[Ide írhatja a szöveget]
QUAESTOR kereskedési stratégiák – tájékoztatás az eredményekről 2012. december
Kereskedési stratégiák Tájékoztatjuk a kedves eQTRADER® Felhasználókat, és kedves Ügyfeleinket, hogy Elemzői Csoportunk 2009. november 16-tól kezdve, minden nap kereskedési stratégiákat készít a legkedveltebb devizapárokra. Elsősorban EUR, USD, GBP, CHF, JPY, AUD, CAD, NZD, HUF, XAU devizanemekből alkotott párkombinációkra, amelyek az eQTRADER® kereskedési rendszerünk ún. „TradeMaker” funkcióján keresztül érhetők el. A napi 6-8-10 kereskedési stratégia az éles kereskedési rendszerünk kiemelt szolgáltatásai közé tartozik, de 2010 őszétől a demo felületen is egyre több kereskedési stratégiát közlünk. Többnyire egy, vagy két napra szóló, ún. „day-trade”, ill. „swing-trade” kereskedési ötleteket dolgozunk ki, pl.:
Az úgynevezett „skalpolásos” stratégia nem szerepel az eszköztárunkban több okból is – azonnali cselekvést és állandó aktív figyelmet igényel. A skalpolók gyakran „csapnak le” 20-30-40 pip-es mozgásokra, márpedig egy stratégia kidolgozása kellőképpen időigényes ahhoz, hogy egy ilyen mozgás annak leírása alatt megtörténjen. Skalpoláshoz stop megbízást tenni nem célszerű, éppen emiatt veszélyes is maga a művelet. Ha viszont úgy döntünk, hogy a piac volatilitását figyelembe véve mégis helyezünk el stop megbízást, pontosan olyan távolságra, mint a skalpolás célértéke (20-30-40 pip), akkor 1:1-es kockázat-hozam aránnyal lépnénk bele egy ügyletbe, így ezt nem támogatjuk. Mi az 1-2 napos pozíció tartását preferáljuk, és ehhez igazítjuk a célárakat, ill. a stop szinteket.
-2-
Amennyiben az ún. stop szintünk nem sérül, s a célárunk még nem teljesült az adott kereskedési nap folyamán, de már nyereséges a szóban forgó devizaügylet, úgy a pozíció tartása napon túl, a következő stratégia közléséig célszerű, jóllehet, számolnunk kell ebben az esetben az ún. „rolloverrel”, mint a napon túl tartott pozíciókra felszámolt kamatnyereség, vagy kamatveszteség tényezőjével.
A devizakereskedési stratégiáknál legalább az 1:2, vagy 1:3 arányú kockázat-hozam elérésére törekszünk, s nemcsak limitáras, hanem piaci áras megbízásokat is alkalmazunk.
Az Önök kockázatvállalási hajlandósága értelemszerűen a kötési mennyiség megválasztásában mutatkozik meg.
Ezen a ponton felhívjuk kedves Ügyfeleink figyelmét, hogy a kötési mennyiségre mindig fokozottan figyeljenek, s a kereskedési rendszer kötési mennyiségre vonatkozó alapértelmezett beállítását minden esetben az Önök egyéni kockázatviselő képességéhez igazítsák! A fedezet 5-10%-nál nagyobb mértékű kihasználtsága a devizapiac rendkívüli sebessége, mozgása miatt, gyors, ill. akár nagymértékű vagyonvesztéshez, legrosszabb esetben pozíciólikvidáláshoz vezethet! (A hírlevelünk kockázatkezelés részét ajánljuk az Önök figyelmébe).
Kereskedési stratégiáink várható „sikeréhez” valószínűségi változókat nem rendelünk, azok iránya (vétel/eladás) tartalmazza álláspontunkat a várható mozgásról. Célszerű állandó kötési mennyiségekkel dolgozni, hogy az eredményesség hosszabb távon fenntartható legyen, és a „stop” megbízást minden egyes esetben szigorúan alkalmazni!
Hol találják meg kereskedési stratégiáinkat?
Az eQTRADER® kereskedési rendszerünk felhasználói felülete időről időre változik. Az újdonságok rendszerint először a demo kereskedési rendszerben kerülnek tesztelésre és bevezetésre. Az éles kereskedési felületen a stabilitás és a hatékonyság érdekében csak később.
Kereskedési stratégiáink a TradeMaker-ben a „Hírek és Analízisek” menüponton keresztül érhetőek el. A „Nyitás” címszó alatt azok a tippek szerepelnek, amelyeket „még be lehet kötni”, amelyek élő, nyitott stratégiák. Amennyiben a piaci ár már jóval túllépte a mi beszálló árunkat – például egy piaci áras stratégia esetén már 20-40 pip-pel feljebb, vagy lejjebb helyezkedik el az aktuális ár – akkor Önöknek kell mérlegelni, hogy megéri-e beszállni a mi stratégiánk alapján a kereskedésbe, vagy sem.
A stratégia abban az esetben, ha nem piaci áras beszállással került kidolgozásra, hanem például limit vétel/eladás, vagy stop vétel/eladás opcióval rögzítettük (kitörésre, vagy letörésre játszunk), de már megnyílt a pozíció, vagy ha egy adott stratégiánál teljesült a célár (limit), vagy aktiválódott a stop szint, akkor a kereskedési rendszerünk automatikusan a „Lezárt” stratégiák közé sorolja a korábban megjelenő tippet.
A TradeMaker menüben az Önök által kiválasztott stragéia egy felbukkanó kereskedési ablakban – az általunk megadott stop szinttel, célárral – néhány kattintás után megjelenik, Önöknek már csak a mennyiséget kell beállítani (a számlaegyenleghez érdemes optimalizálni, ami nagyon fontos!), végül pedig magát a megbízást elfogadni.
-3-
Az eQwebTRADER®-ben szintén a „Hírek és Analízisek” menüpontból érhetőek el a kereskedési stratégiák:
Mind a webes, mind pedig a telepített eQTRADER® platformon érdemes aktív figyelemmel kísérni a „Chat” ablakot, amelyen keresztül Önökkel kommunikálunk, s időben jelezzük, ha módosítani szeretnénk egy-egy stratégiánk stop szintjén, vagy célárán, ill. lényeges piacmozgató hírt kell közölnünk. A Chat funkciónak viszont vannak korlátai: csak akkor látható a mi üzenetünk, ha Önök éppen be vannak jelentkezve, továbbá a Chat funkciót nem tiltották le. Nem tartjuk célszerűnek a Chat kikapcsolását, mert előfordulhat, hogy Önök nem értesülnek időben a stratégiák esetleges módosításáról.
-4-
A Chat és a TradeMaker funkciók akkor működnek, ha Önök az alábbi beállításokat alkalmazzák:
-5-
Eredmények – 2012. december 2012 decemberében összesen 50 db deviza kereskedési stratégiát dolgoztunk ki. A stratégiák átlagos kockázat-hozam aránya 1:3 volt. A kereskedési ötletek száma novemberhez képest csökkent, de a kockázatvállalási hajlandóságunk nem változott. A deviza kereskedési stratégiák összesített eredménye +612 pip* lett. Az árfolyam százalékos elmozdulását tekintve viszont összesen bruttó 17,22%-os nyereséget realizáltunk. 2012 januárjától a stratégiák kiértékelése nem a pip mennyiség, hanem az árfolyam százalékos változása alapján történik. Ez jobban tükrözi a stratégiák teljesítményét. Az adatsorokat, amelyek eddig pip mennyiség alapján voltak kimutatva, utólag átalakítottuk, hogy megfelelő viszonyítási alapot kapjunk. Az árfolyam százalékos elmozdulása szerinti hozam nem azonos a tőkeáttétellel elért, a kereskedői tőkére számított hozammal, hiszen ez utóbbi minden egyes befektetőnél eltérő.
Az alábbi ábra szemlélteti nagyjából azt, hogy az árfolyam 1%-os elmozdulása az egyes devizapároknál kb. hány pontos mozgásnak felel meg.
A stratégiák teljesítményét vizsgálva elmondható, hogy az év végén mi is az EUR-erősödés, JPYgyengülés trendjét követve vettünk fel devizapiaci pozíciókat. A japán választások után, a jen tovább gyengült, az euró viszont ismét erőt tudott gyűjteni valamennyi devizával szemben, amellett, hogy a részvénypiaci hangulatot azért fűtötte az amerikai költségvetéssel kapcsolatos megállapodás reménye. A forint alulteljesítő volt a régiós devizák között is, nem tudott erőt gyűjteni, a két ünnep közötti illikvid időszakban markáns gyengülést mutatott.
-6-
Makrogazdasági háttér, fontosabb piaci folyamatok, események Egyesült Államok Az amerikai gazdaság mérsékelten nőtt a természet okozta károk ellenére, a vállalati beruházások lassultak, de a háztartások fogyasztása nőtt, illetve a lakáspiac tovább élénkült. A vártnál jobban alakultak az amerikai foglalkoztatottsági adatok az elmúlt hónapban. A munkanélküliségi ráta csaknem 4 éves mélypontra (7,7%-ra) esett vissza. Mindez arra utal, hogy a Sandy hurrikán hatását viszonylag gyorsan kiheverte az amerikai munkaerőpiac. Három éve nem látott ütemben nőtt a használtlakások értékesítése a tengerentúlon. Bár az amerikai lakáspiac még mindig nem állt teljesen talpra a jelzálogpiaci krízis kirobbanása óta, azonban a stabil munkahely-teremtési ütem nagyot lendített a piac helyzetén, 2005 óta először várják, hogy pozitív hatással legyen az amerikai GDP-re. Az átlagos lakásárak az egy évvel korábbi szinthez képest több mint 10%-kal magasabbak. A feldolgozó- és szolgáltatóipari indexek erősödést mutattak decemberben. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) decemberben úgy döntött, hogy határozatlan ideig, havi 40 milliárd dollár értékben folytatja a jelzálogkötvények vásárlását, de ezen felül még a decemberben kifutó második kötvénycsere program (OT2) helyett, havi 45 milliárd dollár értékben, (főleg 7-10 éves futamidejű) államkötvényeket is vásárol. Ezzel tehát 2013 januárjától havonta összesen 85 milliárd dollárnyi friss pénz áramlik majd az amerikai gazdaságba. A kötvénycsere programot felváltó új jegybanki lépés, sorjában a negyedik fedezetlen kötvényvásárlási program (QE4). Mindemellett arról is döntés született, hogy a Fed mérlegében szereplő kötvényekből eredő profitot visszaforgatják a pénzrendszerbe. Az irányadó rátát 0,00-0,25% közötti sávban hagyta a jegybank kamatdöntő testülete, amely feltehetően még legalább 2 évig rekord alacsony, nullához közeli szinten marad, de eltűnt a kamatdöntési közleményből a 2015 közepét célzó dátum a kamattartást érintően. Ehelyett a Nyíltpiaci Bizottság közölte, hogy addig vásárolja az állam- és jelzálogpapírokat, amíg a munkanélküliségi ráta 6,5%-ra nem csökken és/vagy az infláció 2,5% fölé nem kerül. Másfelől kiemelték, hogy az újonnan beiktatott „monetáris politikai célértékek” teljesülése esetén sem feltétlenül következik kamatemelés, vagy bármiféle monetáris szigorítás, és nem is tekinthetők hosszú távú jegybanki célkitűzésnek. A Fed is aggodalmát fejezte ki Amerika költségvetési helyzete miatt, de ennek ellenére kijelentette, hogy a jegybank stábja nem számolt újabb recesszióval, sőt nincsenek meg a jegybanknak az eszközei arra, hogy megoldja az esetleges újabb vészhelyzetet. A Fed stábja rontotta a gazdasági növekedéssel kapcsolatos, ill. az inflációra vonatkozó előrejelzéseit, ugyanakkor kismértékben javította a munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatos becsléseit. A legtöbb befektetőt az év vége közeledtével kétségkívül az amerikai költségvetés helyzete és a költségvetési szakadék (az ún. fiscal cliff) áthidalásának kérdése foglalkoztatta. Felmerült ugyanis annak a kockázata, hogy amennyiben a demokratáknak és a republikánusoknak nem sikerül megállapodniuk arról, hogy a bevételi oldalon mely adókedvezményeket tartják meg és milyen adókat emelnek meg, ugyanakkor a kiadási oldalon mely tételekből faragnak le, akkor életbe lép egy kb. 600 milliárd dollár mértékű fűnyíróelvű megszorítási automatizmus, amely 2013 első felében recesszióba taszítja az Egyesült Államok gazdaságát és ezzel a világgazdaságot is magával rántja a mélybe. Az amerikai makrogazdasági mutatók között a fogyasztói bizalmi indexekben tükröződött leginkább a költségvetési vitákkal kapcsolatos félelem, ugyanis a Michigani Egyetem és a Conference Board által kalkulált mutatók egyaránt 4 havi mélypontra zuhantak.
-7-
Eurozóna Négy éven belül immár másodjára zuhant recesszióba az eurozóna gazdasága, ahogy a kereskedelem lassul, illetve a kormányok csökkentik kiadásaikat, növelik a bevételeiket. Az Eurostat adatai szerint a 17 országot tömörítő valutaunió negyedéves alapon kalkulált bruttó összterméke 0,1%-kal csökkent a harmadik negyedévben. A második negyedévben még 0,2%-os gazdasági visszaesésről számoltak be. A beruházások 0,7%-kal, a kormányzati kiadások 0,2%-kal csökkentek, a fogyasztás gyakorlatilag stagnált. Az export 0,9, az import 0,2%-kal bővült, de mindkettő üteme elmaradt a második negyedévben mérttől. Németország, a valutaunió legnagyobb gazdasága, 0,2%-kal növekedett a harmadik negyedév során, ami lassulást jelent az előző időszak 0,3%-os növekedéséhez képest. Franciaország gazdasága szintén 0,2%-os bővülést tudhat magáénak, míg Olaszországban 0,2%-ot esett a GDP. Spanyolországban a visszaesés mértéke 0,3%-os volt. Szintén zsugorodott a gazdaság Portugáliában, Ausztriában, Hollandiában és Cipruson. Az Európai Központi Bank (EKB) rekord alacsony szinten, 0,75%on tartotta az irányadó kamatlábat decemberben. A kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Mario Draghi, az EKB elnöke ismertette a frissített gazdasági előrejelzést, amely alacsonyabb növekedést és inflációt vetített előre. Az euró gyengülésnek indult arra a kijelentésre, mely szerint felmerült a kamatcsökkentés lehetősége is a monetáris tanács ülésén, ugyanakkor Draghi kihangsúlyozta, hogy július óta az állampapír-piaci hozamok nagyobb mértékben csökkentek annál, amit az irányadó ráta esetleges csökkentése generált volna. Az EKB elnöke elmondta, hogy az eurozóna gazdasági növekedése alacsony szinteken stabilizálódott, s a gazdaság gyengélkedése sajnos a jövő év elején folytatódhat és csak 2013 második felében számolnak fokozatos javulással. Az EKB stábja rontotta a GDP-prognózist, ahogy arra számítani lehetett. 2012 egészére nézve -0,6 és -0,4% közötti visszaesést várnak, 2013-ban -0,9 és 0,3% közötti ingadozó teljesítményt, míg 2014-re már 0,4% és 1,4% közötti gazdasági növekedést. Az infláció 2013-ban az elvárt 2%-os szint alá is süllyedhet, az árstabilitás középtávon megvalósulhat, az inflációs várakozások stabilak. 2013-ban 1,1-2,1% közötti inflációt várnak, míg 2014-ben 0,6% és 2,2% közöttit. Lefelé mutató kockázatot jelent a gyengébb növekedés, míg ezzel ellentétes az adóváltozások és a magasabb olajárak hatása, de a kockázatok egyensúlyban vannak. 2013 első felében is korlátlan hitelt hajlandó biztosítani az EKB a fő refinanszírozási tendereken, mindaddig, amíg erre szükség lesz. Emellett a kormányokat továbbra is a költségvetések kiigazítására intette. A bankfelügyelet kérdésében a politikai egyeztetések erről megkezdődtek. A viták döntő része 2013-ra tolódik, de jelentős lépés az euroövezet további stabilizálása felé. A Standard and Poor's hitelminősítő intézet Görögország adóskockázati besorolását váratlanul 5 fokozattal, „SD”-ről (szelektív csőd adósosztályból) „B mínuszra” javította, stabil kilátásokkal. A hitelminősítő a decemberben végrehajtott sikeres kötvény-visszavásárlás nyomán döntött az adósosztályzat javításáról. Az euró ezzel 7 havi csúcsra erősödött az amerikai dollárral szemben. 2011 júniusa óta nem látott magas szintre került a hellén állam adóskockázati besorolása. A kötvényprogram révén lehetővé válik, hogy 2020-ra a GDParányos államadósság 144% helyett 124%-ra csökkenjen. A 10 éves görög kötvényhozamok 15% alá zuhantak, 2012 márciusa óta nem látott szintre. A Moody's hitelminősítő intézet a két uniós mentőalapot, az EFSF-et és az ESM-et is egyetlen fokozattal, AAAról Aa1-re minősítette le. A hitelminősítő intézet közleményében az állt, hogy a mentőalapok legnagyobb finanszírozói, vagyis az eurozóna centrum országai is egyre nagyobb kockázatokat vállalnak, mivel a periférián a recesszió tovább mélyül. A szoros intézményi, pénzügyi és gazdasági kapcsolatok miatt a centrum országok adóspozíciója is romlik, ezért a mentőalapok stabilitása is csorbul. A Fitch Ratings hitelminősítő intézet viszont megerősítette Franciaország kiváló (AAA) devizaadós besorolását, jóllehet, negatív kilátásokkal. Az indoklás szerint Franciaország gazdasága jól diverzifikált, politikailag stabil, finanszírozási szempontból nagyon rugalmas, sőt az egyik legnagyobb finanszírozó az EU-ban. A háztartások eladósodottsága mérsékelt, a megtakarítási ráta magas, de nem fogja vissza a gazdaságot olyan mértékben a belső kereslet, mint más kiváló adósoknál. A nettó külső adósság a GDP 23,1%-át éri csak el, a folyó mérleg hiánya kevesebb, mint 2%a a bruttó éves összterméknek, s azt lehet mondani, hogy Franciaország nincs kitéve külső finanszírozási sokkoknak. Az infláció alacsony és stabil. A francia költségvetést nem terhelte le különösebb mértékben a válság során a hazai pénzügyi szektor finanszírozása. Probléma viszont az, hogy az eurozóna kiváló adósai között a legmagasabb az államadósság és a büdzsé hiánya. 2012 végére 90%-ra nő a bruttó GDP-arányos francia államadósság, miközben a többi AAA-besorolással rendelkező ország mediánja csak 53% körüli. A kiváló adósbesorolással viszont összeegyeztethető az, hogy Franciaország adósságában a kamatfizetési kötelezettség alacsony. A költségvetés bevételeinek arányában 5%-os, a GDP-hez mérve pedig 2,6%. A francia bruttó államadósság 2014-ben, 94%-on tetőzhet majd a korábban várt 92% helyett. Jövőre 91,3% lehet a bruttó államadósság, amely 2017-re 10%-kal, 83%-ra mérséklődhet. A Fitch szerint jövőre 0,3%-kal nőhet a francia gazdaság, 2014-ben pedig 1,1%-kal, amely 2016-ra 1,6%-ra tovább gyorsulhat. -8-
Kína A kínai gazdaság fellendülésével kapcsolatos optimizmus erősödött az év utolsó hónapjában, mivel kedvezőbb makrogazdasági adatokat közöltek. A kínai feldolgozóipari mutató átlépte az 50 pontos szimbolikus határértéket, amely felett már gazdasági növekedésről beszélhetünk, illetve 14 havi csúcsra tört. Az új megrendelések gyorsabb ütemben nőttek, a foglalkoztatottak száma stagnált, a termelői árak nőttek, a beszerzési árak csökkentek. Az elmúlt 7 negyedév során fokozatosan mérséklődő gazdasági növekedést láthattunk. A kínai jegybank (PBoC) ugyan a júliusi kamatcsökkentés óta nem jelentett be újabb lépést, de a kormány egy 12 milliárd dollárt meghaladó infrastrukturális projektet hirdetett meg. A Bloomberg felmérése szerint, a kínai gazdasággal kapcsolatos optimizmus egy éve nem látott csúcsot ért el. A megkérdezettek elsősorban abban bíznak, hogy az új kínai vezetés jelentősen javítja a befektetői környezetet is. A jegybank (PBoC) tartotta a 6%-os irányadó hitel- és a 3%-os betéti kamatlábat, de a 20%-os tartalékolási rátán sem módosított. „Minőség és hatékonyság” – ezekkel a szavakkal jellemezte az új kínai vezetőség a politikáját. Fenntarthatóbb gazdasági növekedés, prudens monetáris és proaktív fiskális politika szükséges a legnagyobb ázsiai gazdaságban a kormány megállapításai szerint. Hszi Csin-pingtől, a kínai kommunista párt új vezérétől, komoly gazdasági, társadalmi és politikai átalakításokat várnak a befektetők. A gazdaság jelenlegi szerkezetét látván, azt mondhatjuk, hogy átmeneti fázisban van a fejlett piacgazdaság felé. A GDP-ben az export súlya 30, a beruházásoké pedig kb. 40%-os. E két tényező súlya összesen annyi, mint például az Egyesült Államokban a fogyasztásé. A kínai gazdaság elsősorban az olcsó munkaerő által támogatott exportra épített eddig. A beruházásokat nagyban segítette a vidékről városokba áramló nagy létszámú munkaerő. De sajnos az urbanizáció is elér egy olyan szintet, ill. sebességet, amely után már át kell gondolni a kormányzati politikát. A kínai vezetőség nem szeretne gyors átalakulást, de az eddigi gazdasági modell sem vihető tovább. Az export helyett, többet kell koncentrálni majd a belső fogyasztásra, a feldolgozóipar helyett pedig a szolgáltatóiparra. A kormányzati politika által vezérelt jegybanki politika, a „manipulált” jüanárfolyam sem visz előrébb, itt is liberalizáció kell. A szolgáltatóipar súlyát a kormány szeretné évek alatt 70%-ra növelni. A nyugdíjak és szociális támogatások elviszik a költségvetés bevételeinek szinte a felét, így e téren is reformra van szükség. A lakosok jövedelmük nagy részét üzemanyagra és élelmiszerre költik, érzékenyek az inflációra, a középréteg viszonylag gyenge, a költségvetés kiadási oldalán pedig nagy a szociális kiadások súlya. A gazdasági növekedés hajtómotorja ez idáig többnyire az olcsó munkaerőre épülő feldolgozóipar és export volt, valamint a gyakran tervszerű, a megtérülést kevésbé célzó kormányzati beruházás. Az exportorientált gazdaságmodell kevésbé tartható. A kormány el szeretné kerülni a drámai gazdasági lassulást Kínában, ezért fenn kell tartani az ingatlanpiaci korlátozásokat, ugyanakkor a gazdaság húzóágazatai még igénylik a kormány támogatását. A kínai jegybank (PBoC) elnöke több alkalommal is kihangsúlyozta, hogy erősebben korlátozni kell a nem befektetési célú, hanem elsősorban spekulatív, rövidtávú tőkeáramlást, amelyet külföldi befektetési alapok generálnak. 2013ban a befektetők a 2012-ben mért 7,7% helyett kb. 8%-os GDP-növekedési ütemmel számolnak. Japán A japán előrehozott választásokon a papírforma jött be, azaz a liberális ellenzéki párt (LDP) magabiztosan nyert. A japán jen gyengülése ezzel tovább folytatódott, idei éves csúcsára emelkedett a dollár-jen keresztárfolyam, majd két és féléves mélypontra is zuhant jen. Az LDP-nek 294 helyet sikerült szereznie a japán alsóházban, míg a demokrata kormánypárt (DPJ) elveszítette a mandátumainak háromnegyedét, s mindössze 57 mandátumot kapott. Az LDP az alsóházban kétharmados többséggel kormányozhat. A DPJ tulajdonképpen egy közepes méretű párttá zsugorodott. A piaci szereplők nem számítottak arra, hogy az LDPnek ilyen áttörő sikere lesz. A japán választók – úgy tűnik – nagyot csalódtak a demokrata kormánypártban. A japán Nikkei 225-ös tőzsdeindex 8 havi csúcsra tört. Az új liberális kormánypárt a jegybanktörvény módosítását, az inflációs cél 2%-ra történő emelését, agresszívebb fellépést hirdetett a jen felértékelődése ellen. Ezen kívül azzal is számolni kezdtek a befektetők, hogy az LDP legalább 5-10 ezer milliárd jenes (több mint 60 milliárd dolláros) gazdaságélénkítést eszközöl majd 2013 első negyedévében, hogy kihúzza a gazdaságot a recessziós állapotból. Az LDP egy recesszióval küszködő gazdaságot örökölt, amely máig nem heverte ki a 2011-es földrengések okozta gazdasági károkat és a nukleáris katasztrófát, ráadásul a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatok is megromlottak a területi viták miatt, amely a japán exportra – a világgazdaság lassulása és a jen felértékelődése mellett – „extra” terheket is rótt.
-9-
Az idei harmadik negyedévben 3,5%-kal esett vissza a GDP-növekedés, de az idei utolsó negyedévben legalább 0,4-0,5%-os újabb gazdasági visszaeséssel lehet számolni, amellyel így – 2008 óta már harmadjára – technikai értelemben recesszióba süllyed a szigetország. Az LDP 3%-os gazdasági növekedést szeretne elérni, de úgy tűnik, hogy ez legfeljebb csak 2014-re lehetséges. A japán üzleti hangulat 3 éves mélypontra került decemberben. Sorjában már 5. hónapja romlik az üzleti bizalom. A japán export 6,5%-kal esett vissza októberben éves relációban, amely szintén 5 havi sorozatos hanyatlásnak felel meg. A japán autóértékesítések Kínában a területi viták miatt egy évtizede nem látott mértékben csökkentek. Decemberben azért is váltak még pesszimistábbá a japán autógyártók, mert a kormányzat visszavonta a támogatásokat. Bár a gépipari megrendelések nőttek, számos vállalatnál regisztráltak létszámleépítéseket. 2013 első negyedévében már 1,4%-os gazdasági növekedéssel kalkulálnak a gyengébb jen miatt. A japán jegybank (BoJ) decemberi kamatdöntő ülésén, a várakozásoknak megfelelően 0,00-0,10% közötti sávban tartotta az irányadó rátát, de 10 ezer milliárd jennel 101 ezer milliárd jenre bővítette ki az eszközvásárlási programját. Az elmúlt 4 hónapban már harmadjára növelte a jegybank a likviditást. Az eszközvásárlási program mérete 76 ezer milliárd jenre nőtt, míg a banki hitelprogram mérete (25 ezer milliárd jen) nem változott. Az újabb 10.000 milliárd jen egyik felét államkötvények, a másik felét pedig kincstárjegyek vásárlására fordítja majd a jegybank. A monetáris tanács 1,0%-on hagyta az inflációs célt, igaz Masaaki Shirakawa jegybankelnök utalt arra, hogy a célértéket 2013. január 22-én felülvizsgálják. A japán monetáris tanácsban volt, aki arra szavazott, hogy a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett tartalékaira a jegybank ne fizessen kamatot, vagyis 0%-ra szállítsák le a betéti kamatlábat a jelenlegi 10 bázispontról. A monetáris tanács ezt az indítványt 8:1 arányban ugyan leszavazta, de 2008 novembere óta most merült fel először a tartalékokra fizetendő kamatszint csökkentése. Svájc Nemcsak a japán jen (mint első rangú menedékeszköz), hanem a svájci frank piaca is kezdett meginogni 2012 decemberében, amint a legnagyobb svájci kereskedelmi bankok negatív tartományba süllyesztették le a betéti kamatlábakat. A svájci jegybank (SNB) a várakozásoknak megfelelően nullához közeli sávban, 0,00-0,25% között határozta meg az irányadó 3 hónapos LIBOR tartását és kijelentette, hogy az immár 15 hónapja védett, 1,20-as EUR/CHF árfolyamgátat, a jövőben is, minden eszközzel fenntartja, azaz hajlandó korlátlan mennyiségben eurót venni és frankot eladni. Az SNB döntése megfelelt az elemzői várakozásoknak, nem okozott különösebb meglepetést. A kamatdöntési közlemény szerint, viszont jelentősen megnőttek a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok. Az SNB friss prognózisa alapján 2013-ban 1,0-1,5% között alakulhat a gazdasági növekedés, az infláció pedig a korábban becsült 0,2%-os növekedés helyett 0,1%-kal csökkenhet, vagyis defláció lesz. 2014-re változatlanul 0,4%-os inflációt jelez előre a jegybanki stáb. A frank további felértékelődése ugyanis továbbra is visszafogja a gazdasági teljesítményt. Az euróval szemben felállított árfolyamgát 2012-ben csak egyetlen alkalommal, tavasszal sérült, de a jegybank azonnal a helyzet magaslatára állt. A legnagyobb kockázat középtávon az ingatlanpiaci áremelkedés üteme. Az eurozóna gazdasága az idei harmadik negyedévben recesszióba süllyedt, amely a svájci gazdaságot is érzékenyen érinti, hiszen az egyik legjelentősebb kereskedelmi partner gyengélkedéséről van szó. Az SNB-nek egyre többe kerül az árfolyamgát védelme, amelyet jól szemléltet a devizatartalékok megugrása. A GDP 70%-át elérő devizatartaléknak mintegy fele euróban denominált. Egyesült Királyság A brit jegybank (BoE) decemberi kamatdöntési jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a monetáris tanács valamennyi tagja az irányadó ráta 0,50%-os rekord alacsony szinten tartására szavazott, de továbbra is csak egyetlen tag voksolt a 375 milliárd fontos kötvényvásárlási program 25 milliárd fonttal történő kibővítésére. Újdonság volt a jegyzőkönyvben, hogy a jegybankárok szerint a pénzügyminisztériummal közösen indított hitelezési program (FLS) már kezdi kifejteni pozitív hatását a brit gazdaságra, ugyanakkor a többség úgy véli, hogy az idei utolsó negyedévben még visszaeső gazdasági teljesítményt láthatunk. A harmadik negyedévben a fogyasztás nem volt olyan erős, mint amire a jegybanki stáb számított, ezért is várnak gyengébb GDP-adatot az utolsó negyedévben. Ami viszont bíztató, hogy az eurozóna megítélése javult, a bizonytalanság csökkent, jóllehet az euroövezetben végrehajtandó megszorítások még visszafogják a brit exportot is. A brit monetáris tanácsban a többség óvatos, hiszen kijelentették, hogy nem söpörték le az asztalról teljes mértékben az újabb pénzpumpa lehetőségét sem. A brit pénzügyminiszter szerint a jegybanknak továbbra is kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóbbá váljon és ezáltal akár a költségvetési pálya is megfelelően alakuljon. A szigorú fiskális politikát jó, ha támogatja a laza monetáris politika. A Standard and Poor's hitelminősítő intézet negatív kilátásokkal illette az Egyesült Királyság kiváló (AAA) szuverén adóskockázati besorolását. Ezzel a brit adóskockázat összhangba került a Moody's és a Fitch hitelminősítő intézetek osztályzatával. A hitelminősítő indoklása szerint, a legnagyobb kockázat az, hogy a gazdasági növekedés tovább lassul és emiatt a költségvetésbe nem folynak be a tervezett bevételek a megfelelő mértékben. -10-
Magyarország A KSH megerősítette, hogy 2012 harmadik negyedévében 1,5%-kal esett vissza a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaság különösen gyengén teljesített. Ennek két oka is volt: az egyik az előző évi magas bázis hatása, valamint az idei aszálykárok, amelyek több mint 21%-kal vetették vissza a termelést, 2 éves mélypontra. Az ipari termelés 0,2%-kal mérséklődött, a szolgáltatóipar 0,7%-kal zsugorodott. A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 3,9%-kal csökkent. A bruttó állóeszközfelhalmozás visszaesése 3,6% volt. Mindez 0,6 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A külkereskedelmi forgalomban, folyó áron, továbbra is kiemelkedően magas, 629 milliárd forint aktívum keletkezett, a kevésbé romló cserearányok mellett. Az export 1,9%-kal nőtt, míg az import 0,7%-kal csökkent. Az MNB adatai szerint, 2012 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP -3,2%-a volt, a nem pénzügyi vállalatoké pedig +2,3%. A háztartások nettó finanszírozási képessége az elmúlt évben a GDP 5,7%-át érte el. A GDP-arányos bruttó államadósság pedig 2012 harmadik negyedévének végén 78,6%-ra rúgott, ami 1,5 százalékponttal magasabb a novemberi előzetes becslésnél. Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH december 7-én végrehajtotta a GDP-adatok revízióját, amely már benne van a friss államadósság-statisztikákban. A KSH adatai szerint, novemberben a fogyasztói árak 5,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Utoljára 11 hónapja volt ilyen alacsony szinten az infláció. Októberben még 6% volt az áremelkedés üteme. A vártnál nagyobb csökkenésben szerepet játszott, hogy a tavaly novemberben bejelentett adóemelések miatt magas volt a bázis. Novemberben az élelmiszerek és a szeszesitalok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. A ruházati cikkek csak kismértékben drágultak, ill. egy hónap alatt közel 5%-kal kellett kevesebbet fizetni az üzemanyagokért. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) közölte, hogy decemberben 3,2 százalékponttal, 48,9%-ra esett vissza a hazai beszerzési menedzser index. Ez 2012 áprilisa óta nem látott mélypontnak felel meg. Az export részindexe 42 hónapja először zuhant (52 pontról hirtelen 44,9 pontra korrigált vissza), ugyanakkor az importé 50 pont felett maradt. Az új megrendelések részindexe 50 pont alá csúszott (54,7 pontról váratlanul 48,2 pontra). Hasonlóképpen a foglalkoztatottság alindexe is 50 pont alá zuhant (49,7 ponton áll). Ezek az adatok arra utalnak, hogy a recesszió tovább mélyülhet Magyarországon. A munkanélküliség 10,5-ról 10,6%-ra emelkedett novemberben, ami szintén hátráltatja a kilábalást. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) idei utolsó ülésén is az alapkamat 25 bázispontos csökkentését jelentette be, amely ezzel 6,00%-ról 5,75%-ra csökkent. Ez volt az 5. egymást követő hónap, amikor mérséklődött az irányadó ráta. Utoljára 2011 elején állt hasonlóan alacsony szinten. Simor András, az MNB elnöke elmondta, ismét „a szűk többség” szavazott a kamatszint tartására (vagyis a 4 külső tag szorgalmazta a kamatvágást). A reálgazdasági kilátások romlottak, lassult az export, a belső keresletre negatívan hat a mérlegalkalmazkodás és a szigorú hitelkörnyezet. A jegybank a következő két évben potenciális növekedéssel nem számol. A munkaerőpiacon bővül az aktivitás, de ennek kisebb része kerül felszívásra a gazdasági szereplők által, mivel nőtt az egységnyi munkaköltség, s mert a kereslet-kínálat között szerkezeti különbségek lehetnek. Az aktivitás növekedésével a munkanélküliség is emelkedhet. Rövidtávon az inflációs helyzet javulásával számol az MNB. A kormányzati intézkedések mellett az olajár is kedvezőbben alakult. Középtávon nagy kérdés, hogyan alkalmazkodik a gazdaság a költségoldali infláció emelkedéséhez, amelyek növelik a termelési költségeket is (bankadó, tranzakciós adó, közműadó, egyéb iparági adó, termelékenység-növekedés feletti minimálbér-emelés). A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult. Simor szerint további kamatcsökkentésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzpiaci folyamatok folytatódnak és a beérkező adatok megerősítik, hogy az inflációs cél a monetáris politika horizontján elérhető. Az MNB szerint a lakossági energiaárak csökkenése nem feltétlenül vezet fogyasztásélénküléshez 2013-ban. 2011-ben is közel 500 milliárd forintot hagyott a lakosság zsebében a kormány az adócsökkentések révén, az sem okozott fogyasztásemelkedést. Ha eladósodott a lakosság, és az adósságának több mint fele devizában van (addicionális bizonytalanság), egyáltalán nem biztos, hogy többletjövedelmet el fogja költeni.
-11-
2013-ban alacsonyabb GDP-vel és mérsékeltebb inflációval számol a jegybank stábja. A 2012-ben mért 1,4%os GDP-visszaesést (naptárhatástól nem szűrt adat) 2013-ban 0,5%-os (előző 0,7%), míg 2014-ben 1,5%-os növekedés követheti. Az infláció tekintetében a 2012-ben regisztrált 5,7%-os rátát 2013-ban 3,5%-os (előző: 5,0%), s 2014-ben 3,2%-os emelkedés követheti. Az infláció 2013-ra várt kisebb emelkedése mellett a kormányzati intézkedések játszanak főszerepet. A legnagyobb hatása a lakossági energiaárak 10%-os csökkentésének lehet, ez önmagában 1 százalékponttal alacsonyabb áremelkedési ütemet vetít előre. A forint árfolyama lejtőre került a hónap végén, amikor is a fő devizákkal szemben átlagosan kb. 3,5%-kal gyengült az ünnepek közötti illikvid kereskedési időszakban, valamint a kormány részéről érkező kétes nyilatkozatokból kifolyólag. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy nincs szükség devizakötvénykibocsátásra 2013-ban és hogy szorosabb együttműködést lehetne kialakítani a jegybankkal. Elterjedt az a piaci szóbeszéd is, mely szerint a jegybank nem fogad el kéthetes betéteket, de ezt később meg is cáfolták. Emellett persze az amerikai költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanság és hektikusság is közrejátszott a forint gyengülésében. Ki kell hangsúlyozni ugyanakkor azt, hogy a 10 éves magyar államkötvények hozama 6% közelébe, közel 7 éves mélypontra is süllyedt, az 5 éves CDS-felár pedig 300 bázispont alatt maradt, amely messzemenő pesszimizmusra nem adott okot. Az ünnepek előtt jó hírként hatott a forint piacára, hogy a londoni Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette hazánk hosszú lejáratú szuverén adósbesorolásának BB plusz szintjét, emellett a hozzá rendelt kilátást negatívról stabilra változtatta, vagyis a közvetlen leminősítés veszélye elmúlt. A Fitch üdvözölte, hogy Magyarország kiáll a költségvetési hiány 3%-os szint alatt tartása mellett (amely nemcsak 2013-ban, hanem 2014-ben is reális cél lehet), és az államadósság is mérséklődhet. A Fitch emellett közölte, nem számít IMFmegállapodásra a közeljövőben. A költségvetés finanszírozása viszonylag rugalmas, a kormány készpénzbetétei a GDP 5,5%-át érik el, a devizatartalékok pedig a GDP 34%-ára rúgnak, a külföld felé pedig pontosan és hiánytalanul törlesztettük hiteleinket az elmúlt években. A bruttó GDP-arányos államadósságunk a 2010-es 81% körüli csúcsról 2012 végére 77% közelébe ereszkedett, amely szintén dicséretes a hitelminősítő szerint. A Fitch Ratings „kellemes meglepetésként” kezelné, ha mégis létrejönne az IMF-megállapodás, de az abban foglaltak erőteljes végrehajtására is szükség lenne ahhoz, hogy a cég pozitív minősítési lépéseket vegyen fontolóra hazánk esetében.
-12-
Az elemzés tükrében bemutatjuk kereskedési stratégiáink eredményét az alábbi ábrákkal:
Kereskedési stratégiák szolgáltatásunkat 2009. november 16-án indítottuk az éles kereskedési rendszerben. A havonta elért összesített nettó eredményeket az alábbi ábrán szemléltetjük:
-13-
Kockázatkezelés A kockázatkezelésre mindig célszerű a legnagyobb hangsúlyt fektetnie valamennyi kereskedőnek! Ehhez szeretnénk Önöknek segítséget nyújtani az alábbi gondolatokkal…
A helyes kockázatkezelés lényege, hogy minimálisra csökkentsük a veszteséges és maximálisra növeljük a nyereséges pozíciók számát. Az egyik legfontosabb kockázat a saját érzelmeink, önmagunk pszichológiája. A sikeres kereskedéshez 60%-ban az kell, hogy az érzelmeinket félretegyük, s csak 40% jut magára a konkrét technikai kockázatkezelésre. A kockázatkezelés két alappillére: a pozíciók kockázatkezelése (risk management) és a kereskedésre szánt tőke optimális felhasználása (money management). Alapszabály, hogy a nagyobb hozam elérése nagyobb kockázattal is jár, a nagyobb kockázat pedig nagyobb veszteség elkönyvelésének lehetőségét hordozza magában! Minden esetben határozzuk meg, hogy pénzünk hány százalékát szeretnénk kockáztatni (pl.: legfeljebb annak 30%-át). Ha többet veszítettünk, mint amit eredetileg terveztünk, akkor tartsunk szünetet, gondoljuk át, hol hibázhattunk, mit csinálnánk másképp. Csak annyi pénzt kockáztassunk, amennyiről úgy gondoljuk, hogy ha elvész, akkor sem kerülünk kilátástalan pénzügyi helyzetbe. Ne a megtakarításainkat kockáztassuk, hanem csak is kizárólag az ún. „fölösleget”! A szabad tőke néhány százalékánál többet ne kockáztassunk, ha pozíciót nyitunk! Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér – tartja a mondás, vagyis sohase vegyünk fel túl sok, vagy túl nagy méretű nyitott pozíciót! Ha egyetlen insrumentumban veszünk fel túl nagy pozíciót, akkor a kockázatunkat nem terítjük szét, nem diverzifikáljuk, így egyetlen eszköz ármozgásától függ a siker, ha viszont túl sok nyitott pozícióval rendelkezünk, akkor azok kezelése, nyomon követése meglehetősen nehéz, a figyelmünket elvonják. Meg kell találni az arany középutat! Kezdetben érdemes egyetlen devizapár piacával alaposabban megismerkedni, s azt lekövetni. A veszteség nem tesz bennünket vesztessé: a legtöbben a veszteségtől pánikszerűen félnek, pedig velejárója a tőzsdei vagy devizapiaci kereskedésnek. A veszteséget el kell viselni! Ha túl sokat akarunk nyerni, akkor veszítünk igazán sokat! A túlzott nyereségvágy nem visz előbbre! Gyakori probléma, ha például nem zárjuk le időben a nyereséges pozíciót, mert irreálisan magas a hozamelvárásunk, s úgy gondoljuk, hogy egy ügyletből magas kockázattal, rengeteg profitot érhetünk el. A profitot realizálni is tudni kell! Ha lehet, ne kapkodjuk el a kereskedést! Ne legyünk türelmetlenek! Alaposan gondoljuk át, mikor, miért és milyen instrumentum piacán lépünk pozícióba! Ha a piac naponta irányt vált, s megnő a hektikusság, érdemes kivárni! A mesterlövészek is alaposan megfontolják, mikor „sütik el a fegyvert”, minél több a pontos találat, minél higgadtabb egy kereskedő, annál nagyobb eséllyel lesz nyereséges. Az is lehet jó pozíció, ha éppen nincs nyitott pozíciónk! Ha van egy sikeres stratégiánk, akkor ahhoz tartsuk magunkat! Ha a stratégia elkezd sorozatos veszteséget termelni, akkor vizsgáljuk meg, mi állhatott mögötte, érdemes-e változtatni rajta? Beszéljünk üzletkötőnkkel, kérjünk segítséget befektetési tanácsadónktól! Ne higgyünk az ún. „biztos tippeknek”, de ne adjunk a szóbeszédekre sem! Kövessük inkább az eredeti stratégiánkat!
-14-
Nemcsak a belépést kell megfelelően időzíteni – bár a jó belépő félsiker – hanem a kilépést is! Az nyeri a legtöbbet, aki a legkevesebbet veszíti! Mindig alkalmazzunk stop-loss, vagyis veszteségminimalizáló megbízást! Soha ne kereskedjünk stop-loss nélkül! Ha a nyereséges ügyletek száma mindig több, mint a veszteségeseké, akkor hosszú távon nagyobb az esély a talpon maradásra! Stop-lossnak olyan árfolyamszintet jelöljünk ki, amelynél be kell ismernünk, hogy az eredeti elképzelésünk téves. Alkalmazzunk take-profit, vagyis nyereségoptimalizáló megbízásokat is, hiszen a „fák nem nőnek az égig”! Ne próbáljuk meg eltalálni a piac „alját” és „tetejét”! A profik sem találják el mindig a „jó irányt”, egyszerűen csak helyesen kezelik a kockázatot, gondolkodásukban nagyobb hangsúlyt adnak a racionalitásnak és nincs helye az érzelmeknek, továbbá törekednek arra, hogy hosszabb távon a sikeres kötések száma messze felülmúlja a sikertelenekét. A technikai szintek segítenek meghatározni a beszállási (nyitó), a stop-loss (veszteségminimalizáló, veszteségvágó), valamint take-profit (nyereségrealizáló, vagy célárfolyam) szinteket, vagyis azokat a pontokat, ahol fel kell hagynunk eredeti kereskedési ötletünkkel, vagy. ahol zárni kell egy sikeres ügyletet. A támasz-ellenállás szintek a devizapiacon sohasem kőbevésett, pontos szintek, gyakrabban támasz-ellenállás zónákról beszélhetünk. Az ügyfelek és az üzletkötők között meg kell lennie bizonyos szintű összhangnak, ha a dolgok rosszul mennek, ne váltsunk egyből brókercéget, hanem váltsunk előbb üzletkötőt, hasonló módon, mint egy sikertelen stratégia esetében. Próbáljuk meg megállapítani az aktuális piaci trendeket. Trenddel szembe menni hosszú távon nem érdemes! A makacs kereskedő hamar pórul jár! Ha eredeti elképzelésünkkel szembe megy a piac, akkor ne erőltessük azt! Nem a piacot kell legyőznünk, hanem a saját érzelmeinket, hiedelmeinket kell a háttérbe szorítani! Ha párhuzamosan több olyan devizapárral kereskedünk, amelyek a befektetői hangulat alapján szorosan együtt mozognak (korrelálnak), akkor célszerű csökkenteni a pozícióméreteket, s azt a tőkét, amelyet a kereskedéssel kockáztatunk, ezen instrumentumok között felosztani! Ha nyereséges a pozíciónk, ne feledkezzünk meg annak „karbantartásáról”, vagyis követéséről! A stoploss szinteket minden esetben úgy módosítsuk, hogy lehetőleg a nyereség minél nagyobb részét biztosítsuk be magunknak arra az esetre, ha a trend hirtelen megfordulna. A devizapiacon a jelentős volatilitás miatt, az ún. „követő stop” megbízásoknál célszerűbb lehet a stop szint manuális, kézi, főleg a technikai szintek alapján történő változtatása. Összegzésképpen a legfontosabb, hogy:
KOCKÁZATKEZELÉS MINDIG SZÜKSÉGES !!! STOP-LOSS MEGBÍZÁST MINDIG ALKALMAZZUNK !!! A TŐKÉNKBŐL MINDIG KEVESET KOCKÁZTASSUNK !!!
-15-
A sikeres kereskedés 3 szabálya Érjünk el profitot! (Megfelelő stratégiával) Tartsuk meg a profitot! (Megfelelő kockázatkezeléssel) Mindezt ismételjük! (Hosszú távú siker) Stratégiáinkban több ponton kezeljük az Önök kockázatát! Mi választjuk ki azt az árfolyamszintet, amelyről úgy gondoljuk, viszonylag kis kockázattal pozíciót érdemes nyitni. Mi jelöljük ki a pozíció irányát (vétel/eladás) a rendelkezésünkre álló minden információt felhasználva, legjobb belátásunk szerint. A stop szintet és a célárat is úgy állítjuk be, hogy azok aránya megfeleljen egy racionális kereskedő elképzeléseinek, céljainak. Az alábbi táblázatban felsoroltuk, hogy az egyes devizapárokra milyen kockázat-hozam arányt szem előtt tartva kereskedünk, vagyis a páros egy-két napos mozgását, volatilitását ismerve, milyen átlagos STOP-LIMIT méretet alkalmazunk.
Devizapár
Fedezetigény*
Maximális tőkeáttétel
Általunk használt átlagos STOP
1,0% 100x 60 pip EURUSD 1,0% 100x 60 pip EURJPY 1,0% 100x 60 pip USDJPY 1,0% 100x 60 pip GBPUSD 1,0% 100x 60 pip GBPJPY 1,0% 100x 60 pip EURGBP 2,0% 50x 60 pip GBPCHF 2,0% 50x 60 pip EURCHF 2,0% 50x 60 pip USDCHF 2,0% 50x 60 pip AUDUSD 2,0% 50x 60 pip AUDJPY 2,0% 50x 60 pip NZDUSD 2,0% 50x 60 pip NZDJPY 2,0% 50x 60 pip USDCAD 2,0% 50x 80 pip EURCAD 2,0% 50x 80 pip EURAUD 2,0% 50x 80 pip EURNZD 4,0% 25x 200 pip CHFHUF 4,0% 25x 200 pip EURHUF 4,0% 25x 200 pip USDHUF 8,0% 13x 1 000 pip XAUEUR 8,0% 13x 1 000 pip XAUUSD *50.000 EUR minimális fedezetigényig érvényes letéti követelmény
Általunk használt átlagos CÉLÁR 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 180 pip 240 pip 240 pip 240 pip 600 pip 600 pip 600 pip 3 000 pip 3 000 pip
-16-
A kereskedési rendszerünk „TradeMaker” funkcióján keresztül a pozíció felvételének időzítését, annak irányát és a STOP-LIMIT szinteket mi eleve meghatározzuk. Az Önök feladata csupán a helyes pozícióméret megválasztása, viszont ezen nagyon sok múlik! A kockázatkezelés legfontosabb része a pozícióméret, amellyel meghatározzuk, hogy a piacon mekkora kockázatot vállalunk, mekkora tőkkeáttételt használunk, mekkora lesz a kitettségünk. A kitettség azt a pénzmennyiséget jelenti, amekkora összértékben a tőkeáttételt kihasználva pozíciókat vettünk fel. Például 50.000 EUR long/short pozíció felvételével 14,5 millió forintnyi nettó kitettségünk keletkezik. Ha ezt 1 millió forintos tőkével tettük, akkor 14,5-szörös tőkeáttételről beszélhetünk, vagyis pénzünk 14,5-szeresének megfelelő nettó piaci pozícióval rendelkezünk. Ha 5 millió forintos tőkéből indítottuk, akkor csak 2,9-szeres a tőkeáttétel, ami jóval kisebb kockázatot takar. De mekkora a helyes pozícióméret? Minden egyes stratégiánál hangsúlyozzuk és hangsúlyoztuk, hogy a fedezet 5-10%-nál nagyobb mértékű kihasználása komoly veszteségeket, a tőkénk gyors elolvadását okozhatja egy szokatlanul ideges, bizonytalan piaci környezetben. Az, hogy Önök mekkora kockázatot vállalnak, azt a „Számlaösszesítőn” a „Fedezet felhasználás” sor mutatja. Ez nagyon lényeges! Bármely és bármennyi instrumentummal, devizapárral kereskednek, célszerű ügyelni minden esetben arra, hogy ez a mutató ne emelkedjen 5-10% fölé a pozíció(k) felvételekor, nyitásakor. Ha több devizapárral, vagy esetleg részvényekkel, határidős termékekkel is kereskednek, akkor sem!
Erre a mutatóra figyelve lényegesen több pozíciót vehetünk fel például egy adott hónapban, s több esélyt adhatunk magunknak, hogy a nagy elmozdulásokat lekereskedhessük, azokból profitáljunk. Ilyen kockázatvállalás mellett könnyebben elviselhetőek az extrém, gyakran különösen hektikus piaci mozgások is.
-17-
Nézzünk néhány konkrét példát! a) 5 millió forint szabad tőkénk van. EUR/HUF devizapárral szeretnénk kereskedni. A kereskedési rendszer előírja, hogy például 4%-os letéti igény mellett köthetünk a szóban forgó instrumentumra. Kérdés: mekkora az az optimális pozícióméret, amely mellett a fedezet felhasználás nem haladja meg a 10%-ot? A fedezetünk 5 millió forint, ennek 10%-a 500.000 Ft. A nyitott ügyletek fedezetigénye tehát ennél magasabb nem lehet. Mekkora az a kötésmennyiség euróban, amelynek 4%-a pontosan 500.000 Ft-tal egyenértékű? (500.000*(100/4))/290 (utóbbi az aktuális EUR/HUF árfolyam legyen) = 43.103 EUR. Ekkora lehet a számunkra optimális pozícióméret egy long, vagy short pozíció felvételéhez. b) Ha tudjuk azt, hogy például 50.000 EUR-val egyenértékű pozíciót szeretnénk felvenni EUR/HUF devizapárban, akkor mekkora az optimális tőke, amellyel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy a fedezetkihasználtság 10%-nál ne legyen magasabb? Tegyük fel, hogy az EUR/HUF devizapár letéti igénye 4%-os, az aktuális EUR/HUF árfolyam pedig 290. A 4%-os letéti igény azt jelenti, hogy az 50.000 EUR-nak a 4%-ával, 2000 EUR-val (közel 600.000 Ft-tal), minimálisan rendelkeznünk kell ahhoz, hogy a brókercég megnyithassa a pozíciót. Ez a minimális összeg kell hogy legyen a fedezetünk 10%-a, vagyis 600.000x10 = 6.000.000 Ft, ekkora az az optimális számlaegyenleg, amellyel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy 50.000 EUR-val egyenértékű piaci pozíciót vegyünk fel, s a fedezet felhasználása ezzel ne legyen nagyobb, mint 10%. *** A devizapárok árfolyamának mozgását, a részvényindexekéhez szóhasználattal „pip”-ben határozzuk meg általában.
hasonlóan
pontban,
devizapiaci
Egy „pip”, vagyis egy pontnak megfelelő árfolyam elmozdulásnak nevezzük azt, ha pl. az EURHUF árfolyam 260,01-ről 260,02-re emelkedik, vagy pl. 260,00-ról 259,99-re ereszkedik. Az EURUSD közkedvelt devizapár esetében pl. 1,3556-ról 1,3557-re, vagy 1,3540-ről 1,3539-re történő árfolyam elmozdulást tekintjük „1 pip”, vagyis „1 pontnyi” árfolyam elmozdulásnak. A devizapárok árfolyamát általában 5 számjegyig jegyzik, s balról olvasva az 5. helyiérték, vagy számjegy tekinthető az „1 pip” helyének, de mindig célszerű figyelembe venni a jegyzési konvenciót (pl. különösen a japán jen párosoknál)! A devizapárok vételi és eladási oldala közötti differencia, vagy más néven „spread” mértékét is pontban, vagyis „pip”-ben tüntetik fel. Tized és század „pip” is létezik, de az eQTRADER® kereskedési rendszerünk egyértelműen feltünteti, kiemeli azt, hogy mely helyiérték változása felel meg „1 pip” elmozdulásnak az adott devizapárban. Számszerűen 50.000 EUR kötési mennyiségnél 1 pip árfolyam elmozdulás EURUSD devizapár esetében 5 dollár (közel 1000 Ft) nyereséget, illetve veszteséget indukál, EURHUF páros esetében pedig 500 Ft nyereséget, illetve veszteséget jelenthet. Háda Bálint
Balog-Béki Márta
Bánhalmi Gábor
Mester Péter
Varga Zoltán
06 40 222 111
Vezető elemző tel:2999-999/2211
Elemző tel:2999-999/2204
Elemző tel:2999-999/2241
Elemző tel:2999-999/7092
Elemző tel:2999-999/7198
www.quaestor.hu QUAESTOR pontok
Az adatok forrása, ha másként nincs jelölve: Vállalati beszámolók, Reuters, Bloomberg, QUAESTOR számítások. Ez a kiadvány kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy közvetlen befektetési ajánlattételnek, következésképpen a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (székhely: 1132 Budapest, Váci út 30.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042155; a céget nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság) (a továbbiakban QUAESTOR Zrt.) semmilyen kötelezettsége nem keletkezik a kiadvánnyal vagy az abban foglaltakkal összefüggésben. A fenti információk illetve adatok általunk megbízhatónak tartott forrásokon alapulnak, de sem garanciát, sem felelősséget nem tudunk vállalni pontosságukért vagy teljességükért. Az árak és az egyéb piaci jellegű információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal megváltozhatnak. A kiadványt csak a QUAESTOR Zrt. előzetes engedélyével szabad sokszorosítani illetve terjeszteni. A kiadványban említett értékpapírok nem mindenki számára jelentenek megfelelő befektetést. A befektetőknek tájékozódniuk kell a befektetésekkel kapcsolatos esetleges problémákról, különös tekintettel a befektetések kockázatának nagyságára. A befektetőknek csak olyan értékpapírokat érdemes vásárolniuk, amelyek összhangban vannak kockázatvállalási képességükkel. A befektetőknek javasoljuk, hogy az értékpapír-tranzakciókkal kapcsolatos adóügyekben kérjék ki hivatásos adótanácsadó véleményét. A QUAESTOR Csoport bármely tagja, a társaságok bármely alkalmazottja, vezetője, illetve azok családtagjai (a jogszabályokban megszabott kereteken belül) szabadon vásárolhatják, illetve adhatják el a kiadványban szereplő értékpapírok bármelyikét illetve szabadon foglalhatnak el bármilyen pozíciót az értékpapír- és pénzpiacokon. Bármely itt közölt vélemény a szerző személyes megítélése és nem tekinthető a QUAESTOR Zrt, továbbá a QUAESTOR Értékpapír Nyrt. hivatalos álláspontjának. Jelen kiadvány nem a befektetési elemzések függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült és nem vonatkoznak rá a befektetési elemzések terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalmak.
-18-
