Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail:
[email protected] Honlap: www.kszikft.hu
NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /
I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS
Készítette:
Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Budapest, 2012. augusztus
Készítette:
Dr. Fehér Balázs környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ .......................................................................................................... 4
1.
1.1. 1.2.
HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAM JELENTŐSÉGE........................... 4 MÓDSZER ........................................................................................................ 4
DEMOGRÁFIAI HELYZET .............................................................................. 6
2.
2.1. 2.2.
NÉPMOZGALMI ADATOK .................................................................................. 6 NEMZETISÉGEK HELYZETE .............................................................................. 8
GAZDASÁGI HELYZET ................................................................................... 9
3.
3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
VÁLLALKOZÁSOK ........................................................................................... 9 MEZŐGAZDASÁG ............................................................................................. 9 KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................. 11 TURIZMUS ..................................................................................................... 11 MUNKANÉLKÜLISÉG ..................................................................................... 11
4.
KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETE .......................................................... 11
5.
TERMÉSZETVÉDELMI HELYZET.............................................................. 12 5.1.
FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ............................................................................. 13
6.
KULTURÁLIS HELYZET ............................................................................... 13
7.
EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS .................................................... 14
8.
KÖZBIZTONSÁG ............................................................................................. 14
9.
KÖZLEKEDÉS .................................................................................................. 14
10.
SWOT ANALÍZIS.......................................................................................... 15
11.
TERVEZETT FEJLESZTÉSEK .................................................................. 15
3
1. Bevezető A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás (Társulás) a kedvezményezettje a 20 települést érintő „Tápió Menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása” elnevezésű projektnek. A projekt megvalósításához a Társulás Európai Uniós támogatást kapott, amelyhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalt a projekt által érintett településekre vonatkozó Local Agenda 21 (Helyi Fenntartható Fejlődési Program, LA 21) elkészítésére. A Társulás a feladat ellátásával a KSzI Kft-t bízta meg. A LA 21 elkészítése során a Társulás által előírt módszertant alkalmazzuk, amely a KEOP KSZ által kiadott „Draft LA 21 segédlet KEOP kedvezményezettek számára” című dokumentum alapján került összeállításra.
1.1. Helyi Fenntartható Fejlődési Program jelentősége A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. A Local Agenda 21 esetében a fenntartható fejlődés elve azt jelenti: A helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan alakítása, amely „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások, stb. – tartamos, azaz nem kimerítő hasznosítását célozza.
1.2. Módszer Nem egyetlen LA 21 dokumentum készül a teljes projekt területre, hiszen így nem nevezhetnénk „helyi”-nek a programot. A településekből 5 csoportot képeztünk, azzal a céllal, hogy az elkészülő program, lehetőség szerint, minél jobban vegye figyelembe a települések adottságait, lehetőségeit, kihívásait, nehézségeit. A település csoportok lehatárolása a szennyvíz fejlesztés során alkalmazott módon történt. Az ilyen módon kialakított település csoportok tagjai egymáshoz közel, hasonló földrajzi környezetben helyezkednek el, így fejlődésükben is kapcsolódnak egymáshoz. Az LA 21 készítése során első lépésben a települések helyzetértékelését készítjük el, ami adatgyűjtésből, és a beszerzett adatok kiértékelésből áll. Jelen dokumentum ennek a munkának az eredményeként készült el. Az adatgyűjtés során a Local Agenda szellemiségéhez híven kívántunk eljárni. Ennek érdekében egyrészt figyelembe vettük a statisztikai adatbázisokban, hivatalos kimutatásokban
4
és dokumentumokban fellehető információkat, ugyanakkor minden esetben kikértük az egyes települési önkormányzatok véleményét is, arra törekedve, hogy arról is képet kapjunk, hogy a településen élők hogyan látják a helyzetüket. Ennek érdekében kérdőíves felmérést készítettünk az önkormányzatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőíveket településenként más-más helyzetben lévő személy töltötte ki. Ennek megfelelően eltérő kép él egy polgármester és egy önkormányzati ügyintéző fejében a településéről. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettük a vizsgált terület SWOT analízisét. Jelen dokumentumban szerepelnek az adott települések fejlesztési prioritásai is. Azonban ezek a fejlesztési prioritások kizárólag az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapulnak, még nem vizsgáltuk az adott fejlesztés megalapozottságát a SWOT analízis alapján, nem vizsgáltuk a fejlesztés kapcsolatát a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem vizsgáltuk a fejlesztések társadalmi támogatottságát, elfogadottságát sem. A helyzetértékeléssel párhuzamosan készült egy fotópályázat is az iskolások részére. A fotópályázat célja annak megismerése volt, hogy az iskolások mit tartanak értékesnek a vizsgált területen, elsősorban a környezetben, és mik azok a pontok, ahol változást látnak szükségesnek. A helyzetértékelés dokumentumait társadalmi vitára bocsátjuk. Ennek során a terület lakossága internetes kérdőív segítségével reflektálhat a helyzetértékelésre. Így megismerjük a lakosság véleményét; felmérjük, hogyan látják a települések helyzetét és fejlődési lehetőségeiket, és arra is választ keresünk, hogy az önkormányzat által felvázolt fejlesztési irányok közül melyiknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. A kérdőív mellett a lakosság internetes fórumon, kötetlen formában is bevonásra kerül a LA 21 folyamatába. A helyzetértékelés és a fotópályázat alapján a terület iskolásai számára mobil tanösvényt, azaz egy plakátsorozatot is összeállítunk, amelyhez szintén kérdőíves felmérés kapcsolódik. Ennek célja az iskolások tudatformálása, és véleményük figyelembe vétele a tervezés során. A fentiek figyelembevételével készül el az LA 21 második változata. Itt már a fejlesztési javaslatok értékelése is megtörténik. Figyelembe vesszük a társadalmi igényeket, elfogadottságot, az egyes tevékenységek fenntarthatósági aspektusait, és a terület aktuális helyzetét feltáró SWOT analízis eredményeit is. A második változatot végső egyeztetésre eljuttatjuk az önkormányzatokhoz, és közzé tesszük az interneten is. A végső változat elkészítése során az önkormányzatok reflexióit, és az internetes fórumon eljuttatott észrevételeket vesszük figyelembe.
5
2. Demográfiai helyzet 2.1. Népmozgalmi adatok A legfrissebb demográfiai adatok 2011-es évre állnak rendelkezésre. Az 1949-től rendelkezésre álló adatokat vetettük össze, úgy hogy az 1949-es évet tekintettük viszonyítási pontnak. Összehasonlítva Nagykáta adatait az országos folyamatokkal látható, hogy 1949 és 1990 között a népességszám az országos átlaggal együtt növekedett. 1990-től országos szinten népességfogyás tapasztalható, ennek ellenére Nagykáta lakossága 2006-ban érte el a legnagyobb lélekszámot, de 2006 és 2011 között népességszám csökkenés következett be a településen.
6
A lakosság korösszetételének vizsgálatakor a 2001-es népszámlálás adataiból tudtunk kiindulni, mivel települési adatok csak ebben az időpontban állnak rendelkezésre.
Az öregedési indexet a KSH metodikája alapján határoztuk meg: (Öregedési index a száz gyermekkorúra (0–14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.)
Öregedési index Nagykáta Tápiómente Pestmegye Magyarország
72 79 73 91
Látható, hogy Nagykátán a 65 év felettiek száma jelentősen meghaladja a 14 év alattiak számát, ugyanakkor a település öregedési mutatója mégis sokkal kedvezőbb az országosnál. Az adatokat összevetve a népmozgalmi adatokkal magyarázatot kapunk a folyamatokra:
Település Nagykáta
Természetes Vándorlási szaporodás, különbözet ill. fogyás (-) 1970–1979 650 -121
Természetes Vándorlási szaporodás, ill. különbözet fogyás (-) 1980–1989 -22 -653
Természetes Vándorlási szaporodás, ill. különbözet fogyás (-) 1990–2001 -157 816
7
Látható, hogy 1980 és 2001 között Nagykátán a születés-halálozás egyenlege negatív előjelet vett fel. 1980 és 1989 között a településen népességfogyás volt tapasztalható, amely elsősorban a településről történő nagyfokú elvándorlásnak tudható be. Habár 1990 és 2001 között az elhalálozások száma jelentősen meghaladta a születések számát, ennek ellenére jelentős népességszám növekedés következett be, amit a jelentős mértékű bevándorlás okozott. Érdekes ezen adatokat összevetni a település által adott véleménnyel.
Település Nagykáta
Lakosságszám változás Stagnál
Születések Bevándorlás Elvándorlás száma Fogyás Közepes Közepes
Láthatjuk, hogy az elmúlt években nem tapasztaltak népességszám változást a településen, azonban még mindig érzékelhető, hogy kevesebb gyermek születik, mint az elmúlt években. A kérdőívből kinyert adatok alapján a migrációt nem tartják befolyásoló tényezőnek, a bevándorlás és elvándorlás mértékénél egyensúlyt tapasztalnak.
2.2. Nemzetiségek helyzete A nemzetiségek helyzetének értékelésekor nehéz megbízható adatokból kiindulni. A népszámlálási adatok, elsősorban a cigány nemzetiség esetében jóval alacsonyabb számot mutat, mint a település által adott becslések. Ugyanakkor az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámlálási adatok 2001-re, a települések által szolgáltatott becsült adatok pedig az elmúlt 10 év népmozgalmi adatait is tükrözik. Ezen felül figyelembe lehet venni a 2010-es kissebségi önkormányzati választás adatait is. Ez szintén más kritériumok alapján létrejövő adathalmaz. Nemzetiségek Nagykáta településen a statisztikai adatok alapján: TELEPÜLÉS
Nagykáta
Teljes lakosság 2001
kérdőív szerint %
12574
15%
cigány 2010 választás
német
szlovák
román
ukrán
2001 népszámlálás Nemzetiségek aránya
1,3%
2,4%
0,1%
0,3%
0,1%
0,0%
Nemzetiségek Nagykáta településen az önkormányzat adatszolgáltatása alapján: Viszony a Gazdasági Arány Település Kisebbség Változás többségi helyzet társadalommal % Nagykáta
Roma
15
Növekszik
Jó
Nagyon rossz
Látszik, hogy Nagykátán jóval magasabbnak látják a romák arányát, mint ahogy ezt az egyes kimutatások mutatják. Gazdasági helyzetük nagyon rossz, ennek ellenére viszonyuk a többségi társadalommal jónak mondható. Jó hírnek számít, hogy a településen van kisebbségi önkormányzat. A kisebbség helyzetének javítását a munkahelyteremtésben és az oktatásban történő felzárkóztatásukban látják, amelynek a megvalósítását önkormányzati és kormány
8
szinten képzelnék el, amelyektől elsősorban a roma kisebbség beilleszkedését és a közösségi normák nagyobb fokú elfogadottságát várnák.
3. Gazdasági helyzet 3.1. Vállalkozások 3.2. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetének bemutatására jó alapot ad a földhasználatok leltára, azaz a CORINE adatbázis. A Nagykáta esetében a 10 ha-nál nagyobb kategóriák vizsgálata a következő képet adja. Corine kategória Kistáblás szántóföldek Nagytáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Lombos erdő ültetvények Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Tanyák Fiatalos erdők és vágásterületek Szikes mocsarak Édesvizű mocsarak Komplex művelési szerkezet épületek nélkül Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Természetes gyep fákkal és cserjékkel Spontán cserjésedő, erdősödő területek Tűlevelű ültetvények Agrár létesítmények Elegyes ültetvények Vasúthálózat és csatlakozó területek Ipari és kereskedelmi létesítmények Mezőgazdasági területek túlsúlyban szórt megjelenésű természetes vegetációval Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval Mezőgazdasági területek túlsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval Külszíni bányák Építési munkahelyek Temetők
Terület (ha) 2602 1368 1240 535 354 259 224 222 187 181 152 121
Arány (%) 31,9% 16,8% 15,2% 6,6% 4,3% 3,2% 2,7% 2,7% 2,3% 2,2% 1,9% 1,5%
94 94 87 79 75 57 49 35 30
1,2% 1,2% 1,1% 1,0% 0,9% 0,7% 0,6% 0,4% 0,4%
25
0,3%
24
0,3%
24 19 13 7
0,3% 0,2% 0,2% 0,1%
9
A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges talajadottságok változatosak a kistérségben. A Tápió-mente talajainak átlagos aranykorona értéke 15. Ennél magasabb átlagos értékek jellemzőek a régió településén, Nagykátán, is. A terület agrárgazdasága eltérő típusú, szerkezetű és eredményességű üzemtípusokkal írható le. A különféle üzemtípusok kialakításában egyfelől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok átalakulása, valamint az új típusú szövetkezetek és a többnyire jogi személyiségű társas vállalkozások játszottak meghatározó szerepet. A széles értelemben vett utódszervezetek kialakult piaci kapcsolatokkal, hitelfedezettel rendelkeznek, s ez még akkor is kedvezőbb piaci pozícióba hozza őket a magántermelők, egyéni gazdálkodók többségénél, ha csak ritkán rendelkeznek elegendő tőkével, és működésüket nem egy bizonytalansági tényező kíséri, mint pl. a földbérletek kérdése. A szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét döntően a mezőgazdasági növénytermesztés, a szántóföldi kertészet jellemzi. Az állattartó telepek száma csökkenő tendenciát mutat. Nagykátán 3 társas vállalkozás (Agriol Kft. Chris Kft. Nagykátai Szövetkezet), jelenti a helyi agrárgazdaság egyik markáns pólusát, míg a másik oldalon az őstermelők, vállalkozók, ill. kistermelők tömege áll. A magángazdálkodói, kistermelői kör főképp gabonafélék, zöldségfélék termesztésével foglalkozik. Kis számban állattenyésztés is jellemzi a magángazdálkodókat. Az új termelők között tarthatók számon a középparaszti gazdaságok mintájára szerveződő, önellátásra és piacra egyaránt termelő, a növénytermesztés és állattartás pillérein nyugvó gazdaságok. A térségi agrárgazdaság széles talapzatát a kistermelők jelentik, közülük őstermelői igazolvánnyal is rendelkeznek jó néhányan. A kisüzemi gazdaságok tömege sem elegendő földdel, sem termelési eszközökkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy az önellátáson túl tartós piaci szereplővé válhasson; az értékesítés esetleges és bizonytalan, a bevételek az egyszerű újratermeléshez elegendőek. Noha ez a fajta üzemtípus és termelői kör várhatóan tartósan a térségi agrárgazdaság szereplője lesz, jelentősége leginkább az önellátás és a munkaerő lekötése lehet. A terület agrárgazdaságát részben a mezőgazdasági kényszervállalkozások határozzák meg, azok a tőkeszegény családi gazdaságok, amelyek fönntartása szociális szempontból indokolt. Ugyanakkor a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások többségét is a tőkeszegénység, a termelési eszközök és a termelési infrastruktúra alacsony színvonala jellemzi. Az agrárgazdaság kialakulása még nem fejeződött be. Mindez azt jelenti, hogy az agrárszféra piaci szereplőinek is jelentős támogatásra, fejlesztésre, illetve tőkebevonásra van szüksége a jövőben. A mezőgazdaság fejlődését a bizonytalan terméshozam a szárazság és a belvíz okozta károk akadályozzák elsősorban. Ezen kívül a mezőgazdasági gépek rendelkezésre állása sem
10
elégséges. Az önkormányzatok álláspontja szerint a fejlődéshez a gépesítés, a képzés, a termelői csoportok létrehozása járulna hozzá.
3.3. Kereskedelem, szolgáltatások Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint az alapvető kereskedelmi egységek (élelmiszer, iparcikk kereskedelem, vendéglő) rendelkezésre állnak a településen. Azonban a jelenlegi kereskedelmi egységeken kívül Nagykátán egy játék-, illetve cipőboltra is szükség lenne, annak érdekében, hogy helyben is elérhetőek legyenek ezek a termékek.
3.4. Turizmus Nagykátán található tájház, illetve gyógy- és strandfürdő, amik az ide érkező turistáknak nyújtanak kikapcsolódást. Jelenleg a településen 2 jó állapotban lévő vendégfogadó működik, de igen kicsi kapacitással. A helyi turizmus fellendülését a szálláshelyek bővítésében látják. A bővítéshez 2 milliárd forintra lenne szükség, amely a település számára nem áll rendelkezésre.
3.5. Munkanélküliség A munkanélküliség vizsgálatakor a 2005 IV. negyedévi és a 2010 decemberi adatokat vizsgáljuk meg. Település Nagykáta
Magyarország
2005 2010 2011 Munkanélküliek Munkanélküliek Munkanélküliek Népesség Arány Népesség Arány Népesség Arány száma száma száma 13106 378 2,88% 12858 502 3,90% 12584 554 4,40% 10 097 549 303900 3,01% 10 014 324 474800 4,74% 9 985 722 467900 4,69%
Látható, hogy 2010 év végére a településen nőt a munkanélküliek száma, közelítve ezzel az országos arányokat. Ennek ellenére a munkanélküliek aránya még mindig kedvezőbb képet mutat az országos folyamatoknál. Ugyanakkor látni kell, hogy leépítésre kényszerülő vállalkozások esetében szempont, hogy az agglomerációból bejáró munkavállalóknak magas utaztatási költségtérítést kell fizetniük.
4. Környezetvédelmi helyzete Nagykátán a kommunális hulladék rendszeres elszállítása, és az évenkénti lomtalanítás megoldott, hulladékudvar is működik a településen, ennek ellenére visszatérő probléma az illegális hulladéklerakás. A belvízvédelem, illetve a szennyvízkezelés kérdése még nincs teljesen megoldva. A szennyvízelvezetés csak a település egy részén megvalósított, a fennmaradó területeken a csatornahálózat kiépítése pályázati pénzekből jelenleg megvalósítás alatt áll, a többi fejlesztésre jelenleg nem állnak rendelkezésre a szükséges források. A város közigazgatási határán egy működő hulladéklerakó található immár 30 éve, amelynek feladata a település szennyvízének befogadása. A telep bezárását tervezik a közeljövőben.
11
5. Természetvédelmi helyzet Nagykáta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezi. A település érinti az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területeket, a Hajta mentét és a Felső – Tápiót. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a DunaTisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. A Tápió vidék három flórajárás érintkezési zónájába esik. Itt találkozik a középhegységi zárt lomboserdők öve az erdőssztyepp zónával. Eddig 54 természet közeli növénytársulást írtak le. Hetvenkét védett, illetve három fokozottan védett növényfajt (csikófark, homoki kikerics, pókbangó) figyeltek meg. A védett és fokozottan védett állatfajok száma megközelíti a 250-et. Az alföldi, illetve dombság peremi geomorfológiai értékek együttes előfordulása tájképi jelentőségű. A tájértékek közül fontosak a tanyás területek, illetve az ezekhez kapcsolódó extenzív tájhasználati módok. Az általunk vizsgált Tápió menti régió húsz településének területén található természeti értékeket az 1. melléklet térkép szemlélteti. A 3. sz. régió természeti értékei között a következők szerepelnek: Nyík-rét Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. A terület madárvilágát olyan ritkaságok képviselik, mint a nagy kócsag, nyári lúd, kékvércse, hamvas rétihéja. Felső-Tápió völgye: A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a tájvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. Itt még gyakorinak mondható a vidra, vonuláskor rendszeresen feltűnik a halászsas. A tóparton idős tölgyesek húzódnak, míg távolabb egy gyönyörű lápréten keskeny- és széleslevelű gyapjúsások fehér tengerében gyönyörködhetünk. Ennek a területnek a legnagyobb értéke a kiváló vízminőségű Felső-Tápió feltűnően gazdag halállománya. A területen, Nagykáta határában, egyetlen tölgykőris-szil ligeterdő maradt fenn. Előfordul itt a hegyvidéki patakokra jellemző, védett kövicsík, illetve a csak a Duna vízrendszeréhez kötődő, Vörös könyves lápi póc. A láprétek és bokorfűzesek övezte patakparttól távolodva meredek homokbuckákra érkezünk, ahol számos védett növényfaj fordul elő: kései szegfű, homoki árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki
12
nőszirom. Értékeire való tekintettel ezek a területek (Cseh-domb, Gicei-hegy) fokozott védettséget élveznek. A hosszan elnyúló részegység D-i végében található Erdőszőlősi-legelő a vidék legfontosabb ürgeélőhelye. Egreskátai Sós-tavak: Nagykáta határában, Egreskátán egy nyílt homoki tölgyessel borított lapos bucka körül szikes tómedrek (Sóstavak), amelyek „ex-egee” védettek, nagyobb nádasok, kisebb szikes legelők helyezkednek el. Az öreg fák odvaiban több párban költ a kék tollú szalakóta, míg a nádasokban vízimadarak sokasága él. Gyakran hallhatjuk itt a bölömbika mélabús hangját, vagy megfigyelhetjük az alacsonyan, imbolyogva repülő barna rétihéját.
5.1. Fejlesztési javaslatok A 3. régió természetvédelmi helyzetének feltárásával egy időben, átnéztük a területet érintő természetvédelmi kezelési tervet, fejlesztési koncepciót. A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve 20082017-es évekre vonatkozóan művelési ághoz köthető, művelési ághoz nem köthető fejlesztési javaslatokat ír elő, elsősorban természetvédelmi területi és nem települési szinten. Konkrét, településhez is kapcsolható, kezelési javaslatként fogalmazza meg, hogy a nagykátai Csehdomb fokozottan védett homokbuckáin elterülő tájidegen faállományokat őshonos állományokra kell kicserélni vagy TI besorolással ki kell vonni az üzemszerű erdőgazdálkodás alól. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2009 – 2014) az egyes területi egységek (TK, TT) fejlesztési javaslatait fogalmazza meg. A 3. régióban konkrét fejlesztési javaslatként fogalmazza meg az élőhely rekonstrukciót a nagykátai Nyíkréten 60 hektár zárvány szántó esetében. Megvásárlásuk után javasolja rajtuk lucerna telepítését a visszagyepesítés első lépéseként. Az önkormányzat javaslatai között szerepel a szikes lápok EX LEGE státuszának deklarálása, Natura 2000 területbe sorolása, a természetvédelmi területek karbantartása.
6. Kulturális helyzet A településen megtalálható kulturális intézményeket az alábbi táblázatban mutatjuk be. TELEPÜLÉS Nagykáta
Művelődési ház
Bölcsőde
Könyvtár 1
1
0
Óvoda 1
Általános iskola
Középfokú oktatás
4
4
Tehát a bölcsőde kivételével az alapvető intézmények jelen vannak a településen, és a középfokú oktatás is megoldott. Az intézmények kapacitását elégségesnek látják, ugyanakkor az esetlegesen szükségesé váló fejlesztésekre csak pályázat útján lát fedezetet az önkormányzat. Jelenleg a Nagykátán nem található műemlékvédelem alatt álló épület. Azonban a településen több olyan épület is található, amit a helyiek fontosnak tartanak, hogy védettek legyenek: Bazár sor, Váci Mihály Általános Iskola (Zárda utcai épülete), Mátray Gábor
13
Általános Iskola. Ezeknek az épületeknek a műszaki állapota elfogadhatónak mondható, azonban a település nem lát rá komoly esélyeket, hogy visszaállítsák eredeti állapotukat.
7. Egészségügy, szociális ellátás Az alapvető szociális és egészségügyi ellátás biztosítva van a településen. A háziorvosi, és fogászati rendelőn kívül szakorvosi rendelőintézet és tüdőgondozó is található. A városban kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, illetve egy kistérségi gondozási központot is működik. Ezek az intézmények nem csak a nagykátai lakosokat, hanem a kistérségben élőket is ellátják, fogadják. Az önkormányzati adatszolgáltatások szerint a felsorolt intézmények kapacitása megfelelő, azonban ezek bővítésére, fejlesztésére csak pályázat útján teremthető elő a szükséges fedezet.
8. Közbiztonság Az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján az elmúlt 5 évben a közbiztonság kismértékű romlásáról számoltak be Nagykátán. A lopáson, betörésen és rongáláson kívül, a közlekedési szabálysértés és a környezetszennyezés is problémának számít. A településen a rendőörsön kívül a körzeti megbízott és a polgárőrség teljesít szolgálatot. A lakosság biztonságérzetének és a közbiztonság javulása érdekben Nagykátán a rendőri állomány növelésében látják a megoldást.
9. Közlekedés Nagykáta a Budapesti agglomerációban fekszik, hozzávetőleg a lakosság 10%-a ingázik Budapestre dolgozni, ezen felül az középiskolások és a felsőoktatásban tanulók jelentős része is Budapestre jár. Ugyanakkor a közszolgáltatások, szociális és oktatási intézmények jelentős része megtalálható a településen. Ennek megfelelően a település közlekedési kapcsolatai fontosak, de nem függ olyan mértékben ezektől, mint a térség többi települése. Település
Nagykáta
Autóbusz Vonat Budapestre Budapestre db perc Közeli vasútállomás db perc 2 66 Nagykáta 22 52
A település legfontosabb tömegközlekedési összeköttetése a vasút. Nagykáta az Szolnok-Újszász vonal mentén helyezkedik el, ennek megfelelően gyakori vasúti összeköttetéssel rendelkezik a fővárossal. Az összeköttetés tehát gyakori, de mivel személy, és gyorsított személyvonatokból áll ezért a sebessége nem ideális. A közúthálózat gyenge kapacitása következtében az autóbuszos közlekedés sem gyorsabb, és ritkasága miatt nem is jelent valós alternatívát a vasútnak. A város közúti összeköttetései gyengék, mivel alacsony kapacitású 2x1 sávos utakon lehet megközelíteni, amelyek számos településen áthaladnak, Budapest elérése ennek megfelelően több mint 1,5 órát vesz igénybe.
14
A településen belüli közlekedés terén az elmúlt években számos fejlesztés történt. Mind az úthálózat, mind a kerékpár hálózat állapota javult, kiépítettségük fejlődött. Jelenleg ezen a téren a járdák állapotát tartja leggyengébb pontnak.
10.SWOT analízis Erősségek
Gyengeségek
Az országos folyamatoknál - A kisebbségek gazdasági helyzete kedvezőbbek a demográfiai folyamatok rosszabb a többségi társadalomnál - Az alapvető szociális, kulturális szolgáltatások rendelkezésre állnak a településen, és középiskolai oktatás is van a területen - Az fontosabb szolgáltatások, üzletek nagyrészt jelen vannak a településen
- Illegális hulladéklerakás - A belvízi védekezés nem megoldott - Nincs bölcsődei ellátás a településen -
Budapest
közúti
elérhetősége
gyenge
-A vonat közlekedési kapcsolat jó Budapest irányába Lehetőségek - Közel van Budapest - A terület természeti környezete
Veszélyek - Jelentős a bevándorlás, ami a település hagyományait veszélyezteti
- A bevándorolt családok kevésbé kötődnek a településhez, kedvezőtlen esetben - Gyógyfürdővel, stranddal, és egyéb könnyebben elvándorolnak turisztikai látványosságokkal rendelkezik - A munkanélküliség kedvezőbb az - A településen belül a kerékpáros országos átlagnál, de növekszik közlekedés jelentős, további fejlesztésével csökkenthető a közlekedési eredetű lég és zaj - Fűtési légszennyezés további terhelés erősödése a fatüzelés előtérbe kerülésével gazdag
A régió központjaként - Az önkormányzat forrásai nem szolgáltatásait több település lakói veszik nyújtanak megnyugtató fedezetet a meglévő igénybe infrastruktúra szükséges karbantartására felújítására
11.Tervezett fejlesztések A települések az átadott információk alapján a következő fejlesztési feladatokat tartják fontosnak az elkövetkező időszakra
15
Település
Megnevezése
Nagykáta
szálláshely bővítés Iskola, óvoda felújítás Bölcsőde építés Városháza építés útépítés munkahelyteremtés oktatás-nevelés a kisebbségek részére felzárkóztatásuk érdekében csatornázás befejezése illegális hulladéklerakók megszüntetése Gépesítés Tároló építés Képzés (mg. Szakember képzés) Öntözés Termelői csoportok létrehozása Rendőri állomány növelése
Nagykáta
Önkormányzat
4
Szükséges forrás (Ft) 2 milliárd
Önkormányzat
5
-
Pályázat útján
Önkormányzat Önkormányzat kormány
5 5 -
-
Pályázat útján Pályázat útján -
kormány, önkormányzat
-
-
-
önkormányzat
5
-
rendelkezésre áll
önkormányzat
5
-
Pályázat útján
Kormány Kormány Kormány+termelők
5 4 5
-
Uniós pályázat Uniós pályázat
-
Magánerő+támogatás
Kormány+termelők Termelők
5 4
-
Önerő+uniós pályázat
-
-
-
-
Végrehajtó (üzemeltető)
kormány
Sürgőssége (1-5)
5
Előteremthető a szükséges forrás (1-5) Pályázat útján
Megjegyzés: A táblázatban a normál betűvel írt intézkedéseket az önkormányzat sürgős feladatként jelölte meg. az egyéb, szükséges fejlesztéseket dőlt betűvel jelöltük.
16
