QUAESTOR Csoport QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt

Tel.: (+36 1) 299 9999 Fax: (+36 1) 299 9990 www.quaestor.hu

QUAESTOR Csoport QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt.

Társaság neve: QUAESTOR Értékpapír Nyrt. Társaság címe: 1132 Budapest, Váci út. 30. Ágazati besorolás: Befektetési szolgáltató Beszámolási időszak: 2007. éves auditált jelentés

Telefon: 06-1-299-99-99 Telefax: 06-1-299-99-90 E-mail cím: [email protected] Kapcsolattartó: dr. Borsos Violetta, Bukovácz Ákos

PK1. Általános információk a pénzügyi adatokra vonatkozóan Igen Auditált

Nem

X

Konszolidált Számviteli elvek

X Magyar

X

IAS

Egyéb

PK2. Konszolidációs körbe bevont társaságok Nincsenek konszolidációs körbe bevont társaságok. PK3. Mérleg Adatok ezer forintban Sor.sz. a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37

Tétel megnevezése A) Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyonértékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, gépek, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előleg 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedése kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B) Forgó eszközök I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK 1. Vevőkövetelések 2. Követelések ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásból 3. Követelések tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

-1-

Tárgyidőszak Tárgyidőszak 2006. XII. 31 2007. XII. 31 (eFt) (eFt) 45 015 39 825 860 145 0 0 0 0 0 0 860 145 0 0 0 0 0 0 40 055 35 580 38 972 34 907 0 0 1 083 673 0 0 0 0 0 0 0 0 4 100 4 100 0 0 0 0 4 100 4 100 0 0 0 0 0 4 223 759 0 0 0 0 0 0 0 68 964 0 4 087 2 631

Változás (e) Ft -5 190 -715 0 0 0 -715 0 0 0 -4 475 -4 065 0 -410 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Változás (%) -11,53% -83,12%

-83,12%

-11,17% -10,43%

0,00% 0,00%

0 0 0 0 0 0 8 438 213 4 214 454 99,78% 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 273 815 204 851 297,04% 28 256 28 256 4 108 20 0,50% 169 454 166 823 6341,73%



38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

4. Követelések a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból 5. Elszámolóházzal szembeni követelések a) elszámolóházzal szembeni követelés b) elszámolóházi tevékenységet végző szerv. szembeni követelés 6. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 7. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Váltókövetelések 9. Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekk 2. Bankbetétek a) tőzsdeforgalmi számla b) egyéb bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

0

0

0

42 892 42 892 0

61 118 61 118 0

18 226 18 226 0

0 0

0 0

0 0

0 19 354 3 541 344 0 1 061 410 0 2 479 934

0 0 10 879 -8 476 7 673 488 4 132 144 0 0 1 399 239 337 829 0 0 6 274 249 3 794 315

613 452 34 012 579 440 427 949 151 491 37 901 37 733 168 0 4 306 676

490 910 -122 542 32 132 -1 880 458 778 -120 662 391 263 -36 686 67 515 -83 977 153 095 115 194 153 019 115 286 76 -92 0 0 8 631 133 4 324 458

42,49% 42,49%

-43,79% 116,68% 31,83% 153,00% -19,98% -5,53% -20,82% -8,57% -55,43% 303,93% 305,53% -54,75% 100,41%

Források Sor sz. a 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88

Tétel megnevezése

Tárgyidőszak Tárgyidőszak

D) Sajáttőke I. JEGYZETT TŐKE a) visszavásárolt tulajdonosi részesedés II. JEGYZET, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. ÁLTALÁNOS TARTALÉK VIII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+/-) E) Céltartalék 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F) Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszúlejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben III. RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú hitelek 2. Rövid lejáratú kölcsönök

-2-

Változás

2006. XII. 31 (eFt) 2 225 946 1 047 671 0 0 106 255 952 682

2007. XII. 31 (eFt) 2 267 623 1 047 671 0 0 106 255 1 014 419

0 57 601 61 737 298 537 19 334 0 279 203 1 766 162 0 0

0 61 769 37 509 252 897 2 896 0 250 000 6 101 312 0 0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0

0

0

1 766 162 902 430

6 101 312 3 271 118

Változás

(e) Ft (%) 41 677 1,87% 0 0,00% 0 0 0 0,00% 61 737 6,48% 0 0 4 168 7,24% -24 229 -39,24% -45 641 -15,29% -16 438 -85,02% 0 -29 202 -10,46% 4 335 150 245,46% 0 0

4 335 150 245,46% 2 368 689 262,48% 0



89 90 91 92 93 94 95 96

3. Vevőtől kapott előleg 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Ügyfelekkel szembeni kötelezettség 6. Kötelezettségek tőzsdei ügyletek elszámolásaiból 7. Kötelezettségek tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból 8. Elszámoló házzal szembeni kötelezettség a) elszámolóházzal szembeni kötelezettség

42 436

12 852

0 -29 584

503 027 0 0

347 419 0 0

-155 607 0 0

3 976 3 976

0 0

-3 976 -3 976

0

0

0

0

0

0 0

0

0

99 100 101 102

b) elszámolóházi tevékenységet végző szerv. szembeni kötelezettség 9. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 10. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 11. Váltó tartozások 12. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolás 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

0 314 293 16 031 3 535

0 2 469 923 9 302 0

103 104 104

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN

12 496 0 4 306 676

9 302 0 8 631 133

97 98

-69,72% -30,93%

100,00%

0 2 155 630 685,87% -6 729 -41,97% -3 535 100,00% -3 194 0 4 324 458 100,41%

Eredménykimutatás Sor sz. a a) b) c) d) e) 1 f) g) h) i) j) 2

I II III IV V 3 4 5 VI VII VIII IX A 6

Tétel megnevezése

Tárgyidőszak Tárgyidőszak Változás

Bizományosi tevékenység bevételei Kereskedelmi tevékenység bevételei Értékpapír forgalombahozatali tevékenység bevételei Letétkezelési, letéti őrzési tevékenység bevételei Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei Bizományosi tevékenység ráfordításai Kereskedelmi tevékenység ráfordításai Értékpapír forgalombahozatal szervezési tevékenység ráfordításai Letétkezelési, letéti őrzési tevékenység ráfordításai Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai Bizományosi tevékenység eredménye Kereskedelmi tevékenység eredménye Értékpapír forgalombahozatali tevékenység eredménye Letétkezelési, letéti őrzési tevékenység eredménye Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye Befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei Aktivált saját teljesítmények Anyag jellegű ráfordítások Bér költség Személy jellegű egyéb kifizetések TB járulék Személy jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: visszaírt értékvesztés Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés

-3-

Változás

2006.XII.31 (eFt) 450 635 1 042 276 0 5 917 24 068 1 522 896 3 300 611 247 0

2007.XII.31 (eFt) 526 637 1 348 793 0 13 326 31 629 1 920 385 3 550 1 052 518 0

(e) Ft 76 002 306 518 0 7 410 7 561 397 489 250 441 271 0

(%) 16,87% 29,41%

31 692 453 477

19 949 410 617

-11 743 -42 860

-37,05% -9,45%

1 099 716 447 335 431 029

1 486 634 523 087 296 275

35,18% 16,93% -31,26%

0 -25 776 -429 409

0 -6 623 -378 988

386 917 75 751 -134 753 0 19 153 50 421

423 180 3 203 0 1 304 0 151 265 26 605 3 151 9 703 39 459 27 030 70 018 0 0 139 915 0

433 751 3 910 0 1 789 0 183 108 30 541 5 501 10 852 46 894 5 191 74 838 0 0 129 419 0

10 571 708 0 486 0 31 844 3 937 2 350 1 149 7 436 -21 839 4 820 0 0 -10 495 0

2,50% 22,09%

125,23% 31,41% 26,10% 7,59% 72,19%

-74,30% -11,74%

37,27% 21,05% 14,80% 74,56% 11,84% 18,84% -80,79% 6,88% -7,50%


7 9 8 10 X 11 12 13 14 XI B C XII XIII D E XIV F XV 13 14 G

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett eszközöknek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapír árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetett (fizetendő) kamatok és kamat jellegű kifizetések Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség Különadó fizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Általános tartalék képzés, felhasználás Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY


0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 9 182 0 278 9 460 0 0 80 006 0 0

0 9 106 0 1 616 10 722 0 0 96 779 0 0

0 -76 0 1 337 1 262 0 0 16 774 0 0

236 80 242 -70 782 69 133 0 4 -4 69 129 95 438 68 596 -6 859 0

1 586 98 365 -87 643 41 776 0 0 0 41 776 100 0 41 676 -4 167 0

1 350 18 122 -16 861 -27 356 0 -4 4 -27 352 5 -438 -26 920 2 692 0

0 61 737

0 37 509

0 -24 229

-0,83% 480,27% 13,34% 20,97%

22,58% 23,82% -39,57% -100,00% -100,00% -39,57% 5,62% -100,00% -39,24% -39,25%

-39,24%

Mérlegen kívüli jelentősebb tételek Nincs ilyen tétel.

A Társaság történeti áttekintése A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Részvénytársaság (továbbiakban: a Társaság) jogelődjét, a Quaestor Értékpapír Korlátolt Felelősségű Társaságot 1993-ban alapította a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság ötvenmillió forintos jegyzett tőkével. A Társaság alapításától kezdve teljes jogú értékpapír-forgalmazási tevékenységre feljogosító engedéllyel rendelkezik, így bizományosi és saját számlás tevékenységet egyaránt végezhet. A Társaság alakulása után gyakorlatilag első tevékenységként a Tallér befektetési jegyek forgalmazását kezdte meg, majd a tevékenységi kör bővítése céljából 1993. szeptemberében a Budapesti Értéktőzsdén tőzsdetagságot vásárolt, és ettől az időponttól kezdve ügyfelei részére teljesít tőzsdei megbízásokat, illetve kereskedik saját számlára a Budapesti Értéktőzsdén. A későbbiekben a Társaság újabb befektetési jegyek forgalmazásával folytatta ügyfélkörének kiépítését, amely számára egyre több szolgáltatással állt a rendelkezésére. 1994-től az egyik leglátványosabban fejlődő terület az állampapír-kereskedelem lett, amely tevékenység növekvő eredményével járult hozzá a Társaság sikereihez. A másik dinamikusan fejlődő részleg a tőzsdei részvénykereskedelem.

-4-



A nagyarányú piaci terjeszkedés természetesen jelentős szervezeti változásokat is igényelt. A Társaság kezdetektől törekedett arra, hogy a szolgáltatásai ne csak a fővárosban, hanem az ország több pontján elérhetők legyenek. Költséghatékonyság érdekében a QUAESTOR Értékpapír Nyrt. a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. irodahálózatán keresztül éri el ügyfeleit, így napjainkra az ország 16 városában érhetőek el a Társaság szolgáltatásai. A szervezeti változásokhoz tartozik, hogy 1996. augusztusában az alapító QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság felemelte a QUAESTOR Értékpapír Kft. jegyzett tőkéjét 200 millió forintra, amely összeggel szeptember másodikán a Társaság részvénytársasággá alakult át. Az alaptőke emelés és az átalakulást a cégbíróság bejegyezte. A Társaság 1996. novemberében nyilvános részvénykibocsátás keretében újabb alaptőke emelést hajtott végre, így a Társaság alaptőkéje meghaladta a 616 millió forint. A Társaság alaptőkéje tovább növekedett 1999-ben, amikor az eredmény-és tőketartalék terhére történő alaptőke-emeléssel a jegyzett tőke 1,047 milliárd forintra nőtt. Ettől az időponttól kezdve a Társaság befektetési társaságként működik, így a szolgáltatások széles körét végezheti. A Társaság piaci környezetének bemutatása Állampapírpiac 2007. A makrogazdaság javuló egyensúlyi helyzete március elejétől ismét jelentékeny volumenű tőkebeáramlást generált a hazai állampapírpiacon. Mind az egy évnél rövidebb lejáratú, mind a többéves futamidejű papírok hozama mérséklődött. A háromhavi referenciahozam a február végén kialakult 8,05 - 8,07%-ról 7,67%-ra ereszkedett április 20-ra, a hároméves futamidejű referenciapapíré pedig 7,76%-ról 7,08%-ra. Az ennél hosszabb futamidejű kötvények hozama szintén csökkent, bár a háromévesénél kisebb mértékben. Március elején – Simor András jegybankelnöki hivatalának kezdetekor – globális miniválság söpört végig a tőkepiacokon, ami alól a magyar részvény- és állampapírpiac sem vonhatta ki magát. A kínai részvénypiacon február utolsó napján látott 9%-os zuhanás, illetve a Fed nagy tekintélyű exelnöke, Alan Greenspan beszéde - miszerint 30%-os valószínűséget ad egy 2008-as egyesült államokbeli recessziónak - néhány napig pesszimista hangulatot váltott ki a tőkepiacokon. Magyarországon is érzékelhettük a hatásokat, hiszen a rövid futamidejű állampapírok hozamai nagyjából 10 bázisponttal emelkedtek, és a hosszabb futamidejűeké is fölfelé indult, még ha ennél mérsékeltebben is. A forintárfolyam ezzel párhuzamosan gyengült. A miniválság okozta gyengülési trend március10-től fordult meg, s ezután a hazai állampapírpiacon komoly rali bontakozott ki. Az említett háromhavi benchmarkon kívül a hat hónapos referenciahozam a február végi 8,02 - 8,04%-os értékről 7,55%-ra zsugorodott, az egyéves pedig 7,97%-ról 7,35%-ra. A hosszabb futamidejű referenciapapírok közül az ötéves hozama 7,4%-ról esett le 6,85%-ra, ami nagy váltásnak számít. A tízéves papír hozamának csökkenése ennél enyhébb volt (6,94%-ról 6,663%-ra), a tizenöt évesé pedig még csekélyebb (6,52%ról 6,44%-ra). A magyarázatok között élre kívánkozik, hogy a nemzetközi tőkepiaci hangulat optimistábbra fordult március közepe felé. Egyrészt Alan Greenspan finomította az állításait, s jelezte, hogy a kedvező globális konjunktúra átsegítheti az amerikai gazdaságot a nehéz perióduson, illetve hogy az ingatlanpiac mélyrepülése elszigetelt jelenség a gazdaságban, és várhatóan nem terjed át egyéb szektorokra. Másrészt márciusban az Iránban fogva tartott brit katonák szabadon bocsátása oldotta a globális geopolitikai feszültséget, ami szintén pozitív a tőkepiacok számára. Harmadrészt a kínai részvénypiacok ismét csúcsot döntöttek, ami nyugtatólag hatott a befektetőkre. A kockázatvállalási kedv újra erőre is kapott. A nemzetközi befektetői hangulat javulása éppen akkor éreztette hatását a hazai állampapírpiacon, amikor a makrogazdasági helyzet is javulni kezdett. Az év első hónapjainak államháztartási adataiból már látszott, hogy akár a kormány által előre jelzett 6,8%os hiánynál is alacsonyabbra csökkenhet a büdzsé hiánya. A reálbérek mérséklődése nyomán láthatóan lassult az import növekedésének üteme, miközben az európai konjunktúra erősödésével az export lendületesen bővült, így a külső egyensúlyi pozíció érdemben javultak tavaly. Ez az országkockázat csökkenését hozta. Mindeközben a folyamatoknak egyik árnyoldalaként jelentkezett a GDP növekedésének lassulása, de ez március-áprilisban azonban mintha nem érdekelte volna a befektetőket, sokkal inkább az egyensúlyi mutatók javulására koncentráltak.

-5-



A június végére kialakult hozamgörbe már nagyrészt tükrözte azokat a várakozásokat, amelyeket a hazai kamatpálya alakulását, illetve a nemzetközi tőkepiacok hosszú távú kilátásait értékelve fogalmaztak meg a pénzügyi piacok. A három hónapos kincstárjegy 7,5 % körüli, illetve a 15 éves államkötvény 6,45 % körül mozgó hozama jelzés volt arra, hogy a nemzetközi tőkepiacokat fenyegető inflációs veszélyek miatt az ütemesebb hazai kamatcsökkentés esélye is mérsékelt. A május–júniusi időszak állampapír-piaci eseményeit a június 25-i hazai kamatcsökkentés, az erre irányuló várakozások alakulása, illetve a hosszú lejáratú kötvényhozamok fejlett piacokon látott emelkedése határozta meg. Április végéhez képest a legfeljebb egyéves lejáratú eszközök piacán 1017 bázispontos esés volt tapasztalható. A hároméves kötvény hozama 7,08%-ról 6,89%-ra zsugorodott, az ötévesé pedig 6,85%-ról 6,79%-ra. Az ennél hosszabb lejáratú papírok hozama gyakorlatilag nem változott, a június végén látott 6,63%-os tízéves hozam megegyezett az április végivel, a 15 éves pedig 6,44%-ról 6,45%-ra kúszott fel. Ez is érzékeltette, hogy a hosszú lejáratú hozamok esése elé komoly akadályok gördültek. A fejlett piacokon a hosszú hozamok emelkedését az Egyesült Államokban és a globális piacokon is érezhető inflációs félelmek váltották ki. Ez nemcsak az olajár alakulása miatt volt így, a globális gazdasági folyamatok is ebbe az irányba mutattak. A jelekből ítélve az adott időszakban a legtöbb vezető jegybankár osztotta azokat a nézeteket, amelyek szerint a kapacitáskihasználtság magas fokú, a növekedés gyors, ami a közeljövőben inflációhoz vezethet. Erre hivatkozott a legtöbb központi bank (például a brit, a svájci vagy a svéd), amikor megemelte a kamatokat. A magyarországi folyamatokban ez a tendencia akképp érződött, hogy március elmúltával a gazdaság túljutott az infláció tetőpontján, ezt követően már lassult a pénzromlás üteme. Az infláció mérséklődését övező várakozások tekintetében az elmúlt két hónap nem hozott érdemi változást. Márciust megelőzően az elemzők – akárcsak a piac – a ténylegesnél még valamivel magasabb inflációra számítottak, valamint arra, hogy az infláció lecsengése is hosszabb ideig tarthat. Ehhez képest a tetőzés és a hullám lecsengése az év elején megfogalmazott piaci konszenzusnak és a jegybank előrejelzésének megfelelően alakult, ilyen értelemben tehát nem hozott változást május és június sem. A várakozásoknak megfelelő inflációs pálya ismeretében váratlan volt, hogy június 25-én a Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 7,75%-ra csökkentette a 2006. októbere óta 8%-on álló alapkamatot. A meglepetést az okozta, hogy az intézkedés a jegybank májusi kamatdöntését követően kiadott nyilatkozat alapján nem tűnt valószínűnek. A bejelentés után a forint rövid ideig gyengült, majd újból erősödött, azonban az árfolyam változásában mindig szerepet játszanak más, regionális és globális tényezők is. Lengyelországban például június 27-én kamatemelés volt, aminek hatására erősödött a zloty, és ez húzta magával a forintot is. A legfrissebb amerikai makrogazdasági adatok szintén jótékonyan hatottak a fejlődő piacokra, aminek nyomán a legtöbb ország valutája erősödött. Az állampapírpiac második félévének folyamataira a 2007. őszén kirobbant egyesült államokbeli másodlagos jelzálogpiaci válság volt a legnagyobb közvetett hatással. A hatás a közép-európai térségben kezdetben mérsékelt, később viszont már markáns volt. Augusztusban a Magyar Nemzeti Banknak is le kellett mondania a kamatcsökkentésről. Furcsa módon a kamatok és a hozamok alakulására vonatkozóan november elején megfogalmazott várakozásokat is egy másodlagos jelzővel illethető tényező, az inflációs várakozások befolyásolták. Hazánkban ugyanis szeptemberben és októberben is a vártnál magasabb lett az infláció, s rendületlenül az élelmiszerek erős drágulását lehetett tapasztalni, amit csak tetéztek a pénzügyi piacokon lejátszódott események. A rövid lejáratú papírok hozamának változását az utolsó negyedév nagy részében is főként a jegybanki alapkamat csökkentésére irányuló várakozások határozták meg. Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiinduló, bizalmi válságba torkolló események, a kockázati éhség elapadása inkább a hosszabb lejáratú kötvények hozamának emelkedésében volt tetten érhető. Szeptember 25-től 25 bázisponttal, 7,5%-ra mérsékelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Ezt a csökkentést már beárazta a piac, a hozamok is ezt tükrözték. Szeptemberben az éves infláció 6,4% lett. Túl azon a nagy bizonytalanságon, amit a világ tőkepiacain eluralkodó folyamatok hoztak magukkal, a jegybankároknak jókora fejtörést okozó globális inflációs kihívások hazai lecsapódásának elemei közül az élelmiszerárak emelkedése számított a legnagyobb gondnak. Októberben úgy tűnt, hogy a válsághangulat véget ér, a forint csaknem visszaerősödött az augusztus előtti értékekre, sőt az állampapírpiacon is kisebb horderejűnek számított már ez az esemény, mint szeptember közepén.

-6-



Mindebből az utolsó őszi hónapban még azt lehetett leszűrni, hogy ha a nemzetközi piacok hangulata nem romlik érdemben, akkor ismét a hazai fundamentumokra terelődhet a figyelem. Ezek után novemberben újra gyengülni kezdett a forint, amit a hónap elején a GDP akkor publikált „rekord rossz” adatával lehetett magyarázni. Az év végén pedig ismét a nemzetközi folyamatok váltak az állampapírpiac elsődleges mozgatóivá. Összességében elmondható, hogy a hazai állampapír-befektetésekkel a MAX Composite index alapján 2007-ben +6,4%-os hozamot lehetett elérni, ami a 8%-os átlagos éves inflációhoz viszonyítva nem bizonyult kiemelkedő teljesítménynek. Továbbra sem tört meg az a trend a hazai, fix jövedelmet generáló befektetések piacán, hogy a hosszabb lejáratú befektetésekkel nem lehet számottevően nagyobb hozamot elérni, mint a rövid távúakkal. Az éven belüli lejáratú állampapírok piacát reprezentáló RMAX index hozama (+7,7%) 2007-ben – már nem először – felülteljesítette a hosszú lejáratú állampapírok indexét (+6,1%). Részvénypiac 2007. Az év első hónapjaiban nem változott kardinális módon a hangulat a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában. A makrogazdasági híreknek nem volt igazán hatásuk, pedig a márciusi 9%-os infláció arra utal, hogy az előrejelzésekhez képest hamarabb és magasabb ütemet produkálva jár csúcsra a pénzromlás. A Magyar Nemzeti Bank felől hallatszó hírek sokkal fontosabbak voltak. A forint intervenciós sávjának eltörléséről (az elnökváltás apropóján) kibontakozó vita nyomán is megerősödött a forint, s ennek természetesen megvoltak a szokásos következményei. A külföldi vevők lényegesen nagyobb fantáziát láttak a magyar részvénypiacban, ám az erős forint által negatívan érintett gyógyszeripari cégek papírjaihoz diszkontált áron lehetett hozzájutni. A megszorítási csomagnak általában is a gyógyszergyártók voltak a legnagyobb vesztesei. Így annak bejelentése után az Egis kurzusa a harmadával, a kicsit kevésbé érintett vagy jobban diverzifikált forgalmú Richteré a negyedével zuhant. Április közepén azután éppen a gyógyszeripari cégek vezették a jelzett felívelést, a vevők bizonyára úgy értékeltek, hogy a piac már túlságosan megbüntette a két papírt. A többi blue-chippel kapcsolatban is jelent meg olyan információ, amelyik alapvetően érinthette volna az árfolyamokat, ám a befektetők láthatóan súlyoztak az információk között. A Magyar Telekom leginkább annak a híresztelésnek a kapcsán szerepelt a gazdasági sajtóban, amely szerint a Deutsche Telekom eladhatja érdekeltségét a Szisztema nevű orosz távközlési társaságnak. A lapok titkosszolgálati eszközökkel vívott harcról cikkeztek, a DT azonban cáfolt, s a részvénybe fektetők sem árazhattak be új kockázatot, mert a papír még drágult is. Annak sem tulajdonított alapvető jelentőséget a piac, hogy kiderült: az OTP enyhíteni kívánja alapszabályának a kisebbségi részvényeseket (a menedzsmentet mindenképpen) védő "felvásárlásvédelmi" pontjait. A szavazati maximumot érintő szabály ugyanis az igazgatóság javaslata szerint nem módosul, az egy-egy külföldi részvényes kezében lévő pakett maximálizálása pedig eddig sem nyújtott "tökéletes" védelmet, legalábbis bizonyos befektetői körben. Nyár végén az ún. subprime jelzáloghitelek piacán kirobbanó válság világszerte megrengette a részvénypiacokat. Az események eleinte az érdekelt társaságok papírjait érintettét, azokéit, amelyek ügyfelei tömegesen nem tudtak fizetni. A problémák azonban gyorsan terjedtek, előbb kereskedelmi bankok, befektetési alapok, majd pillanatokon belül a régi gazdaság valamennyi ágazata, végül pedig a globális részvénypiacok is veszítettek értékükből. Egyedül a legdivatosabb szektorok (megújuló energiaforrások, bioenergia, egy-két high-tech ágazat) úszták meg komolyabb áresés nélkül. A befektetési alapok, noha „ki vannak tömve” pénzzel, óvatossá váltak, csökkent a részvények iránti kereslet. Néhány ijesztő nap után aztán elült a nagy ijedség és máris felfelé korrigáltak a papírok, így voltaképpen a NYSE P/E-alapon túlárazottnak nem értékelhető parkettjén nem lehetett válság kibontakozását tapasztalni. Az árfolyamok szeptember harmadik hetében lódultak meg, amikor a Fed 5,25%-ról 4,75%-ra mérsékelte az alapkamatot, amit kitörő örömmel fogadtak a tőzsdék. Földrészünk legnagyobb tőzsdéi, a Deutsche Börse és a London Stock Exchange lassabban álltak talpra, mint az amerikai piacok. Pedig a Fed kamatdöntése után Európában is megváltoztak az elemzői várakozások, és már oszlott az addig általánosnak tekinthető vélemény, hogy az év végéig kamatemelések várhatók az EKB-tól. A piac inkább 2008 első negyedévére kezdte árazni az eseményt.

-7-



Ahogy az euró drágulása egyirányú folyamatnak bizonyult az elmúlt hónapokban, úgy nem akart megállni a nyersanyagárak emelkedése sem. A boom ezúttal is támogatta a nyersanyagkitermelésben érintett bányászati cégek részvényeinek drágulását. Az éves csúcsát július második felében bemutató Budapesti Értéktőzsde indexe előbb pár hét alatt 3000 pontot esett, majd intenzív erősödéssel szeptember végére 28 413 pontig jutott, de a nyugateurópai és a tengerentúli tőzsdékkel ellentétben így is mínusszal zárta a nyárutót. Októberben pár nap kivételével lefelé menetelt a BUX, sőt novemberben zuhanórepülésre váltott. Pedig az MNB folytatta a júniusban megkezdett kamatcsökkentést, és a szeptember 24-i újabb 25 bázispontos vágásával 7,5%ra mérsékelte az alapkamatot, ami támogathatta volna a részvénypiacot. A kamatok esése azonban nem volt képes ellensúlyozni annak hatását, hogy a Mol felvásárlásáért a nyáron kibontakozó versenyben rekordmagasságokba röpített részvény árfolyama korrigált. Akkor 30 ezer forintig szárnyalt (az eseményekben szintén érintett OTP 10 ezerig jutott), de a szeptemberi záróár 28 500 forint volt, november utolsó előtti hetét pedig 25 345 forinttal fejezte be a részvény. A fundamentálisan nem indokolt harmincezres árról egyébként előbb 15%-ot esett, majd újból felívelt, mivel az OMV érdeklődése nem lohadt. A piaci kedélyeket a két cég között kialakult nyilatkozatháborún túl az árfolyamot felhajtó vásárlások sora, a lex Mol életre hívása, az OMV 32 ezer forintos áron deklarált feltételes vételi szándéka, majd az ezért kiszabott PSZÁF - büntetés borzolta. A szabályozás nem éppen tőkepiackonform, de az ellentábor azzal érvelt, hogy időlegesen segíthet a Mol és az OTP részvényeinek BÉT-en tartásában, nélkülük ugyanis aligha beszélhetünk sokáig független Budapesti Értéktőzsdéről. Az új kibocsátók ugyanis az elmúlt évben sem tolongtak, noha az AAA „személyében” szeptemberben egy új részvény is debütált a parketten. Összességében átlagosnak tekinthető évet zárt a hazai részvénypiac, a BUX 16%-os éves növekedésével a világ tőzsdéinek rangsorában a lista első felében foglalt helyet. A hazai börzemutató ezúttal a 2007-es év szélsőségeit jelentő +153%-os kínai illetve -34%-os venezuelai index-változástól is jócskán „elmaradt”. Egyedül a Mol produkált számottevő növekedést (+13%) a blue chipek közül (OTP: 0%; Richter: -5%; Magyar Telekom: -16%). Az indextagok között az EGIS 29%-os éves árfolyamvesztése jelentette az egyik szélsőséget, amit a kisebb papírok árfolyam-emelkedése ellensúlyozott (pl.: Econet: +168%; Állami Nyomda: +112%).

A Társaság gazdálkodásának elemzése FORGALOM A Társaság forgalmának bázisidőszakhoz képesti alakulását az alábbi táblázat szemlélteti. (Adatok Mrd forintban) Megnevezés Tőzsdei részvény (bizományosi) Állampapír

2006. IV. n. év 2007. IV. n. év 17,66 24,55 134 131

Változás (%) 139,01 97,76

A tőzsdei piaci forgalom emelkedése Társaságunk bizományosi részvényforgalmát is emelte, mely részben a bővülő termékpalettának köszönhető. Az állampapír forgalom minimális csökkenése nem jelent számottevő változást. EREDMÉNY A Társaság eredménye 24,229 millió forinttal 37,509 millió forintra csökkent a bázis időszakhoz viszonyítva. A BÉT piacán tapasztalható részvény árfolyam csökkenés, nem vetette vissza a befektetői kedvet, így a bizományosi tevékenység bevételei 16,87 százalékkal emelkedtek. A kereskedelmi tevékenység bevételei 29,41 százalékkal emelkedtek, így jócskán meghaladják az eddigi egymilliárd forint körül

-8-



ingadozó szintet. A letétkezelés, és egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei 125,23 százalékkal emelkedtek, de ezek igen csekély mértékben veszik ki részüket a Társaság bevételeiből. Összességében a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei 397,4 millió forinttal 26,1% százalékkal emelkedtek. A bizományosi tevékenység ráfordításai 7,59 százalékkal emelkedtek, ami a magasabb tőzsdei forgalom miatt fizetett BÉT díjak arányos növekedésével indokolható. Kereskedelmi tevékenység ráfordításai 72,19 százalékkal emelkedtek. A letétkezelési letéti őrzési valamint az egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai nagyságrendileg nem változtak számottevően. Összességében a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai 386,9 millió forinttal 35,18 százalékkal emelkedtek. A befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye 10,572 millió forinttal 2,5 százalékkal emelkedett. Az egyéb bevételek 0,7 millió forintos növekedése nem tartalmaz szignifikáns változást. Az anyag jellegű ráfordítások 31,9 millió forinttal emelkedtek, a működési költségek növekedése miatt. A személy jellegű ráfordítások 19 százalékkal emelkedtek. Társaságunk változatlan számú munkavállalót alkalmaz. Az értékcsökkenési leírás közel -22 millió forinttal csökkent bázis időszakhoz viszonyítva, ami az üzleti és cégérték leírásával van összhangban. Egyéb ráfordítások 4,8 millió forintos emelkedésében a magasabb iparűzési adó, és a PSZÁF díjak játszottak szerepet. Az üzleti tevékenység eredménye 10,495 millió forinttal 7,5 százalékkal csökkent. A nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei 13,34 százalékkal 1,262 millió forinttal csökkentek, alacsonyabb banki állomány miatt kevesebb a kapott kamat és kamat jellegű bevétel. A nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításai 22,58 százalékkal emelkedtek egy hitelügylet kapcsán. A pénzügyi műveletek eredménye 16,8 millió forinttal csökkent. A szokásos vállalkozási eredmény az üzleti eredmény 27,356 millió forinttal csökkent. Rendkívüli bevétel sem a tárgy sem a bázis időszakban nem volt, rendkívüli ráfordítás 4 millió forint értékben keletkezett, a rendkívüli eredmény 4 millió forinttal csökkent. A törvényi előírásokból következően Társaság az adózott eredmény 10%-ának megfelelő összegű általános tartalékot köteles képezni, így a csökkenő eredmény hatására az általános tartalékképzés összege is csökkent. ESZKÖZÖK A Társaság eszközeinek értéke 100,41 százalékkal növekedett a bázis időszakhoz képest. A befektetett eszközök értéke 5,19 millió forinttal -11,53%-kal csökkent. Az immateriális javak 0,71 millió forintot kis mértékben meghaladó csökkenésének oka a szellemi termékek és a vagyoni értékű jogok értékcsökkenési leírása. A tárgyi eszközök értéke 4,475 millió forinttal csökkent, amely az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenés elszámolása mellett az egyéb berendezések, gépek járművek mérlegsora csökkenésének eredménye. A befektetett pénzügyi eszközökön belül továbbra is csak részesedések szerepelnek, amelynek nagysága nem változott.

-9-



A Társaság forgóeszközeinek értéke 99,78%-kal növekedett, melyben továbbra is az értékpapírok növekedése játszott lényeges szerepet. Ezen belül a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok növekedése a legmarkánsabb, főként a kötvény és állampapír állomány növekedésének tudható be. Készletekkel továbbra sem rendelkezik Társaságunk. A követelések 204,9 millió forintos növekedésében több tényező is szerepet játszott. Értékpapír értékesítés T+3 napi elszámolásából eredően a követelések tőzsdei ügylet elszámolásából soron 166,8 millió forintos növekedés látható. Az elszámoló házzal szembeni követelések 18,2 millió forinttal emelkedtek, a garancia alapokban lévő pénzek nőttek. A pénzeszközök növekedése az aktuális üzletmenet miatt következett be. FORRÁSOK A források változása a bázisidőszakhoz képest 100,41 százalékos növekedést mutat. A társaság saját tőkéje 41,677 millió forinttal növekedett. A saját tőkén belül a jegyzett tőke összege nem változott, a társaság az elmúlt egy év során nem valósított meg sem tőkeemelést, sem leszállítást. Az eredménytartalék az előző évi mérleg szerinti eredménnyel nőtt. A mérleg szerinti eredmény mérlegsoron az eredmény-kimutatásban szereplő összeg szerepel. Az általános tartalék mérlegsor az eredmény-kimutatásban szereplő általános tartalék összegével nőtt. A céltartalékok mérlegsoron 252,9 millió forintos nagyságú céltartalék képzése látható. A kötelezettségeken belül továbbra is csak rövid lejáratú kötelezettségek szerepelnek. A rövid lejáratú kötelezettségek értéke 4335 millió forinttal növekedett. Kötelezettségek tőzsdei ügyletek elszámolásából mérlegsoron a bázis időszakhoz viszonyított magas utolsó napi részvényforgalomból adódó elszámolásból ered, hektikus napi változása természetes. A források összesen a fentiek alapján 4324 millió forinttal 100,41 százalékkal emelkedtek.

A részvénystruktúrához, a tulajdonosi körhöz kapcsolódó adatlapok RS1. Tulajdonosi struktúra, a részesedés és szavazati arány mértéke A bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével A tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik Tulajdonosi kör megnevezése

Teljes alaptőke Tárgyév elején Időszak végén (2007. 01. 01.) (2007. 12. 31.) %2 %3 Db %2 % Db 3

Belföldi intézményi/társaság Külföldi intézményi/társaság Belföldi magánszemély Külföldi magánszemély Munkavállalók, vezető tisztségviselők Saját tulajdon Államháztartás részét képező Tulajdonos 4 Nemzetközi Fejlesztési 5 Intézmények Egyéb ÖSSZESEN

97,40 0 6,56 0 0,01

10.204.326 97,40 0 0 687.268 2,59 0 0 918 0,01

10.204.326 0 271.465 0 918

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0 100

0 10.476.709

0 100

0 10.476.709

- 10 -

Bevezetett sorozat1 Tárgyév elején Időszak végén (2007. 01. 01.) (2007. 12. 31. ) 2 %3 Db %2 %3 Db %



RS2. A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a tárgyévben Január 1. 0 0 0

Társasági szinten Leányvállalatok1 Mindösszesen

Március 31. 0 0 0

Június 30. 0 0 0

Szeptember 30. 0 0 0

December 31. 0 0 0

RS3/1. Az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása (az időszak végén) a bevezetett sorozatra vonatkozóan A Társaság teljes alaptőkéje megegyezik a bevezetett sorozattal Név

Nemzetiség 1

Tevékenység 2

Mennyiség (db)

Részesedés (%) 3

Szavazati jog (%) 3,4

Megjegyzés 5

RS3/2. Az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása (az időszak végén) a teljes alaptőkére vonatkozóan A Társaság teljes alaptőkéje megegyezik a bevezetett sorozattal Név

Nemzetiség Tevékenysé g B I

QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. QUAESTOR Idegenforgalmi és Kereskedelmi Nyrt. QUAESTOR Utazásszervező Kft. Twins Szálloda Kft.

Mennyiség (db)

Részesedés (%)

4.418.980

42,18

B

I

3.529.523

33,69

B

I

680.000

6,49

B

I

705.823

6,74

Belföldi intézményi

870.000

8,30

Belföldi magánszemély

272.383

2,60

Megjegyzés szakmai befektető

A Társaság szervezetéhez, működéséhez kapcsolódó adatlapok TSZ1. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának alakulása (fő) Társasági szinten Csoport szinten

Bázis időszak vége 20 26

- 11 -

Tárgyév eleje 21 28

Tárgyidőszak vége 21 28



TSZ2. Vezető állású személyek, és a Kibocsátó működését befolyásoló (stratégiai) alkalmazottak Jelleg IT IT IT FB FB FB Audit Audit Audit

Név

Beosztás

Tarsoly Csaba Májer Zsolt Tarsolyné Rónaszéki Erika Závodszky Zoltán Dr. Bakódi Kálmán Révész László Závodszky Zoltán Dr. Bakódi Kálmán Révész László

elnök vezérigazgató tag elnök tag tag tag tag tag

Megbízás kezdete 1996. 09. 02. 1996. 09. 02. 1996. 09. 02. 1997. 04. 02. 1997. 04. 02. 1997. 04. 02. 2007. 04. 28. 2007. 04. 28. 2007. 04. 28.

Megbízás vége 2010. 04. 28. 2010. 04. 28. 2010. 04. 28. 2009. 04. 30. 2009. 04. 30. 2009. 04. 30. 2009. 04. 30. 2009. 04. 30. 2009. 04. 30.

Saját részvény tulajdon (db) 68 0 0 680 0 170 680 0 170

Felelősségvállaló nyilatkozat

A Kibocsátó kijelenti, hogy a mérleg- és eredménykimutatás, valamint a tőzsdei éves jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.

Budapest, 2008. április 29.

QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Májer Zsolt az Igazgatóság Tagja Vezérigazgató

Tarsolyné Rónaszéki Erika az Igazgatóság Tagja

- 12 -

QUAESTOR Csoport QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt

Recommend Documents