stb. IL 126. I. ^" Merveldt grof 1806 oktober 10. kelt jelenteseben (Nr. 42) :

kovetkezokepen sz61 Pen de jours apres monsieur Pozzo di Borgo qui a gagne toute la confiance du Ministre des affaires :

etrangeres ...

qu'on avait

ici

me sur

lit

une

visite,

I'infiuence

Divan, et s'attacha a

me

et

.

.

que

prouver

.

me

repeta les nouvelles

prenoit la

Sebastiani

necessite

ou Ton

sur le seroit

sous peu de prendre un parti relativement a cet empire et ses

24*

;

mAsodik pejbzbt.

372

Apr6s quelques detours, monsieur possessions europeennes Pozzo me demanda. ce que I'Autriche pourrait demander dans un partage eventuel de la Turquie europeenne ? Je lui repliquai, .

.

.

qu'on etoit trop eloigne a Vienne de toute idee de partage, pour que jamais j'ai pu rien penetrer de positif sur cet objet que moi-meme je considererois comrae un grand malheur mais ;

qu'en cas de partage, a Vienne

comme

ailleurs,

on ne pouvait

c'etoit d'obtenir le plus que possible. Apres quelques essais pour me faire expliquer d'une mamonsieur Pozzo me dit, qu'il avoit acquis ni6re plus positive la notion certaine, que la Russie etoit decidee sur les Turcs, qu'olle ne vouloit pas les chasser a Moldavie et la Valachie de I'Europe, mais reduire leur influence, et surtout delivrer qu'il etoit des pays auxquels elle avoit assure sa protection certain qu'elle verroit non seulement avec plaisir I'Autriche

avoir qu'une opinion

.

.

:

.

;

;

occuper

la Servie, la

86 chargeroit la

meme

compromettre

Bosnie et

de

les

vis-a-vis

me

de

la

mais qu'elle

la Croatie turque,

prendre pour

de ne pas

afin

elle.

France. Je pus repondre

avec

que de voir la Russie songer a ce qui conviendroit a TAutriche dans un partage qu'elle ne sauroit entreprendre sans son aveu que quant a une occupation par les troupes russes dun pays qui nous etoit destine, nous avions assez de I'essai fait a verite,

que rien ne

paraissoit plus naturel,

Cattaro pour nous persuader de la peine qu'avoit la Russie de

pour nous

se desaisir de ce qu'une fois elle avoit occupe, et

convaincre

qu'il

valoit

nous voulions rester

mieux

nous

occuper

les maitres

meme

sans contestation

connaitre les intentions de notre auguste maitre,

;

il

ce

dont

que

sans

y auroit a

mon avis, bien des considerations a faire, en songeant aux pays qui devroient tomber en partage a I'Autriche dans une supposition pareille, mais surtout celle d'etendre le moins que possible notre frontiere vis-a-vis de la Russie, et de la choisir militairement, que sous ce point de vue

il

lui

faudroit

un appui

une barriere naturelle, qu'en Moldavie Chotzin, en Valachie la rive orientale de I'Allute jusqu'a son embouchure dans le Danube pouvoient seuls nous oflfrir. Que vis-a-vis des Turcs, et

la Servie

egalement ne nous

frontiere, qu'il faudroit aller

oflfroit

rien

chercher

qui

garantisse

cette frontiere

garie et en Romelie, mais qu'il n 'etoit pas tems de

en

notre

Bul-

songer a

I

JEGTZETEK. toutes ces choses-la

373

qu'il s'agissoit de defendre ses foyers Monsieur Pozzo s'etendit pendant longtems encore sur les avantages d'un tel partage, et me dit en me quittant qu'il etoit ;

etc.

tres fache

se

que je sois

si

feroit fort de faire

pu desirer. Peu de jours

prevenu contre cette idee parce

accorder a

qu'il

tout ce qu'elle

I'Autriclie,

auroit

apr6s, cet Emissaire revint

ajoutant, qu'il verroit monsieur de

voulois enoncer

si je

me

mon

a

charge en

la

lendemain, que

le

un voeu quelconque sur

certain de I'obtenir. Je

chant derriere

Budberg

cet objet,

me

bornai a le remercier en

ignorance des vues

etait

il

retran-

que

de notre cabinet,

je savais tendre a maintenir aussi longtems que possible

de

tegrite des possessions

la Forte,

et la

necessite

I'in-

d'ecarter

presentement toute idee d'agrandissement sur toute autre Puissance que la France. A becsi allami titkos leveltarban. 138

Merveldt gr6f kovetkezokep

ir

1806 deczember 25-iken

kelt jelenteseben (Nr. 53): L'Empereur... nous

tement d'etre en relation avec qu'une alliance

la

France.

de cette nature

I'Europe et que dans

le

Pologne restituee avec

cas d'une

mettroit

guerre

soupQonne

On ne pent la

for-

se cacher,

Russie

hors

avec la France

de la

les modifications necessaires, delivreroit

rAutriche d'un voisinage qui pourroit

lui

devenir

dangereux,

assureroit I'existence de la Turquie et ainsi la tranquillite des

provinces meridionales de la Monarchie.

Votre Excellence

sera convaincu Elle-meme qu'on n'aime et n'estime guere triche ici a

commencer par

le

se

rAu-

Souverain, et c'est I'id^e de notre

dependance qui aUmente un genre d'interet pour nous. EUe aura remarque, que notre existence et notre independance n'interesse la Russie que comme boulevard contre la France ou comme levier vis-a-vis de la Porte Ottomanne. A becsi allami titkos leveltarban. ^^•'

Stadion

grof azon

eloterjeszteseben,

melyet Ferencz

csaszar szamara a Pozzo di Borgoval folytatott beszelgetesrSI

1806 deczember 20-ikan szerkesztett, elorebocsatvan,

hogy az

orosz kiildott elott kifejte mindazon okokat, melyek a cs4szart a

semlegesseg

tatja

chen.

:

elvenek

szigorii kovetesere inditjak,

igy foly-

ich fand hier die Gelegenheit besonders gelten

wie

sehr das

Benehmen des Petersburger Hofes

zu main der

Angelegenheit von Cattaro, seine kriegerischen Schritte gegen

374

.MA80DIK FEJEZKT.

die Pforte, und die schwachen Vorkehrungen, die er gegen die

franzosischen Heere getroffen babe, eben jetzt unsern ohnebin

Standpunkt erschweren.

krltischen

L'nter solchen Umstiinden,

werde er sich selbst Uberzeugen, dass wir fUr gegenwartig in die Antriige des Kaisers Alexander nicht eingehen konnten, ohne die Existenz der Monarchie fruchtlos auf das Spiel zu setzen. Eben so wenig aber seyen Eure Majestiit im Stande, sich auf Concertationen oder Conventionen fiir die Zukunft einzulassen dergleichen Ubereinkiinfte wiirden fuhr

ich

fort,

;

doch nur auf hypothetischen Satzen beruhen, dercn Kealisirnng nicht mit irgend einer Wahrscheinlichkeit vorausgesehen werden konnte, und welche iibrigens mit jederStiinde wesentlichen Anderungen ausgesetzt seyen wiihrend dem Eure Majestiit sich es in Folge der gegenwiirtigen Verhiiltuisse der osterrei;

zum unverbriichlichen Gesetz gemacht batten, Benebmen nicht auf Voraussetzungen, sondem

chischen Staaten Ihr politiscbes

einzig auf die wirkliche

Lage der Dinge zu

griinden.

Herr Pozzo horte mich rubig an, und machte keine directe

Einwendung gegen meine Erkliirung. Nur liess er, indem er seinem Hofe einzubericbten verspracb, einige Worte fallen,

sie

um

mir

wenn

zu

versteben

zu

geben, dass der Kaiser Alexander,

nun ganz allein gegen Frankreich stehend und von alien andem Macbten verlassen seben soUtc, sich endlich bewogen linden konnte, zu Negotiationen mit Napoleon die er sich

Hand zu

biethen, welche alsdann

—

Ezen

kovetkezoket jegyezte

meg

haft ausfallen diirften.

a

fiir

Usterreich nicht vortheil-

eloterjesztesre Ferencz csaszar :

Dient

zur Wissenscbaft, und

Unterredung wie wicbtig es seye zu verbindern, dass nicht etwa gar Russland und Frankreich durch eine Nego-

zeigt

diese

ziation, zu unserem Schaden einig werden. Megbagyja azutan, hogy Vincent tabornok Parisba kiildessek, bogy Napoleout orosz r6szr61 jbvo ilynemii ajanlatok elfogadasarol minden aron lebe-

sz^lni igyekezzek. '*"

Nr. 46)

que

.

.

.

A

becsi allami titkos leveltarban.

Merveldt grof jelenti 1806 november 8-ikar61 (Apostille ad

Le Baron de Budberg

:

insurges de la Servie, qui

(t.

i.

a cz4r)

assuroit la

lui

peuples contre les Turcs ... qu'il

a assure le Ministre

de Naples

I'Empereur de Russie entretenoit des relations avec

II

cooperation

de

les

ces

n'en parott pas moins probable

songe a nourrir

et etendre I'insurrection

des

375

JEGYZETEK,

du

sujets de la Porte

culte grec, qu'il

compte etayer ses ope-

de guerre des moyens militaires

de ces insurges, et que ces relations le rendront sous peu maitre de toute la Turquie europeenne et de toutes les provinces limitrophes de rAutriche, depuis la Prusse orientale jusqu'ii la mer Adriatique.

rations

Cette situation peut-elle se comporter avec

pendance de TAutriche,

la

peuplees de religionnaires grecs

surete,

la

I'inde-

meme

de ses provinces Quels sont les moyens pour

possession ?

et subite du pouvoir d'un Empire sans principe de gouvernement civilise qu'a moitie ? Es deczember 12-iken (Nr. 51) Ypsilanti elutazasarol Bukarestre ezen megjegyzessel tesz jelentest Le Prince YpsUanti est parti on ne pent se cacher que c'est un gouverpour Buccarest neur russe dans cette province ce Hospodar a ete traite ici (t. i. Szent-Petervarottj avec les honneurs qu'on n'accorde ordi-

arreter

cette

extension

extreme

:

;

;

nairement qu'aux Princes regnans.

A

becsi allami titkos level-

tarban.

Budbergnek Merveldt grof

^*^

felszolitasara 1806

november

14-iken adott valaszahol a kovetkezo helyeket emeljiik ki office

(t.

i.

a

november

4-iki

kf^rjegyzek)

:

des

contenoit

Cet de-

Cour de Vienne, participant plus directement qu'aucune autre aux interets qu'il conceme, pouvoit aussi reconnoitre I'intention de la tranquilliser plus particulierement que tout autre, et Sa Majeste Imperiale pouvoit se flatter, que non seulement sa moderation envers la Turquie, mais encore ses menagements pour les interets et la convenance de son auguste AUie, se trouvoient suffisament maniclarations,

dans lesquelles

la

festes dans le passage suivant de la dite note S.

M.

I.

„L'intention de

:

n'est pas de se prevaloir de ses forces

truction de la Porte, efficace qui existe,

mais de

la

ramener par

aux principes dont

le

pour

la

seal

des-

moyen

elle s'est ecartee contre

ses interets et ses engagemens, et de prendre ses precautions

pour se mettre a dangereuse,

oii

I'abri

d'une secondt; defection

dans

I'Europe se trouve actuellement etc."

la crise

Indepen-

ilamment des assurances reiterees, que le soussigne s'est fait un devoir de donner verbalement dans toutes les occasions a S. E. monsieur I'Ambassadeur de S. M. 1. et R., la Cour de Vienne pouvoit trouver un motif bien puissant de s'en reposer sur la moderation dc I'Empereur a I'egard des Turcs, dans

le

souvenir de

mAsodik kejezet.

y76

toute la conduite que S. M.

progression de precedes

permise envers

s'est

n'a cesse d'opposer a la longue

I.

la Russie,

et

que

d'outrages

oflfensifs et

Porte

la

qui depuis longtems

avait

donne a I'Empereur le droit de se prevaloir de la grande superiorite de ses forces sur celles des Turcs. Aucun appel de conquetes n'a pu 1 'engager a en faire usage malgre toute la justice

de ses reclamations,

Un exemple

et

malgre

la

faveur

des

cir-

du desinteressement de I'Empereur etoit bien fait pour rassurer la Cour de Vienne sur I'avenir et lui faire ajouter foi a I'assurance qui lui a ete donnee par la note circulaire du 28 octobre (november4. u. n. szerint) que I'occupation des principautes de Moldavie et de Vallachie constances.

aussi evident

nest, malgre les offenses multipliees des Turcs, nullement

du ressentiment

qu'elles meritent,

d'agrandissement

de compter sur

.

.

I'effet

d'un projet

ni la realisation

Malgre tant de raisous que I'Empereur a de son auguste Ami et Allie, dans

.

la confiance

la purete de ses vues, S. M. I. neanmoins ne voulant lui laisser aucune ombre de doute a cet egard, a ordonne au soussigne de declarer formellement a S. E. monsieur I'Ambassadeur

Comte de Merveldt, que roccupation de

la

Moldavie

de

et

la

Vallachie, etant motivee par la necessite d'obtenir de la Porte

des griefs qu'elle a donnes a

la reparation

retour a un systeme dont ses

Russie

la

engagemens ne

lui

pas de s'ecarter, cette mesure cessera d^s que

la

et

son

permettoient

Russie aura

obtenu sur ces diff^rents objets la juste satisfaction qu'elle est en droit d'attendre, ainsi qu'une garantie suffisante pour I'a-

A

venir.

bccsi

allami titkos

1806 nov. 23. "* A konstantinapohi folytatott

leveltarban.

Merveldt jelentese

osztrak kovetseg elenk

nem csak

ezen elelmezesi iigy vegett,

levelezest

a becsi

kor

manynyal, de a szlav6niai es banati katonai parancsnoksagokkal is.

Az

ide

okiratok azonban

vonatkoz6

nem bimak

kiilonOs

erdekkel, ennelfogva batran mellozhetjuk azokat. '*'

zett

Karai^yorgye

es

Stadion

grof

a

senatus Ferencz

:

Ober die

.

.

.

inte-

keltek.

deczember 22-en es 1807 januar 5-en

1806

eloterjcszteseiben a csaszarhoz,

nyokr61

csaszdrhoz

1806 november 15-6n es 20-ikan

folyamodvanyai

kelt

igy nyilatkozik e folyamodva-

zwei Bittschriften des servischen Insurbeeile ich mich E. M.

genten Oberhauptes, Czerni Georgie,

.

.

.

377

JEGYZETEK.

mein unmassgebliches Gutachten dahin zu erstatten, dass Gesuch bei den gegenwartigen Zeitumstanden in Gemassheit der bestehenden Grundsatze abgelehnt Bittsteller jedoch hiertiber in schonenden und freundschaftlichen Ausdriicken beschieden werden diirfte, damit diese abschlagige Antwort nicht den Anschein eines iiblen Willens des allerMajd tovabb hochsten Hofes gegen die Servianer gewinne. .

.

.

dieses

:

—

jelentl,

bogy

a szerb iigynokkel (Gagics Jeremias volt ez),

a folyamodvanyokat atadta volt, tudata

:

dass nach

ten Vorgang auf der Kriegs-Insel bei Belgrad von

fuhrs-Bewilligung

und

konne,

sie

Nachsicht

ki

letz-

einer Aus-

Gunsten der Servier keine Rede seyn durch ein so offenbar feindseliges Benehmen zu

E. M. selbst in die Unmoglichkeit gesetzt

eine

dem

eintretten

zu

lassen.

—

haben hierin irgend Karagyorgye, kire

nezve az elebni szerek szallitasanak tilalma a leheto legalkal-

matlanabb

volt,

mar 1807 januar 18-an ismet egy folyamodmelyben azzal mentegeti magat,

vanyt intezett a csaszarlioz,

hogy

a szerb taborba atszokbtt torokok a kerdeses szigetet a

szultan tulajdonanak mondottak s csak ezen

allitas

altal

fel-

batoritva mertek azt a folkelok megszallani, de rogton elhagy-

mint ertesokre

tak, a

hoz

esett,

bogy

a sziget a csaszar birtokai-

tartozik.

Napoleon 1806 deczember 1-jen igy ir SzeUm szultanMes annees sont sur la Vistule et Varsovie est en mon pouvoir. La Pologne prussienne et russe se leve et forme ses '**

hoz

:

armees pour reconquerir son independance. C'est le moment la tienne. Chasse les bospodars rebeUes, que la plus injuste violence t'a oblige de retablir au mepris de ton firman qui les avail declares traitres. Remets en place tes

de reconquerir

vrais serviteurs, et les bospodars de ton cboix.

N'accorde pas aux Serviens ces concessions qu'ils te demandent les armes a tu n'as plus la main. Fais marcber tes troupes sur Choczim :

rien a craindre de la Russie. Testa: II.

k.

284

^" B.

Recueil des Traites stb.

1.

Duka

jelentese Karoly foherczeghez 1806. szept. 19.

Fehertemplom. Bees, Hadi Lev. 83/181. A szerbek alexievci diadala utan, Belgrad kornyeket kiveve, csend allott be a hadimiiveletekben attol,

hogy

s

a

banati

hatarorvideken

a szerb felkeles miatt

nem

kellett tartani

nagyobb szamii

figyelo csa-

MASODIK FEJEZET.

378 pat

Midon Duka altaborsorompokat vizsgalta, a

ali^st osztrak reszrol.

ott

fof(laljon

iiagy 1806 szept. 14. a vesztegzarlati

metropolita

szerb

szerb

Bosa, a

s

szovet tagja felkerestek.

Midon az altibomagy szemSkre vetette a szerb felkelok kihiv6 inagaviseletet, ezek azzal inentegetodztek, hog>^ a nep fegyelmezetlen

s

allitolag elfogott levelek tartalmabol

kSvetkeztetve

abban a hitben van, bogy Perretich ezredes, a kordouparanrsuok, a torokoknek kedvezett. li. Duka erelyes intesei k5vet-

hogy Karagyorgyenel s a senatusn^l melynek ertelmeben a hatar megsertese erelyesen megtiltassek. Leginkabb bantotta b. Dukat megigertek,

kezteben

parancsot fognak

kieszkozOlni,

Szeracsin Sztojko 6-orsovai kereskedo

iigye,

kit a

szerb

fel-

noha barom nap miilva az altabornagy felszolalasara elbocsaiottak. holmijat s penzet megtartottak, azt allitvan, hogy ezek torok holmik, leven Sztojko kelok

jiinius

es

8.

9.

elfogtak, s

az 6 kemjcik.

Ez az ont'ejii, bizalmatlan magatartas nyilatkozik meg baro Duka litja tovabbi folyaman is. A becsi udvartol s a csaszartol csak vedelmet kivannak, de egyelore magok igazitjak el dolgaikat. Bizalmas liton eg}

az iranyban indult kiil

Pancsovan gyogykezelf grotzkai megtudta, hogy a portaval abban

sebesiilt befoly4sos szerbtol

meg a targyalas, hogj-^ idegen befolyas nelmagoknak fejedelmet, tovabba, hogy toro-

valaszthassanak

kOk ne tartozkodhassanak szerb az

orosz

es

teriileten

s

udvar v^Ualjon

osztrak

az

hogy

e tekintetben

kezesseget.

Eiuiek

elleneben hajlandok, az eddigi 800 erszeny arany helyett 1050 tizetni s pusztan ennek kezhezvetele czeljabol egy torok csaszari biztos ket hivatalnokkal Belgradba jtShet. A szultan e feltetelekre allitolag raallott, de kornyezete azzal ervelt, hogyha azokat elfogadja, majd a bosnyakok is hasonlot kovetelnek. Azonfeliil a moldvai hoszpodar fia, ki

erszeny aranyat

szerb fejedelem

sz6vetnek,

de

akar lenni,

nem

idegeneket

latere

akar

a

s

mar ketszer

mert

kellett,

attol

tanacsba

is

felkinalkozott a

hogy gorog megakadalyozta a

tartottak,

vinni,

kiegyezest.

A szerbek jelenleg az oroszokra hallgatnak, mert az orosz udvar penzzel, noha nem sokkal, 3 4 honappal ezelott 15

— —

ezer aranjTiyal

—

napolyi

nagykovet

orosz

s jo

tanacscsal segelyzi oket. s

A

konstanti-

nehany kOztiik levo orosz

tiszt

379

JEGTZETEK.

hogy nagy tavolsag miatt most nem lehetnek segedelmokre, de alkalomadtan megszerzik szabadsagokat, ha allhatatosak ma-

valtig egyessegre s kitartasra intik oket s azt fejtegetik,

a

radnak.

A

szerb felkeles kezdeten a Szavan

toltest

es

municzionak.

A

vert,

veresnel

nines

szereztek fegy-

tiilrol

de most mar boveben vannak a mi a felkelok szamat illeti, 30 35 ezer fegyagyiikat

is,

—

A

tObb.

torok iildozes kovetkezteben azonban

egyeb tartomanyokbol is csatlakoznak iiozzajok, igy Karagyorgye 5000 bulgarnak adatott fegyvert s a kresalik zsolkoziil is hozzajok allott vagy 70 nimeliai es dos lovasok

—

—

maczedon keresztyen. Bosznia

hogy az

alatt all s riilese

nem

felol

tartanak veszedelemtol, mert azt velik

kormanyzo pasa a gorog piispokok befolyasa hogy a gyanii elkea Drina felol csak szinleg,

ottani

vegett valamit tenni latszassek,

A

tamadtatja oket.

— — kisebb kapitanyokkal

montenegroi piispok

is

segelyt igert,

mi-

Az kormanyz6

helyt beke lesz a francziakkal. Ket tervet hozott javaslatba.

egyik,

hogy 5-szerb

foglalkoztatjak

teriileten

a

esetre, ha a szerbek Boszniat akarjak montenegr6iak a torok hadi ero megosztasara egy diverzi6t tesznek Albaniaba s Boszniaba. A szerbek az elso terv mellett nyilatkoztak, mert Bosznia ellen nines szan-

pasat,

vagy pedig azon

megtamadni,

a

dekokban tamadolag feliepni. Bizonyos, hogy a szerbek apranminthogy a porta tervteleniil jart el velok szemben s hallatlanul iildozven a keresztyeneket, ezek a szerb

kent erore kaptak,

magokenak

tekinteni.

hatalmokba tudnak

keriteni,

felkelest kezdik a

Belgradot

Ha

a szerbek esetleg

felni

lehet,

hogy

az

Osszes keresztyenek follazadnak. ^*'^

Stadion

gr6f a csaszarhoz

kelt eloterjeszteseben

:

intezett 1807 januar

Generalissimus gestern zugeiertigten angetragen,

bei

Eurer Majestat

migung einzuschreiten,

16-an

dem Herrn Erzherzoge .... Note wird darauf

In der mir von

um

die

AUerhochste

Geneh-

und Festung Belgrad sogleich mit der Erklarung in Besitz zu nehmen, dass selbe nach hergesteUter Ruhe in den tiirkischen Granz-Provinzen wieder an die Pforte zuriickgegeben werden soil, damit auf solche Art gedachte Festung nicht in den Handen der Servier oder der Russen ein Waffenplatz werde, um weitaussehende, dem Interdie Stadt

:

hXsodik prjezet.

880 der Monarchic

resse

Unternehmungen zu

einem hohen Grade

in

A

erieichtern.

becsi

zuwiderstreitende

allami titkos level-

tarban. '*'

ben

Merveldt gr6f

D'apr^s

:

la

cite,

mottre

Russie doit avoir

1807 m&rczius 3-an kelt jelentese-

leveltarban.

meg

la

nem

aj&nlat

proposition, de

en garnison a Belgrade.

A

b^csi

Merveldt grof ertesitese kets6gkiviil

mag4t a megszallast mint

a mi

alapos volt,

garantir I'autenti-

aux Serviens

fait

troupes Russes

des

allami titkos

ekkor

irja

notions, dont je ne puis

des

tervet

tetetett a szerbeknek.

illete,

Ennek

de

elso nyo-

mely par honapbogy a Merveldt altal kozolt hir Paulucci utasitasaibol merittetett, a nelkiil, hogy azokr6I az osztrak kiivetnek egyebkent tudomasa lett volna. mait esak Paulucci kiildeteseben taliljuk

fdl.

pal kesobb kcivetkezett be. Igen val6szinii,

'

^^

Stadion grof a 148. j egj'zetben idezett jelenteseben. kijelent-

hogy a megszallasi tervnek katonai eshetosegeit nem vitatvan esak annyit jegyez meg, hogy ligy a varban, mint a hatar ven,

hosszabaa kello vedelmi intezkedeseket kellene eletbe leptetni

um

sie

(t. i.

a hatArt)

gegen einen spater wahrscheinlich werdenden

Angriif von Seite der Kussen und der Servier, oder der Pforte mit

und nicht den einmal

gehoriger Kraft souteuiren zu konnen,

schon geschehenen Schritt wieder

zuriicknehmen

zu

miissen.

Ich werde aber zur Aufstellung dieser Fragen dadurch bewogen,

dass weder

noch

was

in

in

dem

der Note des

Bericht des

Vermuthung

Herm Erzherzogs

FML. Geneyne

.

.

.

Generalissimus

etwas vorkommt,

von Seite der Servier Truppen gewiinscht, oder auch nur mit Gleichgiltigkeit werde angesehen werden, und noch weniger, dass der tiirkische Pascha dariiber nicht seine die

bestatigte, dass

eine Besetzung Belgrads durch E. M.

Klage

unmittelbare

wiirde, woriiber

an

das

tUrkische

Ministerium

eine Gewissheit zu verschaffen ...

sich vorlaufig

bringen

doch meines Erachtens hochst nothwendig ware,

A

politikai

kovetkezokep nyilatkozik Was fiir die auswiirtigen Verhaltnisse der Monarchic I'ntstehenden Folgen betrifft, sind die dabei vorziiglich in Betrachtung kommenden Miichte, die Pforte, Russland und Napoleon (Es) kann doch nicht in Abrede gestellt werden,

szempontokat nun ... die .

.

.

.

illetoleg Stadion

:

.

.

dass wenn der Schritt ohne ihr

und Beistimmung geschieht,

(t.

i.

a

portanak)

Vorwissen

die Versicherung, dass die durch

.

JEGYZBTEK.

381

Truppen besetzte Festung nach hergestellter Ruhe wieder soil, die Hauptsache nicht andert, die Handlung eiae feindselige Handlung bleibt, und Osterreich von dieser Seite in den Stand des Krieges versetzt, welchen dann auch zu behaupten man in Verfassung seyn muss Dass durch die gewaltsame Besetzung der Festung Belgrad bei dem Petersburger Kabinet ein ausserst unangenehmer, das noch E. M.

herausgegeben werdeu

.

.

.

.

.

.

bestehendeVertrauen sehr schwachender, wo nicht vemichtender Eindruck bewirkt wiirde, bedarf wohl kaum eines Beweises, sowenig,

dem

dass es

Interesse E. M. Staaten

gemass ist, und hiedurch den sehnlichsten Wunsch des Kaisers Napoleon zu

als

dieses Vertrauen nicht ganz vielleicht

befordern,

zu

verscheuchen,

dem daran gelegen seyn

entfernteste Hoffnung zu

muss, Osterreich auch die

benehmen, sich

je

im Augenbhcke der

Gefahr an irgend einen AUiierten anschliessen zu kdnnen. Ist es denn aber in miUtarischer RUcksicht auch ausgemacht, dass durch die Besetzung von riicken der Russen,

wenn

Belgrad

dem

allein

weiteren Vor-

dieses in ihrem Plane liegt, wirklich

Einhalt gethan warden kann

? Kaiser Napoleon konnte Besetzung Belgrads unter einem zweifachen Gesichtspunkte betrachten oder gegen uns beniitzen Entweder als eine Folge eines geheimen Einverstandnisses mit Russland,

den

.

.

.

.

.

.

Schritt der

.

.

:

und als die Einleitung zur Realisirimg alter, zwischen beiden H6fen verabredeter auf die Zemichtung des Ottomanischen Reiches abzielender Projekte, oder aber wenn das Petersburger

Kabinet seinen Missmuth zu laut werden wiinschte Gelegenheit

zu entzweien

... so

um

uns

dass nach

mit

liesse,

eine

als

er-

diesem Kabinet voUends

meinem Dafurhalten

Falle ein neuer, weitaussehender Kriegsstand

fiir

in

jedem

Osterreich die

gewisseste unmittelbare Folge ware, und dass unsere ohnehin, nach der letzten Darstellung des Herm Erzherzogs GeneraUssimus, in Riicksicht schneller und ausgiebiger VerteidigungsMittel so bedenkliche Lage, nur noch verwickelter und noch

bedenklicher wiirde, well dann auch jener der Monarchie. welcher bisher

stehenden Friedens

keine

Theil

der

Granze

wegen des mit der Pforte

besondere

militarische

be-

Besetzung

nothig zu haben vorausgesetzt wurde, gedeckt werden miisste,

und uns somit um so weniger

um

auf der

Seite,

wo uns

bereite Mittel

die

grOsste

bleiben

wiirden,

und augenblickliche

.

MASODIK KKJEZKT.

382

Gefahr bedroht nothigenfalls einnn irgend ergiebigen Widerstand leisten zu konnen ... Es gienge daher mein allerunter-

Gutachten dahin

thiinigstes

8uba Napoleonhoz

Wenig.stens vor ihrem

:

(t.

a Var-

keinen entscheidenden Entschluss zu

jelenteseinek) Eintreffen

sondern sich einsweilen zu beschriinken dass

fassen,

i.

megbizott Vincent tabomok

kiildott osztrak

Weisung gegeben

dem

.

.

babe den Czerni Georgi und den iibrigen Servi.schen Hauptern freundschaftlich von Neuem die Intervention zu vSUiger Beylegung FAIL. GenejTie ... als

.

wiirde,

.

.

ihrer Streitigkeiten mit der Pforte anzubiethen,

bedeuten, dass E. M. als erste Bediugung

unterdessen gegen

sie sich

er

den

.

.

dabei aber zu

verlangen,

.

dasp

commandirenden gleicher Zeit hatte FML. auch noch weiterhin thunBelgrad

in

friedlich betragen ... Zu Geneyne dem Pascha in Belgrad lichst an Handen zu gehen, und iiberhaupt die Sache dahin einzuleiten, class er immer zwischen beiden Theilen die Hand im Spiele. und auf die weitere Leitung der Unterhandlungen stats einen entscheidenden Einfluss behalte, und es mit keinem Theile

Pascha

.

—

verderbe. el

.

Ferencz csaszar a kSvetkezo hatarozattal fogadta

Stadion eloterjeszteset

Laage

politischen

.

dem

in

:

Da

wir uns

Hiindel suchen zu wollen, unsure

vermog unserer

nun

Falle befinden,

ganze

weit

entfemet neue

Anfmerksamkeit nur

auf eine Seite zu richten,

so wie auch alle unsere Kriifte fiir eben diese Seite disponible behalten zu miissen, so ware alles hiemit nicht iibereinstimmende, also eine Besitznahme von Bolgrad. von deren Erfolg wir nicht einmal die Gewissheit

haben,

diesem Augenblick zweckwidrig.

in

A

becsi allami titkos

levaltarban.

"' Stadion grofnak 1807 januar

melyben

a csasz&rt61 folhatalmazast

illetoleg ligy

tathassa.

azt

a

latszik

minister Karoly szinii,

fOlkelok,

mint a

^^^

hogy

e

ki,

lepest

kipuhatola

kiiliigy-

mert nem

valo-

mint lattuk, ket nappal elobb mar volt,

onelhatarozasabol

ismet

volna a tervet,

Thiers

—

hogy a megszallast

foherczeg unszolasara teve,

ellentetes iranyban nyilatkozott

464.

kelt elciterjesztesere,

pasa szandekait

bizonyitani,

hogy Stadion grof

fiilkarolta

18.

ker,

:

Histoire

Springer

du Consulat

et

de I'Empire VII. k.459—

Geschichte Osterreichs

—

Stadion I. k. 83 1. grof a csaszarhoz int^zett 1817 januar 23. kelt elciterjeszteseben 1.

:

383

jEGvzjiiiiii.

megjegyzi

Von der Idee wegen Belgrad erklarten Seine Kaiden von dem General Vincent aiis Warschau

:

serliche Hoheit seit

eingelangten Berichten ganzlich abgehen zu wollen, und somit

zu linden

nothig

nicht weiter

General-Kommando zu

nische

hiertiber etwas

an das

Slavo-

erlassen. Ferencz csaszar hataro-

zotaban igy nyilatkozik e targyrol

:

Wegen

Belgrad bin

icli froli.

dass gedachter mein Bruder von seiner Idee abgegangen

ist.

A

becsi allami titkos leveltarban. ^'^*

Stadion grof Sturmerhez intezett 1807 inarczius 17. kelt

Le systeme d'une stride neutralite, que moment, ou la guerre eclata entre la France et la Forte, n'a pas empeche de sentir vivement les inconvenients attaches a un etat penible des choses produit par la prolongation et surtout par la proximite du theatre des jegyzekeben igy

ir

:

I'Autriche avoit adopte au

operations

pu

n'a la

militaires

.

.

C'est pour les

.

memes

Russie et la

soins d'en prevenir les suites,

d'arreter,

et

effet

a

particulierement attaches

voir

fait

est

possible,

sonder les veritables

dispositions du cabinet de St-Petersbourg

nous a

s'il

Nous nous sommes

I'extension ulterieure de ce fleau destructeur.

a cet

raisons qu'elle

malheureusement survenue entre Porte qu'un nouveau motif pour redoubler ses

voir dans la rupture

.

.

.

Le ministere russe

entendre que I'Empereur Alexandre navait pas pu

avec indifference

sacrees, que la Porte

I'infraction s'etoit

des

permise, et

stipulations la

les

formation

plus

d'une

armee de reserve turque dans un temps, ou la Russie se troumais que neanmoins ce Souverain ne demande rien. que le retablissement de ses

voit en guerre ouverte avec la France

anciens rapports avec la

Porte,

:

d'apres les

traites

existants,

que dans ce cas il seroit entierement d'accord de retirer ses troupes du territoire turque, en laissant la Porte dans la possession entiere de tous les pays et droits, que la demiere et

pais avec la Russie le

moment

a

en

lui

avoit assures.

informer

Vous vous bornerez pour

verbalement

celui

des

Ministres

Ottomans qui par sa position et par ses sentiments personels vous paroitra le plus a meme pour en faire un bon usage, en evitant soigneusement tout ce qui pourroit donner a cette ouverture I'air d'une demarche officielle et comme malgre le secret qui vous aura ete promis, il se pourroit pourtant que dans I'intimite qui regne actuellement entre la Porte et la France, M. le General :

MA80D1K FEJEZKT.

384 Sebastiani en

connaissance,

eiit

en fut prevenu par Vous

qu'il

A

raux.

'^^

seroit

il

meme

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion grof 1807 marczius

actuelle de nos troupes

la

.

de

peut

ne

ir

aucun fondement.

avoir

.

.

elle doit

.

dailleurs

avoir

tran-

ete

la

determination de notre auguste maitre, d'observer

dans

qui malheureusement

la guerre,

la

Monarchie,

M.

S.

La paix etant d'autre

n'a

assurer les benedictions a ses sujets, si

contribuer

et

trouvera

se

il

le

que

but,

a la suite de ce principe, qu'il est intentionne d'ob-

server scrupuleusement,

'^*

la

par les declarations que Vous avez ete charge de

premier besoin de

generale.

dans

distribuees

vient d'eclater entre la Rus^ie et la Porte.

(I'en

Lin-

:

dislocation

la

.

.

la plus stricte neutralite

heureux

Stiirmemek

rassurer sur les intentions de notre auguste

Souverain a son egard quillisee

.

.

igy

les troupes se trouvent

La maniere dont Monarchie, doit

.

3.

au sujet de

quietude que la Porte a montree

faire,

dans ce cas preferable,

en des termes tr^s gene-

le

A

plus

se verra dans

il

possible au

tot

de pouvoir

cas,

le

de

retour

tranquillite

la

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion gr6f 1807, majus 19. kelt, StUrmerhez intezett

jegyzekeben igy szol

Pour ce qui

:

est des Serviens,

tout ce qui a ete fait de notre cote,

Porte

la

si

continue

apres a

se

refuser a I'evidence, et a croire plutot a une secrete collusion

avec ces rebelles, en ne nous sachant pas la

fermeture de nos fronti^res,

laisser subsister cette

il

le

moindre gre de

n'y aura pas de raison pour

demiere mesure

au grand prejudice de

notre commerce, et tout ayant ete dit a cet egard

drez nir

Monsieur

bien

I'lntemonce

que pen convenable, a ir Quant

comme

renaissants la

:

si

.

.

vous voupour

a ce

inutile,

d'une

grande

cour.

aux soup^ons

odieux

et

dignite

la .

;

abstenir

de toute justification ulterieure aussi

Junius 2 igy

de

vous

nous soutenions secrettement

Servie, M. Tipaldo s'est presente presqu'en

I'ave-

paroit

—

Es

to uj ours

les insurges

meme temps

me donner lecture d'une depeche de sa Cour, con^ue a pen pres dans le meme sens et r6dig6e dans des termes tr^s pen convenables. Je lui ai dit, que le ton, dans lequel elle etait ecrite, ne me permettant pas d'y faire une chez moi, pour

reponse quelconque, je avoit fait

k,

me

bornerois a

cet egard ce qu'on a

lui

observer, que S. M.

pu exiger

dEUe

d'apres les

JEGYZETEK.

385

et de bon voisinage existants entre les deux Vous avez vous meme releve, Monsieur, dans la con-

lieas d'amilie

cours

.

.

.

ference avec ce

que la circonstance, qu'il y a en armes de rAutriche dans les bat-

ie Reis-Effendi,

moment des canons

aiix

de Constantinople, ne sauroit point servir d'argument pour prouver que ces canons ont ete recemment fournis par teries

meme chose a M. Tipaldo, et que puisque empares d'une artillerie nombreuse dans les places fortes qu'ils occupent en ce moment, il se pent tres bien qu'il y ait eu quelque ancien canon Autrichien entremele la chose acquieii un nouveau degre de probabilite, puisqu'on dit que ces canons portent les armes de notre cour, I'usage de les placer sur les pieces ayant ete supprime dans toutes nos fonderies depuis nombre d'annees. Quel moyen y a-t-il d'empecher les deserteurs de prendre service lorsqu'une fois ils se trouvent libres an dela de la frontiere ? Les exces que les notre cour. J'ai dit la les Serviens se sont

:

.

.

.

Serviens se sont permis en differentes occasions sur territoire Autrichien, dont

ils

ont ete repousses par

questre qui a ete mis sur plusieurs

tendre chez nous, I'interruption de tout le

Ie

sommes

militaire, qu'ils

se-

commerce d'echange S. M.

long de la frontiere, et qu'enfin dans ce moment, ou

a permis gcneralement la libre exportation des

devroient

der la Porte, que nous ne pouvons pas avoir

le

la

de la

grains

Hongrie, Elle en a excepte la seule Servie,

a

le

ont a pre-

persua-

moindre interet

prolongation d'un etat des choses aussi peniblo que pre-

judiciable a nos propres sujets. Mais attente, cette Puissance continuait a

si

jamais,

contre

toute

ne nous en pas savoir

le

soupQon d'lme collusion secrette, elle nous forceroit sans doute par la. a nous arranger en consequence et a adopter pour I'avenir une conduite plus conforme aux cu-constances. A becsi allami titkos leveltarban. 1" Stunner jelenti 1807 majus 25, (Nr. 16P. S.): Sebastiani moindre gre

et a

persister

dans

le

a cherche d'inspirer de la mefiance

contre la Cour de Vienne maison d'Autriche au moindre revers des Frangais otoit prete a se ranger du cote de la Russie, et que ce n'etait que pour mieuxcacher son jeu qu'elle parloit de mediation. II m'a ete assure de tres bonne part que les Ministres ottomans ne sont pas eloignes de croire que la Cour de Vienne profitera de la premiere occasion pour se venger de ses der-

en disant que

Kallay

:

A

la

szerb felkoles tortenete 1807—10.

I.

25

:

mAsodqc fbjbzet.

386

ils observant en m^me temps, que la Porte Ottomanne auroit pu voir tranquillement la continuation de la gfuerre entre la France et la Russia, mais qu'il ne Bauroit lui etre indifferent, que la Maison d'Autriche vienne reunir ses

niers revers, raais

forces a celles de la Russia,

en concluent

et ils

devient

qu'il

indispensable de ne point indisposer I'Autriche, mais

au

con-

C'est dans cette de la caresser tout en s'en defiant vue que ce Ministre (a reisz effendi) a charge le Drogman de que le Miniature la Porte ... de me dire contidentiellement ottoman est revenu de ses soupQons relativement au fournitures en armes et en vivres aux Serviens. A beesi allami titkos traire

.

.

.

.

.

.

leveltarban. 1'*

Merveldt gr6f jelenti 1807 marczius

Ayant communique ensuite a M. tenu de la depeche

.

.

.

28.

(Nr.

71.

A)

le

coo-

general Budberg

par laquelle V. E. veut bien m'instruire

des demarches des Serviens qu'il avoit

le

a

Constantinople,

peine a ajouter foi a cette nouvelle,

il

me

et

repondit,

en resta

il

a cette conviction, que ie ne pus ni voulus combattre avec trop d'insistance. ^**

A

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion gr6f Merveldthez

18U7

intezett

kelt jegyzekeben tobbek kozcJtt igy

sz<Sl

:

marczius

L'insurrection

Serviens prcnd de nouveau un aspect assez serieux.

19.

des

avoient

Ils

Pacha de Belgrad h envoyer a Constantinople des propositions d'accommodement, et les demieres lettres de la nous donnoient avis que la Porte les avoit acceptees, et qu'on expedioit mOme deja le Ferman a cet eflfet. Ezutan elbeszelven engage

le

a belgradi var clfoglalasat s az ebbol Ausztriara haromolhato

kedvezotlen kovetkezmenyeket, igy si les il

details

foljiiatja

St-Petersbourg

;

dans

le

cas qu'ils

ne

vous engage monsieur I'Ambassadeur, de secrets encore, parce que ce

Cour de Russie tout cas

il

:

Je ne sais point

que je viens de vous transmettre sont deja connns

les

premiers

le

fussent

les tenir

point,

je

entierement

nest pas a nous a porter a la avis dun evenement dont en

ne saura que trop tot

tirer parti

contre la Porte.

A

becsi allami titkos leveltarban.

"• Stadion grdf

irja

Nous marche des Ser-

1807 majus 7-r61 Merveldthez

n'avons pas des notions bien exactes sur la

viens revoltes. Celles que nous recevons de nos

contredisent entre elles.

:

frontieres

se

La plupart preteot cependant a Czemi-

i

387

j«GyzETE«:.

George I'intention de se reunir aux armees russes, ou pour mieux dire de donner la main aux operations qu'elles pourroient entreprendre sur le Danube et les mouvements qu'il a faits en ;

A

dernier lieu viennent a I'appui de cette supposition.

becsi

allaml titkos leveltarban. '^'

Merveldt grof jelenti 1807 aprilis 21, (Nr. 75) II m'est parvenu hier d'une source qui ne m'a jamais donne de fausses nouvelles, que Czerni George cbef des serviens insurges, a ete :

nomme

Lieutenant- General au Service de Russie, et qu'il s'est

engage par

contre,

de Belgrade

forteresse

si la

appartenant a

gage

de ne

la Russie, et

soit sans ses ordres.

En

tomboit

comme une

pouvoir des Serviens, de la considerer

la remettre

a

que

qui

outre Czemi-Georges doit

d'agir avec les forces sous ces ordres d'apres

de paix particuliere avec

faire

la

ce en-

s'etre

les direc-

tions qui lui viendroient des generaux en chef Russes,

ne pas

au

forteresse

et

de

Porte Ottomanne sans

I'intervention de la cour de St-Petersbourg, et a plusieurs autres

que je

stipulations et conditions

pas

n'ai

pu apprendre.

A

becsi allarai titkos leveltarban. ^^^

hardi

:

Merveldtnek iment idezett jelentesen Gescbichte Russlands

megemlitve,

riilmenyt

neveztetett

semre szerb

k. 527.

scit

1.

bogy Karagyorgye

de a forras megnevezese

ki,

meg

kiviil,

Bern-

azon kotabornokka

talaltam

orosz

nelkiil.

A

rendelkeze-

sem

forrasokban e targyrol semmi

all6 szerb es orosz

foglaltatik,

III.

tekintve azt,

bogy a

kitiintetesek,

melyeket a

fonokok Oroszorszag reszerol nyertek, igy peldaul a altal Karagyorgyenak kiildott kard is pentosan elo-

Michelson

soroltatnak, a tabornoki kinevezesrol pedig sehol szo

sincsen,

megemlekezik a fovezer onzetlensegerol s tudjub azt is, bogy Karagyorgye volt az, ki leginkabb ellenze a szerb hadseregnek teljes alaveteset az orosz foparancsnoksagnak, azt kell kovetkeztetuiink, bogy a

de

e

mellett Paulucci

tobbszor

emlitett

kiilonosen

is

tabornoki

veztetett ugyan, de

nem

megis megkapta volna

azt,

titokban tarta. '" Stadion grof 1807 eloterjeszteseben igy szol

kovet)

hat

.

.

.

kinevezes

kiildetett el

sohasem dicsekedett

jiilius :

Szent-Petervarott

Karagyorgyenak

9.

kelt,

a

erhalten.

ter-

es ha

azzal,

sot

csaszarhoz intezett

Graf Razumofsky

zwei Depechen

;

(a

becsi

Die eine

orosz

giebt als

25*

;

MASODIK

388

FEJEZEJ'.

Ursachen des eingegangenen Waffenstillstandes und der angou»d unbe1. unsere zauderuden fangenen Negotiationen an die Uiithiitigkeit stiramten Autvvorten auf die russischen Antrage :

;

Engiands

3.

;

vollige

die

der preussischen

Nuliitat

Macht

Cainpagne durch Bennigsen, wodurch es der russischen Armee unmoglich geworden sey, den Krieg Die andere Depeche entweiter in die Liinge zu spielen und des gehiilt bloss das Historische des Waffenstillstands, 4.

die iible Fiihrung dcr

.

meinschaftlichcn

Nach

Aufenthalts

.

.

der beiden Kaiser in Tilsit

alien diesen Nachrichten scheint

.

.

.

dass Napoleon den

es,

vollig bestrickt hat, und dass sich von Zusammenkunft das Schlimmste erwarten liisst. Erre

Kaiser von Russland dieser

Ferencz

csaszar

a

kcjvetkezoket jegyezte

was aus dieser Sache hcraus kommt ich indessen

und auf

der berg,

der

solle

die

man

.

.

meg

:

Gott weiss

Eine Hofnung glaube

auf die Redlichkeit des Kaisers Alexan-

alleinige

sich sonst

.

Anwesenheit des Generalen Bud-

immer gut

gezeigt,

griinden konnen.

—

A

mi Ferencz csaszarnak Sandor czarba vetett hitet illeti, nem folosleges talan itt azon ismert kSriilmenyre emlekeztetni, hogy midon a tilsiti beke utan Napoleon es a czar kozott az alkudozasok folytak, egyreszrol Szilezia, masreszrol pedig a dunai fejedolemsegek birtoklasanak kolesonos biztositasa folStt, a czar, ki semmikepen sem akarta a porosz kiralyt meg tobb tarto-

manyatol megfosztani, Napoleonnak Hetruriaban, Portugaliabau,

meg

Csehorszdgban'is ajanlott karpotlast. (Zinkeisen

V^II.

534.)

— Azl807 Julius ll.kelt eloterjeszteseben Stadion igyszol a

tilsiti

sot

bekerol ist

Ausztria magatartasarol

s

iibelsten

Von

:

der allerschlimmste eingetreten

;

alien schlimmen Fallen und diess noch unter deu

Umstanden. Nicht nur negociirt Russland einen St'paeine isolirte Pacification mit Fraiikreich, sondern

ratfrieden,

der russische Kaiser negociirt ganz allein personlich mit Napo-

und ist dessen Verschmitztheit und den Launen seiner Elosorolvan aztan a tilsiti Ambition vollig preisgegeben. sz5vetkezes folytan Ausztriara haromolhato kedvezcitlen eseleon,

—

lyeket, s az iranyaban Orosz- es Francziaorszag reszerol tamaszt-

Es kommt auch nicht auf genaue Vorausbestimmung derselben, sondern im Ganzen auf die Frage an: Was soil Osterreich thun, in Folgc der gegenwjirtigen Ereignisse ihm solche Opfer an Territorium oder hato koveteleseket, igy foljtatja: die

389

JEGYZETEK.

an politischer Starke unci Consistenz zugemuthet werden soilten, welche die Monarchie zerriitten oder was eins und dasselbe ist, auf den letzten Grad der Schwache heruntersetzen wiirden ? Auch S. K. H. der Erzherzog Generalissimus sind damit einverstanden, dass der Wiener Hof eine solche Zumuthung nie freywillig eingehen diirfe, und lieber alles auf das Spiel setzen miisse. Ware es moglich gewesen uns im letztvergangenen Marz zu riisten, so ware wohl diese ganze Frage sollte aber auch der gegennicht zur Sprache gekommen ;

wartige

ungluckliche

eingetretten

Fall

wiirden wir

so

seyn,

seinen Folgen mit mehr Beruhigung entgegen sehen konnen.

So wie unsere Lage

jetzt

ist,

und hochst

so finden sich viele

gefahrliche Schwierigkeiten, aber in der obigen Voraussetzung

ware unmittelbar der Untergang des wohl keine andre Wahl iibrig, als wenn wirklich solche Ansinnen an uns geschehen soUten, sie mit Wiirde und Standhaftigkeit abzuweisen, die Sprache zu fiihren, dass S. M. nur mit Gewalt gezwungen werden konnten geradezu nachzugeben,

Staates. Somit bleibt denn

irgend eine Verbindlichkeit

:

zum

ihrer Staaten einzu-

Nachteil

gehen, oder der Monarchie Verderben bringendeu Zumuthungen

nachzugeben

;

und dass

Sie in dieser Voraussetzung entschlos-

sen waren, die aussersten Krafte mit vollem Willen und Thatigkeit

Selbstvertheidigung anzuwenden.

zur

uns selbst noch Beharrlichkeit

in

und

die

Uberzeugung Frankreichs

es nie ohne lebhaften thiitigen Widerstand

derblicheu

Vielleicht wiirde

einem so kritischen Augenblick Festigkeit,

Begehren

ins

Werk

setzen

retten,

seine

kiinnte

.

fiir .

.

dass

uns ver-

Aber

ver-

hehlen diirfen wir uns selbst nicht, dass wir jetzt jeden Tag

uns in der Nothwendigkeit sehen kSnnen, alles auf das Spiel setzen zu miissen, und dass uns die nahe Gefahr bevorstehe, auf eine oder andere Weise unsere ganze

zu verlieren.

Leider bin ich andererseits

politische Existenz

iiberzeugt,

dass ehe

Andazu ergiebt, wir in der gegenwUrtigen Lage der Umstande wedcr Truppen zusammenziehen. noch solche Anstalten treflfen diirfen, welche uns wenigstens fiir den ersten Angriflf sicheru konnten. Ein solcher Schritt wiire jetzo eben so viel. als di6 unterhandelnden Machte gerade zu Demjenigen auflfordern, was zu vermeiden unser hochstes Interesse ist. Ob also fiir den sich durch directe Forderungen Frankreichs ein wirklicher lass

UASODIK FEJBZET.

390

Augenbliok etwas anderes

iibrig bleibe als

ansere Streitkrafte

:

80 Tiel mbglich ohne neue anffallende Befohio zu erlasscn, bci-

sammen zn behalten, und durcb die schon friiher gegebenen Verordnungen forthin zu verstarken genau jede Bewegung der franzOsischen und russischen Armeen, und besonders die Dislocation, die sie nach geschlossenem Waffenstillstande nnd etwa nach dem Frieden nehmen werden, zu beobachten, und bei der ersten drohenden Stellung, welche sie annehmen, unsererseits (mit den gehorigen diplomatischen Erkliirungen) sogleich die nothwendigen Vertheidigungsanstalten zu treffen. Diese Frage liegt nicht einzig in meinem Gesichtskreis und muss den Gcgenstand einer vereinten Uberlegung mit S. K. H. dem Erzherzog Generalissimus ausmachen. A becsi allami titkos ;

leveltarban.

'" P. S.)

:

b4r6

Stiirmer

Le Ministre

nouvelle de

la

paix

(t.

1807

jelenti i.

entre

a la

reisz

augusztus en

eflfendi)

France

et

la

10.

(Nr.

parlant

de

Russie, n'a

23. la

pas

pu dissimuler son chagrin sur la maniere dont y est traitee la L'Empereur Napoleon, a-t-il dit. a termine son affaire

Porte.

au gre de ses desirs, et il Vizir un Commissaire pour

d'envoyer

au

grand

mediation de

la

France

s'est contente lui oftrir la

lui faisant dire que la Porte devoit consulter sa propre convenance dans I'acceptation ou dans le refus des conditions qui lui seroient oflFertes, de sorte que nous nous trouvons

en

reduits a nos seuls et uniques moyens. La France nous promet une paix avantageuse et honorable, mais quel avantage, quel honneur pouvons nous attendre d'une paix avec la Russie, lorsque cette puissance a su par des sacrifices eloign^s de

nous fondions toutes nos

ses frontieres gagner celui sur qui

esperances.

Pint a Dieu que nous eussions prete I'oreille aux

ouvertures amicales de la Cour de Vienne lorsque son Internonce a ete charge de sonder nos dispositions Mais ne parIons plus du passe; il s'agit a present de nous tirer de I'etat de crise dans lequel nous nous trouvons Quant aux affaires de la Servie, a fini le Reis Effendi, vous les connaissez aussi !

.

bien que moi.

Quel espoir pour

.

.

Porte de les vo'r terminees

la

a sa satisfaction, et quel regret pour elle d'avoir rejette dans le terns les

bons

offices

de

la

Cour de Vienne. V. E. daignera

se coavaincre par ce precis fidele

.

.

.

de son

(t.

i.

a port&nak)

.

391

JEOYZBTKE.

de ne pas avoir su profiter dans

repentir

dispositions de la Cour Imperiale et enfin

des bonnes du desir du Reis

le terns

Effendi, d'en venir a des explications plus confidentielles avec

de

le Ministre

M.

S.

si

de

chancellante

la politique

toutefois

ce gouvernement peut permettre de faire quelque fond sur de pareilles ouvertures.

nuntius (Nr. 24)

:

—

Augusztus

25.

Le Reis Effendi m'a

pedig igy

fait

I'r

az

inter-

temoigner a diverses

du

reprises ses regrets d'avoir use de tant de reserve vis-a-vis

Ministre de S. M. L,

d'avoir

et

rejette

aussi impolitiquement

I'intercession de S. M. en faveur des Serviens,

pas

de ne

et

avoir prete I'oreille aux ouvertures confidentielles qui

ont

lui

ete faites lorsque S. M. a offert ses bons offices aux Puissances

beUig6rantes. '**

A

becsi allami titkos leveltarban.

Stadion gr6f igy

ir

qu'on ne nous

est facheux

1807 szeptember

qu'on paroit nous vouloir rendre aujourd'hui

pas persuade

soit

que nous avons

a terns

fait

Stiirmerhez

2.

pas rendu plus

ait

que

les

qu'on ne

et

se trouve en ce

parvenir a la Porte, etoient dictees par le

moment,

nous memes, de voir terminer

moment

et

eux-memes

par

I'interet,

les troubles

plus favorable pour cet

sollicitoient les

se

confidentielles

intimations

d6sir bien sincere de lui epargner les embarras

EUe

II

:

justice

la

tot

effet,

que

dans lesquels

que nous avions

de la Servie. celui

ou

I'intervention de I'Autriclie ? et

choses n'en sont elles

pas

changees

Quel

les Serviens

aujourd'hui,

combien oVi

les

Serviens, fiers de leurs demiers succes et de I'appui etranger, rejetteroient

modement,

D

(t.

probablement avec dedain des propositions d'acco-

qu'ils se seroient estimes

heureux d'obtenir alors

a torok miniszterium) paroit assez

i.

sentir

lui-meme

.

.

le

poids de ces observations, pour

qu'il n'y ait aucune raison de nous sommes loin de vouLtir lui reprocher n'y a plus a y revenir. Vous vous bomerez

les lui presenter, et

des qu'il

le passe,

done Monsieur, a assurer

le Ministere

ottoman, que malgre ce

qui est arrive, notre fa^on de penser n'a point

sommes

vane

:

que nous

plus que jamais persuades de la necessite de cultiver

et de resserrer les relations amicales avec la Porte et que nous n'omettons rien de notre cote pour lui en donner des

preuves. ^"^

many

A

becsi allami titkos leveltarban.

Bizonyos Wilson ornagy

41tal

nem

hasznaltatntt

az

angol kor-

hivatalos kiildetesekre az orosz udvarhoz. Ezen

—

:

mAsodik fejezet.

392

Wilsonnak

egy

Budberg

beszelgcteserol

kiiliigyminiszterrel.

kSvetkczoket jelent Merveldt gr6f 1807 november

8. (Nr.

107 C.)

(Rumjanczov a Budberg helyre jott lij kiilUgyminiszter) a eus avec M. Wilson, il a pose la question de quel ceil I'Angleterre considereroit les vues que

Dans un des

entretiens que ce Ministre

Moldavie

?

M. Wilson

considereroit

lui a

repondu que

constamment

comme un grand ment deviendroit

de

avoir sur I'occupation

la Russie pourroit

que,

inevitable,

toutefois

si

et

Ottoman

do I'Empire

partage

le

malheur,

Vallachie

la

Ministere Britannique

le

un

evene-

tel

desireroit qu'il puisse servir u

II

serrer davantage les liens entre I'Autriche et la Russie, et que la

Turquie Europeenne puisse augmenter et consolider

la puis-

sance des deux grandes Monarchies du Continent, qui se trouvoient encore en mesure de balancer sur le Continent. Monsieur

le

suprematie

la

fran^aise

Comte de Romanzoff parut non

seulement ecouter cette reponse avec un contentement marque,

mais pria monsieur

le

Major Wilson de

lui

repeter,

avoit

s'il

bien entendu, que I'Angleterre ne s'opposeroit pas a I'acquisition le

que feroit

la

Russie de

Comte de Romanzoff

la

Moldavie. Le prix que monsieur

avait mis a

une simple phrase d'uii preuve

agent britannique sans caractere public, m'a paru une

de plus que la Russie

d'accord

avec

faire I'acquisition des Principautes.

A

France,

la

songeoit

a

becsi allami titkos level-

tarban. '*'

Mettemich Stadionnak 1808.

Mettemich's nachgelassenen Papieren. 155. es

158—160.

(Aus

jan. 18 es jan. 26.

Bees 1880. n.

k.

147

1.)

'^ Stadion eloterjesztese Ferencz esaszamak es a csaszar resoluti6ja 1808 jan. 28. (A becsi udvari titk. leveltarban.) „So

mag

dieser Anteil leider jedoch auf die

Staaten meist schonend und

derselben biirgende Art

fiir

meine Monarchic und und Erhaltung

die Sicherheit

genommen werden.'

'" Stadion Metternichnek 1808 febniar titk.

1.

(A becsi udv.

leveltarban.) '^•»

Mettemich Stadionnak 1808 febr. II. k. 164—170. 1.)

26.

(Aus Mettemich's

nachg. Papieren. ^'^

Merveldt Stadionnak 1808 marczius

becsi dllami

titk.

leveltdrban.)

29.

No 136

B.

(A

393

JEGYZETEK.

^'*

Metternich siirgonye 1808 febr. 26.

— Stadion

utasitasa

1808 marczius 14. (A becsi allami titk. leveltarban.) ^" Stadion Metternichnek 1808 aprilis 15. (A becsi titk. leveltarban. '''*

all.

I

Stadion eloterjesztese a csaszarnak 1808 aprilis 29. es

Stadion Metternichnek 1808 majus 29. leveltarban.)

(A becsi allami titkos

HARMADIK FEJEZET. "''

Stadion

igy

Ministere Ottoman la

Merveldt grofhoz 1808

ir

continue

embarrassante.

plus

.

.

.

a se trouver

L'espoir

s'etait

qu'il

quelque tems, de pouvoir convenir avec des conditions de

la paix,

bassadeur Turc a

la

semble

marcz. 19.

dans

Le

:

la situation

forme pendant

Russie directement

la

entierement evanoui.

L'am-

cour de France a rendu compte a la Porte

d'une conversation dans laquelle I'Empereur Napoleon a t6moigne assez ouvertement

peu de bonne volonte

le

qu'il

porte a I'Em-

pire Ottoman. Becsi allami titkos leveltar. '^*

Stadion Merveldtnek 1808 mirczius

trouve quelque force dans son desespoir

mouvement

Le Divan

19.

meme

il

;

a

a

mis en

toutes les ressources de I'Etat; toutes les Provinces

sont appelees au soutien de I'Empire, et jusqu'au printems (e siirgony ugj'anis a Konstantinapolybol a tel folyamaban kiildott

jelentesek alapjan iratott) une des armees les plus nombreuses

que jamais

la

sa defense.

Des nouvelles de toutes parts confirment une

Porte

ait

mis sur pied,

sera

fluence extraordinaire de troupes, venant

rassemblee pour

tant

de

I'Asie,

af-

que

des provinces Europeennes. Becsi allami titkos leveltar. "' Zinkeisen Geschichte des osmanischen Reiches Vn, k. :

546.

1.

"* Dubrovin augusztusi

Szerbszkij vaprosz stb. Raszk. Vjeszt, 1863

:

526.

fiizet.

'" Zinkeisen: '" Dubrovin

^" U.

0.

529

:

i.

i.

1.

m. VU.

k.

552-563.

m. 526—528.

1.

1.

1.

'**

Prozorovszky jelentese a czarhoz 1808 szept. 27./okt. 9. Bogisics Razbor szocsinenija stb. 141. 1, '** Szamolvan arra, bogy a haborii elobb-ut6bb ismet meg:

lijul

s

bogy

a .'szerbek

ekkor jo szoIg41atokat

tehetnenek

az

JEGYZETEK.

395

orosz hadvezetesnek, Bzeptember havaban 6 teljesen felszerelt agyiit, loport,

keszletek

a

erkeztek Szerbiaba a folkelok es

2000 puskat kiildott nekik. E hadinehezsegek miatt csak novemberben mint kepzelheto nagy orommel fogadtattak

golyokat

s

szallitaai s

Lasd Prozorovszky es Rodofinikin

altal.

Karagyorgye kOszouolevelet.

es 198.

Bogisics

:

i.

m.

jelenteseit

152—159.

1.

1.

^**

Musztafa Bajraktar

levele Prozorovszky herczeghez. Razbor szocsinenija stb. 142. 1. '*'' Zsitije Ajduk Velyka Petrovicsa (Petrovics Ajduk-Velyko Vuk Sz. Karadzsics a Danicza 1826. evi elete) szerb nyelven fiizeteben. 70—76. 1.

Bogisics

:

:

^^®

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz 1808 augusztus

25./szeptember **'

Bogisics '^^

6.

Bogisics

i.

:

m. 145.

:

i.

m. 169.

:

i.

m. 173. es 195.

2./

1808 oktober

2.

november

2./14. es 9./21.

1.

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz. 1808 szeptember i.

m. 164.

1.

Dyonisius levele Leontihoz. :

i.

m. 167. 8.

1808

szeptember

Bogisics

:

Prozorovszkyhoz. 1808 szeptemi.

m. 165.

1.

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz.

14. Bogisics

:

i.

17./29.

1.

Rodofinikin jelentese

ber 26./okt6ber ^^^

1808 augusztus

1.

1.

Rodofinikin jelentesei. 1808

Bogisics ^*®

Karagyorgyehoz

m. 146—147.

:

10./22. Bogisics: 195

i.

:

164—165. 1. 8. Bogisics i. m. Prozorovszky levele Rodofinikinhoz.

Bogisics ^'*

1.

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz. 1808 szeptember

Bogisics >«'

stb. 155.

1.

26./okt6ber ^"^

Razbor szocsinenija

Prozorovszky levele

31./szept. 12. Bogisics ^^'

:

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz 1808 szept. 5./17.

m. 165

— 166.

1808

okt6ber

1.

1^* Prozorovszky jelentese Rumjanczov orosz kanczellarhoz. 1808 oktober 13./25. Bogisics i. m. 162. 1. 13' Prozorovszky utasitasa Rodofinikinhoz. 1808 oktober (h^nyadikan ?) Bogisics i. m. 170—171. 1. 2"" Karagyorgye es a tanacs levele MoUa pasahoz. 1808 :

:

okt6ber 30./november 11. Bogisics i. m. 174. 1. "1 Molla pasa levele a szerb senatushoz. Bogisics :

:

i.

m.

199.1.

HABHADIK FEJEZET.

396

"* Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz. 1808 november 22.;deczember *"'

Bogisics

4.

Thiers

:

i.

m. 199.

1.

du Consulat

Histoire

:

de I'Empire IX.

et

k.

—

304—340. 1. Bernhardi: Geschichte Russlands III. k. 572— Zinkeisen Geschichte des osmanischen 577. es 602—603. I. Reiches VII. k. 581—586. 1.

—

Dubrovin

**»*

aag. fiizet 534.

Szerbszkij vaprosz stb. Ruszk. Vjesz, 1863

:

1.

"^ Prozorovszky tober 20./november

"« Dubrovin '"'

:

i.

:

titkos utasitasa Rodofinikinhoz. 1808 ok-

1.

Dubrovin

m. 534.

i.

:

m. 533.

I.

I.

Prozorovszky jelentese Szaltikovhoz

helyettesehez). 1808

nenija stb. 193. *"*

november

kiilugj'minister

(a

Bogisics

15., 27.

:

Razbor

szocsi-

1.

meg

Mennyire

volt

gyozodve maga Prozorovszky, hogy semmi aron sem

udvar Moldvarol es Olahorszagrol

az orosz

fog lemondani

s

igy a haborii elharithatatlanna

valik,

kitiinik

azon nyilatkozatab61, melyet az 1809. ev elejen, midon Bukarestbol Jaszvasarba indult,' hogy ott a tSriJk bekebiztosokkal talalkozzek, az olah bojarok

elcitt tett.

E

nyilatkozatrol igy

ir

Stiirmer intemuntius az osztr4k kiiliigjTninistemek 1809 januar

25-iken avoir

kelt

(No

jelenteseben

4)

V.

:

E.

doit

informee par M. de Brenner (osztrak

ete

certainement

konzul Buka-

restben) de la declaration faite aux Boyars de la Valachie par

Marechal Prince de Prozorovszky en partant de Bukarest pour se rendre a Jassy qu'il aimerait mieux sacrifier jusqu'au dernier des cent cinquante mille hommes (csak 80,000 embere le

:

volt) qu'il

a sous ses ordrcs, que de restituer les deux provin-

ces aux Turcs. Becsi allami titkos leveltar. *•*

Zinkeisen

630—631.

Geschichte des osmanischen Reiches Vn.

:

k.

I.

"" Dubrovin Szerbszkij vaprosz stb. 537. 1. '" Bernhardi Geschichte Russlands III. k. 603. 1. '" Mint latni fogjuk, ezen ido alatt a Drina menten :

:

s a

keleti t&jakon is folytak csatarozasok.

"* Die Art der Kriegfuhrung, wirklich

Kaisers

gestaltete,

sie sich an der Donau was man im Kabinet des

wie

bildete zu dem,

Alexander beabsichtigt und gehofft hatto,

seltsamen Gcgensatz

.

.

.

(Es)

sollte,

nach

dcm

einen gar

Willen des

i

— 397

JBGYZETEK.

Kaisers Alexander, ein in napoleonischer Weise gefiihrter Feldzug,

und

kiikner

ein

siegreiclier

Zug

in

das Herz des feind-

lichen Staats, auf dessen Hauptstadt zu, die Entscheidung

und

Der Kaiser und seine den Frieden schneli herbeifithren Rathgeber wussten sich nicht zu sagen, dass eine solche Kriegfiihrung iiberhaupt gar nicht moglich war in einem oden, wegelosen Lande, wo man nicht von Requisitionen leben konnte, .

wo

.

.

ausserdem, was das Heer an Schiessbedarf oder sonst nothig

Entfernung diu-ch wegelose Steppen, Walder Sie wussten sich

hatte, aus weiter

und Siimpfe herbeigeschafft werden musste.

ebensowenig zu sagen, dass die Heeresmacht, die Russland dem Feind und der Ausan der Donau versammelt hatte .

.

.

dehnung des Kriegsschauplatzes gegeniibcr ungeniigend war kaum begreifiich ist es dann solche Plane auszufiihren .

endlich, wie

.

.

man den

Fiirsten Prozorovszky, einen angstlichen,

Mann,

der sich nie iiber die alltilgliche Mittel-

unbehiilflichen

massigkeit erhoben hatte, jetzt in seinem hohen und gebrechlichen Alter,

fahig

glauben konnte dergleichen zu unterneh-

men. Bernhardi Geschichte Russlands 1875. Zinkeisen i. m. VII. k. 654—655. 1. :

III.

k. 6C4.

1.

—

:

*i* i.

Prozorovszky jelentese

m. 209. -^'•'

1809 marczius

Bogisics

6/18.

:

1.

Mar 1808 vege

fele kiildott Prozorovszkj-

3000 aranyat

A

haboru kitoresekor a fovezer 10,000 aranyat kapott Petervarr61 azon utasitassal, hogy ezen osszeget belatasa szerint forditsa a szerbek segelyezesere. Orosz kiiliigyminiszterium Prozorovszkyhoz. 1809 majus 12y24. Bogisics: i. m. 203 Szerbiaba.

204.

1.

-"^

ersek jegyzetei

az

hadjaratarol Szerbiaban (szerb nyelvea).

A

Sztratimirovics

1809

1810 ev

es

belgradi tudos tar-

sasag Evkonyveben. II. k. 208. I. ^" Karagyorgye levele a montenegroiakhoz 1809 marczius 30./aprilis 12. 2.

A

belgradi

t.

t.

keziratgyiijtemenyeben

487. sz.

okirat. -^®

tember

Karagyorgye levele Skulyevics kapitanyhoz 1808 szep3./15.

A

belgradi tud. tkrs. keziratgyiijtemenyeben 493.

sz. okirat. *'®

Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz 1808

25./8zeptember

6.

Bogisics

:

i.

m. 155.

1.

augusztus

898

HARMADIK FSJBZST. "• U. O. »" MajI4th grof jelentese Ferencz csiszarhoz. 1808

A

25. (Kivonat.)

"» Lasd I. k. "' A tanAcs rendelete Plyakics vojvodahoz 30./j61iu8 12.

aprilis

becsi illami titkos leveltarban.

1808 jinius

Ezen rendclet bevezeto soraiban vilagosan

hogy az egesz szerb allamra nezve ervenynyel

tetik,

belgridi

t.

A

"*

t.

keziratgj'fljtemenyeben 491. sz.

tanAcs

korirata

szab&csi,

a

gradi

t.

**"

ZYomiki es

valyev6i,

fonokokhSz es nephez 1808 szeptember keziratgy(ijtem6nyeben 494.

sz.

A

o.

uzsiczai t.

emlitbir.

A

10./22.

bel-

o.

Mivel helyettiik a zadruga otthon maradt tagjai vegez-

hetik el a munkat. '**

hoz

Karagyorgye es a tanacs rendelete Nenadovics Jakabdeczember 22./1809 januar 3. A belgradi t. t. kez-

1808

iratgydjtemenyeben 497. sz. o. «' Usztanak szrbszki od 1806—1810 godine. keles

1806—1810 evekben. Anonym. Oroszbol

videk 1866. 113—114. --'

1.

es 143-146.

(Szerb

fel-

forditva.)

Uj-

1.

Karagj'orgj'e meghatalmazasa Skulyevics szamara 1808

szeptember 27./okt6ber

9.

A

belgradi

t.

t.

keziratgydjtemenye-

ben 495. sz. o. **' Karagyorgye levele a montenegroiakhoz 1809 m&rczius 30./4prilis 12. 2.

A

belgradi

t.

t.

keziratgj-tijtemenyeben

487. sz.

okirat.

*" Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz

1808 november

21./deczember 3. Bogisics i. m. 197. 1. "' A tanacs rendelete Plyakics vojvodahoz :

30./jdlias 12.

A

belgradi

t.

t.

1808

jiinius

keziratgyfijtemenyeben 491.

sz. o.

"* Karadzsics Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 27. 1. *" Karagj'orgye levele a montenegroiakhoz 1809 marczius :

30. Aprilis 12. 2.

A

belgrAdi

t.

t.

keziratgyfijtemenyeben

487. sz.

okirat.

"* Karagyorgye levele Peter montenegr6i piisp6k fejedelemhez 1809 szeptember 16./28. A belgrAdi t. t. keziratgyfijte-

menyeben

487. sz. 4. o.

*" Karagyorgye levele a montenegr6iakhoz 1809 marczius sz. 30./Aprilis 12. A belgrAdi t. t. keziratgyiijtemenyeben 487. 2.

okirat.

;:

899

JEOTZETEE.

A

*3«

Karagyorgye 6-szerbiai expedicziojara es DimitrijeBoj na Szjeniczi (Harcz Szjenicza kOrtil). A belgradi t. t. Evkonyvies Zanityija kiildetesere vonatkozo adatok feltalalhatok

— Karadzsics Pravitelsztvujuscsi szovet — — Usztanak szrbszki 116—120. — A belgradi Memoari 307.

v6beQ. UI. k. 140. stb.

27—28., 30.

Nenadovics

:

:

1.

:

stb.

1.

k6ziratgytijtemenyeben

:

1.

sz. level.

7.

I.

Karagyorgye

t,

t.

levelei Plyakics vojvoda-

hoz 500., 501., 502., 504., 505., 508. sz. okiratok az Ujvarosban parancsnoklo vojvodak levele Plyakicshoz 503. sz. o. Karagyorgye levelei a monteaegroi piispok-fejedelemhez 487. Mladen es a tanacs levelei Plyakicshoz sz. 3. es 4. okirat ;

;

506., 507. sz. o.

Karadzsics

'^'^

Nenadovics Zsivot

i

308.

10.

1.

Buda

stb.

—

level.

sz.

27.

—

1.

Obradovics

radnya zaszluzsnich szerba (Az erdemes szerbek elete 1. Karadzsics Milos Obre-

—

es mtikodese). Belgrad 1873. 38.

Knyaz

novics

szovet

Pravitelsztvujuscsi

:

Memoari

:

Szerbiji

1828. 14.

1809 majus

1.

2./14.

(Obrenovics

:

Milos

Szerbia

fejedelme).

—

Karagyorgye levele Plyakics vojvodaiioz

A

belgradi

t.

t.

keziratgyCijtemenyeben 505.

sz. okirat. *^^

Usztanak szerbszki

123

stb.

— 126.

1.

—

Stiirmer

inter-

nuntius jelentese az osztrak kuliigyminiszterhez 1809 augusztus

(No

10.

*89

21).

A

becsi allami titkos leveltarban.

Karadzsics

:

Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 28

A

k.

209

— 211. — 1.

a

t61).

belgradi

t.

—30. — 1.

Evkdnyveben. 11. bojy na Kameniczi (A kameniczi iitkozett. Evkonyveben. III. kSt. 150 154. 1.

Sztratimirovics jegyzetei stb.

belgradi

t.

t.

—

—

—

—

Usztanak szrbszki stb. 120 121. 1. Miskovics AjdukVelyko Petrovics. Az Otacsbina szerb folyoiratban 1875 majusi tiizet

107.

folyam

1.

—

und Pester Zeitung 1809. Karagyorgye levele a montenegroi

Vereinigte Ofner

50. sz. 576.

1.

—

piispok-fejedelemhez 1809 szeptember

keziratgytijtemenyeben 487. **"

A

;

porta rendelete

sz. 4.

a

16/28.

A

belgradi

t.

t.

o.

bosnyak vezerhez igy

szol

szerb lazadok, mint a hitetlen oroszok szovetsegesei tObb

:

A ol-

megtamadtak ugyan az ottoman tartomanyokat, de hala mindenhatonak, Nisnel es egyebiitt is futni kenyszeriiltek. Hogy azonban ezen lazad6k folkelese isten segedelmevel gyokerestol kiirtassek, Rumelia jelenlegi kormanyzoja s a Szofia dalrol

a

;

HARSIADIK FEJEZET,

4(IU

kOrnyckere teljhatalommal szeraszkerre kinevezett vezir Chursid Achmet pasa parancsot kaptak, a szerbeket birhol is a leg-

megtamadni es megfenyiteni. Neked is paranhogy Bosznia osszes haderejevel s mindazok kisere-

erelyesebben csoljuk,

teben, kiknek jelenlete szuksegesnck litszhatik, szemelyesen a

leggyorsabban jaikat

megindulj,

(No. 18).

szeraszkerrel egyet-

emlitett

ezea veszelytol meg-

verd szet s ekkent a birodalmat

szabaditsd.

A

1809

melleklete

Stiirmer jelentesenek

jiinius

26.

becsi allami titkos leveltarban.

-*^

Karadzsics

-••*

Vereinigte

576.

az

s

szerbeket hatulrol tamadd meg, gyalazatos csapat-

ertoleg, a

Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 30.

:

Ofner und

Pester

Zeitung

1809

1.

f.

50. sz.

1.

-" U. -**

o.

54. sz. 615.

Nenadovics

:

1.

—

Usztanak szrbszki

Memodri (Karagyorgye

—

stb. 156.

1.

levele Nenidovics

Karadzsics Zsitije Ajduk-Velyka stb. Matenak) 308. 1. Usztanak szrbszki stb. 152—154. Danicza 1826. 76—78. 1. Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1809. 63. sz. 619. 1. I. :

—

—

es 67. sz. 730. ***

"« U. =*='

I.

Usztanak szrbszki

etc.

160.

1.

0.

Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1809. 67.

sz. 730.

1.

—

Usztanak szrbszki stb. 169— 170. 1. Nemelyek a veligradi orseg megfutamodas^ert is Milojet mint mondjak okoljak. A parancsnok, Dobrinyacz ugyanis augusztus 13-ikan atjott Mladenhez es Milenkohoz a taborba **«

U. 0. 70. sz. 766.

1.

—

—

velok a tovabbi

teendok

ditvenyben Miloje felelem zott, a

szallotta

folbtt

ertekezendo

s

helyet az

ero-

Ez utobbit aztan allitblag oly meg, bogy mar a kovetkezo ejjelen eltavofoglalta

mit eszreveven

a

el.

sereg, kovette peldajat.

Alig lehet

most mar pontosan meghatdrozni, hogy kit terhel a felel6ss6g de az bizonyos, hogy a vojvodak viszalkodasanak volt r6sze okvetetleniil ezen esemenyben. -*' Usztanak Karadszrbszki stb. 172. es 174—176. 1.

—

zsics

:

**"

Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 31.

1.

Karagyorgye levele a montenegroi piispbk-fejedelemhez

1809 szeptember 16./28.

A

belgradi

1. 1.

keziratgyfljtemenyeben

487. sz. 4. 0.

*" Usztanak szrbszki stb. 161. es 176.

1.

Karagyorgye es

— JEGYZETEK.

401

me^ bovebben

Rodofinikin viszonyara ezen idoszakban kesobb visszateriink. 2^^

Usztanak szrbszM

^^^

Stiirmer

niszterhez 1809

den Hergang

—

tarban.

szeptember

stb.

170—171. jelentese

osztrak

kiiliigymi-

A

becsi allami titkos lev61-

Pravitelsztvujuscsi sz6vet stb. 32.

:

178—186.

stb.

es

1.

241—242.

rendelkezesemre

talalhato, a

1.

az

Notizen iiber den Anfang,

16. es

czimfl emlekirat.

Karadzsics

Usztanak szrbszki

munkaban

stb.

internuntius

all6

1.

—

Ez ut6bbi

1.

adatok kozott leg-

maganak az orosz ugynoknek levelei es jelentesei alapjan. Igaz ugyan, hogy ezek nemileg mas szinben tiintetik fol az indokokat, mint a hogy en azokat eloadtam, de azt biszem, hogy a tenyekbol, melyekreszletesebben leirva Rodofinikin tavozasa,

hez hiven ragaszkodtam, a szovegben kifejtett felfogas a helyes

mert Rodofinikin ezen az 6 szemelyet oly kozelrol

ben, midon eleteert remegett, alig volt teljesen elfogulatlan.

A

Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1809, 74.

jan zimonyi jelentes szOkeset

sz.

—

805. lap-

reszletet Rodofinikin

illetoleg.

A

***

tartalmaz nehany

is

;

illeto iigy-

belgradi

t.

t.

keziratgyfijtemenyeben

:

Karagyorgye

ket levele Plyakics vojvodahoz 1809 szeptember 12./augusztus 31.

szeptember

es

11. /23. 512.

513. sz. o.

es

:

Karagyorgye

levele a montenegroi plispokfejedelemhez 1809 szeptember 26./ 18.

—

es 163. 1. iNenadovics Jakab Karagyorgye levele Nenadovics Jakabhoz.) Nenadovics Memoari 309. 1. (Obrenovics Mil4n levele Nenadovics Matehoz.) — Usztanak szrbszki stb. 148 178. 1. Notizen iiber den Anfang, den Hergang, die Tendenz und Nebenverhiiltnisse der serbischen Unruhen czimfi emlek487. sz. 4.

Golubicza

160.

:

levele ocscsehez Matehoz,

—

es

:

—

tobb helye.

irat

mirovics 214.

1

767.

1.

— —

A

jegyzetei

becsi allami titkos leveltarban. stb.

A

belgradi

t.

t.

—

Sztrati-

Evkonyveben.

II.

k.

und Pester Zeitung 1809, 70. sz. Buturlin: Tiirkischer Feldzug in den Jahren 1806— Vereinigte

Ofner

1812. (Kezirat, oroszbol forditva.)

A

becsi hadiigyminiszterium

lev61taraban.

^" Nenadovics Jakab levele Ocscsehez 1809

jiilius

29./augusz-

tus 10. es Bogicsevics levele Nenadovics Matehoz 1809 augusztus 14./26. Golubicza 160.

Pester Zeitung 1809 74. Kallay:

A

es

164.

sz. 806.

1.

—

Vereinigte Ofner

1.

szerb felkeles tSrtenete 1807—10.

I.

26

und

HABMADIK PKJKZET.

402

-" Karagyorgye levele Plyikics vojvodahoz 1809 augusztus 31./8zeptember 12. Ebben I'lyakicsnak a szkoplyei tOrokOk felett kivivott gyozelmerol van sz6. A belgridi 1. 1. keziratgy(ijtein6ny6ben 512. sz. o. -" Stunner intemuntius igy ir 1809 okt6ber 25-iken kelt Les Bosniacs, au lieu de diriger leurs jelenteseben (No 29. :

efforts contre

de pretextes

rebelles Serviens, cherchent par toute sorte

les

districts

.gieui-8

a

les fois

la

Rayas de

becsi allami titkos leveltarban.

tember 806.

—

qui dans plu-

935.

commune avec

—

belgradi

Usztanak szrbszki

t.

t.

okt6ber 25.

:

Pester' Zeitung

'*'

A

A

186—207. jelentese

szep-

1809.

74.

sz. sz.

iiber

becsi

1.

kuliigyminiszterhez.

a

den Anfang, den Hergang titkos

allami

Pravitelsztvujuscsi szovet stb.

und Pester Zeitung 1809. stb.

czarsztvovanja

469—473.

stb.

es Notizen

emlekirat.

czimii

einigte Ofner

208. es 210.

—

1.

87.

leveltarban.

32—33. sz.

935.

Bogdanovics

Imperatora Alekszandra

I.

1.

—

Ver-

Usz-

Isztorija

:

(oroszul).

II.

kot.

meghatalmazasa Popovics reszere 68 folya-

tanacs

14/26.

A

belgradi

keziratgyiijtemenyeben 510. es 511. sz. o. "* Usztanak szrbszki stb. 218. 1. es Karadzsics

telsztvujuscsi sz6vet stb.

"' Isztorija

—

— —

1.

1.

modvanya Sandor cz^rhoz 1809 augusztus

479.

1809

keziratgytijtemenyeben 513.

und

intemuntius

Stiirmer

tanak szrb.szki

t.

A

Vereinigte Ofner and Pester

1.

Vereinigte Ofner

Karadzsics

t.

entrevoir

les Serviens.

1.

*^»

stb.

A

11./23.

**'"

1809

Porte et tout

Karagyorgye levele Plyikics vojvodahoz

*'"*

okirat.

sz.

la

se sont mutines et on fait

des dispositions a faire cause Zeitung 1809. 87.

de

la province,

ordres

se soustraire aux

a

obliges de surveiller

Buturlin

34—35.

czarsztvovanja Imperatora :

Tiirkischer

:

Pravi-

1.

Feldzug

stb.

miniszterium leveltaraban. "* Usztanak szrbszki stb. 219—226.

stb.

A

11.

k.

474—

becsi hadiigy-

1.

—

"* Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1810. 15. sz. Isztorija prikljucsenja u Szerbiji 1810. Szerbszke Ljetopiszi. 1828. I. R6sz 15. 1. "^ Karagyorgye levele Risztics vojvodahoz

1809

okt6ber

I

— 403

JEGYZETEK.

'26./november

—

A

7.

belgradi

keziratgyfijtemenyeben

t.

t.

515.

oraagy jelentese Petervaradrol Radetzky altabornagyhoz Becsben, 1810 aprilis 8. es 22. A becsi hadsz.

o.

Maretich

No

iigyminiszt. leveltiraban F, 4,

^" Karadzsics

—

Az

czius

A

4.

No

1.

szam.

Becsi hadiigyi leveltar F.

aprilis 22.

5.

-««

Usztanak szrbszki

A

kischer Feldzug stb. jelentesei

236—240.

stb.

No

**' Isztorija

—

1.

Buturlin

becsi hadiigyi leveltarban.

Radetzkyhez 1810

leveltar F. 4,

495.

— 39.

1810. mar-

— Vereinigte Ofner — Maretich jelen-

becsi allami titkos leveltarban. 15. es 18.

37

szovet stb.

osztrak kiiUigyminiszter leirata Stiirmerhez,

und Pester Zeitung 1810. tese Radetzkyhez 1810 4.

1 es 5.

Pravitelsztvujuscsi

:

aprilis

Tur-

:

Maretich

Becsi hadiigyi

es 12.

8.

—

1 es 2.

Imperatora

czarsztvovanja

stb.

493

k.

II.

1.

"» U. ^'^

o.

496—497.

Buturlin

1.

Tiirkischer

:

Feldzug

stb.

A

becsi hadiigym.

leveltarban. ^'^

Maretich jelentesei Radetzkyhez 1810 apriUs 12. es 22.

Becsi hadiigyi leveltar F. ^'*

Maretich

-'*

Becsi hadiigyi leveltar F.

-'* Isztorija

topisz 1828.

5.

No

I.

1810

4.

No

1810

aprilis

tcibb

apriUs

5 es F. 5.

prikljucsenija u Szerbiji 1810.

R. 14.

Becsi

12.

22.

No

es

4.

Szerbszki Lje-

1.

Radetzkyhez

Maretich jelentesei

majus

22. es

5.

Radetzkyhez

Maretich jelentesei 12.

*^^

2 es

Radetzkyhez

Becsi hadiigyi leveltar.

helyiitt.

majus

No

4.

jelentesei

hadiigyi

leveltar

1810

aprilis

F. 4.

No

16.

3 es

5.

es F.

4.

*" Ugyanaz 1810 majus leveltar F. 5.

No

4.

es F.

5.

12. es

No

6.

majus

— Br.

jelentese Petervaradr61 1810 majus 16.

A

Becsi

20.

hadiigyi

Simbschen tabornok becsi

allami titkos

leveltarban.

*" Maretich jelentesei Radetzkyhez 1810 majus hadiigyi leveltdr F. biji

No

5.

—

12.,

16.

Isztorija prikljucsenija

1810. Szerbszki Ljetopisz 1828. *''

8.,

5.

I.

R. 19.

Becsi

u Szer-

1.

Maretich jelentesei Radetzkyhez 1810, kiilonosen aprilis 22., 30. es

majus

12.

Becsi hadugyi leveltar F.

4.

26'

No

1.,

— ,

IIARHADIK FBJEZKT.

404 es F.

2., 5., 8.

No

5.

Ljetopisz 1828. **"

—

4.

prikljucsenija

Isztorija

R. 17-18.

I.

Szrbszki

stb.

1.

Karagyorgye levele Plyakics vojvoddhoz 1810 majus

A

27./j6iiius 8. •^^

belgridi

t.

keziratgj'iijtem^nyeben

t.

518.

sz.

Karagjorgye levele Plyakics vojvodahoz 1810 majus

A belgradi t. t. kdziratgjiijtemenyeben 519. a/. 9. *" Karagyorgye 63 a tanacs levelei Plyakics vojvodahuz

28./junius

1810 majus 28./jun.

—

majus

23. es 28., jiinius

F.

iigyi leveltar

—

10.

No

5.

Vereinigte Ofuer

3.,

1.,

7.,

6.,

No

^'-^

Zinkeisen

k. 660.

2.,

1.,

-**

und Pester Zeitung 1810

had-

6.,

9.,

8.,

24.

jfinius

^99.

Reiches. VH.

Geschichte des Osmanischen

:

Stiirmer internuntius jelentesei Metternichhez 1810 majus

'*^

A

becsi allami titkos leveltarban.

czarsztvovanja Imperatora

Isztorija

stb.

497

k.

II.

1.

A

***

tanacs

belgradi

t.

Ugyi leveltar F. **'

jiilius

keziratgj-fijtemenyeben 520.

6.

No

5.

Imperatora

— Maretich

56 es 60.

17. es 27., jiilius 4., 8.

No

13.,

No

F. 7.

stb.

3.,

Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 39

5.,

-

7.

—40.

1.

—

csenija stb. 1810. Szerbszki Ljetopisz 1828.

15.,

Maretich jelentesei stb. 1810 jiinius

19.,

20.,

szeptember ber

10.

7.,

No 4,

1.

21.,

22., 2:;.,

B6csi hadugyi

11, 12, 14. F. 8. 5,

6a, 6b.

512.

augusztus

24., 14.,

6,

7, 8, 11. F.

— Isztorija — Buturlin :

No 10.

2.,

13.,

6.,

26., 29.,

leveltar 2,

500.,

k.

II.

jelentesei Radetzky-

Buturlin

—

F.

2a, 2b,

No

R.

I.

No

20—21.

1.

18., 20., 28., 4.,

9,

23.,

30

novem-

10, 11, 12, F.

2c, 5, 6, 7, 8, 10.

2, 3a. 3c, 3d.

•

priklju-

21., 24., jiilius

15.,

oktober ^.

Tiirki-

:

Karadzsics

Isztorija

16.,

hadiigyi

Becsi

es 15.

scher Feldzug stb. Hecsi hadiigyi leveltarban.

-**

Maretich

Becsi had-

Ofner und Pester Zeitung 1810

Vereinigte

No

16. es 29.

F.

12. es F. 7.

jriliusban.

—

sz.

jiinius 24. es Julius 8.

czarsztvovanja

—

1.

hez 1810 Junius leveltar

No

6.

Isztorija

502. es 511.

1810

vojvodahoz

levele Plyakics

t.

Kadetzkyhez 1810

jelentesei

No

5.,

1.

25. es Junius 9.

7.

Becsi

16.

12., 15.,

8.,

es F. 6.

9.

szam.

50.

A

es juliusban. Ugyanott 519. es 520. sa.

9.

Maretich jelentesei Radetzkyhez 1810, sok helyt kul(5n(5sen

F. 11.

czarsztvovanja Imperatora stb.

II.

No k.

F. 9. 2, 4,

511

—

Tiirkischer Feldzug. Becsi hadugyi leveltar.

405

JEGYZETEK.

— —

Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1810

Karadzsics

:

Pravitelsztvujuscsi

szovet

jiilius

stb.

40

No

1.

— 47.

1.

52.

—

Karagyorgye levele Plyakicshoz 1810 szeptember 2./14. es Karagyorgye levele Nenadovics Jakabhoz 1810 szeptember 15./27.

A

belgradi

III.

k.

t.

146—148.

bez Matehoz

Nenadovics moari. I.

t.

—

keziratgytijtemenyeben 525. es 526.

a jaszikai

befizelesek

es 157.

1810

es 1.

szept.

a

—

varvarini

iitkozetekrol.

sz.

—

El-

Glasznik

Nenadovics Jakab levele ocscsees Markovics Szima levele

14./26.

Matehoz 1810 szept.

28./okt. 10.

Nenadovics

:

Me-

Isztorija prikljucsenija stb. Szerbszki Ljetopisz 1828.

R. 21—31.

1.

ERRATA. 69.1. alulrol

2.

70. „

6

sor

.

rdbesziUse

helyetl rdbeazeUsei

n

Drinna

,

„

gyakorolnak

»

79., felulrol

17.

96.,

18.

y>

8.

„

pontjait

,

96., alulrol

Oroszorszdgbol

Drina gyakoroUak Oldhorszdgbdl

,

pontjdt azt

109.

,

felulrol

12.

v

ott

,

117.

„

alulr61

ID.

,

1807.

^

1802.

,

kodzsdl (kodzsa)

,

hdzsdl

potydni

,

petydni

Intszdlag

„

tenyleg

134.. feliUroU.esi

.

137., alulr61

11.

,

139.

„

,

19.

139.,

11.

„

ktetele

„

letele

142. „

3.

^

eszkozolt

n

eszkozok

151., felulrol

3.

-

hamburgi nemet hirlap helyett

Ham-

burgi Hirlap 153.

13.

,

,

161., szeljegyzet 170., alulr61

5.

,

angol

,

porosz

Brego

,

Borgo

2.

,

kodzsdljai

,

krdzsdljai

9.

,

ellentetes

„

elUnseges

63. jegyzet a 95.1. 10. 1.

25.

167. lapon

174.

1.

17.

A 135.,

sorahoz

(vezerevel.), a 64.

sorahoz (megkoUset.) tartozik; a a

hangsulyozvdn

,

189., alulr61 a 95.

1806.

hangsulyozta

felulrol

A

,

,

178., szeljegyzet ,

helyetl rutneliai

13.

174., 186.

rumeliei

1808

4.

sor

vonatkoztak

szavahoz,

*

a

alatti

jegyzet

jegyzet a

137. jegyzet a

sorhoz (foglaldsokra.) tartozik. 136., 145., 146., 152., ISO., 181. sz.

jegyzeteknek, bar

a Bzdvegben hivatkozott rajuk a szerzo, hianyzik a kezirata.

7

<^'

9JI

Kallay, B^ni A szerb felkel^s t*6rtenete

DR 343 K3 k'dt.l

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

'

U^j

'.'